t időpillanatban tp , A és l valószínű értéke a d h a t ó csak meg. A rendezetlen rázás vizsgálatára vannak m á r kialakult vizsgálati módszerek, de hazai tapasz talatunk és vizsgálati lehetőségünk még nincs. E vizsgálati módszer nagy előnye, hogy rázás alatt a minta minden mechanikai rezonanciája egyidőben gerjed, így a nonlinearitásokra h i b á t l a n á t v i t e l t nyerünk. 0
0
0
0
t
t
t
M i n t a 2. ábrából l á t h a t ó , a vasúti szállítás rázá si h a t á s d i a g r a m j a lényegében takarja a többi szál lítási m ó d h a t á s t e r ü l e t é t is, csupán a légi szállítás nagyobb frekvenciájú és gyorsulású részei esnek ab ból k i . T e h á t , hacsak különleges igény nem m e r ü l fel, a g y á r t m á n y méretezését és vizsgálatát általá ban elég csak a vasúti szállítás esetére elvégezni. A 3. ábra egy tipikus tehervagon rázási hisztogramj á t mutatja, a rakfelületen függőleges-, kereszt- és hosszirányban m é r t viszonylagos gyorsulási ampli t ú d ó é r t é k e k e t a frekvencia függvényében, m e g h a t á rozott állandó haladási sebesség mellett. A teljes frekvencia t a r t o m á n y b a n a függőleges irányú gyor sulás fordul elő a legnagyobb a m p l i t ú d ó v a l , majd 20 Hz alatt és 60 H z felett a keresztirányú gyorsulás, 20—60 Hz k ö z ö t t pedig a hosszirányú gyorsulás. A hisztogramból l á t h a t ó , hogy 10 H z felett a különbö ző i r á n y o k b a n m é r t gyorsulások k ö z ö t t gyakorlati lag nincs lényeges különbség, nincs egyértelműen k i -
183
500
, I.
I
^^-Vosuti szállítás, könr szállítmány
\yü
400 Vasuti s zállitás, rlehéz sz állítmány 300 Légi szá llitás S 10- 5 - 10- 20- 30- 45- 60- 87- 125-175-2505 10 20 30 45 50 87 125 175 250 350 Frekvencia, Hz H| függőleges irányú |
200 / Köz uti / szál irtás
£
100 leri állítás
| keresztirányú hosszirányú
20 B 125-3
k 40
\
\
\
60
\
\
80
\ 100
Impulzus időtartam, ms |B125-4~1
3. ábra Tehervagon rázási hisztogramja
t ü n t e t e t t rázási irány. Ez indokolja a rázásállósági vizsgálati s z a b v á n y o k n a k azt az előírását, hogy a minta r á z á s á t mindegyik főirányban el kell végezni ( á l t a l á b a n h á r o m , egymásra kölcsönösen merőleges i r á n y b a n ) , függetlenül annak szállítási helyzetétől. Gyakori hibája a t e r m é k s z a b v á n y o k vizsgálati utasí t á s á n a k , hogy a r á z á s t csak a minta üzemi vagy szállítási helyzetében írja elő. A 4. ábra a vasúti, tengeri, közúti és légi szállítás maximális ü t é s t a r t o m á n y á t , a g y á r t m á n y r a h a t ó lö késszerű mechanikai igénybevételeket adja meg. A görbék a különböző szállítási m ó d o k b a n előforduló gyorsulási impulzus i d ő t a r t a m o k és a hozzájuk tar tozó maximális gyorsulások burkológörbéi (a kataszt rófa esetek nélkül). P l . vasúti szállításnál nehéz szál l í t m á n y esetén 40 ms körüli impulzus i d ő t a r t a m m a l fordul elő a legnagyobb gyorsulás, az ennél rövidebb és hosszabb i d ő t a r t a m ú impulzusok m á r jelentősen kisebbedő gyorsulás értékkel fordulnak elő. Szigorú ság szempontjából magasan a vasúti szállítás vezet. A légi és közúti szállítás közel azonos igénybevételt jelent, a tengeri szállítás lökésszerű igénybevétele pe dig gyakorlatilag elhanyagolható. Az 5. ábra gyorsulásmérő műszerek próbaszállítás alatti lökésszerű igénybevételeit mutatja be, a m ű szerek maguk regisztrálták a rájuk h a t ó ütéseket. Az 1—5 jelű ütészóna az ütések viszonylagos szigorúsá g á t jelzi, a vízszintes i r á n y pedig a szállítási ú t v o n a lat ábrázolja. A repülés a fel- és leszállással e g y ü t t mindvégig az 1. ütészónában helyezkedik el, eny h é b b igénybevételt jelentett. A t e h e r a u t ó n való szál lítás ennél m á r lényegesen szigorúbb volt, a 3. ütés z ó n á b a n helyezkedik el, az igénybevételi szigorúság ingadozása kicsi. Ez arra utal, hogy a k ö z ú t minősé ge végig egyenletes volt. A kezelési és ki-be rakodási ütések voltak a legszigorúbbak, de egyben nagyon változó erősségűek is, a 2—5. ü t é s z ó n á k a t fogják á t . Ezek az ütések a kezelés és rakodás módjától, eszkö zeitől, gépesítési fokától, de főleg az embertől függe nek, a g y á r t m á n y tervezésekor ezeket a legnehezebb előre figyelembe venni. Az á b r a szemléltetően mutat-
184
4. ábra Szállítási módok maximális ü t é s t a r t o m á n y a
D
Kezeles
1 1
Szállítás teherautón
Uteszóna
Szállítás re pülőgépen /felszállás, eszállds/ D város
A
város
1400 km
•ÍJ2L-1] 5. ábra Lökésszerű igénybevételek próbaszállítás alatt ja, hogy A v á r o s b a n induláskor és visszaérkezéskor is mennyivel gondosabban b á n t a k a szállítmánnyal, mint B vagy C városban. A kezelés és r a k o d á s szigorú igénybevételei indokolják elsősorban az ejtegetésálló sági és ütésállósági vizsgálatokon t ú l m e n ő e n olyan vizsgálati módszerek a l k a l m a z á s á t is, m i n t a leejtés, billentés és felborítás, mégha u t ó b b i a k r e p r o d u k á l hatósága sok kívánnivalót hagy is maga u t á n . Hogy a próbaszállítás minél objektívebb e r e d m é n y e k e t ad jon, a szállításban közreműködők nem tudtak arról, hogy próbaszállítást végeznek.
