Főszerkesztő: H O R V Á T H I M R E
BHG ORION TERTA
Szerkesztő: A N G Y A L LÁSZLÓ
MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG BHG
ORION
TERTA
Laczkó Endre Bernhardt Richárd Eisler Péter Dr. Gosztony Géza Honti Ottó Klug Miklós Tölgyesi László
Jakubik Béla Baracs Sándor Csernoch János Froemel Károly Sass Károly Szabó Károly
Bánsághi Pál Baján Tibor Benedek Elek Egerszegi Béla Hutter Mihály
XXVII.
1981
évfolyam
Átviteltechnikai rendszerek konstrukciója
3. szám
MIHÁLY ANDRÁS TERTA
BEVEZETÉS Napjainkban m á r elképzelhetetlen a korszerű hír hálózat kis-, közép- és sokcsatornás átviteltechnikai rendszerek nélkül. A z u t ó b b i évtizedekben óriási m é r t é k b e n m e g n ö v e k e d e t t t o v á b b í t a n d ó információ mennyiség és -féleség szükségessé teszi a meglevő hírhálózat modernizálását és bővítését. A Telefongyár az átviteltechnika területén kor szerű g y á r t m á n y o k k a l kívánja a fenti igényeket k i elégíteni, különös súlyt helyezve a nagy rugalmassá got n y ú j t ó és k ö n n y e n b ő v í t h e t ő g y á r t m á n y c s a l á dok kialakítására.
Jelen cikkünkben a Telefongyárban kifejlesztett átviteltechnikai rendszerek, nevezetesen az analóg és digitális rendszerű berendezéseinek a konstruk ciós felépítését tárgyaljuk. A szűkre szabott terje delem azonban nem teszi lehetővé az elmélyült, részletes szerkezeti b e m u t a t á s t , ezért elsősorban az egyes berendezések főbb konstrukciós jellemzőit kí v á n j u k bemutatni. Természetesen az ilyen nagy t e r ü l e t e t felölelő anyag rendszerezése közben az összeállító kompro misszumra kényszerül, ha nem akar túlságosan a részletekben elmélyülni. A jobb á t t e k i n t h e t ő s é g ér dekében ezen lehetőséggel élve reméljük, hogy m i n -
1. táblázat Átviteltechnikái rendszerek ANALÓG Alapáramkör
Típusjel
BO—3
DIGITÁLIS
Csatorna szám
Erősítő sz. átl. hossza (km)
Típusjel
Csatorna szám
Ismétlő sz. átl. hossza (km)
50—250
—
—
—
Közép- és rendszer
BD—30
30
2,5
Hosszútávú rendszer, ki sebb igényű gerincvonal ra
—
—
—
Nagy gerincvonali rend szerek
—
—
—
Kiegészítve a technoló giai hírközlő rendszerhez tartozó berendezésekkel
3
Légvezeték BO—12
12
BK—12
12
13
Szimmetrikus kábel BK—60
KOAXIÁLIS
Kis átmérőjű kábel
Normál kábel
átmérőjű
Kombinált kábel
Híradástechnika
XXXII.
CO
8—13
BK—300
300
8
BK—960
960
4
BK—2700
2700
2
BK—960
960
9
BK—2700
2700
'4,5
BK—300/G
300
8
évfolyam 1981. 3. szám
Alkalmazási terület
hosszútávú
101
den bizonnyal szerencsésebb összeállítást adunk g y á r t m á n y a i n k r ó l , m i n t a t é m a t ú l z o t t széttagoltsá gával. Az előzőkben e m l í t e t t átviteltechnikai rendszerek főbb jellemzőiről és ezek alkalmazási területeiről az 1. táblázatban n y ú j t u n k á t t e k i n t é s t . Még mielőtt r á t é r n é n k e rendszerek fontosabb ele meinek — berendezéseinek — konstrukciós ismerte tésére, előbb a következő fejezetben rövid összefog laló k é p e t adunk ezen rendszerek általános szerke zeti felépítéséről.
ÁTVITELTECHNIKÁI RENDSZEREK SZERKEZETE Analóg rendszer szerkezete Egy általános vonalterv felépítését az 1. ábra szem lélteti. A V végállomásokon valamely szabályos alap csoportszintig bontják le a teljes á t v i t t csatorna n y a l á b o t és a t o v á b b m e n ő részeit ezeken a szinte ken átkapcsolják (tranzitálják). Az F felügyeletes középállomás vagy csak erősíti m i n d k é t i r á n y b a n az átvitelt, vagy kiegészítve L leágazó berendezéssel a vonali spektrum egy részét lebontja. A z E erősítő állomások t á v t á p l á l á s á t és távfelügyeletét a V és F felügyeletes vég-, i l l . középállomásokról biztosítják. A vonalszakaszokat vonalvégződő berendezések zár j á k le. A k é t végállomás k ö z ö t t i szakasz a gerincvonali, a gerincvonalból l e á g a z t a t o t t ág a szárnyvonali és a szárnyvonalból leágazó rész a helyi vonali összeköt t e t é s t biztosítja. A z egyes vonalak k ö z ö t t a jól illesz t e t t c s a t l a k o z t a t h a t ó s á g o t a szabványos frekvencia sáv-, szint- és i m p e d a n c i a p a r a m é t e r e k biztosítják. Az egyes állomások egymáshoz való csatlakozta t á s á r a légvezetékek, illetve a különböző típusú k á belek szolgálnak. Digitális rendszer szerkezete A digitális vonaltervi összeköttetés felépítésében ha sonló az analóg vonali összeköttetéshez. A 2. ábra a BD—30 rendszer digitális vonali szakaszának fel
építését mutatja be a V végállomástól az F felügye letes középállomásig. A rendszer 30 PCM telefon csatorna jelének hangfrekvenciás kábeleken való á t vitelét teszi lehetővé. A V végállomás, illetve az F felügyeletes középállomás és a kábel k ö z ö t t i illesz tést az állomásokon elhelyezett vonalvégződő beren dezések végzik. A vonali jelet a kábelbe egymástól megfelelő távolságra elhelyezett t á v t á p l á l t I ismétlő állomások újra „előállítják". Ezt a feladatot az is métlőállomások regenerátorai végzik. A vonalsza kasz önálló t á p - és riasztó áramkörrel rendelkezik. Ezek az á r a m k ö r ö k lehetővé teszik bármelyik hibás regenerátor helyének meghatározását. A k é t átviteltechnikai rendszer rövid b e m u t a t á s a u t á n r á t é r ü n k ezen rendszerek konstrukciós ismerte tésére, amelyet az alábbi felosztás szerint t á r g y a lunk: — légvezetékek és kábelek szerkezeti felépítése, — felügyeletes vég- és középállomások berende zéseinek szerkezeti felépítése, — felügyeletlen erősítő-, i l l . ismétlőállomások be rendezéseinek szerkezeti felépítése.
