MÚLT JELEN JÖVŐ. I. kötet

1

MÚLT JELEN JÖVŐ A Zalai Borút Egyesület története

I. kötet

Készítette: Csaruga Bt, Zalaegerszeg Szemző Gáborné szakértő

1

2

Tartalomjegyzék 1

Tudta – e Ön, hogy a Zalai Borút Egyesület működésének 12 éve alatt ...... 5

2

A magyar szőlészet és borászat múltja .............................................................. 7

3

Magyar borrégiók és borvidékek ....................................................................... 9

4

Magyarország borvidékei ................................................................................. 11

5

Borvidékek és borutak ...................................................................................... 15

5.1

Badacsonyi borvidék ................................................................................................................. 15

5.2

Balaton felvidéki borvidék ........................................................................................................ 16

5.3

Balatonboglári borvidék ........................................................................................................... 17

5.4

Balatonfüredi - Csopaki borvidék ............................................................................................. 18

5.5

Bükki borvidék .......................................................................................................................... 20

5.6

Csongrádi Borvidék ................................................................................................................... 22

5.7

Egri Borvidék ............................................................................................................................. 23

5.8

Etyek - Budai borvidék .............................................................................................................. 24

5.9

Hajós-Bajai borvidék ................................................................................................................. 26

5.10

Kunsági Borvidék ...................................................................................................................... 26

5.11

Mátrai Borvidék ........................................................................................................................ 27

5.12

Móri borvidék ........................................................................................................................... 28

5.13

Nagy Somlói Borvidék ............................................................................................................... 30

5.14

Neszmélyi borvidék .................................................................................................................. 30

5.15

Pannonhalmi borvidék.............................................................................................................. 31

5.16

Pécsi Borvidék ........................................................................................................................... 32

5.17

Soproni Borvidék ...................................................................................................................... 34

5.18

Szekszárdi Borvidék .................................................................................................................. 36

5.19

Tokaji Borvidék ......................................................................................................................... 37

5.20

Tolnai Borvidék ......................................................................................................................... 39

5.21

Villányi Borvidék ....................................................................................................................... 40

5.22

Zalai borvidék ........................................................................................................................... 41

2

3 6

A Zalai Borút Egyesület bemutatása ............................................................... 43

6.1

Megalakulás, célok ................................................................................................................... 43

6.2

Történet .................................................................................................................................... 44

6.3

Partnerek .................................................................................................................................. 45

6.4

Szervezet, személyi és tárgyi feltételek .................................................................................... 46

6.5

Borverseny Előkészítő Bizottság (BEB) ..................................................................................... 47

6.6

Minősítő Bizottság: ................................................................................................................... 48

6.7

Gazdálkodási és pénzügyi adatok ............................................................................................. 49

6.8

Tagság összetétele .................................................................................................................... 52

6.9

A tagok által nyújtott szolgáltatások ........................................................................................ 54

7

Tevékenységek, kronológiai sorrendben ......................................................... 56

7.1

Szakmai tevékenységek ............................................................................................................ 62

7.1.1

Hagyományos borverseny ................................................................................................... 62

7.1.2

Szakmai kompetencia-fejlesztő tevékenységek: tanulmányutak, képzések, rendezvények 62

7.2

Marketing tevékenység ............................................................................................................. 63

7.3

Szolgáltatások és minősítések .................................................................................................. 64

8

SWOT analízis ................................................................................................... 66

9

A Zalai Borút Egyesület hazai és nemzetközi projekt eredmények .............. 68

10

A Szlovénia – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 keretében megvalósuló programok ......................................................... 78

10.1

Pannon Gasztronómiai élmények............................................................................................. 78

10.2

Határtalan borkultúra ............................................................................................................... 78

10.3

Jó bor – Jó szomszédság ........................................................................................................... 82

11

Elégedettségi felmérés az Egyesület tagjai körében ....................................... 83

12

A Zalai Borút Egyesület fejlesztési stratégiája ............................................... 93

12.1

Prioritások, fejlesztési irányok .................................................................................................. 93

12.2

Szervezetfejlesztés.................................................................................................................... 93

12.3

Minősítési rendszer továbbfejlesztése, minőségmenedzsment .............................................. 94

12.4

Borturizmus háttérszolgáltatásainak fejlesztése ...................................................................... 94

12.5

Partnerség továbbfejlesztése ................................................................................................... 94

3

4 12.6

Marketing tevékenység továbbfejlesztése ............................................................................... 95

12.7

Hagyományok - örökség - tudásmegőrzés ............................................................................... 95

13

Összefoglalás: küldetés és jövőkép ................................................................... 96

4

5

„ Barátot bor közt, 1 bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz…” (Ismeretlen szerző)

1 Tudta – e Ön, hogy a Zalai Borút Egyesület működésének 12 éve alatt 12 alkalommal vett részt az aktuális Utazás kiállításon és népszerűsítette az Egyesületi tagok tevékenységét és a térség turizmusát, Partnereivel közösen felújított 151 km turistautat és kijelöltek 80 km új turistautat, Kidolgoztak egy turisztikai, egy civil és egy határon átnyúló civil adatbázist, 14 alkalommal szerveztek tanulmányutat, idehaza és Ausztriába, Horvátországba, Szlovéniába, amelyeken 435 fő vett rész és lett gazdagabb más vidékek – más országok tapasztalataival, a szőlész-borász szakma titkait és a vállalkozásokhoz szükséges információkat 43 női borásszal ismertették meg, 35 foglalkozás keretében, kihelyeztek 15 települési, 46 településvégi és 28 egyéni (tagi) információs táblát, Minősítettek ill. újraminősítettek - Minősítési Szabályzatuk alapján – 65 tagi szolgáltatási tevékenységet és készítették el számukra a minősítő táblát, elkészítettek 4 borház tervdokumentációját (Letenye, Zalakaros, Zalaszentgrót, Bak településekre) kidolgoztak 6 bortúra-útvonalat, kiadtak 28 hírlevelet és eljuttatták a tagokhoz és a partnerekhez, 12 alkalommal szerveztek borversenyt, ahol a versenyző borok száma ( évjárattól, minőségtől függően ) 70 és 115 között, a kiosztott díjak száma 15-25 között mozgott,

5

6 minden évben legalább 2 települési, vagy kistérségi fesztiválon, vásáron, termékbörzén vettek részt (Egervár, Sümegcsehi, Szentgyörgyvár, Zalaszentgrót, stb.) 1 alkalommal Szlovénia legnagyobb mezőgazdasági vásárán, Gornja Radgonán egyedül képviselték hazánkat! vándor-fotókiállítást szerveztek a hagyományos borászati eszközökből, 2 szőlő génültetvényt létesítettek 1100 db szőlőfajtából Dötkön és Szentgyörgyváron, a Helikon rádióban egy évben 60 alkalommal tájékoztatták a hallgatókat a Borút tevékenységéről, internet hozzáféréssel rendelkeznek 11 éve, önálló honlapot működtetnek 2005. óta, (www.zalaiborut.hu), amelyet 3 alkalommal fejlesztettek és nyelvi mutációkkal is működik, 2 asztali számítógép, 5 laptop, 1 projektor és 1 digitális fényképezőgép segíti a munkájukat, 65 alkalommal szerveztek előadást, konferenciát, szakmai napot, projektindító és zárórendezvényt, civil fórumot, kerekasztal beszélgetést, szemináriumot, témanapot, work shopot és műhelynapot, melyeken a résztvevők száma 10 és 80 fő között mozgott, felépítettek egy boronapincét Dötkön, felújítottak és üzemeltetnek egy Civil Turisztikai Centrumot Zalaszentgróton és partnerségben felépítettek egy kemencét Dötkön, 7 év alatt 100 alkalommal szerepeltek a Zalai Hírlapban, rövidebb – hosszabb híradásban, a szakmai munkához vásároltak: borkóstoló poharat, kötényt, kancsót, tálcát, kendőt, hordót, prést, asztalt, széket, textíliát, kredencet, bortároló tartályt, hűtőszekrényt, fűnyírót és bozótvágót és még számos eszközt… az irodai munkákhoz íróasztalt, széket, szekrényt, padot, polcot, konferencia-asztalt és egyéb irodabútort, elkészítettek 6000 db képeslapot, 7000 térképes kiadványt, 23 000 db különböző kiadványt, 5500 leporellot, 1000 db turisztikai kártyát, 1000 db eseménynaptárt, 200 információs füzetet, kiadták „ A minőségbiztosítási rendszer egységesítése és fejlesztése „című tanulmányt, „ A borutak fejlesztésének lehetőségei a magyar – horvát határ mentén” című tanulmányt, „ A Zalai Borút Egyesület Fejlesztési Stratégiája” című tanulmányt. És a jelen felsorolás nem tartalmazza megvalósítás alatt lévő programok folyamatosan változó adatait……..

6

2 A magyar szőlészet és borászat múltja A magyar szőlészet és borászat több mint 1100 éves múltra tekint vissza. 1970-80-as években a mennyiségi termelés volt a fő koncepció. Mára ez megváltozott. A mai stratégia középpontjában az egyedi ökológiai adottságokra épülő, korszerű technológiával előállított garantált eredetű, minőségi termékek előállítása és forgalmazása. Magyarország a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) alapító tagjaként nagy szőlőtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik. A minőség biztosítása és a hamisítás megakadályozása érdekében e tevékenység szakmai és jogi szabályozása viszonylag hamar kezdett kialakulni. Az első ilyen jellegű szabályok a 16. századból származnak. A hegyközségekről szóló első törvényt, mely hasonló volt a jelenlegi szabályozáshoz, 1894-ben hozták meg, s az a második világháborút követő diktatúra létrejöttéig hatályban volt. 1994 óta a termelők és forgalmazók szakmai önigazgatását a hegyközségek végzik. A róluk szóló jelenlegi törvényt 1994. december 27-én fogadták el. A hegyközségi rendszer mai formájában, amely fokozatosan alakult ki, három szintből áll:  Alapegységei a hegyközségek.  A Hegyközségi Tanács, amely az adott borvidékhez tartozó hegyközségek képviselőiből tevődik össze.  A rendszer élén a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa áll, mely egyúttal terméktanács szerepet tölt be, és amely kormányzat partnere az ágazat szabályozásában, piaci intézkedéseiben. A hegyközségi rendszer elsődleges feladata a bor eredetvédelme. A szőlőtermesztés, borászat és kereskedelem azon részeit szabályozza, melyek elsődleges hatással vannak a minőségre. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a hegyközségek hegybírói adják ki minden megtermelt szőlőre a származási igazolást. Ennek hiányában a szőlő borászati célra nem használható. Az 1996-tól működő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részt vett az Európai Uniós szabályozási rendszernek megfelelő törvénymódosítás előkészítésében. A törvényeket úgy alakították ki, hogy a nemzeti hagyományok megőrzésén kívül, azok EU-konformok legyenek és illeszkedjenek a tagállamok hasonló jellegű szabályozásinak körébe. 1999-ben az Európai Unió reformja a szőlészet és borászat területén igen jelentős változásokat hozott, mely kiterjedt a szőlőtermesztés, borászati eljárások, palackozás, minősítés és ellenőrzés területeire is. Ezen túlmenően jelentős piacszabályozási intézkedéseket is tartalmazott. A Bortörvény elfogadása (1997) óta a termékpálya szabályozottan és professzionálisan működik. A 2004. év legnagyobb szakmai kihívásának az EU csatlakozás bizonyult. Az intézményrendszer kialakulatlansága, valamint az utolsó pillanatban végrehajtott jogszabály

7

módosítások miatt a kelleténél több feszültséggel, de sikerült megvalósítani ezt a célkitűzést. Kialakultak a termelési potenciál kezelésének és támogatások igénybevételének rendszerei. Sok problémát okozott a brüsszeli és a hazai szabályozás közötti szemléletbeli különbség áthidalása. A 2008-as EU-s borpiaci reform a támogatott kivágási révén újabb lökést adott a szőlőterület csökkenésének. A borpiaci reform tárgyalásai során azonban jelentős forrásokat sikerült szerezni a megmaradó ültetvények megújítása érdekében. Az egyre csökkenő volumenű hazai termék előállítás, a zsugorodó belföldi fogyasztás, a stagnáló kivitel és a lökésszerűen, de egyre nagyobb mértékben jelentkező behozatal jellemzi a mai viszonyokat. A bor- és a hegyközségi törvény módosítása nyomán 2009.év augusztusától lényegesen változnak Magyarországon a bor eredetvédelmének szabályai. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket automatikusan tovább védi az uniós jog, de 2011 utolsó napjáig termékleírást kell benyújtaniuk a borokra a jogosultaknak. A nemzeti szabályozásban az eredetvédelmet a termékleírás vett át. A termékleírások az EU hivatalos honlapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján jelennek meg. Az új uniós - és a bortörvény módosítása után a magyar - jog is három kategóriába sorolja a borokat. Az első a földrajzi jelzés nélküli bor (ez váltja fel az asztali bor kategóriát). Ezen megjelölhető az évjárat és a fajta, feltéve, hogy a fajtaazonosság eléri a 85 százalékot. A második kategória az oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű bor. Ez 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből, és a területen belül készül. A harmadik kategóriába az oltalom alatt álló, eredet megjelölésű bor tartozik. Ez kizárólag a földrajzi területen, az ott termett szőlőből készül. A második és a harmadik kategória nagyon hasonló, de az utóbbi esetében a kapcsolatnak a földrajzi hellyel alapvetőnek kell lennie. A konkrét összetevőket a termékleírás tartalmazza. A szabályozás alapelvei változatlanok, de a végrehajtás szabályai folyamatosan finomodnak.

8

(1.

számú melléklet)

3 Magyar borrégiók és borvidékek Borvidéki régió „meghatározott termőhely, a hasonló természeti adottságokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező, illetve amelynek területéről – a borvidéki régió

szomszédos borvidékek társulása,

szabályzatáról szóló rendelet alapján –

meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba„ (Bortörvény, 2004). A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a borrégiók felsorolását nem javasolta a bortörvényben. (Fontos szempont: a magyarországi 22 borvidék - a borszakma jellemző véleménye szerint túl sok, a szőlőtermelés túlságosan elaprózott. Emiatt a borvidékek gyakran nem tudnak egyegy bormárka mögé kellő nagyságú termelési hátteret állítani. A fogyasztóknak is könnyebb lenne megjegyezni 3-4 magyar borrégió nevet, mint a 22 borvidékét.)

9

A borrégiók szerveződése 2002-ben kezdődött, jelenleg a következő struktúrában jelennek meg: Csongrádi borvidék Alföld (Duna) borrégió

Hajós–Bajai borvidék Kunsági borvidék

Badacsonyi borvidék Balatonboglári borvidék Balaton borrégió

Balaton-felvidéki borvidék Balatonfüred–Csopaki borvidék Nagy-Somlói borvidék Zalai borvidék

Bükki borvidék Eger borrégió

Egri borvidék Mátraaljai borvidék

Neszmélyi borvidék Észak-Dunántúli borrégió

Etyek–Budai borvidék Móri borvidék Pannonhalmi borvidék

Pécsi borvidék Pannon borrégió

Szekszárdi borvidék Tolnai borvidék Villány–Siklósi borvidék

Sopron borrégió

Soproni borvidék

10

Tokaj-hegyalja borrégió

Tokaj-hegyaljai borvidék

4 Magyarország borvidékei Magyarországon ma 22 borvidéket tartanak számon. Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik. Gyakorlatilag az ország egész területe bortermő vidék. A talajnak és a klímának, illetve ezek változatos voltának köszönhető az a tény, hogy ez a kicsiny kis ország 22 borvidéket mondhat magáénak. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: Magyarország azon kevés országok, közé tartozik, amely a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a fehér boroktól kezdve, a testes vörös borokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak a borkészítésben.

11

Forrás: http://borturizmuskartya.hu/kep/mbv_c.jpg

12

A történeti Magyarország területének nagyobbik része mindenkor kedvező feltételeket kínált a szőlőtermesztéshez. A Kárpátok vonulatainak kivételével – melyek egyúttal a bortermesztés északi klimatikus határát is képezik – jóformán az egész ország területén megteremhetett a szőlő. A középkor folyamán a szőlőkultúra valóban meg is honosodott szinte mindenütt. Az ökológiai adottságok nem voltak mindenhol kedvezőek. A legrégibb és leghíresebb bortermelő táj a (ma Horvátországhoz tartozó) Szerémség volt. A szerémségi bort az egész középkoron át a legjobbnak tartották. Nemcsak az ország területén kereskedtek vele, hanem külföldre is szállították. Hírét-nevét még a 18. században is legendák övezték. Utána következtek a somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, végül pedig az erdélyi borok. Borvidékeinknek ezt az első felsorolását Oláh Miklós váradi püspök készítette el a 16. század elején írott munkájában (Oláh M. 1891: 551). Borvidékeink nevüket többnyire egy-egy városról vagy nagyobb településről kapták. Például az egri, a pozsonyi, a tokaji, a szekszárdi, a villányi borvidék, de ezt lehetne tovább sorolni. Az is előfordult, hogy nem a névadó település szolgáltatta a legjobb minőséget. A borvidékek neveinek csak kisebb része valódi tájnév. Egy-egy borvidék összefoglaló megjelölésére korábban használták még a megye nevét is. Ez főként olyan tájak esetében fordult elő, ahol az apróparcellás paraszti bortermelés dominált és általánosságban középszerű borokat termesztettek, például baranyai, somogyi, zalai stb. borok. Egy-egy borvidéken több borfajtát is készítettek, de általában csak a legkiemelkedőbb minőségűvel szereztek hírnevet és piacokat. A filoxéravész előtt leghíresebb fehérbor-termő vidékek voltak: a Fertő melléke, Pozsony környéke, a Balaton melléke, Neszmély és Tokaj vidéke, valamint az Érmellék. A legjobb vörösborokat a budai, a szekszárdi, a villányi, valamint az eger–visontai borvidéken termesztették. A Szerémség visszafejlődése után mindmáig a legnagyobb hírnevet Tokaj-hegyalja szerezte, s nem kétséges, hogy ezt fehér aszúborának köszönheti. Tokaj vidékén kívül a 17.–19. században még Miskolcon, egyes Bereg megyei bortermő községekben, továbbá NyugatMagyarországon Rohoncon, Ruszton, Sopronban, Pozsonyszentgyörgyön stb. is készítettek fehér aszút. Vörös aszút Szentendrén és a ménesi hegyeken (aradi borvidék) állítottak elő. A Szilágyságban, Erdélyben a két Küküllő mentén és a Mezőségen savanykás fehér borok teremtek. Magyarországon jelenleg 22 borvidéke közül három található a Nagy-alföldön. Ez a három borvidék teszi ki területnagyság szempontjából a bortermelő vidékek 45 százalékát. Tizenöt borvidék van a Dunántúlon, négy pedig Észak-Magyarországon. Területméret szerint a borvidékek nagyban különböznek. A két legkisebb, Mór és Somló 1000 hektár alatt vannak, míg a legnagyobb, a Kunság, 25.600 hektáron terül el. A legtöbb borvidék nagysága 1000-5000 hektár között mozog.

13

Magyarországot többnyire fehér bortermelő országként ismerik, a mennyiséget tekintve ez igaz is. A Magyarországon készített borok 75 százaléka fehér, viszont hírnevet inkább vörös borok készítésében szerzett az ország, főleg a szekszárdi, villányi, és az egri borok sikerei miatt. Egyre több kék szőlőt telepítenek országszerte, ez mutatja a növekvő igényt.

14

5 Borvidékek és borutak 5.1 Badacsonyi borvidék Történet: Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. A XVIII. századtól számos főrangú magyarországi család versenyzett itt szőlőbirtokért.

A

filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására. Érdekessége a borvidéknek, hogy a szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot gris borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. Földrajzi elhelyezkedés: Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Dunántúl középső részén a Balaton északi partvidékén a Tapolcai és a Káli medencében helyezkedik el, 16 településen. Terület: A termőterület nagysága kb. 4263 ha, ebből jelenleg 1790 ha a ténylegesen beültetett termőterület. Klíma, talajviszonyok: Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. A borvidék alapkőzete agyag, homok és bazalt, amelyeken vályogos barna erdő talaj alakult ki. Szőlőfajták: A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas alkohol és extra tartalommal. Jó évjáratokban kései szüretelésű borokat, sőt jégbort is készítenek.

A területet jellemző szőlőfajták:

Olaszrizling, Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), Szürkebarát, Kéknyelű, Budai zöld, Zeusz fajták. A területen működő borút: Badacsonyi Történelmi Borvidéki Borút Egyesület jelenleg 31 taggal működik, az állomások minősítettek. A borútnak állomásai vannak a névadó településen Badacsonyban, Badacsonytomajon, Badacsonyörsön, Badacsonytördemicen, Káptalantótiban, Révfülöpön, Balatonrendesen, Szigligeten, Hegymagason és Gyulakeszin. A Borút Egyesület tagjai között találhatók pincészetek, vendéglátóhelyek (éttermek) és szállásadók (Panziók, szállodák) egyaránt. A badacsonyi turizmus a 15

kezdetektől jól használta ki a szép táj, a kellemes tó és a finom borok együttélését. A hegyoldalban lévő ódon pincék, présházak már a XIX. században kedvelt célpontjai voltak a kirándulóknak. Ma is sokan említik legfőbb vonzerőként azt az élményt, amit a tájban való gyönyörködés és a finom badacsonyi borok kortyolása ad az embernek a pince előtti teraszon ülve. Elérhetőségek: Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület, 8261.Badacsony, Park u. 14, Tel: 87 – 431 046, www.badacsonyiborut.hu

5.2

Balaton felvidéki borvidék

Történet: Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Eszterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes csemegeborokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék a Keszthelytől Zánkáig húzódó területet öleli magába, kivéve a Badacsonyi borvidék területét, 23 településen. Terület: Kb. 5344 ha, melyből jelenleg 1497 ha termő szőlő. Klíma, talajviszonyok: Éghajlata már nem mindenütt olyan kedvező (különösen a tótól távolabb eső részein), mint a szomszédos Badacsonyi borvidéké. Termesztési viszonyai általában a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak. A Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok. Szőlőfajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay, Rajnai rizling, Rizlingszilváni (Müller Thurgau), Zweigelt. A területen működő borutak: Da Bibere Balatonfelvidéki Borút: A Balaton környékének szőlővel betelepített hegyei a világ legszebb panorámáját kínálják. A borút települései a Balaton- Felvidéki Nemzeti Park részét képezik. Több mint kétezer éves hagyománya van itt a szőlőművelésnek és a borkészítésnek. Elérhetőség: Da Bibere Balatonfelvidéki Borút Egyesület: Nemesvita, Széchenyi út.3, 85 - 466 233, Balatonederics, Kossuth u. 62, Balatongyörök. Kossuth u. 26. www.balatonfelvideki.hu 16

Cserszegi Fűszeres Nemzetközi Borút: A 2003-ban alakult első magyarországi tematikus borút egyesület a Georgikon Karon nemesített fajták termelőinek összefogásával jött létre. A közel félszáz tagot számláló szervezet alapítói elsődlegesen a Balaton régióban találhatóak, ahol 15 minősített pincében lehet kóstolni az új nemesítésű fajták borait. A Cserszegi fűszeres borával világhírt szerző Hilltop Neszmély Rt. mellett az örökös tiszteletbeli elnök, (néhai) Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő szülőházában borászkodó Jásdi István és a középiskola, ahol az országosan ismert szakember tanult, a Széchenyi Ferenc Szakképző kiváló minőségű Keszthelyen nemesített fajtáinak boraival biztosítja a történelmi hátteret és mutat példát. A Mátraalján, Pécs környékén és természetesen az alföldön több neves családi pincészet (Frittmann Testvérek Kft., Kökény és Fia), illetve az Öregbaglas Kft. Kéthelyről, és a Feind Borház Balatonfőkajárról, valamint a Németh Borház Keszthelyről szintén a népes tagság közé tartozik. A térségbe érkező vendégeiket Cserszegtomajon, a Festetics Pincében méltó körülmények között várják. A világ különböző borvidékein és a környező országokban elkezdődött a hungarikumok termelőinek összefogása. Európai követnek a Bécsben élő magyar udvari tanácsost, a borászat elismert szaktekintélyét, Barna Józsefet választották. Elérhetőség: 8732. Cserszegtomaj, Községháza u. 4.83/310 590. www.balatonfelvideki.vendegvaro.hu

5.3 Balatonboglári borvidék Történet: A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon, részben, pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéravész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immúnis pannonhomok talajokon telepített szőlő a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette. Földrajzi elhelyezkedés: Balatonboglár lehatárolt termőterület a Balaton Déli partján mintegy 50 km hosszúságban helyenként 20-25 km szélességbe benyúlva helyezkedik el. A Balaton déli partján Zamárditól Balatonkeresztúrig húzódik. Szintén ehhez a borvidékhez tartozik a Kéthely és Marcali körül elterülő szőlővidék. Dél - Nyugat irányú dombos vonulatokon helyezkednek el a szőlőültetvények. 21 település tartozik a borvidékhez. Terület: A termőterület nagysága kb. 10391 ha, ebből jelenleg 2899 ha a ténylegesen beültetett termőterület. Klíma, talajviszonyok: Az új szőlőültetvények a gazdagabb lösz- és középkötött vályogtalajokon bőven teremnek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adnak. Klímája kiegyenlített, így a termelési biztonság jó. Alapkőzete agyagos, homokos üledék, amelyre lösz rakódott le ezen alakult ki a lejtőlösz és vályogtalaj. Szőlőfajták: Chardonnay, Királyleányka, Zöldveltelini, Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon. 17

A területen működő borutak: Dél Balatoni Borút, Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balaton, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki. Napjainkban tizenhat hegyközség területén közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát. Elérhetőség: Dél-Balatoni Borút Egyesület, 8360, Balatonboglár, Erzsébet út.11. tel:85 550 333, www.dbb.hu Marcali–hát Borút: Működése a következő településekre terjed ki: Marcali, Kéthely, Mesztegnyő és Böhönye.

