MOSONVÁRMEGYE. Szent István Napok augusztus Az együttlét öröme

MOSONVÁRMEGYE MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE | KÖZÉLETI LAP | 2013. augusztus 9. XVII. ÉVFOLYAM 16. SZÁM

Szent István Napok - 2013. augusztus 17 - 20. Az együttlét öröme

Szent István naphoz közeledve Mosonmagyaróvárott az embernek már jó ideje a Nyári Fesztivál jut eszébe, a Szent István Napok rendezvénysorozat. S azt kérdezi magában, hogy az idén mi lesz a nagy „durranás”, a különlegesség, az egyedi, a kiemelkedő? Aztán megleli persze az Ákos koncertet, s az Experidance Táncszínházat a Nagyidai cigányokkal, ami rögtön a tánc fergeteges felszabadító érzését hívja elő. Pedig nem csak az a szép a Nyári fesztiválban, hogy a „nagyok”, a felkapottak, a sztárok Mosonmagyaróváron lépnek fel, hanem az is, hogy a médiából ismert arcok mellett egészen különleges ízeket is talál az ember. Helyi kulturális értékek is felmutatódnak ilyenkor, olyanok, amelyek most másféle megvilágításba kerülnek. Itt vannak például a kiállítások. A Kossuth Gimnázium Fotóköre nemzetközi pályázati anyagot rendez azokból a fotográfiákból, amelyeket a testvérvárosok középiskolásai készítettek. De a vármegye levéltára is állít ki kincseiből, hogy az idén 330 éves „intézmény” gyűjteményét bemu-

tassa, s hogy a látogató ráébredjen, múltunk őrzőjeként vigyáznunk kell rá. S Varga György „vizes” képei a Szigetköz hangulatát előlegezik meg. Azt az élményt, amellyel e csodálatos táj pusztulásában, s megújulásában is megérint bennünket. Nem tisztem felsorolni a programokat, megteszik ezt helyettem mások. De örömmel

tölt el, hogy ez a néhány nap alkalmat nyújt arra is, hogy barátainkkal együtt legyünk, elhívjuk testvérvárosaink képviselőit, s „világgá” kürtöljük: négy napig a szórakozásé a város, a kulturálódásé, a vigasságé. S hívunk, várunk mindenkit, aki jól akarja érezni magát, azt is aki járt már itt, de azt is, aki most ismerkedne meg városunkkal. Hogy aztán

kipihenve magunkat, új évadot kezdhessünk szeptemberben. Van ideje a kemény munkának, de van ideje a szórakozásnak is, s az önfeledtségnek. A Szent István Napok legyen az önfeledt szórakozásé! Hívom, várom Mosonmagyaróvárra! Dr. Nagy István polgármester (Fotó: A Nagyidai cigányok az Experidance előadásában.)

2 Közélet

2013. augusztus 9. XVII. Évfolyam 16. szám

Új utakon a hulladékkezelés a városban és a térségben Többségi tulajdonos az önkormányzat

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be Mosonmagyaróvárott a Városházán, hogy a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 52 százalékos tulajdonrészt szerzett a Rekultív Kft-ben, s a további 48 százalék megszerzésére december végéig opciós jogot kapott. Így teljesülhet az a törvényi előírás, amely szerint teljes egészében önkormányzati tulajdonú cég kell, hogy végezze a hulladékhasznosítást, s az nem lehet profitorientált tevékenység.

Mint dr. Nagy István elmondta, gazdaságtörténeti pillanat ez a város életében, s a szerződések aláírásával minden akadály elhárult az átalakulás előtt. Dr. Árvay István, a társulás elnöke kiemelte, különösen nehéz időszak a mostani, hisz rezsicsökkentett áron magasabb szintű szolgáltatást kell végezni. S éppen mostantól tervezik bevezetni az új zöldhulladék és szelektív hulladék gyűjtési rendszert. Erről már a helyi sajtóban olvashattak, s folyik a barna kukák kiosztása. Nagy Lajos, a Rekultív Kft. ügyvezető igazgatója megköszönte a lakosság türelmét, s bár az eddigi tulajdonos sajnálja, hogy a két évtizedes együttműködés ily módon átalakult (az ipari hulladék kezelését egy másik cége végzi), de reméli, hogy az az alapelv, amely cége szlogenjeként is szolgálhatott, hogy hulladék nem maradhat az utcán, ezután is elsőbbséget élvez. A folyamat, ha apró zökkenőkkel, de halad, s év végére teljes egészében önkormányzati tulajdonú cég végzi a hulladékkezelést. S addigra a családiházas

övezetekben kiosztják az úgynevezett kék kukákat is, amelyekbe a műanyag palackokat lehet gyűjteni, s amelyeknek háztól való szállítását szintén a Rekultív Hulladékhasznosító Kft. végzi. Dr. Árvay reményei szerint hamarosan a hulladékudvar is megkapja működési engedélyét, s a jánossomorjai hulladékválogatóval együtt – amely 25 új dolgozónak biztosít kenyeret – a rendszer az ország legkorszerűbb hulladékkezelését végző rendszere lesz. Böröndi Fotó: Balassa

Lipót lépett egyet Július 19-én adták át a Lipóti Pékség legmodernebb, vadonatúj termelőüzemét Lipóton. Az üzem egyben látogatóközpont, mintabolt és kávézó szerepet is betölt. A sajtótájékoztatóval egybekötött átadáson a cég történetének bemutatása mellett a vendégek megismerkedhettek a kenyérkészítés történetével. A látogatóközpont galériájáról egy üvegfalon keresztül betekintést nyerhettek a kenyérgyár és pékség mű-

IMPRESSZUM:

ködésébe, a technológiai folyamatokba. Az összesen mintegy hatszázmillió forintból megvalósult fejlesztést egy uniós pályázat is támogatta nettó 335 millió forinttal. A minden igényt kielégítő, modern pékséget Bodó Zoltán plébános áldását követően a tulajdonos Tóth Péter adta át családja, barátai, a cégcsoport munkatársai, és a beszállítók képviselőinek jelenlétében. Fotó: B.T.