LÉGVEZETÉKEK ÉS KÁBELEK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Légvezetékek Az átviteltechnikai hálózatok helyi és helyközi vona lain még ma is alkalmazzák a légvezetékeket. A he l y i vonalakon a nagyobb csatornasűrűség mellett, t o v á b b á az automatizálás kiépítésekor meg kell i n dítani a helyi kábelhálózatok építését, mivel az idő járás befolyásának k i t e t t légvezetékek az automati zálással járó műszaki követelményeket csak korlá tozott m é r t é k b e n elégítik k i . A légvezetékes irányok á l t a l á b a n 50 m-es oszlop közzel épülnek, és az oszlopok anyaga fa vagy elő feszített vasbeton. A szigetelők porcelánból vagy üvegből készülnek. A szigetelőket t a r t ó kereszttar t ó k anyaga legtöbb esetben vas, de szokásosak a fa t a r t ó k is. A vezetékek anyaga bronz, keményréz, alumínium
- kábeles gerincvonal
—
—rn—m—m~ V- végállomás E - felügyeletlen távtáplált erösitö állomás F - felügyeletes középállomás L - leágazó berendezés Esferös'itó s z a k a s z h o s s z a /lásd. Itáblázat/
kábeles vagy leges helyivonal -
B129-1
1. ábra. Analóg vonali összeköttetés felépítése
102
Híradástechnika
XXXII,
évfolyam 1981. 3. szám
kábeles,digitális vonal
12
* Ar
In
> 7\
Isz
VFI l
s z
"
végállomás felügyeletes középállomás felügyeletnélküli távtáplátt ismétlő állomás ismétlő szakasz hossza /lásd 1 táblázat/
[B129^2]
2. ábra. Digitális vonali összeköttetés felépítése
vagy alumíniumötvözet, vivő á r a m ú rendszereknél használatosak a rézzel bevont acélhuzalok (rézacél). A használatosabb vezetékek á t m é r ő s o r a : — — — —
bronz réz al. v. al. ötv. rézacél
01,5 mm 02 02,3; 02,8; 0 3 ; 03
04
Kábelek: A kábelek k é t nagy csoportra o s z t h a t ó k : — helyi kábelek, — távkábelek. A helyi kábelek kivitel alapján föld alatti behúzó, páncélbevonatú, t o v á b b á föld felett" fali és légkábelek lehetnek. A vezetők anyaga réz vagy gazdasági meg fontolás alapján alumínium. A vezetők méretsora világviszonylatban nem egységes. Általában réz ese t é n 00,32— 0 0 , 9 mm-ig, alumínium esetén 0 0 , 5 1 — 1,15 mm-ig méretben használatosak. A szigetelés k o r á b b a n papírszalag- vagy papírmaszszaréteg volt. A papírszigetelést egyre fokozódó mér t é k b e n v á ' t j a fel a föld alatti kábeleknél a habosí t o t t polietilén szigetelés. A sodrási elemek a helyi kábelekben általában k é t szigetelt vezetőből sodort érpárak, vagy négy, együt tesen sodort érből álló csillagnégyesek. A kábelek felépítése kisebb kábeleknél koszorús, a nagy érpárszámú kábeleknél általában pászmás szerkezetű. A kábelköpeny papírszigetelés esetén ólomötvözet, korróziós veszélynek való kitettség esetén alumínium, illetve alumíniumötvözet. A kábelek keresztmetszeti választéka rendkívül nagy. A maximális érpárszámot az alapépítmények ben használt beton- vagy m ű a n y a g csövek belső á t mérője határozza meg. A k á b e l külső átmérője a behúzhatóság érdekében a cső belső átmérőjének leg feljebb 70%-át teheti k i . A kábelkeresztmetszetek valamely célszerűen meg v á l a s z t o t t alapszám sokszorosaként épülnek fel, p l . 26 X 4, 52 X 4 stb. Híradástechnika
XXXll.
évfolyam 1981. 3. szám
Távkábelek Korszerű helyközi hálózatban a szárnyvonalak és a másodrendű gerincvonalak építéséhez szimmetrikus, a belföldi és nemzetközi gerincvonalak építéséhez koaxiális kábeleket használnak. Jelenleg a szimmet rikus kábelek sokféleségéből általánosan csak a ket tős páros (DM) sodrású kábelek használatosak. Szigetelésük papírkordel, stiroflex vagy polietilén. Ma m é g széles körben alkalmazott m é r e t s o r u k : 4x4/1,2; 7x4/1,2; 12x4/1,2. A vezetők 0,9 mm-es rézhuzalok, vagy ezzel egyenértékű 1,145 mm-es alumínium huzalok, és ezek mellett még használatos az 1,2 mm-es alumínium huzal is. A 3. ábra a B K — 1 2 és 60 csatornás átviteli rendszereknél használatos szimmetrikus k á b e l t mu tatja be. A koaxiális kábelek méretei is fokozatosan norma lizálódtak, és ma általánosan használt az 1,2/4,4 m m méretű kiskoaxiális, valamint a 2,6/9,5 mm-es nor mál koaxiális kábel. A koaxiális párok szigetelése készülhet ballon, bambusz vagy tárcsás kivitelben. A koaxiális kábelek általában acélszalaggal árnyé kolt, külső szigeteléssel ellátott koaxiális párokból, valamint magányos pársodrású és csillagsodrású m ű anyag szigetelésű jelző-, mérő- és távvezérlő ele mekből épülnek fel. A 4. és 5. ábra a — Magyar K á b e l Művek által g y á r t o t t - kiskoaxiális ( B K - 3 0 0 ; 960; 2700), i l letve normálkoaxiális ( B K - 9 6 0 , 2700) kábelek ke resztmetszetét szemlélteti. A k o m b i n á l t koaxiális kábel az előző típusoktól annyiban különbözik, hogy a kábelben a koaxiális kábel m i n t mag szerepel és felette egy vagy k é t ko szorúban foglalnak helyet a DM-négyesek. A 6. ábra a BK—300/G technológiai hírközlő rendszer gerinc vonali kábelét mutatja be. Az előzőekben ismertetett kábelekből felépített h á lózatok megbízhatósága kábelvédelmi berendezések kel — p l . túlnyomásos védelem, mely a következő fejezetben kerül ismertetésre — és a helyi hálóza tokban a beázásra nem érzékeny t ö l t ö t t kábelek használatával fokozható. Ez utóbbi olyan konstruk ciós megoldás, amelynél a kábelsodratban a szigetelt
103
vezetők közötti teret vazelin tölti k i . A z ilyen kábel ben köpenysérülés esetén a nedvesség nem t u d be hatolni. Ezek a kábelek az üzemzavarok s z á m á t k b . 1/10-ére csökkentik az alépítményekbe b e h ú z o t t ólomköpenyű kábelekkel szemben. Á l t a l á b a n mind a helyi, mind pedig a szárnyvonali kábelek megbízhatóságát lényegesen fokozni lehet a korszerű építési és szerelési technológiák a l k a l m a z á sával és a nyomvonalak gondos megválasztásával. A helyközi hálózatok megbízhatóságát a városo k a t elkerülő nyomvonalvezetés fokozhatja, mivel a belterületeken a kábelhibák száma lényegesen na gyobb szokott lenni, mint a városok k ö z ö t t i szaka szon. Ebben az esetben az ellátandó v á r o s t a gerinc vonalból leágazó szakasz köti össze. A z ilyen nyom vonalvezetés a stratégiai követelményeket is kielégíti.
B129-3 3. ábra. 4x4/1,2 szimmetrikus kábel metszete
Kábelek túlnyomásvédelme A belső légteres távkábelek k ó p é i d é n keletkező l y u kakon, repedéseken á t a kábel belső t e r é b e víz hatol hat, amitől az á r a m k ö r ö k részben vagy egészben üzemképtelenné v á l h a t n a k . A víz, a nedvesség beha tolása elleni védekezésnek eredményes m ó d j a a t ú l nyomás létrehozása a kábel belső t e r é b e n száraz le vegő vagy más közömbös gáz betáplálásával. A b e t á p l á l t levegő relatív p á r a t a r t a l m á n a k 20 °Con 5%-nál kisebbnek kell lennie, nehogy a nedves ségtartalom a kábelek szigetelési ellenállását csök kentse. A kábelek feltöltéséhez szükséges levegő-, i l l . gázmennyiséget túlnyomásos kábelvédelmi be rendezés vagy feltöltött acélpalack szolgáltatja.
B129-4 4. ábra. 6 x 1,2/4,4+ 4 x 4/0,6+ 5 x 0,6+ 1 x 0,9 kiskoaxiális kábel
A kábelekben a t ú l n y o m á s értéke max. 50 000— 60 000 Pa lehet. A t ú l n y o m á s alá helyezett kábelszakaszra meg engedhető szivárgás m é r t é k e pedig: távkábelekre helyi kábelekre
B129-5 5. ábra. 4x2,6/9,5+5x4/0,9 normálkoaxiális kábel
0,5—2 g / h - k m ; 2—20 g/h-km.
