VITAINDÍTÓ MUNKAANYAG
Jelen tervezet a Kormány hivatalos álláspontját nem tükrözi!
TARTALOMJEGYZÉK
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ..........................................................................................................5 1
A PROGRAM INDOKOLTSÁGA ............................................................................................8 1.1 1.1.1 1.1.2
3
A nemzeti integráció kiteljesítésének közjogi szakasza 2010–2014 .......................................................... 8 A nemzeti integráció kiteljesítésének fejlesztési szakasza 2014–2020 ...................................................... 9
1.2
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja mint a nemzetegyesítés új kerete.......................... 11
1.3
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja létrehozásának történelmi-földrajzi tényezői ........ 12
1.4
SWOT elemzés .................................................................................................................... 18
1.5
Kárpát-medencei fejlesztéspolitikai feladatok ...................................................................... 19
1.6
A 2007–2013 közötti uniós támogatási időszak tapasztalatai, tanulságai ............................... 19
1.6.1 1.6.2 1.6.3 1.6.4
2
Új lehetőségek küszöbén ....................................................................................................... 8
Általános jogszabályi keretek és a magyarországi operatív programok .................................................. 19 Európai területi együttműködési programok .......................................................................................... 20 Központi uniós programok ....................................................................................................................... 23 Magyarországi költségvetési források ..................................................................................................... 23
TERVEZÉSI KERETEK ......................................................................................................... 24 2.1
A nemzeti integráció új fejlesztési kerete ............................................................................. 24
2.2
A tervdokumentum funkciója és időtávja ............................................................................. 25
ILLESZKEDÉS A MAGYARORSZÁGI ÉS AZ EURÓPAI TERVDOKUMENTUMOKHOZ ................ 26 3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5
3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3
3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 bemutatása ......................................................... 26 A Koncepció célrendszere ........................................................................................................................ 27 Hosszú távú átfogó fejlesztési célkitűzések ............................................................................................. 28 Hosszú távú specifikus célok .................................................................................................................... 29 Fejlesztési prioritások .............................................................................................................................. 30 Horizontális célok és szempontok ............................................................................................................ 31
Kapcsolódások a magyarországi tervdokumentumokhoz ...................................................... 35 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ............................................................................... 35 Wekerle Terv ............................................................................................................................................ 36 Magyarországi ágazati tervek .................................................................................................................. 37
Kapcsolódások az európai uniós tervdokumentumokhoz ...................................................... 39 Az uniós jogszabályok révén megnyíló nemzeti integrációs lehetőségek ................................................ 39 Az EU2020 céljaihoz való illeszkedés ....................................................................................................... 39 Partnerségi Megállapodás ....................................................................................................................... 40 Magyarországi operatív programok 2014–2020 ...................................................................................... 42 Európai területi együttműködési programok 2014–2020 ....................................................................... 42
3
3.3.6
4
A KÜLHONI MAGYARLAKTA RÉGIÓK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI ......................................... 43 4.1 4.1.1
5
Székelyföld és Csángóföld ........................................................................................................................ 47
Felvidék .............................................................................................................................. 50
4.3
Kárpátalja ........................................................................................................................... 52
4.4
Délvidék (Vajdaság) ............................................................................................................. 54
STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK .............................................................. 57 5.1.1 5.1.2
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának stratégiai célrendszere .................................... 57 Gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési prioritások .................................................................................. 58 Társadalom-fejlesztési prioritások ........................................................................................................... 59
KAPCSOLÓDÁS AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ ....................................... 61 6.1 6.1.1 6.1.2 6.1.3 6.1.4 6.1.5 6.1.6 6.1.7 6.1.8
6.2
7
Erdély – PARTIUM ............................................................................................................... 43
4.2
5.1
6
Központi uniós fejlesztések 2014–2020 ................................................................................................... 42
Kapcsolódás a 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokhoz ............................. 61 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) ................................................................ 61 Emberierőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) ............................................................................ 62 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) ............................................................. 64 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ........................................................................ 65 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ............................................................ 66 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) ........................................................................ 66 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) ................................................. 67 Vidékfejlesztési Program (VP) .................................................................................................................. 69
Európai területi együttműködések ....................................................................................... 70
MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZER ............................................................................... 72 7.1
Intézményrendszer .............................................................................................................. 72
7.2
Eljárásrendi alaptípusok ...................................................................................................... 74
7.3
Erőforrások ......................................................................................................................... 75
7.3.1 7.3.2 7.3.3 7.3.4
Saját erőforrások ...................................................................................................................................... 75 Új költségvetési és intézményi források .................................................................................................. 75 Uniós források .......................................................................................................................................... 76 Egyéb források ......................................................................................................................................... 76
7.4
Monitoring és értékelési rendszer ........................................................................................ 77
7.5
Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat és szakértői, partnerségi adatbázis ....................................... 78
1. Melléklet: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 – kiemelt programok és projektjavaslatok ................................................................................................................... 80 2. Melléklet: A Nemzetstratégiai Kutatóintézet projekttervei .................................................. 84
4
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ "Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk.” Mikó Imre
2020-ban lesz egy évszázada annak, hogy Magyarország népességének harmada, minden tíz magyar emberből három, idegen államok fennhatósága alá került. A 20. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Magyarország az elmúlt négy évben a nemzeti erőforrások fölött rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert épített fel. Ennek kiterjesztése a teljes Kárpát-medencei magyar közösségre közös lehetőség és közös felelősség. Az új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és szakmai felelőssége. A Kárpát-medencében a magyarság rendelkezésére álló erőforrások rendkívül jelentősek, sokrétűek, ugyanakkor elaprózottak, széttagoltak. Nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, hogy ezek az erőforrások közös jövőkép, és ezt szolgáló nagy, közös fejlesztési célok érdekében összekapcsolhatóak legyenek. Ezért mindenekelőtt egy közös fejlesztési jövőképre van szükségünk: mit akarunk, hova kívánunk eljutni, és milyen lépések által tudunk megérkezni céljainkig. Eddig is számos fejlesztési kezdeményezés történt a magyar közösségek részéről a Kárpát-medencében, azonban ezek nem kapcsolódtak egymáshoz, nem erősítették egymást, ezért időszerű a fejlesztési folyamatokat is összehangolni és a nemzetegyesítés szolgálatába állítani. A 2013 februárjában megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően megalkotjuk a Kárpát-medencei magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési programját, melyet uniós fejlesztési alapok, magyarországi költségvetési források és piaci befektetések összehangolt felhasználásával kívánunk megvalósítani. Ez a célkitűzés egy egymást segítő és erősítő összehangolt Kárpát-medencei rendszert feltételez. Olyan nemzeti integrációs fejlesztési koncepciót és stratégiai programot, melyet a 21. század új körülményeihez igazodva kell majd végrehajtanunk. A Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása – megelőzve minden természetit és gazdaságit – a humánvagyon: a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek. A 2001–2011 közötti Mozaik Kárpát-medencei ifjúságkutatás eredményei szerint tíz év alatt mintegy 1,1 millió fővel csökkent a Kárpát-medencében a magukat magyaroknak vallók száma, miközben Magyarország népessége hivatalos statisztikai adatok szerint tízmillió fő alá süllyedt. Az előrejelzések alapján néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval csökkenhet, ugyanakkor a külhoni magyarság soraiban – az asszimiláció és a Kárpátmedencéből való kivándorlás miatt – több százezer főre becsülhető veszteség várható. Az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő, történelmi pillanatát hozta el, hiszen a következő évtizedekben rendkívüli módon felértékelődik a közösségeken belüli nyelvi és kulturális homogenitás mint a társadalmi-gazdasági stabilitás alapvető tényezője. A nemzetegyesítésnek – azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a
5
nemzeti identitástudatot – elsősorban a szülőföldön való boldogulást kell a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek számára biztosítania. A Kárpát-medencei szintű nemzeti integráció elmélyítésének, a nemzetegyesítés fejlesztési programjának feltétele három egyidejű – tervezési, együttműködési és finanszírozási – paradigmaváltás következetes megvalósítása. A Kárpát-medencei Gazdasági és Társadalmi Tér kialakítása és megerősítése a Nemzeti Együttműködés Programjának, illetve a Kormány gazdaságpolitikájának is kiemelt részét képezi. A kormány 2010–2014 között a Kárpát-medencei nyitás szakpolitikai magalapozására elfogadta a Wekerle Tervet, a magyar kormány támogatásával készült el az Erdélyi Mikó Imre Terv. Az egyes külhoni magyar nemzeti közösségek regionális fejlesztési tervdokumentumai is megvalósítás előtt állnak. A magyar nemzeti együttműködés megalapozására készült el a Nemzetpolitika Stratégiai Kerete és a Diaszpóra Stratégia, s mindezek figyelembe vételével kezdte meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kidolgozását. A 2012-ben elfogadott stratégiai irányítási rendszert szabályozó jogszabály alapján a jelen tervdokumentum egy középtávú, 2014–2020 közötti fejlesztési program, mely erre az időszakra a nemzeti integráció céljából határozza meg a külhoni magyar fejlesztések stratégiai céljait, kiemelt fejlesztéseit, végrehajtási forrásait és szakmai kereteit. A program kiemelten támaszkodik a 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokra, valamint a külhoni magyar közösségek által elkészített regionális fejlesztési tervekre. Kiemelt cél, hogy a tervdokumentum megalapozza, előkészítse a Kormány által 2014. március 6án benyújtott Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott 2014–2020 közötti nemzeti fejlesztési célokat, és ezeket kiegészítve összhangba hozza a magyarországi fejlesztési folyamatokkal a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló külhoni fejlesztéseket. A Kárpát-medence történelmi-földrajzi-természeti egységének nemzeti integrációs célterülete értelmezésünk szerint a Kárpát-haza, mely a magyarok által lakott területeket jelenti. A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszak új és történelmi lehetőségeket kínál a magyar nemzet egésze számára. A 2/3-os többséggel újraválasztott polgári kormányzat már a források előkészítésének tervezési folyamatában is részt vett, így lehetővé válhat a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból de jure transznacionális, de facto magyar–magyar fejlesztések megvalósítása. Ennek előfeltétele egy szemléletváltás, mely szerint a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források határokon átívelő felhasználása nem erőforráscsökkenés, hanem éppen ellenkezőleg, erőforrásbővülés az ország számára is. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának megvalósításához 2014–2020 között a következő lépések szükségesek:
6
1. a 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokban források biztosítása a transzregionális, illetve transznacionális Kárpát-medencei kiterjedésű hálózatfejlesztési programok indítására, külhoni fejlesztések finanszírozására; 2. Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése és az NSKI kijelölése a feladat szakpolitikai felelősének; 3. 2014–2020 között a külhoni magyarok uniós fejlesztési forrásfelhasználásának növelése szakmai és pénzügyi támogatással; 4. Kárpát-haza Fejlesztési Ügynökség és Projektmenedzsment szervezet létrehozása; 5. költségvetési források biztosítása a külhoni fejlesztésekhez, 2015-től önálló célelőirányzattal. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja tervdokumentum stratégiai célrendszere az összetartó és gyarapodó Kárpát-medencei magyarság alapgondolaton, jövőképen nyugszik. Az NSKI célja a nemzetegyesítést szolgáló kiemelt programok és projektek megvalósításához szükséges 2014–2020 közötti európai uniós források biztosítása. Cél a 10%-os nemzetstratégiai forráskeret biztosítása a fontosabb operatív programokból, így évi mintegy 100 milliárd forint fejlesztési forrásnak a nemzetegyesítés szolgálatába állítása.
Kormány-előterjesztés készül 2014 júliusáig az egyes 2014–2020 közötti operatív programok prioritásaiból, intézkedéseiből rendelkezésre álló nemzetstratégiai forrásokról, illetve az NSKI szakpolitikai felelősségi szerepéről. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja forrásainak lehetőségei a magyarországi operatív programokban: o az európai uniós források 15%-a (ERFA), o az európai uniós források minimum 10%-a (ESZA), o az európai uniós források 5%-a (EMVA)
A 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokon túli célkitűzés további kiegészítő források biztosítása egyéb uniós programokból, kiemelten: 1. Európai területi együttműködések (CBC, IPA, transznacionális és interregionális programok); 2. közvetlen uniós pályázati források a. össznemzeti hálózati intézményi és szakmai együttműködésben; b. magyar kormányzati koordinációs támogatással egy hazai közvetlen uniós forráskoordinációs ügynökség és hálózat létrehozásával; 3. külhoni nemzetrészek európai uniós tagországi fejlesztési forrásai (Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, illetve bizonyos esetekben Ukrajnában és Szerbiában). A nemzetegyesítést szolgáló 2014–2020 közötti fejlesztési célkitűzések meglapozása érdekében az NSKI 32 kiemelt program és projekt kidolgozásának előkészítését kezdte meg (lásd mellékletek).
7
1
A PROGRAM INDOKOLTSÁGA
1.1
ÚJ LEHETŐSÉGEK KÜSZÖBÉN
A politikai és gazdasági integrációk után a 21. században eljött az ideje az új nemzeti integrációnak is. Az európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. A magyarság szétszakítottságának hátrányai korunkban előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt nemzetet képesek vagyunk egy jól működő Kárpát-medencei gazdasági, kulturális hálózattá szervezni. A Kárpát-medence évszázadokon keresztül gazdaság-, társadalom- és kultúrföldrajzi értelemben szerves egységet képezett, ezt csak a politikatörténet bontotta meg, ideig-óráig. Az egységes tér nemzeti humánvagyonát a magyar nyelvterület népessége biztosította. Ehhez igazodott a mezőgazdasági és az ipari termelés, az út- és a vasúthálózat is. 1920 után nem véletlenül ábrázolták Csonka-Magyarországot egy végtagjait vesztő női alakként, a megcsonkított Patrona Hungariaeként, hisz egyáltalán nem volt biztos, hogy a nemzet – mint élő szervezet – túléli a drasztikus beavatkozást. Mintegy évszázados fáziskésést kell korrigálnunk azzal, hogy kimondjuk: a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete gazdasági, társadalmi és szociális problémáinknak, ezért a magyarság jövője nem a tízmilliós országban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van. A nemzeti integrációs stratégia – mint mögöttes rendező, szervező elv – bonyolult törvények és több szintű intézményrendszer felállítása nélkül is irányt szab a külhonban élőknek, jelzi egyfelől a haladás és a fejlődés irányát, másrészt támpontot nyújt a mindennapok nagy téttel bíró döntéseihez. A Kárpát-medencei szintű nemzeti integráció elmélyítésének, a nemzetegyesítés fejlesztési programjának feltétele három egyidejű – tervezési, együttműködési és finanszírozási – paradigmaváltás következetes megvalósítása. 1.1.1
A NEMZETI INTEGRÁCIÓ KITELJESÍTÉSÉNEK KÖZJOGI SZAKASZA 2010– 2014
A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szétszóratott nemzetből világnemzetet, azaz új nemzetközösséget építsünk. Ahhoz, hogy a magyarságnak esélye maradjon megőriznie, jobb esetben ismét benépesítenie ősei szállásterületét, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására, gyarapítására van szükség. Az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel törvényével a Kormány – közjogi értelemben – a fentiek irányába az első lépéseket megtette. „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését,
8
támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Közjogi és szimbolikus szakasz: a nemzeti integráció kiteljesítése érdekében tett eddigi kormányzati lépések – 2010–2014
A közjogi egyesítés megindítása és kiteljesítése (állampolgárság, választójog kiterjesztése)
Szimbolikus tettek és lépések (pl. Nemzeti Együttműködés Rendszere, Nemzeti Összetartozás Napja, KMKF, Diaszpóra Tanács, ösztöndíj programok, diákcsere- és üdülési programok, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozása, nemzetiségi választási listák).
Kárpát-medencei EGTC együttműködések támogatása.
Kárpát-medencei gazdasági nyitás (Wekerle Terv, Kárpát Régió Üzleti Hálózat).
A 2014–2020 közötti uniós felkészülés során a nemzeti érdekek képviselete (MFF, PM, operatív programok, ETE transznacionális programok, ETE CBC).
Külhoni magyar közösségek alulról építkező tervezési folyamatainak támogatása (erdélyi Mikó Imre Terv, felvidéki Baross Gábor Terv, kárpátaljai és vajdasági fejlesztési tervek).
1.1.2
A NEMZETI INTEGRÁCIÓ KITELJESÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSI SZAKASZA 2014–2020
A második lépés a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai doktrína megalapozása. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a külhoni politikai képviseletek nem tudták megakadályozni a határainkon kívül élő magyar közösségek megfogyatkozását és térvesztését. A paradigmaváltás, illetve a trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen az országpolitika nemzetpolitikává történő előléptetése. Tekintettel arra, hogy Bukarest, Belgrád, Pozsony és Kijev ellenérdekeltek nemzeti törekvéseinkben, ennek a munkának csakis Budapest lehet a központja. A harmadik lépés az így kialakított új nemzetstratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez szemléletváltásra van szükség: olyan Kárpát-medencei összefüggő rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül európai uniós fejlesztési többletforrások felhasználásával egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesznek lehetővé. Ez A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának alapja.
9
A nemzeti integrációt kiteljesítő fejlesztési szakasz: a nemzeti integráció kiteljesítése érdekében szükséges további kormányzati lépések – 2014–2020
Nemzetpolitikai doktrína mint önálló szakpolitika közigazgatási stratégiai és szervezeti kiteljesítése.
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer megteremtése és működtetése az NSKI koordinációjával, szakpolitikai felelősségével.
Kiemelt nemzetstratégiai kérdésekben és területeken közös nemzetstratégiai válaszok és nemzetstratégiai alternatívák kidolgozása, a magyarországi ágazati és szakpolitikák tervezési, fejlesztési, szabályozási és cselekvési-pénzügyi rádiuszának tudatos kiterjesztése a külhoni magyar területek és közösségek felé.
Alapos előkészítő munka után a közszolgáltatási akadálymentesítés és a magyarországi közszolgáltatások külhoni kiterjesztésének megindítása (elsődlegesen egészségügyi, szociális, oktatási-képzési, sport és ifjúsági területeken).
A külhoni magyar intézményi hálózat tudatos fejlesztése és megerősítése a magyarlakta területeken (külhoni új intézmények alapítása, fejlesztése).
A nemzeti társadalmi felelősségvállalás és együttműködés kötelezővé tétele a magyarországi költségvetési finanszírozású, társfinanszírozású intézményekben minimum az éves költségvetés 1%-áig – ilyen tevékenységek és szakmai feladatok finanszírozására.
A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszak új lehetőségeket kínál a magyar nemzet egésze számára. A 2/3-os többséggel újraválasztott polgári kormányzat már a források előkészítésének a folyamatában részt tudott venni. Így lehetővé válik az uniós források de jure transznacionális, de facto magyar–magyar fejlesztések támogatására történő lehívása. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kiteljesítése a következő területeken szükséges: 1. a 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokban közvetlen fejlesztési források biztosítása külhoni fejlesztésekre; 2. fejlesztési, hálózati és szakmai együttműködések tudatos kiterjesztése, ösztönzése; 3. Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése és az NSKI kijelölése szakpolitikai felelősként; 4. 2014–2020 között a külhoni magyarok uniós forrásfelhasználásának növelése érdekében szakmai és pénzügyi támogatás nyújtása: a/ Kárpát-haza Fejlesztési Ügynökség és Projektmenedzsment szervezet létrehozása; b/ Külhoni Magyar Fejlesztési Koordinációs Ügynökségek felállítása; 5. magyarországi költségvetési források biztosítása a külhoni fejlesztésekhez 2015-től, ill. kétoldalú új fejlesztési alapok rendszerének kialakítása.
10
1.2
A NEMZETEGYESÍTÉS FEJLESZTÉSI NEMZETEGYESÍTÉS ÚJ KERETE
PROGRAMJA
MINT
A
Szemben az eddig alkalmazott széttagolt fejlesztési gyakorlattal, szükséges az összefüggéseiben is egységes, nemzetegyesítést szolgáló, Kárpát-medencei kiterjedésű integrált fejlesztési rendszer kialakítása. A Kárpát-medencei magyar közösség jövőjének tudatos megtervezése, a stratégiai célok kijelölése, majd pedig a stratégiai célokat szolgáló akciótervek következetes végrehajtása halaszthatatlanná vált a külhoni magyarság ma már adatokkal is egyértelműen kimutatható demográfiai, társadalmi, gazdasági helyzetének, pozíciójának romlása miatt. A felelős politikai megnyilatkozások egyértelművé tették, hogy
a politikai és gazdasági integrációk korát éljük, eljött az ideje a nemzeti integrációnak is; az egységesülő európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért; a magyarság szétszóratottságának hátrányai korunkban előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt Magyarországot képesek vagyunk egyetlen, jól működő gazdasági övezetté és hálózattá szervezni; a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete problémáinknak; az egyéni boldogulás nem lehetséges a közösség boldogulása, gyarapodása nélkül; a magyarság jövője nem a tízmilliós országban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben rejlik.
Nemzetstratégiai feladat, hogy – a közigazgatással is – megértessük a nemzeti integráció értelmét. Minden nehézségünk ellenére a Nemzeti Összetartozás Tanúságtételéről szóló törvénnyel, illetve a magyar állampolgárság kötelékén keresztül megvan a közjogi lehetőség arra, hogy a szétszóratott világnemzetből új nemzetközösség épülhessen. Megszületett az új Alaptörvény is, melyben a külhoni magyarok iránt a magyar állam felelősségvállalása immár hangsúlyosan jelenik meg. Az „országpolitikát” felváltó nemzetpolitika pedig megteremti annak lehetőségét, hogy a Kárpátmedencében és a világban szétszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi, gazdasági energiája végre összeadódjon. A Kárpát-medencei térségben különös jelentőséggel bír a külhoni magyar közösségek közötti együttműködés javítása, kihasználva a külhoni nemzetrészek híd szerepét a többségi társadalom és Magyarország között. Különleges lehetőség a külhoni magyarság szállásterületei felé irányuló gazdasági együttműködések elmélyítése. Ebben az anyaországgal közvetlen kapcsolatban álló, tömbben élő magyarság szerepe (pl. Csallóköz, Vajdaság) hangsúlyos. Kiemelkedő Székelyföld szerepe kiváló gazdasági és kulturális kapcsolatai, valamint fejlődési potenciálja miatt. A külhoni magyar közösségeknek a magyarországi és a szomszédos országok (befogadó országok) stratégiáival harmonizáló
11
gazdaságfejlesztési stratégiára van szükségük, amelyek egyszerre szolgálják a külhoni közösség, az anyaország és a partner nemzetállamok gazdasági gyarapodását. A külhoni magyarlakta térségekkel való kapcsolatok erősítése ugyanakkor nemzeti kulturális vonatkozásban is jelentős.
1.3
A NEMZETEGYESÍTÉS FEJLESZTÉSI TÖRTÉNELMI-FÖLDRAJZI TÉNYEZŐI
PROGRAMJA
LÉTREHOZÁSÁNAK
Kevés nép olyan szerencsés, hogy hazáját a térképen akkor is megtalálja, ha azon a határok nincsenek feltüntetve. Az övező lánchegységek barna foltja miatt egy űrfelvételen is rögtön kirajzolódik a Kárpát-medence, mely az északi féltekén, Európa szívében található, megközelítően egyenlő távolságra terül el az Északi-sark és az Egyenlítő, valamint az Ibériai-félsziget nyugati partja és az Urál hegység között. Ugyanakkor Európa három nagytája: Nyugat- és Kelet-Európa, valamint a Balkán találkozóhelye. A medence a 45–49° földrajzi szélesség és a 16–26° hosszúsági fokok között fekszik, területe 325 ezer km². A hegységek által körbefogott tér a tudósok (pl. Kjellén, Reclus, Cholnoky) jelentős hányada szerint Európában egyedülálló tökéletes földrajzi egység, a Föld legteljesebb medenceországa, a legegyénibb államföldrajzi területegységek egyike, mely a természet erőinek gigászi küzdelméből született, ahol a föld szerkezete, domborzata, éghajlata és vízhálózata páratlan egységbe forrt össze az ember tájátalakító tevékenységével. A lánchegységek sora egyben vízválasztóként is működik, ezért néhány folyótól eltekintve minden vize közvetve vagy közvetlenül átfolyik a régibb földrajzi irodalomban fenékvégpontnak nevezett Vaskapu-szoroson, tehát a Kárpát-medence vízrajzilag is egységet alkot. Felszíni és földalatti vízkészlete kétszázmillió ember ellátására alkalmas, ugyanakkor hévizekben Európa leggazdagabb tájegysége. Többek között már ez is kijelöli a magyarság gyógyítási feladatát. Ásványvizeinek, ivókúraként is használatos keserűvizeinek (mohai, parádi, borszéki, igmándi, ivándai, bükkszéki stb.) értékesítése mellett a minden nagytájon megtalálható gyógyvizeknek (pl. Szliács, Pöstyén, Buda, Harkány, Hévíz, Herkulesfürdő, Szováta) és az erdélyi mofettáknak a fürdőgyógyászati turizmusba való erőteljesebb bevonása, más, az életminőséget javító egészségügyi szolgáltatások minőségi bővítésével a fejlesztési rendszer egyik kitörési pontja lehet. A Kárpát-medence természetes növénytakarója igen sokszínű, nagyon gazdagnak mondható, kb. 2500 növényfaj található területén. A Nagyalföldet az erdős sztyeppékre jellemző növénytársulások (pl. ligetes tölgy), a dombságokat és középhegységeket a lombhullató (főleg bükkösök), a Kárpátok magas hegyláncait a tűlevelű erdők jellemzik. Ezen uralkodó fajok társaságában leginkább nyár-, juhar-, hárs-, nyír-, gyertyán-, vadalma- és vadkörtefákat, valamint már nemesített gyümölcsösöket, szemet gyönyörködtető cserjéket, virágokat, megannyi gyógynövényt találunk. A növényzet adta tevékenységek (fafeldolgozás, faeszközök és népi iparművészeti tárgyak készítése, gombafeldolgozás, gyógynövények leszárítása, gyümölcsbefőzés stb.) támogatása és az értékesítésükhöz nyújtott segítség a fejlesztések nagyon fontos elemeivé válhatnak.
12
A növénytakaró gazdagsága jellemzi a medence állatvilágát is, mert a történelmi Magyarország – vadállományát tekintve – Európa leggazdagabb országai közé tartozott. Világhírű trófeák, vadászati világkiállítások, neves vadászok és sok vad öregbítette az ország hírnevét. A vadászatok, az erdőhöz, egyáltalán a tájhoz köthető egyéb időtöltések (hegymászás, erdei iskolák létrehozása, kerékpárutak kijelölése stb.) együttesen vonzó programot kínálnak, melyek kulturális- és sportajánlásokkal kiegészülve segíthetik a falusi turizmusból élőket, az ifjúsági és sporttevékenységek fejlesztését. A Kárpát-medence a valódi mérsékelt övbe, a mérsékelten kontinentális térségbe tartozik. Egyik fő jellemzője a négy évszak (tavasz, nyár, ősz, tél) váltakozása, melyek – más összetevők mellett – alapvetően meghatározzák a táj arculatát és a mezőgazdasági termelés ciklusait. Időjárása a nagyon erős szélsőségektől (pl. tájfunok, hurrikánok) mentes, hasonlóan – az árvizek kivételével – elkerülik a jelentősebb természeti katasztrófák (vulkánkitörések, pusztító földrengések és nagyobb mértékű földcsuszamlások) is. Mindezek alapján a medence éghajlata és időjárása egységesnek mondható. A Kárpát-medence azonban nemcsak az előbb felsorolt tényezők miatt alkotott egységet, hanem azért is, mert keretet adott a Magyar Királyságnak, az egyetlen itt található önálló államalakulatnak, mely több mint egy évezred alatt formálódó gazdasági és politikai egység volt (Hungária), főbb jellemzőivel: a gazdasági integrációval, a nagytájak egymásra utaltságával és egybeszerveződésével. A 11. századi rövid Horvát Királyságtól eltekintve a Kárpát-medence területén Trianonig a magyarság volt az egyetlen államalkotó nemzet. Az övező hegységek anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe minden itt élő ember számára menedéket jelentett, így nem csodálkozhatunk azon, hogy se szeri, se száma az újkőkortól (Kr. e. 7000) megjelenő, majd az azt követő réz-, bronz- és vaskori kultúráknak, a tartósan letelepülő népeknek (pl. kelták, szarmaták, gepidák, langobárdok, avarok). Mondhatjuk, hogy a Kárpát-medence a „népek országútján” feküdt, ezért olyan hihetetlenül gazdag és sokszínű az itt fellelt régészeti hagyaték. A honfoglalók a keleti hágókat és szorosokat átlépve korábbi hazájukhoz hasonló viszonyokat találtak, mert a Kárpát-medence földrajzi környezete, a központi medencesíkságok és dombvidékek erdős-sztyepp növényzete, az éghajlat, a vízfolyások, árterek bősége kedvezett a magyarság földművelő-pásztorkodó életmódjának folytatásához. A védelmet a lakatlan gyepűk, az áthaladást biztosító ellenőrzött kapuk, illetve az ezt körbevevő gyepűelve biztosította. A határőrzést csatlakozott vagy befogadott népek látták el (kabarok, székelyek, besenyők), rajtuk kívül már a kora Árpád-korban uralkodóink a népesség szaporítására és a honvédelem megerősítésére (jászok, kunok), valamint a gazdaság fellendítésére szívesen telepítettek idegeneket (pl. németeket, döntően szászokat, latinusokat, azaz főként vallonokat) az ország területére. A Szent István-kori 48 vármegye mellett az ő kiváltságolt kerületeik (Jász-Kun vagy Hármas-Kerületek), a székely (Aranyos-, Maros-, Csík-Gyergyó-, Udvarhely-, Háromszék) székek és a kilenc szász szék, a Szepesség, a Brassói és Besztercei Kerület váltak a királyság fontosabb közigazgatási egységeivé, melyek kezdetben a szorosabb állami függésben lévő területekkel, így Szlavóniával, Horvátországgal és időnként Dalmáciával egészültek ki.
