Műszerezett keménységmérés alkalmazhatósága a gyakorlatban Rózsahegyi Péter laboratóriumvezető Tel: (46) 560-137 Mob: (30) 370-0029
Műszaki Kockázatmenedzsment Osztály
Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Tartalom
¾Műszerezett keménységmérő ¾Meghatározható anyagtulajdonságok ¾Berendezés kalibrálása ¾Összehasonlító vizsgálatok és eredményei ¾Összefoglalás
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Műszerezett keménységmérő Típus: Romolus WorkStation + Alexandra I. műszerezett keménységmérő Gyártó: Quad Group • Benyomódási mélység tartomány: 600 μm • Benyomódás felbontása: 0,156 μm • Benyomódás mérés pontossága: <1% • Maximális terhelés: 220 N • Erőmérés felbontása: 0,06 N • Erőmérés pontossága: <1% • Terhelési sebesség: 1 N/sec • Behatolótest típus: Vickers, Rockwell C • Maximális próbatest vastagság: 2,54 cm
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Műszerezett keménységmérő Meghatározható anyagi paraméterek
• Rugalmassági modulus (E) • Keménység (HV, HRC) • Folyáshatár (közelített érték) • Keményedési kitevő (közelített érték) • Feszültség-nyúlás diagram (közelített érték)
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Műszerezett keménységmérő A Romolus Workstation további vizsgáló moduljai • Hajlító vizsgálat modul • Szakító vizsgálat modul • Csavaró vizsgálat modul • Tépő vizsgálat modul • Nyíróvizsgálat modul • Bevonati réteg tapadás vizsgáló modul
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Műszerezett keménységmérés (Vickers) As(h)=26,43 . h2 Ap(h)=24,50 . h2 F Martens keménység A s (h) 1 1 HM = 2 = 2 2 m ⋅ A s (h)/h m ⋅ 26,43
HM =
HIT =
Fmax A p (hc )
Lenyomat keménység
hc = hmax - ε .(hmax - hr),
(ε = 0,75)
Vickers keménység:
Fmax HV = A s (hp ) As(hp)=26,43 . hp2
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Műszerezett keménységmérés (Vickers) hr meghatározás: - Lineáris extrapoláció
hr =
F = ah+b
Fmax − b a
- Power Law Módszer F = K(h - hp)m C = mK(hmax- hp)m-1 F = Chmax+ hr
meredekség (hmax)
hr = F – Chmax
Rugalmassági modulus meghatározása: 1 −ν s2 EIT = 1 1 −ν i2 − Er Ei
Er =
π 2 ⋅ C ⋅ Ap (hc )
lenyomodás rug. modulus
νs – próbatest poisson tényezője νi – behatolótest poisson tényezője (0,07) Ei – behatolótest rug. Modulusza (1,14.106) Ap(hc) = 24,50hc2
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Mérést befolyásoló tényezők ¾ Felületi érdesség h≥20Ra (Ramax = 4 μm /alumínium/, 2,2 μm /acél/, 0,8 μm /keményfém/) – 100 N-os terhelésnél ¾ Párhuzamosított felületek (max. 1°-os eltérés) ¾ Alátámasztás tisztasága (tiszta, pormentes felület) ¾ Erő és benyomódás értékekre kerülő elektromos zaj (szünetmentes táp alkalmazása vagy digitális szűrés) ¾ Próbatest inhomogenitása, szemcseméret (növelheti a szórást) ¾ F – h görbe kiinduló pontjának meghatározása (jelentősen befolyásolja a mérési eredményeket) ¾ Vizsgálati hőmérséklet stabilitás ¾ Próbatest vastagság (min. 10hmax vagy 3dmax)
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
F- h görbe kiinduló pontjának meghatározása Rosszul megválasztott kiindulási pont jelentősen befolyásolja a keménység és rugalmassági modulus értékeket! ¾Erőnövekedésre indul az F – h görbe rögzítése - A kezdeti bizonytalanságok és az elektromos zaj miatt növeli a szórást ¾0 pont meghatározás közelítő görbével (Fmax 5-10%-a között) - Kiküszöböli a kezdeti bizonytalanságokat - Egységesen F=0,1 N → h0 meghatározható
F=
1 (h − b)2 m
m,b – konstans
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Digitális szűrés
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Berendezés kalibrálása ¾ Erő mérés kalibrálása (gyári kalibrálás) ¾ Útmérés kalibrálás és gép merevség meghatározás (közvetett módon)
Keménység meghatározás F HV = max A s (hp )
Rugalmassági mod. meghatározás Er =
π 2 ⋅ C ⋅ A p (hc )
1 −ν s2 EIT = 1 1 −ν i2 − Er Ei
Kalibrálás Vickers etalonnal (HV10=317, E=210000 MPa)
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Berendezés kalibrálása Kalibrálás menete:
I. hI = k . h II. hII = hI – F . c k: konstans F: terhelő erő C: gép merevsége
k = 1,09 c = 0,028 μm/N
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Berendezés kalibrálása Mérési eredmények:
Alexandra (eredeti)
Alexandra (kalibrált)
Mérési pont
Mérőmikroszkóp HV10
HV10
E (MPa)
HV10
E (MPa)
1
313
338
89 114
318
212 041
2
321
365
80 239
329
208 440
3
326
364
87 286
328
200 199
4
317
339
89 976
308
222 363
5
322
360
92 936
330
220 095
Átlag:
320
353
87 910
323