Mosonvármegye • Közéleti hetilap • Szerkesztőség: Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. 9200. Telefon: 06-30-8697897 • Postacím: Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. (Polgármesteri hivatal) • E-mail: [email protected], borondi.lajos@mosonmagyarovar.hu • Kiadja a Flesch Károly Kulturális Központ Nonprofit Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc u. 14. Felelős kiadó: Csiszár Péter üv. igazgató. Munkatársak: Balassa Tamás (Fotó), Beregszászi Balázs (Múltunk), Böröndi Lajos (Főszerkesztő, Közélet), Farkas István (Hitélet), Milkovits Tibor (Babafotók), Nagy Mária (Sportfotó), Reményi-Szokoli Mónika (Programajánló, Kistérség), Sztranyovszky Attila (Sport), Tuba László (Múltunk) • Terjesztés: Feibra Kft. (Győr). Nyomtatás: Monocopy Bt. Mosonmagyaróvár, Őz u. 4. Hirdetésfelvétel: 06-30/8697897 ([email protected]) • Megjelenik Mosonmagyaróváron és vonzáskörzetében 20 000 példányban. • ISSN: 1417-1163 A lap előfizethető a szerkesztőség címén. • www. mosonvarmegye.net, www.mosonvarmegye.eoldal.hu

Közélet 3


Az Óvári Gazdász a Székely Vágtán táncolt Kora tavasz óta készült a fennállásának 55. évfordulóját élő Óvári Gazdász Néptánc együttes a sepsiszentgyörgyi szervezésű Székely Vágta rendezvénysorozatra. Július 9-én indult útnak a 38 fős együttes, tagjai közt tudva a Radák Márton prímás által vezetett Sárarany Népzenekart. A testvérvárosi rendezvényen a fellépés lehetőségét dr. Nagy István polgármester úr és Tibori Pál Levente vezérigazgató kezdeményezte és menedzselte a megvalósulásig. A csodaszép utat és a gigantikus rendezvényen való szereplés lehetőségét nekik köszönheti az Együttes. Az utazás fő támogatója az SMR Automotive Bt. mosonmagyaróvári vezérkara volt, nekik külön köszönjük együttesünk támogatását. Utunk során megismerhettük Kolozsvár nevezetességeit, a Tordai-hasadék szépségét, Fehéregyházán a Petőfi emlékhelyet, Székelyudvarhely csodaszép Szent István termét a Városházán, a Hargita fenyveseit és a borvizeket. Természetesen a táncosok és zenészek nem csak vízen éltek, a hazai finom borok – fehér, rosé és vörös – fogytával a csíki sörök is segítettek a hosszú odavissza utazás fáradalmainak enyhítésében. Sepsiszentgyörgyön szeretetteljes baráti fogadtatásban volt részünk, kényelmes szállást biztosított a Puskás Tivadar Kollégium, a jó ellátásról a konviktus szakácsai gondoskodtak.

A történelem és művészettörténet szakos tanárnő, mint képviselőtestületi tag és alkalmi idegenvezető Sepsiszentgyörgy bemutatásánál mindnyájunk kíváncsiságát, szakszerű és történelemhű válaszaival, kielégítette. A közel hatvanötezer lakosú – kétharmados többségben magyar anyanyelvű – város szép épületekkel és parkokkal rendelkezik. A belvárosban működő piac és üzletek lehetőséget nyújtottak az ajándékok vásárlására is. Szép időt fogtunk ki az utazásra és a vendégszereplésre is. Táncosaink már a kemény próba idején tapasztalhatták a helyi klíma – a páradús, meleg idő – „kedvező” hatását. A péntek esti főpróbát Maksa település melletti Óriáspince-tetőről nézhettük végig. A nagyszínpad hangosítása és kivetítője különös élményt nyújtott a Honvéd Táncszínház és a Háromszék Néptáncegyüttes közös előadásában megjelenített „Tűztánc” táncjáték figyelése során. Ez az előadás, a környezet, a több ezer néző már a főpróbán előkészítette táncosainkat és zenészeinket a szombat esti bemutató műsorra. Az izgalom levezetéseként és a fellépésre hangolásként a kollégium udvarán egy szolid két órás zene-tánc és énekórát tartottunk. Szombaton a vendéglátók vittek ismét a tetőre, de akkor már szereplőként. A fogathajtó verseny eredményhirdetését követően a lenyugvó nap

sugarainak világításában került sor az egy órás néptáncos műsor előadására. Már az első táncszámot tapssal és éljenzéssel fogadták a nézők, a jelenlévő háromszéki-, csíki székelyek és a többi székből érkezettek, akik 5-6 ezren lehettek legalább! Ez felvillanyozta zenészeinket és táncosainkat, így a kezdeti szorongás szerencsére gyorsan elmúlt, felszabadult, pörgő műsort adva mutatták be „Kis-Magyarország” néptáncait és népzenéjét. A műsorzáró táncszám, a Hajdúsági táncok ismétlését követelte a nézőközönség, de sajnos a program csúszása erre nem adott lehetőséget. Produkciónk sikerét a személyes elismerésekkel, dicséretekkel nyugtázhattuk, melye-

ket a Tető oldalában felállított sátrak alatt étkező és vidáman italozó nézőinktől kaptunk. A műsorunkat követő „Tűztánc” előadás óriási közönségsikert aratott! A Himnusz és a Székely himnusz éneklésével zárult a Székely Vágta 2013. évi programja. Felemelő és egyben csodálatosan borzongató érzés volt hallgatni, valamint az óriási tömeggel együtt beleénekelni az Olt völgyébe nemzeti dalainkat. Bízunk abban, hogy találkozunk még Háromszék lakóival, élvezhetjük vendégszeretetüket és majd viszonozhatjuk is itt Mosonmagyaróváron testvéri fogadtatásunkat! Dr. Orbán József együttes-vezető

Olovary - Nógrád szívében Olovary (Óvár) a történeti Nógrád vármegyéhez tartozott. Első okleveles említése 1245-ből való, Olwar alakban említik először. Kezdetben Hont várának tartozéka volt, a későbbiekben története szorosan kapcsolódik a közeli Kékkő várának történetéhez. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt, a török közigazgatásban a Nógrádi szandzsák része volt. 1598-ban Balassa Zsigmond a birtokosa. 1740ben a Koháry család birtoka lett, 1770-ben pedig fő birtokosai a Balassa és Zichy családok voltak. Trianon után az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolják, majd a bécsi döntés után visszakerül Magyarországhoz. A második világégés után ismét Csehszlovákia része. A Nagykürtöshöz

okán meginvitálta dr. Nagy István polgármestert Óvár falunapjára. Vizi József “fejébe” vette, hogy a hasonló nevű településekkel felveszi a kapcsolatot. A meghívásnak július 27-én tett eleget Mosonmagyaróvár polgármestere, aki a falunap nyitányaként részt vett a település műfüves sportpályájának avatásán, s azon a találkozón, amelyen magyarországi és felvidéki polgármesterek találkoztak. A falunapon a mosonmagyaróvári Okay Dance formáció is fellépett, Pappné Varga Zsuzsa vezetésével. közeli település, amely néhány kilométerre található a határtól, nagyrészt magyar ajkú, félszáz lakosából 74 vallotta

magát 2011-ben szlováknak. A település polgármestere nemrégiben Mosonmagyaróváron járt, s a névazonosság

(Felvételünkön Olovary és Mosonmagyaróvár polgármestere a magyaróvári táncosokkal.) Böröndi Lajos

4 Kistérség Falunap Darnózselin

Evezd körbe Kimlét!

