MOTTÓ : a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést a magány és

MOTTÓ : „a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen…” (Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1851)

NAGY PÁL

AZ OSKOLAI BIZONYSÁGTÓL AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁIG

Debrecen, 2010

A kötet megjelenését támogatta:

Lektorálta:

Technikai szerkesztő

Tördelő szerkesztő

Készült

példányban ISBN ISSN

nyomdában

Bevezető

BEVEZETŐ

A

5

Bevezető

6

Az alsófokú oktatás rövid története

Az alsófokú oktatás rövid története

Magyarországon az iskoláztatás kezdetei Szent István koráig nyúlnak vissza, amikor az iskolák a római katolikus egyház keretében működtek. Az iskola az egyház rendjébe tagozódó intézmény volt. A protestantizmus elterjedésével szűnt meg az addig egységes jellegű iskoláztatás. A magyar oktatásügyet először Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete, a „Ratio Educationis „foglalta szervezeti egységbe. Ez a rendelet kiterjedt az alsófokú oktatásra, az elemi (nemzeti) iskolákra is. Ez az iskola egy-két vagy háromtanítós falusi, kisvárosi vagy nagyobb városi iskola volt 3-3 évfolyammal. Célkitűzéseik között szerepelt az elemi szintű oktatás színvonalának fejlesztése, a falusi iskolák számának növelése. A rendelet például azt is előírta, hogy minden 6-12 év közötti gyermeknek kötelező iskolába járni. A rendelet első része az iskolaügy szervezetét és igazgatását tartalmazta. 1776. aug. 5-én kiadott tanügyi-igazgatási rendelet 9 tankerületre osztotta Magyarországot, amelynek élén a tankerületi királyi főigazgató állt, akinek a munkáját a népiskolai tanfelügyelő segítette. A tankerületek székhelye Buda, Pozsony, Győr, Pécs, Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Nagyvárad és Zágráb voltak. Az 1777-es Ratio Educationis megszövegezői a tanítóképzés új intézménytípusát, a normaiskolát (kiemelt anyanyelvi iskolák) vezették be. A Ratio Educationis az első hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanulók minősítése, rangsorolása. 1778-ban nyílt meg Budán az első magyarországi rajziskola /Schola Graphidis/. 1781-ban jelent meg az első állami népiskolai rendtartás. 1782-ben a korábbi kilencről hatra csökkentették a magyarországi tankerületek számát, ez a rendszer 1850-ig maradt változatlan. 1783-ban előírták a céhekben tanuló inasoknak a vasárnapi rajziskola látogatását. Az 1802. január 15-én kelt 327. számú királyi rendelet iskola állítására kötelezte azokat a községeket, amelyekben a népiskolás korú gyermekek száma meghaladta az ötvenet.

7

Az alsófokú oktatás rövid története Az 1806. nov. 4.-én kihirdetett második Ratio Educationis fontos elemei közé tartozott, hogy a lányok iskoláztatására különös gondot fordítottak. Lefektették a polgári iskolák alapjait, nemzetiségi és vallási türelmet hirdettek az oktatásban. A korábban kötelező német nyelv most válaszhatóvá vált, a gimnáziumokban az oktatás nyelve továbbra is a latin maradt. Az 1806. évi Ratio Educationis teret nyitott a magyar nyelv ill. az anyanyelv iskolai használatának. Egyszerűsítette és ésszerűsítette a tantárgyi rendszert. A II. Ratio Educationis részletesen tárgyalta a tanulók elbírálását, amelynek alapja az emlékezőtehetség. A rendelet 6 kerületre osztotta be az országot. Ez az új rendelet 1848-ig meghatározta a magyar közoktatás és nevelésügy irányvonalát. 1844. évi II. törvénycikk a magyar nyelv és nemzetiségről az alábbiakban rendelkezik: 9. §. Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belöli iskolákban közoktatás nyelve a magyar legyen. Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1845 1845. július l6-án jelent meg a Helytartótanács első magyar nyelvű népiskolai rendelkezése, „Magyarország elemi tanodáinak szabályai” címmel. A szabályzat 10 fejezetből és 88 paragrafusból áll. Ebből kiemelésre érdemes az I. fejezet 1. §.-a: „Valamint átaljában a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést, a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen, s így az élet működéseire, és jövő pályájára szív és értelmileg kimiveltessék, úgy különösen az elemi Tanodák feladata az, hogy azokban az említett nevelésnek s különféle további folytonos oktatásnak biztos alapja aránylag megvettessék.” III. fejezet: Oktatás tárgyai, vagyis tanulmányok az elemi Tanodákban. 21. §. Az alsó elemi Tanodák első osztályában taníttatik: a) A' keresztény hitvallás az alsó tanodák számára kitűzött kis katechismusból, az evangelium könnyű magyarázatával. b) Sz. Irás, ó szövetség, érdekes kivonatban. c) Erkölcstan rövid példákban: e' három tárgy az egyházi tanító által külön órákban előadva.

8

Az alsófokú oktatás rövid története d) Olvasás elemei, azaz: betű ismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A' falusi Tanodákban egyedül anyai nyelven. e) Írás: betűképzés, és szóba foglalás. f) Számtan első elemei. g) Ez osztály számára készített olvasó könyvbőli kérdezgető magyarázat olvasás közben. 22-ik §. A' II-ik elemi osztály tanulmányai ezek: a) A' keresztény hitvallás valamivel bővebben, a' kitűzött könyv szerint. b) Sz, Irás, új szövetség alkalmas kivonatban. c) Erkölcstan, buzdító példákban 's az evangeliom könnyű magyarázatával. Mind ez a' lelkitanítótól előadva. d) Folytonos olvasás nyomtatványokból és kéziratokból anya- és magyar nyelven. A' falusi Tanodákban egyedül anyanyelven. e) Szintúgy az irás is. f) Számtan, az egész, elvont, és megnevezett számok első négy számvetés nemei. A' forgásban lévő pénz nemeinek 's mértékeknek fölbontása 's átváltása, emlékezetbőli gyakorlás; jövedelem 's kiadások jegyzékének módja, tört számok, és arany szabály. g) Olvasás, az olvasó könyv közbevetőleges magyarázgatása, taglalása. h) Áhitatos éneklet' szerény, illő, kellemes és buzgó hangoni gyakorlata. 23-ik §. Minden alsó elemi tanodákban, tehát a' fölsőkkel kapcsolatban lévőkben is ugyanazon, minden osztály számára külön szerkesztett, tanodai könyvek használandók. Ugy a' tanmád is (methodus) mind ezekben egy forma. Mindazáltal az olvasó könyv tárgyaiból, a' tanítványok rendeltetésére Egyelve, hasonszellemüek választathatnak, 's a' jövő élet szükségeire tekintve bővebb magyarázgatással olvastathatnak. 24-ik §. A' harmadik elemi osztályban taníttatik: a) A' keresztény hitvallás bővebben előadva, erkölcsi tan minden kötelességekre és erényekre főbbvonalokban kiterjesztve. A' sz. Írás mind a' két szövetsége és az Evangyeliom könnyebb magyarázata a' tanodai lelki Tanító által. b) Olvasás anya- és magyar nyelven. c) Irás, szinte anya- és magyar nyelven a' szép és helyes irás szabályai szerint. d) Latin szavak olvasása és irása azoknak, kik a' közép, tudományos tanodákba (gymnasia) lépendnek.

9

Az alsófokú oktatás rövid története e) Anya nyelvtan. f) Magyar-nyelvtan, hol ez nem anyai. A' kapcsolt részekben e' helyett igazi és tiszta horvát nyelvtan. g) A' közéletben előforduló szükségekre nézve eszme és gondolat fogalmazás gyakorlatilag. h) Számtan: az arany és társasági számfejtés (szabály) példákkal; mértékek ismerése és alkalmazása a' különféle honi mértékek és pénznemek egymáshozi arányuk, 's fölváltásuk; az emlékezetbűli gyakorlás folytatása. i) Olvasó és egyéb tanodai könyvekkel ez osztály is el lesz látva. 25-ik §. A' IV-ik elemi osztály első évi folyamában a' tanulmányok ezek: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan, az ezen osztály számára szerkesztett könyv szerint. b) Számtan: az arányokról és viszonyokról, az úgy nevezett arány és társasági összített számfejtés, a' vegyítés és csere számszabályai. c) Szép és helyes irás, előmondás, vagyis hallás után. d) Magyar és német nyelvtan, azaz: e' két nyelv szabályai. (Horváth országban a' tiszta horvát és német nyelvtan, és a' magyar nyelv elemei.) e) Fogalmazás példákkal 's hon kidolgozandó föladatokkal. f) Polgári építészet. g) Rajzolás, kivált a' mesterségek 's művészetekben többnyire olly igen szükséges körvonal- 's vázlatrajzolás. h) Népszerű földmértan. i) Magyarország 's Ausztriai birodalom földleirása. j) A' szépolvasás gyakorlására, taglaló magyarázatra, és a' gondolatok' utánzássali fogalmazására egy a' legjelesb magyar és német irókból kiszemelt levelek, leiratok, beszélyek 's történetek példaként használandók. 26-ik §. A' IV-ik osztály második évi folyamában taníttatnak: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan. b) A' számtan' minden egyszerű és összitett megfejtés' szabályai, a' kereskedés, üzérkedés 's nagyobb gyárokban előforduló esetekre alkalmazva; az egyszerű és összített kamat számvetés; az előzőlegi és láncz számfejtés, c) Szépirás. d) Magyar:.és német nyelvtanból a' szókötés szabályai, levélszerkesztés 's bővebb fogalmazástan példákkal és hon kidolgozandó föladatokkal. (Horvátországban a' tiszta horvát és német nyelvkötés szabályai 's magyar nyelv elemei.) e) Rajzolás.

10

Az alsófokú oktatás rövid története f) Polgári épitészet. g) Tömény (Stereometria) mértan, vagy is a' zömök testek származása, köbmérése és viszonyai. h) Erőműtan: azaz egyszerű és néhány összített erőművek ismerete; ez erő- és súlyarány, 's ennek alkalmazása és használata. Magyarország elemi tanodáinak szabályainak III. fejezette eredeti formában megtalálható az 1. mellékletben.

A szabályzat lényeges intézkedéseket hozott. Az elemi iskolát két tagozatra bontotta, melynek tanítási nyelve a tanulók anyanyelve lett. A nemzetiségek lakta területek iskoláiban a magyart is tanítani kellett, de a latint csak a felső elemi 3. osztályában, a gimnáziumba készülőknek kellett elsajátítani. Az alsó elemi tananyaga mindenki számára azonos volt. A szabályzat a népiskolai struktúra alapjának az alsó elemi iskolát deklarálta, melyet falun, városon egyaránt meg kellett szervezni. Ennek két évfolyama volt. A felső elemi két évfolyamát azoknak kellett elvégezni, akik mesterséget akartak tanulni vagy felsőbb iskolát végezni. A negyedik évfolyamot két év alatt végezhették el azok, akik nem kívántak bővebb oktatást nyerni. A felső osztályokban a tananyag mechanikával, építészeti ismeretekkel, természettannal, földrajzzal egészült ki. Elírta a női tanodákat, ahol a tananyag a női pozícióhoz, szerepkörhöz kapcsolódott. Ez az iskolatípus már valóban megfelelt a polgári igényeknek is. Az alsó elemi elvégzését minden 6-l2 éves korú gyermek számára kötelezővé tették, az iskolába járás mulasztásáért pénzbüntetéssel sújtották a szülőket. A népiskolai közoktatás tárgyában kiadott 1868. évi XXXVIII. Törvénycikk az első olyan törvény, amely a magyar oktatásüggyel átfogóan foglalkozik. 1868. évi XXXVIII. törvénycikk A tanítás kötelezettsége és szabadsága szerint 1. §. Minden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek a házában gyermekek, mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket (ha nevelésükről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodnak) nyilvános iskolába járatni, életidejük 6-ik évének betöltésétől egészen 12-ik, illetőleg 15-ik év betöltéséig. 4. §. Ha a szülő nem tesz eleget, első ízben 50 koronára, második ízben 1 forintra harmadik ízben 2 forintra, negyedik ízben 4 forintra büntetik meg. 6. §. Tanszabadság elve: a szülőknek joga a gyermekeit háznál vagy bármely más vallású magán, vagy nyilvános intézetben neveltetni. Erről

11

Az alsófokú oktatás rövid története azonban bizonyítványt kell felmutatni, hogy legalább olyan oktatásban részesülnek, mint a nyilvános elemi népiskolában részesülnének. A háznál tanulóknak évente vizsgát kell tennie. 8. §. Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. 9. §. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák. 10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam. A III. fejezet az alábbi alapvető, fontos kitételeket tartalmazza: A népiskolákban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: − hit-és erkölcstan − olvasás és írás − fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete − nyelvtan − természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékére, ahol a tanulók élnek − hazai földleírás és története − gyakorlati útmutatások a mezőgazdaság és különösen a kertészet köréből − polgári jogok és kötelességek ismertetése − ének − testgyakorlás, tekintettel a katonai gyakorlatra − hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve − hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen Az V. fejezet a községi népoktatási tanintézetekkel szembeni követelményeket fogalmazza meg: Olyan községekben, ahol a hitfelekezetek nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles a tanintézetet felállítani – felekezetei különbség nélkül. − egy tanteremben 60 gyermek, 1 gyermekre 8-12 négyszögölnyi helyet számítva, tágas, világos és könnyen szellőztethető tantermet kell építeni − fiú és leánygyermekek külön teremben tanítandók − szegénységüket kimutató gyermekek ingyen kapnak tankönyvet − egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat

12

Az alsófokú oktatás rövid története − − −

minden község köteles iskolai alapot létesíteni az iskolaépület és a tanítólak építése és fenntartása a községet illeti ha önerőből nem képes mindenre, állami segítségért folyamodhat

A) Elemi népiskolák 44. §. Oly községekben, melyekben megfelelő tanintézettel bíró egyház vagy egyházak hívein kívül, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a község köteles közös népiskolát állítani. 47. §. A tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak, vagy tanyai iskolák állításával vagy járó-kelő (ambuláns ) tanítók alkalmazásával. 48. §. Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint a hat évig tartó mindennapi és a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanítást. A mindennapi iskolába kötelesek járni 6-12 éves korig, kivétel, akik 4 év elemi oktatás után felsőbb tanintézetbe (polgári, középiskola) lépnek, s ott legalább 2 évig tanulnak. 50. §. A 12.évűket betöltött gyermekek , akik a mindennapi iskolában a tanfolyamot befejezték, ismétlő iskolába kötelesek járni. 51. § Szegénységüket kimutatni tudó gyermekek tandíjat nem fizetnek. 52. §. Tanórák száma hetenként: mindennapi iskolában 20, legfeljebb 25 lehet. Az ismétlő iskolában hetenként télen 5, nyáron 2 óra. 53. §. 10 éves korig télen-nyáron kötelesek iskolába járni, a 10 évesnél idősebb gyermekek nyáron a legnagyobb dologidőben csak vasárnapi iskolába járjanak 54. §. A szorgalmi idő : faluban legalább 8, városban 9 hónap legyen. 55. §. A községi elemi népiskolákban köteles tárgyak: − hit- és erkölcstan − írás és olvasás − fejbeli és jegyekkel számolás és a hazai mértékek és pénznemek ismerete − nyelvtan − beszéd- és értelem gyakorlat − hazai földleírás és történet − némi általános földleírás és történet − természettan és − természettan elemei (életmód, vidék) − gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből − polgári jogok és kötelezettség tanítása − ének − testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra

13

Az alsófokú oktatás rövid története 58. §. Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike, ahol több ajkú a lakosság és a község megengedi, különböző ajkú segédtanítók is választhatók. B) Felsőbb népiskola 59. §. Oly falvak és városok, melyek legalább ötezer lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolát, vagy polgári iskolát állítani. Egymástól legfeljebb egy fél mérföldre lévő községek együtt is állíthatnak iskolát. 61. §. A tanfolyam a fiúk számára három, a lányok számára két év. Az iskolához be kell mutatni a hatosztályú népiskolai bizonyítványt, vagy felvételi vizsgát kell tenni a felső népiskola alapjául szolgáló tantárgyakból. Fiúk és lánygyermekek elkülönítve tanítandók. Tantárgyak a fiúk számára: − hit és erkölcstan − szépírás és rajz − anyanyelv − ahol a tanítási nyelv nem a magyar, ott magyar nyelv − számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal − természettan és természetrajz, különös tekintettel a földművelésre és iparra − földrajz és történet (általános és hazai) − mezei gazdaságtan alapvonalai − hazai alkotmánytan − egyszerű könyvvitel − testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra − ének Lányoknak: − hit- és erkölcstan − szépírás és rajz − számtan − anyanyelv − amely iskolában a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv − földrajz és történet − természettan, természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és a női foglalkozásra) − ének − női kézimunkák

14

Az alsófokú oktatás rövid története gy felsőbb népiskolában legfeljebb két rendes és egy segédtanító működik. Tanóra egy-egy osztálynak hetenként legalább 18, és legföljebb 24 óra lehet a hittani órákkal együtt. Egy tanító hetenként 30 óránál többet nem köteles tanítani. A felsőbb népiskola nem bizonyult életképesnek, száma jelentéktelen maradt, az első világháború után meg is szűnt. A magyar nyelv kötelező tantárgyként való tanítását az 1879. évi XVIII. törvény vezette be. Az alábbi részlet a Hódmezővásárhelyi felsőbb népiskolák, 1881-82. évi értesítőjéből származik: …a gazdasági és ipari szakosztállyal megtoldott felsőbb népiskola 188182-ik évi életéből: A Felsőbb népiskolába a tanév elején a beiratkozások és a felvételi vizsgák augusztus hó 29-ikétől - szeptember hó 4-ig tarttattak meg, az előadások pedig szeptember hó 5-én kezdettek meg s fennakadás nélkül folytattattak az egész iskolaévben, mert habár városunkban a ragályos vörheny és roncsoló toroklob uralkodtak, e járványos betegségek nem lepték meg tömegesebben tanítványainkat. Gond fordíttatott arra, hogy az ezen betegségekbe esett tanulók a tanórákat felgyógyulásukig ne látogassák, valamint olyanok se jöjjenek fel az iskolába, akiknek lakásukon e betegségek uralkodtak. A tantárgyak tanításánál, mint eddigelé mindig a lefolyt tanévben is gyakorlati tanmódot követtünk, mely - bár a tanítónak sokkal inkább nehezére esik, mint a másféle módszer – de fokozza a tanulók előadó és erősbíti értelmi tehetségét. Az I. II. III. osztályban a törvény szabta tárgyakon és közórákon kívül a szőlészet, kertészet, méhészet és fatenyésztés mintagazdasági intéző által 16 órán át gyakoroltattatott. Intézetünkben a tanulók évi szorgalma átlag középszerűnek mondható, magaviseletük tekintetében azonban sok kívánnivaló van mindig. Ennek okát abban véljük, hogy különböző helybeli és vidéki iskolákból jött tanulóink nem eléggé fegyelmezettek. Ez az, amivel tanítótestületnek éppúgy, mint az egyes tanítóknak évközben még mindig küzdeni kellett. Legrosszabb magaviseletű volt a gazdasági (IV-ik). szakosztály, melyeknek sokszor volt szüksége a komolyabb megintésre. Szorgalmuk is a leglazább volt. Az ismétlő iskolák. Ilyen iskola a városban 12, s a tanyák között 4 van felállítva, az egyes hitfelekezetek iskolai helyiségeiben, s tanítói vezetés mellett, kik a tanítást vasárnak délelőtt 10-12 óráig, és szerda délután 4-6 óráig teljesítik. Tanulóit legnagyobb részben a mesterségen lévő inasok képezik, s éppen ezen körülmény egyik legfőbb oka annak, hogy dacára a népoktatási törvény ide vonatkozó részének, az ismétlő iskolák nagyon gyéren látogattatnak, mert az

15

Az alsófokú oktatás rövid története iparosok még mindig vonakodnak eleget tenni a törvény, s kor követelésének, ahelyett, hogy maguk szorgalmaznák a náluk lévő iparos tanulókat az iskolába járásba való pontos feljárásra, inkább elvonják attól. Hogy e bajon segítve legyen, az iskolaszék 13-15 éves tankötelesek névjegyzékének egy példányát az iskolába járatás ellenőrizhetősége végett tegye közhírré, hogy a szülők iskolaköteles gyermekeiket rendes időben iskolába adják. A felsőbb leányiskola 1881-82. tanévének rövid története. Felsőbb leányiskolánk hetedik évét végezte be ezen elmúlt iskolai évvel. Mi tanítók örömmel tapasztaltuk, hogy munkánk lépésről lépésre könnyebbül az által, hogy az ezen intézetet fenntartó hatóság minden tőle telhető módot és alkalmat elkövet arra nézve, hogy nehéz feladatunknak mindinkább megfelelhessünk. Tanító testületünk, mint eddigelé mindig, a múlt tanévben is azon törekedett, hogy a kitűzött cél felé vezesse a növendékeket, s magát az intézetet keresetté és jóhírűvé tegye a nagyközönség előtt. Intézetünket ezen elmúlt tanévben azon kitüntetés is érte, hogy a Budapesten tartott országos nőipar-kiállításon az intézeti növendékek által készített kézimunkák ügyes készítéséért bronzéremmel és díszokmánnyal tüntettetett ki. A növendékek iskolalátogatásban tanúsított szorgalma a múlt évekéhez képest nagymértékben csökkent, ez azonban nem a hanyagságban találja okát, hanem azon kedvezőtlen körülményben, hogy számosan estek közülük betegségbe, s némelyeket a betegség nagyon hosszú ideig otthon tartott. Ilyen betegségek valának: a toroklob, vörheny és himlő, melyek szerencsére nem kívántak áldozatot. Tanulásbeli szorgalmukat illetőleg néhány növendéket kivéve jól nyilatkozhatunk. Szükségesnek véljük még azt is megemlíteni, hogy ezen tanévben a rajz az előkészítő osztályban is taníttatott, továbbá, hogy a konyhakertészet rendszeres tanítását is ezen évben kezdtük meg, gyakorló helyül szolgálván az iskolai helyiségnél lévő kert. C) Polgári iskolák A polgári társadalom megerősödése hívta életre azt az iskolatípust, amely a legfontosabb alapismereteket nyújtó népiskola és a nagyobb tanulmányokra előkészítő klasszikus, latin középiskola között helyezkedett el, és gyakorlati képzést nyújtott elsősorban a polgárság alsóbb rétegei számára. Az új iskolafajta születése Európában a 18. századra esett. Ilyennek indult a reáliskola, amely a következő században középiskolává fejlődött. Ide sorolható a francia felsőbb népiskola, a német bürgerschule, stadtschule, mittelschule. A polgári iskolában szinte kezdettől fogva bevezették az anyanyelvi oktatást.

16

Az alsófokú oktatás rövid története Nagyobb teret kapott a természettudomány, a szemléltetés elve, és az élettel való kapcsolatában egy praktikus szemléletet alakított ki. A polgári iskola négyosztályos változata terjedt el. Oka az iskolarendszer szerkezeti felépítésében (4+4+4), illetve a minősítő jog szegénységében keresendő, mivel a hatosztályos polgári iskola nem jogosított egyéves katonai szolgálatra. Hazánkban a polgári iskola története visszanyúlik az 1868. évi XXXVIII. törvényt megelőző évtizedig. A polgári nemzetté válás folyamata az egész kultúra polgári korszerűsítésének kérdését is napirendre tűzte. Nagyobb szerephez jutottak a gyakorlati ismeretek. Nagyobb figyelem fordult a természettudományos ismeretek felé, fellazították az antik műveltség és a latin nyelv egyeduralmát. A polgári törekvések a latin nyelv mellett az anyanyelvi oktatást szorgalmazták. Az alsóbb fokú iskolát meghaladó oktatás egyre inkább differenciálódott - polgári iskola, reáliskola, majd a különféle szakiskolák. Magyarországon az első polgári iskolát (Bürgerschule) a német ajkú evangélikus városi polgárság létesítette a 18. század végén. A pozsonyi evangélikus egyházközösség 1785-ben, Sopronban, 1738-ban állított fel ilyen típusú iskolát. A reformkorban Pozsonyban, Brassóban, Pesten szerveztek polgári iskolát. Kezdetben a református és katolikus egyház nem tanúsít érdeklődést eziránt az iskolatípus iránt ,ez adódott abból is, hogy a városi polgárság inkább német ajkú és evangélikus vallású volt. A polgári iskolában a nevelés célja, hogy a kikerülő diákok a mesterségüket kellő észszerűséggel tudják űzni. A polgári iskolában nagyobb hangsúly esett a gyakorlati ismeretekre, számolásra, fogalmazásra, fizikára, természetrajzra, földrajzra, egészségtanra és modern nyelvre. A polgári iskolával foglalkozó első hazai mű szerzője Liedermann Márton lőcsei rektor volt. A polgári iskola a három osztályos és a hat évfolyamú elemi iskolára épült. Schwartz Gyula 1861-től a polgári iskola törvénybe foglalt megszervezése mellett foglalt állást „nékünk minden megyében kell egy reáliskola és 3-4 polgári iskola, mint ahány gimnázium van. A polgári iskola ne magánvállalkozás legyen, ne is a felekezetek ügye, hanem a törvényhozás útján rendezett „merőben világi fogalom”. Az 1868. évi XXX.VIII. törvény 5. fejezetében öltött testet a polgári iskolai gondolat. Az intézménytípus hazai története1945-ig tart, az utolsó polgári iskolai bizonyítványt 1948-ban adták ki.

17

Az alsófokú oktatás rövid története Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül. 68. §. A polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára hat év, lányok számára négy év. Felvételt az nyerhet, aki a népiskola első négy osztályát elvégezte, vagy felvételi vizsgát tesz a megfelelő ismeretekből. Egy tanító 50 növendéknél többet nem taníthat. A fiú és a lány növendékek külön tanítandók. A polgári iskola egy-egy osztály növendékeinek tanórája legalább 24, legfeljebb 26 lehet, beleértve a hit- és erkölcstant is. 74. §. A polgári iskola tantárgyai: − hit- és erkölcstan − anyanyelvi iránytan és irodalom − ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv − ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamtól kezdve a német nyelv − számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig − mértan, hazai és egyetemes − földrajz, hazai és egyetemes − történelem, hazai és egyetemes − természetrajz, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra − természettan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra − vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra − mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére − statisztika, köz-, magán- és váltójog alapvonalai − könyvvitel − rajz, mértannal összhangba véve és szépírás − ének, test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, amit a község ereje enged, és rendkívüli órákban a latin, francia, zene, ipargyakorlat. A mezőgazdasági ismeretek gyakorlókertekben, ipartant az iskola mellett felállított iparos tanműhelyekben kell tanítani. Fontos dokumentum a „Tanterv a polgári fiúiskolák számára”- kiadta a Vallás és Közoktatási miniszter 1879. év szeptember 12-én 25.409. számú rendeletével. Az 1879-es tanterv szerint a polgári iskola célja a közéletre tartozó olyan általános műveltség nyújtása, amelyre, a tudományos pályára nem törekvő, minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. A hat évfolyamos reáliskola és az 1883. évi XXX. törvény rendelkezései, a hatosztályos polgári iskola előtt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárták, az alsófokú tisztviselői állásokra (állami szolgálatú kezelő-

18

Az alsófokú oktatás rövid története személyzet, vasúti, postai altiszti) pedig a négy osztály elvégzése is jogosított. Ez a törvény kiváltságos helyzetet biztosított a gimnáziumoknak és az ekkor 8 osztályra emelkedett reáliskoláknak. Rendezni kellett a polgári iskolából a gimnáziumba ill. a gimnáziumból a polgáriba átlépők helyzetét is. Ha egy polgári iskolai tanuló gimnáziumba akart átmenni latin nyelvből, ha reáliskolába francia nyelvből kellett vizsgát tennie.(VKM 21.056/1876. rendelete) Gimnáziumból és reáliskolából az léphetett át polgáriba, akinek elsőrendű bizonyítványa volt, vagy másodrendű bizonyítvány esetén nem volt elégtelen osztályzata kivéve, görög és latin nyelvet, illetve a franciát. Apponyi Albert második kultuszminisztersége idején 1918-ban, új tanterv kiadására került sor. Eszerint: „A polgári iskola célja, hogy növendékeit gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa, és ezzel egyrészt közvetlenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú reáliskolákra előkészítse.” A tanterv olyan művelődési anyagot állított össze, amely a IV. osztály végéig is befejezett egészet alkotott. Az 1918-as tanév órarendje a VMK 70.002 rendeletében jelent meg. A Tanácsköztársaság a nyolc osztályos, általános népiskola bevezetésével a polgári iskola megszüntetése mellett foglalt állást. Az 1868-as törvényben megfogalmazott polgári iskola jelentőségét, fontosságát mutatja az is, hogy 1927-ben ismét az országgyűlés hozott törvényt a működéséről. 1927. évi XII. törvénycikk a polgári iskolák feladatát a következőkben határozta meg: „A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azon felül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése. A polgári fiúiskola rendes tárgyai: leányiskola rendes tárgyai : − hit-és erkölcstan – hit és erkölcstan − magyar nyelv – magyar nyelv − történelem – német nyelv − földrajz – történelem − számtan és mértan, könyvvitel – földrajz − növénytan és állattan – számtan és mértan − ásványtan és vegytan – növénytan és állattan − természettan – ásványtan és vegytan − élet- és egészségtani ismeretek – élet- és egészségtani ismeretek

19

Az alsófokú oktatás rövid története háztartási nevelési ismeretek − mezőgazdasági és ipari ismeretek – rajz − ének – szépírás − rajz, szépírás – női kézimunka − testgyakorlás – ének − kézimunka – testgyakorlás A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolákban rendkívüli tárgyak (valamely élőnyelv, gyors-és gépírás, zene stb.) is taníthatók. 3. §. A polgári iskola évfolyamai: mind a fiú- mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 4. §. A polgári iskolába való felvétel: A polgári iskola első osztályába csak olyan tanuló vehető fel , aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte. 5. §. A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26. III. és IV. osztályban 28. 7. §. A fiuk és leányok együttes oktatása kivételesen, átmenetileg megengedett az iskola kellő benépesítéséig. Polgári iskolát állíthat: állam, törvényhatóság, község, felekezet, társulat és magános. A tanterv kimondja, hogy a polgári iskola egy sajátos iskolatípus, nem szakiskola, hanem az általános képző iskolák közé tartozik. Fokozott szellemi tevékenységre, önálló kezdeményezőképességre kívánja nevelni tanulóit. „A megértést, ügyességet és öntevékenységet kell bennük fejleszteni” Fontos szerepe van a kísérleteknek, kirándulásoknak, szemléltetésnek, mindig keresik a gyakorlati élettel való kapcsolatot. A nevelés feladatait részletesen fejtette ki a polgári iskoláról szóló törvény 1930-ban megjelent végrehajtási utasítása (VKM 640.037/1930.) −

közgazdasági és jogi ismeretek

–

A nevelés fő pillérei: − erkölcsi tulajdonságok, felelősségérzet, kötelességtudás, egyszerűség − nemzeti szellemű nevelés: a nemzeti múlt tisztelete A végrehajtási utasítás az országot 4 polgári iskolai tankerületre osztotta: Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged székhellyel. Az 1935. VI. törvény, a tanügyigazgatás átszervezésével, 8 kerületet szervezett az országban, élén a tankerületi főigazgatóval. Az 1940-ben életbe lépett polgári iskolai új Rendtartás már erre a törvényre hivatkozik, amikor a vezetés, ügyvitel és igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Az iskolai munka fő célja továbbra is a nevelés.

20

Az alsófokú oktatás rövid története A népiskolából a polgári iskolába való átmenetet könnyítette meg egy rendelet 1942-ben (VKM 107. 478/1942) A jórendű bizonyítvánnyal rendelkező és sikeres felvételi vizsgát tett népiskolai tanuló, az V. osztály elvégzése után a polgári iskola II .osztályában, a VI. osztály elvégzése után pedig a polgári iskola III. osztályában, a népiskola VII-VIII. osztály vagy a népiskola I. és II. osztályának elvégzése után a polgári iskola IV. osztályában tanulhatott tovább. A VKM 58701/1941. rendelete engedélyezte a polgári iskolákban a szlovák, rutén, román szerb és horvát nyelvek rendkívüli tárgyként való oktatását. 1945-ben a polgári iskola már nem indíthatott első osztályt. A polgári iskola jó hagyományait igazolja az is, hogy az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni. Az 1940. évi XX. törvénycikk Az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. 1. §. A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra, és további tanulmányokra is képessé tegye. 2. §. A népiskolának nyolc osztálya van. A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az első, második, harmadik és a negyedik, a felső tagozat pedig- falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítási tervvel- az ötödik, hatodik hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában. 3. §. A népiskola első osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelőző június 30. napjáig már betöltötte. 4. §. A gyermek 8 tanéven át mindennapi népiskolai oktatásban és nevelésben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezőgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a 9. évben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban részesül. 6. §. Az iskolai év a népiskolában szeptember hó első napjával kezdődik és augusztus hó 31. napján fejeződik be. 7. §. A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elsejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet. A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónap rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig tart. A kilencedik évben a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet.

21

Az alsófokú oktatás rövid története 8. §. Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenként valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. 10. §. A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a közismereti tárgyakon felül városi, népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi népiskolákban mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a lányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak. 11. §. Az a tanuló, aki a népiskola felső tagozatát, az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetén tanulmányait az 1938. XIII. törvénycikk 3. részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja. A honvédelmi ismeretek című tantárgy iskolai tanítása a M. Kir. Vallásés Közoktatásügyi miniszter 106.396/1942. VKM rendeletével került bevezetésre. 1. §. (1)A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedőtanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, a felső ipariskolában, az ipariszakiskolában a fiútanulók tanítására irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942/43. iskolai évtől kezdve a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevő tantárgyat- tanítani kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtől kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Ezt módosította a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 8100/1943. VKM. számú rendelete. 1. §. (1) A 106.396/1942. VKM. számú rendelettel (a vallás-és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlöny, 406.oldal) bevezetett honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegű iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek című tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítőjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni.

22

Az alsófokú oktatás rövid története A 8777/1943. VKM. számú rendelet értelmében: 1. §. (1) A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedőtanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzőintézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtől kezdve a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövő tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban , amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek , a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban, és minden más jellegű leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. Az ilyen iskola, illetőleg osztály tanulójának félévi értesítőjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. A Honvédelmi ismeretek tanítása az együttes oktatású iskolákban, és az iparos- és kereskedő tanonciskolák leányosztályaiban. a rendelet értelmében következőképpen történt: „Ha a honvédelmi ismeretek külön tanítását az együttes oktatású iskolákban a tanárok foglalkoztatásának mértéke egyáltalán nem teszi lehetővé, vagy pedig a leánytanulók csekély száma nem indokolja, a fiú – és leánytanulókat a fiútanulók számára megállapított tanterv szerint együttesen lehet honvédelmi ismeretére tanítani. Az együttes tanításra az engedélyt a tankerületi Kir. Főigazgató- egyházi hatóság alatt álló iskolákban az egyházi hatóság- adja meg. Engedély adható arra is, hogy a külön oktatást a leány osztályok összevonásával végezzék.” Megvizsgálva 1945 előtti Magyarország iskolarendszerét azt látjuk, hogy többféle lehetőség közül választhattak a tanulók, ha tovább akartak tanulni a négy elemi osztály elvégzése után. Tízéves koruktól kezdve a gyermekek háromfajta iskolában folytathatták tanulmányaikat. A népiskola negyedik osztályának elvégzése után a hat illetve nyolcosztályos népiskolákban, a négyosztályos polgári iskolában vagy a nyolcosztályos gimnáziumban tanulhattak tovább. E három iskolafajta abban különbözött egymástól, hogy mire képesített. A népiskolai bizonyítvánnyal rendelkező gyermek semmiféle felsőbb iskolába nem iratkozhatott be, ennek az iskolának nem volt képesítő jellege. A polgári iskola is zsákutcás iskola volt a továbbtanu-

23

Az alsófokú oktatás rövid története lás szempontjából: ennek az iskolának a négy osztályát elvégző 14 éves gyermek beiratkozhatott olyan középfokú iskolába, amelyekben korlátozott érvényességű érettségi bizonyítványt kapott, ezzel azonban egyetemre nem lehetett jelentkezni. Csak a nyolcosztályos gimnázium első osztályába beiratkozott 10 éves gyermek remélhetett olyan érettségi bizonyítványt, amely minden pályára és minden irányba történő továbbtanulásra jogosította. A köznevelés reformtervét a VKM. 1945. nyarára készítette el. A tervezet a tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. Az egységes nyolcosztályos iskolát ez a tervezet eredeti formájában még nem tartalmazta, négy éves alapfokú és négy éves középiskola kötelezővé tételét javasolta. A terv nem a nyolcosztályos népiskola általánossá tételét javasolta, hanem új, magasabb műveltséget nyújtó iskoláét, amellyel egyidejűleg a polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályai megszűntek volna. Az általános iskola létrehozását, az iskolarendszer reformjának megkezdését 6650/1945. ME. Számú rendelet írta elő. A minisztertanács 1945. augusztus 15-i ülésén kimondta, hogy „a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztálya helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni.” Az általános iskola fokozatos kiépülésével először vált lehetővé a magyar iskolarendszerben, hogy minden tanköteles gyermek 6-l4. éves korig azonos tanterv szerint ugyanolyan továbbtanulási lehetőséggel végezze alaptanulmányait. Az 1945-ös tanévben az általános iskola l-5. osztályának megnyitását, az 1946/47-es tanévben az 1-7. osztály megszervezését írták elő. Az iskolák államosítását 1948. június 16-án iktatta törvénybe az országgyűlés, az 1948. XXXIII. Törvénycikkel. Az 1945 és 1949 közötti időben a régi iskolarendszer fokozatos átalakítása történt meg. A népiskolák, amelyek az új iskolarendszer létrehozása idején is működtek, a 6- 12 éves tanulók oktatását látták el. Ezek kezdetben négy osztállyal, majd az 1940. évi XX. törvény alapján nyolcosztályos formában működtek tovább. A nyolcosztályos általános iskola, a nyolcosztályos népiskola, a négyosztályos polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályának beolvasztásával, a 6- 14 éves korú iskolakötelesek számára létrehozott új iskolatípus. Az iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye.

24

Az alsófokú oktatás rövid története A 6650/1945 ME. rendelet értelmében a polgári iskola I-IV. osztálya helyébe az általános iskola lépett. A fokozatosan leépülő polgári iskolának az 1947/48-as iskolai évben már csak az utolsó osztályai működtek. Az 1951. évi 15. törvényerejű rendelet a tankötelezettségről és az általános iskolákról az alábbi fontosabb rendelkezéseket hozta: 1. §. (1) Minden gyermek köteles hatodik életévének betöltése után nyolc tanéven át megszakítás nélkül tanulmányokat folytatni. 2. §. (1) A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését közvetlenül követő szeptember hó l. napjával kezdődik és megszakítás nélkül annak a tanévnek a végéig tart , amelyben a gyermek tizennegyedik életévét betölti. 10. §. (1) Az általános iskola szervezése és fenntartása kizárólag állami feladat. 12. §. (1) Az általános iskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. (2) A nyolc osztályos általános iskola alsó és felső tagozatra oszlik. 13. §. (1) Az általános iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv. 19. §. Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít. A művelődésügyi miniszter 146/1958. M.M. számú utasítása értelmében, az általános iskolákban és a gimnáziumokban bevezetésre került a műszaki gyakorlati nevelés. „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képző iskolákban a műszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztéséről kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelő szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A műszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, előkészíti a tanulókat képességeinek megfelelő pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelőmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-től „gyakorlati foglalkozás” címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni Általános iskola. A minisztérium a gyakorlati foglalkozások tantervét két változatban adja ki: az ipari és a mezőgazdasági területen működő általános iskolák részére.

25

Az alsófokú oktatás rövid története A tanterv tartalmazza a gyakorlati foglalkozások tanításának célját, valamint tananyagát és az osztályonkénti követelményeket. A helyi viszonyok lehetőségek és igények alapján a helyi tanmenetben rögzítik a gyakorlati foglalkozásokat tanító iskolák és a náluk tanítandó tananyagot. A mezőgazdasági területek tanterve alapján készített helyi tanmenetben a tájjellegnek megfelelő helyi mezőgazdasági ágazatokkal lehet nagyobb mértékben foglalkozni. Lányiskolákban vagy leány osztályokban női kézimunkát és háztartási munkát lehet tanítani. Az 1961. évi III. törvény rendelkezik a tankötelezettség felemeléséről: 3. §. (1) A tankötelezettség a gyermek 6.életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik. Tankötelezettségének kezdetekor minden gyermeket általános iskolába kell beíratni (2) Az általános iskolába a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. 9. §. (1) Az alsó fokú oktatás-nevelés általános iskolákban, illetve továbbképző iskolákban folyik. (3) Az általános iskolának nyolc, a továbbképző iskolának két évfolyama van. Az 1962. évi 13. törvényerejű rendelet szerint a 14. életévét betöltött gyermeket az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése előtt az iskolai szorgalmi idő alatt mind alkalmi, mind pedig rendszeres munkára alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha az oktatási intézmény rendszeres látogatása alól az iskola igazgatója felmentette. A művelődésügyi miniszter 164/1968. MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezik. 1. Az általános iskolák 7.és 8.osztályában , továbbá a középfokú oktatási intézményekben az előirt tantárgyak rendszerébe beépítve honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhető a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése. 2. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra előkészítse. 3. A honvédelmi ismeretek oktatását fokozatosan kell bevezetni akként, hogy az 1968/69. tanévben az általános iskolák 7. osztályában, valamint

26

Az alsófokú oktatás rövid története a többi érintett oktatási intézmény első osztályában, illetőleg évfolyamán kezdjék meg. 4. A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelező. 5. A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra: − az általános iskolákban és osztályonként 6 órát − a szakmunkás képzőiskolákban (intézetekben) a képzés időtartalma alatt kétéves képzés esetén 40 órát, hároméves képzés esetén pedig 60 órát − a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idő alatt 80 órát. 6. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet megállapítani, illetőleg abból vizsgát tenni nem kell, a más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket az illető tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minősíteni. Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. 7. osztály (évi 6 óra) A honvédelmi ismeretek feladata, hogy megalapozza az ifjúság felkészítését a szocialista haza védelmére, hozzájáruljon az általános iskolai tanulók azon személyiségi jegyeinek kialakításához, amelyek a honvédelemhez elengedhetetlenek. Ennek érdekében a más tárgyak óráin már elsajátított ismeretekkel és kialakuló meggyőződéssel együtthatásban − fokozza a tanulók szeretetét szocialista hazánk és hadserege iránt, − keltse fel a tanulók érdeklődését a honvédelem iránt, − nyújtson elemi bevezetést a polgári védelmi és lövészeti ismeretekbe Kiegészítés a tanítás anyagához. 1. A haza védelme /l óra/ − A magyar néphadsereg fegyvernemei és szakcsapatai rendfokozatok. 2. Polgári védelmi ismeretek /l óra/ − A polgári védelem célja, szervei és ezek feladata. − A lakosság feladata a hátország védelmében. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ − Honvédelmi rajverseny különböző akadályelemekkel. − Akadályelemek: árokugrás, függeszkedés vízszintes kötélen, kislabda /kézigránát/, egyensúlyozás gerendán, sebesültszállítás kézen. 4. Lövészet /2 óra/ − A lövészet biztonsági szabályai.