A túlnyomásos védelem megvalósítására a 7. ábrán bemutatott rendszereket használjuk. Az egyes rendszerek h a s z n á l a t á t elsősorban az dönti el, hogy a vonalszakasz m e n t é n t e l e p í t e t t fel ügyelet nélküli erősítő-, illetve ismétlőállomások m i lyen távolságra vannak egymástól (lásd az 1. t á b lázat). A 7/a á b r á n l á t h a t ó szelepszerelvény k i a l a k í t á s á t a 8. ábra szemlélteti. Ez a szelepszerelvény a gáz n y o m á s tranzitálására szolgál, de lehetővé teszi an nak nyomásmérését, illetve ellenőrzését. A felügyeletlen vagy távfelügyelt erősítő-, i l l . is métlőállomások úgy vannak kialakítva, hogy riasz t á s t v á l t a n a k k i a felügyeletes állomáson, ha a k á b e l k ö p e n y é n l y u k , repedés keletkezik, vagy a gáz relatív p á r a t a r t a l m a 5%-ot n a g y m é r t é k b e n meghaladja.
FELÜGYELETES VÉG- ÉS KÖZÉPÁLLOMÁSOK BERENDEZÉSEINEK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE c. ábra. 4x1,2/4,4+3x4/1,2+6x2/0,9 kombinált koaxiális kábel
104
átviteltechnikai rendszerek felügyeletes berendezései á r a m k ö r i jellegüknél fogva a k t í v és passzív
A
z
Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
kábelfej
erósitó-ill. ismétlőállomás
1 E s z vagy
'sz
a. Folyamatos táplálás / BK-300, 960, 2700/
=0= ^csővezeték b Szakaszos táplálás csővezetéken / B K - 1 2 , * 6 0 /
t
_
=0=
~
- gázpalack c
Szakaszos táplálás acélpalack segítségével
/ BK-300/G/
B 129-7
7. ábra. Túlnyomásos kábelvédelmi rendszerek vázlata
áramkörökből épülnek fel. A részáramkörök meg felelő összekapcsolásával alakul k i a berendezések elvi felépítése. E b b ő l a természetes felismerésből k e t t ő s következtetés v o n h a t ó le. Az egyik, hogy a különböző berendezéstípusoknál — légvezetékes, k á beles — az á r a m k ö r ö k elvi tipizálása alapvető szem pont. A másik konstrukciós jellegű, ugyanis arra kell törekedni, hogy különféle önálló m ű k ö d é s t végző tipizált á r a m k ö r ö k ugyancsak önállóan felépített t i p i zált mechanikus egységként jelenjenek meg. E szem pontok figyelembevételével különböző egységtípuso kat lehet kialakítani, amelyek egymástól esetleg csak elektromos alkatrészekben térnek el ( p l . : te kercs, kondenzátor stb.). Az így k i a l a k í t o t t elektromosan és mechanikusan tipizált egységek g y á r t á s a is igen gazdaságos. T o v á b bi cél, hogy a berendezésekben — keretekben — fel használt alkatrészeket, szerelvényeket a minimális féleségre kell csökkenteni, hogy n é h á n y alkatrész nagy mennyiségben legyen előállítva, nem pedig kis mennyiségben sokféle. A célszerűen bevezetett t i p i zált g y á r t á s a vizsgálatok leegyszerűsítésére is ve zethet, mivel a célműszerezés és a tömegmérés szé lesebb körben nyerhet alkalmazást. A félvezető elemek — tranzisztorok, IC-k — és a nyomtatott á r a m k ö r i lapok bevezetése, t o v á b b á más elektromos alkatrészek miniatürizálása sürgetőleg hatott a k o n s t r u k t ő r ö k r e , hogy m i k é p p e n lehet a legmesszebbmenőkig kihasználni a fejlődés eddigi eredményeit. A z á t v i t e l t e c h n i k a i felügyeletes berendezések lap k á r t y á s — n y o m t a t o t t á r a m k ö r i —, konstrukciós rendszereit a következőkben mutatjuk be, amelyek m é r e t ü k e t tekintve megfelelnek a CCITT- és KGSTajánlásoknak. Ezek a berendezések elölről kezelhető, egymásnak h á t t a l állítható szekrényekben vagy keretekben he lyezkednek el, melyeket sorokba rendeznek. A soro kat kábelcsatornák vagy kábellétrák kötik össze. Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
A keretsorok végén állnak a sorzáró szekrények, melyek a keretsorok riasztóberendezéseit és kiegé szítő szerelvényeit (pl. biztosítók stb.) t a r t a l m a z z á k . Elöldugaszolt, fiókos szekrény felépítése (9. á b r a ) A szekrény 2600 m m magas, 600 m m széles és 225 m m mélységű. Oldalfalait profillemezek alkotják, melye ket elölről ajtók is fedhetnek. A szekrény négy s a r k á t U-profilú, függőleges t a r t ó k képezik. Ezek k ö z ö t t helyezkednek el k e r e s z t t a r t ó k é n t az egységsorok v á lasztó lemezprofiljai az egységek csúszósíneivel. A z elülső lemezprofilokon van a k e r e t á r a m k ö r 5 db csat lakozó aljzata. A h ü v e l y s á v kivételével a szekrény egész első oldalát — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — k é t p á r
S. ábra. Az elosztó szerelvény vázlata
105
k é t s z á r n y ú ajtó fedi. amely zárral és szellőző nyílá sokkal van ellátva. A szekrénynek van olyan válto zata is, ahol a j t ó k a t nem alkalmaztunk. A szekrény oldalai és hátrésze borító lemezekkel van fedve. Az elöldugaszolt rendszer nagy előnye, hogy az összes csatlakozópont a kezelési oldalról — elölről — k ö n n y e n hozzáférhető, és így az esetleges hiba gyor san lokalizálható. A felügyeletes állomásokon alkalmazott szekrénye ket rendszerint a 9. ábra szerint ültetik be. A forrcsúcssávtér a be- és kimenő vezetékek számára ár nyékolt, vagy árnyékolatlan forrcsúcstömböket, eset leg vonaltranszformátorokat tartalmaz. A keretriasz t ó l á m p á k a forrcsúcssávtér felett vannak elhelyezve. A felső és alsó egységtérben az egységek sorokban foglalnak helyet és rövidzáró dugaszokkal 16 pontos hüvelyek ú t j á n csatlakoznak a szekrénykábelezés hez. A fiókok t ö b b méretben készülnek és kevés számú tipizált alkatrészekből épülnek fel. A fiókok a fiókalapból és az egységből, illetve egységekből áll nak. A fiókalapok az egységek különböző variációjú rögzítésére, valamint azok kivezetéseinek és a k á belformának a befogadására alkalmasak. A fiókalap elejére riasztólámpák és — m i n t m á r az előzőkben e m l í t e t t ü k — egy vagy k é t 16 pontos csatlakozó aljzat szerelhető. Az egységek hidegfolyatott alumínium alaplapján t a r t ó r u g ó k rögzítik a nyomtatott á r a m k ö r i lapokat, amelyek á l t a l á b a n egy vagy k é t forrcsúcssávval n y ú l n a k a fiókalap terébe. V é d e l m ü k e t b u r á k bizto sítják. A fentiekben ismertetett szekrényes konstruk ciót k b . 15—18 éve fejlesztették k i a Telefongyár k o n s t r u k t ő r e i , mely ú n . H típusú berendezésként v á l t ismertté. riasztó
