Monetáris politikai fordulat a fejlett piacokon, dinamikus növekedés a magyar gazdaságban

Makrogazdasági elemzés 2014. július

Monetáris politikai fordulat a fejlett piacokon, dinamikus növekedés a magyar gazdaságban

A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése

Szerkesztette: Gém Erzsébet, vezető közgazdász

Készítette: Mikesy Álmos Szabó Zsolt

© MFB Zrt. Budapest, 2014. július Az elemzés lezárásának időpontja: 2014. július 1.

Vezetői összefoglaló 2014 első felében a növekedés súlypontja egyre inkább áttevő-

lévő amerikai mennyiségi szűkítés hatását ellensúlyozni fogja,

dött a fejlett régiókba, s eközben lassult a világgazdaság növe-

így a nemzetközi pénzügyi piacok likviditás-bősége várhatóan

kedése: a fejlett országok bővülése csak részben tudta ellen-

fennmarad, s az euró további gyengülésére lehet számítani.

súlyozni a strukturális problémákkal küzdő feltörekvő országok növekedési ütemének stagnálását. Ez tükröződik mind a világkereskedelem bővülési ütemének visszaesésében, mind a kilátások romlásában (a Világbank legfrissebb prognózisában 3,2ről 2,8%-ra rontotta a világgazdaság idei várható növekedését). Az optimista évkezdetet a fejlett országokban némileg borúsabb tavasz követte. Az Egyesült Államokban a rossz időjárás miatt jelentősen visszaesett az első negyedév gazdasági teljesítménye, s emiatt - bár a tavaszi hónapokban a foglalkoztatás dinamikusan erősödött, s a kilátások a fundamentumok alapján továbbra is inkább kedvezőek - az ország éves növekedésére vonatkozó várakozások romlottak (a Világbank júniusi előrejelzésében 2,8%ról 2,1%-ra mérsékelte az amerikai gazdaság 2014. évi növekedéséről szóló prognózisát). Az eurózónában ugyanakkor a szerény – éves szinten 0,9%-os – első negyedévi növekedés a kedvezőtlenre fordult külső konjunktúra, az exportot akadályozó erős euró, a vállalati hitelek tartós visszaesése és a tagországok továbbra is erősen eltérő növekedési potenciálja miatt a várakozások szerint nem nagyon fog gyorsulni. A deflációtól, a túlértékelt eurótól valamint a gyengülő növekedési kilátásoktól tartó Európai Központi Bank – miközben az eurózónára vonatkozó 1,2%-os korábbi éves növekedési prognózisát 1%-ra mérsékelte – ezért döntött júniusban a további jegybanki alapkamat-csökkentésről (0,15%-ra), egyúttal a jegybanki betét kamatának negatívra (-0,1%-ra) változtatásáról, valamint 1000 milliárd eurós, vállalatoknak szánt refinanszírozási forrás idén őszre tervezett megnyitásáról. Bár a Fed az amerikai gazdaság élénkülését tapasztalva 2014. januárban elkezdte a 2012 őszén indított harmadik eszközvásárlási programjának (QE3) havi 10 milliárd dollárral történő szűkítését, a nemzetközi pénzügyi piacokon ez csupán átmeneti hangulatromlást okozott: februárban a főbb részvénypiacok visszaestek, az amerikai és német állampapírhozamok a tavasz folyamán mintegy 50 bázispontot zuhantak, a feltörekvő országok eszközei iránti kereslet visszaesett, devizáik árfolyama gyengült, emiatt Indiában, Brazíliában és Törökországban jegybanki alapkamat-emelésre is sor került. A pénz- és tőkepiacok alapvetően bőséges likviditása azonban hamarosan visszahozta a befektetők kockázatvállalási kedvét, így a második negyedévben újra lendületes növekedésnek indultak a részvényindexek, és a feltörekvő országok pénz- és tőkepiacára is visszatért a tőke. Mindezen közben a dollár-euró árfolyam viszonylag stabil maradt, 1,35 és 1,40 USD/EUR között mozgott, az euró mintegy 1,0%-os leértékelődésével az egész félév alatt. A bejelentett európai monetáris lazítás a folyamatban 2

A pénzügyi rendszer bőséges likviditása valamint a csökkenő hozam- és kamatkörnyezet ellenére a fejlett országokban a magánszektor hitelezésének tartós javulása még mindig várat magára, ami a növekedési kilátások törékenységére utal. Az USA-ban a vállalati és fogyasztási hitelezés három éve tartó bővülése 2014-ben is folytatódik, az ingatlanhitelek állománya azonban 2009 vége óta stagnál. Az eurózónában rosszabb a helyzet, ott a vállalati és fogyasztási hitelek három éve masszívan csökkennek, míg az ingatlanhitelek az USA-hoz hasonlóan stagnálnak. A kereskedelmi banki hitelek kamatszintje mindkét országban ill. országcsoportban tartósan süllyed, ez év tavaszán 3 és 4% között mozgott. A magánszektor hitelezésének tartós csökkenése tűnik a magyar növekedés érzékeny pontjának is. A magyar gazdaság 2013 közepe óta tartós növekedésnek indult, s 2014 első negyedévében a vártnál lényegesen gyorsabban, és európai összehasonlításban is kimagasló mértékben, 3,5%-kal bővült éves szinten. A növekedési fordulatnak köszönhetően a hazai GDP elérte a 2008. negyedik negyedévi szintet, s a magyar gazdaság 2005 után elakadt felzárkózása az Európai Unió átlagához a múlt év elején újraindult: az egyre dinamikusabb bővülési ütemnek köszönhetően Magyarország növekedési többlete az EU-28-hoz viszonyítva 1,6-1,9 százalékpont között alakult az előző negyedévekben. A növekedés szerkezete ráadásul mind a GDP termelési, mind a felhasználási oldalán igen kiegyensúlyozott. A belső kereslet régóta várt élénkülése, s különösen a jelentős importigényt támasztó beruházások bővülése következtében az import éves növekedési üteme némileg meghaladta az exportét, ennek eredményeként a nettó export növekedési hatása mérséklődött. Legnagyobb növekedési szerepe a beruházásoknak volt: az EU-s forrásokból megvalósuló közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, valamint az éledező feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2014. első negyedévében 13,3%-kal nőtt éves szinten. A javuló munkaerőpiaci helyzet (a bővülő foglalkoztatás és a 8%-ra visszaeső munkanélküliségi ráta), a gyorsuló bérkiáramlás, a több évtizedes mélypontra süllyedt infláció eredményeként a háztartások fogyasztási kiadásai 1,5%-kal bővültek az első negyedévben, s nőttek a kormányzat által nyújtott transzferek is. A GDP termelési oldalán az agrárium kivételével minden szektor pozitívan járult hozzá a növekedéshez január és március között: az ipar 6,7, azon belül az élénkülő európai kereslet miatt a feldolgozóipar 9,6, az EU-forrásokból megvalósuló infrastrukturális Makrogazdasági elemzés 2014. július

beruházásoknak köszönhetően az építőipar 25,2, míg a szol-

15, majd márciustól 10 bázispontos havi ütemben június végé-

gáltató szektor az élénkülő belső kereslet eredményeképpen

re 2,30%-ra vágta vissza, s további kamatvágásokra is sor ke-

1,5%-kal nőtt (év/év). Bár az év második felében a növekedés

rülhet az év második felében, amennyiben a nemzetközi pénz-

üteme részben a bázishatás, részben az EU-s források kifutá-

ügyi környezet támogató marad. A forint árfolyama a nem-

sa következtében lassulhat, az első negyedévek vártnál maga-

zetközi kockázatvállalási hangulatnak megfelelően alakult: a

sabb növekedési dinamikája miatt a 2014-es GDP prognózist a

„tapering” elindításakor jelentősen gyengült, majd a tavasz fo-

piaci szereplők és az elemzők is fokozatosan felfelé javították.

lyamán visszaerősödött. Júniusi gyengülését a devizahitelek

A kedvező növekedési, munkaerőpiaci és alacsony inflációs adatok mellett tovább javultak az egyensúlyi folyamatok is. A fizetési mérleg statisztikák szerint 2014. első negyedévében a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége a GDP 7,6%-ára emelkedett, részben az áruk és szolgáltatások együt-

kormányzati rendezése körüli bizonytalanság okozta, így fél év alatt összesen 3,6%-kal értékelődött le. Bár a gazdaság fundamentumainak kedvező alakulása indokolná, a tovább csökkenő kamatpálya és a devizahitelek megoldása várhatóan nem engedi a forint árfolyam számottevő erősödését ez év végéig.

tes egyenlegének növekedése, részben az EU-s transzferek to-

A kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetben a stabil ma-

vábbra is intenzív beáramlása miatt. Bár a pénzügyi számlák

gyar gazdasági fundamentumok mellett a 70 bázispontos jegy-

adatai alapján a nem pénzügyi vállalatok nettó megtakarítói

banki alapkamatcsökkentéshez közel azonos mértékben, 60-80

pozíciója már második negyedéve csökken, ami a hitelfelvé-

bázisponttal mérséklődtek a diszkont kincstárjegy-hozamok,

teli és beruházási kedv némi erősödését jelzi, maga a vállalati

jóval nagyobb mértékben, 120-130 bázisponttal estek az 5 és

megtakarítói pozíció tartós fennállása azt mutatja, hogy a ma-

10 éves államkötvények hozamai, míg közel 50 bázisponttal

gyar vállalatok továbbra is kivárnak a fejlesztésekkel és a hitel-

lettek alacsonyabbak a forintban nyújtott vállalati, s 60 bázis-

felvétellel. A háztartások finanszírozási képessége tovább nőtt,

ponttal a lakáscélú hitelkamatok. Az 5% alá csökkenő magyar

míg az államháztartás finanszírozási igénye a 2014. első ne-

vállalati hitelkamatok már nemzetközi és regionális összeha-

gyedévével záruló egy évben a GDP 2,7%-át érte el. Bár az

sonlításban is jelentősen versenyképesebbek, mint egy évvel

első öt havi költségvetési hiány 682 milliárd Ft, az egész évre

korábban, s a kamatesésben szerepe volt a 2,5%-os maxima-

tervezett 69%-a lett, a bevételek és kiadások éves lefutása,

lizált kamatú MNB Növekedési Hitel Programnak is. A magyar

valamint a kormány határozottsága, hogy nem engedi a hi-

vállalati hitelezésre is igaz ugyanakkor, ami az eurózónára: a

ánycél fölé emelkedni a deficitet, várhatóan elérhetővé teszi a

csökkenő kamatkörnyezet ellenére tartósan esik a vállalati hi-

2,9%-os GDP-arányos év végi előirányzatot.

telállomány, még 2014 első öt hónapjában is 57 milliárd Ft-tal

Az infláció lelassulása, a támogató külső pénz- és tőkepiaci környezet (élénk globális kockázatvállalási kedv) és az ennek nyomán süllyedő kockázati prémium valamint erősödő befektetői kereslet a hazai pénzügyi eszközök iránt együttesen kedvező feltételeket biztosítottak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára a 2012 nyarán kezdett monetáris lazítás folytatásához 2014 első felében is. A Monetáris Tanács a jegybanki alap-

több hitelt törlesztettek a magyar vállalatok, mint amennyit felvettek. Ez a jelenség a gazdasági növekedés törékeny voltára utal, a tartós és fenntartható gazdasági növekedéshez ugyanis elengedhetetlen a vállalati hitelezés dinamikus bővülése. Ezt a jegybankok vállalati hitelezést támogató programjai elősegíthetik – ahogy Magyarországon is az NHP –, hosszútávon azonban nem tudják helyettesíteni.

kamatot az év eleji történelmi mélypontot jelentő 3,00%-ról

3


Világgazdasági konjunktúra Egyre inkább a fejlett országok töltik be a világgazdasági növekedés motorjának szerepét A német Ifo intézet 2014. második negyedéves felmérése szerint valamelyest mérséklődött az optimizmus a világgazdaság következő 6 hónapos alakulásával kapcsolatban, míg a jelenlegi helyzet megítélése nem változott. A globális konjunktúra fékeződése nyomot hagy a világexport alakulásán is, amely lendületet vesztett az idei első negyedévben (1-2. ábra). A nemzetközi kereskedelem kilátása szempontjából kedvezőtlen jel, hogy a hajószállítási költségeket jelző Baltic Dry Index az év eleje óta csökken, s közel egy év után ismét 1000 pont alá süllyedt, ami a felesleges, ill. kihasználatlan kapacitásokra utal (3. ábra). A növekedési súlypont egyre inkább áttevődött a fejlett régiókba az elmúlt 12 hónap során, s bár ez várhatóan az idei év egészében kitart, csak részben tudja ellensúlyozni a strukturális problémákkal küzdő feltörekvő országok lassulását. A Világbank ennek megfelelően legfrissebb prognózisában 3,2-ről 2,8%-ra rontotta a világgazdaság idei várható növekedését, számításuk szerint a fejlett gazdaságok a korábbinál nagyobb (kb. 50%-os) mértékben járulhatnak hozzá a növekedési ütemhez a következő években. Az eurózónában az idei év elején folytatódott a 2013 végén megindult recesszióból való kilábalás, az amerikai gazdaság bár az idei első negyedévben a kedvezőtlen téli időjárás miatt átmenetileg megtorpant, a tavalyinál gyorsabb ütemben bővülhet az idén, míg a japán GDP-bővülése január és március között 3,0%-os szintre ugrott (év/év). A feltörekvő országok ugyanakkor egyre súlyosabb problémákkal küzdenek: Kínában komoly nehézségeket okoz a rövid- és hosszú távú gazdaságpolitikai célok összehangolása, Brazíliában a magas reálkamatszint és az aszály, Indiában a bizonytalan üzleti kilátások, Oroszországban pedig az ukrán konfliktus kiéleződése fékezte a gazdaság növekedését (4-6. ábra). 2. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év)

1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex

2014

2013

* OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság

OECD konjunktúra index (bal t.) Világexport** (jobb t.)

Jelenlegi helyzet megítélése

2012

1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013. III 2014.I Várakozások a következő 6 hónapra

-25% 2011

2000

20

20

-20%

Forrás: CPB, OECD, MFB

95

Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB

-15%

** 3 hónapos gördülő átlag

96

2010

40

-10%

97

2009

40

-5%

98

2008

60

0%

99

2007

60

5%

100

2006

80

80

10%

101

2005

100

2004

100

15%

102

2003

120

20%

103

2002

120

104

2001

140

140

A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2000-2010, jobb t.)

3. ábra: A Baltic Dry Index és az MSCI világpiaci tőzsdeindex alakulása

4. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (2013. június = 100%) 1 300

115%

115%

2 000

1 200

110%

110%

1 500

1 100

105%

105%

1 000

1 000

100%

100%

2 500 Forrás: Reuters, MFB

Eurózóna

Kína

USA

95%

2014.06

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

MSCI World Index (jobb t.)

2013.07

2014.06

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

Forrás: Reuters, MFB

95% 2013.06

Baltic Dry Index* (bal t.)

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

2013.05

2013.04

2013.03

2013.02

900 2013.01

500

Németország

* nyersanyagszállító teherhajók szállítási árait összegzi, ami jó indikátora a nemzetközi kereskedelem várható alakulásának

*Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index

5. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év)

6. ábra: A GDP-növekedés alakulása a BRIC* országokban (év/év)

6%

6%

15%

15%

4%

4%

10%

10%

2%

2%

0%

0%

-2% -4% -6%

-6%

Japán

Eurózóna

Németország

-2%

0%

0%

-4%

-5%

-5%


-10%

-10%

4

Oroszország

India

2014.I

2013. III

2013.I

2012.III

2012.I

2011.III

2011.I

2010.III

-15% 2010.I

2009.I

2009.III

2008.III

2008.I

2006.I

Brazília

USA

2007.III

-15%

-10%

*Brazília, Oroszország, India, Kína

2007.I

-8%

2014.I

2013. III

2013.I

2012.III

2011.III

2011.I

2010.III

2010.I

2009.III

2009.I

2008.III

2008.I

2007.III

2007.I

2006.III

2006.I

-10%

2012.I


5%

2006.III

-8%

5%

Kína


Infláció a világgazdaságban Egyedi sokkok hatására vezethető vissza néhány nyersanyag világpiaci árának emelkedése A CRB nyersanyagpiaci-árindex idei első félévben tapasztalt emelkedése elsősorban az élelmiszerek drágulásának volt betudható (1. ábra). Az agrárcikkek világpiaci áremelkedését az USA-ban, ill. Brazíliában tapasztalható aszály, valamint az orosz-ukrán konfliktus is táplálta, ugyanis keleti szomszédunk a világ harmadik legnagyobb kukorica és hetedik legnagyobb gabona exportőre (2. ábra). A lassuló világgazdasági növekedés, ill. a csökkenő kínai kereslet következtében csökkent, vagy stagnált a fémek többségének ára. A nikkel 30%-os drágulását elsősorban a fel nem dolgozott ércek kivitelére vonatkozó év elején bevezetett indonéz tilalom okozta. A kőolaj árának június közepén induló emelkedése az iraki feszültség eszkalálódására vezethető vissza. A fogyasztói árak 1,7%-kal emelkedtek átlagosan az év első öt hónapjában az Egyesült Államokban, s bár az inflációs ráta április után májusban is meghaladta a 2,0%-ot, a várakozások alapján ez nem lesz tartós (3. ábra). Japánban a fogyasztói árindex folyamatos nőtt az idei első félévben (májusban már 3,4%-os volt a drágulás átlagos értéke), Kínában továbbra is alacsony az inflációs nyomás, Oroszországban gyorsult, Indiában viszont lassult a pénzromlás üteme (4. ábra). Az eurózónában erősödtek a deflációs félelmek az idei első félévben miután több tagállamban is folyamatosan csökkentek a fogyasztói árak éves szinten. A pénzromlás visszafogott üteme az euróövezetben egyszerre vezethető vissza a mérséklődő energiaárakra, az élelmiszerárak stagnálására, az alacsony gazdasági aktivitásra és a periféria országainak belső kiigazítására (5. ábra). Németországban az év első öt hónapjában 1,0%-os volt a drágulás átlagos mértéke, az inflációs ráta idén tavasszal négy éves mélypontra süllyedt a csökkenő energiaáraknak, ill. az enyhe tél miatt mérsékelt élelmiszerár-emelkedésnek köszönhetően (6. ábra). 2. ábra: Nyersanyagárak egy éves változása a S&P GSCI spot árindexek alapján (2013. 12. 31. = 100%)

1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása

90 85 2014.06

CRB élelmiszer-árindex (bal t.)


Brent-típusú kőolaj (jobb t.)

3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex, a maginfláció alakulása és a személyi fogyasztási árindex alakulása 6%

6%

5%

5%

4%

4%

3%

3%

2%

2%

1%

1%

0%

0%

-1%

-1%

12,5%

12,5%

10,0%

10,0%

7,5%

7,5%

5,0%

5,0%

2,5%

2,5%

-2%

0,0%

-3%

-2,5%

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

90% 100% 110% 120% 130% 140%

4. ábra: Fogyasztói árak alakulása a BRIC országokban és Japánban

0,0% Forrás: Reuters, MFB

2012.01

Maginfláció (év/év) Személyi fogyasztási árindex

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01


2005.01

-3%

2005.07

-2%

80%

Fogyasztói árindex (év/év)

Brazília

Oroszország

Japán

-2,5%

2014.04

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

2013.05

2013.04

2013.03

2013.02

2013.01

CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)

2014.01


350

2013.10

95

375

2013.07

100

400

2013.04

105

425

2013.01

110

450

2012.10

475

Nikkel Állati termékek Arany Cukor Ezüst Platina Cink Alumínium S&P GSCI nyersanyagár-index Energia Ipari fémek Brent-típusú nyersolaj Kukorica Gabona Ólom Réz Szója

2012.07

115

2012.04

120

500

$/hordó

525

India

Kína

6. ábra: Fogyasztói árak alakulása Németországban

5. ábra: Az inflációs ráta alakulása* az eurózónában 25%

Ausztria Finnország Luxemburg Málta Észtország Németország Belgium Franciaország Szlovénia Eurózóna Lettország Olaszország Hollandia Írország Spanyolország Szlovákia Portugália Ciprus Görögország

20%

* harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)

5% 4%

15%

3%

10%

2%

5%

1%

0%

0%

-5%

-1%

-10%

-2%

Forrás: Eurostat, MFB

-3%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

-15%

Forrás: Eurostat, -2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0% 0,5% 1,0% 1,5% 2,0% MFB * 2014. január és május közötti havi 12 hónapos inflációs ráták számtani átlaga

12 havi ráta* (jobb t.)

5

Élelmiszerárak (bal t.)

Energiaárak (bal t.)


