Mottó: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat. (közmondás)

1

Mottó: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat. (közmondás)

Pedagógiai program Tartalomjegyzék Bevezető Nevelési program 1.

Nevelésfilozófia

2.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

5.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

6.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

7.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

8.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

9.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

10.

Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

11.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmény

12.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

13.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

2

BEVEZETŐ

Intézményünk az 1999. december 17-én kelt közgyűlési határozat értelmében a Bem József és Széchenyi István Általános Iskolák összevonásával jött létre, jogutódként az előbb alapított Bem József Általános Iskolát megjelölve. Az iskola új neve Deák Ferenc Általános Iskola a 2003/2004-es tanévtől. Nevelési programunk tartalmára vonatkozóan is született önkormányzati állásfoglalás, miszerint a megszüntetve megőrzés elve alkalmazandó annak készítésekor. Vonatkozik ez az oktatási, nevelési tartalmakra egyaránt. Ezen szempontok figyelembe vételével nevelési programunkat szakértői irányítással és segítséggel állítottuk össze. Olyan gyermekeket, fiatalokat szeretnénk útra bocsátani az 8. évfolyam elvégzése után, akik erkölcsös életet élnek, fegyelmezettek, birtokában vannak az alapműveltségnek, s készek azt tovább bővíteni. Tetteiket kötelességtudat hatja át, s érzékenyek környezetük problémáira, gyakorlatiasak. Legfőbb célkitűzésünk, hogy az idejáró gyermek "...megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert)

Mindehhez szükséges, hogy gyermekeink az adott kevesebb óraszámban, praktikusabb ismeretekhez jussanak, melyet mindennapi életükben is jól használhatnak. Így lehetséges az, hogy a nekik megfelelő munkát találják meg egykor, melyre a legalkalmasabbak, és amit a legszívesebben végeznek. Bízunk abban, hogy alapos tervezőmunkánkkal, a család segítő közreműködésével oktatónevelő tevékenységünkkel iskolánk olyan intézménnyé válik, ahová visszajárnak a gyermekek. Ehhez: Két dolgot adhatunk gyermekeinknek, gyökereket és szárnyakat.

3

1. NEVELÉSFILOZÓFIA Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

1. A tanuló iskolai szerepeire, a tanuló jövőjére vonatkozó nézetek

A mi iskolánk olyan, ahol... kiegyensúlyozott, nyílt, őszinte, egészséges, környezetével harmóniában élő ifjúság tanul. Törekszünk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére, sokoldalú megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek a megújulás és alkalmazkodás képességével, a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok készségével.

2. Az iskola által közvetített tudásról, értékekről vallott nézetek

A mi iskolánk olyan, ahol alkalmazható, a mindennapi életben felhasználható, korszerű ismeretekkel rendelkező ifjúság tanul. A megszerzett ismereteket a változó életkörülmények között is képesek alkalmazni. Törekszünk a humán-reál műveltség megfelelő egyensúlyára, a kommunikációs készség és a kreativitás fejlesztésére. Gyermekközpontú pedagógiánk szellemében a gyermeket az optimális teljesítmény elérésére ösztönözzük.

3. Az iskolának a helyi társadalomban betöltött szerepéről vallott nézetek

A mi iskolánk olyan, ahol a tanulási esélykülönbségek mérsékléséhez minden segítséget biztosítunk. Feladatunknak tekintjük a tanulási-magatartási problémák kezelését, a tanulók fejlesztését éppúgy, mint a tehetséggondozást. A gyermeki egyéniség figyelembevétele mellett hangsúlyt fektetünk a közösségi nevelésre, hogy gyermekeink a világról s önmagukról reális képet tudjanak kialakítani. Az ésszerű változtatásokat kezdeményező, a világot kritikusan szemlélő állampolgárok nevelését tartjuk szem előtt.

4

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Deák Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alábbi alapelvek érvényesüljenek: Az egyenlő bánásmód érvényre juttatása iskolai életünk minden területén, a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése. Tilos a tanulók közti hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája (különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés). Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. 2.1. A tantestület által legfontosabbnak tartott értékek a nevelés - oktatás terén: - Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: alkalmazható tudás, szilárd ismeretek, képességfejlesztés, élethosszig tartó tanulás, kreativitás. - A biológiai lét értékei: testi - lelki egészség tisztelete. - Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: erkölcs, becsület, tolerancia, empátia, tisztelet - Környezeti értékek: Humanizált társadalom értékei: nemzettudat, hazaszeretet, hagyományápolás, szolidaritás - Az "én" harmóniájára vonatkozó érték: önismeret, önművelés. 2.2. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat Ennek érdekében érvényesüljön: - Bizalom elve: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - A tapasztalatszerzés elve: a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - A következetesség elve: a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között

Gyermekkép: A gyermek legfontosabb joga az, hogy a gyermek érdeke megelőz minden más érdeket. (Gy. J. Szóló Egy.)

5

2.3. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - törekednünk kell a tanulók differenciált foglalkozásainak megteremtésére: - érdeklődés - felzárkóztatás, egyéni fejlesztés - tehetséggondozás elvének figyelembevételével - a tanulói jogok és kötelességek megállapítása minden esetben az egyén és a közösség egymással összefüggő, el nem választható érdekeinek figyelembevételével kerüljön meghatározásra, - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - a tanulók tehetséggondozását és felzárkóztatását szolgáló módszerek, eszközök alkalmazásánál − a nevelő-oktató munka természetéből fakadó törvényes célok eléréséhez − figyelembe vesszük a tanulók közti, teljesítményükből, képességükből származó különbségeket - az iskola olyan − az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára vonatkozó − ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, - fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - elérendő cél, hogy tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, - törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránt érzett tiszteletre, - segíteni kell a diákoknak észrevenni s értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak megismertetésére és helyes formáinak kialakítására, - kívánatos a tanulókat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, - törekednünk kell a folyamatos eszközfejlesztésre. Pedagóguskép: Szakmai felkészültség, hitelesség, emberszeretet, lelkiismeretesség, türelem, empátia jellemzi. Fontos személyiségjegyei: önismeret, önkontroll, felelősségvállalás,

6

valamint az önművelődés igénye jellemzi, a rábízott gyermekkel képességei és adottságai figyelembevételével foglalkozik. 2.4. Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a város érdeklődő polgáraival, - tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, és vegyen részt ezek szervezésében, lebonyolításában. Szülőkép: Önkéntes, bizalmon alapuló rendszeres kapcsolattartás az iskolával. Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról − az iskola elvárása a szülő felé. 2.5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai Milyen legyen az általános iskolát végbizonyítvánnyal elhagyó fiatal? 2.5.1. Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére - Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességeivel 2.5.2. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. - Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösségi, a valahová tartozás élménye - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért - Legyen határozott de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos - Tudjon a helyzethez illően viselkedni 2.5..3. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra. - Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni.

7

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kötelező, nem kötelező tanórák, egyéni és kiscsoportos foglalkozások, szabadidős tevékenységi formák, versenyek, illetve tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák együttesen biztosítják a személyiség − életkori szakasznak megfelelő − egészséges fejlődését. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: a.) 1-2. évfolyam: bevezető b.) 3-4. évfolyam: kezdő c.) 5-6. évfolyam: alapozó d.) 7-8. évfolyam: fejlesztő Az egymásra épülő szakaszok szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatási rendszere együttesen − a törvényi előírásoknak megfelelő pedagógusok alkalmazásával − szolgálja a kötelező ismeretanyag átadását, illetve a készségek és képességek fejlesztését.

3.1. Az általános emberi személyiségvonások fejlesztése

Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása

- szeretet (családtagok, haza ...), gyengédség - tisztelet és elkötelezettség az emberi értékek iránt

Az akaraterő fejlesztése - céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség - kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége

Becsületesség - a jó − rossz, helyes − helytelen, igaz − hamis felismerése, megkülönböztetése - őszinteség - felelősségérzet - hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagához - az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség

8

Önismeret, önfejlesztés - a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete - igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre - öntudat, önbecsülés

A tanuláshoz való viszony - a tanulás mint személyiségfejlesztés eszköze, közelebbi és távolabbi célok kitűzése - az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, - szorgalom, többre való törekvés - alkotóképesség

Illemtudás - a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak a képessége - az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása

3.2. A műveltségi anyag ismeret- és tevékenységi köre

Kommunikációs nevelés, képzés Beszéd-, olvasás- és írástechnika - szövegértés, szövegalkotás Metakommunikáció Nyelvi illem (beszédhelyzet: ki, mit, kinek, mikor mond és hogyan mondja), a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólalás műfajai és stílusa.

Társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés - a magyar történelem legfőbb eseményei, vonulatai - a lakóhely történetének főbb eseményei ("kis magyar néprajz", múzeumlátogatás) - társadalmi, politikai, gazdasági rendünk jellemzői - állampolgári jogok és kötelességek, bevezetés az ügyviteli rendbe (a legfőbb hivatalok hatáskörei) - a szomszédos államok és nemzetek közelmúltjából és jelenéből a leglényegesebb ismeretek

9

- a materializmus és idealizmus ismérvei; vallások, felekezetek; az egyházak szerepe a történelemben, művészetekben - Európai integráció és Magyarország

Természettudományos nevelés - a tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében - alapvető ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, kémiából, fizikából, földrajzból - a tudományos megismerés alapjai, módszerei (a megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, általánosítás)

Matematikai nevelés - becslések, viszonyítások, mérések (sík, tér, térfogat, idő, tömeg ...) - számjegyek, viszony- és műveleti jegyek - matematikai alapműveletek - problémamegoldás matematikai alapműveletekkel, a problémamegoldás menete és módszerei - sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapjai - számítástechnikai és felhasználói alapismeretek

Technikai nevelés - a mindennapi életben szükséges technikai ismeretek és jártasságok - technikai szemlélet, látásmód megalapozása - a mindennapi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök, s használatuk módjának ismerete és készsége - a matematikában, fizikában, kémiában, biológiában tanultak alkalmazásának alapelemei az alapanyagok megmunkálásában - a manuális készségek fejlesztése - az alapvető szakrajzok olvasása és készítése

Esztétikai nevelés - esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése - a szépirodalmi ismeretek és képességek alapjainak átadása - irodalomtörténeti áttekintés (a legfőbb korszakoknak és legnagyobb költőink pályaképének, jellemzőinek megismerése) - a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei, a gyakori versformák, lírai és epikai művek elemzésében való jártasság, az olvasás megszerettetése

10

- zenei nevelés, zene írás − olvasás dallam − szöveg − előadás harmóniája a zenei − énekes műfajok, stílusok legjellemzőbb jegyei, műelemzés zenetörténeti áttekintés (a legfőbb korszakoknak és a legnagyobb zeneköltők pályaképének jellemzői) egy- és többszólamú művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése hangismeret hangversenylátogatás

Képzőművészeti nevelés - az ábrázolási technikák ismerete, jártasság az alapvető technikákban - építészeti, képzőművészeti alkotások elemzésében való jártasság - művészettörténeti áttekintés - műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása - iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése

Dramatizációs nevelés - színházismeret, a színháztörténet áttekintése - dramatizáció, a drámai műfajok jellemzői - a színjátszás alapelemeiben való jártasság, vers- és prózamondás - bábjáték típusai, a bábkészítés, bábmozgatás technikája - bábjáték dramaturgiájának alapelemei, bábjáték készítése és előadása - színházi és bábelőadás látogatása

Szomatikus nevelés - a mozgás, játék- és sportműveltség fejlesztése - alapvető fizikai képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése - az igény kialakítása a szellemi-fizikai harmónia biztosítására - az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata (helyes táplálkozás, öltözködés, napirend stb.) - a személyi és környezeti higiéniára való nevelés - elsősegélynyújtás alapelemeinek ismerete

11

Testi-esztétikai nevelés Az egészséges életmód

A viselkedés, a megjelenés és a környezet

Szabadidős tevékenységek

kultúrája A testi-szellemi egészség feltétele a különböző tevékenységek harmonikus aránya az életmódban (tanulás-művelődés, munka, közösségi-közéleti tevékenységek, játék, testedzés, sport) Az egészséges életmód feltételei (egészséges környezet, a higiéniai szabályok ismerete és megtartása, a pihenés és az aktivitás egyensúlya, a szükséges testmozgás biztosítása) Az életkornak megfelelő életvitel tervezése, alakítása. A mozgás, játék, sport és testedzés életkornak megfelelő tartalma és arányai az életmódban, kultúrájuk. Az egészségre ártalmas életmód megváltoztatása, a káros szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. A balesetmegelőzés és a balesetvédelem ismeretei és gyakorlata.

Az emberi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges érintkezés formáinak ismerete; az egyénről kialakuló vélemény; és kapcsolat a többi emberrel. A kulturált magatartás jellemzői az iskolában és az iskolán kívül (társas együttlét, közlekedés, szórakozás, üdülés). A megjelenés esztétikuma, a helyzetnek megfelelő kommunikáció, a kultúrált étkezés. Az egészséges, harmonikus életvitel kerete az esztétikus környezet az ízléses, az egyéniséget is kifejező közvetlen családi környezet (a lakás, a saját szoba) kultúrája.

A kultúrált szabadidő-töltés követelményei (személyiségfejlesztő és megújító, pihentető tartalom, változatos tevékenységek, helyes gazdálkodás az idővel). Az iskolában szerzett műveltség gyarapítása, az egyéni érdeklődés elmélyítése, a képességek és a tehetség fejlesztése egyénileg és szervezett keretek között (szakkörök, klubok, művészeti csoportok, olvasás, múzeum, hangversenyés színházlátogatás, tömegkommunikációs és informatikai eszközök használata. A társas-baráti együttlét keretei, tartalma, fejlesztő, illetve romboló hatása. Az érdeklődésnek, hajlamoknak megfelelő hobbitevékenység. Szabadidő otthon, a családban, játék, művelődés, munka, passzív és aktív pihenés, szórakozás. Szabadidőtöltés a tanítási szünetekben. Társadalmi tapasztalatszerzés (nyitottság, érdeklődés, véleményalkotás)

12

Tanulás és munka Az eredményes tanulás

A munka

Feltételei

Motívumai

Módszerei

A tanulók életében

A társadalom életében

A nyugodt tanulás körülményeinek megteremtése (tanulási idő az életrendben, tanulóhely, megfelelő világítás, jó levegő, csend). A tanszerek rendben tartása, szükséges pótlása. A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete és megtartása. A tanulás rendszeressége, törekvés a tanulmányi anyag megértésére és elsajátítására, a kitartás, erőfeszítés szerepe a tanulásban, az önellenőrzés, a hiányok folyamatos pótlása, az újabb ismeretszerzés feltételei. Az önálló ismeretszerzés képessége, az iskolai tanulás kiegészítése az iskolán kívüli művelődés útján.

Kötelesség. Érdeklődés. Az egyéni képességek fejlesztése. Felkészülés a továbbtanulásra, valamely foglalkozásra.

A gazdaságos tanulás jellemzői. Az értelmes tanulás eljárásai. Az adottságoknak, személyiségjellemzőknek megfelelő egyéni tanulási módszerek, technikák. A megtanultak ellenőrzésének, értékelésének módjai, az ismeretek szilárdságának biztosítása, az ismétlés. Az egyéni tanulás hibái, leküzdésük módja.

Önkiszolgálás otthon és az iskolában. A házi munka kultúrája. A hasznos társadalmi munka alkalmai, formái (szellemi-fizikai, alkalomszerű-folyamatos). Alkalomszerű, illetve folyamatos értékteremtő munka és gazdálkodás. A munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi szabályok és a nekik megfelelő magatartás. Ismerkedés a különböző foglalkozásokkal, pályákkal, azok követelményeivel. Felkészülés a továbbtanulásra, pályaválasztásra.

Az ember értékteremtő, környezetet védő munkája. A minőségi munkavégzés követelményei (felelősségtudat, munkafegyelem, pontosság, szorgalom, teljesítményre orientáltság, dönteni tudás, kreativitás, kezdeményezőkészség, kockázatvállalási kedve, munkamegosztás, kooperációs készség, Egészséges versenyszellem). A munka szerepe a személyiség fejlesztésében (fejlődésében, egyéni, közösségi, társadalmi motívumai). A munka társadalmi megítélésének ellentmondásai.

13

Szülőföldünk, hazánk, helyünk a világban

A magyarság hagyományai, kulturális értékei, a hazai föld ismerete, szeretete, a Hazánk időszerű problémái A globális világproblémák tevékeny hazafiság iránti érdeklődés, a velük kapcsolatos aktivitás

Európai közösség, Európai uniós országokkal, a világ haladó erőivel való együttműködés

Különböző nemzetiségű, fajú, vallású emberek egyenlő megbecsülése

A népi hagyományok ápolása. A magyar történelem haladó hagyományai. A magyar kulturális örökség, tudományos, művészeti, sportbeli stb. sikereink. A múlt és a jelen világhírű magyar tudósai, felfedezői, feltalálói, politikusai, művészei. Hazánk természeti kincsei, a természet, a műemlékek, a köztulajdon védelme. Bekapcsolódás a közéletbe. A honvédelmi kötelezettség, a polgári védelem békében és háborúban. A világban elfoglalt helyünk reális megítélése. Az ország hírnevének védelme. A hazánk határain kívül élő magyarok, velük való kapcsolataink, a Magyarok Világszövetségének tevékenysége.

A nemzeti érdek érvényesítésének és más népekkel való együttműködésének az összhangja. NATO és az ENSZ, MVSZ jelentősége a tagjai számára, szerepe a világban. A haladó erők helyzete a különböző földrészek országaiban. Szolidaritás a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népekkel.

A más országokban, földrészeken élő különböző fajú emberek sorsa iránti érdeklődés. Ismerkedés a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok történetével, népi hagyományaival, kultúrájával, mai életével. Az emberek közötti egyenlőség érvényesülését gátló előítéletek elleni küzdelem.

Tájékozódás a sajtóból, televízióból, rádióból az aktuális eseményekről. Az eligazodás jelentősége és különböző módjai szűkebb és tágabb környezet ellentmondásos valóságában. A saját, megalapozott állásfoglalás és az ennek megfelelő magatartás: 1. hazai föld szeretete 2. történelmi tudat 3. nemzeti önismeret 4. ragaszkodás az anyanyelvhez 5. nemzeti sajátosságaink megóvása 6. európai szellemmel párosult hazafiság 7. szabadság, demokrácia 8. a szabad szó csorbíthatatlan joga 9. béke és barátság minden néppel 10. haladás, reformok 11. áldozatvállalás és tiszta erkölcs 12. szorongatottság közepette is erőt adó remény.

A béke megőrzésének szükségessége. Összmagyarság összefogása. A környezetvédelem átfogó jelentősége, a makro- és mikrokörnyezet védelme,emberi élet védelme. A harmadik világ problémái (túlnépesedés, éhínség stb.), a bekapcsolódás lehetőségei megoldásukba.

14

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Céljai, hagyományai

A közösség célja, feladatai az új tanévben, a tanév nagyobb szakaszában. Hagyományápolás, teremtés. A közösség fejlődésének időszakonkénti elemzése; új feladatok meghatározása.

Az osztályközösség Sokirányú Komplex szerkezete tevékenysége és önkormányzata A közösség tevéFiúk és lányok a közösségkenységeinek (tanulás, ben. művelődés, A jól, közepesen és gyenmunka, közösségigén tanulók. közéleti tevékenység, A közösség intézményesíjáték, sport, esztétikai ett szerkezete (tisztségtevékenység) tervezé-, viselők) és rejtett hálózata. szervezése, égrehajtá- A közösségbe illeszkedés, sa, ellenőrzése, értéke- a társas mező az osztályban (kiscsoportok, kliklése. kek, barátok, sztárok és az Az önkormányzat egyes gyermekek megítéhatáskörének bővílése a tanulók és pedagótése, bekapcsolódás magasabb önkormány- gusok által (egyezések és zati szervek munkájá- különbözőségek) ba. Az együttes tevékenységen való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása.

Keretében a tanulók társas kapcsolatai A humánus társas kapcsolatok létrejötténekfeltételeierkölcsi tapasztalatok, normák ismerete,belátása; erkölcsi tulajdonságok (tisztelet, szeretet, egyenrangúság, őszinteség, segítőkészség) felelősségérzet)-szociális képességek (kapcsolatteremtő és koopeációs képesség, tolerancia, empátia, konf-liktus- és kudarctűrés. A társas kapcsolatok jellegzetes formái (barátokellenségek; fiúk-lányok; vezetők-vezetettek.) Feszültségek: társas kapcsolatokban (féltékenység, pletyka, árulkodás, irigység) Feszültségek, konfliktusok egyes tanulók és tanulócsoportok között.