13
A mohácsi csatavesztést és Buda török kézre kerülését (1541) követően a Magyar Királyság központi, döntően alföldi részén egy fokozatosan szélesedő sáv az Oszmán Birodalom része lett, ahol létrejöttek a hódítók kormányzati és közigazgatási egységei, a vilajetek, az ezeket alkotó szandzsákok, valamint a nahiék. A királyi Magyarország a medence északi-északnyugati részére, döntően a Felföld és területileg változóan a Dunántúl-Pannónia területére szorult vissza. Erdély fokozatosan önállóvá vált, melyet 1528/29–1571 között a történészek egy része keleti Magyar Királyságnak, 1571 után Erdélyi Fejedelemségnek nevez, melynek politikai súlya, tekintélye és különállása fokozatosan növekedett. A medence főtájai (Nagyalföld, Dunántúl-Pannónia, Felföld) mellett a legerőterjesebben elkülönülő Erdély a legélesebb különbségek hazája, s ezt a Hungárián kívül élők már évszázadokkal korábban felismerték. Az Erdély területét fokozatosan kiegészítő Partium elnevezés az 1570. évi speyeri egyezményben fordul először elő János Zsigmond címzésében: „Erdély és a magyarországi Részek fejedelme (Transylvaniae ac Partium Hungariae dominus) ”. A Partium területe legnagyobb kiterjedésében magában foglalta Máramaros, Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd vármegyéket, Kővárvidéket és a Lugosi és Karánsebesi Kerületet. A hódoltság ideje alatt a magyar lakosság jelentősen megfogyatkozott, s a török kiűzése utáni betelepítéseknek köszönhetően az ország etnikai képe még színesebbé vált (osztrákok, németek, a Temesi Bánságban-Bánátban csehek, franciák, spanyolok, krassovánok stb.). Mindezen tényezők alapvetően járultak hozzá, hogy a magyar anyanyelvűek aránya 1850-ben mindössze 41,5% volt. A kiegyezést követően az asszimiláció, a magyarok természetes szaporodási rátájának megnövekedése, a nemzetiségek körében nagyobb számban jelentkező kivándorlás hatására 1910ben a magyarság részaránya már 54,5%-ra növekedett. (Kerekítve: a románok 16, a szlovákok 11, a németek 10, a szerbek és rutének 2,5–2,5, a horvátok 1, egyéb pl. szlovének 2%.) A Magyar Királyság 325 441 km²-nyi területén a községsoros adatokat is tartalmazó 1910. évi népszámlálás szerint 20 886 487 fő élt. E nagyszámú népességet több tényező tagolta kisebb-nagyobb társadalmi csoportra: nyelv és az ezzel szorosan összefüggő nemzeti hovatartozás, vallás, származás, vagyoni állapot, foglalkozás, társadalmi pozíció, a lakóhely minősége. A középkori Magyar Királyság, később a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia államvallása a római katolikus volt, így nem csodálkozhatunk azon, hogy 1910-ben a lakosság közel fele (49,3 %) tartozott ehhez a felekezethez (a görög katolikusokkal együtt 60 %). A reformátusok 14, az evangélikusok hét, a görögkeletiek 13, az izraeliták öt, az unitáriusok 0,4 %-kot képviseltek. Földrajzi elhelyezkedésük szerint a katolikusok döntő többségben voltak az ország nyugati, északi és középső területein, kelet felé haladva azonban számuk csökkent. A Tiszántúlon a reformátusok, a későbbi Kárpátalján a görög katolikusok, Erdélyben szintén ők, valamint a reformátusok, az evangélikusok, a görögkeletiek és az unitáriusok adták a többséget. A Vajdaság és a Temesi Bánság (Bánát) területén elsősorban római katolikusok, evangélikusok és görögkeletiek éltek. Az izraeliták a Galíciával határos északkeleti országrészben (Máramaros megye, Ungvár, Munkács), valamint Nagyváradon és Budapesten laktak nagyobb számban, 1910ben a főváros lakosságának 23 %-át már ők alkották.
14
A vallási felekezetek kiegészülve a helyi polgári igazgatással és a civil szerveződésekkel megszámlálhatatlan iskolát, egyesületet, missziós házat stb. működtettek, nagy gondot fordítottak az oktatásra, a hitélet gondozására, a lakosság hagyományos közösségeinek életben tartására stb. Mindezeket a Magyarországon és az utódállamokban 1990 körül lezajlott rendszerváltásig szinte teljesen felszámolták, mindenféle államhatalmi eszközzel elfojtották, s az intézkedések hatványozottan sújtották a határokon túl élő magyarságot. Ezért is különösen fontos a megújuló és összetartó társadalom érdekében minden olyan jó szándékú akarat, kezdeményezés, cselekvés, mely az egyházi és oktatási intézmények, a vallási, valamint a művelődési közösségek támogatását, a hitélet elmélyítését, a civil, továbbá a szociális szervezetek együttműködését, a természeti, az épített és a kulturális örökség védelmét, a hagyományok őrzését, az ifjúság felkarolását segíti elő. A 18. századig Magyarország nemcsak Európa, hanem a világ egyik legfejlettebb bányászati nagyhatalma volt, sőt az amerikai lelőhelyek felfedezéséig nemesfém- és rézkitermelése az első helyen állt. A szén- és vasbányászat a Magyar-középhegység, a Garam mente, a Gömör–Szepesi-, valamint az Erdélyi-érchegység, a Zsil-völgy, Petrozsény körzete, a sóbányászat döntően az Erdélyi-medence és Máramaros megye területére összpontosult, a vasfeldolgozó ipar fellegvára a Felföld volt. A kőedény- és porcelángyártás, a fazekasság az agyag- és kaolinlelőhelyek környékén alakult ki (Gács, Gömör megye, székely kismedencék, Mezőföld, Tisza-vidék), az üveghuták, a faszénégetés, a hamuzsírfőzés hazájának a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység számított. A papírgyártás és a könyvnyomtatás döntően a Felföldön és Erdélyben a régi iskolavárosokban, valamint a piacközpontokban jött létre. A posztómanufaktúrák – a teljes országra jellemzően – a helyben lévő nyersanyag- és energiabázis-alapokon jöttek létre, a kallómalmokat a hegyi patakok működtették. A bőrgyártás legfontosabb központjai NyugatMagyarországon létesültek. Az élelmiszer-feldolgozás legfontosabb ágazata a Kárpát-medence teljes területén elterjedt malomipar volt a maga vízi-, szél- és szárazmalmaival, melyekből a 18. század elején már 3250 üzemelt. A húsfeldolgozás – hasonlóan a malmokhoz – egyéni vállalkozásnak, kismesterségnek számított, bár országszerte működtek hentes és mészáros céhek (a legjobb példa Debrecen). A répacukorgyártás a napóleoni kontinentális zárlat idején indult meg, s két évtized múltán már kisebb cukorgyárak szerveződtek (Edelény, Kolozsvár, Záhony stb.). Ét- és világítóolaj gyártására régebben a len-, illetve kendermagot, az 1820-as évektől a napraforgót használták. A leghíresebb olajmalmok Egerben, Hódmezővásárhelyen, Pozsonyban működtek. A tejipari tevékenység, a túró- és sajtkészítés leghíresebb helyszínei a felföldi vármegyék és Erdély mezőhavasai voltak. A zöldség- és gyümölcsfélék konzerválása, az alma-, körte- és a szilvaaszalás leginkább a Székelyföldön, a Szerémségben, a Szamosháton, a beregi Tiszaháton terjedt el. A serfőző házak a legnagyobb számban a Felföldön, a szőlő- és bortermelés klímahatárától északra jöttek létre, a komlóskertek és sörárpatermesztő helyek közül kiemelendő a regéci uradalom és a Hernád völgye. 1843-ban – az érlelésre tökéletesen alkalmas pincék felett – megépült a kőbányai sörgyár, mely a magyar söripar központjává fejlődött. A pálinkafőzés – bár jellemezte a teljes Kárpát-medencét – leginkább a borvidékeken terjedt el (pl. Eger, Gyöngyös), bár a Felföldön a sörgyártáshoz is
15
kapcsolódott (gabonapálinka). Emellett itt és Erdélyben jellemzően fenyő-, a Délvidéken szilvapálinkát főztek. A mezőgazdasági ipar további – bár kevés embert foglalkoztató – ágazata a dohányfeldolgozás volt, melynek keretében vágott (pipa-) dohány, szivar és tubákpor (burnót) készült például Egerben, Miskolcon, Kassán, Nagyszebenben, Nyitrán. A kiegyezést követő közel fél évszázad az első világháborúig (1867–1914) a „boldog békeidők”, a magyar gazdaság sikertörténetének korszaka. Ebben az időszakban a nemzeti jövedelem megnégyszereződött, a GDMP, azaz a bruttó hazai anyagi termék háromszorosára emelkedett, a bruttó nemzeti jövedelem (GNP) az Osztrák-Magyar Monarchiában 1,76%-os növekedést ért el, mellyel azonos szintre került például Hollandiával és Nagy-Britanniával. Mivel a magyar gazdaság lényegesen gyorsabb fejlődést mutatott fel, mint az osztrák részek, ezért teljesítménye európai szinten is kiemelkedőnek mondható. A növekedés két legfontosabb mozgatója a modern hitelrendszer és az infrastruktúra kiépülése volt. 1846–1867 között 2285 km vasútvonal épült hazánkban, mely 1913-ra 22 ezerre növekedett, ha a népesség számához viszonyítjuk a vágányok hosszát, akkor Európában csak Franciaország előzte meg Magyarországot. A felgyorsulás, a fejlődés egyik fontos következménye volt, hogy a népesség hagyományos, évszázadokon át változatlan tér- és időszemlélete gyökeresen átalakult. A vasút mellett ebben időben megteremtődtek a modern hajózás feltételei, mert a kiegyezés előtti gőzhajó-állomány két és félszeresére (135–338), az uszályok száma háromszorosára nőtt (523– 1500). A folyami mellett felgyorsult a tengerhajózás fejlődése is, a fiumei kikötő egyre forgalmasabbá vált. A távolsági áruszállításból 92,3% volt a vasút, 7,4% a hajózás részesedése, a szekerezés nem érte el a fél százalékot. A magyar gazdaság alapja a kezdetektől a mezőgazdaság volt, bár elsöprő túlsúlya a kiegyezést követően csökkent, de 1910-ben még a lakosság 62%-a ebből élt, s részesedése a teljes nemzeti jövedelem közel felét elérte (44%). A legfontosabb haszonnövények – búza, árpa, zab, kukorica – termésmennyisége nagyjából megháromszorozódott, a krumplié és a cukorrépáé megsokszorozódott. A fejlődést elősegítő tényezők közül kiemelendők a folyamszabályozások és a mocsaras területek lecsapolása, melyeknek köszönhetően – más fontos tényezők mellett – a korábbiakhoz képest a művelhető területek nagysága közel egyharmaddal növekedett, s az I. világháború előtt a szántóknak már csak nyolc százaléka maradt ugaron. Természetesen mindez megkövetelte a mezőgazdasági gépek és munkaeszközök fejlesztését, a háromnyomásos határhasználati gyakorlatnak a vetésforgóval való felváltását, a trágyázás elterjesztését (a műtrágyázás megkezdését) és a növénynemesítést. A növénytermesztés legfontosabb ágazata a gabonafajták termelése maradt, melyekre az 1890-es években az összes szántóterület 62, 1910 körül 57%-át fordították. A munkaigényesebb és nagyobb jövedelmet hozó gyümölcs- és zöldségtermesztés ekkor emelkedett ki a hagyományos keretek közül, a makói hagyma, a kalocsai, a szegedi paprika, a csányi dinnye, a kecskeméti kajszibarack ekkor vált nemcsak belföldön, hanem külföldön is fogalommá. Konyhakerti növényeket 1895-ben 32 000, húsz év múlva már 140 000 kh területen termesztettek. A szőlővel
16
való foglalatosság évszázados múltra tekintett vissza, a szerémi, majd tokaji borok világhírnévnek örvendtek. Nem maradtak el ezektől az egri, a mátraalji, a pozsony-hegyalatti, a szekszárdi, a villányi, a soproni, a ménesi és más nedűk sem. A század végi filoxéravész új telepítéseket igényelt, melynek eredményeként a történelmi borvidékek mellett kialakult a homoki szőlőkultúra a Duna–Tisza-közén. A kiegyezés után nagyarányú fejlődés jellemezte az állattenyésztést is, így például a világháborúig a szarvasmarha-állomány közel 40, a sertésé mintegy 70%-kal növekedett, egyedül a juhok száma csökkent a rideg állattartás visszaszorulása és a külföldi olcsó gyapjú megjelenése miatt. A számszerű változásnál is fontosabb volt azonban a fajtaváltás, így a szürke marha helyett a szimentáli hegyi és a kitenyésztett magyar tarka marhák megjelenése. A sima szőrű régi sertéseket a század végére szinte teljesen kiszorította a szerbiai eredetű, termékenyebb és kiváló zsírsertésnek bizonyuló göndör szőrű mangalica. A lótenyésztés központjai a nagybirtokokon tartott magán-, illetve az állami ménesek voltak, 1912-ben az előbbiből 420-at, az utóbbiból négyet tartottak nyilván. Az ipar kiegyezés utáni fontosabb jellemzői: bár a széntermelés 1860-tól az I. világháborúig meghúszszorozódott, de a magas kalóriatartalmú, jól kokszolható feketeszénből az ország behozatalra szorult. 1913-ban az iparban és a bányászatban kereste kenyerét a népesség 18%-a, és munkájuk a nemzeti jövedelem 25%-át eredményezte. A gabonatermesztés meghatározó szerepéből adódott, hogy az élelmiszeripar döntő ágazata a malomipar maradt, mely a századfordulón érte el csúcspontját, mert az 1890-es években 16 000 vízi-, 700 szél-, 650 száraz-, 1906-ban 2200 gőz- és 562 motoros malom működött. A siker titka elsősorban a kiváló minőségű bácskai és bánáti búza, illetve a fővárosi nagymalmok műszaki fölénye volt külföldi vetélytársaikkal szemben. Az egyéb ágazatok közül a cukoripar fejlődött látványosan, mert a háború előtt 30 gyár 5,5 millió mázsát állított elő, melynek 70 %-át exportálták. Az iparfejlődésben – Nyugat-Európától eltérően – nem a textilipar, hanem a vas-, gép- és szerszámgyártás került előtérbe, melyek számára belső piacot a malom-, cukor-, növényolaj- és szeszipar alkottak. Összefoglalóan elmondhatjuk: a magyar gazdasági élet két alapágazata az Árpád-kortól kezdve a bányászat, a kohászat és a fémfeldolgozás mellett a mezőgazdaság volt, de már ekkor megkezdődött a regionális munkamegosztás, a gazdasági térszerkezet területi egységeinek kialakulása. Míg a központi és az erdélyi medencék az első perctől kezdve döntően a mezőgazdasági termények, s ezek feldolgozóiparának, valamint az állattenyésztésnek a helyszínei, addig az övező és a belső hegységek a bányászat, a kohászat, az erdőgazdálkodás, a havasi legeltetés régiói. Mindezekből következik, hogy a medence lakossága egymásra utaltan élte az életét, a nagytájak népe nem létezhetett a másik régió termékei és terményei nélkül. Az elődök áldozatos, kreatív, becsülendő munkája kellő alapot teremtett arra, hogy a Kárpát-medence gazdaságát patrióta szellemben, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ipar, az energiatermelés és -felhasználás, a víz-, erdő-, vad- és halgazdálkodás, a turizmus, a szolgáltatások, a vállalkozások fejlesztésével támogassuk.
17
1.4
SWOT ELEMZÉS
Erősségek földrajzi elhelyezkedés (Európa közepén, tranzit útvonal, összekötő kapocs Kelet- és Nyugat-Európa között, nyolc országot foglal magában, a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik gyakorlatilag az egész terület) gazdag és változatos természeti erőforrások állnak rendelkezésre: vízkészletek, termőföld, termálkincs, erdősültség, ásványi kincs kulturális, etnikai, nyelvi sokszínűség a gazdasági versenyképesség szempontjából európai viszonylatban olcsó és szakképzett munkaerővel rendelkezik változatos épített örökség és természeti környezet
Lehetőségek egységes Kárpát-medencei gondolkodás, fejlesztés és hálózatépítés (pl. Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer) az egyszerűsített honosítási eljárás és nemzeti közszolgáltatások kiterjesztése a határon túli magyarság képzettségének (nyelvi, szakképzési és felsőfokú végzettség) javítása pl. egyetemek, szakképző intézetek közötti együttműködés, valamint tudástranszfer révén a turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése a természeti-, társadalmi, gazdasági adottságok jobb kiaknázása (határon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok, olcsó munkaerő, természeti erőforrások stb.) a külföldi működőtőke-befektetések vonzása és a belső vállalkozói tőke mobilizálása érdekében az EU prioritása a transznacionális és határ menti együttműködések támogatása és jobb kihasználása a 8 ország nyújtotta piaci és hálózati lehetőségek kihasználása az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatás és termelés javítása aktívabb civil társadalom történelmi és geopolitikai változások
Gyengeségek a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsony; idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje rossz egészségügyi állapot, alacsony várható élettartam, elöregedő társadalom jelentős társadalmi egyenlőtlenségek és a mélyszegénység terjedése a gazdaság hozzáadottérték termelő képessége alacsony (K+F+I hiány) a külső energiafüggés jelentős a határátkelőhelyek száma a belső schengeni határszakaszok kivételével alacsony a közlekedési és intézményi infrastruktúra zömében fejletlen, hiányos tőkehiányos kkv és civil szektor a Kárpát-medencei társadalmi- és gazdasági kooperáció hiánya egy-két kivételtől eltekintve az ipari termelés és foglalkoztatottság alacsony szintje a vidéki térségekben Veszélyek a magyarság lélekszámának csökkenése – asszimilálódás, elvándorlás, brain-drain a korrupció, a szürke- és feketegazdaság , a nepotizmus, klientúrarendszer fennmaradása a klímaváltozásból adódó növekvő környezeti kockázatok eltérő közigazgatási és jogi szabályozási rendszer a nemzetállamok Kárpát-medencei érdekektől eltérő fejlesztési elképzelései a határon túli magyar társadalom megosztottsága a nacionalista nézetek erősödése a szomszédos országokban a kisebbségekkel szemben a politikai helyzet instabillá válása a régióban (pl. Ukrajna, Szerbia, Románia) a térség gazdasági változásokra érzékeny (lásd gazdasági világválság) a politikai és nemzeti megosztottság fennmaradása és elmélyülése
18
1.5
KÁRPÁT-MEDENCEI FEJLESZTÉSPOLITIKAI FELADATOK
A Nemzeti Fejlesztés 2030 tervdokumentum anyaga a következő kiemelt fejlesztési feladatokat fogalmazza meg:1 a határon túli magyar közösségek helyi gazdaság- és társadalomfejlesztési programjai tervezésének és megvalósításának ösztönzése, segítése; összmagyar gazdasági együttműködések kialakítása, erősítése; Kárpát-medencei vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági területen megvalósuló együttműködések kialakítása, megvalósítása, a gazdasági integráció erősítése, a vállalkozói együttműködések ösztönzése; a helyi fejlesztési közösségek közötti együttműködések ösztönzése; a szomszédos országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítése, hozzájárulás egyes közpolitikák közös európai szintű képviseletéhez a szomszédos országokkal, illetve a külhoni magyarsággal; a Kárpát-medencei együttműködést segítő térszerkezeti tengelyek és térségek fejlesztése; törekvés a közlekedési infrastruktúra Kárpát-medencei szintű összehangolt fejlesztésére; az oktatási, egészségügyi, civil kapcsolatok, valamint a humán-infrastruktúra (különösen, de nem kizárólagosan a határ menti térségekben) összehangolt fejlesztése, a kulturális, közösségi együttműködések támogatása; a nagyvárosok közötti nagytérségi integráció megvalósítása, a határon átnyúló agglomerációk közös kezelésének támogatása; a természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi és katasztrófavédelmi együttműködések fokozása, törekvés az egységes vízgazdálkodás megvalósítására.
1.6
1.6.1
A 2007–2013 KÖZÖTTI UNIÓS TÁMOGATÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAI, TANULSÁGAI ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI KERETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAMOK
A 2007–2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak Magyarország számára az első teljes, hét éves tervezési időszakot jelentette, bár a stratégiai tervezés terén már rendelkezett korábbi tapasztalatokkal (a 2004–2006 közötti tervezési időszak, illetve a korábbi évek előcsatlakozási alapokhoz kapcsolódó tervezése). A hosszabb távú tervezés növekvő feladatterhei, a megnövekedett adminisztráció – a 2004–2006. évi időszakhoz képest például az operatív programok száma 5-ről 14-re növekedett, az egyetlen regionális operatív program helyett minden régió önállóan készített egyet – a szűkös határidők, valamint a tervezési időszak végén
1
Nemzeti Fejlesztés 2030, 124. oldal
19
bekövetkezett kormányváltáshoz kapcsolódó tervezési változások összességében határozták meg a fejlesztési keretfeltételeket. A korábbi időszakhoz hasonlóan a külhoni magyarság támogatására nem nyílt lehetőség az operatív programokból, habár az Európai Unió vonatkozó rendeletei ezt lehetővé tették volna. Az ilyen jellegű stratégiai tervezési kezdeményezések nem kaptak politikai támogatottságot, a tervezés a korábban megszokott mederben, az országhatárokon belül, a külhoni magyar szervezetek bevonása nélkül ment végbe. 1.6.2
EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK
Magyarország hat szomszédjával kétoldalú határon átnyúló programban vesz részt, míg az Európai Unióhoz nem tartozó és csatlakozási tárgyalásokat sem kezdő Ukrajnával négyoldalú kapcsolatépítésre volt mód a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI program keretében. A külhoni magyarsággal történő kapcsolatépítést korábban e programok keretében képzelte el a kormányzat, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy e célt a programok nem, vagy csak minimális mértékben szolgálták. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unió a határon átnyúló programokat abból a célból hozta létre és támogatja, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést a közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. A program tehát nincs tekintettel a Kárpát-medencei magyarságnak – részben éppen az EU alapítói által okozott – területi széttagoltságára, a magyar–magyar kapcsolatépítésekre, ezért erre csak minimális mértékben (például iskolai, civil együttműködések támogatása esetén) volt lehetőség. A viszonylag kis költségvetésű határon átnyúló együttműködések tehát nemcsak azért nem tudják megvalósítani a magyar–magyar kapcsolatépítést, mert egyrészt a külhoni Kárpátmedencei magyarság 44%-a a programterületeken kívül (pl. Székelyföldön, BelsőErdélyben) él. Másrészt azért sem, mert az egyes érintett országokkal közösen meghatározott (és a partnerországban értelemszerűen elsősorban nem a magyar–magyar kapcsolatok élénkítését preferált) célok nem voltak alkalmasak Kárpát-medencei szintű, fenntartható, valamint további növekedést és kapcsolatépítést gerjesztő magyar–magyar fejlesztések megvalósítására. Mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ETE programokra szükség volt, a határ menti területeken helyben szinte az egyetlen elérhető fejlesztési forrásnak bizonyult, ráadásul sok esetben olyan elmaradott vonalas és intézményi infrastruktúra fejlesztések valósulhattak meg általa, amelyekre más forrásból nem lett volna igényelhető támogatás. E beavatkozások azonban legtöbb esetben legfeljebb csak közvetve, például a határok átjárhatóságának javulása révén szolgálták a magyar-magyar kapcsolatokat. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a fejlesztések sok esetben nem a valós igényekre, hanem a pályázati kiírás adta keretekre épültek, amelynek eredménye az alacsony hatékonyság, lassú megtérülés és kérdéses fenntarthatóság.
20
A Európai Területi Együttműködések magyar–magyar kapcsolatokat érintő főbb megállapításai programonként a következők: Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007–2013 A program keretében 168 projekt valósult meg, melyek összesen 86,6 millió euró támogatást nyertek. A programban érintett öt megyében (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa) Szlovákia lakosságának több mint 60%-a él, viszont a mi esetünkben fontosabb, hogy a Felvidék magyarsága szinte teljes egészében az akcióterületen él (99,56%, 456 ezer fő). A magyarság aránya ezáltal a programterületen közel 14%. A magyar–magyar kapcsolatok és a programban érintett felvidéki magyar szervezetek részarányát tekintve ugyanakkor már közel sem ilyen jó a helyzet, hiszen a 168 projekt közül mindössze 21 projekt valósult meg határon átnyúló magyar–magyar együttműködés által. Ezekben 16 felvidéki magyar civil szervezett volt érintett, amelyek közvetlenül hárommillió euró támogatásban részesültek. A 86,5 millió eurónyi támogatásból tehát mindössze 3,5% került közvetlenül a felvidéki magyarokhoz. Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007–2013 A HU–RO program területe mindössze négy romániai megyére (Szatmár, Bihar, Arad, Temes) terjed ki, a fennmaradó 12 megye esetében tehát már eleve nincs lehetőség a magyarság támogatására. A program keretében 453 projekt valósulhatott meg, melyeket az EU 214,2 millió euró értékben finanszírozott. Ebből 95-ben volt érintett 19 településen 44 partiumi magyar szervezet projektvezetőként vagy projektpartnerként, s e szervezetek közvetlenül nyolcmillió euró uniós támogatást kaptak (ez a teljes program EU-s finanszírozásának 3,7%-a). A 453 projektből 149-ben vett részt projektvezetőként vagy projektpartnerként partiumi önkormányzat (67 település). Ez a 149 projekt 102,0 millió euró EU-s támogatást kapott, melyből a 67 partiumi önkormányzat 53,1 millió euróból részesült közvetlenül (ez a teljes program uniós finanszírozásának 24,8%-a). Ezen a 67 településen 1,165 millió ember él, melyből 226 ezer magyar nemzetiségű (ez 19,4%-ot jelent). A 149 partiumi önkormányzati részvétellel megvalósuló projektnek köszönhetően a program közvetlenül érintette a programterület magyarságának 70,1%át, míg Erdély magyarságának 18,4%-át. Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007–2013 A program keretében 198 projekt valósulhatott meg 46,9 millió euró támogatásból. A programterülethez (a kapcsolódó területeket beleértve) hét délvidéki körzet tartozott (NyugatBácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska, Közép-Bánát, Dél-Bánát, Szerémség). A délvidéki programterület 31 települése volt közvetlenül érintve a programban, ahol összesen 186 ezer magyar él (ez a vajdasági magyarság 64%-a), s az itt megvalósuló projektek 21,6 millió euró támogatásban részesültek. Kifejezetten a magyar–magyar kapcsolatok építését 1,15 millió euró uniós támogatás szolgálta, ami a Vajdaságra jutó keret 5,3%-a.
21
Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007–2013 A HU–HR program esetében a horvátországi magyarság 81%-a él az érintett négy-négy programterületen (Muraköz, Kapronca–Körös, Verőce–Drávamente, Eszék–Baranya) és kapcsolódási területen (Varasd, Belovár–Bilogora, Pozsega–Szlavónia, Vukovár–Szerémség). A megvalósuló 154 projekt közül viszont mindössze csak hét érintette közvetlenül a horvátországi magyarokat, s ezek közül is több esetben olyan együttműködés keretében, mely a horvátországi magyar és a magyarországi horvát kisebbségek közötti együttműködést, kapcsolatépítést közösen szolgálta. A projektek közül hat kulturális együttműködési és kapcsolatépítési, míg egy turisztikai jellegű volt. A határon átnyúló programra fordított 49 millió euróból 800 ezer euró (az EU támogatás 1,64%-a) jutott összesen a közvetlenül magyar-magyar együttműködési projektek támogatására. Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007–2013 A programterület Szlovéniára eső részén (a Muraköz nyugati fele és a Vendvidék) él a szlovéniai külhoni magyarság 89%-a. A többi külhoni régiókhoz képest Szlovéniában lakik a legkisebb számú magyar közösség, azonban gazdasági helyzetük kedvezőbb, s az önrendelkezés terén is előnyt élveznek. A program keretében megvalósított 43 projekt közül hét érintette közvetlenül a magyar–magyar kapcsolatokat, melyek közül négy kulturális együttműködés, egy határ menti középiskolai kapcsolatépítési program és két turisztikai (borturizmushoz kötődő) fejlesztést elősegítő támogatás volt. Ezek összesen 2,9 millió euró támogatásban részesültek, mely a program forrásainak 10,7%-a. Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 A program keretében 118 projekt (és két nagyobb infrastrukturális projekt) valósult meg nyolc határon túli megye részvételével (Kárpátalja és Ivano-Frankivszk (mindkettő UA), Kassa és Eperjes (SK), Szatmár és Máramaros (RO), valamint két kapcsolódó terület Szucsava (RO), Csernovici (UA) és több mint 37 millió euró elnyert európai uniós támogatással (és 13,4 millió euró a két nagy infrastrukturális projektre). A 118 projekt közül 101 érintette Kárpátalját (26 esetben projektgazdaként), azonban az itt élő külhoni magyarok harmada (49,6 ezer fő) él csupán olyan településen, amely projektvezetőként vagy projektpartnerként részt vett valamelyik projektben. A program egyértelmű nyertese Ungvár, mely 64 projektben szerepelt (17-ben projektgazdaként), míg a magyarlakta települések közül csupán Jánosi és Császlóc volt projektgazda, Beregszász pedig partner (12 esetben). Magyar szempontból ugyanakkor jellemző, hogy a 118 projektből mindössze hét építette közvetlenül a magyar-magyar kapcsolatokat anyaországi és külhoni magyar szervezetek által, illetve további két projektben volt résztvevő külhoni (erdélyi) magyar szervezet. Az említett hét projekt nagyságrendileg egy millió euró európai uniós támogatást kapott, s nagy részük kulturális együttműködés volt.
22
1.6.3
KÖZPONTI UNIÓS PROGRAMOK
A közvetlen brüsszeli támogatások néhány esetben lehetőséget biztosítottak volna a magyarországi és külhoni magyarság közötti kapcsolatok elmélyítésére annak ellenére is, hogy e programok sem kifejezetten ilyen célból jöttek létre. Tény, hogy a magyar–magyar kapcsolatépítésben érdekelt és érintett szervezetek nagy része a 2007–2013 közötti időszakban nem állt készen az ilyen pályázatokon történő indulásra, aminek oka nemcsak a szakmai tapasztalatlanság, felkészületlenség, hanem sok esetben a szigorú és nehezen teljesíthető pályázati kritériumrendszer, a pályázáshoz szükséges kapcsolatrendszer és az önrész hiánya vagy éppen az alacsony támogatásintenzitás volt. 1.6.4
MAGYARORSZÁGI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK
A 2007–2013 közötti időszakban a külhoni nemzetrészek számára biztosított magyarországi támogatási források korlátozottak voltak. Ennek legfőbb oka az időszak elején fellépő gazdasági világválság és annak évekig tartó hatása a magyarországi költségvetés egyensúlyára, mely nem tette lehetővé jelentősebb támogatások juttatását a külhoni nemzettestvéreink számára. Az időszak alatt a külhoni magyar közösségeket szolgáló magyarországi költségvetési támogatások nagysága (évi 10–12 milliárd forint) és aránya (1-2 ezrelék) rendkívül alacsony volt. E forrás nagyrészt a külhoni magyar oktatás és kultúra fenntartását célozta. Összességében megállapítható, hogy a 2007–2013 közötti időszak magyarországi költségvetési és európai uniós támogatási források minimális mértékben segítették elő a magyarországi és a külhoni magyarság összefogását, összekapcsolódását. Ennek legfőbb oka az ilyen fejlesztéseket, hálózatosodást elősegítő koncepció hiányában, valamint a szomszédos országok (és egyes magyarországi döntéshozók) ellenérdekeltségében, szembenállásában is keresendő.