27

Az alsófokú oktatás rövid története −

Testhelyzet, célzás, billentyű elhúzás. Lőgyakorlat légpuskával.

8. osztály (évi 6 óra) 1. A haza védelme /l óra/ − A varsói szerződés: együttműködés a szocialista országok hadseregei között. A Szovjetunió hadserege a Varsói Szerződés fő ereje. 2. Polgári védelmi ismeretek /1 óra/ − Egyéni szükség és védőeszközök, készítésük és használatuk. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ − Honvédelmi rajverseny különböző akadályelemekkel. 4. Lövészet /2 óra/ − Célzási hibák, helyesbítések. − Lőgyakorlat légpuskával. Az 1978/79.tanévtől a honvédelmi ismeretek oktatásáról szóló utasítások hatályukat vesztették. Ezzel megszűnt a honvédelmi ismeretek oktatása az alapfokú és a középfokú oktatási intézetekben. Az 1973. évi 24. törvényerejű rendelet értelmében: „Az általános iskolába a gyermeknek a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésőbb annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben 16. életévét betölti. A gyermeknek 14. életévének betöltése után külön engedéllyel a dolgozók általános iskoláját is látogathatja.” 1985. évi I. törvény az Oktatásról Ennek III. fejezete foglalkozik az alapfokú iskolai nevelés-oktatás intézményeivel. 69. §. Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás az általános iskolákban folyik 70. §. (1) Az általános iskola kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez alapvető képességeket és igényeket, megalapozza az általános műveltséget és a tudományos világnézetet. Gondoskodik a különböző képességű, illetőleg az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről (2) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. 72. §. A nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és a középfokú iskolába való jelentkezésre jogosít. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 6. §. (1) A Magyar Köztársaságban – az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.

28

Az alsófokú oktatás rövid története (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. 7. §. (3) A tankötelezettség az általános iskolában, és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolákban is teljesíthető.

29

Az alsófokú oktatás rövid története

Függelék

Az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos példaként álljon itt a földművelésügyi miniszter, valamint a vallás-és közoktatásügyi miniszter 53.800/1945. F.M. számú rendeletével létrehozott Magyar Gazdaképző Iskola szabályzata. I. rész. Szervezeti szabályok. Az iskola címe: A Magyar Gazdaképző Iskola. A Gazdaképző Iskolának két tagozata van. a. mezőgazdasági tagozat két évfolyammal. b. háztartási tagozat egy évfolyammal. 5. §. A gazdaképzőnek csak rendes tanulói lehetnek. A gazdaképző magánúton nem végezhető el. Felvételhez betöltött 18 éves életkor, a népiskola VIII. osztályának vagy középiskola négy alsó osztályának elvégzése (ott, ahol a 8 osztályos népiskola nem rendszeresíttetett, átmenetileg a VI. népiskolai osztály elvégzése után is felvehető a tanuló a 14. életév elérése után). A gazdaképző mezőgazdasági tagozatára fiú és lánytanulók, a háztartási tagozatra csak lánytanulók vehetők fel. II. Rész. Ima. Minden nap az első tanítási óra megkezdése előtt, és az aznapi utolsó tanítási óra befejezése után rövid imát kell tartani. A tanítás előtti imádság szövege a következő: „Kérünk Téged jóságos Istenünk, segíts bennünket és add ránk áldásodat, hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban és mindenben kövessük szent akaratodat. Légy velünk, hogy hű gyermekeidhez méltóan éljünk, fele barátaink javára, lelkünk üdvösségére és a Te szent Neved dicsőségére. Ámen.” A tanítás utáni imádság szövege a következő: „Hálát adunk neked mennyei Atyánk, hogy kegyelmedből ma is előbbre jutottunk magunknak és világodnak megismerésében. Vezess, kérünk tovább az igaz élet útján a jóság és boldogság felé. Áldd meg jó Atyánk édes hazánkat, szüleinket és nevelőinket, áldd meg mindannyiunkat és add, hogy mi is áldjunk téged mindörökre. Ámen.”

30

Az alsófokú oktatás rövid története 30. §. A tanulók mérése. A tanulókat bevonulásuktól kezdve minden hónap 15-én - lehetőleg étkezés előtt és felsőkabát nélkül - meg kell mérni. A megállapított testsúlyukat külön, ezt a célt szolgáló táblázaton kell számon tartani úgy, hogy abból a tanulók súlyváltozása, testi fejlődése egyenként megállapítható legyen. A tanulók átlagos testsúlyát és annak változását a tantestületi ülésen jelenti a tanulóotthon felügyelője. 53. §. A tanuló kötelessége tanárai iránt. A tanuló a tudomásul vett fegyelmi szabályokat, a tanári kar minden tagjának, minden rendeletét köteles betartani, minden tanára iránt tiszteletet és engedelmességet tanúsítani. Az engedelmesség megtagadása vagy a tiszteletlenség súlyos fegyelmi vétség. 55. §. A nemzeti zászló tisztelete. Valahányszor a tanuló a nemzeti lobogó alatt felvonuló csoporttal /honvédség/ találkozik, az előirt módon tisztelegni köteles. A tanuló nemcsak feljebbvalóit és elöljáróit, hanem a polgári és társadalmi vezetői és ismerőseit is az előirt módon köteles köszönteni. 57. §. Formasapka. A fiú tanulók részére a gazdaképzőnél magyaros formasapka kötelező. A formasapkát az igazgató a tanuló költségén szerzi be, formasapkában a köszönés tisztelgéssel történik. 61. §. Felelősségre vonás és kiszabható büntetések. Az igazgató vonja felelősségre azt a tanulót, aki: a gazdaképző hírnevét veszélyezteti, társaira káros hatást vagy rossz befolyást gyakorol, elöljáróját, feljebbvalóját megsérti. A vétséget elkövető hallgató kilenc féle különböző elmarasztalásban részesül. 65. §. A tanuló értékének elbírálása az összefoglalásokon. Az osztályozó összefoglalásokon a tantervbe felvett összes közismereti és szaktárgyakban, valamint a gyakorlati foglalkoztatásokban tanúsított előmenetelt és szorgalmat, továbbá a rendszeretetet és magaviseletet is el kell bírálni. Az elbírálás osztályozással történik és annak feljegyzésére a következő érdemjegyek szolgálnak: Előmenetel: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat Szorgalom: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat

Rendszeretet: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat 31

Az alsófokú oktatás rövid története

Magaviselet: kitűnő 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat IV. rész. Ima. Felkeléskor és lefekvéskor minden tanuló a vallása által előirt imát magában, mondja. Étkezés előtt és után közös imát kell mondani a tanulóknak, mégpedig állva, fennhangon, a legidősebb szobaparancsnok felhívására. Az imák szövege országosan egyöntetű: Étkezés előtt ”Jó Istenünk légy vendégünk áldd meg amit adtál nékünk, Ámen.”

32

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Az alapfokú iskolai oktatásban résztvevő tanulók tanulmányi munkájának értékelésre szolgáló dokumentumok lehetnek egy oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok, illetve több oldalas nyomtatványok. Ezen nyomtatványokat nevezték: Értesítőnek, Tanulmányi Értesítőnek Értesítő Könyvecskének, Népiskolai bizonyítványnak, Bizonyítványnak. Az alapfokú iskolai oktatással kapcsolatos az 1868. évi XXXVIII. törvény, amit az első önálló magyar népoktatás tárgyában adtak ki. Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskolák egységes négy évfolyamos átalakítását szolgálta. Az 1940. évi XX. Törvény az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskola létrehozásáról, a 6650/1945. ME rendelet a nyolc osztályos általános iskolák szervezéséről-, ami a népiskolák alsó négy osztályából, a polgári iskolák és gimnáziumok alsó négy osztályából jött létre- rendelkezett. Az 1951. évi 15. tvr. rendelet a tankötelezettségről és az általános iskolákról, az 1961. évi III. törvény az alapfokú oktatásról, az 1985. évi I. törvény III. fejezete az alapfokú iskolai nevelésről intézkedett.

Az egy oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok

Az 1822-ben, Jászberényben kiadott Danner Jakab 8 esztendős tanuló OSKOLAI BIZONYSÁGA, hogy a II. osztályt sikeresen elvégezte.

33

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1836-37 iskolai évben Papp Mór 12 éves tanuló vallástanból, latin nyelvből, szófejtésből német és magyar nyelvből az ország természeti és növényzeti történetéből, szépírásból és helyes írásból, aritmetikából és Magyarország földrajzából iskoláztatott classis primaként.

Az osztályzat a tudományokban és bölcseletekben való előmenetel dolgában. Kálmán András 19 éves magyar Karcag Nagykun Kálmán Samuel úrtól születet. Legmagasabb tudományokat hallgatott a Debrecen Ref. iskolában 1809. szeptembertől 1813. szeptemberig. Elvégezte mind a filozófia, mind az elméleti és gyakorlati oktatást, tiszta és alkalmazott fizikát, történelmet, hittant és erkölcstant. Emines volt az első osztály mindegyik tárgyából. Az erkölcsök dolgában jámbor és sérthetetlen 1813. szeptember 21-én. Kiadta Tóth Mihály a Kollégium seniora.

34

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Spitzer Géza az elemi népiskola első osztályának anyagából 1892/93-as tanévben tanított tárgyakból jeles szintű osztályzatot nyert, mint magán tanuló. Magántanulóknak egy bizottság előtt kellett számot adni tudásukról. A bizottság tagjai az iskolaszék elnöke, az igazgatótanító, az osztálytanító a hitoktató.

35

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Római katolikus elemi népiskolai bizonyítvány az 1898/99-es iskolai évből. A tanuló magaviselete jó, szorgalma kellő. Látható, hogy a tantárgyak értékelésénél a kitűnő eredményt az egyes osztályzat jelölte.

36

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Papp Imre II. osztályos tanuló részére kiállított református elemi iskolai ÉRTESÍTŐ az 1908/09-es tanévről.

37

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Papp Imre III. osztályos tanuló részére kiállított ÉRTESITŐ az 1909/10. tanévről. Ezek az ÉRTESITŐK bizonyítványul nem használhatók.

38

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai bizonyítvány az 1913/14-ik iskolai évről. A tanuló általánosan jeles osztályzatot nyert, erkölcsi magaviselete példás, szorgalma változó értékeléssel.

39

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai bizonyítvány, amelyet 1923. június 20-án állítottak ki egy második osztályos magántanuló részére. A bizonyítványt aláírta az iskolaszéki elnök, a hitoktató. A magaviselet és a szorgalom értékelésére nem kerül sor, csak tantárgyakban tanúsított előmenetelt osztályozták.

40

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári Fiú-iskolai bizonyítvány a debreceni Kereskedő Társulat által fenntartott polgári fiú-iskolából. A tanított tantárgyakból az 1917. évi december hó 19-22-ik napján tartott magánvizsgálaton a vallás és a közoktatási miniszter úr 1917. év november hó 26-ik napján 179243/1917 sz. alatt kelt engedélye alapján magán vizsgálatot tett, s ez alkalommal a következő osztályzatot nyerte: Erkölcsi magaviselete: a debreceni rendőr-főkapitányság által kiállított hatósági bizonyítvány szerint: kifogástalan. Hit- és erkölcstan, saját lelkésze bizonyítványa szerint: jó A következő érdemjegyeket használták: 1, 2, 3, 4. Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Magaviselet: jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, rossz. Szorgalom: dicséretes, kellő, változó, csekély. Írásbeli dolgozatok külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. A bizonyítványt aláírta a kir. tanfelügyelő, az igazgató, az osztályfőnök.

41

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári Leányiskolai bizonyítvány, a poprádi állami községi polgári leányiskola első osztályában 1918/19-es tanévből. A bizonyítványt aláírta a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató és az osztályfőnök. Az érdemjegyek fokozatai azonosak a debreceni osztályzással.

42

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Polgári fiú-iskolai bizonyítvány az 1919/20. tanévről, a debreceni Kereskedő- Társulat által fenntartott polgári fiú-iskola negyedik osztályában tanított tárgyakból. A tantestület évzáró tanácskozásának határozata szerint felsőbb osztályba léphet. (Majd csak az 1927. évi törvény intézkedik arról, hogy a polgári iskola négy évfolyamossá válik.)

43

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Értesítő az 1931/32. tanév első félévében elért tanulmányi előmenetelről (az érdemjegyeket számokban vannak megadva).

44

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1933/34-es polgári leányiskolai bizonyítvány amelynek a formája és az tartalmi része nem változott a korábbiakhoz képest.

45

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Több oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok

Az 1868. évi XXXVIII. Törvény alapján készült Pestvárosi elemi népiskolai Rendszabályzat és Értesítő az 1872/73-as tanévből, amelyet a Czukor utczai leányiskola IV. osztályú tanulója számára adtak ki. A dokumentum szerkezeti felépítése hasonlóságot mutat a később kiadott Elemi népiskolai Értesítő Könyvecskékkel. Az Iskolai Értesítő havonta értékeli a tanulók magaviseletét, szorgalmát és előmenetelét. Az értesítő I. pontja felhívás a szülőkhöz, a II. pont a tanulókra vonatkozó rendtartási és fegyelmi szabályokat tartalmazza.

46

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az értesítő könyvecske első példányai az országos Pedagógia Múzeumban láthatóak. Az Értesítő Könyvecskékre vonatkozó (minden valószínűség szerint az első) törvényi utalás a következő rendeletben olvasható: M. Kir. Vallás és Közoktatási miniszter 1901. évi 32055. számú rendelete az állami elemi népiskolai gondnokság szervezetére és ügyrendjére vonatkozó utasítás tárgyában” (Magyar Rendeletek Tára 1901) Az utasítás szerint a nyomdai úton készült az alapfokú oktatásban használt dokumentumokat az iskolák államosításáig, 1945-ig használták. Az egyes dokumentumok logója jelzi azt is, hogy állami illetve egyházi iskolák tanulóinak adták alkalmazásra. A dokumentumok beosztásában kisebb változások voltak az idők folyamán. Lényeges kiemelni még azt is, hogy a könyvecskék tartalmaztak a kitöltésre Utasításokat, az osztályzásokra vonatkozó kifejezéseket és talán a legfontosabb, hogy található benne Jó tanácsok a könyvecske gazdájának. Ilyen jellegű írások az 1945 után kiadott bizonyítványokban egyáltalán nem szerepelnek. Az utasításnak megfelelően nyomdai úton elkészült népiskolai értesítő könyvecskék felépítésében tartalmában, szerkezetükben az 1945-ig nincs változás, ezért az elsők közt kiadott elemi népiskolai értesítő könyvecskét az alábbi részletességgel mutatjuk be.

47

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az értesítő könyvecske első példánya az Országos Pedagógia Múzeumban látható. Az értesítő könyvecske a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 32.055/901. számú rendelete alapján 1901-ben került forgalomba. Elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1904

48

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A fedőlap belső oldalán: Az Utasítás az Értesítőkönyvecske kitöltésére, kezelésére Ezen lap alján van: Erkölcsi magaviselet jelzésére szolgál: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető A szorgalomjelzésre: 1=dicséretes, 2=változó, 3=hanyag A tanulásbeli előmenetel jelzésére: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges 5=elégtelen

A belív első oldalán Az Általános adatok találhatók Az Értesítő Könyvecske 4-ik oldala: ISKOLAI ÉRTESÍTŐ Karácsonykor:

Magaviselet

Húsvétkor:

Magaviselet

49

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Állami Elemi Népiskolai Értesítő Könyvecske 1910/11. tanévből.

Évközi értesítő Karácsonykor és Húsvétkor. Ilyenkor a tanuló magaviseletét, szorgalmát, előmenetelét értékelték. Pontos utasítással szabályozták, hogyan kell kitölteni és kezelni az értesítőt.

50

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Izraelita népiskolai értesítő könyvecske 1919/20-as tanévből.

51

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

52

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az izraelita elemi népiskolai Értesítő Könyvecske szerkezetében azonos az állami népiskolai értesítő könyvecskékkel, eltérés csak abban van, hogy a Hit – és erkölcstan az alábbi részletezéssel szerepel: −

Héber olvasás

−

Biblia történet

−

Biblia fordítás

53

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi iskola Értesítő Könyvecskéje 1916-1922-es tanév Az érdemjegyeket nem számokkal, hanem betűkkel kell beírni, s a fokozatok jelzésére a következő kifejezéseket kell használni: Erkölcsi magaviselet: példás, jó, szabályszerű, nem szabályszerű Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag Előmenetel: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1921-1925. tanévből

Az érdemjegyeket az értesítőbe nem számokkal, hanem betűkkel kell feltüntetni, a fokozatok részére a következő szavak használandók: erkölcsi magaviseletnél: dicséretes, jó, tűrhető szorgalomnál: dicséretes, változó, hanyag előmenetelnél: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen

54

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1928-1934 az elemi népiskola 1-6 osztálya, 1934-1937 a gazdasági ismétlőiskola 13 osztálya.

Osztályzások: Magaviseletre: l=példás, 2=jó, 3=szabályszerű, 4= kevésbé szabályszerű, 5=rossz Szorgalomra: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó, 4=hanyag, 5=csekély Tantárgyakra: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Írásbeli dolgozatokra: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tűrhető, 4=rendetlen Félévi Értesítő január hónapban adták ki. Osztályozásra került a magaviselet, szorgalom, előmenetel írásbeli dolgozatok külalakja. Az értesítőben a szorgalomnál ernyedetlen kifejezést használják. Az évközi Értesítőt karácsonykor és húsvétkor kapták a tanulók. Szükséges tudnivalók az Értesítő belső lapjain, elől és hátul találhatóak.

55

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő könyvecske 1937-42 években

az elemi népiskola 6 osztálya, és a tiszafüredi Gazdasági Továbbképző Iskola 1-3 osztálya.

56

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Elemi népiskolai értesítő könyvecske 1933-1934 és 1934-35 évekből, az elemi népiskola 1-6. osztálya számára.

57

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskola típust, mint már erről említés történt, egységesen négy évfolyamos iskolává alakította át. Valószínű, hogy a polgári iskolai bizonyítvány az 1934-es évben vagy azt követő évben, egy keményfedelű, 13 számozott oldalú TANULMÁNYI ÉRTESITŐ alakban került forgalomba és a polgári iskola megszűnéséig használták. Félévkor: Félévi Értesítő, évvégén Bizonyítvány kifejezéssel adják ki a dokumentumokat.

Lázár Gyula bizonyítványa a püspökladányi m. kir. állami polgári fiúiskola első osztályában, az 1935/36-os iskolai évben tanúsított előmeneteléről. Bizonyítványt minden évvégén kaptak a tanulók.. Aki a négy osztályt sikeresen elvégezte, az a „polgári iskolai tanulmányait befejezte” záradékkal ellátott bizonyítványt kapott. A bizonyítványban használt érdemjegyek: Érdemjegyek: 1, 2, 3, 4. Magaviselet: példás, jó tűrhető, rossz Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen. Az l944/45-ös tanév első félévében az iskola félévi értesítőt nem állított ki.

58

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Írásbeli dolgozatának külső alakja: csinos, rendes, tűrhető rendelten Félévkor: Félévi Értesítő, évvégén bizonyítvány kifejezéssel adják ki a dokumentumokat.

59

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1938/39. tanévtől 20 oldalas zsidó népiskolai értesítő Bölcs, aki uralkodik indulatain. Gazdag, aki megelégszik osztályrészével. Tiszteletnek örvend az aki tiszteletben tartja megbecsüli társait. Akit az emberek szeretnek, Isten is szereti. - szólnak az intelmek az értesítő első oldalán.

60

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1938/39 tanévév

61

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Beregszászi Lajos, a derecskei református elemi népiskola VI. osztályát 1921/22-ben tanévben befejezte. A vallás és közoktatásügyi miniszter 107.478/1942 sz. rendelete alapján lehetőség volt arra, hogy a polgári iskolába beiratkozzon és az 1942/43 és az 1943/44-es tanévben magán tanulóként a polgári iskola első három év anyagából vizsgát tegyen.

62

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Római Katolikus Polgári Leányiskola Tanulmányi Értesítője Polgári iskolai tanulmányait befejezte. 1940-1944

Jegyzetben: Felvettem a líceum első osztályába Jászberény, 1945. júl. 23. (Tanítóképző Intézet).

63

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református elemi népiskolai Értesítő Könyvecske 1939-1943 tanév

Osztályzatok: Magaviselet: dicséretes, jó, tűrhető Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag Előmenetel: kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Évközi értesítőt karácsonykor, húsvétkor kaptak a tanulók, amelyben a magaviseletet, szorgalmat és az előmenetelt értékelték. Az 1942/43-as tanévben a félévi értesítő már részletes osztályzással készült.

64

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Református népiskolai ÉRTESITŐKÖNYV 1943-44-es tanév Kalóz Lajost az 1936/37-es tanévben beíratták a tiszafüredi református elemi népiskolába, a hatosztályos iskolát 1941/42-es évben befejezte. Az 1940. évi XX. törvény bevezette a nyolc osztályos népiskolai rendszert. Ez adta a lehetőséget, hogy Kalóz Lajos tanuló tovább tanuljon és a VII. és VIII. osztályt elvégezze, mai szóhasználattal az általános iskolai tanulmányait befejezze. Ez a bizonyítvány már ennek szellemében került kiállításra.

Részlet az ÚTMUTATÁS-ból:” Mind a magaviseletből és szorgalomból, mind az egyes tárgyakból elért eredmények kifejezésére kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5), érdemjegyet kell használni.”

65

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok ÉRTESÍTŐKÖNYV 1942/43-as tanév (VII. osztály)

ÉRTESÍTŐKÖNYV 1943/44-as tanév (VIII. osztály)

66

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Katolikus népiskolai Tanulmányi Értesítő 1940-46 tanévekből, az elemi iskola 1-6 osztálya számára

Évközi értesítőt karácsonykor és húsvétkor kaptak a diákok, az évvégéhez hasonló részletes értékeléssel. A tanulmányi értesítő az 1937. évi Tanterv és Utasítás alapján készült nyomtatvány. Az érdemjegyeket az Értesítőben az évvégén nem számokkal, hanem betűkkel írták, és az értékelésnél a következő szavakat használták: Magatartásnál: dicséret, jó, tűrhető, Szorgalomból: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag Előmenetelnél kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külső alakja csinos, tiszta, rendes, kevésbé rendes, rendetlen.

67

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Katolikus általános iskolai Tanulmányi Értesítő 1946-49-es tanévekből, a 6-7-8. osztály. Az 1948/49-es tanévben a magaviselet és szorgalom helyett a MAGATARTÁS elnevezés szerepel. Az osztályzás az 1948/49-es tanévben hét érdemjeggyel történt. A korábbi osztályozási rendszer megváltozott, ennek értelmében a kitűnő osztályzatot ezután az 5-ös jelezte, a legrosszabb tanulmányi eredményt, az elégtelent, az 1-es jelölte. A tanulók általános tanulmányi eredménye: kitűnő: ha legfeljebb egy érdemjegye jeles, a többi kitűnő; jeles: ha legalább egy érdemjegye jó, a többi kitűnő vagy jeles; jó: ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, s többi kitűnő, jeles, vagy jó; elégséges: ha két vagy több érdemjegye elégséges, de elégtelen érdemjegye nincs; elégtelen: ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van.

68

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Általános iskolai/népiskolai Tanulmányi Értesítő az 1949-54. tanévekből, az általános iskola 1-5. osztálya számára. A Tanulmányi Értesítő az 1949-es címerrel került kiadásra. Az 1949-es tanévben az osztályzás hét érdemjeggyel történt. Magatartás: példás (3), jó (2), tűrhető (1) Tanulmányi előmenetele: kitűnő (7), jeles (6), jó (5), közepes (4), elégséges (3) gyenge (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitűnő (7), jeles (6), jó (5) közepes (4), elégséges (3), gyenge (2), elégtelen (1).

69

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Tanulmányi Értesítő a református általános iskolai /népiskolai tanuló részére, 1947-1955 tanévekből

Keménykötésű, 24 számozott oldalból áll. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomdájában készült 1947-ben.

70

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Keménykötésű, 24 számozott oldalból állt. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomdájában készült 1947-ben. Az értesítőben az iskola pecsétje: Református általános Iskola Poroszló, még Kossuth címeres pecséttel. 1949-től a magaviselet helyett a magatartás szerepel, a szorgalom, rendszeretet nem kerül osztályozásra. Az iskola pecsétjében már az 1949-es címer szerepel. Az 1953/54-es tanévben az 5. osztályban már bevezetett orosz nyelv osztályozása is megjelenik. Érdemjegyek az általános iskolákban: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4), Általános tanulmányi eredmény értékelése: Kitűnő, ha minden érdemjegye jeles Jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles Jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb, Elégséges, ha két vagy több érdemjegye elégséges de elégtelen érdemjegye nincs Elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van

71

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Érdemjegyek a népiskolában: Kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5) Általános tanulmányi eredmény értékelése azonos az: általános iskoláéval. Tanulmányi Értesítő általános iskolásoknak 1953-1961 tanévekben, az általános iskola 1-8 osztálya

A Tanulmányi Értesítőn az 1949-es címer látható.

72

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), megfelelő (3), tűrhető (2), rossz (1). Tanulmányi előmenetele: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitűnő (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az általános tanulmányi eredményt egy tizedes pontossággal adják meg. A tanulók félévi értesítőt is kaptak. Bizonyítvány általános iskolás tanuló részére, 1965-1973 tanévekben az általános iskola 1-8 osztálya.

73

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítványt évvégén állítanak ki. Ötödik osztálytól kötelező tantárgy az orosz nyelv . A bizonyítványon az 1957-es címer látható. A Bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tanulmányi előmenetele: példás (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). „A tanulmányi átlag az egyes tantárgyakból nyert osztályzatok egy tizedes jegyre kerekítés nélkül megállapított számtani közepe. Ha a tanuló valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tanulmányi átlagot nem kell kiszámítani, hanem a megfelelő rovatba” „1 számjegy kerül. A tanulmányi átlagba a magatartás és a szorgalmi osztályzat, továbbá a rendkívüli tárgyak, tanfolyamain nyert osztályzatok nem számítanak bele” (Rendtartás 20.§ ). Az érdemjegyeket számmal és betűkkel kell bejegyezni. Bizonyítvány általános iskolai tanulók részére 1971-1978-as tanévekből, 1-8 osztály. Az 1973/74-es tanévtől tanulmányi átlagot már nem kell feltüntetni.

74

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére 1976-1984-es tanévekből, 1-8 osztály

A tanuló értékelésének fokozatai: Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Tanulmány eredménye: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen Bizonyítványt csak évvégén adnak, félévkor az értesítőkönyvben jelzik a tanuló tanulmányi előmenetelét.

75

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére 1978-1986-os tanévekből, az általános iskola 1-8 osztálya.

Az 1978/79-es tanévtől az első osztályos tanulók évvégén tantárgyakként osztályozás helyett „jól megfelelt”, „megfelelt” értékelést kaptak. Az évvégi bizonyítványok általános tanulmányi eredményt nem tartalmaznak.

76

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Bizonyítvány az általános iskolai tanuló részére 1992-2000-es tanévekből, általános iskola 1-8 osztálya. A Bizonyítvány fedőlapján 1990 évi a pecsét a koronás címert mutatja.

A bizonyítványba a korábbi „az általános tanulmányait befejezte” bejegyzés helyett a „kilencedik évfolyamba lép” kifejezés került.

A bizonyítvány fedőlapján az 1990. évi koronás kis címer.

77

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Jó tanácsok tanulóknak, szülőknek!

Az alapfokú iskolai oktatás 1-6 osztályában több oldalas Elemi Népiskolai Értesítő Könyvecskék voltak forgalomban az 1870-as évektől az iskolák államosításig 1948-ig. A bizonyítványok fedőlapjának belső oldalán tanácsok, útmutatások találhatók a tanulók a szülők részére. A tanácsok, útmutatások híven mutatják, hogy a bizonyítványok állami vagy egyházi (romai katolikus, református, izraelita) elemi népiskolában használatos értesítők dokumentumok.

A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok 1870. 1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni.

78

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedő és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövető tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért – ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak – a néptanítói tanulók számára szinte ez időben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14.§-a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik.

79

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

A mi jó királyunk Magyarország királya I. Ferenc József.

Boldog nemzet, melynek ilyen nemes lelkű irályt ajándékozott a gondviselés! Boldog király, kinek trónját oly dicső és hű nemzet őrzi, mint a magyar. 1867. évi június 8-án koronázta a magyar nemzet királlyá I. Ferenc Józsefet, és királynéjává Erzsébetet, a dicsőt és a megdicsőültet. A nemzet erősítő békés munka, boldog évei virradtak ekkor hazánkra. Király és nemzet csodálatos erővel látott a bölcs törvények egész sorozatának megalkotásához. Az általános népoktatás áldásain kívül a földművelés, ipar, kereskedelem és a honvédelem megjavításával lendítettek az országon. És a Duna, Tisza, Dráva, Száva öntözte drága magyar haza népei, gyarapodtak, művelődtek, mert a király és a nemzet egyetértése országokat tesz virágzókká, trónokat tesz szilárdabbakká! A sors csapásai nem kímélik meg a legnagyobbakat, a leghatalmasabbakat sem, nem a nemzeteket sem. A gondviselés ezt a jó királyt is meglátogatta. Előbb egyetlen fiát, trónjának örökösét, népeinek reményét: Rudolf királyi herceget látta sírba dőlni, majd angyali jóságú hitvesének, Erzsébetnek áldott életét oltotta ki orrgyilkos kéz.

80

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Nagy volt a jó király szívének szomorúsága, nagy volt a magyar nemzet gyásza, de bele kellett nyugodni a megváltoztathatatlanba. A jó királyunk folyton azon fáradozik, hogy népei számára megtartsa a békét, szent koronájának népei meg szerényen munkálkodjanak, hogy a jó Atya virágzó országokba lelje örömét. Áldd meg Isten Magyarország szeretett királyát, I. Ferenc Józsefet! Áldd meg Isten imádott hazánkat, Árpád apánk örökét: a szép Magyarországot.

81

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A debreceni református elemi iskola Értesítő Könyvecskéje

82

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az elemi népiskolai Értesítő Könyvecske borítólap belső oldalán olvasható Szükséges tudnivalók az állami népiskolákban tanulóknak szólt.

Csak abból a gyermekből lesz életerős ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszes italokat: bort, sört és pálinkát. A dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyanerős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi.

83

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Amelyik gyermek dohányzik, vagy szeszes italt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészesedik, erőtlen, munkára képtelen lesz. Ez a két méreg oltja be leggyakrabban az emberekbe a tüdővész csíráját is, ami igen sok embernek ássa meg a sírját. Mert a tüdővész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban 70 ezer embert visz el ez a rettenetes betegség évenként. Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegő. De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is. Minden romlott, bűzös dolgot a lakásból és környékéről el kell távolítani. Gyakran és jó ideig kell a lakást télen-nyáron szellőztetni. Tüdőnket úgy felfrissíti a tiszta levegő, mint szomjúságtól tikkadt testünket a tiszta víz. Aki szereti a tisztaságot, az igen sok betegségtől menekül meg. Különösen arra kell ügyelni, hogy sem a ragadós betegségben lévő, sem az ilyen betegek holmija egészséges emberrel érintkezésbe ne jussanak. Ilyen gyakran előforduló ragadós betegségek a tüdővészen kívül a kanyaró /vörös himlő/ a Vörheny /skarlat/, a szamárköhögés /kehe/ és a roncsoló toroklob /difteritis/. Ha valamely gyermek ilyen betegségbe esik, azonnal orvost kell hozzá hivatni és mindaddig nem szabad a többi gyermekhez ereszteni, amíg az orvos meg nem engedi. Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanult, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt tanulta. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul. Igen fontos kelléke még az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amitől beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni. Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszes ital, különösen a pálinka, mert aki szeszes italra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszes ital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret annál sem, akinek bőven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki. Miatta sok család szűkös napokat lát. A szeszes italban nincs semmi tápláló erő. Aki pedig mértéktelenül iszsza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának, és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az ember, mint a tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökrét is.

84

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Akit a szeszes ital egészes rabjává tett, az átok nemcsak a családra, hanem a közösségre is. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága, kötekedő emberré lesz, azon kívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra sem támaszkodhatik, mert minden ki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát. Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak ép elméjű és munkabíró.

85

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány a református elemi népiskolai Értesítő könyvecske volt forgalomba. A könyvecske belső oldalai két változatban voltak használatban, de a könyvecske borítólap belső oldalán a Jó tanács e könyv gazdájának azonos volt az alábbiakban közöltekkel:

„Ti Isten temploma vagytok és az Isten lelke lakozik bennetek. Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent. Ezek vagytok ti.” Így szól hozzánk: kedves gyermekem, a mindenható Isten Pál apostol által a korintusbeliekhez írott első levél harmadik részének 16-17. verseiben. Lelkünket és testünket egyaránt gondozni kell. Kerülni kell a hazugságot, esküdést, káromkodást, illetlen beszédet, amely szívünketlelkünket beszennyező bűnök, amelyekért az Isten előbb-utóbb megbüntet

86

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok bennünket. De éppen úgy vigyáznunk kell testünk tisztaságára és egészségére is. Ehhez legfontosabb a tiszta levegő, a tiszta víz és a mérsékletes életmód. E végből sem a lakásban, sem annak környékén olyan dolgokat megtűrni nem szabad, amelyek rossz szagot gerjesztenek, tehát a levegőt rontják. Gyakran kell a lakószobát szellőztetni, hogy a külső levegő felfrissítse, megtisztítsa. A testet, ruhát pedig tiszta vízzel, szappannal kell megtisztítani a rátapadt piszoktól. A szeszes italtól, a dohányzástól a gyermekeknek tartózkodni kell, mert megmérgezi gyenge szervezetés és elbutítja elméjét. Ahol ragadó betegségben szenvedő gyermek vagy felnőtt van, oda gyermeknek menni nem szabad, mert nem tud kellően vigyázni magára és ő is beleesik a súlyos betegségbe. Isten ezért adta az ép elmét, hogy az ő drága adományait, testünket-lelkünket megóvjuk minden veszedelemtől. Ilyen ragadós betegségek a tüdővész, a vörheny, a veres himlő, a roncsoló toroklob, a szamárköhögés. Az ilyen betegeknek a köhögése, a köpése is beszennyezi a levegőt. Egészségesek köpködése is undorító és betegségeket okoz. Rendes, illemtudó gyermek úgyszintén felnőtt is, ha köhög, zsebkendőjével befedi a száját, s különösen a szobában nem köpköd. El ne feledd, hogy mind e jó tanács Isten rendelése. Isten mindenütt jelen van és látja, miként engedelmeskedik szavának. Hálás szívvel kérjed minden nap munkáidhoz Isten segedelmét, s hálás szívvel légy drága szüleid iránt, szeretettel testvéreid iránt életed utolsó leheletéig. Szeresd szülőföldedet, ahol bölcsőd ringott, édes hazádat, amelynek földje testi eledelt ad számodra. Szeresd anyaszentegyházadat, amely lelked táplálását munkálja, s az örök üdvösséget szerzi, meg számodra az szerzi meg számodra az Úr Jézus Krisztus által.

87

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Katolikus Népiskolai Tanulmányi Értesítő (1937) A katolikus gyermek életrendje (1937) Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában 1. A katolikus iskolás gyermek minden reggel tisztán megmosakszik, haját, ruházatát gondosan rendbe hozza és imádkozik éppúgy, mint déli harangszókor meg este lefekvés előtt. 2. Az iskolába indulása előtt illedelmesen elköszön szüleitől és hozzátartozóitól. Hazulról oly időben indul, hogy el ne késsen. 3. A tanterembe lépés előtt megtisztogatja lábbelijét, leveszi kalapját és Dicsértessék a Jézus Krisztus, köszönéssel lép be.

88

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 4. A helyére ülve csendesen olvasgatja leckéjét. Várja a tanítás megkezdését vagy a templomba menetel idejét, előtte nem jár ki és be. 5. Vasárnap és ünnepnapokon s más megszokott alkalommal, társaival együtt templomba megy, imakönyvéből ájtatosan imádkozik vagy buzgón, énekel, példásan viselkedik egyéb egyházi szertartásokon is. 6. A tanteremben, az iskola udvarán, az iskolaépület környékén, mint másutt is – ügyel a tisztaságra, kivált az illemhelyekére Papírt vagy más hulladékot csak a kijelölt helyre tesz. Az iskola bútorzatát és felszerelését, falait és kerítését kíméli, folyosón és lépcsőn zajtalanul jár. 7. A tanítás alatt figyel, s mindenben engedelmeskedik tanítóinak. 8. Tanulótársai iránt szeretettel és jóindulattal viselkedik. Nem sérteget másokat, nem csúfolódik, nem gúnyolódik. Ha nagyobb már, a kicsinyeknek jó példát mutat, munkájukban és a rend megtartásában testvériesen támogatja őket. 9. Más holmijához nem nyúl. A talált tárgyat nem tartja meg, hanem átadja tanítójának, hogy azt tulajdonosának visszaadhassa. 10. Az iskolából mindig sorban, párosával és zajtalanul távozik Nem áll ki a sorból, nem dulakodik, nem ácsorog. Szekerek, kocsik után nem szalad, nem kapaszkodik fel rájuk. Az utcán mindig illedelmesen viselkedik. 11. Egyházi és világi elöljáróit tiszteli, nekik s általában mindenkinek illedelmesen köszön a katolikus köszöntéssel. Vallását mindenkor bátran vállalja. 12. Erdőn-mezőn eszébe jut a jó Isten, aki mindent teremtett, ezért a hasznos madarakat ne fogdossa, fészküket nem fosztogatja ki, az állatokat nem kínozza, a fákat nem rongálja. 13. Szeszes ital nem iszik, nem is dohányzik. Mind a kettő méreg, mely nemcsak testét, hanem lelkét is megöli. 14. Iskolaköteles gyermek nem járhat kocsmába, táncmulatságokra. E helyett inkább tornászik, és játszik Ez válik testi-lelki javára.

89

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Izraelita elemi népiskolai tanulóknak szóló jó tanácsok 1919-20

Ima a tanítás előtt. Mindenható Isten! Mély tisztelettől áthatva állunk itt e szent helyen, hogy jó tanító urunk üdvös oktatásában részesüljünk. Kérünk téged óh Isten, erősítsd akaratunka és világosítsd meg elménket, hogy a tanítást figyelemmel hallgassuk és azt tökéletesen felfogjuk. Add, hogy gondoljunk mindig arra, hogy az idő gyorsan múlik, s azért azt üdvös és hasznos ismeretek megszerzésére kell használni. Dicsértessék szent neved, egyetlen egy Isten, Ámen. Ima a tanítás után Jóságos Isten! Őszinte hálát mondunk neked atyai jóságodért, hogy az elmúlt tanórákban üdvös és hasznos tanításban részesültünk. Légy segítségünkre, hogy e tanításunkat szívünkbe véssük, és így telesüljön rajtunk ez ígéreted: mindazok, akik látják, megismerik, hogy ők Istentől megáldott gyermekek. Ámen. Gyermekekhez. Kedves gyermekek! Jó szüleitek azon célból küldenek benneteket iskolába, hogy ottan vallást, jó erkölcsöket, s azon ismereteket sajátítsátok el, melyek később hasznotokra válnak. De azon gyermek, ki az iskolában nem szerez hasznos ismereteket, nem is tud abból hasznot húzni és hasonló azon földmíveshez, aki nem vetett és így nem is arathat. Hogy a jó erkölcsöt és

90

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok ismereteket megszerezhessétek, ismernetek kell az iskolás gyermekek kötelességeit és azon rendszabályokat, melyek ezen könyvecskében fel vannak sorolva. Gyermekek kötelességei. I. Minden gyermeknek reggel 8 órakor iskolában kell lennie, azért keljen fel korán. Öltözködjék fel, mosakodjék, fésülködjék, imádkozzék, reggelizzék, vegye magához a délelőttre szükséges könyveket és íróeszközöket, melyeknek az órarenddel együtt mindig meghatározott helyen rendben kell lenniük. S így ellátva a szükséges könyv és írószerekkel menjen iskolába, hogy kellő időben ott lehessen. Elmenés előtt csókolja meg szülei kezét, köszöntse a jelenlévőkert, ne menjen az utca közepén, hanem a járdán avagy a gyalogúton a háza mentében, a vele találkozó ismerősöket köszöntse illedelmesen, ne álljon meg sehol, és tartózkodjék minden csoportosulástól és zene-bonától. II. A gyermekek ne tartózkodjanak sem az iskolaépület előtt, sem az iskolaudvarban, hanem menjenek be saját tantermükbe, tegyék be csendesen az ajtót, köszöntsék barátságosan ott lévő iskolatársaikat, tegyék rendes helyére felöltőiket és foglalja el mindenki saját helyét. Másnak helyére ülni tilos., Megdermedt kezekkel nem menjen senki a kályhához. A tanító úr megérkezéséig vegyék elő a gyermekek a könyvüket, ismételjék leckéjüket, de csendesen, nehogy egymást zavarják. Lármázni, veszekedni, szaladgálni tilos. III. Ha a tanító úr vagy egy más felnőtt egyén belép az osztályba, csendesen felállva köszöntsétek, és csak akkor szabad leülnötök, ha újból megengedik. A tanító úr engedelme nélkül senki se távozzék helyéről. Az iskolában beszélgetni nem szabad. Mielőtt a tanító úr leül, nem forduljatok hozzá sem kérdéssel, sem panasszal, szintúgy az utcán sem. Az imához illedelmesen, összetett kezekkel álljatok fel, elvégzése után üljetek le csendesen. Azon gyermek, aki önhibáján kívül az iskolát nem látogathatta, feladatait nem készíthette és leckéit nem tanulhatta meg, hozzon szüleitől igazolványt és mutassa azt az tanító úrnak az előadás megkezdése előtt. Igen fontos ok nélkül egy gyermeknek sem szabad az iskola látogatását elmulasztani. Későn ne járjatok az előadásra, de ha már elkéstetek, akkor is menjetek inkább későn az iskolába, semhogy egészen otthon maradjatok: elkésés esetében is igazolványt kell hozni.