Az árvízi helyzet miatt július 27-én került sor a falunapra Darnózselin. Délelőtt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület vehette át az ajándékba kapott új

a helyi Zumba csoport mutatta be ritmikus tánctudását a fiatalok legnagyobb örömére. A hédervári „Kelet Lányai” Hastánc Csoport Angyal Krisztina

tűzoltókocsit, melyet azonnal ki is próbálhattak éles bevetésen. Kimlére, egy tarlótűzhöz riasztották az egységet.

vezetésével a férfiakat késztette hangos tetszésnyilvánításra és tapsra. A kisgyerekek az óriás csúszdán élhették ki moz-

A délutáni programok már egy kicsit nyugodtabbak voltak. Estefelé, mikor már csökkent a hőség lépett színpadra Karsai Klára és Elek Zsolt, akik fergeteges előadásukkal – ismert operett és musical részleteket adtak elő – vastapsra „kényszerítették” a közönséget. Ezután


gásigényüket, míg a felnőttek éhségét és szomjúságát a helyi vendéglősök étel és italkínálata csillapította. Az eseménysort Fazekas Marci és barátja által szolgáltatott zene zárta, miközben a tűzzsonglőrök szórakoztatták a közönséget. Talpas Balázs

Eredetileg a Kimlei Polgárőr Egyesület ötlete volt három éve a rendezvény, amelyről nem volt nehéz megjósolni, hogy sikeres lesz. Az idén harmadszor rendezték meg július 27-én a programot, s a nyolc órai gyülekezésen már szép számmal jelentek meg versenyzők s bámészkodók a kul-

protokolláris része, s elkezdődött a hajózás. Mindenféle vízi járművel – sárkányhajóval, kenuval, csónakkal, kajakkal lehetett versenyezni, s a táv hét kilométer volt. A versenyen kívül lehetőség nyílt egy kis sárkányhajós, nézelődő evezésre is, de több kategóriában főzőversenyt is hirdettek.

túrházzal szembeni partszakaszon. A hivatalos megnyitóval, amelyen a térség országgyűlési képviselője, a falu polgármestere, s a polgárőr egyesület elnöke, s a megyei szervezet képviselője, s Mecsér polgármestere is megszólalt, lezajlott a verseny

A pokoli hőségben jól tette, aki kilátogatott, a nemrégiben még rekordmagasságot produkáló folyó most békésen hömpölyögte körül a falut, s a fák árnyat kínáltak kimleieknek és távoli vendégeknek egyaránt.

Kistérség 5


Virág köszöntse a vendéget! Beszélgetés Darnózseli első emberével Az 1580 lelket számláló Darnózselit 17 néven nevezett utca és 2 köz alkotja. Az utak 70%-ka aszfaltos, a többi kavicsos vagy porlepte. Építésükre, javításukra a tervek elkészültek, már csak megfelelő pályázatra várnak. Kicserélik a plébánia tetőzetét, folytatódik a templom renoválása, közben tovább szépül a falu főtere és a temetőkápolna is. A polgármesteri hivatal épületében beszélgetek Fazekas Zoltán polgármesterrel. Mosondarnó és Zseli egyesülésének 80. évfordulóját jövőre ünneplő település több mint félezer éves múltra tekint vissza. Hogy látja a falu első embere Darnózseli holnapját? – Nem lehet más célunk, mint szerényen, de határozottan menni előre, lehetőségeinket minél jobban kihasználni, összefogva a közös önkormányzati hivatalban működő településekkel, Kisbodakkal, Lipóttal, Püskivel, Dunaremetével, Hédervárral. A siker záloga a meglévő infrastruktúra további fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, a falusi turizmus feltételeinek megteremtése, a település lakosságmegtartó képességének erősítése, az emberek közérzetének a javítása. Hiszem, hogy Darnózselinek van jövője! – Ez kincstári optimizmus, vagy megalapozott jövőkép? — Alapvetően optimista vagyok, de nem a pozíció mondatja velem mindezt, hanem a testülettel, az itt lakókkal, a civilszervezetetekkel közösen elért eredmények. Talán az a leghelyesebb, ha az áttekintést a jövő nemzedékének helyzetével kezdem. Dar nózseli 2007-től Dunaremetével és Kisbodakkal közös oktatási központ, amelyhez 2010-től Lipót és Hédervár is csatlakozott. Óvodánk befogadja a kisbodaki és a dunaremetei kicsiket, míg Lipóton tagóvoda működik. 2010 óta tagintézményünk lett az akkor indult lipóti Magyar Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és a hédervári Timaffy Általános Iskola, ahol megmaradt az 1-6 osztály, a 7-8 osztályosok viszont már a darnózseli gesztorintézménybe járnak. Sőt más környékbeli településről is jönnek hozzánk tanulók. Az iskolánk egyben kiváló minősítésű alapfokú művészetoktatási intézmény, (kimlei és

hédervári kihelyezett tagozattal), ahol zongora, furulya és hegedűoktatás zajlik. A néhány éve új szárnnyal bővült óvodára pár héten belül napkollektor, az iskolára pedig napelem kerül. Konyhánk az óvodásoknak, a tanulóknak, a helyi lakosságnak főz, de a környező településekre is van kiszállítás. A munkaképes lakosság egy része Mosonmagyaróváron, Mosonszolnokon, Jánossomorján dolgozik, mások Győrben vagy Ausztriában találták meg számításaikat. A mintegy 60 helyi vállalkozót pályázati információkkal és a Leader-program révén adódó előnyök átadásával segítjük. A turisztikát szolgálja, hogy nálunk nincs idegenforgalmi adó. A stagnáló lakosságszámú falu az év végéig 9-10 születésre, és új letelepedőkre is számít, mivel vannak eladó házaink, építési telkeink, jól szervezett a munkanapi autóbuszos közlekedés. A hagyományos programok, a civilszervezetek rendezvényei és a sportesemények jelentik a közösségi életet… – Ez egy választási programnak is beillene. Talán újra indul? – A harmadik ciklusban töltöm be a polgármesteri pozíciót. Ősszel 61 éves leszek, de ha az egészségem megengedi, ismét megméretem magam.

– Mi köti a faluhoz? – Minden, hiszen 1980 óta itt élek. Az őseim, a feleségem, a gyermekeim, a barátaim, az emberek, a néptánc együttessel „kitaposott” 37 esztendő, az évek múlásával egyre gyarapodó emlékek, az eredmények és a számtalan dédelgetett terv. Apai ágról szigetközi (nagyanyám mosondarnóni, nagyapám dunaszentpáli), anyai részről Fejér megyei illetőségű vagyok, ahol a szálak Alcsútig nyúlnak vissza. Én viszont már Héderváron születtem. A győri Kazinczyban kémia-biológia szakon érettségiztem, de az agrárra nem

vettek fel. Katonaság után viszont elsőre bejutottam az ELTE bölcsészkarára, ahol 1984-ben átvehettem a levelezőn szerzett történelem-népművelő diplomámat. 33 évet dolgoztam kulturális-népművelési területen a Mosonmagyaróvári Járási Hivatalnál, illetve a városi önkormányzatnál, 1999-től már, mint főtanácsos. 2002-ben, polgármesterré történő megválasztásomat követően váltam meg volt munkahelyemtől. – Ahogy számba vette az eredményeket, ahogy a jövőbe tekint, elégedett embernek tűnik… – A közös sikerekkel, az itteni emberek tenni akarásával elégedett vagyok, de önmagammal nem. Nem vagyok megalomániás, de nagyon magasak az elvárásaim és olykor nagyobb léptekkel szeretnék előrehaladni. Máskor a keményebb rámenősség hiányát kérem önmagamon számon, mert mindig többet és többet szeretnék magamból, de másokból is kihozni. Keveset kell kérdezni a polgármestert, szívvel-lélekkel mesél magától is történeteket, sztorikat, vázolja a terveket. – Ahogy lesz rá pénz, szeretnénk egy falumúzeumot. Ötlet van, belevaló egyre több, egy épületet is kinéztünk, de a pénz, az bizony hibádzik még. A győri kerékpárút bevezető szakaszán bővítenénk a rozáriumot, de virágosítanánk a falu mosonmagyaróvári felén is, hogy bármelyik irányból érkezzen, virág köszöntse a vendéget - mondja végezetül a falu első embere. Vizsy Ferenc