Egyéb mechanikai igénybevételek Nem h a n y a g o l h a t ó el a szeizmikus h u l l á m o k okozta, olykor szigorú mechanikai rezgések elleni védelem sem. Sok k á r t okoztak m á r ezek főleg olyan helyhez k ö t ö t t e n telepített berendezéseknél, amelyekre norHíradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
mális körülmények mellett mechanikai igénybevé telek nem, vagy csak alig hatottak. E z é r t a konstruk ció mechanikai szilárdságát nem is tekintették lénye gesnek. Súlyos k á r o k a t okoztak m á r a léghangok által kel tett mechanikai rezgések is. Megfigyelték, hogy for galmas repülőtereken és azok környékén t e l e p í t e t t híradástechnikai berendezések és készülékek eseté ben látszólag indokolatlanul m e g n ő t t a mechanikai eredetű meghibásodások száma. Egyes anyagok öre gedési, kifáradási folyamata meggyorsult, repedé sek és törések léptek fel, á r a m k ö r i szakadások stb. keletkeztek. E h a t á s azonban főleg a repülőgépekbe beépített híradástechnikai g y á r t m á n y o k szempont jából kritikus. Az előzőekben összefoglalt mechanikai igénybevé teli formák g y á r t m á n y a i n k károsítása t e k i n t e t é b e n jelenleg a legfontosabbak. De bizonyára tartogat még s z á m u n k r a a jövő kellemetlen meglepetéseket e terü leten.
Szabványos vizsgálati módszerek A szabványos, jól r e p r o d u k á l h a t ó mechanikai t a r t ó s sági vizsgálati módszereket az MSZ 8888 szabvány sorozat megfelelő lapjai t a r t a l m a z z á k . Ezek az IEC 68-2 publikáció sorozatban megjelent vizsgálati mód szereken alapulnak, tartalmilag azokkal megegyez nek. A vizsgálati módszerek KGST ajánlásokban is megjelentek m á r , azok alapja szintén az IEC 68-2. Külkereskedelmi szempontból ez az azonosság na gyon előnyös, az MSZ szerint megvizsgált g y á r t m á n y e g y ú t t a l az IEC és KGST szabványok szerint is á t esett a vizsgálaton, s adott esetben bármelyik szab v á n y r a hivatkozhatunk. A hazai és nemzetközi vizs gálati módszerek szabványosítási m u n k á j á b a n a B H G tevékenyen résztvesz, a megfelelő szakmai bizottsá gokban kulcsszerepet tölt be. Tekintsük á t ezek u t á n a vizsgálati módszereket. A k o n s t r u k t ő r n e k ezeket feltétlenül ismernie kell ahhoz, hogy a mechanikai igénybevételeknek ellenálló g y á r t m á n y t tudjon ter vezni. E szabványok sok olyan k ö v e t e l m é n y t tartal maznak, amelyet a t e r m é k s z a b v á n y készítőjének kell előírnia. Minden vizsgálati szabvány tartalmaz egy u t a s í t á s részt a t e r m é k s z a b v á n y készítője számára arra v o n a t k o z ó a n , hogy a t e r m é k s z a b v á n y ( m ű s z a k i feltételek, a g y á r t ó és felhasználó közötti egyéb meg állapodások) vizsgálati utasítás részében a vizsgálatra vonatkozóan milyen adatokat kell megadni.
Az ejtegetőgép félszinusz alakú gyorsulás i m p u l zust kelt a 6. ábra és 1. táblázat szerint, szigorúan elő írt t ű r é s h a t á r o k k a l . A névleges gyorsulás maximális értéke A, 49 — 1470 m-s- -ig (5 — 150 g-ig) terjed h é t fokozatban, a névleges gyorsulás impulzus D időtar tama pedig 1,5 — 50 ms közötti. Az impulzusok gya korisága percenként 40—120 k ö z ö t t szabályozható. Lényeges, hogy az egymás u t á n következő impulzu sok között legalább annyi szünet legyen, ami alatt a m i n t á b a n gerjesztett rezgések a következő impulzust megelőző t ű r é s h a t á r o k közé lecsillapodnak. A percen k é n t 60 impulzus gyakoriság az esetek zömében telje síti ezt a k ö v e t e l m é n y t . A gyorsulás impulzusok idő tartama alatti sebességváltozás (a gyorsulás impulzus integrálja 0,4 D-vel az impulzus megjelenése előtti idő p o n t t ó l 0,1 D-vel a lefutása utáni időpontig) tűrése + 20% a t á b l á z a t b a n megadott névleges értékekhez képest. Ez a követelmény a gyorsulás impulzus tényle ges lefolyására v o n a t k o z ó a n az á b r á n adott gyorsulás tűréseken belül t o v á b b i szigorítást jelent. Nem engedi meg p l . , hogy a gyorsulás lefolyása végig a felső t ű r é s h a t á r t kövesse, mert akkor a sebességváltozás m á r nagyobb a megengedettnél. A t á b l á z a t b a n kiemelt értékek híradástechnikai g y á r t m á n y o k vizsgálatánál előnyben részesítendő értékeket jelentenek. Az ejte getésszám szállítási vizsgálat esetén 1000 vagy 4000 lehet minden vizsgálandó tengely i r á n y á b a n . Üzemi ejtegetésnél eltérő ejtegetésszám is előírható a t é n y leges igénybevételnek megfelelően. Berendezések és készülékek vizsgálatára elsősorban a 98 és 245 m - s gyorsulás é r t é k e t és 1000 ejtegetésszámot célszerű elő írni, alkatrészek és kisebb m é r e t ű szerelvények szá m á r a pedig a 390 m - s gyorsulás és 4000 ejtegetés szám alkalmazása ajánlott. A m i n t á k a t csomagolatlan állapotban kell az igénybevételnek alávetni olyan merev rögzítési m ó d d a l , hogy az igénybevétel t o v á b b í t á s á t az ejtegető asztaltól a minta felé minimális torzítással t u d j u k biztosítani. 2
- 2
- 2
Szállítási vizsgálat esetén az alkatrészeket általá ban h á r o m , e g y m á s r a kölcsönösen merőleges tengely m i n d k é t i r á n y á b a n , összesen t e h á t hat különböző hely zetben kell megvizsgálni, helyzetenként külön m i n t á kon. Törekedni kell minél nagyobb m i n t a s z á m r a . H a hat vagy t ö b b m i n t á n k van, akkor a hat különböző helyzet mindegyikében legalább egy m i n t á t kell az előírt számú, p l . 4000 ejtegetésnek alávetni. H a a
<
CM