91

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok IV. Az egész előadás alatt jó figyeljetek, ha a tanító úr magyaráz, nézzetek rá, ha olvastok, nézzetek az olvasó könyvbe és kísérjétek figyelemmel a tanító által feltett kérdéseket és tanulótársaitok feleleteit. Amit meg nem értettetek, azt kérdezzétek meg még egyszer illedelmesen a tanító úrtól. Csak a tanító úr által felhívott gyermekeknek szabad felelni, s a többiek nyugodtan üljenek és senki se súgjon a másiknak. Ha a tanító úr általában kérdi: ki tudja? akkor azok, akik igazán hiszik, hogy tudják, emeljék fel illedelmesen jobb kezüket, de a kart kinyújtani, s ide-oda mozgatni nem szabad. Ha egy gyermek kérdést intéz a tanító úrhoz, arra, egy tanulónak sem szabad válaszolni a tanító úr engedelme nélkül. Az olvasásra felhívott gyermek álljon fel, a könyvet ne tartsa közel a szeméhez, és olvasson lassan és hangosan. A többi gyermek nézzen a könyvbe és hallgasson oly figyelmesen, hogyha valaki közülük felhívatik, azonnal tudja az olvasást folytatni. Ne ásítozzatok az iskolában, főleg akkor, ha a tanító úr előad, mert ez azt mutatja, hogy álmosak vagytok. De ha mégis bárki előtt ásítoznotok kell, forduljatok kissé félre, s tegyétek kezeteket szájatok elé. Ezt akkor is tegyétek, ha köhögtök vagy tüsszentetek. A köröm hegyét harapdálni, ujjheggyel az orrban piszkálni nemcsak illetlenség, de utálatos is. Orrotokat csak zsebkendővel szabad kitisztítani, s ha valaki jelen van, illő, hogy tőle kissé félre forduljatok. A kiköpésnél is tartsátok kezeteket szájatok elé. Ha hazamenetre csengetnek, maradjatok csak helyeteken addig,míg a tanító úr imádkozásra hív fel benneteket és engedélyt ad a távozásra. Csendben és rendben tegyétek össze könyveiteket és íróeszközeiteket, menjetek olyan rendben ki, mint a padban ültök, s illedelmesen köszönve csendesen távozzatok el. A lépcsőkön rendesen menjetek együtt, nehogy a szembe jövőket akadályozzátok. Ne időzzetek sehol, hanem menjetek egyenesen haza. Ha keskeny úton öreg, vagy más tisztelt személlyel találkoztok, akkor térjetek ki az útból. Minden tanulóhoz, aki kötelességét teljesíti, így szól az isteni szózat: menj, élvezd örömmel kenyeredet, mert régen tetszik Istennek a te munkád ! Ha hazaérkeztetek az iskolából, köszöntsétek a jelenlévőket, csókoljátok meg szüleitek kezét és tegyétek rendes helyükre a most nem használandó könyveket. Ismételgessétek a délutáni vagy a holnapi leckéket, azután játszhattok, de ne távozzatok el otthonról szüleitek engedelme nélkül, nehogy keresni kelljen benneteket. Aranymondások gyermekek számára 1. Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy. 2. Mindenki félje atyját, anyját

92

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Figyelj fiam: atyád oktatására és anyád tanítását:el ne hanyagold Az okos fiú örvendezteti atyját! A balga fiú anyjának bánata Nyáron gyűjt a gondos fiú, de aratáskor alszik a hanyag gyermek Menj a hangyákhoz !Te rest figyeld meg utjait és okulj ez nyárban megkeresi a kenyeret s aratáskor összegyűjti eledelét Fiam! oktatásaimra figyelj: fiatal korodban, hogy okos légy késő vénségedben is Maradj tanulásnál, mint aki vet és arat: és sok gyümölcsöt fogsz összegyűjteni. Figyeljetek gyermekeim! Tanításaimra: mert aki szívén viseli tanításaimat az nem fog megszégyenülni. Fiam! Maradj folyamatosan jó viseletű és légy kitartó az üdvösség útjain Ha fiatal korodban nem gyűjtesz ismereteket, mit fogysz majd tenni vénségedben? Gyűjtsetek ismereteket, nehogy koldusbotra jussatok. Tanítóid iránti tiszteleted hasonlítson Isten iránti tisztelethez. Amit ifjú korodban jól megtanulhatsz, azt nem felejted a vénségedben sem. Aki nem ismétli a tanultakat, az hasonlít ahhoz, aki vet, de nem arat. Tartsd vissza szádat a hazugság és esküvéstől csak az igazat mond:mert ez örökké fennáll.. Az ifjúság dísze: a vallás és az erény.

93

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

94

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

Magyarországon az iparoktatás irányítása, szervezése, vezetése és felügyelete nem volt állami feladat. Eredetileg a céheken belül folytattak eredményes – nevelő - oktató munkát. A céhek átalakulása Magyarországon a XIX. század második felében kezdődött, és működésüket az 1872. évi VIII. törvény szüntette meg. Feladataikat a szakmánként szerveződött ipartársulatok vették át. Ezek tevékenysége nem volt hosszú életű, mivel az 1884.évi XVII. törvény, az un. „Ipartörvény” megszüntette és létrehozta helyette az ipartestületeket. Hazánkban a tanoncok oktatása kezdetben az un. rajziskolákban történt, ahol az inasként dolgozó gyermekek tanulhattak. A „Schola graphidis” 1770ben nyílt meg. A rajziskoláknak többféle tanfolyama működött. Ezekben az iskolákban megszervezték a rajzoktatást az iparostanoncok számára, az egyes szakmák elsajátításához szükséges rajzkészség megtanulása céljából. Az oktatás vasárnaponként délelőtt vagy délután folyt, kezdetben csak két órát tartottak. II. József 1783-ban kiadott rendelete kötelezővé tette a tanoncok számára a vasárnapi rajziskola látogatását.

95

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1786-án kelt helytartótanácsi rendelet szerint a mester csak azt a tanulót szabadíthatta fel, aki bizonyítvánnyal igazolni tudta, hogy a rajziskolát egy éven keresztül látogatta. A rendelet előírja:”Senki az inasok közül, a nevezett parantsolatban fel lévén vétetve, Mester Emberek mellé legény társaságában bé ne fogattassék, aki az oskola helyes bizonyság tétel levél által meg nem tugya mutatni, hogy ő a Rajzoló Oskolát Vasár Napokon és Ünnep Napokon egy egész esztendő alat szorgalmatosan nem járta volna.”

96

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Ez volt az első intézkedés hazánkban az iparostanoncok tankötelezettségére vonatkozóan. Mivel azonban a rendeletnek a gyakorlatban nem tudtak érvényt szerezni, ezért az 1795.február 25-én kiadott rendelet még jobban megszigorította az előírásokat: „… egyes iparágakban csak az lehet inas, aki bizonyság levéllel igazolja, hogy normaiskolai népiskola negyedik osztályát és ezzel párhuzamosan a rajziskolát eredményesen elvégezte„ Az elemi tanoda elvégzése adta a jogot az ipartanodába történő beiratkozáshoz, ill. a negyedik elemi osztállyal párhuzamosan be lehetett iratkozni a rajziskolába. Akik nem jártak elemibe, azok a tanulók ezt később a vasárnapi iskolában pótolhatták. A fent említett, 1795-ös helytartótanácsi rendelkezés alapján az írni - olvasni nem tudó inasoknak kötelező volt a vasárnapi iskola látogatása. Ezt a határozatot 1846ban újból megerősítette a helytartótanács. (A vasárnapi iskolának ez a típusa nem tévesztendő össze a vallásoktatást nyújtó vasárnapi iskolákkal.) A vasárnapi tanodák alatt olyan közoktatási „pótló” intézeteket értettek, amelyekben a 12. életévüket betöltött ifjak, legények és napszámosok tanulhattak, azok tehát, akik korábban elmulasztották az elemi iskolai tanulmányokat. A vasárnapi iskolába csak a 12. évüket meghaladottakat vehették fel, mert 12 éves kor alatt az elemi iskolába járás kötelező volt. Itt csak a legszükségesebb előismereteket tanították (vallás- és erkölcstan, az írás kivonata, írás és olvasás anyanyelven, számvetés fő szabályai és munkálatai, természetrajz és természettan elemei.) A tanítás reggel 9 órától 12 óráig tartott, 1 óra hit és erkölcstan volt, további 2 órát - valláskülönbségek nélkül – egyéb tanulmányokra fordítottak. Vasárnapi iskolákat a nagyobb városokban és népesebb mezővárosokban alapítottak. Ezen iskolák a kézműves-inasok részére kötelezők voltak, és ők csak akkor szabadulhattak fel legényként, ha szorgalmasan és eléggé sikeresen látogatták az órákat.

97

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Csurka István debreceni tanonciskoláról írott könyvében olvasható a következő:”Volt idő mikor minden tanterem vagy iskolahelység ajtajában, sőt néha a tanteremben is rendőri őrszemet kellett állítani, hogy a… tanítás feltűnően ne zavartassék, s a tanító személyzet épségben maradása biztosítassék, és különösen az esti tanórák után iskolai bicskázások és más épületes dolgok ne történhessenek.”

1858

98

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1872. évi VIII. törvény, az un. Ipartörvény rendelkezik a tanonciskolák felállításáról is. - Tanonczot tartani minden önálló iparosnak szabad. - Gyermekek, kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanoncznak fel nem vehetők. 42. §. Az iparos köteles tanonczát, ha írni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetőleg ipariskolába járásra szorítani. 43. §. Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cseléd-szolgálatokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy a segédeik által ne bántalmaztassék. 47. §. Az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak igazságos bizonyítványt adni.

Tanoncszerződés szövege 1874-ből

Mely köttetett szab. kir. Debrecen város kapitányi hivatala, mint iparhatóság előtt Nagy János helybeli Csizmadia mester mint felfogadó, s hozzá tanonczul beállani szándékozó Pongor Ambrus (15 éves ,reform. vallású Szováti születésű) ,Anyja Pongor Istvánné sz.: Gál Margit Debreczeni lakos közt következőkép: Én Nagy János helybeli csizmadiamester tanonczul felfogadom Pongor Ambrust, a tanidőt három évre határozván meg. Kötelezem magamat, hogy őt mesterségíre szorgalmasan tanítom, erkölcsi magaviseletére szigorúan felügyelek, ipariskolába bejáratom, erejét meghaladó munkával nem terhelem, szóval mindent elkövetek, hogy belőle becsületes, értelmes mesterembert képezzek. Miután pedig nálam, a következő ellátásban részesül u.m. szállás, élelmezés és lábbeli, azon esetben, ha tőlem hűtlenül megszöknék vagy tőlem minden igaz ok nélkül eltávoznék: az ipartörvény 53. §.-sa értelmében, a nálam eltöltött időn át nálam élvezett ellátásáért, s reá fordított tanítási gondjaimért ,az iparhatóság által meghatározandó illő tanonczomnak más iparoshoz való beszegődtetése költségeiért kárpótlást követelek. Viszont, ha a tanviszony felbontását én okoznám, teljesítését magamra vállalom. Én, özv. Pongor Istvánné fiam nevében elfogadom, Nagy János úr ajánlatát minden részében s kötelezem magamat szintén, hogy őtet mestersége megtanulásában minden további beavatkozásom nélkül egészen Nagy János úr felügyelete alá helyezem, ha pedig tanítómestere hibája nélkül a tanviszonyt megszakítván a meghatározandó kárpótlás melyek, ekként kelt szer-

99

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig ződés a fele előtt felolvastatott, általuk helybenhagyatott, s részünkre egyegy eredeti példányban kiállítván aláíratott. Kelt Debreczenben, 1874. évi január 4-én

100

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

101

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az iskolában oktatott tárgyak a következőek voltak: beszéd és értelemgyakorlat, írás-olvasás, nyelvtan, számtan, rajz, földrajz, történelem és természettan.

Az 1884.évi XVII. Törvénycikk, a második Ipartörvény, amely intézkedik a tanoncok oktatásának intézményes megszervezésről, a tankötelezettség bevezetéséről.

102

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Ez az új ipartörvény kiemelkedő fontosságú volt Ez szabályozta az ipartestületek működését, a gyári felügyeletet és a tanoncok oktatását. Ez a törvény vezette be a munkakönyv alkalmazását. 80. §. Olyan községekben, ahol legalább 50 tanocz van és, e tanonczok számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni. 81. §. A tanonczok oktatására a polgári és elemi iskolák helyiségei, taneszközei és tanítószemélyzete használható fel. 82. §. A tanoncz mindaddig, míg tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni. 83. §. Az évi szorgalmi idő 10 hónapig tart, mely alatt a tanításnak folyamatosnak kell lenni. A tanítás hetenként két munkanapon legalább 4 óra, az általános ismeretek tantárgyaira, ezen felül vasárnaponként 3 órai idő a rajztanítására szabatik ki. Az iparhatóság állapítja meg, hogy az oktatás a munkanapokon és vasárnaponként a nappali vagy az esti órákban tartassék-é. A kéthavi szünidő a nyári hónapokban tartatik.” Az 1895-96-os tanévben országosan 366 tanonciskola működött. 1897-ben a tanonciskolákat szakirányosították. A magyar iparoktatás országos tervezete báró Szterenyi József alkotása. Az iparoktatásban legfontosabb szerepet a tanonciskolák játszották. Ezt követte fontosságban az ipari szakiskola. Az iparoktatás harmadik csoportjául az ipari műhelyeket jelölte meg, s végül negyedik csoportot alkották a szaktanfolyamok. Az elsőfokú ipariskolák az 1884-évi ipartörvény alapján alakultak. Ilyenek voltak a Fa-és fémipari szakiskolák, Faipari szakiskolák, Faipari oktatással foglalkozó felső ipariskola. Az 1884. XVII. Ipartörvény végrehajtását a földművelés-ipar és kereskedelemügyi miniszter az 1884. évi 39.266.sz. rendeletében szabályozta. A szabályzás szerint a törvény a szakma megszerzését egyfelől tanonciskola sikeres elvégzéséhez, illetve három éves - mester mellett letöltendő – gyakorlathoz kötötte. Az elméleti oktatás, valamint a mesternél végzett gyakorlat együttes minősítésére három osztályzatot lehetett adni: 1-es osztályzat: jó, 2-es osztályzat: kielégítő, 3-as osztályzat: nem kielégítő. A tanonciskolába azok voltak felvehetők, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. A képzés befejezését bizonyítvány igazolta, amelyre a minisztérium az alábbi mintát adta közre.

103

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Bizonyítvány

Arról, hogy 1871. július 5-én Kőbányán született Nagy István Kovács István asztalos mesternél Budapesten 1883. évi július 1-től 1886. augusztus 5-ig mint tanonc az asztalos mesterséget tanulta. Nevezett iskolai minősítvénye szolgálatának első éve alatt jó, második éve alatt kielégítő, harmadik éve alatt jó. Az asztalos mesterségben tanúsított előrehaladása kielégítő. Kelt Budapesten. 1886.évi augusztus 10-én (az iparhatóság címe és aláírás) 1895-től az iskolák megnevezése ”iparos tanonciskola”,” kereskedő tanonciskola”. Három évig tartó képzést 10 hónapos szorgalmi időben határozták meg. 1892-93-as évekből

A tanonciskolába azok vehetők fel, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. Ha csak néhány népiskolai osztályt fejeztek be sikeresen, úgy felzárkóztatásuk érdekében un. „előkészítő osztályokat” szerveztek, melyeknek rendszeres látogatása kötelező volt.

104

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig A tanulók évközi előmenetelét, a tantárgyak megtanulásának minősítését jeles, jó, elégséges, elégtelen osztályzatokkal értékelték. Magatartásuk, magaviseletük jelzésére jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, nem szabályszerű érdemjegyek szolgáltak. A tanoncok előmeneteléről az 1893. évi 33.564. számú rendelettel kiadott Szervezeti Szabályzat 31.§. (2) bekezdése értelmében kellett az ellenőrző könyvbe évharmadonként kimutatást közölni a szülők, illetve a mester felé. Tekintettel arra, hogy a kereskedő tanonciskolában a tanulók előmeneteléről félévenként kellett kimutatást készíteni, ezért szükségessé vált a két iskolatípusban az egységes eljárás bevezetése. Tanuló-bizonyítvány 1884

105

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Oklevél országos segéd és tanoncmunka-kiállitás 1891

Iparostanonciskolai bizonyitvány 1919

106

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Iparos tanonciskolai bizonyítvány 1922

107

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Segédlevél 1926

A 41.803/1912 számú rendeletben írják elő, hogy a tanulóknak az osztályzatát félévente, és először az 1912/13 tanévtől, az ellenőrző könyv felhasználásával kell a szülőkkel, illetve a mesterrel közölni.

108

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az ellenőrző könyvet a mestereknek láttamozni kellett. Ugyanettől a tanévtől kezdve rendezték az építőipari tanoncok tandíját, mely évi 12 korona, a beiratkozási díj ezen felül évi 2 korona. A fenti díjak oktatási kiadásokra voltak fordíthatóak. Az értékelésre a következő osztályzatokat használták: Érdemjegy 1, 2, 3, 4. Magaviselet: Példás, jó, megfelelő, kevésbé megfelelő Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag Az írásbeli dolgozatok külső alakja: szép, rendes, tűrhető, rendetlen Az iparoktatási törvény egységes fegyelmi szabályzatokat adott ki. Fegyelmi szabályzat szerint fegyelmi vétségnek számított: a. rendetlen megjelenés a tanítási órákon b. az iskolában, az iskola előtt, vagy az utcán elkövetett pajkosság, lármázás vagy rakoncátlanság c. a tanítók és más feljebbvalók iránt tanúsított tiszteletlenség, avagy sértés. Fenyítés nemei: (néhány példa) d. megintés magánosan az osztály előtt, a tanító testület előtt. e. az ipariskolai bizottság elé idézés. f. a tanuló meg nem javulás esetén fegyelmezetlenségét az iparhatóság a tanonc bizonyítványában megemlíti.

109

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Következő törvényi szabályozások születtek az iparoktatás ügyében: 1949. évi IV. törvény az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról 1. §. Iparostanuló vagy kereskedőtanuló az, aki ipari, illetőleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerződik, hogy elsajátítsa azt a készséget és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illető ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdő segédtől (szakmunkástól) meg lehet kívánni 7. §. Tanulóul csak azt lehet szerződtetni, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, az általános iskola vagy a népiskola nyolc osztályát, illetőleg a középiskola vagy polgári iskola négy osztályát elvégezte és a választott foglalkozásra alkalmas. 19. §. A tanulóidő a könnyebben elsajátítható iparban és a kereskedelemben két esztendő, a nehezebben elsajátítható iparokban három esztendő. 24. §. A munkáltató köteles az iskolalátogatásra kötelezett tanulót iskolába járatni, őt az iskola pontos látogatására serkenteni és ebben ellenőrizni. 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről Szakmunkás-tanulók képzése 1. §. (2) E törvény az oktató –nevelőmunka minden fokán biztosítja a szorosabb kapcsolatot az élettel, a gyakorlattal, a termelőmunkával, felemeli a tankötelezettség korhatárát, és előmozdítja az oktatásba bevontak körének bővítését. 9. §. (1) Az ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési tanulók (a továbbiakban szakmunkás-tanulók) képzésének célja, hogy szakmunkás képesítést nyújtson az általános iskolában szerzett alapműveltség, világnézeti és erkölcsi felfogás elmélyítése mellett (2)A szakmunkás-tanulók gyakorlati képzése a munkahelyeken és tanműhelyekben elméleti képzése pedig szakmunkás-tanulók intézetében (iskolában) történik (3)A tanulmányi idő a szakmai követelményektől függően általában 3 év. Ipari tanuló munkakönyve (egyben az értesítő könyv is) 1962. Az értesítőben a magatartást és az általános tanulmányi eredményt is értékelték. A munkakönyv belső oldalán található:

110

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁBÓL: 9.§ „Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzon „ 45.§” A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását” A bizonyítvány két részre bontott: első részén találhatók a szakmai tárgyak és majd ez követi a közismereti tárgyak (természetesen ez alól felmentést lehet kapni hasonlóan a régebbiekhez Nagy Ferenc marós-gyalus szakmunkás bizonyítványa 1969-ből.

111

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

112

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

Sikeres ipari tanulói évek zárásaként a tanulók SZAKMUNKÁS BIZONYITVÁNYT kapnak. 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésről 1. §. A szakmunkásképzés célja korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése. 6. §. (2)A szakmunkásképző iskola középfokú oktatásim intézmény, amely szakmunkás-képesítést és nem befejezett középiskolai képzést nyújt. 7. §. A szakmunkásképző iskolában az előképzettségnek és a szakmák képzési követelményeinek megfelelő tagozatokat lehet szervezni. A képzési idő az egyes tagozatokon 1- 3 évig tart. 13. §. (1)A szakmunkásképző iskola első évfolyamára azt lehet felvenni, aki az általános iskolai tanulmányait sikeresen elvégezte és a 18. évét a felvétel naptári évében még nem töltötte be, tovább a választott szakmára elírt életkor és egészségügyi követelményeknek megfelel. (2) A szakmunkásképző iskolába a középiskolát végzettek is felvehetők, ha a szakma egészségügyi követelményeinek megfelelnek és a 20. életévüket a felvétel naptári évében még nem töltötték be.

113

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig 29. §. Szakmunkás-képesítést a szakmunkásvizsga sikeres letételével lehet szerezni. Vizsgára lehet bocsátani azt, aki a szakmunkásképző utolsó évfolyamát elvégezte a szakmunkásképző iskola tananyagából előírt vizsgát sikerrel letette. 30. §. Szakmunkásvizsgát csak állami szakmunkásvizsga bizottság előtt lehet tenni. (2) Vizsgabizottságot csak szakmunkásképző iskola mellett lehet szervezni. 31. §. Az eredményes vizsga alapján a jelölt szakmunkásbizonyítványt kap. A szakmunkásbizonyítvány országos ércvényű és a megjelölt szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít. 33. §. Az aki a szakmunkásképző iskolai tanulmányait eredményesen befejezte, elsősorban a dolgozók középiskoláiban -közvetlenül vagy különbözeti vizsga letétele után – tanulmányidő beszámítással tanulhat tovább A Magyar Népköztársaság Alkotmányából: 55. §. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. (2 ) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósítja meg „ 59. §. (1) „A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot” (2)” A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező ált alános iskolával, közép és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg „ A Bizonyítványban használt érdemjegyek (osztályzatok) Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

114

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig SZAKMUNKÁS BIZONYITVÁNY Kalóz Sándor részére kiállítva 1974-ben.

„Ez a szakmunkás bizonyítvány az 1969.évi VI. törvény 31.§-a alapján 1907 szakszámú molnár szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesit, KÖZÉPISKOLAI továbbtanulás esetén tanulmányi időbeszámításra nem jogosít.

115

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Az 1982-ben kiállított BIZONYITVÁNY változásai az előzőkhöz képest:

116

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig

1985. évi I. törvény Az Oktatásról A szakmunkásképző iskola

82. §. A szakmunkásképző iskola szakmunkás képesítést nyújt. (2) A szakmunkásképző iskolának három évfolyama van. (3)A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előirt szakmai gyakorlat tejesítése után szakmunkás vizsgát tehet. (4)A szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett szakmunkásbizonyítvány a tanult szakmában szakmunkás-munkakör betöltésére képesít. 83. §. Aki a gimnázium, illetőleg valamely eltérő szakirányú szakközépiskola negyedik évfolyamát elvégezte- külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítő képzés és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után- szakmunkásképző iskolában szakmunkásvizsgát tehet. 1985.évi I. törvény az Oktatásról A bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalma: Példás (5), jó (4), változó (2)

117

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig Előmenetele: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Általános tantárgyak eredménye: Kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Kitűnő átlagos eredményt ér el a tanuló, ha minden tantárgyból jeles (5) osztályzatot kap és a magatartása példás (5)

118

A középfokú oktatásról

A középfokú oktatásról

Magyarországi oktatáspolitika alakulására döntő hatással volt az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv, az Entwurf. Hazánkban az 1849. novemberében kihirdetett tanügyi rendelettel került bevezetésre. Az Entwurf alapján állították fel a 10-18 éves fiúk számára a nyolcosztályos gimnáziumot, amelyből az I-IV osztály algimnáziumként, a másik négy pedig főgimnáziumként működött. A gimnáziumok feladata - ókori klasszikus nyelvek és irodalom tanításával nagyobb általános műveltség megszerzése, továbbá az egyetemi tanulmányokra történő előkészítés volt. A hazai középfokú oktatás másik típusú intézménye a reáliskola volt. Ez az iskolatípus 1849 és 1934 között működött. Ezt az intézményt is az Entwurf vezette be. A reáliskolák a népiskolák és a technikai tanintézetek között álltak. Az általános műveltségen kívül - amelyet az ókori nyelvek és irodalom tanításának mellőzésével kívántak elérni - céljuk egyfelől az ipari foglalkozásokhoz szükséges előképzettség megszerzése, másfelől a technikai tanintézetekben történő továbbtanulásra való előkészítés. A reáliskolák alreáliskolákra (vagy polgári iskolákra) és főreáliskolákra tagolódtak. Az alreáliskola vagy polgári iskola a főreáliskolán való további tanulmányok folytatására készítette fel a tanulókat. Ezen kívül célja volt az alacsonyabb városi és vidéki ipari körök számára önálló képzést biztosítani. „A főreáliskola folytatja a polgári iskolában megkezdett tanítást tudományosabb formában. Teljessé teszi a modern műveltség alapján adandó humánképzés mértékét és sajátos előkészítő iskolája a technikai tanulmányoknak.”-a hivatalos megfogalmazás szerint. A 2-4 évfolyamos alreáliskola ipari, kereskedelmi és földműves pályákra, a hatosztályos (3+3) főreáliskola pedig felsőfokú technikai-műszaki továbbtanulásra készített elő. A tanulmányok ún. záróvizsgával fejeződtek be. A hatosztályos reáliskola helyett a nyolcosztályos reáliskolát Trefort Ágoston hívta életre 1875-ben. Ez az iskolatípus 1934-ben, az egységes középiskola megteremtésével szűnt meg. 1851. június 3-án, rendeleti úton bevezették Magyarországon az érettségi vizsgát. Kijelölték azt a hét várost, ahol minden év szeptemberében érettségi

119

A középfokú oktatásról vizsgát lehetett tenni. A vizsgát a tanulók magyar vagy német nyelven tehették le, mégpedig katolikus-protestáns vegyes bizottság előtt. 1875-ben az időközben nyolcosztályúvá fejlesztett reáliskolákban is bevezetésre került az érettségi vizsga. 1777 és 1868 között kettős formában történt a tanulók osztályozása, minősítése. Egyrészt félévkor, illetve a tanév végén az összes tárgyban felmutatott eredmény alapján egyetlen összetett érdemjegyet kaptak. Másrészt a tanulókat a tanulmányi eredményük alapján sorrendbe, classisokba rendezték. 1844-től az osztályzat megnevezése latin helyett magyar nyelven történt. Az 1863-tól (Helytartótanács 1863. február 17-i rendelete) a népiskolában és középiskolákban egyaránt, a korábbi gyakorlattól eltérően, minden tantárgyat külön-külön osztályzattal értékeltek. Osztályozták a tanulók erkölcsi viseletét, magatartását, szolgalmát és figyelmét is a hat érdemjegy egyikével. 1876-tól négy érdemjegyű volt az osztályozás. 1876-ban megjelent az Állami Középiskolai Rendtartás. 1884-ben kiadták az első magyarországi önálló Érettségi Vizsgálati Utasítást, amely szabályozta a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. 1905-ben, 1931-ben, és 1933-ban újabb érettségi utasításokat adtak ki. (Az 1933-es rendelet egészen 1951-ig volt érvényben). 1883. XXX. törvény a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről rendelkezett. A törvény kiemelésre érdemes, fontosabb szakaszai, paragrafusai a következőek: 1.§. Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnasiumok és reáliskolák értendők. 2.§. Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolcz osztályú, ugyanannyi évfolyammal. 3.§. A gymnásiumi oktatás rendes tárgyai: − hit és erkölcstan − magyar nyelv és irodalmának történelme − latinnyelv és irodalom − német nyelv és irodalom − görög nyelv és irodalom − földrajz − Magyarország történelme − egyetemes történelem − bölcsészeti előtan (lélektan és logika) − mennyiségtan − természetrajz

120

A középfokú oktatásról − természettan és vegytan − mértani rajz − szépírás − testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra 4.§. A reáliskolák rendes tárgyai: − hit- és erkölcstan − magyar nyelv és irodalmának történelme − német nyelv és irodalom − francia nyelv − bölcsészeti előtan /lélektan és logika/ − földrajz − Magyarország történelme − egyetemes történelem − mennyiségtan − természetrajz és geológia − természettan − vegytan − ábrázoló mértan és mértani rajz − szabadkézi rajz − szépírás − testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra Az 1883-as törvény alapvető változás elé állította a középiskolákat tartalmi és szervezeti szempontból egyaránt. Nyolc gimnáziumi vagy nyolc reáliskolai osztály elvégzését írta elő, pontosan körülhatárolta a tantárgyakat, a követelményeket. Az iskolába való felvétel kritériuma volt a betöltött kilencedik életév és négy alsó osztály sikeres elvégzése. Az évi szorgalomidő tíz hónap. A nagy szünidő július és augusztus hónapokban volt. A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatot tartottak. A nyolcadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgákon kívül érettségi vizsgálatot is tettek. A törvény 22.-26. paragrafusai az érettségi vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. A középiskoláról szóló 1883. évi XXX. törvény a leányok középfokú tanulási lehetőségeiről nem rendelkezett. Az elemi népiskolán kívül a leányok számára csakis a felsőbb népiskola, a polgári iskola valamint a tanítóképezde jöhetett továbbtanulásként számításba. A társadalmi igény mutatkozott a leányok számára is középiskolák létrehozására. Ennek köszönhetően 1875ben állami felsőbb leányiskola megnyitására került sor Budapesten, miután a

121

A középfokú oktatásról vallás és közoktatási miniszter rendeletileg jóváhagyta az iskolatípus ideiglenes szervezetét és tantervét. 1879-ben a felsőbb leányiskolákat egységesen hat-évfolyamos tanintézetekké nyilvánították. Az 1887. július 7-én kelt 28.999 sz. miniszteri rendelet intézkedett az állami felsőbb leányiskolák szervezéséről, megfogalmazta ezen iskolák feladatát, megszabta tanulmányi rendjét. A felsőbb leányiskola első évfolyamába az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégző leányok voltak felvehetőek. A felsőbb leányiskola tanulmányi ideje hat év volt. Az iskolában kötelezően tanítandó tárgyak a következők voltak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, neveléstan, ének, írás és rajz, kézimunka és testgyakorlás. A felsőbb leányiskolában szerzett végbizonyítvány azonban semmilyen felsőfokú tanintézetbe való beiratkozásra nem jogosított. 1895. novemberében a király „legfelsőbb elhatározásával „megnyitotta a leányok előtt az egyetemi képzés lehetőségét. Engedélyezte, hogy az egyetemekre nők is felvehetők legyenek, de csakis a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti szakokra. 1896-tól a felsőbb leányiskolák mellett létrehoztak kisegítő gimnáziumi tanfolyamokat, amelyek azután helyenként fokozatosan átalakultak önálló leánygimnáziumokká. Az 1916. június 16-án kelt 86. 100 sz. rendelet a leány középiskoláknak általánosan kötelező szervezeti szabályzatot, rendtartást és tantervet adott. E szervezet szerint a leány középiskolák alsó tagozata egységes volt, ezt az IIV. évfolyamok alkották. Erre az egységes alapra három különböző iskolatípus épült: 1/ három évfolyamos felső lányiskola, 2/ három évfolyamos felső kereskedelmi iskola, 3/ négy évfolyamos leánygimnázium. Egyetemi tanulmányok folytatására azonban csak a gimnáziumi tagozaton szerzett érettségi bizonyítvány jogosította fel a leány középiskolák növendékeit. A kultúrpolitikában fontos szerepet játszott gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter időszaka. 1924-ben megreformálta a középiskolákat, 1926-ban a leány-középiskolát, 1927-ben a polgári iskolát. Napirendre tűzte a népoktatás reformját. Az 1924. évi XI. törvénycikk a középiskolákról rendelkezik. 1.§. A középiskola fogalma és feladata: A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül a gimnázium e feladatot a minden

122

A középfokú oktatásról irányú humanisztikus, elsősorban latin- és görög nyelvi és irodalmi tanulmányokkal, a reálgimnázium főleg a latin-és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a reáliskola különösen a modern nyelvek és irodalmak, úgyszintén a mennyiségtan és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával oldja meg. A gimnáziumi oktatás rendes tárgyai: − hit- és erkölcstan − magyar nyelv- és irodalom − latin nyelv és irodalom − görög nyelv és irodalom − német nyelv és irodalom − Magyarország történelme − világtörténelem − földrajz − természetrajz − természettan − mennyiségtan − filozófia − rajz − testgyakorlás A reálgimnáziumban oktatott tantárgyak, a görög nyelv és irodalom kivételével, azonosak voltak a gimnáziumban oktatott tantárgyakkal. A reáliskolai oktatás rendes tárgyai: − hit- és erkölcstan − magyar nyelv és irodalom − német nyelv és irodalom − angol, francia vagy olasz nyelv és irodalom − Magyarország történelme − világtörténelem − földrajz − természetrajz − kémia − természettan − mennyiségtan − rajzoló és ábrázoló mértan − filozófia − rajz − testgyakorlás

123

A középfokú oktatásról 7.§. A középiskolák évfolyamai, mind a gimnáziumnak, mind a reálgimnáziumnak, mind a reáliskolának nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 14.§. A középiskolák minden iskolai év végén osztályonként tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményéről. 15.§. A középiskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány arra jogosítja a tanulókat, hogy érettségi vizsgálatra bocsáttassanak. 16.§. A középiskolai érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi főiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele. Az 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról intézkedett. A törvény értelmében a lányok oktatása a következő iskolatípusokban történt: a leánygimnázium és a leánylíceum. 1.§. A leányközépiskolának két faja van: leánygimnázium és leánylíceum. A leányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa, és ekként az egyetemi és általában főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül e feladatot a leánygimnázium elsősorban a latin és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a leánylíceum elsősorban a modern nyelvek, és irodalmak tüzetesebb tanításával oldja meg. 2.§. A leánygimnázium rendes tárgyai: − hit- és erkölcstan − magyar nyelv- és irodalom − latin nyelv és irodalom − német nyelv és irodalom − francia nyelv és irodalom − Magyarország történelme és világtörténelem − földrajz − természetrajz, kémia és egészségtan − természettan − mennyiségtan − filozófia − rajz − ének − testgyakorlás

124

A középfokú oktatásról A leánylíceum rendes tárgyai a leánygimnázium tárgyaitól abban térnek el, hogy a líceumban művészettörténetet tanítanak a latin nyelv és irodalom helyett. 4.§. A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, hogy a görög nyelvet és irodalmat, a líceumi tanulóknak pedig, hogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák. 5.§. A tanítási órák száma az I-IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30 óra. 7.§. Leánygimnázium lehetőleg csak olyan községekben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leánylíceum is van. 9.§. Mind a leánygimnáziumnak, mind a leánylíceumnak nyolc osztálya és ugyanennyi évfolyama van. 10.§. Mind a leánygimnázium, mind a leánylíceum különálló intézet és ennél fogva sem egymással, sem más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható. 11.§. A leányközépiskolák egy-egy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehető fel. 12.§. A leányközépiskolák első osztályába csak olyan tanulók vehetők fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolából bizonyítványt, kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 15.§. A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetőleg főiskolákra való felvétel, mint pedig a minősítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egyenlő értékű. A vallás és közoktatásügyi miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra való felvételét rendeleti úton korlátozza. A leánykollégiumról 17.§. A leánykollégium olyan vallásos és nemzeti szellemű magasabb általános műveltséget nyújt tanulóinak, amely különösen a nők sajátos hivatására, családi és társadalmi szerepére van tekintettel. E szerint a leánykollégium, mint középfokú tanintézet, olyan tanulók iskolája, akik a magasabb műveltségre, esetleg főiskolai tanulmányokra törekednek ugyan, de egyetemi tanulmányokat folytatni nem kívánnak. 18.§. A leánykollégium rendes tárgyai azonosak a leánygimnázium tárgyaival kivéve a filozófiát, és céljából adódóan bővül − lélektan és neveléstan − rajz és művészettörténet

125

A középfokú oktatásról − háztartástan és gazdaságtan tantárgyakkal. 20.§. A tanítási órák száma az I. és II. osztályban legfeljebb 24, a többi osztályban 28 óra. 24.§. A leánykollégiumnak nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 27.§. A leánykollégium első osztályába csak olyan tanulók vehetők fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 30.§. A lánykollégium nyolcadik osztályát végzett tanulók „leánykollégiumi vizsgálatot tehetnek.” 34.§. Akik a leánykollégiumi érettségi vizsgálatot letették, a tudományegyetem és műegyetem kivételével, felvehetők mindazokba a főiskolákba és tanfolyamokra, amelyre a leányközépiskolai érettségi vizsgálat jogosít. Hóman Bálint 1934-ben az egységes középiskoláról rendelkezett. Ennek neve egységesen gimnázium, megszűnt a reálgimnázium és a reáliskola elnevezés. Az 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1.§. „A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye. A törvény a reálgimnáziumot és a reáliskolát megszüntette. 4.§. A magyar középiskola neve gimnázium. 5.§. A középiskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. 21.§. A középiskola rendes tantárgyai: − hit- és erkölcstan − magyar nyelv és irodalom − történelem államtani ismeretekkel − gazdasági és társadalmi ismeretek − föld- és néprajz − latin nyelv − görög nyelv − német nyelv − egy második élő idegen nyelv − bölcsészet − természetrajz − vegytan − természettan

126

A középfokú oktatásról − mennyiségtan és mértan − rajz a műalkotások ismertetésével − testnevelés − egészségtan − szépírás − gyorsírás − ének − továbbá a lányok számára fenntartott középiskolákban kézimunka. A középiskola ötödik osztályába lépő tanuló hajlama szerint választhat, hogy további tanulmányai folyamán felsorolt görög nyelv, német nyelv vagy egy második élő idegen nyelv közül a görög nyelvet, vagy a második élő idegen nyelvet kívánja-e tanulni. 26.§. A középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki valamely nyilvános jogú elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel végezte és életének tizedik évét betöltötte, de tizenkettedik évét még nem töltötte be. 31.§. A középiskolák minden év végén osztályonként összefoglalásokkal adnak számot az oktatás eredményéről. 32.§. A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és egyéniségét a VKM által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni. 36.§. A középiskola nyolc osztályának sikeres elvégzése után a tanuló abban a középiskolában, amelyben a nyolcadik osztályt végezte ,illetőleg amelyben a nyolcadik osztály tananyagából magánvizsgálatot tett, érettségi vizsgálatot tehet. 37.§. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 38.§. Az érettségi vizsgálat letételéről a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány képesít mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk értelmében főgimnáziumi vagy főreáltanodai érettségi vizsgálat szükséges. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította.

127

A középfokú oktatásról Az 1938. évi XIII. törvénycikk már a középiskolák három típusáról beszél. Az elméleti irányú gimnázium (az 1934. XI. törvény hozta létre) mellett a gyakorlati irányú líceumot középiskolai rangra emelte. A gyakorlati irányú gazdasági középiskolát, úgymint a mezőgazdasági középiskolát, ipari középiskolát és kereskedelmi középiskolát szintén érettségivel záruló középiskolává minősítette át. 3.§. A líceum feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú műveltséghez, a fiútanulót ezen felül gazdasági, a leánytanulót pedig háztartási ismeretekhez juttassa, továbbá a családi és iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával magasabb nevelési szaktanulmányokra előkészítse, s végül főiskolai szaktanulmányokra képessé tegye. 4.§. Fiúk és leányok együttes tanítására nem lehet engedélyt adni. 5.§. A líceumnak négy osztálya (évfolyama) van. 15.§. Líceumban hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, rajzot, éneket, zenét, testnevelést, egészségtant, kézimunkát, gyakorlati gazdasági ismereteket, valamint alapvető nevelési ismereteket, leánylíceumban ezeken felül egészségvédelmi és családi nevelési ismereteket, az erre önként jelentkező tanulóknak egy második élő idegen nyelvet, s végül gyakorlati gazdasági ismeretek helyett gyakorlati háztartási ismereteket kell tanítani. 19.§. A líceum első évfolyamára csak az vehető fel, aki valamely gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizenhetedik életévét még nem töltötte be. 27.§. A líceum négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a líceumban, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani. 28.§. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 29.§. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló líceumi érettségi bizonyítványt kap. A líceumi érettségi képesített tanítóképző-akadémiákon- egyetem, jogakadémia és hittudományi főiskola kivételével- főiskolákon, végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetben folytatandó tanulmányokra.