6 Kultúra


Rock’n’roll és népzene Ha egy formációra illik a folk’n’roll stílusdefiníció, akkor az az Apnoé. Dalaikban ügyesen ötvözik a rock-, funk,- és népzene elemeit, az elektromos koboz, a hegedű jól megfér a dinamikus ritmusszekcióval, a sokszínűséget pedig szaxofon fokozza. A népdalok motívumai a szövegekben is visszaköszönnek. A zenekar napjainkra országos ismertségre tett szert, és töretlen lendülettel koncertezik. Takács Gergely gitárossal a IX. Győri Fröccsnapokon beszélgettünk, ahol egy energikus, hangulatos fellépéssel örvendeztették meg a nagyérdeműt.

– Ha jól tudom, a zenekarnak többszálú mosonmagyaróvári kötődése van. – Igen, magam tősgyökeres mosonmagyaróvári vagyok, Alasztics Balázs, a szaxofonosunk pedig a Mosonyi Mihály zeneiskolában oktat fúvós szakon. A zenekar a kilencvenes években Óváron alakult, egy baráti társaság tagjaiból. A tagságban történtek változások, végül a magból ketten maradtunk Kovács Áron bas�szusgitáros barátommal. Innentől már nem kizárólag Mosonmagyaróvárról kerestünk zenészeket a csapatba. Győri, kajárpéci, lébényi tag is van, tehát igazából Győr-MosonSopron megyeiek vagyunk. – Az együttes „teljes” neve Apnoé Folk Underground. Fontosnak tartjátok hangsúlyozni a zenei irányvonalat? – Mindenképp. Egyrészt az emberek nemigen tudják mihez kötni az Apnoé nevet (görög eredetű szó, jelentése: légzésnélküliség, az alvás közben bekövetkező átmeneti légzéskimaradás orvosi szakkifejezése – szerk.), másrészt valóban meg akarjuk jeleníteni a banda nevében a zenei irányt. Folk, mivel rengeteg népzenei

elem van a dalainkban, az underground alatt pedig az alulról építkezést, a függetlenséget értjük. A saját fejünk után megyünk, a saját muzsikánkat játsszuk, és ha ez a találkozik a közönség tetszésével, az pozitív dolog, ami előre visz. – Az Apnoé kezdettől fogva progresszív zenét játszik, a népzenei vonal később jött. Mikor, hogyan történt mindez? – 2009-ben, amikor frontembert kerestünk a zenekar élére, és Mesó (Mesics György) személyében találtunk meg. Ő rockzenével kezdte, majd felnőtt fejjel fordult a népzene felé, elismert prímás lett Matokabinde nevű formációjának élén. Egyébként a kétezres évek elején számos alkalommal adtak koncertet Matokabinde Folk Underground néven. Visszatérve az együttes nevére, ebben tehát folytonosságról beszélhetünk. – Debütáló lemezeteket, a Fordulót a Rackajam stúdiójában, Ferenczi György szakmai támogatásával rögzítettétek. Miben tudott ő segíteni, irányt mutatni? – Ferenczi Gyurit akkor ismertük meg, amikor pár éve itt a városban, a Flesch Károly Kulturális Központtal közösen egy blues zenei műhelyt szerveztünk, melynek ő lett a vezetője. Egy nagyon jó barátság szövődött közöttünk. Aki személyesen ismeri őt, az tudja, hogy egy igazi energiabomba, és nagyon nyitott ember. Azóta számos ilyen műhelyben vettünk részt együtt szerte az országban. Rengeteg szakmai kulisszatitkot tudtunk meg tőle, illetve a zenéhez, zenéléshez való hozzáállásával mutatott példát. – A nemrég megrendezett óvári Friss Fesztiválon két koncertet is adtatok, ezekből az egyik a gyerekeknek szólt. Mit tapasztaltatok, melyik korosztályt lehet könnyebben megérinteni a zenén keresztül? – Két különböző előadásmódról van szó, de mindkét korosztály el lehet érni a zenével. A gyerekműsor ötlete az akusztikus hangszereléssel próbált dalainkból jött. Ezeken a koncerteken Csiba Julcsi énekel, ő sikeresen szerepelt a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutatóban is. Aktívan foglalkozunk a zenei utak keresésével, a gyerekműsorral kicsit elmozdultunk az akusztikus zenélés irányába, az elektromos, rockos megszólalás mellett. – Több erdélyi turné van mögöttetek. Hogy viszonyulnak

a zenekarhoz a határon túl? – Ha van valahol lelkes közönség a világon, akkor az Erdélyben van. Hihetetlen energiákat kapunk ott, ezért is mentünk már vissza több alkalommal. Mindig feltöltődve érkezünk haza, sikeres fellépésekkel a hátunk mögött. – Készül a második albumotok. Hol tartanak a munkálatok? – A lemez felét már felvettük tavasszal - nyár elején egy győri stúdióban, a többi dalt augusztus végén rögzítjük

majd. Az album megjelenését októberre tervezzük. Az anyag különlegessége, hogy nem sávonként, hanem egyben játszottuk, játsszuk fel a nótákat, így adva nekik élőzenei ízt. – Mikor zenéltek legközelebb Mosonmagyaróváron? – Augusztus 17-én, este hattól játszunk a Szent István Napokon, Ferenczi György és a Rackajam koncertje előtt. Várhatóan Gyuri is csatlakozik hozzánk néhány nóta erejéig. Fittler Márton


Közélet 7

Szent István Napok - 2013. augusztus 17 - 20.

8 a mi városunk



A mi városunk 9

Közélet 11


Az aranyérmes kuglóf

Gyökeret eresztettek?