Ejtegetcsállósági vizsgálat E vizsgálattal megállapítható, hogy a g y á r t m á n y o k (alkatrészek, szerelvények, készülékek és berendezé sek) képesek-e elviselni olyan gyakori, s ű r ű n ismétlő dő, nagyszámú, de viszonylag kis maximális értékű gyorsulás impulzusokat, amelyek nagy valószínűség gel érik azokat szállítás során és m ű k ö d é s közben. A s z a b v á n y szállítási és üzemi ejtegetésállósági vizsgá latot különböztet meg. U t ó b b i elsősorban a gépjár m ű v e k b e , vasúti kocsikba beépített, vagy hajón üzemelő g y á r t m á n y o k esetében fontos. Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
50 ms [B125-6J
6. ábra Félszinusz alakú ejtegetési gyorsulás impulzus
185
1. táblázat Maximális gyorsulás (A) m-s g - 2
Névleges imp. időtartam, (I>) ms
Névl. sebesség változás m - s
- 1
49
5
50
1,55
98
10
16
1,00
147
15
16
1,50
285
25
6
0,94
390
40
6
1,50
735
75
3
1,40
1470
150
1,5
1,40
m i n t á k száma h á r o m , négy vagy öt, akkor azok mind egyikét a hat lehetséges helyzet közül k e t t ő b e n kell vizsgálni m i n t á n k é n t összesen 8000 ejtegetéssel. K é t minta esetén m i n d k e t t ő t a lehetséges hat helyzet k ö zül h á r o m b a n kell vizsgálni m i n t á n k é n t összesen 12 000 ejtegetéssel. Hacsak egyetlen minta áll ren delkezésünkre, azt mind a hat lehetséges helyzetben meg kell vizsgálnunk, a minta t e h á t összesen 24 000 ejtegetést kap. K e v é s minta esetén t e h á t vállalnunk kell azt a k o c k á z a t o t , hogy a minta a rendelkezésre álló d a r a b s z á m csökkenésével mind nagyobb igény bevételt kap. Berendezések és készülékek vizsgálata esetén, ha a minta egyetlen lehetséges üzemi, illetve szállítási helyzetű, a vizsgálatot á l t a l á b a n elegendő ebben a k i t ü n t e t e t t helyzetben elvégezni, p l . 1000 előírt ej tegetéssel. H a a m i n t á r a nincs előírva m e g h a t á r o z o t t üzemi vagy szállítási helyzet, illetve ha elő is van írva, de annak b e t a r t á s a g a r a n t á l t a n nem biztosítható, akkor az igénybevételt a t e r m é k s z a b v á n y b a n előírt i r á n y o k b a n , á l t a l á b a n h á r o m egymásra kölcsönösen merőleges i r á n y b a n kell elvégezni, m i n t á n k é n t 3000 ejtegetéssel. Szállítási vizsgálat esetén igénybevétel alatt a min t á t legfeljebb akkor célszerű m ű k ö d t e t n i , ha ez hoz zásegít az esetleges h i b á k felderítéséhez. Az üzemi ejtegetési vizsgálat az e l m o n d o t t a k t ó l abban t é r el, hogy az ejtegetésre érzékeny jellemzőket ejtegetés közben ellenőrizni kell. A z ejtegetési számot és gya koriságot ekkor úgy kell megválasztani, hogy az ele gendő legyen a jellemzők megfigyelésére és értékelé sére. Az ellenőrzést ejtegetés alatt legalább húsz ejtetegetés során kell elvégezni.
Ütésállóság (sokk) vizsgálata gyorsulás impulzussal Az ütésállósági vizsgálattal m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a berendezések, készülékek, szerelvények és a l k a t r é szek képesek-e elviselni m ű k ö d é s közben, vagy szállí t á s u k során olyan, viszonylag nem gyakori, nem is métlődő, kisszámú, de nagy maximális é r t é k ű hirte len ütésgyorsulásokat, amilyenek p l . rossz utakon, repülőgép durva leszállásakor, rekordásnál léphet nek fel. B e n n ü n k e t — az ejtegetéshez hasonlóan — a szállítási vizsgálat érdekel elsősorban.
186
D — a névl. imp. időtartama A — a nevl.imp maximális gyorsulósa L — az imp. minimális megfigyelési ideje Ref.- referencia szint
7. ábra Az ütésállósági vizsgálat gyorsulás impulzus alakjai Az alapvető gyorsulási impulzusalakok, amelyek legalább egyikének gerjesztésére az ü t ő g é p n e k alkal masnak kell lennie, a fűrészfog, félszinusz és t r a p é z a 7. ábra szerint. A fűrészfog aszimmetrikus, viszony lag hosszú felfutási és rövid lefutási idő jellemzi. A félszinusz hasonló az ejtegetési h u l l á m a l a k h o z , de tűrései annál szigorúbbak. A t r a p é z n a k mind a felfu tási, mind a lefutási ideje rövid. M i n d h á r o m i m p u l zusalak esetében az impulzust megelőző feltételekre vonatkozó referenciaszint zérus gyorsulástól való el térése legfeljebb ± 0 , 0 5 A vagy + 9 , 8 1 m - s - ( ± l g) lehet. A h á r o m impulzusalakot széleskörűen alkal m a z z á k , mindegyiket viszonylag k ö n n y ű gerjeszteni. Az adott esetben legmegfelelőbb impulzusalak kivá lasztása sok tényezőtől függ, s a kiválasztással járó nehézségek eleve kizárják, hogy a vizsgálati szabvá nyokban valamilyen előnyösségi sorrend m e g a d h a t ó legyen. A vizsgálat mai technikája az ütési impulzu sokat az alak jellemzőivel írja elő. A vizsgálattechni ka fejlődéséből azonban m á r l á t h a t ó , hogy előbbu t ó b b az ü t é s s p e k t r u m o t fogják alkalmazni az i m pulzusok megadására. Azonos maximális gyorsulás és impulzus i d ő t a r t a m mellett ugyanis az impulzusok sebességváltozása, spektruma, s így a m i n t á r a gya korolt károsító h a t á s a jelentősen eltér e g y m á s t ó l . 2
A 2. táblázat az ütési impulzusok jellemzőinek tel jes választékát tartalmazza, amelyből a k o n k r é t vizs gálathoz egy sort k i kell választani. A névleges gyor sulás maximális értéke 147—29 400 m-s~ -ig terjed (15 — 3000 g-ig), az impulzusok i d ő t a r t a m a 0,2—18 ms k ö z ö t t van. Azonos gyorsulás értékek többször is előfordulnak, de különböző impulzus i d ő t a r t a m m a l és sebességváltozással. A t á b l á z a t jól érzékelteti a k ü lönböző impulzusalakok sebességváltozása közötti je lentős eltérést. A sebességváltozás tűrése is szigorúbb, m i n t az ejtegetésnél, i t t ± 1 0 % . A t á b l á z a t b a n k i emelt értékek előnyben részesítendők. H í r a d á s t e c h nikai g y á r t m á n y o k számára elsősorban a 294 és 490 m - s ( 3 0 és 50 g) értékek fontosak. 2
_2
Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
2. táblázat Maximális gyorsulás (A) m-s g - 2
Impulzus időtartam CD) ms
Sebességváltozás fűrészfog m-s" 1
félszinusz m'S - 1
trapéz m-s-
1
147
15
11
0,81
10,3
1,46
294
30
11!