A gyermek a családban és egyéb iskolán kívüli közösségekben

Az önismeret, az önfejlesztés

A családi közösség; szülőkgyermekek; testvérek, nagyszülők-unokák; különböző korosztályok együttélése. Élet a családban: örömök és gondok; munka, munkamegosztás; szabadidő; a demokratizmus érvényesítése, alkalmazkodás. A család társadalmi funkciói, érzelmi védettség, gyermeknevelés, gazdálkodás. A család kapcsolatai, rokonok, barátok, szomszédok, munkatársak. A társadalom családot védő és segítő intézkedései. Felkészülés a családi életre. A felbomló család

Az önismeret feltételei: reális, a valóságnak megfelelő énkép fokozatos kialakulása; az önmeg-figyelés tapasztalatainak és mások véleményének, kritikájának hasznosítása; az "Én" elhelyezése a társak között. "Ismerd meg tenmagad" Az önfejlesztés - alapja: az önismeret; - irányának meghatározói: az ideális "Én"ről alkotott kép, a példakép és eszménykép, segítői az önkritika, az egészséges ambíció és akarat, az önnön gátlások és negatívumok elleni küzdelem. Milyen a harmonikus személyiség? Önnevelés-önmegvalósítás 1. Önismereti kép (amit tudunk magunkról) 2. Énkép (amit környezetünk visszajelzései alakítanak bennünk)

15

ISKOLA KÖZÖSSÉGEI

ISKOLAVEZETÉS

SZAKMAI IRÁNYÍTÁS TANÍTÓK

GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS

TANÁROK

ISKOLAHASZNÁLÓK

TANULÓK

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

ALAPÍTVÁNYOK

16

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Cél:

a tanulási alapidőn belüli és tanulási alapidőn kívüli tevékenységek, foglalkozások, pedagógiai módszerek hatékony alkalmazása az alapfokú nevelés−oktatás szakaszaiban, az intézmény hagyományrendszerének elmélyítése és folyamatos fejlesztése.

A tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztés színtereinek és eseményeinek kialakításában meghatározó az: - osztályfőnök - diákönkormányzatot segítő pedagógus - szabadidő-szervező feladatainak összehangolása.

Az iskolai tanulói szervezetek

4.1. tanulási alapidőre A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan, több ízben megbontjuk. A csoportbontás során létrejövő tanulói szervezetek: kiscsoportos bontás:

- anyanyelv - matematika - idegen nyelv - életvitel és gyakorlati ismeretek (műhelyterem) - számítástechnika - testnevelés

egyéni differenciálás:

tehetséggondozás felzárkóztatás

összevont évfolyamok (előadói csoportok): epocháknál (környezet, középiskolai előkészítő, pályaorientációs programoknál) készségtárgyakra − törvényi keretek között

17

4.2. Tanulási alapidőn kívüli csoportok 1. Napközis csoport: - minden igénylőnek − csoportbontás létszámától függően, - igény szerint iskolaotthonos csoport is működhet (étkezési térítéssel). 2. Tanulószoba: - az iskolai felkészítésre 5-8. osztályban napi 3 óra, minden igénylőnek térítésmentesen 3. Szakkörök, szakcsoportok: - egyéni jelentkezés alapján képességek, érdeklődés, igény szerint a felvállalt tevékenységi körökben, térítésmentesen, (minimális létszám 10 fő) 4. Önképzőkör: - egyes tárgyakban kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulóknak − szülők anyagi hozzájárulásával 5. Iskolai sportkör: - minden tanulónak

A fenti csoportok közül - önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek: a szakkörök, szakcsoportok, - kiválasztás alapján szerveződnek: énekkar, egyes sportszakcsoportok. A csoportok közül - ingyenesek: az intézmény Nevelési Programjában felvállalt tanórán kívüli tevékenységi körök - térítési díjhoz kötöttek: a Nevelési Programban nem vállalt szülői-tanulói igények alapján szerveződő csoportok. 4.3. Az iskola hagyományainak rendszere Az iskola sajátosságaiból adódóan itt, ezekről a hagyományokról szólva mutatjuk be azokat az egyediségeket és utánozhatatlanságot jelentő, akár több évet, évtizedet is érintő elemeit iskolánk életének, amely tevékenységek az azokban részt vettek számára a feledhetetlen iskolai napok gerincét adják, adhatják.

18

Ezekben a hagyományokban találhatjuk meg az iskolánk pedagógiai munkájának azt az üzenetét, amely a múltban gyökerezik, a mának szól, de építi a jövőt is.

Az iskola szervezeti hagyományai - diákönkormányzat, diáktanács, diákképviselő, - aranykönyv, kiállítás, múzeum, - kapcsolat a régi tanárokkal, tanítókkal, diákokkal - iskolaújság, iskolarádió - külső kapcsolatok (egyházakkal, társintézményekkel, óvodákkal, középiskolákkal, Veszprémi Egyetemmel, támogatókkal, szponzorokkal, médiával, partnerekkel) - a szülők és az iskola kapcsolatainak hagyománya - névadónk kultuszának ápolása

Az iskola tantárgyi hagyományai - egyedi tantárgyak, tantárgycsoportok - egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó hagyományok (rendezvények, bemutatók, szakkörök, klubok, tantárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok, kiadványok) - vizsgák, végzést igazoló dokumentumok, oklevelek, elismerések hagyományai - művészet és kultúra, iskolaújság, iskolarádió, énekkar, tánc, kiállítás

Az iskolai rendezvények hagyományai országos, regionális szintű rendezvények - csatlakozás helyi, regionális és országos akciókhoz, mozgalmakhoz - regionális és országos mozgalmakhoz kapcsolódó (kezdeményezői) hagyományok

iskolai szintű rendezvények - ünnepélyek az iskolában, a családi jellegű ünnepélyek hagyományai, az állami (egyházi) ünnepek hagyományai, az iskolai élet hagyományai (pl.: avatások, búcsúztatások) - iskolanapok, kulturális versenyek, szemlék, gálák, bemutatók, sportnapok, az iskolai könyvtár rendezvényei - szülők és iskola közös programja (szülői értekezlet, családlátogatás, sportnap, nyílt nap, pályaválasztás) - nevelőtestületi hagyományok (tantestületi kirándulás, szakmai program, pedagógusnap, karácsony) iskolatörténet

19

értékelési hagyományok - a normarendszer nevelő hatása - jutalmazás, elismerés, kitüntetés hagyományai - elmarasztalás hagyományai

Az iskolai környezet alakításának hagyományai - tárgyi és szellemi környezet formáló hatása - az intézmény külső megjelenése, az iskola belső képe - az osztálytermek képe, rendje - a szaktantermek berendezése, tárgyainak gondozása, a gyűjtés hagyományai - a folyosók világa, dekorációja, rendje, az iskola faliújságai, hirdetőfelületei - az iskolakert, park, az udvar kialakítása, a gondozásának hagyományai

A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai - a település, település-rész ünnepi hagyományai, kultuszai az iskolában - az iskola tanulóinak szereplései a település ünnepein - a település ünnepei az iskolában

Iskolai ünnepségek, megemlékezések

- tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás - október 6. iskolarádiós megemlékezés - október 23-i megemlékezés iskolai szinten - március 15-i megemlékezés iskolai szinten - iskola névadójáról megemlékezés iskolai szinten - karácsony, anyák napja évfolyam, osztálykeretben - Föld napja, Madarak és fák napja tagozat szintjén (alsó, felső) - gyermeknap, "suli napok" − diákönkormányzati szinten - pedagógusnap − iskolai szinten

20

5. A beilleszkedési, magatartási, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység - szoros kapcsolat a környező óvodákkal és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Nevelési Tanácsadóval, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsággal - tanulási nehézségekkel küzdők speciális csoportja, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - testi − lelki egészségnevelési orientáció - felzárkóztató órák - napközi otthon - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozás, logopédia - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak enyhítése - előkészítő tanfolyam

Módszerei: - a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok biztosítása - egyénre szabott segítő differenciálás - önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése

Tartalma: - Testi − lelki egészségnevelési program - Viselkedéskultúra fejlesztési program - Iskolaotthonos program A jogszabályban előírt módon magántanulói jogviszonyban álló gyermek részére biztosítunk: - havi konzultációs, beszámolási időpontokat - megfelelő taneszközök, könyvtár, informatikai eszközök használatát - vizsgaidőpontokat a tanév sikeres teljesítéséhez - szaktanári fogadóóra alkalmával konzultációs lehetőséget a szülő számára

21

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehető legjobban igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 6.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - tehetséggondozó egyéni foglalkozások, - iskolai sportkör, - szakkörök, - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális) - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) szervezése - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 6.2. A tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások a következők. - konzultáció tanulói problémákról - kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel) - felkészítés tanulmányi versenyre - felkészítés tanulóknak hirdetett egyéb versenyekre - egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat  - egyéni, öntevékeny számítógép használat  felügyelettel - egyéni, öntevékeny tornaterem-, edzőterem használat  - speciális tanfolyamok - speciális tanácsadás (pályaválasztás) - egyéb ügyelet 6.3. A tehetséggondozás színterei 6.3.1. Tanítási órákon - 1-4. évfolyamon: Az egésznapos nevelés formái közül kiemelt az iskolaotthonos nevelés-oktatás, melynek sajátos tantárgyi rendszere (önálló tanulás, tréning) elősegíti az egyéni képességek kibontakoztatását, sokoldalú fejlesztését. 8. évfolyam: a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítése, igény szerint előkészítő foglalkozást tartunk heti 1 órában: magyar nyelv, matematika, idegen nyelv tantárgyakból - emelt szintű képzést biztosítunk matematikából, idegen nyelvből (angol, német) és a számítástechnikából tehetséges tanulóink számára

22

- az egyes szaktárgyak tanítási óráin a nevelők előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így − elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél − a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Differenciálás

A differenciálás klasszikus formái közül előtérbe helyezzük az osztályon belüli tanulmányi szint szerinti csoportbontást, az osztályok közötti csoportszervezést német, angol, matematika, magyar, számítástechnika tantárgyakból. A gyerekek fejlesztése érdekében a képességek szerint a tananyag minőségével, nehézségi fokával is differenciálunk. Az oktatás szervezési módjaiban rejlő lehetőségeket (frontális - csoport - páros munka részben egyénre szabott, teljesen egyénre szabott munka) tudatosan használjuk differenciáláskor. 6.3.2. Tanítási órákon kívül - Heti rendszerességűek - szakkörök - sportkörök - tömegsport - diákköri foglalkozások, klubok - könyvtárhasználat - napközi otthon, tanulószoba - Nem heti rendszerességűek - választható (nem kötelező) erdei iskola, témahét - tanulmányi kirándulás - a Környezetvédelmi és az Egészségnevelési programban szereplő rendezvények - tanulmányi versenyre való felkészítés - sportversenyekre való felkészítés - művészeti szemlékre való felkészítés - versenyek, vetélkedők szervezése, lebonyolítása - választható kulturális tevékenységek (színház, mozi, kiállítás stb.) - szakmai rendezvények - pályázatok - a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont munkájában való részvétel - táborok

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.

23

A szakkörök indításáról az iskola vezetése dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Választható szakkörök: - idegen nyelv - énekkar - színjátszó - kézműves (rajz, barkács) - számítástechnika, matematika - néptánc - jazzbalett Iskolai sportkör Az iskola minden tanulója tagja az iskolai sportkörnek. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Ezt egészíti ki az eredményesen működő kosárlabda-, kézilabda-, röplabda-oktatás iskolánkban.

Diákönkormányzat

A diákok és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 2−8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tehetséges tanulók önművelését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A szaktanárok könyvtári órák szervezésével erősítik a tanulók olvasóvá nevelését, az önálló ismeretszerzés képességét is fejlesztve.

Napközi otthon, tanulószoba Segíti a tanulási képességek fejlesztését, a helyes tanulási szokások kialakítását. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülő igényli, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 − 4. évfolyamon napközi otthon, az 5 − 8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 15 gyermek számára igénylik.

24

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra való jelentkezés önkéntes, minősített többség esetén a részvétel kötelező. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetén az intézmény hozzájárul a költségekhez. - Az egyes évfolyamok művelődési ismeretanyagához kapcsolódó tanulmányi kirándulások tervezett rendszere: 1-2. osztály: a lakóhely és környezetének természeti és kulturális értékei 3-4. osztály: megyénk, illetve környező megyéink természeti és kulturális értékei, vagy a Balaton-felvidék c. erdei iskolai projekt végrehajtása 5-6. osztály: régiónk − szomszéd megyék természeti és kulturális értékei, vagy a Balaton-felvidék c. erdei iskolai projekt végrehajtása 7-8. osztály: hazánk jellegzetes tájainak, tájegységeinek megismerése, vagy a Veszprém c. témahét feladatainak megoldása + üzemlátogatás

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket iskolánk rendszeresen megszervez és megrendez. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik, amit az iskola külön juttatással díjaz.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület azzal kívánja a tanulókat felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (például túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Választható programok: - Hangverseny-, színház- és tárlatlátogatások − a lehetőségek függvényében. - Művészeti alkotótáborok, olvasótáborok, elsősorban felső tagozatosoknak. Fő területei: képzőművészet, zene, dráma, hagyományőrzés és néptánc, igény és lehetőség szerint. - A hazai táj élővilágának megismeréséhez, az egészséges életmód kialakításához kapcsolódóan nyári szaktáborok szervezése. - Országjárás, vándortáborok, vízitúrák, a hazai táj szépségeinek, természeti és kulturális

25

értékeinek megismerésére, elsősorban felső tagozatos korosztály számára. - Téli sítáborok és nyári vízitáborok.

Az iskolában területileg illetékes, bejegyzett egyházak Az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül − hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Az iskola létesítményei, eszközei Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata elősegíti a tehetséggondozást. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók − tanári felügyelet mellett − egyénileg vagy csoportosan használhassák.

26

7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Alapelv: az iskola minden pedagógusa közreműködik a gyermekek hátrányos helyzetének feltárásában, megszüntetésében, illetve együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézményekkel és hatóságokkal.

7.1. A gyermekvédelmi munka célja, feladatai: A mai magyar társadalomban a gyorsan növekvő és egyre súlyosbodó szociális problémák érzékenyen érintik gyermekkorosztályunk jelentős részét. A sokféle problémából: pl. a családok ellehetetlenült helyzetéből (munkanélküliség, szegénység, krízisek stb.) és ezek gyerekekre ható következményeiből (elhanyagolás, tanulási, magatartási problémák) eredően nagy jelentőséget kell felvállalnia az iskoláknak a gyermekvédelem területén. (lásd: helyzetelemzés/mellékletek)

A gyermek és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus feladata.

Az 1997/98. tanévtől a városi önkormányzat álláshelyet biztosít gyermekvédelmi munkakörre. Így mód nyílik arra, hogy az eddigi segítségnyújtás − elsősorban szegénygondozás − lehetőségei bővüljenek ki. (Fontos lenne a fejlesztő pedagógia munkakör is!)

A gyermekvédelmi munka feladatai: A gyerekeket veszélyeztető vagy számukra valamilyen hátrányt jelentő tényező feltárása: - anyagi - mentális - morális A szakszerű ellátás feltétele: - önfejlesztő tréningek végzése - szoros kapcsolat kialakítása az iskola ifjúságvédőivel és az iskolán kívüli segítőkkel: gyermekorvossal, védőnővel, gyámügyi előadóval, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, rendőrséggel, egyházzal - a tanári − szülői közösség együttműködése, szemléletformálás, kapcsolattartás, tanácsadás - az intézmény infrastukturális lehetőségeinek használata

27

7.2. Az elsődleges prevenció lehetőségei: segítségnyújtás módjai: - családlátogatás, egyéni beszélgetések - segélyezés kezdeményezése, beiskolázási, étkezési, tankönyv - speciális programok szervezése: Szülők Klubja Kamasz Klub Diákkörök - közös szabadidős programok - a gyermek és ifjúságvédelemmel, foglalkozó kolléga folyamatos konzultálása az intézmény szabadidő-szervezőjével, illetve az érintett tanulók osztályfőnökeivel - segítségnyújtás a tanulásban: speciális fejlesztő foglalkozások (szociocsoportok) - alkohol- és drogprevenciós előadások, módszerek alkalmazása - az ifjúságvédelmi felelős az aulában közzéteszi: a.) gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát b.) az általa vezetett programok időpontját és helyszínét a.) A segítségnyújtás kulcsa a kollégák közötti szoros kapcsolattartás, együttműködés:

Pedagógus (osztályfőnök) pszichológus pszichiáter

pártfogó ill. szoc. munkás iskolai ifjúságvédelem

Az iskolai gyermekvédelem akkor válik hatékonnyá, ha a problémát sikerül megelőzni, illetve a probléma megoldásában komplex beavatkozást tud megvalósítani.

28

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Propgramunkban a tehetséggondozó tevékenység mellett kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását. Fejlesztésre szoruló területek, speciális problémák: a.) Tanulási nehézség, veszélyeztetettség: - beszédhibák - részképességzavarok (beszédészlelési, beszédértési zavarok, dyslexia, dysgrafia, dyscalculia) - figyelemzavar - mozgáskoordinációs problémák - súlyos magatartászavar - beilleszkedési nehézségek b.) Testi, érzékszervi betegségek 8.1. A felzárkóztatást a következő tevékenységek segítik - egyéni és kicsoportos fejlesztő foglalkozás (logopédia) - az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató órák, napközi otthon - személyiséggazdagító iskolaotthonos nevelésés-oktatás - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozás - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - szabadidős tevékenységek (szünidő) - ha a tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, heti 2 alkalommal - felső tagozatban tanulási alapidőn kívül, iskolaotthonos oktatási forma esetében a délutáni foglalkozások terhére - egyéni foglalkozást szervez az iskola.

A személyiségfejlesztő tevékenységek hatékonyságát erősítik az iskolai hagyományok, ünnepségek, melyek a közösség követelményrendszerét közvetítik: ítéleteik hangulatával, íratlan szabályaival, a szereplés sikerével erősítik a különböző egyéni képességek megszilárdulását, hisz valamiben mindenki tehetséges!

29

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a hátrányt jelentő tevékenység feltárása (anyagi, morális, mentális) - testi, lelki egészségnevelési program - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - személyiséggazdagító iskolaotthonos nevelés és oktatás - felzárkóztató órák - tanulószoba, délutáni ügyelet - diákétkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna) - felzárkóztató foglalkozások - egészségügyi szűrővizsgálat - mentálhigiénés program - segélyezési lehetőség biztosítása, szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, könyv, stb.) - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai - a szülők, a családok nevelési gondjainak enyhítése - családlátogatások - iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége - szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása - (az ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény igazgatójánál, hogy indítson eljárást az illetékes hivatalnál gyermekvédelmi támogatás megállapítására) - viselkedéskultúra fejlesztési programja - hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, kirándulások)

Megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, fórumok, szóróanyagok, tanácsadás, konfliktuskezelés, tréningek, pótló, korrigáló nevelés, drámapedagógia eszközei, előadások szervezése a terület tartalmi, illetve jogi változások megismertetése céljából. Speciális programok szervezése: Szülők Klubja, Kamasz Klub, Diákkörök Alkalmazott módszerek:

30

10. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolahasználók az iskolai közéletben A/ Tanulói részvétel B/ Szülői részvétel C/ Az iskola mint szolgáltató D/ Az iskola belső és külső kapcsolatrendszere A tanuló iskolai jogait és kötelességeit a hatályos Oktatási törvény és jogszabályok figyelembe vételével készített házirend szabályozza. Intézményünk biztosítja a hasonló típusú iskolákból a tanulók számára az iskolaváltást, a tanulók átvételét. (A Kt. 46. §. és a VMJV Önkormányzat idevonatkozó határozataival összhangban.) 10.1. Tanulók Tanulói részvétel - diákönkormányzati tagság, képviselet - IKSZ (Iskolai Környezetvédő Szervezet) - Kamaszklub tagság Képviseleti fórum: - iskolagyűlés Közszolgálati szerepek - tanulói ügyelet - környezetvédelmi őrjárat - területgondozás - énekkari és szakköri munka - társadalmi munka (iskolai-lakótelepi, környezetvédelmi munkák) Diákpanaszok kezelésének fórumai: - diáktanács - osztályfőnöki órák, mentálhigiénés rendhagyó órák - Kamasz-klub - alkalomszerű beszélgetések A tanuló közreműködik a pedagógus felügyelete és irányítása mellett: - tanórák előkészítésében, lezárásában - szaktárgyi szertárak és a bennük található eszközök rendben tartásában - közvetlen környezetük osztályterem, folyosó, udvar) dekorálásában, illetve állagának megőrzésében - iskolai rendezvények, ünnepélyek lebonyolításának előkészítésében és az eredeti állapot visszaállításában

31

10.2. Szülői részvétel Az iskola biztosítja a rendszeres kapcsolattartás lehetőségeit, s ezen keresztül: - a szülő figyelemmel kíséri gyermeke fejlődését, és ehhez minden segítséget megad a pedagógus számára - a gyermekének érdekeit képviseli a pedagógus és az alkalmazottak emberi méltóságának és jogainak figyelembevételével Fórumai: - SZM (osztály, iskolai) - Nyílt napok, bemutatók - Szülői értekezletek - fogadóórák - Szülők Klubja - alapítványi kuratórium A pedagógiai programot az SZM választmány közreműködésével nyilvánosságra hozza az intézmény vezetése, illetve a tanév során a könyvtár nyitva tartási idejében gondoskodik arról, hogy az érdeklődő szülők számára az iskolai dokumentumok megtekinthetők legyenek. A tanulók (házirendben értelmezett) nagyobb csoportját érintő bármely ügyben kérdést és tájékoztatást kérhet az SZM képviselője az intézmény vezetőjétől. Tájékoztatjuk a szülőket a következő tanévet érintő szükséges: - tankönyvekről, segédletekről - taneszközökről - egyéb felszerelésekről. Az iskolai programjainkban (szervezés, felügyelet, kíséret, előadás tartása) a szülők aktív, cselekvő szerepére építünk. Az intézményi adatkezelés és továbbítás módját a szervezeti és működési szabályzat (mellékleteként határozza meg az iskola, melynek felelőse az intézmény vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy). A pedagógust és az oktató munkát közvetlenül segítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amely a tanulót és családját érinti a törvényi előírás szerint. Döntő elvek: - tanulók, szülők adatainak nyilvántartása és azok továbbításának módja - közoktatás információs rendszere (statisztikai adatok kezelése) - hivatás ellátása során szerzett információ - cselekvőképtelenség

32

10.3. Az iskola mint szolgáltató: Tanórán kívüli térítéses vagy térítés nélküli szolgáltatásai: Térítéses

Térítésmentes

- alapítványi szakkörök - diákétkeztetés - bérbeadás - iskolai public relation: jótékonysági gála szakmai publikáció Suli magazin információk, hírek a helyi médiában - Internet

- logopédia - hitoktatás - gyógytestnevelés - kiállítások - felzárkóztatás - versenyekre felkészítés - bemutatkozások: nyílt napok - könyvtár

Tanulóink számára 3-6. évfolyamon erdei iskola, 7-8. évfolyamon témahét szerveződik önkéntesség elve alapján (Környezeti nevelés programja). Az erdei iskola, illetve osztálykirándulások tanulói költségeit (utazás, szállás, étkezés) a szülők biztosítják.