Az Egyesületnek jelenleg 27 tagja van.

A Boronka - régió természeti, néprajzi és

kultúrtörténeti, építészeti értékekben igen gazdag terület, amely jó alapot szolgáltat a turizmus, az ökoturizmus megvalósításához. A táj az északi mérsékelt éghajlati zóna mérsékelten meleg éghajlati övébe tartozik, elsősorban a szubmediterrán klímahatás érvényesül.

A terület a Balaton vízgyűjtő

területéhez tartozik. Jellemző a vízfolyások nagy száma, legjelentősebb közülük a Boronka-patak, amely Nagybajomtól délre ered és a Papréti-árok, a Nádas-patak vízével kibővülve, magas partok között, szabályozott mederben folyik észak felé. A térségben 14 tavat találunk, amelyek összterülete 182 ha, ezen kívül van a mesztegnyői 14 tó 88 ha-os összterülettel. Elérhetőség: Marcali–hát Borút Egyesület, 8700. Marcali, Rákóczi u. 17. www.marcali.celodin.hu.

5.4 Balatonfüredi - Csopaki borvidék Történet: Pannóniában már régebbről ismert volt a szőlőművelés, Probus császár idejében fejlődésnek indult. A Baláca-pusztán feltárt villa urbana romjai a II.-III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. A XVIII. században újra fellendült Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére, már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehérborok társaságában. A borvidék híres fajtája az Olaszrizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A Tihanyi félsziget tüzes vörösborairól nevezetes. Földrajzi elhelyezkedés: A Balaton északi partján Zánkától Balatonalmádiig húzódik a borvidék, 24 településen. Terület: 6445 ha, amelyből kb. 2143 ha áll művelés alatt.

18

Klíma, talajviszonyok: Éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékhez hasonlítanak. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény javítja a szőlő minőségét. A terület földtani felépítése igen változatos. A csopaki és balatonfüredi borok jellegzetes, markáns savtartalma a mészben gazdag, vályogos talajnak köszönhető. Szőlőfajták: Olaszrizling (a termőterület 40%-a), Rizlingszilváni (Müller - Thurgau), Chardonnay, Tramini, Ottonel muskotály. A borvidéken található borutak: Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút: A Balatonakali Borút történelmi szőlőhegyet bemutató, megismertető program. A településhez tatozó Fenye-hegy, Horog-völgy és Les-hegy alkotják a történelmi szőlőhegyet. Balatonakaliból vagy Fövenyesről indulva páratlan panorámával rendelkező

túra

útvonal

mintegy

8

km-es

hosszúságú.

Gyalogosan,

kerékpárral

vagy

személygépkocsival is járható, de leginkább a gyalogtúra javasolt. Az útvonal lehetővé teszi 6 műemlék pince megtekintését. A pincék XVIII-XIX. században épült pincék, présházak. A szőlőhegy jellegzetes egy vagy kétszintes épületei a korra és a helyre jellemzőek. Megtalálható a Balatonfelvidék egyetlen egyszintes boronafalas pincéjétől az egyszintes iszlinges pincéig a többszintes pincén át a présházak minden változata. Elérhetőség: Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesület, 8243. Balatonakali Orgona u. 3. www. balatonfured-csopaki-borvidek.hu Balatonfüred és Környéke Borút: Balatonfüred, Tihany, Balatonszőlős, Pécsely és Aszófő térségét öleli fel a Balatonfüred és Környéke Borút. A jelenleg a borút hossza 46 km. Az egyesület teljes körű szolgáltatásra törekszik: kényelmes szállások, emlékezetes élményeket okozó asztali örömök, borkóstolók, kiváló pincészetek, természeti, történelmi, néprajzi különlegességek és persze a Balaton ígéretei: strandolás, vízi-és más sportlehetőségek, szabadidős programok, rendezvények széles választéka áll az érdeklődők rendelkezésére. Elkészítették az étel-ital kínálatot is tükröző térségi turisztikai térképet. Régi recepteket is felkutattak, az éttermek választékában kétharmad részt helyi nedűket kínálnak. Standard minőségi rendszer alapján minősítik a borút állomásokat. A minősített borút állomás címet viselő szolgáltatók esetében egyesületünk garantálja a nyújtott szolgáltatások jó színvonalát.

A Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület 2001-ben alakult meg 13 fővel, mely

mostanra 47 főre gyarapodott. A borút hossza 46 km és öt településen halad keresztül: Aszófő, Balatonszőlős, Pécsely, Tihany, Balatonfüred térségét öleli fel. Könnyen végigjárható gyalogszerrel, biciklivel, gépkocsival. Az egyesületnek, nemcsak borász-szőlőtermesztő tagjai vannak, hanem vannak olyan szolgáltatást nyújtó tagok is, akik különböző szabadidős tevékenységet biztosítsanak;

19

vitorlázás, lovaglás, illetve, felvételét kérte a két vadásztársaság, és a területen működő horgászegyesület is. Elérhetőség: Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület, Balatonfüred, Pálóczi Horváth Ádám u. 36/d, 87341/ 663, www. balatonfured-csopaki-borvidek.hu Csopak Környéki Borút: A Balaton-felvidék legszebb részén elterülő szőlőültetvények borait kóstolhatják a vendégek. A borkóstolás mellett kellemes és szép környezetben lehet kirándulni a környező erdőkben, és az Alsóörsi Cseri kilátóról a Balaton-felvidék felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak. A tájházak, és a régi templomok látványossága megragadja a vendégeket. Az itt működő egyesület nonprofit jellegű tevékenységet folytat és ennek keretében szervezi programjait. Elérhetőség: Csopak Környéki Borút Egyesület, Lovas, Fő út. 8, 87/447 352, www. balatonfuredcsopaki-borvidek.hu Dörgicse és környéke Borút: Korabeli írások a honfoglalás után káptalanok, püspökségek szőlőbirtokaiként említik a tájegységet. A tótól felfelé kanyargó utak mentén régi legelők, erdők és szőlőskertek váltogatják egymást megannyi présházzal, pincével tarkítva. A területen az őshonosnak számító Rizling, Muskotály, Rizlingszilváni, Chaessla fajták mellett Chardonnay, Szürkebarát, Irsai Olivér, Tramini és néhány kékszőlő is karakteres illatú, tüzes, jól szállítható bort ad. A dörgicsei völgyből indulnak a környék turista útjai, melyek a hegytetőket is érintik, páratlan kilátást nyitva a Balatonra. Elérhetőség: Dörgicse és környéke Borút Egyesület, Balatonudvari, Árpád u.1., 87/342 025, www. balatonfured-csopaki-borvidek.hu, www.balaton.hu/borutdörgicsekörnyéke Zánkai-Nivegy-Völgyi Borút: Csendes és megnyugtató békesség, ami átlengi a tájat és átjárja az ide látogatók szívét és lelkét. Egy tradíciók által minden porcikájában átitatott múlt vezérli itt a jelen másodperceit. Rég letűnt idők örök mementója, az Árpád-házi királyaink idejében - a 13. században alkotott erődítmény-templom vigyázza a vidéket a Szent Balázs-hegy oldalán. Elérhetőségek: Zánkai-Nivegy-Völgyi Borút Egyesület, 8251.Zánka, Ifjúság u. 10., 87/468 476, www. balatonfured-csopaki-borvidek.hu, www.balatoniborut.hu.

5.5 Bükki borvidék Történet: Nagymiskolc területéről már az ősember gyűjtögető gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal rendelkezünk, őstermelésre, a legrégibb időktől vannak adataink. A legkülönbözőbb gyümölcsfajok megtelepítésére voltak alkalmasak ezek a területek, és a még megbecsültebb szőlő, a bortermelést jelentő növény felkarolására. A vadszőlő ugyanis mint a Magyar Középhegység őshonos növénye már ismert volt. Termését már a jégkor végétől itt élő ősember is ismerte. A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejtteti, hogy a 20

szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura. 1503. február 11-én Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bevitt bort elveszíti." Ekkor már nem csak a Diósgyőrt övező déli fekvésű dombok és Miskolc melletti Szinva pataktól északra fekvő dombvonulatok a szőlőkultúra virágzó területei. 1798-ban Pesten megjelent "Statistik des Königreichs" című gazdasági munkában érdekes megállapítás található: "A tokaji, soproni és a ruszti bor kereskedelméből származó jövedelmet a miskolci megelőzi." Ennek oka volt az is, hogy egyes Hegyaljai szőlők mustjai is a miskolci pincehálózatban érlelődtek, és innen kerültek külföldre. E hatalmas pincehálózat legöregebb pincéi még középkori eredetűek, de a hálózatuk a XVII-XVIII. századra fejlődött ki. A XVIII. században a fő fajták Gohér, Furmint, Hárslevelű, Bátai, Demjén és Fejér szőlő. Az 1828-as jobbágyösszeírásból tudjuk, hogy Borsod lakosságának szegényebb rétegei többek között Miskolc szőlőiben kerestek munkát. Földrajzi elhelyezkedés: A Bükk-hegység déli lejtőin mintegy az egri borvidék folytatásaként terül el, 22 településen. Terület: Kb. 18597 ha (!) ebből jelenleg termő szőlő mindössze 1183 ha. Klíma, talajviszonyok: A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, s így kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön. Meszes vályogtalaj, valamint a löszös talaj a jellemző Szőlőfajták: A bükk(alja)i borok nagyrésze illatos, savakban gazdag, üde, ezért jó pezsgő lehetne, de egyelőre nem történtek ilyen irányú befektetések Leányka, Olaszrizling, Rizlingszilváni (Müller Thurgau), Cserszegi fűszeres, Zweigelt, Kékfrankos. A borvidéken található borút: Bükkaljai Borút: A bükkaljai borvidék a matyóknál kezdődik: Mezőkövesden a Hadas városrész népi lakóházaiban, kézműves műhelyeiben, sőt még a Szent László templom falképein is megismerhetjük életmódjukat, gyönyörű hímzéseiket. A város határában pedig az ország egyik legjelentősebb gyógyés strandfürdője, a Zsóry várja a gyógyulni vagy pihenni vágyókat. Hasonló a gyógyvíz a bogácsi strandon is, aminek sajátossága, hogy a téli vendég akár a gőzölgő, nyitott medencéből is szemmel tarthatja hóembert építő gyermekét. A Bükk ezen a vidéken rejti a legnagyobb és legtöbb különös tufakúpot, úgynevezett kaptárkövet. Itt található a Subalyuk, ahol Közép-Európa legidősebb ősemberleletét, a Neander-völgyiek maradványait megtalálták. A Bükkön át továbbhaladva pedig cseppkő- és mésztufa barlang is várja a kirándulót, immár Lillafüreden, ahol a Palotaszálló áll, és ahol az ország legnagyobb vízesése zuhog alá. Ez Miskolc széle, beljebb a királynék négytornyos diósgyőri

21

vára kínál látnivalót.

A borvidék szélén, Szikszón nagyon szép gótikus eredetű templomban

zárhatjuk a túrát. Elérhetőségek: Bükkaljai Borút Egyesület, 3413. Cserépfalu, Petőfi u. 46, tel: 49 423 132, www.magyarborutak.hu, www.bukkaljaiborut.hu

5.6 Csongrádi Borvidék Történet: Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló egymáshoz. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A XV. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: "A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll." A XVIXVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ez a téli fagy ellen jelentett biztonságos védelmet. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették. A XVIII. század első felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. Földrajzi elhelyezkedés: A Tisza folyó két partján, mintegy 100 km-es hosszban helyezkedik el. Nyugatról és északról Duna-Tisza Közi Homokhátság, keletről a Maros-Körös köze, délről az országhatár határolja. 16 település tartozik a borvidékhez. Terület: Kb. 14275 ha, szőlőültetvények nagysága 1770 ha. Klíma, talajviszonyok: Változatos, szélsőséges klímája a Kiskunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a napfényes órák száma. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke. A borvidék homokos, kisebb részben löszös talajon terül el. Szőlőfajták: Kövidinka, Olaszrizling, Kunleány, Zweigelt, Kékfrankos. A borvidéken található borút: Duna Borrégió Borút: célja, hogy megismertesse és megízleltesse az Alföld napfénnyel telt borait, jellegzetes, máshol nem található ételeit és bemutassa e vidék kulturális és történelmi hagyományait. Szolgáltatások: érdeklődésnek megfelelő (bor) útvonalak, borkóstolóval egybekötött pincelátogatások, 22

helyi kézművesek műhelyeinek bemutatása. Az Egyesület 2002. évben alakult, tagjai között borászatok, egyesületek, magánszemélyek és önkormányzatok találhatók. Jelenleg 23 borász tagja van. Elérhetőségek: Duna Borrégió Borút Egyesület,

6200. Kiskőrös, Izsáki u. 10. tel: 76 504 293,

www.dbborut.hu

5.7 Egri Borvidék Történet: A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete. Ennek persze a mai szőlőtermesztéshez nincs sok köze. Az első püspökségek egyikét Egerben alapította Szent István király. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl. a hordó használatát). Az egyház központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermelésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették. Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szőlőtermesztés fennmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem fogyasztottak bort, de eladásából komoly bevételt szerezhettek. A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérszőlők rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktől. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések során új fajták is bekerültek a borvidékre. A borvidékhez tartozó Debrői körzet híres bora a Debrői hárslevelű. Magyarország eredetvédett borai közül az Egri Bikavér az első, miután a hegyközség már 1997-ben megalkotta a "Bikavér kódex"-et 1997-ben. A legdinamikusabban fejlődő borvidék az elmúlt tíz évben Földrajzi elhelyezkedés: Magyarország északi részén, a Bükk-hegység délnyugati oldalán fekszik, 18 településen. Terület: 22342ha, ebből kb. 4395 ha van betelepítve szőlővel. Klíma, talajviszonyok: Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik. Változatos altalajon alakult ki a barna erdő talaj. Különös jelentősége van a riolit tufának, mivel a környék pincéit ebbe a képződménybe vágták. Szőlőfajták: Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonell muskotály, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Merlot, Blauburger, Pinot noir. Érdekességek: Az egri bikavér egy olyan cuvée amelyben legalább háromféle bor van, Egerben elsősorban a kékfrankost használják.

23

A borvidéken található borút: Egri Borút: Az Egri borvidék mintegy 5000 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és 18 községet foglal magába. Hogy mikor készülhetett az első bikavér, nem tudni, de a legenda szerint a bor neve a török korból ered. Az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak, babonásak lévén a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz, viszont a bor legendás lett. Ma itt találhatóak a következő „ Borkultúra utak: Hárslevelű útja, Olaszrizling útja,Bikavér útja, Leányka útja, kőporos útja, Kaptárkövek útja, Sziklaforrás útja”. Elérhetőségek: Egri Borút Egyesület, 3300. Eger, Ipoly u. 3, 36/423 033, www.egriborut.hu

5.8

Etyek - Budai borvidék

Történet: Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. A törökök kiűzése után német nemzetiségű szőlőművelők is letelepedtek, valószínűleg betelepítés révén. A Duna kiváló szállítási lehetőséget jelentett, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is működik. A XVIII. század második felében rendszeressé vált a szőlőtelepítés Promontoron és környékén. Valami kis szőlővel a legszerényebb zsellér is rendelkezett. A század végétől különösen a Promontoron és Kistétényben szőlőt bérlő budai, pesti polgárok részéről nagy divatja lett a pincézésnek, aminek hatására igen komoly pincekultusz alakult ki. 1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel, újításaikkal. A XIX. század végén a Törley család híres pezsgői alapanyagának fehér borát is ezen a területen, Etyek térségében termelték. Földrajzi elhelyezkedés: Az Etyek-Budai borvidék a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei – Budai hegységig húzódik, 20 településen. Terület: Kb. 7117 hektár, ebből a szőlőültetvények területe 1480 ha. Klíma, talajviszonyok: A lefolyásos domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad, ritkák a számottevő fagykárok. Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb, csapadékellátottsága közelíti az országos átlagot. Az ökológiai adottságok lehetővé teszik a korai szürettel kiváló pezsgő-alapborok, késői szürettel pedig a minőségi 24

borok készítését. Jellegzetes vályogos talaj és barna erdő talaj, mindkettő jelentős aktív mész tartalommal, amely a borvidékre jellemző úgynevezett meszes borokban is érezhető. Szőlőfajták: Olaszrizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Zöldveltelini, Szürkebarát. A borvidékre elsősorban a divatos, nem túl testes, savakban gazdag reduktív eljárással készülő borok jellemzőek. A terület adottságai kiválóan alkalmasak pezsgő alapbor készítésére. A borvidéken található borút: Etyeki Borút: Etyek Fejér megye északkeleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén fekszik. Adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval. A viszonylag szeles, kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető klíma, valamint a löszös, mészköves talaj karakteres borok készítésére rendelték a területet. Nem csoda hát, hogy a környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, azonban a szőlőtermesztés ma ismert hagyományait az 1700-as évek elejére vezethetjük vissza. 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe, akik felszántották a letarolt földeket, kiirtották az erdőket és néhány évtized alatt felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek jelentős része most is használatban van. Fejlődtek a szőlőtermelés, szüret és feldolgozás speciális eszközei, monumentális, ma is működőképes bálványsajtók készültek. Az etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra is válságba jutott. A fordulatot az 1955-ös év hozta meg, amikor megalakult a Hungarovin borgazdasági kombinát etyeki célgazdasága. Elérhetőségek: Etyeki Borút Egyesület, 2091.Etyek, Körpince köz 4, 22/353 655, www.etyekiborut.hu Velencei tó Környéki Borút: A Velence környéki szőlősgazdák kezdeményezésére 2001-ben megalakult a Velencei-tó Környéki Borút egyesület. A szervezet tagjai a helyi önkormányzatok közül Gárdony, Nadap, Kápolnásnyék, Velence, valamint a Pázmánd Környéke Hegyközség, a Velencei Szent Benediktus Borrend és a Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakiskola. A Velencei-hegységben már a XVII. Században szőlőművelést és bortermelést folytattak, amelyről azóta is fennmaradt pincék tanúskodnak. A vidék 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. A borvidékre jellemzőek a változatos domborzati viszonyok. Ennek előnye a hegyvonulatok védő hatása, a fennsík és a medencejelleg, ahol igen kiegyensúlyozott az időjárás. A borok eredeti gyümölcsillatúak, világos színűek, finom savakkal rendelkező, elegáns fehérborok és testes vörösborok. A borút az odaérkező vendégeket széles körű szolgáltatásokkal, borkóstolókkal, érdekes látnivalókkal és hangulatos pince-fogadókkal várja. Elérhetőségek: Velencei tó Környéki Borút Egyesület, 2481.Velence, Ország u. 19, 22/579 172, www.magyarborutak.hu 25

5.9 Hajós-Bajai borvidék Történet: Története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez. A különbség az, hogy itt a XVIII. században németek települtek be. Ennek nyomait a hajósi pincefalun is felfedezhetjük, jellegzetes pinceutcás, népi barokk, oromfalas pincefalukban a löszbe vájt pincékben érlelték a bort. A kékkötényes német boros gazdák szakértelme nagyban hozzájárult a borvidék jó hírének, rangjának növekedéséhez. A filoxéravészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös és fehérbor fajták köre is kiszélesedett. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék a Duna-Tisza közének déli részén, az úgynevezett bácskai löszhát lejtőin helyezkedik el. Terület: Kb. 14873 ha (első osztályú szőlőtermő terület nincs), ebből 1681 ha termő. Klíma, talajviszonyok: Szélsőséges, esetenként téli és késő tavaszi fagykár károsítja az ültetvényeket. A terület enyhe lejtésű dombjait lösz, löszös vályog talaj építi fel. Magyarország legmelegebb régiója, amely egyben országosan a legnagyobb óraszámú napbesugárzást is kapja, de a kemény tél miatt nagy a fagyveszélyeztetettsége Szőlőfajták: Kunleány, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Királyleányka, Kékfrankos, Zweigelt, Kadarka. A Borvidéken található borút: Duna Borrégió Borút: Az itt működő Egyesület célja, hogy megismertesse és megízleltesse az Alföld napfénnyel telt borait, jellegzetes, máshol nem található ételeit és bemutassa e vidék kulturális és történelmi hagyományait. Tevékenységeik: érdeklődésnek megfelelő (bor)útvonalak, borkóstolóval egybekötött pincelátogatás szervezése, helyi kézművesek műhelyeit bem utatása, programszervezések. Elérhetőségek: Duna Borrégió Borút Egyesület, 6200.Kiskőrös, Izsáki u. 10, 76/504 293, www.magyarborutak.hu

5.10 Kunsági Borvidék Történet: A Mohácsi vész előtti időkből nincs tudomásunk arról, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez (lásd. Csongrádi borvidék). A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták 26

telepítésével. A 70-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. Földrajzi elhelyezkedés: Legnagyobb része az Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén valamint a Tiszazugban terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá. 97 település tartozik a borvidékhez. Terület: Ez Magyarország legnagyobb borvidéke, területe 104962ha, ebből 29544 ha a szőlővel betelepített terület nagysága. Klíma, talajviszonyok: Éghajlata változatos, szélsőséges. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Nyári hőségnapokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. Elsősorban meszes homok, alárendelten lösz, vályog és réti talajok fordulnak elő. Szőlőfajták: Kövidinka, Izsáki fehér, Ezerjó, Piros Szlanka, Pozsonyi fehér, Kadarka. A Borvidéken található borút: Duna Borrégió Borút: Az Egyesület célja, hogy megismertesse és megízleltesse az Alföld napfénnyel telt borait, jellegzetes, máshol nem található ételeit és bemutassa e vidék kulturális és történelmi hagyományait. Tevékenységeik: Érdeklődésnek megfelelő (bor)útvonalak, borkóstolóval egybekötött pincelátogatás szervezése, helyi kézművesek műhelyeit bemutatása, programszervezések. Elérhetőségek: Duna Borrégió Borút Egyesület, 6200. Kiskőrös, Izsáki u. 10, 76/504 293, www.magyarborutak.hu

5.11 Mátrai Borvidék Történet: 1042-ben Saár határában királyi adományból zárdát építettek, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. Egy 1261-ből származó okirat Gungus Puspolyt (Gyöngyöspüspökit) szőlőivel együtt az egri egyháznak adta. 1334-ben kelt engedély szerint, Gyöngyös város a földesúrtól "menten" választhatja törvényhozó testületét, és a város területén termelt borral szabadon rendelkezik. A XV. Században a borvidék olyan színvonalat ért el, hogy nagyobb mértékben megindult a borkereskedelem. A törökök elfoglalták Gyöngyöst, aminek fő oka az volt, hogy minél több dézsmabort hajtsanak be, amit a hatvani bég jó pénzen értékesített. A török uralom után a vidék népe Rákóczit támogatta, s a szabadságharc után a szőlőművesek is jobbágysorba süllyedtek. Az új birtokosok a fejlesztéssel nem törődtek, így a szőlőkultúra csak lassan fejlődött. Mária Terézia 1755-ös vámrendelete e borvidék borkereskedelmét is sújtotta. A XVIII. század közepén ennek ellenére nagyobb szőlőtelepítések voltak. A filoxéra pusztítását a mátraaljai szőlők sem kerülhették el. A XX. század első harmadában a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje ért el világhírnevet, és itthoni elismerést szereztek a Visontai

27

rizling az Abasári rizling valamint a Domoszlói muskotály borok. A borvidék néhány pincéjében régi idők óta kóser borokat is készítettek. Földrajzi elhelyezkedés: A Mátra-hegységtől délre helyezkedik el. A szőlőültetvények Hatvantól Domoszlóig húzódnak, 22 településen. Terület: 32382 ha, ebből 7574 ha van szőlővel betelepítve. Klíma, talajviszonyok: A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől, ezáltal kedvező mikroklíma alakul ki. Talajai változatosak, elsősorban agyagon és löszön alakult ki a barna erdő talaj, de megtalálható az agyagbemosásos erdő talaj is. Szőlőfajták: Chardonnay, Tramini, Leányka, Szürkebarát, Olaszrizling, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc. A Borvidéken található borút: Mátraaljai Borút: Gyöngyös belvárosa a régi mezővárosok hangulatát idézi, hogy nem akármilyen jelentőségű város volt, azt jól mutatja a barokk Nagytemplom. A méltóságteljes épület mellett bizonyíték erre a Kincstár is, ami a római katolikus egyház hazai gyűjteményeinek rangsorában a második helyet foglalja el. Az egyetlen viszont az országban az épen és egységben maradt, középkori eredetű, ferences kolostori műemlék könyvtár. Az ország teteje, az 1014 méter magas Kékestető és a közeli Mátraháza gyönyörű vidéke a túrázókat, tiszta levegője a gyógyulni vágyókat, sípályái a sport szerelmeseit vonzzák. Markaz a vizet és a horgászatot, a vízi sportokat kedvelők kedvenc helye lehet, hiszen határában található egy víztározó-tó; a szomszédos Kisnánán pedig gót stílusú várrom hívja időutazásra a látogatókat. Gyöngyöspatán is feltétlenül meg kell állni: a gótikus templomban nemcsak XV. századi falképek láthatók, de itt található az országban egyedül a Jézus családját bemutató Jesszefa. A borvidéken túlra kalandozva, pedig a Loire-völgyét idéző romantikus parádsasvári kastély, az üveggyár különleges élményt ígérő manufaktúrája, illetve Parád üdülőjének gyönyörű parkja és Cifra istállójának különleges kocsi gyűjteménye biztosít tartalmas időtöltést. Elérhetőségek:

Mátraaljai

Borút

Egyesület,

3200.Gyöngyös,

Fő

tér

7,

37 500 300,

www.magyarborutak.hu.

