Monitoring INFORÁDIÓ - ARÉNA :35:47 (00:23:46)

Monitoring

INFORÁDIÓ - ARÉNA - 2013.08.02. 19:35:47 (00:23:46) Mit jelent az üzleti modell a kultúrában, egy kulturális intézményben? Mv: A hírek után máris folytatjuk a beszélgetést Batta András kormánybiztossal, a Zeneakadémia rektorával és egy zenei szilícium völgyről, a kulturális menedzselésről, menedzsmentről beszélgettünk, de azért mindig ilyenkor fölvetődik a kérdés, hogy az üzlet, vagy az üzleti modell mit is jelenthet a kultúrában, vagy a kulturális szférában, egy kulturális, vagy akár egy zenei intézmény esetében, mert az a klasszikus üzleti modell, amelynek a végén a profit, a nyereség és a haszon van az gondolom azért itt nem feltétlenül így működik. Batta András, kormánymegbízott: Nem, abszolút a a non profit eszme, vagy a non profit cél az a döntő, ugyanakkor azt én már réges régen megtanultam, hogy a profit és a non profit között csak az a különbség, hogy a végén a pénzzel mit csinál valaki, mert egyébként egy non profit világnak is pontosan úgy kell működnie, mint az üzleti világnak. Most mit értek ez alatt? Maximális transzparenciát, a támogatásnak a nagyon átgondolt és nagyon céltudatos felhasználást, tehát minden fillér, most ez akár állami pénz, akár szponzor pénz, tehát azt a tulajdonosi szemlélet, hogy a sajátjának kell, hogy érezze a tulajdonos jelen esetben az Zeneakadémia, vagy egy ilyen intézmény, és strukturáltan, pontosan látni, tudni, hogy mi miért van. És hát fölismerni azokat a felületeket, amelyek támogathatók, illetve hát olyan felületeket teremteni, ez is egy nagy művészet, ezt hát Amerikában tudják ezt egész fantasztikusan, ahol részben táncszerűen kibővítik ezeket az elemeket. Értem ez alatt azt, hogy akár a - mit tudom én - akár egy lépcsőfokot eladnak valakinek egy -időzőjelbe mondom, hogy eladnak -, tehát ráírják a nevét a szponzornak nem tudom én milyen főlépcsőre és akkor ott van a többi szponzornak is a neve, nem beszélve arról, hogy termeket neveznek el. Mv: Hát most már színházakba hogyha elmegyünk, akkor leülünk egy székre és akarfán látjuk, hogy ki az, aki megvásrolta azt a széket. Batta András: Igen, mi is ezt a Zeneakadémia székeivel egy ilyen akciót csinálunk majd. Régen is volt erre kezdeményezés, de hát azt még olyan botcsinálta módon vitte véghez a Zeneakadémia, tehát nagyon kis pénzért és nem volt meg ennek sem a kultúrája, mert az, hogy a Zeneakadémián van egy széke, hát az egy óriási megtiszteltetés és hát azért az egy érték, annak pénzbe kell kerülni, méghozzá úgymond szabad szemmel is látható összegbe. Tehát erre törekszünk most, de hogy mennyi ilyen felület van, maga ez a fundraising, ugye tehát a pénzszerzés, a pénz fejlesztésnek a szisztémája, hát ez ugye Amerikában abszolút tudománnyá vált, tehát erről konferenciákat tartanak, könyvtárnyi irodalma van, megvannak ennek a praktikái. Pontosan azok a praktikák, hogy mi az, amire még pénzt lehet szerezni. És ez nem csak egyszerűen egy ilyen kizsákmányolás, tehát az, hogy na most tartsatok el minket állam, meg polgárok, hanem ha fontos valami a társadalomnak, akkor ez egy az emberek részéről lehet egy olyan gesztus, amivel ők részt vesznek a közösség életében, mi pedig a közösség - és ez most egy rendkívül fontos dolog, ami az egész világon megfigyelhető - a közösségnek adunk valamit. Tehát ez egy nagyon nemes üzlet, de egy hihetetlenül nemes üzlet. Mv: De gondolom, hogy ehhez kell, hogy brend legyen, mondjuk a Zeneakadémia esetében az