128

A középfokú oktatásról A törvény harmadik része a gazdasági középiskolákkal foglalkozik. 32.§. A gazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú és gazdasági szellemű műveltséghez és az iskola különleges szakirányának megfelelő szaktudáshoz juttassa és ezzel felsőbb szaktudományokra is képessé tegye. 33.§. Fiuk és leányok számára külön- külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló gazdasági középiskolát kell fenntartani. 34.§. A gazdasági középiskolának négy osztálya (évfolyama) van. Ipari középiskola csak az iskola címében is meghatározott ipari szakirányban (szakirányokban) létesíthető. Gazdasági középiskola csak gyakorlati ismeretek tanítására alkalmas kellően felszerelt gyakorlóhellyel együtt létesíthető. Ez mezőgazdasági középiskolánál gyakorló gazdaságból, ipari középiskolánál tanműhelyből, laboratóriumból vagy ipartelepből, kereskedelmi középiskolánál gyakorló irodákból áll. 38.§. A gazdasági középiskolákban az iskola irányának megfelelően gazdasági és gyakorlati szakismereteken felül hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, testnevelést és egészségtant, kereskedelmi középiskolában ezeken felül az arra jelentkező tanulóknak egy második idegen nyelvet kell tanítani. 42.§. A gazdasági középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizennyolcadik évét még nem töltötte be. 46.§. A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére, érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelő gyakorlati vizsgálatból áll. 47.§. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezőgazdasági vagy ipari vagy kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk vagy más jogszabályértelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, szakfőiskolákon, végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán, közgazdaságtudományi kará-

129

A középfokú oktatásról nak közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra. Megváltozott bizonyos tantárgyak elnevezése, többek között természettan helyett fizika, mennyiségtan és mértan helyett matematika használatos. A tanulók értékelése továbbra is négy érdemjeggyel történt, ezek a jeles, jó, elégséges és elégtelen. A gazdasági középiskola jelentőségét mutatja, hogy 1945-ben a megváltozott társadalmi és politikai körülmények között, továbbra is fontos iskolatípusnak tekintették. A földművelésügyi miniszter, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter 53.700/1945.F.M. számú rendelete a Mezőgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról rendelkezett. A Rendtartás 9 fejezetből áll. Az egyes fejezetekből az alábbiakat emeljük ki: 1. Fejezet: A tanulók felvétele: A mezőgazdasági középiskola I. osztályába csak az vehető fel, aki valamely hazai népiskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola illetőleg gimnázium 4 osztályát elvégezte, és életének 14. évét már betöltötte és tizennyolc évét még nem töltötte be. III. fejezet: Az iskola belső rendje: A tanulók viselkedésének ellenőrzése (1) Az igazgatónak, az osztályfőnöknek és minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelő magatartásra nevelni és viselkedésüket ellenőrizni. Szabályozták az iskolán kívüli elfoglaltságot, a belépést iskolán kívüli egyesületekbe, a tánciskolát, színház- és vendéglőlátogatást is. IV. fejezet. Fegyelmi intézkedések 44.§. Fegyelmi büntetések Az iskolai fegyelmezés általában megelőzést és javítást céloz: megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn . A büntetés célja elsősorban a tanuló erkölcsi javítása és társai erkölcsének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. VI. fejezet. Nevelési és tanulmányi ügyek 64.§. Imádság Az első tanítási óra imádsággal kezdődik és az utolsó óra imádsággal végződik. A különböző felekezetű tanulók imádkozása közt csak az lehet különbség, hogy az imádságok előtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondja. VIII. fejezet. A tanulók elbírálása

130

A középfokú oktatásról 97.§. Érdemjegyek A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind a rendszeretetből mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek szolgálnak. 98.§. Magaviselet A magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megállapításában a tanuló egyéniségének felsorolt vonásai alapján történik: a).valláserkölcsi meggyőződése b) nemzeti érzés (hazafias magatartás) c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslelkűség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás stb.) d) kötelességtudás és szorgalom e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül f) a tanulótársakra gyakorolt hatás Jeles eredményt kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelkűségével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, kötelességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelő és társaira nemesítőleg hat. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelkűségét, akarati fegyelmezettségét, tisztelettudását megmutatja, kötelességtudása és szorgalma kielégítő, magatartása az iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesül első fokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben. Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, ha a valláserkölcsi és hazafiúi kötelességeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelkűsége és fegyelmezettsége javításra szorul, s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelessége ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelkűségében, tisztelettudásában feltűnő a hiány, s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem mutat, tanulótársaira káros hatással van, az év folyamán háromszor vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült. A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni.

131

A középfokú oktatásról 99.§. Rendszeretet A rendszeretet elbírálás a következő szempontok figyelembevételével történik. a) A tanuló testi gondozottsága. b) Ruhájának gondozottsága c) Könyveinek, író- és rajzeszközeinek gondozottsága d) Dolgozatainak és írásbeli munkáinak kiállítása /külalakja/ e) Iskolába járásának pontossága f) A reá bízott /pl. naposi, hetesi/ teendők elvégzése Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt minősítési szempontokból teljesen kifogástalan. Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt szempontok közül háromnál nem többől kisebb, vagy egyből súlyosabb kifogás alá esik. A rendszeretetből nyert érdemjegy sem a továbbhaladásra, sem az általános tanulmányi eredmény megállapítására nincs hatással. 100.§.Előmenetel. a) Az előmenetel elbírálása és az egyes tantárgyak érdemjegyének megállapítása a következő szempontok figyelembevételével történik. b) tanuló tárgyismerete c) felfogó és ítélőképessége d) érdeklődés és figyelme e) kifejezőképessége f) önállósága g) kötelesség teljesítése E szempontok - elsősorban a tárgyismeret – figyelembevételével az előmeneteli érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában nagy figyelmet és érdeklődést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli vagy szóbeli önálló helyes alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása tanulótársaira jótékony hatású. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, ha az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklődéssel vesz részt, ha az otthoni feladatát jól végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejező készségében csak kisebb hiányosság mutatkozik, a tanulmányai folyamán kötelességtudásról bizonyságot tesz.

132

A középfokú oktatásról Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges részében elvégzi, a már feldolgozott anyag lényeges részeiről szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye legalább fele részben elégséges. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha a feldolgozott anyag lényeges részeiből szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye pedig túlnyomó részben elégtelen. 101.§.Általános tanulmányi eredmény. Az általános tanulmányi eredmény megállapítása a magaviselet és az 1938 évi XIII. törvénycikk 38.§-ának l. bekezdésében felsorolt ismeretkörökből az illető osztályban tanított tantárgyak érdemjegyének figyelembe vételével történik. A tanuló általános tanulmányi eredménye: − kitűnő, ha minden érdemjegye jeles − jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles. − jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb. − elégséges, ha két vagy több elégséges érdemjegye van, de elégtelen érdemjegye nincs - elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van. IX. fejezet. Év végi összefoglalások. Vizsgálatok 109.§.Az osztályvizsgálatok rendje. Az osztályvizsgálatok kéttagú bizottság előtt folynak. A bizottság egyik tagja az a tanár, aki az illető tárgyat a szóban lévő osztályban tanította, másik tagja, aki egyben a bizottság elnöke is, az igazgató a tanári tagjai közül jelöl ki. 110.§.Érettségi vizsgálat Az a tanuló, aki a mezőgazdasági középiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte, érettségi vizsgálatot tehet. Ennek szabályait a mezőgazdasági középiskolai érettségi vizsgálati utasítás tartalmazza. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 106.396/1942.V.K.M számú rendelete a honvédelmi ismeretek című tantárgy iskolai tanításának bevezetését rendelte el 1942. májusában. 1.§. (1 )A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedő tanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, a felső ipari iskolában, az ipari szakiskolában a fiútanulók tanítására

133

A középfokú oktatásról irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942-43. iskolai évtől kezdve a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevő tantárgyat- tanítani kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtől kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Az 1943-ban megjelent 8100/1943. VKM rendelet a honvédelmi ismeretek című tantárgy tanítását az alábbiakban módosította: 1.§. (1) A 106.396/1942.V.K.M.számú rendelettel (a vallás-és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlöny, 406.oldal) bevezetett honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegű iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek című tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítőjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. 1943-ban, a 8777/1943. VKM rendelettel a honvédelmi ismeretek című tantárgy tanítását kötelezővé tették a leányok számára is. 1.§

134

(1)A népiskola felső tagozatában, a mezőgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképző népiskolákban, az iparosés kereskedő tanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképző intézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtől kezdve a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövő tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban, amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek, a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek című tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban és minden más jellegű leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni., Az ilyen iskola, illetőleg osztály tanulójának félévi értesítőjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni.

A középfokú oktatásról Gyökeres változások indultak el a magyarországi oktatáspolitikában 1945 után, amelyek megváltoztatták az addig elfogadott intézményi kereteket. A 6650/1945. ME. számú rendelet alapján új iskolatípus került bevezetésre, ez az általános iskola. A polgári iskola jó hagyományait igazolja, hogy az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni.(37. 000/1945.VKM rendelet). A középfokú ipari szakoktatás jelentős reform alkotása a 1390/1947. Korm. rendelettel életre hívott 4 évfolyamos műszaki középiskola volt. A műszaki középiskola képesített a műszaki egyetemen, az agrártudományi egyetemen és a szakirányú főiskolákon történő továbbtanulásra is. Az 1950. évi 40. számú törvényerejű rendelet a működő ipari gimnáziumokat az 1950/51. iskolai évtől ipari technikumokká szervezte át. A 246/1950.(IX.1) MT sz. rendelet a működő mezőgazdasági gimnáziumokat mezőgazdasági technikumokká szervezte át. A 4156/1949. Korm. rendelet a kereskedelmi középiskolákat közgazdasági gimnáziumokká szervezte át, majd az 1950. évi 41. törvényerejű rendelet alapján újra közgazdasági középiskolákká minősítette át. A felnőttoktatás megszervezését a 11. 130/1945. ME. rendelet mondta ki Megnyíltak a dolgozók iskolái. A dolgozók továbbtanulásának lehetőségét a szakérettségis tanfolyamok is biztosították. Az 516. 000/1948. VKM rendelet értelmében a szakérettségis tanfolyamok egy évesek voltak, az itt szerzett érettségi vizsga a megfelelő szakirányú felsőoktatási intézményekben történő tovább tanulásra jogosított. 1011/1952.(V. 4) MT határozat a szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi idejének felemeléséről intézkedett. A szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi idejét az 1952-53. tanévtől két évre emelték fel. 1951-ben a tankötelezettséget 14 éves korra emelték. Az 1951. évi 14. törvényerejű rendelet az általános gimnáziumokról rendelkezett Ennek értelmében az általános gimnáziumot a tantervi anyag iránya szerint két tagozattal, a természettudományos (reális) és nyelvitörténeti (humánus) tagozattal kell megszervezni. Az általános gimnázium négy évfolyamos középiskola lett. Az általános gimnáziumokban a fiúk és a leányok részére külön osztályokat kellett szervezni. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest átmenetileg a fiúk és leányok együttes oktatását is engedélyezhette. Az általános gimnázium I. osztályába nyilvános tanulóként azt lehetett felvenni, aki az általános iskola (népiskola) nyolcadik osztályát, illetve- átmenetileg- a volt gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte és 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig nem töltötte be.

135

A középfokú oktatásról Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tett. Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az ország összes egyetemén és főiskoláján továbbtanulásra jogosított. Még ebben az évben felemelték a tankötelezettség korhatárát 14 éves korra. 1955. évi 37. törvényerejű rendelet az ipari technikumokról. Az ipari technikum I. osztályába azt a személyt lehetett felvenni, aki az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte, 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig még nem töltötte be és a felvételi vizsgát sikeresen letette. Az ipari technikumokban közismereti tárgyakat, szakmai tantárgyakat, szakmai előkészítő tárgyakat és a technikum szakirányának megfelelő különleges műszaki elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak. Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén ipari technikusi oklevelet kapott. Az ipari technikusi oklevél lehetőséget adott a műszaki egyetemek és főiskolák megfelelő karán, illetve tagozatán, a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán, testnevelési főiskolán, a katonai műszaki akadémiákon, valamint az Iparművészeti főiskolán folytatandó tanulmányokra. Az 1955. évi 38. törvényerejű rendelet a közgazdasági technikumokról. A közgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet, amelynek negyedik évfolyamát elvégezve, illetve a képesítő vizsgát sikeresen letéve a tanuló közgazdasági technikusi oklevelet kap. A közgazdasági technikusi oklevél, az előirt kötelező szakmai gyakorlat letöltése után, mindazokra az állásokra képesített, amelynek betöltéséhez közgazdasági technikusi oklevelet, vagy középiskolai bizonyítványt írtak elő. Az oklevél képesített könyvelői, vállalati tervezői, statisztikusi képesítést nyújtott Az 1956. évi 10. törvényerejű rendelet a mezőgazdasági technikumokról A mezőgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet. A mezőgazdasági technikum I. osztályába azt a személy lehet felvenni, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégezte és 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig nem töltötte be.

136

A középfokú oktatásról A mezőgazdasági technikumokban közismereti tantárgyakat, szakmai előkészítő tárgyakat és a technikum szakágainak megfelelő szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak. A gyakorlati oktatás biztosítása érdekében az iskolák mellett korszerű nagyüzemi gazdálkodást folytató tangazdaságról (laboratórium, tanműhely stb.) kellett gondoskodni. A mezőgazdasági technikum utolsó évfolyamának elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén a tanuló szakágának megfelelő mezőgazdasági technikusi oklevelet kapott. A képesítő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből állt. A művelődésügyi miniszter 146/1958. M. M. számú utasítása a műszaki gyakorlati nevelés bevezetésről intézkedett az általános iskolákban és a gimnáziumokban. „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képző iskolákban a műszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztéséről kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelő szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A műszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, előkészíti a tanulókat képességeinek megfelelő pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelőmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-től „gyakorlati foglalkozás” címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni Az általános gimnáziumban tovább kell fejleszteni a kísérleti jelleggel már megkezdett gyakorlati oktatást. Általános gimnázium. Az általános gimnáziumok közül a jelenlegi kísérleti gimnáziumokat is beleértve kell bevezetni a gyakorlati foglalkozásokat. A kijelölt gimnáziumokban a párhuzamos osztályok közül csak egy osztályba kell a gyakorlati foglalkozásokat bevezetni. Az 1958-59-es tanévben általában csak az egyik osztályban kezdjék el a bevezetést. Ahol a feltételek biztosítottak, illetve a már működő kísérleti iskolákban a II-IV. osztályba is be lehet vezetni a gyakorlati foglalkozásokat.

137

A középfokú oktatásról A heti 2 órás gyakorlati foglalkozás keretében a tanulók vagy az iskolaműhelyében, vagy valamely technikus, ipari tanulóképző intézet, üzem, tanés kísérletigazdaság, állami gazdaság, stb. műhelyeiben, illetve földjén végezhetnek fa, fém munkát, motorszerelési, elektrotechnikai vagy mezőgazdasági gyakorlatot. Lányiskolákban megengedett a szabás-varrás vagy egyéb háztartási munka gyakorlati oktatása is, de még ezekben az esetekben is célszerű, ha műhelymunkára az elektrotechnikai ismeretek gyakorlati szélesítésére és mezőgazdasági gyakorlatokra is biztosítunk lehetőségeket. A gyakorlati foglalkozásokat hozzáértő tantestületi tag, illetve ilyen hiányában pedagógiai érdeklődésű külső szakember vezesse. Következő fontos törvényi szabályozás az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. Ami lényeges változás a korábbi rendelkezésekkel szemben, hogy az érettségi a továbbiakban már csak a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosít. Bevezeti a nappali képzés mellett az esti és levelező oktatási formát. A törvény 16 éves korra emeli a tankötelezettséget. 10.§. (1)A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik (2)A gimnáziumoknak, szakközépiskoláknak és technikumoknak négy évfolyama van. 13.§. (1)A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minősítő vizsgát tesz. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 15.§. (1)A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát tesz. (2)A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez között munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 17.§. A technikumokra 1955. évi 37. törvényerejű rendelet, az 1955.évi 38. törvényerejű rendelet, az 1956.évi 10. törvényerejű rendelet, valamint e törvényerejű rendeletek végrehajtására kibocsátott jogszabályok rendelkezései irányadók. 24.§. (1) A tanköteles koron túl lévő dolgozók munkájuk mellett a felnőttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó esti vagy levelező okta-

138

A középfokú oktatásról tás keretében végezhetik el az általános iskolát, továbbá középfokú, illetőleg felsőfokú képesítést szerezhetnek. (3) Az esti és levelező oktatás résztvevői az előirt vizsgák sikeres letétele után az intézmények nappali tagozatán szerzett képesítéssel azonos értékű képesítést, szereznek. Az 1965. évi 24. törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről A gimnázium és szakközépiskola négy évfolyamos intézmény. A gimnáziumokban a munkára nevelés elveinek megvalósítására gyakorlati foglalkozás tantárgyat kell oktatni. Ez megvalósulhat iskolai műhelyekben, laboratóriumban, központi műhelyekben, illetőleg üzemi tanműhelyben is. A negyedik évfolyam végén a tanuló érettségi vizsgát tesz, ami jogosítja valamennyi felsőoktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre. A gimnáziumban és a szakközépiskolában a fiuk és a leányok együttesen részesülnek oktatásban. Indokolt esetekben külön fiú- és külön leány osztály is szervezhető. Szakközépiskolai képzés ipari, építőipari mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, hírközlési, közgazdasági, egészségügyi ágazatokban folyhat. A szakközépiskolákban a tanulók szakmai, elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A negyedik évfolyam elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelő érettségi vizsgát tehet. A sikeres érettségi vizsga középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a szakmai ágazatnak megfelelő területen középfokú végzettséget igénylő munkák, közgazdasági végzettség esetén képesített könyvelői, vállalati tervezői, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák végzésére képesít, továbbá valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 164/1968.(M. K. 15.) MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezett. A lent felsorolt intézkedéseket az 1968/69-es tanévtől vezették be. Az általános iskolák 7. és 8. osztályában, továbbá a középfokú oktatási intézményekben az előirt tantárgyak rendszerébe beépítve, honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhető a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra előkészítse.

139

A középfokú oktatásról A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelező. A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglakozásokra: − az általános iskolákban, osztályonként 6 órát, − a szakmunkásképző iskolákban (intézetekben), kétéves képzés esetén 40, hároméves képzés esetén pedig 60 órát, − a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idő alatt 80 órát kell fordítani. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet megállapítani, illetőleg abból vizsgát tenni nem kell. A más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket, az illető tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minősíteni. 1973. évi 24. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, betöltésére képesíti a tanulókat. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1985. évi I. törvény az Oktatásról „A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnőtteknek, szocialista, humanista szellemű, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítő nevelését szolgálja.”- fogalmazza meg a közoktatás feladatait a törvény. 76.§. (1) A középfokú iskolai nevelés-oktatás a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban (a továbbiakban együtt középiskolákban), a szakmunkásképző iskolákban, valamint a szakiskolákban folyik. A gimnázium 78.§ (1) A tanuló a gimnázium negyedik évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tárgyakból záróvizsgát tehet. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

140

A középfokú oktatásról A szakközépiskola: 79.§. (1) A szakközépiskola általános műveltséget, technikusképesítést, szakmunkás képesítést, illetőleg egyéb szakképesítést nyújt, valamint elsősorban a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra jogosít. (2) A szakközépiskolának négy, illetőleg öt évfolyama van. 80.§. (1) A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vagy más szakmai képesítő vizsgát tehet. 134.§.(1) A dolgozók gimnáziuma általános műveltséget nyújt, valamint felkészít felsőfokú továbbtanulásra. (2) A tanuló a negyedik évfoly. elvégzése után érettségi vizsgát tehet. 135.§.A dolgozók gimnáziumának első évfolyamára az vehető fel, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik. 136.§.A dolgozók négy évfolyamos szakközépiskolája középiskolai végzettséget és meghatározott területeken szakképesítés nyújt. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Az új törvényi szabályozás az 1990 után megváltozott közjogi állapotnak megfelelő oktatási törvény. A gyermek tankötelessé hatéves, de legkésőbb nyolcadik életévének betöltése után válik, és tankötelezettsége 18. életévének betöltéséig tart. Az új oktatási törvény az iskolákban a tanulók számára újra lehetővé teszi a hit - és vallásoktatásban való részvételt, továbbá megfogalmazza az egyenlő bánásmód elvét. A törvény középiskola alatt a gimnáziumot és szakközépiskolát érti. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésekbe való bekapcsolódásba, valamint munkakör betöltésére jogosít. A gimnáziumnak négy évfolyama van, de hat vagy nyolc évfolyammal is működhet. A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. Az iskolákban elméleti, gyakorlati és szakmai oktatás folyik. A szakközépiskolában a tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve csak szakmai vizsgát tesz. Fontos változás következett be az iskolai évfolyamok számozásában. A törvény kimondja, hogy az évfolyamok számozása az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.

141

A középfokú oktatásról

142

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

A magyarországi középiskoláknak az 1883. XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. „Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnáziumok és reáliskolák értendők.” A törvény szabályozta a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét,a tanítás rendjét, köztük az érettségi vizsgákét is. Egy lapos nyomdai úton készült nyomtatványok Bizonyítvány a budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskolában végzett tanulásról.

143

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Dapsy Gizella az 1897-8-ik iskolai évben az ötödik gimnáziumi osztályt, mint rendes tanuló végezvén a következő bizonyítványt érdemelte: Magaviselet jó. Szorgalma: nagy. Az egyes tantárgyakban tanúsított előmenetele: kitűnő

144

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A nyíregyházi főgimnázium által 1906-ban kiállított gymnáziumi bizonyítvány. A tanuló a VIII. osztályt jeles eredménnyel végezte el.

145

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Imre Lajos Gimnáziumi bizonyítványa a losonczi M. Kir. Állami Főgimnázium nyolcadik osztályában 1917/18-as tanévből. A tanári testület záró értekezleti ítélete: érettségi vizsgálatot tehet.

146

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Böszörményi Emil Gimnáziumi bizonyítványa az 1915/16 iskolai évben a Debreceni Református Főgimnázium negyedik osztályában. A tanári értekezlet határozata: felsőbb osztályba léphet.

147

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Több oldalas nyomdai úton készült Értesítők, Bizonyítványok

Tanulmányi Értesítő Reálgimnáziumi tanulók részére. 22 oldalas keményfedelű dokumentum.

A Tanulmányi Értesítőben használt érdemjegyek: Magaviseletre: példás, jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű Előmenetelre: jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatok külső alapjára: csinos, rendes, hanyag, rendetlen Az 1934.évi XII. törvénynek megfelelően a hajdúnánási református Gimnázium állított ki tanulmányi értesítőt (vászonkötésben készült 22 oldalas tanulmányi értesítő)

148

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Nyakas László 1938-1942 években a nyolcosztályos gimnázium első négy osztályát elvégezte. Értékelték a szaktárgyakon kívül a magaviseletet, rendszeretet és az írásbeli dolgozatok külső alakját.

149

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1938.évi XIII. törvény alapján kiállított bizonyítványok Furkó Emma Tanulmányi Értesítője a Debreceni Református Dóczi Leánynevelőintézet Leánygimnázium által kiállított dokumentum. 1945 első félév: A Vallás és Közoktatási miniszter rendelete és az egyházi főhatóságok hozzájárulása értelmében, a félév rövidsége miatt nem volt osztályozás. 1947/48. tanévben, a gimnázium nyolcadik osztályában a bejegyzés szerint érettségi vizsgát tehet.

A magatartást, rendszeretetet és az általános tanulmányi eredményt értékelték.

150

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Ötvös László Tanulmányi Értesítője szemlélteti a iskolai rendszerváltozást. 1943 szeptemberében beiratkozott a Hajdúnánási Református Gimnáziumba.

151

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1947/48-as tanévben a gimnázium ötödik osztályát elvégezte és a tanári testület általános ítélete alapján a hatodik osztály reális tagozatába léphetett. 1948/49. tanévben már a Hajdúnánási Állami Gimnázium hatodik osztályának tanulója volt, mert közben államosították az iskolát.

1949/50. tanévben már a Debreceni Református Gimnázium harmadik osztályának tanulója.

152

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok 1950/51-ben a Debreceni Református Gimnázium negyedik osztályát elvégezve, itt tett érettségi vizsgát.

A magaviselet elnevezése magatartásra változott, az értékelésnél az 5-1 osztályzatot vezették be.

153

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Somorjai László Tanulmányi Értesítője azt mutatja, hogy a Debreceni Református Kollégium 8 osztályos gimnáziumának első négy osztályát 1941-45 között sikeresen elvégezte. 1948/49-ben a Magyar Állami Mezőgazdasági Középiskola négy évfolyamát elvégezte és érettségi vizsgát tehetett. A Tanulmányi Értesítőben a magaviselet helyett a magatartás, a szorgalom helyett a rendszeretet értékelését vezették be. A hit és erkölcstant is osztályozzák még.

Bot Tibor Imre Tanulmányi Értesítője jól szemlélteti azt, hogy l945 utáni középfokú szakoktatás jelentős reformalkotása a 4 évfolyamos műszaki középiskola bevezetése volt A műszaki középiskola képe-sített a műszaki egyetemen, az agrártudományi egyetemen és szakirányú főiskolán történő továbbtanulásra is. A működő ipari gimnáziumokat az 1950/51. iskolai évtől ipari technikumokká szervezték át. Bot Tibor Imre Tanulmányi Értesítője, amelyet a debreceni Épitőipari Tech-

154

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok nikum állította ki. A tanulmányait 1949/50-ben kezdte és 1952/53-as tanévben fejezte be. Képesítő vizsgálatot tehetett.

Nagy Gábor Tanulmányi Értesítője, (21 oldalas keményfedelű) amelyet a Debreceni Társulati Kereskedelmi Középiskola Igazgatósága állította 1947-ben. Az iskola első két osztályát, mint Állami Kereskedelmi Középiskola, a harmadik osztályát, mint Állami Közgazdasági Gimnázium, a negyedik osztályát, mint Állami Közgazdasági Középiskola tanulója fejezte be. Képesítő vizsgát tehet bejegyzéssel. 1950/51. tanévtől a magaviselet helyett magatartás szerepel. Az 1949/50-es tanévtől a Hit és erkölcstan oktatása megszűnt.

155

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Kiss Mária közgazdasági középiskolai tanuló, 15 számozott lapból álló Tanulmányi Értesítője, 1949-es címerrel a fedőlapján.

A magatartást és az általános tanulmányi eredményt is értékelik. Az 1948/49. iskolai évtől kezdve a gimnáziumnak csak a négy felső osztálya működött, tantervét a 37.000/1945 VKM sz. rendelet írta elő. 1949-től állami általános gimnázium a középiskola elnevezése . Négy évfolyamos, aminek van humán, illetve reál tagozata. Ennek sikeres elvégzése esetén érettségi vizsgát lehetett tenni.

156

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az 1949/50-es tanévben bevezetésre került az orosz nyelv oktatása. A tanuló munkáját a félévi értesítőben és évvégén a bizonyítványban értékelték. Az általános tanulmányi eredményeket az 1957/58-as tanévtől kezdve tizedes jegyekben kellett megadni. A Tanulmányi Értesítő 13 számozott lapból áll. Keményfedelű, fedőlapján az 1957-es címer látható. Az 1961 szeptemberében kiállított Tanulmányi Értesítő tanúsága szerint Kalóz József a gimnázium reáltagozatának tanulója volt. Mivel Ő már részt vett az 5+l-es oktatási rendszerben, így az év végi bizonyítványában a következő bejegyzés szerepel: mezőgazdasági gépszerelő szakirányú előképzésben részt vett. Az érettségi vizsgát tehetett, valamint a mezőgazdasági gépszerelő szakmából a minősítő vizsgát megkezdte. Az 1964/65-ös tanévben a magatartás mellett szerepel a szorgalom értékelése.

16 számozott oldalból álló BIZONYITVÁNY gimnáziumi tanuló részére. Az 1973/74 és az 1974/75-ös tanévben heti órás kertészeti gyakorlati foglakozás volt. Csak évvégén adtak ki bizonyítványt, tanulmányi átlag kimutatása nélkül. A Bizonyítvány utolsó oldalán található a Gimnáziumi végbizonyítvány.

157

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Ez a végbizonyítvány az 1965.évi 24. számú törvényerejű rendelet 13.§a szerint általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltéséhez képesít. Az 1984/85. tanévben kiállított Bizonyítvány 16 számozott oldalból áll. A bizonyítvány jegyzet rovatában a beírás: A honvédelmi oktatás követelményeinek eleget tett.

BIZONYITVÁNY szakközépiskolai tanuló részére. Az 1996/97-es tanévben kezdte középiskolai tanulmányait, az 1998/99-ben a tízenkettedik osztályba léphetett és 1999/2000ben érettségi vizsgát tett. A 2000/2001-ben képesítő vizsgát tehetett (Ebben az évben már csak szakmai tárgyakat oktattak).

158

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok A bizonyítvány fedőlapján a koronás kis címer látható.

Bizonyítvány négy évfolyamos gimnáziumi tanulók számára. A bejegyzések szerint 2004/2005.tanévben fejezte be a tizenkettedik évfolyamot. Érettségi vizsgát tehetett. A tantárgyak évi óraszáma a tantárgyak mellett külön fel van tüntetve.

159

A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

160

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése (1850-2000)

Az érettségi, mint a középiskolai tanulmányok zárása illetve a tovább tanulás feltétele a XVI. század elejére vezethető vissza. Friedrich Paulsen, valamint Erasmus egyik tanítványa Oeculumpadius megreformálta az iskolák rendjét. Ennek eredményeként volt az az iskolai szabályzat amelyben az érettségi csírája megtalálható: „Ha azután ők (ti a tanulók) kellő gyakorlatra tettek szeret mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikában, s elég jártaságot az auktorokban ahhoz, hogy immár haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre.” Gyakoribbá válnak az egyetemi felvételt megelőző vizsgák a reformáció elterjedésével. Nem elsősorban a tudás szempontjából, mivel a hallgatók tanulmányi előrehaladásáért a régi egyetem semmiféle felelősséget nem vállalt, hanem azért, hogy alapul szolgáljanak a különböző kedvezmények, jótétemények odaítélésénél. Az egyetemi felvételek szabályozása egyre fontosabbá vált, mert például a pénzen kívül az egyetemi felvétel védelmet jelenthetett a fiataloknak a hadsereg toborzó és katonafogdosó altisztjeivel szemben. Ezek az előzménynek is szerepet játszottak abban, hogy megszületett II. Frigyes Vilmos király iskolai főtanácsosának 1788. december 23-án kelt adiktuma az érettségi vizsgálat bevezetéséről. „A nyilvános iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről.” Azok az iskolák ahol az érettségik folytak középiskolák lettek. A jelölt éretlenségét tanúsító bizonyítvány egyáltalán nem zárt el senkit az egyetemi felvételtől, csupán az ottani kedvezmények élvezetétől. Az iskolai eljárás egységesebbé tétele miatt, Humbolt kezdeményezésére, szabályozzák a szóbeli és az írásbeli érettségi anyagát. 1834-ben lényegesen megnehezítik a vizsgákat. Az írásbeli tárgya: német és latin fogalmazás, görög és francia fordítás, és matematika. A szóbeli vizsga trágyainak számát tízre illetve tizenegyre emelik. A franciák híres érettségije a bakkalaureátus. Napoleon léptette életbe 1808-ban. Írásbeli feladatok 1830 óta szerepnek a vizsgán. A francia érettsé-

161

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése gi történetében fontos az 1864-es esztendő, mert ekkortól lépett életbe, hogy az érettségi kizárólag a felső négy osztály anyagára épülhetett. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbeléptetett Organisationsentwurf, az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálásra készített tervezet tette kötelezővé. Az Entwurf két fontos paragrafusát ki kell emelni. 78.§ A vizsga célja és helye 1. Érettségi vizsgálatot kell tennie annak, aki rendes hallgatóként valamely egyetemet kíván látogatni, teológiai, jogi, orvosi vagy filozófiai tanulmányokat akar folytatni, akár nyilvánosan, akár magántanulóként végezte a gimnáziumot. 2. Minden nyilvános gimnázium köteles minden tanév végén az illetékes iskola tanácsos vezetése alatt érettségi vizsgálatot tartani. 3. Magángimnáziumoknak nincs joguk érettségi vizsgák tartására: tanítványaikat valamely, a vizsga lefolytatására jogosított gimnáziumban kell előállitaniok. Hogy azonban a magán gimnázium teljesítményeit helyesen lehessen megítélni, valamennyi érettségizőnek ugyanabba a gimnáziumba kell vizsgára jelentkeznie. Kivételekhez a tartományi iskolatanács engedélyezésére van szükség. 79.§

A vizsgára bocsátás feltételei 1. Érettségi vizsgára bocsátható minden gimnazista a gimnáziumi tanfolyam utolsó évének végén. E célból két hónappal a tanítás befejezése előtt az osztály-tanítónál /osztályfőnöknél/ írásban kell érettségi vizsgára bocsátását kérnie, és mellékelnie kell szüleinek vagy helyettesüknek írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kívánják fiúknak az iskolából való távozását. 2. A tantestület ekkor konferencián mérlegeli, olyan-e a jelentkezettek műveltségi színvonala, hogy valószínűleg meg lehet majd adni nekik az érettségi bizonyítványt. Akiknél e tekintetben alapos kétségek mutatkoznak, azoknak a legfelsőbb osztály tanítójának tanácsolnia kell, hogy álljanak el a vizsgától, és közölni kell ezt a megokolt tanácsot szüleikkel is. A tantestületnek azonban nincs joga ezeket a tanulókat a vizsgáról kizárni.

162

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése 3. Ha a gimnáziumnak nincs joga vizsgáztatásra a megjelölt lépések eredményét időben annak a gimnáziumnak, kell megküldeni, ahol a tanulók vizsgázni fognak. 4. Magántanulóknak, hogy jogot nyerhessenek egyetemi tanulmányok folytatására, valamely gimnáziumban érettségi vizsgának kell magukat alávetniük és ugyanabban az időben és ugyanolyan módon kell jelentkezniük, mint a gimnáziumi tanulóknak. A vizsgára bocsátás az ő esetükben attól függ, hogy az életévüket betöltötték-e. AZ Entwurf további szakaszaiban meghatározzák az érettségi tárgyait, az írásbeli és a szóbeli rendjét, a követelményeket, a bizonyítvány kiállításának módját. A legtöbb eljárási szabály egy évszázadon át nem változott lényegesen, sok ma is fennáll. A Függelékből tanulságos egyet kiemelni a ma is élő kérést: „nem az egyetemnek kellene-e a bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia” ennek igazolására mondták: „hogy a gimnáziumok - mind hogy évek során át megismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tárgyakban - már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgákra.” Az érettségi ,a „matura” a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő záróvizsga. Magyarországra osztrák közvetítéssel került 1849 novemberében, amikor is Magyarország polgári ügyeinek kormánybiztosa elrendelte a Magyarországon is érvényes tanügyi szabályozást. Az „Entwurf” szellemiségében 1851. június 3-án jelent meg az a rendelet, amely bevezeti a gimnáziumi érettségit és kijelölte azt a hét várost ahol érettségi vizsgát, tehettek a végzősök. Az 1851-es rendelet így fogalmaz: „Azon tanulók kik jelen 1851-iki iskolaévben valamely középtanodának nyolczadik osztályát vagy az eddig bölcsészeti tanulmányok második évfolyamát Magyarországban, Szerbvajdaságban és temesi bánságban bevégzik rendes hallgatókul se valamely ausztriai korona országbeli egyetemnél vagy nyilvános szakintézetnél (Fakulttatstudium) be nem jegyeztethetnek se valamely kül-egyetemet oly foganattal, hogy az ott tötött idő törvényszabta tanidejükbe tudassék nem járhatnak, ha eleve magukat érettségi vizsgálat alá nem vetettek s érettségükről a szakintézetbe átlépésre bizonyítványt nem nyertek.” Az érettségi az egyetemi felvétel alapvető feltétele lett, ráadásul az ösztöndíjakat, szociális juttatásokat is ehhez kötötték. A rendelet azt is meghatározta, hogy a szóbeli és írásbeli vizsgát is kell tenni az érettségin. Az írásbeli „anyai vagy oktatási nyelvből” és latinból állt. A szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajzból és történelemből valamint természettanból kellett vizsgázni.

163

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1851-es rendeletből az alábbi két értékes gondolatot ki kell emelni: A vizsgálatnak be kell bizonyítani hogy „az ismeret nem csupán betanult, hanem valóban szellemi tulajdonná is vált” „Jövő évben az érettségi vizsgálat tárgyai közé a mennyiségtan és természetrajz is fog számítani, s a többi vizsgálati tárgyaknál is aránylag magasabb követeléseknek leend helye, mert ezek jelenleg ily alacsonyra csak azon nagy zavarok tekintetéből lettek, melyeket az oktatás 1848 és 1849 években szenvedett” Az 1868. július 30-án Debrecenben kiállított ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY az 1851-es rendeletnek, az „ENTWURF” előírásainak megfelelően állíttatott ki: „Mely alkalommal az egyes tantárgyakban a következő előmenetelt tanúsított” • Vallástanban elegendő • Latinnyelvben elegendő • Görögnyelvben elegendő • Magyarnyelvben elegendő • Németnyelvben elegendő • Földrajz és történelemben elegendő • Természettanban kitűnő • Bölcseleti előtanban kitűnő Ennél fogva e l é g érettnek s felsőbb szaktudományok hallgatására bocsáthatónak ítéljük. Minek hiteléül kiadtuk e reformált főiskola pecsétjével megerősített bizonyítványt.” Az érettségi vizsgálati utasítás, vizsgaszabályzat általános rendelkezései lényegében 1884-től változatlannak tekinthetők. (a vizsgálatra jelentkezés módja, lebonyolítás rendje, vizsgabizottságok joga és felelőssége, az írásbeli vizsgák felügyeletének biztosítása, az érettségi dokumentációkkal kapcsolatos előírások) A fentiekre nem térve ki ,az alábbi fontosabb dolgokat, eseményeket feltétlenül érdemes mintegy összegzésként kiemelni az alábbi rendeletekből, utasításokból. A magyarországi középiskoláknak az 1883. évi XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. ”Középiskolák alatt ezen törvényben a gimnáziumok és reáliskolák értendők.” A törvény rendezte a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét, tanítás rendjét , köztük a érettségi vizsgákét is. A tör-

164

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése vény a 21.§-tól a 26.§-al bezárólag az érettségivel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. 21. §. A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatok tartatnak. A nyolczadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgálaton kívül érettségi vizsgálatot is tesznek. 22. §. Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. A vizsgálat utasítást a vallás és közoktatásügyi miniszter az illető felekezeti főhatóságnak, továbbá az egyetemek, illetőleg műegyetem tanári karának meghallgatásával állapítja meg. Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartandók és róluk a bizonyirányok magyar nyelven adandók ki, de kívánatra fordításban is, akár az illető iskola tannyelvén, akár latin nyelven melléklendők. 23. §. Az érettségi vizsgálatok a tankerületi főigazgató, vagy annak a vallásés közoktatásügyi minister által kirendelt helyettese, a felekezeti tanintézetekben pedig az illetékes főhatóság által kirendelt férfiak elnöklete alatt, esetleg más bizottsági tagok hozzájárulásával, mindenik nyolczosztályu középiskola tanári testülete által tartatnak. A felekezeti intézet érettségi vizsgálatához a vallás- és közoktatásügyi minister kormányképviselőt rendel ki, mely okból köteles az illető iskolai főhatóság az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hóval előbb a ministernek bejelenteni. A minister által kiküldött kormányképviselőt semmiféle rendelkezési jog nem illeti; ellenben tartozik felügyelni, hogy a jelen törvény intézkedései és a minister által megállapított vizsgálati utasítások megtartassanak. E végből: a) megtekinti az érettségi vizsgálathoz szerkesztett írásbeli dolgozatokat; b) jelen van a szóbeli vizsgálaton, s joga van minden tárgyból minden tanulóhoz kérdéseket intézni; c) részt vesz a vizsgáló testületnek mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgálat eredménye felett tartandó tanácskozásában d) eljárásáról és tapasztalatairól kimerítő jelentést tesz a ministernek. 24. §. Ha a kormány képviselője a vizsgálat folyama alatt azon meggyőződésre jutna, hogy a törvény és a kiadott vizsgálati utasítás valamely esetben meg nem tartatott, ez iránti észrevételét a vizsgálat eredménye fölött tartott zártanácskozmány jegyzőkönyvébe véteti és a ministernek jelentést tesz. Ez esetben a bizonyítvány kiadása az eset végleges eldöntéséig függőben tartandó. A minister az illetékes iskolai főhatóságot az ügy megvizsgálására felhívja. A főhatóság a vizsgálatot azonnal teljesíti, és ha azt találja, hogy törvénytelenség vagy szabályellenesség csakugyan történt, az érettségi bizo-

165

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése nyítvány kiadását betiltani köteles; ellenkező esetben a bizonyítványt kiadatja, de eljárásáról minden esetben jelentést tesz a miniszternek. 25. §, A tanuló rendesen csak azon intézetben teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyolczadik osztályt végezte. Más intézetben leteendő érettségi vizsgálatra rendkívüli esetekben a vallás- és közoktatásügyi minister adhat engedélyt. 26. §. A gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákba való felvételre, a reáliskolai érettségi vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudományegyetemek mathematika-természettudományi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára), s a tanárképző intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jogsit. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumban a latin nyelvből, illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bocsáthatók; a kik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi karába; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetők. Az 1883.évi XXX.tc.22.§-a alapján kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1884.10283.sz. alatti rendeletével az „Érettségi Vizsgálati Utasítás”-t „Azon tanulók, akik valamely középiskola egész évfolyamát elvégezték és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges bizonyítványt mutatnak fel, érettségi vizsgálatot tehetnek. Az érettségi vizsgálat célja, kipuhatolni, vajon a vizsgára jelentkező tanuló bír-e az általános műveltség és tárgyismeret azon mértékével, mely tőle a középiskolai tanterv szerint megkövetelhető, s így az értelmi fejlettség olyan fokán áll-é, minő a főiskolai tanulmányokra szükséges-e. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézeti igazgatónál április hó 15-ig történik” A vizsgálatra jelentkezés után az igazgató a nyolcadik osztály tanáraival értekezletet tart azon célból, hogy a kétes előmenetelű tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolja. Az ilyen javaslatot az illető tanulók szüleivel az igazgató mindenkor közölni tartozik. Az értekezlet azonban a vizsgálattól senkit el nem tilthat.