lámpák
forrcsúcssáv - ter
nnrnjflTTülHTTTTWTTTTnMTnrl
- egysegter ^ijLrnimTTiLnTiffirfl
• hüvelysav
egysegter
vonalvégződés/
Vtápegység-tér tápegység LB.129^9]
9. ábra. Elöldugaszolt, fiókos szekrény
106
tíátuldujjaszolt Él konstrukciójú keret (10. á b r a ) Az E l konstrukciós rendszerben felépült berendezé sek szerelt kereteit bekábelezve, bemérve, de egysé gek nélküli állapotban szállítják az üzemelés helyé re. E keretek g y á r t á s á t 8—10 éve k e z d t ü k el az olasz T E L E T T R A cég licence alapján. A keretek konstrukciója úgy van kialakítva, hogy az egységek dugaszolhatóan helyezhetők el a b e t é t e k b e n . A ke ret, amely maximálisan 27, egy modul (90 mm) nagyságú betét befogadására alkalmas, v á z l a t o s a n a 10. á b r á n l á t h a t ó és az alábbi szerelvényekből épül fel: — az alsó és felső keretöntvényekből, amelyek ötvözött alumíniumból présöntéssel készülnek, — az acéllemezből készült hajlított oldallapokból, t o v á b b á a hátsó takarólemezekből, — a b e t é t t a r t ó öntvényekből, amelyek egy vagy k é t modul (90 m m , i l l . 180 mm) m a g a s s á g ú a k , a betétek mechanikai csatlakoztatására szol gálnak, s a keret oldallapjaihoz vannak sze relve, — forrcsúcssávokból a betétek c s a t l a k o z t a t á s á r a , amelyek ugyancsak a keret oldallapjaira van nak szerelve. A keretkábelezéshez a betéteket a megfelelő keret és b e t é t forrcsúcsok vízszintes átkötésével lehet csat lakoztatni. — A felső forrcsúcssávtérből, amely a következő szerelvényeket tartalmazza: túlfeszültség-levezető t a r t ó k , forrcsúcssávok az állomás kábelezéscsatlakoz tatására, keretfőbiztosító aljzatok, szorító szerelvény a távfeszültség bekötéséhez, földelőtárcsa és földelő sínek; — Keretriasztó l á m p á k szerelvényeiből; — Szellőzőrácsból a keret középmagasságában sze relve, a keretben disszipálódó h ő elvezetésé re; — Perforált lábrácsból, amely a keret legalsó sík j á b a n van elhelyezve és a friss levegő beveze tésére szolgál. A b e t é t e k önálló szerelvényt alkotnak, amelyek funkcionálisan függetlenek és ö n m a g u k b a n bemér hető, egy vagy t ö b b á r a m k ö r t tartalmazhatnak. Az E l rendszerben a betétek magassága 90 vagy 180 m m osztásnak felel meg. F é m alkatelemeik prés öntéssel készülnek. A betétek alsó és felső vezető lapjai — belső oldalukon teljes szélességükben — vezetősínszerűen vannak kiképezve. A hornyok 10 m m osztástávolságú egységek és közéjük árnyékoló lap betolását teszik lehetővé. A b e t é t oldallapok homlokrészére 2—2 db forrcsúcssáv vagy hüvely s á v szerelhető, egyrészt a mérések és á t k ö t é s e k cél jaira, másrészt a keretkábelezés bekötésére. E pon tok melső megközelítésére levehető t a k a r ó s á v o k szol gálnak. A z egységek á r a m k ö r i lapjai 16 pontos csat lakozó aljzatokba dugaszolódnak. A b e t é t e k egymás fölé helyezve mechanikailag összeerősíthetők, ami a t ö b b soros betét, mint funkcionális egység, beméré sét teszi lehetővé. Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
mástípusokon — kis-, közép- és nagyállomás — a gazdaságos helykihasználást; — az időközben felmerülő igényváltozást, p l . a bővítést egyszerű módon lehessen megvalósí tani; — a berendezés a felhasználás helyén k ö n n y e n felállítható legyen. A fentiek messzemenő figyelembevételével s z ü l e t e t t meg az új konstrukciós rendszer (E2), melynek fő méretei és sematikus vázlata a 11. ábrán l á t h a t ó . A konstrukciós rendszer lényegében h á r o m fő rész ből á l l : — a helyszínen rögzíthető keretvázból, — az ezekbe rögzíthető betétekből és az — áramköri elemeket t a r t a l m a z ó , a b e t é t e k b e dugaszolható egységekből. A normál keret külméretei — mint ahogy az a
11. á b r á n l á t h a t ó - 2600x600x235 m m . Speciális
10. ábra. E l konstrukciójú keret
A rendszer betéteihez — m i n t m á r e m l í t e t t ü k — 90 és 180 m m függőleges osztásnak megfelelő egysé gek készülnek. Az egységek szélessége 10 m m - e n k é n t 20-tól 120 mm-ig terjedhet. A z egységek egy vagy k é t nyom t a t o t t á r a m k ö r i lapot tartalmaznak. Előlapjuk alu míniumötvözetből présöntéssel készül és k e t t ő vagy négy rögzítő gomb elfordításával reteszelhető a be t é t b e n . A z előlapok különböző szerelvényeket tar talmazhatnak, mint p l . : — — — — — —
kivitelben — p l . : asztalra állítható, falra a k a s z t h a t ó törpekeretek — ettől eltérő magassági méretű kere tek is készülhetnek. A keret középső részén a 40 m m széles biztosító és tápelosztó b e t é t (BTB) van. A ke ret bal oldalán elhelyezkedő, az állomási kábelek ré szére k i a l a k í t o t t csatornát a homlokzaton csukló p á n t t a l n y i t h a t ó t a k a r ó - vagy fedőlemez borítja, ezen helyezkedik el a kézi beszélő. A n o r m á l k i építésű keretben m a x i m u m 16 normálsort foglalhat nak el a betétek. A függőleges normális végleges ke-
m é r ő p o n t dugaszaljzatokat, megszakítópont dugaszaljzatokat, lámpákat, kapcsolókat, nyomógombokat, biztosítókat.
Az egységek nyomtatott á r a m k ö r i lapjai kétolda lasán folírozottak és lyukgalvanizált kivitelben k é szülnek. A nyák-lapok csatlakozói aranyozott bevonatúak.