5.12 Móri borvidék Történet: A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkőkorig visszamenőleg. Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az avarok is folytattak. 1327-ben Károly Róbert Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt. A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt. Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig 28

szépen kifejlődött, de a bor nem került külföldre. A török hódoltság akasztotta meg itt is a fejlődést. A felvonuló csapatok pusztításai miatt a vidék csaknem elnéptelenedett. Emiatt pusztultak el a szőlői is. Valószínűleg a XVIII. században találkozott és forrott össze a borvidék és az Ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek. A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok keltek el a legmagasabb áron. A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken. 1901-ben kérvényezte Mór község képviselő-testülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék a Móri árokban terül el, amely a Bakony és a Vértes hegységeket választja el egymástól. Terület: 2000 ha, amelyből kb. 890 ha van betelepítve szőlővel. Klíma, talajviszonyok: Éghajlata általában a Dunántúl északi részére jellemző, és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztésre. A hegyek, dombok déli, dél-nyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki. Igen változatos magas mészkőtartalmú löszös talaj, agyagbemosódásos barna erdő talaj, valamint vörös föld váltakoznak egymással. Szőlőfajták:

Ezerjó

(a

termőterület

40%-a),Chardonnay,

Rizligszilváni

(Müller-Thurgau),

Szürkebarát, Tramini. A Borvidéken található borút: Móri Ezerjó Borút: Az Ezerjó hazájának jellegzetes hangulatát adó része a pincesor. rendezték itt meg

1934-ben

az első móri bornapot. Szervezője báró Kemény Gábor járási szolgabíró volt. Az

előkészítő munkában részt vett a gazdakör tagsága, Reich Miksa földbirtokos és borkereskedő, valamint a budapesti Ilkovits-féle Borkereskedő Vállalkozás. A Fejér megyei Naplóban is hírül adták: "hatalmas irányokban bontakozik ki a Dunántúl Tokajának idén rendezendő első Bornapja Lázasan készül ez a gyönyörű fekvésű, régi és nemes szőlővidék a szeptember 16-i Bornapra" Az első kezdeti próbálkozást a bornapok hosszú sora követte, mígnem a város legrangosabb rendezvényévé lett. Elérhetőségek: Móri Ezerjó Borút Egyesület, 8060, Mór, Zrínyi út. 36. tel: 22 256 026, www.moriborvidek.hu, www.magyarborutak.hu

29

5.13 Nagy Somlói Borvidék Történet: A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. ők már szőlőt találtak itt. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy egy 1511-ből származó egytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. Földrajzi elhelyezkedés: Dunántúl közepén a Kis-alföld keleti határán fekszik. A terület a Somló hegy lejtőire korlátozódik, 10 településen. Terület: 600 ha, amelyből 500 ha van szőlővel betelepítve, így Magyarország legkisebb borvidéke. Klíma, talajviszonyok: Egyetlen borvidékünk, ahol a hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Bazalttörmelékes löszvályog, bazalt anyagú lejtőtörmelék és tufa málladék. Szőlőfajták: Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olaszrizling, Chardonnay, Tramini. A somlói bort a nászéjszaka boraként tartják számon. A hagyomány szerint nászéjszakán elfogyasztott "somlai" bor fiú utódról gondoskodik. A Borvidéken található borút: Somló és Környéke Borút: A somlói bor a bölcsek itala, tipikusan óbor, kétéves kora előtt nagyon keveset mutat. Ideális fogyasztása négyéves fahordós érlelést kíván. Elérhetőség: Somló és Környéke borút egyesület, 8483. Somlószőlős, Pf.1. Tel: 88 278 079, www.magyarborutak.hu, www.balaton.hu

5.14 Neszmélyi borvidék Történet: Középkori hagyományokkal rendelkező borvidék. A XVIII. századtól az uradalmi gazdálkodás biztosította a jobbágyparaszti bortermelés mellett a vidék borainak jó hírét. A XIX. század második felében az Eszterházy Csákvári Uradalom híres ászári mintaszőlészete és pincészete itt alakult ki, amely messze-földön hírnevet szerzett a vidéknek. Jó hírét a magyar irodalom kiváló alkotásaiban is emlegetik.

30

Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék földrajzilag Északkelet-Dunántúlon, a Gerecse és a Vértes nyugati lejtőin, a Dunától délre terül el, 23 településen. Terület: A vidék a maga 7406 hektárnyi betelepíthető szőlőtermő területével a nagyobbak közé tartozik, ebből termőterülete 1485 hektár. Klíma, talajviszonyok: Kiváló löszös-vályogos talaja és a magyar átlagnál picit hűvösebb, csapadékosabb klímája a könnyű, karcsú fehérborok ideális termőhelyévé teszik. Klímájára a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző. Az évi hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltebbek, mint az alföldi borvidékeken. A páratartalom aránylag magas. Csapadékátlaga közepes. A termőterület alapkőzete márga, valamint agyag, ezeken barna erdőtalaj alakult ki. Szőlőfajták: A vidék koronázatlan királynője egyébként ma is az olaszrizling: szép savaival, friss gyümölcsösségével, elegáns kesernyésségével ideális mindennapi ivóbor. Ma már egyéb fajtákat is telepítettek az egykor egyed-uralkodó olaszrizling mellé: sauvignon blanc-t, királyleánykát, chardonnayt, rajnai rizlinget, cserszegi fűszerest. A területet jellemző szőlőfajták: Rizlingszilváni könnyed, finom elsődleges illatokkal rendelkezik, olaszrizling - finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható, leányka - harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi, ezerjó - élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet, rajnai rizling , chardonnay, zöld veltelini, tramini, ottonel muskotály. A borvidék borait általában reduktív körülmények között állítják elő, így tartva meg az intenzív gyümölcsillatot és az élénk savakat. A területen működő borút: Ászár – Neszmélyi Borút: Az első szőlőtőkéket valószínűleg a római légiók telepítették a környéken. A középkorban virágzó szőlőkultúrát találtak idelátogató királyaink,. Később az uradalmi és jobbágyparaszti szőlő-és bortermelés biztosította a borvidék jó hírét. Ma két elkülönített körzetben folyik a termelés: Ászári – 8 település és Neszmélyi – 15 település körzetében. Elérhetőség: Ászár – Neszmélyi Borturisztikai állomások, 2544. Neszmély, Ady e. u 11/13, www.hilltop.hu

5.15 Pannonhalmi borvidék Történet: Az egyik legkorábbi borvidék, ahol a magyarországi Bencés Főapátság uradalmaiban, falvaiban, a Szent Márton Hegyen már az államalapítás után szőlőt termeltek és bort szűrtek. A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről, az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot. Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő

31

- Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. Földrajzi elhelyezkedés: A Bakony-hegységtől északra terül el. A Pannonhalma, Csanak és Szemere hegyek alkotják a magját, 16 településen. Terület: 4000 ha, ebből mindössze 630 ha van szőlővel betelepítve. Klíma, talajviszonyok: A Bakonyvidék, részben a Győri medence, a Marcali medence agro ökológiai körzete gyakorol rá hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő-, és jó csapadék ellátottságú. Az agyag, homok és kavics alapkőzeteken alakult ki a barna erdő talaj és vékony lösztalaj takaró. Szőlőfajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), Chardonnay, Tramini. A Borvidéken található borút: Pannonhalma - Sokoróalja Borút: A borvidék Győr városától délre a Sokoró dombság lankáin terül el. Győr város turisztikai látványosságai, a Pannonhalmi Apátság, a Bakony természeti szépségei méltán csábítják a turistákat erre a környékre. A borvidéken a régi hagyományok szerint termelt illatos, testes borok a Borút Egyesület által szervezett gasztronómiai programok részévé válnak, így is segítve a borvidék borainak újbóli megismerését és a borkultúra fejlesztését is. A Pannonhalma Sokoróalja Borút csendes, festői szépségű tájakon át kalauzolja a kitűnő borok és ízletes ételek iránt érdeklődő vendégeket. A löszfalakba, löszmélyutak oldalába vájt csoportos lyukpincék különleges élményt kínálnak. A pincékben a jóféle borok mellett a térség hagyományos ételei is asztalra kerülnek. Elérhetőségek: Pannonhalma-Sokoróalja Borút Egyesület, 9082, Nyúl, Fekete J. u. 4., tel: 96/364 335, www.pannonhalmiborvidek.hu

5.16 Pécsi Borvidék Történet: A borvidéken kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát". 1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. 1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A pécsi káptalan saját használatára hozatta be az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit. A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította. 1694-ben Baranya 32

megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen. Földrajzi elhelyezkedés: A mecseki borvidék a Baranyai-dombság, a Mecsek és a Mórágyi-rög déli lejtőin terül el, vagyis a Mecsek hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék keletnyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el, 33 településen. Terület: 7000 ha, ebből csupán kb. 740 ha van betelepítve szőlővel. Klíma, talajviszonyok: Szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. A homok, agyag és mészkő rétegeket lösz és vályog talaj fedi. Szőlőfajták: Cirfandli, Olaszrizling, Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc. A Borvidéken található borútak: Mohács - Bóly Térségi Fehérborút: A Mohács - Bóly Térségi Fehérborút a Mecsekaljai történelmi borvidéken Hásságy - Bóly - Mohács és Dunaszekcső között húzódik. E mediterrán jellegű vidéket a domborzati változatosság és a szőlő - bor kultúrához kapcsolódó múltja, jelene, valamint építészeti, történeti, környezeti emlékei kötik egybe. A Mohács-Bóly Fehérborút hazánk egyik legmelegebb, szubmediterrán éghajlatú borvidéke, a termelt borok illatban, zamatban gazdag, testes fehérborok. A térségben a szőlőtermesztés tudománya évezredek óta apáról fiúra szálló mesterség. Jellemző borfajták a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Rajnai rizling, Olaszrizling, Királyleányka, Juhfark és a Zöld veltelíni, de megjelenik a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály. Jó évjáratokban finom savösszetételű pecsenyebor készül a tradicionális szőlő, a Juhfark terméséből. A borút széleskörű szolgáltatásokat nyújt borkóstolókkal, kényelmes szálláshelyekkel, érdekes látnivalókkal és hangulatos

pincefogadókkal,

vendéglőkkel

az

ideérkező

vendégek

számára.

A

térség

gasztronómiájában jelentősek a svábos ízek és horvát ételek, a tipikusan magyaros ízek, valamint a jellegzetes dunai halételek. A népi mesterségek közül megtalálható a kékfestő Nagynyárádon, mézeskalácsos, gyertyaöntő, gyapjúfonó és pacskerkészítő Bólyban, busóálarc készítő és fekete kerámia Mohácson, fafaragóműhely Hásságyon. Több településen kínálnak látnivalót a műemlék jellegű templomok, kálváriák, kastélyok, parasztházak, valamint múzeumok, kiállítások. Jelentős a hagyományőrző csoportok léte és nagy száma. Kórusok, tánccsoportok, zenekarok, kézimunkakörök, népdalkörök működnek valamennyi településen. A környék gazdag néprajzi kinccsel, hagyománnyal rendelkezik, melyek közül kiemelkedő a húsvét hétfői "Emmaus-járás" Bólyban, a Busójárás Mohácson és a Kékfestőfesztivál Nagynyárádon. 33

Elérhetőségek: Mohács - Bóly Térségi Fehérborút Egyesület, 7754. Bóly, Erzsébet tér 1, 69/368 100, www.vintour.hu, www.mohacskapu.hu Pécs-Mecseki Borút: a Pécs-Mecseki Borút 2005 júniusában alakult. Területe a Pécsi borvidéken belül, Mecseknádasdtól Pécsen át Szigetvár-Turbékig terjed és jelenleg 18 település szolgáltatóit foglalja magába. Legelterjedtebb szőlőfajtái a Chardonnay, Cirfandli, Olasz rizling, Hárslevelű, Királyleányka, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Pinot noir, Zweigelt, Cabernet sauvignon és a Merlot. A borút borai közt megtalálhatók az illatban, zamatban és extraktban gazdag, testes fehérborok mellett a mélyvörös színű, finom cseranyagban gazdag vörösborok egyaránt. A térség kedvező mikroklímája alatt egyes évjáratok magas értékű, különleges minőségű bort adnak. A borút mentén fekvő települések számos látnivalóval, kulturális rendezvénnyel várják az ide látogatókat. A Mecseknádasdon élt nemzetiségek mindennapjait mutatja be a település tájháza. Pécsvárad hazánk egyik történelmi emlékekben leggazdagabb kisvárosa, amely már a X. században is a vidék központja volt. Legjelesebb látnivalója a vár, a magyar államalapítás korának egyik kiemelkedően fontos emlékhelye. A Pécsre érkezőknek a különböző korú és építészeti stílusú templomok, művészeti-, természettudományi- és ipari jellegű múzeumok, kulturális rendezvények sokasága, továbbá számos kirándulási lehetőség akár többnapos, kellemes programot kínál. Szigetvár a török időkre emlékeztető látnivalóival invitálja az ide ellátogatókat. Pécs és környékének szőlőkultúrája a kelták koráig nyúlik vissza. Kereskedelmi útvonalai révén itt került feldolgozásra a Mecsek környéki borok jelentős része. A rómaiak virágzó szőlőkultúrát hoztak létre a környéken, amit a hunok, az avarok, majd a magyarok vittek tovább, s még a török megszállás idején sem hagyták abba a szőlőművelést. Elmondhatjuk, hogy kevés városban van a szőlőművelésnek, a borászatnak olyan hosszú, töretlen múltra visszatekintő és ma is elevenen élő tradíciója, mint Pécsett. Elérhetőségek:

Pécs-Mecseki

Borút

Egyesület,

7625.

Pécs,

Vince

u.

9/2.,

72 783381,

www.pannonborregio.hu,www.pecsmecsekiborut.hu

5.17 Soproni Borvidék Történet: I.e. 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarbantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt. Rajta keresztül vezetett a rómaiak híres borostyán útja. Folyamatos volt az alsó-ausztriai bevándorlók betelepítése, ami a XIV. század második felében volt a legintenzívebb. Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi. A soproni polgárság vagyonát a XVIII. században a szőlő képezte. A filoxéra pusztítása megtorpantotta a szőlőtermesztés fejlődését. A század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Innen ered a Kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A helyi borkimérés kizárólag saját termésű bort forgalmazhatott. Cégére fa- vagy kovácsolt vasrúdon elhelyezett csokor. A csokor legtöbbször vörösfenyőből készült és hengeres alakú volt. Ha jó öreg bort 34

mértek, a csokrot még hosszában koszorú vette körül. A csokor aljára vörös vagy fehér filcszalagot kötöttek, aszerint, hogy vörös vagy fehérbort mértek. A szalagokba apró, kerek lyukakat vágtak. Ha mellettük szalmakereszt lógott, óbor kimérését jelezte. Az ajtót, amely a kimérési helyiségbe vezetett, zöld gallyakkal jelölték meg. Ha mustot is mértek, akkor a rúdra még leveles szőlőhajtásból font koszorút is akasztottak. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék az Alpokalján, a Soproni hegységben, és a Fertő tó déli és nyugati peremén terül el, 17 településen. Terület: 4300 ha, ebből 1800 hektáron találhatók szőlőültetvények Klíma, talajviszonyok: A nyár hűvös, csapadékos, telei enyhék, és gyakori a szél. Szubalpin hatás érvényesül. A kavics, agyak, mészkő és homokkő alkotta alaptalajon löszös vályogtalaj és barna erdő talaj alakult ki. Szőlőfajták: Kékfrankos (a termőterület 65%-a), Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Zöld veltelini, Chardonnay A borvidéken található borutak: Sopron Borút: Valamikor egy borvidékbe sorolták a soproni, ruszti és pozsonyi tájakat. Első bortörvényünk 1893-ban kelt végrehajtási utasítása a borvidékek felsorolását ezzel kezdte. A trianoni határok a borvidéket három részre osztották. A középső, ma Burgenlandhoz tartozó rész városkája a mai napig a bor- és szőlőkultúrának köszönheti gazdagságát. Ruszt 1524-ben kapott védjegyet borára, mellyel 1681-ben már szabad városi rangját is megvásárolhatta. Akkoriban Sopron már jelentős borkereskedelmi központ volt, így a ruszti bort is a soproni kereskedők szállították távoli piacokra. A közel 500 hektárnyi szőlőterületen a ruszti gazdák főleg fehérbort adó fajtákkal foglalkoznak; különlegességük, az Ausbruch pedig a csaknem egyedülállóan meleg klímában ködös októberi napokon megjelenő nemes rothadás miatt "aszúsodott", töppedt szemekből készül. A soproni pincék nem szőlőhegyekben találhatók, mint általában Magyarországon, hanem, a belvárosban, a polgárházak alatt vannak. Minden soproni polgár, gazdagabbak és szegényebbek is, rendelkezett szőlővel, és a saját házuk alatt tartották a bort, a vagyonukat. A Soproni Borút ezért nem olyan borút, mint a villányi, ahol kilométereket lehet kerekezni egyik pincétől a másikig. Itt a Templom utcától a Szent György utcáig lehet kerekezni. Ez a különlegesség a város történelmének megőrzésre méltó sajátossága. A belvárosban, a Várkerületben szinte minden ház alatt meg lehetne nyitni egy borpincét. Elérhetőségek: Sopron Borút Egyesület, 9400. Sopron, Új u.4. 99 508 835, www.soproniborvidek.hu Kőszeg-Vashegy Borút: A kőszegi borászok összefogásával jött létre a Kőszegi borút, mely a városi és környéki szőlőterületeket, pincéket köti össze és mutatja be. Az egész napos program keretében a 35

borászok a pincéikben várják a vendégeket. A pincék egyénileg is felkereshetők, vagy induló csoportokhoz csatlakozva borkóstolóval, ebéddel egybekötött programon vehetnek részt az érdeklődők. Érdekességek: a kőszegi szőlőterületeket és borászokat bemutató tanösvény, Szőlő Jövésnek Könyve Kőszeg, Jurisics-vár, Városi Múzeum. Elérhetőségek: Kőszeg-Vashegy Borút Egyesület, 9730. Kőszeg, Várkör 54, www.vendegvaro.hu, www.naturpark.hu

5.18 Szekszárdi Borvidék Történet: A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Akkoriban a Szekszárd város helyén lévő római települést Alisca-nak hívták. Az első biztosnak mondható adat az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolja az 1061-es adományokat. Az egyházi birtokon magas szintű szőlőtermesztés folyt. Erről tanúskodik a szekszárdi apátság 1267. évi oklevele is. A törökök elől menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a Kadarka fajtát és a délszláv vörösborkultúrát. 1541-ben a törökök szandzsákszékhellyé tették a várost de a bortermelés tovább folyt, sőt egyes szőlőterületeknek mohamedán tulajdonosuk volt. A XVIII. század elején Mérey Mihály és az őt követő apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel (kilenceddel nem!) tartoznak. Ezek a lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi szőlőtermesztési, borkészítési ismeretek az új telepesekével kiegészülve emelték a borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A napóleoni háborúk hatására a bor keresett cikké válik. 1815 után keresletcsökkenés áll be, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca. A szekszárdi bor főleg a német nyelvterületen híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek. 15 települést érint. Földrajzi elhelyezkedés: A Szekszárdi borvidék a Tolna-Baranyai dombság és a Duna menti síkság között terül el. Terület: Teljes termőterülete kb. 6000 ha, amelyből kb. 2300 ha van szőlővel betelepítve. Klíma, talajviszonyok: Éghajlata kiegyenlített, a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben, nyarai melegek, helyenként száraz években az aszály károsít. Nagyobb részt lösz, löszvályog, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz borítja. Szőlőfajták: : Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Pinot noir, Olaszrizling, Chardonnay. A borvidéken található borút: Szekszárdi Borvidék Borút: A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból 36

készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettős kehelyből ágazó szőlőtőt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I.Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk. A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, műemléki épület, igazi turistalátványosság, külső kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festőművész tervezte Borkút. Csapjaiból ünnepnapokon, előre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak. Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, előtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülőházához a költőfejedelemről elnevezett utcában sokan zarándokolnak el. A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költő szellemiségét idézi. Szekszárd művészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Művészetek Házában megrendezésre kerülő kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait őrzi a városközpontban emelkedő Augusz-ház, a mai Zeneiskola. A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tőke szőlője nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat. Elérhetőségek:

Szekszárdi

Borvidék

Borút

Egyesület,

7100.

Szekszárd,

Táncsics

u.3,

www.szekszardiborut.hu

5.19 Tokaji Borvidék Történet: A honfoglaló magyarok már szőlőterületeket találtak itt, és értéküket is ismerték. Azon a helyen pedig, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik, földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, "folyómenti erdő" a jelentése. Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapítólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező szőlőműveseket telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokajhegyalja még nem tűnt ki a többi borvidékünk közül. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is. A tokaji borról az 1400-as évekig nem találtak különösebben kiemelkedő említést. A legnevesebb borvidékünk a Szerémségi borvidék volt akkoriban, amíg a törökök el nem foglalták. Valószínűleg a délről (Görögországból) terjedő mazsolabor technológia a Szerémségen keresztül jutott el ekkorra Tokaj-hegyaljára. A legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsannának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar 37

szótárában), és készítettek egy bizonyos "főbort", amit talán az aszúborral is lehet azonosítani. Az aszúképződés fontos előfeltétele a késői szüret. 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Erről régi szólások is tanúskodnak. Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sőt 1655-ben az országgyűlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is mutatja az aszúbor előállításának gazdasági súlyát. A Tokaji borvidék egyedülálló borászati adottságait és több száz éves kultúrateremtő képességét, értékét 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottság világörökségi címmel ismerte el. 27 települést érint. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék Magyarország észak-keleti részén a Sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az Abaújszántói Sátor-hegy és a Tokaji Kopaszhegy által kijelölt háromszögben helyezkedik el. Terület: 11150 hektár, ebből 5500 van szőlővel betelepítve. Klíma, talajviszonyok: Kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdő talajok alakultak ki. Gyakori az erősen kötött agyag, sok helyen löszös, a Kopaszhegy nyúlványain lösztalaj található. Szőlőfajták: Furmint (a termőterület 70%-án), Hárslevelű, Sárgamuskotály, Zéta (Oremus), Kövérszőlő A borvidéken található borutak: Tokajhegyaljai Borút: Nincs a világon még egy bor, mely hazájának nemzeti himnuszában szerepelne. Nem lehetett véletlen Kölcsey Ferenc költői tiszteletadása éppen a magyar nemzettudat formálódásának időszakában. A több évszázados hírnév ellenére ma is fontosnak érezzük, hogy alaposabban megismertessük Magyarország leghíresebb történelmi borvidékét, az itteni

kultúrtáj

sokszínűségét, értékeit, szépségét és az itt élő emberek szőlőhöz, borhoz való kötödésének gyökereit. Elérhetőségek:

Tokajhegyaljai Borút Egyesület, 3910, Tokaj, Dózsa u. 2, tel: 30 4561556

www.tokaji-borut.hu Rákóczi Borút: turisztikai látnivalók: Rákóczi Vár - Múzeum, Cukorgyártörténeti Múzeum, Hollóházi Porcelánmúzeum, Boldogkőváraljai vár, Kazinczy emlékhely, borospincék Szerencsen, tokaji borkülönlegességek borkóstolása, borvásárlási lehetőséggel. Elérhetőségek: Rákóczi Borút Egyesület, 3900. Szerencs, Rákóczi u. 63. www.rakoczi-borut.hu Történelmi Borút: Az itt működő Egyesület alapítói olyan – Tállya község fejlődése és a magyar jövendő iránt elkötelezett – tállyai illetőségű és/vagy ott ingatlannal rendelkező magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik fontosnak tartják, hogy ennek érdekében legjobb tudásuk és tehetségük szerint dolgozzanak. Az Egyesület 38

létrehozatalának és működésének célja a tállyai történelmi borút hagyományának felújítása és ápolása, Tállya községben a borturizmus fejlesztése és az idegenforgalom növelése, ezen keresztül a TokajHegyaljai történelmi borvidék sajátos arculatának és értékeinek széles körű ismertetése a magyar és a külföldi borszerető közönséggel, a több mint 1000 éves magyar borkultúra helyi hagyományainak ápolása. Elérhetőségek: Történelmi Borút Egyesület, 3907.Tállya, Honvéd u. 1, 47/ 398 585, www.tortenelmiborut.hu

5.20 Tolnai Borvidék Történet: Adottságait tekintve közeli rokonságban áll a Szekszárdi borvidékkel, az innen kikerülő borokról, pedig borász legyen, aki megmondja, hogy a tolnai avagy a szekszárdi borvidékhez tartozik. Mégis rangban, sokan alsóbbrendűnek tartják ezt a borvidéket, pedig számos emlék tanúskodik az itteni borkultúra évszázados hagyományáról. A XVIII. században a megyébe települt németeknek jelentős szerepük volt abban, hogy a már meglévő szőlőtermesztés hagyományát továbbfejlesztették, de érdekük is ezt kívánta, hiszen a bortermelés igen jövedelmező üzletágnak bizonyult. A Tolnában letelepedők hat év adómentességet kaptak abban az esetben, ha szőlőt telepítettek. Az 1893-as esztendőben születik meg az első bortörvény, amely az egész megye területét a Szekszárdi borvidékhez sorolta. A második világháborút követő időszak nem kedvezett a tolnai borvidéknek sem; a nagyüzemi szőlőtermesztés vált meghatározóvá, ahol a megyei települések a Szekszárdi Borkombinát beszállítóivá váltak. Az önálló borforgalmazás megszűnt. A rendszerváltozáskor életben lévő bortörvény egyes községeket besorolt a szekszárdi borvidékhez, a többségüket azonban kizárta. A szekszárdi borvidékbe integrálódni akaró települések egy ideig küzdöttek befogadásukért, ám hamarosan felmerült a lehetősége egy újabb, a Tolnai borvidék megalakulásának. Ez aligha valósulhatott volna meg abban ez esetben, ha a Szekszárdi borvidék meg akarja tartani a már „megszerzett” településeket, de történetesen le akarták csökkenteni a borvidék határait. Innen már csak ez lépés volt az ország 22. borvidékének megalakulása. A döntéshez minden bizonnyal hozzájárult az a tény is, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozása után csak azok a területek részesülhetnek támogatásban, amelyek pontos nyilvántartás alapján egy-egy borvidékhez tartoznak. Földrajzi elhelyezkedés: A borvidék Magyarország déli részén, nagyobb részben Tolna megyében kisebb részben Baranya és Fejér megyékben található, 51 településen. Terület:11000 ha, ebből 2600 ha-n termelnek szőlőt. Klíma, talajviszonyok: a mérsékelten nedves éghajlati típusba tartozik, nagyon gazdag napfényben. Leggyakoribb talajképző kőzete a lösz, a Tolnai-dombsághoz és Külső-Somogyhoz tartozó 39

szőlőterületek uralkodó talajtípusai a barnaföldek, az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, de előfordulnak szőlőültetvények mészlepedékes csernozjom talajokon is. Szőlőfajták: Chardonnay, Tramini, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Oportó, Kékfrankos, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka. A borvidéken található borút: Tolnai Borút: Kölesd, a Hegyhát és a Mezőföld találkozásánál, a Sió partján fekszik. Kiváló szőlő- és bortermelő hely, a Tolnai borvidék központja. Az egykori Mercy-kastély barokk épületének pincéjében található a Tolnai borvidék borait bemutató Borok Háza. Ma a borvidéken kétezer hektár szőlő területen nagyobb részben fehér szőlőfajtákat termesztenek a megye északi és középső részén, kék szőlőt a déli részeken. Kölesd és a Tolnai borút többi vendégváró települése szép természeti környezetben kiváló borokkal és a helyre jellemző finom ételekkel örvendezteti meg vendégeit. A kölesdi pincesor különleges étele a bográcsos pincepörkölt. A Völgységben található a borvidék két másik összefüggő térsége, mely Szekszárdtól délre terül el. A jellegzetes dombokkal tarkított déldunántúli táj egyre ismertebb a borkedvelők körében, amit jól jelez e térség két meghatározó pincészete, a Danubiana Bt. és az Eurobor Kft. A Völgység elsősorban vörösborainak köszönheti jó hírét. A Tolnai körzet a Duna mentén található, központja Paks, amely nem csak atomerőművéről híres, hanem a Paksi Képtárról, a halászcsárdáiról és kadarkájáról is. A szőlő- és borturizmus ebben a térségben is erőre kaphat más turisztikai kínálattal kiegészítve, gasztronómiával, kulturális programokkal egybefűzve. A borturizmus fellendülésének fontos pillére lehet, hogy a borvidék összefogva próbálja megvalósítani terveit. Elérhetőségek:

Tolnai

Borút

Egyesület,

7052.