Egyesült Államok Az élénkülő lakossági fogyasztás is támogatja az idén várhatóan gyorsuló amerikai növekedést Lassulással kezdte 2014-es esztendőt az amerikai gazdaság: a GDP az előző negyedévhez képest 0,3%-kal zsugorodott, míg éves szinten 0,5%-os volt a bővülés üteme (1. ábra). Ez egyértelműen a kedvezőtlen téli időjárásra vezethető vissza, az idei évi kilátások a fundamentumok alapján továbbra is kedvezőek, a növekedés üteme várhatóan meghaladja majd a 2013-as szintet (1,9%). Ezt az is segítheti, hogy a korábbi évekkel ellentétben sem adóemelés, sem költségvetési megszorítás nem várható az idén. A feldolgozóipari kilátások év eleji bezuhanása szintén egyértelműen a ritkán tapasztalható hidegre és jelentős mennyiségű hóra volt visszavezethető. Az időjárási körülmények enyhülésével (márciustól) ugrásszerűen javultak a szektor szereplőinek kilátásai (2. ábra). A Fed által kiemelt figyelemmel kísért munkaerőpiaci folyamatok további javulást mutattak 2014 első öt hónapjában: a munkanélküliségi ráta májusra 6,3%-ra süllyedt az állami szférában történt elbocsátások ellenére, köszönhetően annak, hogy a magánszektorban alkalmazottak száma (116,5 millió fő) már több mint 500 ezer fővel meghaladja a válság előtti (2007. decemberi szintet) (3. ábra). A lakossági mérlegkiigazítás (hitelek törlesztése) a végéhez közeledik a tengerentúlon. A gépjárművásárlások havi szinten március után áprilisban és májusban is meghaladták a 16 millió darabot, amire utoljára 2007 utolsó hónapjában volt példa (4. ábra). Az ingatlanpiac éledezését jelzi, hogy a lakásárindex már elérte a 2008. áprilisi szintet, az ingtalanhitelállomány azonban egyelőre még stagnál. A lakossági fogyasztás élénkülését támogatja, hogy a háztartások rövid lejáratú hiteleinek állománya folyamatosan és dinamikusan bővül (4-6. ábra). 2. ábra: A feldolgozóipari ISM-index* alakulása az Egyesült Államokban

1. ábra: GDP-növekedés* az Egyesült Államokban 2%

4%

70

70

1%

2%

60

60

0%

0%

50

50

-1%

-2%

40

40

-2%

-4%

20

* szezonálisan kiigazított adatok

-6% 2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

-3%

Negyedév/negyedév (bal t.)

30 Forrás: St. Louis Fed, MFB * szezonálisan kiigazított adatok

ISM-index (Termelés) ISM-index (Új megrendelések)

Év/év (jobb t.)

3. ábra: A foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása az USA-ban

ISM-index (Összesített)

4. ábra: Gépjármű értékesítés alakulása az USA-ban 20,0

45%

10%

17,5

30%

0

9%

15,0

15%

-200

8%

12,5

0%

-400

7%

10,0

-15%

-600

6% 5%

5,0

4% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

Gépjármű értékesítés (bal t.)

5. ábra: Az ingatlanhitel-állomány és a lakásárak alakulása* az USA-ban

Forrás: St. Louis Fed, MFB

11 000

120%

Teljes hitelállomány (bal t.)

6

2014.I

2500 2006.I

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 Ingatlanhitel-állomány változása (előző év = 100%, bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Case-Shiller index (2000 = 100%, jobb t.)

milliárd $

2750

10 000 2013.I

90%

135%

2013.III


3000

2012.I

95%

12 000

2012.III

150%

3250

2011.I

100%

13 000

2011.III

165%

3500

2010.I

105%

14 000

2010.III

180%

2009.I

195%

110%

3750

2009.III

115%

15 000

2006.III

210%

6. ábra: Lakossági hitelállomány alakulása az USA-ban

milliárd $

120%

-45%

Gépjármű értékesítés változása (év/év, jobb t.)

Foglalkoztatás változása a magán szektorban (hónap/hónap, bal t.) Forrás: St. Louis Fed, MFB Munkanélküliségi ráta (jobb t.)

2008.I

-1 000

-30%


2008.III

QE3 kezdete

2007.I

QE2 kezdete

7,5

2007.III

-800

QE1 kezdete

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

200

millió db

11%

400

ezer fő

20

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04


30

Rövid lejáratú hitelállomány (jobb t.)


Kína A kínai gazdaság új pályára való átállítása rövidtávon növekedési áldozatokkal járhat A tavalyi 7,7% után 2014. első negyedévben 7,4%-ra (év/év) lassult a távol-keleti ország GDP-jének bővülése. A konjunkturális kilátások mérséklődésének piac általi beárazását jelzi többek között a kínai részvénypiac 2013 vége óta megfigyelt alulteljesítése a fejlett börzékhez képest (2. ábra). A Világbank az idén a távol-keleti ország GDP-jének 7,6%-os bővülésével számol. A bruttó hazai termék éves szintű alakulását az elmúlt időszakban egyfajta gyorsulás-megtorpanás váltakozása jellemezte, ami a rövid-, ill. hosszú távú gazdaságpolitikai célok nehézkes összeegyeztethetőségére utalhat. A hitelek teljesítőképessége és a foglalkoztatás fenntartása, valamint a belső (szociális) feszültségek megelőzése érdekében fontos a drasztikus visszaesés (hardlending) elkerülése, ami leginkább állami impulzusokkal (infrastrukturális projektek finanszírozása) érhető el. Ugyanakkor a hos�szabb távon fenntartható növekedés érdekében folytatni kell a gazdaság új pályára állítását, ahol a növekedésben betöltött kiemelt szerepet a primer szektortól, ill. a tőke intenzív beruházásoktól a lakossági fogyasztás, ill. a szolgáltatások veszik át. Az export március óta az élénkülés jeleit mutatja, elsősorban a fejlett piacok irányában bővül a kivitel. A beszerzési menedzserindexek alakulása azonban továbbra sem jelzi a kínai gazdaság dinamizálódásának jeleit (3-4. ábra). A bevezetett szigorító intézkedések hatására a hitelkiáramlás üteme lassult Kínában, ugyanakkor a kölcsönök magas állománya, ill. az árnyékbankrendszer jelentős részesedése (kb. 25%) továbbra is komoly kockázatokat hordoz magában. A hitelpiac hűtésének hatása már látszódik az ingatlanárak alakulásában (5. ábra). Hosszú távon komoly strukturális problémát jelent, s fékezheti a kínai növekedést a betöltetlen álláshelyek egyre magasabb aránya (6. ábra). 2. ábra: A kínai Shanghai Composite és az amerikai S&P 500 tőzsdeindexek alakulása (2013. 06. 28. = 100%)

1. ábra: Gazdasági növekedés és üzleti környezet Kínában 160

16%

Forrás: National Bureau of Statistics of China (NBSC), MFB

150

125%

125% S&P 500

14%

Shanghai Composite

120%

120%

140

12%

130

10%

115%

115%

120

8%

110%

110%

110

6%

100

4%

105%

105%

100%

100%

2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I


95%

3. ábra: A kínai export alakulása (év/év, 3 hónapos gördülő átlag)

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

95% 2013.06

Üzleti klíma (Business Climate Index) (bal t.) GDP (év/év, jobb t.) GDP-növekedés: 2000 - 2012 átlag (év/év, jobb t.)

4. ábra: Beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulása Kínában

50%

50%

60

60

40%

40%

55

55

30%

30%

50

50

20%

20%

10%

10%

45

45

0%

0%

-10% USA

-20%

30

-30%

25

Forrás: NBSC, MFB

6. ábra: Betötletlen álláshelyek 8 000 7 000

2014.I

2013.III

2013.I

2012.I

2012.III

-2%

Tercier szektor (bal t.) Szekunder szektor (bal t.) *ha a ráta értéke nagyobb 1-nél, akkor a betöltetlen álláshelyek száma Primer szektor (bal t.) az álláskeresők számát Betöltetlen álláshelyek / álláskeresők* (jobbmeghaladja t.)

2014.04

2014.01

2013.10

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2013.07

Forrás: NBSC, MFB

0,8 2011.III

0%

0,9

0 2011.I

0,0%

0,9

1 000 2010.III

2%

1,0

2 000

2010.I

0,3%

1,0

3 000

2009.I

4%

1,1

4 000

2009.III

0,6%

1,1

5 000

2006.I

6%

0,9%

1,2

6 000

2008.III

Év/év (jobb t.)

ezer fő

8%

1,2

Forrás: NBSC, MFB

2007.I

Hónap/hónap (bal t.)

2006.III

10%

1,5%

-0,3%

30 25

5. ábra: Lakásárak alakulása Kínában

1,2%

35

PMI - Új exportmegrendelések

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

Eurózóna

35

2008.I

Világ


-10%

40 PMI - Feldolgozóipar

2007.III

-20% -30%

40

7


Eurózóna Az eurózóna kilábalása elindult a tavalyi évben, azonban a folyamat várhatóan lassú lesz A 2014. január és március közötti időszak már a negyedik olyan egymást követő három hónap volt, amikor negyedéves alapon bővült az eurózóna gazdasága, míg az éves szintű növekedés (0,9%) tovább gyorsult tavaly év végéhez képest. A felhasználási oldalon a beruházások bizonyultak a legerősebb hajtóerőnek (+1,9%), míg a fogyasztási kiadások 0,3%-kal bővültek (év/év). Szintén segítette a növekedést, hogy a szokatlanul kedvező téli időjárás miatt az építőiparban több projektet hamarabb el tudtak indítani az idén. A kilátások azonban romlottak az év eleje óta, az Európai Központi Bank (ECB) a korábbi 1,2 helyett már csak 1,0%-os növekedéssel kalkulál az idén. Ennek hátterében egyrészt a világgazdasági konjunktúra vártnál kedvezőtlenebb alakulása, másrészt a kontinens exportját fékező erős euró (3. ábra), s végül a tagállamok teljesítménye között ismét éledező különbségek (4. ábra) állnak. A periférikus országok kilátásai a hosszú kiigazítási periódust követően lassan javulnak, a problémát egyre inkább azok a nagy tagországok jelentik (pl. Franciaország, Olaszország), amelyek nem voltak hajlandóak komolyabb reformokat végrehajtani. Az euróövezet gazdasági szereplőinek kilátásai összességében azonban kedvezőek, az ESI bizalmi index jelenleg már meghaladja a hosszú távú átlagot (5. ábra). Az optimizmust több tényező táplálhatja: az ECB a 2014. júniusi kamatcsökkentés mellett verbális intervenciókkal is igyekszik az eurót gyengíteni, a költségvetési kiadások visszavágása és a fájdalmasabb reformok az országok többségében véget értek, idén nem várhatóak további komolyabb kiigazítások. Lefelé mutató kockázatokat jelent ugyanakkor továbbra is a magas, tartósan 11,5% felett ragadt munkanélküliség, valamint a hitelállomány szakadatlan zsugorodása (6. ábra). A probléma enyhítésére az ECB június 5-i ülésén a hitelezést ösztönző eszközök bevezetéséről döntött. 2. ábra: A belső kereslet komponenseinek GDP-növekedéshez való hozzájárulása az eurózónában

1. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában 4%

4

4%

1%

2%

2

2%

0%

0%

0

0%

-1%

-2%

-2

-2%

százalékpont

2%

-4

-4%

-6

3. ábra: Reál és nominális effektív euróárfolyam alakulása (1999. I. negyedév = 100%) 1,5%

105%

105%

2013.IV 0,4%

0,5%

100%

0,4% 0,3%

-1,0%

0,2% 0,0%

100

Spanyolország

Franciaország

2014.I

2014.01

2013.07

2013.01

7% 2012.07

2009.01

2008.07

60

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2005

2004

2003

2002

2006

Forrás: Európai Bizottság, MFB

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

8% * szezonálisan kiigazított adatok

2008.01

70

2008 - 2009-es átlag

1994

95% 90%

Hosszú távú átlag (1985 - 2010) ESI bizalmi index

9%

2012.01

80

10%

100%

2011.07

80

105%

2011.01

90

11%

2010.07

90

12%

110%

2010.01

100

13% Forrás: ECB, MFB

115%

110

1993


120%

2009.07

110

1992

Belgium

Németország 120

1991


6. ábra: A hitelezés és munkanélküliség alakulása* az eurózónában

120

60

-0,1%

Nominál effektív árfolyam

5. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában

70

0,1%

-1,5%

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01

90%

Reál effektív árfolyam

2013.III

0,4% 0,2%

-0,5%

95%

90%

2013.I

1,0%

0,0%

Forrás: ECB, MFB

2012.III

2014.I

1,0%

Hollandia

110%

Olaszország

110%

-1,4%

115%

95%

2012.I

Háztartási fogyasztás (bal t.) Nettó export (bal t.)

4. ábra: GDP-növekedés* néhány eurózóna tagállamban

felértékelődés

100%

2011.III

2011.I

2010.III

2010.I

2009.III

2009.I

2008.III

Beruházás (bal t.) Kormányzati fogyasztás (bal t.)

Év/év (jobb t.)

115%

2008.I

2005.I 2005.II 2005.III 2005.IV 2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I Negyedév/negyedév (bal t.)

-6% 2007.I

-6%

-3%

-4% Forrás: Eurostat, MFB


0,8%


2007.III

-2%

Vállalati hitelállomány (2008. január = 100%, bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.)

8


Németország A munkaerőpiaci reformok hosszabb távon csökkenthetik a német gazdaság versenyképességét Gyorsult a német gazdasági növekedés 2014 első három hónapjában: az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3, míg 2013 utolsó negyedévéhez képest 0,8%-os volt a GDP-bővülés mértéke (1. ábra). A vártnál jobb teljesítményt segítették a kedvező téli időjárás miatt előrébb hozott építőipari munkálatok is. A felhasználási oldalon a belső kereslet támogatta a növekedést: a háztartások fogyasztása 0,7, míg a gépberuházások 3,3, az épületfejlesztések pedig 3,6%-kal nőttek negyedéves összevetésben. Az importigény megugrása (+3,1%), valamint a kivitel bővülésének elbizonytalanodása (-0,5%) miatt a nettó export fékezte a német gazdaság bővülését (2. ábra). A második negyedévben a német üzleti klíma – amely továbbra is kedvező képet fest a gazdaság állapotáról – javulása megállt, s valamelyest romlottak a kilátások (3. ábra). A gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, a munkaerőpiac egészséges állapotban van, a munkanélküliségi ráta tartósan alacsony (2014. áprilisban: 5,2%). A német gazdaság hosszabb távú kilátásai szempontjából lefelé mutató kockázatot jelent a világgazdaság, azon belül is a németországi export már 30%-át kitevő feltörekvő piacok lassulása (4. ábra), amit csak részben ellensúlyozhat az eurózóna fokozatos kilábalása. A helyzetet tovább ronthatja egy elhúzódó ukrán válság. Az új berlini kormány által elfogadott munkaerőpiaci reformok (pl. minimálbér bevezetése, kollektív béralkuk megkönnyítése) mérséklik a német gazdaság versenyképességét azáltal, hogy csökken a munkaerőpiac rugalmassága és reagáló képessége válság-időszakban. A bérkiáramlás üteme gyorsult az idei első negyedévben, ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség európai összevetésben egyelőre továbbra is kedvező (5-6. ábra). A 2014-es év egészét tekintve a német GDP 2,0% körüli ütemben bővülhet. 1. ábra: GDP-növekedés* Németországban

2. ábra: A GDP negyedéves változáshoz való hozzájárulás 6%

3

2%

4%

2

1%

2%

1

0%

0% -2% * szezonálisan kiigazított adatok

Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.)

-4

-8%

-5


-10%

2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

Háztartások fogyasztása

100

95

95

90

90

85

85 Forrás: CESifo, MFB

0%

Jelenlegi üzleti helyzet

-30%

Német export* (év/év)

Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt, MFB

2001

6. ábra: Nominális fajlagos munkaerőköltség alakulása (2005 = 100%) Németországban, az Európai Unióban és az eurózónában 120%

* szezonálisan kiigazított és munkanaphatástól tisztított adatok ** szezonálisan kiigazított adatok

120%


2014.I

110%

110%

100%

100%

90%

90% 2000.I 2000.III 2001.I 2001.III 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I

2013.I

2013.III

2012.I

2012.III

-3% 2011.I

3% 2011.III

-2% 2010.I

-1%

4% 2010.III

0%

5%

2009.I

1%

6%

2009.III

7%

2008.I

2%

2008.III

8%

2007.I

3%

2007.III

4%

9%

2006.I

10%

2006.III

5%

2005.III

6%

11%

2005.I

-30%

Világexport* (év/év)

Üzleti várakozások

Munkajövedelem* (jobb t.)

-20% * 3 hónapos gördülő átlag

75

12%

Reál munkajövedelem* (jobb t.)

-10%

-20%

80

5. ábra: A munkajövedelmek és a munkanélküliségi ráta alakulása Németországban

Munkanélküliségi ráta (bal t.)

0%

-10%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 Üzleti klíma

10%

2014

100

10%

2013

105

20%

2012

105

20%

2011

110

2010

115

110

30%

2009

115

75

Nettó export

30%

2008

120

2007

125

120

2006

125

80

Beruházás

4. ábra: A világexport és a német kivitel alakulása

3. ábra: Bizalmi indexek Németországban

2005


-3

-6%

2004

-4%

-2

2003

-3%

-4%

2002

-2%

0 -1

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

-1%

-5%

százalékpont

3%

* bruttó

EU-28*

Forrás: Eurostat, Statistisches Bundesamt, MFB

9

Eurózóna*

Németország**


Monetáris politika Ellentétes irányba fordult a monetáris politika Amerikában és az eurózónában A meghatározó szereppel bíró jegybankok közül az amerikai Fed (0-0,25%), a Bank of England (0,50%), a svájci központi bank (0-0,25%) és a Bank of Japan (0,10%) nem változtatott az irányadó kamaton az év első felében, míg az Európai Központi Bank (ECB) júniusban 0,25%-ról 0,15%-ra mérsékelte az irányadó rátát és negatív betéti kamatot (-0,10%) határozott meg (1. ábra). A Fed az amerikai gazdaság élénkülését tapasztalva 2013. januárban elkezdte a 2012 őszén indított, 2013 elején tovább bővített harmadik eszközvásárlási programjának (QE3) szűkítését. Az év elejétől indulóan havonta 10 milliárd dollárral csökkentette a 2013-ban havi szinten 85 milliárd dolláros eszközvásárlásait, így a mennyiségi élénkítés 2014. ősszel érhet véget, míg a kamatemelés a piaci várakozások alapján 2015 derekán indulhat el (2-3. ábra). A brit jegybank júniusi jelzései alapján a szigetországban már idén kamatemelésre kerülhet sor. Az ECB az erősödő deflációs veszély, az euró tavaszi erősödése és a lassuló növekedési pálya nyomán döntött júniusban a monetáris lazításról, emellett hosszú távú, vállalati beruházásokat támogató refinanszírozási forrást kínál a pénzintézeteknek, továbbá napirendre tűzte eszközfedezetű értékpapírok vásárlását is (4. ábra). A következő hónapokban a Fed mérlegfőösszege lassuló ütemben bővülhet, a japán jegybanké változatlan, míg az Európai Központi Banké gyorsuló ütemben emelkedhet (5. ábra). A szigorodó amerikai monetáris politika hatására felgyorsuló globális tőkereallokáció nyomán több feltörekvő ország jegybankja (Brazília, India, Törökország, Dél-afrikai Köztársaság) is kamatemelésre kényszerült az év elején, míg a közép-kelet-európai régióban a magyar és a román jegybank 70, ill. 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot 2014 elő hat hónapjában (6. ábra). 2. ábra: A chicagoi beszerzési menedzser index (PMI) és Fed alapkamat havi változása (1998. január - 2014. június)

6%

80

6% Forrás: ECB, Fed, SNB, BoE, BoJ, MFB

1,50

Fed alapkamat változás (jobb t., hó/hó) Chicagoi PMI (bal t.)

4%

60

0,50

3%

3%

50

0,00

2%

2%

40

-0,50

1%

1%

0%

0% 2014.01

20

-60 -40 -20

3 000

0

2 500

20

2 000

40 80

48,0%

GDP arányos ráta:

26,4%

400%

22,7%

2014.01

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2%

2% 1%

1% ECB alapkamat

0%

0% 12 havi inflációs ráta

-1%

14%

450%

12%

400% 350%

300%

300%

250%

2014.01

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

6. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása

500%

350%

2003.01

-1%

VIX-index (jobb t.) Forrás: Fed, CBOE, MFB

27,6%

2004.01

3%

5. ábra: Meghatározó jegybankok mérlegfőösszege (2007. szeptember = 100%) és GDP arányos hányada (2014. június) 450%

2003.01

3%

* a VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni

500%

2002.01

2001.01

4%

100

2014.01

2012.01

2011.07

60

4%

2002.01

Fed mérlegfőösszeg (bal t.)