2,65
3,37
4,77
294
30
11
1,62
2,06
2,91
294
30
6
0,88
1,12
1,59
490
50
11
2,09
3,43
4,86
490
50
3
0,74
0,93
1,32
980
100
11
5,39
6,86
9,71
980
100
6
2,94
3,74
5.30
1960
200
6
5,88
7,49
10,60
1960
200
3
2,94
3,74
5,30
4900
500
1
2,45
3,12
4,42
9800
1000
1
4,90
6,24
8,83
14700
1500
0,5
3,68
4,68
6,62
29400
3000
0,2
2,94
3,74
5,30
A minta igénybevétel alatti m ű k ö d t e t é s e á l t a l á b a n még akkor sem k ö v e t e l m é n y , ha a g y á r t m á n y t t é n y leges felhasználása során ütések érhetik. Célszerű v i szont az igénybevétel alatti m ű k ö d t e t é s akkor, ha az elősegíti a mechanikai és egyéb zavarok felismerhető ségét, a minta szerkezeti szilárdságának, konstrukció j á n a k megítélését. A m i n t á k a t á l t a l á b a n csomagolatlan á l l a p o t b a n kell az ütőgép asztalára felerősíteni, illetve szállítási burkolatban akkor, ha ez a burkolat vagy védőszeielvény a m i n t á n a k a részét képezi. A felerősítés mód ja azonos az ejtegetésnél elmondottakkal. Az ütések száma felerősítési i r á n y o n k é n t h á r o m . A m i n t á k a t h á r o m egymásra kölcsönösen merőleges tengely mind két i r á n y á b a n kell ütésnek alávetni és — az ejtege téssel ellentétben — a különböző irányú ütéseket ugyanazon a m i n t á n kell alkalmazni.
A leejtés hatásának vizsgálata A vizsgálat annak m e g h a t á r o z á s á r a szolgál, hogy a g y á i t m á n y o k képesek-e a megengedettnél nagyobb m é r t é k ű károsodás nélkül elviselni olyan leejtéseket, amelyek főleg a szerelés, kezelés, szállítási rakodások során fordulnak elő, de a g y á r t m á n y természetéből adódóan felhasználás során is ( p l . asztali távbeszélő készülék). A vizsgálat elsősorban csomagolatlan g y á r t m á n y o k r a vonatkozik. Csomagolással e g y ü t t csak akkor célszerű vizsgálni, ha a leejtés csomago latlan állapotban biztosan nem fordulhat elő. A vizsgálat lényege az, hogy a m i n t á t m e g h a t á r o zott magasságról m e g h a t á r o z o t t minőségű felületre szabadon leejtik, s a minta így impulzusszerű mecha Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
nikai igénybevételt kap. A vizsgáló felület sima, merev beton vagy acélfelület. A szabványos leejtési magasságok: 25, 50, 100, 250, 500 és 1000 m m , az a l á h ú z o t t értékek előnyben részesítendők. H í r a d á s t e c h n i k a i berendezések számá ra elsősorban a 100 és 500 m m é r t é k e t javasoljuk, kisebb készülékek és készülékjellegű szerelvények számára pedig az 500 és 1000 m m magasságot. A m i n t á k valamennyi előírt felfüggesztési helyzetéből két-két leejtést kell végezni. A felfüggesztési helyze teket az alkalmazás, hordozás, szállítás lehetséges helyzetei h a t á r o z z á k meg. A leejtés m a g a s s á g á n a k m e g a d á s á t a vizsgálati módszer a t e r m é k s z a b v á n y r a bízza. Ezt nyilván nem írhatjuk elő ötletszerűen. A leejtési magasság, a min ta súlya, mérete és hordozási-szállítási módja szoros összefüggésben van egymással. A 8. ábra a súly és le ejtési magasság összefüggését szemlélteti hosszabb időn á t végzett, n a g y s z á m ú , a világ különböző részei be k ü l d ö t t szállítmányok sorsának objektív megfi gyelése alapján, különböző rakodási, hordozási, szál lítási módok mellett. Az összefüggés szállítási csoma golásban levő t e r m é k e k r e vonatkozik, és a megfigye lés objektivitását a csomagokban elhelyezett mérő elemek biztosították. Az alsó görbe vasúti szállítás esetére vonatkozik, a felső pedig nagytávolságú, fő leg tengerentúli szállítás esetére, amelyben gyakorlati lag mindenféle szállítóeszköz szóhoz j ú t , s az ú t k ö z beni ki-be rakodások gyakoribbak. Az ábra jó alapot n y ú j t a megfelelő vizsgálati leejtési magasság meg választására. Billentés és íclborítás hatásának vizsgálata A vizsgálat a leejtéshez hasonlóan a durva kezelés, j a v í t á s , k a r b a n t a r t á s , szállítás során előforduló vé letlenszerű ütések következményeinek m e g h a t á r o z á sára szolgál, nem vonatkozik alkatrészekre. A vizs gálatot szintén elsősorban csomagolatlan g y á r t m á nyokon hajtják végre, csomagolt állapotban csak akkor célszerű vizsgálni, ha az igénybevétel csak cso magolt állapotban fordulhat elő ( p l . súlyos nagy berendezések). A vizsgálati s z a b v á n y háromféle vizsgálati m ó d szett ír le, ezek a 9. ábra szerint: billentés a minta lap j á r a , billentés a minta sarkára és a minta felborítása. Az egyes módszerek célja ugyanaz, de eltérő kezelési m ó d o k a t képviselnek. A vizsgáló felület ugyanaz az acél vagy betonfelület, mint a leejtésnél. Az á b r á b a bejelöltük a vizsgálat lényeges jellemzőit: H a billentési magasság, <x a billentési szög, 5 a súlypont, h a minta magassága, h a súlypont magassága, a pedig az alaplap kisebbik mérete. A „billentés a minta l a p j á r a " módszer alkalmazása esetén a vizsgáló felületen felhasználási helyzetében álló m i n t á t egyik alapéle körül elforgatva ú g y kell megemelni, hogy a forgástengellyel szemközti él és a vizsgáló felület közti távolság — a billentési ma gasság vagy szög — m e g h a t á r o z o t t értékű legyen. A m i n t á t e z u t á n el kell engedni és hagyni, hogy szaba don visszabillenjen a vizsgáló felületre. Az előírt alap élek (legfeljebb négy alapél) körül egy-egy billentést kell alkalmazni. H értéke 25, 50 vagy 100 m m legyen s
187
20 m m magas faalátétet helyezünk. E z u t á n a m i n t á t az alátéteken nyugvó éle körül forgatva ú g y kell meg dönteni, hogy a vizsgáló felület és a 10 mm-es a l á t é t tel szomszédos sarok közti távolság (vagy szög) a kí v á n t é r t é k ű legyen. H és a értéke azonos az előbb említettekkel. Majd a m i n t á t elengedjük és hagyjuk szabadon visszabillenni a vizsgáló felületre. Az alaplap mind a négy s a r k á n egy-egy billentést kell elvégezni.