Kölesd,

Kossuth

tér

12,

74/436 199,

www.tolnaiborut.hu

5.21 Villányi Borvidék Történet: A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal az is, hogy IV. Béla király 1247-ben a szársomlyói vár alapítólevelében megemlíti Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel, akik magukkal hozták a "Portugieser", azaz a Kékoportó szőlőfajtát is. A falvak 40

közelében pincesorok épültek. A villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportáruvá lett. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 hektáros szőlőtelepítést dokumentál. A Villány-Siklósi borvidék Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb, vörösborait adja, mégis a legnagyobb területen telepített szőlőfajta az olaszrizling. A rendszerváltás óta minden évben kiosztásra kerül az év borásza megtisztelő cím. Amely már négy alkalommal villányi gazdához került A Kopár-dűlő (sokak szerint Magyarország legjobb dűlője) észak felől teljesen védett, legnyugatibb Villányi terület, ennek hatására a tavaszi rügyfakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint hazánkban bárhol máshol. 17 települést érint. Földrajzi elhelyezkedés: Magyarország déli részén, a Mecsek hegységtől délkeleti irányban, az országhatár mentén fekszik a Villányi-hegység keleti és déli oldalán, 17 településen. Terület: 4500 ha, ebből jelenleg kb. 1800 ha van szőlővel betelepítve. Klíma, talajviszonyok: A mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz időjárás, viszonylag hosszú tenyészidő jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti. Elsősorban lösz és vörösagyag amelyhez egyes helyeken mészkő és dolomit is keveredik. Szőlőfajták: Kékoportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Kadarka, Olaszrizling, Chardonnay, Hárslevelű, Tramini. A borvidéken található borút: Villányi - Siklósi Borút Egyesület: A villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján, nyolc település, szőlő- és bortermelő magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek összefogásával 1994 őszén megalakított Villány-Siklósi Borút, Magyarország első borútja. Az eltelt évek alatt fokozatosan növekvő érdeklődés hatására a borút mára már 11 településen kanyarog keresztül. A Borút üzenete: minőségi termékkel (a helyi bor) minőségi szolgáltatások révén kapcsolatba kerülni a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyerni, emberi kapcsolatokat építeni, és aktívan kikapcsolódni. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Elérhetőségek: Villányi - Siklósi Borút Egyesület, 7773.Villány,

Deák u.20/A, 72/492 181,

www.villanyiborvidek.hu

5.22 Zalai borvidék Történet: A Zalai borvidék hazánk, ha nem is az egyik legrégibbi borvidéke, de történelmileg igazolható, hogy egykoron a legnagyobb magyar borvidék volt, azonban híre-ismertsége mára kicsit 41

megkopott. Az itt születő borok azonban még mindi csodálatosak.

A Zalai borvidék különleges

éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták kiváló termőhelye. Bár Zalából eddig csak néhány borászatnak sikerült kitörnie a „hazai piacra”, de a sok ezer kistermelő kézműves pincészetében születő alkotások is felfedezésre érdemesek…. Földrajzi elhelyezkedés: A Zalai borvidék folyóvölgyekkel behálózott, lankás dombvidékei ízletes borokkal várják az idelátogató vendéget. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke két körzetből, a Zalamenti és a Muravidéki körzetből áll, 43 települést ölelve fel. A Zala-menti körzet részben a Zala-folyó völgyében, a Kis-Balaton mellett, részben a Keszthelyi-hegységhez tartozó Vindornyalakimedencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Muravidéki körzet a Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található, Lentitől, Nagykanizsáig. A Zalamenti körzet (24 település: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót, Bak, Galambok, Kallósd, Nemessándorháza, Pölöske, Söjtör ) részben a Zala-folyó völgyében a Kis-Balaton mellett, részben a Keszthelyihegységhez tartozó Vindornyalaki-medencében terül el, valamint a Zalaapáti-hát lankáin húzódik. A Mura-vidéki körzet (19 település: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk, Lenti, Becsehely, Kerkateskánd, Magyarszerdahely, Miháld, Eszteregnye, Nagykanizsa, Rigyác, Sand, Tótszentmárton,) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében Lentitől Nagykanizsáig húzódik. Terület: A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján: 6383 hektár. 500 m2 feletti szőlőültetvények területe, amik hegyközségekhez tartoznak: 1514 hektár. Klíma, talajviszonyok: Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. A kontinentális éghajlat szélsőségeit az atlanti hatás enyhíti, és a déli lankákon, domboldalakon, völgyekben szinte mediterrán jellegű. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Szőlőfajták: Fő fajtája az olaszrizling (50 %), amit területi aránya alapján a rizlingszilváni, a zöld veltelini, a chardonnay, királyleányka, és az ezerfürtű követ. Az illatos bort adó fajták közül említésre méltó a cserszegi fűszeres, az ottonel muskotály az irsai olivér és a tramini, a vörösbort adó fajták közül pedig a kékfrankos, a zweigelt, merlot és a cabernet sauvignon. A borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.

42

A borvidéken található borút: Zalai Borút Egyesület, Zalaszentgrót, Bocskai u. 1, tel: 83/360 614, www. zalaiborut.hu, [email protected]

6

A Zalai Borút Egyesület bemutatása

6.1 Megalakulás, célok A borutak és a borturizmus fejlesztésének kezdete Zalaszentgrót környékén 1994 - 96-ra nyúlik vissza. Ekkor a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás a vidéki turizmus fejlesztésére irányuló projektet valósított meg Phare program segítségével.

E munka keretében természetesen a bor, mint az egyik

helyi jellegzetes termék már megjelent, ez az időszak egybe esett a hegyközségek megalakulásával. A Villány-Siklós Borút Egyesület 1998 augusztusában pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Kísérleti Phare Programra „Borutak kialakítása és fejlesztése a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein" címmel, ebben a projektben a Zalaszentgrót környéki területek társulás révén, partnerként vettek részt. A projekt ideje alatt elindított folyamatok továbbvitelére szervezet alapításra volt szükség. A tagság Zala megye borvidéki településein él és működtet borutas szolgáltatásokat, ajánl hagyományos programokat.

(2.sz. melléklet: Alapszabály)

A Zalai Borút Egyesület megalakulása óta elsősorban a borturizmus fejlesztésének feltételeit segített megteremteni a szőlős- és boros gazdák számára, akik kitűnő szolgáltatások kialakításával teszik lehetővé, hogy a borvidék borai az idelátogató vendégek révén is ismertté váljanak. A szőlőhegyeken, a borházakban, több száz éves pincékben a szőlő és borkultúra emlékeivel, élő hagyományaival, a páratlan zalai táj történelmi, kulturális emlékeivel ismerkedhet meg a látogató. A borvidék mindegyik körzetében kialakultak már a borutak (Zalaszentgrót – Csáford - Aranyod, Pakod-Zalabér, a Kovácsi hegy települései, Vindornyaszőlős, Zalaszántó, Zalakaros, Zalaszabar és Garabonc, a Mura-vidéki körzetben Csörnyeföld és Letenye). A 2011. év végén 105 tagot számláló Zalai Borút Egyesület 1999-ben alakult, abból a célból, hogy a Zala megyében működő Zalai Borvidék területén a települési önkormányzatok, a hegyközségek és a szőlész – borász termelők borturisztikai fejlesztéseihez szervezeti, szakmai támogatást nyújtson. Az alakuló ülést 1999. június 28.-án tartották a Zalabéri Polgármesteri Hivatalban, 22 alapító tag részvételével. A bíróság 1999. év augusztusában jegyezte be az Egyesületet. Az alapításban a következő személyek vettek részt: Szőkéné Hajduk Andrea (Pakod), Vízvári Sándor (Bérbaltavár), Vízvári Ottó (Pakod), Bangó János (Zalavég), Csikós József (Vindornyaszőlős), Tatár Lajos (Zalabér), Tatár Tiborné (Vindornyaszőlős), Bödör József (Vindornyaszőlős), Pler Zoltán (Zalabér), Adorján Péter (Batyk), Martincsevics István (Pakod), 43

Szakács Zsolt (Zalaszentgrót), Farkas Zoltán (Zalaszentgrót), Pető Veronika (Zalaszentgrót), Budai Lajosné (Zalaszentgrót), Budai Lajos (Zalaszentgrót), Szalay Csaba (Zalaszentgrót), Kovács Dezső (Zalaszabar), Szládovics László (Dióskál), Horváth Tibor (Vindornyaszőlős), Veress János (Zalaegerszeg), Veress Ágota(Zalaegerszeg). Az egyesület célja, hogy működésével elősegítse a Zalai borvidék kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának bővítését a borutak fejlesztésével. A Zalai Borút Egyesület elsősorban a közösségi marketing szervezésével, és a Zalai Borutak imázsának építésével, a zalai borturizmus nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésével és erősítésével foglalkozik. Ezzel szeretné erősíteni és fokozni a borturizmus termékei iránt jelentkező idegenforgalmi kereslet és segíteni, támogatni a borvidék borászati, minőségi boraik értékesítésében.

6.2 Történet A Zalai Borút Egyesület 1999. évi megalakulása óta várja a zalai gasztronómiai specialitások és a kitűnő zalai borok, a Zalai borvidék ízei, speciális zamatai iránt érdeklődő vendégeket. A Zalai borvidék szétszórtan, apró településekből áll Zala megyében. Átmenetet vagy inkább hidat alkot az Alpokalja vörösbortermő régiója, a Balaton környékének történelmi borvidékei és délre a Muravidék felé a szlovén, horvát borrégiók felé. A Zalai Borút Egyesület tagjai: borosgazdák, szőlősgazdák, érdekvédelmi- és civilszervezetek, önkormányzatok. A Zalai Borvidék Balatonhoz közelebb eső termőterülete a Zala-menti körzet: a Zala völgye, a Kisbalaton környéke és Zalaszentgrót, Zalakaros városok. A Mura-vidéki körzet pedig, a szlovén és horvát határ mentén Lentitől, Letenyén keresztül Nagykanizsáig húzódik. A Zalai borúton található szolgáltatások, vendéglátóhelyek, éttermek, kellemes hegyi hajlékok, falusi szálláshelyek, termálfürdők környékén (Zalaegerszeg, Zalakaros, Lenti, Letenye, Kehidakustány, Zalaszentgrót) pedig hotelek, panziók, lankás szőlőhegyeinken szép pincékben, présházakban a borkóstolók, pinceszerek nyújtanak kikapcsolódást, kellemes élményeket. A szőlőhegyeken, a borházakban, a szervezet által felújított 200 éves boronapincében, a Noé borházban és több száz éves pincékben a szőlő- és borkultúra emlékeivel, élő hagyományaival, a páratlan zalai táj történelmi, kulturális örökségével is megismerkedhetnek a vendégek. Programjaink Zala megye csodálatos tájain kitűnő szórakozást nyújtanak időseknek, fiataloknak egyaránt!

44

6.3

Partnerek

A Borút tevékenységei közül kiemelten fontos terület a partnerség ápolása és újak alakítása helyi, megyei, regionális nemzeti is nemzetközi területen egyaránt. Partnerségeikben

mindenkit annak

tekintenek, bármilyen jogi, szakmai, szervezeti kapcsolatban is állnak vele, lehet akár tag is az adott partner. A partnerekkel rendszeresen egyeztetnek, közösen végzik az egyes tevékenységeket. Az Egyesület megalakulása óta az együtt gondolkodást és közös munkavégzést tűzte ki célul. Az alábbi partnerekkel folyamatos volt az együttműködés pályázatokban, rendezvényeken, vásárokon és egyéb akciókban. Néhány közülük azóta megszűnt ( sajnos!) de a többekkel ma is állandó és szinte napi a kapcsolat. Tagjaik közül is többen aktív partnerek a pályázatok megvalósításában, a rendezvények helyszíneinek biztosításában és saját szakmai tapasztalatuk, tudásuk megosztásában. Helyi partnerek: -

ZalA- KAR Térségi Innovációs Társulás

-

Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület

-

Celodin Zalai Alapítvány

-

Hegyközségek

-

Ökorégió Alapítvány

-

Kukorica Hagyományőrző Egyesület.

-

Vállalkozók

-

Zalaszentgrót Város Önkormányzata

-

Zala Termálvölgye Leader Egyesület

-

Bugyborék Vízitúra és Szabadidősport Egyesület

-

Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete

-

Hévízi Szobakiadók Egyesülete

-

Zalai Környezetbarátok Egyesülete

-

Szent Gróth Termálfürdő

Megyei szervezetek -

Megyei Önkormányzat Idegenforgalmi Bizottsága

-

Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács

-

Zala Megyei Falusi Vendéglátók Egyesülete 45

-

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

-

Da Bibere Zalai Borlovagrend

-

Borbarát Hölgyek Társasága, Keszthely

-

Borászok, nemesítők, vállalkozók

-

Zalai Falvakért Egyesület

Regionális szervezetek, vagy a régióban működő partnerszervezetek -

Pannon Pedál Regionális Kerékpáros Egyesület.

-

Sokoró-Pannonhalma Borút Egyesület

-

Soproni Borút Egyesület

-

Kőszeg Írottkő Natúrparkért Egyesület

-

Balaton Borrégió Borvidéki szervezetei

-

Dél- Dunántúli Régió borút egyesületei,

-

Villány-Siklós Borút Egyesület

-

Agrármarketing Centrum

Nemzetközi szinten a hazánkkal határos országokból vannak partnereik: -

Ausztriában: Arge Weinstrasse Thermenregion, Bad Vöslau

-

Szlovéniában: Szőlő és Gyümölcstermelők Egyesülete, Lendva

-

Horvátországban: „Bilikum” Szőlészek és Borászok Egyesülete, Križevci

-

Romániában: Pogány-havas Kistérségi Társulás, Csíkszereda

6.4

Szervezet, személyi és tárgyi feltételek

A Zalai Borút Egyesület elnökségének 7 tagja van. A tisztségviselők mandátuma 2 éves. A Zalai Borút Egyesület elnöki tisztjét 2003 óta Szőkéné Hajduk Andrea tölti be. Az alelnök Martincsevics István. Az elnökségi tagok: Szőkéné Hajduk Andrea, Martincsevics István, Kránicz László, Kovács Dezső, Rába Szilárd, Tóth Győző és Kránicz Tamás. A szervezet Felügyelő Bizottsága 3 főből áll: Süslecz Árpád elnök, Hermán Gyöngyi és Sebestyén Ferenc. A titkár - akit az elnökség választ és kér fel - Németh Károlyné, aki 2003 novembere óta főállásban, alkalmazottként dolgozik az egyesületnél. Az Egyesület évente (általában) 1 közgyűlést és 3 elnökségi ülést tart. 46

Az egyesület menedzsmentje az elnökből, a titkárból és a munkaprogramoknak megfelelő számú munkatársakból áll, ez évente változó, jelenleg 4 fő. A Zalai Borút Egyesület 2000. évi közgyűlésén értékelve az egy éves működést és a tagság tevékenységeit, kapcsolatokat keresve és építve védnökök felkéréséről döntött. Ez a döntés a szervezet presztízsét hivatott erősíteni, a védnököket a szakma és a közélet területéről kérték fel. A védnökök: Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, Dr. Pálfi Dénes kertészmérnök, valamint Nógrádi László. Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő 2010-ben maghalt, emlékét őrzik, rendezvényeinken megemlékeznek róla, munkáját terjesztik, érdemeit ápolják. Dr. Pálfi Dénes védnöki tisztét teljes odaadással vállalta - vállalja: szakmai tudásával valamint a Pölöskei Fajtakísérleti Állomás vezetőjeként, országgyűlési képviselőként, megyei közgyűlési elnökként, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnökeként szerzett társadalmi tapasztalataival segíti az egyesület munkáját. Kitűnő szőlész-borász és borbíráló. Jelenleg a Da Bíbere Zalai Borlovagrend nagymestere. Az alakulás utáni első öt év az egyesület életének azon időszaka volt, ami alatt a tagok támogatásával, az önkéntes munkavégzésével a szervezeti struktúra, társadalmi tapasztalataival a külső belső kapcsolatrendszer kiépült. Sikerült megteremteni a működés feltételeit, az irodai infrastruktúra fejlesztését. Az elnök és az elnökség aktívan részt vett/vesz az egyesület munkájában. Az elnökség negyedévenként ülésezik, állandó meghívottjai az elnökségi ülésnek a taghegyközségek képviselői, a hegybírók és a hegyközségi tanács képviselője. Az elnökségi ülés nyitott, sokszor van meghívott vendég, megvitatják a tervezett tevékenységeiket, elindítva a megvalósítás folyamatát az egyesületi életre és a projektekre vonatkozóan is. Az elnökségi üléseket általában váltott helyszíneken tartják, tekintettel a tagság összetételének területi megosztottságára. Gyakran a tagok látják vendégül a testületet, az ülésekre házigazda általában helyi borászok hegyközségi tagok személyében vendégeket is hív, hogy megismerkedjenek az egyesület tevékenységével. Az elnökség szükség szerint meghatározott feladatok elvégzése érdekében, meghatározott időre munkabizottságokat hozott létre.

6.5 Borverseny Előkészítő Bizottság (BEB) A BEB tagjai az évente megrendezett borúti borverseny előkészítéseként felügyelik a borminták összegyűjtését, a verseny előtti megfelelő tárolását és sorba állítását, javaslatot tesznek a borbíráló bizottságok tagjait illetően, valamint a borverseny folyamán ügyelnek a szakszerű lebonyolításra. A BEB tagjai: Budai Lajos (BEB elnök), Süslecz Árpád, Molnár Ferenc, Kovács Dezső, Iványi József

47

6.6 Minősítő Bizottság: A Minősítő Bizottság feladata a Zalai Borút Egyesület tagjainak szolgáltatásait, állomáshelyeit az egyesület minősítési rendszere alapján 1-4 kupás állomáshellyé besorolni. Az új tagok minősítése, és a régi tagok szolgáltatásának újraminősítése esetleges bővítése, minőségbeli, kínálatbeli változás miatt folyamatosan zajlik. A minősítő bizottság - mely az adott minősítésre, esetileg, felkérésre áll össze tagjai borász, vendéglátós, fogyasztóvédelemi, idegenforgalmi

szakértők, hegyközségi és

Kormányhivatali delegáltak. (4.sz. melléklet: Minősítési Szabályzat, 5. sz. melléklet: Minősített szolgáltatók) A Zalai Borút Egyesület létrehozásában és működésének elindításában a ZalA-KAR társulás oroszlánrészt vállalt, az irodai infrastruktúra biztosításában is a társulásra támaszkodtak. 2005 márciusáig az integrált kistérségi irodában (Türjén) több szervezet mellett dolgoztak, az egyesület anyagi helyzetétől függően ingyen vagy jelképes bérleti összegért használva az irodát. A bútorzat és az eszközök is a ZalA-KAR tulajdonát képezték. 2001-ben pályázat útján jutottak hozzá az elsőként használt, saját tulajdonú számítógéphez. A ZalA-KAR kistérségi fejlesztési központ 2006. óta Zalaszentgróton működik. A szoros együttműködés eredményeképpen a Borút Egyesület is áthelyezte a székhelyét Zalaszentgrótra, ami az egyesületi élet szempontjából fejlődésnek értékelhető. Ettől az időponttól az önálló irodahelyiséggel és felszereléssel más civil szervezetek tevékenységét is tudták már támogatni. (pl. a Vendéglátók Egyesület). A folyamatosan elnyert pályázatok terhére pedig egyéb informatikai és egyéb eszközök vásárlását is megvalósíthatták

48

6.7 Gazdálkodási és pénzügyi adatok Az Egyesület közhasznú tevékenységének bevételeit, befektetett eszközeinek alakulását, a pályázati úton elnyert támogatásokat, a tagdíjbevételeket és a közhasznú tevékenység kiadásait az alábbi táblázatok és ábrák mutatják (évente, ezer ft-ban)

Bevételek

Évek

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Kiadások

Közhasznú tevékenység bevétele

Befektetett eszközök vagyon (tárgyi, immateriális)

Pályázati úton elnyert támogatás

Tagdíj bevételek

Közhasznú tevékenység kiadásai

411

0

100

195

305

974

0

445

205

1026

1251

259

845

305

873

693

150

200

225

860

11 135

41

9 391

300

4 241

18 517

590

10 338

479

17 356

19 777

2 836

13 387

331

26 441

54 029

22 855

22 326

586

30 543

34 817

22 565

29 359

635

34 817

5 974

20 461

3 175

572

5 974

29 972

45 212

22 715

552

29 972

3 730

39 941

40 694

551

39 871

49

50

51

Összesített grafikon:

A táblázatok és grafikonok is mutatják az egyesület munkájának, kiterjedt tevékenységének fejlődését. A tagdíjbevételek az évek során csak a tagság létszáma változását tükrözik, nagyságrendjük a bevételeken belül nem jelentős. Jelentőségét inkább az Egyesülethez való kötődés, a”valahová tartozás” érzelmi kötődése adja. A pályázati úton elnyert támogatások 2004. évtől jelentősek és kiemelkedőek a 2007, 2008, 2010 és 2011. években. A pályázatok a folyamatos finanszírozást abban az esetben biztosítják, ha az „átfedések” az évek között biztosíthatóak, a megvalósítás 12 - 36 hónapos határidejét figyelembe véve. A kockázatok e tekintetben jelentősek, a megfelelő pályázatok felkutatása, elkészítése, megvalósítása és menedzselése, szakmai tartalmának és minőségének biztosítása folyamatos minőségi munkát követel az egyesülettől. A kiadások követik a bevételek „hullámzását”, de a befektetett eszközök állományának 5 éve tartó folyamatos növekedése tükrözi azt a vagyongyarapodást, amely biztosíthatja az Egyesület tagsága felé nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztését.

6.8

Tagság összetétele

Az Egyesület 1999. évi megalakulása óta (22 alapító tag) a taglétszám dinamikusan és folyamatosan emelkedett, 2011. év végén elérte a 105 tagot. Az alapító természetes személyek mellett az évek során önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások gondolták, hogy az Egyesület munkája számukra is vonzó. Saját tevékenységük beilleszthető a térség turizmusa ismertségének és jövedelmezőségük növelésébe, valamint fontos lehetőség a közös szakmai rendezvényeken történő ismeretszerzés, a közös kiadványokban való megjelenés, a nemzetközi tapasztalatszerzés. (6. számú melléklet)

52

Taglétszám alakulása Évek 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Taglétszám 22 30 35 40 53 60 65 71 85 95 96 101 105 97

2012. év elején a 97 egyesületi tag jogi státusa a következő volt: természetes személy: 76, önkormányzatok: 11, szakmai és társszervezet: 4, vállalkozások: 6.