33

A Deák Ferenc Általános Iskola egészségnevelési programja

34

Tartalom 1.

Bevezető gondolatok

2.

Helyzetelemzés: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

3.

Társadalmi környezet Hátrányos helyzetű tanulók Humánerőforrás Segítő kapcsolatok

Célkitűzések 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Az egészségnevelés filozófiája Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés feladata Az egészségnevelés kulcselemei

4.

Az egészségnevelés kereszttantervi hatása

5.

Az egészségnevelési programunk tartalma: I. II. III.

6.

Az egészségnevelésben alkalmazott módszerek, tanítási stratégiák: 6.1. 6.2.

7.

Egészségmegőrzés Önismereti nevelés Családi életre nevelés

Módszerek Tanítási stratégiák

Az egészségnevelés színterei: 7.1. 7.2. 7.3.

Egészségnevelési lehetőségek tanórán Az egészségnevelés tanórán kívüli lehetőségei Együttműködés a külső segítőkkel

8.

Ellenőrzés, értékelés az egészségnevelés során

9.

Erősségek, gyengeségek, fejlesztési stratégiák

10.

Mellékletek: 1. sz. Kivonat az "Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjá"-ból 2. sz. Törvénytár, Felhasznált irodalom 3. sz. Az iskolai drogstratégia 4. sz. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (Hungarofit és Mini hungarofit) 5. sz. Jeles napok - ajánlás 6. sz. Információhordozók - ajánlás

35

I. Bevezető gondolatok

"Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi és szellemi jóllét állapota" állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (1986-ban). Mindannyian tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakult a népesség egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők, a hiányos prevenciós munka felelős. Magyarországon a halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági, jövedelmi helyzetükkel. A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült el az "Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja" (l., 2.

sz. melléklet) Célja, hogy minden

magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Merít a nemzetközi tapasztalatokból. Sikeres végrehajtásához ágazati és ágazatközi együttműködés szükséges. Így az oktatásban dolgozókra is fontos feladat vár. A 2003 júniusában módosított közoktatási törvény szerint az iskola a nevelési programjának részeként egészségnevelési és környezeti nevelési programot készít. Az egészségnevelési program meghatározó szerepet tölt be az iskolai pedagógiai programban.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges

36

életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. (l. Iskolai drogstratégia 3. sz. melléklet) Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

37

2. HELYZETELEMZÉS: 2.1. Társadalmi környezet (l. P. P.)

2.2. Hátrányos helyzetű tanulók: - egészségügyi problémák: 14 tanuló (2 %) - a család súlyos anyagi problémái miatt: 66 tanuló (9 %) - a család életvitele miatt: 56 tanuló (8 %) - súlyos tanulásprobléma, magatartászavar miatt: 19 tanuló (3 %)

2.3. Humánerőforrás: speciális végzettség szerint: - egészségfejlesztéshez kapcsolódó tréning: 20 fő - "Egészséges élet" tantárgy tanításához kapcsolódó végzettség: 4 fő

2.4. Segítő kapcsolatok: a.) belső segítők: az iskola pedagógusai: igazgató, igazgatóhelyettesek, ifjúságvédelmi felelős, Diákönkormányzat-vezetők, szabadidő-szervező, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, testnevelők SZM vezetőség

b.) külső segítők:

iskolaorvosok, védőnők, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, D.A.D.A. oktató (Rendőrség), Drogambulancia munkatársai, Nevelési Tanácsadó munkatársai, ÁNTSZ munkatársai;

38

3. CÉLKITŰZÉSEK:

MOTTÓ: "Az egészség érték"

3.1. Az egészségnevelés filozófiája Az egészség több, egymással kölcsönösen összefüggő részből áll. Mindegyik részt az egészhez való viszonyában kell vizsgálni. Az egész-ségről szóló elgondolás egy virággal illusztrálható.

Megjegyzés [T1]:

A virág mindegyik köre az egészség egy-egy aspektusát jelképezi - fizikai, érzelmi, mentális, társadalmi, személyiséggel kapcsolatos, és spirituális egészséget.

39

A fizikai egészség fogalma testünk működéséhez, testrészeink egészségéhez kapcsolódik. A mentális egészség körébe tartozik az, hogy milyen forrásokból szerezzük az információinkat, és hogy hogyan használjuk fel ezeket. Az érzelmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy mennyire értjük meg érzéseinket, és milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni ezeket. A társadalmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy hogyan látjuk magunkat, mint egyéneket, és hogy miként működünk együtt a társadalom tagjaival. Az egyén egészsége fogalom arra vonatkozik, hogy milyen embernek látjuk magunkat; hogyan fejlődik az egonk, mit szeretnénk elérni, és hogyan határozzuk meg magunknak a siker fogalmát. A spirituális egészség

a virág szára és magja, amely létfontosságú az általános

egészség szempontjából. Életünk lényegéhez tartozik, hogy mit értékelünk nagyra, és mi érdekel mélyen bennünket.

3.2. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.

40

3.3. Az egészségnevelés feladata Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása és fejlesztése. "Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltételegyüttest kell biztosítson a felnőttek és gyermekek életminősége, jóléte érdekében. Az egészség mindenkinek személyes érdeke és élménye, az "intimszféra" nagyon sajátos részeként megélt állapot. Az egészségpedagógia - amely a prevencióra épül - ezért figyelembe kell, hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét jelentő nevelési követelményeket. Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra, prédikációkra vagy szórólapokra, hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez is kell segítse a benne részesítendőket. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között." (Dr. Havas Péter)

3.4. Az egészségfejlesztés kulcselemei: - az egészségnevelésre elkötelezett tantestület, - az e feladatra felkészített pedagógusok, - a korszerű pedagógiai munka, - a kapcsolatok ereje, - a személyes kompetenciák fejlődésének segítése, - az egészségvédő motívumok fejlesztése, - az egészségvédő képességek kialakításának segítése, - a szülők bevonása, aktív részvétele a programban.

41

4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS KERESZTTANTERVI HATÁSA: A testi és lelki egészség a közös követelmények között kiemelt nevelési terület, így kereszttantervi hatása van. Szempontjainak érvényesülnie kell a műveltségterületekben, az azokhoz tartozó tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM műveltségterületen Az anyanyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek

fejlődését,

a

társas

kapcsolatok

kialakulását.

A

gondolkodás-

és

a

személyiségfejlődés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. Az irodalmi nevelésnek nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

ÉLŐ IDEGEN NYELV műveltségterületen Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja.

MATEMATIKA műveltségterületen A matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei a következők: - a személyiség tiszteletére nevelés - a beszélt és írott kommunikációs kultúra: mások szóban és írásban gondolatmenetének meghallgatása, megértése; saját gondolatok értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az

közlése;

közölt a

jelenségek

érveken alapuló vitakészség fejlesztése;

42

EMBER ÉS TÁRSADALOM műveltségterületen A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus

intézményrendszer használatához

szükséges

ismeretek és

képességek

kialakulása.

EMBER A TERMÉSZETBEN műveltségterületen Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és

rendszerszerű "működését",

az

élőlények állandóságát és

változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására.

43

FÖLDÜNK - KÖRNYEZETÜNK

műveltségterületen

A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik,

hogy

a

tanulók

megismerjék

az

emberiség

egész

bolygónkra

kiterjedő

természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat.

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK műveltségterületen A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, célja a mesterséges környezet bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT műveltségterületen Célja egy sajátos - egész életen át tartó, világnézetileg elfogadott, a nemiségnek megfelelő -, életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása. A testnevelés és sport felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére. Az ember bio-, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazásátsegíti elő. Igényt kelt az esztétikus szép test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Célja az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készség alakítása.

44

5. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA

I.

Egészségmegőrzés

II.

Önismereti nevelés

III.

Családi életre nevelés

Egészségmegőrzés I/1. Környezeti higiénia • pozitív, egészséges és környezetbarát életvitel; • az iskolai környezet tisztelete; (udvar, termek, padok, folyosók tisztasága, pormentes táblatörlés, kereszthuzatos szellőztetés) • személyes felelősségvállalás; • energiatakarékosság; • környezetszennyezés megelőzése; • környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) • a közösségi részvétel jelentősége;

I/2. Személyi higiénia • a családban és óvodában kialakított szokások fejlesztése, megerősítése (saját ivópohár, zsebkendő használata, kézmosás gyakorisága, váltócipő, váltóruha fontossága) • a jó példa pozitív nevelőereje

I/3. Egészséges táplálkozás Mindannyiunknak

vannak

jellemző

étkezési

szokásaink,

melyeket

még

gyermekkorunkban alakítottunk ki. Az évek során ezek a szokások megváltozhattak valamennyire, de valószínű, hogy megtaláljuk magunkban a régi mintákat is. A táplálkozással kapcsolatos megbetegedések száma folyamatosan nő. Ha a diákok megértik az ételek és az egészség között lévő összefüggést, olyan döntéseket hozhatnak, melyekkel kedvezően befolyásolhatják egészségüket.

45

A táplálkozástannak hangsúlyoznia kell: • táplálkozás és az egészség között meglevő viszonyt • a táplálkozással kapcsolatos betegségek - mint például a cukorbetegség, magas vérnyomás, egyes szívpanaszok, fogszuvasodás, elhízás, rák- agyvérzés - magas előfordulási arányát, • a kiegyensúlyozott étrend fontosságát, • azt, hogy bölcsen választunk, ha alacsony cukor-, só- és zsírtartalmú ételeket fogyasztunk, • azt, hogy a megfelelő táplálkozás mind az agy optimális fejlődéséhez, mind a jó iskolai teljesítményhez nélkülözhetetlen, • hogy milyen sok tényező befolyásolja evési szokásainkat, • hogy a nem evést éppúgy döntés előzi meg, mint az evést.

I/4. Rendszeres testmozgás A tizenévesek számára fontos a rendszeres testedzés, a sportolás és a kellő iskolai testnevelés, hiszen a rendszeres testedzés, a sportolás: • segíti a fiatal pszichológiai és szociális fejlődését is növekedése, testi érése mellett; • ha a gyermek- és ifjúkorban megszokottá válik, akkor a napi életvitel elhagyhatatlan eleme lesz; • karbantartja az emberi testet; • formálja, fejleszti a személyiséget; • fokozza a teljesítőképességet a szellemi és fizikai munkavégzésben; • könnyít a feszültségek feloldásában; • felfedezi a saját testét tulajdonosa számára; • közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződnek; • gyorsítja a külső változásokra való emberi reagálást, alkalmazkodást; • élménnyé teheti a szabadidőt; • rendszerezi a napokat, heteket, formálja az életmódot; • a sportszerű életmód erőtartalék, jó alap az élet valamennyi területén a kiugró teljesítményekhez; • mozgásterápiaként része egyes betegségek után a rehabilitációnak; • a megelőző orvosi tevékenység egyik eszköze stb.

46

Mindehhez a tanárnak és a diáknak is fel kell fedeznie a játékteret, a sportolási lehetőségeket!

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: • minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; • minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; • minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna; • a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM "Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez" című, 2000-ben megjelent kiadványt] (l. 4. sz. melléklet). • minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; • a

testnevelés

és

sport

személyiségfejlesztő

hatásai

érvényesülnek

a

teljes

testmozgásprogramban; • a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); • a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A mindennapi testedzés feladata, kiemelten az 1-4. évfolyamon: A mindennapi testmozgás az 1-4. évfolyamon a helyi tantervünkben meghatározott heti három testnevelés órán és a játékos, egészségfejlesztő testmozgás keretében valósul meg. Ezeket minden nap (de legalább hetente kétszer, amikor délelőtt nincs testnevelés óra) megszervezzük a magyar nyelv és irodalom óra részeként, egy óraközi szünetben/nagyszünet), valamint a délutáni sportfoglalkozások, sportkörök, tömegsport, gyógytestnevelés, néptánc keretében.

47

I/5. Balesetmegelőzés • A

gyalogos,

a

kerékpáros

és

a

tömegközlekedés

szabályainak

és

helyes

magatartásformáinak alkalmazása. • A családi munkamegosztás felismerése. A házi és a ház körüli munkák gyakorlása. • A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. • Elsősegélynyújtás. Ezen a téren a szülők és a nevelők nagyon sokat tehetnek. A baleset többnyire elkerülhető, és értelmetlen, mégis arat, mert nem tiszteljük, nem félünk tőle, nem teszünk meg mindent az elkerülésére. Ezen a téren különösen veszélyeztetettek a fiúk.

II. Önismereti nevelés célja: • a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása; • a személyiség stabilizálása • az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása

II/1. Konfliktuskezelés célja: • Képessé teszi a diákokat arra, hogy konfliktusaikat konstruktív módon tudják kezelni • A konfliktus a fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az a mód ahogyan egy személy a konfliktusait kezeli szerves része személyiségének. • A konfliktus pozitív interakció - mely a kommunikáció egy formája - nélkül nem oldható meg konstruktívan • Sajátítsák el a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket • Az öntudatosság és önmegértés hozzájárul a konfliktus építő jellegű kezeléséhez • Ahhoz, hogy a konfliktust a fejlődést és az érést elősegítő tapasztalattá tegyük, speciális készségek szükségesek, melyek taníthatók.

48

II/2. Szenvedélybetegségek A nevelés célja: • Az

egészségnek,

mint

alapértéknek

elfogadása,

az

egészségkárosító

szokások,

szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás ezek leküzdésében.

Dohányzás: A dohányzás káros hatásainak tudatosítása az egészségnevelés fontos része. A kulcs: a megelőzés. Meg kell tanítani a diákokat, hogyan álljanak ellen a kortársak nyomásának, hogyan döntsék el, hogy nem fognak dohányozni; meg kell értsék, hogy a dohányzás következményei olyan súlyos dolgok, amiket meg kell beszélni az osztályban is.

A dohányzásmegelőző nevelésnek hangsúlyoznia kell: • hogy a legtöbb diák nem dohányzik. • hogy a diákokat nem szabad aszerint megítélni, hogy dohányoznak-e, vagy sem. • hogy a diákok maguknak, és környezetüknek segítenek, ha nem dohányoznak. • hogy sokkal károsabb, ha valaki nemdohányzó létére dohányfüstben kénytelen lenni, mintha rendszeresen dohányozna.

Alkohol és más drogok Az alkohol és egyéb drogok használatában rejlő veszélyek tudatosítása, az alkohol és droghasználat elleni védekezés képességének kifejlesztése a nevelés egyik fontos része. A "drog probléma" magában foglalja az alkohol kérdését is, csakúgy, mint az illegális drogok használatát. Az alkohol olyan drog, ami mindenütt hozzáférhető, és a legkönnyebb vele visszaélni. 10-14 éves koruk között a gyerekek egyre növekvő mértékben vannak kitéve az alkoholnak és egyéb drogoknak. Néhányuk el is kezdi használni ezeket.

Az alkohol és drogellenes nevelés a következőkre kell, hogy koncentráljon: • olyan élettechnikák kialakítása, amellyel ellent tudnak állni a kortársak nyomásának; • felnőttekkel való kommunikációra (beleértve a családot is); • arra, hogy a diákok a problémákkal segítségért folyamodjanak; • a mások segítésére; és

49

• arra, hogy kifejlesszék magukban a személyes és polgári felelősségtudatot.

III. Családi életre nevelés célja • képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására

III/1. Nemiség, szerelem, család • Lányok - fiúk érése • Férfi - női szerepek • Szerelem, házasság • A házasság, mint szövetség, otthonteremtés, érzelmi, biológiai, gazdasági, jogi, erkölcsi kapcsolat • Konfliktusok a házasságban

III/2. Szexuális nevelés célja: • Pontos információ, hogy teljesen megérthessék testük működését, és hogy − különösképpen a szexuális egészséggel kapcsolatos kérdésekben − meggondolt, tényekre alapuló döntéseket tudjanak hozni; • Szexuális úton terjedő betegségek • AIDS ellenes felvilágosítás: a HIV vírusfertőzés megelőzésének ismerete

III/3. Család, mint nevelő rendszer • Életvezetési modellek, egészséges életvezetés, a házasság gyermekvédő és egészségvédő funkciója és problémáik • Életrend és egészséges szokások a családban

III/4. A család - életünk alapvető közössége • kívánatos családmodell és családi szerepviselkedés • a társadalom értékrendjét képviselő családi kapcsolatok megértése • a család mai problémái - egyszülős családmodell

50

• család és munkanélküliség

6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, TANÍTÁSI STRATÉGIÁK 6.1. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: - interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, - serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, - kortárssegítők képzése, - problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, - szituációs játékok, - részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, - az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), - környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), - szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, - az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

6.2. Tanítási stratégiák. • Előadás • Olvasás • Audiovizuális módszer • Kísérlet, bemutatás:

A rajzok, poszterek, a vetített képek és a kiosztott anyagok

segítségével. • Csoportos témamegbeszélés: véleménycsere a diákok és vezetőik között. • Az "ötletgyártás" • Gyakorolva tanulás: A szerepjátékok, a helyzetek eljátszása. • Tanítva-tanulás: A társsegítő kapcsolatok.

51

7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI: • Tanórán • Tanórán kívül

7.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANÓRÁN 7.1.1. A tantárgyak rendszere az egészségnevelés tartalma szerint: A:

B:

Egészségnevelés-tartalmú tantárgyak: - Környezetismeret

1-4. évfolyam

- Természetismeret

5-6. évfolyam

- Egészségtan modul

6. évfolyam

- Biológia

7-8. évfolyam

- Földrajz

7-8. évfolyam

- Technika - életvitel

1-8. évfolyam

- Testnevelés és sport

1-8. évfolyam

- Osztályfőnöki

5-8. évfolyam

Az egészségnevelést közvetítő tantárgyak: a.) - Történelem

5-8. évfolyam

- Etika

7. évfolyam

- Kémia

7-8. évfolyam

- Fizika

6-8. évfolyam

- Számítástechnika

1-8. évfolyam

- Informatika modul és

6-8. évfolyam

tantárgy - Tánc- dráma modul

5-6. évfolyam

- Hon- és népismeret

modul 5-6. évfolyam

- Mozgókép- és médiaismeret modul 8. évfolyam b.)- Magyar nyelv és irodalom

1-8. évfolyam

- Idegen nyelvek

1-8. évfolyam

- Matematika

1-8. évfolyam

- Rajz és vizuális kultúra 1-8. évfolyam - Ének - zene

1-8. évfolyam

52

7.1.2. Az egészségnevelés követelményei a kiemelt tantárgyakban:

Fejlesztési követelmények Évfolyam Környezetismeret 1-4. Lássa be, hogy környezetének Természetismeret 5-6. állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen a szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. Egészségtan 6. A modul oktatásában a tanulók egészségére vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói Tantárgy

Témakörök, tartalmak

A biztonság megőrzése Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a "kockázatos" és a "veszélyes" viselkedési módok. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata.

53

aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét, és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja.

Biológia

7-8.

Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges - természetes és mesterséges környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a

Táplálkozás Az étrend fontossága az egészség megőrzésében. Mozgás és személyes higiéné A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. Veszélyes anyagok A szenvedélybetegségek közös vonásai. Az emberi szexualitás Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. Családi élet és kapcsolatok A barátság, az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben A környezet. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.

54

betegségek megelőzésének fontosságát. 8.

Az emberi test szerveződése Szerveződési szintek Az emberi bőr A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás. A mozgás A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás A legfontosabb tápanyagok: a vitaminok. A táplálkozás higénéje és az egészséges táplálkozás. A légzés ható A légzőszervekre környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A keringés A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. A kiválasztás Szaporodás A férfiak ivarszervei. A nők ivarszervei, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az ember egyedfejlődése A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. Idegi és hormonális szabályozás A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek.

55

Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése.

Földrajz

7-8.

Technika Életvitel

1-4.

5-6.

7-8.

A tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszüntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szük-ség. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Környezetkímélő és természetet szerető életmód kialakítása. Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Az élet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismeretek és készségek elsajátítása, gyakorlása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére nevelés.

Közlekedési ismeretek Gyalogos közlekedés településeken. Tömegközlekedés szabályai. Kerékpáros közslekedés. A kerékpáros közlekedés szabályai A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás balesetnél. Háztartástan, életvitel Táplálkozás Az egészséges táplálkozás. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. Ruházkodás Textíliák és szerepük. A növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások

56

Az élelmiszerek tárolása. Anyag-átalakítások a konyhában.

Testnevelés sport

és 1-8.

A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt.

A lakókörnyezet tervezése A lakás energiaellátása. Növények szerepe az életünkben. Háztartási munkák A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás. Rendgyakorlatok Prevenció, relaxáció Atlétikai jellegű feladatmegoldások Torna jellegű feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, asztalitenisz, tenisz, tollastenisz, floorball Szabadidős sporttevékenységek Önvédelem, küzdősportok Úszás

57

Osztályfőnöki

5-8.

Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

5. évfolyam Témakör: Életmódok és egészség Tartalmak: Mi tesz engem egészségessé? Mi is az az életmód? Mitől egészséges az én családom? Életmód és táplálkozás Az életmód és a biztonság megőrzése Az életmód és a veszélyes anyagok Az életmód és a kapcsolatok Az életmód és a növekedés Az életmód és a környezet Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? 6. évfolyam Témakör: Korlátok és lehetőségek Tartalmak: Amiről én döntök, és amiről nem Légy bátor IGEN-t mondani! Légy bátor NEM-et mondani! Amiről én döntök: mit eszem? Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkoholés kábítószer-fogyasztás I. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. Amiről én döntök: környezet. Ezek a döntések, de HOGYAN? Mai döntések - holnapi következmények 7. évfolyam Témakörök: Függetlenségi törekvések és az egészség Tartalom: Változások kora - Hogyan nézek ki? Változások kora - Hogyan érzem magam?

58

Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Változások a kapcsolataimban:Barátság vagy szerelem? Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok A veszélyes anyagok és a kapcsolatok Biztonság a változásokban Előretekintés/visszatekintés 8. évfolyam Témakörök: Felelősséged a jövődért Tartalom: Környezetünk védelme - az egyéni felelősség kérdései Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan Alternatív étrendek Változtassunk! Táplálkozás Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Látsz-e változást életmódodban? Mit változtatnál? Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? Mit ajánlasz az ötödikeseknek? Életed 10 év múlva

59

7.2. Az egészségnevelés tanórán kívüli lehetőségei az iskolában

7.2.1. Mentálhigiéné területén: • megfelelő iskolai légkör kialakítása • hátránykompenzáló programok • egészségre káros szokások megelőzése

Formái

Évfolyam

Idő

Kamaszklub (időszakos) Rendkívüli osztályfőnöki óra Iskolarádió Könyvtársarok

5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

időszakos időszakos

ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök szabadidő-szervező könyvtáros

DÖK programok

3-8. évfolyam

időszakos

DÖK vezetőség

időszakos

iskolavezetés drámavezető

Tematikus előadások:

Felelős

Drámajátékok

1-8. évfolyam

folyamatos

D.A.D.A. (R.k.sz. alapján) Ismeretterjesztő filmek, kiállítások Művészeti szakkörök: kézműves énekkar

4. évfolyam 1-8. évfolyam

negyedévenké igazgatóhelyettes nt időszakos term.tud. k.vez.

4-8. évfolyam

folyamatos

Felhasználható programok: SHEFF, Egészséged testben lélekben, FÉK

szakkörvezető énekkarvezető

60

7.2.2. A testi fejlődéssel kapcsolatos egészségnevelési program terén:

a.) Mozgástevékenységek - mozgásigényre nevelés

Formái

Évfolyam

Idő

Felelős

Sportkörök (futball,kézilabda,röplabda) Tömegsport

1-8. évfolyam

folyamatos

testnevelők

1-8. évfolyam

folyamatos

testnevelők

Úszás

2-3. évfolyam

folyamatos

Sportfoglalkozások

1-4. évfolyam

folyamatos

testnevelést tanítók

1-4. évfolyam

folyamatos

osztálytanítók

időszakos

túravezetők

folyamatos

néptánc-oktató

Játékos egészségfejlesztő testmozgás túrázás néptánc

1-2. évfolyam

hagyományos iskolai sportnapok: Deák-napi futóverseny  Kerékpártúra  Diáknapok  Juventus-kupa

1-8. évfolyam

testnevelők DÖK-vezetők sportf.

1-4. évfolyam

b.) A személyi higiénére nevelés:

Formái

Évfolyam

Kötelező iskolafogászati kezelés 1-8. évfolyam

Idő

Felelős

évente külön iskola-fogorvosok terv szerint iskolaorvosok

Általános orvosi vizsgálat

1., 5., 7. évf.

Kötelező védőoltások

6-8. évfolyam

Tisztasági vizsgálatok

1-8. évfolyam

időszakos

védőnők

Blend-a-Med fogápolási program Always-program

2. évfolyam

november

mk.vez.

6. évfolyam

március

term.tud. mk.

Johnsons-program

6. évfolyam

március

term.tud. mk.

május

igazgató

Parlagfű - "Irtó jó fej" vetélkedő 6-8. évfolyam

iskolaorvosok

61

c.) Egészséges táplálkozásra nevelés:

Formái

Évfolyam

Idő

Felelős

Háztartási vetélkedő

5-8. évfolyam

november

techn.mk.v.

Egészséges életmód vetélkedő

5. évfolyam

november

term.tud. mk.

Ételbemutatók

1-8. évfolyam

időszakos

igazgató

d.) Biztonság megőrzésére nevelés:

Formái

Évfolyam

Idő

Felelős

Elsősegélynyújtó szakkör

5-8. évfolyam

folyamatos

szakkörvezető

Barkácsszakkör

5-8. évfolyam

folyamatos

szakkörvezető

Kresz-vetélkedő

4., 8. évfolyam

folyamatos

techn. mk.

"Egy nap a biztonságért" c. program

1-8. évfolyam

ciklikus

igazgató

e.) Családi életre nevelés:

Formái Tájékoztató előadások Életvitel szakkör

Évfolyam

Idő

programok, 5-8. évfolyam

időszakos

igazgatóhelyettes

folyamatos

szakkörvezető

5-8. évfolyam

Felelős

f.) Egyéb: Tanórát kiegészítő iskolai foglalkozások:

Formái

Évfolyam

Idő

Felelős

"Egészség-délután"

1-8. évfolyam

április

eg.nev. team

"Egy nap az egészségért" vetélkedő Rendkhagyó klubkönyvtári, múzeumi órák Föld Napja

7-8. évfolyam

október

term.tud. mk.

3-8. évfolyam

folyamatos

szabadidő-szervező

1-8. évfolyam

április

term.tud. mk.

Plakátok, kiállítások a témakörban

1-8. évfolyam

folyamatos

szabadidő-szervező

62

g.) Egészségnevelési lehetőségek a szabad természetben

Formái

Évfolyam

Idő

Felelős

Erdei iskola

3-6. évfolyam

május

iskolavezetés

Témahét

7-8. évfolyam

május

of., iskolavezetés

Osztálykirándulások

1-2., 7-8. évf.

május

of.

szeptember, május nyári szünet

osztálytanítók, igazgatóhelyettes táborvezetőség

Tanulmányi séták (állatkert, 1-2. évfolyam növénykert Életmód, Természetismereti, 2-8. évfolyam Honismereti szaktábor

7.3. Együttműködés a külső segítőkkel: Együttműködés az iskola - egészségügyi szolgálattal, rendőrséggel, családsegítő szolgálattal, civil szervezetekkel, drogambulanciával a következő területeken: - Egészségnevelési prevenciós programok figyelemmel kísérése (közös pályázatok, közös megvalósítás) - Testnevelési csoportbeosztással kapcsolatos egyeztetés (gyógytestnevelés, könnyített testnevelés) - Iskolafogászati közös prevenciós programok szervezése - Családi életre készítés közös feladatai - Egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésében végzett közös tájékoztatások, programok (együttműködési megállapodások)

63

8. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SORÁN: • Az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése Felelős: osztálytanítók, szaktanárok • Megfelelő tájékozódás a tanulók tanulást befolyásoló egészségi állapotáról: Megfelel-e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e asztalok, székek mérete az egyes gyerekek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás? Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése? figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar...) testhelyzetben történő odafigyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. Felelős:

Iskolavezetés Iskola-egészségügyi szolgálat Egészségnevelő-team Szakszolgálat

• A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó órarend, napirend, heti rend kialakítása. Felelős: Iskolavezetés

9. Erősségek, gyengeségek; fejlesztési stratégiák

Erősségek: • Egészségneveléshez kapcsolódó továbbképzések iránti érdeklődés. • Innovatív nevelőtestület. • Elkötelezett pedagógusok. • Egészségnevelő-team szerveződése. • A tevékenységet támogató iskolavezetés. • Megfelelő szakmai, személyes kapcsolatok.

Gyengeségek: • Finanszírozási nehézségek.

64

• Infrastruktúrális hiányok. • Helytelen szokások megléte. • Nevelők dohányzása. • Az iskolai büfé kínálata. • Nem egységes szülői támogatottság.

Fejlesztési stratégiák és ütemezésük 1. Javuljon a családokkal való kapcsolattartás minősége.

folyamatos

2. Szakmai kapcsolatok bővítése, minőségének fejlesztése. folyamatos 4. Parsons-féle állapotmérés alkalmazása.

2004/2005. tanév

5. A tanulói felszerelések korszerű elhelyezése.

folyamatos fejlesztés - finanszírozása szükséges (Pályázatok, költségvetés, SZM)

6. Az étterem otthonosabbá tétele.

2004/2005. tanév (SZM)

7. A mosdók, WC-k - a higiéniai szokásoknak megfelelő - folyamatos felszerelése, annak védelme.

folyamatos finanszírozás szükséges (költségvetés)

8. Szabadtéri színterek és játékok fejlesztése

folyamatos finanszírozás szükséges (pl. pályázatok)

9. A pedagógusok testi-lelki egészségére irányuló programok kidolgozása

2004/2005.

65

1. sz. melléklet

"Egészség évtizedének JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA" (Kivonat)

Feladatai: Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein című fejezetében Cél: A mindennapi élet színterein, a településeken, az oktatási intézményekben, a munkahelyen, valamint az egészségügy intézményeiben megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés módszerei. Az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési terv szerves része legyen A magyarországi iskolarendszer a tanulók egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse. A magyarországi munkahelyek a kötelező munkaegészségügyi intézkedéseken túlmenően dolgozóik és azok családtagjainak egészségfejlesztésére is helyezzenek kiemelkedő hangsúlyt. Az egészségügyi ellátórendszer elsősorban a fekvőbeteg ellátó intézmények gyógyító tevékenysége mellett megelőző és egészségfejlesztési munkát is végezzenek. A kórház legyen egészséges munkahely. Az államigazgatási, oktatási és egészségügyi felsőfokú képzésben legyen jelen az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés szemlélete is. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere című fejezetben pedig a következőket fogalmazza meg.: Cél: • a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség; • a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé; kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. 2003-ban a családtervezési tanácsadás, az anya, gyermek és csecsemővédelmi tevékenység intézményi hátterének kialakítása, továbbfejlesztése, akcióinak meghatározása; 2003-ban és azt követően folyamatosan és következetesen érvényt kell szerezni azon jogszabályoknak, amelyek biztosítják a gyermek-egészségügyi alapellátásban és az iskolaegészségügyi szolgálatban az egészségfejlesztés szempontjait; 2004-re kerüljön kidolgozásra a tanár- és egészségügyi (orvos, védőnő stb.) felső fokú képzésben alkalmazható egészségfejlesztési tananyag, valamint a képzés intézményi keretei;

66

2005-ben "Az iskolás korú gyermekek egészségmagatartása" (HBSC) című kutatással összhangban olyan önálló felmérés elindítása, amely - a jelenleg is kulcsfontosságúnak tartott változók mellett - a nemi különbségek szerepét is vizsgálja az egészségmagatartás alakulása és az egészségfejlesztési programok használhatósága szempontjából; 2006-ra a közoktatási intézményekben bevezetésre kerülő minőségbiztosítási rendszer tartalmazzon egészségfejlesztési szempontokat; 2006-ra ki kell munkálni és meg kell teremteni azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolákat (óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik; 2006-ra fokozatosan el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában, a teljes életkori vertikumban, a stratégiai célokkal harmonizáló, integrált egészség-fejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen; 2008-ig fejlődjön tovább és váljon elterjedtté az egészségügyi szakdolgozók és a védőnői szolgálat rendszeres népegészségügyi oktatási formája (Népegészségügyi Iskola); Az eddigi gyakorlattól eltérően a következő időszak kiemelkedően fontos céljának tekintjük a leszakadó rétegek (romák, állami gondoskodásban élők, stb.) valóban elérő és megszólító programok fejlesztését és bevezetését.

67

2. sz. melléklet

Törvénytár:

1.

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2.

A Kormány 243/2003. számú rendelete (NAT 3)

3.

96/2000. sz. Országgyűlési határozat a "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására."

4.

46/2003. sz. Országgyűlési határozat az "Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról."

5.

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Felhasznált irodalom:

1.

NAT 3 Mk. 2003/147. Bp.

2.

Hogyan készítsünk egészségnevelési és környezeti nevelési programot? Hajdú-Bihar megyei P. Intézet, Debrecen 2003.

3.

Segédlet az egészségnevelési program elkészítéséhez OM 2003.

4.

Ajánlat az egészségnevelési és környezeti nevelési program elkészítéséhez MPISZ, Vp. Nagy Vilmosné

5.

Életmód-füzetek Soros Alapítvány 1998.

68

3. sz. melléklet Iskolai drogstratégia

1. Az iskolai drogstratégia szükségessége

A modern polgári demokráciákban, így hazánkban is felértékelődik az intézményes nevelés szerepe. Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben felerősödtek, hogy a család mellett (néha helyette is) az iskola vált a drogprevenció elsődleges színterévé. Ezt a fontos feladatot az egészségfejlesztés részeként építettük be pedagógiai programunkba.

Célkitűzés: Váljon vonzóvá a drogmentes élet!

A sikeres drogprevenció érdekében a munkába bevonjuk a pedagógusokat, szülőket, valamennyi diákot, egészségügyi intézményeket. Együttműködünk az e területen feladatot vállaló egyházakkal és civil szervezetekkel. A drogprevenciós tevékenységet az iskolai drogkoordinátor fogja össze, aki egyben ifjúságvédelmi felelős is.

2. A végrehajtás színterei, módszerei

a.) Színterek

- Iskolai programok: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) - tanórán kívüli foglalkozások (napközis foglalkozás, egészségnap, délutáni szabadidős program, drogprevenciós szakkör) - Iskolán kívüli rendezvények (sportprogram, kirándulások)

69

b.) Módszerek

- filmvetítés - ismeretátadó beszélgetések - versenyek, tesztek, vetélkedők - szakkörök, klubfoglalkozások - dramatikus játékok - drogellenes programok (kirándulás, drogmentes diszkó)

3. A droghasználat szempontjából fokozottan veszélyeztetettek a következők:

- halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - alkoholista szülők gyermekei - iskolai kudarcoknak kitett tanulók - lelkileg sérült fiatalok - gyenge, befolyásolható személyiségűek

4. Feladatok:

Elsődleges prevenció: - A drogmentesek megóvását jelenti

Fő cél: Olyan egészségszemlélet és szokásrendszer kialakítása, megerősítése, melynek hatására NEMET tudnak mondani a drogok fogyasztására csábító helyzetekre.

Tartalom

a.) A drogokkal kapcsolatos jogi, biológiai és pszichológiai ismeretek átadása

történő

70

b.) Érzelmi-nevelés önbizalom, helyes önértékelés, konfliktuskezelési megoldások

c.) Visszautasítási technikák

d.) Alternatívák a drogokkal szemben (pozitív tevékenységek felajánlása: pl. sport, színház, kirándulás stb.)

Másodlagos prevenció A drogokat már kipróbáló szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása a felismerésen túl már meghaladja az iskolai lehetőségeket, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni.

5. A drogprevenciós program korcsoportokra és témákra lebontva:

1-2. osztályosoknak a.) Biztonságban lenni (Veszélyes idegenek c. film alapján beszélgetés)

b.) A gyógyszerekről (Mikor hasznosak? (Mikor károsak?)

c.) Érzések (Kommunikációs gyakorlatok - jó és rossz érzések - a NEMET mondás gyakorlása)

3-4. osztályosoknak a.) A korábbi témák bővítése, megerősítése

b.) Önbizalomerősítő, konfliktuskezelő gyakorlatok

71

c.) Kihez fordulhatok segítségért? 5. évfolyam

1. Személyes biztonság - ellenállási készségek fejlesztése a negatív hatásokkal szemben Módszer: szerepjáték, beszélgetés

2. Legális és illegális drogok fajtái, hatásai Módszer: információk közlése plakátkészítés szituációs játék

3. Mi az igazság a dohányzásról? Módszer: filmvetítés, teszt, beszélgetés

4. Önbizalomerősítő és jellemépítő foglalkozás Légy önmagad c. film Módszer: teszt, beszélgetés

5. Konfliktuskezelés A dühről és az erőszakról c. film Módszer: beszélgetés szituációs játék 6. évfolyam

1. Személyes biztonság NEMET mondás Módszer: beszélgetés, szituációs játék

2. Legális és illegális drogok A droghasználat következményei Módszer: információátadás, teszt, beszélgetés

72

3. Mi az igazság az alkoholról? A tinédzserkori alkoholfogyasztás Módszer: film, teszt, beszélgetés

4. Ismerd meg önmagad! Vérmérséklet - teszt Pozitív én-kép erősítése Módszer: teszt, beszélgetés

5. Az igazi barátság Az egyén saját maga és társai iránti felelősség Módszer: beszélgetés

7-8. évfolyam:

1. Mi az igazság a kábítószerekről? Módszer: filmvetítés, teszt, beszélgetés

2. Mondj Nemet a drogokra! Módszer: szituációs gyakorlat, beszélgetés

3. A droghasználat egészségügyi és jogi következményei Módszer: előadás, utána beszélgetés

4. Veled is megtörténhet ... Módszer: A "Zaklatás" c. film megtekintése, utána beszélgetés

5. A drogmentes élet alternatívái Módszer: plakátkészítés, teszt, beszélgetés

73

5. sz. melléklet

Jeles napok

Szeptember 18.

Rokkantak Napja

20.

Gyermekek Világnapja

20.

Takarítási Világnap

utolsó vasárnap Október

Hallássérültek Világnapja 1.

első hétfője

Idősek Világnapja Habitat Világnap

15.

Fehér Bot Napja

16.

Élelmezési Világnap

November 3. csütörtök

"Ne Gyújts rá" Világnap

December

1.

AIDS ellenes világnap

10.

Emberi Jogok Napja

Február

13.

Betegek Világnapja

Április

10.

Nemzeti Rákellenes Nap

22.

Föld Napja

Május 8.

Nemzeti Vöröskeresztes Nap

első vasárnap

Anyák Napja 10.

Madarak és Fák Napja

31.

Dohánymentes Világnap

utolsó vasárnap

Nemzetközi Gyermeknap

június

05.

Környezetvédelmi Világnap

27.

A Kábítószer Fogyasztás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja

27.

Cukorbetegek Világnapja

74

6. sz. melléklet Információhordozók

Könyvek Nagy egészségkönyv (Bp., 1996.) Családi egészségtan (Bp., 1995.) Gyermek-egészségkönyv (Bp., 1994.) Nők egészségkönyve (Bp., 1993.) Homeopátia (Útmutató a mindennapi egészségmegőrzéshez; Bp., 1995.) Egészségünk jövője (Az egészségmegőrzés stratégiája 2010-ig) Drogok nélkül felnőni (Bp., 1998.) Egy pályázat története "Az iskolás gyermekek jobb egészsége érdekében a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításának támogatására" Bp., 2003. Európai Unió és a sport (Bp., 2003.) Az egészségesebb iskoláért program európai hálózata A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az EU-ban (Bp., 2002.) Egészséges munkavállaló az egészségfejlesztés jelene és jövője (Bp., OEFI, 2004.) Konyhájának receptkönyve (Bp., OEFI, 2003.) Már nem is hiányzik ... (Dohányzás, Bp., 2003.) Az allergia rejtélye (Bp., 2003.) Asztmás vagyok - mit tegyek? (Bp., 2004.) Szénanáthás a gyermekem (Bp., 2003.) Allergia - öröklődés - megelőzés (Bp., 2003.) Rovarcsípések és más életveszélyes allergiák (Bp., 2003.) Allergia - környezetünk csapdája (Bp., 2003.) Allergia - iskola - sport (Bp., 2003.) Audiovizuális dokumentumok;

VIDEO:

Légy önmagad! Az önértékelés Mi az igazság az énképünkről? A dühről és az erőszakról

75

Mentálhigiénia Fogápolás Szép mosoly (fogápolás) Mi az igazság a kábítószerekről? Káros szenvedélyek Vészcsengő III./ Droprevenció/ Csak mondj nemet: DROG "Mielőtt..." (drogprevenció) Bíztató I. II. III. (alkohol, dohányzás...) Emlékül Évának (drog, alkohol, dohányzás) Mi az igazság az ivásról? A tinédzserkori alkoholfogyasztás Mi az igazság a dohányzásról? AIDS Anorexia nervosa Az egészséges táplálkozás Popkór I./ Asztma; Fogorvos...) Popkór II./ Kövérségről őszintén; Dohányzás; Szenvedélybetegségek Mentálhigiénia és Testhigiénia) Popkór III./ Mozogni jó!? Együnk vagy ne együnk? A külvilág és én? barátság, szerelem)

Információhordozók: FOLYÓIRAT

Egészség-nevelés (2 havi) Iskolai testnevelés és sport (2 havi)

Köznevelés (het Tanító (havi) Speciális pedagógia (1/4 év) Fejlesztő pedagógia (2 havi)

76

77

78

A Deák Ferenc Általános Iskola

Környezeti nevelési programja

79

Bevezetés

1. A környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az

élő természet

fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. • A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át való tanulást, melynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. • Szükséges

nagy

figyelmet

fordítani

ezek

eléréséhez

a

természettudományos

gondolkodásmód fejlesztése, a környezeti állapot iránti érzékenység kialakítására, a személyes felelősség megfogalmazására. • Alapelv: A környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. • Ismerjék meg globális és lokális szinten a környezeti válságjelenségeket. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába ... Szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. (NAT - Környezeti nevelés)

2. A környezeti nevelés kereszttantervi hatása (Gulyás Pálné szerkesztő) A környezeti nevelés a közös követelmények között kiemelt nevelési terület, így kereszttantervi hatása van, szempontjainak érvényesülnie kell a műveltségterületekben. az azokhoz tartozó tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben egyaránt.