212 627
Szórás:
4,9
13,4
4 748
9,6
8 984
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Összehasonlító vizsgálatok (szakítóvizsgálat) Vizsgálati körülmények:
Meghatározott paraméterek:
Vizsgáló berendezés: INSTRON 8803
Rugalmassági modulus (E)
Vizsgálati mód: útvezérlés
Szakító szilárdság (Rm)
Vizsgálati sebesség: 3 mm/perc
Egyezményes folyáshatárt (Rp0.2)
Extensométer jeltáv: 10 mm Tárolt paraméterek: erő(F), alakváltozás (ΔL) Vizsgált anyagminőségek: acél, alumínium, réz, titán
R′ =
F (1 + ε) S0
ϕ = ln
L L0
R′ = Kϕ n
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Összehasonlító vizsgálatok (műszerezett keménységmérés) Vizsgálati paraméterek: Vezérlési mód: erővezérlés Terhelési sebesség: 1N/sec Maximális terhelés: 100 N
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Vizsgálati eredmények összehasonlítása Rm= 612 MPa
Acél
Rp0.2 = 408 MPa
Mérési pont
Mérőmikroszkóp
Szakítóvizsgálat
HV10
E (MPa)
HV10
E (MPa)
1
190,5
207 160
199
212 574
2
175,1
210 070
179
202 787
3
177,3
210 600
168
215 759
4
173,6
-
169
181 618
5
193,5
-
178
230 754
182,0
209 277
179
208 699
9,3
1 852
12,4
18 163
Átlag: Szórás:
Alexandra
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Vizsgálati eredmények összehasonlítása Rm= 440 MPa
Titán
Rp0.2 = 328 MPa
Mérési pont
Mérőmikroszkóp
Szakítóvizsgálat
HV10
E (MPa)
HV10
E (MPa)
1
191
113 130
166
104 300
2
169
99 485
172
104 338
3
147
105 620
165
121 729
4
179
-
189
130 416
5
184
-
186
115 768
Átlag:
174
106 078
179
115 310
Szórás:
17,3
6 834
12,4
11 305
Alexandra
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Vizsgálati eredmények összehasonlítása Rm= 254 MPa
Alumínium
Rp0.2 = 243 MPa
Mérési pont
Mérőmikroszkóp
Szakítóvizsgálat
HV10
E (MPa)
HV10
E (MPa)
1
64
77 971
60
76 335
2
69
73 434
68
89 910
3
70
-
67
90 633
4
70
-
69
88 708
5
67
-
63
93 046
Átlag:
68
75 703
65
87 726
Szórás:
2,4
3 208
3,8
6 562
Alexandra
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Vizsgálati eredmények összehasonlítása Rm= 623 MPa
Réz
Rp0.2 = 507 MPa
Mérési pont
Mérőmikroszkóp
Szakítóvizsgálat
HV10
E (MPa)
HV10
E (MPa)
1
217
121 500
205
116 928
2
206
115 170
182
95 395
3
216
118 190
203
84 103
4
211
-
158
102 161
5
214
-
165
97 055
Átlag:
213
118 287
182
99 128
Szórás:
4,5
3 166
21,7
11 938
Alexandra
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Összefoglalás A vásárolt műszerezett keménységmérő eddigi használata és kalibrálása során szerzett tapasztalatok alapján a következő megállapítások tehetők: ¾A műszer a makro terheléstartományba sorolható (szabvány szerint: 2 N ≤ F ≤ 30 kN) – Makrotulajdonságok mérésére használható. ¾Sok a vizsgálati eredményt befolyásoló tényező, ezért körültekintő vizsgálat előkészítést igényel (zajmentesség, próbatest polírozás, párhuzamosítás, pormentesség, biztosítani kell a légmentes felfekvést, stb.) ¾A vizsgálatok azt mutatták, hogy acél alapanyagok keménységének és rugalmassági modulusának megállapítására alkalmas, de több mérés szükséges a magas szórás miatt. ¾Titán, réz és alumínium vizsgálatánál ismerni kell a lenyomat alakját, torzulását, annak függvényében lehet következtetni a keménységre és a rugalmassági modulusra. További vizsgálatok szükségesek ezen a területen. ¾A benyomódási görbéből különböző módszerekkel meghatározható még a folyáshatár és a valódi feszültség - valódi nyúlás diagram. A műszerezett keménységmérésnek ez az egyik legfontosabb előnye. Az így meghatározott anyagjellemzők összehasonlítását a hagyományos módszerekhez meghatározott anyagjellemzőkhöz, különböző anyagokra a közeljövőben tervezzük.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI
Hivatkozások • MSZ EN ISO 14577-1:2003 – Metallic Materials – Instrumented indentation test for hardness and materials parameters – Part 1: Test method • Marta Mata Burgeroas: Continuum analysis of sharp indentation experiments in metallic materials: theory and finite element simulation. December 2004 • Eduard Kimmari and Lembit Kommel: Application of the continuous indentation test method for the characterisation of mechanical properties of B4C/Al composits • Varga Ferenc, Tóth László, Guy Pluvinage: Anyagok károsodása és vizsgálata különböző üzemi körülmények között. Keménységmérés. Miskolc, 1999 • Nurot Panich, Sun Yong: Improved Method to Determine the Hardness and Elastic Moduli using Nano Indentation. KMITL Sci. J. Vol. 5 No. 2 Jan-Jun 2005
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet
BAY-LOGI