166

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az érettségi vizsgálat két részből áll, úgymint a /írásbeli/, b /szóbeli/ vizsgálatból. Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálatok egy tárgyából sem menthető fel senki. Az írásbeli vizsgálatokon a gimnáziumoknál öt, a reál iskoláknál négy dolgozat készítendő, úgymint a gimnáziumoknál: a) értekezés magyar nyelven a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyról oly célból, hogy a tanulóknak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gondolatainak írásban való szabatos kifejezése megítélhetők legyenek. b) fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból latinra, d) valamely, az iskolában tárgyalt görög íróból egy nem olvasott részlet fordítása görögből magyarra, e) olyan algebrai és geometriai feladatok megfejtése, melyekből a tanulóknak a számolásban való biztonsága is kiderüljön. A reál iskolásoknál: a) magyar nyelvű dolgozat, mint a gimnáziumoknál, b) német nyelv és irodalom tananyagának köréből vett szabad német dolgozat vagy fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból franciára, d) algebrai és geometriai feladatok megfejtése, mint a gimnáziumoknál, tekintettel a reál iskolai tantervre. Az írásbeli dolgozatokat az illető vizsgáló szaktanár nézi át és javítja ki, az egész dolgozatról rövid, de indokolt ítéletet és megfelelő érdemjegyeket ír a dolgozat alá. Az érdemjegyek jelzésére csak jeles, jó, elégséges és elégtelen kifejezések használhatók. Azon tanuló, kinek minden írásbeli dolgozata legalábbis elégséges érdemjegyű, szóbelire bocsáttatik. A szóbeli vizsgálat az alábbi tantárgyakból történik: a gimnáziumoknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) latin nyelv és irodalom, c) Magyarország története, d) matematika /algebra és geometriai, e) fizika. Reál iskoláknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) német nyelv és irodalom, c) Magyarország története,

167

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése d) matematika /algebra és geometria/ e) fizika. A szóbeli érettségi vizsgálatok a középiskolai ifjúság kizárásával nyilvánosan tartatnak. Az érettségi vizsgálatok általános végeredménye következőleg fejezendő ki: a követelményeknek jelesen /vagy jól/ megfelelvén: érett, vagy a követelményeknek megfelelvén: érett vagy a követelményeknek nem felelvén meg: nem érett és két, illetőleg három hónap múlva javító, vagy egy év múlva ismétlő vizsgálatra utasíttatott. Jeles jelzést csak azon tanuló kaphat, kinek végeredményül szolgáló minden érdemjegye jeles, legfeljebb egy jó. Jó jelzést csak azon tanuló, kinek minden tanjegye legalább jó, legföljebb egy elégséges. Az érettségi bizonyítványba felveendők az erkölcsi magaviselet az osztálybizonyítványból, továbbá a gimnáziumoknál a vallástan, földrajz, természetrajz, rajzoló geometriai, filozófiai propaedeutika, a reál iskoláknál pedig a vallástan, földrajz, természetrajz, vegytan, mértan és szabadkézi rajz és a filozófiai propaedeutika érdemjegyei is az illető legutóbbi osztálybizonyítványból, de ezen tantárgyak érdemjegyei a jeles vagy jó fokozat megállapítására befolyást nem gyakorol. Az 1884.10288. sz Érettségi vizsgálati utasítás a vallás és közoktatási miniszter 1905.dec.18-án a 105.500.sz. alatt kelt rendeletével módosította az egyes rendelkezéseket. Az algebra és geometria köréből vett két feladat megfejtése, amelyekből a tanulónak a számolásban való biztonsága is kiderüljön, akinek egy dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálatra bocsátandó ugyan, de ebből a tárgyból a szóbeli vizsgálaton behatóbban vizsgálandó. Akinek két dolgozata elégtelen az bukottnak tekintendő. A nyolcadik osztályról nyert bizonyítvány érdemjegyei az érettségi vizsgálat érdemjegyeinek megállapításakor számításba nem vehetők, a bizottság csupán tájékoztatására szolgálnak. Az érettségi vizsgálat színvonala lehetőleg emeltessék. A célok érdekében fel kell szabadítani a jelölteket a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlő felesleges tehertől Az írásbeli dolgozatok száma mindenütt 3-ra csökkenjen. A vizsgálat súlyponti része a szóbeli legyen. Szóbelin is elég az 5 tárgy, ezért van többi törölve, köztük a görög nyelv is.

168

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1931. évi január 10-én az 540-05/22 és az 1931.évi május hó 1-én 540-05/84.sz.kelt rendeletével az eddig megjelent rendeletek az alábbi kiegészítéseket tartalmazza. A magántanulók állandó lakhelyük illetékes hatóságától kiállított arcképes személyazonossági bizonyítványt tartoznak beadni. A Tanulmányi Értesítőbe beírásra kerül: Érettségi vizsgálatra jelentkezett • Minden iskolatípusnál 3-ra csökken a dolgozatok száma: • Gimnáziumnál és reálgimnáziumnál magyar- latin- német • Reáliskolánál magyar-német- francia • Leánygimnáziumnál magyar – latin - német • Leánylíceumnál magyar – német - francia (angol vagy olasz) • Leánykollégiumnál: magyar – német - francia (angol vagy olasz) Kerülni kell az olyan tételek kitűzését, amely a tanulót tárgyi szempontból szokatlan feladat elé állíthatja vagy amelynek kidolgozása más körülmények között segéd- és forrásmunkák igénybevételét tenné szükségessé. A tanulókat figyelmeztetni kell, hogy a fogalmazványukban vázlatot készítsenek és hogy a dolgozatuk egy írott ívnél (teljes 4 oldal) többre lehetőleg ne terjedjen. Magyar nyelvi dolgozat számára két magyar irodalmi tételen kívül még két más tudományágból (történelem, természettudomány stb.) két tételt (tehát összesen négyet) kell javaslatként felterjeszteni. E két tétel közül a tanuló egyet szabadon választhat. Szóbeli tárgyak: Gimnáziumnál, reálgimnáziumnál, leánygimnáziumnál: magyar – latin – történelem – mennyiségtan - fizika Reáliskoláknál, leánylíceumnál, leánykollégiumnál: magyar – német – történelem – mennyiségtan - fizika A szóbeli érettségi vizsgálat nyilvános, az összes érettségiző tanulók jelen lehetnek, de a középiskolai tanulóifjúság nem. A szóbeli utáni bizottsági értekezleten állapítják meg a magaviseleti osztályzatot, ha azt nem a VIII. osztályos bizonyítványból veszik át. Magaviselet jegyei: példás, jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű Tantárgyakból: jeles, jó, elégséges, elégtelen Általános fokozatok: A követelményeknek kitüntetéssel (vagy jeles, vagy jól) megfelelt: érett vagy a követelményeknek nem felelt meg. Kitüntetéssel megfelelt, ha a magatartás példás, a középiskolai bizonyítványból az érettségi bizonyítványba felvett minden osztályzat jeles, az érettségin minden tantárgyból jeles érdemjegyet szerzett.

169

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1934.évi XI. törvénycikknek a középiskolákról a III. fejezet tanulmányi rendjének 37. §-a szerint: „A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapítható. Az egyetem és más főiskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza” 38. §. Az érettségi vizsgálat letételéről a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolákra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az 1938.év XIII. törvénycikk 46.§. és 47. §.-ban A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelő gyakorlati vizsgából áll. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezőgazdasági vagy ipari vagy, kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány, mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883. évi I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, úgyszintén más szakfőiskolákon. Végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán közgazda-

170

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra. A fenti rendelkezéseket az alábbi érettségi bizonyítványokon, nyomon követhetjük A mellékelt dokumentumok szemléltetik , hogy sikeres érettségi vizsgák alapján felvételi vizsga nélkül lehet a választott egyetemre bejutni. Ez a lehetőség 1951-ig állt fent (A szakérettségi 1953-ig) 65400/1949. (IV. 7.) VKM rendelet A gimnáziumra vonatkozó Érettségi Vizsgálati Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket rendeli: 1. §. A gimnáziumi szóbeli érettségi vizsgálat tételeit az illetékes szaktanár állítja össze, a tanterv lényeges részeinek tekintetbevételével. A tételeket tartalmazó jegyzéket az igazgató az Érettségi Vizsgálati Utasítás 15. §.-ában előírt többi irattal egy időben a vizsgálóbizottság elnökéhez felterjeszti. 2. §. (1) A szóbeli érettségi vizsgálat egyes tárgyaiból a kérdéseket az 1.§ban foglaltak szerint összeállított jegyzék tételei közül a vizsgálóbizottság elnöke jelöli ki és adja fel a jelöltnek, az elnök azonban a jegyzékbe foglalt tételeken kívül a tantervi anyagba tartozó más kérdést is adhat. (2) A szaktanár a feleletet irányító, közbevetett kérdések feladásában továbbra is az Érettségi Vizsgálati Utasítás rendelkezései szerint tartozik eljárni. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 28601/1933. VKM rendelettel kiadott Érettségi Vizsgálati Utasítás ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. 1200-M-15/1949. (XII. 29.) VKM rendelet a gimnáziumi Érettségi Vizsgálati Utasítás írásbeli vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket rendeli: 1. §. A matematika az általános gimnázium mindkét (reális és humánus) tagozatában az írásbeli érettségi vizsgálat tárgya. 2. §. A matematika írásbeli vizsgálat az általános gimnázium mindkét tagozatában két feladat kidolgozásából áll. A feladatokat: a) az algebra vagy geometria és b) a fizika tárgyköréből kell venni.

171

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése 3. §. (1) Az írásbeli vizsgálat előtt a tankerületi főigazgatóhoz az algebra vagy a geometria és külön a fizika tárgyköréből három-három javaslatba hozott feladatot kell - a többi tárgyak javasolt írásbeli feladataival egy időben - felterjeszteni. (2) A javaslatba hozott feladatokat olymódon kell kiválasztani, hogy a két feladat együttesen öt órai idő alatt megoldható legyen, körzőn és két háromszögvonalzón kívül egyéb segédeszközt nem használhat. (3) A matematikai írásbeli érettségi vizsgálaton a jelölt logaritmustáblán, 015/1952. (V. 18.) MT határozat az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsga bevezetéséről Felsőfokú oktatásunk színvonalának emelése egyre növekvő követelményeket támaszt a felvételre kerülő hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelő előkészültségük van az általuk választott egyetemi (főiskolai) szaktanulmányok elsajátítására. Biztosítani kell, hogy egyetemeinkre és főiskoláinkra a magasabb fokú szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapos ismeretekkel rendelkező hallgatók kerüljenek. Ezért a minisztertanács a következőket határozza: 1. az 1952/53. tanévtől kezdődően egyetemeinket és főiskoláinkon felvételi vizsgát kell bevezetni. 2. Felvételi vizsgát nem kell tenni a középiskolákban kitűnő és jeles érettségi eredményt elért, továbbá a „Rákosi Mátyás” tanulmányi verseny megyei nyerteseiként az országos döntőfordulóban részt vett tanulóknak, végül azoknak a jelentkezőknek, akiket a szakérettségire, illetőleg az esti és levelező tagozatokra előkészítő tanfolyamok vizsgabizottsága egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatására alkalmasaknak talált. 3. A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatásügyi miniszter, illetőleg az egyetem vagy főiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg Az 1951. évi 14. törvényerejű rendelet az általános gimnáziumról szóló IV. fejezetben 11. §. Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tesz. 12. §. Az érettségi vizsga sikeres letétele után a tanuló érettségi bizonyítványt kap.

172

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az összes egyetemen és főiskolán tanulmányok folytatására jogosít. Az 1955. évi törvényerjű rendelet az ipari technikumokról szóló IV. fejezetben 12. §. Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tesz. A képesítő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll. 13. §. A képesítővizsga sikeres letétele után a tanuló ipari technikusi oklevelet kap. Az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeit az oktatási miniszter a más miniszter felügyelete alá tartozó miniszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozzák. Az 1955. évi 38. törvényerejű rendelet a közgazdasági technikumokról szóló 11. §. A közgazdasági technikum IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő- vizsgát tesz és a képesítő-vizsga sikeres letétele után közgazdasági technikusi oklevelet kap. Az egyetemi és főiskolai továbbtanulás feltételeit az oktatási miniszter a más miniszter felügyelete alá tartozó miniszterrel egyetértésben külön rendelet szabályozza. Az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről. 10. §. A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik. 13. §. A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minősítő vizsgát tesz. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú intézményben felvételi vizsgáéra való jelentkezésre jogosít. 15. §. A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát tesz A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, vala-

173

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése mint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 117/1962. (M.K.6.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi vizsgaszabályzatról. Az érdemjegyek megállapítása: Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4). közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Az érettségi bizonyítványba az érettségi vizsga tantárgyain kívül a jelöltnek a gimnáziumi tantervben szereplő valamennyi olyan tárgyakból szerzett érdemjegyei is, amely nem tárgy az érettségi vizsgának. Ha az érettségi bizonyítványban a korábbi négyjegyű vagy hétjegyű osztályzási rendszerek hatályba lépte idején szerzett érdemjegyeket kell átvenni, azt előbb az ötjegyű osztályzási rendszere érdemjegyeinek valamelyikére kell átértékelni olymódon hogy a hétjegyű osztályzási rendszer szerint kitűnő (7) és jeles (6) érdemjegynek a jeles (5), a jó (5), érdemjegynek jó (4), a közepes (4), érdemjegynek közepes (3), az elégséges (3), érdemjegynek pedig elégséges (2), érdemjegynek felel meg. Amíg a négyjegyű osztályzási rendszer szerint jeles (1), érdemjegy helyett jeles (5), a jó (2), érdemjegy helyett jó (4), az elégséges (3), érdemjegye helyett pedig közepes (3), érdemjegyet kell alkalmazni. A művelődésügyi miniszter 186/1963. (M.K.24.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról. A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat az alábbi változásokat írja elő: A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése után a tanulót kérelmére érettségi vizsgára kell bocsátani, ahol a negyedik évfolyamot elvégezte. Az érettségi vizsga tárgyai: Az általános irányú tanterv alapján befejezett tanulmányok esetén: kötelező tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Választhatóan kötelező egy tantárgy az alábbiak közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható, de nem kötelező: legfeljebb két tantárgy a gimnáziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. A rendes tantárgyak közül azok választhatók, amelyeket a jelölt legalább két éven át tanult. A jelöltnek az alábbi tantárgyakból kell zárthelyi dolgozatot készítenie: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ábrázoló geometria és rajz.

174

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az osztályzatok megállapítása: az egyes tantárgyak osztályzatai a következők. Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A jelöltek végleges osztályzatai a szóbeli és gyakorlati vizsgán kapott részosztályzatok, valamint a dolgozatok eredményének egybevetésével tantárgyanként egy jegyben kell megállapítani. A gimnáziumi tanulmányok során tanúsított előmenetel az érettségi vizsga osztályzatainak megállapításakor tájékoztatásul szolgálhat. Az érettségi fokozatai: az érettségi általános fokának megállapításakor valamennyi, tehát a kötelező, a választhatóan kötelező és a szabadon választott tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt jól megfelelt közepesen megfelelt és megfelelt. Az 1965.évi 24. törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről szóló 13. §. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít és bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 18. §. A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelő érettségi vizsgát tehet. A sikeresen letett érettségi vizsga általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a bizonyítványban feltüntetett szakmai ágazatnak megfelelő területen középfokú végzettséget igénylő munkák- közgazdasági szakközépiskolai végzettség esetén képesített könyvelői, vállalati tervező, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák- végzésére képesít, továbbá valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A művelődésügyi miniszter 119/1965. (M.K.7.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról Az érettségi vizsga általános fokának meg állapításakor a kötelező és választhatóan kötelező tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt, megfelelt. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt, megfelelt.

175

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az érettségi általános fokát a kötelező és válaszhatóan kötelező tantárgyak osztályzatainak átlaga (számtani középarányosa) alapján kell megállapítani: A négy és az öt tantárgyakból álló vizsga esetén egyaránt jelesen megfelelt fokozatot 4,7-5 átlagosztályzat jól megfelelt fokozatot 3,7-4.6 átlagosztályzat közepesen megfelelt fokozatot 2,7-3,6 átlagosztályzat megfelelt fokozatot 2–2,6 átlag osztályzat esetében kap a jelölt. Az átlagosztályzatokat kerekítés nélkül egy tizedes jegyre kell kiszámítani. 13. §. A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésre képesít. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1973. évi 25. törvényerejű rendelet az 1965.évi 24. törvényerejű rendelet módosítása 13. §. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnázium IV. osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány bármely felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 14. §. A szakközépiskola korszerű általános műveltséget és szakmai képesítést nyújt, amelynek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelő munkakör betöltésre, munkakörök betöltésére, továbbá előkészíti őket- elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő- felsőfokú továbbtanulásra és a technikusi minősítés megszerzésre. A művelődésügyi miniszter a 180/1973. számú valamint a 105/1975. (M.K.2.) OM számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatot módosította Az érettségi vizsga évében felsőoktatási intézménybe felvételűket kérő érettségizők az oktatási miniszter által meghatározott tárgyakból - kötelezően közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát tesznek. Közös érettségi – felvételi írásbeli vizsgának minősül a külföldi ösztöndíjra pályázó gimnáziumi tanulók felvételi vizsgájának írásbeli része is. A közös felvételi- érettségi írásbeli vizsga szabályzásáról külön utasítás intéz-

176

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése kedik. Írásbeli vizsgának minősül a külföldi ösztöndíjra pályázó gimnáziumi tanulók felvételi vizsgájának írásbeli része is. Azok az érettségizők, akik a gimnázium III. vagy IV. osztályában az Országos Középiskolai Tanulmány, azok az érettségizők, akik a gimnázium III. vagy IV. osztályában az Országos Középiskolai Tanulmány Versenyen 1–10 vizsgamentességet élveznek helyezést értek el, az érettségi vizsgán az adott tárgyakból és jeles minősítést kapnak. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár kijavítja, majd a következő minősítések egyikével látja el: jeles, jó, közepes, elégséges Az érettségizőknek az érettségi vizsga egy-egy tantrágyában elért eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozatok valamelyikével lehet minősíteni. az érettségizőknek érettségi vizsga egy-egy tantrágyában elért eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozat. Az 1985.évi I. törvény az oktatásról IV. fejezet 78. §. (1) A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyakból záróvizsgát tehet. (2) A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 80. §. A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítő vagy másszakmai képesítő vizsgát tehet. (3) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány szakmunkás-munkakör, illetőleg egyéb szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére, a képesítő bizonyítványban pedig technikusi, illetőleg jogszabályban meghatározott más munkakör betöltésére képesít. (4) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány, illetőleg érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1993. évi LXXIX. Törvény Az 1993. szeptember 1-én életbe lépett új közoktatási törvény alapján ismét jogosít továbbtanulásra, azaz egyben felvételi vizsgának is minősül amennyiben emeltszintű vizsgát tesz a jelölt. 9. §. (1) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban:

177

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat követelményei alapján kell meghatározni. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás politikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. (4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapművelt-

178

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga. (6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia. (7) Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakmai vizsga letételére, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. (9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizo-

179

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése nyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. (10) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó. Az érettségi, a „matura” a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követő záróvizsga. Magyarországon 1851. június 3-án vezették be. Az érettségi vizsgák hosszú ideig változatlan formában zajlottak. Az érettségi bizonyítványt, mint a középiskolai tanulmányokat lezáró, továbbtanulásra jogosító dokumentumot az 1015/1952 sz. minisztertanácsi határozat változtatta meg. Az 1952-ben bevezetésre kerülő vizsga már nem a felsőoktatási intézménybe való továbbtanulásra, hanem a felvételi vizsgára történő jelentkezésre jogosított, vagyis csak sikeres egyetemi felvételi vizsga után kezdhette meg egyetemi tanulmányait a diák. 1993. szeptember 1-jén életbe lépett új közoktatási törvény már jogosított továbbtanulásra, de még az intézmények további követelményeket is állíthattak.

180

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÉRETSÉGI BIZONYITVÁNY 1868 Debrecenben „Mely alkalommal az egyes tantárgyakban a következő előmenetelt tanúsított” Vallástaban elegendő, Latinnyelvben elegendő, Görögnyelvben elegendő, Magyarnyelvben elegendő, Németnyelvben elegendő, Földrajz és történelemben elegendő, Természettanban kitűnő, Bölcseleti előtanban kitűnő Ennél fogva e l é g érettnek s felsőbb szaktudományok hallgatására bocsáthatónaki ítéljük. Minek hiteléül kiadtuk ezen reformált főiskola pecsétjével megerősített bizonyítványt.

181

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1888 „s z a b á l y s z e r ű erkölcsi magaviseletet tanúsított, az alulirt bizottság előtt érettségi vizsgálatot tett, következő eredménnyel. A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek m e g f e l e l v é n őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.” Ettől az időtől a bizonyítványokban a MAGAVISELET a bizonyítványokban, értesítőkben szerepel. A magaviselet jelzését 1950-ben majd a MAGATARTÁS váltotta fel. Az érettségi bizonyítvány értékelése is idők folyamán több változáson ment át, amire majd időben jelzés történik. (A vizsgáló bizottság elnöke, igazgató, a vizsgáló bizottság tagjai (szaktanárok)

182

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1896 Bedő Miklós Záradék: A fentebbiek szerint a szabályszerű követelményeknek jól megfelelvén őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Miről neki a székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnázium pecsétjével és saját aláírásunkkal ellátván a jelen bizonyítványt kiadjuk. (A vizsgáló bizottsági elnök, igazgató, a vizsgáló bizottság tagjai: a mennyiség és természet tanára, a görög és latinnyelvtanára, történelem, földrajz tanára, a magyar németnyelv és irodalom tanára.)

183

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1903 Szájbel Ferenc Az első érettségi vizsgálatok a beregszászi főgimnáziumban 1903-ban voltak.

184

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1916 Jármy István Az 1916. június 10-én Jármy István nevére kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítvány szerint a tanuló a nyolc osztályos főgimnáziumot jó erkölcsi magaviselettel jeles eredménnyel elvégezte és ennek értelmében őt a tudományegyetemek jogi és orvosi karára és matematika, természettudományok tanulmányaira, valamint a műegyetemre, az állatorvosi, a bányászati, erdészeti főiskolákra s a gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk.

185

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1916 Kiállítatott a brassói m. kir. állami főreáliskolában l916. június 19-én. A jelölt a szabályszerű követelményeknek jól megfelelt. Erről neki a brassói m. kir. állami felső kereskedelmi iskola pecsétjével és saját aláírásukkal ellátott érettségi bizonyítványt kiadjuk. A vallás és közoktatási m. kir. miniszter biztosa, mint a vizsgálóbizottság elnöke, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter biztosa, mint a vizsgáló-bizottság társelnöke, a főigazgató,a vizsgáló-bizottság tagjai (szaktanárok, közismereti tárgyak tanárai).

186

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1918 Imre Lajos Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek jelesen megfelelvén, őt a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Erről neki a losonczi magy. kir. állami főgimnázium pecsétjével és saját aláírásainkkal ellátott jelen bizonyítványt kiadjuk. (A vizsgáló bizottság elnöke igazgató, mint megbízott elnök a latin nyelv tanára, a történelem tanára, a mennyiségtan és természettan tanára, mint a vizsgáló bizottságtagjai.)

187

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése KIEGÉSZÍTŐ ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1918 Imre Lajos Görög nyelv és irodalomból jeles. Ezek szerint őt a tudományegyetem bármely karának tanulmányaira érettnek nyilvánítjuk Görögnyelvből azért kellett érettségizni, mert orvosi fakultásra csak akkor nyerhet felvételt.

188

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1920 Bedő Tibor. Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek megfelelvén őt a tudomány egyetemnek jogi és orvosi karára és matematikai- természettudományi tanulmányaira, valamint a műegyetemre, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk. (A vizsgáló bizottság elnöke, igazgató, magyar nyelv tanára, latin és irodalom, tanára, matematika és fizika tanára a vizsgáló bizottság tagjai.)

189

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése REÁLGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1936 A bizonyítványt a nagyenyedi ref. Bethlen Kollégium Főgimnáziumában állították ki. 1935-ben sikertelen vizsgát tett ezért 1936-ban a kisvárdai m. kir. állami Bessenyei György reálgimnáziumban a megismételt vizsgálaton megfelelt és őt az 1924.évi XI.tc.16.§-a értelmében az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.

190

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1942 A mezőtúri református gimnázium

191

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1944 A sárospataki református gimnázium

192

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése LEÁNYGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1948 Furkó Emma …középiskolai tanulmányait elvégezte s jeles MAGAVISELETET tanúsított. Záradék: A szabályszerű követelményeknek jelesen megfelelt, ezért őt az 1934. XI.t.c.38.§-nak (3) bekezdése alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettének nyilvánítjuk. (A vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató, a magyar nyelv és irodalom tanára, a történelem tanára, a latin nyelv tanára, a német nyelv tanára, a mennyiségtan és természettan tanára mint a vizsgáló bizottság tagjai.)

193

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése MEZŐGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1949 Somorjai László Középiskolai tanulmányait elvégezte s példás MAGATARTÁST tanúsított. Az 1888-ban a bizonyítványban megadott Magaviselet értékelést a magatartás kifejezés váltotta fel. Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek jól megfelelt őt az 1938. XIII.t.c.47.§-a értelmében az ott megjelölt felsőbb tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk (vizsgálóbizottság társelnöke, a vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató vizsgálóbizottság tagjai szakmai és közismereti tárgyak tanárai).

194

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI (…TAGOZAT) 1950 Nagy Pál Középiskolai tanulmányait elvégezte s jó MAGATARTÁST TANUSÍTOTT. Záradék: A szabályszerű követelményeknek közepesen megfelelt ezért őt az 1934. XI.t.c.38.§-ának (3) bekezdése alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Az érdemjegyeket 7-1-ig adták meg (a vizsgálóbizottság elnöke, az igazgató, a magyar nyelv és irodalom tanára, a történelem tanára, az angol nyelv tanára, fizika és a mennyiségtan tanára mint a vizsgáló bizottság tagjai).

195

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1951 Kovács Imre Záradék: Az fentiek szerint a követelményeknek jelesen megfelelt, a 169.000/1949.V.K.M. számú rendelet értelmében őt a Tudományegyetem TTK karának biológia–kémia (tanári) karra (szakra) való felvételére jogosultnak nyilvánítjuk (a vizsgáló-bizottság elnöke, a tanfolyamvezető /igazgató/, osztályfőnök, a magyar nyelv és irodalom tanára, a matematika tanmára, a fizika tanára a vizsgabizottság tagjai).

196

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése

Az 1951-tól kezdődő időszakban a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgákról néhány fontosabb dokumentumokat a következőkben szeretnénk bemutatni

KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor Középiskolai tanulmányait elvégezte s a MAGATARTÁSRA ettől kezdve NINCS utalás. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott (1951. III. 20) dokumentum az állami közgazdasági középiskolában tanult és képesítő vizsgát tett tanuló Középiskolai közgazdasági oklevele volt. A Középiskolai közgazdasági oklevelet 1951 év júniusában állították ki a következő nagyon fontos megjegyzéssel: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 41. sz. törvényerejű rendeletének 1.§-a értelmében a középiskolai végzettségű könyvelőnek, statisztikusnak és vállalati tervezőnek, 14.§-a értelmében pedig az ott megjelölt állások betöltésére, illetőleg felsőbb tanulmányok folytatására képesítettnek nyilvánítjuk. A bizonyítványt csak az elnök és az igazgató írja alá kivéve azon eseteket amikor szakmai és közismereti tárgyakból áll a vizsga mert ekkor a társelnök is aláírja az oklevelet. A Közoktatási Minisztérium által kiadott (1952. II.) dokumentum az Általános Gimnáziumi Érettségi Bizonyítvány (humán, reál tagozat). Az Általános Gimnáziumi Érettségi Bizonyítvány, mint fejlécet 1961-ig használták.

197

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor

198

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1953 Lázár Mária Záradék: …szabályszerű követelményeknek jól megfelelt, ezért őt az 1951.évi 14. sz.tvr.12.,§ értelmében az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.

199

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1956 Kalóz Piroska Mária A záradék 1961-ig azonos vagyis az 1951. évi 14. sz.tvr.12.§-a érvényes a tanulmányok folytatásához.

200

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1956 Nagy Ilona Záradék: A fentiek szerint a szabályszerű követelményeknek megfelelt. Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú törvényerejű rendelet 13.§-a szerint az építőipari technikusi munkakör ellátására és a törvényerejű rendeletben, illetőleg az annak alapján külön meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására képesít. (A vizsgabizottság társelnöke, a vizsgabizottság elnöke, igazgató.) Gimnáziumi érettségi bizonyítvány, mint fejlécet 1961-től használták.

201

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1961 Birkás József

202

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése Az 1965-ben kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítványban két változás is megjelenik: − egyrészt az átlagosztályzat tizedesjeggyel kifejezve. − valamint a: Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961.évi III.törvény 13,§ (2) bekezdése értelmében általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosult. (Kalóz József érettségi bizonyítványa.)

203

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1967 Lázár Gyula A szabályszerű követelményeknek jól megfelelt. Záradék: Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú a vendéglátói pari technikusi munkakörre és a törvényerejű rendeletben, illetőleg az annak alapján külön meghatározott felsőbb tanulmányok folytatására képesít (a vizsgabizottság társelnöke, igazgató, a vizsgabizottság elnöke). Ipari technikusi oklevél 1968 (azonos a fentiekkel)

204

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1974 Bari Katalin Záradék: Ez a közgazdasági szakközépiskolai érettségi bizonyítvány az 1965.évi 24. számú törvényerejű rendelet 18.§-ának (2) bekezdése szerint középfokú, jegyző-könyvvezető gyorsírói, gépírói és különképesítéshez nem kötött egyéb ügyviteli feladatok ellátására képesít, továbbá felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezésre jogosít (a vizsgabizottság társelnöke, a vizsgabizottság elnöke, igazgató).

205

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1974 Kalóz József (azonos a fentiekkel)

206

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1975 Bari Sándor Érettségi vizsgát tett magyarból, matematikából, történelemből, fizikából. Záradék: Ennek alapján az 1965. évi 24. számú törvényerejű rendelet 13-§-ának (2) bekezdése értelmében bármely felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult.

207

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1977 Nagy Hajnalka Magyar nyelv és irodalom, matematika kötelező mellett két tárgy fizika, biológia.

GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY dolgozók gimnáziuma 1978 Nagy Lajosné

208

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI KÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNY 1988 Horváth Éva Záradék: Ez a szakközépiskolai érettségi képesítő bizonyítvány az 1985. évi törvény 80.§.-ának (3) bekezdése szerint bőrkonfekciós szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít, továbbá felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésre jogosít.

209

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 2000 Nagy Nóémi

210

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2004 Kövér Lili Záradék: Ennek alapján az 1985. évi törvény 78§-ának (2) bekezdése értelmében mint középiskolás végzettségű, felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult.

211

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2005 Kövér Bence Záradék : Az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 9.§ (8) bekezdése szerint ez az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

212

Adalékok az érettségi utáni…

Adalékok az érettségi utáni egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák történetéhez

Az érettségi vizsga, amely a középiskolai tanulmányok befejezését követi, nem általánosan kötelező, mert csak a felsőoktatásban továbbtanulók számára fontos jogosítvány. Ez a bizonyítvány a felsőfokú oktatási intézményeknek ad tájékoztatást a jelölt alkalmasságáról. Az 1868-ban kiadott érettségi bizonyítvány tanúsága szerint, az 1851ben Magyarországon bevezetett érettségi szabályzatnak megfelelően, a diák a nyolcadik osztály elvégzése után a tanult tárgyak mindegyikéből szóban és írásban a jelenlévő bizottsági tagok előtt számot adott tudásáról. A sikeres szereplés után egyetemi továbbtanulásra alkalmasnak nyilvánították anélkül, hogy külön felvételi vizsgát tett volna. Az 1883-ban kiadott Érettségi Vizsgaszabályzat változást annyiban hozott, hogy akik valamely középiskola egész tanfolyamát elvégezték, és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges eredményű bizonyítványt mutattak fel: érettségi vizsgálatot tehettek. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézet igazgatójánál április hó 15-ig történt. Az érettségi vizsgára való jelentkezés formája a mai napig is érvényes. Az érettségi bizonyítványban szerepelt egyrészt, hogy a tanuló gimnáziumi tanulmányai során az egyes tantárgyakból milyen előmenetelt tanúsított, másrészt az érettségi szabályzatban meghatározott tárgyak írásbeli és szóbeli vizsgáinak értékelése is. Az első önálló érettségi utasítás szerint 5 szóbeli érettségi tárgy (latin, matematika, fizika, magyar nyelv és történelem) volt. A reáliskolában a latin helyett német nyelv az érettségi tárgy. Az értékelés négyfokozatú rendszerben történt: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Az érettségi bizonyítványok az 1970-es évekig egylapos, A4-es formátumú dokumentumok voltak. Magyarországon az 1851 és 1952 közötti időszakban a felsőoktatási intézményekbe való felvétel feltétele a középiskolai érettségi volt. Az érettségi bizonyítványokat az alábbi záradékkal látták el: „A szabályszerű követelményeknek …megfelelt, ezért őt az …alapján az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk .Erről kiadjuk neki a …általános gimnázium pecsétjével és aláírásunkkal ellátott bizonyítványt.”

213

Adalékok az érettségi utáni… Az 1920 és 1945 közötti időkben az egyes törvények szűkítették, illetve bővítették a sikeres érettségi vizsgát tett diákok felvételi vizsga nélküli egyetemre bejutását. Többek között: az 1920. évi XXV. tc. 1.§.-a numerus clausus, az 1928. évi XIV. tc. a „nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megfelelő tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire való tekintettel” 1926. évi XXIV. tc. a leányközépiskolai érettségi bizonyítványnak a fiúközépiskolai érettségivel való egyenértékűsége címmel. A középiskoláról szóló 1934. évi XI. tc értelmében a gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményeinek, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az 1946. évi XXII. tc. a nőknek valamennyi felsőoktatási intézménybe való felvételét lehetővé tette. Az 1946/47. tanévre felvehető hallgatók létszámát az egyetemek és a főiskolák állapíthatták meg, s azt a minisztérium hagyta jóvá. Karonként felvételi bizottságok alakultak, amelyek szóbeli vagy írásbeli vizsgát is tarthattak. A hallgatói létszám alakulását ezekben az években lényegében a továbbtanulni akarók száma befolyásolta, határozta meg. Az 1948. július 16-án hozott kormányrendelet az egyetemi-főiskolai hallgatók társadalmi összetételének módosítását, a „káderképzést” szolgálta. E rendelet értelmében a felvehető hallgatók létszámát a VKM állapítja meg, a hallgatókat a jelentkezők közül az erre a célra alakított vizsgabizottság választja ki: „a szükséghez képest felvételi vizsga tartható, amelyen a felvételre jelentkezők általános műveltségi fokáról, demokratikus magatartásáról és a folytatni kívánt tanulmányokra való alkalmasságáról kell meggyőződni. Szakmai jellegű felvételi vizsga nem volt. A felvételiknél bevezették a hallgatók származás szerinti kategorizálását. Radikális lépés volt a szakérettségi rendszerének 1848-ban történt bevezetése, amely hét év alatt közel 20.000 munkás - és parasztszármazású fiatalt juttatott be a felsőoktatásba. Ezek a tanfolyamok kezdetben egyévesek voltak, majd 1952-től két évre emelkedett a képzés ideje. Ez a rendszer 1955ben megszűnt, mivel az így bejutott hallgatók nehezen vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni a felsőoktatás követelményeinek.

214

Adalékok az érettségi utáni…

Radikális lépés volt a „szakérettségi „rendszerének bevezetése 1948-ban (516. 000/1948. VKM rendelet), amely 7 év alatt 15-20000 munkás és parasztszármazású fiatalt juttatott be a felsőoktatásba. Ezek a tanfolyamok

215

Adalékok az érettségi utáni… kezdetben egyévesek voltak, majd 1952-től 1955-ig kétévesek, amikor is megszüntették. Az egyetemeken és főiskolákon a felvételi vizsga bevezetése a 1015/1952.(V. 18) MT határozata alapján történt. A határozat indoklása szerint: „a felsőfokú oktatás színvonalának emelése egyre növekvő követelményeket támaszt a felvételre kerülő hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelő előképzettségük van az általuk választott egyetemi (főiskolai) szaktudományok elsajátításához. Ezen célok érdekében az 1952/53. tanévtől kezdődően az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsgát kell bevezetni.” A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatási miniszter, illetőleg az egyetem vagy főiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Az érettségi ettől kezdve csak a felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosított, az érettségi egyre inkább a középiskolai tanulmányok záróvizsgája lett. Az egyetemi és főiskolai felvételeket a 1/1954.(V. 5) oktatásügyi miniszteri rendelet szabályozta. A rendelet szerint a jelentkezőknek az egyetem, illetőleg a főiskola által megjelölt időpontban felvételi vizsgán kell megjelenniük. A felvételi vizsga alól felmentés kaptak azok a jelentkezők, akik a középiskola utolsó két osztályában legalább jeles tanulmányi eredményt értek el és az érettségi bizonyítványuk kitűnő lett. A felvételi vizsgatárgyak száma kettő, egyes szakokon kivételesen legfeljebb három lehetett. A felvételi vizsga tárgyait és azok anyagát, az egyetemek és főiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterek az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben határozták meg. A felvételi vizsga anyaga a középiskolai tananyagon nem terjedhetett túl. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből állt. A felvételi vizsgák vizsgabizottság előtt folytak. A felvételi vizsgán azt kellett megállapítani, hogy a jelentkezők rendelkeznek-e a továbbtanuláshoz szükséges képességgel, megfelelő tárgyi ismeretekkel. A vizsga alapján a vizsgabizottság javaslatot tesz a felvételre. Ezt a rendeletet az 1/1955.(II. 26.) OM rendelet akképpen módosította, hogy az egyetemi, főiskolai jelentkezést csak akkor fogadják el, ha a jelentkezőt az iskoláztatási bizottság, illetőleg az üzem vagy a hivatal vezetője továbbtanulásra javasolta. Ettől kezdve tehát a jelentkező rendszerhez való lojalitását, erkölcsi magatartását is figyelembe vették. A 3/1963.(V. 19.) MM az egyetemi, főiskolai felvételi követelmények politikai vonatkozását részben megváltoztatta, amikor kimondta, hogy felsőoktatási intézmény hallgatójául származására való tekintet nélkül – a nép-

216

Adalékok az érettségi utáni… gazdaság szakember szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi körülményeknek megfelel. A felvételi kérelmet az iskola, illetőleg a munkáltató köteles volt véleményezni, az illetékes felsőoktatási intézményhez továbbítani és a felsőoktatási intézménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írásban értesíteni A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati részből állt. A felvételi vizsgán a jelentkező rátermettségét, felkészültségét, a képzés szempontjából alapvetően fontos két vagy három tantárgyból vizsgálták . A tantárgyakat karonként ,illetőleg szakonként utasítás állapította meg. A felvételi vizsgán az egyes tárgyakból támasztott követelmények a gimnáziumban oktatott tananyagon túl nem terjedhettek. A jelentkezők összes pontszámának megállapításnál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányok során elért eredményt, és az érettségi (képesítő) eredményét is figyelembe vették, az e címen adható pontszám az elérhető összes pontszám felénél több nem lehet. Két felvételi tárgy esetén az összes pontszám 20. Az iskolából maximum l0 pont hozható, a felvételi vizsgán szintén maximum 10 pont szerezhető. Ez volt az un. 20 pontos rendszer, amely 1982-ig volt érvényben. A felvételi bizottság, a vizsgabizottságok javaslata alapján, a megfelelő magatartású jelentkezőket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével- a felvételi vizsgán elért összpontszámuk sorrendjében köteles felvenni. Amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, sorrendre tekintet nélkül, fel kell venni: a munkásmozgalom mártírjainak gyermekeit, elsőbbségben kell részesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit. Azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltenek, sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat, a leszerelésüket követő két éven belül. A felsőoltatási intézmények férfi hallgatóira is vonatkozik a Honvédelmi Törvény 38.§-a, amelynek értelmében 18 hónapos sorkatonai szolgálatra kötelezettek. A négyéves és annál hosszabb képzési idejű felsőoktatási intézmények hallgatói- az Orvostudományi és az Állatorvostudományi egyetemek kivételével megosztva tölthetik le sorkatonai szolgálatukat. Az oktatásügy és a honvédelem érdekeinek figyelembevételével, az egyes egyetemekre és főiskolákra jelentkező pályázók dönthetnek, hogy a sorkatonai szolgálatukat két lehetőség közül hogyan kívánják letölteni: a) a katonai szolgálatot az egyetemre és főiskolára felvett hallgatók a tanulmányok befejezése után kezdik, és folyamatosan töltik le,

217

Adalékok az érettségi utáni… b) katonai szolgálatot megosztva – egy évet a tanulmányok megkezdése előtt, hat hónapot a tanulmányaik befejezése után töltenek le. A tanulmányok befejezésétől függetlenül, a 18 hónapos, illetve a félbeszakított szolgálat folytatását 28 éves koron belül kell megkezdeni. Azon hallgatók, akik bármilyen ok miatt tanulmányaikat 28 éves korukban nem fejezték be, katonai szolgálatra alkalmasak, de azt még nem teljesítették, a tanulmányokat 28 éves korban félbeszakítva- a végzett orvosokhoz hasonlóan – egy év sorkatonai szolgálatra vonulnak be. Az orvos- és állatorvostudományi egyetemre 22 éves vagy annál idősebb korban felvett, ill. más felsőoktatási intézményből ezekre átvett, katonai szolgálatra alkalmas, de azt még nem teljesített fiatalok, a tanulmányok megkezdése előtt- egyetemi előfelvételisként- egy év sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A tanulmányaik sikeres befejezése esetén a honvédelmi minisztérium ezzel a sorkatonai szolgálatot letöltöttnek tekinti. A 3/1968 (V. 26) MM rendelet a pontozási rendszert a következőképpen változtatta meg: a pontszámot a nappali tagozatra jelentkezőknél a felvételi vizsga osztályzataiból, valamint a felvételi vizsgatárgyakból, a középiskola II.-III.-IV. osztályában elért átlageredményből alakították ki. (Ez azt jelentette, hogy a tanulmányi átlagok számítottak, az érettségi eredményét nem vették figyelembe a felvételi során). A összpontszám kiszámítása a 20 pontos rendszer szerint történt. A felvételi bizottság a jelentkezőket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével – az illetékes miniszter által megállapított pontszámot elért jelentkezők közül vehette fel. A felvételi keretszámon belül továbbra is érvényes, hogy egyes felvételizők előnyt élveznek a többiekkel szemben a fent ismertetett szempontok alapján. 1974-ben, a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat bevezetése eredményeként ,csökkent a kötelező vizsgatárgyak száma (a magyar és a matematika kötelező maradt, míg a többi tárgy szabadon választható). Megszüntették a történelem érettségit, de egy év után ismét kötelező tantárgy lett. Bevezették a kötelező érettségi írásbeli vizsgát matematikából, megszűnt az érettségi rendűség: kitűnő, jeles stb. minősítésének használata. Ezzel párhuzamosan háromfokozatú lett az érettségi értékelése: dicséretesen megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Egy év után ez a minősítés megszűnt, visszaállt az ötfokozatú értékelési skála használata. 1980-tól ismét szóbeli érettségi tárgy a történelem. Az 1982/83. tanévtől lépett életbe az új Gimnáziumi és Szakközépiskolai Vizsgaszabályzat. Az érettségi vizsga 1982-ben, a közös érettségi- felvételi vizsgák bevezetésével változott. Az írásbeli vizsga bizonyos tárgyakból egyszerre volt

218

Adalékok az érettségi utáni… érettségi és felvételi a felsőoktatásba jelentkezők számára. A javítókulcs ennek megfelelően kettős mércét alkalmazott, más pontszám, illetve osztályzat volt a felsőoktatásba jelentkezők számára és más a középiskolában. A dolgozat másolatba visszakerült a középiskolába, ahol a szóbeli vizsgával együtt adta az érettségi érdemjegyét az adott tantárgyból. A közös érettségi felvételi írásbeli bevezetése fokozatosan történt, mert kezdetben a tanuló választhatott, hogy közös felvételit akar-e írni, vagy sem, majd kiterjedt több tárgyra is, és kötelező érvényűvé vált. Az érettségi rendszerben bevezetésre került a szabályzat értelmében: a kötelező érettségi vizsgatárgyak száma 5, közös érettségi- felvételi írásbeli rendszer, és ennek megfelelően új felvételi pontszámítás, a 120 pontos általános értékelési rendszer. Eszerint 60 pont szerezhető a középiskolai tárgyakból, és 60 pont a felvételi vizsgán. A felvételi vizsgán 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva, az elégtelen minősítést 0-nak véve, tantárgyakként külön- külön pontozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket., majd a négy vizsga pontszámait összeadják. Az így kapott eredményt nevezik a felvételi vizsga pontszámának, másképpen a szerzett pontnak. A felvételi vizsga pontszámaihoz hozzá kellett adni a középiskolai eredmények alapján számított, un. hozott pontokat. Mind a szerzett, mind a hozott pontok lehetséges legmagasabb értéke 60, az összpontszám maximális esetben 120 lehetett. Az összpontszám meghatározott esetekben úgy is képezhető, hogy a középiskolai eredményeket nem veszik figyelembe, hanem a felvételi vizsgán kapott pontokat kétszeresen számítják. A legmagasabb pontszám ebben az esetben is 120 lehetett A középiskolai eredmények alapján elérhető ún. hozott pontszámot a következők szerint kell kiszámítani: A gimnáziumokból jelentkezők esetében a III. és a IV. osztályban szerzett, a felsorolt tantárgyak év végi érdemjegyeinek összege adja a középiskolából hozott pontokat valamennyi felsőoktatási intézményben: 1. Magyar nyelv és irodalom (ez minden évben két-két jegyet jelent, ezért ezek átlagát kell számítani) 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv a tanuló választása szerint 5. Fizika, biológia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy a másik idegen nyelv Az 1990. évi XXIII. törvényben már nem szerepel a megállapított keretszám, és a felvételek speciális feltételeinek megállapítása sem. Ez azt is je-

219

Adalékok az érettségi utáni… lenti, hogy azt a jelentkezőt, aki a megállapított követelményszintet (felvételi ponthatárt) elérte az adott intézményben, azt a megjelölt karra és szakra fel kellett venni. A fenti felvételi pontszámítást 2004-ig alkalmazták. 2005-től kezdve az egyetemi felvételi eljárás alapvetően megváltozott a középszintű és az emeltszintű érettségi vizsgák bevezetésével. A felvételre jelentkezők az érettségi vizsgákon elért pontszámokkal kérhetik felvételüket az egyes felsőoktatási intézményekbe. 2005-től a felsőoktatási alapképzésben a felvételi vizsga szerepét a kétszintű érettségi vizsga vette át. A felvételi pontok a középiskolai eredményeken alapuló, maximum 60 hozott, a szakcsoportonként megjelölt érettségi vizsga/vizsgák százalékos eredményeiből átszámolt (max. 60 szerzett) ,valamint maximum 24 többletpontból állnak össze.