Fazekas Zoltánné Dobos Szidónia a cukrászati termékek kiváló ismerője és készítője. Mosonmagyaróvári vállalkozóként több évtizede tevékenykedik – sikeresen! Nemrégiben rendezték meg a Lipóton a kenyér és halfesztivált, melynek keretében saját készítésű cukrászati termékkel lehetett nevezni a rendezvényen. A versenyre sokan neveztek, s a megmérettetésnek első helyezettje lett Fazekas Zoltánné. Nyertes sárgabarackos kuglófját a szakmai zsűri elnöke, Benke László (Laci bácsi) olimpiai bajnok mesterszakács külön is kiemelte, dicsérte. – Volt-e hasonló élményben része? Igen, korábban egy GyőrMoson-Sopron megyei süteménysütő versenyen is részt vettem, amelyet Győrött rendeztek. A csokoládés szív süteményemmel ott is I. helyezést értem el – mondta Szidike. – Nyugdíjasként egy kerek évforduló alkalmából most jelentettem meg azt a süteményes könyvemet, amelynek az Ínyencek címet adtam. Ez a könyv nemcsak süteményes könyv, hanem számomra emlékkönyv is. Édesanyám a cikolaszigeti Dobos Júlia, mindenki Juliska nénije volt, aki a falu szakácsnőjeként 182 lakodalmat

Február óta ácsorog ez a két veszélyt jelző tábla a Pozsonyi úton, lerekesztve a nemzetközi forgalmat. Talán gyökeret eresztettek? Vagy csak itt tárolják őket? Esetleg elfeledkezett róluk tulajdonosuk? Az biztos, ha valaki elvitte volna őket, most tolvajt keresnének. Az persze jól látszik, hogy a megsüllyedt fedél valóban veszélyes, könnyen balesetet okozna. De a mellé tett viharvert jelzőtáblák sem kevésbé. Mindenesetre a közút felett “őrködő” cégnek ismét sikerült meggyőznie a polgárokat jó és gyors munkájáról.

főzött és sütött végig. A kötet elsősorban az ő emlékének tiszteleg – mondta a szerző, miközben könnyeivel küszködött. – Mi volt még, ami motiválta e könyv megírására? Mindenekelőtt meg akartam mutatni a mosonmagyaróvári Ínyenc cukrászda varázstudományát és titkait, amit ez idáig nem osztottam meg. Továbbá szerettem volna örömöt szerezni mindazoknak, akiket érdekel a süteménysütés tudománya. – Hol lehet a könyvhöz hozzájutni? – Akiket érdekelnek az általam írt süteményes könyv különleges receptjei, azok Mosonmagyaróváron a Kossuth Lajos utcában működő Ínyenc büfében megvásárolhatják. Jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretik és értékelik a finomságokat.

Fotó: Balassa

A Mosonvármegye következő száma augusztus 30-án jelenik meg.

Faddi Horváth Pál

Moziműsor

Fehér Ló Közösségi Ház Zambézia – Augusztus 13. kedd 17 óra Magyarul beszélő, dél-afrikai animációs film, hat éven felülieknek! A nyomorultak – Augusztus 13. kedd 19 óra Angol zenés dráma. Lorax – Augusztus 14. szerda 17 óra Magyarul beszélő, amerikai animációs film. A csodálatos pókember – Augusztus 14. szerda 19 óra Magyarul beszélő, amerikai fantasztikus akciófilm. Az öt legenda – Augusztus 15. csütörtök 17 óra Magyarul beszélő, amerikai animációs film. Született feleség – Augusztus 15. csütörtök 19 óra Francia vígjáték 12 éven felülieknek! Madagaszkár 3. – Augusztus 16. péntek 17 óra magyarul beszélő, amerikai animációs film. A boldogság sosem jár egyedül – Augusztus 16. péntek 19 óra Magyarul beszélő, francia romantikus vígjáték.

„JÓSZÍV” Önsegélyző Pénztár Részletes felvilágosítás és ügyintézés: ANUBISZ Temetkezési Kft. Mosonmagyaróvár, Városkapu tér 9. Tel.: 96/211-277 · Ügyelet: 06-30/351-1910 Célja, hogy a pénztár tagjai eltemetésükről még életükben gondoskodni tudjanak, saját elképzelésüknek megfelelően.

ANUBISZ Temetkezési Kft. Mosonmagyaróvár, Városkapu tér 9. · Telefon: 96/211-277

12 Közélet


Anita-ékszer: eredetiség és szépség Egy tinilány megvalósult álma Amióta ember az ember, mindig díszítette valamivel önmagát. Az ékszer a szépség, az esztétikum, a misztérium, a vallás, a társadalmi hovatartozás, a gazdagság szimbóluma, amelynek alakja koronként változik, de anyaga bármikor bármi lehet. A legértékesebb test- és ruhadíszek, dísztárgyak általában a nemesfémek és a drágakövek felhasználásával készített egyedi holmik. Ékszert leginkább ékszerésztől vásárolunk az ékszerboltban. De ki az az ékszerész? – kérdezem Hushegyi Anita ötvösmestert. – A mi szakmánkban az ékszerész-szakemberek helyes összefoglaló elnevezése: ötvös. Ehhez tartozik az aranyműves, az ezüstműves, a lánckészítő, a drágakőfoglaló és a vésnök, velük rokonszakma az egyéb fémművesség, az érem-, de a tűzzománc-készítés is. Az ötvös a nemesfémek művészi megmunkálásával foglalkozik, az aranyműves ékszereket, az ezüstműves használati és dísztárgyakat készít. Az elnevezésük ellenére mindketten mindkét nemesfémmel dolgoznak. Az ötvös nem azonos az egyetemi diplomával rendelkező, autonóm ötvösművésszel, aki belső látásmódjának megfelelően készíti el iparművészi alkotásait. – Ha jól olvasom az üzlet külső falán lévő feliratot, Ön aranyműves. – Igen, én alapvetően ékszereket készítek fehér- vagy sárga aranyból, ezüstből, ritkán egyéb fémből, és ezek díszítéséhez drága- vagy „féldrágaköveket” használok. – Mosonmagyaróváron vagy féltucat arany- és ezüstékszert árusító üzlet is van. Ilyen gazdag emberek élnek a környéken? – A keleti országrészhez képest valóban tehetősebbek az emberek ezen a tájon. Az ékszer köznapi értelemben valóban luxus, sőt egy komolyabb darab akár meghatározó része lehet a családi vagyonnak. Ezzel együtt is kevés olyan ember van, aki ne viselne legalább egyet belőlük, mondjuk karikagyűrűt, nyakláncot. Az ékszer lehet emlék, családi örökség, egy gesztus, egy érzésnek a dologi kifejeződés, azaz a nemes ékszerek értékét viselőjük számára megsokszorozzák a hozzá kapcsolódó érzések. – Elnézést a személyeskedésért, de Ön miért nem visel ékszert?