53

A taglétszám 100 tag körüli koncentrálódása az egyesületi munka szempontjából optimálisnak, ugyanakkor az éven belüli ki-belépések száma, a fluktuáció állandónak tekinthető. A belépők a szolgáltatások igénybevétele, a közös marketing tevékenység végzése és a „valahová tartozás” érzése miatt jelentkeznek. A kilépéseket nem a tagdíjfizetés nagyságrendje motiválja, inkább természetes okok – egészségügyi, költözés, sajnos haláleset, stb. – indokolják. A folyamatban lévő tevékenységek eredményeként a taglétszám óvatos emelkedésére lehet számítani.

6.9 A tagok által nyújtott szolgáltatások Az egyesület tagságából nem végez mezőgazdasági termelést: civil szervezet: 4, önkormányzatok: 11, természetes személy: 11. Turizmussal nem foglalkozik 15 természetes személy, 9 tag nem rendelkezik egyáltalán szolgáltatással és mezőgazdasággal sem foglalkoznak. (Ők a „valahova tartozás”, a többi tag miatt lettek tagjai az egyesületnek). A szőlő és bortermesztéssel és a turizmussal integráltan 43 tag foglalkozik. A birtoknagyság jelentős szórást mutat, 500 m2-től egészen 20 ha körüli nagyságig. A birtoknagyság sokkal kedvezőbb a borút egyesületi összevetésben, - ahol az átlagos birtoknagyság több mint 2 ha, (ennek oka, hogy a 6 ha-nál nagyobb birtokkal rendelkezik 3 tag) - mint a borvidéki átlagra jellemző a 1 434 m2. A szőlőfajták teljes mértékben megegyeznek a borvidék jellemző fajtaspektrumának. (Kiemelkedik Dr. Pálfi Dénes, az egyesület védnöke, mert jelenleg kb. 130 fajt tud bemutatni a 0,5 ha-os szőlőhegyén.!!!) Az egyesületi tagok is a borvidékre jellemző a fajtákat termesztik: olasz rizling, királyleányka, chardonnay, cserszegi fűszeres, zenit, ezerfürtű, tramini, zengő, pátria, szürkebarát, rizlingszilváni, pintes, zöld veltelini, muskotály, csemege szőlő, rajnai rizling, zweigelt, kékoportó, kékfrankos, cabernet sauvignon, blauburger, merlot. Borkóstoltatással a tagok 35%-a foglalkozik, boreladással valamennyien, aki közül palackozva forgalmaz 15-20 fő, folyó borként 80 fő. A vásárlók megoszlása tekintetében változatos a kép. A tagok közül a kisebb termelők, és akiknek nincs turisztikai szolgáltatásuk, magán személyeknek értékesítenek (13%) Akik foglalkoznak turizmussal is teljes egészében a turistáknak értékesítik a borukat. Vendéglátóhelyeknek palackozva 20 borászat értékesít, folyóbort is sokan értékesítenek vendéglátóhelyeknek. Kereskedelmi értékesítést 12 borászat tud végezni, mert a mennyiség meghatározó. A szakmai igényesség mértéke magas, ezt mutatja a szakmai kapcsolatok fontosságának az értékelése és a borversenyeken való részvétel aránya. Azon tagok, akik foglalkoznak termeléssel saját településük borversenyeinek rendszeres résztvevői, a

54

Hegyközségek borversenyein szinte minden tag részt vesz, mert ez fontos szakmai kontrollt jelent. Az Egyesület borversenyein a tagsági részvétel 47 %-os. Turisztikai szolgáltatások tekintetében a következő kínálat elemek szerepelnek a tagok kínálatában: -

Szállásszolgáltatás: hotel, panziók, ifjúsági szálláshely, falusi vendéglátás, fizető vendéglátás,

-

Vendéglátás: étterem, vendéglő, borozó, borkimérés, borkóstolóhely, boreladás. Az éttermek évek óta jól működő szolgáltatások program szervezéssel csoportok fogadásával foglalkoznak, étlapjuk kitűnő, megjelennek a helyi specialitások, gasztronómiai szempontból értékes a kínálatuk. A szezonalítás náluk is nehézségeket okoz, de téli időszakban saját szervezésben indítanak különböző programokat.

-

Program lehetőségek: Az Egyesület tagjai gazdag program választékkal rendelkeznek, a lovas kocsis programtól az erdei iskoláig. Rendezvények szervezése, borkóstolás, vinotéka, borház, vadászat, túravezetés, szakmai ismeretterjesztő programok, erdei iskola, stb. szerepelnek az ajánlatokban. A tagok nagy része saját maga szervezi a vendégeket, de elsősorban a Zalakaros és a Balaton környékén működő szolgáltatók utazási irodákkal is együttműködnek.

Az egyesület tagjainak nem elhanyagolható szerepe van a foglalkoztatásban. A tagok közül a kisebb önkormányzatok, a hegyközségek, a civil szervezetek és öt vállalkozó legalább 1 alkalmazottat foglalkoztat. Legnagyobb foglalkoztató a Zal-Agro Zrt. Zalaszentgróton, de a szőlő - bor ágazatban összesen 3-4 ember dolgozik az Rt.-nél. Az Egyesület tagjai közül a vállalkozóknak minimum 60 alkalmazottjuk van, ehhez hozzáadódik a költségvetési és nonprofit szféra alkalmazottainak a száma, mintegy 20 fő, akik érintettek a szőlő/bor és turisztikai ügyekben. Amennyiben valamennyi tag minden alkalmazottját és az időszakosan foglalkoztatottakat átlagoljuk évente a 250 – 300 fő foglalkoztatott enyhíti a kisebb térségek foglalkoztatási nehézségeit. A másik foglalkoztatási elem, amelynek az eredménye és hatása jól felmérhető elsősorban a nagyobb gazdálkodók körében a segítő családtagok száma. Ez természetesen csak az őstermelő, falusi vendéglátó és vállalkozó tagokra vonatkozik. Egy öt évvel ezelőtti felmérés 60-80 fő ilyen típusú foglalkoztatással számolt.

A kis településes szerkezetű érintett területeken ennek igen nagy a

jelentősége és az értéke.

55

7 Tevékenységek, kronológiai sorrendben Az alakulást követő évben (2000 – ben) a szervezet – akkori státusánál fogva – a (az akkori besorolás szerinti) Balatonmelléke borvidék hírnevének öregbítését és a helyi borok és az idegenforgalmi szolgáltatások lehetőségeinek összekapcsolását tartotta legfontosabb feladatának.

Részt vettek –

megyei önkormányzati támogatással – az „Utazás 2000” kiállításon és a Bormarketing képzést tartottak tagjaik és „külsős” érdeklődők részére, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás megbízásából. Folyamatosan építették szakmai és térségi kapcsolatrendszerüket. 2001. évben kezdték meg kiadvány – készítő tevékenységüket, melyet a Zala Megyei Közgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága támogatott. A Széchenyi Terv keretében támogatást nyertek az adminisztrációt segítő számítógépre, továbbá a Gazdasági Minisztérium támogatásával a tagok részére kóstoltató poharakat és egységes megjelenést nyújtó „kínáló” kötényeket vásároltak. Megszervezték házi borversenyüket és az I. Zalai Borünnepet, amelynek célja (megye) határon átnyúló együttműködés kialakítása más régiókkal és osztrák – szlovén - horvát borút szervezetekkel. Az „Utazás 2001” kiállításon tovább növelték a helyi termelők és boraik ismertségét, vonzó célpontként bemutatva a megye idegenforgalmi lehetőségeit. 2002. évben az FVM támogatta

reklámanyagok

készítését, amelyek során képeslapokon és

közérthető piktogramokkal ellátott információs térképen népszerűsítették a tagok szolgáltatásait. Az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatta a turista útvonalak felújítását és újak létrehozását, mintegy 300 km túraútvonal készült el. A házi borverseny, az „Utazás 2002” kiállítás mellett Kistérségi Vásáron is bemutatkoztak Egerváron. A 2003. évben a partnerkapcsolatok építése jelentette a legfontosabb feladatot, nagy hangsúlyt fektetve a működési terület kiszélesítésére, a taglétszámnövelésre és a szervezetfejlesztésre. Ebben az évben csatlakoztak az Országos és a Balatoni Borutak szövetségéhez, közös programok kidolgozása, az érdekképviseleti munka erősítése és egységes területi jelzőrendszerek, közös marketing fellépés érdekében. Folytatták a tagok szolgáltatásainak népszerűsítését egyedi képeslapok készítésével. A házi borverseny továbbra is sikeres rendezvény, amint az „Utazás 2003” kiállításon való részvétel is. Kilépve a megyéből bemutatkoztak az AGRIA SAVARIA szakmai kiállításon, Szombathelyen. Ebben az évben szervezték meg – VFC támogatással - első ízben azt a több napos szakmai tanulmányutat tagjaik számára, melynek során sok, innovatív ötletet ismertek meg a meglátogatott hazai borászatoktól és falusi szállásadóktól. A tagok szolgáltatásainak minősítési rendszerét kidolgozva ebben az évben 11 tag minősítését végezte el az Elnökség által létrehozott bizottság, melynek tagjai szakterületük jelentős szakértői. Partnerszervezetük – Zalai Falvakért Egyesület – szervezetfejlesztési PHARE pályázatának segítségével sikerült a titkári teendők ellátását főállású alkalmazottal megoldani. 56

2004-ben szolgáltatásaik diverzifikálása érdekében aktív tagjává váltak a Nyugat-Dunántúli Régióért Kerékpáros Egyesületnek és projektjeik révén közös programokat szerveztek a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, Hagyományőrző és Kézműves Egyesületekkel, a Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesületével, a térségfejlesztésben érdekelt Celodin Zalai Alapítvánnyal. A Borút imázsának egységesítése érdekében folytatták a tagok részére a logóval ellátott „kínáló kötények” készítését, szórólapokat, kiadványokat készítettek. Marketing munkájuk megnyilvánult az aktív médiajelenlétben, megjelentek hazai internetes idegenforgalmi honlapokon programajánlatokkal. Teljesen megújult saját honlapjuk (www.zalakar.celodin.hu), melyen az érdeklődők a minősített egyesületi tagokról fényképes információkat, aktuális híreket találhattak. Az Egyesület népszerűsítését szolgálta a MÚOSZ tagjainak szervezett study tour is. A házi borverseny, az „Utazás 2004” kiállítás, az Egervári Kistérségi Vásár tradicionális tevékenységük, a Bagod-i és Zalaszentgrót-i Vásár jelentett új színfoltot a népszerűsítésben. Miniszterelnöki pályázat segítségével a térségi civil együttműködést segítő rendezvénysorozatot szerveztek: térségi fesztivált néptánc gálával, környezettudatosság és környezetvédelem a borágazatban címmel szemináriumot, a borversenyen partnertalálkozót. A VFC támogatással megrendezett „Borkörút” szakmai rendezvényen borturizmus – EU szabályok – bor és gasztronómia címmel kaptak aktuális és hasznos ismereteket a résztvevők három egyesületi tag „telepén”. Ebben az évben valósítottak meg első ízben „nemzetközi projektet”, melyet a Magyar Horvát Phare CBC, 2002. támogatott, „Szőlészet, borászat és borturizmus fejlesztése a határ mentén” címmel, közös együttműködésben a horvát „Bilikum”Szőlőtermesztők Egyesületével. A következő évre is áthúzódó projektben a partnerrel közösen megismerték egymás termelőit, szolgáltatásait és a borturizmus lehetőségeit. NCA pályázaton az Egyesület működési költségeit támogatták, ill. növelhették az eszközállományukat. NCA Kollégiumi pályázaton „Turisztikai termékek börzéje” rendezvényre

nyertek

támogatást,

melyet

adatbázis

frissítésre,

egy

napos

„termék

és

szolgáltatásbörzére „fordítottak. Folytatták a minősítő rendszer továbbfejlesztést, rendszeres hírlevelet küldtek a tagoknak pályázati információkkal, kibővített elnökségi üléseken folytatták szolgáltatásaik népszerűsítését, és folytatták rendszeres ügyfélszolgálati és tanácsadási tevékenységüket. 2005. évben folytatódott a Phare CBC ”Szőlészet, borászat és borturizmus fejlesztése a határmentén” projekt a horvát „Bilikum” Egyesülettel közösen. Ennek során elkészült egy borturisztikai stratégiai tanulmány, kihelyezésre kerültek a Borút logóját hordozó és imázs növelő egyéni és települési táblarendszerek. A minősítéssel rendelkező tagok egyedi és színvonalas kerámiatáblát kaptak. Elkészült a közös projektet bemutató és promóciós célokat is szolgáló kiadvány 2600 példányban. 30 fő részére tanulmányutat szerveztek horvátországi helyszínekre és váltott helyszíneken három borászati-borturisztikai szemináriumot szerveztek. A projekt adminisztrációját és zárását sikeresen végrehajtották.

57

A Magyar - Horvát Phare CBC, 2003 pályázaton „Borúti kapcsolatok a határmentén címmel” nyertek pályázatot a „Bilikum”-mal közösen, melynek eredményeként sikeres, több helyszínen bemutatott szőlész-borász vándorkiállítást, borbörzét és szakmai nap-rendezvényt szerveztek. A pályázati támogatás lehetőséget adott további eszközbeszerzésekre: IT eszközök, borversenyek tárgyi feltételeinek biztosítása, további településvégi táblarendszerek kihelyezés, önálló honlap elkészítés ( www. zalaiborut.hu) és a szakmai továbblépéshez elengedhetetlenül szükséges és a rendezvényeket szolgáló, autentikus helyszínek megvalósításhoz szükséges „borházak” tervdokumentációjának elkészítése (2 db). A projekt szakmai és pénzügyi adminisztrációját és zárását sikeresen végrehajtották.

A Szlovén –Magyar Phare CBC, 2003 program „Borturisztikai esélyteremtés a határ

mentén” címmel a Szlovénia-i, Lendvai Szőlő és Gyümölcstermesztők Egyesületével partnerségben nyertek pályázatot. Ennek keretében nagysikerű képzést szerveztek 13 női borász részére ( vendéglátás-vállalkozás-szőlészet-borászat ) témákban. Tanulmányutat szerveztek Szlovéniába a partnerszervezet tagjaihoz, felújították a korábban kihelyezett táblarendszereket és a korábbi évek tapasztalatait is belefoglalva elkészítették az egységes minőségbiztosítási tanulmányt. A projekt szakmai és pénzügyi adminisztrációját és zárását is sikeresen végrehajtották. Az NCA támogatásával a nemzetközi borturisztikai kapcsolatok alakításában vállaltak aktív szerepet, „Közelebb Európához” projekt keretében, a Thermeregion Borút Egyesülettel (Ausztria) együttműködve. 30 érdeklődő hazai borásznak szerveztek tanulmányutat Ausztriába és ugyanennyi osztrák borász látogatta meg a Zalai Borút legfontosabb állomásait. A projektről készült kiadvány tovább színesítette a meglévő promóciós anyagokat. Ebben az évben a partnerség építésre fordítottak kiemelt figyelmet: a Celodin Alapítvány Hazatérés programjában egy fő foglalkoztatását vállalták, a Leader+program előkészítésnek koordinációjában vettek részt, aláírták a Térségi Foglalkoztatási Paktumot, alapító tagjai lettek a Helyi Termék Klaszternek, amelyet az Oszkói Hegypásztorkör gesztorál. Az Egyesület aktív tagja volt a Kistérségi és Megyei Civil Fórumnak. Hagyományosan részesei voltak az „Utazás 2005” kiállításnak, új elemként pedig az OMÉK-en is részt vettek. A minősítő tevékenység eredményeként 5 tag nyerte el a „kerámiatáblát”. 2006. évben a korábban megkezdett pályázatok megvalósítását folytatták: Befejeződött a Borúti kapcsolatok erősítése a határ mentén projekt. A Borturisztikai esélyteremtés a határ mentén program keretében települési információs táblák és 5 db egyén irányító tábla került kihelyezésre. Eszközbeszerzés keretében további számítógép került az Egyesület tulajdonába. A Terület – és Régiófejlesztés Célelőirányzat, 2005. keretében Borbörze a zalai borúton címmel kibővítették a borversenyt, komplett szakmai nap keretében mutatkoztak be a szőlészek-borászok. A TRFC, 2006. Program keretében régi elképzelésük vált valóra: pályázatuk pozitív elbírálása után megkezdődhetett egy olyan borház építése, amelyben helyet kapott egy kiállító terem,egy borkóstoló, présház, tároló helyiség. Az NCA egyik Kollégiuma jóvoltából - erősítendő a távolabbi térségekkel való kapcsolatot 58

40 borász számára tanulmányutat szerveztek a Villány – Siklós Borút Egyesületműködési területére. Az „Utazás 2006” kiállítás állandó résztvevőjeként találhatták meg a látogatók az Egyesület standját. A Brüsszelben szervezett „Magyar Borok Börzéjén” sikerrel szerepeltek az Egyesület tagjainak borai. Az újonnan megfogalmazott minősítő szabályzat szerint újraminősítettek 25 tagot. Turisztikai térképes információs táblát helyeztek ki Zalakaroson és Zalaszentgróton látogatók számára az idegenforgalom szempontjából frekventált helyeken. 2007-ben a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program támogatta a „ Határmenti Borbarátság „című projektet, melyben az Oszkói Hegypásztorkör, az Ökorégió Alapítvány ( Dötk) és a Krizevci „Bilikum” Egyesület voltak

a partnerek. A táblarendszer folytatásaként további

településvégi kresztáblák, információs táblák, egyéni irányító táblák kerültek kihelyezésre, továbbfejlesztették az Egyesület honlapját, minőségi szakmai információs és térképes kiadványokat készítettek. Létrehoztak két szőlő-génbankot Dötkön és Szentgyörgyváron. Tanulmányutat szerveztek Horvátországba, a borversenyt ismételten szakmai rendezvénnyel kötötték egybe. Az idegenforgalmi szolgáltatásbővítés céljából kidolgoztak hat bortúra útvonalat. Eszközbeszerzés keretében projektort vásároltak és további két borház építési tervdokumentációja készült el. Ugyanezen Szomszédsági Program támogatta a „NŐ a tudás –NŐ a piac” projektet, ahol a szlovén partner a Lendvai Egyesület, magyar partner a Celodin Alapítvány. Sor került 13 női borász képzésére, tanulmányutat szerveztek a szlovén partnerszervezet tagjaihoz, közös konferencián értékelték a projekt eredményeit és készítették el a projekt promóciós kiadványát. További IT eszközök beszerzésére is sor került. Az NCA Szakmai Kollégiuma támogatásával újabb határon túli területet „hódítottak” meg: Erdélyi partnerükkel, a Pogány-Havas Kistérségi Társulással közösen tanulmányutat szerveztek Csíkszeredára, és képzést tartottak a partnerszervezet tagjai és az érdeklődők számára. Tovább is aktív térségi szereplőként működtették a térségi Civil egyeztető fórumot, hírlevél küldésével és fórumok tartásával. Az előző évben TRFC-ből nyert támogatásból megvalósították a NOÉ Borházat, Dötkön. A telekvásárlással kezdődött projekt keretében egy régi boronapince elemeinek rekonstrukciójával valósult meg borkóstoló-présház-kiállító terem, tároló helyiség komplexum. Új partnerszervezetként tagjai a Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoportnak. Az „Utazás” kiállítás mellett a kisrégiós és nagyobb régiós boros programok állandó résztvevői. Elkészítették a Zalai Borvidéket bemutató kisfilmet, 6 alkalommal szerveztek study tourt Zalaszentgrót térségében. 2008.évben újabb területről sikerült támogatást nyerni az Egyesület tevékenységéhez. Az Agrár-és Vidékfejlesztési

Operatív

Program,

LEADER

alprogram

egyik

prioritása

támogatta

a

„Hagyományőrző értékeink a Zalai Borúton” című projektet. Ennek keretében eszközbeszerzésekre került sor, amely egyrészt az egységes marketing megjelenést hívatott szolgálni (szőlész – borász hagyományos eszközök: hordó, prés, asztal, székek, textilek), másrészt a meglévő, saját (gén) ültetvények művelését segítették (kapálógép, fűkasza), harmadrészt

az egyre növekvő szolgáltatási 59

tevékenységek adminisztrációját könnyítették ( irodabútorok ). Az AVOP LEADER másik prioritása támogatásával a „Zalakanyar értékei – turisztikai kártya és kiadvány” projekt keretében 3000 db turisztikai kiadvány és 1000 db kártya elkészítése és terjesztési történt meg. A kiadvány magyarangol-német nyelven tájékoztatta a hazai és határon túli vendégeket Zalaszentgrót és vonzáskörzete történelmi, kulturális és hagyományőrző értékeiről. A megvalósításban régi, bevált partnereik, a Celodin Zalai Alapítvány és a Lendvai (társ) Egyesület működött közre. A Földművelésügyi Minisztérium Bormarketing alapja támogatta 3000 db leporelló kivitelű, promóciós anyag elkészítését, további információs táblarendszerek kiépítését: települési információs, egyéni irányító és településvégi információs táblák. Az on-line marketing eszközt is kihasználva két újabb honlapon vált elérhetővé az Egyesület és rajta keresztül a tagság szolgáltatás-kínálata. A Nemzeti Civil Alapkülönböző kollégiumai a szervezet irodai tevékenységét, humán erőforrás foglalkoztatását, hírlevél küldést, a kistérségi és megyei civil fórumok működését támogatták. A társ-borutak tevékenységének tanulmányozására is lehetőség nyílt, mintegy 40 fő vett részt a Soproni Borút működési területére szervezett szakmai tanulmányúton. Folytatódott a közös marketing tevékenységet szolgáló kiállítási részvétel, nemzetközi kitekintésekkel: Utazás 2008 kiállítás, Zalaszentgróti Vásár, Radgonai Mezőgazdasági Vásár (Szlovénia), Split-i Vásár (Horvátország), Zalaegerszegi Falumúzeum Jubileumi Vásár, térségi és regionális rendezvények. Nemzetközi borversenyt és szakmai napot szerveztek és hagyományteremtő szándékkal Noé Napi Vígasságot a Noé Borházban, Dötkön. 2009-ben a Szlovénia – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban „Határtalan borkultúra” címmel nyertek támogatást, mely projekt megvalósítása hamarosan zárul. Partnerként megnyerték Zalaszentgrót városát és a Lendvai (társ) Egyesületet. E projekt keretében Zalaszentgrót város Kisszentgrót-i Művelődési Házának rekonstrukciójával s bővítésével kialakítják és üzemeltetik a Civil Turisztikai Centrumot. Folytatódik a táblarendszerek telepítése, tanulmányutak, szakmai napok, nemzetközi borversenyek szervezése, a női borászképzés, a közös vásári megjelenések, kiadványok készülnek. Az NCA segítségével nyertek támogatást a működéshez, civil fórum működtetéséhez és kiadványokhoz, adatbázisok létrehozásához. Kapcsolataikat tovább mélyítették korábbi partnereikkel és új partnerként kölcsönösen meglátogatták egymást a Monori Borút Egyesülettel. Tagjaikkal közösen vettek részt hagyományosan az Utazás 2009 kiállításon, a Radgona-i (Szlovénia) Mezőgazdasági vásáron, a Göcseji Falumúzeum Szüreti Mulatságán, a Térségi vásárokon. Hagyományosan szakmai nappal színesítették nemzetközi borversenyt, és Noé Napi Vigassággal ünnepelték meg partnereikkel közösen a 10 éve működő egyesületet. 2010-ben folytatódott a Határtalan borkultúra projekt megvalósítása, 8 alkalommal képezték a női borászokat, akik szőlőtermesztés és metszés, pályázati ismeretek, falusi turizmus, vállalkozási ismeretek, internetes és papíralapú megjelenés, ppt készítés és protokolláris ismeretek témában mélyítették tudásukat. 42 fő részvételével kétnapos tanulmányutat szerveztek a Lendva-i társegyesület 60

tagjaihoz. „Pannon Gasztronómiai Élmények” címmel nyertek támogatást a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Oszkó-i Hegypásztorkörrel és a Lendvai egyesülettel közösen. A projekt tevékenységei a következő hónapokban a Zalai vendéglők minőségi fejlesztésének elősegítése, helyi termékek piacra jutásának erősítése. Az NCA továbbra is támogatta a működést, a humánerő foglalkoztatást, a civil fórumok működtetését, a hírlevelek kiadását és szakmai fórumok szervezését.

A hagyományos nemzetközi borversenyt szakmai konferenciával kötötték

egybe, ahol szőlész-borász aktualitásokról, pályázati lehetőségekről, a borászati törvényi hátteréről hallhattak előadást a résztvevők. A kiállítási-vásári részvétel folyamatos a tagokkal közösen, kiadványokkal és (bor) turisztikai információkkal. Leader program keretében létrehozták a Szövetség a Zalakanyar turizmusáért összefogást. A Szövetséghez csatlakozott turisztikai szolgáltatók a www.zalakanyar.hu honlapon jelennek meg, amelyet az egyesület gondoz. A Noé Napi Vigasságon az Egyesület munkáját támogatók és a tagok közösen ünnepeltek.