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

500

2013.07

1 000

2013.01

második eszközvásárlási program (QE2) vége

Forrás: ECB, MFB

1999.01

1 500

5%

5%

2001.01

kockázatvállalási kedv erősödése

2012.07

milliárd $

3 500

4. ábra: Az ECB alapkamat és az eurózóna 12 havi inflációs rátája

pont, fordított skála

első eszközvásárlási program (QE1) vége

4 000

2000.01

Nagy-Britannia

3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a globális kockázati kedv (VIX-index*) alakulása (2008.07.02.-2014.06.25.) 4 500

-1,50 1999.01

Japán

-1,00 Forrás: Reuters, MFB

2000.01

Svájc

1,00

30

1998.01

USA

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

Eurózóna

2013.01

4%

2012.01

70

2011.01

5%

5%

százalékpont

1. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása

Forrás: jegybankok honlapjai, MFB * Ororszországban 2013. szeptemberben változott a monetáris politikai eszköztár

10%

14% 12% 10%

Kína Lengyelország

10

Románia Magyarország

2014.01

2013.07

0%

2013.01

50%

2012.07

Bank of Japan

2012.01

Bank of England

2006.01

ECB

2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06

0%

Fed

2011.07

0%

50%

100%

2011.01

2%

0%

Forrás: Fed, ECB, BoE, BoJ, IMF, MFB

2010.07

2%

100%

2010.01

150%

2009.07

4%

150%

2009.01

4%

2008.07

200%

2008.01

6%

200%

2007.07

6%

2007.01

8%

250%

2006.07

8%

Csehország Oroszország*


A nemzetközi pénzügyi rendszer likviditása Globális szinten kedvező maradt, az eurózónában kismértékben drágult a likviditás A szélesen értelmezett pénzmennyiség az Egyesült Államokban a gazdasági növekedést támogatva 2011 dereka óta 4-7% közötti mértékben nő éves szinten, a ráta 10-15% körüli Kínában, Japánban 3,1%-ra lassult 2014. májusra, míg az euróövezetben a csökkenő dinamika következtében egyre inkább stagnáláshoz közelít (május: +0,9% év/év) (1. ábra). A középtávú globális likviditási helyzetet javítja és az ultra laza monetáris politikai időszak lezárását támogatja a világgazdaságban, hogy az IMF prognózis számai alapján az idei évtől kezdődően a G7 országok állami eladósodással kapcsolatos pótlólagos forráskeresletét immáron fedezni tudja a megtakarítások globális bővülése, ezáltal a szuverén adósságok finanszírozási igénye egyre több szabad forrást hagy a pénz- és tőkepiacokon (2. ábra). A bankközi dollár piacot viszonylagos nyugalom jellemezte idén. Az EURIBOR kamatok a tavaly év végi amerikai „tapering” bejelentést megelőző várakozások, ill. a döntés hatására emelkedő irányba fordultak, majd az ECB kamatcsökkentési jelzéseire májustól ismét süllyedésbe váltottak. Június végén a 3 hónapos dollár LIBOR és EURIBOR kamatláb 0,23, ill. 0,21% volt, azaz továbbra is kedvező áron jutnak forrásokhoz a pénzintézetek (3. ábra). Az európai bankok számára a swap piacon a második negyedévben megtorpant az addigi pozitív trend és drágultak a dollárforrások (4. ábra), azonban a CDS-felárak tovább csökkentek idén (5. ábra). A bankrendszerek belső feszültségeinek egyik indikátoraként használt LIBOR-OIS szpred az Egyesült Államokban a viszonylagos nyugalmat és stabilitást jelző 10-15 pont között mozgott az év első hat hónapja során, míg az euróövezetben valamivel magasabban, 10-20 pont között alakult az érték (6. ábra). 2. ábra: A G7 országok pótlólagos államháztartási forráskereslete* és a globális forráskínálat bővülése

25%

4 000

1 000

5%

Japán (M4)

3. ábra: Bankközi kamatok alakulása (2013.01.01.-2014.06.30.)

dráguló dollárforrás

60

-120 -100 -80

40

-60

30

-40

20

-20

10

0

VIX-index (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t.)

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.01

20 2010.07

0


6. ábra: A LIBOR-OIS szpred* az euróövezetben és az Egyesült Államokban (2007.01.01. - 2014.06.30.) EURIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)

350

USD LIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.)

bázispont

300

VIX-index (jobb t.)

250

globális kockázatvállalási kedv csökkenése

200


150

100,0 87,5 75,0 62,5 50,0 37,5

100

25,0

50

12,5

pont

400

bázispont

0,0 2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

0 2007.01

650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07


globális kockázatvállalási kedv csökkenése

50

EURIBOR (3 hónap) USD LIBOR (3 hónap)

Nagy-Britannia USA Eurózóna Ázsia

2007.01

bázispont

2018**

-140

5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2016**

-160

80 70

2014.06

2014.05

2014.04

2014.03

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

2013.05

2013.04

2013.03

2013.02

2013.01

EURIBOR (1 hónap) EURIBOR (6 hónap)

2014.02

ECB kamatcsökkentés

90

bázispont, fordított skála

0,50% 0,45% 0,40% 0,35% 0,30% 0,25% 0,20% 0,15% 0,10% 0,05% 0,00%

a Fed bejelenti a "tapering"-et


2012

4. ábra: VIX-index és 3 hónapos euró/dollár swap szpred alakulása (2010.01.01. - 2014.06.30.)

pont

0,50% 0,45% 0,40% 0,35% 0,30% 0,25% 0,20% 0,15% 0,10% 0,05% 0,00%

2014**

Differencia (=többletkereslet) Állami kereslet: G7 államháztartási deficit Forráskínálat: globális megtakarítások éves változása

Kína (M2)

2008.01

USA (M2)

2010.04

Eurózóna (M3)

-2 000 2010

-2 000

2008

-5%

2006

-5%

-1 000 Forrás: IMF, MFB

1990

0%

-1 000

2001.01 2001.07 2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01

0%

0

0

2004

5%

1 000

2002

10%

2 000

2000

10%

3 000

2 000

1998

15%

milliárd $

15%

4 000

** IMF prognózis

3 000

20%

5 000

* a lejáró államadósság finanszírozásán felüli plusz kereslet

1996

20%

5 000

2007.07

25%

30%

1994


1992

30%

milliárd $

1. ábra: A szélesen értelmezett pénzmennyiség alakulása (2001. január - 2014. május)

* a mutató azt jelzi, hogy a következő 3 hónapra várt jegybanki alapkamat felett milyen kamatfelárat alkalmaznak a kereskedelmi bankok az egymásnak nyújtott hitelek esetében

11


A banki hitelezés alakulása Az Egyesült Államokban erősödik, az euróövezetben továbbra is lejtőn van a vállalati hitelezés Az USA-ban felgyorsult a vállalati kölcsönök kihelyezésének lendülete 2014-ben, az ingatlanhitelezést immáron két és fél éve stagnálás közeli állapot jellemzi, míg a fogyasztási kölcsönök állománya hasonló ideje bővül 5% körüli ütemben éves szinten (1. ábra). A 2008. december óta 0-0,25%-os, s a Fed tervei szerint huzamosabb ideig változatlan alapkamat a várakozásokat lehorgonyozva stabilan 2-4% között tartja a különböző vállalati kölcsönök kamatait a tengerentúlon (2. ábra). Az eurózónában visszaeséssel küzd a vállalati és a fogyasztási hitelezés is, májusban éves szinten 3,1, ill. 3,9% volt a csökkenés mértéke. A lakossági ingatlanhitel piac növekedése is elakadt, az év ötödik hónapjában 0,2%-ot ért el a zsugorodás üteme (3. ábra). Az euróövezet tagországai között változatlanul jelentősek a különbségek a vállalati hitelezésben: a legnagyobb zuhanás a PIIGS-országokban tapasztalható, 2013 eleje óta az eurótérség legnagyobb gazdaságaiban (Németország, Franciaország) is visszaesés figyelhető meg, s az EU-15 országai közül csupán négy gazdaságban bővült mérsékelt ütemben az állomány a legfrissebb adatok szerint (4. ábra). A lakáshitelek és vállalati kölcsönök átlagos kamatszintje kétéves fokozatos csökkenés révén 3,33, ill. 3,14% volt áprilisban az eurózónában (5. ábra). Kínában a lakossági és vállalati hitelezés bővülésének havi dinamikája 2014. februárban (a holdújévet követően) idén is visszaesett, a havi ütem 2014 első öt hónapjában átlagosan 1,5, ill. 1,3% volt a hivatalos (az árnyékbankrendszer adatait nem tartalmazó) statisztikák alapján, azaz a túlfűtöttség továbbra is veszélyt jelent a távol-keleti gazdaság növekedése szempontjából (6. ábra). 1. ábra: A fogyasztási hitelek, ingatlanhitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az Egyesült Államokban (év/év)

2. ábra: Vállalati hitelkamatok az Egyesült Államokban

25%

12%

20%

20%

10%

15%

15%

10%

10%

600 Forrás: Fed, MFB

500

8%

400

5%

5%

6%

300

0%

0%

4%

200

-5%

-5%

2%

100

0%

0

-10%

Forrás: Fed, MFB

-15%

-20% 2013.12

Fogyasztási hitel

3. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az euróövezetben (év/év)

4. ábra: A vállalati hitelállomány éves szintű változása az EU-15 országaiban (2014. május)

16%

16%

12%

12%

8%

8%

4%

4%

0%

0%

Luxemburg Dánia* Belgium Finnország Németország Franciaország Ausztria Hollandia Olaszország Egyesült Királyság* Svédország* Görögország Portugália Íroroszág Spanyolország

-4%

-4% Forrás: ECB, MFB

-8% 1999.12 2000.06 2000.12 2001.06 2001.12 2002.06 2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06 2013.12

-8%

Fogyasztási hitel

Forrás: ECB, MFB

-8,6% -10,3% -11,2%

-15%

-10%

-5%

0%

5%

6,00

30 000

5%

5,00

25 000

4%

20 000

3%

15 000

2%

10 000

1%

5 000

0%

0


12

2014.04

2014.01

Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.)

2013.10

2010.01

-1% 2013.07

0,00

2013.04

0%

2013.01

1,00

2012.10

1%

2012.07

2,00

2012.04

2%

2012.01

3,00

2011.10

3%

2010.04

4,00

2002.12 2003.06 2003.12 2004.06 2004.12 2005.06 2005.12 2006.06 2006.12 2007.06 2007.12 2008.06 2008.12 2009.06 2009.12 2010.06 2010.12 2011.06 2011.12 2012.06 2012.12 2013.06 2013.12

4%

milliárd jüan

Forrás: ECB, MFB

százalékpont

5%

-3,6% -4,6% -5,7%

6. ábra: Vállalati és lakossági hitelek állományának alakulása Kínában

5. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben 6%

-2,7% -3,3%

2011.07

Vállalati hitel

-0,3% -0,3% -0,9%

2011.04

Lakáshitel

4,6% 1,8% 1,3% 0,9%

* 2014. április

2011.01

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

Ingatlanhitel

Felár (vállalati hitelkamat - Fed irányadó ráta, jobb t.) 1 millió dollár feletti hitelek (bal t.) 100 ezer - 1 millió dollár közötti hitelek (bal t.) 100 ezer dollár alatti hitelek (bal t.)

2010.10

Vállalati hitel

2008.12

2008.06

2007.12

2007.06

2006.12

2006.06

-20%

2010.07

-15%

1991.II 1992.II 1993.II 1994.II 1995.II 1996.II 1997.II 1998.II 1999.II 2000.II 2001.II 2002.II 2003.II 2004.II 2005.II 2006.II 2007.II 2008.II 2009.II 2010.II 2011.II 2012.II 2013.II

-10%

bázispont

25%

Lakossági hitelek (állomány, bal t.) Vállalati hitelek (állomány, bal t.) Lakossági hitelek (változás, hó/hó, jobb t.) Vállalati hitelek (változás, hó/hó, jobb t.)


Nemzetközi állampapírpiaci folyamatok Az amerikai „tapering” elindulása világszerte megnövelte a keresletet az állampapírok iránt A G7 országok GDP-arányos államadóssága a válságkezelés során alkalmazott fiskális élénkítő programok, a lassabb gazdasági növekedés, a demográfiai okokból növekvő szociális kiadások, valamint a tervezettől elmaradó állami adóbevételek következtében 120% körül maradhat és lassan csökkenhet a következő években az IMF prognózisa alapján, aminek refinanszírozása továbbra is jelentős keresletet támaszt a források iránt a globális pénzpiacokon (1. ábra). Az Egyesült Államok adósságfinanszírozásában változatlanul jelentős a külföldiek, elsősorban távol-keleti szereplők súlya (2. ábra), mivel az amerikai államkötvények az alacsony kockázatú eszközök között továbbra is népszerűnek számítanak. A „tapering” januári elindulásával intenzív hozamcsökkenés ment végbe az amerikai és a német állampapírpiacon, mivel ezek az eszközök felértékelődtek a kockázatkerülő globális befektetők számára (az első félévben 49, ill. 69 bázisponttal 2,52, ill. 1,25%-ra süllyedtek a 10 éves hozamok). Ugyanezen időszakban az eurózónán belül folytatódott a hozamok konvergenciája: a PIIGS országokban átlagosan 177 bázispontot süllyedtek a 10 éves referenciahozamok a javuló növekedési kilátásaik és a fiskális megszorítások eredményei nyomán, ill. a német hozamok csökkenése miatt erősödő hozaméhség következtében (3-4. ábra). Az eurótérség periférikus gazdaságaiban folytatódó, az előző hat hónapban 109-255 bázispontos hozamesés miatt egyelőre egyik tagország sem igényelte az Európai Központi Bank felső korlát nélküli eszközvásárlási programjának (OMT) aktiválását, s az olasz és spanyol pénzintézetek az erősödő bizalom jeleként idén tovább növelik eszközportfóliójukban az állampapírok arányát (5-6. ábra).

140%

7 000

7 000

120%

120%

6 000

6 000

100%

5 000

5 000

4 000

4 000

3 000

3 000

2 000

2 000

1 000

1 000

0

Egyéb Karib-szigetek Kína valutartalékai

7%

OMT program bejelentése

6%

ECB kamatcsökkentés

5%

LTRO 1

olasz (1 éves)

spanyol (1 éves)

olasz (3 éves)

2014.04 2014.06

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

2014.05

120

120

9%

100

8%

80

7%

60

6%

40

40

20

20

Olaszország Spanyolország

Forrás: ECB, MFB

Euróövezet

100 80 60

0

0 -20

-20

2%

-40

-40

1%

-60

-60

0%

-80

-80

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.04

2011.01

2011.07

LTRO 2

0%

Portugália

-100

-100 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

1%

Görögország Írország

10%

3%

2%

Németország Olaszország

6. ábra: Az euróövezeti, az olasz és a spanyol bankrendszer mérlegében lévő állampapírok állományának változása (2009. január - 2014. április)

4%

3%

2013.08

0% 2013.07

2%

0% 2013.06

4%

2% 2013.05

6%

4%

2013.04

8%

6%

Franciaország Spanyolország

5%


4%

10%

milliárd €

8%

12%

8%

milliárd €

az ECB likviditási programjának bejelentése

9%

14%


10%

5. ábra: 1 és 3 éves olasz, ill. spanyol kötvényhozamok 10%

Forrás: U.S. Department of the Treasury, Kínai Népi Bank, MFB

12%

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

USA (bal t.) Németország (bal t.) VIX-index (jobb t.)

Olajexportőr országok Kína

14%

2013.01

globbális kockázatvállalási kedv romlása

Brazília Japán

4. ábra: 10 éves kötvényhozamok néhány eurózóna tagországban


0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60


2013.12

2007.12

2019

2018

2017

2016

2015

2014

Szovjet utódállamok Fejlődő ázsiai országok Közel-Kelet és Észak-Afrika G7

3. ábra: 10 éves amerikai és német államkötvény hozam, valamint a globális kockázatvállalási kedvet jelző VIX-index alakulása 4,00% 3,75% 3,50% 3,25% 3,00% 2,75% 2,50% 2,25% 2,00% 1,75% 1,50% 1,25% 1,00%

0

2013.02

Euróövezet Közép-Kelet-Európa Latin-Amerika Fekete-Afrika

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0%

2004

2003

2002

2000

2001

Forrás: IMF, MFB

0%

2014.04

20%

2014.03

20%

2012.12

40%

2014.02

40%

2011.12

60%

2010.12

60%

2009.12

80%

2008.12

80%

2013.03

* IMF prognózis

100%

milliárd $

140%

miliárd $

2. ábra: A külföldi tulajdonban lévő amerikai állampapírok földrajzi megoszlása és a kínai valutatartalék

1. ábra: GDP-arányos bruttó államadósság alakulása

spanyol (3 éves)

13


Árfolyamok I. A viszonylag kedvező befektetői hangulat gátolta az euró gyengülését az év első felében Az euró az első félévben 1,0%-ot veszített értékéből a dollárral szemben (2014. június végi árfolyam: 1,37 USD/EUR), a kedvező globális befektetői klíma továbbra sem engedi nagyobb ütemben gyengülni a közös európai devizát. Ezenkívül az olaj hordónkénti világpiaci ára három éve 80-120 dollár között mozog, ami egyelőre szintén az 1,30-1,40 USD/EUR sávban segít tartani az árfolyamot (1-2. ábra). Az Európai Központi Bank júniusi kamatcsökkentése és a bejelentett intézkedési tervek rövid távon az euró gyengülését okozhatják, s ugyanebbe az irányban hat az is, hogy az USA és az euróövezet növekedési teljesítménye valamint kilátásai alapján túlértékelt az európai fizetőeszköz (az USA növekedési üteme a tavalyi 1,9%ot követően idén 2,8%-ra nőhet, míg az eurótérség a tavalyi 0,5%-os recesszió után 2014-ben is csupán 1,2%-os növekedést érhet el az IMF becslése szerint). A monetáris unió gyengenövekedési potenciálja, és a viszonylag drága munkaerő a jövőben ráadásul egyre inkább más régiók (elsősorban Ázsia, Latin-Amerika) felé fordíthatja az amerikai befektetők figyelmét, így az FDI-áramlások egyenlege is egyre kisebb európai szufficitet vetít előre, s a gyengülés irányába mozdíthatja az eurót (3-4. ábra). A tagországok közti széles különbségek ellenére középtávon összességében kedvezőbb az eurótérség adóssághelyzetének perspektívája az amerikainál, mivel az IMF prognózisa szerint az Egyesült Államokban legalább 2019-ig 105% felett maradhat a GDParányos államadósság, míg az eurózónában 2013-2019 között 95-ről 85%-ra süllyedhet a ráta. Az államháztartás menedzselését is kedvezőbbnek ítéli meg az öreg kontinensen a Valutaalap: az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2013-2019 között 3,0-ról 0,3%-ra olvadhat, míg az Egyesült Államokban 7,3-ról 5,7%-ra mérséklődhet (5-6. ábra). 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a dollár/euró árfolyam (2008.01.01. - 2014.06.30.)

20

1,50

40

1,60

Forrás: Fed, Reuters, MFB

20

1,70

2014.01

WTI kőolajár (bal t.)

USD/EUR (jobb t.)

3. ábra: A dollár/euró árfolyam és a gazdasági növekedési ráták különbsége* 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5 -2,0 -2,5 -3,0 -3,5 -4,0

USD/EUR (jobb t.)

1,60

Forrás: BEA, ECB, MFB

60 000

1,50

50 000

1,40

40 000

1,30

30 000

1,20

20 000

1,10

10 000

1,00

0

0,90

-10 000

0,80 2002.I 2002.III 2003.I 2003.III 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I

2014.IIV

2014.II

2013.IIV

2013.II

2012.IV

2012.II

2011.II

2011.IV

2010.IV

2010.II

2009.IV

2009.II

2008.IV

2008.II

2007.II

2007.IV

2006.IV

2006.II

2005.IV

2005.II

Forrás: ECB, Eurostat, MFB

70 000

millió $

* növekedési különbség, 4 negyedévvel jobbra tolva

2004.IV

1,00

4. ábra: Amerikai vállalatok nettó FDI beruházásai az euróövezetben és a dollár/euró árfolyam

százalékpont

1,65 1,60 1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00

1,10

Növekedési különbség* (eurózóna - USA, jobb t.) USD/EUR (negyedéves átlag, bal t.)

FDI (bal t.)

USD/EUR (negyedéves átlag, jobb t.)

6. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államháztartási egyenlegek különbsége

5. ábra: A dollár/euró árfolyam és a GDP-arányos államadósság ráták különbsége 1,70

20

1,60

15

1,50

1,40

10

1,40

4,5

1,30

5

1,30

3,0

1,20

0

1,20

1,5

1,10

-5

1,00

-10

0,90

-15

0,80

-20

9,0 7,5

Forrás: ECB, IMF, MFB

6,0

1,10

0,0

1,00

* IMF prognózis

0,90 0,80

-1,5 -3,0

2019*

2018*

2017*

2016*

2015*

2013

2014*

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

-4,5 2001

2019*

2018*

2017*

2016*

2015*

2014*

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1,50

Forrás: ECB, IMF, MFB * IMF prognózis

1999

1,60

százalékpont

25

1,70

százalékpont

VIX-index (bal t.)