– Tudja, én nem az ékszert szeretem, hanem az ékszerkészítést. Az igazi élmény számomra, ha látom, miként alakul az anyag a kezem alatt, hogyan tudom olyanná formálni, amilyent a megrendelő megálmodott. Nekem az az öröm, ha tudom, látom az arcokon az ékszerem által szerzett örömöt. – Számomra kielégítő magyarázat, mert ha sok ékszert akart volna, elég lett volna szerencse istenasszonyával jóban lennie. Meg egy lottó ötös… – Bár nem volt telitalálatom, mégis a szerencse kegyeltjének tartom magam. 13 évesen a zebegényi képzőművészeti szabadiskolában tanító Siska József, jászberényi tűzzománckészítő szerettette meg velem a fémmel dolgozást. Így aztán a Kossuth Gimnáziumbeli érettségi után ötvöstanulónak jelentkeztem. Budapesten az elméleti ismereteket tanultam meg, a győri Komjáthy Tibornál az aranyművesség mesterfogásait sajátítottam el. Hét évet töltöttem a műhelyükben, de 1999-ben hazaköltöztem, és szüleim házában nyitottam üzletet. Jó mestereim voltak, és segítőkész szüleimnek köszönhetően elindulhattam a vállalkozással. Szerencsés vagyok, mert azt csinálom, amit mindig is szerettem volna. – Akkor Ön a munka megszállottja és a pénzét, pardon, az aranyát élire rakja. – Mivel időközben Mosonban is megnyitottam egy ékszerüzletet, van munka bőven. Indulásnál a polgármesteri hivatali munkahelyét otthagyó édesanyám volt a segítségemre, most pedig munkatársaimmal osztjuk meg a feladatokat. Gazdagság? Számomra csak annyit jelent, hogy ne legyenek mindennapos gondjaim. Megszállott? Amikor jó nagy öntudattal megáldott fiatalként éltem, bizonyára ez igaz is volt rám, de jó pár éve megváltozott számomra a fontossági sorrend. Ma elsősorban anya vagyok és feleség, aki számára a legfontosabbak a gyerekei, a 7 éves Gergő és a 6 éves Nóra. – Ez azt jelenti, hogy már nem is kapni az Ön boltjában igazi Anita-ékszert? – Dehogy! Bár jelentősen visszaesett az egyedi ékszerek iránt érdeklődés, azért a vásárlóink egy részének ma is én készítem a gyűrűket, láncokat, karkötőket. Nagyon

ügyelek arra, hogy mi kerül ki a kezem alól, hogy mit kínálunk a vitrinekből. A mi erősségünk a minőség, a beváltható garancia, a szaktudás, és az őszinteség. Így aztán nem rétegigényeket elégítünk ki, vásárlóink között egyaránt van fiatal és idős, hölgy és úr, helybeli és környéken lakó. Üzleti filozófiánk központi elve, úgy dolgozni, hogy ékszereinkkel, szolgáltatásainkkal ügyfeleink maximálisan elégedettek legyenek. – Egy meglehetősen szokatlan kérést fogalmazott meg, hogy a cikkhez megjelentetett fényképéhez írjuk oda: a frizuráját Prikler Szabolcs mesterfodrász, a ruháját Kériné Molnár Judit készítette. Miért? – Több éves ismeretségünk alapján olyan értékes embereknek, olyan jó szakembereknek tartom őket, hogy meggyőződéssel ajánlom mindenkinek a „Bellissima” Szépségszalont és a „Judit” Menyasszonyi Ruhaszalont. A fontos családi eseményekre és az alkalmi rendezvényekre fókuszálva, ismerőseinknek, törzsvevőinknek kölcsönösen adunk egymásról referenciát és nyújtunk erkölcsi garanciát egymás szolgáltatásaira és termékeire. Számunkra fontosabb a vevő elégedettsége, mosolya, mint az üzlet maga. Hármunk bizalmi körébe mindig beletartoznak ügyfeleink is. A Kígyó utcai üzlet eladóterében beszélgetünk. A vitrinekben ékszerek, és fényük ezerszeresen verődik vissza a fali tükrökben. Kivételes le-

hetőségként egy negyedórát tölthetek a kulisszák mögött. Biztonsági rendszer, golyóálló üveg, apró helyiségek fűzére, tűreszelők, olvasztó tégelyek, polírozó gép, nyomóklisék, fémfűrészek, aranydarabkák, félkész vagy javításra váró ékszerek, a lehulló aranyport felfogó kötények, a falon már két itt végzett mester oklevele. Az ötvös-aranyművesek alkotóműhelye kicsit olyan, mint egy finommechanikai műszerészé, de kint a vitrinekben ott a szépség, a csillogás: az egyedi Anita-ékszerek. (x)


Színes hírek 13

Megérkeztünk - A Karolina Kórház újszülöttjei Hétről hétre bemutatjuk kedves olvasóinknak az új jövevényeket. Nevük és születési dátumuk mellett csak a település nevét közöljük, ahol nagy szeretettel várják őket! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy csak azon kisbabák portréja jelenik meg, akiknek szülei ehhez hozzájárultak. A babák fényképeit születésük sorrendjében közöljük, az egy napon születettekét betûrendben. (Milkovits Tibor felvételei)

Nyul Benett László 2013.07.19. Mosonmagyaróvár

Németh Júlia 2013.07.10. Jánossomorja

Szikra Kamilla 2013.07.11. Kimle

Hajtó Nóra Zoé 2013.07.17. Mosonszolnok

Tóth Boglárka 2013.07.19. Halászi-Arak

Szilágyi Nándor 2013.07.20. Lipót

Németh Ármin Csaba 2013.07.21. Jánossomorja

Köszönetnyilvánítás A Fekete István Alapítvány ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik 2011. évi jövedelemadójuk egy százalékának felajánlásával az alapítványt 297.012 forinthoz juttatták, mely összeget a tanulók táborozási támogatására, a szakkörös tanulók eszközszükségletére, a tehetséges tanulók támogatására és munkájának elismerésére fordítottuk. A Fekete István Általános Iskola dolgozói

ÚJ TERMÉKEK!!! ÚJ TERMÉKEK!!! Higiéniai - vegyi áruval bővítettük kínálatunkat. Érdeklődjön üzletünkben!

AJAX FELMOSÓSZER 1L több féle

Bruttó 499 Ft

Bruttó 499 Ft/l

BREF WC GÉL 60ML DUO AKTÍV KOSÁR+UT. több féle

Bruttó 369 Ft

Bruttó 6150 Ft/l

CIF MOSOGATÓ 500ML COOL MINT

Bruttó 325 Ft

Bruttó 650 Ft/l

CLOROX FEHÉRÍTŐ 1L KÉK

Bruttó 349 Ft

Bruttó 349 Ft/l

DOMESTOS FERTŐTLENÍTŐ 750ML több féle

Bruttó 465 Ft

Bruttó 620 Ft/l

Mosoni kötődés

FLÓRASEPT FERTŐTLENÍTŐSZER 1L CITRUS

Bruttó 389 Ft

Bruttó 389 Ft/l

LORIN FOLYÉKONY SZAPPAN 1 L több féle

Bruttó 279 Ft

Bruttó 279 Ft/l

Egyik kedves olvasónk telefonon “igazított” helyre bennünket, mert Duschanek János festőművész halála kapcsán azt írtuk, hogy a művész magyaróvári kötődésű. A család Bakonyszentlász lóról került Mosonmagyaróvárra, s a gyermekek a mosoni általános iskolába jártak. János gimnáziumba járt Magyaróvárra. Mi a rövidítés alatt az egész várost értettük, nem kívántuk csorbítani Moson hírnevét.