1/8 oldal

www.observer.hu (+36-1) 303-47-38 [email protected]

Monitoring

Zeneakadémia egy brend legyen akár nemcsak itthon, hanem külföldön is. Batta András: Így van. Mv: És vélhetően akkor bizonyos ajtók, vagy kapuk könnyebben megnyílnak. Batta András: Így van, így van, és a brend az nem csak azt jelenti, hogy hát persze, hogy ismerik a Liszt Akadémiát, külföldön az embert azt mondja, hogy Liszt alapította, de hogy ebből egy olyan csomagot kell, egy egységes csomagot kell csinálni, egyébként most ezt el is készítettük és most zajlottak ezek az arculati közbeszerzések, média tender, satöbbi. Tehát ezt most nagyon komolyan, ugye végre van egy marketing kommunikációs részlegünk, aminek Szabó Stein Imre a vezetője, és hát az ő vezetésével föl tudjuk építeni valóban profi módon ezt a világot is. Korábban ugye ilyen nem volt, tehát az ember ott ugye félig dilettánsan hát próbálta ezt építgetni, de nagyon jól tudom, hogy még így is bizonyos támogatásokból a magunk amatőr módján, amit a korábbi években a Zeneakadémia tudott csinálni, mennyit hozott a Zeneakadémiának a megítélésében, a társadalmi szerepében. Sőt, tovább megyek, magát a projektet is annak idején annak következtében nyertük el, hogy ez a szemlélet változott és ki tudtunk állni egyre gyakrabban a nyilvánosság elé, hogy volt egy arc, történetesen az én arcom. Amelyen keresztül a Zeneakadémiát ki lehetett vinni a döntéshozók felé. Szóval ugye ennek a szerepe, az abszolút fölbecsülhetetlen. Tehát igenis a marketing - amit régen ugye szítokszóként értelmeztek - sok... Mv: Különösen a kultúrát, kulturális területen. Batta András: Kulturális területen, hogy hát ugye mi, a magas művészetnek a bajnokai és az őrizői hát nem szabad, hogy ilyen alantas üzleti dolgokkal. Dehogynem szabad, hát pontosan ezeket az eszközöket kell igénybe venni ahhoz, hogy az igazi nagy művészetet életben tartsuk. Mv: Ha már eljutottunk a Zeneakadémia felújításáig, hát az ugye most már egy tízéves projekt. És az előző beszélgetéseinkbe át rendre mindig az volt a téma, hogy éppen csúszik a kivitelezés, hol torpantak meg a dolgok. Újabb és újabb közbeszerzési eljárások, változott a közbeszerzési törvény jó sokszor. Batta András: Igen. Mv: És aztán mindezt nehezítette egy hazai és uniós adminisztráció. Ugye azért is említem az uniós adminisztrációt, mert ugye kilencven százalékos uniós társfinanszírozással készült el ez a felújítás. Most hát mégiscsak már látszik a vége. Nagyon közel vagyunk a befejezéshez, hiszen október 22-e az ünnepélyes átadás, vagy megnyitónak az időpontja. A hosszas huzavona után azért mondhatjuk azt, hogy minden jó, ha a vége jó? Batta András: Igen, igen, igen mindenképpen. Természetesen a napi küzdelmek megvannak a kivitelezőkkel is, mert hát mi itten vérfarkasként, tehát bemegyek este 6-kor, 7-kor, megnézem, hogy dolgoznak-e, van-e munkás. És hogyha nincs munkás, akkor jelzem a kivitelezők felé, merthogy ezt intenzíven kell csinálni. Jól halad. És aminek nagyon-nagyon örülök - és ettől féltem a legjobban -, hogy a restaurációs része nem fog elég szépen talán, vagy talán ma már nincsenek meg azok a szakemberek, akik ezt a csodálatos, száz évvel ezelőtti szecessziós világot vissza tudják varázsolni. És megvannak hála a jó istennek, tehát gyönyörűen zajlik a restauráció munkája. Mv: Azért - gondolom - a Műemlékvédelem nagyon odafigyelt a felújításra. Batta András: Nagyon odafigyelt.