Hátuldugaszolt E2 konstrukciós rendszer Az épületekben elhelyezett, felügyeletes vég- és k ö zépállomási berendezések — a speciális rendeltetésű keretek kivételével, p l . rendező keret stb. — az 5—6 éve kifejlesztett E2 típusjelű keret — b e t é t — egység konstrukciójában készülnek. E rendszer fő jellemzője, hogy a kereteket darabokban szállítják és a helyszínen szerelik össze. Az új konstrukció kialakításánál a felhasználó ol daláról nézve az alábbi fő szempontokat v e t t é k f i gyelembe a tervezők: — a konstrukció tegye lehetővé a különböző ke rettípusok egyszerű kialakítását, az egyes álloHíradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám f
11. ábra. E 2 konstrukciójú keret
107
retosztás általában 138 m m . Azok a sorok, amelye ket nem foglalnak el a betétek, takarólemezekkel vannak ellátva. A betétek h á t s ó és mellső oldalát porvédő b u r á k fedik. Az u t ó b b i a k a betétekről k ö n n y e n levehetők. A keret alján van hely — a rendszer energiaigé nyétől vagy tartalékolási igényétől függően — egy vagy k é t tápegység részére, felettük a hozzájuk tar tozó szellőző ráccsal. A tápegység mellett a bal ke retoldalon a főbiztosító szerelvény t a l á l h a t ó . E z e k u t á n kerülnek ismertetésre az előzőekben fel sorolt egyes főrészek. A k e r e t v á z egy bal és jobb — ö t v ö z ö t t alumínium ból e x t r u d á l t — keretoldalból áll. M i n d k é t keretoldal a b e t é t e k rögzítésére szolgáló menetes síneket, veze t ő c s a p o k a t és a földsínt, valamint a postai kábelek rögzítésére szolgáló k á b e l t a r t ó k a t , illetve a k e r e t k á belezés csatlakozó szerelvényeit tartalmazza. A jobb oldali keretkábelezés biztosítja a betétek t á p - és riasztó á r a m k ö r i csatlakozásait. A k e r e t v á z b a n helyezhetők el a bekábelezett be t é t e k . A b e t é t v á z alsó és felső vezető-, i l l . választó lapjai azonosak az E l konstrukciós rendszerben le í r t a k k a l . Oldallapjai lemezből, a keretbe rögzíthetően vannak kialakítva. B a l oldalán vannak szerelve azok a koaxiális és szimmetrikus hüvelyek (csatlakozó alj zatok) — ha szükséges, t ö b b sorban is —, amelyek a bal keretoldalba h ú z o t t dugaszos állomási kábele ket fogadják. Jobb oldalán azok a dugaszok vannak b e k ö t v e , amelyek a jobb keretoldal keretkábelezé sének hüvelyszerelvényeibe (csatlakozó aljzataiba) dugaszolhatok. A z á r a m k ö r i egységek szimmetrikus (24 vagy 48 pontos), illetve koaxiális ( 2 4 + 5 pon tos) hüvelyek ú t j á n csatlakoznak a b e t é t kábelezé séhez. A z egységek sora alatt húzódik a lebillenthető takaróléccel v é d e t t mérősáv, amely n y o m ó g o m b o kat, jelzőlámpákat, biztosítókat, szimmetrikus és koaxiális hüvelyeket tartalmazhat. A b e t é t önálló kábelezését h á t u l takarólemez védi. A takaróléc felett az egységek előlapjait l e p a t t i n t h a t ó lemez-bura ta karja le. Az egységek egy vagy t ö b b n y o m t a t o t t á r a m k ö r i lapon szerelt a k t í v vagy passzív á r a m k ö r ö k e t tar talmaznak. Magassági m é r e t ü k 120 m m osztásnak felel meg. Az egységeké előlapjainak szélessége pedig 20 + n X 10 m m osztással készül. A z t , hogy a k e r e t s á v b a n milyen b e t é t helyezhető el, elsősorban a keret-jobboldali kábelezés szabja meg. A konstrukció rugalmasságát pedig az bizto sítja legjobban, ha a betételhelyezésre minél keve sebb megkötést adunk. Ez viszont egyértelműen a keretkábelezés egységességét kívánja. Gondos mérle gelés e r e d m é n y e k é n t az egyes g y á r t m á n y c s a l á d o k b a n kis számú tipizált keret-jobboldalt, azaz k e r e t k á b e lezést a l a k í t o t t u n k k i . Olyan berendezéseknél, ahol csak csekély mennyi ségű á r a m k ö r k e r ü l felhasználásra és az állomás b ő vítésére sem lehet számítani, gazdaságtalan lenne teljes magasságú keretet felhasználni a vele j á r ó nagyobb teljesítményű t á p á r a m e l l á t ó , valamint t á p elosztó részekkel. Erre az esetre lett kifejlesztve az ún. t ö r p e keret, amelynek vázlatos k é p é t a 12. á b ra tartalmazza. A benne elhelyezhető betétek konst-
108
tartókeret
12. ábra. Törpe keret vázlata és falra való felerősítése
rukciója megfelel a normál keretek betéteinek. A tör pe keretek méreteiknél és súlyuknál fogva asztalra is helyezhetők, vagy erre a célra szolgáló t a r t ó k e r e t felhasználásával falra is szerelhetők (12. ábra).
FELÜGYELETLEN ERŐSÍTŐ-, I L L . ISMÉTLŐÁLLOMÁSOK B E R E N D E Z É S E I N E K SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A félvezetők bevezetése, illetve alkalmazása forra dalmi változást idézett elő az analóg és a digitális átviteli rendszerek erősítőinek, i l l . regenerátorainak szerkezeti megoldásában. A z új technológiák és k i sebb alkatrészméretek alkalmazásával olyan vonali berendezéseket hoztak létre, amelyek nem függenek valamely helyi energiaforrástól, mert a t á p á r a m o t Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
t á v t á p l á l á s útján k a p j á k . A z ilyen berendezésekkel felszerelt állomást — gazdaságos m ó d o n — helyi kezelőszemélyzetnek nem kell felügyelnie. Ezek a felügyeletlen állomások a nagy távolságú kábeles távközlési vezetékek m e n t é n helyezkednek el. F ő feladatuk a távközlő kábel illesztett lezárása, csilla pításának a kompenzálása és lineáris t o r z í t á s á n a k a kiegyenlítése; t o v á b b á a kábelcsillapítás hőmér séklettől függő, időbeli változásának az ö n m ű k ö d ő kiszabályozása, illetve a digitális vonal jeleinek az újraelőállítása, regenerálása.
K O N T É N E R E S GYÁRTMÁNYTÍPUSOK
2 toblózat
Mivel üzemeltetésük gyakorlatilag a föld bármely klímaövezetében lehetséges, ezért m ű k ö d é s ü k felté teleit z á r t t é r b e n a külső klímaviszonyoktól függet lenítve kell biztosítani. Az éghajlati viszonyoktól függően az üzemeltetés külső hőmérséklet-tartomá nya - 4 0 °C... + 50 °C k ö z ö t t lehet. Ezenkívül ter mészetesen még sok m á s h a t á s is érheti a berende zéseket, mint például a p á r a , ipari gázok és külön böző egyéb h a t á s o k . Ha figyelembe vesszük, hogy ezek az erősítő, illetve ismétlő berendezések a vonalszakasz legnagyobb s z á m b a n alkalmazott és leginkább igénybevett ele mei, akkor b e l á t h a t ó , hogy a megbízhatósági és a gazdaságossági kérdések h a t v á n y o z o t t a b b a n jelent keznek, ezért a konstrukciós kialakításra i t t külö nös gondot kell fordítani. A fenti szempontok alapján kézenfekvő volt a k o n t é n e r t e c h n i k a alkalmazása. Sikerült megvalósí tani azt, hogy a kezelőszemélyzet nélküli állomások felügyeletlen berendezéseit k á b e l a k n á b a n felszerelt vagy közvetlenül földbe á s o t t k o n t é n e r e k b e helyez zék el. Ez az elhelyezés védelmet n y ú j t a fentebb ismertetett b e h a t á s o k k a l szemben. A környezeti h ő mérséklet-ingadozás h a t á s a is lecsökkenthető és a nedvesség elleni védelem is megoldható. S végül nem elhanyagolható szempont, hogy a gyárilag elő kábelezett és ellenőrzött k o n t é n e r e k csak kisebb sze relési m u n k á t igényelnek a helyszínen. A Telefongyárban kifejlesztett konténerek, illetve konténeres berendezések t ö b b m é r e t b e n és formá ban készülnek, amelyek optimális megoldást tesz nek lehetővé minden alkalmazáshoz, mind a szim metrikus, mind a koaxiális kábeles kis-, közép- és sokcsatornás átviteltechnikai összeköttetésekben. A különböző konténerekről, illetve a k o n t é n e r e k b e helyezett berendezésekről, típusjeleikről, lehetséges csatornakapacitásukról, valamint az erősítő és is métlő szakaszok átlagos hosszairól a 2. t á b l á z a t b a n n y ú j t u n k összefoglaló á t t e k i n t é s t . M i n t a 2. t á b l á z a t b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , eddig négy k o n t é n e r t í p u s t fejlesztettünk k i . A k ö v e t k e z ő k b e n ezen konténertípusok alapvető konstrukciós meg oldásait ismertetjük. Hengeres, műanyagból készült kis méretű konténerek E g y á r t m á n y t í p u s g y á r t á s a 8 — 10 éve k e z d ő d ö t t el. A g y á r t á s bevezetése az olasz T E L E T T R A cég licence alapján t ö r t é n t . A k o n t é n e r a k a p a c i t á s t ó l függően k é t m é r e t b e n készül, és konstrukciója úgy van k i alakítva, hogy kedvezőtlen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is vízmentességet és mechanikai védelmet biztosít a Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
PCM ismétlőállomások — 30 csatornás kis- és nagy állomások — regenerátor egységei számára. A 13. ábrán l á t h a t ó k o n t é n e r mechanikailag k é t független részből áll: I . kábelcsonkkal, túlnyomásos szeleppel, földszo rítóval ellátott tartószerkezetből és I I . a k o n t é n e r belső szerelvényeit, egységeit lég mentesen lezáró henger alakú m ű a n y a g b u r á ból. A k o n t é n e r legfontosabb szerelvénye a tárcsa ala k ú a l a p ö n t v é n y , mely ö t v ö z ö t t alumíniumból készül. Ennek belső oldalához van erősítve az egységek tar tókerete, külső oldalához pedig a földszorító, gáz n y o m á s szelep, valamint a kábelcsonk. Az alapönt vény alsó részén k i a l a k í t o t t csatlakozó t é r szolgál a kábelcsonk és a k o n t é n e r belső kábelezése közötti víz- és légmentes csatlakozás megvalósítására. Az a l a p ö n t v é n y e n helyezkedik el a speciális veze tősínekkel e l l á t o t t t a r t ó k e r e t , mely a dugaszolható regenerátor és távfelügyeleti egységek befogadására szolgál. A t a r t ó k e r e t r e vannak felszerelve a csatla kozó aljzatok, a túlfeszültség-levezető — villámvédő — t a r t ó k és a berendezés belső kábelezése (lásd 13. á b r á t ) . A kábelcsonk 2 db PVC burkolattal v é d e t t ólom k ö p e n y ű szimmetrikus (hangfrekvenciás) kábel. A k é t kábelcsonk szállítás k ö z b e n az a l a p ö n t v é n y h e z erősített k á b e l d o b r a van felhajtva és rögzítve.