23
TERVEZÉSI KERETEK
2 2.1
A NEMZETI INTEGRÁCIÓ ÚJ FEJLESZTÉSI KERETE
A Kárpát-medence olyan természetes ökológiai egység Európa közepén, amelynek tájait számos kulturális és történelmi kapcsolat fűzi egybe. Az együttműködések megteremthetik a Kárpátmedencén belüli, országhatárokon átívelő régiók, vonzáskörzetek újraéledését, lehetővé teszik az adott területek, települések gyorsabb ütemű felemelkedését. Mindezen erőfeszítések terén Magyarországnak kiemelkedő szerepet kell vállalnia az EU határ menti és transznacionális, valamint szomszédsági politikájával összhangban. A magyar gazdaság Kárpát-medencei térszervező szerepének alapja az ország centrális elhelyezkedése, a térség gazdasági életében meghatározó Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros, növekedési csomópont (hub) szerepe. Ugyanígy fontos a szomszédos országok megerősödő fővárosi és más nagyvárosi térségeinek Magyarország területére kiterjedő növekedésösztönző hatása is. Mindez jelentős felzárkóztatási forrás lehet Magyarország és a térség államai számára, hasonlóan más európai határokon átnyúló gazdasági integrációkhoz. A Kárpát-medence olyan természetes földrajzi, ökológiai és gazdasági egység, amely eleve kijelöli a szoros együttműködést.2 Mivel a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a magyarság gazdasági, társadalmi és szociális problémáinak, ezért a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források felhasználásának lehetőségét ki kell terjeszteni erre a szintre is. Magyarország számára a Kárpát-medence kiemelt jelentőségű terület, amely számtalan, eddig kiaknázatlan lehetőséggel és erőforrással rendelkezik. Hasznosításuk jelentős előnyökkel járhat Magyarország és a környező országok régiói, valamint a külhoni magyar nemzeti közösségek számára is. Magyarország versenyképessége a gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszereken keresztül a közép-európai gazdasági térség, valamint a külhoni magyar közösségek társadalmi, gazdasági megerősödésén és sikerességén is múlik. Emellett egyes gazdasági, foglalkoztatási, energetikai, infrastrukturális és környezeti problémák kezelése nem áll meg az országhatárokon, azok gyakran csak a környező országok régióival együttműködve oldhatók meg. A Kárpát-medence földrajzi-természeti egységének része a Kárpát-haza, mely a magyarok által lakott területeket jelenti. Ily módon a tervdokumentum területi hatálya egyszerre kiterjed: I. közvetlenül a magyarlakta területekre, legyen az a mostani Magyarország, vagy a tömbben élő magyarok külhoni területei, a Kárpát-medencei szórványban élők, vagy diaszpórába szakadtak közösségei;
2
Nemzeti Fejlesztés 2030, 123. oldal átvéve
24
1. ábra: A Kárpát-medence nemzetiségi összetétele (Forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal)
II. közvetve a Kárpát-medence egészére, mint az egykori Szent Korona országainak, nemzeteinek közös szállás- és lakterületére, továbbá mai közös örökségére. A Kárpát-medence ily módon a közös Tündérkert, Szülőföld és Haza is egyszerre, melyért az itt lakó nemzetekkel együttesen felelősek vagyunk. 2.2
A TERVDOKUMENTUM FUNKCIÓJA ÉS IDŐTÁVJA
A 2012-ben elfogadott stratégiai irányítási rendszerre vonatkozó jogszabály alapján a tervdokumentum középtávú, 2014–2020 közötti fejlesztési program, mely meghatározza a nemzeti integrációs hálózati és külhoni magyar fejlesztések stratégiai céljait, kiemelt fejlesztéseit, végrehajtási forrásait és szakmai feltételeit, kereteit. A program kiemelten támaszkodik a 2014– 2020 közötti magyarországi operatív programokra, valamint a külhoni magyar közösségek által elkészített fejlesztési tervekre és programokra. A tervdokumentum igazodik a 2014–2030 közötti időszakra készülő Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióhoz. Kiemelt cél, hogy a tervdokumentum megalapozza, előkészítse a Kormány által 2014. március 6án benyújtott Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott 2014–2020 közötti nemzeti fejlesztési célokat, és ezeket kiegészítve összhangba hozza a magyarországi fejlesztési folyamatokkal a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló külhoni fejlesztéseket.
25
3
3.1
ILLESZKEDÉS A MAGYARORSZÁGI TERVDOKUMENTUMOKHOZ
ÉS
AZ
EURÓPAI
A KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 BEMUTATÁSA
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 jövőképe: a megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpát-medence, összetartó és gyarapodó magyarság alapgondolaton nyugszik. A Kárpát-medence, az áldás és szeretet földje és benne a magyarság 2030-ban Európa egyik vezető gazdasági, lelki, tudás- és kreatív központja, egy új világrend lelki és szellemi bölcsője lesz, mely a nemzet tagjainak védelmet, biztonságot, gyarapodást, felelős közgondoskodást, közjót és értékteremtő munkahelyeket biztosít. A magyarság ismét kitűnik gyarapodó népességével, az erősödő családmodellel, a kiművelt emberfőkkel, a folyamatos lelki megújulással, a javuló egészséggel és életminőséggel. Az erős magyar multikon, KKV-k, családi és közösségi gazdasági hálózatok együttműködésén fenntarthatóan növekvő patrióta magyar nemzetgazdaság európai innovatív-kreatív, fejlesztési-termelési központi és híd szerepet tölt be, amely versenyképes ipari termelő kapacitással és szolgáltatásokkal, valamint önfenntartó és erős térségi, helyi gazdasággal rendelkezik. A növekvő jólét és bőség mellett erősödik a közösségi és társadalmi felelősségvállalás, megvalósul az új társadalmi párbeszéd, és csökken a szegénység. A Tündérkert Kárpát-medence a folyamatosan fejlődő közszolgáltatások, a teremtésvédelem és a fenntartható környezeti tudatosság eredményeként azzá a hellyé válik, ahol a legjobb lakni, élni és dolgozni, és ez a kombináció európai összevetésben is az egyik legmagasabb szinten valósul meg. A nemzeti és közösségi erőforrás-autonómia nő a természeti, gazdasági és emberi erőforrások nemzetstratégiai szempontok szerinti közösségi felügyeletével és fenntartható használatával. Az új nemzetegyesítés és a Kárpát-medencei összetartás, együttműködés kultúrája kiteljesedik, és a külhoni közösségek széleskörű autonómiával, kiterjedt érdekérvényesítéssel és fejlett intézményrendszerrel bírnak.
26
3.1.1
A KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE
2. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszere
27
3.1.2
HOSSZÚ TÁVÚ ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK
A jövőkép elérése érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció öt átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg.
Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpátmedence, összetartó és gyarapodó magyarság
I. Új magyar megújulás és gyarapodás ötödik égtáj, kiművelt, kreatív, szolgáló és istenfélő emberfők és megújuló, gyarapodó, egészséges, felelős és összetartó közösségek
II. Erős és patrióta magyar gazdaságon és közösségeken alapuló új innovatív és kreatív növekedési központ kialakítása Megerősödő, bővülő, egységes és versenyképes patrióta Kárpát-medencei gazdaság és közösségek, új kreatív tudásgazdaság és termelés, jól-lét és bővülő Kárpát-medencei és magyar gazdasági, közösségi és helyi erőforrások III. A magyar szülőföld és a nemzeti erőforrások megtartása, közös védelme és gyarapítása a Kárpát-medencei, a nemzeti értékek és a természeti erőforrások feletti önrendelkezésen és fenntartható hasznosításon, hatékonyságon és önfenntartáson alapuló térségi és helyi fejlődés IV. Megújuló magyar tudásgazdaság és kreatív európai központ kiépítése kiművelt emberfők, Európa új kreatív központja, egységes és folyamatosan fejlődő tudástér
V. Kiteljesedő autonómiák és önrendelkező nemzeti közösségek harmonikusan együttműködő Kárpát-medencei térsége kiteljesedő nemzeti integrációk és autonómiák, kiteljesedő felelősségvállalás, közjó, szolidaritás, közös érdekek és értékek mentén való egyenrangú és felelős, harmonikus együttműködések 3. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 átfogó céljai
28
3.1.3
HOSSZÚ TÁVÚ SPECIFIKUS CÉLOK
A jövőkép elérése érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció öt specifikus fejlesztési célt határoz meg.
Specifikus célok 2014–2030
• Kiemelt specifikus célok
A szakrális, egészségi és szociális létalapok megerősítése
• A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása. • Boldog és megújuló magyar élet a Kárpát-medencében. • Gyógyuló és egészséges magyarság. • A nemzeti gondoskodás és közszolgáltatási felelősség kiterjesztése. • A szegénység csökkentése, szociális felelősségvállalás kiterjesztése.
A szellemi és nemzeti létalapok megerősítése
• A kiművelt és kreatív magyar emberfők és közösségek számának növelése. • Egységes és versenyképes Kárpát-medencei tudástér megteremtése, megújuló tudástranszferek és együttműködési hálózatok kialakítása. • Tudatosan specializált K+F+I és fejlesztési együttműködések stratégiai bővítése a Kárpát-medencében. • A nemzeti örökségvédelem és értékátörökítés kiterjesztése a Kárpát-medencében.
A nemzeti létalapok és együttműködés megerősítése
A gazdasági létalapok megerősítése
A fizikai , infrastuktúrális és környezeti létalapok megerősítése
• A nemzeti, térségi és helyi önrendelkezés, autonómia és együttműködés támogatása. • A nemzeti közösségek közti együttműködések kiteljesítése a Kárpát-medencében. • Új nemzetegyesítés és nemzeti együttműködés rendszerének kiteljesítése. • A nemzeti fejlesztéspolitika akadálymentesítése, területi és társadalmi különbségek csökkentése. • Az egységes munkaerőpiac megteremtése. • A Kárpát-medence kreatív- és tudásgazdasági, növekedési központtá alakítása. • A Kárpát-medence egységes és vonzó befektetési zónává alakítása. • A magyar KKV-k és gazdasági hálózatok stratégiai fejlesztése • Fenntartható pályára állított térségi és helyi gazdaság, önfenntartó vidék megteremtése. • Gyógyító Magyarország és egy exkluzív magyar turizmus rendszerszintű és professzionális fejlesztése. • A magyar föld megtartása, és a közösségi táj- és földhasználat erősítése. • Természet- és környezetvédelem, a környezeti fenntarthatóság biztosítása. • Megújuló és közösségi energiagazdálkodás, kiteljesedő energiahatékonyság, energia-autonómia. • A közösségi infrastruktúra-fejlesztés nemzetstratégiai összehangolása, hatékony közösségi üzemeltetése. • Fenntartható agrárgazdaság, versenyképes feldolgozóipar és tudatos fogyasztói közösségek fejlesztése.
4. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 specifikus céljai
29
3.1.4
FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazza meg: Specifikus célok 2014–2030
• Fejlesztési prioritások
A szakrális, egészségi és szociális létalapok megerősítése
• Népesedési és egészségi fordulat, a gyermekvállalás, egészség és gyarapodás támogatása. • Lelki és spirituális megújulás, az egyházak és civil szervezetek támogatása, erősítése. • A nemzeti önazonosság, integráció segítése és elmélyítése, a "szülőföldön maradás" és cirkuláció ösztönzése - kiemelten szórvány, vegyes házasságok, cigányság. • A közjogi, egszégügyi és szociális szolgáltatások nemzeti kiterjesztése. • A szegénység csökkentése, leszakadó társadalmi csoportok támogatása, integrálása, szociális háló nemzeti kiterjesztése. • Az együttműködés, felelősségvállalás és integráció erősítése - kiemelten betelepülők, roma integráció, más nemzeti közösségek.
A szellemi és nemzeti létalapok megerősítése
• Tudásalapú társadalom és kapcsolódó kreatív tudásgazdaságfejlesztés • A nemzeti, szellemi, kulturális, épített és vidéki örökség, hagyományok értékmentése, megőrzése és generációs továbbörökítése. • A felsőfokú intézmények hálózati együttműködése és erőforráskoncentráció. • Duális szakképzés. • Szórvány, diszpóra és magyar kollégiumok fejlesztése és kiterjesztése. • KFI és IKT kiválósági és tudásközpontok fejlesztése és együttműködések intézményesítése. • Nemzeti doktori, képzési, gyakornoki és ösztöndíj-programok kiszélesítése. • Munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzés és oktatásfejlesztés.
A nemzeti létalapok és együttműködés megerősítése
A gazdasági létalapok megerősítése
A fizikai , infrastuktúrális és környezeti létalapok megerősítése
• A nemzeti, térségi és helyi önrendelkezés, autonómia és együttműködés támogatása. • A nemzeti, térségi és helyi önkormányzatiság és közszolgáltatások fejlesztése, akadálymentesítése. • Nemzeti intézményi hálózat fejlesztése a külhonban, új intézmények alapítása • Helyi gazdaság- és vidékfejlesztés. • Integrált terület- és településfejlesztés. • Helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állatenyésztés és halgazdálkodás, feldolgozás. • Élelmiszer-feldolgozási, -értékesítési és -kereskedelmi hálózatfejlesztés. • Komplex erdő- és vadgazdálkodás. • Önszerveződés és a civil kurázsi támogatása, közösségi és civil gazdaságfejlesztés. • Versenyképes magyar ipar- és vállalkozásfejlesztés • Hálózati gazdaságfejlesztés és tudatos nemzeti befektetésösztönzés • Kereskedelem, élemiszerfeldolgozás és agrárgazdaság fejlesztése • A turizmus és alkonygazdaság stratégiai nemzeti fejlesztése • Kreatív és IKT gazdaságfejlesztés • A szolgáltatási központok, valamint a szolgáltatási kultúra fejlesztése • A beruházás-politika és pénzügyi eszközök kiterjesztése • A munkaerőpiaci szolgáltatások hálózatfejlesztése, munkaerőpiai integráció és szolgáltatások kiszélesítése • A nemzeti földvásárlás, helyi földvásárlás és közösségi földhasználat erősítése, támogatása • Nemzeti elérhetőség és a fizikai összekötöttség stratégiai javítása a nemzeti infrastruktúra fejlesztésével, kiterjesztésével • Kék és zöld gazdaság fejlesztése • Energiahatékonyság javítása • Megújuló energiatermelés és -felhasználás ösztönzése • Stratégiai és integrált víz- és termálvagyon-gazdálkodás • Az ásványi nyersanyagvagyon közösségi hasznosítása • Természet-, környezetvédelem és biodiverzitás erősítése
5. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 fejlesztési prioritásai
30
3.1.5
HORIZONTÁLIS CÉLOK ÉS SZEMPONTOK
A specifikus célok mellett a minden területen, minden szinten érvényesítendő, az egész fejlesztési koncepciót átható ún. horizontális célkitűzések is megjelennek. Ezek közös ismérvei:
nem választhatók, azaz nem hagyhatók el, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell azokat; nem járulékos elemek, azaz a célrendszerben nem egy újabb felsorolt célként jelennek meg, hanem minden célban integráltan; a fejlesztési folyamat minden szintjén és minden szereplőnek teljesíteni kell, azaz a programokban és projektekben egyaránt megjelenítendők.
A horizontális szempontok az átfogó gazdasági környezeti és társadalmi szempontokat jelenítik meg, amelyeket a nemzetstratégia, a fejlesztéspolitika, a programtervezés, továbbá a megvalósítás egészében érvényesíteni kell. 3.1.5.1 A SZÜLŐFÖLD ÉS A KÖZÖSSÉGEK MEGTARTÁSA, GYARAPÍTÁSA 3
Cél a magyar nemzetrészek és közösségek által lakott terület népességmegtartó alkalmasságának a támogatása és a magyar közösségi építkezés távlatos feltételeinek a megteremtése. A szülőföld megtartó ereje és fenntartható fejlődése szempontjából a kistérségek, települések, értékteremtő közösségek fejlesztése, gazdasági erejük növelése az elsőrendű feladat. Ezek között is a gazdaságilag leszakadó területek felzárkóztatása a legfontosabb. Ma már látható, hogy ha ezeknek a területeknek a hátrányos helyzete nem javul, végzetesen szembekerülnek a fejlettebb és a fejlődő térségekkel a földrajzi távolság, a gazdasági és szociális különbségek miatt. Egy térség népességmegtartó erejének csökkenése szociális leépüléshez vezet, a munkaerő elértéktelenedését idézi elő, az adott régió korfájának öregedését vonja maga után, a népszaporulat csökkenésével jár, és olyan szociális indíttatású vagy spekulatív hátterű betelepülést vonhat maga után az adott térségbe, mely megváltoztathatja annak korábbi társadalmi, kulturális, civilizációs és etnikai arculatát. Ebben a vonatkozásban elkerülhetetlen a magyar nemzeti közösségek építkezési alapelveinek meghatározása, amit négy alapvető szempontban foglalhatunk össze. A szülőföld megtartása. A szülőföld iránti vonzódás az otthon-, illetve a hazaérzet legfontosabb eleme. A szülőföldhöz kapcsolódik a család múltja, a tájhoz és az épített környezethez fűződnek az érzelmek, ott keletkezik az emberi léptékű történelem, ott épül fel a saját kézzel alkotott kisvilág – ott van az első templom és az első iskola. A szülőföld megtartásának alapfeltétele a szülőföldön való természetes lét. 3
Baross Gábor Terv alapján, 123. oldal
31
A szülőföld megtartó ereje. Ennek feltétele a működőképes gazdaság, a megélhetést teremtő foglalkoztatottság, a gazdasági fejlődés lehetősége és a jövőépítés gazdasági, jogi, kulturális, művelődési vonatkozásai.
A szülőföldön maradás. Alapfeltétele a létmegtartó gazdasági viszonyok, az életpálya kezdésének és építésének lehetőségei, valamint olyan jogi körülmények, amelyek barátságossá teszik a létezés feltételeit. A szülőföldet körbeölelő nagyrégió – az ország – ezáltal válik otthonná, majd hazává. Ha mindez működik, a szülőföld ereje visszahívja azokat is, akik onnan eltávoztak.
A három nemzedékre és három gyermekre épülő családszerkezet megváltozott létkörülményeink közötti újraépítése ugyan utópisztikus lehet, de ez teremtheti meg a jó társadalmi közérzet és a közösség szeretetére való nevelés alapját.
3.1.5.2 KITELJESEDŐ HARMÓNIA, KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
EGYÜTTMŰKÖDÉS
ÉS
ÉRTÉKMEGÖRZÉS
A
Kiemelt feladat a Kárpát-medence közös felemelésének, soknemzetiségűségének és multikulturalitásának a támogatása és az egymás megismerését, elfogadását, a párbeszédet, az együttműködést és a kiengesztelődést lehetővé tevő feltételek megteremtése. Kiemelten fontos a kulturális, gazdasági, gazdálkodási, épített, települési, közösségi értékek megőrzését, megújítását biztosító megoldások támogatása és érvényesítése, amelybe beleértendő az összmagyarság értékmegőrzése mellett mind a határokon belül élő nemzeti, etnikai kisebbségek, mind a külhoni magyar közösségek mellett élő más nemzetiségek értékeinek megőrzése, a velük való partneri együttműködés. Ezek a partnerségre épülő fejlesztések, az intézményi képességek javítása és a hatékony közszolgáltatások megteremtése célként jelenik meg. 3.1.5.3 A NEMZET KELMÉJÉNEK ÚJRASZÖVÉSE EGYÜTTMŰKÖDÉS, HÁLÓZATOSODÁS ÉS ELMÉLYÍTÉSE
– A
KITELJESEDŐ NEMZETI NEMZETI INTEGRÁCIÓ
A nemzeti integráció szempontjából kiemelten fontos az együvé tartozás felismertetése és annak tudatosítása, hogy a külhoni magyarok nem megsegítésre váró szegény rokonok, hanem a nemzeti mellett egy politikai közösségnek is részei, így egyformán vannak jogaik és kötelezettségeik. A fejlődéshez közös felelősségvállalásra, új nemzeti integrációra, a nemzet kelméjének 21. századi eszközökkel történő újraszövésére van szükség. Cél, hogy a magyar ember éljen bármely országban, értékként és a magyar nemzet részeként határozhassa meg önmagát. A fenti nemzeti integrációs horizontális szempont részeként mind a területi, mind a szakágazati fejlesztéspolitikában kiemelt figyelmet kell fordítani a térszerkezeti és térhasználati elvek érvényesítésére.
32
3.1.5.4 HALAT ÉS JÓ HÁLÓT
Ma még az elmúlt évtizedek hiányosságai miatt egyszerre szükséges halat (azaz többleterőforrást, intézeti kapacitást), másrészt jó hálót (szakértelmet, tudást, tapasztalatot, módszert, eszközt stb.) adni, nyújtani és biztosítani a külhoni magyar közösségek megmaradása, erősödése és gyarapodása számára. Jelenleg Magyarország költségvetésének elenyésző – nagyjából egy ezrelék – része jut csak a külhoni magyar közösségek támogatására. Ezt az összeget mindenképpen növelni szükséges, egyrészt a támogatások emelésével, másrészt a koherens, átgondolt fejlesztési stratégiáknak megfelelő programokkal, projektekkel, melyek rögzített határidőkkel, valamint elszámolási kötelezettségekkel bírnak, és kiépült monitoringrendszerrel követhetőek, ellenőrizhetőek. Azonban emellett kiemelten fontos, hogy a szakmai, intézményi tudás is minél nagyobb és erőteljesebb formában elérhető legyen a külhoni magyar közösségek, szakmai intézetek, csoportok számára. 3.1.5.5 FOLYAMATOS NEMZETI MEGÚJULÁS, A MAGYARSÁG ÖNAZONOSSÁGTUDATÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉS GYARAPODÁS MINDEN TERÜLETEN
A nemzet egészének fejlődése nem képzelhető el a magyarság számbeli gyarapodása, az egyének és közösségek szellemi, gazdasági felemelkedése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az egyéni és közösségi jogainak, lehetőségeinek kiterjesztése nélkül. Kiemelten fontos horizontális szempont a folyamatos nemzeti, közösségi, szakmai megújulás biztosítása a nemzeti közösségek, családok és egyének szintjén. Így horizontális célként jelenik meg a gyarapodás, növekedés, valamint a folyamatos minőségi megújulás az élet valamennyi területén, amely alapja, forrása és valódi termékeny talaja a nemzet fennmaradásának. 3.1.5.6 A KÖZÖSSÉG BOLDOGULÁSA AZ EGYÉN BOLDOGULÁSÁNAK ALAPJA
Az egyének boldogulása nem képzelhető el általánosan és hosszú távon a helyi és nemzeti közösségek fejlődése nélkül. Ezért alapelvekként megfogalmazható és elvárható helyi és nemzeti szinten:
a nemzeti és társadalmi felelősségvállalás, a befogadás és összetartás, közösségépítés és a szolidaritás, felzárkózás, esélyegyenlőség megteremtése.
Mindezek magukba foglalják a foglalkoztatás elősegítését, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a társadalmi, illetve a nemek szerinti esélyegyenlőség megteremtését, a megkülönböztetés tilalmát, a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítását, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkózását, a romák integrációját, a migránsok elfogadásának, beilleszkedésének segítését, a
33
családok helyzetének javítását, a családbarát megoldásokat, valamint a nemzeti és társadalmi felelősségvállalást. Így kiemelt figyelmet kell kapniuk a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek, településeknek, azaz a szegénységbe süllyedő, a gettósodó, a magas munkanélküliséggel sújtott és kihalás szélére sodródott vidéki tereknek. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatokat az értékelések során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni. 3.1.5.7 ÖNGONDOSKODÁS, ÖNELLÁTÁS, AUTONÓMIA ÉS FENNTARTHATÓSÁG
A környezet állapotának megőrzése, javítása, tudatos környezetgazdálkodás, a táji és természeti értékek megőrzésének egyre nagyobb arányú előtérbe helyezése, a térségi fenntarthatóság, a fenntartható életmód és fogyasztás elősegítése a mostani nemzedék feladata, hogy a következő generációk is kielégíthessék majdani szükségleteiket. Az erőforrás-hatékony fejlődés érdekében például hulladékszegény, illetve újrahasznosításra épülő, energiahatékony technológiák fejlesztése, iparstratégia, iparpolitika, a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése kiemelt horizontális célként jelenik meg.
34
3.2
KAPCSOLÓDÁSOK A MAGYARORSZÁGI TERVDOKUMENTUMOKHOZ
A Kárpát-medencei Gazdasági és Társadalmi Tér kialakítása, továbbá megerősítése a Nemzeti Együttműködés Programjának, illetve a Kormány gazdaságpolitikájának is kiemelt részét képezi. A kormány 2010–2014 között ennek, és a Kárpát-medencei nyitásnak a szakpolitikai magalapozására elfogadta a Wekerle Tervet, a magyar kormány támogatásával készült el az erdélyi Mikó Imre Terv, s készülnek egyes külhoni magyar nemzeti közösségek fejlesztési tervdokumentumai is. A magyar nemzeti együttműködés megalapozására készült el a Nemzetpolitikai Stratégia és a Diaszpóra Stratégia, s ezek figyelembe vételével kezdte meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kidolgozását. 3.2.1
ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája, illetve a 2014–2020 közötti programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. Ezért az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014–2020) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak kibontakozását szolgálhatják. Ezek a fókuszok a beavatkozási területeket szándékosan koncentrálják, bizonyos értelemben szűkítik.
6. ábra: Nemzeti prioritások és fejlesztési tématerületek 2014–2020
35
A 2014–2020 közötti programozási és fejlesztési időszak forrásait – amelyek az előző, 2007– 2013 közötti ciklushoz képest szűkebbek lesznek – döntően a stratégiai jelentőségű, gazdasági és társadalmi szempontból nagy hozzáadott értéket produkáló területeken kell majd felhasználni. Ez egyben megfelel az Európai Unió által elvárt tematikus koncentráció szempontjának és hozzájárul annak érvényesítéséhez. Az OFTK tehát kijelöli az Európai Unió 2014–2020 közötti fejlesztési és programozási időszakához kötődő magyarországi fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az Európai Unió ezen időszakra meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait. Ennek többek között az is a célja, hogy a fejlesztéspolitikai beavatkozások gazdasági, társadalmi hatásait már középtávon mérhetővé és számszerűsíthetővé tegye. A stratégiai fókuszok által meghatározott nemzeti prioritások kialakítása során egyrészt igazodni kell az Európai Unió által megfogalmazott – a fejlesztési források döntő részét biztosító – programozási keretekhez, elvárásokhoz, másrészt azokat érvényesíteni kell a magyarországi tervezés és végrehajtás során. A nemzeti prioritások során azonosított fejlesztési tématerületek az európai uniós források felhasználásának keretét képező 2014–2020 közötti fejlesztési programok tématerületeit is megalapozzák. 3.2.2
WEKERLE TERV
A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi, finanszírozási keretfeltételek kijelölése.
7. ábra: A Wekerle Terv célrendszere
36
A Wekerle Terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. A fő stratégiai cél megvalósítása érdekében két támogató cél került meghatározásra, melyek minden területen megkönnyítik a vállalkozások közötti, határokon átívelő kapcsolatépítést. Ez a két kiemelt terület a térségi infrastruktúra összehangolása, valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése. Ezek a célok megegyeznek a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer gazdasági célkitűzéseivel, hiszen annak egyik átfogó célja egy megerősödő, bővülő, egységes és versenyképes, patrióta Kárpátmedencei gazdaság megteremtése.
3.2.3
MAGYARORSZÁGI ÁGAZATI TERVEK
A legfontosabb szakpolitikai stratégiai tervdokumentumok az egészségügyi és vidékfejlesztéshez, a társadalmi felzárkóztatáshoz, valamint a környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti Vidék Stratégia átfogó célja a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljai között szintén kiemelt szerepet kap a Kárpát-medencei vidéki térségek fenntartható és önfenntartó gazdaságfejlesztése, továbbá ezzel összhangban a vidéki népesség helyben maradását, sőt gyarapodását segítő fejlesztési programok megfogalmazása. A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia átfogó célként fogalmazza meg a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentését, a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozását, a társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítását, a társadalmi összetartozás erősítését. Mindezek a törekvések helyet kapnak a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjában is, hiszen célul tűzi ki, hogy harmonikusan együtt élő, fejlődő és együttműködő Kárpát-medencei magyarság alakulhasson ki, valamint támogatja a kiteljesedő felelősségvállalást és szolidaritást. A Semmelweis Terv: Újraélesztett Egészségügy – Gyógyuló Magyarország koncepció nyitó mondata leszögezi, hogy „Magyarország társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait.” A Terv ennek a célnak megfelelve mutatja be az egészségügy megreformálásának tervét. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció szintén alaptézisének tekinti, hogy a demográfiai-társadalmi megújulás csak gyarapodó, egészséges, felelős és összetartó közösségek által valósulhat meg.
37
Az Energiastratégia a magyarországi energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét szem előtt tartva az alábbi törekvéseket fogalmazza meg:
az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; a megújuló energiák részarányának növelése; a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése; az atomenergia jelenlegi kapacitásának megőrzése; a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergiatermelésben.
Ezek a célok és pillérek jelentős szerepet kapnak a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban, illetve a kidolgozott programokban, ahol az energiagazdaság a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási fejlesztésekben kiemelt szerepet kap. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza a nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célját, a folytonosan változó társadalmi-humán-gazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítását, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítását. A fenntarthatóság céljai négy területen jelennek meg: az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások területén. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció kiemelt szempontként tekint a társadalmi-gazdasági és természeti fenntarthatóságra, mely megjelenik minden céljában, továbbá helyet kap minden programjában. A Nemzeti Környezetvédelmi Program három fő célt fogalmaz meg:
az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását; a természeti értékek és erőforrások védelmét, fenntartható használatát; az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítását, a gazdaság zöldítését.
Mindhárom megjelenik a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban, hiszen ennek egyik kiemelt célja a nemzeti értékek, a természeti erőforrások feletti önrendelkezésen és fenntartható hasznosításon, önfenntartáson alapuló térségi és helyi fejlődés.
38
3.3 3.3.1
KAPCSOLÓDÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓS TERVDOKUMENTUMOKHOZ AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK RÉVÉN MEGNYÍLÓ NEMZETI INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK
A fentiek miatt biztosítani szükséges 2014–2020 között magyarországi fejlesztési forrásokat is ahhoz, hogy a környező országok régióival és a külhoni magyar közösségekkel a gazdasági, társadalmi, energetikai, környezeti ügyekben a fejlesztési együttműködést jelentősen megerősíthessük, és ezzel Magyarország közép-európai és Kárpát-medencei pozícióit is javíthassuk. A 2014 utáni magyarországi költségvetési korlátok miatt ezekhez elsősorban uniós fejlesztési források igénybevétele szükséges. A 2014–2020 közötti programozási időszakban a már elfogadott és kihirdetett uniós jogszabályok lehetővé teszik olyan fejlesztési programok, projektek EU-konform, illetve EUkompatibilis támogatását, I. amelyek részben vagy egészben az adott programterületen (tagországon) kívül, de az Európai Unió területén belül valósulnak meg: a. az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében az adott alapból finanszírozott prioritás 15%-a, valamint b. az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) esetében az adott program 5%-a erejéig (1303/2013 EU rendelet, 70. cikk), továbbá c. az Európai Szociális Alap (ESZA) esetében pedig felső korlát nélkül (1304/2013 EU rendelet, 13. cikk); II. emellett az ESZA esetében az adott program 3%-a mértékéig lehetőség van az Európai Unión kívüli projektek finanszírozására is. A finanszírozás legfőbb feltétele, hogy a projektek megvalósulásából adódó kedvező hatások a programterületen (a magyarországi régiókon) belül jelentkezzenek. Ezek a folyamatok és szakpolitikai döntések egyúttal erősítik és szolgálják is a közép-európai és az Európai Unió Duna Régió Stratégiájához kapcsolódó fejlesztési együttműködések kiteljesítését, kibővítését is. 3.3.2
AZ EU2020 CÉLJAIHOZ VALÓ ILLESZKEDÉS
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszere kapcsolódik az EU fejlesztési céljaihoz is, így az Európai Unió tízéves stratégiáját képező Európa 2020-hoz is, amelyet az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadtak el a tagállamok. Célja a számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érintő válság leküzdése és az intelligensebb, fenntarthatóbb, inkluzívabb növekedés feltételeinek megteremtése. Mindezek a célok nagy szerepet kapnak A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjában, hiszen annak fő céljai
39
között a gazdasági fejlődés, a fenntarthatóság, a modernizáció, a gyarapodás és a kreativitás is megjelenik. Az Európai Unió az alábbi tematikus célterületek támogatását teszi lehetővé a 2014–2020 közötti tervezési időszakban: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. Az információs, kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének javítása 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 10. Az oktatásba, képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 11. A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása, a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulása
3.3.3
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának prioritásai kapcsolódnak a Magyarország és az Európai Unió közötti Partnerségi Megállapodáshoz. A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014–2020 közötti időszakra. Ez a jogszabályokban foglaltakhoz igazodva 2014. március 7-én benyújtásra került az Európai Bizottság részére. Keretfeltételeit, alapját képezi az operatív programoknak, ezért indokolt az európai uniós kapcsolódások között való bemutatása. A magyarországi (Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) és az uniós (EU 2020 Stratégia, valamint a Nemzeti Reform Programban rögzített vállalások) fejlesztési szükségletek, továbbá növekedési lehetőségek alapján a 2014–2020 közötti tervezési ciklus átfogó nemzeti fejlesztési célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is:
40
1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Mindegyik fő nemzeti fejlesztési prioritás támogatja az Európa 2020 stratégiát, és együttesen átfogják az Európai Unió által támogatásra javasolt 11 tematikus célkitűzést is. Ez szükséges is, hiszen a Partnerségi Megállapodás megvalósítását az uniós fejlesztési politikák erőforrásai azzal a feltétellel biztosítják, ha a benne tervezett fejlesztések az EU egy vagy több – az Európa 2020 stratégiából levezetett – célkitűzését is támogatják. A Partnerségi Megállapodás a dokumentum 1.5.4 fejezetében mint kiemelt horizontális szempontot rögzíti a nemzeti integrációt szolgáló makroregionális fejlesztések erősítésének szükségességét: „Fokozott figyelemmel az uniós és nemzeti stratégiai hozzájárulásra A fejlesztések nemzeti szintű és stratégiai jelentőségű szakmai hozzájárulásának szakmai koordinációját, független monitorozását, értékelését és végrehajtási visszacsatolását minden programra kiterjedően biztosítani kell. Ez kiterjed a fő nemzeti fejlesztési prioritások, a nemzeti stratégiai célok és az uniós törekvések érvényesülésének együttes és célzott vizsgálatára. Ezúton biztosítja a nemzeti stratégiai, fejlesztési és horizontális célok elérésének szinergikus hozzájárulását az uniós irányokhoz, számba véve a hazai és az uniós finanszírozású fejlesztéseket is. Kiemelten fókuszál egyes nemzetstratégiai és uniós szinten kiemelt témára (pl. biztonság, integráció, demográfia, energetika, tudástársadalom, helyi gazdaság), és ezek intézményesített szakmai koordinációjára, célzott fejlesztésére, monitorozására, értékelésére. Nemzetközi és makroregionális dimenzió erősítése Magyarország európai térbe, különösen a környező makroregionális térbe való integrálódásának elmélyítését szorgalmazza az OFTK és az EU közösségi értékrendje is. Az ország európai, középeurópai, Duna Régió térségét érintő, határ menti és Kárpát-medencei társadalmi, gazdasági, valamint környezeti együttműködéseit tovább kell mélyíteni. Ezért a fejlesztéseknek lehetőség szerint meg kell jeleníteniük az említett területi dimenziókat is. Magyarország ezért különös figyelmet fordít az ETE programokra és az EU Duna Régió Stratégiájának megvalósítására. E célzott programok mellett szükség esetén Magyarország más uniós finanszírozású programjaiban is megjelenhetnek a nemzetközi kooperáción alapuló, különösen a makroregionális térségben beágyazott fejlesztések (a gazdaság, a társadalom és a környezetfejlesztés terén; például a programterületen kívüli támogatások lehetőségével – 1303/2013 EU rendelet 70. cikk –, ösztönzőkkel segítve). E horizontális cél kiemelten szolgálja az európai és a makroregionális örökség, valamint a kulturális-nemzetiségi sokszínűség védelmét, illetve a mindezekben rejlő erőforrások hasznosítását.”