2/8 oldal


Monitoring

Mv: Azt olvastam, hogy hetente, kéthetente azért megjelentek az emberek. Batta András: Abszolút, tehát állandó ellenőrzés van. És tehát - hogy mondjam - egy olyan ortodox módon, hogy néha már ugye mi is azt mondjuk, hogy hát azért talán ennyire még sem kellene. De nem baj, mert legalább őrizzük az eredetit, illetve hát visszaállítjuk az eredetit. Nagyon szépen dolgoznak, tehát az üvegablakok, Róth Miksa ablakok, Nagyteremnek a díszei, Kisteremnek a díszei. És ezek nagyon jól is állnak. Tehát én azt gondolom, hogy körülbelül egy hónap múlva ez a része az akadémiának, az meglesz. Mv: Hát azért ez egy rekonstrukció, de mégis majdnem egy teljesen új épület lesz a természetesen a hagyományos építészeti és belső kialakítási metódusokat megtartva. Batta András: Így van. Mv: De hát itt azért - ahogy én olvastam - a kazánháztól a csillárokig minden megújul. Batta András: Minden, minden megújul. Tehát a falak is megújultak, mert hiszen a falakat meg meg kellett erősíteni, mert az épület körülbelül kétszer annyi terhet visz a vállán, mint ahogy ugye korábban. Mert itten óriási ráépítések voltak a negyedik emeleten, a tető alatti részen, egyáltalán. A Nagyteremnek például a lélegeztetése, a szellőztetése, hát az is egy tonnaszámra használja a különböző eszközöket és ilyen, olyan csöveket. Ugye én ezekhez nem értek. Mv: És ráadásul ugye itt nagyon fontos az akusztikára való odafigyelés. Batta András: Az akusztikára való odafigyelés természetes. Mv: Hiszen itt nemcsak az, hogy a műemléki védettség jegyében rekonstruálni az eredeti állapotot, hanem azt az akusztikát is megőrizni úgy, hogy azért itt új burkolóanyagok kerülnek be. Batta András: Így van. Mv: Légkondicionálás kerül be. Batta András: Így van. Mv: És az a fantasztikus akusztikája, ami miatt a világ egyik legjobb hangversenyterme, mert azt meg kell őrizni. Batta András: Pontosan, azt meg kell őrizni abszolút. És hát az épületnek több olyan része van, ami hát teljesen új, tehát azok nem a történelmi részek, hanem amikben megtaláltuk azokat a területeket, ahol egy modern koncertéletet lehet menedzselni. Tehát színpadtechnika, stúdiótechnika, kiszolgáló személyzet, a művészeknek ugye sokkal nagyobb élettér, sokkal több művészszoba, zenekaroknak (...). Mv: Ez érdekes, ugye azt olvastam, hogy eredetileg ugye tízezer négyzetméter a Zeneakadémia alapterülete, és ez most mintegy háromezer négyzetméterrel még megnőtt a tér. Batta András: Igen, igen, bővült. Mv: De merre lehetett, merre lehetett (...)? Batta András: A hátsó traktusban, a színpad mögött, amit hát persze nagyon kevesen ismertek, akik nem volt bejáratos ott a művész szoba mögötti világba, ott egy teljesen kihasználatlan, teljesen csúnya hátsó lépcsőház volt. És annak a helyére egy kilenc emeletes, ez borzasztó érdekes, mert négy emelet maga az akadémia és akkor olyan óriási emeletek vannak, hogy ebből a négyből kilenc modern emeletett lehetett