2011.évben tovább ápolta hazai és nemzetközi kapcsolatait, a „Bilikum” Egyesülettel (Horvátország) kölcsönösen részt vettek a borversenyeken, a Lendvai (Szlovénia) Egyesülettel folytatódott a Határtalan Borkultúra és a Jó Bor – Jó szomszédság program végrehajtása. Folyamatos a szakmai és a munkakapcsolat a Magyarországi Borutak Szövetségével,a Zala Termálvölgye Egyesülettel, a Pannon Helyi Termék NKft-vel, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, Hegyközségi Tanáccsal, stb. A tagok részt vettek az Utazás Kiállításon, a Radgonai Vásáron, a Göcseji Falumúzeum szüreti Mulatságán, a Lendvai Szüreti Fesztiválon. 2000 példányban készült el a „Zalai Borúton” kiadvány. Az aktualizált www.zalaiborut.hu honlapon négy nyelvi mutációban nyújtanak aktuális információkat. A tagok szakmai feltételrendszerének javítására kihelyeztek 11 bortároló tartályt. Folytatódott a női borászképzés, 6 képzési napon, változatos témákban és váltott helyszíneken, 15-19 fő részvételével. Két napos tanulmányutat szerveztek Lendvai társegyesület tagjainak a Zalai borvidéken. Kihelyezésre került 3 települési információs tábla, 6 egyéni irányító tábla és 8 településvégi információs tábla, valamint a Civil Turisztikai Centrum homlokzati imázstáblája. tizenegyedik alkalommal szervezték meg hagyományos borversenyüket (81 hazai és 11 külhoni bormintával). Kiadtak egy módszertani kézikönyvet, résztvettek 4 turisztikai termékfejlesztésben, 4 alkalommal szerveztek szakmai napot ill. műhelymunka-témanap sorozatokat. 10 körlevélben tájékoztatták a tagokat az időszerű információkról és működtették a térségi Civil Fórumot. Az immár 1100 tőből álló, a Noé-Borház mellé telepített Dötk-i géngyűjteményt szakszerűen gondozzák és mutatják be a látogatóknak. A Noé Napi Vigasságokat is megszervezték. A CTC-be további berendezéseket vásároltak ( bortartók, tároló vitrinek, polcok, asztalok, sörpadok és irodagépek) Az épületet a város, a részönkormányzat ill. civil szervezetek igényeinek megfelelően is hasznosítják. A Civil Alapprogram támogatásból működtették a Civil fórumot, tanácsadást nyújtottak, fórumokat szerveztek és kiadványt készítettek. A három futó 61

nemzetközi projekt közül a „Pannon Gasztronómiai Élmények” keretében a partner-éttermek fejlesztését és közös megjelenését biztosították, helyi termék promóciót végeztek, szakmai rendezvényeket szerveztek és kiadványokkal népszerűsítették a tagokat. A Határtalan borkultúra projekt keretében működtetik a CTC-t, eszközöket szereztek be, kihelyezték a táblarendszereket, a vásári megjelenéseket, szakmai rendezvényeket szerveztek, és folytatták a női borászképzést. A Jó bor – jó szomszédság projektben a szerződés aláírása után új csoport szervezését kezdték a női borászképzésben és további eszközöket szereztek be.

7.1 Szakmai tevékenységek 7.1.1 Hagyományos borverseny

A Zalai Borút Egyesület minden évben rendez borversenyt azzal a céllal, hogy a tagok között szőlészettel, borászattal foglalkozó termelők egymás között meg tudják mérettetni saját boraikat. Ezekkel az évenként ismételhető eredményekkel a tagok öregbíthetik pincészetük hírnevét és a Zalai Borút látogatói számára jó minőségű borokat kínálhatnak. Vezérelvük: „Csak jó borral szabad a vendéget kínálni” A borverseny megtartása, megszervezése összetett, nagy odafigyelést és szervezést igénylő feladat. Az egyesület megalkotta Borverseny Szabályzatát, melyben figyelembe vette a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanács hasonló

szabályzatát.

Ez a dokumentum folyamatosan frissül, évente a

borverseny előtt áttekintik, és szükség szerint módosítják. A borverseny szabályzat tartalmazza a nevezés feltételeit, menetét, a borminősítés menetét, módját, a szükséges humán és a dologi tényezőket, az értékelés menetét és módját, a pontozást, a díjak odaítélésének feltételeit, a borok besorolását is. A borutas borversenyeknek fokozatosan növekszik az ázsiója a termelők körében, ez egyértelműen látszik a minták számából és az eredményekből. A 2011. évi borversenyen, - amelyen a horvát partner is részt vett – 92 minta érkezett. 18 arany 27 ezüst 49 bronz érem volt és a nagy arany díj is kiosztásra került. 7.1.2 Szakmai kompetencia-fejlesztő tevékenységek: tanulmányutak, képzések, rendezvények A Borút Egyesület tagjainak, a borturizmussal foglalkozóknak folyamatosan képezni kell önmagukat, tudásukat folyamatosan és hangsúlyozottan karban kell tartaniuk. Ez vonatkozik egyaránt a szőlész borász tudásra és a turisztikai, vendéglátói, gasztronómiai ismeretekre. Az Egyesület saját kompetenciái a folyamatos szakmai képzéseket nem teszik lehetővé, de a szakmai képző intézmények szolgáltatásairól a tagokat folyamatosan tájékoztatják. 2006 óta - tekintettel a női (leendő) borászok „hátrányos„ helyzetére - folyamatosan szerveznek női borász képzéseket, melyeket 62

a különböző hazai és EU-s források támogatnak. Évente több ismeretnyújtó „akciót” szerveznek: tanulmányutakat, szemináriumokat, szakmai rendezvényeket, konferenciákat. Ezeknél a programoknál mindig korszerű tudást és újszerű ismereteket kívántak/kívánnak juttatni a kiválasztott témáról a résztvevőknek. A különféle szemináriumokon neves szakemberek előadásain keresztül ismerkednek szintén a szőlészet borászat és a borturizmus témájával. A tagok borait menedzselni is kívánják, turisztikai szolgáltatók, szállodák, vendéglátóhelyek körében rendezik meg az ilyen típusú rendezvényeket: pl. a borértékesítés lehetőségeiről tartott borbörzéket, szakkiállításokra és vásárokba viszik a borút egyesületi borokat. 7.2

Marketing tevékenység

Zalai Borút Egyesület egyik legfontosabb célja, hogy a megismertesse, vonzóvá tegye a borvidéket és a borutas szolgáltatásokat. Az Európai Borutak Tanácsának (CERV) alapokmányában lefektetett alapkövetelmények megvalósítására törekszenek a marketing tevékenység terén, ilyenek: az elérhetőség, észrevehetőség, szerződéses kapcsolatok, felkészültség a látogatók fogadására, bor és gasztronómia szerves együttese. Az első években elsősorban papíralapú nyomtatott reklámokat készíttettek, de igazi reklám terv nem állt rendelkezésre, ezért a pályázatoknak igen kiszolgáltatottan és meglehetősen ad hoc módon készítették a reklámjaikat. Az első kiadvány, ami már a borutat reklámozza, a dél-Dunántúli projektben született meg, 10 000 példányban német és angol nyelven. Ehhez a Dél-Dunántúli kiadvány-csokorhoz egy gyűjtő mappa is készült, amelyet az óta is használnak. Ezt követően egy nehezen kezelhető tagnévsor készült nyomdai úton, de ezen még a borúti szolgáltatások nem voltak feltüntetve. 2002-ben a Megyei Idegenforgalmi Bizottság támogatásával 12 minősített borutas szolgáltatónak képeslapot készítettek. Ezzel egy időben került kiadásra négy rajzolt térkép a Pakod-Zalabéri, a Zalaszentgróti, a Zalakaros – Nagyradai és Csörnyeföldi szőlőhegyről, amelyeken a szolgáltatások is láthatók. 2004. évben elkészült a Zala ölelésében című, kis példányszámú kiadvány, mely a ZalA-KAR Társulás projektjeként a Borút Egyesület által került kivitelezésre. Ez a katalógus a térség falvainak bemutatása mellett megjelenítette a térség falusi vendéglátóit és az összes borutas szolgáltatást. 2005-ben szükségessé vált az Utazás Kiállítás miatt egy egyszerű szóróanyag kiadása. Az első Zalai Borút prospektus mintájára elkészült egy kis A4-es méretű leporello. A horvát partnerrel közösen megvalósított projekt egyik elemeként készült egy közös kiadvány, amelyben a térségek bemutatása 63

mellett a két egyesület - a Zalai Borút és a Bilikum -szolgáltatói is szerepelnek. A prospektus címe: „Jó bor – jó szomszédság”. „Közelebb Európához” projekt keretében, a Thermeregion Borút Egyesülettel

(Ausztria)

együttműködve készült kiadvány tovább színesítette a meglévő promóciós anyagokat. A Zalai Borútnak 2001 óta van honlapja, a ZalA-KAR honlapon is megtalálható az elérhetősége. Folyamatosan újították meg a honlapot, ma 4 nyelvi mutációval, folyamatos friss információkkal látják el a tagokat és az érdeklődőket. Más reklámhordozókat is használnak: Borkóstoló poharak egységes beszerzéséről az egyesület gondoskodott és igény szerint szétosztotta a tagok közt. Saját használatra gravíroztattak a poharakból, a partnerek felé ajándékképpen használják. Olyan „kóstoló” kötényt készítettek, amit régen a vincellérek használtak, a kötények a Zalai Borút Egyesület emblémájával készültek. A beszerzéshez mindkét esetben hozzájárult az egyesület is, így a tagok a piaci árnál jóval olcsóbb áron kapták ezt meg tőlük. A reklám, marketing tevékenységhez még az irányító táblarendszer is hozzátartozik. A táblarendszer megvalósításának alapjai a Dél-dunántúli projekthez nyúlnak vissza. 2000-ben készült - a VillánySiklós Borút Egyesület akkor már használt mintájára - az irányító rendszer. Ekkor kapott hat település információs táblát és összesen 9 közlekedési „kresz” táblát, valamint a szolgáltatók közül 16-an irányító táblát. Azóta a táblakihelyezés folyamatos, 18 települési, 54 településvégi és 34 tagi táblát helyeztek ki 2011. év végéig. A Zalai Borút Egyesület kiállítási pavilonnal is rendelkezik. A Zala-KAR Társulás által elnyert pályázat megvalósításához járult hozzá az egyesület önerővel. A kiállítási pavilon így ingyenes áll a tagok szolgálatára és szolgáltatásaik kiállításokon, vásárokon való megjelentetéséhez. A pavilonhoz mosogatógép és hűtőszekrény is tartozik. 2002-ben a Balatoni borutak számára elkészült egy un. kisarculati terv. A Balatont körülvevő borutak egységes emblémával, arculattal, tudtak fellépni ennek segítségével. Saját logoval, kisarculati tervvel 2000 óta rendelkeznek, amelyet fokozatosan fejlesztettek és vezették be saját kommunikációjukban: levelezés, névjegykártyák, promóciós anyagok, ppt-k, információs standok. Az Országos Idegenforgalmi Kiállítás és Vásáron, az Utazás kiállításon évtizede jelen vannak. Eleinte a Balaton régió standján,

ill. a Nyugat-Dunántúli régió standján is szerepeltek. A kiállítási

megjelenést teljes egészében a tagok szervezik és biztosítják a megjelenés feltételeit, kóstoltatnak, saját borukból, megoldják az utazást, szállást.

7.3 Szolgáltatások és minősítések 64

Az Európai Unió három nagy program keretében támogatta az európai borvidékeket. Ennek során a Dyonisos program keretében a Languedoc-Roussillon régió kidolgozta a borút minősítési rendszer mintapéldáját. A Villány – Siklós Borút Egyesület erre a példára építve 1996 már kidolgozta minősítési rendszerét. Az európai borutak példái arra mutattak rá, hogy a borút egy minőségi termék, minőség a borban és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokban egyaránt. A minősítési és minőségbiztosítási rendszer és a következetes alkalmazás az értékesítés területén konkrét haszonnal jár a szolgáltatóknak. A minősítés során a konkrét turisztikai termék minősítése történik meg megadott rend szerint. A minősítés során alapkövetelmény, hogy a rendeletekben szabályozott és az előírásoknak megfelelő osztályba sorolást, alapvetőnek tekinti, tehát a minősítés alapja a szállás biztosításra, vendéglátásra, programnyújtásra vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelés, a működési engedélyek megléte. A minősítő bizottság a borútra jellemző szempontokat figyelembe véve minősít. A Zalai Borúton az első minősítés 2000-ban volt a Villány-Siklós Borút Egyesület szervezésében, a minősítést az ő bizottságuk végezte. A Dél-Dunántúli projektben kamatmentes támogatásból megvalósított borúti szolgáltatásokat minősítette a bizottság és azokat a szolgáltatásokat, akik már rendelkeztek valamilyen szolgáltatással. 2003-ban a Villány – Siklósi rendszert alapul véve, de kicsit átdolgozva a Zalai Borút egyesület képére formálva újabb minősítést végeztek 11 személy számára, ez volt a KUPÁS minősítési rend kezdete. Ezek a minősített szolgáltatások minősítő táblát kapnak, amelyet elhelyezhettek kül- és beltérben is.

Így a Zalai Borút Egyesület valamennyi szolgáltatása

minősítetté vált és ezt követően a Zalai Borút Egyesület által kiadott reklámanyagokban csak minősített szolgáltatások szerepelnek. (kivéve: az önkormányzatok, köztestületek, civilek, ha nincs szolgáltatásuk) Jelenleg is folyik a 2012. évi minősítés, jelentkezésekkel, értékelésekkel. (5. számú melléklet: Minősített szolgáltatók)

65

8 SWOT analízis A tanulmánynak nem volt közvetlen célja a Borvidék és benne az Egyesület erősségeinek, gyengeségeinek, a veszélyeknek és a lehetőségeknek önálló feltárása. Az eddigi kutatások, elemzések, a tagokkal készített kérdőívek és mélyinterjúk valamint a régióról, a megyéről és az egyes térségekről készített vidék- és területfejlesztési koncepciók és programok szekunder feldolgozása módot adott egy széles sprektumon alapuló és a fejlesztés lehetséges irányait megalapozó SWOT analízis elkészítésére. Erősségek

Gyengeségek

- Tradicionális tevékenység volt évszázadokon keresztül

- földrajzi elkülönülés, nem történelmi borvidék a zalai

- Zalában fennmaradtak a hagyományos szőlőművelés, borászat építményei, kultúrája

- a jó termőhelyi adottságú szőlő birtokok perifériális, távoli területeken vannak

- jó környezeti állapot a borvidéki területeken

- a szétszórva elhelyezkedő pincesorok között hosszú az úthálózat,

- védett természeti értékek a borvidéki településeken - műemlékek (kápolnák, keresztek, kúriák, népi építészeti emlékek, helytörténeti gyűjtemények, stb.) találhatók a borvidékeken - turisztikai vonzerők megtalálhatók a borvidéken: Balaton, kulturális, történelmi, termál-gyógy helyek, - az M7 út közelsége, a Zalaszentgrót, Zalakaros Letenye, Lenti vonzáskörzetében található szőlőhegyek jó megközelíthetősége - határmentiség: Szlovénia, Horvátország, Ausztria közelsége - szinte teljesen kiépültek az eligazodást segítő táblák, térképek, információs felületek - a helyi önkormányzatok és civil összefogások eredményeként a vonalas infrastruktúra fejlődik (út, víz, villamosság)

- a hegyi pincékhez sok helyen nem vezet burkolt út (néhol agyagos talaj, sáros út!) - a megmaradt örökség - a borona pincék, présházak állaga romlik - kevés a bemutatóhely a szőlőhegyeken, ahol a régi művelést és technológiát meg lehet ismerni - turisztikai vonzerők komplett megfogalmazása hiányos - kevés vagy nincs adat a vendégekről. - a szállás és az étkezés lehetősége nem mindig kapcsolódik össze - kevés a vendégek változó (nyitvatartási) igényeihez igazodó vendéglátóhely - a bor Zalában még mindig nem önálló vonzerő, csak kapcsolt program

- elegendő és megfelelő minőségű szálláshely van a borvidéki területeken

- szakmai szervezetek alulfinanszírozottak

- vendégszerető lakosság

- folyamatos projekt támogatás hiányában esetlegesek a már kiépített kapcsolatok

- vannak magas színvonalú gasztronómiai szolgáltatók a borvidéken - gazdag programlehetőségek a borral kapcsolatban - szakemberek és szakmai szervezetek működnek, információt nyújtanak, érdekvédelmi tevékenységet végeznek

- az érdeklődők informáltságában még mindig vannak hiányok - gyenge a tagok önreklámja és pr tevékenysége - koncepciótlan marketing tevékenység - borút ismertsége még mindig nem elégséges

- több neves és elismert kutató, tudós és gyakorlati

66

szakember borász él a megyénkben - az egyesület nyitott minden szervezettel való együttműködésre (önkormányzat, civil, vállalkozó) - működő nemzetközi kapcsolatok (horvát, szlovén, osztrák, erdélyi) - BABOSZ, MABOSZ tagság - önálló iroda, önálló munkatársakkal - sikeres pályázatok - tudatos marketingtevékenység (kiállítási megjelenés, kiadványok, kisfilm, on-line megjelenések, stb. ) - borút ismertsége jó

Lehetőség

Veszély

- borutas fejlesztések meggyorsulnak a frekventált vonzerők körzetében (termál, gyógyfürdők)

- forráshiány miatt hosszútávon sem javul a szolgáltatók megközelíthetősége

- szőlőbirtok tulajdonosok hozzájárulnak az infrastruktúra pályázati fejlesztéséhez

- nincs forrás az infrastruktúra fejlesztésére

- a természet közeli ökologikus szőlő és bortermelés elterjedése - a megóvható pincék, présházak felújítása - turisztikai vonzerőkhöz csatlakozó borturizmus fejlesztése (öko, lovas, bakancsos, stb.) – mert van rá igény - rendszeres és rendszerezett adatgyűjtés a termelőkről, a szolgáltatásokról és a szolgáltatókról, a vendégekről - programok profi módon való megszervezése, hegybejárás, pincelátogatás, stb., - együttműködés a szakmai szervezetekkel – helyben, a térségben, az országban - a boros gazdák érdekében - jól működő nemzetközi kapcsolatok kialakítása a különböző európai borrégiókkal - lobbi rendszer működtetése és marketing akciók megvalósítása partnerekkel, a tagság érdekében - rendszeresen információs rendezvények tartása

- természeti állapot romlása, fenntartható környezetgazdálkodás, természetvédelem nehézségei. - eltűnik az örökség, elvesznek az épületek - nem megfelelő a kereslet a Zalai Borút szolgáltatásai iránt, elégtelen a reklám, ill. nem célcsoportorientált a marketing és a reklám. - kevés lehetőség a szálláshelyek turisztikai hasznosítására - célcsoport megtalálásának nehézségei - kicsi az igény a borturizmusra - a szakmai köztestületek finanszírozási nehézséggel és érdekképviseleti deficittel küzdenek - a borút ismertsége nem tud növekedni, mert a promócióra fordítható összegek végesek - marketing hiányában a tagok tevékenységének hatékonysága nem megfelelően alakul - kedvezőtlen gazdasági környezet - fiatalok nem érdeklődnek a borászat iránt - fenntartások a borúttal, mint szervezettel kapcsolatban

67

9 A Zalai Borút Egyesület hazai és nemzetközi projekt eredmények Projektek Projekt címe

Program megnevezése

Projekt értéke (Ft)

Támogatá s összege (Ft)

Partnerek

Projekt legfontosabb eredményei 2000. év

Részvétel Utazás Kiállításon

Zala Megyei Önkormányzat

104 060

Idegenforgalmi kiadvány készítése

Zala Megyei Közgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága MEH Informatikai Kormánybizottsága

100 000

45 000

333 000

330 000

- 1 db asztali számítógép beszerzése - Internet elérhetőség biztosítása

Gazdasági Minisztérium Turisztikai Célelőirányzat

601 775

400 000

- Borkóstoló poharak vásárlása (1981 db) - Borász kínáló kötények beszerzése (35 db)

A Zalai Borút reklámanyagának elkészítése

FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzat

290 000

145 000

Zalaszentgrót környéki, Zalai dombság turista útjelzéseinek felújítása

Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztérium

436 500

370 000

Információs társadalomba való bekapcsolódás, internetes kapcsolat kialakítása Nyugat-dunántúli Régió borturizmusának fejlesztése

100 000 -

Balatonmelléke borvidék hírnevének öregbítése, helyi borok, idegenforgalmi szolgáltatások bemutatása Utazás Kiállítás 2000 programon 2001. év Térképes turisztikai kiadvány megjelentetése

2002 - 12 borúti szolgáltatásokról képeslap készítése (500 db/szolgáltatás) - Borút településeit ábrázoló térkép elkészítése 2000 példányban - 151 km turistaútjelzés felújítása - 80 km-en új turista jelzés elkészítése

68

Dél-dunántúli és pannon borútak tanulmányozása

FVM

465 000

350 000

„Másikkalmásokért”

MEH KIT kapcsolatok Hivatala

350 000

350 000

„Nyitott porták, gazdaságok, műhelyek” „Borkörút”

FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzat

600 000

480 000

Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti civil Alapprogram

429 600

429 600

410 000

410 000

Nemzeti Civil Alapprogram

1 011 250

1 011 250

- Celodin Zalai Alapítvány

MagyarországHorvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2002 Phare CBC

9 736 381

8 384 653

„Bilikum” Szőlő és Bortermelők Egyesülete - LetenyeMuravidéki hegyközség - Becsehely hegyközség

Működéscélú pályázat Borturisztikai tanulmányút a Sokoró – Pannonhalma borvidékre Turisztikai termékek börzéje

Szőlészet, borászat, borturizmus fejlesztése a határ mentén

- Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért - „Kukorica” Hagyományőrző Egyesület

2003. - 30 borász számára tanulmányút szervezése a dél-dunántúli fejlesztések megismerése érdekében Célterület: Dél-balatoni – Szekszárdi – és Tolnai borút 2004. Civil szervezetek közös program megvalósítása - Ökológiai Tájközpont Dötk – környezettudatosság a borágazatban előadás tartása - Borverseny bemutatása Zalaszentgróton - Kistérségi hagyományőrző fesztivál Sümegcsehin „Nyitott porták, gazdaságok, műhelyek” program keretében 3 borutas helyszínen szakmai program megvalósítása Az előadások témái: - Vinum Veress Pincészet – Csáford A borágazat szakmai kérdései - Széchényi pince – Szentgyörgyvár Borturizmus fejlesztési lehetőségei - Szent Antal Fogadó – Zalabér Bor és gasztronómia Szervezet működési költségeinek támogatása Tanulmányút szervezése 30 fő részvételével a Sokoró-Pannonhalma borvidék borturisztikai vonzerőinek megtekintése céljából

- Turisztikai szolgáltatók adatbázisának aktualizálása - Turisztikai termékek börzéje Zalaszentgróton: helyi termelők, kézművesek, szállásadók ajánlatainak bemutatása - Turisztikai programcsomagok kialakítása - Projektindító értekezlet 10 horvát és 5 magyar részvevővel 5 zalai helyszínen - 1-1-1 napos szeminárium tartása szőlészet-borászat kérdései témában Csörnyeföldén, Letenyén és Becsehelyen, 60 fő részvételével - 2 napos szakmai tanulmányút Horvátországban 35 fő részvételével: borászati fejlesztések megtekintése, tapasztalatok szerzése

69

Borúti kapcsolatok erősítése a határ mentén

MagyarországHorvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Phare CBC

1 246 345

9 675 969

- „Bilikum” Szőlő és Bortermelők Egyesülete

Borturisztikai esélyteremtés a határ mentén

SzlovéniaMagyarország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Phare CBC

9 784 282

8 451 540 azaz 32 845,94 euro

- Lendvai Szőlő és Gyümölcstermesztők Egyesülete

874 234

874 234

Működéscélú

Nemzeti Civil

- Borverseny és záró konferencia Szécsiszigeten - Turisztikai 3 nyelvű (magyar, horvát, angol) kiadvány készítése 2500 példányban - 10 egyéni irányító és 4 települési információs tábla (Csörnyeföld, Letenye, Becsehely, Zalakaros) és 10 településvégi borutas tábla kihelyezése - „Borturizmus fejlesztése a horvát-magyar határ mentén” címmel tanulmány készítése - 50 db kupás minősítő tábla elkészítése és kihelyezése 2005. - Projektindító értekezlet szervezése 8 horvát partner részvételével - Borház tervdokumentációk készítése Letenyén és Zalakaroson - Borbörze szervezése Szentgyörgyváron 58 fő részvételével - Önálló honlap kialakítása horvát nyelvi mutációval - Szőlész-borász vándorkiállítás (borutas imázsfal) nyelvi mutációban) elkészítése és bemutatása Letenyén és Szentgyörgyváron - Laptop és digitális fényképezőgép beszerzése - Táblarendszerek fejlesztése: 10 borutas településvégi tábla kihelyezése (2 db Zalaszentgrót, Zalakaros, Letenye, Becsehely 1 db: Söjtör, Csörnyeföld) - Projektzáró értekezlet szervezése Krizevciben 14 fő részvételével 2006. - 1 szlovén és 5 borúti képviselő részvételével 5 helyszínen megtartott projektindító értekezlet szervezése - 5 db települési információs tábla (Zalaszentgrót, Zalabér, Pakod, Vindornyaszőlős, Garabonc) 4 egyéni irányító tábla (ZaLAGRO Rt., Szakács Ivoda, Budai-Sebestyén, Martincsevics Pince - 12 féle tárgyi eszköz beszerzése (kiöntő, kancsó, pohár, korsó, tálca, terítő, törlőkendő, polc, egyéb) - 13 nő számára 3 helyszínen képzés tartása szőlész-borász, vendéglátási és vállalkozási ismeretek témában. - 1 db asztali számítógép beszerzése - 41 fő részvételével 5 helyszínen tartott 1 napos tanulmányút Szlovéniába - 1 db minőségbiztosítást növelő tanulmány elkészítése - 35db kerámia minősítő kupás tábla, 25 db minősítés elvégzése, 100 db kézikönyv terjesztése Szervezet működéscélú költségeinek támogatása