41
3.3.4
MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAMOK 2014–2020
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának 2014–2020 közötti kiemelt programjai, projektjei koherensen kapcsolódnak a 2014–2020 közötti magyarországi operatív programok fejlesztési prioritásaihoz és intézkedéseihez. Ezeket a kapcsolódásokat a 6. fejezet mutatja be részletesen. 3.3.5
EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK 2014–2020
A határon átnyúló együttműködések különböző, a nemzetiségtől független formái (határ menti megyék, Euro-régiók, Európai Területi Társulások) hozzájárulhatnak a határon átnyúló várostengelyek, a településközi és végső soron a Kárpát-medencei kapcsolatok megerősítéséhez, szorosabbra fűzéséhez, a Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtéséhez, a határ menti elmaradott térségek fejlesztéséhez, az épített örökség és természeti értékek megőrzéséhez, továbbá az összehangolt környezetvédelmi, turisztikai, kulturális, közegészségügyi, valamint az egészségügyi ellátás szervezési programjainak megalapozásához.4 A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának 2014–2020 közötti céljai közvetlenül illeszkednek az Európai Unió ETE programjaihoz. A CBC programok kiemelt célja a gazdasági-társadalmi kohézió erősítése a határtérségekben, míg a jelen program ezt vállalva és kiteljesítve a Kárpát-medencei kohézió erősítését tűzte ki célul. Az európai területi együttműködés (ETE) keretet biztosít a közös fellépések végrehajtásához és a szakpolitikai tapasztalatcseréhez a különböző tagállamok nemzeti, regionális, továbbá helyi szereplői között. 3.3.6
KÖZPONTI UNIÓS FEJLESZTÉSEK 2014–2020
A közvetlen uniós fejlesztések esetén a programok kiírása, végrehajtása (az egyes pályázatok beadása, elbírálása, elszámoltatása) közvetlenül az EU intézményrendszerén keresztül történik, az adott politikáért felelős főigazgatóság (Directorate General, DG), esetenként EU-ügynökségek által. E programokra uniós szinten kell pályázni, így a pályázók közös piaci szinten, közvetlenül versengenek egymással, nincsenek nemzeti kvóták, egy-egy pályázó az adott uniós programokból annyi forrást hívhat le, amennyit elnyer (ezért fontos a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása a magyarországi és a külhoni szereplők által). Az, hogy ki pályázhat, változó, az adott projekttől, pályázati felhívástól függ. A közvetlen közösségi források általában a kutatás-fejlesztés, az innováció, az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem-klíma és az energia témaköröket fedik le. E témakörök megjelennek a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjában is, így ezen pályázati módhoz, lehetőséghez megfelelő az illeszkedésük.
4
Nemzeti Fejlesztés 2030., 14. oldal
42
4
A KÜLHONI MAGYARLAKTA RÉGIÓK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSAI
A Kárpát-medence valamennyi térségében és tájegységében törekedni kell olyan térségi, valamint helyi fejlesztési programok elindítására és megvalósítására, amelyek a magyar népesség fennmaradását, gyarapodását eredményezik a tömbmagyarság által lakott térségeken túl a szórványtérségekben is. Az egyes nemzetrészekben folyamatosan történik a fejlesztési tervek kidolgozása, amelyek a régió gazdasági, társadalmi, környezeti jellegzetességei alapján igyekeznek választ találni a felmerülő kihívásokra. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja ezen tervekben foglaltak felhasználásával kíván közös megoldásokat kidolgozni, és segíteni kívánja az egyes nemzetrészek integrációját. 4.1
ERDÉLY – PARTIUM
Erdélyország, Erdélység (Transsylvania, Ardel, Siebenbürgen): nagy kiterjedésű földrajzitörténelmi nagytáj a Kárpát-medence délkeleti részén, de azon belül önálló, zárt egységet alkot, azt is mondhatnánk, hogy „kis medenceország”, a legélesebb különbségek hazája. Bonyolult összetételű négy egységből épül fel. Keleten és részben délen az önálló középtájnak számító, a Borsai-hágótól a Törcsvári-hágóig terjedő Keleti-Kárpátok határolják. Délen a Törcsvári-hágó és az Al-Duna között húzódó Déli-Kárpátok zárják le. Nyugaton, a Marostól délre, a szerkezetileg ugyancsak a Déli-Kárpátokhoz sorolható Lokva, Almás, az Orsovai-hegység, a Szemenik és a Ruszka-havas, a Marostól északra pedig a Keleti-szigethegység vagy Erdélyi-peremhegyvidék választják el a Partiumtól, illetve az Alföldtől. Erdély központi része az 500–600 méter magas, folyóvölgyekkel tarkított, kősótelepekben gazdag, agyaggal borított medence. A magyarság a 13. századra fokozatosan népesítette be Erdély termékeny folyóvölgyeit és hegyi medencéit, eljutott a magasabban fekvő bükkösök vonaláig, sőt a Székelyföldön a fenyőerdők övébe is behatolt. A Marostól délre eső viszonylag ritkán lakott területre (Királyföld később Szászföld) a 12–13. század folyamán a magyar királyok szászokat telepítettek. Erdély különböző pontjaira besenyők és kunok is kerültek, a románokat (vlach pásztorokként) 1222-ben Fogaras környékén említik először. A Szent István által létrehozott vármegyék (Désvár, Dobokavár, Kolozsvár, Tordavár, Küküllővár, Fehérvár, Hunyadvár) a 13–14. században nemesivé alakultak át, majd száz évvel később megszilárdult a rendi szerkezet, amely a magyar vármegyék, a székely és szász székek szövetségéből (1437), egyben közigazgatási egységeiből állt 1876-ig. A mohácsi csatavesztést követően Erdély fokozatosan önállóvá vált, melyet 1528/29–1571 között a történészek egy része keleti Magyar Királyságnak, 1571 után Erdélyi Fejedelemségnek nevez. A török kiűzése után közvetlenül Bécsből kormányozták Erdélyi Fejedelemség, majd 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség néven. Területe véglegesen csak a kiegyezéskor került vissza az anyaországhoz.
43
Az Erdély területét fokozatosan kiegészítő Partium elnevezés az 1570. évi speyeri egyezményben fordul először elő János Zsigmond címzésében: „Erdély és a magyarországi Részek fejedelme (Transylvaniae ac Partium Hungariae dominus)”. A Partium területe legnagyobb kiterjedésében magában foglalta Máramaros, Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd vármegyéket, Kővárvidéket, valamint a Lugosi és Karánsebesi kerületet. 1860-ban az Októberi Diploma rendelkezéseivel kapcsolták vissza véglegesen az anyaországhoz, de területét csak 1876-ben osztották fel a környező, de részben az akkor létrehozott vármegyék között (Szilágy, SzolnokDoboka, Krassó-Szörény). A trianoni békediktátum Erdélyt teljes egészében, a Partiumot döntően Romániához csatolta. 1940–1944 között Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott. Erdély mai magyar lakossága elsősorban a Székelyföldön és az észak-erdélyi városokban, Kalotaszegen, a Barcaságban, a Bányaságban, a Maros, a Szamos, a Kis-Küküllő, a Viza-, a Hideg- és a Hortobágy-patak völgyében, a Mezőségen, Segesvár, valamint Almakerék vidékén, újabban a régi szász városokban él. A korábbi századokat Erdély magyar parasztsága a társadalmi-gazdasági fejlődés különböző lépcsőfokain állva, más-más rétegekre és csoportokra tagolódva érte meg. A klasszikus értelemben vett jobbágyfalvak mellett (pl. a Mezőség) megtalálhatók voltak a szabadalmas, kiváltságolt közösségek (lásd később Székelyföld), a kisnemesi falvak (pl. Hunyad megyei települések), az „iparos” parasztok (Torockó) és a városi parasztpolgárok (Kolozsvár környéke – hóstátiak). Az Erdélyi Mikó Imre Terv5 az erdélyi magyarok gazdaságfejlesztési terve. A 2011-ben elkészült dokumentum az első Trianon utáni külhoni magyar gazdaságfejlesztési stratégia.
5
Erdélyi Mikó Imre Terv, 2012. április, 106. oldal, összesen: 187 oldal
44
8. ábra: A Mikó Imre Terv célterületei
A terv jövőképe Erdélyt mint a Kelet Svájcát képzeli el, amelyet az alábbi 11 fejlesztési prioritás megvalósításával kíván elérni: 1) „Összefogásban az erő: gazdasági csoda” – Befektetés-ösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés 2) „Infrastruktúra, ami összeköt – Építőipar- és közlekedésfejlesztés 3) „Az erdélyi magyarság a román gazdasági innováció főszerepében” – Kreatív ipar, K+F és innováció 4) „Helyben helyit” – Autonóm helyi gazdaságfejlesztés 5) „Karakteres erőforrásunk: az erdőrengeteg” – Az erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése 6) „Erdély ízei közvetlenül a termelőtől” – Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése 7) „Zöld és kék Erdély” – Megújuló energia, vízipar és zöldgazdaság fejlesztése 8) „Vendégváró Erdély: A magyarság úti célja” – Turizmus és a kulturális ipar fejlesztése 9) „Versenyképes erdélyi üzleti környezetet!” – A vállalkozás és az üzleti környezet, valamint az infrastruktúra fejlesztése 10) „Minőségi erdélyi munkaadó és munkavállaló” – Humánerőforrás-fejlesztés és foglalkoztatás-ösztönzés 11) „Szakmai és fejlesztési közösségek határok nélkül” – Fejlesztési és szakmai együttműködések
45
A tizenegy prioritás mindegyike megjelenik A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának céljai között is, meghatároz rá fejlesztési programokat, így a két tervdokumentum illeszkedése célrendszerében koherens. Figyelembe véve a terület nagyságát (összességében meghaladja a mai Magyarország területének méretét) és a magyar lakosság külhoni magyarság körében betöltött számarányát, indokolt az egyes erdélyi területek fejlesztési igényeit térségenként is vizsgálni, szem előtt tartva azt, hogy a fenti célrendszerben meghatározottak – ha más-más súllyal is – Erdély egész területére vonatkoznak.
9. ábra: Erdélyi Mikó Imre Terv célrendszere
A partiumi területeken Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megyéket értjük. A kiinduló felosztás a Partium részeként kezeli a Bánságot is, melyhez Temes és Krassó-Szörény területe tartozik. E térség jellemzője a határmentiség (Szilágyot a megye nyugati részének magas arányú magyar
46
lakossága, valamint a gazdasági vonzás miatt indokolt a Partiumhoz sorolni) és egyes területeken a magyarság relatíve magas aránya. Bár a Bánságban – különösen Krassó-Szörény megyében – a magyarság aránya jóval alacsonyabb, e területeket a határ menti helyzetük és a sok nemzetiség együttélése, valamint a történelmi háttér miatt is együtt lehet kezelni. A partiumi magyarság a magyarországi gazdasági tér közvetlen folytatásában helyezkedik el, de jelenleg mind a magyarországi, mind a romániai gazdasági magterületektől elszigetelt. Ezért kiváló lehetőségei nyílhatnak arra, hogy szoros gazdasági kapcsolatot építsen a magyarországi gazdasággal, kezdeményező legyen a határ menti együttműködésekben és az abban való román részvétel ösztönzésében. 4.1.1
SZÉKELYFÖLD ÉS CSÁNGÓFÖLD
Székelyföld: Erdély középtája, a medence délkeleti részén terül el, jellegzetesebb természetföldrajzi elemei közül kiemelhetjük a havasokat (Gyergyói, Csíki, Háromszéki), a hegységeket (Hargita, Bodoki, Baróti, Persányi), az egymástól elkülönülő, nemegyszer zárt medencéket (Gyergyó, Kászon), a messze földön híres tavakat (Medve, Szent Anna). A székelyek a 12–13. században népesítették be, s kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek: Háromszék (Sepsi, Orbai, Kézdi), Csík-Gyergyó testvérszék, Udvarhelyszék vagy anyaszék, Marosszék). Az 1260-as években a kézdi székelyek által betelepített Aranyosszék nyugatabbra, a Székelyföldtől kissé elszigetelten helyezkedik el. A székek különállása 1876-ban szűnt meg, amikor beolvadtak az ekkor kialakított új vármegyékbe. A Székelyföld 1920-ban Romániához került Erdéllyel együtt, és annak sorsában mindenben osztozott (lásd előbb). 1952– 1960 között – mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része – Magyar Autonóm Tartomány, majd 1960–1968 között a Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartomány néven külön közigazgatási egység volt. Ezt követően – napjainkban is – Maros, Hargita és Kovászna megyékhez tartozik. A Székelyföld igen változatos táj, mert folyók, patakvölgyek, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják, ezért az egykori székek nagyobb területén belül több kisebb táj is található, így a folyók mellett a Nyárád mente, a Nyikó mente, a Homoród mente, a Maros mente, a Szépmező. Természetrajzi elnevezés az Erdővidék, a Sóvidék és Szikonyország (szikony = agyag). Vallási megkülönböztetésre utal a háromszéki és a marosszéki Szentföld. Újabb, kissé tréfás ízű megnevezése a Nyárád mente zöldségtermesztő területének: Murokország. Fő gazdasági ágazatai közül kiemelhetjük a sóbányászatot, a fafeldolgozást, a pásztorkodást. Legfejlettebb mezőgazdasági vidéke: Háromszék. A Székelyföldre általánosan jellemző a faépítkezés, viseletükre pedig napjainkban is a háziipar által készített anyagok nagyarányú fölhasználása. A földművelés és állattartás mellett megélhetésük kiegészítő forrásaként szívesen foglalkoznak különféle háziipari tevékenységekkel, így gazdasági eszközök, faedények faragásával, szalmafonással, szitakéreg- és taplókészítéssel, szénégetéssel, fazekassággal, gyapjúszövéssel stb.
47
Csángóföld: a ’csángók’ a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elcsángál’, azaz elvándorol, elszakad jelentésű ige származéka. Így nevezik a Székelyföldről keletre, a Gyimesi-szoros környezetében élő, döntően a Csíkszékből ideköltözött székelyeket: gyimesi csángók. Három községük – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk – a Tatros folyó 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakokban terül el. Szűkös termőföldjük miatt főfoglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés. Zárt helyzetükből adódóan a székely paraszti műveltség archaikus rétegeit őrizték meg. A Gyimesi-szoroson átfutó Tatros Moldvába, a Keleti-Kárpátok és a Prut közé eső területre ér, amely Etelköz néven a magyarok szállásterületeként is ismert. Itt, a szó szoros értelmében vett Csángóföldön élnek a moldvai magyarok, más néven a csángók vagy moldvai csángók. Döntően úgy vélik, hogy ők a 13–14. század folyamán vándoroltak ki Észak-Erdélyből. Más vélemények szerint egyik alkotóelemük már Árpád magyarjai közül kerülhetett ki, akik itt ragadtak. Ide menekültek a 15. században a magyar husziták is. A csángók számát a szabadságharcok menekültjei, valamint a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították, azonban a moldvai magyarok száma napjainkban már csak 45–50 000 főre becsülhető. Ma legnagyobb csoportjuk a Keleti-Kárpátokban eredő, az Aranyos-Besztercébe futó kisebb folyók (pl. Uz, Ojtoz, Tázló) völgyeiben él. Népi kultúrájuk az elmúlt századok folytonos székely kivándorlása miatt erős székely hatást mutat (mintegy 40 falu népe), akiket ezért a szakirodalom általában „székelyes csángók”-nak nevez (pl. Pusztina, Frumósza, Csügés, Tatros, Diószeg). Másik csoportjuk az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó városa közelében lakók, akiket a kutatás „déli csángók”ként tart számon (kb. 30 falu népe, pl. Lészped, Forrófalva, Klézse). Végül a legrégiesebb nyelvű és kultúrájú „északi csángók” a Moldva folyó Szeretbe ömlése táján laknak (kb. 10–15 falu, pl. Szabófalva, Pildeszt, Balusest). Az elzártság miatt a moldvai csángók igen archaikus nyelvjárást és népi kultúrát őriztek meg. A teljes magyar nyelvterületet tekintve napjainkban közöttük a leggazdagabb a népköltészet. Még mindig a székelységhez köthetők, de tőlük teljesen elváltak a dévai csángók, akik a Hunyad megyébe települt bukovinai székelyek egyik csoportját alkották. Az 1888–1892-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1910-ben az ismét Dévára, illetve Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre költözők a települések mellett külön „csángótelepeket” hoztak létre. Hosszú ideig földműveléssel foglalkoztak, napjainkban elsősorban a vajdahunyadi iparvidék üzemeiben dolgoznak bejáró ingázókként. Népi kultúrájuk és nyelvjárásuk, korábbi hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltségük folytán, sok archaikus vonást őrzött meg. A hétfalusi csángók feltehetően a 11. századi, a Barcaságban gyepűt őrző magyarok és besenyők leszármazottai. Hétfalu a Brassótól keletre, a Kárpátok lábánál fekvő hét település együttes neve. A Brassóhoz közelebb eső Négyfalu (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) ma már teljesen összeépült, és Szecsele (románul Săcele) néven várost alkot. A távolabbi Háromfalu (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) különálló település. A hétfalusi csángók magukat magyaroknak mondják. A
48
szomszédos székelyek hívják őket sajátos nyelvjárásuk és szokásaik miatt csángóknak. Így nevezik a többi barcasági magyar falu (Barcaújfalu, Krizba, Apáca), valamint a távolabbi Halmágy és Székelyzsombor lakóit is.
A Székelyföld – tehát mint a legnagyobb összefüggő településterületű, legmagasabb külhoni egy tömbben élő népességszámot és magyar népességarányt (megyei szinten) elérő térség – tényleges gazdaságföldrajzi egységet is képez. Székelyföld egyértelmű potenciális erőforrásokkal és elismert kulturális tőkével (hagyományok, a román nyelv ismerete) rendelkezik, számos gazdasági ágban jelentősek a lehetőségei (pl. turizmus, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, fenntartható ipari kapacitások, kereskedelem). Kompakt gazdasági egységként nagyon jó lehetőségekkel rendelkezik egy helyi-térségi gazdasági rendszer kiépítésére erős belső piacokkal, termelői-értékesítési láncokkal. A versenyképes fejlődéshez azonban a térség elérhetőségét, romániai és nemzetközi kapcsolatait elősegítő infrastrukturális beruházásokra is nagy szükség van. A sikeres gazdasági fejlődésnek további feltétele, hogy érdekeit megfogalmazni és érvényesíteni képes olyan közössége legyen, melyet határozott célok hatnak át. A Székelyföld gazdasági és közösségi megerősödése fokozza a térség autonómiáját, sokat tehet a szomszédos térségek, sőt egész Románia gazdasági fejlődéséért. A Székelyföld fejlődése emellett a Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokat is fokozhatja, ami kölcsönös – így országunk gazdasága számára is kedvező – előnyökkel jár, hiszen segíti a két ország vállalkozásainak együttműködését, a szomszédos piacokra való belépését. E folyamatoknak pedig fontos hozadéka a nemzetiségek békés együttélésének és együttműködésének szolgálata. Ezért a magyarországi fejlesztési kezdeményezések szempontjából a Székelyföld szilárd gazdasági alapjainak megteremtéséhez való hozzájárulás egyrészt a térség hídszerepének megerősödését célozza (Kárpát-medencei összmagyar, valamint magyar–román gazdasági és kulturális relációkban), másrészt a közösségi identitás kibontakozását, egyúttal a nemzeten belüli, illetve a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok felvirágoztatását szolgálja. Székelyföldhöz közvetlenül, illetve közvetlen területi átfedés nélkül csatlakoznak Csángóföld magyarlakta településtérségei, melyek gazdaságilag kisebb mértékben, de kulturálisan annál inkább fontos kiegészítő jellegű térbeli értelmezési keretet adnak a fejlesztésekhez. A Mikó Imre Terv szinte minden székelyföldi beavatkozásnak kiváló háttere lehet, és itt tudja a legnagyobb mértékben segíteni a magyarság gazdasági előrelépését. Székelyföld gazdasági fejlődése az autonómiatörekvések megvalósítását is kedvező irányba befolyásolhatja.
49
4.2
FELVIDÉK „Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz.” Baross Gábor
Újabb keletű megnevezés, amely a 19. század előtti szóhasználatban csak a szlovákok és ruszinok által lakott északi területeket („tótsági vidékek”) jelentette. A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették a Magyar Királyság teljes északi hegyvidéki területére, amit korábban FelsőMagyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. A kiegyezés után a Felvidék földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelmet is nyert, mert a többségében vagy jelentős részében szlovákok lakta 16 vármegyét sorolták ide (a nyugati Trencsén és Pozsony megyétől a keleti Ungig). Trianon után a Csehszlovákiához került területek egészét kezdték Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját. Ennek megfelelően a II. világháború előtt visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték. A Felföld nyugati és északi határát a Kárpátok gerince alkotja, keleten az Ondava, délen a Kisalföld és a Duna, majd ettől keletre az Alföld sík vidéki területe határolja. Itt található a környezetéből szigetként kiemelkedő Magas-Tátra, a Kárpát-medence legmagasabb csúcsával, a Gerlachfalvi-csúccsal (Ferenc József-csúcs). Hasonlóan e nagytájhoz köthetőek a vulkanikus hegyvonulatnak olyan jelentős elemei, mint az ércekben gazdag Selmeci-hegység, a Körmöcihegység vagy a Gömör–Szepesi-érchegység (Szlovák-érchegység). A nagytáj legdélebbi vonulatait a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a borsodi Bükk, a Zempléni-, illetve korábbi nevén Eperjes–Tokaji-hegység alkotják, amelyek – mai nevén – az Északi-középhegység részei. A Felföld déli területeinek magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű, ettől északra fekvő részein szlovákok és ruszinok élnek, de szólnunk kell a Magas-Tátra keleti előterében élő szepességi szászokról (cipszerek) is. A Szepesség a királyi Magyarország legfejlettebb tája volt. A Felföld elsősorban (nemesfém)bányászatával, vasiparával, fafeldolgozásával, hagyományos és havasi állattartásával tűnt ki a Kárpát-medence nagytájai közül. Mezőgazdaságilag legjelentősebb területe az Aranykertnek is nevezett Csallóköz és a borászatáról elhíresült Pozsonyi-Hegyalatt (Hegyalja), illetve az emellett fekvő kiváló gabonatermő vidék, a Mátyusföld. A magyarok által lakott, néprajzi vonatkozásban fontos területei közül megemlíthetjük a Palócföldet és a Zoborvidéket. Jelentős központjai közül kiemelhetjük a Buda török kézre kerülése után fővárossá előlépő Pozsonyt, az esztergomi érseknek és az egyetemnek otthont adó Nagyszombatot, a Garam menti bányavárosokat, az állattenyésztéséről és jeles gazdáiról híres Lévát, a szepességi Lőcsét, Késmárkot, a gömöri büszke várat, Krasznahorkát, az Európa első bányászati akadémiájának otthont adó Selmecbányát, Balassi Bálint szülőhelyét, Zólyomot, továbbá a Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírját őrző Kassát. A Felvidék átfogó fejlesztési terve, a Baross Gábor Terv elsősorban Szlovákia magyarok által lakott területének gazdasági fejlesztésével foglalkozik – készítése és elfogadása a jelen program írásakor még folyamatban van.
50
A Wekerle Terv – melyhez a Baross Gábor Terv is kapcsolódik – a Kárpát-medencét és a benne élő magyarságot önálló gazdasági egységként tekinti. Ez az egység azonban a trianoni szerződéssel megbomlott, így a határok mentén árnyékzónák alakultak ki. Ez igaz a magyar– szlovák határ menti területre is; a korábban fejlett dél-szlovákiai magyarlakta megyék mára Szlovákia leszakadó területei közé tartoznak. Ezen kíván változtatni a készülő Baross Gábor Terv, amely magyarországi oldalról kapcsolódik az Új Széchenyi Tervhez (ÚSZT), illetve a Wekerle Tervhez, valamint szlovákiai oldalról a Szlovákia Nemzeti Fejlesztési Tervhez.
10. ábra: A Baross Gábor Terv célrendszere
A dokumentum három kihívást említ, melyek nélkülözhetetlen előfeltételei a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének. Ezek a következők: Össze kell kapcsolni Magyarország és Szlovákia gazdasági fejlesztési elképzeléseit és lehetőségeit, elsősorban az energetika, a közlekedés, a környezetvédelem, az egészségügyi szolgáltatás szempontjából. Szabad utat kell engedni a határon átnyúló természetes térségek közös fejlesztési törekvéseinek. Lehetővé kell tenni a szlovákiai és magyarországi vállalkozások termelési, valamint értékesítési összekapcsolódását. Ezeken kívül a Terv kiemelten fontosnak tartja a szülőföld népességmegtartó erejének növelését.
51
4.3
KÁRPÁTALJA
Az Északkeleti-Felvidék Vihorlát, Szinyák, Borló hegységei, a Máramarosi-havasok és a Tisza felső folyása által bezárt politikai-közigazgatási hátterű nagytáj napjainkban döntően Ukrajna része. A honfoglaló magyarság egyik csoportja e vidéken, az Ung-völgyén, a Vereckei-hágón át szállta meg a Kárpát-medencét, a kora Árpád-korban gyepűvidék volt. Eredeti szláv és magyar lakossága mellé szász hospesek, a későbbiek során pedig románok is letelepedtek. A növekvő népesség a mostoha körülményekkel küszködve irtásgazdálkodást, havasi pásztorkodást űzött. A kialakuló nagy erdőuradalmak erősen korlátozták a lakosság anyagi fejlődését, ami felgyorsította az Észak-Amerikába való kivándorlást. Értékes ásványkincsei ellenére nagyfokú iparosodás nem indult meg, viszont fakitermelése és fakereskedelme országos jelentőségűvé vált. Jelentős városai, vásáros központjai (Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős) a hegyvidék és a síkság találkozásánál fekszenek. Különleges történeti utat jártak be a főleg sóbányászatukról híres ún. koronavárosok (Visk, Técső, Máramarossziget, Huszt, Hosszúmező), amelyeknek német és magyar alaprétegű, egykor kiváltságolt bányászlakossága ma jórészt parasztsorban él. A Kárpátalja fogalmat először 1889-ben használta címként egy munkácsi újság, de bizonyíthatóan a 19. században a Szerednye–Munkács–Nagyszőlős környékén elterülő sík vidéki területet már így emlegették. Az Északkeleti-Felvidék nagyobb területű, keleti tájának megjelölésére a SaintGermain-i békeszerződésben a Podkarpatska Rus elnevezést használták, amely azután a trianoni békét követően vált közismertté. Az 1920-tól Csehszlovákiához tartozó, e névvel illetett, önálló közigazgatási területet a II. világháborút követően Ukrajnához csatolták, s Zakarpatszkaja Oblaszty névvel jelölték. A Kárpátalja tulajdonképpen a cseh Podkarpatsko/Podkárpátyje szó tükörfordítása. Kárpátalja fejlesztési koncepcióját a megye gazdaságfejlesztési stratégiai terve tartalmazza, amely szorosan kapcsolódik a Wekerle Terv stratégiai céljához, vagyis az egységes Kárpát-medencei szintű gazdaságfejlesztés elvéhez, az összmagyarság Kárpát-medencei szintű lehetőségeinek kiaknázásához. Kárpátalja szempontjából kulcsfontosságú a jövőt illetően, hogy az itt élő magyarság valóban megfelelő híddá válik-e Kelet- és Nyugat-Európa között mind gazdasági, mind pedig társadalmi, kulturális szempontból. Természetesen ezt összhangba kell hozni a helyi érdekekkel, hiszen a magyarság csak akkor lesz életképes a szülőföldjén, ha a családok megélhetési lehetőséget találnak itt, s látnak maguk előtt jövőképet. Mindezek alapján Kárpátalja fejlesztési koncepciója és alapvető célja – ahogy az ábra is mutatja – öt stratégiai célra, három prioritásra (gazdaságfejlesztési, a kapcsolati rendszer és társadalmi prioritás) valamint öt, konkrétan gazdaságfejlesztéshez tartozó operatív fejlesztési területre van felosztva. Ezek: az agrárgazdasági, a turisztikai, a logisztikai és kereskedelmi, az ipari parkok és feldolgozóipari, valamint a lokális sajátosságokat alapul vevő fejlesztési terület,
52
11. ábra: Kárpátaljai Fejlesztési Terv célrendszere (Forrás: Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve, 2013)
Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervére épül az Egán Ede Terv,6 melyet május elején mutattak be és bocsátottak vitára, véleményezésre (tehát a végleges verzió 2014. május közepén még nem került elfogadásra). A két terv között az a fontos különbség, hogy az Egán Ede Terv lényegesen kevesebb helyzetelemzést tartalmaz, hiszen a korábbi tervvel kapcsolatban ez merült fel kritikaként. A gazdaságfejlesztési célterületek közül az Egán Ede Terv tervezete már nem emeli ki a logisztikai és kereskedelemi fejlesztéseket, ugyanakkor a másik három ágazat, vagyis az agrárszektor, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés továbbra is kitörési ágazatként szerepel, melyek közül az első kettőre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. A terv öt prioritása a következő: 1) Az agráriumban o a népességmegtartó képesség növelése o a termőföld megőrzése 2) A turizmus területén o a versenyképesség növelése, ami a tudatos turizmusfejlesztésen, együttműködéseken, valamint a turisztikai desztináció- és intézményi rendszer fejlesztésén alapul 3) A vállalkozásfejlesztésben o a magyar vállalkozói szféra megerősítése o a könnyű- és feldolgozóipar célzott fejlesztése
6
A név ugyancsak jóváhagyásra vár.