Anyanyelv és irodalom: az anyanyelv, írni és olvasni tudás eszköz is az olvasás élmények, a műveltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzelőerő, az élménybefogadási képesség fejlesztését, külső és belső világunk összehangolását, egészként való részvoltunk átélését.

80

Idegen nyelv: segít más kultúrák, más természeti népek megismerésében és megértésében, gördülékenyebbé teszi a nemzetközi társas kapcsolatokat, a globális környezeti problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést.

A matematika: az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos.

Az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít.

Ember és a társadalom: A természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, kultúra, politika) megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember - természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, az élet és létfeltételek megteremtésében kreatív együttműködésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti tűrőképességre készít fel. Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehetőségének és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélésére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra.

Ember és természet: Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, működésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételeinek biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti, társadalmi, belső) minőségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, enélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása.

Földünk és környezetünk: hangsúlyozza a természet, környezet, az ember egységét, egymástól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális

voltát,

a

természeti

erőforrások

végességét,

az

ember

természetalakító

tevékenységének korlátait, a lokalitás jelentőségét és függőségeit.

Művészetek: a szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztése; az ember külső és belső világa összekapcsolódásának képessége.

81

Életvitel és gyakorlati ismeretek: az életvitel, család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi, lelki egészsége itt alapozható meg. A munkatevékenység az ember környezet-átalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetátalakítás határát - a környezeti szintek minőségének megváltoztatását - nem lépheti át. A környezet-átalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni.

Testnevelés: testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel, a megfelelő mozgás a test energia-háztartását karbantartja. Fontos a természetközelség igényének feltámasztása.

82

Környezeti nevelés módszerei

• Riportmódszer (kérdőíves felmérés, direkt riportok) • Problémafelvetés - véleményformálás • Tanult ismeretek visszakeresése a problémához • Szövegértelmezés, lényegkiemelés • Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat megkeresése • Tényanyaggyűjtő jegyzetelés • Összehasonlítás, elemzés (jegyzetek készítése, megoldási javaslatok) • Kérdésfeltevés • Asszociációs feladatok • Esszé kidolgozás • Problémamegoldás ötletrohammal, értékeléssel • Adatgyűjtés, definícióalkotás • Kutatómunka • Modellezés (hatásterületi modellek, rendszermodellek, prognosztikus modellek) • Játékok (szituációs játékok, memória játékok, kombinációs játékok, érzékelést fejlesztő játékok) • Project módszer • Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, erdei iskola, témahét, nyári táborozások, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések) • Aktív, kreatív munka (természetvédelmi fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák) • Művészeti kifejezés (műalkotások, rajz, film, zene, színdarab, vers, próza) • Közösségépítés (csoportszervezés) (Kerettantervi segédlet; Gyulainé Szendi Éva)

83

Értékelés a környezeti nevelés során

Célja: Értékmegőrzés, értékteremtés, értékátadás, teljes személyiségfejlesztés.

Szempontjai: • Bizalomra épüljön • Biztosítsa a javítás lehetőségét • Egyértelmű legyen a fejlődés irányát kijelölve

Eredményvizsgálat módszerei: • Folyamatkövető • Célzott megfigyelés • Szociometria • Tevékenységelemzés • Egyéni, csoportos megbeszélés, interjú

Tanulók esetében: • Az iskola cél- és értékrendszer megvalósulása • Szociális képességek alakulása • Beállítódások, értékorientáció fejlődése • Csoporthelyzet megismerése • Konfliktuskezelés módja

Osztályközösségek esetében: • Csoportviszonyok alakulása • Közvélemény, morális gondolkodás helyzete

84

• Informális kapcsolatrendszer • Tevékenységrendszer megismerése

Nevelők értékelése • Személyiségjellemzők, feladatellátás minősége • Spontán és irányított beszélgetések • Írásos felmérés, kérdőíves vizsgálat • Dokumentáció elemzés • Helytállás, aktivitás minősége

85

Környezeti nevelés színterei 1. Tanórákon 2. Tanórán kívül

1. Környezeti nevelés a tanórákon

1.1. Környezeti nevelési lehetőségek az Anyanyelv és irodalom műveltségi

területen belül.

(Budayné Kálóczi Ildikó nyomán)

4. évf. végére: Egyszerű, kisdiákoknak szóló lexikonok használata. - különböző élőlények kikereséséhez. Természetről szóló memoriterek. Ismeretterjesztő irodalom, mint olvasmány vagy beszámoló alapja.

6. évf. végére: Környezettel kapcsolatos témák szövegelemzési módszerek elsajátításához. /Lényegkiemelés, ok-okozati kapcsolatok feltárása. /Tájleíró versek elemzése. A vita során felhasznált környezeti témák. /Saját gondolat, vélemény, állásfoglalás./ Szépirodalom és az ismeretterjesztő szakkönyvek felismerése, funkcióinak elkülönítése. Szépirodalmi művekből a természeti tények kiszűrése. Tájversek memoriterként.

8. évf. végére: Fogalmazási készség - környezeti problémák megfogalmazása. Hír és kommentár közti különbség felfedezése. (tömegkommunikáció), az objektív és szubjektív közötti eltérések érzékelése a média szerepének és hatásának értelmezése. Jegyzet, vázlatkészítési technikák. Források alkalmazásának technikái.

86

Magyarország tájait bemutató útirajzok - természeti értékek, környezeti problémák. Szövegelemzés. Jellemábrázolások - emberi kapcsolatok sokszínűsége, változásának megértése. Saját szerep értékelése, felelőssége.

87

1.2. Környezeti nevelés a matematikában. (Behalik Ibolya - Ungvári Jánosné nyomán)

Az alkalmazott matematika a környezeti nevelés számára fontos tények, összefüggések alaposabb, adatokkal is alátámasztott megismerését teszi lehetővé. Természeténél fogva feladatokon, a feladatok tartalmán keresztül kapcsolódik a környezeti neveléshez. A környezeti neveléshez alkalmas tananyagok:

4. évfolyam végéig megvalósítható követelmények: Halmazokba rendezés adott szempontok alapján. Sorrendezés. Számlálás, mérés alkalmi és szabványos egységekkel. Adott síkidom átdarabolása. Tengelyesen tükrös természetes alakzatok felismerése. Környezetvédelemmel kapcsolatos statisztikai adatok feljegyzése, táblázatba foglalása.

6. évfolyam végéig megvalósítható követelmények: Erdők, szántók, lakott területek változásának kiszámítása, arányainak és azok változásainak meghatározása. Terméshozamok kiszámítása. Egyenesen és fordítottan arányos összefüggések. Gyűjtött anyagokból táblázatgrafikon készítés, értelmezés. A természeti képződmények megjelenése a geometriában. Szimmetriák a természetben. Távolságok, területek kiszámítása. Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése.

8. évfolyam végéig megvalósítható követelmények: Természeti, társadalmi környezetre jellemző adatok gyűjtése, elemzése, értékelése, táblázatba foglalása, grafikon, diagramok

88

készítése, összefüggések keresése, változások tendenciáinak meghatározása. Területek (erdő, rét, szántó, láp stb.) csökkenésének és növekedésének mértéke, meghatározása, összehasonlítása a % számítás segítségével. A baktériumok, a mezőgazdasági kártevők szaporodási mértékének meghatározása. (sorozatok összege, hatványozás) Víztárolók űrtartalmának, töltési és kiürítési idejének kiszámítása. Területek gazdaságos felosztása. Fásítási, parkosítási tervek készítése, terület és kerület kiszámítása, a fák elrendezése, darabszám számítása egy adott területre. A tüdő légzőfelületének kiszámítása. Természetből vett példák a felszín, a térfogat és az alak összefüggései között. (négyzet, gömb) Szimmetriák a természeti formákban (gömbmoszatok, kagylók, virágszirmok stb.)

89

1.3. Környezeti nevelési lehetőségek az Élő idegen nyelv műveltségi területen. (Ungvári Jánosné)

Első pillantásra eléggé távol esik egymástól a két dolog, idegen nyelv és környezetvédelem, de a tanulók megismerik és megértik egy másik nép szokásait, hagyományait, kultúráját, társadalmát, máris közel kerültünk a környezeti neveléshez. A jó nyelvtanár úgy választja meg a tananyagot, hogy az olvasmányokban valódi problémákat dolgoz fel és ezek között ott vannak a környezeti gondok. De az idegen nyelvű videofilmek témái is gyakran kapcsolatosak a környezetvédelemmel. Ha a tanulók környezeti problémákról más nemzet nyelvén, más nézőpontból hallanak, sokkal jobban tudatosul bennük, hogy a szennyeződések nem ismernek országhatárokat, és megértik a környezetvédelem globális összefüggéseit. Témakörök szerinti példák a környezeti nevelési kapcsolódásra. • Emberi kapcsolatok: (család, barátok, kapcsolatteremtés, együttműködés, tolerancia) • Tágabb környezetünk: a lakóhely nevezetességei, épített és természeti környezet értékei, környezetvédelem • Természeti környezetünk és a Környezetvédelem: a közelünkben élő állatok, kerti, - szántóföldi növények neve, néhány szavas jellemzésük Korszerű növény- és állatvédelem. Biogazdálkodás. • Az iskola világa: egészséges iskolai felszerelés, termek díszítése, élősarok. • Egészség, betegség. • Étkezés - étkezési szokások. • Utazás: Helyes közlekedési eszköz megválasztása, közlekedés levegőszennyezése, turizmussal kapcsolatos környezetvédelmi gondok • Szabadidő: séta, túra a természetbe.

90

1.4. Környezeti nevelési lehetőségek a Művészetek műveltségi területén belül. (Budayné K. Ildikó - Ungvári Jánosné) A művészetek az emberi kommunikáció sajátos közlésformái, kifejezésmódjai, amelyek a világot és a természetet a művész, az alkotó szemszögéből láttatják. A realitások mellett nagyobb a jelentősége az érzelmeknek, a készítés, befogadás függ a pillanatnyi lelkiállapottól, a környezettől. Az emberi tudat alakulásától az alkotás elválaszthatatlan.

Ének-zene:

Gyermekdalok, gyermekjáték-dalok, népdalok, népszokások, etnikai kisebbségek muzsikája, szomszéd népek dalai, egyszerű kánonok, ünnepek énekei, számos lehetőséget adnak a környezeti nevelésre. Az ének és a játék segíti a szocializációs folyamatokat. Az énekekben gyakran szerepelnek természettel kapcsolatos kifejezések. Egyes dallamokkal rögzülhetnek ismeretek.

1. osztály - Gólya, gólya gilice (madárvédelem) - Orgona ága ... (évszakok - tavasz)

2. osztály - Méz, méz, méz (természetgyógyászat) - Hervad már a lombnak ... (madárvédelem) - Katalinka szállj el ... (katicabogarak hasznossága) - Sándor napján ... (évszakok, népszokások) - A pünkösdi rózsa ... (ünnepek)

3. osztály - Jön a tavasz, megy a tél (évszakok követése) - Eresz alól fecskefia idenéz (élőhely)

91

4. osztály - Beültettem kiskertemet ... (növények gondozása) - Mackó Lackó ... (a méhek haszna) - A kecske (francia népdal) - Kivirágzott a diófa (a fa értéke) - Zöld erdőben fütyül a rigó

5. osztály - Hej halászok (halfajok) - A szamóca (finn népdal) - Este van már ... (alföldi táj szépsége)

6. osztály - Ősszel érik babám ... (szüreti szokások) - Kodály: Mátrai képek - Tisza partján mandulafa virágzik

7. osztály Schubert: A pisztráng Schubert: A pusztai rózsa Kodály: Háry János - Ó mely sok hal terem ... Tiszán innen

8. osztály - Nyár kánon - Május (cseh népdal)

92

Tánc és dráma:

4. évf. végén: 1. A hagyomány játékai és táncai (népi gyermekjátékok, altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók) 2. ünnepi szertartások, rituális játékok (téli, tavaszi ünnepkör játékai, lakodalmas játékok, ünnepi köszöntő szövegek)

6. évf. végén: 1. A hagyomány táncai és játékai (párválasztás, párcserélők, régi és új stílusú táncok) 2. Drámajátékok (mítoszok, eposzok részletei és anekdoták feldolgozása, történelmi elbeszélés feldolgozása) 3. Ünnepi szertartások, rituális játékok (az esztendő jeles napjainak szertartásai)

8. évf. végén: 1. Bábjáték és maszkos játék. (Kicsinek szóló állatmesék eljátszása, bábkészítés) 2. Tánc- és mozgásművészet (történelmi táncok)

93

Vizuális kultúra:

4. évf. végén: Egyszerű felépítésű élőlény megfigyelése, arányainak felismerése, vázlatos ábrázolása. A közvetlen környezet tárgyainak és élőlényeinek, természetes és mesterséges formáknak az ismerete, ábrázolása, megjelenítése. Anyagátalakítási technikák alkalmazása: fonás, agyagozás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás. madzagszövés.

6. évf. végén: Bonyolultabb természeti formák megmintázása, modellezése, fény-árnyék hatások ábrázolása. Hagyományos népi technikák alkalmazása: nemezelés, batikolás, tojásírás.

8. évf. végén: Különböző művészeti ágak alkotásainak értelmezése, a természettel való kapcsolat felismerése. A természet és a mesterséges környezetet ábrázoló alkotások hangulatának összevetése. Az ember által alkotott környezet megismerése. Modellezés fémből, fából, gipszből.

Mozgókép-kultúra és médiaismeret:

A műveltségterületen belül környezeti nevelésre számos lehetőség adódik. A filmelemzésre választott alkotásokban a természet, mint esztétikai élmény is megjelenhet. Érzelmi hátteret adhat, de lehet a konfliktusok forrása is. A természetfilmek speciális nevelőhatással bírnak, de nem teszik feleslegessé a természet valóságos megismerésének szükségességét.

94

1.5. Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület

Technika: 4. évf. végéig: Modellezés: A tanulók környezetében megfigyelhető természeti és feldolgozott anyagok tapasztalati megismerése, jellemző tulajdonságaik vizsgálata tárgyak, modellek készítése során. - Célszerű, takarékos anyagfelhasználás. A hulladékok szelektív gyűjtése. - A terv és kész munka összevetése, kritikai elemzése. - A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás. - Építmények konstruálása. A lakás belső tereinek funkciói, beépítésük Közlekedés: A helyi és távolsági tömegközlekedés szerepe, eszközei, helyes használati módok.

6. évf. végéig: Modellezés: Ismerkedés természeti és feldolgozott anyagokkal anyagvizsgálatok és műveletvégzés közben. Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése. A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés különböző természetes anyagokból. Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A lakóhely és az otthon, mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése Közlekedés: Gyalogos, - tömeg, - kerékpáros közlekedés. Kertgazdálkodás alapjai: Növényápolás. Talajvizsgálatok. Vetőmagok tulajdonságai. Talaj-előkészítés.

95

Háztartástan:

4. évf. végéig: Egészségtan: Helyes tisztálkodás, kézmosás kötelező alkalmai. Az egészséges táplálkozás elemi ismeretei. A ruházat tisztán tartása. Házimunkák: Háztartásban gyakran használt tárgyak, eszközök. A gyermekek által is elvégezhető háztartási munkák. Gazdálkodás: Családi költségvetés, bevétel-kiadás, megtakarítás, zsebpénz. Takarékosság: A takarékosság jelentősége a mindennapi életben. A környezet értékeinek védelme, személyes holmik megbecsülése.

6.évf. végéig: A család egészsége. (A környezet tisztántartása.) Táplálkozás. (Egészséges táplálkozás és ivóvíz) Gazdálkodás (Hol költjük el a pénzünket?) Ruházkodás (Kiválasztás, gondozás) Lakás - lakókörnyezet (iskola, lakás, mint mesterséges emberi környezet, történelmi és mai lakástípusok. Lakás ápolása, karbantartása.

96

1.6. Ember és természet műveltségterület: (Sára Endréné)

Természetismeret:

4. évf. végéig: Folyamatosan irányított megfigyelés, tapasztalatok gyűjtése a természeti környezetben, főleg a közvetlen lakóhely környékén. Az emberi tevékenység hatásai, a szennyezés megelőzhető volta, mit tehetek én itt és most. Egészségkárosító hatások ismertetése, azok elkerülhető volta az élet védelme. Közvetlen környezetben előforduló növények és állatok megfigyelése. Különféle anyagok érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, mérése. A talaj, a vizek és a levegő leggyakoribb szennyezőanyaga a lakóhelyi környezetben.

6. évf. végéig: Annak felismerése, hogy mindenki felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért. A természet kincseinek, környezeti értékeinek megbecsülése. Helyi sajátosságok. Energia elemi szintű értelmezése. Energiaforrások a közvetlen környezetben. A víz és a szél felszínalakító munkája. Felszíni formák. Biogazdálkodás elvei. Személyi higiénia, egészséges életmód, testmozgás. Egészséget károsító szokások, környezeti hatások a településen.

Fizika:

8. évf. végéig: Sűrűség, tömeg, térfogat. Kölcsönhatások elemzése. Súrlódás, közegellenállás jelensége a mindennapok gyakorlatában és az élővilágban.

97

Energiaváltozás, - előállítás a mindennapéi gyakorlatban. Energia megmaradás. Elektromos áram fogyasztási szokások, eszközök. Energiatakarékosság. Fenntartható erőforrás használata.

Kémia:

8. évf. végéig: Anyagok csoportjai, összetételük. Anyagok előfordulása a természetben. A tiszta víz ismérvei. Víz tisztaságának védelme. Levegő összetétel, levegőszennyezés forrásai. Kémiai változások. Oldatok összetétele, oldhatóság, oldatok használata a mindennapi életben. Oldatok kémhatása, pH-érték, savak, bázisok, sók. Anyagok előfordulása, előállítása, felhasználása, jellemző reakciók bemutatása, élettani és környezeti hatásuk. Használati utasítások betartása. Az élőlények szempontjából nélkülözhetetlen: víz, oxigén. Savas eső okozói. Üvegházhatás okozója. Vízben oldható növények számára felvehető tápanyagok. Vegyipari nyersanyagok. Környezetbarát technológiák. Sósav és kénsavgyártás környezetvédelmi megoldásai. Tüzelőanyagok, égéstermékek környezeti hatásai. Néhány fontos ipari anyag előállítása, újrahasznosítási lehetőségei. Fémek elemek és vegyületek élettani és környezeti hatása. Fényképezés alapismeretei, élettani és környezeti hatásai.

Biológia:

8. évf. végéig: Tájak és életközösségek: A folyók, tavak, tengerek legjellemzőbb táplálékláncot alkotó élőlényei, testfelépítésük, életük. A vizek öntisztulása, vízszennyezés hatása az élőlényekre. Közvetlen környezet állapotának

megismerése, aktív környezetvédelmi tevékenység.

Vízparti élőlények környezeti adottságai, környezeti kapcsolatai. Víz és vízparti élőlények kapcsolata.

98

Erdők kialakulásának környezeti feltételei, erdők élővilága, jellemző táplálékláncok. Erdők jelentősége a bioszférában, erdőpusztulás okai.

Különféle füves területek kialakulásának környezeti feltételei, élőlényei. táplálkozási kapcsolatai. A füves területek jelentősége a bioszférában, a pusztulás okai. Szélsőséges éghajlatú területek jellegzetes élőlényei, táplálkozási kapcsolatai. Kultúrnövények termesztésének környezeti feltételei, testfelépítésük. Biológiai sokféleség jelentőségének felismerése helyi és globális szinten.