70

pályázat 2006. év Közelebb Európához

Alapprogram Nemzeti Civil Alapprogram

Civil szakmai hálózatok kapcsolatának építése

Nemzeti Civil Alapprogram

Zalakanyar értékei Turisztikai kártya és kiadvány Hagyományos értékeink a Zalai borúton

AVOP Leader 2006

844 000

800 000

- ZMVA - Ökorégió Alapítvány

AVOP Leader 2006

953 844

890 790

Határ menti kezdeményezések

Nemzeti Civil Alapprogram

650 000

650 000

- Dötk Önkormányzat - Celodin Zalai Alapítvány - Ökorégió Alapítvány - Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület - PogányHavas

800 000

800 000

Bad Vöslaui Thermenregi on Borút Egyesület - Celodin Zalai Alapítvány - Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület - ZMVA - Zalai Falvakért Egyesület - Életmeder Alapítvány - MABOSZ - Celodin Zalai Alapítvány - Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület - Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete - Ökorégió Alapítvány

- Szakmai út szervezése Bad Vöslaui Thermenregion Borút Egyesület működési területére 30 fő részvételével - 2500 db leporello készítése - Borkörút szervezése 10 fő részvételével

- 39 fő részvételével (tagok és partner szervezetek) szakmai tanulmányút szervezése a Villány-Siklós Borút Egyesület működési területére - Helyszínek: Palkonya, Villány, Siklós

2007. - 3 000 db térségi turisztikai kiadvány készítése és terjesztése - 1 000 db turisztikai kártya készítése és terjesztése - Szőlész-borász hagyományos eszközök beszerzése: hordó, prés, asztal, székek, textilek, stb.) - Szőlőművelési eszközök beszerzése: fűnyíró, bozótvágó - Irodabútor beszerzése: íróasztalok, székek, irattartó szekrények

- Képzés tartása EU-s ismeretek témában - Tanulmányút: helyi termelők megismerése

71

Kistérségi Társulás

Működéscélú pályázat Borház a Zala völgyében

Nemzeti Civil Alapprogram Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzat 2006

Határmenti borbarátság

SzlovéniaMagyarország Horvátország Szomszédsági Program 20042006

30 613 956

SzlovéniaMagyarország Horvátország Szomszédsági Program 20042006

12 641 917

Nő a tudás – Nő a piac

1 898 000

1 898 000

Szervezet működési költségeinek támogatása

12 754 000

8 893 755

200 éves boronapince felújítása és borház rekonstrukciója - telekvásárlás Dötk, Fő u. 18. - boronapince szerkezeti elemeinek beszerzése - boronapince felépítése - borház rekonstrukciója - 12 db településvégi borutas tábla elkészítése és kihelyezése (Bak, Söjtör, Nemessándorháza, Zalaszentgrót, Zalaszabar, Nagyrada, Dióskál) - 2 db települési információs tábla elkészítése és kihelyezése: Bak, Söjtör, Nemeshetés - 4 db irányító tábla elkészítése és kihelyezése: Szent Orbán borozó Zalakaros, Hermán pince Söjtör, Pálfi pince Nemessándorháza, Tóth-Lábodi pince Tekenye - Projektor beszerzése - Borverseny szervezése 93 minta részvételével Zalaszentgrót – Sárközi pince - Szakmai nap szervezése 68 fő részvétével - Söjtör - Tanulmányút szervezése 39 fő részvételével Krizevci környékére - 2 db borház tervdokumentáció készítése – Zalaszentgrót, Bak településre - 6 db bortúra kidolgozása - 2 db szőlő géngyűjtemény létrehozása Dötkön és Szentgyörgyváron - 2000 db építészeti hagyományokat bemutató 3 nyelvű kiadvány - 2000 db hagyományos szőlész-borász technológiákat bemutató 3 nyelvű kiadvány - 2000 db térképes turisztikai kiadvány - Honlapfejlesztés: megrendelői felület létrehozása, horvát mutáció fejlesztése - 3 db laptop beszerzése - Női borász képzés szervezése 12 alkalommal 15 fő/alkalom részvételével - Tanulmányút szervezése Lendva környékére 39 fő részvételével - Turisztikai kiadvány készítése 5000 példányban 3 nyelvi mutációban - Konferencia szervezése 64 fő részvételével Szentgyörgyváron

28 881 - „Bilikum” 091 Szőlő és

Bortermelők Egyesülete - Oszkói Hegypásztor Kör - Ökorégió Alapítvány

11 926 337

- Ledvai Szőlő és Gyümölcster mesztők Egyesülete - Celodin Zalai Alapítvány

72

Zalaszentgrót civil összefogás erősítése

Nemzeti Civil Alapprogram

500 000 500 000

Esélyteremtés a borkultúra jegyében

Nemzeti Civil Alapprogram

360 000 355 200

Működéscélú pályázat A Zalai Borvidék borainak és borászainak imázs és népszerűség növelése szűkebb és tágabb környezetünkben

Nemzeti Civil Alapprogram FVM Bormarketing Kht.

- Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület - ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás - Celodin Zalai Alapítvány Soproni Borút Egyesület, Soproni Bormarketing Kht., Celodin Zalai Alapítvány, Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület, Hazatérők Egyesülete, ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, Zala Szőlő és Borkultúrájáért Egyesület,

2008. - Civil szektor feltérképezése: adatbázis készítése - Tájékoztatás, információ szolgáltatás, segítségnyújtás - 2 alkalommal civil fórum tartása - 2 alkalommal civil hírlevél küldése

- Szakmai tanulmányút szervezése 40 fő részvételével a Soproni Borút Egyesület működési területére

1 754 646 1 754 646

Szervezet működési költségeinek támogatása

1 620 000 1 453 500

- 1 db települési információs tábla elkészítése és kihelyezése Dötkön a Noé borháznál - 6 db településvégi információs tábla kihelyezése: Nemeshetés, Felsőrajk, Zalaszentgrót (Tekenye városrész) - 4 db egyéni irányítótábla –szolgáltatók (tagok) részére elkészítése és kihelyezése Surdon (Szegedi Pince), Nagyradán (Cezár Winery), Bakon (Kránicz Tamás pincéje), Zalaszentgróton (Léhárt Pince) - On-line marketingfejlesztés – 2 honlapon való megjelenés biztosítása: - www.adatbank.hu, www.internettudakozo.hu

73

Határtalan borkultúra (2009-2012)

SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

294 831,19 280 089,6 € 2€

- Lendvai Szőlő és Gyümölcster mesztők Egyesülete Zalaszentgrót Város Önkormányza ta

- Borutas hajtogatott A/4-es leporelló készítése 3000 példányban 2009. - Kisszentgróti borház – Civil Turisztikai Centrum létrehozása 240 m2: pince, iroda, konferenciaterem, vizesblokkok, terasz - CTC berendezések beszerzése (84 db: padok, székek, irattartó szekrények, polcok, számítógép, íróasztalok, hűtőgép, konferenciaasztalok) - 50 borutas kötény, 20 db bortartó kredenc beszerzése - 9 db 200 l-es és 2 db 100 l-es bortároló tartály beszerzése - Női borász képzés szervezése 20 alkalommal 15 résztvevővel - Borverseny szervezése 3 alkalommal > 2010. évben Lenti Márton pince – 115 minta > 2011. évben Kisszentgróti borház – Zalaszentgrót – 81 minta >2012. évben Kisszentgróti borház Zalaszentgrót – eredmény később - Szakmai napok szervezése 3 alkalommal > 2010. évben: Szentgyörgyvár Széchényi pince – 64 résztvevővel > 2011. évben: Zalakaros Gyógyfürdő rendezvényterem – 67 fő részvételével - 2012. évben: Tótszentmárton – későbbi szervezés - Szakmai tanulmányút szervezése Lendvára 2 napos 42 résztvevővel - Szakmai tanulmányút szervezése a Kőszegi borvidékre 30 fő részvételével - Tanulmány készítése „Zalai Borút Egyesület – Múlt – jelen – jövő” címmel - Turisztikai kiadvány 6000 példányban, térképes kiadvány 3000 példányban - Honlapfejlesztés: borutas honlap 4 nyelvi mutációjának elkészítése - 2 db települési információs tábla elkészítése és kihelyezése: Zalaszentgrót – CTC, Tekenye - 8 db településvégi információs tábla elkészítése és kihelyezése: Surd 2 db Lenti 3 db Szentgyörgyvár 2 db Pakod 1 db - 6 db egyéni irányítótábla elkészítése és kihelyezése: AranylaK Vendégház, Dóka Éva Pincészete, Rába pince, Fiáker Vendéglő Turisztikai Információs Iroda, Kránicz Tamás pincéje, Tamás pince - Közös megjelenés a Radgonai Vásáron 2 alkalommal

74

Pannon gasztronómiai élmények (2009-2012)

SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

29 820 € 28 130 €

Működéscélú pályázat Zalaszentgróti kistérség társadalmi erejének erősítése

Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Civil Alapprogram

2 275 000 2 275 000

Jó szomszédság – jó partnerség

Nemzeti Civil Alapprogram

400 000 400 000

Működéscélú pályázat Civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának fellendítése Zalaszentgrót térségében

Nemzeti Civil Alapprogram nemzeti Civil Alapprogram

1 225 000 1 225 000

Régi hagyományok

Nemzeti Civil

1 000 000 1 000 000

500 000 500 000

500 000 500 000

- Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Helyi Termék Klaszter Nonpfrofit Kft. - Muraszombati Kézműves Kamara - Turisztikai Információs Központ MT - Muravidéki Finomságok Promóciója és Védelme Egyesület

- 4 alkalommal témanapok szervezése - 5 alkalommal motivációs workshop szervezése - 4 alkalommal turisztikai termékfejlesztő műhelymunka szervezése - 1 db Kézikönyv „A gasztronómiai termékek kidolgozásához szükséges vendéglátó-ipari kínálat fő elemei” témakörben

Szervezet működési kiadásainak támogatása - 6 db körlevél, hírlevél - 6 alkalommal civil fórum tartása - 4 db munkacsoport: szociális, hagyományőrző, környezetvédelmi, gazdasági - 3 szervezet csatlakozási kezdeményezése - Civil adatbázis létrehozása Zalában és Pomurje régióban - Tanulmányút szervezése a az együttműködések kialakítása érdekében Lendvára - Kiadványkészítés – Társadalmi szervezetek a határ mentén címmel 2010. Működési kiadások támogatása - 4 db hírlevél kiküldése - 4 db munkacsoport működtetése: szociális, hagyományőrző, környezetvédelmi, gazdasági - 6 db civil fórum tartása - 1 új tag beléptetése - Tanácsadói szolgálat működtetése - 12 db hírlevél

75

– új együttműködések

Alapprogram

Zalai Borút Egyesület Projekt Partner Vezető pályázó: Bugyborék Vízitúra és Szabadidősport Egyesület

- 16 db jelenléti ív és meghívó - 1000 db eseménynaptár - 12 db kerekasztal megbeszélés - 4 db civil fórum - 1 db hagyományos kemence építése - 2 db kültéri asztal készítése és kihelyezése - 4 db kültéri pad készítése és kihelyezése - 2 db információs fatábla elkészítése és kihelyezése

Bugybarangolás

UMVP III. tengely

Civil szervezeti összefogás erősítése Zalaszentgrót térségében

Nemzeti Civil Alapprogram

400 000 400 000

Kiadványkészítés

Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Civil Alapprogram EMVA Leader támogatások

745 000 745 000

2011 4 db hírlevél 4 db jelenléti ív, meghívó, emlékeztető Könyvelő általi tanácsadó szolgálat működtetése heti 4 órában 200 db információs füzet Szervezetfejlesztés (2 új tag beléptetése) Naponta működő Tanácsadó Szolgálat 1 munkatárssal - 2000 db turisztikai kiadvány készítése „Zalai borúton” címmel

840 000 840 000

Működési kiadások támogatása

Működéscélú pályázat Zala Termálvölgye értékei Marketingkampány

Jó bor – jó szomszédság (2011 – 2014)

SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013

3 000 000 3 000 000

3 370 000 2 696 000

171 453 € 163 289 €

- Hévíz Turizmus Marketing Egyesület - Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete - Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület - Lendvai Szőlő és Gyümölcster mesztők Egyesülete Zalaszentgrót

- Turisztikai kiadvány készítése 5 000 példányban 3 nyelvű - 200 db mappa készítése - 50 db borutas kötény beszerzése - 300 db mágneses tépőtömb készítése - 700 db öngyújtó készítése - 60 alkalommal vendégcsalogató megjelenés a helikon rádióban

- Képzések szervezése > Somelier képzés 25 fő részvételével > Női borászképzés haladó 6 alkalommal 10 fő részvételével >női borász képzés kezdő 6 alkalommal 10 fő részvételével - Borversenyek szervezése 2 alkalommal - Szakmai napok szervezése 2 alkalommal

76

Város Önkormányza ta

- tanulmányút szervezése 30 fő részvételével Szlovéniába - Közös tanulmányút szervezése 30 fő részvételével Villányba - 3 000 db minimap készítése - 5 000 db turisztikai kiadvány készítése - Közös vásári megjelenés szervezése 2 alkalommal - 20 db borturisztikai borshow szervezése - Szőlész-borász imázsfejlesztés > 6500 db imázsfejlesztési eszköz (kerámia, kötény, toll, stb.) - 10 alkalommal sajtóhír adása - Irodai eszközök beszerzése > 2 db számítógép > fénymásoló gép > fényképezőgép > borhűtő szekrény - Borutas táblarendszerek fejlesztése > 2 települési információs tábla > 4 db egyéni irányító tábla - 1 db Touch Info Point beszerzése és kihelyezése Zalaszentgróton

77

10 A Szlovénia – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósuló programok 10.1 Pannon Gasztronómiai élmények A jelenleg is megvalósítás alatt álló egyik projekt címe: Pannon Gasztronómiai Élmények, melyet a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében

támogattak.

A

projekt vezető partnere a Muraszombati Területi Kézműves Kamara, további 2 szlovén és két magyar partnerrel közösen. Az összköltségvetés 708.882 euro, melyből a Zalai Borút Egyesület költségvetése 29.820 euro. A projekt megvalósítási időtartama 2009. április 1-től 2012. december 31-ig tart. Az általános cél a határos térségek vendéglátó kínálatának gazdagítása, a helyi termékek termelőivel való összefogás, a térségre jellemző speciális gasztronómiai termékek, receptek kialakítása annak érdekében, hogy az eredmények járuljanak hozzá az együttműködésben részt vevő térség vonzerejének növeléséhez. A közös projekt azt kívánja elérni, hogy e térség legyen közismert egyediségéről, minőségéről és összefogásáról is.

Specifikus célként határozták meg az egymáshoz

kapcsolódó, minőségen alapuló turisztikai kínálat fejlesztését, öt új turisztikai termék kifejlesztését, amelyek kiterjednek a gasztronómiára, a helyi jellegű különleges termékekre, valamint a határon átnyúló régió örökségére.

A Zalai Borút Egyesület főbb tevékenységei: az egyesületfelelős a

termelőkkel való együttműködésért az új turisztikai termékek előállításánál és tesztelésénél, valamint workshopokat szervez a vendélátóipari tevékenység minőségi fejlesztése témában

10.2 Határtalan borkultúra A szlovén-magyar határ mentén az idegenforgalmi kínálat javítása Határtalan borkultúra projektet a SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatta. A program általános célja volt az új, határon átnyúló fejlesztések ösztönzésével jobb életkörülmények megteremtése és erősítse, az idegenforgalmi együttműködések növelése. A specifikus határon átnyúló célkitűzések az alábbiak voltak:

- A térség vonzerejének növelése turisztikai desztináció létrehozásával, a jövedelemszerzés növelésének érdekében. infrastrukturális fejlesztés megvalósításával, esélyegyenlőség növelésével és promóciós intézkedések erősítésével,

78

Olyan közös gazdasági-társadalmi térség létrehozása, ahol az idegenforgalomban résztvevők – kiemelten a szőlő és bor ágazat szereplői – piacra jutási esélyük és versenyképességük növelése érdekében közös határ menti turisztikai desztinációt hozzanak létre, A női szerepvállalás erősítése pozitív diszkriminációs eszközök igénybevételével, női karrier utak feltételeinek megteremtése és támogatása a borászat területén.

Az Egyesület partnereivel közösen felismerte, hogy a határ menti célrégióban a gazdaságfejlesztésre, az adottságok alapján pedig a turizmus növelésére fokozott igény mutatkozik. Korábbi közös munkájuk alapján is megtapasztalták, hogy a határmentén és a tágabb régióban is a szőlő és bortermelés fejlesztése a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások versenyképességének javítása indokolt. Mindkét oldalon kialakultak már azok a szakmai - és civil szervezetek, önkormányzati kezdeményezések, amelyek a borturizmust erősítik. A határtérség kedvező adottságokkal rendelkezik földrajzi, kulturális és történelmi hagyományokat figyelembe véve. A térség turisztikai vonzerejét csökkentette, hogy kevés az idegenforgalmi infrastrukturális beruházás, ami regionális egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet. A térség bővelkedik termálvizekben, azonban a hozzájuk kapcsolódó „nem vizes“ kínálatok minősége és mennyisége viszont alacsony. A régió idegenforgalmi ágazatában a vállalkozói kedv ugyan megvan, de megfelelő szakmai kompetencia és intenzív

közösségi

marketing

tevékenység

hiányában

kisebb

hatékonyságú.

A

térség

jövedelemtermelő képességét nagymértékben befolyásolja a turisztikai desztinációk létrehozása és fenntartása, amely Zala megyében és Pomurje régióban a Zalaszentgrót és Lendva térségében is kezdetleges. A határmentén és a tágabb régióban korlátozó tényező volt, hogy a határ menti együttműködések a közelség ellenére is csak nyomokban találhatóak, a gazdasági kapcsolatok a szőlőbor ágazatban alkalmiak. További tapasztalat volt, hogy a női vállalkozók száma rendkívül alacsony és ők inkább a családi vállalkozások napi tradicionális teendőivel vannak elfoglalva. A női szerepek átalakításával, társadalmi és gazdasági szerepvállalásuk erősítésével a borturizmusra épülő vállalkozások termékeinek növekednek a piacra jutási esélyeik. Másik fontos észlelés, hogy a szőlészettel – borászattal foglalkozó családi vállalkozások „elöregednek“, a szakma iránti elkötelezettség a fiatal nemzedéket nem inspirálja. A borturizmus lehetőséget ad a régióban működő, gazdálkodó

szőlész-borász

vállalkozások

versenyképességének

javítására,

így

a

térségek

munkahelyteremtő képességének növelésére. Az előzetes felmérések alapján a megcélzott közvetlen célcsoport a magyar-szlovén határmentén tevékenykedő gazdálkodók, vállalkozók, szakmai – és társszervezetek munkatársai (500 fő), civil szervezetek (100 db) és a Zalai Borásznők csoportja (25 fő). A közvetett célcsoportot a régióba érkező turisták, kézművesek, falusi-és ökoturizmusban érdekelt szolgáltatók, a tematikus turisztikai termékek szolgáltatói és a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek alkották. 79

Az Egyesület a Vezető Partner szerepet töltötte/tölti be, céljai, küldetései és korábbi tevékenysége alapján. Működésével 12 éve segíti elő a Zalai Borvidék kulturális és történelmi örökségének megóvását, a térség turisztikai vonzerejének növelését. Releváns eddigi tevékenységei a pályázat szempontjából: A Zalai Borút Egyesület 1999-ben alakult és tagjai között megtalálhatók magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok, szakmai – és társszervezetek. A pályázat beadásakor bérelt irodával, főállású alkalmazottal és jól felszerelt irodai infrastruktúrával rendelkezett. korábban is támogatta és ösztönözte a Zalai borásznők kezdeményezéseit. Borturisztikai termékfejlesztés és hagyományőrzés területén legfontosabb eredményük a 200 éves hagyományos zsuppfedeles boronapince rekonstrukciója Dötkön, 85 fajtából álló szőlő géngyűjtemény bemutatóhellyel, múzeum és vinotéka létrehozása, valamint minősített borutas állomáshelyek, kidolgozott bortúrák ajánlásával, borház tervdokumentációk készítése. A borturizmus szőlész-borász hátterének javítása, a minőségi bortermelés érdekében borversenyek és szakmai napok szervezése, képzések tartása (kiemelten női borászok számára), hazai és nemzetközi tanulmányutak szervezése, tanulmányok készítése, szőlész-borász hagyományokat megjelentető vándorkiállítás létrehozása Jelentős tapasztalatokat szereztek partnerség kialakításában és fejlesztésében, közös projekteket valósítottak hazai és határon túli - szlovén, horvát, osztrák, erdélyi – partnerekkel. A borturisztikai, marketing és reklám tevékenység területén egységes arculatot megjelenítő információs és irányító táblarendszereket helyeztek ki, önálló honlapjukat folyamatos fejlesztették, kiállításokon, vásárokon jelentek meg, kiadványokat, információs füzeteket készítettek. Egyik partnere Zalaszentgrót város Önkormányzata volt, melynek turisztikai kínálata, fejlesztési elképzelései találkoztak a program céljaival. Az önkormányzat 1990-ben alakult meg. Feladata az önkormányzati törvény szerinti működés és a közszolgáltatások elvégzése. Zalaszentgrót városától északi irányban fekszik a térség nagy kiterjedésű szabadidőparkja, amely folyamatosan épül ki egyre több szolgáltatással. A Szent Gróth Termálfürdőben a három szabadtéri medence mellett működik egy részben fedett élményfürdő, ülő- pancsoló- és úszómedencével, óriáscsúszdával és pezsgőfürdővel. A település a Zalai Borvidékhez tartozik. A horgászok 8 tó kínálatából választhatnak; gazdag zsákmányra számíthatnak a vadászok is a térségben. A városban különböző szállodák, panziók és fizető vendéglátóhelyek ajánlataiból választhat, aki kerékpározni, túrázni, lovagolni, a helyi gasztronómiát és borokat élvezni, vagy egyszerűen csak pihenni akar. A másik partner - a korábbiakban már több közös projekt résztvevője - a Lendvai Szőlő és Gyümölcstermesztők Egyesülete, Szlovéniából. A nonprofit társadalmi szervezet a Lendva és a Lendva környékén termelt borok népszerűsítését tűzte ki céljául. Az egyesület 1995-ben alakult és jelenleg 120 tagja van. Borversenyeket, szakmai napokat szerveznek, szüreti fesztiválokat rendeznek, pincéket minősítenek, kiadványokat készítenek, szakmai tanulmányutakat szerveznek, hazai és nemzetközi partnerkapcsolatokat alakítanak ki. 80

A projekt összköltsége 383 858 euró, időtartama 36 hónap, 2009. július 1 - 2012. június 30 közötti eredeti megvalósítási határidővel. A projekt alapcélja a szlovén – magyar határmentén az idegenforgalmi kínálat javítása infrastrukturális fejlesztés megvalósításával, az esélyegyenlőség növelésével és a promóciós intézkedések fokozásával. További cél a Zalai Borvidék és a Lendva környék turisztikai vonzerőinek fejlesztése a borkulturális hagyományok erősítésével, közös együttműködés megvalósításával. A projekt fő tevékenysége a Kisszentgróti Művelődési Ház rekonstrukciója és bővítése, a Civil Turisztikai Centrum (CTC) – Kisszentgróti Borház kialakítása és működtetése céljából. További projekt tevékenységek: A CTC berendezése, borversenyek szakmai napok, tanulmányutak, vásári megjelenés szervezése, táblarendszerek elkészítése és kihelyezése, borászati és borturisztikai eszközök beszerzése, szemináriumok, fesztiválok szervezése, képzés női borászoknak, turisztikai kiadványok készítése, honlapfejlesztés. A megvalósítás keretében 2010. december 9-én átadásra került a Civil Turisztikai Centrum Kisszentgróti borház (CTC) Zalaszentgróton - 240 m2: iroda, pince (100m2), rendezvényterem, mosdók, mellékhelyiségek, terasz. Beszerzésre kerültek: magas minőségű sörpad garnitúrák (12 db ), bemutató vitrinek (4 db), borkredencek (20 db), konferenciaasztalok (4 db), 40 db írólapos szék, hűtőszekrény, irodai székek (10 db), irattartó szekrények (4 db), íróasztalok (2 db), számítógép, polcok (4 db). A szakmai feltételrendszer javítása, fejlesztése érdekében: Női borász képzés szervezése történt meg 20 alkalommal, nemzetközi borversenyek szervezése 3 alkalommal, szakmai napok szervezése 3 alkalommal. A projekt befejezésekor elkészül a jelen tanulmány az egyesületről, „Múlt – jelen – jövő” címmel. A turisztikai marketingfejlesztés keretében három nyelvű kiadványcsalád készült el, megtörtént a honlapfejlesztés

–

szlovén,

angol,

magyar

nyelvű

tartalommal,

a

továbbfejlesztették, és folyamatosan részt vettek a Gornja Radgonai Vásáron.

táblarendszereket A programokról

folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot, 6 alkalommal jelent meg sajtóhír. A projekt megvalósítása hozzájárult a térségi versenyképesség javításához. Elősegítette a turisztikai vonzerő fejlesztését Zala megyében, elsősorban a Zalaszentgrót kistérségben, az idegenforgalmi orientáció növelésével, lehetőséget adva az ágazati szereplők versenyképességének erősítésére. A térségi desztinációs kezdeményezések infrastrukturális hátterének biztosításával a fenntartható fejlődés megalapozójává vált. A területi felzárkózás terén elért hatása is jelentős.