2013.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

0

2013.01

Forrás: Reuters, ECB, MFB

1,20

2007.01

10

1,30

60

2014.01

1,40

1,40

80

2013.01

30

1,50

100

2012.01

1,30

$/hordó

1,20

40

1,60

euró erősödése

120

fordított skála

1,10

50

2012.07

pont

60

140

1,00

globális kockázatvállalási kedv erősödése

1,70

2011.01

euró erősödése

70

160

2010.01

0,90

2009.01

0,80

80

2008.01

90

2. ábra: A WTI-típusú kőolaj ára és a dollár/euró árfolyam

GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (eurózóna - USA, jobb t.) GDP arányos államháztartási egyenleg különbség (IMF prognózis, jobb t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)

GDP arányos államadósságráták különbsége (USA - euróövezet, jobb. t.) GDP arányos államadósságráták különbsége (IMF prognózis, jobb. t.) USD/EUR (éves átlag, bal t.)

14


Árfolyamok II. Az európai közös deviza fokozatos gyengülése várható a második félévben A Fed és az ECB eltérő irányba tartó monetáris politikája, a kötvényhozamok idei alakulása (1. ábra), valamint a növekedési kilátások a dollár fokozatos erősödésének kedveznek. Az euróövezet pénzügyi rendszerében csökkenő kockázatok (2. ábra), a fiskális teljesítmények közti különbség és a következő hónapokban várható viszonylagos élénk kockázatvállalási kedv miatt az euró gyengülésének üteme lassú lesz, azonban a „tapering” lezárulásával esetlegesen felerősödő piaci pánik felgyorsíthatja ezt a tendenciát. Az arany világpiaci árának emelkedése 2012 végén kipukkadt, a globális kockázatvállalási kedv élénkülése ugyanis a kevésbé biztonságosnak tekintett eszköztípusok irányába terelte a befektetőket. Ez a trend az első negyedévben a „tapering” elindulásával átmenetileg megfordult. A nemesfém ármozgását is követő svájci frank euróval szembeni árfolyama az előző félévben az 1,21-1,24 CHF/EUR sávban mozgott, s 1,20-1,25 közötti árfolyamra számítunk az év hátralevő részében is (3-4. ábra) A tavalyi 21,2%-os gyengülést követően az idei első két negyedévben 3,4%-ot erősödött a japán jen az amerikai dollárhoz képest, s az állampapírhozamok különbsége alapján (egyben az „abenomics”, azaz az ultralaza távol-keleti gazdaságpolitika korlátját jelentve) a szigetországi fizetőeszköz további felértékelődése várható. A feltörekvő devizákat sújtó év eleji eszközeladásokkal egyidejűleg a kínai jüan is veszített értékéből, s év eleje óta 2,8%-ot gyengült az amerikai dollárral szemben. Ez azonban nem a piaci folyamatok eredője, mivel a kínai jegybank továbbra is erős kontroll alatt tartja az árfolyamot, s az exportszektor élénkítése, valamint az erősödésre játszó spekulálások megállítása érdekében került sor a távol-keleti deviza gyengítésére (5-6. ábra). 2. ábra: Euróövezeti bankok 5 éves CDS-felára és a dollár/euró árfolyam

1. ábra: Német és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a dollár/euró árfolyam Forrás: ECB, Reuters, MFB

1,60 1,50

1,00

1,45

euró erősödése

1,40

0,00

1,35

-0,50

1,30

-1,00

1,25

-1,50

1,20 1,15

2 éves német kötvényhozam - 2 éves amerikai kötvényhozam (bal t.) USD/EUR (jobb t.)

1,00

frank erősödése

1,10 1,20

fordított skála

$/uncia

0,80 0,90

1,30

CHF/USD (jobb t.)

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

1,40

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2012.01

árfolyamküszöb bevezetése

Aranyár (bal t.)

CHF/EUR (jobb t.)

4,00

-2,00

7,25 7,50 7,75 8,00

2014.01

2013.07

2011.01

2010.07

2007.01

70 2014.01

-1,00

Forrás: ECB, Reuters, MFB

-3,00

2013.01


2010.01

80

2009.07

0,00

kínai jüan erősödése

-1,00

2009.01

90

2008.07

1,00

7,00

0,00

2012.07

100

6,75

1,00

2008.01

2,00

6,50

2,00

2012.01

110

százalékpont

3,00

6,25

3,00

2011.07

120

6,00

* 2 éves államkötvények hozamai közti különbség

fordított skála

5,00

japán jen erősödése

2013.01

0,70

6. ábra: Kínai és amerikai kötvényhozamok közti különbség* és a jüan/dollár árfolyam

4,00

2012.01

Forrás: Reuters, LBM, MFB

800

130

2011.01

USD/EUR (jobb t.)

1 000

Aranyár (jobb t.)

2010.01

0,90

1 200


2009.01

1,00

700

600

5,00

2008.01

1,10

gyengülő euró

600

1 400

5. ábra: Amerikai és japán kötvényhozamok közti különbség* és a jen/dollár árfolyam

2007.01

500

1 600

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01

1,20

emelkedő kockázati prémium

1 800


százalékpont

1,30

400

2 000

$/uncia

2 000 1 900 1 800 1 700 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000


2 éves amerikai - 2 éves japán kötvényhozam (bal t.)

1,40

300

4. ábra: A svájci frank amerikai dollárral és euróval szembeni árfolyama, valamint az arany világpiaci ára

Forrás: LBM, CBOE, MFB

VIX-index (bal t.)

1,50

200

Euróövezeti bankok 5 éves CDS-felára (bal t.)

3. ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

100

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

2005.07

2005.01

2008.07


-2,00

1,60

Forrás: Reuters, ECB, MFB

2007.07

0,50

0

1,55

1,50

2008.01

százalékpont

2,00

bázispont, fordított skála

2,50

2 éves kínai állampapírhozam – 2 éves amerikai állampapírhozam (bal t.) CNY/USD (jobb t.)

JPY/USD (jobb t.)

15


Részvénypiacok A befektetők figyelme idén a feltörekvő piacokról a fejlett piacok irányába terelődött Az amerikai eszközvásárlási program szűkítésének januári elindulása február második felében átmenetinek bizonyuló, ugyanakkor globális szintű részvénypiaci visszaesést okozott. Az év első felében azonban a likviditásbőség révén többnyire emelkedtek, sőt Amerikában (Dow Jones, S&P 500) és Németországban (DAX 30) új rekordszinteket értek el a börzeindexek. Japánban a tavalyi lendületes szárnyalás korrekciójaként június végéig 6,9%-ot zuhant a tőzsdeindex. 2014 második felében még folytatódhat a fejlett piacok emelkedése, amit a csökkenő ütemű amerikai, folytatódó japán és várhatóan elinduló európai eszközvásárlások, élénkülést jelző amerikai növekedési adatok tarthatnak mozgásban, ugyanakkor a túlértékeltség erősödésével, a Fed kamatemelési ciklusának közeledtével egyre valószínűbb egy részvénypiaci trendforduló (1-3. ábra). Az euróövezet legnagyobb gazdaságában az üzleti hangulat kedvező maradt 2014-ben, s a német gazdaság továbbra is eurózóna átlaga feletti teljesítménye nyomán a DAX 30 index 2,9%-ot emelkedett az év első felében (4. ábra). A BRIC országok részvénypiacait tartósan érintette a „tapering” hatására végbement globális portfolió átcsoportosítás, ráadásul a romló gazdasági növekedési kilátások is leértékelték ezeket a piacokat. Január-június között az orosz RTS 5,3%-ot zuhant (amiben az ukrán-orosz konfliktus is szerepet játszott), 3,2%-ot esett a kínai Shanghai Composite. A brazil Bovespa értéke 3,2%-ot emelkedett (elsősorban a labdarugó világbajnokság nyomán javuló bizalom hatására), Indiában pedig a tavaszi választásokon stabil többséget szerző új kormány iránti bizalom járult hozzá az optimizmushoz és fokozta a reformokkal kapcsolatos várakozásokat (5-6. ábra). 2. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex alakulása

1. ábra: A meghatározó amerikai, európai és japán tőzsdeindexek alakulása (2014.01.01. = 100%) és a VIX-index 4 500

12

4 000

100%

14

95%

16

90%

18

85%

20

14 000

3 000

12 000

2 500

10 000 erősödő jelzések a Fed részéről a harmadik program szűkítéséről

2 000 1 500 1 000

22

Fed mérlegfőösszeg (bal t.) Dow Jones Industrial Average (jobb t.)

10 000 9 100

115

8 200

110

7 300

105

6 400

100

5 500

95

4 600

90

3 700

2014.01

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

2003.01

2002.01

2001.01

2000.01

1999.01

1998.01

1997.01

1996.01 65

4 200

60

3 500

55

2 800

50

2 100

45

1 400 700

40

PMI (bal t.)

16

0

2014.01

2013.07

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.01

RTS (Oroszország)

2013.01


35

2014.06

2014.05

2014.04

BSE 100 (India) VIX-index (jobb t.)

DAX 30 (jobb t.)

6. ábra: A kínai beszerzési menedzser index (PMI) és a sanghaji SSE tőzsdeindex alakulása

2008.07

SSE (Sanghaj, Kína) Bovespa (Brazília)

2014.03

2014.02

2014.01


1 900

IFO üzleti hangulat (bal t.)


4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26

2 800


80

Dow Jones (jobb t.)



120

5. ábra: A meghatározó brazil, orosz, indiai és kínai tőzsdeindexek alakulása (2014.01.01. = 100%) és a VIX-index 125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70%

2 000

125

85

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2011.01

S&P 500 (jobb t.)

4 000

4. ábra: A német IFO üzleti bizalmi index és a német DAX 30 tőzsdeindex alakulása

190% 175% 160% 145% 130% 115% 100% 85% 70% 55% 40%


Nasdaq (jobb t.)

6 000

2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06

FTSE 100 (bal t.) Nikkei 225 (bal t.)

* 2007. január = 100%

ISM (bal t.)

8 000

"tapering" kezdete

500

3. ábra: Az amerikai feldolgozóipari beszerzési menedzser index (ISM) valamint a Dow Jones, S&P 500 és Nasdaq tőzsdeindexek* 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30

16 000

3 500

2014.06

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

Dow Jones Industrial Average (bal t.) Euro Stoxx 50 (bal t.) VIX-index (jobb t.)

2014.05

kockázatvállalási kedv erősödése

80%

18 000

első, ill. második mennyiségi élénkítés vége

2009.07

105%

10

milliárd $



110%

SSE (jobb t.)


A „tapering” elindulásának hatása a feltörekvő piaci eszközárakra A január végi turbulencia elsősorban Latin-Amerikát és a feltörekvő piaci devizákat érintette Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2013. december 18-án bejelentette a 2012 őszén indított, majd 2013. januártól megemelt volumenű (havi 85 milliárd dolláros) eszközvásárlások havi 10 milliárd dolláros csökkentését, amely az ún. „tapering”, ill. a hasonló hangzás alapján „tapír” néven vált közismertté a nemzetközi, ill. a hazai szakirodalomban is. A döntés alapján ugyan továbbra is likviditást pumpál az amerikai jegybank a nemzetközi pénz- és tőkepiacokra, annak volumene azonban fokozatosan csökken, és piaci találgatások szerint az idei év végére lezárulhat a mennyiségi élénkítés harmadik hulláma (QE3) az Egyesült Államokban. 2014 első hónapjaiban globális portfólió átcsoportosításhoz vezetett az amerikai monetáris politikai irányváltás. A feltörekvő piacokról kiáramló és új befektetési célpontot kereső tőke áremelkedést generált a viszonylag alacsony kockázatúnak tekintett eszközök esetében. Ennek hatására az arany világpiaci ára a 2013 végi 1207,9 dollárról 2014. február végére 1325,7 dollárra emelkedett a londoni aranytőzsdén (+9,8%), a 10 éves amerikai állampapírok referenciahozama pedig ugyanezen időszak alatt 3,01%-ról 2,66%-ra süllyedt. Ezenfelül 2014 első két hónapjában az amerikai részvénypiaci indexek közül kisebb megszakítással a Nasdaq és a Standard&Poor’s 500 is folytatták a tavalyi emelkedő trendjüket, sőt utóbbi február végére új történelmi csúcsra emelkedett. Eközben a feltörekvő piacokon felgyorsult tőkekivonás hatására néhány gazdaságban olyan mértékben zuhantak az eszközárak, hogy január második felében több meghatározó világgazdasági súlyú ország jegybankja is kamatemelésre kényszerült (pl. Brazília, India, Dél-afrikai Köztársaság, Törökország). A feltörekvő piacokon a 2014. január 20-tól február 3-ig terjedő időszakot jellemezte különösen nagy turbulencia, az állampapírok, devizák és részvények egyidejűleg kerültek eladói nyomás alá (1. ábra). A „tapering” első két hónapjának végére a részvény- és állampapírpiacok végül emelkedni tudtak január kezdete óta, azonban a dollárral szembeni devizaárfolyamok mozgása alapján jelentősen leértékelődtek a feltörekvő piaci devizák. A mintegy két hetes eszközeladási hullám nem egyformán érintette az egyes kontinenseket. Az általunk vizsgált országok besorolása: Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru, Venezuela (Latin-Amerika), Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Marokkó (Afrika), Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Malajzia, Pakisztán, Tajvan, Thaiföld, Vietnam (Ázsia), valamint Bulgária, Észtország, Cseh Köztársaság, Görögország, Izrael, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Törökország és Ukrajna (Európa). A jelzett időszakban a három aggregált eszközármutató alapján (ennek módszertanáról bővebben lásd a Közgazdasági Szemle 2014. júniusi számát) a latin-amerikai piacok voltak legjelentősebb eladói nyomás alatt (mindhárom eszköztípus esetében a latin-amerikai instrumentumok veszítettek legnagyobb mértékben értékükből), míg az ázsiai térség bizonyult a leginkább ellenállónak, mivel a kötvények és a devizák értéke is itt zuhant legkevésbé. A turbulencia felgyorsulása egybeesett a globális befektetői hangulat romlásával, azonban az egyes eszköztípusok és egyes országok eltérő teljesítményét mindez nem magyarázza, abban egyéb országspecifikus tényezők játszottak szerepet. Számításaink alapján a versenyképesebb feltörekvő gazdaságok a deviza- és a kötvénypiaci eszközárcsökkenéssel szemben is viszonylag védettek voltak január második felében, míg a kedvezőbb hitelkockázati besorolás tompította a devizák leértékelődését és az állampapírok árának süllyedését is, miközben mélyítette a részvényindexek zuhanását. Ennek oka vélhetően az, hogy a feltörekvő piacokat érintő forráskivonással egyidejűleg portfólió átcsoportosítás is zajlott a különböző eszköztípusok között a részvények felől az állampapírok irányába. A jobb gazdasági növekedési kilátásokkal rendelkező gazdaságok az árfolyamgyengülést és a kötvénypiaci hozamok emelkedését kevésbé érzékelték, míg a folyó fizetési mérleg szufficites egyenlege a részvénypiaci és az állampapírpiaci feszültségekkel szemben csökkentette a sebezhetőséget. A nagyobb tőkepiaci nyitottság szintén fékezte az állampapírhozamok emelkedését a tőkekivonás során, mivel vélhetően azok az országok liberalizálták jobban tőkepiacaikat, amelyek befektetőbarátabb gazdaságpolitikát folytattak, így ezek a gazdaságok kevésbé voltak a januári tőkekivonási döntések idején előtérben. A tőkepiacok mérete, a devizatartalékok aránya és az államadósság GDP-arányos rátája a számítási eredményeink szerint nem befolyásolta január második felében az eszközárak mozgását. Az államháztartási hiánnyal kapcsolatos vizsgálatok is azt a sejtést támasztják alá, miszerint a szuverén adósságkrízis súlyosabb időszakához (2010-2011-hez) képest 2014-re összességében mérséklődött a költségvetési fegyelem és államadósság jelentősége a globális befektetők szempontrendszerében, s a hangsúly a növekedési potenciálra, versenyképességre helyeződött át.

102%

8

100%

12

98%

16

96%

eszközárcsökkenés romló globális kockázatvállalási kedv

Devizaárfolyam

Tőzsdeindex

Állampapírhozam

Ázsia

-0,8%

Afrika Latin-Amerika

-2,7%

Európa

-3,7%

Ázsia

-0,7%

Afrika

-2,1% -5,5%

Latin-Amerika

24

Európa

-1,7%

2013.12.31 2014.01.02 2014.01.04 2014.01.06 2014.01.08 2014.01.10 2014.01.12 2014.01.14 2014.01.16 2014.01.18 2014.01.20 2014.01.22 2014.01.24 2014.01.26 2014.01.28 2014.01.30 2014.02.01 2014.02.03 2014.02.05 2014.02.07 2014.02.09 2014.02.11 2014.02.13 2014.02.15 2014.02.17 2014.02.19 2014.02.21 2014.02.23 2014.02.25 2014.02.27

94%

20

-0,5%

Ázsia

-1,8%

Afrika

-0,6%

Latin-Amerika

-3,5%

VIX-index (jobb t.)

17

-6%

-5%

-4%

-3%

-2%

-1%

0%

ÁLLAMPAPÍR

4

Európa

-1,3%

2013.12.31. = 100%


104%

0 Forrás: Reuters, MFB

TŐZSDE

106%

DEVIZAÁRFOLYAM

2. ábra: Az eszközárak alakulása a feltörekvő piacokon 2014. január 20. - február 3. között

1. ábra: Az eszközárak alakulása a feltörekvő piacokon és a globális kockázatvállalási kedv



A GDP alakulása Magyarországon Európai összehasonlításban is kiemelkedő az első negyedéves magyar GDP-növekedés A magyar gazdaság 2014 első negyedévében a vártnál lényegesen gyorsabban, 3,5%-kal nőtt éves szinten, míg az előző három hónaphoz képest 1,1% volt a bővülés üteme, ami holtversenyben Lengyelországgal a leggyorsabbnak számított az Európai Unión belül (1-2. ábra). A növekedési fordulatnak köszönhetően a hazai GDP elérte a 2008. negyedik negyedévi szintet, míg az öt évvel ezelőttit (2009. I. n. év) már 3,5%-kal meg is haladta az idén január és március között. A magyar gazdaság 2005 után elakadt felzárkózása az Európai Unió átlagához a tavalyi év elején újraindult, s a 2013 második felétől tapasztalható egyre dinamikusabb bővülési ütemnek köszönhetően Magyarország növekedési többlete az EU-28-hoz viszonyítva 1,6-1,9 százalékpont között alakult negyedévenként (3. ábra). Magyarország a régión belül a tavalyi év közepétől csatlakozott a lendületesebb konjunkturális pályán haladó lengyel-román tandemhez, megelőzve a recesszióból lassan kilábaló Csehországot és a mérsékeltebb bővülési ütemet elérő Szlovákiát (4. ábra). Az üzleti bizalmi index alapján az éves növekedési ütem a második negyedévben akár még tovább is gyorsulhat, s elérheti akár a 4%-ot is, ami a termelési oldalon várhatóan elsősorban a tovább szárnyaló építőiparnak és robusztus teljesítményt mutató feldolgozóiparnak lesz köszönhető. A bruttó hazai termék felhasználását tekintve a belső kereslet bővülése (elsősorban a beruházások) dinamizálhatják a növekedést. Az év második felében a GDP-bővülés üteme (egyrészt a bázishatás, másrészt a lassan kifutó EU-s források miatt) valamelyest lassulhat. A kedvező makrogazdasági helyzetet az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés eredményei is visszaigazolják: a 2014. tavaszi válaszok alapján a vállalati szektor a felmérés 2009-es indulása óta nem volt ilyen optimista a működési kereteket illetően (5-6. ábra). 2. ábra: GDP-növekedés 2014. I. negyedévben* az Európai Unióban** (negyedév/negyedév)

1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 3%

Lengyelország Magyarország Dánia Málta Luxemburg Egyesült Királyság Németország Letto. Szlovákia Litvánia Spanyolország Csehország Belgium Bulgária EU-28 Ausztria Eurózóna Románia**** Horvátország Franciaország Svédország Olaszország Szlovénia Finnország Portugália**** Ciprus Észtország Hollandia Görögország***

6%

* szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok

2%

4%

1%

2%

0%

0%

-1%

-2%

-2%

-4%

-3%

-6%

Negyedév/negyedév (bal t.)

-8%

2014.I

2013.I

2013.III

2012.I

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.III

2008.I

2007.I

2007.III

2006.I

2006.III

-4%

2012.III

Forrás: KSH, MFB


-1,5%

-1,0%

-0,5%

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

* szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok; ** kivéve Írország; *** nem kiigazított adat; **** szezonálisan kiigazított adat

Év/év (jobb t.)