53
A stratégiai célokat tekintve is átfedéseket tapasztalhatunk, hiszen mindkét terv a magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelését, az emberi erőforrások megtartását, minőségének javítását, a tudásalapú gazdaság megteremtését, a magyarság „hídként” betöltött szerepét és a magyar–magyar kapcsolatok erősítését jelöli meg hosszú távú célként, az Egán Ede Terv azonban kiemeli a magyarlakta vidék termőföldjei helyi kézben tartásának fontosságát is. A terv fő célja teljes mértékben megfelel a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja céljainak, és ahogy az az Egán Ede Tervben is megfogalmazódik: „ezt a célt nem tudjuk elérni regionális szinten maradva, hanem egy kárpát-medencei hálózatban gondolkodva tudjuk reálisan kivitelezni”, így annak továbbgondolása, nagy-regionális kiterjesztése szükséges.
4.4
DÉLVIDÉK (VAJDASÁG)
Teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, területe 21 500 km2, ami napjainkban három, földrajzilag a Nagyalföldhöz tartozó középtájból, illetve ezek egy részéből áll: Bácska, Temesi Bánság, Szerémség. Bácska: a Duna–Tisza közének a Baja–Szeged vonaltól délre eső része, határa továbbá Nyugatról és délről a Duna, keletről a Tisza. A honfoglalás korától magyarlakta vidék, területén két vármegye alakult ki, megközelítőleg a Ferenc-csatornától délre Bács, ettől északra Bodrog, melyeket 1802-ben egyesítettek. Magyar lakossága folytonosan pusztult, vagy északra vándorolt és Buda elestétől (1541) a zentai csatáig (1697) tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a tájról. A magyar telepesek ide érkezése 1733-tól indult meg, így például 1750-től jászságiak, majd döntően nagykunságiak duzzasztották föl a kelet-bácskai helységeket. 1849–1860 között Bács-Bodrog megyét a bánsági megyékkel, kamarai kerületekkel, határőrvidékekkel Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven külön közigazgatási egységgé szervezték, és közvetlenül Bécsből kormányozták. Trianon után a terület a Szerb Királysághoz került, melynek déli vidékeiről nagyszámú telepes vándorolt be. A II. világháború előtt visszakerült területre 1941-ben a magyar kormány a Bukovinából útra kelt székelyeket helyezte el, akik viszont 1944–1945-ben a Dunántúlra menekültek. A Tisza mente a folyó jobb partján Horgostól Titelig húzódó települések területének összefoglaló megnevezése, a Bácska máig leginkább magyarok által lakott vidéke (Ada, Magyarkanizsa, Mohol, Óbecse, Zenta stb.), de ezeken kívül említést érdemelnek mint dohánykertész-telepek Horgos és Adorján, melyeket Szeged környékiek népesítettek be. Temesi Bánság (Bánát): a Maros, a Tisza, a Duna és az erdélyi előhegyek által közrefogott, a honfoglalás óta magyarok által lakott vidék. A középkorban síksági részét Temesköznek nevezték. Temesvár eleste (1552) után fokozatosan elnéptelenedett, és a vár visszafoglalásáig (1717) teljesen elvadult az egykor termékeny táj. A török kiűzése után a bécsi kormányzat 11 vidékre osztotta, és Temesi Bánság néven katonailag Bécsből kormányozta. Az első évtizedekben csekély
54
kivétellel csak német római katolikus telepes, döntően invalidus katona, valamint osztrák területekről kitoloncolt bűnöző talált itt otthonra. Számos olasz, spanyol, francia, cseh, szlovák is bevándorolt. Románok már korábban is éltek itt, de a 18. század folyamán a Bánság minden vidékén falvakat alapítottak. Különös színfolt volt a szerb–bolgár határról származó délszláv népcsoport, a krassovánok beköltözése. 1873-ban a határőrvidékeket megszüntették, és a Bánság a korabeli Magyarország telepítési akcióinak majdnem kizárólagos színterévé vált, ennek része volt a bukovinai székelyek (al-dunai székelyek) 1883. évi beköltözése Torontál vármegye területére. A telepítési akciók után a Bánság a Kárpát-medence legtarkább nemzetiségi tájává vált. Szerémség: a Duna és a Száva közötti középtáj, mely már – Sirmium központtal – a római korban értékes mezőgazdasági területnek számított, később a középkori Magyarország egyik legértékesebb vidéke volt, főleg európai hírű szőlészete révén (a szerémi bor nem hiányozhatott a pápák asztaláról). 1229-ben jött létre a szerémi püspökség. A hódoltság ideje alatt magyar lakossága szinte teljesen elpusztult vagy elmenekült, helyükre szerb, horvát, német, szlovák, cseh, ukrán telepesek érkeztek. A 18–19. században dunántúli és bácskai kivándorlók hozták létre magyar szórványait (pl. Ürög, Nyékinca, Herkóca). 1779-ben két másik vármegyével (Szerémen kívül Pozsega és Valkó) együtt Fiume városáért cserébe lett akkor még Horvátország része. A Vajdaságról fejlesztési elképzelések és tervek már a rendszerváltozás előtti évtizedekben is voltak, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozási lehetőségek és igények következtében a tervezési, fejlesztési stratégia alkotásában egyre inkább a nyugati módszertan válik meghatározóvá. A vajdasági magyarság helyzetének javítása céljából számos terv és stratégia látott már napvilágot, melyek legfőképpen az oktatással, nyelvi kérdésekkel, kulturális hagyatékkal, civil szervezetek fejlesztésével foglalkoztak, melyeket gyűjtőnévvel társadalomfejlesztési koncepciónak lehet nevezni. Ezekkel együtt a Vajdaság 2014–2020 közötti gazdaságfejlesztési terve előkészítő fázisban áll, melynek legfőbb elemei a magas hozzáadott értékű élelmiszertermelés, turizmusfejlesztés, tudásalapú és innovatív fejlesztés, a természeti erőforrások megőrzése, a munkaerőpiaci kínálat egyensúlyba hozása. Kiemelt fejlesztési prioritások és kitörési pontok: A vajdasági magyarság specifikus területfejlesztési igényeinél célszerű mind a gazdasági, mind a társadalmi elképzeléseket együttesen kezelni, mivel így egy komplex területfejlesztés képe körvonalazódik. A vajdasági magyarság társadalomfejlesztési célterületei: a kultúra ápolása, a nyelv megőrzése és a tudás bővítése, valamint a népesség fogyásának csökkenése. A kultúra ápolása, mely magában foglalja az épített környezetet, illetve a hagyományokat is. A magyar nyelv ápolása és a magyar művészek széles közönséggel való megismertetése.
55
A nyelv megőrzése egyrészt a helyi médiumok segítségével (újság, rádió, televízió) lehetséges, másrészt a magyar nyelvű oktatás lehetőségének és színvonalának növelésével, harmadrészt pedig a magyar nyelv használata technikai – legfőképpen jogi – lehetőségeinek biztosításával az ügyintézésben. A tudás bővítése – ami lehet felnőtt-, egyetemi- vagy főiskolai képzés – a helyi fiatalságnak a munkaerőpiacon nagyobb lehetőséget kínál, így az elvándorlás egyik kiváltó tényezője szűnhet meg. A helyi lehetőségeken alapuló gazdaságfejlesztés és a vajdasági összmagyarság érdekét néző társadalomfejlesztési igények együttesen az egész térség helyzetét javíthatják. Ugyanakkor, ha a további demográfiai, gazdasági tendenciák megmaradnak, akkor a vajdasági magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik.
56
5 5.1
STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK A NEMZETEGYESÍTÉS CÉLRENDSZERE
FEJLESZTÉSI
PROGRAMJÁNAK
STRATÉGIAI
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának 2014–2020 közötti stratégiai célrendszere az összetartó és gyarapodó Kárpát-medencei magyarság alapgondolaton nyugszik. Eljött az ideje annak, hogy egy jövőképközpontú, összehangolt és egy hálózati elvre épülő összmagyar fejlesztési együttműködés jöjjön létre a Kárpát-medencében. A magyarságnak a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrásai rendkívül jelentősek, sokrétűek, ugyanakkor elaprózottak és széttagoltak. Nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, hogy ezek az erőforrások közös nagy célok érdekében összekapcsolhatóak, összehangolhatók legyenek. Ezért mindenekelőtt szükség van egy közös fejlesztési jövőképre: mit akarunk, hova akarunk eljutni, milyen lépések által akarunk eljutni céljainkig? Eddig is számos fejlesztési kezdeményezés történt a magyar közösségek részéről a Kárpát-medencében, azonban ezek nem kapcsolódtak egymáshoz, nem erősítették egymást, ezért időszerű most már közös irányokat meghatározni a fejlesztési folyamatoknak is. A nemzetegyesítést szolgáló fejlesztési rendszernek, a Kárpát-medence egészére kiterjedő fejlesztési együttműködésnek szükségképpen van tervezési, együttműködési és finanszírozási feltétele. Élni kell azzal a lehetőséggel, amit az Európai Unió felkínál minden tagországnak, vagyis a rendelkezésére álló uniós források meghatározott részének programterületen kívüli, tehát más tagállam területén való felhasználását. Ennek érdekében kell létrehozni és működtetni egy jövőképközpontú fejlesztési rendszert. Új személetre van szükség, ami szerint a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források határokon átívelő felhasználása nem erőforráscsökkenés, hanem éppen ellenkezőleg, erőforrásbővülés az ország számára is. Az összetartó és gyarapodó Kárpát-medencei magyarság mint fejlesztési jövőkép az a fogalomtársítás, amelyből levezethetők gazdasági-társadalmi célkitűzéseink.
57
12. ábra: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának stratégiai céljai
5.1.1
GAZDASÁG- ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának 2014–2020 közötti gazdasági és infrastruktúrafejlesztési stratégiai célrendszere a Kárpát-medencei fejlesztési integráció elmélyítésén, a gazdasági növekedés és patrióta fejlesztéspolitika alapgondolatán nyugszik. A helyi, lokális térségi célok mellett a teljes Kárpát-medencei magyarság közös céljait is meg kell határozni. Gazdaságfejlesztési területen elsősorban az önrendelkezés gazdasági alapjait jelentő területek fejlesztése indokolt, így az energiafüggőség csökkentése (beleértve az energiahatékonyságot és a megújuló energia termelésének növelését célzó intézkedéseket), az élelmiszer-önellátásra törekvés jegyében az egészséges élelmiszerek termelése, helyi feldolgozása és forgalmazása; valamint az egyéb foglalkoztatás-bővítő és munkahelyteremtő programok azok a területek, melyeken Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködések létrehozása különösen időszerű.
58
13. ábra: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának gazdaság- és infrastruktúra fejlesztési prioritásai
5.1.2
TÁRSADALOM-FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának társadalom- és emberierőforrás-fejlesztési stratégiai célrendszere a Kárpát-medencei magyarság társadalmi megújulásának és összetartásának erősítése érdekében a fejlesztési integráció elmélyítésének alapgondolatán nyugszik. A társadalomfejlesztés területét tekintve mindazon ágazatokat és szakterületeket érinteni kívánjuk a Kárpát-medencei kiterjesztésű fejlesztési projektekkel, amelyek a magyar emberek számára fontosak. Az egész életpályát támogató oktatási, egészségügyi, szociális, hitéleti, kulturális, hagyományőrzési, ifjúsági, sport, társadalmi felzárkózási és a civil közszolgáltatási szakterületek összehangolt Kárpát-medencei szintű fejlesztése szükséges hálózati elven építkező folyamatokkal. Az ágazati megközelítés mellett a komplexitás érdekében a társadalom- és gazdaságfejlesztési kezdeményezések közötti kapcsolatok, kölcsönhatások lehetőségével is élni kell, melyek együttesen biztosíthatják egy valóságos „magyar életpálya” lehetőségét a szülőföldön, a Kárpátmedencében. Az ifjúkori oktatás, nevelés, a családfenntartást, a boldogulást biztosító felnőttkori munkavállalás és folyamatos tanulás, az időskori gondoskodás, valamint az egész életet végig követő egészségügyi, hitéleti, kulturális és egyéb intézményesített feltételek összehangolt fejlesztésére van szükség, ami a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának egyik központi kérdéseként kezelendő.
59
14. ábra: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának társadalom fejlesztési prioritásai
15. ábra: Példa a fejlesztési összhangteremtés ágazatközi modelljére
60
6
KAPCSOLÓDÁS AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOKHOZ
6.1
6.1.1
KAPCSOLÓDÁS A PROGRAMOKHOZ
2014–2020
KÖZÖTTI
MAGYARORSZÁGI
OPERATÍV
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERAT ÍV PROGRAM (GINOP)
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja szempontjából az egyik legjelentősebb, a meghatározott célok megvalósításához leginkább hozzájáruló program lehet. A gazdaságfejlesztés – közvetett társadalmi hatásait is figyelembe véve – a legtöbb specifikus cél megvalósulását elősegíti: hatása így nem korlátozódik a felsorolt négy specifikus célra. Operatív program prioritás 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése (hagyományos, vissza nem térítendő támogatások kis- és középvállalkozások számára, üzleti környezet fejlesztése)
2. Tudásgazdaság fejlesztése (kutatás-fejlesztés, innováció ösztönzése)
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
ERFA
kkv-k fejlesztése (3)
17,7%
ERFA
K+F, innováció (1)
18,8%
ERFA
infokommunikáció (2)
6,2%
ERFA
környezetvédelem [örökségvédelem és hasznosítás] (6) CO₂-kibocsátás csökk. (4)
8,2%
ESZA ERFA
foglalkoztatás (8) oktatás, képzés (10)
22,8%
ERFA
kkv-k fejlesztése (3) K+F, innováció (1) CO₂-kibocsátás csökk. (4) infokommunikáció (2) foglalkoztatás (8)
26,3%
3. Infokommunikációs fejlesztések (digitális gazdaság, IKT vállalkozásfejlesztése, szélessávú infrastruktúra)
4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül (turisztikai vonzerő fejlesztése, kkv-k energetikai fejlesztései)
5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése (aktív munkaerő-piaci eszközök, szociális gazdaság, szakképzés, felnőttképzés, digitális írástudás, vállalkozói készségek fejlesztése)
6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (kockázati tőke, kedvezményes hitel, hitelgarancia stb.)
61
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja szempontjából az operatív program kiemelt kezelését a közvetett társadalmi hatások mellett több tényező is indokolja: A GINOP tartalmazza messze a legjelentősebb forrásokat: az operatív programok támogatási összegének közel egyharmada (32,8%), 2718,5 milliárd Ft ebből a programból kerül finanszírozásra. Mind az Európai Unió, mind Magyarország kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a működésüket elősegítő beavatkozásokat (innováció-ösztönzés, az üzleti környezet fejlesztése, vállalkozások informatikai fejlesztése stb.) A 2007–2013 közötti időszakban az EU vállalkozásfejlesztésre fordítható forrásaiból – 2013 novemberéig – mintegy 1246 milliárd Ft került kifizetésre. A következő hét évben a rendelkezésre álló források összege megduplázódik, így a jobb forráslehívás elérése érdekében szükség lesz a támogatható vállalkozások körének külhoni kiterjesztésére is. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének határon túli kiterjesztése gazdaságpolitikai szempontból is könnyen indokolható: a piac bővítése, a hasonló foglalkoztatási és munkaerő-piaci problémák kezelése közösen hatékonyabban megvalósítható. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kapcsolódó céljai:
6.1.2
EMBERIERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP)
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának célstruktúráját, tervezett beavatkozásait figyelembe véve az Emberierőforrás-fejlesztési Operatív Program lehet a legfontosabb a külhoni magyarság felzárkózása szempontjából a 2014–2020 közötti időszakban. Az EFOP-ban tervezett beavatkozások A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja három általános és tíz specifikus céljához kapcsolhatók. Ez is azt tükrözi, hogy az EFOP prioritásai a külhoni oktatás, valamint a társadalmi felzárkózás tématerületeinek rendkívül széles körét lefedik. A program forrásainak 2/3-a (63,5%-át) az ESZA keretéből lesz finanszírozható, így nincs programterületen kívüli átjárhatóságra vonatkozó felső határ; a közép-magyarországi régió esetlegesen felmerülő igényei nem veszélyeztetik a külhoni fejlesztéseket. A program 5. prioritásának egyik része kifejezetten a transznacionális együttműködések megvalósítását célozza.
62
Operatív program prioritás
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
1. Együttműködő társadalom (társadalmi felzárkózással és integrációval, esélyegyenlőséggel összefüggő programok)
ESZA
társadalmi felzárkózás (9)
36,8%
ERFA
társadalmi felzárkózás (9)
19,6%
ESZA
oktatás, képzés (10) K+F, innováció (1)
25,5%
ERFA
oktatás, képzés (10)
16,9%
ESZA
társadalmi felzárkózás (9)
1,2%
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi felzárkózás területén (társadalmi felzárkózással és integrációval, esélyegyelőséggel összefüggő infrastruktúra fejlesztése)
3. Gyarapodó tudástőke (köz- és felsőoktatás minőségi fejlesztése, egyetemi kutatás-fejlesztés)
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (köz- és felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése)
5. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködések (helyi közösségfejlesztés, határon túli kulturális/oktatási programok)
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kapcsolódó céljai:
63
6.1.3
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program elsősorban A Nemzetegyesítés Fejlesztési Program 2014–2020 energiahatékonysági és a megújulóenergia-termelés és a felhasználás növelése céljának megvalósításához járulhat hozzá. Az operatív program fontosságát tovább növelheti, hogy az Európai Unió által meghatározott célok között is kiemelt helyen szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem, a hatások mérséklése, ami jellegéből adódóan nem lokális, hanem nagytérségi, Kárpát-medencei szintű együttműködéseket, beavatkozásokat feltételez (katasztrófa-elhárítás, tűzvédelem stb.).
Operatív program prioritás 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
KA
éghajlatváltozás (5)
27,6%
KA
környezetvédelem (6)
32,8%
KA
környezetvédelem (6)
10,6%
ERFA
környezetvédelem [természetvédelem] (6)
2,7%
(árvíz, belvíz- és katasztrófavédelem)
2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (ivóvízminőség-javítással, szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések)
3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések (hulladékkezelés, kármentesítés)
4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések (természeti értékek megőrzése)
5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (lakossági és közintézményi energiahatékonysági fejlesztések, megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése)
KA
CO₂-kibocsátás csökk. (4)
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kapcsolódó céljai:
64
26,3%
6.1.4
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP)
Operatív program prioritás 1. Térségi foglalkoztatási érdekében
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
gazdaságfejlesztés a helyzet javítása ERFA
foglalkoztatás (8)
39,0%
ERFA
környezetvédelem [városfejlesztés és környezetfejlesztés] (6)
18,6%
ERFA
CO₂-kibocsátás csökk. [energetika] (4)
19,8%
ERFA
társadalmi felzárkózás (9)
7,8%
ERFA ESZA
társadalmi felzárkózás (9)
3,8%
ESZA
foglalkoztatás (8) társadalmi felzárkózás (9)
11,0%
(térségi üzleti infrastruktúra, turisztikai vonzerő fejlesztése, óvoda-/bölcsődefejlesztés)
2. Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása (integrált városfejlesztési projektek, városrehabilitáció, örökségfejlesztés, települési környezeti infrastruktúra)
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken (önkormányzati energetikai várostérségi közösségi és közlekedés)
fejlesztések, kerékpáros
4. A társadalmi felzárkózás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése (szociális, egészségügyi közszolgáltatások fejlesztése)
önkormányzati
5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) (helyi közösségfejlesztés)
6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés (térségi foglalkoztatási programok, szociális város-rehabilitáció, közösségfejlesztés)
65
6.1.5
VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP)
Operatív program prioritás
Finanszírozó alap
1. Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése (hagyományos, vissza nem térítendő támogatások kis- és középvállalkozások számára, üzleti környezet fejlesztése, kutatásfejlesztés és innováció ösztönzése)
2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (kockázati tőke, kedvezményes hitel, hitelgarancia, stb.)
3. Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
ERFA
kkv-k fejlesztése (3) K+F, innováció (1)
22,2%
ERFA
kkv-k fejlesztése (3) K+F, innováció (1)
8,0%
ERFA
CO₂-kibocsátás csökk. (4)
22,2%
ERFA
társadalmi felzárkózás (9) foglalkoztatás (8)
15,3%
ESZA
társadalmi felzárkózás (9) oktatás, képzés (10)
13,9%
ESZA
foglalkoztatás (8) oktatás, képzés (10)
18,4%
(önkormányzati közszolgáltatási infrastruktúra, lakóépületek, városi közösségi közlekedés)
4. Települési környezet- és közszolgáltatás-fejlesztés (helyi közösségfejlesztés, szociális városrehabilitáció, bölcsőde-, családi napközi- és óvodafejlesztés)
5. Társadalmi felzárkózást szolgáló programok (társadalmi felzárkózással és integrációval, esélyegyenlőséggel összefüggő programok)
6. Foglalkoztathatóságot szolgáló programok (aktív munkaerő-piaci eszközök, szakképzés)
6.1.6
INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program elsősorban az európai közlekedési hálózatok fejlesztését, másodsorban a városi és elővárosi közlekedés korszerűsítését célozza. Tekintettel a magyarországi szükségletekre, az ilyen jellegű beruházások jelentős forrásigényére, valamint – a programterületen kívül felhasználható források esetén – a minden bizonnyal felmerülő középmagyarországi igényekre, nem várható, hogy e forrásokból jelentős összeg jutna külhoni fejlesztések megvalósítására a következő támogatási időszakban.
66
Operatív program prioritás 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
KA
fenntartható közlekedés (7)
29,0%
KA
fenntartható közlekedés (7)
42,3%
KA ERFA
CO₂-kibocsátás csökk. (4)
28,8%
(TEN-T hálózatot érintő közútfejlesztések)
2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása (TEN-T hálózatot érintő vasúti – kisebb részben vízi – fejlesztések)
3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása (városi közösségi közlekedés, elővárosi vasúti közlekedés)
6.1.7
KÖZIGAZGATÁSPROGRAM (KÖFOP)
ÉS
KÖZSZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS
OPERATÍV
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának célrendszerét és tervezett beavatkozásait figyelembe véve a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program kiemelt szerepet játszik abban, hogy a külhoni magyarság, ezen belül is a 2018-ig elérni kívánt egymillió külhoni állampolgár számára a magyarországi közszolgáltatások, illetve közigazgatási szolgáltatások határokon átnyúlóan is elérhetővé váljanak. A KÖFOP-ban tervezett beavatkozások közül különösen az 1., a 3. és a 4. prioritási tengelynél javasolt transznacionális fejlesztési programokat indítani. Ugyanakkor a 2. prioritási tengelynél a korszerű és fenntartható közigazgatási ügyintézés egyedi célkitűzése jól szolgálhatja a külhoni állampolgárok számára elérhetővé váló közigazgatási ügyintézési lehetőségek fejlesztését. A 3. és 4. prioritási tengelynél különösen indokolt a külhoni magyarság közösségeiben a közszolgáltatások és a humán erőforrás feltételeinek fejlesztése, hiszen sok esetben az adott ország állami szolgáltatásai hiányosak, alacsony színvonalúak. Fontos, hogy a magyarországi közösségi fenntartású intézmények szolgáltatásai elérhetővé váljanak a külhoni közösségek számára is.
67
Operatív program prioritás
Finanszírozó alap
1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése (adminisztratív terhek csökkentése, közigazgatási szolgáltatások elektronizálása, elektronikus ügyintézés kibővítése)
ESZA
2. A szolgáltató közigazgatás infrastruktúra feltételeinek fejlesztése
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése, korszerű IKT megoldások a közigazgatásban, korszerű és fenntartható közigazgatási ügyintézés)
3. A közösségi fenntartású humán közszolgáltatások szervezési és humán erőforrás feltételeinek fejlesztése (humán erőforrások és munkaszervezési módszerek fejlesztése, infrastruktúra fejlesztése, kapacitásfejlesztés)
ERFA
Kapcsolódó EU tematikus cél hatékony közigazgatás (11) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása (2) hatékony közigazgatás (11) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása (4) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása (2)
egyeztetés alatt
egyeztetés alatt
ESZA
társadalmi felzárkózás (9) oktatás, képzés (10)
egyeztetés alatt
ERFA
társadalmi felzárkózás (9) oktatás, képzés (10)
egyeztetés alatt
KA
technikai segítségnyújtás
3,4%
4. A közösségi fenntartású humán közszolgáltatások infrastruktúra feltételeinek fejlesztése (közösségi fenntartású humán közszolgáltatást végző intézmények szolgáltatási célú épületeinek korszerűsítése, ezen intézmények IKT és oktatási infrastruktúrájának korszerűsítése.)
OP-n belüli forrásarány
5. Technikai segítségnyújtás (elsősorban az EUTAF tevékenységének finanszírozása)
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kapcsolódó céljai, a „Digitális nemzet a Kárpátmedencében” fejlesztési keretrendszeren belül a digitális államhoz kapcsolódóan:
Külhoni magyar közösségeket szolgáló e-közigazgatási fejlesztések Az e-demokrácia eszközfejlesztése, a közügyekben való véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása a külhoni magyarság számára A közszolgáltatások hatékonyságának növelése az országhatáron túl történő igénybevételi lehetőségek dinamikus bővítésével Kárpát-medencei önkéntes katasztrófaelhárítási polgári és tűzvédelmi hálózati együttműködés
68
6.1.8
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (VP)
Operatív program prioritás 1. A tudásátadás / innováció előmozdítása 2. A versenyképesség fokozása (élelmiszeriparral együtt) 3. Az élelmiszerlánc és a kockázatkezelés előmozdítása 4. Az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. A fejlődés támogatása a vidéki térségekben
Finanszírozó alap
Kapcsolódó EU tematikus cél
OP-n belüli forrásarány
EMVA
4,3%
EMVA
16,4%
EMVA
21,0%
EMVA
31,3%
EMVA
7,6%
EMVA
19,5%
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának kapcsolódó céljai:
Annak ellenére, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásaiból a vonatkozó rendeletek alapján mindössze 5% használható fel programterületen kívül, a Vidékfejlesztési Program várhatóan igen jelentős szerepet fog betölteni a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjában: ennek elsődleges oka az, hogy a hálózatosodás, a közös gazdaságfejlesztések területén kiemelt fontosságúak az ebből a forrásból finanszírozandó mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és vidékfejlesztések. Ráadásul a programterületen kívüli fejlesztések esetén a külhoni területek előnyt élvezhetnek az agrárium szempontjából kevésbé jelentős közép-magyarországi régióval szemben, így a források lehívásánál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, mint más operatív program Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott fejlesztései esetén, amelyekben Közép-Magyarország szintén joggal remélhet nagyobb forrásarányt a programterületen kívül felhasználható támogatásokból (pl. K+F, közlekedési beruházások esetén).
69
6.2
EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
A 2014–2020 közötti támogatási időszakban folytatódnak a korábbi ciklusban megismert területi együttműködési programok. Jelenleg is folyamatban van az egyeztetés a partnerországokkal a támogatandó beavatkozások köréről, de várhatóan ezekben nem lesz jelentős változás az elmúlt támogatási időszakhoz képest.
16. ábra: Az Európai Területi Együttműködések Magyarországot érintő programjai (forrás: www.palyazat.gov.hu)
A korábbi időszakra vonatkozó támogatásértékelések azt mutatták, hogy az ETE program pályázatai nem elsősorban a magyar–magyar kapcsolatok erősítését célozták. Mindössze néhány, alacsony támogatási összegű projekt esetén volt kimutatható ilyen hatás; a szomszédos országok esetében nem elsődleges cél az ott élő magyarság anyaországgal történő kapcsolatának erősítése, ezért a következő programozási időszakban sem várható, hogy az ETE keretében ilyen jellegű projektek finanszírozására nagy számban és nagy támogatási összeggel kerüljön sor. Mindazonáltal a külhoni és anyaországi magyarság kapcsolatának erősödésében szerepet játszottak a megvalósult fejlesztések, hiszen a gazdasági kapcsolatok élénkítése (vállalkozásfejlesztés, turizmus) vagy a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések – közvetve – hozzájárulhatnak ehhez. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a két ország együttműködésével megvalósuló projektek a területi korlátok miatt sem alkalmasak arra, hogy Kárpát-medencei szintű, magyar–magyar kapcsolatokat erősítő fejlesztések megvalósítását célozzák. Bár a program a határ menti térségek számára nagyon fontos és szükséges fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé (a felvidéki,
70
partiumi önkormányzatok számára sokszor szinte az egyetlen pályázati lehetőséget takarja), azok A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja szempontjából legfeljebb kiegészítő lehetőséget jelentenek. Ezzel együtt célszerű nyomon követni a 2014–2020 közötti programidőszak Európai Területi Együttműködésekhez kapcsolódó tervezési folyamatát, és lehetőség szerint azokban olyan módosításokat javasolni, ami a partnerország számára is elfogadható módon (például a kölcsönösség elve alapján, a Magyarországon élő nemzetiségek támogatásának lehetőségét szem előtt tartva) segítheti elő a magyar–magyar kapcsolatok közvetlen fejlesztését.
71
7 7.1
MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZER 7 INTÉZMÉNYRENDSZER
A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködések finanszírozási forrásai megteremtésének koordinációja az operatív programok tervezésének kiemelt feladata, ezért Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése szükséges. Erre vonatkozó döntés esetén a kormánybiztosi feladatokat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke láthatja el. A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos feladatai a következők lehetnek: A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködések jövőképének és célrendszerének összeállítása, programjainak és projektjeinek kidolgozása, ezek összhangjának biztosítása, forrásainak megtervezése, partnerségi hálózatának létrehozása és működtetése, szakmai értékelési és monitoringfeladatainak ellátása. A kormánybiztos titkársági feladatait ebben az esetben az NSKI láthatja el, tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A kormánybiztos negyedévente beszámol tevékenységéről a miniszterelnöknek.
OP irányító hatóságok kiemelten - EFOP - GINOP - KEHOP - VP
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának közvetítő és koordinációs Szervezete - Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Kárpát-haza Projektmenedzsment Támogató Szervezet
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának végrehajtási közreműködő szervezete(i)
• közbeszerzéssel bevonásra kerülő ágazatilag szakosodott projektmenedzsment szervezetek
Projektgazdák, pályázók, kedvezményezettek
17. ábra: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának intézményi végrehajtási rendszere
A Miniszterelnökségen belül A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának központi kormányzati koordinációs szakmai háttérintézete, a következő stratégiai és szakmai feladatokat látja el: 7
E fejezet leírása a 2007–2013 közötti uniós fejlesztési időszakban alkalmazott eljárásrend alapján készült, mely a 2014–2020 közötti időszak eljárásrendjének elfogadását követően módosításra kerül.
72
stratégiai és kiemelt fejlesztési beavatkozások (kiemelt program/projekt/pályázati kiírási) tervezési, szakmai előkészítése és koordinációja, szakmai minőségbiztosítás, pályázati konstrukció esetén értékelés és döntőbizottsági tagság, monitoring és nyomon követés, disszeminációs és kommunikációs feladatok.