3/8 oldal


Monitoring

csinálni. És hát ott van a különböző kis helyiségek, ott van a zongora műhelynek egy olyan részlege, hogy ha bármi történik lent a nagy teremben egy zongorával például, akkor csak begurítják a liftbe, van egy zongora lift, ahova öt zongora fér be lapjával, egy hatalmas nagy lift és akkor fölveszik a liften a zongorát, gyorsan megreparálják és visszavihetik a nagyterembe. Tehát nagyon sok olyan apró trükk van a házban, ami egy koncert épületnek a működtetési tapasztaltaiból ered és itten hál istennek van egy fiatal kollégánk, aki egyben a műszaki lelke ennek az egész felújításnak, Lakatos Gergely, aki egyben a főmérnök is, aki 18 éves korától ott van a házban, most is még csak 33 éves, de azért már egy komoly múlt van mögötte és ő mindent a maga bőrén ott tapasztalt éveken át. A Müpa építése nekünk rendkívül tanulságos volt. Tehát amikor ugye már végig tudtuk követni a Müpát és az ő hibáikból, erényeikből is tanultunk, meg hát körülnéztünk a nagyvilágban is, hogy hogyan működik. Rengeteg apró buktató van. Tehát tényleg az, hogy egy zongorát hogy lehet bevinni valahová, hát ezek alapvető kérdések. Hát ha véletlenül az ajtó kisebb mint egy zongora, akkor baj van, szóval ezekre nagyon-nagyon oda kell figyelni. Ez egy gyönyörű szép munka volt és hát külön tanulmányt érdemel. Mv: Ha jól tudom, akkor ugye 13 milliárdos ez a beruházás, ennyi nagyjából az összköltsége vagy a végszámla és azért azt mondhatjuk, hogy talán az uniós finanszírozások tekintetében a legnagyobb ilyen kulturális infrastrukturális beruházás amire sor került Magyarországon. Batta András: Igen. Mv: Ha jól emlékszem ugye tavaly ősszel akkor beszélgettünk legutóbb, akkor a kormány egy ilyen kétmilliárd forinttal megemelte a korábban 11 milliárdos keretet, ami kifejezetten a hangszer park megújítására vagy a hangszer park fejlesztésére szolgál. Plusz még jött 800 millió az orgona felújításra. Batta András: Igen, igen. Mv: Ez a folyamat most hol tart? Batta András: Igen, a kétmilliárd az nem teljes egészében hangszer, de abból egy jelentős rész volt hangszer, technikai berendezések, amik egyébként rettentő drágák, tehát itt a stúdió, meg színpad technikai berendezés, hát az... Mv: Hát a hangszerek sem olcsók tegyük hozzá. Batta András: A hangszerek se olcsóak, tehát ezzel nagyon szépen kiegészítette, illetve hát volt még ott egy kisebb része ennek az összegnek, ami a sikeres befejezéshez is szükséges volt. De hát ezzel valóban gyönyörűen meg lehet csinálni, be lehet fejezni. És, hát az orgonához, az orgona az egy külön fejezet, az egy következő két esztendő. Elkezdtük egyébként már ennek is a munkálatait, most egyelőre visszakerül a homlokzat. Tehát amikor bemegy majd valaki október 22-én vagy később a nagyterembe, akkor ugyan úgy látja az orgonát, de még sajnos nem hallja, mert mögötte nem lesz semmi, csak... Mv: És hogy álltok az orgona sípok fellelésével? Mert ugye ez az 1907-ben épített fantasztikus orgona, aztán a '60-as években ki tudja miért ezt szétbontották és széthordták az orgona sípokat, amit aztán most Farsang László szinte nyomozói tevékenységgel megpróbál összevadász az ország különböző részeiről. Batta András: Igen, ott is van egy kis team, tehát részben ugye Farsang Laci, részben pedig hát Szabó Balázs, aki kiváló organológus is. Mert ugye az orgona az külön nagy tudomány, ahhoz tényleg nem ért senki, csak az orgonisták, de még az orgonisták közül sem mindenki ért az orgona építéshez, tehát ez annyira