4. ábra: GDP-növekedés* Közép-Kelet-Európában (év/év)

3. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon és az Európai Unióban 4,0

6%

3,0

4%

2,0

2%

1,0

0%

0,0

10%

10%

8%

6%

6%

4%

4%

2%

2%

-2%

0%

0%

-1,0

-4%

-2%

-2%

-2,0

-6%

-4%

-4%

-3,0

-8%

-6%

-6%

százalékpont

8%

Forrás: KSH, MFB

-10%

-10%

Növekedési különbség (bal t.) Európai Unió (jobb t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok Magyarország (jobb t.)

Magyarország

5. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása 130

Lengyelország

2%

40

0%

35

-2%

30

-4%

-8%

25

-6%

-10%

20

0%

90

-2%

80

-4% -6%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 ESI Magyarország (bal t.)

Szlovákia

45

100

50

Románia

4%

2%

Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB

Csehország

6%

110

60

-10%

50

4%

* Economic Sentiment Index

-8%

55

120

70


6. ábra: A Makrogazdasági-index és a GDP alakulása 6%

ESI: 3 hónappal eltolva

* szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2000.III 2001.II 2002.I 2002.IV 2003.III 2004.II 2005.I 2005.IV 2006.III 2007.II 2008.I 2008.IV 2009.III 2010.II 2011.I 2011.IV 2012.III 2013.II 2014.I

-4,0

-8%

-8% 2009. 2009. 2010. nyár tél nyár

2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

Makrogazdasági-index (bal t.)

GDP-növekedés (jobb t.)

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH

18

GDP* (év/év, jobb t.) * naptárhatástól tisztított adat


A GDP felhasználási oldala Kiegyensúlyozott szerkezetű a magyar gazdaság növekedése A tavalyi utolsó három hónaphoz hasonlóan 2014 első negyedévben is kiegyensúlyozott képet mutatott a magyar gazdaság növekedése a felhasználási oldalon (is). A nettó export 0,5, a bruttó felhalmozás (beruházások és készletek változása) 1,6, a háztartások tényleges fogyasztása 1,1, míg a közösségi fogyasztás 0,4 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. Utoljára 2005-ben fordult elő, hogy a növekedés mindhárom komponense (nettó export, beruházás, fogyasztás) egymás után két negyedévben is pozitívan járult hozzá a GDP-bővüléshez (1. ábra). A belső kereslet élénkülése, s különösen a jelentős importigényt támasztó beruházások bővülése következtében az import éves növekedési üteme (7,6%) egy hajszállal meghaladta az exportét (7,5%), ennek eredményeként a nettó export növekedési hatása mérséklődött (2. ábra). Az EU-s forrásokból megvalósuló közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, valamint az éledező feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2014. január és március között 13,3%-kal (év/év) nőtt (3. ábra). A közösségi fogyasztás 3,5%-kal emelkedett éves szinten (4. ábra). A javuló munkaerőpiaci helyzet, a gyorsuló bérkiáramlás, a több évtizedes mélypontra süllyedt infláció eredményeként a háztartások fogyasztási kiadásai 1,5%-kal bővültek az első negyedévben, emellett a tényleges fogyasztás növekedését segítette, hogy a kormányzattól kapott transzferek négy negyedéves folyamatos csökkenést követően ismét nőttek (+2,4%). A továbbra is több éves csúcson lévő hazai fogyasztói bizalmi index alapján a lakossági vásárlások bővülési üteme tartósan magas (kb. 5%-os) maradhat a következő negyedévekben is, amit az őszre ígért devizahiteleseknek szánt megoldás is segíthet a gyorsított mérlegalkalmazkodáson keresztül (5-6. ábra). 2. ábra: A nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)

10

4%

6

5

2%

5

0

0%

-5

-2%

-10

-4%

-15

-6%

-20

2%

3

0%

2

-2%

1

-4%

0

-6%

-8%

-1

-8%

-10%

-2

-10%

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.)

4%


Forrás: KSH, MFB

-25

6%

Forrás: KSH, MFB

4

százalékpont

százalékpont

1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal)

Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)

Nettó export (bal t.)

3. ábra: A bruttó felhalmozás hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év)


4. ábra: A közösségi fogyasztás hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 1,25

6%

4%

1,00

4%

2,5

2%

0,0

0%

0,75

2%

-2,5

-2%

0,50

0%

-5,0

-4%

0,25

-2%

-7,5

-6%

0,00

-4%

-10,0

-8%

-0,25

-6%

-10%

-0,50

Forrás: KSH, MFB


-12,5

százalékpont

6%

5,0 százalékpont

7,5

-10%


Készletváltozás (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.)

Közösségi fogyasztás (bal t.)


6. ábra: Fogyasztói bizalom és a kiskereskedelmi forgalom alakulása (év/év) Magyarországon

5. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2

6%

0

1

4%

0

2%

-10

-1

0%

-2 -3

10,0%

Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva

7,5%

-20

5,0%

-2%

-30

2,5%

-4%

-40

0,0%

-4

-6%

-50

-2,5%

-5

-8%

-6

-10%

-60

-5,0%

-70


-80

-7,5%

Forrás: KSH, GKI, MFB

-10,0%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10

százalékpont

-8%

Forrás: KSH, MFB

-0,75

Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) Forrás: KSH, MFB GDP-növekedés (jobb t.)

Fogyasztói bizalom (bal t.)

19

Kiskereskedelmi forgalom (jobb t.)


Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A kiskereskedelmi forgalom bővülését a keresetek vásárlóerejének jelentős emelkedése is segítette A kiskereskedelmi eladások 7,1%-kal bővültek éves szinten az idei első negyedévben. Szinte valamennyi termékcsoportban növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszer eladások 8,3, míg a nem élelmiszer termékek értékesítése 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit (1. ábra). Az idei év első öt hónapja alapján elmozdulni látszik a holtpontról a hazai autópiac: január és május között 20,5%-kal több (ös�szesen 26743 db) új gépkocsi-regisztrációra került sor, mint egy évvel korábban, bár ez még mindig nem éri el a hét évvel ezelőtti (a válságot megelőző utolsó év) szint 40%-át sem (2. ábra). A háztartások fogyasztásának növekedését támogatta a tartósan gyors bérkiáramlás. A nemzetgazdaságban 2,4%-kal emelkedtek mind a bruttó, mind a nettó bérek január és április között (év/év), míg a közfoglalkoztatottak beszámítása nélkül a fizetések növekedése 6,4-6,4% volt. A pedagógus életpályamodell bevezetésének köszönhetően az oktatásban több mint ötödével nőttek a keresetek. A költségvetési szektorban, azon belül a szociális ellátás területén a bérdinamikát a közfoglalkoztatottak jelentős hányada húzta le (3-4. ábra) A háztartások finanszírozási képessége a GDP arányában 6,0%-ra emelkedett az idei év első három hónapjában. A tartozások leépítését lelassította, hogy a hitelek állománya a forint leértékelődése miatt 171,0 milliárddal emelkedett, amit a törlesztések (121,8 milliárd Ft) csak részben tudtak ellensúlyozni. A háztartások pénzügyi eszközei ugyanakkor 612,4 milliárd forinttal nőttek. A lakossági megtakarításokat a csökkenő kamatkörnyezet a kockázatosabb befektetések irányába tereli (5-6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* termékcsoportok szerint (2014. I. negyedév) Csomagküldő kiskereskedelem

114,2%

Textil, ruházat

113,6%

Bútor, műszaki cikk

109,9%

Élelmiszer

108,3%

Illatszer

107,8%

Üzemanyag

106,8%

Használtcikk

102,3%

Gyógyszer és illatszer

100,2%

Könyv, papíráru, számítástechnika

96,1%

Kiskereskedelem összesen

107,1%

90%

100%

110%

40%

15

20%

12

0%

9

-20%

6

-40%

3

-60%

0

-80%

Gépkocsi-regisztrációk száma (bal t.) Év/év (3 hónapos gördülő átlag, jobb t.)

120%

3. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) Forrás: KSH, MFB

* családi kedvezmények nélkül

10%

10%

5%

5%

0%

0%

-5% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01

-5%

Nettó bér*

Oktatás Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Egészségügy Infokommunikáció Szálláshely-szolg., vendéglátás Ipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Építőipar Közigazgatás Ingatlanügyletek Forrás: KSH, MFB Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor Összesen

80%

121,4% 110,1% 107,1% 106,0% 105,3% 104,8% 103,5% 103,4% 102,7% 102,6% 102,4% 100,8% 98,1% 85,4% 104,8% 99,3% 102,4%

90%

100%

110%

120%

130%

6. ábra: A háztartások befektetési jegyeinek és lekötött betéteinek hó végi állománya és a befektetési jegyek aránya

5. ábra: A háztartások hitelállományának változása 1 500

Forrás: ACEA, MFB

4. ábra: A nettó átlagkeresetek alakulása (2014. január - április, előző év azonos időszaka = 100%) 15%

15%

Nettó reálbér*

18

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

* előző év azonos időszaka =100%

ezer darab

118,2%

Iparcikk jellegű vegyes

Forrás: KSH, MFB

2. ábra: Újgépkocsi-regisztrációk alakulása Magyarországon

11 000

10 000

50%

10 000

8 000

40%

6 000

30%

4 000

20%

2 000

10%

500

9 000

0

8 000

-500

7 000

-1 000

6 000

milliárd Ft

milliárd Ft

1 000

milliárd Ft

Forrás: MNB, MFB

0%

Tranzakciók (bal t.)

2002.01 2002.07 2003.01 2003.07 2004.01 2004.07 2005.01 2005.07 2006.01 2006.07 2007.01 2007.07 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 2012.07 2013.01 2013.07 2014.01

2014.I

2013.I

2013.III

2012.I

Átértékelődés (bal t.)

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.III

2009.I

2008.I

2008.III

2007.III

2007.I

0

Lekötött betétek (bal t.) Befektetési jegyek aránya (jobb t.)

Hitelállomány (jobb t.)

20

Befektetési jegyek (bal t.) Forrás: MNB, MFB


Fogyasztói bizalom A téli közmunkaprogramok kifutása is állhat a fogyasztói hangulat javulásának megtorpanása mögött Május után júniusban is mérséklődött a hazai fogyasztók optimizmusa a GKI felmérése alapján, azaz megtorpant a 2013 közepe óta tartó (gyakorlatilag) töretlen javulás. A régiós országok közül egyedül Magyarországon volt megfigyelhető a háztartások optimizmusának visszaesése. Összességében azonban a kilátások továbbra is kedvezőek, a hangulatindex tartósan a fellendülési szakaszban tartózkodik, ami a fogyasztás bővülésének folytatódását vetíti előre (1-3. ábra). A fogyasztói bizalmi index megtorpanásának hátterében többek között az egyes társadalmi csoportok eltérő helyzetértékelése állhatott az elmúlt hónapokban. 2014. április és június között a részkomponensek közül egyedül a megtakarításokkal kapcsolatos kilátások javultak, míg a finanszírozási körülmények, az általános gazdasági környezet és a munkaerőpiac következő 12 hónapos várható alakulásával kapcsolatos vélemények pesszimistábbá váltak (4. ábra). Az a tény, hogy a munkanélküliségtől való félelem növekedésével párhuzamosan a háztartások pénzügyi helyzetével kapcsolatos várakozások egyedül a legalsóbb kvartilisbe tartozók körében romlottak, azt sejteti, hogy a fogyasztói hangulat elromlásának hátterében részben az új téli képzési programoknak köszönhetően rekord szintre emelkedő közfoglalkoztatási „boom” lassulása állhatott (5. ábra). (A közfoglalkoztatásban résztvevők létszámáról 2014. áprilisig áll rendelkezésre adat, ez azonban még nem mutat csökkenést.) Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos változásának és következő egy éves várható alakulásának megítélése is romlott az elmúlt időszakban (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában

1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10

10

10

0

0 -10

-10

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-50

-50

-60 -70

Forrás: GKI, MFB

-10

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-60

-50

-50

-70

-60

-80

-70

Lengyelország

10

2014.06

0

-80

-60

-40

-20

0

Fogyasztói bizalmi index

2011.IV

2011.III

2011.I

Háztartások finanszírozási helyzete*

10 0

0

0

0

Munkanélküliség*

Általános gazdasági helyzet*

10

10


Megtakarítások*

6. ábra: Az általános gazdasági környezet előző 12 hónapos alakulásának megítélése és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások

5. ábra: A háztartás finanszírozási helyzetének következő 12 hónapos alakulására vonatkozó várakozások jövedelmi csoportok szerint 10

2011.II

Hosszú távú átlag (1992-2012)

2012.01

2010.IV

2009.01

Visszaesés

2010.II

-40

2010.I

-30

*a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások

-30

-20

2014.I

-20

2014.II

-10

2013.IV

-10

2013.III

0

2013.I

2011.01

2013.II

2013.01

2008.01

10

Románia

20

2014.01

2012.IV

2010.01

20

Magyarország


30

2012.II

30

Szlovákia

40

Fellendülés


2010.III

A fogyasztói bizalmi index éves változása (pont)

40

Csehország

4. ábra: A fogyasztói bizalmi index összetevőinek alakulása (negyedév/negyedév)

3. ábra: A fogyasztói bizalom ciklikus alakulása 50

-70

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

Üzleti bizalom

2012.III

Konjunktúra kilátások

-60


2012.I

Fogyasztói bizalom

0

-10

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

-80

10


0

-10

-10

-10

-10

-20

-20

-20

-20

-30

-30

-40

-40

-50

-50 -60

-30

-30

-40

-40

-60

-50

-50

-70

2. kvartilis

2014.I

2013.I

2013.III

2012.I

3. kvartilis

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.I

2008.III

2007.I

2007.III

2006.I

2006.III

2005.I

2005.III

1. kvartilis

-70 -80

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

-60

-60


-80

Előző 12 hónap

4. kvartilis

21

Következő 12 hónap


Beruházás A feldolgozóipari és infrastrukturális fejlesztések hajtják a hazai beruházásokat A tavalyi utolsó negyedéves 10,5%-os éves szintű bővülést követően tovább gyorsult a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése Magyarországon 2014. január és március között (13,3% év/év, 2,8% n.év/n.év). Ennél gyorsabb éves szintű növekedésre mindössze három negyedévben volt korábban példa a KSH 1996 óta vezetett statisztikájában (1. ábra). A dinamikus bővülésének köszönhetően az idei első negyedévben 0,6 százalékponttal emelkedett a beruházási ráta Magyarországon 2013-hoz képest. A fejlesztések továbbra is alacsony hazai szintjét jelzi ugyanakkor, hogy a kedvező fordulat ellenére Magyarország ebből a szempontból továbbra is sereghajtó a régió országai között, de már meghaladja az EU-átlagot (2. ábra). A beruházások volumene (a 2013. évi 7,2% után) 22,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva 2014. január és március között. A 19 ágazatból 14-ben regisztráltak (éves szintű) növekedést. A fejlesztések jelentős bővülésének két fontos pillére volt: a szállítás-raktározás ágazatban elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseknek (út- és vasútépítések, városi közlekedés, új járműparkok), a feldolgozóiparban pedig a járműgyártásnak volt köszönhető a növekedés jelentős hányada (3. ábra). Az idei év elején elsősorban a 2007-2013-as EU-s költségvetési periódus felgyorsított kifizetései dinamizálták forrásoldalról a hazai beruházásokat, míg a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának II. szakasza (a fejlesztési projektek előkészítésének időigénye miatt) az év második felétől adhat lendületet az invesztícióknak (a május végéig kihelyezett több mint 175 milliárd forintnyi hitel 61%-a beruházási kölcsön volt). A beruházások hazai dinamikus bővülését vetíti előre a feldolgozóipari kapacitáskihasználtág alakulása, ill. az MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján rekord magasra emelkedő beruházási kedv is (5-6. ábra). 2. ábra: Beruházási ráta* az Európai Unióban, az eurózónában és a közép-kelet-európai országokban

1. ábra: Bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása Magyarországon 6%

15%

4%

10%

2%

5%

0%

0%

-2%

-5%

-4%

-10%

127,6%

milliárd Ft

124,2% 121,5%

Mezőgazdaság

118,5%

Építőipar

114,2%

Oktatás

111,7%

Közigazgatás

102,5%

Ebből: Gép, berendezés, jármű

125,2%

125%

150%

19,1%

19,1%

23,1%

21,1%

19,0%

18,3%

18,6%

18,0%

22,4%

22,1%

17,8%

17,7%

Szlovákia

Románia**

Magyarország

Csehország

0%

-100

-5% -10%

Forrás: KSH, MNB, MFB

-15%

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jobb t.)

175%

6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása

100%

100%

80%

90%

75%


90% 80%

70%

60%

60%

50%

50%

40%

40%

Lengyelország

40,7% 45,9%

65% 60% 55% 50% 45%

2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I 2014.II

70%

31,0% 33,5%

70%

80%

Szlovákia

17,4%

17,3%

5%

0

122,6%

100%

5. ábra: A kapacitáskihasználtság alakulása Közép-Kelet-Európában

Csehország

10%

100

2006.I 2006.II 2006.III 2006.IV 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

97,2% 120,2%

Magyarország

15%

200

-300

Ebből: Építés

75%

20%

300

-200

99,1%

ÖSSZESEN

400

58,1%

53,4% 59,4%

45,9%

55%

57,3%

53,5%

45% 50%

66,5% 55,4%

35% 40%

70,0%

48,5%

50,0% 54,7%

52,3%

77,0%

68,4%

30%

fordított skála

Villamosenergia

Kereskedelem

4. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év) és a vállalatoknak nyújtott hitelek tranzakciók szerinti alakulása Magyarországon

164,6%

IKT szektor

Ingatlanügyletek

10%

* bruttó állóeszköz-felhalmozás / GDP, szezonálisan kiigazított és naptárhatástól tisztított adatok; ** szezonálisan kiigazított adat

2014. I 3. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (2014. I.. negyedév, év/év)

Feldolgozóipar

2014. I. n.év

Lengyelország

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (negyedév/negyedév, bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (év/év, jobb t.)

Forrás: KSH, MFB

15%

Eurózóna

2014.I

2013.I

2013.III

2012.I

2012.III

2011.I

2011.III

2010.I

2010.III

2009.I

2009.III

2008.I

2008.III

2007.III

2007.I

-20%

Szállítás, raktározás

2013

20%

-15%

Forrás: KSH, MFB

-8%


EU-28

-6%

25%

60%

51,8%

65%

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.)

Románia

22

Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.)

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések


Külkereskedelem Kedvezőek a hazai exportszektor kilátásai A belső kereslet, s azon belül is különösen a magas importhányad miatt a beruházások élénkülésének köszönhetően a behozatal növekedése (7,6%) egy hajszállal meghaladta az export 7,5%-os bővülését (év/év) 2014. január és március között, az első negyedéves GDP-statisztika alapján. A kivitel növekedési üteme az ötödik leggyorsabb volt Európában, ugyanakkor valamennyi régiós ország jobban tudta ki tudta használni az élénkülő külső környezetet, így a hazai külkereskedelmi szektor exportpiaci részesedésének zsugorodása tovább folytatódhatott 2014. január és március között is (1. ábra). 2014 első negyedévében a kivitel volumene 8,8, míg a behozatalé 8,2%-kal bővült (év/év), a külkereskedelmi mérleg aktívuma 596,6 milliárd forintot (ill. 1929,2 millió eurót) tett ki, 104,9 milliárd forinttal (ill. 298,7 millió euróval) meghaladva az egy évvel korábbit (2. ábra). Az idei első negyedévben a hosszú recesszióból lassan kilábaló európai uniós piacok, azon belül is az ún. „régi” tagállamok (EU-15), s elsősorban Németország bizonyultak a hazai export motorjának. A kivitel szerkezete is kedvező képet mutatott: a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó gépek, szállítóeszközök mellett a feldolgozott élelmiszerek exportja is kétszámjegyű bővülést ért el (4. ábra). A 2014. tavaszi MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján a hazai vállalati szektor korábban nem látott optimizmussal tekint a kivitel következő 12 hónapos alakulására. A hazai exportszektor teljesítménye szempontjából továbbra is elsősorban a német piac alakulása lesz kiemelkedően fontos: az ottani üzleti bizalmi index javulásának elmúlt hónapokban tapasztalt megtorpanása ugyanakkor fékezheti a magyar kivitel bővülésének ütemét. A magyarországi vállalatok várakozása alapján ugyanakkor jelentős bővülés várható a hazai kivitel kisebb hányadát adó EU-n kívüli piacokon (4-6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése 2014. I. negyedévben* az Európai Unióban** (negyedév/negyedév)

milliárd Ft

Románia Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Németország Görögország Szlovénia Dánia EU-28 Franciaország Eurózóna Svédország Belgium Ausztria Hollandia Egyesült Királyság Ciprus Bulgária Finnország Litvánia Forrás: Eurostat, -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% MFB * nem kiigazított adatok; ** kivéve Észto., Íro., Spanyolo., Horváto., Olaszo., Letto., Luxemburg, Málta, Portugália

2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 250

50%

200

40%

150

30%

100

20%

50

10% 0%

0

-10%

-50 -100

Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)

Feldolgozott termékek

*értékindex forint ÖSSZESEN adatokból számolva Forrás: KSH, MFB

90%

-20

108,9%

-30

95,4%

110%

110

Forrás: MFBINDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz

-20 -30


-40

20% 10%

100

0%

95

-10%

90

-20%

85

-30%

80

* 3 hónapos gördülő átlag

Forrás: KSH, CESifo, MFB

-40% -50%

2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07

60

30%

IFO-index: 3 hónappal eltolva

105

75 százalékpont

-10

6. ábra: A német üzleti várakozások és a magyar export alakulása (év/év) 115

Szovjet utódállamok, Kaukázus Észak-Amerika Észak-Európa Egyéb Távol-Kelet Németország** Kína Nyugat-Európa Dél-Európa Szomszédos országok*** Egyéb balkáni országok**** Visegrádi országok***** 50

0

* az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége

120%

5. ábra: A külföldi értékesítés várt alakulása* célpiacok szerint

40

10

13,4

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

109,2%

100%

40 20

Következő 12 hónap**

-35,8

50 30

Előző 12 hónap*

-40

91,6%

13,7

0,0

-15,1 -28,8

27,5 20,1

19,7

-11,6

-10

110,6%

24,5 21,4

15,2

0

48,8

35,2 24,9

25,3

15,3

10

115,7%

Gépek és szállítóeszközök

Nyersanyagok

20

101,3%

EU-n kívüli országok

29,2

30

105,7%

Élelmiszerek, italok, dohány

39,4

40

111,5%

EU-13 ("új EU-tagok")

Energiahordozók

50

113,8%

EU-28

Export volumen (év/év, jobb t.)