99

Emberi szervezet működése - környezeti ártalmak (Részletesebben az egészségnevelési programban)

1.7. Ember és társadalom műveltségterület: (Ungvári Jánosné)

Társadalmi ismeretek:

4. évf. végéig: Az emberi közösségek, közösségi együttlétek hagyományos alkalmai. Családtagok kapcsolatai. Lakóhely ismerete. Országismeret.

6. évf. végéig: Lakóhelyünk gazdasága, lakóhely környezeti állapota. Életképek hazánk néhány jellemző tájáról. A természet, a társadalom és a környezeti állapot összefüggései. Helyünk Európában és a világban. A termelés, fogyasztás, elosztás változása a történelem során.

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek:

8. évf. végéig: Társadalmi tagoltság: etnikumok, egyesületek, egyházak, nemek, életkor, vagyon, foglalkozás szerinti csoportok. Társadalmi beilleszkedési zavarok. Művelődési lehetőségek hazánkban. Egészségügyi ellátás, szociálpolitika. Nemzetközi kapcsolatok. Határon túli magyarság helyzete.

Emberismeret:

8. évf. végéig: Az ember és állat: Az ember előtörténete. Az emberek és állatok különbözősége. Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság, felelősség. Önismeret, öntudat, önbizalom, önzetlenség, emberi méltóság.

100

Történelem:

8. évf. végéig: Ókor: Az ember helye a Föld ökológiai rendszerében. Az öntözéses gazdálkodás. Az ősmagyarság kialakulása. Középkor: A falusi élet és a mezőgazdaság, a városok felvirágzása, kézműipar, kereskedelem. Kora újkor: Nagy földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás, háborúk, iparosodás és a természetre gyakorolt hatása. Társadalmi és gazdasági változások Magyarországon. Népesség és környezet.

1.8. Földünk és környezetünk műveltségterület (Bálint Józsefné) 8. évf. végére: A Föld, mint égitest. Naprendszer tagjainak kapcsolata a Földdel. A Föld arculatának változásai a földtörténet során. A földtan és környezet. Vízgazdálkodás, vízvédelem. Felszíni vizek tulajdonságainak összefüggése a környezeti tényezőkkel. Édesvízkészlet veszélyeztetettsége, védelme. Óceánok és tengerek veszélyeztetett régiói védelmük elve, gyakorlata.

Légkör felmelegedése, üvegházhatás, éghajlatváltozás. Természeti folyamatok és az ember felszínformáló tevékenysége. Európa és a többi földrész népességének száma, összetétele. Gazdasági élet környezeti hatásai. Regionális környezeti problémák. Környezetgazdálkodás. Az ember által tönkretett és helyreállított tájak.

101

2. A környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei az iskolában és a szabad természetben (Gulyás Pál nyomán)

2.1. A környezetkultúrát átlagosan szolgáló folyamatos tevékenységek,

programok

és

akciók, tanórát segítő foglalkozások a tanév során az iskolában. • A

tisztasági

és

egyéb

versenyek

mghirdetése

az

év

elején

történik.

Az

osztályközösségeknek otthonossá kell tenni a termüket virágokkal, dekorációval, tablókkal, gyűjteményekkel. Az értékelés folyamatos. Zárás, ajándékozás május végén. Felelős: DÖK vezetők, osztályfőnöki munkaközösség-vezetők. • Iskolai "zöld híradó", faliújság. Környezetünkre figyelő akciók, rajzok, hírek, vélemények, pályázati munkák jelennek itt meg. Faliújság gondozója: természettudományi munkaközösség • Szelektív hulladékgyűjtés: A veszprémi Kommunális Rt-vel kötött szerződés alapján, az iskolánál elhelyezett konténerekbe történik az épületben elhelyezett gyűjtőedények ürítése, vagy közvetlen az elszállítás és értékesítés. Gyűjtők: büfénél, 1., 2. emeleti lépcsőfordulókban hulladék: papír, PET palack Felelős: környezeti nevelési munkacsoport tagjai kijelölt évfolyam tanulói alumínium italos doboz: technika teremben tetra pack dobozok: technika teremben szárazelem: kijelölt gyűjtőedénybe a könyvtár mellett - közvetlen elszállítás

Akciók: évi két alkalommal papírgyűjtés erre a célra ideszállított nagy konténerbe Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök • Föld Napjáról való megemlékezés április 22-én, iskolagyűlés, ünnepi műsor, vetélkedő formájában. Faültetés vagy virágültetés. Felelős: természettudományi munkaközösség • "Zöld könyvtár" könyvtári anyag összeállítása tanulóknak, pedagógusoknak. Felelős: könyvtáros Megvalósítás: folyamatos

102

2.2. Tanórát kiegészítő iskolai foglalkozások: • Felkészítés környezetvédelmi vetélkedőkre (Ablak a Földre; - Csalán KE; Föld Napja - Homoki Nagy István OK) Felelős: természettudományi munkaközösség

2.3. Környezeti nevelési lehetőségek a szabad természetben Tanulmányi séták: Irányított megfigyelés közvetlen környezetünk megismerésére. (Földrajzi környezet, növények, állatok, érintett környezet.) Résztvevő évfolyamok: 1., 2. Időpont: minden tanév májusának utolsó hetében Felelősek: osztálytanítók, igazgatóhelyettesek Kirándulási útvonal javaslatok az 1., 2., 3. mellékletben.

Erdei iskola: Az "erdei iskola" elnevezés egyrészt gyűjtőfogalom, másrészt Gyűjtőfogalma mindazoknak az iskoláknak, amelyek

fantázianév.

működésük szerves részeként a

szorgalmi időben természeti környezetbe helyezik tevékenységük színterét. Fantázianév, hiszen a tevékenységek helyszínei olyan változatosak, mint a természet maga. Az erdei iskola nem "iskola az erdőben", tevékenységrendszere olyan komplex projekt, melynek tartalmát és munkaformáit az adott természeti környezeti és kulturális környezet határozza meg, mint központi rendszerező elem. Az erdei iskolában töltött időben a legfőbb tanulási

az adott természeti és ember alkotta tárgyi kulturális környezet felfedezése és

megismerése.

Erdei iskola időpontja: minden tanév május utolsó hete Erdei iskolai helyszínek: Balaton-felvidéken Résztvevő évfolyamok: 3., 4., 5., 6. Felelősök: erdei iskola szervezők 1-1 fő alsó és felső tagozaton, szabadidő-szervező, igazgató Erdei iskola programjai: 4., 5., 6., 7. mellékletben

103

Projekthét: Projekt alatt meghatározott időtartamú tevékenység-sorozatot értünk, melynek jól körülhatárolt témája és kitűzött célja van, az alábbiak szerint: - önálló tanulás és cselekvés serkentése, - az egyéni képességek és igények felmérése, kibontakoztatása, - a felelősségtudat kialakítása és a tenni akarás fejlesztése, - a kommunikációs és együttműködési képességek fejlesztése, konfliktuskezelési képességek elsajátítása, Téma: Veszprém Résztvevő évfolyamok: 7., 8. Időpont: Minden tanév májusának utolsó hete Munkaforma: kiscsoportokban Beszámolás módja: évfolyamgyűlés, kiállítás Felelősök: osztályfőnökök, igazgatóhelyettesek Projekttervek ajánlatként: 8. sz. mellékletben

Tanulmányi kirándulás:

Célja, hogy a régió természeti kincseit épített környezet ét megismerjék a tanulók közvetlen tapasztalással. Látogassanak el tanulmányaikhoz kapcsolódó gyárakba, üzemekbe. A kirándulásokhoz készült részletes tervezetekből lehet választani. Lásd 9. melléklet. Előzetes felkészülés: Az osztályfőnökök által magadott szempontok szerint. (kiselőadás, idegenvezetés) A kirándulás során gyűjtött információs anyagokból kiállítás készült az osztályterembe. Résztvevő évfolyamok: 7., 8. Ideje: Minden év májusának utolsó hetében, a projekt hét utolsó napján. Felelősök: osztályfőnökök

Tábor: A tábor, iskolánk (esetében természetismereti, - és honismereti szaktábor) a szakmai oktatás és a felelősségteljes emberré nevelés tárháza. Itt lehet kutatni, fizikai munkát végezni, kirándulni, pihenni, játszani. A gyerekeket a természet befogadására érzékennyé teszi. Előkészítés a tanév során: túrák, előadások, filmek

104

Helye: Pénzesgyőr (Pangea Környezetvédelmi Oktatóközpont épülete) Ideje: Minden év júliusának első hete Felelős: táborvezetőség

Megjegyzés: A szülők segíthetnek a tanórán és az iskolán kívüli nevelési helyzetekben, részt vehetnek a kampányokban, akciókban, a helyi megmozdulásokban, a táborok

természet-

és

környezetvédelmi

előkészítésében és megtartásában.

Iskolavezetés feladata: A szülők tájékoztatása az intézmény "zöld programjáról"

és

arról a fényről, hogy a térítéssel járó programokon való részvétel nem kötelező. Az itt szerzett ismeretek az iskolai továbbhaladásnak nem feltételei. Az erdei iskola költségeit a szülők és az iskola közösen vállalják, (költségtérítés, pályázatok) a térítési díjat az SZM Választmány és a DÖK képviselőivel egyeztetve állapítják meg.

105

3. Az iskola életét nagyban meghatározó, hosszú távú projekt: ÖKOISKOLA cím elnyerése

Ökoiskola 1. Az ökoiskola jelentése

Mit is takar az a szó, hogy ökoiskola? Az "öko" szócska egyre több szavunkban szerepel (pl. ökoturizmus, ökopiac). Ezekben a szóösszetételekben az "öko" előtag olyan tevékenységre utal, amely a lehető legnagyobb mértékig próbálja tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, és minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának. Ezek alapján az ökoiskola, olyan iskola, mely a fent leírt elvek alapján működik. Az "öko" szócska azonban nemcsak az ökológiára utalhat, hanem az ökonómia tudományára is, melyen manapság a közgazdaságot értjük. Az ökoiskola filozófiája szerint az ökológiai és az ökonómiai érdekek összeegyeztethetők. Vagyis az ökoiskola az ökológia és az ökonómia harmóniája. Tágabb értelemben ökoiskolának, az az iskola nevezhető, ahol az iskola helyi tantervébe és pedagógiai programjába szervesen beépül a környezeti nevelés és a fenntarthatóság kérdésköre. A fenntarthatóságot a Burtland értelemben használjuk: "a fejlődés során tekintettel lenni másokra, és más helyekre a jelenben és a jövőben". E definíció szerint azt gondolhatnánk, hogy minden iskola ökoiskola, mert valamilyen szinten minden intézménynek kell a környezeti neveléssel foglalkoznia. Ugyanis a Nemzeti alaptanterv keretet is biztosít és követelményeket is meghatároz a megvalósításhoz. Ezért mondhatjuk, hogy minden iskolában van környezeti nevelés, nyilvánvalóan különböző hangsúllyal van jelen az intézmények életében. Azt gondolom ebben a munkában azok az iskolák, ahol nemcsak a NAT előírásai miatt, hanem azért, mert a pedagógusok - akik a jövő nemzedékét oktatják, nevelik az iskolában, pontosan tudják, mekkora felelősséggel tartoznak a tanulók jövőbeni magatartásának kialakításáért - alapvetően progresszív munkát végeznek. Függetlenül attól, hogy programjukban hol és hogyan találták meg a környezeti nevelés helyét. Az Ő felelősségtudatok már a NAT megjelenése előtt is "működtette" a környezeti nevelés programot. Ezekből az iskolákból lesznek az ökoiskolák. Mindemellett az elhivatottság mellett a tanulókat aktív és egyenrangú szereplőknek tekintik az iskolai életben, az őket érintő kérdésekben figyelembe veszi a vezetőség a véleményüket.

106

A környezeti problémák megoldásában az iskola aktívan részt vesz a szülőkkel és a helyi közösségekkel összefogva. Az iskola lehetőséget biztosít tanulói számára az iskolán kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek). Az intézmény a lehető legkörnyezetkímélőbb módon működik.

2. Az Ökoiskola hálózat Már több mint tizenöt éve világszerte létezik az ökoiskola-hálózat az OECD-CERI (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete - Oktatási Innovációs és Kutatási Központ) ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezésű projekt egyik alprogramjaként. Azóta több mint tíz ország kapcsolódott a hálózathoz, ami több száz iskolát jelent. A hálózat olyan iskolákat összefogó szervezet, ahol a környezeti nevelés pedagógiai programmá vált. A nevelők fontosnak érzik, a gyermekekben a környezettudatos magatartás kiépítését. Ez a hálózat minden országban azonos elvek alapján épül fel, és nem képviseleten, hanem egy részvételen alapuló hálózat. Budapesten 2000. március 11-én megrendezésre került az Ökoiskola-hálózat lehetőségei című szakmai konferencia, melynek célja a Magyarországi Ökoiskola-hálózat beindítása volt. A megalakuló magyar Ökoiskola hálózat kapcsolódott a világszerte ismert hálózathoz. Az infrastrukturális hátteret és a koordinálást (internetes honlap, hírlevél, találkozók) az Oktatási Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központja (OKI) vállalta fel. Különböző országos szervezetek oroszlánrészt vállalnak a környezeti nevelési feladatok megoldásában szervezésében és hatékony támogatásában. Igényes, magas színvonalú rendezvényeik, továbbképzéseik, tanfolyamaik és kiadványaik óriási segítséget jelentenek a nevelők számára. Erre nagy szükség van, mert az országban egyre több pedagógus érdeklődik az ökoiskolák iránt. A magyar Ökoiskola hálózathoz közel 35 iskola csatlakozott, ebből 10 gimnázium, illetve szakiskola. Az intézményekben aktív munka folyik az ökoiskolává válás érdekében, a pedagógusok pedig erősen elkötelezettek a környezeti nevelés területén. A szervezethez bármely iskola csatlakozhat, ahol az iskola vezetése úgy érzi, a pedagógiai programjuk a környezeti nevelés alapgondolatait magában hordozza. A magyarországi ökoiskolák kritériumrendszere másfél éves kemény munka, sok konferencia, számos esetmegbeszélés után kialakult. Eredeti elképzelés alapján, az ebben foglaltaknak kell megfelelnie egy iskolának, abban az esetben nevezhető az iskola ökoiskolának.

107

A tapasztalat viszont azt igazolta, hogy minden pontot teljesíteni, szinte lehetetlen. Ezért ezt a kritériumrendszert egyfajta segédeszköznek lehet tekinteni, az iskola arculat formázásához. Egy ilyen iskola kialakulása hosszú folyamat. Minden esetben a már meglévő alapokra kell építkezni, és évek során kemény munka, támogatások segítségével létrejöhet egy olyan iskola, amely megközelíti az ökoiskola feltételeit.

108

1. sz. melléklet

Magyarországi Ökoiskolák kritériumrendszere

Az ökoiskola egy olyan nevelőintézet, amelyben megvalósulnak az alábbi elvek és törekvések:

1. Általános alapelvek • A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi (differenciál és alkalmazkodik). • Az intézményi megjelenés - arculat - határozott, és képviseli a fenntarthatóság pedagógiai értékeit. • Az intézmény dolgozói munkájuk során képviselik a fenntarthatóság alapelveit (környezettudatos magatartás). • A diákok és tanárok számára megfelelő mennyiségű, mozgási, szabadidős és pihenési lehetőséget biztosít. • Az alkalmazott nevelési eljárások, munkamódszerek nem károsíthatják sem a gyermekek, sem a pedagógusok, sem a technikai személyzet testi, lelki egészségét.

2. Tevékenységek 2.1 Tanítás-tanulás • Pedagógiai programjában kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit, • Törekszik arra, hogy a gyermekek számára a tanulás örömteli, félelem nélküli tevékenység legyen. • A helyi tantervében kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az egészségnevelési, egészségfejlesztési

követelmények

tantárgyi

és

tantárgyközi

érvényesítésére,

összehasonlitására. • Hatékony tanítási-tanulási módszerekkel biztosítja a környezeti és az egészségnevelés eredményességét. • Minőségbiztosítási rendszerének, önértékelésének szerves része a fenntarthatóság pedagógiai elemeinek nyomon követése és értékelése-korrigálása.

109

• Lehetőségeikhez mérten gondoskodik a környezeti és az egészségnevelési tevékenység személyi-szakmai és tárgyi erőforrásairól, a pedagógiai kompetenciákról és a megfelelő taneszközökről. • A környezetvédelmi és a fenntarthatósággal kapcsolatos témák minden tantárgyban megjelennek. • A tanulók aktivitására épülő tanítási módszerek elfogadottak, (pl.: drámapedagógia, projekt-módszer, szituációs játékok, mozaik-rendszer)

2.2 A szervezett tanítás-tanuláson kívüli tevékenységek • Az iskola rendszeresen szervez az arculatához kapcsolódó akciókat, vetélkedőket és őrjáratokat. • Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés folyik (veszélyes hulladékokat is gyűjtenek) • Az iskola megemlékezik az arculatához kapcsolódó jeles napokról (pl.: Föld napja) • Az iskola környezetvédő-, sport-, művészeti- és egyéb táborokat szervez. • Az iskola - feltételeitől függően - a tanításon kívül más kulturális, oktatási sport, művészeti és egyéb szolgáltatásokkal is a gyerekek, illetve a helyi közösség rendelkezésére áll. • Az iskola szervez pedagógus és más szakmai továbbképzéseket, ilyeneken önmaga is részt vesz és kezdeményezi a helyi szükségletekhez illeszkedő továbbképzések kidolgozását (pl.: szakanyagokat készít). • Az iskolai munkában rendszeresen szerepelnek iskolán kívüli foglalkozások.

3. Szervezeti feltételek 3.1 Személyi feltételek: • Az iskola pedagógusai rendelkeznek a színvonalas környezeti és egészségneveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. • Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a technikai személyzet tagjai és humán, illetve készségtárgyak tanárai is. • A környezeti nevelési munkacsoportot demokratikus módon önkéntes jelentkezők közül választják. • A környezeti nevelési munkacsoportnak kötelessége a környezeti nevelési tevékenység figyelemmel kísérése, és joga van a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése.

110

• A diákönkormányzatban van környezetvédelmi felelős.

3.2 Iskolavezetés • Az iskola működése demokratikus, a diákok részt vesznek a rájuk vonatkozó szabályok, házirend és előírások megalkotásában. • Az iskola belső rögzített normái, szabályai betarthatóak, világosak, betartatásuk következetes, felülvizsgálatuk-korrekciójuk folyamatos. • A diákok részt vesznek a pedagógiai célalkotásban, és lehetőségük van autonóm döntésekre is. • A tanári kar "csapatként" működik, a tantestületet együttműködés jellemzi. • Az igazgató nem egyszerűen adminisztratív vezetője az iskolának, hanem a közösség irányítója és a nevelési értékek hiteles képviselője. • Az igazgató nem egyszemélyben irányítja az iskolát, hanem nagymértékben támaszkodik helyetteseire- bevonja vezetői döntéseibe munkatársait. • A döntésekben érvényesül a szubszidaritás elve, vagyis minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten születik. • A meghozott döntések kontrollálhatóságát garantálják a belső szabályok és a mindennapokban kialakuló munkarend.

3.3 A belső kapcsolatok terén: • Az iskolai kommunikáció különféle csatornái (iskolarádió, iskolaújság ...) jól működnek. • Az iskola az alkotó tevékenységeknek tág teret ad, lehetőségeihez képest ösztönzi a tanulói és a pedagógusi alkotások létrejöttét. • Az iskola segíti az új diákok, tanárok beilleszkedését. • Az iskola mindenekelőtt pozitív élmények, értékek segítségével motiválja tanulóit. • A tanárok törekszenek arra, hogy a diákok a lehető legtöbb személyes és közös sikerélményt élhessenek át iskolai munkájuk során. • Az iskolai élet megtervezése és megvalósítása során a mindennapokban nagy gondot fordítanak a személyiségfejlesztésre, önismeretre, a lelki egészségre, a testi-lelki és társas betegség megelőzésre és az együttműködésre. • Az iskolát nyugodt, harmonikus légkör, tolerancia és konstruktív konfliktuskezelési módok jellemzik.

111

3.4 A társadalmi kapcsolatok • Az iskolában a családokkal közösen megrendezett események, akciók, ünnepek szerveződnek. • Az iskola figyelembe veszi a szülői elvárásokat a pedagógiai tevékenység megtervezése és megvalósítása során. • Az iskola működése nyilvános, a családok és az érdekeltek számára hozzáférhető információkkal szolgál. • Az iskola igyekszik aktív szakmai kapcsolatot fenntartani az iskolafenntartóval, figyelembe veszi annak értékelését. • Az iskola mind helyi, mind regionális szinten aktív társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik kiemelten a helyi környezetvédelem, egészségvédelem és családvédelem terén. • Az iskola felkutatja és felhasználja azokat az anyagi erőforrásokat, melyek elősegítik céljai megvalósulását. • Az iskola együttműködik olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak. • Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával kielégítse a helyi társadalom igényeit kiemelten a fenntarthatóság pedagógiai képviseletével. • Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak. • Az iskola kapcsolatokat tart fenn hasonló szellemiségű hazai és külföldi iskolákkal. Az iskola figyelemmel kíséri, és lehetőség szerint reagál a helyi és globális környezetében történő főbb eseményekre.

4. Fizikai környezet 4.1 Biztonság • Az iskola épülete biztonsági szempontból megfelel a munka törvénykönyvében előírt, rá vonatkozó biztonsági feltételeknek.