220

Tanulmányi értesítőkben…

Tanulmányi értesítőkben, bizonyítványokban használt érdemjegyek

Az osztályzás rövid története

Az iskolai osztályzás hagyományai egészen a XVII. századig nyúlnak vissza. A tanulók értékelése szavakkal történt. Szorgalmuk lehetett ernyedetlen, kellő vagy hanyatló, erkölcsi magaviseletük dicséretes vagy példás, törvényes, illetve nem törvényes, figyelmük pedig feszült, kellő vagy változó. Az iskolában rendet és szigorú fegyelmet követeltek. A büntetés fokozatai a következők voltak: a. komoly hangon való megszólítás, b. négyszemközt való megszólítás, c. négyszemközt való megszégyenítés, d. az iskolában való megszégyenítés, e. beírás az osztálykönyvbe, f.

kiállítás a padban,

g. igazgatói megrovás, h. testi fenyítés a segéd által, i.

kizárás az iskolából

A rendetlen tanulók kordában tartása érdekében volt testi a fenyítés és elzárás is. A társadalmi különbségek megnyilvánultak az iskolai rendszerben és osztályzatokban is, mivel jobbágyszármazású tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha kitűnő minősítést értek el. Polgári családból származó ifjak kitűnő vagy I. rendűség esetén folytathatták tanulmányaikat. Nemesi származású tanulóknál egy kikötés volt csupán, ha III. rendűek lettek osztályt kellett ismételniük.

221

Tanulmányi értesítőkben… „Az I. Ratio Educationis az első hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanuló minősítése, rangsorolása.

A II. Ratio Educationis részletesen tárgyalja hogyan kell a tanulókat minősíteni, amelynek az alapját az emlékezőtehetség jelenti. Az osztályozást csak az 1840-es évektől használják. Tantárgyakként a tanulókat 4 fokozatú osztályzati skála alapján értékelték: elégséges, jó, jeles, kitűnő. Az összteljesítmény alapján pedig osztályokba sorolták a tanulókat, a kitűnök, az I. II. III. rendűek közé. A III. rendűek felsőbb osztályba nem léphettek, ismétlésre kötelezték őket. A tanulókat teljesítményük alapján, osztályon belül is rangsorolták, illetve iskolai teljesítményüket az is mutatta, hogy hányadik padsorban ültek. Aki a legelső padban ült, az volt a jeles, az emines tanuló, következő csoport neve első rend volt (prima classis). A náluk gyengébbek alkották a második rendet (secunda classis), a rossz tanulók pedig a harmadik rendbe (classis tertia) tartoztak. Az 1822-ben kiállított oskolai bizonyság szerint „Danner Jakab 8 esztendős német ajkú, apja budai, 1822-ben a II. osztályt egész esztendőben szorgalmatosan járta és első fél esztendőben: a többi tárgyakban 76 tanuló társa közül, 15 jeles után, 38 első rendűek között a 19ik helyet érdemelt.

222

Tanulmányi értesítőkben… A második fél esztendőben, a többi tárgyakban 60 tanuló társa közül, 13 jeles után, 32 első rendű között kilencedik helyet nyert, a magyar nyelv: kezdő, erkölcsben első rendű” Tudosítmány Fő-Gymnáziumról 1859/60 tanévről

223

Tanulmányi értesítőkben… Érdemszerinti sorozat 1859/60 második félében

Az osztályzások történetében alapvető változást hozott a magyar királyi Helytartótanács 1863. évi február hó 17-én kelt 10097 sz. rendelete.

224

Tanulmányi értesítőkben… A rendelet meghatározta a tanjegyek fokozataira használt kifejezéseket és ezzel egységesítette azok alkalmazását:

Az általános sorozat (Az általános tanulmányi előmenetel jelzése) 1. Kitűnő, ha t.i. a tanuló minden kötelező tantárgyban kitűnő, vagy ha a tárgyak nagyobb részében kitűnő, a többiekben jeles. 2. Jeles, ha a kötelező tárgyak nagyobb részében jeles, a többiekben kitűnő, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges. 3. Elsőrendű, ha a két kötelező tantárgyban jó, a többiekben jeles és kitűnő, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges.

225

Tanulmányi értesítőkben… 4. Másodrendű, ha csak egy tanulmányban is elégtelen, végre. 5. Harmadrendű, ha csak egy tárgyban is rossz érdemjegyet nyert. „Megjegyzendő, miszerint az erkölcsi viselet az általános sorozatra külön, egyéb hatással nem bír, mint hogy olyan tanuló, ki az erkölcsi viseletből kevésbé törvényszerű, vagy nem törvényszerű jelzést nyert, a kitűnők vagy jelesek közé nem soroztathatik.” Az átlag osztályzat bonyolult művelettel volt kiszámítható. Figyelembe kellett venni az egyes tantárgyakból való előmenetelt és az általános sorozatban megfogalmazott feltételeket is. A számszerinti sorozat alapjául a IV. pont alatt fokozatos rendben egymás után következő tanjegyek minősége és száma szolgált. A tanulók között ,aki legjobb vagy aránylag jobb érdemjegyek közül a legtöbbet mutat föl, az szám szerint az első, aki kevesebbet szerzett magának az a második, aki még kevesebbet, az a harmadik és így tovább. Azon esetben, ha két vagy több tanuló a kötelező egyes tanulmányokból nyert érdemjegyekre nézve egyenlőnek mutatkoznék, az intézet – igazgató és az illető osztálybéli tanárok fogják egyiknek a másik fölötti elsőbbségét meghatározni, tekintettel a kérdéses tanulónak egyéb, jelesül erkölcsi viseletét, figyelmét, szorgalmát vagy a rendkívüli tanulmányokban tett előmenetelét jelző érdemjegyére és más méltányolandó tulajdonaira” fogalmaz a rendelet.

226

Tanulmányi értesítőkben… A fentebbi „intézmény”-ben, rendeletben megfogalmazott elvekre példa az alábbi táblázat: 1

Erkölcsi viselet

2 3

Fegyelem Szorgalom

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Hittan Latin Görög Magyar Német Tóth Ruthén Szerb Román Földrajz Történelem Mennyiségtan Természetrajz Természettan Bölcselet Helyzetszám Ált. sorozat Erkölcsi viselet

A tanuló nem törvényszerű szórakozott csekély

B tanuló törvényszerű

C tanuló példás

D tanuló dicséretes

változó hanyatló

kellő kellő

elégséges elégtelen rossz jó elégséges

jó elégséges elégséges elégséges dto

feszült ernyedetlen kitűnő kitűnő kitűnő kitűnő jeles jeles

jó elégséges elégséges elégséges elégséges jeles

jó

elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen rossz 34 III. r eminentia példás dicséretes

Fegyelem

feszült

Szorgalom

ernyedetlen

Ált. előmenetel tk:=tantárgyak

kitűnő A tárgyak nagyobb részében kit, a többi jeles

elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen 30 II. r I. classis törvényszerű; kevésbé törvényszerű kellő változó kellő hanyatló jeles Csak 1 tárgyban jó, a többiben jobb, vagy a köt. tk nagyobb részében jeles, a többiben kitűnő

kitűnő kitűnő kitűnő jeles kitűnő 1 kitűnő II. classis nem törvényszerű szórakozott csekély elsőrendű Csak 2 köt tárgyban jó, a többi jobb vagy mindben jó és 1 elégséges

elégséges elégséges jó elégséges jó 16 Ir III. classis

semmi másodrendű Ha van elégtelen jegye (de nincs rossz jegye)

227

Tanulmányi értesítőkben… Az 1876/77-es tanévtől négyre csökkent a középiskolákban az érdemjegyek száma. A polgári iskolákban önálló rendelkezés első ízben 1876-ban szabályozta az osztályozás elvi követelményeit és gyakorlatát. A tantárgyaknál öt fokozat létezett: dicséretes, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Erkölcsi magaviselet értékelésénél három fokozatot használtak: dicséretes, jó, tűrhető. Szorgalomnál négy fokozat: ernyedetlen dicséretes, változó, hanyag. Az 1895-ban kibocsájtott Szabályzat egységesen öt fokozatot vezetett be a tanulmányi előmenetel, a magaviselet, a szorgalom, az írásbeli dolgozat alakjának osztályozásánál. A Hódmezővásárhelyi községi felsőbb népiskolák értesítője az 1881/82. tanévben az alábbi jegyekkel osztályozott: Előmenetel: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Magaviselet: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető Szorgalom: 1=ernyedetlen, 2=dicséretes, 3=változó, 4=hanyag I.r:= első rendű, II.r.=másodrendű

228

Tanulmányi értesítőkben… A budapesti M. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola Bizonyítványában az 1897/98-ik tanévben használt érdemjegyek fokozata:

A magaviselet jelzésére: 1=jó, 2=kielégítő, 3=nem szabályszerű A szorgalom jelzésére: 1=nagy, 2=kitartó, 3=kielégítő, 4=hanyatló, 5= csekély, 6=semmi. Az előmenetel jelzése: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Az írásbeli dolgozatok külső alakjának értékelése 1880-as évektől szerepelt.

229

Tanulmányi értesítőkben… A Homonnai Államilag Segélyezett Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola Értesítőjében, ami az 1898/99-es tanévről ad tájékoztatást, a tanulók osztályzatairól a következőket tudhatjuk meg:

A tanulmányi előmenetelre használt érdemjegyek, kifejezések nem változtak. A magaviselet értékelése változott: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető, 4=szabálytalan, 5=rossz A szorgalom értékelése: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó, 4=hanyatló, 5=csekély

230

Tanulmányi értesítőkben… Az írásbeli dolgozatok külső alakja: 1=csinos, 2=tiszta, 3=rendes, 4=tűrhető, 5=rendetlen

Az egylapos bizonyítványoknál általában a hátoldalon voltak az osztályozással kapcsolatos tájékoztatók, az érdemjegyek fokozatai. Előmenetel: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4) Magaviselet: jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű, rossz Szorgalom: dicséretes, kellő, változó, csekély, Írásbeli dolgozatok külső alakja: csinos, rendes, tűrhető, rendetlen.

231

Tanulmányi értesítőkben…

Gimnáziumi Tanulmányi Értesítő 1922

232

Tanulmányi értesítőkben… Polgári iskolai tanulmányi értesítő 1936

Polgári iskolai tanulmányi értesítő 1943

233

Tanulmányi értesítőkben… Iparos tanonciskola Értesítője 1939/40-es évben: Magaviselet: példás, jó, megfelelő, kevésbé megfelelő Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag Előmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag

A többoldalas elemi népiskolai Értesítő Könyvecskék 1901 évtől 1948ig voltak forgalomban. A tanulók munkáját a közel negyven év alatt a következőképpen értékelték: Erkölcsi magaviselet jelzésére szolgál: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tűrhető Magaviseletre használták még: 1=példás, 2=jó, 3=szabályszerű, 4=kevésbé szabályszerű, 5=rossz. Szorgalomra használt kifejezések: 1=kitartó, 2=kellő, 3=változó 4=hanyatló, lehetett a szorgalom dicséretes, változó, hanyag, de értékelték: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag bejegyzéssel is. Többször is előfordult, hogy a szorgalom értékelése a magaviseletre, a tantárgyakra adott osztályzattal történt: kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5). A tantárgyakra, előmenetelre adott jegyek: 1=kitűnő, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen.

234

Tanulmányi értesítőkben… Az írásbeli dolgozatokra az alábbi jegyeket adták: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tűrhető, 4=rendetlen. Az 1945/46 tanévtől az általános iskola 5. osztályába, a polgári iskola és a gimnázium első osztályába járó tanulók egységes osztályzását a VKM 82.893/1945. sz rendelete szabályozta. „Az általános iskola első és 5. osztályában, függetlenül attól, hogy ezek az osztályok a népiskola, polgári iskola vagy a gimnázium keretében működtek, a tanulókat átmenetileg a polgári iskolai rendtartás 101.§ szerint négy érdemjeggyel kell osztályozni” Gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítője 1946

235

Tanulmányi értesítőkben… Tanulmányi Értesítő Református Általános Iskolai (népiskolai) tanuló részére 1947

Az osztályzások történetében feltétlenül utalni kell arra, hogy csak az 1948/49-es és az 1949/50-es tanévben alkalmazták a hétjegyű osztályzatot az alsófokú és a középfokú oktatásban.

236

Tanulmányi értesítőkben… Ipari gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítő 1949

237

Tanulmányi értesítőkben… Általános iskolai (népiskolai) Tanulmányi Értesítő 1949-50

238

Tanulmányi értesítőkben… Az1950/51-es tanévtől kezdve az osztályzásnál használt jegyek megváltoztak. A legjobb eredményt az 5-ös szám jelezte, a legrosszabbat az 1-es szám. A használt osztályzatok változásait az alábbiakban közreadott képekkel szemléltetjük.

1949-től a magaviselet helyett a magatartás szerepel és az írásbeli dolgozatok külső alakját nem osztályozzák.

239

Tanulmányi értesítőkben… Az általános iskola V-VIII. osztályába járt diák tanulmányi értesítője 1954/55 és 1956/57 iskolai évben

Tanulmányi értesítő általános iskolai tanuló részére 1953/54–1956/57-es tanévekben

240

Tanulmányi értesítőkben… Az általános gimnázium I-IV. osztályos bizonyítványa 1955

Tanulmányi Értesítő Gimnáziumok számára 1961

241

Tanulmányi értesítőkben… Általános iskolai bizonyítvány 1964

Gimnáziumi bizonyítvány 1984

242

Tanulmányi értesítőkben… Általános iskolai BIZONYITVÁNY 1999

Gimnáziumi bizonyítvány 2000-2004

243

Tanulmányi értesítőkben… A 15/1986.(VIII.20.) MM rendelet értelmében a tanulók teljesítményének értékelése az alábbi paragrafusok szerint történik: 30.§. (1). A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanítási órákon és a gyakorlati oktatásban végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével tanév közben érdemjegyekkel félévkor és tanév végén pedig osztályzattal kell értékelni. (2). Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (3). A tanuló osztályzatai, évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, a szakmunkásképző iskolákban ezek mellett beszámoltató vizsga, továbbá javító vizsga alapján kell megállapítani. (4). Ha a tantárgyra vonatkozó tantervi előírás másként nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell. (5). Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. (6). A magatartás minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). (7). A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett. (8). A szorgalom minősítésének fokozatai a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 31.§. (l). A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az l993. évi LXXIX. Törvény a tanulók értékeléséről a következőképpen rendelkezik: 70.§. (1) A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. (2). Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (l). b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

244

Tanulmányi értesítőkben… c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3.) Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy minősítésére az általános iskola első - harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat. 71.§. (l) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Kossuth címeres Tanulmányi Értesítő 1950

Tanulmányi Értesítő 1949-es címerrel

Tanulmányi Értesítő 1949-es címerrel

Tanulmányi Értesítő 1957-es címerrel 1964-ből

245

Tanulmányi értesítőkben… Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 1977

Bizonyítvány a koronás Kiscímerrel 1995

Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 2004

Érettségi bizonyítvány 2005

246

Néhány házirend

Néhány házirend

Az oktatási intézmények működését az egyes időszakokban kiadott törvények, törvényerejű rendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek, utasítások, és az ezek alapján készült un. Iskolai RENDTARTÁS szabályozta. Az iskolákban az egységes közösségi szemlélet kialakításának egyik alapja a pedagógiailag átgondolt és a helyi adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó követelményrendszer, amelyet a HÁZIREND foglal magában. Megfigyelhető, hogy a Rendtartás és a Házirend szövegében mindig az adott időszakra jellemző politikai és erkölcsi értékrend tükröződik. Az 1781 és 1998 közötti időszakban készült Házirendekben közös az, hogy szabályozzák a tanulók kötelességeit és jogait a közösségi élet minden területén. Többek között: a) az iskolába érkezés idejét, óraközi szüneteket, igazolásokat, köszönést, külső megjelenést, tisztaság, hetesi feladatok, kötelező viselet stb. b) tilalmakat: dohányzás, szeszesital fogyasztás, drogok stb. c) Kitér az iskolán kívüli viselkedés szabályaira, normáira, szórakozó helyek látogatásra, közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb. d) Megfogalmazza a tanulók felelősségét az iskolával, a társadalmi tulajdonnal szemben. Kulturált magatartást várnak el az iskolai helyiségnek és felszerelésének használatával kapcsolatban. A HÁZIRENDEK elolvasásával nyomon követhető, hogy a tanulókat az idő előrehaladtával a kötelességek mellett egyre több jog is megillette, amit választott képviselőik útján gyakorolhattak. Látható az is, hogy a tanulók az iskolai élet szabályainak alakításakor egyre jobban tudták érvényesíteni akaratukat, az iskolai vezetés is egyre megengedőbb lett. 1781 1870 1876 1908

„Az apostoli Magyar Hazának nemzeti oskoláit gyakorló nevendék kisdedeknek szabott rend tartásai, vagy REGULÁI.” A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok (Pestvárosi elemi népiskola). Fegyelmi szabályok (Budapest-józsefvárosi főreáliskolába járó tanulók számára) Iskolai rendszabályok (szentesi református elemi iskolában)

247

Néhány házirend 1928 1938 1943 1943 1952 1955 1966 1973 1987 1998

248

Iskolai rend - és illemszabályok. Házirend Rendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára Iskolai Rendszabályok (Diósdi elemi iskola) Iskolai rendszabályok (Kolozsvári izr. Koedukációs Gimnázium) Házirend (Tiszafüred) Rendtartás a gimnáziumok számára Tanulói szabályzat és Házirend (Tóth Árpád Gimnázium Debrecen) Gimnáziumi Tanulói Házirend Házirend (Budapest Vörösmarty Mihály Gimnázium) Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje (Budapest)

Néhány házirend Az első írásos iskolai rendtartás 1781-ből

249

Néhány házirend

250

Néhány házirend

251

Néhány házirend

252

Néhány házirend

253

Néhány házirend

254

Néhány házirend

255

Néhány házirend

256

Néhány házirend

A tanulókat illető rendtartás és fegyelmi szabályok 1870.

1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni. 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles az iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedő és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövető tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért – ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak – a néptanítói tanulók számára szinte ez időben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14.§-a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik. Jelen kiadvány hitelesül Pesten 1870. évi december 1-én.

257

Néhány házirend

A Budapest - Józsefvárosi (VIII.) községi Főreáliskolába járó tanulók Fegyelmi szabályok 1876/77.

1. A tanulók kötelesek a vallásukbeli isteni tiszteletekben és vallási gyakorlatokban részt venni. 2. Minden növendék köteles a szülők iránti háláját és szeretetét jó magaviselete és szorgalma által tanúsítani. 3. Tisztelje a tanári kart s annak minden egyes tagját, tisztelje pedig ne csak külsőleg, hanem főképp az által, hogy figyelmeztetésükhöz alkalmazkodik, tanácsaikat követi és rendeleteiknek engedelmeskedik. 4. Tisztelettel viseltessék az érdemekben kitűnő férfiak, s általában az öregebb korúak iránt, legyen udvarias mindenkivel. 5. Szeresse és becsülje tanulótársait, hogy azok viszont szeressék és becsüljék. 6. A tanintézetben minden illetlenség, minő a lárma, futkározás, fütyülés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés, folyosókon ácsorogni, lépcsökön ugrándozni, stb. szigorúan tiltatik. 7. A kiszabott időben mindenki saját osztály termében, a számára kijelölt helyen legyen, s ott feladatait ismételvén, illedelmes viselettel várja be az oktatás kezdetét. 8. Az iskolában tisztán öltözve jelenjen meg mindenki. 9. Megkívántatik, hogy minden tanuló a szükséges tanszerekkel és könyvekkel ellátva jöjjön az intézetbe. Iskolai kézi könyveken kívül minden más könyvet, vagy tárgyat, melyre ott szükség nincs, odahozni, elkobzás büntetése alatt tiltatik. 10. Előadások alatt a legnagyobb csend és figyelem követeltetik. 11. Szigorúan tilos a házi vagy iskolai feladványokat mástól leírni, vagyis átcsempészni. 12. Az előadásokra későn jönni, vagy azokat szükség nélkül kimenés, vagy akárminemű tett által háborgatni nem szabad. 13. A második, harmadik és következő előadási óra közt engedélyezett tízpercnyi szünet alatt a tanulók a tantermet elhagyják, hogy a szabad levegőt élvezhessék. A szabad időt kedvező időjárás alkalmával az udvaron töltik.

258

Néhány házirend 14. Hanyagságból a tanulóknak egyetlen tanórát sem szabad elmulasztani. 15. Ha az iskolamulasztás előre nem látott akadály miatt történt, a tanuló azt az iskolában való legelső megjelenésekor az osztálytanárnál csak a szülőktől, vagy azok helyetteseitől hozott hiteles irat, vagy ha az elmaradásnak oka betegség volt, orvosi bizonyítvány által tartozik igazolni. 16. Előrelátható akadályozás esetében a tanuló, ha mulasztás egy napnál továbbra nem fog terjedni, az osztálytanárnál, ezen túl pedig az igazgatónál tartozik előre engedélyt kieszközölni, de mindenkor szülőinek, vagy azok helyetteseinek szó- vagy írásbeli kérelme alapján. Amint valaki megbetegszik, ha előre látható, hogy baja egy napnál tovább tart, kérje meg szülőit vagy azok helyetteseit, hogy ezt azonnal jelentsék be. Ha a tanuló érdekében az osztálytanár a szülőkhöz fordul, azonnal válaszolni kötelesek. 17. Azon tanuló, ki igazolatlanul, habár szakadozottan, is annyi órát mulaszt, amennyi a heti órák összege, kilépetnek tekintetik. 18. Az utcákon céltalanul időzni, csoportosulni, fütyülni szigorúan tiltatik. 19. Az iskolai padon való faragás, rajzolás és írás, a tanintézet, vagy bármely épület falain, azok bemocskolása tilos. A kárt az illető megtéríteni köteles, s ha azt rosszakaratból szándékosan tette, fegyelmi büntetés terhe alá is vonatik. 20. Nem szabad más tulajdonát megsérteni, még kevésbé azt elsajátítani. 21. Ruhákat, könyveket, írószereket vagy más tárgyakat, melyeket a tanuló saját használatára kapott, elidegeníteni, cserébe adni nem szabad. Tilos továbbá a pénzkölcsönzés is. 22. A tanulók semminemű az intézeten kívül fennálló társulatnak vagy egyesületnek tagjai nem lehetnek, igazgatói engedély nélkül gyűléseket tartani, vagy gyű1éseket rendezni sem az intézetben, sem azon kívül nem szabad. 23. Botokat hordani, s a hatóság által megengedett helyeken kívül csúszkálni, csónakázni és fürdeni tilos. 24. Az intézet összes tanulóinak szigorúan tiltatik: szülői kíséret nélkül korcsmákba, kávéházakba járni. Pénzre játszani. Nyilvános táncmulatságokon részt venni. Dohányozni és szivarozni. 25. Panaszos ügyben tanár vagy az igazgató előtt legfeljebb három tanulónak szabad megjelenni, de tömegesen soha. 26. Testi fogyatkozás miatt csupán a tornázás és rajzolás alól menthető fel ideiglenesen a tanuló, de csak a törvényhatóság valamely kerületi orvosának bizonyítványa alapján. 27. Szállást fogadni vagy a fogadottat elhagyni a szülők vagy megbízottak engedélye nélkül nem szabad. E részben minden változás az osztályfőnöknél bejelentendő.

259

Néhány házirend 28. Korcsmai s kávéházi helyiségekben lakást vagy étkezést fogadni nem szabad. 29. A szülők évközben kétszer értesíttetnek a tanulók előmeneteléről, és pedig az első értesítő dec. 23-án, a második virágvasárnap előtti szombaton fog a tanulóknak kiosztatni. Mindegyik tanulónak kötelessége az értesítőt atyjának vagy helyettesének átadni, vele aláíratni, s mihelyt ismét iskolába jő, az osztályfőnök kezébe visszaszolgáltatni. 30. Azon tanuló, kik ezen szabályzat pontjai ellen vétenek, a Rendtartás értelmében fognak büntettetni. A fokozatos megintés és feddés eredménytelenségének esetében a tanári szék elé idézett, s itt megdorgált tanuló, ha még sem javulna meg, az intézetből kizáratik. Közbotrányt okozó, tanulótársai fegyelmiségére kártékony befolyású tanuló a vétség mérvéhez képest ezen intézetből, vagy a főváros iskoláiból vagy végre az ország összes tanintézetéből ki fog tiltatni.

260

Néhány házirend

Iskolai rendszabályok a szentesi református elemi iskolákban 1908/1909.

1. Az iskolákban reggel fél 8, templomba járáskor fél 7, délután fél 2 óra előtt megjelenni nem szabad. 2. Minden tanuló a kiszabott időben tankönyvivel és tanszereivel tisztán és csinosan megjelenni köteles. 3. Reggel és délután a tanítás megkezdése előtt az udvaron játszani, az iskola épületét engedély nélkül elhagyni nem szabad. 4. A tanóra megkezdésig köteles a tanuló az iskolában helyén maradni, magát csendesen viselni s a leckéjét tanulgatni. A soros felvigyázónak engedelmeskedni tartozik. 5. Az iskolai tárgyakat, bútorokat, taneszközöket rongálni nem szabad. A tett károkért a szülők felelősek és azt megtéríteni tartoznak. 6. Aki az iskolában a más tanszereihez, ruháihoz, élelmiszereihez nyúl, illetőleg ellopja, szigorú büntetésben részesül. 7. A folyosón (grádicson) szaladgálni, ugrálni, dulakodni nem szabad. 8. Fennmaradni csak a tanyaiaknak és a szomszédbelieknek lehet. Kellemetlen időben a tanító engedélyével a város távolabbi részében lakók is fennmaradhatnak. 9. A fennmaradottaknak az iskola udvarát elhagyni, az iskolában rendetlenkedni, lármázni, szaladgálni, verekedni, porolni nem szabad. 10. Mulasztani - betegség esetét kivéve - csak a tanító engedélyével lehet. 11. Az iskolából hazamenet kötelesek a tanulók párosával, csendben menni, a velük szemben jövőket illedelmesen köszönteni, útjukból kitérni, s a felvigyázók figyelmeztetésének engedelmeskedni. 12. Iskolás gyermekeknek az utcán játszani, kiabálni, hajigálni, fütyülni, birkózni, veszekedni, karókat ugrálni, gombozni, kutyával ingerkedni nem szabad. 13. Nyerészkedni, csereberélni, veszéllyel járó játékot játszani nem szabad. 14. A káromkodás, szivarozás szigorúan büntettetik. 15. Templomban a tanulók tartoznak magukat csendesen viselni, énekelni, imát és egyházi beszédet figyelmesen hallgatni.

261

Néhány házirend 16. A központi fiúiskola 5. 6. osztályú növendékei közül csak azoknak engedtetik temetésre járni, és csak azok részesülnek temetési díjban, kik a templomba szorgalmasan eljárnak és ott kifogástalanul viselkednek. 17. Kik a templomból indokolatlanul elmaradnak, vagy ott, vagy a temetőben rendetlenkednek, nem énekelnek, a temetésekről eltiltatnak. 18. A temetni járó gyermekeknek a megállapított díjon felül kérni, vagy elfogadni nem szabad. 19. Általában mindenütt, iskolában, úton, odahaza minden tanuló jó magaviseletet tanúsítson. Az egyház lelkészei, tanítói, vénei, és minden elöljárói iránt kellő tisztelettel viseltessen. Nekik illedelmesen köszönjön. 20. Ki ezen szabályok ellen vét, sem vizsgai jutalomban, sem ruhasegélyben nem részesül, ellenben e szabályok betartói nemcsak tanítóik, elöljáróik, szüleik szeretetét nyerik meg, hanem a jutalmak kiosztásánál is kellő figyelemben részesülnek.

262

Néhány házirend

Izraelita népiskola házirendje 1919

263

Néhány házirend

264

Néhány házirend

265

Néhány házirend

Iskolai rend - és illemszabályok Iskolai házirend 1928

1. §. Az utcán és az iskola udvarán, de különösen a templomban, valamint az iskolában viseld magad illedelmesen. 2. §. Az iskolában ősszel és tavasszal de. ½ 8 előtt, télen ¾ 8 előtt, du. ¾ 2 órakor pontosan jelenj meg. 3. §. Az iskola küszöbére érve, vedd le kalapodat, és mindenkor köszönj illedelmesen. 4. §. Ott foglald el a neked kijelölt helyet és várd be csendesen a tanító urat. 5. §. Lármát és port ne csapj az iskolában és annak környékén. 6. §. Az iskolában a bútorokat és a tanszereket kíméld, és ne rongáld, mert a kárt meg kell téríteni. 7. §. Ha a tanító úr vagy más felnőtt személy az iskolába lép, állj fel egyenesen és köszönjél illedelmesen. 8. §. Ha elöljáród vagy bárki más kérdést intéz hozzád, állj fel és felelj hangosan és érthetően. 9. §. Az oktatás ideje alatt légy figyelmes, hogy tanulói kötelezettségednek eleget tehessél. 10. §. A feladott leckét végezd el lelkiismeretesen, de ne felületesen. 11. §. Ne csúfold tanulótársadat vagy felebarátodat, ne légy irigy vagy kevély, szólj mindig igazat, senkivel ne gorombáskodjál. 12. §. Kővel ne dobálj, és ne verekedjél. 13. §. Fákat ne rongálj, és állatokat ne kínozz. 14. §. A házak falait ne rongáld, és ne piszkítsd. 15. §. Nyilvános helyen ne végezd szükségedet. 16. §. Az utcán minden helyen és minden embernek illedelmesen köszönj. 17. §. Ne dohányozz, a másét ne bántsd. 18. §. Gyermek - és embertársaidat minden rossztól őrizd. 19. §. Elöljáróid és szüleid parancsát zúgolódás nélkül teljesítsd. 20. §. Ne káromkodj, tanítódat tiszteld, neki engedelmeskedjél és ne légy hálátlan. 21. §. Közvetlenül felkelés után mosakodjál és fésülködjél. 22. §. A körmök ujjaidon vágva és tiszta legyen.

266

Néhány házirend 23. §. Járásod egyenes és tetteid őszinték legyenek, ne légy indulatos, mert a harag rossz tanácsadó. 24. §. Az utcán ne dalolj, és ne fütyülj. 25. §. A kocsmába és táncmulatságra eljárni szigorúan tilos. 26. §. Szeresd felebarátodat, az erényt s igazságot, szeresd hazádat és tiszteld ennek törvényeit. 27. §. Féld az Istent, dolgozzál és imádkozzál.

267

Néhány házirend

Rendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára Kiadta a M. Kir. Vallás és Oktatásügyi miniszter 1938

A gimnázium belső rendje.

28. §. Iskolai rendszabályok. (2) Minden gimnázium tanári testülete az iskola viszonyainak megfelelően iskolai rendszabályokba foglalja azokat a szabályokat, amelyeket az iskolai rend, a jószokás és erkölcs ápolására alkalmasnak tart. Ezeket jóváhagyás végett felterjeszti a tankerületi kir. Főigazgatóhoz. 29. §. Ellenőrzőkönyv. (1) A tanuló az iskolába lépés alkalmával önköltségi áron ellenőrzőkönyvet kap. Ez az ellenőrzőkönyv az iskolai rendszabályokon felül tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, amelyek alkalmasak arra, hogy a szülői házat az iskola rendjéről és egész szervezetéről tájékoztassák (ifjúsági körök, rendkívüli tárgyak, kötelező és ajánlott olvasmányok, tervezett kirándulások, órarend, napirendi minta stb.). Néhány lapja a szülői házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja (óramulasztások igazolása, engedélyek, figyelmeztetések, ellenőrző értekezletek határozatai stb.). 30. §. A tanuló viselkedésének ellenőrzése. (1) Az igazgatónak, az osztályfőnöknek és minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelő magatartásra nevelni és viselkedésüket állandóan ellenőrizni. 31. §. A tanuló kötelességei tanárai iránt. A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit tisztelni és nekik engedelmeskedni. 32. §. Tiszteletadás az országzászló előtt. Valahányszor a tanuló országzászló vagy hősök emlékműve előtt halad el, vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból felvonuló csoporttal, vagy

268

Néhány házirend ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik, tartozik tiszteletének megfelelő módon kifejezést adni. 33. §. Az iskolai felszerelés kímélése. (1) Az ifjúságnak kímélnie kell az iskolai épületet, az intézet minden tanítási eszközét és bútorát. Az osztályfőnök az év elején erre a kötelességre is figyelmezteti az ifjúságot. Szükség szerint részletes útbaigazítást is ad a tanítási eszközök használatára, különösen az alsóbb osztályokban a könyvek, füzetek rendben és tisztán tartására. (2) A tanuló, illetőleg szülője vagy gyámja köteles teljes mértékben megtéríteni minden kárt, amit a tanuló az iskola épületében vagy az iskolai felszerelésekben tett. Ha a kár okozóját nem lehet megállapítani, a kárt az illető osztály tanulóinak egyetemlegesen kell megtéríteni. 34. §. A tanuló felszerelése. (2) A szükséges felszerelésekhez tartoznak a könyveken és tanszereken kívül a ruházati cikkek is. Az együvétartozás érzésének ápolása végett a tanulók az iskolától megkívánt egyenruhában és sapkával (kalap) jelennek meg az iskolában. Ez az egyenruha magyaros legyen. Az új tanulóknak azonban meg kell engedni, hogy régi ruhájukat elviselhessék. A sapkán (kalapon) feltűnően látható legyen az iskola jelvénye. A tiszteletadás módját a tanári testület az iskolai rendszabályokban állapítja meg. (6) Az iskolák, intézetek épületében sem belül, sem kívül semmiféle üzleti hirdetés, reklám ki nem függeszthető. 35. §. A tanuló felszerelésének stb. ellenőrzése. (1) A tanárok, különösen az osztályfőnökök ellenőrzik a ruházat, könyvek, füzetek és tanszerek tisztaságát és rendben tartását; időnkint megvizsgálják a tanulók iskolai felszerelését, a tantermeket és mellékhelyiségeket. (3) Az igazgató jogosult a tanuló címére az iskolába érkező leveleket az iskolai nevelés érdekében felbontani, szükség esetén a levélben foglaltak alapján a tanulóval szemben eljárni. Jogában áll az is, hogy az ilyen leveleket a tanuló szülőjének vagy helyettesének átadja. 36. §. Pontos megjelenés az iskolában. (1) A tanuló köteles a tanítási órákon, az istentiszteleteken, a vallásgyakorlatokon, kirándulásokon és az iskolai ünnepélyeken pontosan megjelenni, tennivalóit az előírt rend szerint végezni. Minden tanárnak, különösen az osztályfőnöknek feladata a tanulók pontos megjelenését ellenőrizni és a későn jövőket rendetlenségük következményeire figyelmeztetni.

269

Néhány házirend 37. §. Vidékről bejáró tanuló viselkedése. (1) A vasúton (helyiérdekű) bejáró tanulók csak az u. n. tanulókocsikban vagy tanulószakaszokban utazhatnak (nemek szerint elkülönítve); más kocsikban csak ilyenek hiányában és akkor, ha felnőtt hozzátartozóik kísérik őket. (2) Az utazás alatt a rend fenntartásáról az igazgatótól vagy megbízottjától kijelölt felügyelő (tanár, tanuló stb.) gondoskodik. 40. §. Iskolánkívüli elfoglaltság. A tanuló az iskolán kívül minden elfoglaltságát (magántanítás, zene stb.) köteles az osztályfőnöknek bejelenteni, aki ügyeljen arra, hogy a tanulónak elég szabad ideje maradjon iskolai kötelezettségeinek teljesítésére. 41. §. Nyilvános szereplés. (1) A tanuló iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. Kivételes esetekben azonban az igazgató engedélyt adhat a tanulónak olyan nyilvános szereplésre, amely önmagában is nevelő hatású. (2) Nyilvános színpadon és filmen való szereplést csak a m. kir. Vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezhet. 42. §. Belépés iskolán kívüli egyesületbe. (1) Gimnáziumi tanuló az intézeten kívül álló társulatnak vagy egyesületnek tagja vagy növendéke nem lehet, és ilyen egyesületek működésében sem az iskolai év folyamán, sem a nyári nagyszünetben részt nem vehet. Ez a tiltó rendelkezés nem vonatkozik az egyházi főhatóságok jóváhagyásával alakult olyan ifjúsági vallásos célú egyesületekre, amelyekbe az ifjúság számára a belépést a m. kir. Vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte. Sportegyesületbe csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet a tanuló. (2) Iskolánkívüli cserkészcsapatban való működésre az intézet igazgatója csak kifogástalan magaviseletű és legalább elégséges előmenetelű tanulónak adhat engedélyt. 43. §. Tánciskola. (1) Nyilvános tánciskolába tanuló nem járhat, nyilvános táncmulatságokon részt nem vehet. Magán- vagy zártkörű tánciskolát és táncmulatságot is csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülők írásbeli kérésére és felelősségére engedélyt ad. (2) A tanulók tánciskolában, táncmulatságon csak a délutáni órákban jelenhetnek meg. Leány-tanulóknál a szülőknek megfelelő felügyeletről is kell gondoskodniok.