4. ábra: A külföldi értékesítés alakulása

118,9%

EU-15

-30%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01

12%

3. ábra: A hazai kivitel alakulása* termékek és exportrelációk szerint (2014. január-március, előző év azonos időszak = 100%) Németország

-20%

Forrás: KSH, MFB

-150

70

* az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége; ** Németország a

legfontosabb három exportcélpiacok egyike;*** szomszédos, ill. egyéb környező közép-keleteurópai országok; **** nem szomszédos balkáni országok; ***** a legfontosabb három exportcélpiac közül legalább az egyik Csehország, Lengyelország, vagy Szlovákia

IFO-index: üzleti várakozások (bal t.)

23

Export volumen* (jobb t.)


A GDP termelési oldala A feldolgozóipar és a kirobbanó formában lévő építőipar adott lendületet a hazai gazdaságnak

1. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal)

2. ábra: Az építőipar bruttó hozzáadott értékének alakulása 2014. I. negyedévben az Európai Unióban* (év/év)

5,0

6%

2,5

3%

0,0

0%

-2,5

-3%

Litvánia Magyaro. Szlovénia Lengyelo. Svédo. Hollandia Németo. Egyesült Királyság Dánia Belgium Cseho. Szlovákia Ausztria EU-28 Bulgária Eurózóna Finno. Románia Franciao. Spanyolo. Görögo. Ciprus Forrás: Eurostat, -30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% MFB * nem kiigazított adat; kivéve Észto., Íro., Horváto., Olaszo., Letto., Luxemburg, Málta, Portugália

-5,0

-6% Forrás: KSH, MFB

-7,5 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011.III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

-9%

Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.)

6,0%

98%

100%

103%

*2005. évi átlagáron számolva, szezonálisan kiigazított adatok

105%

6. ábra: A bizalmi index és a kereslet következő három hónapos alakulásával kapcsolatos várakozások* a hazai szolgáltató szektorban

5. ábra: A vendégek és vendégéjszakák alakulása* a kereskedelmi szálláshelyeken (január-április) *előző év azonos időszaka = 100%

2012

103,9%

2013

20

20

Ebből külföldi

10


10 0

0 Vendégéjszakák 108,5% száma 105,8%

-10

-10

-20

-20

-30

-30

-40

* ESI (Economic Sentiment Indicator)

-50

-40 -50

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

109,6% Vendégek száma 106,0%

102,1%

Vendégek száma 106,8%

108,9%

108,3%

Vendégek száma

111,7%

2011

104,8%

Vendégéjszakák száma

Forrás: KSH, MFB

Vendégéjszakák száma

115,6%

Vendégek száma

100%

111,7%

110%

114,8%

103,5%

Összesen

Vendégéjszakák száma 106,1%

120%

2014.I

101,5%

95%

2013.I

SZOLGÁLTATÁSOK összesen Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%

2,5%

97,3%

2013.III

Ingatlanügyletek

3,0%

2,5% 2005.I

97,9%

2012.I

Pénzügyi közvetítés

3,5%

3,0% 2012.III

100,7%

2011.I

Közigazgatás, védelem

4,0%

3,5%

2011.III

101,4%

4,5%

4,0%

2010.I

Művészet, szórakoztatás

4,5%

2010.III

103,0%

2009.I

IKT szektor

5,5% 5,0%

2009.III

103,5%

6,0%

IKT ágazat

Forrás: KSH, MFB

2008.I

Kereskedelem, gépjárműjav., turizmus

5,0%

2008.III

104,0%

Pénzügyi közvetítés

2007.I


5,5%

2007.III

104,4%

2006.I

Szakmai, tud., műszaki tevékenység

40%

4. ábra: A pénzügyi közvetítés és az info-kommunikációs ágazat részesedése a GDP-ből*

3. ábra: A bruttó hozzáadott érték alakulása* a szolgáltató szektor alágazataiban (2014. I. n.év)

2006.III

Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.)

2005.III

százalékpont

A GDP termelési oldalán az agrárium kivételével a többi szektor pozitívan járult hozzá a növekedéshez 2014. január és március között: az ipar 6,7, azon belül a feldolgozóipar 9,6, az építőipar 25,2, míg a szolgáltató szektor 1,5%-kal nőtt (év/év). Az agrárium 5,8%-os zsugorodását részben a tavalyi magas bázis okozta, ugyanakkor az első negyedéves adatokból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni az év egészére nézve a szektorra jellemző erős szezonalitás miatt (1. ábra). A hazai építőipar kirobbanó formája európai összehasonlításban is jelentősnek mondható (2. ábra): az ágazat bruttó hozzáadott értékének jelentős emelkedése többek között az EU-s forrásokból finanszírozott (elsősorban infrastrukturális) fejlesztéseknek, a bázishatásnak, ill. az enyhe télnek volt a következménye, miközben az építőipar másik „lába”, a lakáspiac továbbra sem bővült. A szolgáltató szektor meghatározó ágazati közül az iparral összefüggő szállítás-raktározás, a turizmus és vendéglátás, valamint a „válságálló” info-kommunikációs (IKT) ágazat mutatott dinamikus bővülést. Ez utóbbi GDP-ből való részesedése egy évtized alatt közel a kétszerese lett a folyamatos zsugorodást elszenvedő pénzügyi közvetítési ágazat részarányának. A szakmai, tudományos tevékenység hozzáadott értékének 4,4%-os emelkedéséhez elsősorban a K+F növekedése járult hozzá (3-4. ábra). Az idei első négy hónapban közel 10%-kal nőtt (év/év) mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. Évek óta első alkalommal elsősorban a belföldi turisták növekvő száma járult hozzá a bővüléshez (5. ábra). A szolgáltató szektor szereplőinek várakozásai 12 éves csúcsra emelkedett az idén tavasszal, ami stabil növekedést vetít előre az év hátralevő részére (6. ábra).

2014

Bizalmi index

24

Kereslet várható alakulása a következő 3 hónapban


Ipar Tovább erősödött a járműipar dominanciája a feldolgozóiparon belül Az ipari termelés 8,9, míg a feldolgozóipar teljesítménye 10,3%-kal bővült 2014. január és április között az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az erőteljesen exportorientált szektor eredményét a régiós versenytársakhoz hasonlóan a nyugat-európai konjunktúra élénkülése húzta. Valamennyi közép-kelet-európai országban 10%-ot megközelítő éves szintű termelésbővítést produkált az ipar az idei első három hónapban (1-2. ábra). A hazai feldolgozóipar koncentráltsága tovább folytatódott, kedvező jel ugyanakkor, hogy a fontosabb alágazatok közül egyedül a számítógép, elektronikai ágazatban mértek visszaesést. Az idei első negyedévben is a legnagyobb súlyú járműipar bővült a leggyorsabb ütemben (3. ábra). A folyamatos növekedésnek köszönhetően ez az alágazat a feldolgozóipari termelésben 2010-ben elfoglalt 19,1%-ról 2014. január és április között 28,0%-ra nőtt, míg a számítástechnikai alágazat 22,0%-ról 11,1%-ra süllyedt. A járműipar dominanciája a termelés regionális megoszlására is rányomja a bélyeget: az országos átlagnál a nyugat-dunántúli, ill. a dél-alföldi régióban volt gyorsabb a bővülés. Míg előbbi az ágazat hagyományos helyszínének számít, utóbbin belül a Mercedes-gyárnak otthont adó Bács-Kiskun megye (+14,6%) volt a növekedés motorja (4. ábra). Habár a tavalyi év második felétől a belföldi piac is halvány élénkülést mutat, a szektor teljesítményét egyértelműen az értékesítés 75%-át adó export, s ezen keresztül a külföldi kereslet határozza meg, a feldolgozóipar külföldi eladásai az idei első negyedévben 11,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legfontosabb felvevőpiacnak számító Németországban mérséklődött valamelyest az optimizmus, de ez egyelőre nem veszélyezteti a feldolgozóipar 10% körüli bővülésének folytatódását (5-6. ábra). 2. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a közép-kelet-európai országokban

1. ábra: Az ipari és feldolgozóipari termelés alakulása (év/év) 30%

30%

30%

20%

20%

20%

20%

10%

10%

10%

10%

0%

0%

-10% -20% Forrás: KSH, MFB

-10%

-20%

-20% -30% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01

100%

110%

120%

130%

5. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 30%

30%

20%

20%

10%

10%

115 110

0%

0% -10%

-10% -20%

20% 10%

100

0%

95

-10%

90

-20%

85

-30%

75

Forrás: KSH, CESifo, MFB

-40% -50%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07

2014.03

2013.12

2013.09

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

2010.09

2010.06

30%

IFO-index: 3 hónappal eltolva

105

80

Forrás: KSH, MFB

-20%

Észak-Alföld 103,2%

6. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása


Export megrendelések* Belföldi értékesítés*

104,8%

111,1%

90%

Közép-Magyarország

90,6%

105,0%

Gyógyszergyártás FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN

Dél-Dunántúl

103,9% 97,5%

105,1%

Gépgyártás

Észak-Magyarország

Nyugat-Dunántúl

105,7%

Számítógép, elektr. termék gyártása

106,1%

90%

106,9%

Élelmiszer, ital, dohány gyártás

Közép-Dunántúl

95%

Fafeldolgozás

108,7%

100%

Ország összesen

105%

111,7%

107,7%

Forrás: KSH, MFB

Dél-Alföld

Fémfeldolgozás

Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%

110%

113,2%

108,1%

Románia

115%

111,5%

Gumi, műanyag termék gyártása

Csehország

120%

115,8%

Egyéb feldolgozóipar

Lengyelország

125%

124,6%

Villamos berendezés gyártása

Magyarország

4. ábra: Az ipari termelés regionális alakulása Magyarországon (2014. I. negyedév)

120,3%

Vegyi anyag előállítás

-30%

Szlovákia

3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. január-április) Járműgyártás

-20% Forrás: Eurostat, MFB

-30%

Ipari termelés

Textília, ruházat, bőrtermék gyártása

-10%

123,0%

Feldolgozóipari termelés

0%

0%

-10%

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

-30%

30%

* 3 hónapos gördülő átlag, naptárhatástól tisztított

Belföldi megrendelések* Export értékesítés*

IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)

25


Építőipar Tovább folytatódott az építőipar szárnyalása 2014 elején A hazai építőipar teljesítménye régiós összehasonlításban is kiemelkedő volt az idén január és március között. A robusztus teljesítménynek köszönhetően a 2006 és 2012 közötti folyamatos recessziót követően 2014 első negyedévében már több mint 10%-kal haladta meg a 2010. évi értéket a kibocsátás értéke, ugyanakkor a nyolc évvel ezelőtti szinthez képest még mindig 24,5%-os a szektor elmaradása, amellyel sereghajtó a közép-kelet-európai országok között (1. ábra). Az ágazat év eleji kiemelkedő teljesítménye elsősorban az európai uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek (egyéb építmények), ill. az ipari beruházásokhoz köthető épület kivitelezéseknek volt köszönhető. Az új megrendelések azonban a tavalyi utolsó három hónapban mért 57,0%-os bővülést (év/év) követően jelentősen lassultak az első négy hónapban (21,4%), s amennyiben az előző EU-s költségvetési ciklus vége és az új pályázati kifizetések közötti időszak a vártnál hosszabbra nyúlik, az akár már az év második felében az ágazat növekedésének lassulását okozhatja, amit a bázishatás is erősíthet. Az építőipar másik „lába” (lakásépítés) egyelőre még nem tudja ellensúlyozni a közösségi forrásoktól való függést, bár a hazai lakásépítési piac az idei első negyedévben elmozdulni látszik a mélypontról: 2014. január és március között 1654 db építési engedélyt adtak ki, ill. 1692 új lakást építettek, ami 19,6, ill. 50,7%-os növekedést jelent 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az újonnan kötött szerződéseken belül azonban egyelőre nem látszik az épület kivitelezések súlyának emelkedése (2-5. ábra). Változott az építőipari termelés regionális alakulása: míg tavaly a közép-magyarországi régióban csökkent egyedül az ágazat termelése, az idei első negyedévben itt volt a legdinamikusabb a bővülés üteme (6. ábra). 1. ábra: Az építőipar teljesítményének alakulása a közép-keleteurópai régióban (2010 = 100%*)

Magyarország

Románia

140% 130%

120%

120%

110%

110%

100%

100%

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2014.I

2013.III

2013.I

2012.III

2012.I

156,3%

136,8%

137,5%

26

ÖSSZESEN

KözépMagyarország

Egyéb építmények építésére kötött új szerződések értéke (bal t.) Épületek építésére kötött új szerződések értéke (bal t.) Épületek építésére köttött új szerződések aránya (jobb t.)

KözépDunántúl

100%

2013.III

2012.IV

2012.I

2011.II

2010.III

2009.IV

2009.I

2008.II

2007.III

2006.IV

2006.I

2005.II

2003.IV

2004.III

2011.III

2010.I 115%

0%

DélDunántúl

10%

0

130%

141,7%

100

145%

ÉszakAlföld

20%

Forrás: KSH, MFB

160%

149,0%

200

Az épített lakások száma

175%

NyugatDunántúl

30%

0

152,6%

40%

300

2003.I

2 000

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

50%

2002.II

2 000

6. ábra: Építőipari termelés alakulása* az egyes régiókban (2014. I. negyedév, előző év =100%)

60%

400

2001.III

4 000

A kiadott lakásépítési engedélyek száma

70%

500

2000.I

4 000

Forrás: KSH, MFB

Egyéb építmények építése Építőipar összesen

Forrás: KSH, MFB

2000.IV

6 000

0

5. ábra: Az újonnan kötött szerződések alakulása az építőiparban

milliárd Ft

6 000

ÉszakMagyarország

Épületek építése Speciális szaképítés

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

70% 2010.10

80%

70% 2010.07

80% 2010.04

90%

2010.01

90%

600

8 000

2011.I

*3 hónapos gördülő átlag

130%

700

8 000

150%

159,2%

140%

160%

Forrás: KSH, MFB

DélAlföld

150%

4. ábra: Kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások számának alakulása (darab)

2010.III

160%

30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%

Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)

Szlovákia

3. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos időszaka = 100%)

Forrás: KSH, MFB

2011.04

2014.I

2013.IV

2013.III

2013.I

Lengyelország

2013.II

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

2011.III

2011.I

2011.II

2010.IV

2010.III

2010.I

2010.II

Csehország


2009.01

70%

70%

2011.01

* szezonálisan igazított adatok

2010.10

80%

80%

2010.07

90%

90%

2010.04

100%

2010.01

100%

2009.10

110%

2009.07

110%

120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%

2009.04

120%


165,3%

120%

2. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év)

*4 fő feletti vállalatok


Foglalkoztatás A közmunkaprogram mellett egyre nagyobb az új piaci állások szerepe a foglalkoztatás bővülésében 2014. március és május között a munkanélküliségi ráta 2008 vége óta nem látott szintre, 8,0%-ra süllyedt Magyarországon. Az első negyedévben 234,2 ezer fővel többen álltak foglalkoztatásban, mint a válság kezdete előtt (2008. I. negyedévben). A növekedés elsősorban a közmunkaprogramnak volt köszönhető (ez mutatkozik meg a közigazgatás, ill. oktatás, szociális ellátás területére vonatkozó adatokban), emellett a feldolgozóiparban, azon belül is a járműgyártásban jöttek létre új munkahelyek (1. ábra). A téli közfoglalkoztatás beindítása mellett a hazai munkaerőpiaci folyamatokra egyre érezhetőbb hatással van az újonnan bejelentett piaci állások 2013 közepétől megfigyelhető dinamikus bővülése. 2014 első öt hónapjában 46,9%-kal több nem támogatott álláshelyet regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően a munkaerőpiac elindult kifelé a recessziós spirálból, a tartós és fenntartható javuláshoz azonban az új piaci munkahelyek számának stabilan havi 25 ezer körül kellene alakulnia (2-3. ábra). A foglalkoztatás-bővülés motorja továbbra is a feldolgozóipar maradhat. 2013 harmadik negyedéve óta egyaránt bővül a teljes- és részmunkaidős alkalmazottak létszáma az ágazatban (4. ábra). A feldolgozóipari dolgozók száma a cégek tervei alapján az év második felében elérheti akár a 630 ezer főt is, amire 2009 eleje óta nem volt példa (5. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR 2014. tavaszi felmérés eredményei alapján is a szekunder szektor lehet a munkaerőpiaci folyamatok javulásának idei évi záloga: legnagyobb arányban – a felmérést megelőző 12 hónaphoz hasonlóan – az iparban terveznek létszámbővítést a vállalatok, a tercier szektoron belül pedig a turizmus és az infokommunikációs ágazatban bővülhet jelentősen a munkaerőkereslet (6. ábra). 2. ábra: A közfoglalkoztatásban résztvevők és a bejelentett új piaci állások számának alakulása Magyarországon

1. ábra: Foglalkoztatottak számának változása néhány ágazatban 100 75

50

50

25

25 0

300% 150%

610

-60

600 * 4 főnél többet fogllakoztató vállalatok körében

40

75

20

2014.I

2013.IV

2013.III

2012.IV

2012.III

2012.I

2012.II

2011.IV

2011.III

2011.II

2011.I

2010.IV

2010.III

2010.I

2010.II

25

27

Kiskereskedelem

Ingatlanügyletek

Számviteli tanácsadás

Gépjárműker. és javítás


Mérnöki tevékenység

Nagykereskedelem

Közösségi szolgáltatások

IKT szolg.

Turizmus, vendéglátás

SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR

Energetika

Textilipar

Élelmiszeripar

Vegyi anyag előállítás

Gépgyártás

Fafeldolgozás

Építőipar

Közúti gépjármű gyártás

Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.)

Fémfeldolgozás

2006.06 2006.09 2006.12 2007.03 2007.06 2007.09 2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06 2014.09

-100

IPAR

-80

Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz Állattenyésztés

-50

MEZŐGAZDASÁG

-60

0 -25

Növénytermesztés

-40

* a bővítést, ill. elbocsátásokat tervező cégek arányának különbsége (százalékpont)

50 ezer fő

-20

-50

2009.IV

6. ábra: A foglalkoztatás várható alakulása* a következő 12 hónapban ágazati bontásban

-20

5 hónappal eltolva

2009.III

2009.I

2009.II

12%

0

Foglalkoztatási tervek:

580

Nem teljes munkaidőben alkalmazottak (év/év, bal t.) Teljes munkaidőben alkalmazottak (év/év, bal t.) Alkalmazásban állók száma (jobb t.)

5

Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB

590

Forrás: KSH, MFB

10

ezer fő

620

-30

-120

11%

2014.04 630

0

-90

2014.05

9% 10% Munkanélküliségi ráta

2014.01

30

2013.II

20

8%

2013.10

640

25

7%

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

60

2013.I

Forrás: ÁFSZ, KSH, MFB

0

-40

2010.07

2010.01

30

-10

-30

-25%

4. ábra: Alkalmazottak számának és összetételének alakulása a feldolgozóiparban*

ezer fő

Bejelentett új nem támogatott álláshelyek (ezer darab) 10

0%

Közfoglalkoztatottak számának változása* (év/év, bal t.) Nem támogatott új munkahelyek számának változása* (év/év, jobb t.)