A közreműködő szervezet a következő végrehajtási operatív feladatokat látja el: 1. végrehajtási operatív feladatok koordinációja 2. pályáztatási operatív feladatok 3. támogatási szerződések megkötése, módosítása 4. pénzügyi menedzsment feladatok 5. jelentéstétel és adatszolgáltatás 6. ellenőrzések koordinációja és támogatása A közreműködő szakmai szervezetek működési költségeinek finanszírozása a Technikai segítségnyújtás keretéből vagy nemzeti költségvetési keretből történik. A fejlesztési ügynökség és projektcég látja el a projektgazda szakmai és adminisztratív feladatait:
kiemelt projektek előkészítésének támogatása ezek projektmenedzsment-feladatainak felügyelete, monitoringja, koordinációja és támogatása projektek végrehajtásának szakmai és adminisztratív támogatása disszeminációs és kommunikációs feladatok
A Kárpát-haza Fejlesztési Ügynökség és projektmenedzsment-szervezet a kiírt közbeszerzések alapján kiválasztott különböző szakosodott projektmenedzser cégekkel áll közvetlen szerződéses kapcsolatban: a projektgazda szakmai feladatainak támogatása a kiemelt beavatkozási területeken referenciával bíró szervezetek részvételével történik szakmai szükség esetén több ilyen területileg szakosodott projektcéget is fel lehet kérni a lehetséges divíziók kialakítása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja beavatkozási területei szerint történik Funkciója: Szakmai segítségnyújtás, tudástranszfer, pénzügyi, pályázati projekttervezés, előkészítés és menedzsment. Feladatai: A szervezet a Kárpát-medencei magyar gazdaságfejlesztési tervek megvalósításának egyik motorja. Kiemelten fontos, hogy kezdetben a szervezet folyamatos, élő kapcsolatot építsen ki és biztosítson a magyarországi, a külhoni magyar, illetve a nemzetközi intézményekkel:
73
kapcsolattartás, kapcsolatépítés projektfejlesztés programvégrehajtás hálózati és információs központ szerepkör tervezés, monitoring
Lehetséges további tevékenységek: befektetésösztönzés fejlesztéspolitikai K+F tevékenység ügynökségi feladatok ellátása A szervezet működéséhez szükséges emberi erőforrások:
területfejlesztési szakemberek fejlesztéspolitikai szakemberek gazdaságfejlesztési szakemberek, akik az egyes kitörési pontok területein jártasak
Pénzügyi források: európai uniós forrás vagy magyarországi költségvetési forrás. Társasági formája: nonprofit gazdasági társaság. Bevételi források: A szervezet saját bevételei idővel nőnek, mivel a szervezet önálló bevételre tesz szert nemzetközi projektekből, tanácsadási és fejlesztési szolgáltatások értékesítéséből. Lehetséges együttműködő partnerek:
7.2
Miniszterelnökség, illetékes minisztériumok Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Bethlen Gábor Alapkezelő
ELJÁRÁSRENDI ALAPTÍPUSOK
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja beavatkozási területeinek eljárásrendi alaptípusai: 1. Kiemelt projekt (KP) – ez esetben kormány – vagy NFKB – döntés alapján a szakmai program/projekt kiemelt projektként kerül nevesítésre, melynek a szakmai és projekt koordinációját az NSKI látja el mint végső kedvezményezett. 2. Global Grant (GG) – ez esetben kormány vagy NFKB-döntés, illetve IH-döntés alapján a szakmai program/projekt global grant projektként kerül nevesítésre, melynek a szakmai és
74
projektkoordinációját, valamint a továbbpályáztatását az NSKI látja el mint támogatásközvetítő. 3. Pályázat (P) – ez esetben kormány – vagy NFKB – döntés, illetve IH-döntés alapján a szakmai program/projekt pályázati konstrukcióként kerül nevesítésre az adott prioritás rendelkezésre álló összegének egy részére (mint célzott Kárpát-medencei pályázati kiírás). Ennek a pályázati konstrukciónak a szakmai koordinációját (pl. pályázati kiírás közös előkészítése, pályázatok közös értékelése, DB-tagság, monitoring bizottsági tagság, nyomon követés, szakmai és adminisztratív támogatás, disszemináció támogatása) az NSKI látja el, mint A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának szakpolitikai felelőse és szakmai koordinátora.
ERŐFORRÁSOK
7.3 7.3.1
SAJÁT ERŐFORRÁSOK
Az NSKI saját erőforrásai elsősorban az intézet 100 fős engedélyezett szakmai létszáma és az 1,3 milliárd forintos éves működési forrása. Kiemelt cél a nemzetstratégiai feladatok bővülésével és integrációjával 1. az NSKI költségvetési mozgásterének és személyi erőforrásterének a bővítése, 2. a nemzetstratégiai és nemzeti integrációs feladatok 2014-től várható integrációja révén a további intézmények bevonása (pl. Bethlen Gábor Alapkezelő), és lehetőség szerint uniós fejlesztési forrásokkal új szervezetek alapítása (pl. Kárpát-medencei Fejlesztési Ügynökség, Befektetési és Gazdaságfejlesztési Alap), 3. intézményi stratégiai együttműködések és megállapodások megkötése. 7.3.2
ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI ÉS INTÉZMÉNYI FORRÁSOK
Az NSKI kiemelt célja a nemzetstratégiai feladatok ellátásához szükséges magyarországi költségvetési források biztosítása: 1. A román kormány évi mintegy 100 millió euró (30 milliárd forint) összeggel támogatja a románbarát kisinyovi kormányt, a mi célunk sem lehet ennél kisebb: a 2015. évi magyarországi költségvetésből az eddigi mintegy 10–12 milliárd forint kulturális és oktatási támogatáson túl további 30 milliárd forint költségvetési forrás biztosítása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja projektjeinek végrehajtására, egyéb külhoni magyar fejlesztésekre, hálózati együttműködésre. 2. A nemzetstratégiai feladatok további finanszírozására 2015-től további új eszköz a nemzeti intézményi felelősségvállalás biztosítása az egyes költségvetési intézmények forrásainak 1%-áig (ezt a forrást igazoltan Kárpát-medencei magyar–magyar együttműködésre kell fordítaniuk). 3. Az 1%-os adófelajánlás kiterjesztése a külhoni magyar civilszervezetekre.
75
4. Az 1%-os céges nemzetstratégiai adófelajánlás lehetőségének a biztosítása. 5. A magyarországi éves marketing és agrármarketing keret 10%-ának kötelező nemzetstratégiai célú felhasználása. 7.3.3
UNIÓS FORRÁSOK
Az NSKI célja a nemzetegyesítést szolgáló kiemelt programok és projektek megvalósításához szükséges 2014–2020 közötti európai uniós források biztosítása. Cél a 10%-os nemzetstratégiai forráskeret biztosítása a fontosabb operatív programokból, így évi mintegy 100 milliárd forint fejlesztési forrásnak a nemzetegyesítés szolgálatába állítása.
Kormány-előterjesztés készül 2014 júliusáig az egyes operatív programok prioritásaiból, intézkedéseiből rendelkezésre álló nemzetstratégiai forrásokról, illetve az NSKI szakpolitikai felelősségi szerepéről o Kiemelten GINOP, EFOP, KEHOP, KÖFOP, VP A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja forrásainak lehetőségei a magyarországi operatív programokban: o az európai uniós források 15%-a (ERFA) o az európai uniós források minimum 10%-a (ESZA) o az európai uniós források 5%-a (EMVA)
A 2014–2020 közötti magyarországi operatív programokon túl célkitűzés további kiegészítő forrás biztosítása egyéb uniós programokból, kiemelten: 1. Európai Területi Együttműködés (CBC, IPA, transznacionális és interregionális programok) 2. Közvetlen uniós pályázati források o össznemzeti hálózati intézményi és szakmai együttműködésben o magyar kormányzati koordinációs támogatással egy közvetlen uniós forráskoordinációs ügynökség és hálózat létrehozásával 3. Külhoni nemzetrészek európai uniós tagországi fejlesztési forrásai (Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, illetve bizonyos esetekben Ukrajnában és Szerbiában): o ezek is lehetnek a külhoni közösségek elsődleges fejlesztési forrásai; o cél a külhoni magyar közösségek uniós fejlesztési forrás-felhasználásának növelése. 7.3.4
EGYÉB FORRÁSOK
Az NSKI kiemelt célja a nemzetegyesítést szolgáló kiemelt programok, projektek megvalósításához szükséges további források összehangolt felhasználása, valamint egyéb források nemzetstratégiai integrációja: intézményi, vállalkozói, pénzintézeti, civil, önkormányzati, magánforrások, egyéb alapok, magánalapítványok, állampolgári források stb.
76
7.4
A Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek fejlesztésére és támogatására bilaterális fejlesztési alapok létrehozása az anyaországgal együtt (pl. Német–Magyar Fejlesztési Alap) A külhoni magyar közösségek fejlesztésére bilaterális 1+1 forintos fejlesztési alapok kialakítása az egyes Kárpát-medencei államok kormányaival (pl. Román–Magyar Erdélyi Fejlesztési Alap)
MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja célkitűzéseinek megvalósulását, az arra alapozott programok hatékonyságát, a szakmai eredményeket folyamatosan értékelni, valamint időközönként felülvizsgálni szükséges. Ennek alapja a Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring-együttműködések transznacionális keretének kidolgozása és megteremtése. Mindehhez szükséges egy Kárpát-medencei fejlesztési, gazdaságfejlesztési, statisztikai információs rendszer kiépítése, szakmai anyagok, módszertanok; programok és projektek tervezési, elemzési, értékelési, információs és szakmai, valamint disszeminációs szolgáltatások célzott és kiemelt támogatásának biztosítása. A folyamatok nyomon követése érdekében szükséges:
Kárpát-medencei szinten egy egységes fejlesztéspolitikai információs, monitoring és értékelési rendszer kialakítása és folyamatos működtetése megfelelő és egyenletes, minőségi, rendszerszerű adatgyűjtés nemcsak a források felhasználásáról, de az elért szakmai kimenetekről és eredményekről is a fejlesztéspolitikai, a szakterületi és a területi információs rendszerek összehangolt működésének biztosítása, ezt szolgáló fejlesztésük A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja céljainak megvalósítását mérő indikátorrendszer kialakítása, összhangban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok, valamint a nemzeti szakpolitikai stratégiák indikátorkészletével az értékelési tevékenység megújítása szabályozott visszacsatolással működő és a végrehajtó intézményektől független nézőpontot is biztosítani képes értékelési rendszerrel az átláthatóság biztosítása
77
7.5
KÁRPÁT-HAZA ADATBÁZIS
FEJLESZTÉSI
HÁLÓZAT
ÉS
SZAKÉRTŐI,
PARTNERSÉGI
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatósága 2014. január 22-én, az intézet budapesti székházában megtartott előkészítő rendezvénnyel indította útjára „Kárpát-medencei fejlesztési fórum” címmel a fejlesztési szakértői hálózatfejlesztési programsorozatát. A programsorozat szervezését az NSKI az alábbi hét Kárpát-medencei regionális szervezési központtal együttműködésben végezte: Szövetség a Közös Célokért, Pozsony/Észak-Komárom Nagykapos és Vidéke Polgári Társulás, Nagykapos Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Egyesülete, Beregszász MÜTF, Székelyudvarhely CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Drávaszög Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, Lendva 2014. február és május hónap között tizenegy Kárpát-medencei helyszínen tartottuk meg fejlesztési szakértői fórumainkat. A fórumsorozat információs honlapja a www.karpathaza.eu honlap, mely egyben a szakértői hálózat informatikai hátterét is biztosítja a fórumokon a közös munkába felkért és a honlapon magukat regisztrált fejlesztési szakértők számára. A fejlesztési fórumsorozatot az NSKI azért indította el, mert az előttünk álló 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban a strukturális és beruházási alapok felhasználásának központi, brüsszeli szabályozása lehetőséget kínál arra, hogy a magyarságnak a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrásait nagy, közös fejlesztési célok érdekében összekapcsoljuk, egyesítsük. A kedvező szabályok csupán a lehetőséget teremtik meg, a gyakorlati megvalósítás ugyanakkor komoly kihívást jelent, melynek csak közös akarattal és összehangolt cselekvéssel tehetünk eleget. Valamennyi magyarlakta régió részvételével úttörő munkával kell Kárpátmedencei kiterjedésű fejlesztési rendszert létrehoznunk és működtetnünk úgy, hogy ennek érdekében egyidejűleg kell tervezési, együttműködési és finanszírozási modellváltást megvalósítanunk. Ebben a munkában az első lépés a Kárpát-medencei fejlesztési fórumsorozatot megszervezése és egy fejlesztési szakértői és szervezeti adatbázis létrehozása. Ez reményeink szerint folyamatosan bővül, és lehetővé teszi a közös célok meghatározását, az ehhez szükséges erőforrások felmérését, és biztosítja a tervezőmunka szakmai hátterét, valamint a fejlesztési programok megvalósításának partnerségi feltételeit. 2014. március 31-ig adatbázisunkba már több mint 230 szakértő regisztrált a Kárpát-medencéből. A regionális szervezők a helyi szakértői fórumokra a térségfejlesztés szakértőit, az uniós fejlesztési programokban járatos civil szervezetek vezetőit és a történelmi egyházak képviselőit hívták meg, illetve minden alkalommal meghívást kaptak a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH)
78
helyi irodáinak vezetői. A KRÜH irodavezetők lehetőséget kaptak szervezetük és munkájuk bemutatására is.
A fórumsorozatok állomásait az alábbi térkép szemlélteti:
18. ábra: A Kárpát-medencei fejlesztési fórumsorozat helyszínei
79
1. MELLÉKLET: A NEMZETEGYESÍTÉS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014–2020 – KIEMELT PROGRAMOK ÉS PROJEKTJAVASLATOK
Kiemelt fejlesztési beavatkozások Alprogramok, (kiemelt fejlesztési programok és részprojektek kiemelt projektek) 2014–2020
KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT EMBERIERŐFORRÁSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK 1. Szórványkollégiumi, tehetséggondozási és pályaorientációs hálózatfejlesztés a Kárpátmedencében 2. Felsőoktatási hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT ENERGIAGAZDÁLKODÁSI PROJEKTEK 3. Az energiaköltség-csökkentő otthonfelújítás összehangolt képzési, foglalkoztatási programja a Kárpátmedencében 4. Energia- és klímabarát települések hálózatának fejlesztése a Kárpátmedencében 5. Megújuló energetikai klaszterfejlesztési program a Kárpát-medencében KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT AGRÁRGAZDÁLKODÁSI PROJEKTEK 6. Ipari növényekre épülő feldolgozóipari hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében 7. Kárpát-medencei ökotermékvédjegy és ökológiai gazdálkodási tudáshálózat létrehozása és működtetése 8. Őshonos haszonállatok
80
Érintett ágazati operatív program/prioritás
Eljárásrendi alaptípus - Pályázat (P) - Kiemelt projekt (KP) - Global Grant (GG)
EFOP III.
KP
EFOP III.
KP
GINOP V., KEHOP V., EFOP I.
KP
GINOP V., KEHOP I., V.,
KP
GINOP V., KEHOP V.,
KP
GINOP IV., V., VP I., II.
KP
VP III., IV.
KP
VP IV.
KP
fenntartható hasznosítása hálózati együttműködéssel a Kárpát-medencében 9. Halászati hálózati együttműködés a Kárpátmedencében 10. Szövetkezeti együttműködés hálózati kiterjesztése a Kárpátmedencében 11. „Székelygyümölcs” közösségi vállalkozási modell hálózati kiterjesztése a Kárpátmedencében KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT MUNKAERŐ-PIACI PROJEKTEK 12. Munkaerő-piaci képzési és szolgáltatási hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT KÖZSZOLGÁLTATÁSI ÉS CIVIL HÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI PROJEKTEK 13. Egészségügyi hálózati együttműködés a Kárpátmedencében 14. Szociális hálózati együttműködés fejlesztése a Kárpát-medencében 15. Kárpát-medencei önkéntes katasztrófaelhárítási és polgári védelmi hálózati együttműködés 16. Kárpát-medencei ifjúsági és aktív turisztikai hálózatfejlesztési program 17. Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK 18. Kárpát-medencei KKV Hálózati Gazdaságfejlesztési és Növekedési Program
19. Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Pénzügyi Alap létrehozása 20. Kárpát-medencei Stratégiai KFI és Nemzetközi Hálózati Együttműködési Program
MAHOP
KP
GINOP V., VP II., III., VI.
KP
VP II., II., VI.
KP
célcsoportés GINOP V., EFOP ágazatsajátos alprojektek I.,
EFOP I.,
KP
EFOP I.,
KP
KEHOP I.
KP
GINOP IV., VI., EFOP I.
Kárpát-medencei KKV fejlesztési alprogram Kárpát-medencei hálózati-gazdaság és klaszterfejlesztési alprogram
Nemzetstratégiai KFI kiemelt kutatások és projektek támogatása
81
KP
VP
KP
EFOP VI.
KP
GINOP I.
P
GINOP VI.
KP + GG
GINOP II.
KP + GG
21. Kárpát-medencei IKTFejlesztési Együttműködések 22. Kárpát-medencei szociális és civil gazdaságfejlesztés célzott programja KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK 23. Kárpát-medencei Zarándokhálózat-Fejlesztési és Lelki Megújulási Program 24. Kárpát-medencei TDM és Turizmusfejlesztési, KFI Együttműködési Program
25. Ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT TERÜLET-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMOK 26. Kárpát-medencei Helyi Gazdaság- és KözösségFejlesztési Jó Gyakorlatok
Kárpát-medencei KFI és Kiválósági Együttműködési Program
Kárpát-medencei Zarándokhálózatfejlesztési alprogram Kárpát-medencei Lelki Megújulási alprogram Kárpát-medencei gyógy- és egészségturizmus fejlesztése, Kárpát-medencei egyéb kiemelt turisztikai termékfejlesztési programok Kárpát-medencei kulturális- és természeti örökség védelem és turisztikai vonzerő hasznosítás kiemelt fejlesztései Kárpát-medencei marketing, értékesítésösztönzési és beutaztatási együttműködések (kedvezménykártyák, tematikus turisztikai portálok stb.)
Kárpát-medencei Helyi Gazdaságfejlesztési Program Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Program
27. Kárpát-medencei EGTC
82
GINOP III.
P
GINOP IV., V.
P
GINOP IV.
KP + GG
GINOP I., II.
KP + GG
EFOP VI.
P
TOP IV.,GINOP IV. EFOP I., VP VI.
P
TOP V., GINOP III.
P
Fejlesztési és Együttműködési Program KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK 28. Kárpát-medencei Közútfejlesztési Együttműködési Program 29. Kárpát-medencei Vasúti-, Víziés Légiközlekedés-fejlesztési Együttműködési Program KÁRPÁT-MEDENCEI KIEMELT SZAKMAI PROGRAMOK 30. Kárpát-medencei Szakmai Intézményfejlesztési és Együttműködési Program
Kárpát-medencei Szakmai Intézményfejlesztési és Együttműködési Program Kárpát-medencei Fejlesztési, Szakmai, Statisztikai és Monitoring Együttműködési Program
31. Külhoni magyar közösségeket szolgáló e-közigazgatási és edemokrácia fejlesztési program 32. Digitális felzárkóztatás a Kárpát-medencében
83
IKOP I.
KP
IKOP II.
KP
GINOP II.,
KP
KÖFOP I., III.
KP
GINOP III., V. EFOP I., III.
KP
2. MELLÉKLET: A NEMZETSTRATÉGIAI KUTATÓINTÉZET PROJEKTTERVEI
A projekt elnevezése: 1. Tehetséggondozási és szórványkollégiumi hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében A program rövid leírása: Ahogy a Nemzeti Tehetség Program is megfogalmazza: „a tehetségek segítése számtalan olyan társadalmi kapcsolatot generál, amely közösségeket teremt, és összeköti a társadalom olyan csoportjait, amelyek a tehetséges fiatal segítésének célja nélkül egymással soha nem kerültek volna kapcsolatba. A program célja, hogy elősegítse a különböző társadalmi csoportok közti kapcsolatok kialakulását, valamint a már létező és folyamatosan alakuló, bővülő határokon átívelő tehetséggondozó hálózatépítést, továbbá támogassa a szórványban élő gyermekek nevelését, oktatását szolgáló kollégiumi hálózat kiépítését. Kiemelten kezeli a szociokulturálisan hátrányos gyerekek és fiatalok tehetségfejlesztését, illetve a szórványban élő, szórványkollégiumokban tanuló tehetséges diákok támogatását. A tehetséggondozás hatékonyságának növelése érdekében gyarapítani szükséges az iskolarendszeren kívüli, nem formális, horizontális tanulási formákat, valamint támogatni kell a társadalmi innováció serkentését. A szórványkollégiumi hálózat kiépítésével elsősorban tanácsadást, pályaorientációt, információáramlást segítő kommunikációt, valamint koordinációs funkciót kell ellátni helyi, térségi és regionális kezdeményezések figyelembevételével. Egy rendszer fenntarthatósága akkor biztosítható, ha több alappillérre támaszkodik. Ebből kifolyólag a program támogatói körébe tartoznak: a tehetséggondozással és szórványoktatással, neveléssel foglalkozó pedagógusok (biztosítva számukra a legfontosabb módszertani és mentori felkészítéseket, továbbképzéseket), az érintett szülőcsoportok (támogatva az ő kapcsolatrendszerük kiépülését, hiszen a gyerekek elődleges szocializációs közege maga a család), valamint a civil szféra (támogatva az ő kapcsolatrendszerük és kommunikációs fórumuk kiépülését). Projektelemek, tervezett tevékenységek: szükséglet- és igényfelmérés, a szórványnevelés adatbázisának kialakítása felzárkóztatás, képzés, továbbképzés komplex szórványkollégiumi nevelési-oktatási program kifejlesztése mentorálás, nyomon követés tudományos és művészeti konferenciák, kiállítások, edzőtáborok, versenyek, vetélkedők határon átnyúló hálózat bővítése, gazdagítása, erősítése a magyar anyanyelv gondozása és ápolása, a magyar mint idegen nyelv oktatási lehetőségével közösségépítő rendezvények elsősorban szülők, nevelők számára információs hálózat fejlesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás, és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? EFOP III.
84
A projekt elnevezése: 2. Kárpát-medencei felsőoktatási hálózatépítés A program rövid leírása: A projekt célja a jelenlegi felsőoktatási kapacitás összehangolása, szükség szerinti bővítése és kiterjesztése a 2014–2020 közötti időszakra tervezett foglalkoztatási, munkahelyteremtő programok magyarországi és külhoni szakemberigényének megfelelően. A projektet az indokolja, hogy a következő évek gazdaságfejlesztési céljainak megvalósulása nagymértékben függ attól, hogy a növekedéshez biztosított-e a magas szinten képzett humánerőforrás az ipar, az információtechnológia, a megújuló energia felhasználása, a környezetvédelem, a fenntartható mezőgazdasági termelés és a kreatív gazdaság igényeinek megfelelően. A felsőoktatási hálózatépítési projekt megvalósulása esetén magasan kvalifikált szakemberek állnak rendelkezésre mind a magyarországi, mind a transznacionalitás elve alapján a határokon átívelő fejlesztési projektek megvalósítására. A korszerű tudással rendelkező szakemberek részére a tervezett új európai uniós projektek munkahelyet biztosítanak, az így képzett szakemberek segítségével megvalósíthatók a helyi továbbképzések, ezáltal a projektek hosszú távú fenntarthatósága is biztosítva lesz. Projektelemek, tervezett tevékenységek: hálózatépítés szükségletelemzés partnerség kialakítása, együttműködési formák meghatározása képzési programok összehangolása a megújuló gazdaság, az induló új, foglakoztatás bővítését szolgáló projektek humánerőforrás-igényeivel a felsőoktatási képzési gyakorlat és a projektigények összekapcsolása tartalomfejlesztők és képzők képzése tartalomfejlesztés, adaptálás (e-learning anyagok) képzések szervezése (a távoktatás lehetőségének felmérése) tanácsadás, mentorálás, szaktanácsadás a transznacionális együttműködés, kiterjesztés előkészítése (adatbázisok összeállítása, képzések adaptációja, projekttervezés) A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? a nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? EFOP III.
85
A projekt elnevezése: 3. Az energiaköltség-csökkentő otthonfelújítás összehangolt képzési, foglalkoztatási programja a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A célok és tevékenységek szoros kapcsolatban állnak a Magyar Építőipar Nonprofit Kft., valamint jogelődje, a Magyar Építőipar Kht. által kidolgozott Fenntartható zöldOtthon Program megvalósulásával, amely a magyarországi lakóingatlanok energetikai megtakarítását célzó, országos kiterjedésű lakásfelújítási és korszerűsítési program. Ez az építőipari és tudásklaszter együttműködésével valósítható meg. A Fenntartható Otthon Zrt.-t olyan szakemberek és vállalkozások hozták létre, amelyek több évtizedes tapasztalattal bírnak az épületek energetikai korszerűsítése terén. A Fenntartható Otthon Zrt. célja, hogy törvényi védelem alatt álló szellemi alkotását képező, innovatív programján, a Fenntartható zöldOtthon Programon keresztül teljes körű energetikai korszerűsítési programot nyújtson megrendelői számára. A program célja a korszerű, fenntartható otthon megteremtéséhez szükséges technológiákhoz való hozzáférés biztosításán túl, hogy javítsa a hazai vállalkozók versenyképességét, továbbá munkahelyet teremtsen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű szereplőinek. A projekt az építőipari, energetikai program szakember- és munkaerő-szükségletét biztosítja a hátrányos helyzetű célcsoportok képzésével és tartós foglalkoztatásával. Új munkahelyeket biztosít hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok számára az elsődleges munkaerőpiacon, az építőipari vállalkozásoknál. A program szakembereket képez ki: műszaki felmérőt, építészt, épületgépészt, energetikust, projektvezetőt és műszaki ellenőrt. A szakemberek a kivitelezőktől és a beszállítóktól független, minősített szakértők. A programban dolgozó kivitelezők független szakértői bizottság által minősített, megfelelő referenciákkal rendelkező vállalkozók. Cél a program egészének kiterjesztése a Kárpát-medencében, így egy új interregionális (transznacionális) modellel járul hozzá az európai roma stratégiához. Projektelemek, tervezett tevékenységek:
felzárkóztatás képzés foglalkoztatás előkészítés foglalkoztatás, bértámogatás vállalkozóvá válás támogatása munkaerő-piaci szolgáltatások (mentorálás, nyomon követés) transznacionális kiterjesztés előkészítése (adatbázisok, képzések adaptációja, klaszterbővítés, projekttervezés) A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? Kárpát-medencei kiemelt energiagazdálkodási projektek Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP V., KEHOP V., EFOP I.
86
A projekt elnevezése: 4. Energia- és klímabarát települések hálózatának fejlesztése a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A program alapvető célja, hogy a településeknek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája. A projekt elősegíti a klímaprogramok megvalósítását, továbbá a települések érdekképviseletének létrehozását támogatja klímavédelmi kérdésekben. A projekt kiemelt céljai közé tartozik továbbá a szemléletváltás elérése, a társadalom tudatos fogyasztóvá tétele, jövő- és környezettudatos társadalom kialakítása, melynek eszközeként széles körű energetikai szemléletformálási programok elindítását célozza meg. A program célja egy olyan szolgáltatási hálózat kialakítása, amely hozzá tud járulni a klímaváltozással és energiafogyasztással kapcsolatos információhiány leküzdéséhez és a fogyasztói tudatosság, fenntartható fejlődés előmozdításához. A program része továbbá a fenntartható energiaközpontú közösség folyamatos fejlődésének objektív mérése és értékelése. Projektelemek, tervezett tevékenységek: hálózati energetikai eszköztár kifejlesztése tananyag létrehozása, akkreditálása képzés energiatudatos közösségek kapocsszereplőinek (települési energiagazdák) hálózatának kialakítása szakmaiságon és a civil kontrollon alapuló értékrend kialakítása, begyakorlása és művelése projektkoordináció megvalósíthatósági tanulmány az Energia- és Klímatudatos Települések Hálózata projekt számára a régió tudományos intézményeinek és eredményeinek integrálása a gyakorlatban megvalósuló projektekbe a fenntartható fejlődés energia vonatkozású kérdéseinek holisztikus szemléletű objektív rendszerben történő elhelyezése, a különböző törekvések és eredmények (best practice) bemutatása, hozzáférhetővé tétele a hálózat valamennyi aktív résztvevője számára a kedvezményezettek-felhasználók és szponzorok-szolgáltatók közös platformra való helyezése, az energiatudatosság értékrendjének platformjára A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? megújuló energiatermelés és felhasználás, az energiahatékonyság javítása Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP V., KEHOP I., V.
87
A projekt elnevezése: 5. Megújuló energetikai klaszterfejlesztési program a Kárpát-medencében A program rövid leírása: Az energiagazdálkodás az egyik kulcskérdés a külhoni magyar közösségek szempontjából. Helyi gazdasági versenyképességi, valamint életszínvonalat jelentősen befolyásolni képes tényező. Helyi vagy térségi szintű energetikai rendszerek kialakítása megújuló energetikai és energiatakarékossági projektekkel lehetséges. A megújuló energia minél nagyobb használata erősíti a helyben vagy a térségben a közösségek népességmegtartó erejét. Szükséges a régió energetikai szereplőinek a strukturált rendszerbe foglalása. Ahhoz, hogy fenntartható energetikai rendszereket hozzunk létre, szükséges egy technológia-független energetikai projektfejlesztési tanácsadói hálózat. Továbbá a különböző technológiákat képviselő vállalkozások, valamint finanszírozási háttér és forrásmenedzsment. A leghatékonyabb struktúrája a klaszter formáció, amelyben az előbb említett összes szereplő megjelenhet közös érdekeltségek mentén. A projekt célja, hogy a Kárpát-medencei régiókban energetikai klaszterek jöjjenek létre, amelyek hatékonyan és eredményesen lesznek képesek helyi és térségi szintű decentralizált energetikai rendszerek létrehozására, energiatakarékossági programok megvalósítására. Erre épülhet az energiát részben felhasználó, hasznosító integrált mezőgazdasági termesztés (pl. akvapónia alapú üvegház), feldolgozás, értékesítés, elősegítve a helyben lévő gazdasági, foglalkoztatási, szociális gondok megoldását. Fontos szempont a különböző regionális komparatív előnyök együttes kihasználása, a határon átnyúló klaszterek révén. Projektelemek, tervezett tevékenységek: menedzsment és szakmai menedzsment felállítása kritériumrendszer felállítása a klaszter kezdeményezés szelektálására szakmai segítségadás, tanácsadói közreműködés közreműködő szervezeteken keresztül az elfogadott programok, projektek előkészítésében, tervezésében lebonyolításában, klaszter partnerek és kezdeményezések felkutatása és szakmai támogatása klaszter menedzserképzés, a projektek működtetéséhez, fenntartásához kapcsolódó képzés technológia-független projektfejlesztési tanácsadói hálózat kialakítása (válogatás, képzés) energetikai technológiai, hasznosítási és innovációs információs rendszer kiépítése monitoringrendszer kiépítése és működtetése klaszteren belüli és klaszterek közötti tapasztalatok átadásának segítése, a bevált rendszerek adaptálásának segítése, az érdekelt felek közötti információ, jó gyakorlatok megosztása a feladatokkal összefüggően a Kárpát-medencei szakértői és tanácsadói hálózat létrehozása a projektek megvalósíthatóságával összefüggően a helyszínek, települések naturális adatok alapján történő vizsgálatának elvégzése társszervek bevonásával a rendelkezésre álló keretösszeg alapján történő tervezések, besorolások elvégzése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és -kereskedelmi hálózat fejlesztése helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megújuló energia termelése és felhasználása, az energiahatékonyság javítása turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható: GINOP V., KEHOP V.