109
[¥129^13]
13. ábra. Hengeres, műanyagból készült konstrukció (PGM)
A' berendezés egységei — a fokozott mechanikai és klímavédelem érdekében — p á r a m e n t e s lezárást biztosító m ű a n y a g b u r á v a l készülnek. A bura az előlapon elhelyezett gumigyűrű k ö z b e i k t a t á s á v a l csa varos kötéssel illeszkedik az előlaphoz. Az egységek előlapja tartalmazza az aranyozott csatlakozó érint kezőket, a b a n á n d u g ó s csatlakozású m é r ő p o n t o k a t , valamint egy kihúzó fogantyút, f Az állomás teljes védelmét a hengeres alakú m ű anyag bura biztosítja, melynek magassági mérete vál tozó az előzőekben ismertetett okok m i a t t . Anya ga üvegszál erősítésű m ű g y a n t a , amely a kis súly ellenére is nagy mechanikai szilárdsággal rendelke zik. A bura az a l a p ö n t v é n y h e z csavarokkal erősít hető. A légmentes t ö m í t é s t az a l a p ö n t v é n y és a bura közé helyezett 0-gyűrűs t ö m í t ő g u m i biztosítja. A konstrukció olyan, hogy túlterheléstől (túlhúzástól) védi a t ö m í t ő g u m i t . Az ismétlő állomás kétféle m ó d o n telepíthető, amit a 14. ábra szemléltet. A k n á b a telepítéskor a k o n t é n e r t a falra k é t t a r t ó segítségével lehet felszerelni, amelyet az akna falába kell erősíteni. A t a r t ó k és a k o n t é n e r helyzetét az a k n á b a n a 14a á b r a mutatja be. Légkábeles összeköttetés esetén azonban telepít hető tartóoszlopra is. Ebben az esetben viszont v é d ő e r n y ő t kell elhelyezni föléje (lásd a 14b á b r á t ) . Az ismétlőállomás a kábelcsonk segítségével csat lakoztatható a távkábelre.
Síklapokkal határolt konténerek (15. á b r a ) E g y á r t m á n y c s a l á d 8 — 10 éve lett kifejlesztve 12- és 60-csatornás erősítők s z á m á r a . A konténerek a ben n ü k elhelyezett erősítőkkel e g y ü t t szimmetrikus érszerkezetű távközlési kábelek n y o m v o n a l á n helyez hetők el. E g y á r t m á n y c s a l á d szerkezeti s t r u k t ú r á j a a következő. A k o n t é n e r e k 3 m m vastagságú, korrózióálló acél lemezből készülnek hegesztett kivitelben. A t ú l n y o m á s m i a t t szükséges merevség biztosítása végett ol dallapjaik megfelelő számú és m é r e t ű bordázással vannak ellátva. Az akna falára felakasztható k o n t é ner belső része elölről érhető el. A nyílás légtömör
110
lezárását a zárófedél és a k ö z b e i k t a t o t t t ö m í t ő g u m i k biztosítják. A k o n t é n e r peremrészén egy körbefutó horony t a l á l h a t ó , amelyben a gumitömítés helyez kedik el. A zárófedél nyomóéle is el van l á t v a t ö m í t ő gumival a h a t é k o n y a b b t ö m í t e t t s é g eléréséhez. Le záráskor a zárófedél vezetését helyezőcsapok bizto sítják. Rögzítése fejescsavaros szerkezettel t ö r t é n i k a k o n t é n e r oldalaihoz hegesztett menetes t u s k ó k segítségével. A fedél ú g y van k i a l a k í t v a , hogy zá ráskor a tömítési rendszert a túlterheléstől v é d i . Az oldalfelületeken helyezkedik el a k o n t é n e r n e k a kábeltől különállóan való n y o m á s a l á helyezésére szolgáló szelepszerelvény. A fenéklemez rögzítőlá bakkal van ellátva. A belső térben van elhelyezve az erősítők és vonaltranszformátor egységek befo gadására és rögzítésére szolgáló t a r t ó k e r e t . Négy érnégyes ezen egységei számára van elegendő hely a konténerben. Az erősítők elektromos csatlakoztatása egymáshoz és az állomáskábelezéshez az erősítők homloklapján levő forrcsúcsok átkötésével lehetséges. A t á v k á b e l csatlakoztatására a kábelcsonkban végződő kábelfe jek szolgálnak, amelyek a k o n t é n e r külső, hosszanti oldalára vannak szerelve. A kábelfejek k i ö n t ő maszszával hermetizáltak és az áthallási csillapítás romlása nélkül szimmetrikusan rendezik a k á b e l érnégyeseit. A k o n t é n e r rövidebbik oldalára szerelhetők fel a se gédkábelfejek, amelyeken keresztül csatlakoztatha t ó k a külső riasztó készülékek ( p l . : az akna vízbe törés jelzője), a szolgálati á r a m k ö r ö k , a n y o m á s el lenőrzésére szolgáló mérőpontok és az erősítő szint szabályozásának vezérléséhez a talajhőmérsékletet érzékelő termisztor (TC).
Álló helyzetű, hengeres alakú konténerek (16. ábra) Ez a g y á r t m á n y c s a l á d 4—6 éve lett kifejlesztve a svéd L M Ericsson cég licence a l a p j á n 60-, 300-, 960- és 2700-csatornás erősítők s z á m á r a , amelyek nemcsak koaxiális, hanem szimmetrikus érszerkezetű t á v k á b e l e k n é l is használhatók. A konténerek 4 mm-es, A 34 anyagminőségjelű, hegeszthető szerkezeti acélból készülnek álló, hen geres kivitelben. K e r e s z t m e t s z e t ü k közel állandó, Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
a , aknába telepítve
b,oszlopra telepítve [BJ29JZ]
14. ábra. Az ismétlőállomások telepítési lehetőségei
magassági m é r e t ü k a b e n n ü k elhelyezett, max. 6 db erősítő hosszméretétől függően változó. A belső rész felülről egy peremes nyíláson á t érhető el. A herme tikus lezárást c s u k l ó p á n t t a l ellátott, n y i t h a t ó fedél és a k ö z b e i k t a t o t t 0-gyűrűs t ö m í t ő g u m i biztosítja. A tömítési n y o m á s elérése céljából a k o n t é n e r meg felelő számú, korrózióálló a n y a g b ó l készült fedélrög zítő szerkezettel van ellátva. Ezek egyenletes osztás sal a zárófedél és a nyílásperem kerülete m e n t é n helyezkednek el. A rögzítőelemek — csavar és anya — elveszíthetetlen megoldással vannak felerősítve a zá rófedélre és a k o n t é n e r peremére. A hengeres palás ton helyezkednek el a kábelfejek c s a t l a k o z t a t á s á r a és rögzítésére szolgáló k a r i m á s csőcsonkok. Ezek száma t í p u s o n k é n t változó. A fenéklemez t a r t ó - , illetve rögzítő l á b a k k a l van ellátva. A korrózió elleni védelem érdekében a felületek t ű z i h o r g a n y z á s ú a k , ezénkívül a külső részek többszörös k á t r á ü y - e p o x i gyanta bevonattal vannak ellátva.