* 2008. I. negyedévhez viszonyítva

Forrás: KSH, MFB

5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 20

25%

-150%

3. ábra: A bejelentett új nem támogatott álláshelyek és a munkanélküliségi ráta alakulása (Beveridge-görbe)

15

50%

0%

Oktatás, eü., szoc. ellátás

Pénzügy

Közigazgatás

Szállítás

Kereskedelem

Építőipar

Egyenleg* (jobb t.)

Szálláshely-szolg., vendéglátás

2014.I / 2013.I (bal t.)

Járműgyártás

-75 Számítógép, vill.gép gyárt.

-50

-75 Fémfeldolgozás

-50 Élelmiszeripar

-25

Feldolgozóipar

-25

75%

Forrás: KSH, MFB * 3 hónapos gördülő átlag

2010.04

0

450%

ezer fő

75

Mezőgazdaság

ezer fő

100


Infláció A magyarországi defláció várhatóan csak átmeneti jelenségnek bizonyul Közép-Kelet-Európában is egyre komolyabb félelmeket okoz a deflációs veszély: az idén tavasszal már Szlovákiában és Magyarországon is az árak (éves szintű) csökkenését mérték, s a többi régiós országban is mérséklődött az infláció üteme (1. ábra). A helyzet azonban több szempontból is eltérő az eurózónáétól, ami alapján nem várható tartós defláció: (Szlovákiát leszámítva) van még monetáris eszköz a központi bankok kezében (pl. nemzeti devizák gyengítésével importált infláció gerjesztése), a fogyasztói árak csökkenését nem a versenyképesség helyreállítása miatti belső leértékelés, hanem az energiaárak csökkenése okozza, s végül valamennyi országban dinamikusan emelkednek a bérek, ami a fogyasztás bővülésén keresztül az árak növekedéséhez vezet majd. A hazai inflációs ráta éves összevetésben április után májusban is 0,1%-kal csökkent. A monetáris politika által kiemelt figyelemmel követett maginflációs ráta (ill. annak indirekt adóktól szűrt változata) ugyan szintén csökkenő trendet mutat, azonban továbbra is pozitív tartományban tartózkodik, így a defláció várhatóan csak néhány hónapos átmeneti időszak lesz (az év második felében a bázishatás is az árindex emelkedését okozhatja) (2-3. ábra). Az árak mérséklődéséhez legnagyobb mértékben a háztartási-energiaárak csökkentése járult hozzá, ennek hatását ugyanakkor részben továbbra is kioltja a szeszesitalok, dohánytermékek (adóváltozásokból eredő) drágulása. A tartós fogyasztási termékek árcsökkenése jelzi leginkább, hogy a forint év eleji gyengülését (az első negyedévben 3,9%-kal értékelődött le a magyar fizetőeszköz az euróval szemben éves összevetésben) nem tudták a kereskedők áthárítani a végső fogyasztókra (4-5. ábra). Az MFB-INDIKÁTOR 2014. tavaszi felmérése alapján a kínálati oldali inflációs nyomás tartósan alacsony maradhat (6. ábra) 2. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év)

1. ábra: A fogyasztói árak* 12 havi változása Közép-Kelet-Európában (év/év) 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%

Szlovákia

6%

4%

4%

2%

2% 0% Forrás: MNB, MFB

-2% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

-2%

Fogyasztói árindex Maginfláció Változatlan adótartalmú fogyasztói árindex

Románia

Forrás: Eurostat, MFB * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices)

4. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. január - május, év/év)

3. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 6%

6%

5%

5%

4%

4%

3%

3%

2%

2%

Tartós fogyasztási cikkek

1%

1%

Egyéb cikkek, üzemanyagok

2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

2,4%

1,0%

3,3%

2,0%

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

3,0%

0,0%

Szeszes italok, dohányáruk (bal t.)

28

2014. tavasz

Háztartási energia, fűtés (bal t.) Nettó hatás (jobb t.)

2013.09

2013.08

2013.07

2013.06

2013.05

-1,6 2013.04

-2,0 2013.03

-1,2 2013.02

-0,8

-1,5

10,0%

4,0%

-0,4

-1,0

5,0%

2013. ősz

-0,4

4,9%

-0,6

2013. tavasz

-0,7

0,0

6,0%

-0,1 -0,1 0,0

-0,5

-0,2 -0,2 -0,3

0,0%

5,0%

0,4

-0,1

5,4%

0,1

-5,0%


2011. ősz

0,2

0,0

-15,0% -10,0%

6,0%

2011. tavasz

0,1

0,0

2013.01

százalékpont

0,2

0,0%

7,0%

0,8

0,5

-12,0%

6. ábra: Vállalati várakozások az inflációs ráta felmérést követő 12 hónapos átlagos alakulására

1,2

1,0

-0,7%

Összesen Forrás: KSH, MFB

1,6

Forrás: KSH, MFB

0,6

-0,5% -0,6%

Háztartási energia, fűtés

*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve

1,4

1,5

-0,3%

Ruházkodási cikkek

5. ábra: A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a háztartási energia áralakulásának hozzájárulása a fogyasztói árindexhez 2,0

2,0%

Élelmiszerek

0%

Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja

8,3%

Szolgáltatások

5,1%

Forrás: MNB, MFB

0%

Szeszes italok, dohányáruk

2012. ősz

Csehország

6%

6,1%

Lengyelország

8%

2012. tavasz

Magyarország

8%

0%

2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04

10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1%


Egyensúlyi folyamatok Tovább javuló finanszírozási képesség, csökkenő nettó külső adósság A fizetési mérleg statisztikák szerint 2014. első negyedévben a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége a GDP 7,6%-ára emelkedett. A javulás hátterében egyszerre állt az áruk és szolgáltatások együttes egyenlegének növekedése, valamint az EU-s transzferek továbbra is intenzív beáramlása. Ez utóbbi értéke (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) már a harmadik egymást követő három hónapban meghaladta az 1400 millió eurót (1. ábra). A pénzügyi számlák adatai alapján a nemzetgazdaság finanszírozási képessége a 2014 első negyedévét megelőző 12 hónapban a GDP 7,2%-át tette ki (2. ábra). A nem pénzügyi vállalatok nettó megtakarítói pozíciója második negyedéve csökken (2014. január-március között 3,2% volt a GDP arányában), ami a hitelfelvételi és beruházási kedv erősödését jelzi. A háztartások finanszírozási képessége a bruttó hazai termék 6,0%-ára emelkedett az idei első három hónap során. Az államháztartás finanszírozási igénye a 2014. első negyedévével záruló egy évben a GDP 2,7%-át érte el (3. ábra) Az államháztartás (maastricht-i módszertan alapján számított) bruttó adóssága (84,4%) öt százalékponttal emelkedett az idei első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz képest, amit a jelentős mértékű nettó hitelfelvétel (külföldi és belföldi állampapír-kibocsátás) okozott (4. ábra). Az idei első negyedévben megállt Magyarország bruttó külföldi adósságának csökkenése, miközben a nettó külső tartozás tovább mérséklődött. Ennek hátterében a márciusi devizakötvény kibocsátása állt, melynek során 3 milliárd dollárnyi forrást vont be a magyar állam. Mivel ez a devizatartalék növekedését is okozta egyben, ennek hatása a nettó adósságrátára semleges (5-6. ábra). 2. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalakában *

1. ábra: Az EU-s transzferek alakulása

15%

2 500

500 0 Forrás: MNB, MFB

-500 2004.I 2004.III 2005.I 2005.III 2006.I 2006.III 2007.I 2007.III 2008.I 2008.III 2009.I 2009.III 2010.I 2010.III 2011.I 2011.III 2012.I 2012.III 2013.I 2013.III 2014.I

Nem pénzügyi vállalatok

0%

90%

Forrás: MNB, MFB

-3% -6% -9% -12%

90%

Forrás: MNB, MFB

80%

70%

70%

60%

60%

50%

50%

40%

40%

2007.I

2007.IV

2005.III

2004.I

2004.IV

2003.II

2002.III

2001.I

2001.IV

2000.II

2006.II

Az államháztartás nettó tartozása

45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok (bal t.) * közvetlentőke-befektetés Államháztartás és MNB (bal t.) egyéb tőke nélkül Bruttó külföldi adósság* (a GDP arányában, jobb t.)

2013.III

2013.II

Forrás: MNB, Eurostat, MFB

2013.I

2014.I

86% 2013.IV

88%

40 000 2013.III

90%

50 000 2013.II

92%

60 000

2013.I

94%

millió €

96%

70 000

20%

4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 6. ábra: Magyarország nettó külföldi adósságának alakulása (felhasználási oldal)

98%

80 000

1999.III

1998.I

1995.I 1995.IV 1996.III 1997.II 1998.I 1998.IV 1999.III 2000.II 2001.I 2001.IV 2002.III 2003.II 2004.I 2004.IV 2005.III 2006.II 2007.I 2007.IV 2008.III 2009.II 2010.I 2010.IV 2011. III 2012.II 2013.I 2013.IV

Az államháztartás bruttó adóssága

4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 5. ábra: Magyarország bruttó külföldi adósságának alakulása (felhasználási oldal) Forrás: MNB, Eurostat, MFB

1998.IV

* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je

30%

* a GDP százalékéban

20%

-15%

90 000

Külföld

80%

30%

100 000

Háztartások

4. ábra: Az államháztartás bruttó (ún. maastricht-i) adósságának és nettó tartozásának alakulása*

3. ábra: Az államháztartás nettó finanszírozási képessége*

millió €

Államháztartás

* utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je ** a magánnyugdíjpénztári átlépések és a végtörlesztés miatti tőketranszfer hatása nélkül

2013.I

-500

Forrás: MNB, MFB

-15%

2013.IV

0

-10% 2007.I 2007.II 2007.III 2007.IV 2008.I 2008.II 2008.III 2008.IV 2009.I 2009.II 2009.III 2009.IV 2010.I 2010.II 2010.III 2010.IV 2011.I 2011.II 2011. III 2011.IV 2012.I 2012.II 2012.III 2012.IV 2013.I 2013.II 2013.III 2013.IV 2014.I

500

2012.II

1 000

0% -5%

2011.III

1 000

5%

43% 42% 41% 40% 39% 38% 37% 36% 35% 34%

2014.I

1 500

2010.I

1 500

10%

2010.IV

2 000

2009.II

2 000

2008.III

Szezonálisan kiigazított adat

2013.IV

Eredeti adat

millió €

millió €

2 500

Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok (bal t.) Államháztartás és MNB (bal t.) * közvetlentőke-befektetés egyéb tőke nélkül Nettó külföldi adósság* (a GDP arányában, jobb t.)

29


Költségvetés Volatilis havi adatok mellett várhatóan 3% alatt maradhat idén a GDP-arányos költségvetési hiány A kincstár előzetes adatai alapján az év első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 681,7 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 69,2%-át jelenti. A január-május közti deficit 122,3 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A negatív szaldó a központi költségvetés romló egyenlegéből eredt, mivel a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített alapok is szufficittel zárták az év első öt hónapját (1. táblázat). A központi költségvetés idei bevételei ugyan 361,8 milliárd forinttal meghaladták a tavalyit, azonban a kiadások nagyobb mértékben (+451,8 milliárd Ft) ugrottak meg, aminek 90,6%-a a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseire vezethető vissza. Az állami bevételek között a fogyasztáshoz kapcsolódó adók növekedtek jelentősen (+156,1 milliárd Ft), elsősorban az ÁFÁ-ból és a tranzakciós illetékből származó bevételek emelkedése miatt – előbbi az élénkülő fogyasztással, utóbbi bázishatással (tavaly augusztusi kulcsemeléssel) magyarázható (1. ábra, 2. táblázat). A költségvetési egyenleg idei lefutása is várhatóan volatilis marad az év eleji hónapokra eső egyes kiadási tételek valamint a bevételek egy részének év végére ütemezett teljesülése következtében (a hiány április megugrását majd májusi csökkenését például a májusi költségvetési bérkifizetések egy hónappal előbbre hozása eredményezte) (2. ábra). A lakossági fogyasztás dinamizálódása, a foglalkoztatás bővülése és a növekedés élénkülése az állami bevételek emelkedését segítheti idén, azonban az infláció vártnál alacsonyabb idei alakulása kockázatot jelent a tervezett adóbevételekre nézve. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése és az áprilisi konvergencia program is idén 2,9, jövőre 2,8%-os GDP-arányos államháztartási hiányt vár. 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének főbb pénzforgalmi adatai milliárd Ft

BEVÉTELEK

KIADÁSOK

2013

2014

teljesítés

előirányzat

I-V. hó előzetes adat

10 967,8

10 697,3

4 127,7

611,1

437,6

Nyugdíjbiztosítási Alap

3 015,2

Egészségbiztosítási Alap

Központi költségvetés

2014

teljesítés

előirányzat


38,6%

11 947,5

11 658,6

4 945,0

190,3

43,5%

560,6

460,9

2 964,6

1 294,3

43,7%

3 015,2

1 847,8

1 884,2

812,5

43,1%

16 441,8

15 983,7

6 424,8

40,2%

Elkülönített állami pénzalapok

Központi alrendszer összesen

EGYENLEG

2013 évi előirányzat %-a

2013

2014

teljesítés

előirányzat


42,4%

-979,7

-961,3

-817,3

85,0%

164,0

35,6%

50,5

-23,3

26,3

-

2 964,6

1 228,6

41,4%

0,0

0,0

65,7

-

1 847,8

1 884,2

769,0

40,8%

0,0

0,0

43,6

-

17 371,0

16 968,3

7 106,5

41,9%

-929,2

-984,6

-681,7

69,2%

évi előirányzat %-a

évi előirányzat %-a

Forrás: NGM, MFB

1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és május között (milliárd forint) 5 000

-475,4 -497,4 -728,6 -626,6

-403,6

4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 -4 000

394,3

379,7

310,7

387,8

360,8

1 231,8 1 312,2 1 581,4 1 294,6 1 152,8

-727,9 393,3 1 489,8 699,9

886,1

809,1

631,8

659,7

571,8

724,8

845,5

913,8

-374,0

-357,8

-368,0

-358,2

-467,0 -539,2

-494,2

-503,2

-492,0

-502,2

-539,4

-1 014,5 -968,0 -1 111,1 -810,3

-753,3

910,0 451,3

-1 486,3 -1 619,6 -287,0

-267,9

-1 761,9 -263,2

-1 946,7 -1 910,1 -261,4

Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései

Egyenleg értéke

-817,3 474,5 1 646,0 742,9

-577,3

-2 788,4

-346,1 -324,2

Egyenleg

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175% 150% 125% 100%

175%

2008 2009

150%

2010 2011 2013

1 152,1

393,3

34,1%

1 351,7

474,5

35,1%

322,5

133,3

41,3%

358,8

152,9

42,6%

17,5

4,1

23,6%

22,6

4,1

18,0%

P.ügyi szervezetek különadója

139,1

35,0

25,2%

144,0

37,0

25,7%

Egyszerűsített vállalkozási adó

110,0

29,3

26,7%

67,0

24,3

36,3%

Játékadó

30,9

12,7

41,1%

33,0

14,0

42,3%

Ökoadó

22,5

11,3

50,2%

24,8

9,0

36,3%

Energiaellátók jövedelemadója

54,1

1,4

2,5%

61,1

4,7

7,7%

Kisadózók tételes adója

28,3

8,8

31,2%

78,0

16,7

21,4%

Kisvállalati adó

10,1

3,2

31,8%

45,4

6,1

13,5%

Közműadó

54,9

25,5

46,4%

53,0

25,8

48,7%

4 055,3

1 489,8

36,7%

4 316,7

1 646,0

38,1%

2 809,6

1 073,8

38,2%

3 014,1

1 144,6

38,0%

897,3

328,8

36,6%

931,9

337,4

36,2%

15,6

6,0

38,3%

16,3

7,5

46,1% 40,6%

Jövedéki adó Regisztrációs adó

75%

75%

50%

50%

Pénzügyi tranzakciós illeték

25%

25%

Biztosítási adó

Távközlési adó

LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI

0%

0%

Személyi jövedelemadó

Forrás: NGM, KSH, MFB

-25%

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

XII

-25%

előirányzat %-a

előirányzat

Általános forgalmi adó

100%

2014

VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

2014 teljesítés %-a

FOGYASZTÁSI ADÓK

125%

2012

I-V. hó

Hitelintézeti járadék

Egyéb kiadások

-286,5

milliárd Ft

teljesítés (előzetes)

Társasági adó

Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások

-500,2 -494,6 -750,7 -798,3

-5 000

2013

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek

1 076,5 1 118,3

-2 379,5

2. táblázat: A központi költségvetés néhány bevételi tétele (2013 és 2014)

I-V. hó

47,0

17,3

36,9%

57,0

23,1

259,6

52,8

20,3%

269,4

120,2

44,6%

26,2

11,2

42,7%

28,0

13,1

46,9%

1 654,4

699,9

42,3%

1 700,1

742,9

43,7%

1 504,6

637,3

42,4%

1 550,0

673,0

43,4%

Forrás: NGM, MFB

30


Monetáris politika A kedvező külső feltételek fennmaradás mellett tovább folytatódhat az MNB kamatcsökkentési ciklusa A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa idén is folytatta a 2012. augusztusban indított kamatcsökkentési ciklust, az irányadó ráta az év eleji történelmi mélypontot jelentő 3,00%-ról 15, majd márciustól 10 bázispontos havi ütemben június végére 2,30%ra süllyedt. A magyarországi infláció lelassulása, a támogató külső környezet (élénk globális kockázatvállalási kedv) és az ennek nyomán emelkedő hazai eszközárak, süllyedő kockázati prémium együttesen biztosítottak kedvező feltételeket a monetáris lazításhoz (1-3. ábra). A csökkenő kamatszint révén mérséklődtek a régiós különbségek, mivel a lengyel és a cseh központi bank idén nem változtatott a monetáris kondíciókon (0,05, ill. 2,50% maradt a kamat), míg a román jegybank 4,00%-ról 3,50%-ra csökkentette az irányadó rátát (4. ábra). A magyar alapkamat idén májusban több mint 11 év után süllyedt ismét a lengyelországi ráta alá. Az idei monetáris lazítás nyomán a forinteszközök nemzetközi vonzereje egyre alacsonyabb, a piaci szereplők ugyanakkor fokozatosan csökkentik a kamat alakulásával kapcsolatos várakozásaikat (5. ábra). 2014-ben a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos lezárása („tapering”) egyelőre csak átmeneti piaci turbulenciát okozott a világgazdaságban január végén (6. ábra), s egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nagyobb megrázkódtatások nélkül kerülhet sor amerikai kamatemelésre jövőre. Idén ezáltal továbbra is lehet mozgástér az MNB-alapkamat óvatos csökkentésére, jövőre azonban szigorodó monetáris politikára lehet számítani. 2. ábra: Jegybanki alapkamat és a globális kockázatvállalási kedv (VIX-index*) alakulása

1. ábra: Jegybanki alapkamat és a 12 havi inflációs ráta alakulása

16%

12%

14%

10%

600

12%

500

10%

400

8%

300

6%

200

Magyarország

5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat

Lengyelország

2014.06

2013.12

2013.06 2013.07

2014.01 Románia

6,00%

6,00%

5,50%

5,50%

5,00%

5,00%

4,50%

4,50%

4,00%

4,00%

3,50%

3,50%

3,00%

3,00%

* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján

3 hónapos DKJ hozam 12 hónapos DKJ hozam

31

2,50%

Forrás: ÁKK, MNB, MFB

2,00% 2014.04

2,00%

2014.01

2,50%

2013.10

2015.01

2014.10

2014.07

7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%

2013.07

HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.06.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.05.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.04.30-án (jobb t.)

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

Forrás: ECB, MNB, MFB

Csehország

6. ábra: Jegybanki alapkamat és a 3, 6, 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama

2013.01

320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265

2012.12

0% 2013.01

0%

0%

2012.07

2%

2012.01

2%

2011.07

2%

2011.01

4%

2010.07

4%

2010.01

4%

2009.07

6%

2009.01

6%

2008.07

8%

2007.12 2008.03 2008.06 2008.09 2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03 2014.06

Jegybanki alapkamat (jobb t.)

8%

2008.01

10 éves CDS-felár (bal t.)

0

10%

2007.07

100

12% Forrás: jegybankok honlapjai, MFB

2013.04

bázispont

700

2012.06

4. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában

2006.01

Forrás: MNB, Reuters, MFB

2011.12


3. ábra: Jegybanki alapkamat és a 10 éves CDS-felár 800

2011.06

2%

-2% 2014.01

2013.01 2013.07

2012.01 2012.07

2011.01 2011.07

2010.01 2010.07

Jegybanki alapkamat 2009.01 2009.07

2008.01 2008.07

2007.01 2007.07

2006.01 2006.07

2004.01 2004.07

2003.01 2003.07

2005.01 2005.07

12 havi inflációs ráta

-2%

3%

0 2010.12

0%

2010.06

0%

4%

10 2009.12

2%

5%

20

2009.06

2%

6%

30

2008.12

4%

7%

2008.06

4%

8%

40

2007.12

6%

9%

50

2007.06

6%

10%

Forrás: CBOE, ECB, MFB

60

2006.06

8%

70 pont

8%

11%

Jegybanki alapkamat (jobb t.)