88
A projekt elnevezése: 6. Ipari növényekre épülő feldolgozóipari hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében A program rövid leírása: Az ipari növények termesztése az autóipar, építőipar, bútoripar, papíripar, élelmiszeripar, kozmetikai ipar, textilipar, gyógyszeripar és állattenyésztés számára adhat újszerű, hasznos termékeket, alapanyagokat. A kendertermesztési és -feldolgozási vertikumnak a hektárra vetített foglalkoztatási vonzata öt új foglalkoztatott. A kender megtestesíti azt a célt, hogy minél nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar alapanyagból készült termékek a Magyarországon és a szomszédos országokban tevékenykedő feldolgozóipari cégek beszállítói körökben. A természetes és minőségi alapanyagok, valamint a CO2-lekötéssel járó technológiák a fent említett iparágakban egyre növekvő igényként jelentkeznek a környező országok iparában is. A szomszédos ország mindegyikében megtalálhatók komoly építőipari vállalkozások, autóipari multinacionális cégek, gyógyszeripari vállalatok, valamint bútor-, papír-, kozmetikai és élelmiszeripari vállalkozások egyaránt. A további stratégiai célkitűzések: 1. Megadni a külhoni magyar közösségekben dolgozó gazdasági társaságok számára azokat a kompetenciákat, hogy önállóan képesek legyenek az adott ország gazdasági-politikai viszonyaihoz igazodva saját tulajdonú kender-vertikumot felállítani. Ez határon átnyúló szaktanácsadó, tanácsadó és képző tevékenységet jelent, amely keretein belül szükséges a magyarországi koordinátor és módszertan, tudásbázis, valamint a régiónként közvetítő szervezet. 2. Határ menti kender-programok megvalósítása. A jelenlegi trianoni határvonal gyakorlatilag metszi a potenciális kendertermő vidékeket délen, keleten, északkeleten. A kender vertikum létrehozásában fajsúlyos költségeket jelent az elsődleges kenderfeldolgozási kapacitások kiépítése. Egy olyan vegyes modellt ki lehet alakítani, amelyben a határon túli területeken a határ mentén kendertermesztést, a magyar oldalon pedig EU-s forrásokból elsődleges kenderfeldolgozó kapacitásokat lehet létrehozni. Projektelemek, tervezett tevékenységek tanácsadási tananyag és módszertan kidolgozása szaktanácsadói hálózat kialakítása megállapodások kötése a célcsoporttal szaktanácsadási, mentorálási, képzési programok összehangolt megvalósítása határon átnyúló kender vertikumok elhelyezkedésének meghatározása a résztvevők meghatározása és megkeresése, bevonása a projektekbe projekttervezés, hatástanulmányok, üzleti terv készítése a magyar oldalon összehangolt infrastrukturális projektek megvalósítása EU-s forrásokból a külhoni oldalon mentorálási és szaktanácsadási tevékenység megvalósítása piacfejlesztés Magyarországon és a külhoni régiókban az elsődleges kendertermékek számára A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megújuló energia termelése és felhasználása, az energiahatékonyság javítása integrált vízgazdálkodás ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése a nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP IV., V., VP I., II.
89
A projekt elnevezése: 7. Kárpát-medencei ökotermék-védjegy létrehozása és működtetése
és
ökológiai
gazdálkodási
tudáshálózat
A program rövid leírása: A program célja a Kárpát-medence természeti-környezeti értékeit megőrző, lakosságának méltó helyi megélhetést és az anyaországgal való szoros gazdasági, kulturális kapcsolatot biztosító mezőgazdasági program megvalósítása. További célja a Kárpát-medencei ökogazdálkodói érdekek összefogása, a térség termelői számára piaci előnyt biztosító Kárpát-medencei ökotermék-védjegy feltételrendszerének kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásának bevezetésével, valamint ökológiai gazdálkodási tudáshálózat (felnőttképzési és információs hálózat) kialakításával a versenyképes, fenntartható agrártermelés határon átnyúló megvalósítása érdekében. Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medence ökohálózatainak összekapcsolása és továbbfejlesztése egységes képzési programok részletes és közös kidolgozása, mintaprogramok minőségbiztosításának kidolgozása a potenciális résztvevők (oktatók, szaktanácsadók, gazdálkodók) szakmai felkészültségének, gazdálkodásra vonatkozó tapasztalatainak, terveinek felmérése, az összegyűjtött adatok feldolgozása és kiértékelése, képzési program megvalósításának módszertani meghatározása mintaprogramok megvalósításának hálózati tervezése az ökológiai gazdálkodás on-line elérhető, többnyelvű, a Kárpát-medence agro-ökológiai sajátosságaihoz igazodó felnőttképzési tudástár („TUDÁSKAPTÁR”) informatikai kialakítása a képzési program moduljainak tananyagfejlesztése, meglévő anyagok átdolgozása és szintetizálása, tekintettel a felmérés eredményeire és a legfőbb érintett ágazatokra Kárpát-medencei öko-feltételrendszer és ökovédjegy kidolgozása a tudástár tesztelése, feltöltése, fenntartása és fejlesztése a fejlesztett képzési programok, tananyagok, valamint a tudástár birtokában elindul a többütemű képzés első megvalósítási fázisa, az oktatók képzése a képzést sikeresen elvégző oktatók, szaktanácsadók és bemutatóüzemet működtető gazdálkodók megkezdik multiplikátor tevékenységüket, azaz a fenntartható termelésre nyitott gazdák, valamint a Kárpát-medencei ökovédjegy tanúsításában érintett ellenőrző szervezetek munkatársainak helyi képzését A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? VP III., IV.
90
A projekt elnevezése: 8. Őshonos haszonállatok fenntartható hasznosítása hálózati együttműködéssel a Kárpátmedencében A program rövid leírása: A program célja a Kárpát-medencében fellelhető őshonos haszonállatok gazdasági szemléletű hasznosítása, árutermelésre, adott esetben haszonállat-előállító keresztezésre is használható szaporítóés termék-előállító állományok létrehozása a géntartalék-védelem alapvető szempontjainak figyelembevételével és a tenyésztői csoportok termelői integrációjával. Magában foglalja az állomány eredetiségének megtartását, hasznosítását, helyreállítását (ha szükséges) és létszámának vagy minőségének fejlesztését. A meghatározott célok elérése érdekében szükséges a Kárpát-medencei őshonos haszonállatok tenyésztőinek integrációja, szervezeti összekapcsolása, a kölcsönös információ csere lehetőségének megteremtése a jó gazdálkodási gyakorlatok bemutatásával. Projektelemek, tervezett tevékenységek: szakmai rendezvények és workshopok szervezése őshonos haszonállatok tenyésztőinek cserelátogatások szervezése jó gazdálkodási gyakorlatok cseréjének elősegítése az Európai Bizottság javaslatának figyelembevételével annak elősegítése, hogy a Kárpát-medencei őshonos haszonállatok tenyésztői minél hatékonyabban hasznosíthassák az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásait specifikus kutatási-fejlesztési és szakmai továbbképzési programok előkészítése a hazai és nemzetközi jogszabályi háttér feltérképezése a tenyésztésre, illetve törzskönyvezésre vonatkozóan tenyésztői csoportok hálózatos összekapcsolása és továbbfejlesztése a Kárpát-medencében a hálózat céljainak és programjának megfogalmazása a potenciális partnerek beazonosítása, azok megkeresése a hálózat szervezeti és működési rendjének kidolgozása éves és hosszabb távú munkaterv kidolgozása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható VP IV.
91
A projekt elnevezése: 9. Halászati hálózati együttműködés a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A halgazdálkodás olyan hagyományos tevékenység a Kárpát-medencében, amely mindig is szerves része volt a régió társadalmi, gazdasági és kulturális életének. Az elmúlt évtizedek során a halgazdálkodás sokat változott, azonban az élelmiszer-ellátásnak a halgazdálkodás az a sajátos ágazata, amely megőrizte a hagyományokat, és hozzájárult a vizes élőhelyek fennmaradásához. A halgazdálkodás magában foglalja a természetes vízi halászatot (kereskedelmi és rekreációs), az akvakultúrát, amely vízi élőlények mesterséges körülmények között (tavakban, medencékben) történő termelését jelenti. Magyarország élenjáró szerepet játszik a Kárpát-medence halgazdálkodásának fenntartható fejlesztésében, különös tekintettel az akvakultúrára. Kiemelkedő jelentőségű a pontynemesítésre, illetve az őshonos ponty génállományának megőrzésére, a tógazdasági technológiák hatékonyságának növelésére, új tógazdasági és kombinált intenzív-extenzív haltermelési technológiák kidolgozására, nagyüzemi alkalmazására irányuló munka. Magyarország élen jár a geotermikus energia haltermelésre történő hasznosításában is. A Kárpát-medencei halgazdálkodási hálózat magában foglalja a Kárpát-medence egészének halgazdálkodóit (vállalkozások, termelői szövetségek, halászatfejlesztéssel foglalkozó intézmények és szervezetek), amelyek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Magyar Akvakultúra Szövetség koordinációjával végezné meghatározott feladatait. Projektelemek, tervezett tevékenységek: szakmai rendezvények és workshopok szervezése halgazdálkodók cserelátogatásainak szervezése a jó gazdálkodási gyakorlat cseréjének elősegítése az Európai Bizottság javaslatának figyelembevételével annak elősegítése, hogy a Kárpát-medence halgazdálkodói minél hatékonyabban hasznosíthassák az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) forrásait specifikus kutatási-fejlesztési és szakmai továbbképzési programok előkészítése a Kárpát-medence halászati kultúrájának, a nemzeti összetartozásnak, a jövő nemzedékek támogatásának erősítése a hálózat céljainak és programjának megfogalmazása a potenciális partnerek beazonosítása, azok megkeresése a hálózat szervezeti és működési rendjének kidolgozása (a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel és a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztályával együttműködésben) a hálózat létrehozása (konzorciumi partnerség) éves és hosszabb távú munkaterv kidolgozása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? MAHOP
92
A projekt elnevezése: 10. Szövetkezeti együttműködés hálózati kiterjesztése a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A program célja szövetkezeti rendszer által kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések hálózati kiterjesztése a Kárpát-medencében. A szövetkezeti együttműködés alapvető célkitűzése a termelői és szolgáltatói együttműködésen keresztül a vidéki társadalom megerősítése és érdekeinek képviselete. A program további közvetlen célkitűzése az abban részt vevők által előállított helyi termékek és szolgáltatások integrációjával, a helyi termékek feldolgozásának, értékesítésének elősegítése. Az együttműködés lehetőséget nyújt a termeléshez szükséges eszközök és anyagok közös, koncentrált beszerzésére, valamint a piaci tevékenységhez kapcsolódó együttes munkavégzésre azzal a céllal, hogy a szövetkezésben részt vevők versenyképessége növekedjen. Elengedhetetlen feltétele a rövid, közvetlen értékesítési láncok kiépítése, a helyi piacokon való megjelenés lehetőségének megteremtése (termékházak, közös piacok szervezése, közös beszerzési, beszállítói hálózatok kiépítése). A szövetkezeti együttműködés biztosítja a helyi gazdaság fejlesztését, a vidéki foglalkoztatás bővítését, közösségi együttműködésen alapuló termelői kooperációk létrehozását. A program célja, hogy megkönnyítse a gazdálkodók, kistermelők, kis- és közepes vállalkozások tevékenységét az általuk előállított élelmiszerek piacra juttatásával kapcsolatban, ezáltal kiszámítható jövedelmet és megélhetést biztosít az együttműködésben részt vevő gazdáknak, családoknak, valamint lerövidítve a beszerzési láncot, az egészséges és helyben megtermelt, jó minőségű élelmiszerek asztalra juttatásával. Projektelemek, tervezett tevékenységek: szövetkezeti csoportok hálózatos összekapcsolása és továbbfejlesztése a Kárpát-medencében a hálózati együttműködés céljainak és programjának megfogalmazása a potenciális partnerek beazonosítása, azok megkeresése a hálózat szervezeti és működési rendjének kidolgozása éves és hosszabb távú munkaterv kidolgozása szakmai rendezvények és workshopok szervezése termelői cserelátogatások szervezése, a jó gyakorlatok cseréjének elősegítése az Európai Bizottság javaslatának figyelembevételével a hazai és nemzetközi jogszabályi háttér feltérképezése a szövetkezeti együttműködésre vonatkozóan A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP V., VP II., III., VI.
93
A projekt elnevezése: 11. A „Székelygyümölcs közösségi vállalkozási modell” hálózati kiterjesztése a Kárpát-medencében
A program rövid leírása: A vidék elszegényedésének egyik kiváltó oka a vidéki gazdálkodás alkalmazkodási képtelensége a modern piacgazdaság feltételrendszeréhez. A jelen kihívásaira válaszként építeni szükséges a vidék gazdasági és társadalmi tőkéjére, a helyi közösségekre és az azokban évszázadok óta felhalmozott tudásra. Tudományos kutatás és oktatás révén növelni kell a falusi gazdaság hatékonyságát, az emberek szervezettségét úgy, hogy közben az megőrizze az ember és a természet közti ökológiai együttműködés egyensúlyát. A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelemgeneráló képesség növelése. A vidéki lokalitás felértékelődésével, a természetközeliség, a társadalmi tőke, a helyi közösségekben megtalálható bizalmi háló kiépítésével, a helyi termékek és helyi piacok fejlődésével gazdasági folyamatok generálhatók. Ezért szükséges egy új vidékfejlesztési paradigmában történő közösségi gazdaságfejlesztés. A közösségi vállalkozás olyan sajátos vállalkozási forma, amely esetében a helyi közösség együttesen létrehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját működteti annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. Ezáltal a közösség egyben vállalkozás és vállalkozó is, olyan vállalkozást hozva létre, amely a helyi közösségbe ágyazottan, és nem attól elkülönítve működik. Projektelemek, tervezett tevékenységek: a helyi kultúrában és közösségfejlesztésben járatos civil szervezet megtalálása, közreműködő partnerek felkutatása a helyi közösség értékrendjében meghatározó szerepet betöltő természeti erőforrások feltárása a közösségi beruházást támogató pénzügyi források feltárása a helyi közösséget képviselő szakmai egyesület vagy szövetkezet létrehozása (a Székelygyümölcs Egyesület megfelelője) a helyi erőforrásokra épülő vállalkozási modell oktatásának hálózatos kiterjesztése helyi termékek előállítása, feldolgozásának és a piaci értékesítés modelljének kidolgozása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés integrált vízgazdálkodás hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? VP II., III., VI.
94
A projekt elnevezése: 12. Munkaerő-piaci képzési és szolgáltatási hálózatfejlesztés a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A magyarországi költségvetési forrásokból várhatóan nem lesz lehetőség nagyobb térségekben is érzékelhető hatású gazdaságfejlesztési beruházások finanszírozására, ezért szükséges, hogy az európai uniós források minél szélesebb körben és minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az ilyen irányú fejlesztésekhez. Mindezek érdekében indokolt és szükségszerű a munkaerőpiac határokon átívelő, makroregionális, Kárpát-medencei értelmezése. A projektben tervezett egységes munkaerőpiaci képzések és szolgáltatások megegyeznek az Európai Unió tematikus célkitűzési területeivel is. A magyarországi és egyben a Kárpát-medencei gazdaság öt olyan területen néz szembe megoldandó kihívásokkal, ahol a fejlesztések sikeressége már rövid távon is kimutatható, továbbá eredményessége hosszú távon meghatározza a fejlesztés további irányait. A munkaerő-piaci szolgáltatások minden esetben az egységes hálózati együttműködés megteremtésével valósulnak meg, korábbi uniós programok tapasztalatainak, kialakult szakmai kapcsolatainak régiós, majd összekapcsoltan Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózattá fejlesztésével, működtetésével. A program valamennyi Kárpát-medencei szintű, foglalkoztatásbővítő kezdeményezéshez térben és időben összehangoltan biztosítja az igények szerint képzett munkaerőt, a szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint összekapcsolja a felzárkóztatás és a foglalkoztathatóság érdekében megvalósuló beavatkozásokat (képezhetőség és foglalkoztathatóság egymásra építése). Projektelemek, tervezett tevékenységek: a Kárpát-medencében élő munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, a célcsoport alkalmassá tétele a munkaerőpiaci képzések sikeres elvégzésére egységes (a korábbi uniós fejlesztések eredményeit felhasználó) Kárpát-medencei szolgáltatási módszertan kidolgozása nyilvántartási, képzést támogató informatikai rendszer kidolgozása képzési programok kidolgozása, akkreditációja, a nemzeti akkreditáció (elfogadás) lehetőségének kidolgozása valamennyi érintett ország képzési rendszerét figyelembe véve (szlovák, ukrán, román, szerb, szlovén, horvát, osztrák) a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság hazai jó gyakorlatának bemutatása, helyi lehetőségek feltárása, kísérleti mintaprogramok indítása az egész életen át tartó tanulás ösztönzési és támogatási rendszere feltételeinek kidolgozása a Kárpát-medencei és a helyi gazdasági igényekhez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása felnőttképzési mintaprogramok kidolgozása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP V., EFOP I.
95
A projekt elnevezése: 13. Egészségügyi hálózati együttműködés a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A társadalombiztosítási, különösen az egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése a külhoni magyarság régi igénye, tekintettel arra, hogy a magyarországi egészségügyi ellátás szakmai, technikai és morális színvonala sokkal magasabb, mint a szomszéd (utód)államok többségében. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a külhoni magyar állampolgárok is igénybe vehessék azokat a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket az anyaországban élők. Ez csak úgy valósítható meg, ha figyelembe vesszük a magyarországi társadalombiztosítási ellátórendszer terhelhetőségének korlátait. Erre való tekintettel nem kerülhető meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők körének kiterjesztése azon külhoni magyarok számára, akik igénybe kívánják venni a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat. A rendszer kiterjesztése elsősorban a határ közelében élő külhoni magyarok számára nyújt szolgáltatásbővülést, de a határtól távolabb élők számára is létrehozhatók a lehetőségek. A fejlesztéssel párhuzamosan szükséges az egészségügyi ellátórendszer Kárpát-medencei szintű összehangolásának előkészítése, az ellátások optimalizálása (pl. beteg-nyilvántartási adatok lekérése, leletek, vizsgálati eredmények átadása, tapasztalatcsere), ami a részt vevő országok egészségügyi kiadásait is csökkentené. Projektelemek, tervezett tevékenységek: igényfelmérés nyilvántartás, adatbázis-készítés a bővítés fizikai és személyi feltételeinek megteremtése (a határhoz közelebb eső ellátóhelyek felkészítése) az igénybevételek nyilvántartása, utánkövetés, elemzés Kárpát-medencei közös egészségügyi nyilvántartási rendszer kialakítása tapasztalatcsere, továbbfejlesztési lehetőségek felmérése (pl. a határok mentén közös, költséghatékony szakellátási rendszer kialakítása) A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? az emberi erőforrásba és képzésekbe való befektetés az intézményrendszer kibővítése és az intézmények együttműködésének megerősítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? EFOP I.
96
A projekt elnevezése: 14. Szociális hálózati együttműködés fejlesztése a Kárpát-medencében A program rövid leírása: A projekt célja egy olyan hálózat kiépítése, fejlesztése, amely összefogja a szociális szféra különböző területein működő szakembereket, civil és egyházi szervezeteket, ezáltal lehetővé válik a szakmai tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje. A gyermekeket, fiatalokat, időseket, családokat érintő szociális problémák összetettek, nem csak egy területet érintenek – bántalmazás, függőség, szegénység stb. –, ezért fontos, hogy a különböző területek szakemberei együtt keressék a megoldásokat és a problémák megelőzésének lehetőségeit. A hálózatépítésben fontos szerepet kell szánni a már létező segítő szervezeteknek, szakértői hálózatoknak, kialakult képzési rendszereknek, valamint erősíteni, támogatni szükséges az önkéntes tevékenységeket. Az önkéntes tevékenységet felkaroló szervezetek megerősítése, hálózattá bővítése és összekapcsolása a magyar önkéntesi hálózattal egy működő Kárpát-medencei egységes önkéntesi védőháló létrehozását eredményezi. A szociális hálózat fejlesztése, az együttműködés segítése erősíti a társadalmi felelősségvállalást, a partnerséget az egyházak, a civil szektor és a helyi (külhoni és a magyarországi) vállalkozások között. A létrejövő szakmai tudás- és tapasztalatcsere hozzájárul a tudástőke gyarapodásához, és növeli a szakemberek hatékonyságát. A Kárpát-medencében kialakult jó gyakorlatok kölcsönös cseréje egyfelől újabb módszertani eszközöket ad a szakemberek kezébe, másfelől növeli a szociális alap- és szakellátás hatékonyságát, így hozzájárul az általános népegészségügyi helyzet javulásához. Az önkéntességet a civil szervezetek és intézmények kapacitásaik, erőforrásaik bővítésére (alternatív humán erőforrás), közösségépítésre, fejlesztésre tudják használni. Az önkéntes tevékenységet felkaroló szervezetek hálózattá bővítése és összekapcsolása növeli a társadalmi felelősségvállalást, az összefogást, az emberi kapcsolatok fontosságába vetett hitet, a közösségen belüli erőforrások hasznosítását. A fiatal korosztály számára az önkéntes tevékenység az első munkatapasztalatok megszerzésének terepét is jelentheti. A hiánypótló képzések munkalehetőséget teremtenek, növelik a szakmai munka színvonalát, nő a szakképzettek száma, ezáltal csökken a munkaerő-migráció. Másfelől elősegíti a szociális védőháló erősödését is, hiszen a szociális problémákkal küzdő személyek részesülnek megfelelő ellátásban. Projektelemek, tervezett tevékenységek: szociális prevenció: a különböző területekkel foglalkozó szakemberek, szervezetek közti együttműködés elősegítése; a jó gyakorlatok cseréje; szakmai együttműködés szociális önkéntesség: szociális segítők, önkéntesek képzése; önkéntes szervezetek együttműködése; fiatalok önkéntes tevékenységének elősegítése szociális képzések: képzők képzése; képzési anyagok adaptálása, készítése; hiánypótló képzések szervezése az e három területen létrejövő programok több Kárpát-medencei helyszínen előadássorozatok, tréningek, képzések, műhelymunkák és interaktív kiállítások keretében valósulnak meg A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? szociális szervezetek együttműködése ifjúsági szervezetek együttműködése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható: EFOP I.
97
A projekt elnevezése: 15. Kárpát-medencei együttműködés A program rövid leírása:
önkéntes
katasztrófaelhárítási
és
polgári
védelmi
hálózati
A Kárpát-medencében végbemenő éghajlati és társadalmi változások felerősítik azt az igényt, hogy a szükséghelyzetek (árvíz, belvíz, erdőtüzek stb.) okozta eseti összefogásokon túl, az önkéntes tűzoltó, katasztrófaelhárító és polgári védelmi (polgárőri, faluőri) szolgálatok hálózati együttműködését elősegítsük. A hálózati együttműködés a már működő önkéntes szervezetek összefogásával, szakmai fórumokkal, rendezvényekkel, versenyekkel, Kárpát-medencei közös gyakorlatokkal valósul meg. A hálózati együttműködés segítségével elérhető a Magyarországról szakmai tudással, tapasztalattal támogatott ifjúsági és felnőtt korcsoport elméleti és gyakorlati képzése. A hálózat meghatározza a legsürgetőbb fejlesztési feladatokat, kijelöli a szükséges (és lehetséges) vonulási utaknak megfelelően kialakított önkéntes csoportok településeit, meghatározza a közös cél és feladatrendszert. A hálózatfejlesztésbe beleértendő az adott önkéntes csoportok tárgyi eszközökkel történő felszerelése, az eszközök tárolására és ügyeletre alkalmas helyiségek kialakítása, felújítása, fejlesztése. A hálózat központi szervezetei közös beavatkozási akciótervet készítenek régiós, régiók közötti és Kárpátmedencei szinten. A szervezetek működése elsősorban a saját körzetükbe tartozó településekre vonatkozik, de összefogást biztosít nagyobb együttműködést, beavatkozást igénylő eseményeknél. A hálózati projekt megvalósításához mintaként a Székelyföldi Önkéntes Tűzoltó Hálózat és a Székely Katasztrófa Elhárítás és polgári védelem szervezet szolgál. Projektelemek, tervezett tevékenységek: hálózatépítés, a csatlakozó szervezetek felmérése, igényfelmérés kapcsolatfelvétel és -kiépítés a hivatásos katasztrófa-elhárítással, -védelemmel, rendvédelmi szervekkel a beavatkozási területek meghatározása, vonulási területek kijelölése a célzott eszközellátás felmérése a közös segítségnyújtás (összefogás, összehangolt beavatkozás) megtervezése közös szakmai fórumok, rendezvények, versenyek, próbagyakorlatok szervezése elméleti gyakorlati képzési program kidolgozása, kipróbálása a természeti csapások (árvíz, erdőtűz) elleni összehangolt fellépés az érintett régió hivatásos alakulataival hagyományőrzés, régi mentőeszközök, gépek felújítása, régiós kiállítóhelyek létrehozása összevont adományozási rendszer kiépítése, a felszereltség folyamatos bővítésére közös honlap (adatbázis) létrehozása a gyors információcsere és az azonnali beavatkozásra történő mozgósítás érdekében A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? civil szervezetek együttműködésének és hatékonyságának növelése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? KEHOP I.
98
A projekt elnevezése: 16. Kárpát-medencei ifjúsági és aktív turisztikai hálózatfejlesztési program A program rövid leírása: A projekt célja a térséget érintő gyalogos túraútvonalak, kerékpáros, valamint vízi útvonalak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, amelyek hozzájárulnak Magyarország és a környező országok minőségi aktív turisztikai kínálatának bővüléséhez. A határon átívelő közös aktív turisztikai fejlesztés több célt is szolgál: elősegíti az egészségmegőrzést, az utakat járók fizikai és szellemi megújulását, segíti a kulturális és természeti örökség megismerését, hozzájárul a kapcsolatok erősítéséhez, egyúttal az útvonal mentén levő szolgáltatások igénybevételével – szállás, vendéglátás, kereskedelmi szolgáltatások stb. – élénkíti a helyi gazdaságot. Az aktív turizmus népszerűsége töretlenül növekszik egész Európában és a Kárpát-medencében is. Mivel a költségei alacsonyak is lehetnek, igen széles társadalmi rétegek számára elérhető turisztikai alágazat. Mindezek érdekében támogatni kell az ifjúsági aktív turizmus fejlesztését a Duna régióban, természetjáró programokkal, gyalogos túrákkal, szabadidősportot népszerűsítő rendezvényekkel, tanulmányi kirándulásokkal ösztönözni a fiatalok egészséges életmódra nevelését, különös tekintettel a hátrányos szociokulturális helyzetű fiatalokra. A projekt hozzájárul a felnövekvő generációk egészséges közösségi magatartásformájának kialakításához, valamint társadalmi szerepének megerősítéséhez. Lokalitástól függetlenül kialakuló értékalapú közösségeket teremt és épít. A programok révén támogatja a kulturális, nemzeti sokszínűséget, a fizikai aktivitás cél- és eszközrendszerén keresztül az egészségtudatosság javítását, ezáltal az aktív európai polgárrá válást. A fejlesztés teljes mértékben illeszkedik az EUDRS a kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása pilléréhez, az Új Széchenyi Terv egészségipari programjához, valamint a Wekerle Tervhez. Projektelemek, tervezett tevékenységek: igényfelmérés, együttműködések kialakítása a fejlesztéshez szükséges kapcsolódó adatbázisok készítése gyalogos és kerékpáros útvonalak véglegesítése, kijelölése, kitáblázása információs adatbázis készítése (útvonalak, szállások stb.) túravezető-képzés, a túraútvonalak népszerűsítése az aktív turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, bővítése kulturális utak, túrák, vándortáborok, diákcserék szervezése, lebonyolítása monitoring tevékenység A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi gazdaság- és vidékfejlesztés turizmus- és szolgáltatásfejlesztés együttműködés a kultúra és a művelődés területén a kulturális örökség védelme és hagyományőrzés ifjúsági szervezetek együttműködése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP IV., EFOP I., VP VI.
99
A projekt elnevezése: 17. Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése A program rövid leírása: A civil szféra transznacionális szerepvállalásának indokoltságát a szektor rugalmassága, innovatív jellege, a szolgáltatások személyre szabottsága, esetenként hiánypótló jellege, valamint a kormányzati feladatok racionalizálásának, kiszervezésének lehetősége adja a közösségi erőforrások mozgósításával. A hálózati együttműködés a szervezetek közötti közvetlen kooperációs kapcsolatokon alapuló együttműködés, amely alkalmas arra, hogy a bevont szervezetek hatékonyabban működjenek, költségeket takarítsanak meg, kipótolják hiányzó erőforrásaikat, vagy többlet-erőforrásokat vonjanak be, intenzívebben használják ki kapacitásaikat, több információhoz jussanak, és programjaikat hatékonyabban szervezzék. A projekt célja a kulturális és hagyományőrző fórumok szervezése, a szövetségek, szervezetek hálózati együttműködésének elősegítése a szervezeti előnyök kihasználásával, amelyek összességében hatékonyabb működést eredményeznek. A projekt rendezvényeivel elősegíti a régión belüli, illetve a régió és Európa közötti kölcsönös kulturális párbeszéd kialakulását. Közös programjaival hozzájárul a civil szervezetek, az önkormányzatok és felsőoktatási intézmények együttműködéséhez, a Kárpátmedencei és az európai kultúra, a tudomány értékeinek közvetítéséhez, az európai integrációs folyamat kiterjesztésének elősegítéséhez. Projektelemek, tervezett tevékenységek: a külhoni régiókban tíz (Felvidék, Erdély, Partium két-két, Kárpátalja, Vajdaság, Muravidék, Drávaszög területén egy-egy) együttműködés alapján tudományos, kulturális programok, konferenciák, eszmecserék, művészeti, ifjúsági rendezvények szervezése az európai integrációs folyamat megismertetésére, elősegítésére a nemzeti ünnepek közös megünneplése, egyes települések látnivalóinak és kulturális értékeinek népszerűsítése, közösségek találkozóinak támogatása, szervezése Kárpát-medencei együttműködést igénylő projektek, legalább két régió civil szervezetei közötti együttműködést támogató pályázatokon való részvétel egységes civil adatbázis létrehozása szak- és felnőttképzési programok szervezése, közoktatás, tehetséggondozás, szakmai tapasztalatcsere az azonos tevékenységű civil szervezetek munkájához kapcsolódóan, tanulmányutak szervezése egymás régióiban információs-tájékoztató kiadványok gyűjtése, ilyen dokumentumok megjelentetésének elősegítése (pl. közös történelmi eseményekről, kulturális emlékekről), ezeknek más régiókban való terjesztése, valamint szellemi alkotóműhelyek támogatása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? turizmus- és szolgáltatásfejlesztés ifjúsági szervezetek együttműködése együttműködés a kultúra és a művelődés területén a kulturális örökség védelme és hagyományőrzés civil szervezetek együttműködése és hatékonyságának növelése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése szociális szervezetek együttműködése egyházak és intézményeik együttműködése és komplex akadálymentesítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? EFOP VI.
100
A projekt elnevezése: 18. Kárpát-medencei KKV Hálózati Gazdaságfejlesztési és Növekedési Program A program rövid leírása: A Kárpát-medencei magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése és együttműködésük erősítése érdekében nemzetstratégiai gazdaság- és vállalkozásfejlesztési részprogramok megvalósítása Kárpátmedencei szinten. Kiemelt és mintaprogramok, projektek, valamint jó gyakorlatok feltárása és ilyen együttműködési projektek célzott 2014–2020 közötti finanszírozása, megvalósítása. Kiemelt alprogramok: 1) Kárpát-medencei KKV-fejlesztési alprogram: Kárpát-medencei vállalkozói csoportok differenciált fejlesztése speciális programokkal és élethelyzethez igazított fejlesztési programokkal (pl. beszállítói, befektető-kereső, klaszteresedő, hálózatba belépni kívánó vállalkozások) 2) Kárpát-medencei hálózati-gazdaság és klaszterfejlesztési alprogram: Kárpát-medencei magyar gazdaság-, KKV-fejlesztési, térségi hálózati és transzregionális gazdasági és vállalkozói együttműködési projektek támogatása (pl. Kárpát-medencei magyar klaszterek, beszállítói hálózatok, stratégiai együttműködési megállapodások, beruházásösztönzés, értékesítésösztönzés támogatása) Projektelemek, tervezett tevékenységek: a Kárpát-medencei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési területek azonosítása a Kárpát-medencei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok és projektek azonosítása és előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése a végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása ellenőrzési és monitoringrendszer kidolgozása disszemináció, jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés komplex erdő- és vadgazdálkodás helyi gazdaság- és vidékfejlesztés ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP I.
