MULTIMÉDIA OKTATÁSA PROJEKTMÓDSZERREL A GYAKORLATBAN TEACHING MULTIMEDIA IN THE PRACTICE OF PROJECT PEDAGOGY Farkas Ildikó,
[email protected] Szerbia, Gimnázium - Zenta
1.
Multimédiát készíteni?
Farkas Ildikó vagyok, Zentáról. Újvidéken fejeztem az egyetemet. A szakom alkalmazott matematika volt. Leginkább a programozás, számítógépes tervezés vonzott. Az élet sokfelé sodort, több mindennel foglalkoztam, mígnem informatikusként kezdtem el dolgozni a zentai Gimnáziumban. Mind többet és többet hallottam a multimédia fogalmáról és a multimédiás szoftverekről. Már rögtön a kezdeteknél tisztában voltam vele, hogy a multimédia hatalmas szerepet fog játszani az információszerzés terén. Csak valahogy én nem találtam a helyemet ebben az új jelenségben. Azon kívül, hogy én használtam és igyekeztem megtanítani tanulóimat is erre, nem láttam a továbbvezető utat. Ugyan tanítottam digitális képszerkesztést, prezentációkészítést, de nem láttam annak a lehetőségét, hogy egy egyszerű halandó hol tudja majd ezt használni. Hol vagyunk mi ahhoz, hogy egy megfelelő minőségű multimédiás prezentációt készítsünk. A kötelező feladataimon kívül nem is igen foglalkoztatott ez a kérdés. Mindaddig, amíg két fontos esemény nem történt velem. 2.
A felismerés, a tervek és kételyek időszaka
2004-ben jelentkeztem egy OKJ-s képzésre (Multimédia-fejlesztő). Itt, ahogy haladtunk a tananyaggal, annál inkább kezdtem átlátni, hogyan lehet ezt a multimédiás tudást felhasználni, mint pedagógus és mint informatikus. Hogyan hasznosíthatnák a tanulóim, a megszerzett tudásukat. Csak még az nem alakult ki bennem, hogy hogyan értessem meg ezt a tanulóimmal is. Nekem nem elég, hogy a technikákat átadjam. Valahogy mindennek értelmet is kell adni. 2005 augusztusában egy előadást hallottam Szabadkán a projekt pedagógiáról dr. Füvesi István előadásában. Az elvek, amikről hallottam nem álltak messze a nézeteimtől és egy csomókérdésemre választ kaptam. Többek között a multimédia oktatásával kapcsolatos problémáimra is megleltem a megoldást. Végre megtaláltam a helyemet. Azóta igyekszem mind többet megtudni erről az oktatási módszerről és mindinkább használni is azt. Mielőtt először próbáltam tantervet készíteni egy multimédiás tananyag feldolgozásához a projekt módszer eszközeivel, elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon nem csak én lustultam-e el és a munka alól akarok kibújni (t.i. a tanulóknak sokat kell önállóan dolgozniuk)? Igen gyorsan választ kaptam a kérdésemre. Lényegesen többet és alaposabban kellett készülni az órákra, mintha a klasszikus módszerrel adtam volna elő. Nagyon
figyelmesen kell megválogatni a gyakorlatokat, gyakorlati tanácsokkal ellátni a tanulókat, hogy később képesek legyenek önálló munkára (egyénileg vagy csoportosan). A klasszikus módszerrel oktatva a tanulók ugyan elsajátítják a különböző technikákat, de ez csak passzív tudás marad. Ugyan megkapják a jó jegyeket az iskolában, de a többségük számára gyakorlati tudást nem fog jelenteni. Szükséges a tanultak átültetése a gyakorlatra, ami csak úgy lehetséges, ha önállóan alkotnak, saját elképzelésük szerint. Ha látják saját munkájuk eredményét, ez komoly motivációként lép majd fel a további tanulásban is. Az általános iskolákból a tanulók nagy része úgy jön hozzánk, hogy nem rendelkeznek tanulási kultúrával, nem tudnak önállóan tanulni. Így tehát nagyon messze áll tőlük az, hogy önállóan alkossanak. Ezért tisztában voltam azzal, hogy nem fog tetszeni minden tanulónak ez az oktatási módszer, mert sokkal könnyebb jól teljesíteni, ha egy lediktált anyagrészt vagy egy feladatsort egyszerűen reprodukálni kell. Mivel az alkotási vágy az embernek, főleg a fiataloknak, alapvető jellemzője, meggyőződésem, hogy ha folyamatosan ilyen munkában vesznek részt, elfogadják ezt a tanulási módot, és szívesen vesznek majd részt a különböző munkák elkészítésében. Kétségeim is voltak. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az osztályt az informatika órákra két csoportra osztják, így én legfeljebb 15 fős csoportokkal dolgozom. Egy 30 fős osztályban nehezebben kivitelezhető a csoport munka. Még több munkát és előkészületet igényel ennek az előkészítése. A másik problémám, hogy kötelezve vagyunk, megfelelő számú osztályzattal értékelni a tanulók tudását minden félévben. Így nem elég csak a projektek értékelése. Ez mellett más osztályzási módszerekhez kell folyamodni: aktivitás az órákon, bizonyos órákon a tanulók tudásának a felmérése, miközben dolgoznak, gyors elméleti tesztek íratása. 3.