270

Néhány házirend 44. §. Színház stb. látogatása. Színházakat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat, mozgófényképes előadásokat a tanuló csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat. Ilyen engedély csak akkor adható, ha a rendező intézmények, szereplő egyének és az előadott darabok elégséges biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy erkölcsi veszély nem fenyegeti az ifjúságot. 45. §. Vendéglő stb. látogatása. (1) Vendéglőbe, kávéházba, cukrászdába csak kivételesen, étkezés céljából s akkor is csak a szülők vagy helyettesük társaságában mehet a tanuló. (2) Mulatók és játékhelyek felkeresése a tanulónak még szülei társaságában is szigorúan tilos. 46. §. Tilalmak. Fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a tanulóknak a dohányzás, szeszesitalok élvezése, fegyverhordás, egymás közötti gyűjtés, szerencsejáték. Fegyelmi intézkedések. 47. §. Fegyelmi vétség. Ha a tanuló az iskola rendjébe ütköző magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy a nemzethűség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. 48. §. Fegyelmi büntetések. (1) Az iskolai fegyelmezés általában megelőzést és javítást céloz; megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete, vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn. A büntetés célja elsősorban a tanuló erkölcsi javítása, a társak erkölcsösségének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. Ennek következtében a gyerekes megfontolatlanságból és pajkosságból származó csínyeknek vagy vétségeknek túlságosan szigorú el-bírálásától tartózkodni kell. (2) Az iskola fegyelmi büntetései a tanár, illetőleg az osztályfőnök részéről négyszemközt történt megintésen vagy feddésen felül a következők: I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfőnöki megrovás az osztály előtt; II. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés és igazgatói megintés; III. fokú fegyelmi büntetés: igazgatói dorgálás az osztály előtt; IV. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés a szülő vagy helyettese jelenlétében, és igazgatói megrovás az osztály előtt, esetleg azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi kihágás esetén a tanulónak az intézetet el kell hagynia; V. fokú fegyelmi büntetés: a tanári testület elé idézés és szigorú megrovás, esetleg kedvezmények megvonása vagy eltávozás ajánlása az iskolából;

271

Néhány házirend VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az intézetből; VII. fokú fegyelmi büntetés kizárás a helybeli középiskolákból; VIII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes gimnáziumaiból, IX. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes középiskoláiból. 82. §. Ifjúsági egyesületek (1) Az igazgató felügyelete és valamelyik tanár vezetése alatt ugyancsak a tankerületi kir. Főigazgatótól jóváhagyott alapszabályok szerint alakulhatnak az intézet kebelében cserkész, ifjúsági vöröskereszt, továbbá ifjúsági segítő stb. egyesületek is. Ezek működése egyedül és kizárólag csak az intézet körére szorítkozhat. Nyilvánosság elé az iskolán kívül ezek az egyesületek csak a tankerületi kir. Főigazgató engedélyével léphetnek. (2) A sportkörök a KlSOK-ra vonatkozó szabályok és rendeletek szerint tartoznak működni. 87. §. Szünetnapok. (1) Szünetnapok általában a vasárnap és a naptárban piros betűvel jelzett ünnepnapok, beleértve március hó 15-ét is. A karácsonyi szünet december hó 23-tóI január 3-ig bezárólag, a húsvéti szünet virágvasárnaptói a húsvét utáni keddig bezárólag tart. 88. §. Vallási szünetek. (1) A római katolikus vallású tanulókat a gyónás napján 11 óra után, lelkigyakorlatok alkalmával pedig (évenként egyszer) három napon keresztül fel kell menteni az iskolai elfoglaltság alól. Kívánatos, hogy ezek közül a harmadik nap vasárnapra vagy ünnepnapra essék. (7) Az izraelita vallású tanulókat az alább felsorolt ünnepek délelőttjén és délutánján kell felmenteni az iskolában való megjelenés alól: újévük mindkét napján, a megtérés szombatján, kiengesztelődés ünnepén, sátoros ünnep első, második, nyolcadik és kilencedik napján, a húsvét első, második, hetedik és nyolcadik napján, továbbá a pünkösd két napján.

272

Néhány házirend

Polgári iskolai rendszabályok 1943

I. Általános kívánalmak 1. A polgári iskolába felvett tanuló az iskola végleges elhagyásáig -a szünidő folyamán is - az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. Az iskolai rendszabályokat tiszteletben tartani és azokhoz szigorúan alkalmazkodni köteles. E szabályok rendelkezései alól szülői vagy azok helyettesei sem menthetik fel. 2. Az iskola minden tanulójától megköveteli, hogy vallásos, hazafias, művelt magyar ifjúsághoz illő magaviseletet tanúsítson. 3. Pontosan teljesítse kötelességeit. 4. Ápolja szívében és környezetében a hit- és hazaszeretet érzéseit. 5. Tisztelje az idősebbeket, gyámolítsa a segítségre szorulókat. 6. Hálával viseltessék szülei iránt, akiknek Isten után legtöbbet köszönhet. 7. Szeresse és tisztelje tanulótársait, s kerüljön mindent, amivel közöttük megbotránkoztatást vagy viszályt támaszthatna. 8. Becsületére féltő gonddal vigyázva, óvakodjék minden olyan cselekedettől, melyért utóbb szégyenkeznie kellene, s szorgalmas tanulással készüljön a magyar életben reá váró kemény feladatokra. II. Az iskolai élet rendje 9. A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit tisztelni és nekik engedelmeskedni. 10. Köteles a tanítási órákon, istentiszteleteken, vallásgyakorlatokon, kirándulásokon, iskolai ünnepélyeken pontosan megjelenni, tennivalóit az előirt rend szerint végezni, s mindenben az iskola házirendjéhez alkalmazkodni. 13. Az első tanítási óra imádsággal kezdődik és az utolsó óra imádsággal végződik. Az imádságok előtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondja. Az imádság befejezése után a tanulók vigyázzállásban elmondják a Magyar Hiszekegyet.

273

Néhány házirend 20. Könyveinek, füzeteinek, tanszereinek, ruházatának tisztaságára, épségére. 24. A szokásos szellőztetést csakis az ezzel megbízott tanulók végezhetik. 25. Az iskola épülete, bútorzata, felszerelése nemzeti vagyon. Megóvása, kímélése minden tanulónak hazafias kötelessége. Tudnia kell, hogy minden kárt, melyet akarva vagy akaratlanul okoz, szülőjének /gyámjának/ meg kell térítenie. Ha a kár okozóját nem lehet megállapítani, a kárt az illető osztály tanulói egyetemlegesen térítik meg. 26. Idegen osztályterembe csak igazgatói vagy tanári megbízással léphet a tanuló. A tanítás befejezése előtt pedig csak az igazgató engedélyével távozhat el az iskola területéről. 28. Az iskolai év ünnepélyes megnyitásán és befejezésén minden tanulónak meg kell jelennie. 29. A szülő vagy helyettese tartozik minden, előreláthatólag több napig tartó mulasztás okát lehetőleg a mulasztás kezdetekor az osztályfőnöknek bejelenteni. 30. Ragályos vagy fertőző betegség után a meggyógyult tanuló csak akkor látogathatja újból az iskolát, ha a hatósági orvos megengedi. A ragályos betegségbe esett családtagoknak, iskolába járó hozzátartozói és lakótársai is csak hatósági orvos engedélyével jelenhetnek meg újból a tanításon. 32. Az istentiszteletekről és vallásgyakorlatokról való elmaradást az illetékes hittan tanárnál kell igazolni. Igazolatlan elmaradás esetében a hittan tanár az osztályfőnöknek jelentést tesz. 37. A rendes tárgyak közül a rajz, a kézimunka, az ének, a testnevelés gyakorlati része és a gazdasági gyakorlatok alól felmentést nyerhet a tanuló. A gyakorlati rész a rajzban a rajzolás, az énekben az éneklés, a kézimunkában a kivitel, a testnevelésben a gyakorlat. 41. A tanítási órák lelki kincsek gyűjtésének alkalmai. Figyelemmel és fegyelmezett magatartással fogadjon ott minden szót a tanuló, s teljes odaadással vegyen részt a közös munkában, mert csak így juthat sikerrel célhoz. 42. Az iskola ifjúsági egyesületei és ifjúsági könyvtára is a tanuló műveltségének gyarapítására szolgálnak. Legyen ezért munkás tagja az ifjúsági körnek, melybe tanárai beosztják. Az ifjúsági könyvtárból kölcsön vett könyveket figyelemmel olvassa végig, s a kéthetenként történő könyvosztás kijelölt időpontjában sértetlenül, tisztán szolgáltassa vissza. 44. Az évvégi összefoglalásokon a tanulók számot adnak arról, hogy az egész év folyamán milyen eredménnyel sikerült az előírt ismereteket elsajátítaniok és az egész anyagot áttekinteniük, tudják-e az egy-egy tárgy körében szerzett ismereteket egymással és a rokon tárgyakból ta-

274

Néhány házirend

45. 46.

47.

48.

nultakkal összefüggésbe hozni, és van-e jártasságuk a tanult anyag esetleges gyakorlati alkalmazásában. Az összefoglalások nem nyilvánosak, s azokon minden tanulónak meg kell jelenni. A tanuló minden tanévben, január hó végén értesítőt, és a tanév végén bizonyítványt kap. Köteles a tanulmányi értesítőt szüleinek, vagy azok helyettesének aláírás végett bemutatni, s aláírás után legkésőbb 8 nap múlva az osztályfőnöknek visszaadni. A szállásadó /tanulóotthon vezetője/ a tanulmányi értesítőt nem írhatja alá. A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind a rendszeretetből, mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges és elégtelen érdemjegyek szolgálnak. Az általános tanulmányi eredmény megállapítása a magaviselet és a továbbtanulás szempontjából döntő erejű rendes tantárgyak érdemjegyeinek figyelembevételével történik. III. A tanuló magatartása az iskolán kívül

52. A tanulónak az iskolaév alatt az intézet székhelyén kell laknia. Más községből való bejárásra az igazgató a tanári testülettel egyetértve csak abban az esetben adhat engedélyt, ha a tanuló jó magaviseletű és az otthontól való távolléte tanulmányaiban nem gátolja. Ha a viszonyok változása, vagy a tanuló előmenetele megköveteli, a megadott engedély vissza is vonható. 53. A tanuló csak olyan szálláson helyezhető el, amely egészségügyi szempontból megfelel, és ahol a tanuló hazafias és valláserkölcsi gondozása biztosítva van. 55. A vasúton bejáró tanulók - nemenként elkülönítve - csak az un. tanulókocsikban vagy tanuló-szakaszokban utazhatnak, más vasúti kocsikban csak ilyenek hiányában vagy csak akkor tartózkodhatnak, ha felnőtt hozzátartozóik kísérik őket. 56. Az utazás alatt a rend fenntartásáról az igazgatótól vagy megbízottjától kijelölt felügyelő gondoskodik. 57. A vasúton bejáró tanulókra a vonatkísérő személyzet a vasúti hatóságok utasításai szerint köteles felügyelni. A vonatkísérő a rendetlenkedő, kárt okozó tanulók igazolványát elvehetik. 58. A tanuló az iskolán kívül minden elfoglaltságát (magántanítás, zenetanulás, stb.) s esetleges lakásváltoztatását is köteles az osztályfőnöknek bejelenteni. 59. A tanuló iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. Az intézeten kívül álló társulatnak vagy egyesületnek tagja vagy növendéke nem

275

Néhány házirend

60.

61.

62.

63.

64. 65.

66.

67.

68.

lehet. Ilyen egyesületek működésében sem az iskolai év folyamán, sem a nyári szünetben részt nem vehet. Sportegyesületbe is csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet. Iskolán kívüli cserkészcsapatban való működésre csak kifogástalan magaviseletű, és legalább elégséges előmenetelű tanulónak adhat engedélyt az igazgató. Nyilvános tánciskolába a tanuló nem járhat, nyilvános táncmulatságon részt nem vehet. Magán vagy zártkörű táncmulatságot is csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülő kérésére és felelősségére engedélyt ad. Színielőadásokat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat, mozgófényképes előadásokat csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat a tanuló. Nyilvános étkező helyiségekbe csak kivételesen, étkezés céljából, s akkor is csak a szülők vagy helyettesük társaságában mehet. Mulatók és játékhelyek felkeresése a tanulónak még szüleinek társaságában is szigorúan tilos. Hasonlóképp fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a dohányzás, szeszesitalok élvezése, fegyverhordás, egymás közötti gyűjtés, szerencsejáték. Az utcán, bárhol egyebütt is, ahol megjelenik, illedelmesen viselkedjék. Kerülje a csoportosulásban való részvételt. Az iskola kapuja előtt ne ácsorogjon, az utcákon céltalanul ne csatangoljon. Felnőttek előtt térjen ki. A felvilágosítást kérő idegeneknek udvariasan, de bizalmaskodás nélkül válaszoljon. Az osztályfőnöktől nyert kioktatás szerint művelt ifjúhoz illően köszöntse tanárait, ismerőseit, az iskola hivatalos látogatóit és mindazokat a felnőtteket, akikkel az iskola területén találkozik. Hasonlóan adjon kifejezést tiszteletadásának akkor is, ha országzászló vagy hősök emlékműve előtt halad el, vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból felvonuló csoporttal vagy ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik. Zárt rendben történő kivonulásnál nincs egyéni köszöntés, a beszélgetés és az egymásba karolás is tilos. Tantermekben a belépő és távozó tanárokat, látogatókat néma felállással köszöntik a tanulók. Nemzeti imáink alatt vigyázzállásban tisztelegnek. IV. Fegyelmi intézkedések

69. Ha a tanuló az iskola rendjébe ütköző magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy a nemzethűség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el.

276

Néhány házirend

Iskolai rendszabályok 1943

l.§.

2.§. 3.§.

4.§.

5.§. 6.§.

7.§.

A tanuló a gimnáziumba történő felvételétől az iskolába való kilépéséig, illetőleg az érettségi bizonyítvány kézbevételéig - a szünidő folyamán is – az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. Ha a tanuló a nyári szünetben követ el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a tanítás megkezdése után folytatjuk le. Az iskolába való felvétel után a tanuló szülője vagy ennek helyettese átveszi jelen rendszabályainak egy példányát, azt aláírja, és ezzel elismeri, hogy az iskolai rendszabály intézkedéseit tudomásul vette, kötelezi magát, hogy azokat maga is megtartja és a tanulóval is megtartatja Szívesen vesszük, ha a szülők gyakrabban érdeklődnek gyermekük előmenetele, szorgalma és viselkedése iránt. Kérjük a szülőket, hogy az egyes tanárokat az ellenőrző füzetben közölt fogadó órájukban keressék fel. Nyomatékosan felhívjuk a szülők figyelmét a koronként tartandó szülői értekezletekre. A vidéki tanuló csak olyan szálláson helyezhető el, amely egészségügyi szempontból megfelel, és ahol a tanuló hazafias és valláserkölcsi gondozása biztosítva van. A szülő vagy helyettese már az iskolai év kezdetén tartozik a tanuló minden szükséges felszerelésének beszerzéséről gondoskodni, és az év folyamán is állandóan gondoskodik a szükséges beszerzésekről. A szükséges felszerelésekhez hozzátartoznak a könyveken és tanszereken kívül a ruházati cikkek is: a tornaruha, az iskolától megkívánt egységes egyensapka és egyenruha. Az egyenruhát egyelőre - anyagi okokból – csak fokozatosan tesszük kötelezővé, de már most kérjük a szülőket, hogy ha gyermeküknek új ruhát vesznek, ez már kék színű ruha legyen. Leány tanulóknál a szépítőszer, rizspor, festék használata mind az iskolába, mind az iskolán kívül szigorúan tilos. A lánytanuló ne aggassa tele ruháját, sapkáját haszontalan csecsebecsékkel. Ékszereket ne viseljen. Hajadon-fővel a lánytanulók a szorgalmi idő alatt nem járhatnak. Csakis az előirt hajviselet engedhető meg.

277

Néhány házirend 8.§. Az iskolafenntartó által megállapított díjakat az esedékesség idejében kell befizetni. Azt a tanulót, aki a kötelező díjakat nem fizeti be, kénytelenek leszünk az iskolából hazaküldeni, illetőleg szükség esetén az iskolából kimaradottnak tekinteni. 9.§. Minden tanuló felelős osztályának és iskolájának hírnevéért. Az iskolában és az iskolán kívül finom lelkű, művelt ifjúhoz illő módon viselkedjék úgy, hogy intézetünknek becsületére váljék. Kötelező tehát a tanulóra mindaz, ami az illendőség, tisztesség, becsület, erkölcs, haza és vallás tőle megkövetel. Ha a tanulót társai részéről sértés vagy bántalom éri, sose ragadtassa magát önbíráskodásra, hanem forduljon panaszával az osztályfőnökéhez. 10.§. A tanuló tisztelettel és engedelmességgel tartozik az iskola minden tanárának. ll.§. A köszöntés módja a katonai tisztelgés. Ha valamilyen okból a sapka nincs a tanuló fején, vagy a tanuló mindkét kezében visz valamit, a tisztelgés fővetéssel és feszes tartással történik. Zárt sorokban történő felvonulásoknál egyes tanulók külön nem tisztelegnek. 12.§. A tanuló valahányszor országzászló, hősök emlékműve vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból elvonuló csoporttal vagy ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik, az előbbi pontban megállapított módon köteles tisztelegni. Leány tanuló pedig főintéssel köteles tisztelegni. 13.§. A jelvényes intézeti sapka egyöntetűen minden tanulóra az iskolában és az iskolával kapcsolatos minden megjelenésnél, kivonulásnál, az egész tanév folyamán kötelező. Hajadonfővel a tanulók a tanév folyamán, az utcán sem járhatnak. 14.§. A vallás törvényeit minden tanuló a legszigorúbb módon tartozik tiszteletben tartani. Minden tanuló köteles résztvenni az iskolai istentiszteleten. 15.§. A tanuló köteles a tanítási órákon , iskolai ünnepélyeken és kirándulásokon pontosan megjelenni,tennivalóit az előirt rend szerint végezni. Háromnegyed nyolc előtt az iskolába belépni tilos. A tanuló az iskolába érkezése után bemegy az osztályterembe, beül a helyére, és csendben várja a tanár bejövetelét. A tanítási idő alatt nem játszik, nem beszélget, hanem állandóan figyelemmel kíséri a tanítást és fegyelmezetten maga is résztvesz a tanulásban. 16.§. Mulasztani csak fontos okból (betegség miatt vagy kivételesen más különösen fontos ok miatt) szabad. 17.§. Mindennemű igazolatlan mulasztás miatt fegyelmi eljárás indul meg a tanuló ellen.

278

Néhány házirend 18.§. A tanuló köteles iskolán kívül való minden elfoglaltságát (magántanulás, zene stb.) az osztályfőnöknek bejelenteni és tőle erre engedélyt kérni. 19.§. Az intézeten kívül álló egyesületnek, társulatnak tagja a tanuló nem lehet. Sportegyesületbe csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet a tanuló. 20.§. Nyilvános tánciskolába tanuló nem járhat, nyilvános mulatságokon részt nem vehet. Színházat, hangversenyt, tanfolyamot, felolvasást, mozgófényképes előadást a tanuló csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat. A tanuló vendéglőbe, kávéházba nem járhat. 21.§. Ősszel és télen este 8 óra után, tavasszal és nyáron este 9 óra után a tanuló felnőtt kísérete nélkül nem járhat az utcán. 22.§. A dohányzás tilos. Tilos továbbá a szeszesitalok fogyasztása, az egymás közötti gyűjtés és a szerencsejáték. 23.§. A tanuló az iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. 24.§. Minden tanuló köteles dolgait rendben, tisztán tartani, becsülje meg tankönyveit. De minden tanuló felelős egyúttal osztályának és az egész iskolánk rendjéért, tisztaságáért is. A teremben, folyosón, udvaron ne szemeteljen. Falra firkálni, bútort faragcsálni, bármit bepiszkolni tilos. 25.§. Minden kárt, amelyet a tanuló az iskola épületében vagy az iskolai felszerelésben tett, a tanuló illetőleg a szüleje vagy gyámja teljes mértékben köteles megtéríteni. 26.§. Minden tanuló minden holmijára írja rá nevét, osztályát (könyveire, füzeteire, tanszereire, sapkájára, kabátjára). Az épületből a tanítás tartama alatt csak a tanár külön írásbeli engedélyével távozhat a tanuló. 27.§. A tanárnak az osztályba való belépése alkalmával a hetes vagy helyettese „vigyázz”-t vezényel. A tanulók erre feszes, katonás tartásban felállnak, a hetes megteszi jelentését (Tanár úr N.N osztályos tanuló, alázatosan jelentem: Létszám…tanuló, a hiányzók száma…névszerint:…” leánytanulóknál (Tanár úrnő N.N osztályos tanuló alázatosan jelentem stb.) azután a tanár vezényszavára „Ülj le” a tanulók ismét leülnek. A tanítási óra végén a tanár „Vigyázz” vezényszava után az „Indulj” vezényszóra a tanulók rendben elhagyják az osztálytermet. A szünetben az osztálytermet szellőztetni kell. Az utolsó tanítási óra után a távozó osztály zárt sorokban vonul egészen a kapuig.

279

Néhány házirend Az iskola előtt vagy az iskolaépület közelében a távozó tanulók nem csoportosulhatnak. 28.§. Az első tanítási óra imádsággal kezdődik, és az utolsó óra imádsággal végződik. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és hangosan mondja. Az imádság alatt a tanuló- ugyancsak vigyázzállásbanelmondja a Hiszekegyet. Imádság a tanítás előtt „Kérünk téged jóságos Istenünk – segíts bennünket és add ránk áldásodat, - hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban – és mindenben kövessük szent akaratod – Légy velünk,- hogy hű gyermekeidhez méltóképpen éljünk – felebarátaink javára- lelkünk üdvösségére – és a Te szent neved dicsőségére. Ámen „ Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Imádság a tanítás után „Hálát adunk Neked, mennyei Atyánk – hogy kegyelmedből ma is előbbre jutottunk- magunknak és világodnak megismerésében – Vezess, kérünk tovább az igaz élet útján – a jóság és a boldogság felé- Áldd meg, jó Atyánk, édes hazánkat-, szüleinket és nevelőinket- Áldj meg mindnyájunkat és add, hogy mi is áldjunk Téged mindörökké Ámen. Hiszek egy…” 29.§. „Szebb jövőt” köszöntésre a tanuló, illetve az egész osztály „Adjon Isten” köszöntéssel felel. 33.§. Ha a tanuló az iskola rendjébe ütköző magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy nemzethűség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. Az iskola fegyelmi büntetései a tanár, illetőleg az osztályfőnök részéről négyszemközt történt megintésen vagy feddésen felül a következő: I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfőnöki megrovás az osztály előtt I. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés és igazgatói megintés II. fokú fegyelmi büntetés: az igazgatói dorgálás az osztály előtt

280

Néhány házirend III.

fokú fegyelmi büntetés: az igazgatói megrovás az osztály előtt, esetleg azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi kihágás esetén a tanulónak az intézetet el kell hagynia. IV. fokú fegyelmi büntetés:a tanári testület elé idézés és szigorú megrovás, esetleg a kedvezmények megvonása vagy eltávozás ajánlása az iskolából. V. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az iskolából VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás a helybeli középiskolából VII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes iskolájából (Kolozsvár, 1943)

281

Néhány házirend

Házirend (1952) Tiszafüred

1. Az iskolában reggel háromnegyed 8 és 8 között van a gyülekező, ez előtt a helybelieknek az iskola épületébe belépni nem szabad. A vidéki tanulók vonatuk beérkezése után azonnal az iskolába kötelesek jönni. 2. A szünet végén az osztályok sorakoztatását az iskolaparancsnok, illetve az osztályparancsnokok végzik a testnevelő tanár útmutatása alapján, s a felügyelő tanár „indulj” vezényszavára csendben és párosával felvonulnak az osztályok az emeleten lévő termekbe. 3. Ha a nevelői szobába lépsz, előbb kopogj, és a sapkádat vedd le, és csak a „szabad” elhangzása után lépj be! 4. Ha nevelőd előtt állsz, vigyázzba állj előtte, és úgy beszélj vele, ne feledd, hogy nevelőd, nem pajtásod, iránta tisztelettel tartozol, s ezt külső magatartásoddal is mutasd meg! 5. Ha valamelyik társaddal nézeteltérésed támad, ne magad végy elégtételt. 6. Vidéki, vonaton bejáró tanulók a vonatban olyan magatartást kötelesek tanúsítani, ami a jó magaviselet határát nem lépi túl. Rendetlenkedőkkel szemben az Igazgató már a MÁV első feljelentésére legkevesebb két hétre bevonja a bejárási engedélyt, ismétlődés esetén egy hónapra, vagy végleg is bevonhatja azt. Az osztályfőnök által kijelölt hetesek, folyosóőrök, osztályvezetők az osztály által készített karszalagot viselik a hivatalos tanítási idő alatt.

282

Néhány házirend

Rendtartás a gimnáziumok számára Az oktatásügyi miniszter rendeletére 1955

Az iskolai rendtartás 88 paragrafust tartalmaz. Fontosabb paragrafusok tartalma röviden: 26.§. Az iskolai év tartama és beosztása 27.§. Iskolai szünetek és tanítási szünetnapok 31.§. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések 9.) A történelmi fontosságú események évfordulójáról meg kell emlékezni. Ilyen megemlékezést kell tartani szeptember 29-én a Néphadsereg napja alkalmával, október 6-án a szabadság mártírjainak emlékére, december 21én Sztálin születés napján, március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának emlékére, április 22-én Lenin születésnek évfordulóján, május 1. tiszteletére, június első hetében a nemzetközi ifjúsági nap alkalmából 32.§. Rendszabályok Az iskolai oktatás és nevelés rendjének alapja a Tanulói Szabályzat, illetőleg az azt kiegészítő Házirend. Ezek tartalmazzák a tanulókkal szemben támasztott fegyelmi követelményeket is. 33. §. Tanulói Szabályzat A gimnázium minden tanulójának szocializmust építő hazánk méltó ifjú tagjának kell lennie. Ezért: (1) Népköztársaságunk vezetőit tisztelje, törvényeit tartsa meg, és ügyeljen arra, hogy a törvényeknek mások is eleget tegyenek. (2) A magyar Himnuszt, az Internacionálét és más népek nemzeti himnuszát vigyázzállásban hallgassa végig, népköztársaságunk címerének, a nemzetiszínű és a vörös zászlónak adja meg a tiszteletet. (3) Szüleit (gondozóit) szeresse és tisztelje, szavuknak engedelmeskedjék. A házi munkában segítsen nekik. Testvérei iránt legyen gyengéd és figyelmes. (4) Az idősebbekkel legyen udvarias és készséges. (5) Iskolájának vezetőit és tanárait becsülje, rendelkezéseiket, tanácsaikat fogadja meg és pontosan teljesítse. (6) Iskoláját szeresse és becsülje, berendezését, felszerelését, mint sajátját védje és gondozza.

283

Néhány házirend (7) Az iskolán kívül is legyen tudatában annak, hogy gimnáziumi tanuló; magatartásával óvja iskolája becsületét, növelje jó hírét, a szocialista tulajdont kímélje és védje. (8) Iskolai és iskolán kívüli feladatait lelkiismeretesen teljesítse; erejének megfeszítésével tanuljon; társait tanulmányaikban segítse; minden alkalmat használjon fel, hogy tudását, általános műveltségét gyarapítsa. (9) Az iskolai közösség szellemi és fizikai munkáiban szívesen vegyen részt. (10) Külsejében legyen tiszta és egyszerű; öltözködésében alkalmazkodjék a jó ízléshez és az iskola követelményeihez. Könyveit és tanszereit tartsa rendben. (1]) Az iskolában és az iskolai rendezvényeken pontosan jelenjék meg, soha könnyelműen ne mulasszon. (12) Az iskola Házirendjének szabályait tartsa meg. 34. §. Házirend (1) A Házirendet a tantestület ,a Tanulói Szabályzat általános követelményei alapján készíti el az iskola helyi adottságainak és jellegének megfelelően. (2) A Házirendben a következő kérdéseket kell szabályozni: a tanulók megjelenésének és távozásának időpontját; a tanítási idő és a tanítási óra megkezdésének és befejezésének, valamint az órán való viselkedésnek módját. A hetesi szolgálattal megbízott tanulók teendőit: az egyes szünetek rendjét és felügyeletét; az órán kívüli és az iskolán kívüli viselkedés főbb szabályait nyilvános helyen, (vasúton, utcán stb.). a tanárok és általában a felnőttek üdvözlésének módját, a tiszteletadás, valamint a tanulók egymás közötti érintkezésének módját; az öltözködés szabályait (egyensapka, egyöntetű ünnepi és hétköznapi viselet stb.); a tanári karral és az igazgatóval való érintkezés formáit (a tanári, igazgatói szobába való belépés, a jelentés módja, tanárok, felnőttek megszólítása stb.). (3) Az igazgató és a tanárok megszólítása: igazgató elvtárs (nő), tanárelvtárs (nő). A tanulók köszönése a napszaknak megfelelően: jó reggelt - jó napot jó estét kívánok. A tanterembe lépő tanárt a tanulók néma felállással köszöntik. (4) A Házirend az itt felsorolt szempontokon kívül tartalmazza az iskola épületének és felszerelésének kímélésére, tisztaságának megőrzésére vonatkozó szabályokat, a tanulók által okozott kár megtérítésének kötelezettségét, a tanulók felszerelésének, ruházatának tisztán tartására vonatkozó rendszabályokat, és tilalmakat a dohányzás, szeszesital fogyasztására, ékszerek viseletére, szépítőszerek használatára, egymás között gyűjtésre, szerencsejátékra stb.-re vonatkozóan. (5) Szabályozni kell a Házirendben a tanulók szórakozóhelyeken, vendéglőben, táncmulatságokon való megjelenésének, esti kimaradásának feltételeit.

284

Néhány házirend (6) A tanuló minden iskolán kívüli elfoglaltságát köteles az osztályfőnöknek bejelenteni. Iskolán kívüli szervezetbe, sportegyesületbe belépés, nyilvános szereplés stb. csak az igazgató engedélyével történhet. Ezzel kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy a tanulónak elég ideje maradjon iskolai kötelezettségeinek ellátására. (7) Tartalmazni kell a Házirendnek az iskola és az osztálytermek díszítésének módját. (8) A Magyar Népköztársaság címerét minden osztályteremben el kell helyezni. 45.§. Film, színház, múzeumok, kiállítások látogatása. (3) A tanulóifjúság csoportosan, tanárok, vezetésével csak olyan filmet, színielőadást vagy kiállítást, tekinthet meg, amelyet az oktatási osztály ajánlott, vagy az igazgató a tantestülettel egyetértésben arra alkalmasnak talált. Az igazgató hozzájárulásával a DISZ-szervezet is szervezhet film-, színház- és kiállítás látogatást, az iskolának ezeket támogatnia kell. 46.§ A tanulók jutalmazása, büntetése (1) A szocialista nevelés fontos módszere a jutalmazás és a büntetés. (2) A jutalmazás és büntetés különböző fokozatainak eredményes alkalmazása érdekében arra kell törekedni, hogy az alkalmazott eljárást az osztály, illetőleg az iskola a maga ügyének tekintse, és állásfoglalásával erősítse. Ez elsősorban az osztály és az iskola DISZ-szervezetére támaszkodva érhető el. (3) A jutalmazásban és büntetésben érvényesíteni kell a következetesség és a fokozatosság elvét. A jutalmazás és büntetés mindenkor alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz, és legyen arányban azzal a magatartással vagy cselekedettel, amelyet jutalmazunk, vagy büntetünk. (4) A szocialista pedagógia a jutalmazás és büntetés Rendtartásban felsorolt formáin kívül is gazdag lehetőségeket tár fel a nevelőmunka eredményessé tételére. Szükséges tehát, hogy az osztályfőnöki munkaközösség gyakorlati tapasztalatok alapján dolgozzék az itt fel nem sorolt formák kialakításán, mert ezek, alkalmazása a Rendtartásban meghatározott jutalmazások és büntetések értékét, hatékonyságát is növeli. 47. §. Jutalmazás (1) A szocialista pedagógia elvein alapuló jutalmazási formák lehetővé teszik mind az egyes tanulók, mind az osztály-, illetőleg az egész iskolaközösség jobb munkára való ösztönzését. Fel kell figyelni a tanulók magatartásának és tanulmányi színvonalának fejlődésében mutatkozó eredményekre, a tanulók tartós igyekezetére, valamint a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítésre.

285

Néhány házirend (2) A jutalmazásnak tükröznie kell a pedagógus bizalmát a tanuló iránt, és alkalmazkodnia kell a tanuló egyéniségéhez. (3) A jutalmazás fokozatai: a) tanári dicséret; b) osztályfőnöki dicséret az osztály előtt; c) igazgatói dicséret az osztály előtt; d) igazgatói dicséret az iskolaközösség előtt; e) dicsérő oklevél vagy könyvjutalom (átadása az osztály előtt): f) „Kitűnő tanuló" érdemérem odaítélése kitűnő eredménnye1 végző IV. osztályos tanulóknak. (4) A b–f pont alatt szereplő dicséretről az osztályfőnök a tanuló szüleit az Ellenőrző Könyv útján írásban értesíti, s az osztályozó naplóba is bejegyzi. 48. §. Büntetés (1) A nevelőmunka során azzal a tanulóval szemben, aki az iskola rendjébe ütköző magatartást tanúsít, büntetést kell alkalmazni. (2) A szocialista pedagógia elvein alapuló büntetés nem megtorló jellegű, hanem olyan pedagógiai módszer, ame1ynek segítségével arra neveljük a tanulókat, hogy a szocialista erkölcs követelményeinek, szabályainak eleget tegyenek. (3) Testi fenyítést és más megalázó büntetést nem szabad alkalmazni. Felvilágosító munkával arra kell törekedni, hogy a szülők és a tanulók is belássák: az ilyen jellegű büntetés ellentmond a szocialista nevelés célkitűzéseinek, és eredménytelen is. (4) A büntetést nevelői tapintattal., a tanuló egyéniségének és körülményeinek mérlegelésével kell megállapítani, és ügyelni kell arra, hogy egyben a többi tanulóra is nevelő hatással legyen. (5) A büntetés a lehető leggyorsabban kövesse a vétség elkövetését, de csak azután, hogy az összes előidéző körülmények tisztázódtak. (6) Alkalmazható büntetések: a) tanár, illetőleg az osztályfőnök négyszemközt, vagy az osztály előtt figyelmezteti a tanulót; b) I fokú fegyelmi. büntetés: osztályfőnöki megrovás az osztály előtt, II. fokú fegyelmi büntetés: igazgató elé idézés és igazgatói intés négyszemközt. Vagy súlyosabb esetben igazgatói intés az osztály előtt, III. fokú fegyelmi büntetés: igazgatói megrovás: igazgató elé idézés a szülő vagy helyettese jelenlétében és igazgatói megrovás az osztály előtt. Ha lehetőség van rá, a megrovásban részesített tanulót párhuzamos osztályba kell áthelyezni,

286

Néhány házirend IV. fokú fegyelmi büntetés: tantestületi megrovás: a tantestület elé idézés; és szigorú megrovás azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi vétség eseten a tanulónak az iskolát el kell hagynia, V. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az iskolából, más iskolába utalás. VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás a tanulók sorából a megkezdett tanévre. VII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes középiskoláiból. (7) Az I – IV. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló megsérti a Tanulói Szabályzatot vagy az iskola Házirendjét, illetőleg viselkedése általában vagy egyes esetekben nem felel meg az iskola rendjének, fegyelmének, a közösségi magatartás követelményeinek. (8) Az V-VI. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló olyan vétséget követ el, amelyből az iskola közösségi életére kiható súlyosabb erkölcsi vagy anyagi kár származik, vagy a vétségek megismétlődnek, és nyilvánvaló, hogy a tanuló az iskolai közösségbe nem tud beilleszkedni. (9) A VII. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló tudatosan a népi demokráciával szemben álló magatartást tanúsít, súlyos erkölcsi vétséget követ el, a társadalmi vagy személyi tulajdont szándékosan megrongálja, vagy eltulajdonítja. 88. §. Ellenőrző Könyv (1) A szülői házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja az Ellenőrző Könyv, melyet minden nyilvános tanulónak be kell szereznie, és a gimnáziumba naponként magával kell vinnie. (2) Az Ellenőrző Könyvben kell közölni mindazokat a tudnivalókat, amelyek a szülői házat a tanári testület nevelőoktató munkájáról tájékoztatják. (3) Az Ellenőrző Könyvvel elkövetett szabálytalanság fegyelmi vétség. (4) A szülőnek (gondviselőnek) a gimnázium minden értesítését tudomásul kell vennie, s azt aláírásával kell igazolnia.

287

Néhány házirend

Tanulói szabályzat és házirend 1966

Minden diák kötelessége szorgalmasan és kitartóan tanulni, ismereteit bővíteni, hogy tudásával önmagát gazdagitsa, a közösséget szolgálja, szüleinek örömet szerezzen, szocialista hazánknak hasznára lehessen. Iskola közösségünk tagjainak magatartását- mind az iskolában, mind az iskolán kívül – a kommunista erkölcs követelményei szabályozzák. Egyetlen diák sem lehet közömbös saját feladataival és az iskola diákéletével szemben. Magatartás az iskolában Az iskola minden növendéke az idősebbeknek, szüleiknek, tanárainak, az iskola dolgozóinak adja meg a tiszteletet: magatartása egymás iránt is a megbecsülés és az udvariasság jellemezze. A fiúk minden kor legyenek előzékenyek a leányok iránt. Mértéktartó és kulturált magatartás tükröződjék minden más tevékenységén is: Rendes, tiszta ruhában és köpenyben jelenjenek meg az iskolában. A feltűnő ízléstelen, minden tanuló számára (az előirt munkaruha) a tanműhelyi és üzemi gyakorlatokon kötelező öltözék nem lehet diákjaink jellemzője Lányok számára a köpeny az iskolai fogalakozásokon. Ízléstelen vagy gondozotlan hajviselet, festék, körömlakk és hasonló szépítőszerek használata a fiatal korban nem illő, ezért az iskolában, utcán és nyilvános helyen egyaránt tilos. Az iskolához tartozás külső jelel az iskolajelvény és az egyensapka viselete. Ünnepélyeke és ünnepélyes alkalomkor az iskola egyenruhájának viselete kötelező: Lányok számára: fehér blúz, sötétkék rakott szoknya, a fiuk számára: fehér ing, sötét ruha. A rend és a tisztaság megóvását, a takarékoskodást minden tanuló tartsa lekiimereti kötelességének. Minden diák óvja egészségét, fokozza edzettségét. A dohányzás, a szeszes italfogyasztása egészségre ártalmas, tehát tilos.

288

Néhány házirend

Az iskolai munkarend A tanuló köteles minden iskolai fogalakozás megkezdése előtt 10 perccel az iskolában megjelenni, jelző csengetéskor a helyét elfoglalni és a tanárt csendben várni. A tanítás megkezdése után a tanterembe lépő tanárt (felnőtteteket) felállással kell üdvözölni, a hetes jelentését pedig vigyázzállásban kell végighallgatni. Óra végén, tanári jeladására a tanulók egyszerre felállnak és rendben a folyosóra, vagy az udvarra vonulnak. Az óraközi szünetek idején a tanteremben csak a hetesek maradhatnak. A le- és felvonulás, az ügyeletesek irányításával a menetirány szerinti jobb oldalon, fegyelmezetten, kettős sorokban, szaladgálás nélkül történjék. A tanítás befejezésével az osztályok kettős sorokban, rendezetten távoznak az iskola épületéből. kerülni kell az iskola előtti tömörülést is. Tanítási idő alatt az iskolaépületét elhagyni csak írásbeli engedéllyel szabad. Az igazgatói hirdetőkönyv közleményeit állva kell végighallgatni. 18 óráig miien iskolai fogalakozást be kell fejezni Magatartás utcán és otthon Az utcán kívüli magatartásra is érvényesek a tanítási szünetben is a Házirend előírásai. Utcán, nyilvános helyeken ugyanúgy kötelező a fegyelmezett, udvarias magatartás, mint az iskolában. A tanulók este 21 óra után az utcán, nyilvános helyen engedély és szülői kíséret nélkül nem tartózkodhatnak. Az utcán és nyilvános helyen viselkedjenek szerényen, udvariasan. Tűnjenek ki fegyelmezett és öntudatos magatartásukkal. Az utcai közlekedésben fegyelmezetten kell részt venni a KRESZ előírásainak megfelelően. Villamoson, autóbuszon udvariasan át kell engedni a helyet az idősebbeknek. Minden tanuló köszöntse az iskola nevelőit, dolgozóit, de köszönni illik minden ismerősnek, felnőttnek és diáktársnak egyaránt. Iskolán kívüli rendezvényekre (színház, utolsó mozielőadás, tánc, klubdélután, zenés tv-s presszó) írásos osztályfőnöki engedély szükséges az ellenőrző könyvben. Ezt mindenki vigye magával.

289

Néhány házirend A szakmai gyakorlati képzés az iskolai munka szerves része. Tanműhelyben, laboratóriumban, gyakorló kertben és üzemben a tanulók csak az órarend szerinti időben tartózkodhatnak. A házirend előírásainak megtartásáért minden diák egyénileg az iskolaközösség egyetemlegesen felelős. Legyen minden diák tudatában annak, hogy nemcsak az követ el hibát, aki fegyelmezetlen, hanem z is, aki a vétség elkövetését lehetővé teszi vagy elnézi azt. A felelősségre vonás a rendtartás szellemében történik. Részletek a Tóth Árpád Gimnázium Évkönyvéből (1966) (X. év)

290

Néhány házirend

Gimnáziumi tanulói házirend 1973/74. tanév

Az 1973. szeptember l-én életbe lépett új gimnáziumi Rendtartás szellemében állítottuk össze iskolánk tanulói Házirendjét. A Házirend akkor töltheti be hivatását, ha elősegíti a Rendtartás előírásainak megvalósítását, hozzájárul az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztéséhez és segíti a szocialista tanár-diák viszony elmélyülését. A Házirend a tanulóifjúság és a Szülői Munkaközösség javaslatai alapján az iskola KISZ szervezetének egyetértésével és a tantestület jóváhagyásával válik az iskolai élet dokumentumává. A Rendtartás 32. § 2. bekezdése kimondja, hogy a Házirend előírásai a tanuló-közösség minden tagjára kötelező érvényűek, s az abban foglaltak megva1ósulását az ifjúsági szervezettel és az Szülői Munkaközösséggel közösen kell elősegíteni és ellenőrizni. Ennek érdekében iskolánk Szülői Munkaközössége két munkabizottságot alakított: KISZ patronáló munkabizottságot, gyermekvédelmi ügyeket, intéző munkabizottságot. Az iskolai élet különböző területein mind nagyobb képviseletet kap az iskolai KISZ szervezet. Képviseltetheti magát a tantestületi ülések meghatározott napirendi pontjain, a Diák-szociális bizottságban, s a különböző, a KISZ-re ruházott feladatok ellátásában /fegyelmi bizottság, Rendgárda/. I A tanulók jogai Tanulóinknak joguk van arra, hogy résztvegyenek 1. az iskola házirendjének összeállításában, 2. fegyelmi szabályainak és 3. bizonyos pedagógiai terveinek kidolgozásában, /kirándulások, tanulmányi versenyek, szakkörök, stb./, 4. a tanulmányi munka segítésében, 5. a tanulmányi munkát elősegítő iskolai tevékenységek /korrepetálás, patronálás, szakkörök, tanulmányi versenyek/ népszerűsítésében és megszervezésében. Tanulóinknak joguk van arra, hogy 6. az iskolai közösség életének bármely területére vonatkozó javaslatot tegyenek a KISZ-nek és a nevelőtestületnek,

291

Néhány házirend 7. javaslataikkal hozzájáruljanak a magatartás és a szorgalom érdemjegyeinek megállapításához, 8. a jutalmazás és büntetés mértékének meghatározásához, 9. a tanulók igénybe vehetik az iskola könyvtárát, más kulturális jellegű szolgáltatásait, sportfelszerelését, létesítményeit, 1o. meghatározott módon és mértékben, szociális- és társadalmi juttatásban részesülhetnek, 11. kiemelkedő tanulmányi munkájukért, közösségi tevékenységükért dicséretben, jutalomban részesüljenek, l2. középiskolai tanulmányaik teljes tartamára katonai szolgálat alól felmentést kérhessenek, l3. a nyári szünetben igazgatói engedéllyel alkalmi munkát vállalhassanak /a javító vizsgások kivételével/, l4. önkéntes jelentkezés alapján a KISZ által szervezett építőtáborok munkájában részt vehessenek, 15. a tanuló választhat, ill. választható a különböző szintű és hatáskörű diákönkormányzati szervekbe /diákparlament, ODB, szakkör, sportkör, stb./, a KISZ szervezet tagjainak jogai a KISZ szervezeti szabályzatában vannak rögzítve. 16. A tanuló áttanulmányozhatja a róla készített jellemzést, s ahhoz megjegyzéseket fűzhet. II. A tanulók kötelességei A/ Az érkezés, távozás, tanítási órák, és óraközi szünetekkel kapcsolatban. 1. A tanulóknak legkésőbb 805-kor meg kell jelenniük az iskolában. 2. A korán érkező tanulók 745-ig a földszinti előtérben tartózkodhatnak, de a belső kapu nyitása után fel kell menniük tantermeikbe. 3. A 805 után, azaz késve érkező tanulók ellenőrző könyvüket átadják a kapuügyeletes tanulónak. 4. A késés igazoltságát az osztályfőnök bírálja el. Három igazolatlan késés egy igazolatlan órának számit. 5. Az előadótermekben (kémia, fizika, biológia, nyelvi labor, könyvtár, sportudvar, tornaterem/ a tanulók csak tanári engedéllyel, tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 6. A tanítási óra megkezdése előtt 5 perccel a tanulók a megállapított ülésrend szerint elfoglalják helyüket, s csendben várják az óra megkezdését. 7. A tantermekbe, vagy előadótermekbe belépő, vagy onnan távozó tanárt, látogatót a tanulók felállással köszöntik. 8. Ha a tanuló jelenteni akar, akkor azt az egész osztály előtt kell megtennie az óra megkezdése előtt.