4.2 Működése • Az

iskola

működtetése

során

(takarítás,

környezetbarát anyagok használatára. • A keletkezett hulladékokat szelektíven gyűjtik.

irodaszerek,

tanszerek)

törekednek a

112

• A keletkezett veszélyes hulladékokat az előírásoknak megfelelően kezelik. • A természeti erőforrásokkal észszerűen bánik az iskola. Nem égnek feleslegesen a villanyok, nem fűtenek feleslegesen helyiségeket, nem folyik feleslegesen víz. • Az épület megfelelően hő és hangszigetelt, illetve a felújítások során ezt a szempontot messzemenően figyelembe veszik. • A fűtési rendszer szabályozható. • Az elektromos kapcsolókon jelzik, hogy minek a kapcsolására szolgál, a felesleges bekapcsolások elkerülése érdekében.

4.3 Berendezés • Az iskolabútorok a diákok igényeihez igazodnak, kellemes közérzetet biztosítanak az iskolai tevékenységekhez. • Az épületben és környékén sok a növény. • Az iskola folyamatosan fejleszti informatikai hálózatát. • Az iskolában van közösségi összejövetelekre alkalmas klubhelyiség.

4.4 Étkezés • A büfében egészséges és környezetkímélő árukat lehet kapni (p. újrahasznosítható csomagolásban) • A konyha működése során törekednek az egészséges, illetve bioételek felszolgálására. • Az ételek elkészítése során előnyben részesítik a könnyen beszerezhető, helyi alapanyagokat. • A konyha működése során törekednek újrahasznosítható csomagolások használatára. • Környezetbarát mosogató és tisztítószereket, és egyéb kémiai anyagokat használnak. • Törekednek arra, hogy az edények között ne legyen alumínium anyagú.

4.5 Udvar és kert • Az udvar tartozékai: - biztonságos kerékpártároló - komposztáló - esővízgyűjtő - konyhakert (lehetőleg biokert) és egyéb növények

113

- madáretető - sportpályák, játszótér (természetes anyagokból) - Az udvart nem lehet parkolási célja használni. 4.6. Az iskola környéke • Az iskola rendben tartja a környékét is, figyelmet fordít arra, hogy a környékén: - megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő legyen - lehetőleg ne legyen grafiti - ne legyen téli sózás - biztonságos legyen a közlekedés - megfelelő legyen a közbiztonság, (ne legyen a közelben kocsma ...) • Az iskola törekszik arra, hogy a gyerekek iskolába jövet minél kevesebbet autózzanak (pl.: kerékpárral vagy gyalog járjanak iskolába, vagy iskolabuszt használhassanak, ha ez nem lehetséges megpróbálja megszervezni közös autós útjaikat.) • Aktív részvétel a környékkel kapcsolatos iskolán kívüli kezdeményezésekben (pl.: helyi városvédelem, faluszépítés stb.)


Kapcsolattartás más ökoiskolák munkacsoportjával
Új tankönyvek bemutatása
Kapcsolattartás a diákönkormányzat környezetvédelmi felelősével
Új módszertani eszközök bemutatása
Az iskola vezetésével együtt olyan pedagógusok felkutatása, akik a környezeti nevelés iránt elkötelezettek
Pályázat keresés a környezeti nevelési programok megkönnyítése érdekében.

Egy ökoiskolában tanító pedagógus tulajdonságai:

Egy arculattal rendelkező iskola arra törekszik, hogy ösztönző és hatékony tanulásra alkalmas környezetet mutasson be a gyerekeknek. A tanárnak ebben az a szerepe, hogy nevelő tervezőként a diákok "idegenvezetője" legyen. A témában való nyitottságra adja az alapot. Ebből kifolyólag nyitott a gyerekek hozzászólásaira, tud elmélyülten

beszélgetni a

gyerekekkel a fenntarthatóság témakörében. Kezdeményező és nyitott az új dolgok irányába, ismeri a kísérletező tanulási módszereket.

114

Iskolai program

Az ökoiskoláknak minden tantárgyból az országos kerettantervek előírásai szerint kell haladnia, minden egyéb ebbe beépítve, vagy emellett párhuzamosan képzelhető csak el és engedhető meg. A pedagógiai részébe természetesen be kell kerülnie azoknak a programoknak, amelyek az oktatás-nevelés különböző területeit ölelik fel és tanórán kívül zajlanak. Lényeges, hogy ezek elsősorban a környezeti nevelést szolgálják, tudatosak és tervszerűek legyenek. Az iskola helyi tantervében eddig is jelen volt a környezeti nevelés, amit számos program igazol (témahét, témanap, erdei iskola). A környezeti nevelésnek azonban, nem csak egy-egy rendezvény keretein belül kell megjelennie, hanem tantárgyanként a tananyagban mindenhol jelen van. Habár a környezeti arculat legfontosabb tantárgyai az Ember és környezete műveltségi területbe sorolt tantárgyak között találjuk meg, sok más tárgyhoz is van lehetőségünk kapcsolódni. A művészeti nevelés lehetővé teszi, hogy a (tudományos) tapasztalatokat rajzokon, színpadon, versekben fejezzék ki a diákok. Kizárólag környezetbarát anyagokat használva. A technológia témakör magába foglalhatja a mérési eredmények feldolgozását, az új berendezések ismertetését. Az idegen nyelv és a matematika minden helyzetben felhasználhatók. Problémát okozhat a megfelelő tankönyv kiválasztás is. Több külföldi országnak van már kidolgozott tankönyve az ökoiskolához, amit már néhány magyar iskola kipróbált. Az országban több iskola is próbálkozik az arculat kialakításával, minden tantestület elkészíti a helyi tantervét,

aminek tapasztalatait sok esetben megosztanak más

iskolavezetőkkel is. Az OKI által szervezett konferenciák, esetmegbeszélések kitűnő helyszínek tapasztalatcserére és ötletszerzésre. A direkt és indirekt környezeti nevelés lehetőségei szaktárgyi órákon és tanórán kívül is megtalálhatók. Indirekt módszert alkalmazhatnak a humán tudományt tanító pedagógusok, mint a történelem vagy a nyelvek. Egy azon témát több óra keretében is fel lehet dolgozni anélkül, hogy a diák tudná, hogy mi környezettudatossá akarjuk nevelni. Például magyar vagy nyelvóra feladata lehet: írjatok fogalmazást a jövő autójáról, amiről érdekes vitafórumot tarthatunk technika óra keretében. A természettudományos tárgyak keretében már direktebb módon foglalkozhatunk az egészségneveléssel, természeti és épített környezetünk védelmével.

115

A tapasztalatok szerint a legeredményesebb

és legjobban bevált színtere a környezeti

nevelésnek a tanórán kívüli tevékenységek. A gyerekek mindig felszabadultabbak az iskola falai közül, a megszokott környezetből, a könyv mellől kilépve. Több programba eredményesen be lehet vonni családokat és velük együtt közös megmozdulásokat szervezni.  Az udvar parkoló részének megszüntetése  Hulladékgyűjtők elhelyezése, a hely engedi a szeletív hulladékgyűjtők felállítását is  Padok és asztalok elhelyezése A munkák elvégzése időigényes és költséges. Nem lehet egyik évről a másikra elvégezni. Az iskola költségvetése nem enged, egy több milliós beruházást. Viszont a munkákat fel lehet bontani kisebb részekre. Folyamatosan kialakítani az udvarokat, mint évben elültetni egy-egy fát, kihelyezni egy madáretetőt, befüvesíteni egy területet. A betontenger megszüntetéséhez szakemberekre van szükség, akik a pontos tervek alapján dolgoznak. Az átalakításokra csak a nyári szünetben van lehetőség, mert nagy zajjal és kosszal jár, ami zavarná a tanítást. Természetesen a fák és virágok ültetése történhet a gyerekekkel együtt valamilyen project vagy témanap keretében. A biokert létrehozása tervezést igényel. Az udvar legmegfelelőbb részét kell kiválasztani, ahol sok fény éri a növényeket. A termesztett növények kiválasztása szakértelmet kíván. Csak olyan növényeket szabad egymás mellé ültetni, amelyek nem károsítják egymást, és "békességben" élnek egymás mellett. A kert gondozása a diákok feladata lenne. A saját maguk által megtermelt növényeket szezonjukban elfogyaszthatják, feldolgozhatják. A kert művelése környezetbarát módon történik, ezt takarja a biokert elnevezés. Az öntözés egy részét az eső természetesen úton megoldja és a felesleges eső az esővízgyűjtőben összegyűlik, ami a későbbiekben felhasználható öntözésre. A hordókban lévő csapadékkal sok vizsgálatot el is végezhetünk (savasság, mennyiség, színe). Ugyanezt acélt szolgálja, - hogy megfigyeléseket tehessenek a tanulók az időjárással kapcsolatban - a szélsebesség és széliránymérő készülék. A föld táplálását segíti a kert végében készülő komposzt. Az első évben még nem lesz saját készítésű "trágyája" az iskolának, de hónapok folyamán elkészül. A komposztáló elhasználja az iskolában összegyűjtött szerves hulladékokat. Az udvar egy részét jelenleg parkolásra használja a tanári kar. Az iskolából kilépve mindenhol parkolót láthatunk, mert az iskola egy lakótelepen épült, így a parkolás megoldható az iskolához közel. Azonban egy bejáró utat meg kell tartani, mert az iskola nem rendelkezik saját konyhával, az ebédet minden nap a városból szállítják.

116


Kerítés  Ideális az lenne, ha nem övezné semmilyen kerítés az intézményt, hanem egy magas sövény jelezné az udvar határát. Azonban ahhoz, hogy egy növény megfelelő magasra megnőjön, sok-sok évre van szükség. Ezért a kerítés elbontására csak évek múltán lesz lehetőség. Az iskola udvara jelentős területű, számos támogatóra lenne szükség, akik segítségével meg tudja vásárolni a cserjetöveket a vezetőség. A másik lehetőség, hogy megmarad a kerítés, és folyamatosan cseréli ki az iskola a vaskerítést fakerítésre. Mind a két megoldás költséges és környezetbarát. Ezen elképzelések megvalósítása csak segítséggel (pályázatok, önkormányzati-, szülői segítségek) lehetséges. Külföldön nagyon ritka esetekben van az ökoiskoláknak kerítéssel körülhatárolt udvaruk.


Iskola környéke  Szelektív hulladékgyűjtők elhelyezése  A téli hónapokban a sózás elkerülése  Biztonságos közlekedés megteremtése Ezen körülmények megteremtése nem az iskola feladata. Az iskola nem tud venni szemeteseket és elhelyezni az utcán, nem mehet ki rajzóra keretében, nem festhet fel egy gyalogátkelőhelyet. Ez mind az önkormányzat feladata. Az iskola vezetése kérvénnyel fordulhat a fenntartóhoz, hogy legyenek segítségükre az iskola arculatának kialakításában.

 A betont felszedni  Feltölteni az iskola alapszintjéig földdel  Az utak kialakítása: a kaputól az iskola bejáratáig, illetve az osztálytermek ajtajától a "főútig". Az utak anyaga?  Az utak mellé sövény telepítése  Az út egyik oldalán iskola van, a másik oldalán pedig füves terület  A füves területre fák ültetése és padok elhelyezése  A mostani virágládák elvitetése, helyette környezetbarát anyagból készült ládák alkalmazása  Az iskola előtt szintezett terasz található. A terasz kellemes uzsonnázó hely, ahova egy asztalra van szükség. Az alsó részre kavics kerül.

117

 A bejárattól jobbra létrehozható egy biztonságos kerékpár-megőrző. A betontengert itt is megszüntetném és kaviccsal helyettesíteném.  Hulladékgyűjtők elhelyezése az udvaron.


Hátsó udvar  Beton sportpálya megszüntetése, helyette a salakos pálya létrehozása  Az udvart átszelő sétáló utak meghagyása, csak az alapja kavics legyen  A füves terület nagyságának növelése, őshonos fák ültetése  Tanösvény kialakítása  Konyhakert, ami lehetőleg biokert is legyen egyben, megtervezése, majd megvalósítása  Komposztáló az iskolaudvar egyik árnyékos sarkába  Fából készült madáretetők felállítása az udvar különböző helyein  Esővízgyűjtő kialakítása  Szélsebesség, a szélirány mérők készítése, majd beüzemelése

Belső környezet
Osztálytermek  Zöld sarok vagy zöld terem létrehozása  2 db szemetes (szerves és szervetlen)  képek, rajzok a falakra. A zöld sarok megteremtése nehéz feladat. Nem biztos, hogy minden pedagógus vállalkozik erre a feladatra. A termet egyszerűen zölddé lehet varázsolni, otthonról hozott növényekkel, virágokkal és természeti képekkel. Ezen kívül a terem egyiksarka kinevezhető zöld saroknak, ahova kisállatokat lehet hozni, amennyiben az osztály vállalja a gondozását, az osztályfőnök pedig ennek a felügyeletét. A két szemetessel segítséget nyújthatunk a komposztkészítéshez. A szerves hulladékot a komposztálóba rakjuk, míg a szervetleneket külön konténerbe. Ahhoz, hogy ez sikeresen működjön, a gyerekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy mit tekintünk szerves és szervetlen hulladéknak.


Folyosók  Hulladékgyűjtők elhelyezése  Elemgyűjtő

118

 Növények  Képek, rajzok, amik díszítik a falat

A folyosón lévő növények gondozását is osztályokra bíznám. A növényeket segítség útján kaphatja az iskola. Mindig lesz olyan család, aki szívesen ad kis cserepes növényeket, vagy nagyobb szobanövényeket, amelyek már nem férnek el a lakásukban. Az elemek gyűjtése csökkenti a környezetszennyezést. A tanárok feladata, hogy tudassák a gyerekekkel ennek a jelentőségét. A bevezetési időben valamilyen jutalmazási rendszert is ki lehet találni, ami inspirálja az elemgyűjtésre a diákokat.
Könyvtár: Az iskolában létesíthetünk egy vagy több "zöld" polcot, ahol a környezeti témákkal kapcsolatos könyvek, CD, videók találhatók. Ezzel is könnyebbé tehetjük a gyerekek számára a keresést és az olvasgatást.
Tanári szobák: A pedagógusok számára kijelölt helyeken is ugyanaz a követelmény, mint az osztálytermekben. A jelenlegi tanári szobába sok fény jut be, a tanárok kellemesebb környezetet alakíthatnak ki maguk körül, ha néhány cserép virággal díszítik a termet. A törvényben iktatottnak megfelelően az iskolának rendelkeznie kell egy dohányzó helyiséggel a nevelők számára, amely most is megtalálható.
Büfé  Egészséges ételek  Gyümölcsök  Egészségkárosító élelmiszerek árusításának megszüntetése  Füzetek, ceruzák árusítása

Az ideális büfé megtalálása mindig nehéz feladat. A kereskedőnek az érdekei nem azonosak az ökoiskoláéval. Lehet próbálkozni az iskolának egy saját maga által üzemeltetett büfével, ahol a gyerekek is besegíthetnek. Ehhez azonban szükség van egy felelős pedagógusra.
Étkeztetés  Környezetkímélő tisztítószerek alkalmazása

119

Energiagazdálkodás: Egy általános iskola három szinten tud az energiával gazdálkodni. Szabályozhatóvá kell tenni a fűtés, a víz és az elektromos áram használatát és más erőforrásokat kell alkalmazni helyettük. A technológiai fejlettség már megtalálható Magyarországon is, de nagyon költséges beruházás egy állami költségvetésből működő intézmény számára. Azonban ezen fejlesztések lehetőségét nem szabad kizárni a hosszú távú tervekből.

120

4. sz. melléklet: Környezetvédelmi jeles napok

február 1.

A Tisza Élővilágának Emléknapja -

február 2.

A Vizes Élőhelyek Világnapja

március 22.

A Víz Világnapja

március 23.

Meteorológiai Világnap

április 22.

A Föld Napja

május 10.

Madarak és Fák Napja

május 22.

Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

június 5.

Környezetvédelmi Világnap

június 17.

A Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja

szeptember 16.

Az Ózon Világnapja

szeptember 3. szombatja Takarítási Világnap október 1.

Habitat Világnap

október 5.

Az Állatok Világnapja

október 21.

Földünkért Világnap

121

4. Helyzetelemzés

Iskolánk Veszprém ÉK-i szegélyénél a város legnagyobb lakótelepén található, panelházak környezetében. Az épület könnyűszerkezetes építési módú, ún. Clasp technológiával készült. Udvara tágas, de nagy részében bitumennel fedett, illetve sportpályák találhatók rajta. Tanulóink túlnyomó többsége panellakásban él. Sajnálatos módon környezetük iránti érzékenységük alacsony szintű, szokásrendjük a családi mintát tükrözi. Nevelési céljainknak, eljárásainknak arra kell irányulniuk, hogy attitűdjeik, szokásaik kialakulását helyes irányba tereljük pozitív érzelmek hatásain át, aktivitásuk felkeltésével. Hatékonyságunk növelése érdekében nem nélkülözhetjük a családi háttértámogatást, amely sajnos jelenleg foltszerűen, esetlegesen van jelen. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóink száma a tanulói létszám 20 %-a. Lakókörnyezetük, szociális helyzetük különösen indokolja, hogy környezeti nevelési rendszerünk kialakításánál tekintettel legyünk erre és alkalmat, lehetőséget biztosítunk számukra a természeti környezettel való megismerkedésre. Az iskolaépületen belül az előnytelen építészeti megoldás adta ridegség csökkentésével, az iskolaudvar természetbarát átalakításával, munkatársaink személyes példaadásával növeljük igényességüket közvetlen környezetükkel kapcsolatosan.

122

5. Erősségeink, gyengeségeink:

Erősségeink: - kialakult az iskola környezeti nevelési rendszere, az ún. "zöld program", hosszabb távú elképzeléseink is vannak. - nyitottság a tapasztalatok átadása terén társintézmények irányába - innovatív beállítódásu nevelőtestület - szakmai továbbképzések iránti érdeklődés - a környezeti nevelési tevékenységet koordináló környezeti nevelési munkacsoport megalakítása - a tevékenységet támogató iskolavezetés - megfelelő szakmai kapcsolatok civil szervezetekkel és intézményekkel, fenntartóval - pályázatírási tapasztalat - szülői támogatottság - a tanulók érdeklődése, elkötelezettsége

Gyengeségeink: - financiális nehézségek - nem egységes szülői háttér-támogatottság - helytelenül kialakult attitűdök és szokásrend a tanulók vonatkozásában

- nem minden vonatkozásban egységes tanítói, tanári elvárások - iskolabüfé átalakítására tett kísérletek sikertelensége - pedagógusok túlzott terhelése - törvényi támogatottság hiánya - szponzorok hiánya - az intézmény működtetése terén nem egységes környezetbarát szemlélet (vegyszerek, energia-felhasználás, irodaszerek) - infrastrukturális hiányok

123

6. Sikerkritériumok

- A nevelés-oktatás folyamatába tudatosan tervezve épüljön be a környezettudatos magatartásra, a fenntartható fejlődés biztosítására irányuló szemlélet. - Javuljon a családokkal való kapcsolattartás minősége. - Az iskola küldetését tükrözze környezete is. (udvar, épület, szellemiség)

A tanulókat érintően

Valósuljon meg, hogy nyolc év elteltével olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik - nyitottak, önálló személyiségűek - megértik a leglényegesebb természeti, társadalmi összefüggéseket, szemléletük holisztikus - tisztelik az életet, ismerik az értékek védelmét, lehetőségük szerint annak aktív részesei is - egyéni életükben tudják kezelni konfliktusaikat és problémáikat - igyekeznek munkálkodni az együttműködési stratégiák kialakításán - elfogadják, hogy a természeti, társadalmi sokféleség érték - kialakult bennük a másság elfogadása, az együttérzés embertársaik és a többi élőlény vonatkozásában - egységes életmód szerint élnek - képesek a globális problémák megértésére is - elfogadják, hogy az munka értékmérő és hogy a kiemelkedő

teljesítményért

jutalom jár - elkötelezettek lakóhelyük irányában, igyekeznek a helyi problémák megoldásában aktívan részt venni - helyes fogyasztói szokásokat alakítanak ki.

124

7. Kapcsolatok

1.

Bakonyi Természettudományi Múzeum - erdei iskola programok természetismereti részének lebonyolítása (Zirc)

2.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park - szakmai tanácsadás; információkérés

(Vp.)

3.

Csalán Környezetvédelmi Egyesület - környezetvédelmi vetélkedők;

szakmai

tanácsadás (Vp.) 4.

Erdei Iskola Egyesület - szakmai kapcsolattartás, egyesületi tagság (Bp.)

5.

Projektpedagógiai Társaság - szakmai kapcsolattartás, egyesületi tagság (Kecskemét)

6.

Környezeti Nevelési és Kommunikációs Propramiroda - pályázatok; információk (Bp.)

7.

Homoki Nagy István Oktatóközpont - környezetvédelmi vetélkedők (Vp.)

8.

Pangea Természetvédelmi és Környezetvédelmi Oktatóközpont (táborozás;

terepi

programok (Pénzesgyőr) 9.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának környezetvédelmi

referense -

szakmai tanácsadás, információkérés, közös rendezvények (Vp.) 10.