A projekt
Dr. Füvesi István ajánlatára részt vettem egy projektben, amely a projekt pedagógia módszereinek alkalmazását kutatja a középszintű oktatásban. Én a projekt gyakorlati részét vezettem. A projekt célcsoportja a Gimnázium második osztálya lett, akikkel a számítógépes grafikát és Web-szerkesztést dolgoztuk fel. Partnerem, Dékány Krisztina Szegedről, az elméleti hátteret dolgozta ki és az ezen a téren elért eddigi eredményeket prezentálta. A projektben három magyar tannyelvű osztály vett részt, összesen 49 tanuló. Az osztályok létszáma 14, 15 és 20 fő volt külön-külön. Heti egy órával dolgoztunk és ezen kívül két alkalommal volt gyakorlatunk. Minden gyakorlat hat iskolai órát ölelt fel. A projekt időtartama összesen 40 iskolai óra volt. A projekt lényege, hogy az órák nem azzal teltek el, hogy a szoftverek használatát magyaráztam, majd néhány gyakorlatot elvégeztek a tanulók. A szoftver használatának a technikáiból csak a legalapvetőbbeket mondtam el, majd ezzel kapcsolatosan feladatokat oldottunk meg. A többi tudni valót a tankönyvből kellett elsajátítaniuk az iskolai munkájuk során. Természetesen engem is bármikor hívhattak, ha valamit nem tudtak megérteni, vagy ha az ötleteik megvalósításához segítségre volt szükségük. A tanulók is segíthettek egymásnak. Végeredményként egy önálló munkát kellett produkálniuk. Ezek a „művek” lényegében a szorgalmukat és kreativitásukat tükrözték vissza.
A 2005/2006-os iskolaévben a következő globális terv alapján történt a képzés a második osztályban informatikából: - Vektorgrafika CorelDraw használata 11 óra Objektumok rajzolása és kitöltése. Vonalak tulajdonságai. Objektumok másolása, igazítása. Transzformációk. Görbék rajzolása. Csomópontszerkesztés. Összetett objektumok készítése. Szöveg használata. Egyéni önálló munka: Egy tájkép készítése. A kép kötelező része egy tó és nád. - Pixelgrafika CorelPhotoPaint használata 8óra Rajzolás, festés, hibajavítás. Kijelölés, maszkok használata. Szkennelés és képminőségjavítás. OCR használata. Retusálás. Transzformációk képekkel. Képformátumok. Egyéni önálló munka: a növényvilággal kapcsolatos képmontázs készítése - Prezentációkészítés Microsoft PowerPoint használata 8 óra Itt nagy hangsúlyt fektettem a multimédiás prezentációk tervezésére, mivel a program használatának alapvető technikáival a tanulók már rendelkeztek. Egyéni önálló munka: Egy prezentáció készítése a növények szaporodásának témájára. - Web-szerkesztés Microsoft FrontPage használata 8 óra Szöveg használata. Táblázatok, képek és hiperlinkek használata. A prezentáció anyagát felhasználva Web-prezentáció készíteni. - Csoportmunka Web-prezentáció készítése 5óra A csoportok már két héttel előbb megkapták a témáikat (Filmek használata, Az animációkészítés, Hangfájlok és használatuk, A HTML nyelv alapjai, Bitmap használata a CorelDraw-ban), hogy ekkorra megfelelő mennyiségű összegyűjtött anyaggal rendelkezzenek. A kapott témára minden csoportnak egy Web-prezentációt és egy PowerPoint prezentációt kellett elkészítenie. A terv a minisztérium által meghatározott tanmenethez igazodik, megfelelő számú osztályzatot biztosít, úgy hogy megpróbáltam a lehető legnagyobb mértékben használni a projekt pedagógia eszközeit. Íme néhány alkotás:
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4.