4/8 oldal


Monitoring

speciális dolog. Lényeg az, hogy a sípoknak a nagy része valóban megvan és megvannak azok a tervek is, hogy hogyan lehet ezt az eredeti formába visszaállítani. Mv: De van amit azért újonnan le kell gyártatni gondolom, mert mindent nem lehet... Batta András: Van, van, van, hát körülbelül azt hiszem ilyen 25%-kal körülbelül a sípoknak, tehát az... Mv: Na és az egyéb hangszerek beszerzése az most hol tart (...) folyamán, Batta András: Főleg most a nagytestűekre koncentráltunk, tehát így a zongorák, elsősorban így a zongorákat veszünk szép számmal, és hát ez megint olyan dolog, hogy egy ilyen intézmény, mint a biztos (...) akármilyen zongorát nem lehet venni. Mv: Hát az se olcsó, én azt olvastam, hogy az oktatásra szolgáló zongora is 10-15 millió forint. Egy hangverseny zongora az meg a duplája. Batta András: 20-25, igen, így van. Hát most már egy nagy Steinweg zongora, ami ugye a nagyteremben, tehát egy olyan koncertzongora, amin mondjuk egy Bogányi Gergely leül és ad egy szoló estet, hát az a 40 milliót súrolja. Ugye nem csak Steinweg létezik, ugye Fazioli is nagyon jó, meg most a Yamaha szépen följött ugye a japán cég ilyen szempontból is. Tehát mi választunk a legkülönbözőbb, de hát mindig a top minőséget természetesen. Hát ezek költségesek. Az ütőhangszeres parkunkat végre... ugye Rácz Zoltánnak, az Amadinda frontemberének, nekünk ő ugye kedves tanárunk, docensünk, ugye évek óta ezen megy a harc, hogy az ütőhangszeres, az ütősök, azok nem kellőképpen vannak ellátva hangszerekkel. Hát most az is egyébként rendkívül drága, egy marimba, egy vibrafon, egy timpani készlet, ugye üstdob készlet, tehát ezek... Mv: Rögtön kiderül, hogy nem is olyan sok ez a másfél-kétmilliárd forint. Batta András: Hát így van, nincs az a pénz, amit ne tudnánk elkölteni. Mv: Beszéljünk egy kicsit a Zeneakadémia következő hónapjairól. Ugye az október 22-i ünnepélyes megnyitó már szóba került, de hát arról is beszéltünk, hogy megkezdődött májusban a jegyértékesítés is a 2013-14-es évadra. Mondjunk azért erről valamit, mert itt igazi nagy sztárok lesznek a fellépők sorában, de folytatódik az a zenekadémiai hagyomány is, hogy a művész tanárok a növendékeikkel együtt lépnek föl, és koncerteznek. Ez régi hagyomány a Zeneakadémián. Batta András: Igen, nagyon érdekes és szép koncertek lesznek. Hát ugye maga a megnyitó, amit éppen a tévé élőben, hát kvázi élőben, ilyen csúsztatott élő műsorban fog közvetíteni, az is nagyon érdekes lesz, mert az egy zeneakadémiai show tulajdonképpen, tehát a Zeneakadémia elmúlt 138 évében történt dolgok a nagy zeneszerzőktől a nagy tradíciókon keresztül... Mv: Tehát tegyük hozzá - bocsánat - zárójelben, hogy október 22. Liszt Ferenc születésnapja, tehát még ehhez is kapcsolódik. Batta András: Születésnapján, születésnapján nyitjuk meg, hát ez is egy óriási, mert olyan nemzetközi érdeklődés van, tehát már körülbelül háromszáz külföldi vendégünk van, aki visszajelezte, hogy jön, hát itt ugye Lady Soltitól a kenti hercegen keresztül nagyon komoly visszajelzések, meg az arab világból például, hát akkor természetesen ugye nagykövetek, rektorok különböző országokból, Németországból, tehát Európából is, nagyon nagy, tehát ebből is látszik, hogy ez mennyire megindítja a külföldi közvéleményt is. És hát aztán jönnek a hangversenyek, az első nyilvános hangverseny egyébként Kocsis Zoltán vezényletével