1
E % 1000
Tenger eni áli szálli tns
Vasút sz<j l li ós
.2 '
5 0 0
-D
E X
o s
250
A „ m i n t a felborítása" módszer a l k a l m a z á s a esetén a vizsgáló felületen felhasználási h e l y z e t é b e n álló m i n t á t egyik alapéle körül forgatva d ö n t s ü k meg úgy, hogy bizonytalan egyensúlyi helyzetbe kerüljön. A m i n t á t ezután engedjük el és hagyjuk, hogy ebből a helyzetből oldallappal a vizsgáló felületre szabadon felboruljon. A m i n t á t az előírt alapélek k ö r ü l egy-eg}^ felborításnak kell alávetni. Felborításnál figyelembe kell venni a s ú l y p o n t a r á n y t ( p = h /a) és a magasság a r á n y t ( p = h/a). Ha p kisebb 0,25-nál, illetve p kisebb 0,5-nél, akkor hirtelen oldalirányú e r ő h a t á s nál a mintaborulás valószínűsége nagyon kicsi és az igénybevétel elvégzése nem indokolt. s
h
I
10
50
100
500
1000
Bruttó tömeg,kg
s
s
h
|B 125-81
8. ábra Leejtési magasság és súly összefüggése
Billentés a minta lapjára
A minta felbontása
Szinuszos rázás hatásának vizsgálata A vizsgálati módszer a g y á r t m á n y o k felhasználása és szállítása során előforduló rázással szembeni ellenálló képesség meghatározására szolgál. Az ilyen harmoni kus rezgéseket elsősorban forgó, pulzáló, oszcilláló erők keltik, p l . a különböző szállításeszközök, szer számgépek stb. A vizsgálat h á r o m különálló szakaszból áll, ezek: a minta kezdő rázásátvitelének ellenőrzése, a minta fárasztása, a minta befejező rázásátvitelének ellen őrzése. A kezdő rázásátvitel ellenőrzése során az előírt frek vencia t a r t o m á n y végigpásztázásával megállapítjuk a minta mechanikai rezonanciáit, m á s kritikus frek venciáit, a működési jellemzők zavarait, egyéb me chanikai átviteli tulajdonságait. Azokat a frekven c i á k a t és rázási a m p l i t ú d ó k a t , amelyeknél ilyen ha tások bekövetkeznek, feljegyezzük. A vizsgálatnak ez az első, felderítő szakasza á l t a l á b a n a fárasztásnál lassúbb frekvencia letapogatással és kisebb rázási amp litúdóval történik. Ezt követi a vizsgálat második, s egyben fő szaka sza, a fárasztás, mely háromféleképpen végezhető el az alábbiak szerint:
9. ábra A billentés és felborítás végrehajtása
(a minta méreteinek és súlyának növekedésével mind kisebb). H a az előírt H érték mellett oc a 30°-ot meg h a l a d n á , akkor H csökkentésével az a = 30°-os szöget kell beállítani. A „billentés a minta s a r k á r a " módszer esetén a vizsgáló felületen felhasználási helyzetében álló min ta egyik alapélét a vizsgáló felület fölé emeljük úgy, hogy egyik sarka alá 10 m m , a másik sarka alá pedig
188
Meghatározott amplitúdójú és i d ő t a r t a m ú p á s z t á zás előírt frekvenciasávban, 1 o k t á v / p e r c p á s z t á zási sebességgel és exponenciális frekvenciaváltoz tatással. F á r a s z t á s a kezdő rázásátvitel ellenőrzésekor ta pasztalt rezonancia frekvenciákon, vagy kritikus frekvenciákon. F á r a s z t á s a t e r m é k s z a b v á n y b a n előre kijelölt frek venciákon. A minta rázásátvitelének befejező ellenőrzése az utolsó vizsgálati szakasz. Ennek során ismét ellen őrizni kell a frekvenciafüggő h a t á s o k a t , rezonancia Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
és k i i t i k u s frekvenciákat, hogy azok a kezdő értékek kel megegyeznek-e. Az eltérés ugyanis rendszerint va lamilyen szerkezeti vagy egyéb hibára utal, amit a fárasztás során nem lehetett észlelni. Az elmondottak szerint a vizsgálati módszer vál tozatai a k ö v e t k e z ő k : A-Bl-C, A-B2-C, A-B3-C, C, B l
A-B1-B2-
ahol: A = kezdő rázásátvitel ellenőrzés, Bl =
fárasztás pásztázással,
3. táblázat A szí mszos rázás frekvencii Yálasztóka alsó határfrekv.
felső határfrekv.