4. ábra
Tapasztalatok a pedagógus szemével
Mindenképpen szeretném kijelenteni: nagyon örülök, hogy ezzel a módszerrel dolgoztam. Élmény volt számomra is és a tanulóim számára is az informatika óra. Úgy érzem sikerült önálló munkára késztetnem őket, sőt ők ezt, láthatóan, élvezték is. De, ez nem azt jelenti, hogy minden olyan felhőtlen. Találkoztam jó néhány felmerülő problémával: - Nagyon meg kell válogatnom azt az anyagot, amelyet én adok elő, hogy az, biztos alap legyen az önálló munkájukhoz. Ez lehet, hogy nem mindenhol sikerült a legjobban. - Nem rendelkezünk megfelelő tankönyvvel. Ami önállóan és igazán jól használható, magyarázatokkal és példákkal, az, szerb nyelvű könyv. Mivel az egész munka a tanulók önállóságára alapszik, elengedhetetlen, hogy megfelelő magyar nyelvű irodalommal lássam el őket. Ha esetleg digitális formában tudnék tananyagot biztosítani nekik, még ideálisabb lenne. - Problémát jelentett, hogy az egyik osztályban 20 tanuló volt a 15 számítógépre. Itt nagyon nehézkesen tudtam megoldani az önálló munkákat. Egyértelmű, hogy csak akkor alkalmazhatom ezt a módszert, ha minden tanulónak lesz a tanteremben saját gépe. Tudatosan nem számolok arra, hogy otthon végezzék el a feladat egy részét, mert nem minden tanuló juthat géphez az iskolán kívül. Így ők hátrányba kerülnének. - Az önálló munkára szabott időkorlátokat nagyon nehéz tartani. Hajlamosak elhúzni az időt. Mivel sajnáltam a jól induló munkákat félbeszakítani, kicsúsztunk az időből. Ennek eredményeként az utolsó csoportmunka nem is lett teljesen kész. - Eleinte nem mertek „álmodni”. Nem mertek összetett, ötletes, fantáziadús munkákat tervezni, mert attól féltek, nem tudják kivitelezni. Ahogy haladtunk előre a projekt lefolyásában, ezek a korlátok mind inkább megszűntek. - A multimédiás prezentációk akkor értékesek igazán, ha nem csak tetszetősek, hanem tartalmuk is van. Ez jelentette a legnagyobb problémát a PowerPoint prezentáció elkészítésénél. Nehezen sikerült összhangba hozni a képeket, a szöveget és az animációkat. Sokan nem tudtak ellenállni a program kínálta sok grafikai és animációs lehetőségeknek, és a nagy igyekezet eredménye egy kicsit giccsesre sikeredett.
5.
Tapasztalatok a tanulók szemével
Azt szeretném kiemelni, hogy a tanulók nem tudták, hogy valamilyen új pedagógiai módszerrel tanulnak. Csak egyszerűen dolgoztunk. Amikor az első felmérésre került sor, akkor világítottunk rá, hogy egy nem szokványos oktatási módszerrel tanultak. Az első felmérést a projekt közepénél (az első félév vége), a másikat a projekt befejezése után végeztük. Az első felmérés folyamán azt mértem fel, hogy hogyan illeszthető a tanulási szokásaikba ez a módszer. Általában a tankönyvből és a füzetbe leírt jegyzeteikből tanulnak. Önállóan ritkán néznek utána más forrásokból is a tananyagnak. A tanulók legnagyobb része készített már el önállóan vagy csoportosan valamilyen tananyagot. 43% úgy nyilatkozott, hogy a lediktált tanagyagot könnyebb elkészíteni számonkérésre, mert pontosan tudják, hogy mit vár tőlük el a tanár. 57% szívesen dolgozza fel a tananyagot tanári segítséggel. Viszont a megkérdezettek 94%-a úgy értékeli, hogy a projekt módszerrel megtanult anyag maradandóbb. Íme néhány pro és kontra: -
Könnyebb úgy tanulni, ha a tananyagot multimédiás eszközökkel kísérik. A tanulás hatékonysága a tanítási módszerektől függ. Az iskolában tanítsák meg, hogyan kell alkalmazni az elsajátított elméleti tudást. A csoportmunkát, a beszámoló-készítést, az elméleti tudás gyakorlati használatát minden tantárgyból szívesen látnák. - „Értelemmel tanuljunk.” - „A tanár diktálja le az anyagot, és én azt megtanulom. Amit én egyszer megtanultam, nem felejtem el.”