292

Néhány házirend 9. Az igazgatói hirdetményt a tanulók állva hallgatják végig. 10. Az óraközi szünetekben a tanulók a folyosón vagy az osztálytermekben tartózkodnak. 11. A tanulók tanítás után fegyelmezetten vonulnak el, a kapu előtt nem csoportosulnak, nem hangoskodnak. 12. Az iskola épületében tanítás után csak indokolt elfoglaltság esetén tartózkodhatnak. B/ A hiányzások igazolásával, a távozással, a távozási engedéllyel kapcsolatos tennivalók. 1. A tanulók hiányzásukat három napig szülők által, s azon túl orvosi bizonyítvánnyal igazolhatják. Az igazolást a tanuló a mulasztást követő első napon köteles magával hozni, s felszólítás nélkül az osztályfőnöknek átadni. A hiányzást a szülő a hiányzás első napján köteles jelenteni az iskolának. 21. Családi, vagy hivatalos ügyben távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvbe beírt szülői kérés alapján kell kérni az osztályfőnöktől, amenynyiben a távolmaradás a három napot nem haladja meg. 31. Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a heti óraszámot, a tanulót külön fegyelmi eljárás nélkül töröljük a tanulók névsorából. 41. A tanuló az iskola területét csak nagyon indokolt esetben, vagy az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el. C/ A tanulók iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatos kötelességei. 1. Az órák megzavarásától a tanulók tartózkodjanak, mert ez fegyelmi vétség, s büntetést von maga után. 2. Az iskola felszerelésének megóvása és fejlesztése minden tanulónak kötelessége. Az iskola vagy társai tulajdonában kárt okozó tanuló ezt azonnal jelenti osztályfőnökének. Az okozott kárt meg kell téríteni! 31. A tanulók kötelesek a tanuláshoz szükséges felszerelésüket magukkal hozni az iskolába, az ellenőrzőkönyvet felszólításra kötelesek átadni tanáraiknak. 4. Az ellenőrzőbe bekerülő tanári közléseket a tanulónak a szülőkkel láttamoztatniuk kell, s az aláírásokat bemutatja annak a tanárnak, aki a bejegyzést tette. 5. Az ellenőrzőkönyv elvesztése fegyelmi vétség, elvesztését a tanuló azonnal jelenti az osztályfőnökének. 61. Azok a tanulók, akik iskolán kívüli szervezet vagy sportegyesület tagjai kívánnak lenni, a belépéshez kötelesek az igazgatótól engedélyt kérni.

293

Néhány házirend 7. Minden tanuló köteles magát tisztán tartani, egyszerűen és ízlésesen öltözködni. A munkaköpeny használata kötelező! 8. Tilos a dohányzás az iskolában, és az iskolai rendezvényeken. 9. A tanuló szeszesitalt nem fogyaszthat, szerencsejátékot nem űzhet. 10. A tanulók iskolán belül és kívül köszöntsék tanáraikat, és az iskola valamennyi dolgozóját. 11. A tanulók iskolán belül és kívül tartsák be a szocialista együttélés szabályait, viselkedjenek a Vörösmarty Mihály Gimnáziumhoz méltóan művelt, öntudatos, fegyelmezett, szocialista fiatal módjára. D/ A hetesek feladatai 1. A hetesek kötelesek 8-tóI az iskolában tartózkodni, s hetesi teendőik ellátását azonnal megkezdeni. 2. A portán átveszik az osztályterem kulcsát, megnézik a terem és a felszerelések állapotát. Észrevételeiket és a hiányosságokat jelentik osztályfőnöküknek. 3. A tanítási órák előtt, az óraközi szünetekben gondoskodjanak a szellőztetésről, a tábla letörléséről, krétáról, törlőruháról, a terem tisztaságáról és a fegyelemről. 4. Ha a szaktanár 5 perccel a becsengetés után sem érkezne meg, úgy jelentsék az igazgatói irodában. 5. A tanítási óra megkezdésekor az egyik hetes jelentést tesz a tanárnak az osztály létszámáról és az esetleges rendkívüli eseményekről. 6. Az utolsó óra után a hetesek vizsgálják meg, hogy tanulótársaik nem felejtettek-e valamit a padokban, fogasokon. 7. A tanulók távozása után a hetesek csukják be az ablakot és zárják be az osztálytermeket, a kulcsot és a talált tárgyakat adják át a portásnak. A terem állapotára vonatkozó észrevételeiket, az esetleges kárt és a kárt okozó tanulók nevét közöljék osztályfőnökükkel. 8. A hét végén adják át az osztályt a soron következő hetesnek. 4. Az iskolatitkár a tanulók ügyeit a fogadó óra ideje alatt intézi. 5. Az osztályközösségek - a KISZ meghatározott programja szerint - előzetes engedély alapján, a KISZ VB javaslatára, az igazgató hozzájárulásával - igénybe vehetik osztálytermeiket és a Vörösmarty klubot. Ill. A tanulók joga és kötelesség, hogy 1. A szocialista társadalom hasznos tagjává váljék, megfelelő általános műveltséget szerezzen, olyan tulajdonságokat alakítson ki magában, melyek társadalmunk erkölcsi követelményeinek megfelelnek. 2. A legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek.

294

Néhány házirend 3. Aktív és kezdeményező legyen az iskola és a tanulói közösség feladatainak teljesítésében. 4. Tevékenységével és magatartásával, iskolán kívül is szerezzen megbecsülést önmagának és iskolánknak. 5. Szolgálja a társadalmi haladás ügyét. 6. A tanuló jogait felelősséggel, kötelességeinek teljesítésével összhangban gyakorolja. A házirend előírásainak megtartása minden tanulóra kötelező!

295

Néhány házirend

Házirend 1987

Mindennapos iskolai tevékenységünket - miként szocialista társadalmunkét is – jogok és kötelességek összhangja, együttes érvényre juttatása határozza meg. I. Munkánk a tanulás A becsületes, rendszeres tanulás komoly, teljes embert igénylő munka. Megkönnyítéséhez, eredményessé tételéhez nemcsak a tanórák, hanem a különböző diákkörök, sportköri szertárak, laboratóriumi felszerelések állnak rendelkezésünkre. Mindezekben a tevékenységi formákban legjobb képességeink szerint vegyünk részt, fegyelmezett viselkedésünkkel segítsük az új ismeretek elsajátítása érdekében végzett közös tanár-diák munkát, tegyük lehetővé, hogy az értékelés során mindenki a saját teljesítménye alapján kerüljön elbírálásra. Gyenge tanulmányi eredménye, ill. hosszabb hiányzása miatt mindegyikünk kötelezhető szaktanára és osztályfőnöke véleménye alapján szakkorrepetáláson való részvételre. II. Iskolai önkormányzat. Az iskolaközösséget mindegyikünk ugyanazokkal az esélyekkel formálhatja, fejlesztheti. A vélemények és javaslatok elmondására az osztálygyűlések, a diákközgyűlések, a kétévenkénti diákparlamentek, a KISZ különböző képviseleti formái adnak lehetőséget. Mindegyikünk választhat ill. válaszható a különböző szintű és hatáskörű diák-önkormányzati szervekben - az 1985-ös oktatási törvény és ennek alapján készült iskolai működési szabályzat alapján. Választott tisztségviselőként érezzük kötelességünknek társaink magasszintű érdekképviseletét, s a példamutatást a tanulmányi munkában, magatartásban. Szociális helyzetünk és tanulmányi eredményeink alapján, a diákképviseleti szervek javaslatára különböző juttatásokban részesülhetünk /iskolai étkeztetés, ösztöndíj, kitüntetés, jutalom, szociális segély, stb./

296

Néhány házirend

Ill. Az iskolai élet szabályai Az oktatás keretei 1. A tanórák időtartama 45 perc, a szünetek 15 percesek. Minden olyan iskolai rendezvényen /tanítás nélküli munkanapokon is, amely miatt tanítási óra marad el, /a tanu1ók részvétele kötelező. 2. Tanítás közben csak az osztályfőnök vagy az igazgató írásos engedélyével távozhatunk el az iskola épületéből. Hivatalos ügyeinket /pl. iskolalátogatási igazolás/ a harmadik szünetben intézhetjük az iskolatitkárnál. Legkésőbb 8 óra 5 perckor kell az iskolába érkeznünk. Későbbi érkezés, késésnek számit, öt késésenként az egymás után következő fegyelmi fokozatokat kapjuk /osztályfőnöki figyelmeztető, osztályfőnöki intő, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, megbízatás viszszavonása, fegyelmi eljárás./ Ha a tanórákról késünk, akkor három késés után kapjuk az első igazolatlan órát, utána minden egyes késés után újabbat. Magatartási érdemjegyünk ezek arányában romlik. Más elbírálásban részesülnek azok, akik 8 óra 15 perc után érkeznek. 3 késés egy igazolatlan óra, utána minden egyes alkalom igazolatlan óra. 8 óra I5 perc és 14 óra között a tanítási óráról való késést hasonlóan bíráljuk el. Ha a tanuló a tanár után megy be, és legalább 10 percet késik az ezen az időtartamon belüli késést a tanár K betűvel jelöli. A fakultációs foglalkozásokról történő hiányzás elbírálása az alapóratervi órákéhoz hasonló. 3. Felmentés testnevelési órák alól szülői igazolás alapján is adható egyegy alkalommal, egy hétnél hosszabb időre orvosi igazolás szükséges. Testnevelési órán kért indokolatlan felmentés 2 alkalommal büntetlen, a harmadik alkalomtól kezdve felmentési alkalmanként a fegyelmi fokozatok sorrendje érvényes. Az iskolaorvos javaslata alapján - ha egészségügyi probléma merül fel az igazgatótól részleges, vagy állandó felmentést kaphatunk az iskolai testnevelés alól. A testnevelési órákon azonban részt kell venni, az első és utolsó óra kivételével, ill. gyógy-testnevelésre kell járnunk. Külön igazgatósági engedéllyel a felmentettek a könyvtárban is tartózkodhatnak, tanulás céljából, tanári felügyelet mellett. 4. Betegség esetén 3 napig szülői, azon túl csak orvosi igazolás érvényes. A hiányzásról, ha ennek oka igazolatlan, 3 napon túl a szüleink értesítést kapnak. Az igazolásokat, a hiányzást követő három napon belül be kell mutatnunk.

297

Néhány házirend Előre tudott távolmaradásunkhoz 3 napon belül az osztályfőnök, nagyobb hiányzás esetén az igazgató adhat engedélyt előzetes írásbeli kérés alapján. Hiányzás esetén a szülők értesítsék az iskolát a hiányzás okáról. 5. Az osztálynévsor alapján mindannyian párosával - hetesi feladatokat látunk el. Gondoskodunk krétáról, a tábla letörléséről, szünetekben a szellőztetésről, ill. télen a takarékossági intézkedések miatt csökkentett fűtés ellensúlyozására, az ablakok rendszeres becsukásáról. Becsöngetés után 5 perccel, ha nem érkezett szaktanár, jelentjük a nevelőtestületi szobában. Gondoskodunk az osztály tisztaságáról tanítás közben és tanítás befejezése után, s arról, hogy az osztály tanulóinak távollétében ne égjenek feleslegesen a világítótestek. Az osztályok meghatározott időközönként, külön beosztás szerint, ügyeletesi feladatokat látnak el mindhárom folyosón, a tanári szoba előtt és az iskola bejáratánál. Mindannyian kötelesek vagyunk segíteni munkájukat. Az ügyeletes tanulók karszalagot viselnek. Vigyáznak a folyosók, tantermek rendjére és tisztaságára, a balesetek elkerülésére. A kapuügyeletes figyel arra, hogy idegenek ne jöjjenek be az iskola épületébe, s eligazítja a vendégeket. 6. Az ellenőrző könyv az iskola és a szülők rendszeres jó kapcsolatának egyik feltétele, ezért mindannyian kötelesek vagyunk magunknál tartani, s a tanár kérésére - bejegyzés érdekében átadni. 7. Tűzriadó esetén - hat szaggatott csengetés - a tanulók fegyelmezetten, a kijelölt útvonalon hagyják el az iskola épületét. IV. Viselkedés, környezet 1. A dohányzás és szeszesital fogyasztása - mivel az a fiatal szervezetre különösen ártalmas - az iskolában, az iskola előtt és az iskolai rendezvényeken tilos. A tanítási napokon a köpeny viselete ajánlott. Az ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek és évfordulók/ lányoknak sötét szoknya, fiuknak fehér ing és sötét nadrág a kötelező viselet. Miután a gimnázium munkahely, ide egyszerű, tiszta ruhában és ápolt külsővel járjunk. Feltűnést keltő vagy nagy értékű ékszereket, ruhákat, tárgyakat ne hozzunk be, mivel eltűnésük esetén az iskola nem vállalhat felelősséget. Tanúsítsunk udvarias magatartást az iskola dolgozóival és egymással szemben.

298

Néhány házirend 2. Az iskola épülete, az egyes osztályok felszerelése, berendezése szocialista tulajdon, ezek megóvásáért mindannyian anyagilag felelősek vagyunk. Rongálás esetén, ha a felelős ismeretlen, az osztályok kollektívan térítik meg az anyagi kárt. Mindannyiunk kötelessége az osztályok és az iskola tisztántartása, a szemetelő társak figyelmeztetése. Az iskolába, lehetőleg az oktatást szolgáló eszközöket hozhatjuk, ill. kötelesek vagyunk magunkkal hozni. Az iskola az elveszett holmikért nem vállal felelősséget. Az egyes osztálytermeket tanulóink képzőművészeti; irodalmi és más szakmai műveltségük bemutatásával díszíthetik. A díszítés azonban mindenkor egyszerű és ízléses legyen; tükrözze az egyes osztályok arculatát, kerülje a túlzsúfoltságot, a falak rongálását, álljon a nevelő-oktató munka szolgálatában. Hirdetéseket csak a hirdetőtáblákon lehet elhelyezni az iskola igazgatóságának engedélye alapján. V. Szabadidős tevékenység A tanítás befejezése után is tartózkodhatunk az iskola épületében, meghatározott céllal és tanári felügyelettel /könyvtár, szakkör, sportkör, stb./. Biztosítanunk kell azonban fegyelmezett viselkedéssel a más osztályokban még folyó tanítás zavartalanságát.

299

Néhány házirend

Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje 1998

A Házirend közösségünk belső törvénye. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlását szabályozza, és a munkarenddel kapcsolatos előírásokat foglalja magában. A nevelőtestület, a diákönkormányzat egyetértésével, az iskolaszék és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével készült. Megtartása minden diák, tanár és alkalmazott számára kötelező. A házirendet mindenkinek joga és kötelessége ismerni. Az iskola munkarendje ● ●

●

●

● ● ●

●

300

Az iskola reggel 7 órától este 18 óráig tart nyitva, az iskola épületének további használatát az igazgató engedélyezheti. A nyitvatartási idő alatt az iskola diákjai abban az esetben is az épületben tartózkodhatnak, amennyiben nincs órájuk, feltéve, ha nem zavarják az iskolában folyó munkát (tanórán kívüli foglalkozások, takarítás). A tanítás legkorábban 7 óra 30 perckor kezdődik. A tanórák 45 percesek, az első négy szünet 10, a következő kettő 20 perces, az utolsó 10 perces. A 7. óra l405-kor fejeződik be. A fakultatív órák, szakkörök, korrepetálások általában 14 és 15-kor kezdődnek. Minden tanulónak a becsengetés előtt kell megérkeznie a tanterembe és köteles felkészülni a tanulásra. Késések kettesével egy igazolatlan órának minősülnek. A diáknak joga van a tanítási órán való részvételhez, a tanár nem küldheti ki az óráról. A diáknak joga van az óraközi szünethez, a tanórák becsengetéstől kicsengetésig tartanak. Tanítási idő alatt tanulónak az épületet vásárlás, ügyintézés vagy egyéb ok miatt elhagyni tilos (sem tanár, sem felnőtt dogozó ilyen célból ki nem küldhet tanulót az épületből). A szülőnek (gondviselőnek) a hiányzás kezdetekor értesítenie kell az osztályfőnököt.

Néhány házirend Az iskolai élet mindennapjai ●

●

●

● ● ●

●

●

● ● ● ●

● ●

Iskolai ünnepélyeken, iskolai versenyeken, tanulmányi kiránduláson, stb. a részvétel kötelező. (Felmentést ezek alól egyedi esetekben az osztályfőnökök vagy az igazgató adhatnak.) A tanulóink az iskolai könyvtárt kölcsönzés, helyben olvasás céljából a könyvtár nyitvatartási rendjéhez igazodva használhatják. Az olvasóterembe ennivalót, táskát bevinni nem szabad. Az iskolában az oktató-nevelő munkát szolgáló eszközöket, taneszközöket az előírt helyen és időben lehet használni. Játékot, szórakoztató eszközt tanórára bevinni nem szabad! A diák köteles a tanórai felszerelését és az ellenőrzőkönyvét az iskolába magával hozni. Az egészségügyi ellátást heti egy alkalommal orvos és védőnő biztosítja. Az iskolai tűz- és bombariadót 6 szaggatott csengetés jelzi. Riadó esetén a diákok fegyelmezetten hagyják el az iskolát az osztálytermekben kifüggesztett levonulási terv szerint, az ilyen alkalmakkor elmaradt órákat mindig pótoljuk. Közös tulajdonunkat védeni, épségben megőrizni, gyarapítani, berendezéseit szakszerűen, kulturáltan használni valamennyiünk közös felelőssége. Iskolánknak kárt okozó diák (szülője) a jogszabályokban meghatározott mértékben kártérítési felelősséggel tartozik a károkozás gondatlan vagy szándékos jellegétől függően. A szaktantermekben (kémia előadó, számítógépterem, tornaterem, nyelvi terem, könyvtár) kizárólag tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak diákok. Minden tanuló köteles a tisztaságra fokozottan vigyázni, a padját, osztályát tisztán tartani. A hirdetések, plakátok az osztályfőnökkel való egyeztetés után helyezhetők el a hirdetőtáblákon, ill. a falak olajlábazatán. Külső személy hirdetéseit csak iskolavezetői engedéllyel lehet kitenni a már említett helyekre. Az iskolánkban tilos a dohányzás: a tantermekben, az előadótermekben, az öltözőkben, a folyosón, a lépcsőfordulókban, az ebédlőben, a díszteremben, a stúdióban, a könyvtárban, a Levi's klubban, a földszinti és az első emeleti WC-ben, az aulában és az iskola előtt, továbbá fegyelmi büntetés terhe mellett tilos iskolánkban és az iskola által szervezett rendezvényeken a szeszes ital és drogok fogyasztása. Tilos az ellenkező neműek WC-jében tartózkodni. A diákoknak is joguk van ahhoz, hogy másnak szánt személyes küldeményeiket, üzeneteiket, leveleiket más ne olvassa el, azok tartalmát más

301

Néhány házirend

●

● ●

●

előtt senki ne tárja fel, így az órán levelező diáktól a levelet el lehet venni (ha az zavarja az órát), de semmilyen körülmények között nem lehet elolvasni vagy felolvasni. Ha a diák valamilyen oda nem illő tárggyal zavarja az órát, akkor azt (kivéve a fokozottan balesetveszélyes tárgyakat) csak az óra végéig lehet tőle elvenni, semmiképp sem lehet a tárgy hosszabb ideig való elkobzásával büntetni. A diák joga, hogy személyes kapcsolatait ameddig mások jogait vagy jogszabályt nem sért, ne korlátozzák. A diák joga, hogy számára munkavégzést csak a tanulmányokkal összefüggésben, a pedagógiai programban meghatározottak szerint lehet elő írni. Az iskolaújság, iskolarádió működését csak a felelős „lektor” befolyásolhatja. Balesetvédelmi előírások

1. Minden tanuló köteles óvni saját és társai épségét, egészségét, továbbá köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát, védő ismereteket. 2. Minden tanuló köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak saját magát vagy társait, az iskola alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetőleg ha balesetet vagy sérülést észlel. Kapcsolók, konnektorok meghibásodását, az észlelést követően azonnal jelenteni kell az iskola valamelyik tanárának vagy a gondnoknak. Repedt, betört ablak esetén a gondnoknak kell szólni. Lépcsőre, folyosóra került elcsúszás veszélyét jelentő anyagot fel kell takarítani vagy az ügyeletes takarító segítségét kell kémi. 3. Tilos − az iskola emeleti ablakaiba állni, kihajolni, onnan tárgyakat ledobálni. − folyosón, lépcsőn rohanni, verekedni, lökdösődni, − az iskolába, iskolai rendezvényekre tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, valamint szúró- vágóeszközt behozni. Egymás közötti érintkezés, öltözék ●

302

A tanulók a nevelőket és az iskola dolgozóit - az épületben és azon kívül napszaknak megfelelően hangosan és érthetően köszöntik. Az osztályba belépő tanárt felállással üdvözlik. A pedagógusok megszólítása: Tanár-

Néhány házirend

●

●

nő! Tanár úr! Mindenkinek joga van a személyét megillető tiszteletre, ezért egymás közötti érintkezésben megengedhetetlen a durva, alpári hangnem és a trágár beszéd. Az iskola munkahely, diáknak és tanárnak egyaránt. Tanítási napokon a tanulók öltözete a munkahelyen elvárható, a jó ízlést nem sértő hétköznapi öltözék. Iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek és évfordulók, valamint a szalagavatás) a kötelező öltözet lányoknak fehér ingblúz, sötét szoknya, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő, egyéb rendezvényeken (bál, szalagavató stb.) az alkalomnak megfelelő öltözék. Tanulóink az iskolába értékes ékszert, értéktárgyakat kizárólag saját felelősségükre hozhatnak be (viselhetnek), elveszítésük, elkallódásuk az iskolának nem róható fel! Kapcsolat a szülői házzal

●

●

● ●

Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat fenntartásának egyik eszköze az ellenőrzőkönyv. Minden érdemjegyet (feleletek, dolgozatok jegyeit stb.) a tanulónak felszólítás nélkül be kell írnia az ellenőrző könyvébe, melyet az osztályfőnök legalább negyedévenként ellenőriz. A tanári, szülői üzeneteket is az ellenőrzőkönyvbe kell beírni. A hiányzásokat az osztályfőnök igazolja. Az igazolatlan hiányzásról a tanköteles tanuló. szüleit az első, a nem tanköteles tanulóét a tizedik igazolatlan óra után az iskola köteles értesíteni. A szülők számára évente két alkalommal szülői értekezletet tartunk. A szülők fórumán biztosítunk kötetlen találkozást az iskolavezetéssel, munkaközösség-vezetőkkel. Az igazgató és a szaktanárok hetente egy alkalommal délelőtt, a tanári órarendben és az ellenőrzőben rögzített időpontban, valamint évente két alkalommal délután fogadóórát tartanak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az ellenőrzőbe beírt időpontban lehet felkeresni. 30 igazolatlan óra után, tanköteles tanuló esetén, a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók. Nem tanköteles tanuló esetén a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik, ha a kiskorú tanuló szülője előzőleg legalább kétszer írásban kapott értesítést. 16 éven aluliak esetében az iskolának értesítenie kell a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, aki a szülővel szemben szabálysértési eljárást kezdeményez.

303

Néhány házirend Értékelés, számonkérés, dolgozatok ●

●

● ●

Az iskola pedagógiai programjának megfelelően: egy nap csak két, előre bejelentett nagydolgozat (témazáró) iratható, a dolgozatot két, (magyar és esszé jellegű történelem esetében) maximum 3 héten belül ki kell javítani, következésképpen: félév ill. évvége előtt két héttel már nem lehet nagy dolgozatot íratni. Két, maximum 3 hét után a diák nem köteles elfogadni az érdemjegyet. A nagydolgozatok száma: évente a heti óraszámnak megfelelően - de legkevesebb kettő, időarányosan megosztva és elosztva. Az érdemjegyeket a szaktanár legalább havonta köteles tintával az osztályozó naplóba átvezetni (bejegyezni). Félévenként minimum három érdemjegyet kell adni (kivétel a heti egy órás tantárgyakat, ahol félévenként minimum két érdemjegy adása kötelező), egyenletes elosztásban, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem akadályozza. Dicséret, jutalmazás

Dicséretben részesülnek tanulóink: ● eredményes tanulmányi munka esetén (jó bizonyítvány, házi, területi, országos versenyen való részvétel), ● kulturális munkáért (iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezése, azokon való részvétel, iskolai kulturális versenyeken történő sikeres szereplés, stb.), ● eredményes sporttevékenységért (házi versenyeken, országos és területi versenyeken, helyi és külső sportrendezvényeken aratott sikerek). Az elismerés, dicséret, jutalmazás formái: ● osztályfőnöki ill. szaktanári dicséret (ellenőrzőben), igazgatói dicséret (ellenőrzőben), ● egész éves, ill. négyéves munkáért tantestületi dicséret (bizonyítványban, anyakönyvben), oklevél, tárgyi jutalom, ● VMG alapítvány ösztöndíj, ● alapítványi támogatás (felkészítő tanfolyam, szakkör, tanszer, tábor stb. finanszírozása), Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás A tanórákról való késések, a szándékos távolmaradás, továbbá az igazolás határidejének túllépése igazolatlan mulasztásnak minősül.

304

Néhány házirend A Közoktatásról kiadott 1996. évi LXII. törvény 76.§ alapján „ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.” A büntetések súlyossági sorrendben: ● megrovás, - fegyelmi bizottság dönt ● szigorú megrovás, - fegyelmi bizottság dönt ● kedvezmények megvonása, - fegyelmi bizottság dönt ● áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába - a nevelőtestület dönt ● eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában - a nevelőtestület dönt - kizárás az iskolából - nevelőtestület dönt. A fegyelmezetlenség szaktanári érdemjeggyel nem büntethető. Tanórai fegyelmezetlenség esetén szaktanári figyelmeztetés adható. Általában két szaktanári figyelmeztetés egy osztályfőnöki fokozatot jelent. A magatartás minősítésekor a fegyelmező intézkedések a következőket vonják maguk után: − osztályfőnöki intő esetén a magatartás csak jó − osztályfőnöki megrovás esetén a magatartás csak változó − igazgatói intő esetén a magatartás csak változó − rovó esetén a magatartás csak rossz − tantestületi figyelmeztetés esetén a magatartás csak rossz lehet. A tanulói érdekképviselet ● ●

●

●

●

Az iskolai Diákönkormányzat a tanulók érdekeinek képviselője, az iskolai élet egyik szervezője. Szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, illetve a közoktatási törvényben meghatározott különböző területeken és ügyekben döntési-, egyetértési- (vétó-), véleményezési- és javaslattevő jogágának gyakorlásával védi a diákság érdekeit. Az iskolai diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az évenként összehívandó diákközgyűlés, amely megválasztja az Iskolai Diákbizottságot - a diákönkormányzat operatív szervét s iskolai szinten egész évben gyakorolja a diák-önkormányzati jogokat. A diákok alanyi joga, hogy választó és választható a diákközgyűlésen, ezért a jelöltetést és tisztségvállalást nem lehet a tanulmányi eredményekhez kötni. Minden tanulónak joga közös iskolai életünket jobbító szándékkal a Diákönkormányzat fórumain megfogalmazni észrevételeit, bírálatait, ja-

305

Néhány házirend vaslatait. Joga van ellenvéleményének kulturált megfogalmazására, megfelelő helyen és időben, bármiről is legyen szó! Joga van sérelmei orvoslásához a Diákönkormányzat segítségét is igénybe venni.

306

Mellékletek

1. melléklet

307

Mellékletek

308

Mellékletek

309

Mellékletek

310

Mellékletek

311

Mellékletek

312

Mellékletek

313

Mellékletek

314

Irodalomjegyzék

Törvények, törvényerejű rendeletek, miniszteri utasítások

1777 Ratio Educationis 1790/91. évi XVI. törvénycikk, hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne használtassák, a magyar nyelv pedig megtartassék 1792. évi VII. törvénycikk: a magyar nyelv tanításáról és használatáról 1806. II. Ratio Educationis 1844. évi II. törvénycikk: a magyar nyelv és nemzetiségről 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában 1872. évi VIII. törvénycikk az ipartörvény 1879. évi XVIII. törvény a magyar nyelv kötelező tantárgyként való tanításáról rendelkezett 1883. évi XXX. törvénycikk: a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartörvény III.fejezet A segédszemélyzetről 65719/1895.VKM rendelet engedélyezte a nők bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti egyetemi tanulmányait 105.500/1905. VKM rendelet érettségi vizsgálati utasítás 1908. évi XLVI. törvénycikk az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről 1921. évi XXX. törvénycikk az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról 1924. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról 1927. évi XII. törvénycikk a polgári iskoláról 540-05/22 /1931 VKM és 540-05/84/1931. VKM rendelete az Érettségi vizsgálati utasítás a fiú és leányközépiskolák és leánykollégiumok számára. 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1938. évi XIII. törvénycikk a gyakorlati irányú középiskoláról 1940. évi XX. törvénycikk az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról 55.000/1941.VKM számú rendelet a népiskolai tanterv életbeléptetése tárgyában 5520/1941. ME számú rendelet a honvédelmi nevelésnek és a testnevelésnek egységesítése tárgyában 106.396/1942.VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek című tantárgy iskolai tanításának bevezetése tárgyában

315

Irodalomjegyzék 31.000/1942.VKM számú rendelet a népiskolai rendtartás életbeléptetésének tárgyában 8777/1943. VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek című tantárgynak a leányiskolákban történő bevezetése tárgyában. 8100/1943.VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek című tantárgy tanításának újabb szabályozása tárgyában 6650/1945. ME rendelet az általános iskoláról 4290/1945. ME rendelet a gimnáziumi érettségi vizsgálat tárgyában 37.000/1945.VKM számú rendelet az 1945/46.iskolai év megnyitásának és tanulmányi rendjének szabályozása tárgyában 53.700/1945. FM számú rendelet a Mezőgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról 53.888/1945. FM számú rendelet a magyar gazdaképző iskolák szabályzatának megállapításáról 1946. évi XXII. Törvénycikk a nőknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele tárgyában 70.000/1946. VKM rendelet 516.000/1948. VKM rendelet a szakérettségi bevezetése tárgyában 1948. évi XXXIII. törvény az iskolák államosításáról 1949. évi 5. Tvr. a vallásoktatás tárgyában 65.400/1949. (IV. 7.) VKM rendelet a gimnáziumokra vonatkozó Érettségi Vizsgálati Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában 1200-M-15/1949. (XII.29. ) VKM rendelet a gimnáziumi Érettségi Vizsgálati Utasítás írásbeli vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítés tárgyában 1949.évi IV. törvény az iparostanulókról és kereskedőtanulókról 169. 000/1949.(VI. 26) VKM rendelet a szakérettségi vizsgálatok rendjének szabályozása tárgyában 1950. évi 40. Tvr. ipari technikumokról 1950. évi 41. Tvr. a közgazdasági középiskoláról 1951. évi 14. Tvr. az általános gimnáziumról 1951. évi 15. Tvr. a tankötelezettségről és az általános iskolákról 1951. évi 16. Tvr. az ipari technikumok felügyeltének újabb szabályozása tárgyában 1015/1952.(V. 18. MT határozat az egyetemeken és főiskolákon felvételi vizsga bevezetésről 1011/1952.(V. 4) MT határozat a szakérettségire előkészítő tanfolyam tanulmányi idejének felemeléséről 1/1954.(V. 5.) OM rendelet az egyetemi és főiskolai felvételek szabályozásáról

316

Irodalomjegyzék 1/1955.(II. 26.) OM rendelet az egyetemi és főiskolai felvételek szabályozása tárgyában kiadott 1/1954.(V. 5.) OM rendelet módosításáról 1955. évi 37. Tvr. az ipari technikumokról 1955. évi 38. Tvr. a közgazdasági technikumokról 1956. évi 10. Tvr. a mezőgazdasági technikumokról 1014/1958.(III. 29.) Korm. határozat a műszaki-gyakorlati nevelés fokozottabb fejlesztéséről az általánosan képző iskolákban. 146/1958.(M. K. 10.) MM. számú utasítása a műszaki -gyakorlati nevelés bevezetésről az általános iskolákban és gimnáziumokban 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről 1962. évi 13. Tvr. a tankötelezettségről 117/1962.(M.K.6.) MM számú utasítás a gimnáziumi vizsgaszabályzatról 3/1963.(V.19.) MM rendelet a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályzásáról 186/1963.(M.K.24) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról 107/1964 (M.K.3) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatnak a gimnáziumok esti és levelező tagozatán való alkalmazásáról 123/1964.(M K.11.) MM számú utasítás az általános iskolák és a gimnáziumok egységes rendtartásának hatályba léptetéséről 1965. évi 24. Tvr. a középfokú oktatási intézményekről 119/1965. (M. K. 7.) MM utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról 164/1968.(M. K. 15.) MM számú utasítás a honvédelmi ismeretek oktatásáról 165/1968.(M. K. 15.) MM számú utasítás az általános iskolai honvédelmi ismeretek tantervének életbe léptetésről 3/1968.(V. 26.) MM rendelet a felsőoktatási intézménybe való felvétel szabályozásáról 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésről 112/1970. (M. K. 5.) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról 1973.évi 24. Tvr. a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztéséről 180/1973.(M.K.23.) MM utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról 105/1975.(M.K.2) OM számú utasítás az 180/1973.(M. K. 23.) MM számú utasítás módosításáról 114/1977.(M.K.11) OM számú utasítás az általános iskolai nevelés és oktatás tervének bevezetéséről (az 5. pontban a honvédelmi ismeretek az ál-

317

Irodalomjegyzék talános iskolákra vonatkozó utasítás az 1978/79-es tanévtől hatályukat vesztik.) 1982.évi 8. Tvr. a középfokú oktatási intézményekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról 1985. évi I. törvény az oktatásról 1985. évi 17. Tvr. az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatálybalépéséről 15/1986.(VIII. 20.) MM rendelet a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 269/2000.(XII.26.) Korm. Rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól

318

Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék

Balogh László: Az iskolai értékelés-osztályozás magyarországi történetéből (1800-1918) Pedagógiai Szemle 1970. 11. szám Balogh László:”Tiszteletteljes replika”-adatok az érettségi magyarországi történetéből (1851-1945) Pedagógiai Szemle 1968. 1. szám Dancs Istvánné: A koalíciós időszak közoktatási rendszeréről 1945-1948 Levéltári Szemle 1978. 28. évf. 3. szám Demeter Katalin: Az iskolai tanulás értékelési rendszerének fejlesztése In. Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I-II. szerk. Balogh László és Tóth László, Budapest, 2005. Molnár János Dr.: Baja város oktatás- és iskolatörténete a XIX. sz. végéig III.rész A kereskedelmi és ipari tanoncképzés. Baja, 2005. Érettségi vizsgálati utasítás. Közoktatási Szemle 1883-84. XVII: évf. 9. szám Felkai László: Szervezeti és tartalmi jellegű változások az ezeréves magyar iskolában. Neveléstörténeti Füzetek 19. OPKM Budapest, 2002. Fényes Hajnalka- Verdes Emese: A döntés preferálása. Felvételi vizsgák a felsőoktatásban 1967- 1989 között Magyarországon Szociológiai Szemle 9. 58-76. Fericsán Kálmán: Ősi fának ága-boga. A középszintű iparoktatási szervezet kialakulása és fejlődése Magyarországon. Mozaikok a nevelés történetéből IV. Pécs-Budapest, 1999. Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945-1989 között. In. Magyarország a XX. században. V. kötet szerk. Kollega Tarsoly István Szekszárd, 1996-2000. Ladányi Andor: A felsőoktatási felvételi rendszer történeti alakulása Educatio 1995. 3. szám. 485-499. Maár Tiborné: Az iskolai fegyelmezés történeti vizsgálata Képzés és Gyakorlat 2005. 3. évf. 2. szám Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon. 996-1777 között In. 1000 éves a magyar iskola, szerk. Balogh László, Budapest, 1996 Mészáros István: Az érettségi vizsga 140 éve. Köznevelés 1991. 47. évf.4. szám Oktatásügy a századforduló körüli évektől a trianoni békeszerződésig. In. Magyarország a XX. században. V. kötet szerk.. Kollega Tarsoly István Szekszárd, 1996-2000. Pukánszky-Németh: Neveléstörténet

319

Irodalomjegyzék http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.07.html Popály Gyula: A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben. Irodalmi Szemle 2003. 3. szám Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása (Ford.Mészáros István)Budapest,1981. Sulinet: Az érettségi rövid története Magyarországon http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khad/0/6857/erettsegi.htm Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác izraelita elemi népiskola története 1842-1943 Fejér Megyei levéltár Közleményei. 4. szám TANODAI LAPOK a kath.nevelési és közoktatási hetiközlöny I. félév. Május 14. 1863. 209-210. Töttössy Istvánné dr.: Az érettségi vizsgák szerepe a magyar közoktatásban http://www.magtudin.org/tottossyne.htm Töttössy Magdolna: A magyarországi érettségi vizsga útja a kezdetektől 2005-ig. Mester és Tanítvány. 2005. 8. szám Zibolen Endre: Az érettségi történetéből. Köznevelés 1962. 18. évf. 632-634. Polgár Sándor: Tóth Árpád Gimnázium Évkönyve 1966 Magyarország elemi tanodáinak szabályai. 1851 A H-M.Vásárhely községi felsőbb népiskola Értesítője. Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely Bizonyítvány a budapesti M. Kir. Felsőbb Leányiskolában 1898. Sárospataki Nagykönyvtár Helyismereti gyűjtemény iskolai értesítőkből. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Az apostoli Magyar Hazának regulái 1781. Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Pestvárosi elemi népiskolai Rendszabályzat. 1883/84. Kny. OSZK Kolozsvári Izraelita. Koodukációs Gimnázium Iskolai rendszabályok 1943. Kny. OSZK

320

Irodalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás

Tanulmányi értesítőket, bizonyítványokat: Bari, Csontos, Both, Kalóz, Kövér, Nagy, Lázár, Herbály, Somorjai, Körmöczi-Jordanov, Ötvös családok egyetértésével adjuk közre. Köszönetemet fejezem ki az alábbi intézmények munkatársainak a segítségért: Országos Széchenyi Könyvtár (Kozma Katalin, Mester Magdolna) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Bakó Anna, Tölgyesi József) Textil Múzeum, Budapest (Vajk Éva) Koszta József Múzeum, Szentes (Kovács Lajos) Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (Szulyákné Kovács Marianna) Társadalomtudományi Könyvtár Debrecen (Orbán Anita) Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár (Tóth Erzsébet) Németh László Városi Könyvtár Hódmezővásárhely (Borus Gábor) Fegyelmi, Rendtartási Szabályok. Vörösmarty Gimnázium Budapest (Juhász Csaba) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, Nyíregyháza (Bánszki Hajnalka) Külön Köszönetemet fejezem ki a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársainak Tóth Ágnes főlevéltárosnak és Katona Péter rendszergazdának.

321

Irodalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Bevezető .................................................................................................. 5 Az alsó fokú oktatás rövid története .................................................... 7 Magyarország elemi tanodáinak Szabályai 1845 .............................. 8 Elemi népiskolák............................................................................... 13 Polgári iskolák................................................................................... 16 Az 1940. évi XX. Törvénycikk Az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. ............................................................. 21 Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok........ 33 Egy oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok........................... 33 Több oldalas nyomdai úton készült nyomtatványok......................... 46 Jó tanácsok tanulóknak, szülőknek! .................................................. 78 Az iparos oktatás rövid története a kezdetektől napjainkig .............. 95 Középfokú oktatásról. ........................................................................... 119 A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok....... 143 Egy lapos nyomdai úton készült nyomtatványok.............................. 143 Több oldalas nyomdai úton készült értesítők, bizonyítványok ......... 148 A z érettségik története áttekintése (1850-2000) ................................. 161 Adalékok az érettségi utáni egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák történetéhez ............................................................................................ 213 Tanulmányi értesítőkben, bizonyítványokban használt érdemjegyek ........................................................................................... 221 Néhány házirend .................................................................................... 247 Mellékletek ............................................................................................. 307 Törvények, törvényerejű rendeletek, miniszteri utasítások............... 315 Irodalom jegyzék ................................................................................... 319 Köszönetnyilvánítás............................................................................... 321 Tartalomjegyzék .................................................................................... 322

322