a konténerből. E k k o r a kezelőasztal mintegy 300 mm-re van a perem felett és ezen helyzetben rög zíthető. Ez a helyzet üzembehelyezéskor és hiba kereséskor a hozzáférhetőséget h i v a t o t t biztosítani (lásd 16. á b r á t ) . Az erősítők csatlakoztatása a vonali kábelhez a kezelőasztalon keresztül t ö r t é n i k a kábelfejek segít-
A k o n t é n e r kábeltől független n y o m á s alá helye zésére a zárófedélen szelepszerelvény áll rendelke zésre. A k o n t é n e r közvetlenül földbe t e l e p í t h e t ő . A földmunka nélküli hozzáférés céljából a t a r t á l y a talaj felszínétől s z á m í t v a 100—150 mm-re kiáll hat és ebből kifolyólag kiegészítő hőszigeteléssel van ellátva a hőmérsékleti b e h a t á s o k k a l szemben. A zá rófedél a külső téri hősugárzás minél h a t é k o n y a b b visszaverése céljából fehér színű festékkel van be vonva. A k o n t é n e r belsejében helyezkedik el az erősítő ket t a r t ó vázszerkezet egy kezelőasztallal e g y ü t t . A kezelőasztalon c s a t l a k o z t a t h a t ó a h o r d o z h a t ó t á v beszélő készülék, a szolgálati á r a m k ö r h ö z t a r t o z ó dugaszaljzaton keresztül. Minden erősítő különálló egységet alkot. Ezek a hengeres vagy szögletes formájú vonalerő sítők a t a r t ó v á z r a vannak felerősítve. Elektromos c s a t l a k o z t a t á s u k a kezelőasztalhoz megfelelő pont számú csatlakozó dugóval történik. A teljes t a r t ó v á z a kezelőasztallal és az erősítőkkel e g y ü t t kiemelhető Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
lö. ábra. Síklapokkal határolt konstrukció
111
kábelfejekhez c s a t l a k o z t a t h a t ó k . Az elosztón levő szelepek egyben lehetővé teszik a n y o m á s mérését, illetve ellenőrzését is. A konténerfedél felnyitásának a felügyeletes állo másra való távjelzése a t á v k á b e l egyik segédérpárján t ö r t é n i k . A zárófedél felnyitásakor egy kapcsoló r ö vidre zárja ezt a riasztó érpárt, ami a felügyeletes állomáson riasztást v á l t k i . Hasonló m ó d o n jelezhe tők a t á v k á b e l m e n t é n telepített, t ú l n y o m á s t biz tosító berendezések riasztásai is a t a r t a l é k érpárok felhasználásával. Fekvő helyzetű, hengeres alakú konténerek
[B129^16|
16. ábra. Álló helyzetű, hengeres alakú konstrukció
ségével. Minden, egyes kábelfejben a törzskábel ér p á r o k flexibilis vezetékeken á t csatlakozó dugókra vannak k ö t v e . Ezeket a kezelőasztal megfelelő csat lakozó aljzataiba lehet dugaszolni. í g y üzembehelye zéskor, amikor a kábelfejeket a konténerekhez rög zítjük, nincs szükség forrasztásra. Amellett, hogy ez lényegesen egyszerűsíti az üzembehelyezést, csök kenti a szükséges szerelési időt is. A kábelfejek epoxi g y a n t á s t ö l t e t révén gázzáróak. Ez lehetővé teszi a n y o m á s alá helyezett részek szakaszolását a fővonali kábelben. Egyes t a r t á l y o k rendelkeznek még a gáznyomás tranzitálására szol gáló belső szerelvénnyel is. Ez a szerkezet k é t réz csőből és egy szelepes elosztóból áll, amely a kon t é n e r belsejében, közvetlenül a perem alatt van rög zítve. A rézcsövek t ö m í t e t t hollanderes kötéssel a
A jelenleg kifejlesztett konténercsalád nemcsak ana lóg ( N K T - 1 2 ) , hanem digitális ( N K D - 3 0 ) jelát vitelre is alkalmas kis csatornaszámú átvitel techni kai berendezéseket foglalhat m a g á b a . Perspektivikus cél volt a tervezés folyamán az egyszerűség és az a követelmény, hogy a k o n t é n e rek változatlan keresztmetszet mellett különböző hosszúságú, vagyis befogadó k a p a c i t á s ú , de azonos megoldásokat t a r t a l m a z ó formában legyenek kiala k í t h a t ó k , amely k ö v e t e l m é n y t a gazdaságos és ru galmas bővíthetőség és nem utolsósorban a gazda ságos g y á r t h a t ó s á g t e t t szükségessé. A fejlesztés fo l y a m á n m é g egy lényeges szempontot is figyelembe v e t t ü n k , nevezetesen azt, hogy az erősítők s ezzel a teljes k o n t é n e r is azonos hőmérsékleti ingadozá soknak legyen kitéve. Ezt a feltételt a t á v k á b e l és a k o n t é n e r azonos mélységű telepítésével lényegé ben kielégítettük. A berendezés a k á b e l n y o m v o n a l á ba helyezhető, amit a messzemenő megbízhatóság és a kedvező külső méretek tesznek lehetővé. A t á v kábeleknél szokásos telepítési mélységnél — ami k b . 1000 m m — a teljesen földbeásott k o n t é n e r felett k b . 600 mm-es földréteg helyezkedik el, ami megfelelő védelmet n y ú j t a külső h ő b e h a t á s o k ellen. A 17a ábrán l á t h a t ó k o n t é n e r hengeres kereszt m e t s z e t ű , az alkotók m e n t é n osztott t í p u s ; amely 4 m m vastagságú, A34 anyagminőségű acéllemez fel használásával hegesztett kivitelben készül. A hegesz tési műveletek befelyeztével a külső és belső felüle tek tűzihorgany bevonattal vannak ellátva. A be vonat vastagsága átlagosan 0,15 m m . A b e m á r t á s által előidézett m a r a d ó alakváltozás e l h a n y a g o l h a t ó
17. a. ábra. Fekvő helyzetű, hengeres alakú konstrukció
112
Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
B129-17b
17. b. ábra. A tömítési rendszer hatékonyságúnak ellenőrzése
m é r t é k ű . A felvitt réteg vastagsága és lepattogzás elleni stabilitása gyakorlatilag kielégítő. A k ö r n y e zeti h a t á s o k n a k fokozottabban k i t e t t külső felületek ezenkívül t ö b b rétegű k á t r á n y - e p o x i v é d ő b e v o n a t o t kapnak. Az így kikészített konténerfelületnek az esetleges bevonatfolytonossági h i b á k k ö v e t k e z t é b e n beálló lokális vastagságcsökkenése k b . 0,1 m m / é v . 20 éves környezeti h a t á s n a k való kitettség u t á n a m e g t á m a d o t t mélység így mintegy 2 m m lesz. E n nek ellenére a k o n t é n e r szilárdságilag még mindig ellenáll az 50 000 Pa nagyságú t ú l n y o m á s n a k . Ezek alapján l á t h a t ó , hogy a felületvédelem a legkedve zőtlenebb klimatikus feltételeknél is biztosít a kon
ténernek olyan é l e t t a r t a m o t , amely közelítőleg meg egyezik a vonali kábelek é l e t t a r t a m á v a l . Az általános kiviteli jellemzők ismertetése u t á n a t o v á b b i a k b a n r á t é r ü n k a k o n t é n e r szerkezeti fel építésének a b e m u t a t á s á r a . A felső rész homloklapjai fogantyúkkal vannak ellátva. I t t helyezkedik el a k o n t é n e r különállóan való n y o m á s alá helyezésére szolgáló külső szelep szerelvény. A k é t félrész közötti osztósíkban az alsó részen egy körbefutó horony t a l á l h a t ó , amelyben a g u m i t ö m í t é s helyezkedik el. A felső rész k e t t ő s nyomóéllel van ellátva, amely záráskor az alsó rész peremének h o r n y á b a n levő gumitömítésre fejt k i n y o m á s t . A nyomóélek szintén el vannak l á t v a gumitömítéssel. Mindkét t ö m í t ő g u m i anyaga ú g y van megválasztva, hogy —40 °C és + 5 0 °C közötti üze melési hőmérsékleten a tömítés még funkcióképes; keménységük 40—45 S H ° . A tömítési rendszer me chanikai védelmét a felső részre hegesztett keret látja el, amely e g y ú t t a l a zárófedél vezetését is biz tosítja. E z t a keretet h a s z n á l t u k fel arra is, hogy a t ö m í t é s számára állandó jellegű nyomási hézagot
[B12JM8Ö]
18. a. ábra. Kábelfejek elhelyezkedése a konténerben
18. b. ábra. Kiépített konténer belső nézeti képe.
Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
113
W
W «
^
///////////
/
////
védőburkolat
betonlop
o, közvetlen főidbe telepítve
b, aknába telepítve B129-19
19. ábra. A z erősítőállomás telepítési lehetőségei
(h) szolgáltasson. A nyomási hézagot úgy választot t u k meg, hogy a t ö m í t ő g u m i k összenyomódása — alakváltozása — ne lépje t ú l a 25—30%-ot. A rögzítőszerkezet „ c s u k l ó a n y á s " kivitelű, mind a hengeres anya, mind a háromlapfejű csavar korrózióálló acél ból készül. A szerkezet gyors n y i t á s t és z á r á s t tesz lehetővé. A fenti elrendezés megbízható, hermetikus lezá r á s t biztosít. L e z á r t á l l a p o t b a n a k é t nyomóéi k ö zötti t é r n y o m á s alá helyezhető a tömítés h a t é k o n y ságának ellenőrzése végett, amit a 17b ábrán' mu tatunk be. A n y o m á s alá helyezett t é r kis térfogata m i a t t ez a vizsgálat rendkívül gyorsan elvégezhető, pl. l á b p u m p a segítségével. A k o n t é n e r belsejébe különböző helyekre t a r t ó szegletek vannak hegesztve. Ezekhez rögzíthető a vonalerősítőket, illetve PCM r e g e n e r á t o r o k a t t a r t ó vázszerkezet, a fedélnyitást riasztó szerelvény és a kábelrendező lécek, valamint a speciális kábelfejek. A k o n t é n e r b e elhelyezett elektronikus egységek, me lyek előlapjai csatlakozó aljzatokkal vannak ellátva, ezen kábelfejek segítsége révén c s a t l a k o z t a t h a t ó k a főkábelhez. A kábelfejeket a k o n t é n e r belső terébe helyeztük el, amint az a 18a ábrán l á t h a t ó . í g y a fokozott korrózióvédelemről jelen esetben nem kel lett gondoskodni. Legnagyobb előnye a kialakítás nak az, hogy a farokkábel érpárjainak megfelelő kifejtése u t á n a hozzájuk forrasztott k é t e r ű , á r n y é k o l t vezetékek segítségével, melyek speciális csatla kozó dugaszokban végződnek és közvetlenül csatla k o z t a t h a t ó k az erősítők be- és kimeneti aljzataiba; egy rendezett, optimális belső kábelezést n y e r t ü n k . Ez a szerkezeti kialakítás, amit a 18b ábra szem léltet, egyben biztosította a konténerkeresztmetszet maximális k i h a s z n á l t s á g á t is. Ha a főkábel t ú l n y o m á s alá van helyezve, a k é t kábelfej egy csőszerelvény segítségével összeköthető és így biztosítva van a folyamatos gázellátás. A fa rokkábel és ezen keresztül a főkábel azonos poten ciálon van a kábelfejtokozattal.
114
A kábelfejek tömítéséhez kétféle lezáró megol dást alkalmaztunk. Közülük az egyik a belső, a m á sik pedig a külső légmentes lezárást biztosítja. Az előbbi helyen említett lezárásos tömítésnek az a fel adata, hogy megakadályozza a gázszivárgást a t á v kábelből, illetve a hozzácsatlakozó farokkábelből a k o n t é n e r belső tere vagy a külső s z a b a d t é r felé. Az u t ó b b i t ö m í t ő lezárásnak az a feladata, hogy megakadályozza a k á b e l a k n á b a n levő víz vagy — ta lajba telepítéskor — a talajnedvesség beszivárgását a k o n t é n e r b e . A belső t ö m í t é s t úgy a l a k í t o t t u k k i , hogy a hosszúkás csőszerű tokozat megfelelő részeit m ű g y a n t á v a l t ö l t ö t t ü k meg. A külső t ö m í t é s t lapos t ö m í t ő g u m i v a l biztosítottuk. A konténeres berendezés kétféle m ó d o n telepít h e t ő . Földbe telepítéskor a k o n t é n e r egy előre g y á r t o t t , megfelelő m é r e t ű betonlaphoz rögzíthető, hogy a talajvíz a földből ne tudja kiemelni. A kon téner osztósíkja ebben az esetben vízszintes. A kon téner m ű a n y a g v é d ő b u r k o l a t t a l l á t h a t ó el, ami védi a felületi rongálódásoktól (lásd 19a á b r á t ) . A k n á b a a k o n t é n e r t a r t ó szegletek segítségével he lyezhető a k á b e l t a r t ó r a úgy, hogy az osztósík ebben az esetben függőlegesen áll. Ezek a tartószegletek úgy szerelhetők a k o n t é n e r alsó részére, hogy a helyi a d o t t s á g o k t ó l függően üzemeltetési és karban t a r t á s i szempontokból mindig jól hozzáférhetően he lyezkedjen el. A speciális szorítóelemek kiengedése u t á n a k o n t é n e r felső része l e n y i t h a t ó és ha szük séges, le is vehető. Ezzel szabadon hozzáférhetünk a k o n t é n e r belsejéhez, amit a 19b á b r á n l á t h a t u n k .
ÖSSZEFOGLALÁS A fentiekben a tervezés időrendi sorrendjében á t t e k i n t e t t ü k átviteltechnikai berendezéseink konstruk ciós felépítését. A bemutatott konstrukciós megoldá sok az u t ó b b i évek i r á n y z a t a i t igazolják, melyeknek Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 3. szám
a különböző követelményszintek emelkedése mellett a minél egyszerűbb kialakításra, valamint az opti mális megbízhatóságra való törekvés a fő jellemző j ü k . Átviteltechnikai g y á r t m á n y a i n k színvonala meg felel a professzionális berendezésekkel szemben t á masztott azon magas követelményeknek, amelyeket a piaci igények az ilyen t e r m é k e k használati érté kével szemben t á m a s z t a n a k . Hazai és külföldi vonal szakaszokon m á r üzemelő berendezéseink megbízha tóságát a szakemberek többször m é l t a t t á k .
Végezetül jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy ter mékeink t ö b b nemzetközi kiállításon is elismerést nyertek. IRODALOM [1] Dr. Izsák M. (szerk.): Távközléstechnikai Kézi könyv. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1979. [2] Mihály A.: Kisméretű konténerek felügyelet nél küli, t á v t á p l á l t erősítőállomások számára. CONSTRONIG '80; H T E - k i a d v á n y , Bp. 1980.