fi, Hz
(a, Hz
ajánlott frekvenciasávok
h-h,
Hz
0,1
10
1 - 35
1
20
1-100
5
35
10-55
10
55
1 0 - 150
55
100
10-500
100
150
10-2000
B 2 = fárasztás az „ A " ellenőrzés során tapasztalt rezonancia- vagy m á s kritikus frekvenciákon
300
10-5000
B3=
500
55-500
2000
55-2000
5000
55-5000
fárasztás a t e r m é k s z a b v á n y b a n előre kije lölt frekvenciákon,
C = befejező rázásátvitel ellenőrzés. Az általános eljárás az A — B l — C , legtöbbször ez kerül alkalmazásra. Az A—B2—C eljárás olyan min t á k n á l a l k a l m a z h a t ó , amelyek az „ A " ellenőrzés so r á n kisszámú, élesen megkülönböztethető rezonancia vagy kritikus frekvenciát mutattak. Az A—B3 —C eljárást csak akkor alkalmazhatjuk, ha m á r előre biz tosan ismerjük a tényleges felhasználás során vár h a t ó és legfontosabb igénybevételt jelentő frekven ciákat. Az A — B l — B 2 —C eljárást akkor célszerű alkalmazni, ha a minta a kevés éles rezonancia- és kritikus frekvencia mellett t ö b b kevésbé h a t á r o z o t t a t is mutat. Nagyon sokszor elég csak a B l eljárást követni, főleg a korszerű alkatrész m i n t á k esetében, amelyeknél sem optikai, sem egyéb módszerrel köz vetlenül meg sem figyelhetők a rezonancia- vagy kritikus frekvenciák. A m i n t á k a t , ha azok tényleges m ű k ö d é s ü k közben is k i vannak téve rázásnak, fárasztás alatt feltétlenül m ű k ö d t e t n i kell, hogy a működési zavarok felismer hetők legyenek. Szállítási rázás alatt a m ű k ö d t e t é s nem követelmény, de célszerű, mert a m ű k ö d t e t é s gyakran elősegíti a mechanikai hibák felismerését. A m i n t á k rázóasztalra való felfogásának elvei azonosak az ejtegetésnél elmondottakkal. A m i n t á k a t á l t a l á b a n h á r o m , egymásra kölcsönö sen merőleges i r á n y b a n kell az igénybevételnek alá vetni olyan sorrendben, amely legalkalmasabbnak látszik az esetleges hibák felderítésére. Mindegyik m i n t á t mindegyik i r á n y b a n rázni kell, nem képezhe t ő k i r á n y o n k é n t külön mintacsoportok. Az igénybevétel szigorúságát a frekvenciasáv, rázási a m p l i t ú d ó k és fárasztási i d ő t a r t a m kombináció jú határozza meg. A 3. táblázat tartalmazza azokat az aisó és felső határfrekvenciákat, amelyek lehetséges kombinációiból kell a vizsgálati frekvenciasávot k i választani. Az ajánlott frekvenciasávokat a t á b l á z a t utolsó oszlopa mutatja. A t á b l á z a t b a n k i t ü n t e t e t t frekvenciák vonatkoznak elsősorban a híradástech nikai g y á r t m á n y o k r a . A rázási a m p l i t ú d ó k állandó kilengés és állandó gyorsulás értékekkel vannak m e g h a t á r o z v a . Mielőtt t o v á b b l é p n é n k , ismerkedjünk meg a keresztezési frekHíradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
100— 2000
vencia fogalmával: az a frekvencia, amely az állandó kilengési a m p l i t ú d ó v a l és állandó gyorsulási a m p l i t ú dóval jellemzett vizsgálati t a r t o m á n y o k a t elválaszt ja egymástól, t e h á t amely frekvencia alatt az igénybe vételt állandó kilengés fenntartásával, felette pedig állandó gyorsulás fenntartásával kell végezni. A vizsgálattechnika — a természetes körülményekhez illeszkedve — k é t ilyen keresztezési frekvenciát ré szesít előnyben, az egyik 8 — 9 Hz k ö z ö t t van, a m á sik pedig 57—62 Hz k ö z ö t t . A híradástechnika szá m á r a elsősorban u t ó b b i a lényeges (a kisebb é r t é k e t az MSZ még nem is tartalmazza). A 4. táblázat az aján l o t t rázási a m p l i t ú d ó é r t é k e k e t mutatja be, a keresz tezési frekvencia i t t 57 — 62 H z k ö z ö t t van. A keresz tezési frekvencia alatt a kilengési a m p l i t ú d ó t á b l á z a t szerinti értéke állandó, miközben a gyorsulási ampli t ú d ó a frekvencia növekedésével folyamatosan növek szik. A keresztezési frekvencián a kilengéssel és gyor sulással adott értékek pontosan megfelelnek egymás nak, a gyorsulási amplitúdó eléri a t á b l á z a t szerinti értéket. A keresztezési frekvencia felett pedig m á r a gyorsulási a m p l i t ú d ó t á b l á z a t szerinti értéke állandó, miközben a frekvencia növekedésével a kilengési amp litúdó értéke folyamatosan csökken. A pásztázással történő fárasztás i d ő t a r t a m á t rázá si i r á n y o n k é n t legújabban pásztázási ciklusszámban adják meg és a következő értékekből v á l a s z t h a t ó : 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 ciklus. K o r á b b a n a ciklusszám mal való megadás helyett i d ő t a r t a m megadás szere pelt, s a jelenség érvényes MSZ-ben is ez van m é g : 30 perc, 90 perc, 6, 30, 150 óra fárasztási idő h á r o m i r á n y r a összesen. Az 5. táblázatban megadjuk a pász tázási ciklusok száma és a hozzájuk t a r t o z ó i d ő t a r t a mok összefüggését k e r e k í t e t t időértékekkel. A fárasztás i d ő t a r t a m a a tapasztalt rezonanciaés kritikus frekvenciák mindegyikén i r á n y o n k é n t : 10, 30, 90 perc, 10 óra (az MSZ-ben szerepel még 10 periódus is, mint felső h a t á r ) . 7
189
4. táblázat Ajánlott rázási amplitúdók kilengési amplitúdó keresztezési frekv. alatt
gyorsulási amplitúdó a keresztezés)' frekvencia felett
mm
I11*S~
2
4,9
0,5
0,075
9,8
1,0
0,15
19,6
2,0
0,35
49
5,0
0,75
98
10
1,0
147
15
196
20
2,0
294
30
3,5
490
50
1,5
7
g
0,035