PUR MOSOGATÓ 900 ml 3*ACTION több féle

Bruttó 399 Ft

Bruttó 443 Ft/l

SILAN ÖBLÍTŐ KONC. 1 L több féle

Bruttó 575 Ft

Bruttó 575 Ft/l

SOFTIMO PAPÍRZSEPKENDŐ /100/3 réteg

Bruttó 105 Ft

SZEMETESZSÁK 110L 10 db 60*110 cm

Bruttó 175 Ft

TIS MOSOGATÓ 500 ml CITROM, LIME

Bruttó 140 Ft

TÖRLŐKENDŐ 4DB KOCKÁS UNIVERZ

Bruttó 165 Ft

WELLTIX FERTŐTLENÍTŐSZER 1L több féle

Bruttó 305 Ft

Bruttó 280 Ft/l

Bruttó 305 Ft/l

14 Vállalkozás


Fülöp Optika – hozzáértés, bizalom, hűség Negyvenegy éve látszerész Fülöp Nándor Lornyon, cvikker, monokli, okuláré, kukker, pápaszem – egy évszázados szakma letűnt szakszavai. Bár ma már szemüvegért megyünk az optikába, de a szemüvegkészítő szakember hivatalos elnevezése még mindig látszerész. Ő az, aki segít a ránk illő szemüvegkeret és a lencsefajták kiválasztásában, ő csiszolja a megfelelő dioptriára a lencsét. Kicsit kézműves, kicsit kereskedő, kicsit pszichológus. – Bár a kétkezi munka nagyobb részét mára átvették a gépek, a látszerész szakma ma is nagy hozzáértést követel – mondja Fülöp Nándor, a mosonmagyaróvári optika-szalon tulajdonosa. – Büszke vagyok, hogy én még a szakma nagy öregjeinél tanulhattam, pedig csak véletlenül lettem látszerész. Komáromban érettségiztem, de nem igazán tudtam magammal mit kezdeni. Katonaság után a nővérem tudtomon kívül beadta a jelentkezési lapomat. Meghallgattak, felvettek. Így lettem 1970-ben látszerész tanuló Budapesten, s így lett mesterem Varró Jani bácsi. – Egy győri legény, vállán tarisznyájával a nagyvárosba érkezett. Kiszolgálta a két szűk esztendőt, s szorgalmáért elnyerte méltó jutalmát… – Valahogy így, de azért mégsem. Friss szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebemben az Ofotérthez kerültem, 1974-ben hazajöttem, és a Széchenyi téri Ofotért-üzlet vezetőjévé neveztek ki, ahol közületek védőszemüveggel történő kiszolgálása volt a fő feladatunk. A „vezető” azonban nem látszerész, túl sok volt nekem az adminisztráció. Két év múltán a győri vagongyár hivatalos fotósa lettem, ugyanis időközben ebből is képesítést szereztem. Nem kerestem ott sem többet, de szabadabban élhettem, emberek között mozoghattam. Horváth Ede vezérigazgató mellett nem volt egy perc megállás sem, delegációk jöttekmentek, a rendezvényeknek se szeri, se száma, órákat töltöttünk a sötétszobában. Nagyon tetszett, de aztán mégis vis�szamentem az Ofotérthez területi instruktornak. Én hoztam létre a csornai és a kapuvári Ofotért-üzletet, de hozzám tartozott Mosonmagyaróvár és Balatonfüred is. – Végre eredeti szakmájában dolgozott, fontos ember volt, utazhatott, megfizették.

Gondolom, itt végre megállapodott. – Nem így történt. 1983-ban nyitottam meg első üzletemet Mosonmagyaróváron, a Magyar utcán a mai Gelbdent helyén, s milyen az élet, éppen az akkori Ofotért mellett. Maszek lettem, a magam gazdája. Mivel kicsi volt az egész, aprócska a műhely, ha egy vevő bent volt, a másiknak meg kellett várnia, hogy kimenjen, új helyre költöztem. Ez volt a mai kisüzletünk a Kötélgyártó és a Linhardt utca között. – Akkor Ön számára is hasznot hajtott a nagy osztrák szomszédolás időszaka? – Igen, beütött az üzlet, de tenni is kellett érte. Vallom, hogy az üzleti siker záloga a folyamatos fejlesztés. Ennek tudatában szereztem meg az optometrista képesítést, és a környéken elsőként végeztünk számítógépes szemvizsgálatot. A mai nagy Fülöp Optika helyén működő Anyák boltja helyett a nővéremmel női-férfi divatárut nyitottunk, de a kínai áruk beáramlása tönkretette sarjadzó üzletünket, így ezt hamar abbahagytuk. 2009. május 9-től ez a mosonmagyaróvári optikai szalonunk. Még ma is újdonságnak számít a Hoya cég által gyártott lézeres centráló berendezés, mely megkönnyíti a szemüveglencsék tökéletes kalibrálását, a megfelelő színezések és felületkezelések kiválasztását. Ezt megelőzően is bővítettünk, 1995-ben Győrben, 2005-ben Jánosso morján üzemeltünk be egy-egy optikai boltot. A Magyar utcán most már négy optikai üzlet is van, nem tartja soknak egy kicsit? – De igen, ám ez olyan körülmény, amellyel tartósan számolni kell. Ezért nem is foglalkozom vele különösképpen. Sokkal inkább a korszerűsítést tartom szem előtt. A közelmúltban nyertem 44 millió forintos EU-támogatást, amelyből modernizáljuk a technikánkat és a technológiánkat. A tervek szerint újonnan szerzünk be egy szemvizsgáló berendezést, egy csiszológépet, egy digitális video refraktométert, egy noncontact tonométert. – Lefordítaná? – A két utolsó megnevezés egy szemlencse fénytörésmutatójának mérésére szolgáló eszközt és egy érintés nélküli, levegő befúvásos szemnyomásmérőt takar. Emellett vásárolunk egy fundus kamerát is. Ennek az

a lényege, hogy digitális videofelvételt készítünk a szemfenékről, amit zártláncú on-line hálózaton küldünk el a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájára, az ott lévő szakorvos ez alapján írja meg a szakvéleményét. Ezzel a módszerrel a cukorbetegség is diagnosztizálható. Az Első Magyar Optikus Zrt. által indított program keretében az adott páciens adatait 10 évig tároljuk, így nyomon követhetők a változások is. – A beszélgetésünk elején úgy mutatta be a céget, mint családi vállalkozást. Mitől az? – Barbara lányom bölcsészdiplomát szerzett, de látszerész végzettsége is van, ő a győri üzlet vezetője, Alexandra látszerész, és most jár a SOTE optometrista szakára. 19 éve társam Viktória, aki szintén látszerészként dolgozik a vállalkozásban. És mi sem természetesebb, hogy a vásárlók megbecsüléséért, a vevők megelégedettségért folytatott küzdelemben vállvetve dolgozunk a szemorvosokkal, magas szakmai tudással rendelkező munkatársaimmal.