5/8 oldal


Monitoring

fog történni, ugye Jeney Zoltán kiváló zeneszerzőnk hetvenedik születésnapját ünnepeljük, és az ő műveiből álló koncert. De hát itt lesznek nagyon érdekes ilyen kis mini fesztiválok, például Anda Géza egykori növendéke a Zeneakadémiának, ő emlékére a svájci Anda Alapítvánnyal, amit az özvegye, aki egyébként Svájc egyik leggazdagabb asszonya, ő menedzsel, vagy hát birtokol, és az ő iniciálásukra olyan művészek, akik valamikor Anda versenyen nyertek, és ezen részt fognak venni, tehát egy ilyen jellegű est lesz. Akkor a jazz-re nagyon nagy súlyt helyezünk, majd később Chick Corea is bejön a képbe. De más kiváló jazzmuzsikusok, természetesen zenekarok, a régi zene területén is. Úgyhogy egy nagyon gazdag műsor annak ellenére, hogy ugye még a koncertközpontnak a költségvetése, az nem biztosított, tehát most állunk rá erre a koncertközpontra, most növesztjük ki a Zeneakadémiának ezt a másik lábát. Kulturális lábát. Mv: De lesz egy saját rezidens zenekara is a Zeneakadémiának. Batta András: Igen. Mv: Ez miért volt fontos? Batta András: Az azért nagyon fontos, mert ugye szeretnénk, ha magát az intézményt is reprezentálná egy jó zenekar. A diákzenekar, az jó zenekar, de az mégis csak egy gyakoroló zenekar. Tehát a stúdiumnak a része. És a Concerto Budapest, az arra is nagyszerűen használható, hogy fiatalokat tömörít, tehát akár diákokat, akár már végzetteket, valamiféle inkubátor megoldásként, és hát azt a tudást, amit a Zeneakadémián meg lehet szerezni, azt viszi kifelé, és hát a Concerto Budapestnek nagyon érdekes műsorai vannak. Ők többször fognak játszani a Zeneakadémián is különböző koncerteken. Mv: Ha már a növendékek szóba kerültek, azért beszéljünk az oktatásról is, hiszen ez még nem nagyon került szóba, de hát tudjuk, hogy a Zeneakadémiának ez a koncertszervező tevékenység mellett hát azért a fő, a legfőbb, legfontosabb tevékenysége, azért mégis csak a zenészek képzése. Batta András: Igen. Mv: Nagyon sok változás történt a felsőoktatásban, új felsőoktatási törvény, keretszámok változása, különösen a művészeti egyetemek esetében azért itt volt egy komolyabb forráselvonás. Itt valamikor év elején volt is egyeztetés a művészeti egyetemek rektorai, vezetői között, talán éppen a Balog Zoltán miniszter úrnál. Batta András: Így van, így van, ott is voltam, igen. Mv: Hogyan tekintesz most a szeptemberben kezdődő tanév elé? Batta András: Hát, az egyetemi létünk az mindig is bizonyos veszélyeknek volt kitéve, tehát a támogatás, ahogy az egyetemi szférában általában, itt is csökkent, tehát ezzel szembe kell nézni. Egyébként ebből a szempontból is nagyon fontosnak tartom, hogy a kulturális oldal megerősödjön, hiszen az az egyetemet minden szempontból erősíteni tudja. Tehát nagy önuralommal kell számolnunk. A jövő az ezen a téren az, hogy ugye, a legtehetségesebb magyar növendékek mellett egyre több külföldi hallgatót fölvenni, akik persze megütnek egy bizonyos mércét, és akik képesek a... Mv: Tandíjat fizetni. Batta András: ...tandíjat kifzetni. Ami hát ugye elsősorban az Európán kívüliekre vonatkozik. Én azt gondolom, hogy egy nagyon jól átgondolt programja van a Zeneakadémiának, az oktatási programja, nagyon érdekes, hogy ugye ez a bizonyos bolognai-szisztéma, tehát a bachelor-master, ugye kétlépcsős szisztéma