A második felmérésnél már tudták, hogy mi a módszer lényege. Volt idejük tudatosan véleményt formálni róla. Először az érdekelt bennünket, hogy találkoztak-e hasonló módszerekkel. A válaszok alapján, a tanulók nagyon értékelik a tanárok minden kezdeményezését, ami eltér a frontális oktatástól. Ennek megfelelően, a kérdésre, hogy milyen tantárgyakat tanulnak ilyen módszerrel, felsoroltak minden tantárgyat, ahol ilyen kezdeményezéseket tapasztaltak. Az informatika órák szerintük úgy jók, ahogy vannak, és szívesen tanulnának más tantárgyakat is ilyen módszerrel (78.4%). Kértük tőlük, hogy sorolják fel, mit látnak jónak, és mit rossznak ebben a módszerben. A pozitív vélemények közül a következőket emelném ki: -
Már az iskolában elsajátítják a tananyag egy részét. Amire maguktól jönnek rá, azt könnyebben megjegyzik. Saját elképzelésük szerint dolgozhatnak és sok gyakorlati tudásra, tesznek szert. A légkör oldottabb. Könnyebb, érdekesebb, izgalmasabb a tanulás. Számos más dologgal is találkoznak, mire elkészítik a feladatot. Sokmindenre véletlenül jönnek rá. - Közösen könnyebb tanulni és dolgozni. De egyedül is képesek lesznek majd bármilyen új témával foglalkozni. - Egyeseknek nem kell semmit csinálni, hanem a többiek dolgoznak helyettük és ők jó jegyet kapok.
A negatívumok: - Sok időt vesz igénybe. Sok felesleges információt hallanak. Csak idővesztés és nincs eredménye. - Vannak olyan tanulók, akik nem értek meg erre az önállóságra és a számukra így sokkal nehezebb tanulni. Egyszerűbb nekik, ha a tananyagot a tanár adja elő. - Gondolkodni kell. - Nehéz, ha a tanár nem nyújt megfelelő segítséget. - Ha a csoport egy tagja közömbös a munka iránt, nem alakulhat ki megfelelő hangulat és munkakörnyezet. Mivel ez a módszer közvetlen kapcsolatot feltételez a diákok között is és a tanár oldaláról is, a további kérdések arra vonatkoztak, hogy volt-e valamilyen kihatással a kapcsolataikra. 36% szerint semmilyen változást nem érzékeltek. Egy negatív vélemény volt, mely szerint továbbra is lusta, sőt még lustább, mint volt, és lehet, hogy ez a módszer is közrejátszott ebben. A többiek szerint az osztálytársak összefognak és segítenek annak, aki nem tud valamit. Megtanulták egymás segítségét igénybe venni. Könnyebbé teszi a barátkozást. Egészen más fényben tűnnek fel mind a tanárok, mind a diákok. A diákok új oldalukat is megmutathatják, mert nem csak száraz magolásról van szó. A tanárral való kapcsolat értékelése vegyes eredményeket adott, ami azt jelenti, hogy fokozottabb közvetlenséget igényelnek. Végül érdekelt bennünket, hogy hogyan fogadja a környezetük ezt az oktatási módszert. A megkérdezettek 31.7%-a nem is tud róla, 25%-nak nincs véleménye, 41.6%-a pozitívnak és követendőnek ítéli meg, és 1.7% nehéznek találja. 6.
Hogyan tovább?
Már a munkám elején kifejtettem, hogy fontosnak tartom azt, hogy a tanulók ne csak használni tudják a multimédiát, hanem önállóan is tudjanak multimédiás prezentációkat készíteni. Az én benyomásom és a tanulókkal végzett felmérések alapján a multimédia ilyen módon való oktatását megfelelőnek tartom oktatási és nevelési szempontból is. A tanulók legnagyobb része elfogadja és élvezi, a többieket pedig meg lehet győzni arról, hogy az ő javukat szolgálja. A tananyag elméleti részét megfelelő szinten elsajátítják, és kreatívan alkalmazni tudják. Én feltártam a saját tapasztalataimat és a jövőben a hibákat igyekszem kiküszöbölni. Akiknek sikerült az érdeklődését felkeltenem, javaslom, próbálják ki. Remélem, ők is átélik majd azokat a felemelő pillanatokat, amelyeket tanulóink sikerélményei nyújtanak nekünk.