A szakmáról beszélgetve Fülöp Nándor megjegyzi, hogy az mára eléggé felhígult, és nem ért egyet az elsősorban a multik által bevezetett ingyenes optikai szolgáltatásokkal. „Mi inkább a minőséggel, a megbízhatósággal, a reális árakkal törekszünk elnyerni a vevők bizalmát.” – mondta befejezésként a 65 éves Fülöp Nándor mosonmagyaróvári optometrista és látszerészmester. (X) V. F.


lapzárta 15

Csak a csütörtöki programokért jövünk a Belvárosba A mosonmagyaróvári Belvárosi Üzletkör augusztus 1-jei Kult-utca programja a Bonanza Divatáru előtti Ruhabemutatóval kezdődött, majd a Kühne Fúvószenekar szórakoztatta az érdekelteket. A felnőttek mellett a gyermekekre kis gondoltak a szervezők, őket ügyességi játékok várták és pónifogaton kocsikázhattak. – Kezdettől fogva nagy érdeklődéssel követjük ezt a belvárosi kezdeményezést. Már elmúltunk 70 évesek, de ma is, mint mindig, idekerekeztünk Lucsonyból. Zenekedvelők vagyunk, ma is elsősorban a fú-

vósok érdekelnek bennünket, de nagyon ötletesnek tartjuk ezt a divatbemutatót is. Vásárolni? Mi már megvettünk mindent magunknak, amire az életben még szükségünk van. A nyugdíjunkhoz képest

A Hansági Múzeum kiállításaira, hasonlóan az ország többi múzeumához, havonta egyszer díjtalan a belépés. Mosonmagyaróváron minden hónap utolsó vasárnapján kedvére szemlélődhet a látogató, csodálhatja meg őseink ránk hagyományozott kincseit, az intézmény mindkét kiállítási épületében. Augusztus utolsó vasárnapján, rendhagyó módon Pápai Emese művészettörténész kalauzolja a látogatókat az időszaki kiállításon.

magasak az árak, az osztrákok elmaradtak, nem is várható egyhamar, hogy élénkebb lesz a Magyar utca. Nem csodáljuk, hogy aggódnak a kereskedők, s azt sem, hogy némelyikük végleg bezár. A Mosonvármegyében szoktuk megnézni, mi lesz a következő csütörtökön. Szerintünk a legtöbben, ahogy mi is, az érdekes és változatos programo-

kért jövünk ide. Csak így kettecskén, mivel a gyerekünk és egy unokánk Levélen él, a másik unoka ugyan Mosonmagyaróváron lakik a férjével, de ők nem járnak ki – mesélte Gyimesi Sándor és felesége, Irénke, akik a rendezvényt követő napon ünnepelték házasságkötésük 55. évfordulóját. V. F.

Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozó Kecskeméten A mosonmagyaróvári Piarista-iskola 13 diákkal és négy tanárral képviseltette magát a második Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozón, melynek idén Magyarország adott helyet Kecskeméten július 15-e és 21-e között. Németh Gábor (Nagykanizsa) és Nagy Attila (Kecskemét) piarista atyák voltak az esemény fő szervezői.

A találkozón hat ország fiataljai vettek részt. Magyarország mellett Lengyelországból, Szlovákiából, Erdélyből, Ausztriából és Olaszországból érkeztek vendégek. A találkozó mottója: „Maradj mellettem” a közösség fontosságát hangsúlyozza Ezt élhették át

Erdélyi képek között

a résztvevők a közös szentmisék, imádságok, elmélkedések alatt, de ebben erősödtek a játékos vetélkedők, bemutatkozó előadások, és sportversenyek, valamint a táncos együttlétek során is. A találkozó logoját egy mosonmagyaróvári végzős piarista diák, Hajszán Kitti pályázata alapján választották a szervezők. A hét tartalmas programjában helyet kapott egy fővárosi kirándulás a Parlament megtekintésével és egy városismereti vetélkedővel, melyet a Mátyás templomban egy olasz nyelvű szentmise zárt le. Ópusztaszerre is ellátogatott a

16-21 év közötti, közel 250 fős társaság. A Nemzeti Történeti Emlékparkban alkalmuk nyílt megnézni a Feszty-körképet, egy lovasbemutatót, a skanzent, és bepillantást nyerhettek őseink életébe, mindennapjaiba. Köszönet a Magyar Piarista Rendtartománynak, és Labancz Zsolt tartományfőnök úrnak, valamint a szervezőknek, hogy ez a találkozó Magyarországon valósulhatott meg, és sok fiatal tölthetett együtt egy felejthetetlen hetet Kecskeméten. eMZsé

Az Erdélyből elszármazott, a németországi Freibergben élő Josef Böhm kollekciójából nyílt kiállítás a napokban a Mosonvármegyei Múzeumban. Az időszaki kiállítás, mely a több száz remekből álló gyűjteményből válogat Nagybánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Brassó és Székelyföld alkotóinak munkásságát reprezentálja. A kollekció alapjait a Bihar megyei Szalacson körzeti orvosként tevékenykedő id.Böhm József és felesége Böhm Erzsébet teremtette meg a XX. század hatvanas éveinek elején. A házaspár 1981-ben Németországban telepedett le, itt kapcsolódott be a gyűjtésbe idősebb fiúk, aki tevékenysége fókuszát Erdély más térségeiben, jelentős városaiban élő művészek munkáinak beszerzésével tágítja. A gyűjtemény legkorábbi alkotása Ziffer Sándor egyik festménye 1911ből, a legutóbbi Jovián György festménye 2008-ban született. Tájképek és alakos ábrázolások, portrék, csendéletek, figurális művek és nonfiguratív kompozíciók töltik be az időszaki kiállítóteret, ahol augusztus 25-én 16 órakor szakértő segítségével ízelítőt kaphatunk Erdély sokszínű művészetéből. A tárlat augusztus 29-ig látogatható az intézmény nyitva tartási idejében, melyről bővebb információ a www. hansagimuzeum.hu oldalon kapható.

Érdemes nálunk hirdetnie! A Mosonvármegye című, ingyenes közéleti újság által elért települések háztartásonkénti terjesztéssel: Mosonmagyaróvár, Feketeerdő, Halászi és Máriakálnok. Terjesztési pontokon történő hozzáféréssel (polgármesteri hivatal, művelődési ház, faluház, egészségház): Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Jánossomorja, Kimle, Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Moson szentmiklós, Rajka és Újrónafő. Kapcsolat (reklamáció): Flesch Nonprofit Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc utca 14. Telefon: 30-32-99-182

TÜZELŐ ÉS ÉPÍTŐANYAG KERESKEDÉS

TELEFON: 213-717, 218-000 NÉZZEN BE HOZZÁNK A HALÁSZI ÚTON!

LINDEN SPAN BÚTORIPARI KFT. BÚTORLAPOK, BÚTOR SZERELVÉNYEK, BÚTORGYÁRTÁS

BEMUTATÓTEREM

9200 Mosonmagyaróvár, Szellőrózsa út 63. Telefon: 06 96 206 956 • E-mail: [email protected] • www.lindenspan.hu

STILLA ÉTKEZŐK ÉS MOSOGATÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN

-20% SÜTŐK, FŐZŐLAPOK, 5 ÉV TELJES KÖRŰ GARANCIÁVAL

MOSONVÁRMEGYE. Szent István Napok augusztus Az együttlét öröme

Recommend Documents