6/8 oldal


Monitoring

mellé most bejön egy osztatlan képzésben a tanárképzés. Ugye mi képezünk alsófokra, alsó zeneiskolai fokra is tanárok és középfokra is tanárokat, sőt, a művészeink, tehát akik most művész diplomát kapnak, ők is szeretnek elvégezni egy tanári tanfolyamot, mert azért az hozzá tartozik a pályájukhoz, nagyon sokan tanítanak is és koncerteznek is. Ezt is gyönyörűszépen kidolgozták, és hát itt azért hadd említsem meg az én utódomat (mert hát most már gyakorlatilag így beszélhetek róla), aki eddig a rektorhelyettes volt, és éppen az oktatásért felelős Vigh Andrea hárfaművészt, professzor asszonyt, akinek hát elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy ez az oktatásnak a struktúrája, a törvényeknek való megfelelés, és ebben a körben (...) ez egy nagyon sajátos jogi és szokásjogi kör, amiben az egyetemek mozognak, hogy ebben valahogy egy művészeti egyetemnek az arcát megtalálni. Ez nem egy olyan egyszerű dolog. Mert hiszen ugyanabban a kalapban vagyunk, ahol a szegedi egyetem és a (...) egyetem. Mv: De nincs esély arra, hogy mondjuk a művészeti egyetemek, vagy akár kifejezetten mondjuk a Zeneakadémia vonatkozásában egy sajátos képzési finanszírozási szerkezet legyen? Hiszen ez egy nagyon sajátos feltételrendszer mellett zajló képzés. Hát, itt van olyan, hogy egy tanár foglalkozik egy növendékkel, sőt... Mv: ...még ugye van akár egy hangszeres kísérő is mellette, tehát... Batta András: Így van, így van. Mv: ... egyrészt egy nagyon drága oktatás, és egy nagyon személyes, nagyon individuális műhelymunka tulajdonképpen. Batta András: Abszolút így van. Batta András: Így van, műhely, pontosan erről van szó. Na most, ez nekem egy rég, a kezdet kezdetétől egy álmom és vágyam, hogy ez bekövetkezzen. Ugye itt azért nehéz falakat áttörni, tehát már az önmagában egy - hát, most már azt kell mondanom, hogy egy jó mondjuk - két évnek a megfeszített munkája, hogy végre módosíthassuk majd az alapító okiratunkat, hogy a Zeneakadémia, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nevébe bekerüljön az, hogy koncertközpont is, tehát a kulturális tevékenységet is demonstráljuk, merthogy még, amikor megjelenik egy ilyen új állatfajta (elnézést a kifejezésért), a bürokrácia nem nagyon tud ezzel mit kezdeni. Tehát megvannak a skatulyák, és a skatulyákból kilépni vagy esetleg az egyik lábat, az egyik skatulyában hagyni, a másik lábat a másikba tenni, ez rendkívül energiaigényes, és nagyon nehéz ezeket a lépéseket megtenni. De most meg fogjuk tenni, meg tudjuk tenni ezt a lépést, ez már óriási dolog. A következő fázis az kellene, hogy legyen, hogy akkor most igen, keletkezett tulajdonképpen egy új intézmény, amely egyetem, egyetemi rangú abszolút, hiszen Magyarország egyik legértékesebb egyeteméről, zenei egyetemről van szó, amelyet a nagy egyetemekhez nyugodtan hírnévben és minőségben lehet hasonlítani. De hát azért mégis egy kicsit más, mint egy Műegyetem vagy egy ELTE. Ez nehéz, ez nekem egy hosszúhosszú, tehát a tízéves rektorságomnak az egyik nagy tanulsága volt, hogy ez egy rögös út, amíg végig kell menni. Mv: Batta András kormánybiztos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora volt a vendégünk az elmúlt órában itt az Arénában. Köszönöm a beszélgetést. Batta András: Köszönöm szépen.

7/8 oldal


Monitoring

8/8 oldal


Monitoring INFORÁDIÓ - ARÉNA :35:47 (00:23:46)

Recommend Documents