bekövetkezik, a szint csökkentésével pedig egyre k é sőbb. Azonos rázási szint mellett pedig a kisebb rezo nancia frekvenciájú g y á r t m á n y o k kisebb periódus szám u t á n esnek k i , mint a nagyobb rezonancia frek venciájúak. A görbék 10 periódusszám k ö r n y é k é n az abszcisszával párhuzamossá v á l n a k . E vízszintes vonalszakaszok alatti rázási szintek mellett a perió dusszámot m á r hiába növeljük, m e g h i b á s o d á s m á r nem következik be. A görbék töréspontja a „fáradási h a t á r " . Az ábra szemléltetően indokolja, hogy a vizsgálati szabvány a rezonancia- vagy m á s kritikus frekvenciákon és az előre kijelölt frekvenciákon való rázás i d ő t a r t a m á r a miért adja meg felső h a t á r k é n t a 10 periódus idejét. 7
Az előre kijelölt frekvenciákon való fárasztás idejét a t e r m é k s z a b v á n y b a n annak megfontolása alapján kell előírni, hogy a g y á r t m á n y n a k é l e t t a r t a m a alatt milyen teljes i d ő t a r t a m o n á t kell feltételezhetően ilyen rázást kiállnia. F r e k v e n c i á n k é n t és i r á n y o n k é n t a 10 periódust felső h a t á r n a k kell tekinteni. 7
Alkatrészek rezonancia frekvencián való fárasztási vizsgálatából fontos következtetések a d ó d n a k a 10. ábra alapján. A görbék a m i n t á k meghibásodási he lyeinek átlag v o n a l á t jelentik. Világosan m u t a t j á k , hogy szoros összefüggés van a rázási szint, a meghi básodásig terjedő rázási periódusok száma és a rezo nancia frekvencia között. Azonos g y á r t m á n y o k meg hibásodása nagyobb rázási szinten sokkal hamarabb
A mechanikai tartóssági vizsgálatokkal kapcsolat ban sokszor okoz p r o b l é m á t az, hogy a m i n t á t csomagolatlanul, vagy csomagoltan kell-e az igénybe vételnek alávetni. A vizsgálati s z a b v á n y o k á l t a l á b a n a csomagolatlan állapotban való vizsgálatot írják elő. Alkatrészek esetében, s ha a g y á r t m á n y felhasználás közben is k i van téve mechanikai igénybevételeknek, ez egyértelműen elfogadható. A p r o b l é m a elsősorban a szállítási vizsgálatnál m e r ü l fel készülékekkel és berendezésekkel kapcsolatban, hogy vajon nem je lent-e felesleges szigorítást a csomagolás nélküli igénybevétel. Kétségtelen, hogy megfelelő rezgés szigetelésű csomagolással jelentősen csökkenteni le het a g y á r t m á n y r a h a t ó erők n a g y s á g á t . A csomago lási módszerek azonban rezgésszigetelés szempont jából legtöbbször csak d u r v á n becsülhetők, viszony lag gyakran változnak, csökkentik a vizsgálat repro d u k á l h a t ó s á g á t , nem teszik lehetővé a rezonanciák megfigyelését, t o v á b b á gyakran előfordul a g y á r t m á n y o k nem eredeti csomagolásban való ismételt szállítása is. Ilyen esetekben feltétlenül a csomagolás nélküli vizsgálat a helyes, csak az adhat pontos k é pet a g y á r t m á n y mechanikai szilárdságáról és ellen állóképességéről. S a mechanikai tartóssági vizsgála-
táblázat Pásztázási ciklusok száma fárasztási irányonként és a megfelelő fárasztási időtartam tartomány Hz
190
i
2
20
10
5
100
50
1-35
10 min
21 min
50 min
1 h 45 min
3 h 30 min
9h
17 h
1-100
13 min
27 min
lh 05 min
2 h 15 min
4 h 30 min
11 h
22 h
10-55
5 min
10 min
25 min
45 min
1 h 45 min
4h
8 h
10-150
8 min
16 min
40 min
lh 15 min
2 h 30 min
7h
13 h
10-500
11 min
23 min
55 min
2 h
3 h 45 min
9 h
19 h
10-2000
15 min
31 min
1 h 15 min
2 h 30 min
5h
13 h
25 h
10-5000
18 min
36 min
1 h 30 min
3 h
6h
15 h
30 h
55-500
6 min
13 min
30 min
1 h
2 h
5h
11 h
55-2000
10 min
21 min
50 min
1 h 45 min
3 h 30 min
9h
17 h
55-5000
13 min
26 min
1 h 05 min
2 h 15 min
4 h 15 min
11 h
22 h
100-2000
9 min
17 min
45 min
1 h 30 min
3h
7h
14 h
Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. 5. szám
6. táblázat Mechanikai tartóssági vizsgálati módszer szabványok a szabvány címe
5
6
tok célja éppen az u t ó b b i a k m e g h a t á r o z á s a , a csoma golást is ehhez k e l l tervezni, a csomagolás vizsgálata pedig külön vizsgálati t é m a . Különleges esetekben viszont, amikor a g y á r t m á n y szállításához elengedhe tetlen k ö v e t e l m é n y a csomagolás rezgésszigetelésé nek és egyéb mechanikai t u l a j d o n s á g a i n a k pontos ismerete, a csomagolt á l l a p o t b a n való vizsgálat is szükséges lehet a csomagolás nélkül v é g z e t t vizsgálat mellett. A mechanikai t a r t ó s s á g i vizsgálatok t e r ü l e t e igen széleskörű. A cikk k e r e t é b e n c s u p á n azokról a legfon tosabb kérdésekről adtunk összefoglalót, melyek s a j á t vizsgálati lehetőségeinkkel jelenleg megvalósít h a t ó k . Befejezésül a 6. t á b l á z a t b a n felsoroljuk az ér v é n y e s MSZ, K G S T és IEC mechanikai t a r t ó s s á g i vizsgálati s z a b v á n y o k a t , a 7 — 10. t á b l á z a t b a n pedig telefontechnikai g y á r t m á n y o k vizsgálati tapaszta latai és irodalmi ajánlások a l a p j á n javaslatot t e s z ü n k
IBO Publ.
8888/5
4467
68-2-29
Szinuszos rázás hatásának vizsgálata
8888/6
4469
68-2-6 1. kieg.
Leejtés hatásának vizsgálata
8888/7
4463
68-2-32
Billentés és felborítás hatásának vizsgálata
8888/8
4468
68-2-31
Ütésállóság (sokk) vizsgálata gyorsulásimpulzussal
8888/13
4466
68-2-27
Kiadás alatt
68-2-7
7
10. ábra. Alkatrészek rázása rezonancia frekvencián
K G S T asz
Ej tegetésállósági vizsgálat
10 10 10 10 Periódusszám a meghibáso dásig 4
MSZ
Állandó gyorsulás
-
Szélessávú rendezetlen rázás hatásának vizsgálata
-
Léghangok (zajok) h a t á s á n a k vizsgálata
8888/23
68-2-34 68-2-35 68-2-36 68-2-37
-
ISO/DIS 2671.2 kerül átvé telre
Kiadás alatt
a h í r a d á s t e c h n i k a i g y á r t m á n y o k k a l szemben t á m a s z t o t t vizsgálati k ö v e t e l m é n y e k r e .