101
A program elnevezése: 19. Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Pénzügyi Alap létrehozása Projektelemek, tervezett tevékenységek: a pénzügyi eszköz speciális fókuszterületeinek azonosítása a GAP elemzés alapján a pénzügyi eszköz végrehajtásához szükséges intézményi és együttműködő partnerek azonosítása a pénzügyi eszköz működési rendszerének és eljárásrendjének kidolgozása a pénzügyi eszköz ellenőrzési és monitoringrendszerének kidolgozása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés komplex erdő- és vadgazdálkodás helyi gazdaság- és vidékfejlesztés ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP VI.
102
A program elnevezése: 20. Kárpát-medencei Stratégiai KFI és Nemzetközi Hálózati Együttműködési Program Kiemelt alprogramok: 20. A. Nemzetstratégiai KFI kiemelt kutatások és projektek támogatása 20. B. Kárpát-medencei KFI és Kiválósági Együttműködési Program 20. A. Nemzetstratégiai KFI kiemelt kutatások és projektek támogatása
A program rövid leírása: Kiemelt cél Kárpát-medencei és nemzetstratégiai vonatkozású kutatási, fejlesztési és innovációs kiemelt és mintaprogramok és projektek, valamint jó gyakorlatok feltárása és ilyen együttműködési projektek célzott 2014–2020 közötti finanszírozása, megvalósítása az alábbi tematika mentén: helyi és kreatív gazdaságfejlesztési jó gyakorlatok nemzeti gyarapodás és a demográfiai válság nemzeti erőforrások stratégiai és fenntartható védelme nemzeti integrációt szolgáló fejlesztések kisebbségvédelem és a nemzeti közösségek nemzeti energiafüggetlenség és -hatékonyság erősítése stb. Projektelemek, tervezett tevékenységek: kiemelt nemzetstratégiai KFI területek azonosítása kiemelt nemzetstratégiai KFI területek 2014–2020 közötti KFI részprojektjeinek azonosítása és priorizálása kiemelt nemzetstratégiai KFI területek 2014–2020 közötti részprogramjainak kidolgozása kiemelt nemzetstratégiai KFI területek 2014–2020 közötti részprogramonként kiemelt projektjeinek/pályázatainak azonosítása és kidolgozása kiemelt nemzetstratégiai KFI területek 2014–2020 közötti kiemelt projektjei megvalósításának koordinációja kiemelt projektek szakmai és projektmenedzsment támogatása kiemelt projektek eredményeinek megosztása és disszeminációja A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés helyi gazdaság- és vidékfejlesztés a megújuló energia termelése és felhasználása, az energiahatékonyság javítása ásványi nyersanyagvagyon közösségi hasznosítása ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztése és kiterjesztése kulturális örökség védelme és hagyományőrzés Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP II.
103
A program elnevezése: 20.B. Kárpát-medencei KFI és Kiválósági Együttműködési Program
A program rövid leírása: A Kárpát-medence versenyképessége a gazdaság egészében megújuló módon megjelenő és hasznosuló új tudással, kutatással és innovációval fokozható. A programnak a tudás előállításán és felhasználásán túl ki kell terjednie a tudás áramlásának, disszeminációjának elősegítésére, ami a Kárpát-medencei és nemzetközi szinten egyaránt versenyképes tudásbázisok, kiválósági központok és KFI-együttműködések fejlesztését és hálózatba szervezését kívánja meg. Magyarország számára a külhoni magyar kutatói kapacitások és bázisok az elsődleges természetes emberierőforrás-bázisok (pozitív brain-drain) Projektelemek, tervezett tevékenységek: nemzeti KFI-kulcsterületek azonosítása, kiválósági központok létesítése és célzott fejlesztése (kiemelten egészséggazdaság, kreatív ipar, szolgáltatási szektor, iparfejlesztés, helyi gazdaság, műszaki területek, informatikai biztonság, élelmiszer feldolgozás, lelki megújulás stb.) a Kárpát-medencei tudástranszfer keretében kutatók és kreatív szakemberek képzése versenyképes kutatóbázisok és együttműködésük fejlesztése Kárpát-medencei gyakornoki program kidolgozása és meghonosítása a hazai és a környező országok felsőoktatási gyakorlatában hatékony tudás felhasználási folyamatok indukálása, a Kárpát-medencei vállalkozói hálózat által tömörített innovatív kis cégek helyzetbe hozása intenzív tudásáramlás generálása, kiemelten: innovációs szolgáltatások kiépítése, valamint az együttműködések és a hálózatok dinamizálása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi gazdaság- és vidékfejlesztés ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése ifjúsági szervezetek együttműködése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése civil szervezetek együttműködése és hatékonyságának növelése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP II.
104
A program elnevezése: 21. Kárpát-medencei IKT-fejlesztési együttműködések A program rövid leírása: A Kárpát-medence „digitális ökoszisztémájának és gazdaságának” fejlesztése. Egységes Kárpát-medencei IKT-Fejlesztési Együttműködési rendszer kialakítása és összehangolt működtetése. A vállalkozások versenyképességének javítása oly módon, hogy jól működő infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások és ezekhez tartozó kompetenciák álljanak az állampolgárok szolgálatára. A Kárpát-medencei IKT-fejlesztési együttműködések rendszere nagyban elősegítheti, megalapozhatja a Kárpát-medencei hálózatépítési törekvéseket. Projektelemek, tervezett tevékenységek a Kárpát-medencei magyar vállalkozások információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésének, a technológiák használatának, minőségének javítása versenyképes IKT-szektor fejlesztése, a tapasztalt IKT-munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása, az informatikus- és mérnökképzés javítása az exportképes Kárpát-medencei magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése a Kárpát-medencei magyar digitális gazdaság versenyképességének, hatékonyságának, informatizáltságának növelése és fejlődésének előmozdítása a Kárpát-medencei magyar vállalkozások esetében az elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a Kárpát-medencei magyarság körében az infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer mely céljaihoz illeszkedik? ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP III.
105
A program elnevezése: 22. A Kárpát-medencei szociális és civil gazdaság fejlesztésének célzott programja A program rövid leírása: A Kárpát-medencei hátrányos helyzetű és szegénységben élő célcsoportok foglalkoztatásával, ehhez kapcsolódóan a szociális gazdaság fejlesztésével foglalkozó szervezetek, együttműködések, mentorszolgáltatások fejlesztése, hálózatok kialakításának támogatása, transzregionális, transznacionális programok megvalósításának elősegítése. Kiemelt területek: 1. Hátrányos helyzetű és szegénységben élő csoportok foglalkoztatását elősegítő Kárpát-medencei alprogram A hátrányos helyzetű csoportok, szegénységben élők foglalkoztatásával, társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációjával foglalkozó Kárpát-medencei projektek (működő kezdeményezések, jó gyakorlatok megismertetését, elterjesztésük elősegítését, a jogi, gazdasági-társadalmi akadálymentesítés eszközeinek és módszereinek kidolgozását célzó) projektek kiemelt támogatása. 2. A szociális gazdaság Kárpát-medencei fejlesztése alprogram A szociális (társadalmi) gazdaság Kárpát-medencei működésének, feltételrendszerének akadálymentesítését szolgáló, a meglévő jó gyakorlatok elterjesztését, a kezdeményezések (pl. szociális szövetkezetek működtetése) hálózatosodását elősegítő projektek támogatása. Projektelemek, tervezett tevékenységek: a hátrányos helyzetű és szegénységben élő Kárpát-medencei célcsoportok foglalkoztatását, ehhez kapcsolódóan a szociális gazdaság fejlesztését célzó fejlesztési, akadálymentesítési és együttműködési területek azonosítása a hátrányos helyzetű és szegénységben élő Kárpát-medencei célcsoportok foglalkoztatását, ehhez kapcsolódóan a szociális gazdaság fejlesztését célzó fejlesztési, akadálymentesítési és együttműködési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok, projektek azonosítása és előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése a végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása ellenőrzési és monitoringrendszer kidolgozása disszemináció, a jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megújuló energia termelése és felhasználása, az energiahatékonyság javítása integrált vízgazdálkodás ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése szociális szervezetek együttműködése ifjúsági szervezetek együttműködése civil szervezetek együttműködése és hatékonyságának növelése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP IV., V.
106
A program elnevezése: 23. Kárpát-medencei Zarándokhálózat-fejlesztési és Lelki Megújulási Program A program rövid leírása: Kárpát-medencei kiemelt Lelki Megújulási és Zarándokhálózat-fejlesztési Programhoz kapcsolódó vallásturisztikai és zarándokhálózatok, termékek, szolgáltatások fejlesztése, transzregionális turisztikai részprogramok, projektek megvalósítása, például: 1) Kárpát-medencei Zarándokhálózat-fejlesztési Alprogramhoz: Zarándokhálózatok és utak komplex fejlesztése (pl. kiemelten Mária Út, Szent Jakab Út stb.) Zarándokszállások és szolgáltatások fejlesztése Kegyhelyek, zarándok- és búcsújáró helyek komplex és integrált fejlesztése Vallásturisztikai és zarándokmarketing, értékesítés ösztönzési és képzési fejlesztések 2) Kárpát-medencei Lelki Megújulási Alprogramhoz Lelki megújulási programok, projektek megvalósítása Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medencei kiemelt zarándok- és vallásturisztikai fejlesztési területek azonosítása Kárpát-medencei kiemelt zarándok- és vallásturisztikai részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok és projektek azonosítása és előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása ellenőrzési és monitoringrendszer kidolgozása disszemináció, a jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése együttműködés a kultúra és a művelődés területén kulturális örökség védelme és hagyományőrzés egyházak és intézményeik együttműködése és komplex akadálymentesítése civil szervezetek együttműködése és hatékonyságuk növelése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP IV.
107
A program elnevezése: 24. Kárpát-medencei TDM és Turizmusfejlesztési, KFI-Együttműködési Program A program rövid leírása: Kárpát-medencei kiemelt TDM-hálózatfejlesztési és Együttműködési Programhoz kapcsolódó TDM-szervezetek, együttműködések, desztinációs és termék alapú hálózatok, szolgáltatások fejlesztése és transzregionális TDM turisztikai részprogramok, projektek megvalósítása, például: 1) TDM-szervezetek, hálózatok és együttműködések komplex fejlesztése 2) Turisztikai desztinációk és szolgáltatások komplex fejlesztése 3) TDM kiemelt programok, projektek megvalósítása 4) TDM-marketing, értékesítés-ösztönzési, kutatási, fejlesztési, innovációs és képzési mintafejlesztések megvalósítása Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medencei kiemelt TDM-fejlesztési és együttműködési területek azonosítása Kárpát-medencei kiemelt TDM-fejlesztési és együttműködési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok, projektek azonosítása és előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése a végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása TDM-ellenőrzési és monitoring rendszer kidolgozása TDM-disszemináció, a jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi gazdaság- és vidékfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés kulturális örökség védelme és hagyományőrzés civil szervezetek együttműködése és hatékonyságának növelése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP I., II.
108
A projekt elnevezése: 25. Ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése A program rövid leírása: Mozgalomszerű az egészséges életmód, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése Az életmódváltozás a helyes irány felmutatása; e mozgalom ma már szerencsére napjaink részévé vált, eredményei kézzelfoghatóan és látványosan felmutathatók. Ehhez az üzenettel bíró feladathoz kíván szellemi szinten is kapcsolódni a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az egészséges élet, a prevenció, a megelőzés lényege a rendszeres mozgás, a tartalmas és aktív mozgással eltöltött életforma. Erre alapozzuk az egészséges életmódot, a környezetünket féltő és a jobb életminőséget népszerűsítő, különböző korosztályok részére létrehozandó programokat. A közszolgálati és a kiemelkedő figyelemre, érdeklődésre is számot tartó programok tervezésével egy időben veszi kezdetét a szabadidősportot is népszerűsítő programok szervezésére irányuló konstruktív tervek kialakítása. Az elkészült részelemek egymásba integrálása, összefésülése adja ki a végleges konstrukciót. A stratégiai elemek szabadon kezelése, és az összeillesztése, de a panelek a szakmai igények szerinti cserelehetőségével, egy rugalmas és átlátható, perspektivikusan fejleszthető, gyakorlatra épülő textúrát jelent. Az elemek lánca, rövid és hosszú távú működési konstrukciója, a szakmai munka, a helyi adottságok, az egyensúly és összhang érdekében kerül kidolgozásra. Rendszeressé és tervezhetővé kell, hogy váljanak az éves vagy több évre tervezett eseménynaptárban azok a programok, melyek a tematikával egyező, azt erősítendő kerülnek megrendezésre. Fontos szempont a részletes és pontos tervezés a teljes kapacitás kihasználása érdekében. A programeseménynaptár a közös érdekek összehangolásával készül, mely havi és éves bontásban, valamint az évszakokat is figyelembe véve kalkulál. A nagy tömegeket, fontos üzeneteket hordozó, közvetítő rendezvények mellé támogatók és partnerek megnyerése, lekötése is lehetséges, ami az erkölcsi és (üzleti) eredményeket áttételesen vagy közvetlenül, de minden résztvevő számára képes megelégedéssel garantálni. A siker záloga a minőségi programok, az egymásra figyelés és a kölcsönös megelégedéssel történő együttműködés. Az ilyen kapcsolatokkal egy hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolat kiépítése realizálható, ami a kommunikáció legtisztább eszköze. A támogatók és a partnerek, azaz mindkét fél megelégedésére működő rendszer egy állandó és gondosan megalapozott struktúra felállítását teszi lehetővé. Projektelemek, tervezett tevékenységek: igényfelmérés, együttműködések kialakítása információs adatbázis készítése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? ifjúsági szervezetek együttműködése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható EFOP VI.
109
A program elnevezése: 26. Kárpát-medencei helyi gazdaság- és közösségfejlesztési jó gyakorlatok A program rövid leírása: A program célja a helyi gazdaság- és vidékfejlesztési részprogramok megvalósítása Kárpátmedencei szinten. Ezen belül célunk kiemelt és mintaprogramok, projektek, valamint jó gyakorlatok feltárása, és ilyen együttműködési projektek célzott 2014–2020 közötti finanszírozása, megvalósítása. Kiemelt területek: 1. Kárpát-medencei Helyi Gazdaságfejlesztési Alprogram: megújuló, öngondoskodó, önellátó, autonóm térségi gazdaságfejlesztést támogató menedzsmentrendszer kialakítása és együttműködési projektek támogatása Kárpát-medencei szinten stb. 2. Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Alprogram: A rurális térségek helyi adottságokra épülő mezőgazdasági üzemei életképességének javítása, valamint az együttműködések segítése a szegénység csökkentése és a helyi gazdasági fejlődés támogatásának érdekében. Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medencei helyi gazdaság- és vidékfejlesztési területek azonosítása Kárpát-medencei helyi gazdaság- és vidékfejlesztési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok és projektek azonosítása és előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése a végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása ellenőrzési és monitoringrendszer kidolgozása disszemináció, jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi hálózatfejlesztés komplex erdő- és vadgazdálkodás helyi gazdaság- és vidékfejlesztés ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? TOP IV., GINOP IV., EFOP I., VP VI.
110
A projekt elnevezése: 27. Kárpát-medencei EGTC-fejlesztési és együttműködési program A program rövid leírása: Az Európai Területi Társulás az Európai Unió első olyan jogi eszköze, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok, régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. Kiemelt cél további Kárpát-medencei EGTC-területek kialakítása, határon átívelő, transznacionális és régiók közötti fejlesztési tervek, együttműködési programok és projektek kidolgozása s megvalósítása. 1. Olyan gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő projektek finanszírozása, amelyek igény szerint vállalkozások, tagállami, regionális és helyi hatóságok, valamint a tudományos szféra, esetleg civilek közreműködésével valósulnak meg egy EGTC-területen, 2. A közös határ két oldalán található térségek és helyi hatóságok közreműködésével megvalósuló projektek finanszírozása, 3. EGTC közötti együttműködési programok – az innovációval, energiahatékonysággal, városfejlesztéssel és egyéb területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok egymással való megosztásának elősegítésére. Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medencei kiemelt EGTC-fejlesztési és együttműködési területek azonosítása Kárpát-medencei kiemelt EGTC-fejlesztési és együttműködési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok és projektek azonosítása, előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása EGTC-ellenőrzési és monitoringrendszer kidolgozása EGTC-disszemináció, a jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? megújuló energia termelése és felhasználása, az energiahatékonyság javítása integrált vízgazdálkodás ásványi nyersanyagvagyon közösségi hasznosítása hálózati gazdaság fejlesztése munkaerő-piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztése és kiterjesztése szociális szervezetek együttműködése ifjúsági szervezetek együttműködése nemzeti együttműködést szolgáló sportfejlesztések nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás és képzés fejlesztése együttműködés a kultúra és a művelődés területén kulturális örökség védelme és hagyományőrzés egyházak és intézményeik együttműködése és komplex akadálymentesítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? TOP V., GINOP III.
111
A projekt elnevezése: 28. Kárpát-medencei Közútfejlesztési Együttműködési Program A program rövid leírása: A projekt célja az Európai Unió Duna Régió Stratégiájához kapcsolódóan a közúti elérhetőség és mobilitás javítása a Kárpát-medence különböző régióiban és a régiók között. A tagállamok és a többi ország közötti mobilitás alapja, hogy a meglévő, de felszámolt vagy jelenleg szükségesnek vélt közúti, vasúti és egyéb közlekedési infrastruktúra kapcsolati helyeihez való eljutás kialakítása megtörténjen. A közösségi közlekedési (autóbusz, vasút) és az áruforgalmi, áruszállítási lehetőségek megvizsgálása is rendkívül fontos a Duna Stratégiában meghatározott pillérek megvalósítása érdekében. Ezért fontos az egyes helyszíneken történő beavatkozások, az útvonalak és közlekedési kapcsolatok kiépítésének jövőbeni hatásait is figyelembe vevő, átfogó, a költségeket és hasznokat is számításba vevő társadalmi-gazdaságossági vizsgálat. Magyarországon és a környező régiókban a közút- és vasúthálózat rendszere nem hatékony, több eleme is hiányzik, ideértve egyes határátlépési pontokat és a távolabb eső Kárpát-medencei úti célok lassú, nehézkes megközelítésének hátrányait is, ezért a rendszer komplett működés érdekében fontos a hiányzó elemek feltárása és egy meghatározott prioritás mentén ezek lépésről lépésre történő megvalósítása. Külön kiemelendő a Székelyföldet az észak-erdélyi autópályával összekötő kapcsolat megteremtésének szükségessége, ami a térség gazdasági felzárkózását eredményezheti, és erősítheti a székelyföldi és az erdélyi magyarság kapcsolatait az anyaországgal és Nyugat-Európával. A feladat komplexitását mutatja, hogy a fejlesztéseknek illeszkedniük kell az EU irányelvein alapuló 2007–2013 között megvalósított Közlekedés Operatív Programhoz, illetve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP), amely a 2014–2020 közötti európai uniós támogatásokból megvalósítani tervezett magyarországi közlekedésfejlesztési program. Projektelemek, tervezett tevékenységek: felmérések, egyeztetések, a mobilitás szempontjából prioritások meghatározása tervezés, engedélyeztetés a projekt keretében vizsgált infrastrukturális kapcsolatok helyreállítása kivitelezés műszaki átadás A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? a nemzeti integrációt szolgáló infrastrukturális fejlesztés Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? IKOP I.
112
A projekt elnevezése: 29. Kárpát-medencei vasúti-, vízi- és légiközlekedés-fejlesztési együttműködési program A program rövid leírása: A program célja a környezetbarát közlekedési módok további terjesztésének támogatása, a vasúti, vízi és légi közlekedés részarányának növelése a közlekedési ágazaton belül, valamint az intermodalitás erősítése. Az együttműködési program a személy- és áruszállítás területén kívánja a versenyképességet javítani annak érdekében, hogy a Kárpát-medence megfeleljen a 21. századi közlekedéssel szemben támasztott kihívásoknak, igényeknek. A Közép-európai országok vasúti közlekedésének minősége az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott. Bár a vasúthálózat sűrűsége megfelelő, a pályák állapota, a járműállomány mennyisége és minősége, a villamosított vonalak aránya és az egyéb közlekedési módokkal nem versenyképes eljutási idők miatt az ágazat háttérbe szorult, a modalitás részaránya csökkent mind a személy-, mind az áruszállítás területén. A környezetbarát közlekedési mód miatt is fontos az országok közötti vasúti közlekedés összehangolása, minőségi fejlesztése. A Duna mint Európa legfontosabb nemzetközi víziútja, valamint hajózható mellékfolyóinak fejlesztése Közép-Európa számára rendkívül fontos. A folyókon történő áruszállítás környezetbarát módon biztosítja nagy tömegű áru eljuttatását több száz kilométer távolságra is, a turisztika területén pedig a vízi személyszállítás területén vannak még kihasználatlan lehetőségek. A híddal nem rendelkező folyami átkelőhelyek fejlesztése a helyi mobilitás javítását szolgálja (kompok, átkelőhajó-járatok létrehozása). A légiközlekedés részaránya folyamatosan növekszik, az ilyen módon könnyen elérhető területek a gazdaság fejlődése szempontjából jelentős előnyt élveznek. Ezért különösen fontos a közlekedés szempontjából elzárt helyzetű Székelyföldön repülőtér létesítése, amely az itt élő magyarság számára jelentősen javítaná az anyaországi (és nyugat-európai) gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. Projektelemek, tervezett tevékenységek: igényfelmérés, adatbázis-építés menetrendek összehangolása hajózhatóság biztosítása vasúti csomópontokhoz, repülőterekhez, kikötőkhöz kapcsolódóan intermodális csomópontok, logisztikai központok fejlesztése a vasúti, vízi és légi közlekedés minőségi paramétereinek javítása a közlekedésbiztonság javítása kapcsolódó marketingtevékenységek, szemléletformálás A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? helyi gazdaság- és vidékfejlesztés integrált vízgazdálkodás ipar- és vállalkozásfejlesztés hálózati gazdaság fejlesztése turizmus- és szolgáltatásfejlesztés Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? IKOP II.
113
A projekt elnevezése: 30. Kárpát-medencei szakmai intézményfejlesztési és együttműködési program A program rövid leírása: Kárpát-medencei szakmai és fejlesztési intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése a szakmai, fejlesztési és közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító, a közszolgáltatások minőségi fejlesztését, kiterjesztését célzó programokon, projekteken keresztül. Olyan transzregionális részprogramok, projektek megvalósítása, melyek biztosítják a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklését és a hozzáférés javítását, valamint a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelését szolgálják. Projektelemek, tervezett tevékenységek: Kárpát-medencei kiemelt intézményfejlesztési és együttműködési területek azonosítása Kárpát-medencei kiemelt intézményfejlesztési és együttműködési részprogramok kidolgozása kiemelt pályázatok és projektek azonosítása, előkészítése pályáztatás és támogatási szerződések megkötése a végrehajtás szakmai felügyelete és adminisztratív támogatása ellenőrzési és monitoring rendszer kidolgozása disszemináció, a jó gyakorlatok terjesztése A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztése és kiterjesztése szociális szervezetek együttműködése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP II., KOOP I.
114
A kiemelt program/projekt elnevezése: 30.B. Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring együttműködési program A program rövid leírása: Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring-együttműködés transznacionális keretének kidolgozása és megteremtése. Kárpát-medencei fejlesztési, gazdaságfejlesztési és statisztikai információs rendszer kiépítése, szakmai anyagok, módszertanok, programok és projektek tervezési, elemzési, értékelési, információs, szakmai, valamint disszeminációs szolgáltatások célzott és kiemelt támogatásának biztosítása. Projektelemek, tervezett tevékenységek Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring együttműködési területek azonosítása Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring részprogramok kidolgozása statisztikai és szakmai adatokhoz való hozzáférés transznacionális alapokon való biztosítása megbízható és releváns indikátorok kidolgozása transznacionális monitoring bizottságok felállítási elvének kidolgozása monitoring- és információs rendszerek kialakítása, fejlesztése és működtetése transznacionális alapokon A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? hálózati gazdaság fejlesztése nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP II., KOOP I.
115
A projekt elnevezése: 31. Külhoni magyar közösségeket szolgáló e-közigazgatási és e-demokrácia fejlesztési program A program rövid leírása: 2018-ig egymillió külhoni kapja meg a magyar állampolgárságot, így alapvető fontosságú, hogy számukra elérhetővé, használhatóvá kell tenni a határokon túlról is a magyarországi közszolgáltatásokat. Magyarország számára a Kárpát-medence különös jelentőséggel bír, hiszen számtalan eddig kiaknázatlan lehetőséggel és erőforrással rendelkezik, melyek hasznosítása jelentős előnyökkel jár hazánk és a környező országok régiói, valamint a külhoni magyar nemzeti közösségek számára egyaránt. Az ország versenyképessége a gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszereken keresztül a közép-európai gazdasági térség, valamint a külhoni magyar közösségek társadalmi, gazdasági megerősödésén és sikerességén is múlik. Ezért kiemelt lehetőséget kell látni abban, hogy a magyarországi közigazgatási szolgáltatások, oktatási, kulturális és közművelődési tartalmak elérhetővé váljanak a külhoniak számára, ezeken a területeken érdemi használat alakuljon ki. A külhoni állampolgárok, illetve a világban szétszóródott több mint három millió magyar ember jogosult a magyarországi közigazgatási és közszolgáltatási szolgáltatások elérésére, használatára, elsősorban az IKT-eszközök felhasználása révén. Az IKT-eszközök nagy lehetőséget adnak a polgárok széles tömegeinek arra, hogy nyilvános vitákban, döntéshozatalokban részt vegyenek. Mindez hatékony eszköze lehet a fejlett államokban megfigyelhető demokratikus deficit csökkentésének, a közügyek iránti érdeklődés fokozásának. Az állampolgárokat a középpontba helyező, a hazai közigazgatást megújító Magyary Program kiemeli, hogy a polgárok és a társadalmi, gazdasági szervezetek bizalmának visszanyeréséhez nem elegendő a jól működő folyamatok kialakítása és a minőségi szolgáltatások nyújtása. Ezeket a szereplőket be kell vonni az őket érintő szolgáltatások megtervezésébe és az őket érintő döntések meghozatalába. Ezt a gondolatiságot jeleníti meg a Digitális Nemzet Fejlesztési Program, amely kimondja, hogy a szétszakadt magyar közösségek újraegyesítése megtörténhet az internet, az IKT-eszközök segítségével. A közigazgatás korszerűsítésének tehát nagyon fontos eleme az e-demokrácia, az állampolgári részvétel, az együttműködés új eszközeinek megjelenítése. A tervezett projekt a kialakított hazai e-közigazgatási szolgáltatások méretgazdaságossági kihasználása miatt is fontos, hiszen jelenleg az internetező állampolgároknak is csak 50 százaléka használ e-közigazgatási szolgáltatást Magyarországon. Projektelemek, tervezett tevékenységek: A tervezett keretprogram az alábbi főbb elemekre épül: 1. Élethelyzet-alapú megközelítés szerinti szolgáltatások azonosítása 2. Az eltérő közigazgatási rendszerhez szokott környező országokban élők tájékoztatási portálja, közigwiki 3. Külhoni vállalkozások online ügyintézési lehetőségeinek bővítése 4. Az e-közigazgatási oktatási keretrendszer és oktatási anyag fejlesztése 5. E-demokrácia eszközfejlesztések a Kárpát-medencében 6. Az Európai Unió szolgáltatási irányelvét (2006/123/EK) szolgáló további fejlesztések 7. Közfeladatokat ellátó civil és egyházi szervezetek hálózati együttműködését segítő fejlesztések A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése hálózati gazdaság fejlesztése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? KÖFOP I., II., III.
116
A projekt elnevezése: 32. Digitális felzárkóztatás a Kárpát-medencében program A program rövid leírása: Magyarország és a külhoni magyarok, magyar közösségek kapcsolattartásának egyik fontos eszköze a digitális technológia, az internet, a számítógép, valamint azok az eszközök, amelyeken keresztül a kommunikáció zajlik. Az internet közelebb hozta egymáshoz a magyarság Kárpátmedencében és a különböző kontinenseken élő részeit. A digitális technológia a nemzetegyesítés egyik legfontosabb eszközévé vált, amely egyúttal az életminőség jelentős javulását, valamint az egyéni és össztársadalmi szintű versenyképesség növekedését hozta magával. A kultúra, a művelődés, az oktatás, a magyar nyelv fejlődése számára egyre hatékonyabb eszköznek bizonyulnak a digitális eszközök és alkalmazások. Az internet nemcsak az élet egyes területein, hanem az emberek közötti kapcsolattartásban is jelentős változásokat hozott: megváltoztatta a mindennapi életvitelt, a munkához, tanuláshoz, a szabadidő eltöltéséhez való viszonyunkat, mondhatni a társadalom valamennyi rétegében. Igaz ez az idősödő korosztályra is, mert a legkomolyabb életminőség-javulás számukra érhető el az elektronikus bankolás, az online kommunikáció, az e-egészségügyi, e-közigazgatási stb. szolgáltatások igénybevételével. Nem kell különösen hangsúlyozni, hogy a Kárpát-medence számos országában és a világban szétszóródott több mint három millió magyar ember önazonosságának megőrzését, a magyarság összetartásának erősítését magától értetődően szolgálni tudja a digitális technológia. Az infokommunikáció világa jelentős mértékben hozzájárulhat a magyarság jelenleg még társadalmilag vagy földrajzilag elkülönülő csoportjai közötti kommunikációhoz, a kulturális és gazdasági együttműködések további kiaknázásához. Egyre több szó esik az európai uniós és a hazai, nemzeti szintű stratégiai dokumentumokban arról, hogy milyen nagy, kimutatható gazdasági veszteséggel jár, ha a lakosság nem rendelkezik megfelelő szintű digitális képességekkel, digitális írástudással, ha nincsenek megfelelő IT-szakemberek, mérnökök. Jelenleg 750 ezer betöltetlen informatikusi állás van Európában, de ez a szám évente 100 ezerrel növekszik a digitális gazdaság erősödése miatt. A nagyon dinamikusan növekvő IT-szektorból Magyarországon is hiányzik mintegy 10 ezer fő informatikus, mérnök, programozó. Ha ez a munkaerő rendelkezésre állna, látványos GDP-növekedést tudna eredményezni a szektor. Projektelemek, tervezett tevékenységek: A tervezett program az alábbi főbb elemekre épül: 1. Digitális készségek és írástudás fejlesztése a Kárpát-medencében program 2. Az információs társadalom oktató- és kutatóközpontjai külhoni egyetemeken program 3. eMagyar pontok hálózata a Kárpát-medencében program 4. Határokon átnyúló intergenerációs kapcsolatok erősítése az IKT-eszközök segítségével program A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programjának mely céljaihoz illeszkedik? nemzeti integrációt szolgáló közszolgáltatások komplex akadálymentesítése egészségügyi szolgáltatások minőségi fejlesztése és kiterjesztése együttműködés a kultúra, a művelődés terén ifjúsági szervezetek együttműködése nemzeti integrációt szolgáló nevelés, oktatás, képzés fejlesztése egyházak és intézményeik együttműködése és komplex akadálymentesítése Várhatóan mely európai uniós programból lesz támogatható? GINOP III., V., EFOP I., III.
117