A hátrányos

helyzetű Zalaszentgrót kistérség felzárkózási területeinek egyike az idegenforgalom fejlesztése. A projekt kiemelten e térség turizmusban érdekelt szereplőit fogta össze, hogy intenzív szakmai és marketing tevékenységek megvalósításával erősítse a területi kiegyenlítődést. A fenntartható területi védelem és örökségvédelem terén is fontos láncszem volt a Zalai Borvidék történelmi és kulturális 81

hagyományos értékeinek védelmében és továbbvitelében. A projekt vezérfonala volt a borkulturális hagyományokon alapuló egységes turisztikai régió desztináció feltételeinek megteremtése is.

10.3 Jó bor – Jó szomszédság A Jó bor - Jó szomszédság projektet szintén a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatta, mintegy az előző programok szoros folytatása. Vezető partner: a Zalai Borút Egyesület, projekt partnerek: Zalaszentgrót Város Önkormányzata és a Lendvai Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete. A projekt összköltségvetése: 444 519,8 €, időtartama: 30 hónap, 2011. október 01. – 2014. március 31. A projekt prioritása az együttműködési terület vonzerejének növelése, Tevékenységi területe a közös idegenforgalmi desztináció fejlesztése. A projekt általános célja:

a szlovén-magyar határon átnyúló fejlesztések ösztönzésével jobb

életkörülmények teremtése, valamint az idegenforgalmi együttműködések növelése turisztikai desztinációk erősítésével. A projekt specifikus céljai: Turisztikai desztinációk infrastrukturális hátterének fejlesztésével a célrégió vonzerejének növelése a jövedelemszerző képesség erősítése érdekében. További infrastrukturális fejlesztés megvalósításával és az esélyegyenlőség és promóciós intézkedések növelésével a határvidék idegenforgalmi kínálatának bővítése. Szakmai kompetencia és tapasztalat szerzésével a célterületen gazdálkodók versenyképességének és piacra jutási esélyeinek növelése. Turisztikai attrakciók számának növelésével a térségek vonzerejének és marketingjének erősítése. Projekt fő tevékenysége: Borturisztikai Központ létrehozása és berendezése Lendván, mely által a határ szlovén oldalán létrejön egy jól felszerelt, korszerű turisztikai desztinációs központ, hasonló ahhoz, amely Zalaszentgróton a Civil Turisztikai Centrum beruházással már megvalósult. Egyéb tevékenységek: Képzések (sommelier - képzés, női borászképzés), borversenyek, szakmai napok, tanulmányutak, vásári megjelenések, borturisztikai bemutatók (Bor-Show) szervezése, irodai eszközök, Touch Info Point beszerzése és kihelyezése Zalaszentgróton, borutas táblarendszerek továbbfejlesztése, közös szőlész-borász imázsfejlesztés, térképes és turisztikai kiadványcsalád készítése, sajtóhír adás

82

11 Elégedettségi felmérés az Egyesület tagjai körében (kérdőívek és mélyinterjúk feldolgozása ) Jelen tanulmány egyik célja, hogy a tizenkét éves egyesületi működés ismertségét és elfogadottságát, a tagok egyesület iránti elkötelezettségét, ill. az egyesület irányába támasztott további igényeiket és saját fejlődési lehetőségeiket feltárja. A megkérdezés módszeréül az a megoldás kerület kiválasztásra, hogy - amely egyébként is működik az egyesületen belül -: valamennyi tag (2011. december 31-i állapot szerint 105) a hírlevél kiküldésének rendje szerint megkeresésre került, e-mailes, ill. papíralapú levelekkel. A február végi határidőig visszaküldött 31 kitöltött kérdőívet követően a többiek e-mailes, ill. telefonos megkeresést kaptak. Ennek együttes eredményeként 105 tagból 48 küldte vissza a kérdőívet, a feldolgozás ezek alapján történt.

(7,8.sz. melléklet)

Visszaküldött kérdőívek aránya:

Honnan értesült a Zalai Borút Egyesület tevékenységéről? A válaszadók közel fele (22) több forrást is megjelölt, de legtöbben (20 ) az újságot jelölték, ami az egyesület ilyen irányú média-tevékenységének sikerességét is mutatja. A bortermelőktől, ill. egyéb ismerősöktől szerzett információkat 18-18 tag említette, ami a személyes („szájreklám”) hatékonyságára utal. A nagyszámú kiadványból ill. az internetes felület, honlap használatáról 16 - 16 említés történt.

Egy forrásból 26 válasz Több forrásból 22 válasz Összesen 48 válasz

83

Honnan értesültek a Zalai Borút létrejöttéről? (a válaszok %-ában ) Újságból

20

Internetről

16

Kiadványból

16

Bortermelőktől

18

Vevőktől Ismerősöktől

1 18

Alapító tagként

5

Egyéb

6

Összesen %

100

84

Mióta tagja az Egyesületnek?

A válaszadók (48) közül 21 tag a megalakuláskor - 1999-ben - lépett be az Egyesületbe. Nagyszámú válaszuk a kötődés erejét, az egyesületi szisztematikus munka folytonosságát és benne saját munkájuk eredményességét is tükrözi. A 27 válaszadó belépése változatos időpontban történt, de a taglétszám növekedésének dinamikáját tekintve évente szinte állandó nagyságrendet mutat.

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

21 3 0 3 1 0 5 0 6 3 3 1 2

85

Vett igénybe szolgáltatást az Egyesülettől? Valamennyi válaszadó vett igénybe valamilyen szolgáltatást az egyesülettől, 8 fő valamennyi lehetőséget megjelölte. A tanulmányutakat a válaszadók 80%-a említette, ami a közösségépítő szerepén túl más borvidékek innovációinak megismerését, a kapcsolatépítést és az egyéni, szakmai látásmódok változtatásának lehetőségét is tartalmazza. A nemzetközi rendezvények és a tanulmányutak említési gyakorisága (amelyben átfedés van) a határon túli kapcsolatépítést, a „világlátást” tükrözi. A borversenyek említése 77%-os volt, amelyeket az egyesület történetének sikerrendezvényeként említhetünk. A szakmailag magas színvonalon szervezett, a minőségi borokkal versenyző, nagy létszámú – és évek óta nemzetközivé avanzsált –résztvevő felkészült, évről – évre „szép” borokkal öregbíti saját és az egyesület hírnevét. A kiadványokban történő megjelenést 67%-ban említették a válaszolók, összehasonlítva a korábbi - nem célzott – felmérések eredményével a kiadványok színvonalának, minőségének emelkedésével és a tagok saját szolgáltatásainak a bővülésével dinamikusan növekedett e megjelenési forma és valószínűleg a látogatottságban is növekedést hozott. Az információkérés bármelyik formája (személyes, telefonos) 58-63%-os említést eredményezett - tekintettel az alapszolgáltatásokra – az informálódás a rendezvények, fórumok, tanulmányutak megszervezésénél szaporodott, de az utóbbi időben a pályázatok és a képzések is érdeklődésre tartottak számot. A képzések említése 60%-os volt, tekintettel arra, hogy történetük során a női borászképzésre fókuszáltak, annak sikerességét igazolja az említés magas aránya, de a képzések folytatásának és kiterjesztésének szükségességét is magában hordozza. A fórumokon és vásárokon való megjelenés említése meghaladja az 50 %-ot, itt a továbbiakban komolyabb marketing tevékenységet, jól megválasztott előadókat/szakértőket és megfelelő helyszínű vásárokat feltételezhetünk. A honlap említés 48%, ami a folyamatos fejlesztés eredményeként növekvő tendenciájú, de saját egyéni honlapok létrehozása ellen hat ugyanakkor az Egyesület szolgáltatásainak komplettírozásából fakadó előnyök hangsúlyozásával az ismertség és web-felület használat növelhető. A tanácsadások említése 46%, ezek is elsősorban marketing, pályázati segítségadásban nyilvánul meg, a későbbiekben ez a tevékenység egyik „diverzifikációs” forrásteremtési lehetőségévé válhat.

Milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a válaszadók %-ában borversenyen való részvétel kiadványban megjelenés részvétel vásárokon képzések tanulmányutak fórumok tanácsadás igénybevétele inf. a borutirodában információ telefonon nemzetközi rendezv. megjelenés honlapon

% 77 67 54 60 80 52 46 58 63 63 48

86

Mennyire elégedett az Egyesület tevékenységével? A válaszadók 47,9 %-a az Egyesület tevékenységével nagyon elégedett volt, 45,8%-a elégedettségét fejezte ki, és a nem vagy kevésbé elégedettek együttes aránya az 1%-ot sem érte el. Az elvégzett eddigi munka eredményességét tükrözi a magas elégedettségi arányt és az irányokat is megjelöli, de a munka minőségének javításával a nagyon elégedett tagok száma valószínűleg emelkedik.

Mennyire elégedett az egyesület tevékenységével (a válaszadók %-ában) nem kevésbé elégedett nagyon elégedett

4 2 45 49

87

Milyen információkat olvasna szívesen a megújult honlapon? A Borút Egyesület megalakulása óta működtet honlapot, amelyet folyamatosan újítottak meg és használható a jelenlegi formában. A honlapon jelenleg -

aktuális hírek (rendezvényinformációk, üzleti ajánlatok, tagfelvételi információk, adófelajánlási információk, hírlevelek, képgaléria), turizmus hírek (borászatok listája, szálláshelyek-éttermek ismertetése, bortúrák és idegenforgalmi rendezvények) egyesületi információk (történet, szervezet, tagság, partnerek, közhasznúsági jelentések), szakmai információk (eddigi projektek, információk a borvidékről, jogszabályok, tanulmányok és egyéb dokumentumok) és az elérhetőségek találhatók.

A válaszadók A fentieken kívül a következő információkat említették, amivel bővíteni lehet a „honlap választékot”. Több és mélyebb pályázati információt látna szívesen 56%, a borászati szakmai információk bővítését szintén 56 %-uk említette. Rendezvényekről és szőlőtermesztési szakmai hírekről 52-52 % olvasna információkat, 50 % turisztikai híreket látna szívesen. Üzleti információkat 42%, jogszabályváltozásról 35% szeretne többet tudni. Időjárási- meteorológiai előrejelzéseket 35 % kért, a szervezeti élet új híreit 21%, partnerhíreket 17 % említett. 2-2%nyi említést kapott a rendezvénynaptár, ill. növényvédelmi előrejelzések információi. (megjegyzés: az említett információk 60%-a ma is olvasható a honlapon, a látogatás-gyakoriságra a kérdezés nem terjedt ki!)

88

Megújult honlap fő információi ( öbb válasz lehetőség, gyakoriság, %-ban ) üzleti jogi pályázatok rendezvények szőlőtermesztés borászat turisztika meteorológia szervezeti élet partnerhírek rendezvénynaptár növényvédelmi hírek

42 35 56 52 52 56 50 35 21 17 2 2

Milyen szolgáltatással bővítené az egyesület tevékenységét? Az Egyesület tevékenységének bővítésére számos ötlet, javaslat született. 28-an gyakorlatot követve -

a rendezvényszervezést folytatná,

az eddigi jó

de azt külső megrendelők számára is

végeznék. Az Egyesület eddig kereskedelmi tevékenységet nem folytatott, a válaszadók több mint fele ezzel is foglalkozna. A honlapon olyan „rovat” bevezetését javasolják, ahol a „borász” válaszol, aktuális és szakmai kérdezz - felelek rovat. Az érdekérvényesítést, laboratóriumi információkat, több

89

képzést, értékesítési partnerkapcsolatok építését, borvizsgálatokat, borászati ismereteket, közös beszerzést szorgalmaztak mások

Rendezvényszervezés, kereskedelem

28

Rovat, ahol borász válaszol

9

Érdekérvényesítés

1

Hírlevélkiadás

1

Laborinformációk

1

Értékesítési partnerkapcsolatok

1

Borvizsgálat

1

Borászati ismeretek

1

Bortermékek egyesületi beszerzése

1

Gyors és gépírás .

90

Tervezi-e saját vállalkozása, ill. tevékenysége bővítését, új szolgáltatás indítását? Saját vállalkozásaik bővítéséről/fejlesztéséről kevés információt közöltek a válaszadók. A 48 válaszadó közül mindössze 5 tag tervez szőlőtelepítést, 7-en turisztikai szolgáltatást terveznek, további 7 fő a borkóstolás feltételeit teremtené meg. Gyümölcstermesztéssel történő tevékenység bővítés, konferenciaterem kialakítása és pincebővítés szerepelt még az említések között. (Ezek a visszafogott információk az egyesületi munka továbbfejlesztése szempontjából kevés muníciót adnak, ill. tükrözik azt a bizonytalan gazdasági helyzetet, amelyben az egyesület tagok ill. partnereik működnek)

Tagok bővítési szándékai Bővítene Nem bővítene

Bővítési irányok turisztika borkóstolás gyümölcstermesztés szőlőtelepítés konferenciaterem pincebővítés

46 54

7 7 1 5 1 1

91

Ön szerint mennyire ismert a Zalai Borút Tevékenysége az Ön lakóhelyén/Zala megyében/régiónkban? Az Egyesület ismertségét összesen 20% nem tudta megítélni, 12 % kevésbé ismertnek, 38% eléggé ismertnek és 30% jól ismertnek minősítette. A lakóhely tekintetében a legmagasabbak az ismertségi értékek, a megyei és a Nyugat-Dunántúli régió számai közel azonosak. Az Egyesület közös marketing munkája, promóciós tevékenysége eredményeit ugyanakkor a tágabb környezet kevésbé ismeri.

Lakóhelyen Zala megyében Régióban nem tudja kevésbé ismert eléggé ismert jól ismert

10 15 35 40

23 10 42 25

27 13 35 25

Összesített adat 20 12 38 30

92

12 A Zalai Borút Egyesület fejlesztési stratégiája 12.1 Prioritások, fejlesztési irányok A Zalai Borút Egyesületnek rövid, közép és hosszú távon is az alapszabályában megfogalmazott célok elérése az alapvető jövőképe, amely hatékony működéssel párosulva felel meg a fejlesztési irányoknak: - A Zalai Borút rendszerének kiépítése valamennyi borvidéki településen, - Az egységes, garantált minőségű borúti szolgáltatások rendszerének létrehozása, amely a fogyasztói igényeknek és a tagság érdekeinek is megfelel, - A szőlőtermelés és borászat jövedelemtermelő képessége növekedésének elősegítése a turizmusban rejlő lehetőségek további megteremtésével, - A borturizmussal kapcsolatos tevékenység integritásának elősegítése, oly módon, hogy az egyes szolgáltatások egymást kiegészítsék és kompletté tegyék a tagok egyéni szolgáltatásait, - A Zalai Borút ismertségének és elismertségének javítása a borturizmus régiós – országos – nemzetközi

piacán, a média megjelenések tudatos stratégiájával, több kommunikációs

csatorna használatával, a honlap további fejlesztésével, - A zalai szőlő és borkultúra természeti és épített öröksége, a hagyományos tudás fennmaradásának elősegítése, oly módon, hogy az ötvöződjön a XXI. századi korszerű szőlőtermesztési, borászati és turisztikai ismeretekkel és követelményekkel.

12.2 Szervezetfejlesztés A szervezetfejlesztést továbbra is két irányban célszerű folytatni: -

A Zalai Borút térbeli fejlesztése, a borvidéki települések ill. a tagok mind teljesebb bevonása a borút rendszerébe, a tagok borúti szolgáltatásai számának és változatosságának növelése. A taglétszám növelése azonban addig célszerű, amíg a már kialakított szolgáltatási minőség tartható és a munkaszervezet a tagok információellátását hatékonyan képes ellátni. A térbeli fejlesztés eszközei lehetnek a még „érintetlen” települések megszólítása, e területekre irányuló programok szervezése, jó gyakorlatok átadása a helyi termelők, a potenciális tagok részére .

-

A Zalai Borút Egyesület munkaszervezete jól működő szervezet, megfelelő irodai és technikai infrastruktúrával, tapasztalt munkatársakkal rendelkezik. A munkaszervezet a napi feladatokat és a fejlesztési projekteket jó színvonalon oldja meg.

A munkatársak

továbbképzését folyamatosan kell szervezni, a szervezet kapacitásaiba új tudásokat kell integrálni, (szőlészet/borászati tudás, nyelvi képzés, kommunikációs képzés, projekttervezés, 93

stb.) A tagokkal történő személyes kapcsolattartást

erősíteni kell, rendszeres, kihelyezett

információs napokkal ill. látogatásokkal.

12.3 Minősítési rendszer továbbfejlesztése, minőségmenedzsment Saját minősítési rendszerüket az évek során folyamatosan fejlesztették, az adott jogszabályi változásokhoz igazították. A minősítési rendszerben a továbblépést jelentené a többi borút minősítési rendszerével való koherencia megteremtése, ill. a saját tagok minősítésének nyomon követése, utógondozása és a minősítettek tevékenységének folyamatos ismertetése („Jó példák-jó gyakorlatok”) a honlapon. Végső cél lehet a minősítési rendszer védjegyoltalmi eljárásának bevezetése. A minőségmenedzsment olyan, az Egyesület munkájáról, a nyújtott szolgáltatásokról igényfelmérési rendszer

kialakítása,

amely

a

tagok

és

az

egyéb

célcsoportok

körében

végzett

”elégedettségméréseken” alapul. A nemzetközi és a hazai pályázatok megvalósítása során amúgy is követelmény a visszajelzés az egyes rendezvényekről, programokról, ennek formalizálása, rendszerbe foglalása és meghatározott időnkénti összegzése alapul szolgálhat a minőségmenedzsmenthez.

12.4 Borturizmus háttérszolgáltatásainak fejlesztése A háttérszolgáltatások fejlesztése a jövőben is egyik legfontosabb feladat. A szőlészet, borászat fejlesztésével, a társszakmai szervezetekkel (Hegyközség, Kamarák, Klaszterek, stb.) együttműködve a zalai borok minőségének javítása és a helyben, termelőknél történő értékesítés lehetőségeinek kialakításával a helyi piacok bővítése, a zalai borok piaci pozíciójának a javítása: -

Termékfejlesztés megvalósítása és elősegítése a borturisztikai szolgáltatások terén,

-

Programszervezés, hazai és külföldi tanulmányutak és tapasztalatcserék szervezése, de új belés külföldi célterületeken.

-

A kiállításokon, vásárokon, rendezvényeken való közös, „márkázott” megjelenések szervezése, a tagok erre irányuló tevékenységének segítése.

12.5 Partnerség továbbfejlesztése Az Egyesület eddigi munkájában is törekedett a széleskörű kapcsolatrendszer kiépítésére itthon és határokon túl is. Fontos a jövőben is a borvidék (ek) és a borutak területén valamennyi szervezettel párbeszéd kezdeményezése, kialakítása, az eddigi együttműködések szorossá tétele, fejlesztése, ill. közösen kidolgozott programok, pályázatok, fejlesztések megvalósítása. A regionális és nemzetközi kapcsolatok (osztrák, német, spanyol, francia) során az érdekorientáltság szempontja kapjon 94

hangsúlyozottabb szerepet. Váljon a honlap is a partner kapcsolatok ápolásának színterévé és ezt szolgálja egyéb közösségi oldalak fokozott használata is.

12.6 Marketing tevékenység továbbfejlesztése Az Egyesület által használt marketing eszközök az elmúlt 12 évben jelentős fejlődésen mentek át. Ma már a kiadványok, a névjegykártyák, a honlap, az útjelző információs táblák, stb. egységes arculatúak. A különféle médiumokban (helyi, térségi, megyei és külföldi újságokban), ingyenes és fizetett honlapokon, társszervek honlapjain linkcserével, helyi, regionális, országos és külföldi televízióban, rádióban gyakori a megjelenésük. Az egyesületi logó egységes használata, a PR tárgyak, a minősítési rendszer, a vásári részvételek is az Egyesület népszerűsítésének eszközei.

A további egységes

fellépéshez, az Egyesület és a tagok ismertségének növeléséhez egy adatgyűjtésen és piackutatáson alapuló, a magyar bormarketing stratégiához illeszkedő marketing stratégia kidolgozására lenne szükség.

A legtöbb elem már adott, annak rendszerbefoglalása az alapja az arculati elemek

folyamatos fejlesztésének, bővítésének és a Zalai Borút szereperősítésének.

12.7 Hagyományok - örökség - tudásmegőrzés Az Egyesület Egész tevékenységét átszövi és a szőlészet – borászat – borturizmus egységének szolgálatába állította a szakmával összefüggő épített örökségvédelmi tevékenységét: ennek szellemében épült fel a Dötk-i Noé borház, mely ma már az Borút egyik emblematikus jelképévé vált. További hasonló programokhoz a szükséges pénzügyi források megteremtésre várnak. A létrehozott géngyűjtemények a szőlőtermelő hagyományok ápolását szolgálják, továbbiak létrehozását partnerekkel együtt kell megkeresni. A hagyományok gondozása a tudásmegőrzést is magába foglalja: a lebonyolított képzések (női borászok), a tervezettek (sommelier képzés, stb.) továbbra is szükségesek, akár bordal-verseny, borvers-írás, további boros emlékek gyűjtése révén is.

95

13 Összefoglalás: küldetés és jövőkép Az Egyesület 12 éves munkája valamennyi eredményét, ismertségét és elismeréseit figyelembe véve egy olyan civil együttműködés képe rajzolódik ki, amely például szolgálhat más civil szervezeteknek is. A borvidék, a megye és nagyobb régió borturizmusa érdekében tett erőfeszítései, a számos nyertes pályázat, azok színvonalas és minőségi megvalósítása, a partnerkapcsolatok kiépítése mind-mind hozzájárultak a zalai szőlő- és borkultúra hírnevének öregbítéséhez. Az alapítók által megfogalmazott és az alapító okiratban lefektetett cél ma is élő: „….működésével segítse elő a Zalai Borvidék kulturális és történelmi örökségének megóvását, kultúrájának,

hagyományainak

megőrzését

és

továbbvitelét,

valamint

a

térség

idegenforgalmának bővítését a borutak fejlesztésével.” A Zalai Borút Egyesület víziója is hosszútávra szól: „Egységes arculattal, nemzetközi hírnévvel rendelkező és dinamikusan működő egyesület, amely a Zalai Borvidék hírnevét megőrzi és értékessé teszi.” Az Egyesület által megfogalmazott misszió megfelelő alapot ad a további rövid és hosszú távú céljainak megvalósítását: „Minőségi szolgáltatásokkal népszerűsíteni a minőségi zalai borokat és erősíteni a borfogyasztási kultúrát, növelve ez által a térség látogatottságát.” A hosszú távú célok a fentiekből vezethetők le: „a régió turisztikai forgalmának növelése, amit a térség minőségi borainak elismertetésével, a borfogyasztási kultúra javításával lehet elérni.” E célok eléréséhez szükséges: -

további borházak létrehozása és működtetése,

-

a szakmai tevékenységben nagyobb szerepet kapjon az öko – és biogazdálkodás, a környezetvédelem, a fenntarthatóság,

-

a jelenlegi és jövőbeni partnerekkel kialakított harmonikus kapcsolat, további hazai és nemzetközi partnerkeresés,

-

(nemzetközi) borút szövetségekben való tagság elnyerése, 96

-

a vendéglátás, a szállodaipar és a zalai borok közös platformjának megteremtése,

-

aktív részvétel a helyi termék hálózat kiépítésében és a forgalmazásban,

-

a fiatalok felé közvetíteni a családi keretek között végzett szőlészeti – borászati idegenforgalmi tevékenység szerep- és generációváltását,

-

növelni a szerepvállalást a tágan értelmezett vidékfejlesztésben, a foglalkoztatásban, a helyi (civil ) társadalomban,

-

a térítéses szolgáltatások körének bővítése, ezáltal a pályázati - pénzügyi függőség csökkentése.

Az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése az alakulástól kezdve folyamatosan történik, de a további anyagi biztonsághoz a bevétel növekedés, sikeres hazai és nemzetközi pályázatok, szakmai szponzoráció és a tagság aktív, együttes munkája elengedhetetlen.

„ Testet éleszt és táplál a lakoma, de ami a lelket adja, az a bora…” (Vörösmarty Mihály)

97

Forrásjegyzék 1.

www.borpedia.hu

2.

www.borregio.hu

3.

www.bor.info.hu

4.

www.borportal.hu

5.

www.borongolo.hu

6.

www.bormustra.hu

7.

www.boraszat.hu

8.

www. borlexikon.hu

9.

www.borban az igazsag.hu

10.

www.decanter.com

11.

www.borut.hu

12.

www.amc.hu

13.

www.zalatermalvolgye.hu

14.

www.zalakar.hu

15.

www.hnt.hu

16.

www.archimedia.hu

17.

www.boraszat.webmania.hu

18.

www.borlap.hu

19.

www.borasz.lap.hu

20.

www.szololap.hu

21.

Zalai Borút Egyesület közhasznúsági jelentései 2000-2011. évek

22. Civil Szervezetfejlesztés Zala Megyében, TÁMOP -5.5.3-08/02-2008-0025, Szervezeti diagnózis és fejlesztési terv a Zalai Borút egyesület részére, 2010. 23. A borok előállításának alkalmazott módszerei és kapcsolódásuk az értékesítési lehetőségekkel, szakdolgozat, Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék, 2009, készítette Deák András 24.

A Zalai Borút Egyesület Fejlesztési Stratégiája, 2007.

25.

Minőségbiztosítási rendszer egységesítése és fejlesztése, 2006. 98

26. Borutak fejlesztésének lehetőségei a magyar-horvát határ mentén, 2005. Tanulmány a Magyar – Horvát Phare Kísérleti Kisprojekt alap támogatásával.

99