7. táblázat
—
kikapcsolt állapotban
50 kg-nál könnyebb helyhezkötötten telepített berendezés és készülék; beépített szerelvények és alkatrészek üzem közben
98
Ejtésszám/irány -3
Ütésszám/irány Billentési magasság, H , mm Billentés száma alapélenként Billentés száma sarkonként Felborítás száma alapélenként Leejtési magasság, mm Leejtés száma helyzetenként
Lökésszerű igénybevétel üzem közben nem fordul elő
2
1000 294 3 100 (30°) 1 A) 1 A) 0 100, 500 2 A)
kikapcsolt állapotban vasút, közút, hajó, repülőgép
vasút, közút, hajó, repülőgép
szállítási mód
245, 390 Lökésszerű igénybevétel üzem közben nem fordul elő
Ejte getés
. „ jellemző
Gyorsulás, m - s
Billentés és felbontás
üzem közben
az igénybevétel fellépése
Gyorsulás, m-s™
Leejtés
50 kg vagy nehezebb helyhez kötötten telepített berendezés és készülék
gyártmány típus
Ütés (sokk)
vizsgálati módszer
Lökésszerű igénybevételek vizsgálati követelményei
1000, 4000 490 3 100 (30°) 1 A) 1 A) (1)
A
)
500, 1000 2 A)
A) Csomagolt állapotban Híradástechnika
XXXII.
évfolyam 1981. ő. szám
191
8. táblázat Lökésszerű igénybevételek vizsgálati követelményei
vizsgálati módszer az igénybevétel 77. ~„ ' jellemző
Ütés (sokk)
Billentés és felborítás
Leejtés
tizem közben
fellépése
—
üzem közben
kikapcsolt állapotban
245
390
Ejtésszám/ira ny
4000
4000
Gyorsulás, m - s
490
490 , 980
Ütésszám/irány
3
3
Billentési magasság, H , mm
100 (30°)
100 (30°)
Billentés száma alapélenként
1 B)
(1)B)
Billentés száma sarkonként
1 B)
(1) B)
Felborítás száma alapélenként
1 B)
0)B)
Leejtési magasság, mm
100, 500
500, 1000
Leejtés száma helyzetenként
2 G)
2 C)
- 2
- 2
kikapcsolt állapotban
v a s ú t , közút, hajó, repülőgép
vasút, közút, hajó, repülőgép
szállítási mód .
Gyorsulás, m - s Ejtegetés
hordozható és járműbe építhető berendezésbe és készülékbe beépített szerelvények é s alkatrészek
hordozható és járműbe építhető berendezés és készülék
gyártmánytípus
B) Általában csomagolatlan állapotban C) Általában csomagoltan vagy hordozó dobozban, megfontolással csomagolatlan állapotban
y. táblázat
192
'—•—
szállítási mód •
Frekvenciasáv, Hz Amplitúdó, m m / m - s
-2
Ciklus/irány Frekvenciasáv, Hz Amplitúdó, m m / m - s
-2
Ciklus/irány Frekvencia, Hz Amplitúdó, m m / m - s
-2
Perc/irány Frekvenciasáv, Hz Amplitúdó, m m / m - s Ciklus/irány
-2
üzem közben
kikapcsolt állapotban
kikapcsolt állapotban
vasút, közút, hajó
repülőgép
vasút, közút, hajó
repülőgép
10-55
10-150
10-55
10-500
0,15/19,6 1 10-55
10-150
0,15/19,6 0,35/49 10 20 Rezonancia és kritikus frekv. 0,15/19,6 10 10-55
10-150
0,15/19,6 1
Híradástechnika
Az igénybevétel szigorúságát a tényleges üzemi viszonyoknak megfelelően választani
üzem közben
az igénybevétel fellépése . 7. 7 jellemző
50 kg-nál könnyebb helyhezkötötten telepített berendezés és készülék; beépített szerelvények és alkatrészek
50 kg vagy nehezebb helyhez kötötten telepített berendezés és készülék
gyártmánytípus
Az igénybevétel szigorúságát a tényleges üzemi viszonyoknak megfelelően választani
Befejező rázásátvitel ellenőrzése
Fárasztás rezo nancia és kri tikus frekv.-án
Fárasztás pásztázással
Kezdő rázásátvitel ellenőrzése
rázásállósági Tizsgálati eljárás
Rázásállósági igénybevétel vizsgálati követelményei
XXXII.
0,15/19,6 0,35/49 1 10-500
10-55
0,35/49 0,75/98 20 10 Rezonancia és kritikus írekv. 0,35/49 10 10-500
10-55
0,15/19,6 0,35/49 1
évfolyam 1981. 5. szám
10. táblázat Rázásállóság! igénybevétel vizsgálati követelményei gyártmánytípus rázásállósági víszgnlati eljárás
az igénybevétel felépése szán mód jellemző
^ ^ ^ ^ ^
l'rekv. sáv, Hz Kezdő rázásátvitel ellenőrzése
üzem közben vasút, közút, hajó
repülőgép
10-55
1 0 - 150
Amplitúdó, mm/m-s
0,15/19,6
Ciklus/irány
1
-2
Frekv. sáv, Hz Fárasztás pásztázással
hordozható és járműbe építhető berendezés és készülék
Aplitúdó, mm/m-s
-2
20
0,15/19,6
10-55
repülőgép
vasút, közút, hajó
repülőgép
10-55
10-500
10-55
10-500
0,15/19,6 0,35/49
1
10-500
0,35/49 0,75/98
10-500
10-55
10
20 50
10 20
Perc/irány
30
10
30
Ciklus/irány
XXXII.
10
20
Tapasztalt rezonancia és kritikus frekvencia 0,35/49 0,75/98
-2
10-500
10-55
0,75/98
0,75/98
0,35/49
Amplitúdó, mm/m-s
0,15/19,6 0,35/49
1
0,35/49
-2
kikapcsolt állapotban
vasút, közút, hajó
Amplitúdó, mm/m-s
Frekv. sáv, Hz
Híradástechnika
10-500
20
Frekvencia, Hz
Befejező rázásátvitel ellenőrzése
repülőgép
10-55
0,75/98
Ciklus/irány
Fárasztás rezonancia és kritikus frekv.-án
vasút, közút, hajó
üzem közben
1 10-150
10-55
kikapcsolt állapotban
hordozható és járműbe építhető berendezésbe és készülékbe beépített szerelvények és alkatrészek
10-150
10-55
0,15/19,6 1
évfolyam 1981. 5. szám
10-55
10-500
0,15/19,6 1
10-55
0,35/49 0,75/98 30
10-500
10-500
10-55
0,15/19,6 0,35/49
0,15/19,6 0,35/49
1
1
193