Kommunális Rt. - szerződéses kapcsolat a szelektív hulladékgyűjtésről, értékesítésről (Vp.)

11.

Ökoiskola Hálózat - szakmai tanácsadás, információcsere, közös rendezvények (Bp.)

125

8. Törvénytár

• 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. (lásd Kt.) • 42/1999. (X. 3.) OM rendelet az Országos szakértői ... névjegyzékről, tevékenységről • 24/2003. (VII. 19.) OM rendelet, amely a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosítása • Környezetvédelmi törvény (1995) • Természetvédelmi törvény (1996) • Állatok védelméről szóló törvény (1998) • Hulladékgazdálkodási törvény (2000) • Települési (megyei, helyi önkormányzati) környezetvédelmi programok • Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997-2002) • Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (1998; 2003) • Kt. 114.4.; 44.1.; • 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 54. 2. par.; 54.6. par. • 211/1997. (XI. 26.) kormányrendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről 6.1. par. • 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 28.2. par.

126

9. Felhasznált irodalom

1. Kerettantervi segédlet OM Bp. 2001. 2. Gulyás Pálné szerk.: A környzeti nevelési program, A környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása + mf. Természet- és Környezetvédő Tanácsok Egyesülete, Bp. 2003. 3. Segédanyag az iskolai környezeti nevelési program kidolgozásához Környezeti Nevelők Egyesülete, Miskolc, 2003. 4. Szilágyiné Somogyi Katalin - Ungvári Jánosné dr.: Hogyan készítsünk egészségnevelési és környezeti neveklési tervet? Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, 2003. 5. Új NAT Magyar Közlöny 2003/147. szám, Bp. 6. Nagy Vilmosné: Ajánlat az egészségnevelési és környezeti nevelési program elkészítéséhez Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 2003. 7. Kosztolányi Istvánné szerk.: Az erdei iskola hasznoskönyve Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 8. Nyiratiné Németh Ibolya - a magyar kiadás gondozója: Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Bp. 2000. 9. Victor András szerk.: Környezeti nevelés a tantervekben Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Bp. 1998.

127

128

Megjegyzés a 26. oldalhoz

A tanulók erdei iskolai költségeit (szállás, étkezés, utazás) a szülők viselik. Ugyanez vonatkozik a tanulmányi kirándulásra is. Az említett térítéses programokon a részvétel sem tanulónak, sem pedagógusnak nem tehető kötelezővé. Az intézményvezető igyekszik minden költségcsökkentő lehetőséget megkeresni. Pályázatokat készít, támogatókat keres. A kísérő nevelők térítési díját, utazási költségeit, túlmunkáért járó díjazását az intézmény saját költségvetéséből biztosítja. Erre külön támogatást a fenntartótól nem igényel. Az említett programok megvalósulásának tárgyi feltételeit az iskola biztosítja. Ez külön költségként a családok felé nem jelenik meg.

129

11. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmény (folyamatos módosítás alatt)

130

12. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az intézmény tervet készít minden évben a következő tanévre a tanulócsoportjainak szükséges: - tankönyvek - tanulmányi segédletek - taneszközök, egyéb felszerelési tárgyak tekintetében. Az iskola szülői munkaközössége törvényben meghatározott jogánál fogva véleményezi, illetve korlátozhatja a tervezetet (ez nem jelenti a felszerelések megvételének vétóját). Az elfogadott terv módosítására abban az esetben van lehetőség, ha a szülőre fizetési kötelezettség nem hárul. Az érintett szaktárgyi, illetve iskolaszakaszokat felölelő tagozati munkaközösségek az iskolavezetés közreműködésével készítik el az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök listáját. A kiválasztás legfőbb elvei: - NAT komform legyen - igazodjon a választott tantervhez - feleljen meg a pedagógiai célkitűzéseknek - vegye figyelembe a képzési formák sajátosságait (emelt szintű, általános tantervű) - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat - hagyományok

131

13. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

1. Az ellenőrzés és értékelés céljai Az ellenőrzés során a pedagógus lényeges, megbízható, érvényes információkat szerez a nevelés-oktatás folyamatáról, fő tényezőiről. Az értékelés során a pedagógus az információkat elemzi, viszonyítja a célokhoz, a követelményekhez. 2. Tanulói értékelések 2.1. Az értékelés általános alapelvei - egységes iskolai követelményrendszer szerint történik - az iskolai élet minden színterére kiterjed (magatartás, szorgalom, tantárgyi teljesítmény, szakköri munka, versenyeredmények) - személyre szóló, következetes, rendszeres - igazságos, tapintatos - nevelő hatású - gyermek, felnőtt számára egyaránt elérhető 2.2. Az értékelés típusai és funkciói 2.2.1. Diagnosztikus (helyzetfeltáró) Információszerzés arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak. Segítségével elsősorban besorolási döntéseket alapozhatunk meg, főként annak érdekében, hogy kialakítsuk az egyénre, illetve a csoportra szabott nevelési-oktatási stratégiákat. 2.2.2. Formatív (fejlesztő-formáló) A folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. A tanulási sikerek megerősítését, illetve a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását szolgálja, lehetővé téve a korrekciót a nevelési-oktatási célok, a tartalom és a folyamat területén. 2.2.3. Szummatív (minősítő) Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa, célja az összegzés, a záró minősítés.

132

3. Az értékelési típusok szerepe a nevelés-oktatás folyamatában 3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai

Általános iskola 1-8. évfolyam

Az alapfokú nevelésoktatás szakaszai

1-2.

Bevezető

3-4.

Kezdő

5-6.

Alapozó

7-8.

Fejlesztő

3.2. Az alapozó szakasz hosszabbodásának következményei A nevelés-oktatás folyamatában a három értékelési típus egymást kiegészítő alkalmazása segíti leginkább a hatékony fejlesztést. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszainak változása, a különböző szakaszok célja, feladatai, eljárásai meghatározzák ellenőrzésük, értékelésük módját is. A bevezető és a kezdő szakaszban előtérbe kerül a diagnosztikus értékelés, hiszen ezen időszakok fő célja a gyermeki személyiség egészére kiterjedő, differenciált információszerzés, hogy az egyéni fejlődési hiányok miatt szükségessé váló segítséget, a fejlődéshez a személyre szólóan szükséges körülményeket biztosítani lehessen. A diagnosztikus értékelés tárgya lehet az emberi tanulás mindhárom (kognitív, affektív és pszichomotoros) területe, ugyanakkor a fizikai, pszichológiai és környezeti tényezők feltárására is alkalmas.

4. Az értékelés minőségi és mennyiségi formái 4.1. Szöveges értékelés 4.1.1. Az szóbeli szöveges értékelés formái - folyamatos szóbeli értékelés a tanulóknak a munkavégzés közbeni viselkedésükről, tevékenységükről, tanulási teljesítményeikről - a tanulók önértékelése - a heti terv részeként, a hét zárásakor az úgynevezett heti értékelés - a szülők szóbeli tájékoztatása fogadóórán, családlátogatáson, szülői értekezleten a tanulók tanulási teljesítményeiről, a munkához, tanuláshoz való viszonyáról, a magatartási normákhoz való igazodásáról A szóbeli szöveges értékelést nevelő-oktató munkánk minden területén és szakaszában alkalmazzuk.

133

4.1.2. Az írásbeli szöveges értékelés 4.1.2.1. Területei • 1. évfolyamtól 4. évfolyam félévéig • 5-8. évfolyam: tantárgyi modulok esetében • 1-8. évfolyam: magatartással, szorgalommal, teljesítménnyel kapcsolatos dicsérő vagy elmarasztaló bejegyzések (lásd még: A jutalmazás és büntetés helyi rendszere) 4.1.2.2. Formái • szabadon fogalmazott (az értékelő szövegeket a tanárok, tanítók egyénileg fogalmazzák meg) •írásbeli munkák végére kerülhet, akár kiegészítve a mennyiségi értékelést, motiváló, differenciáltabb értelmezést adó, segítő céllal •1-4. évfolyamon az I. és III. negyedév értékelésére (meghatározott szempontok figyelembevételével) •dicsérő vagy elmarasztaló bejegyzésekre • meghatározott (a tantestületi munkaközösségek által elfogadott, összehangolt stílusú értékelő mondatok, szavak adják az értékelés kereteit) •1-4. évfolyamon félévi és év végi minősítéshez •tantárgyi modulok esetén félévkor és az év végén •egyéb szimbólumok 4.1.2.3. A minősítés fokozatai: 1-4. évfolyam félévéig: •kiválóan • jól • megfelelően teljesített • felzárkóztatásra szorul 5-8. évfolyam tantárgyi modulok:

jól megfelelt megfelelt nem felelt meg

4.2. Mennyiségi értékelés 4.2.1. Formái - százalékos értékelés - érdemjeggyel történő értékelés: a tanuló teljesítményének, előmenetelének tanítási év közbeni rendszeres értékelése - osztályzattal: a tanuló tudásának értékelését és minősítését szolgálja, megállapításának alapja az érdemjegyek, a tanuló évközi teljesítménye, illetve az osztályozó és más vizsgákon nyújtott teljesítménye - egyéb szimbólumokkal: a pedagógus által kialakított egyéni rendszer szerint (pontok, betűkódok segítségével)

134

4.2.2. Területei 2., 3., 4. évfolyam évközi 5-8. évfolyam 4.2.3. Fokozatai Ötfokú skálát alkalmazunk 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen A féléves bizonyítványban szerepelhet a "dicséretes ötös" (5d) és az "elégséges figyelmeztetéssel" (2f) értékelés is. Az év végi bizonyítványban minősítő kategória a "kitűnő". 4.3. Az értékeléssel kapcsolatos szabályok - A szöveges értékelés az értékelő naplóban, az Értékelő füzetben (vagy annak mellékleteként), illetve a bizonyítvány mellékleteként jelenik meg. - Az érdemjegyek az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe kerülnek. Az osztályzatok a napló mellett a félévi értesítőbe, a bizonyítványba és a törzslapba kerülnek. - Az érdemjegyekről és az osztályzatokról a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell. - Az értékelés alóli mentesség a törvényi előírásoknak megfelelően, az intézményvezető döntése alapján lehetséges. A mentességről szóló határozatot a szülő is kézhez kapja. - A félévi és év végi osztályzat megállapításához a tanulóknak minimum három részjeggyel kell rendelkeznie. - A jegyek javasolt száma: 1 órás tárgy esetén 3 2 órás tárgy esetén 4-5 3 órás tárgy esetén 5-6 4 vagy annál több 7 4.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei - A tanuló az előírt követelmények teljesítése esetén léphet magasabb évfolyamba. - Évfolyamismétlésre utasítható: - az a tanuló, aki igazolt, illetve igazolatlan mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni a követelményeket, továbbá - 1-4. évfolyamon: szülői kérésre, igazgatói döntéssel - 4-8. évfolyamon: kettőnél több tantárgyból elért elégtelen osztályzat esetén (ez esetben szülői kérésre a nevelőtestület engedélyezheti a javítóvizsgára való felkészülést)

135

5. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 5.1. Speciális elvek - havonta rendszeresen történik az osztályközösség és az osztályfőnök által - félévkor és év végén a nevelőtestület egyetértésével - a szorgalmi osztályzat figyelembe veszi az egyéni képességeket és az életkori sajátosságokat - az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok, minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.2. Fokozatai Négy fokozatú minősítést alkalmazunk Magatartás: 5 (példás) 4 (jó) Szorgalom: 5 (példás) 4 (jó)

3 (változó) 3 (változó)

2 (rossz) 2 (hanyag)

5.3. Magatartás érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat: Magatartás 1. Aktivitás, példamutatás 2. A közösségi célok érdekeinek figyelembevétele munkában való részvétel 3. Hatása a közösségre 4. Törődés társaival 5. Házirend betartása 6. Viselkedés, hangnem

7. Fegyelmezettség

Példás (5) igen magas fokú igen magas fokú élen jár pozitív gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan

nagyfokú

Jó (4) közepes

Változó (3) gyenge

ellene nem vét aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segítőkész

ingadozó

Rossz (2) negatív vagy romboló szemben áll

közömbös

érdektelen

nem árt

negatív

ingadozó részben tartja be udvariatlan, nyegle

közömbös, gátló sokat vét ellene durva, goromba

gyenge

elégtelen

betartja kívánnivalót hagy maga után megfelelő

Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

136

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, - a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is viszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 5.4. Szorgalom érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat:

1. 2.

3.

4. 5.

6.

Szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés

Példás (5) igényes kitartó, pontos, megbízható mindent elvégez

Általános tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés Többféle feladatot igen vállal-e? Munkabeosztás: igen jó - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli igen sokszor, információk felhasználása rendszeresen

Jó (4) figyelmes rendszeres

Változó (3) ingadozó rendszertelen

Hanyag (2) hanyag megbízhatatlan

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

keveset

ritkán

nem

jó

közepes

gyenge vagy nincs

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

A szorgalmat minősítő érdemjegy tartalma Példás 1. Tanulmányi munkában: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - életkörülmények helyzetét,

137

- képességek szintjét. Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2. Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3. Kötelességtudata: magasfokú, munkatempója állandó, felkészült, figyel, érdeklődő. 4. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó 1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Renszeresen és megbízhatóan dolgozik. 2. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie. 3. Általában felkészül, de különösen érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó 1. Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony jellegű. 4. Szétszórtság jellemzi. Hanyag 1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. Megjegyzés: A 2., 3. és 4. szempontnál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. 5.5. A jutalmazás és büntetés helyi rendszere Kiegészítés a magatartás, szorgalom értékeléséhez 1. A jutalmazás rendszere A jutalmazás lehet egyéni és csoportos - adhatja az osztályfőnök, szaktanár, igazgató, illetve a tantestület, bizonyos esetekben a Diákönkormányzat véleményének figyelembevételével. 2. Fokozatai - szóbeli osztályfőnöki/nevelői dicséret osztály előtt - írásbeli osztályfőnöki/nevelői dicséret - szóbeli igazgatói dicséret iskolai közösség előtt - írásbeli igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - "jó tanuló, jó sportoló" díj - az iskola által alapított Deák-díj (4. és 8. évfolyam) - felterjesztés magasabb elismerésre

138

3. Dicséretek Osztályfőnöki, szaktanári dicséret adható - kiváló szakköri munkáért - szaktárgyi versenyeken, vetélkedőkön való részvételért - a közösségért végzett munkáért - kiemelkedő ügyeleti munkáért - kiemelkedő hetesi munkáért - az iskola hírnevét öregbítő tevékenységért - a környezet rendjéért végzett munkáért - az iskolai hagyományok ápolásáért Igazgatói dicséret jár a - megyei, országos versenyen elért helyezésért - az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő tevékenységért Nevelőtestületi dicséret adható - példamutató magatartásért, kiemelkedő tanulmányi munkáért "Jó tanuló, jó sportoló" díj adható, - kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért Deák-díj adható - 4 éves példamutató tanulmányi és közösségi munkáért, az iskola életében való aktív részvételért. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni! 1. A büntetés rendszere A büntetés - alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz - arányos az elkövetett szabályszegéssel - nem lehet megalázó és kollektív 2. Fokozatai - szaktanári figyelmeztetés - szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés - írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, intő - igazgatói figyelmeztetés, intő - fegyelmi eljárás (76. §. 1. bekezdés) 3. Büntetések Szaktanári figyelmeztetés adható, ha a tanuló - felszerelése rendszeresen hiányzik - házi feladatot nem készít, nem pótol - az órai munkában nem vesz részt, zavarja társait

139

Osztályfőnöki, nevelői figyelmeztetés, intő - házirend megszegése - verekedés, durvaság - trágár beszéd - szándékos rongálás - ellenőrző hiánya (félévente: 3-nál szóbeli, 6-nál írásbeli) - késés - dohányzás - igazolatlan hiányzás - jegyhamisítás - rendszeres hazudozás Igazgatói figyelmeztető, intő adható - az előzőekben felsoroltak újbóli előfordulása - kisebbek megfélemlítése - lopás esetén Nevelőtestületi eljárás folytatható - a fegyelmi eljárás törvényi előírásainak megfelelően. A figyelmeztetések írásban a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba kerülnek! 6. A számonkérés (beszámoltatás) formái 6.1. Írásbeli számonkérés műfajai Műfaj Témazáró dolgozat

Definíció Egy egész témaegységet az összefüggései mentén jelenítteti meg a tanulóval Esszé típusú dolgozat A meglévő ismeretek alkotó alkalmazását kéri a tanulótól Röpdolgozat Nem a téma egészét, hanem csak kiragadott részletét (egységét) kéri számon Írásbeli felelet Az elmúlt órák tananyagát kéri számon. Lehet egy kérdést részletesen kifejtő, összefüggéseit feltáró fogalmazás, vagy az egész leckét átfogó kérdésekre adott egy-két szavas vagy mondatos válasz Teszt Több lehetséges válasz közül kell a jó megoldást kiválasztani a tanulónak, a ráismerés szintjén kell az ismereteket alkalmaznia. (Hasonló válaszok esetén biztos tudást igényel) Szódolgozat Idegen nyelvekből a szavak ismeretét ellenőrzi új szavak, egy témakörbe tartozó szavak, egy nyelvtani probléma köré csoportosuló szavak adott időre leíratásával Házi dolgozat Meghatározott téma önálló kifejtése megjelölt műfajban

140

6.2. A szóbeli számonkérés műfajai Műfaj Felelet Felelet eszközhasználattal Memoriter Kiselőadás

Definíció Tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrész saját megfogalmazásban történő elmondása pl. térkép, táblai vonalzó, körző, kísérleti eszközök Szó szerint, könyv nélkül megtanulandó szöveg visszaadása Egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó (monologikus) kifejtése

6.3. A számonkéréssel kapcsolatos fontosabb szabályok • A számonkérések értékelése osztálynaplóban, tájékoztató füzetben és ellenőrzőben is rögzítésre kerül. • A témazáró és esszé típusú dolgozatokat pirossal, a többi érdemjegyet kékkel jelöljük. A különböző műfajok elkülönítésére más színt is alkalmazhat a pedagógus a • munkaközösség megállapodása szerint. • Törekedni kell az írásbeliség és a szóbeliség megfelelő arányának kialakítására • Testnevelés órán írásbeli számonkérés nem lehetséges. 6.4. A dolgozatok rendje • A témazáró dolgozatok számát a tantárgy heti óraszámának és a tananyag ütemezésének megfelelően a szaktanár, illetve a szakmai munkaközösség határozza el. • A dolgozatokat a tanmenetben tervezni kell. • A kijavított dolgozatokat két évig meg kell őrizni. • Egy osztályban egy napon maximum két témazáró dolgozatot lehet íratni. • A dolgozatok időpontját egy héttel előre be kell jelenteni. • A tanárnak kötelessége, hogy a dolgozatokat két héten belül kijavítva kiadja. 6.5. A mérések rendje - Diagnosztikus fejlődésvizsgálat Az I. évfolyam első félévében történik A felmérés eredménye mutatja a bemeneti értékeket, lehetőséget teremtve az iskolal által "hozzáadott érték" reális mérésére - Az 1. és 3. évfolyam végén: olvasás-szövegértés számolási készség - OKÉV által szervezett felmérések 6. és 8. évfolyamon matematikai eszköztudás olvasás és szövegértés - A tanulók fizikai állapotának egysége mérése. Évente két alkalommal történik. (Hungarofit és Mini hungarofit) - Neveltségi szint vizsgálat Az igazgató által meghatározott, az éves munkaprogramban rögzített időőpontban 4. és 7.

141

évfolyamon - A szakmai munkaközösség által tervezett, munkatervben rögzített mérések 7. Az otthoni felkészülés 7.1. A házi feladat - a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási rendszer - az elsajátított ismeretanyag, tevékenység begyakorlására, elmélyítésére vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgál 7.2. A házi feladat legfontosabb kritériumai - gondosan előkészített és kijelölt - sikeresen megoldható (nehézsége, terjedelme megfelel a tanulók képességének, életkorának) -kapcsolódik a tanórai anyaghoz - szinkronban van a későbbi írásbeli munkákkal, előkészíti azokat - rendszeresen ellenőrzött, értékelt - elmulasztása előre meghatározott és közölt konzekvenciákkal jár - lehetőséget kell adni a pótlására - minősítése szaktanári kompetencia

7.3. A házi feladat típusai 7.3.1. Szóbeli házi feladat • memoriter: szó szerint megtanulandó anyag • saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészek 7.3.2. Írásbeli házi feladat - munkafüzet vagy feladatlap kitöltése - a tankönyv kérdéseire adott válaszok - vázlatkészítés - fogalmazás, házi dolgozat, napló írása - teszt kitöltése 7.3.3. Gyakorlati cselekvéses feladat - tárgyak megformálása - gyűjtőmunka - számítógépes gyakorlati feladata 7.4. A házi feladat adásának korlátai - nem lehet büntető célzatú - 1-4. évfolyamon az iskolaotthoni, napközi otthoni szervezeti forma időkeretében kell előkészíteni

142

Döntési szintek:

-

Nevelőtestületi értekezletek Vezetőségi megbeszélések Vezetői megbeszélések Munkaközösségi megbeszélések Iskolagyűlés Diáktanács kuratóriumi ülés

Döntési rendszer Szakmai programok kidolgozásánál Team work előkészítés önálló munkavégzés tantestület elé terjesztés megvitatás végleges forma tantestületi döntés