80

10%

12%

VIX-index (bal t.)

90

12%

2006.12

10%

100

14%

2007.01

Forrás: KSH, MNB, MFB

12%

2006.07

14%

6 hónapos DKJ hozam Jegybanki alapkamat


Állampapírpiac Folytatódott a magyar állampapírhozamok zuhanása Az alapvetően továbbra is kedvező külső környezet, a fiskális szigor folytatása, a kéthetes MNB kötvény betétté alakítása és a jegybanki kamatcsökkentési ciklus jelentős hozamesést generált a magyar állampapírpiacon. Június végén valamennyi hozam történelmi rekordszintre süllyedt, s összességében laposabbá vált a hozamgörbe: a diszkontkincstárjegy hozamok 63-81, az 5 és 10 éves kötvény hozamok pedig 133, ill. 122 bázisponttal csökkentek az első félévben (1-2. ábra) A 10 éves CDS-felár az év eleji 296 bázispontról fél év alatt 206 bázispontra, a globális pénzügyi válság 2008 őszi kitörési előtti szintre süllyedt, a január-februári pénzügyi turbulencia csak átmenetileg nyomta 300 pont fölé az országkockázati prémiumot (3. ábra). A 10 éves magyar államkötvények referenciahozama 5,61%-ról 4,39%-ra olvadt az első hat hónapban, miközben a cseh, román, lengyel hozamok 107, 105, 83 bázispontot süllyedtek. Május vége óta a magyarországi 10 éves állampapírhozam a romániai szint környékén mozog, azonban továbbra is magasabb a cseh és lengyel referenciahozamnál (4. ábra). A magyar állampapírok relatív többsége 2011 dereka óta külföldi kézben van, ami a hazai eszközök népszerűsége mellett a magyar kötvénypiac sebezhetőségét is jelzi, azonban a bankok és a lakosság érdeklődése is folyamatosan erősödik. Előbbi az MNB kéthetes kötvényének átalakítása, utóbbi a versenyhátrányban lévő (EHO-val terhelt) bankbetétek miatt várhatóan továbbra is fennmarad. A külföldi vevők érdeklődése 2013 dereka óta egyre inkább a hosszabb lejáratú papírok felé terelődik, a kezükben lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje 2013 vége és 2014. június között 3,90-ről 4,18 évre emelkedett (5-6. ábra). 1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat

2. ábra: A globális kockázatvállalási kedv és a 10 éves CDS-felár alakulása 45

7%

7%

40

6%

6%

200

12 hónapos Jegybanki alapkamat

VIX-index (bal t.)

3. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár 12%

2014.04

250

10 2014.01

300

15 2013.10

20

2013.04

350

2013.01

400

25

2012.10

pont

2014.04

2014.01

6 hónapos 10 éves

450

30

2012.07

3 hónapos 5 éves

2013.10

2% 2013.07

2% 2013.04

3%

2013.01

3%

2012.10

4%

2012.07

4%

500

globális kockázat-vállalási kedv erősödése

35

5%

5%

550 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB

2013.07

Forrás: ÁKK, MFB

bázispont

8%

8%

10 éves CDS-felár (jobb t.)

4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 8%

700

7%

600

6%

30

9%

500

5%

25

8%

400

4%

20

7%

300

3%

15

6%

200

2%

10

pont

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

Vállalkozások és egyéb befektetők

év

3,60 2014.01

0 2013.07

Kormányzati szektor 1997.12 1998.12 1999.12 2000.12 2001.12 2002.12 2003.12 2004.12 2005.12 2006.12 2007.12 2008.12 2009.12 2010.12 2011.12 2012.12 2013.12

3,80 2013.01

0

4,00

1 000 2008.07

Befektetési alapok

500

4,20

2 000

2012.07

1 000

4,40

3 000

2012.01

Biztosítók, nyugdíjp.

1 500

4,60

2011.07

Külföld

2 000

4,80

4 000

2011.01

2 500

5,00

5 000

2010.07

Háztartások

3 000

Lengyelország

Forrás: ÁKK, MFB

6 000

2010.01

3 500 milliárd Ft

7 000

MNB Bankok és szakosított hitelint.

4 000

0

Csehország VIX-index (jobb t.)

2009.07

Forrás: ÁKK, MFB

5

6. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő

milliárd Ft

4 500

2013.04

Magyarország Románia

10 éves CDS-felár (jobb t.)

5. ábra: A magyar állampapírok tulajdonosainak megoszlása (1997. december - 2014. április) 5 000

2012.10

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)

0

35


0%

2013.01

100

Forrás: ÁKK, Reuters, MFB

4%

1%

2009.01

5%

40

Forrás: ÁKK, Reuters, MFB

2012.07

10%

bázispont

800 a Moody's, a S&P, ill. a Fitch döntése a befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítésről

11%

Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)

32


Bankrendszer A devizahitelek kormányzati kezelése visszaveti a szektor javuló jövedelmezőségét A hazai bankrendszerben a válság kezdetétől 2013 végéig a tevékenység csökkenése tükröződött az eszköz és –hitelállomány adatokban is, ugyanakkor az idei első negyedévben mérsékelt emelkedés volt tapasztalható, ami a mélypont elérésére utalhat (1. ábra). A pénzintézeti szektor működését visszafogta az elmúlt években csökkenő nyereségessége: a szektor 2001-2009 között évi átlagban 283 milliárd forintos adózás előtti eredménye 2011-ben és 2012-ben is mínuszba fordult, azonban a tavalyi egész éves 49,4 milliárd forintos szektorszintű nyereség után az idei első negyedévben 68,9 milliárd forintot ért el a bankrendszer egészének profitja (2. ábra). A Kúria devizahitelekről született júniusi jogegységi határozata alapján kialakított kormányzati csomag a különféle szakértői becslések alapján 400-900 milliárd forintos terhet ró a bankrendszerre. A magyar bankszektor regionális összevetésben stabil tőkehelyzetű, 2013. december végén 17,4%-ot ért el a tőkemegfelelési mutató. Az aktivizálódás erősödését mutatja az is, hogy az első negyedévben a lakossági és a vállalati szegmensben is emelkedett (2,3, ill. 2,7 százalékponttal) a hitel/betét arány (4. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya 2014 első három hónapjában új rekordszintre, 14,7%-ra nőtt. Valamennyi szegmensben emelkedett a ráta, az önkormányzati szektorban bekövetkezett megugrást a relatíve jó besorolású adósságelemek állami átvállalása okozta (5. ábra). A forrásoldalon egyre nagyobb szerepet kapnak a belföldi betétek, amelyek állománya hat hónapja emelkedik, míg a közvetlen külső források állománya 2011 ősze óta folyamatosan apad (6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eszközállománya, hitelállománya és a vállalati szektornak nyújtott hitelek állománya

300

26 300,7

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek

3. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban

4. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (2003. június - 2014. március)

200%

175%

175%

150%

150%

125%

125%

100%

100%

75%

Vállalati hitel/betét arány

50%

Lakossági hitel/betét arány

25 000

20% 16% 14%

12%

12%

10%

10%

8%

6%

* 90 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány

2013.12

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.06

2008.12

2008.06

2007.12

2007.06

15 000

10 000

10 000

5 000

2014.03

5 000

0

33

2013.12

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

2011.06

2010.12

2010.06

2009.12

2009.06

2008.12

2008.06

2007.12

2007.06

Vállalati hitelek Önkormányzati hitelek

2006.12

0 2004.12

2013.12

2013.09

2013.06

2013.03

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

0% 2010.09

2%

0% 2010.06

15 000

4%

2% 2010.03

20 000

Forrás: MNB, MFB

8%

Hitelek összesen Lakossági hitelek

0%

*MFB, EXIM, KELER nélkül

Közvetlen külföldi forrás

20 000 milliárd Ft

14%

4%

25%

25 000

Belföldi betétek

18%

Forrás: MNB, MFB

6%

50%

milliárd Ft

20% 16%

75%

6. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai

5. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya*

18%

2006.12

Románia

Összes hitel/betét arány

Forrás: MNB, MFB

0%

2009.12

25%

2006.06

Szlovákia

225%

200%

2014.03

2013.12

2013.09

2013.06

2013.03

Csehország

250%

* MFB, EXIM, KELER nélkül

225%

2005.12

Lengyelország

2012.12

2012.09

2012.06

2012.03

2011.12

2011.09

2011.06

2011.03

2010.12

Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB

Magyarország

250%

17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%

2003.12

17,5% 17,0% 16,5% 16,0% 15,5% 15,0% 14,5% 14,0% 13,5% 13,0% 12,5% 12,0%

2014.I

30 000

2013

25 000


2012

20 000

2011

15 000 milliárd Ft

-243,3 2010

10 000

Hitelállomány

2005.06

5 000

Eszközállomány

-300

2006.06

0 Forrás: MNB, MFB

-164,0

Adózott eredmény 2009

20 230,3

7 246,1

Adózás előtti eredmény

-200

29 177,9

2005.12

2008.12.31

28 996,4

68,9

0 -100

2008

18 873,0

6 716,9

49,4 12,3

2003

2009.12.31

28 125,3

19 080,1

6 514,3

Forrás: MNB, MFB

209,1

100

2004.12

2010.12.31

19 121,8

2007

6 530,0

236,6

174,4

2006

16 240,2 28 797,3

2011.12.31

200

milliárd Ft

5 982,6

324,7

2005

5 739,9

2012.12.31


275,1

2004

15 391,6

356,8

314,2

400

25 505,2

2004.06

2013.12.31

500

25 620,9

15 510,6

5 733,2

2005.06

2014.03.31

2. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* eredménye


Banki hitelezés I. Csökken a lakossági és vállalati hitelállomány, utóbbi bővülése dinamizálódhat az év utolsó harmadában A magyarországi hitelek összvolumene 2014 első öt hónapjában visszaesett: a lakossági kölcsönök állománya 96,3 milliárd forinttal (1,4%-kal), a nem pénzügyi vállalatoké 79,9 milliárd forinttal (1,2%-kal) csökkent, a helyi önkormányzatok hitelállománya pedig az állami adósságátvállalás nyomán 174,6 milliárd forinttal (92,5%-kal) zuhant (1. ábra). A tranzakciók eredményeként január és május között a háztartások 139,4 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek, mint amen�nyi értékben új kölcsönt vettek fel, ugyanakkor májusban 53 hónapnyi visszaesést követően ismét nőtt (15,4 milliárd forinttal) a lakossági hitelállomány a tranzakciók nyomán (2. ábra). Az MNB Növekedési Hitelprogramjának (NHP) első szakasza átmeneti lendületet adott tavaly a vállalatok hitelhez jutásának, a második szakasz az idei év utolsó harmadában – a jegybanki kéthetes kötvény betétté alakítása mellett – jelenthet igazán újabb lökést. Január és május között 57,4 milliárd forinttal több hitelt törlesztettek a cégek, mint amilyen volumenben kölcsönt vettek fel. Az NHP tavaly ideiglenesen térítette el a hitelintézeteket a hosszabb futamidejű kölcsönök kihelyezésének irányába, ezen a téren is az év utolsó hónapjaiban várható fordulat, mivel a program iránt hagyományosan a hajrában erősödhet meg az érdeklődés, s alaposabban kidolgozott beruházási tervekkel is ekkor jelentkezhetnek a vállalatok a pénzintézeteknél (3-5. ábra). Az eurózóna lassú ütemben erősödő és törékenynek tűnő gazdasági növekedése elsősorban a lengyel és a szlovák vállalati hitelaktivitásra gyakorol pozitív hatást, Csehországban, Romániában és Magyarországon éves szinten csökken a vállalati hitelek állománya (6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 200

200

100

100

7 000

7 000

6 000

6 000

5 000

5 000

4 000

4 000

3 000

3 000

2 000

2 000

1 000

1 000

-300

0

-400

milliárd Ft

2014.01

Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok

1 - 5 év

Forrás: MNB, MFB


milliárd Ft

2014.06

2013.12

2013.06

2012.12

2012.06

2011.12

5%

0%

0%

-5%

-5%

-10%

-10%

Csehország

34

Lengyelország

Románia

Szlovákia

-15%

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

5 év feletti hitelek aránya (jobb t.)

2011.01

Lejárt

2013.04

Forrás: ECB, MFB

-15%

2013.01

0-1 hó

2010.10

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

14% 2012.07

15%

0 2012.04

1 000 2012.01

1 - 3 hó

2011.10

16%

2011.07

17%

2 000

2011.04

3 000

3 - 12 hó

10%

5%

2010.07

18%

15%

10%

2010.04

4 000

15%

5 év felett

20%

* euróra konvertált állományok

2010.01

19%

20%

Lejárat nélkül

2009.10

5 000

6. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása

2009.01

20%

2011.01

milliárd Ft

21%

6 000

2011.06

2 hetes MNB kötvény állománya (jobb t.) Hiteltranzakciók egyenlege (bal t., 3 hónapos gördülő átlag)

5. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleinek állománya lejárat szerint 7 000

2010.12

2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03

-400

2010.06

Forrás: MNB, MFB

Növekedési Hitelprogram II.

2009.12

-300

2009.06

-300

150 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125

Forrás: MNB, MFB

2008.12

-200

2008.06

-100

-200

2007.12

0

-100

2007.06

100

2006.12

200

100

-400

-500

Növekedési Hitelprogram I.

2006.06

300

200

0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000 3 500 4 000 4 500 5 000 5 500

2005.12

400

2005.06

500

300

0

-400

Összes hitel

2004.12

Összes hitel

-300

Forinthitel

Forrás: MNB, MFB

4. ábra: A vállalati hiteltranzakciók egyenlege havonta és a 2 hetes MNB kötvény állományának alakulása milliárd Ft, fordított skála

milliárd Ft

Devizahitel

-200 Devizahitel

-500

milliárd Ft

Forinthitel

400

-100

-200

2008.12 2009.03 2009.06 2009.09 2009.12 2010.03 2010.06 2010.09 2010.12 2011.03 2011.06 2011.09 2011.12 2012.03 2012.06 2012.09 2012.12 2013.03 2013.06 2013.09 2013.12 2014.03

2013.01

-100

3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 500

0

2009.07

Nem pénzügyi vállalatok Háztartások

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

0

0

milliárd Ft

8 000

milliárd Ft

milliárd Ft

9 000

Forrás: MNB, MFB

8 000

2009.04

9 000

2. ábra: A lakossági hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása

Magyarország


Banki hitelezés II. A csökkenő kamatszint is ösztönzi a vállalati hitelfelvételt A magyarországi pénzintézetek a forinthitelek árazásában fokozatosan érvényesítik a jegybanki kamat csökkenését, s az átlagkamatokat a vállalati szegmensben lefelé szorítja az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében nyújtott kölcsönök alacsony, legfeljebb 2,5%-os kamata is. 2014. májusban a vállalatoknak nyújtott hosszú hitelek átlagos kamatszintje 2013. december óta 46 bázispontot csökkenve 4,86%-ra, új történelmi szintre süllyedt. Egyúttal a 3 hónapos irányadó pénzpiaci kamathoz (BUBOR) képesti felár ugyanezen időszak alatt 214-ről 230 bázispontra emelkedett. A lakosságnak nyújtott lakáscélú forinthitelek esetében öt hónap alatt 9,67-ról 9,05%-ra, ugyancsak új rekordszintre olvadt az átlagos kamatszint (1. ábra). 2014-ben a vállalati euróhitelek átlagkamata 5 bázisponttal csökkent, a betéteké pedig 1 ponttal emelkedett (azaz szűkült a rés), ugyanakkor a lakossági szegmensben szélesedett az olló: a lakáscélú eurókölcsönök átlagkamata 11 ponttal emelkedett, az euróbetétek esetében pedig 24 bázispontos csökkenés ment végbe (2. ábra). A hitelkamatok átárazódásával 2014 első négy hónapjában 138-ról 96 bázispontra szűkült a magyar és a többi visegrádi ország közötti differencia a minimum 5 éves vállalati hitelkamatok vonatkozásában, s javult a magyar vállalatok költségoldali versenyképessége (3. ábra). Az MFB tavaszi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján egyre inkább a biztosítékok mértéke jelenti a hitelfelvétel fő akadályát a cégeknek (4. ábra). A vállalkozások körében tovább erősödött a forrásbevonási kedv, amiben az is szerepet játszott, hogy a kamatok további süllyedését és a hitelkínálat bővítését várják (5-6. ábra). 2. ábra: Vállalati és lakossági euró betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi euró kamatláb (EURIBOR)

1. ábra: Vállalati és lakossági forint betéti, ill. hitelkamatlábak,* valamint 3 hónapos bankközi forint kamatláb (BUBOR)

Vállalati lekötött betét Lakossági lekötött betét BUBOR 3 hónapos

7%

2%

14,2%

22,6%

18,8%

26,9%

29,4%

35,2%

2009. tél

2010. nyár

2011. tavasz

25,3%

2014.01

* 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

3,4

3,4

0% 2011.07

2011.04

2011.01

2010.10

2010.07

2010.04

2010.01


3,2 3,0

Szűkös hitelkínálat Saját erő hiánya

Magas kamatok Biztosíték mértéke

3,2 3,0

2009. 2009. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. 2013. 2014. nyár tél nyár tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

Lengyelország Románia

5. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása

13,7%

2013.07

3,6

4%

2%

12,3%

2013.01

3,6

4%

11,8%

2012.07

3,8

6%

10,7%

2012.01

3,8

8%

12,9%

2011.07

4,0

6%

14,3%

2011.01

4,0

8%

25,8%

2010.07

4,2

10%

26,1%

2010.01

4,2

10%


4,4

4,4

14% 12%

Csehország Bulgária

2009.07

Vállalati lekötött betét Vállalati hosszú hitel Lakossági lekötött betét Lakossági lakáscélú hitel EURIBOR 3 hónapos * átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva

16%

12%

Magyarország Szlovákia

2009.01

0% 2008.07

1%

0% 2008.01

2%

1% 2007.07

3%

2%

2007.01

4%

3%

2006.07

5%

4. ábra: Pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok vállalati értékelése*

* hó végi állománnyal súlyozva

0%

6%

4%

3. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 14%

7%

5%

Vállalati hosszú hitel Lakossági lakáscélú hitel

16%

Forrás: MNB, MFB

6%

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

2007.01

2006.07

2006.01

* átlagos évesített kamatláb, hó végi állománnyal súlyozva

8%

8%

13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2%

Forrás: MNB, MFB

2006.01

13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2%

6. ábra: A hitelkínálattal és a hitelkamatokkal kapcsolatos vállalati várakozások 100%

27,1% 16,4% 14,6%

24,7% 15,2% 15,4%

24,1% 15,5%

25,6% 13,8%

12,7%

14,6%

20,7%

18,3%

21,9% 14,0% 11,9% 20,5%

23,5%

90%

10,7%

70%

8,7%

60%

21,1%

20,7%

22,1%

21,1%

22,6%

26,9%

27,7%

31,7%

35,9%

2011. ősz

2012. tavasz

2012. ősz

2013. tavasz

2013. ősz

2014. tavasz

2011. ősz

80%

A hitelkínálat bővülését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya

2012. ősz

40% 30% 20%

2013. tavasz

A hitelkamatok emelkedését várók aránya mínusz a csökkenést várók aránya

10% 0%

Nem tervez forrásbevonást Kivár a forrásbevonással Tervez forrásbevonást

2012. tavasz

50%

Valószínűleg nem tervez Valószínűleg tervez



35

2013. ősz 2014. tavasz -40 -30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 százalékpont


Árfolyamok A „tapering” elindulása és a kamatcsökkentési ciklus folytatása gyengülő pályára küldték a forintot 2014 első félévében a régió leggyengébben teljesítő devizája volt a magyar fizetőeszköz: a június 30-i árfolyam (309,3 HUF/EUR) a forint 3,6%-os gyengülését jelentette az euróval szemben január eleje óta, míg ugyanezen időszakban a cseh korona 0,1, a lengyel zloty 0,3, a román lej 2,5%-ot erősödött (1. ábra). Az év eleji, a feltörekvő eszközök leértékelődésével járó és végül átmenetinek bizonyuló turbulencia jelentősen gyengítette a hazai fizetőeszközt, azonban az azt követően ismét kifejezetten élénk globális kockázatvállalási kedv, a magyar eszközök gyors ütemben csökkenő kockázati felára erősödés irányába lendítette a forintot (2-3. ábra). A félév végén újabb régiós átlagot meghaladó mértékű leértékelődés kezdődött, amiben a kamatcsökkentés mellett a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos kormányzati tervek és a bankrendszer várható vesztesége játszhatott szerepet, melynek nyomán kéthónapos mélyponton zárt a kurzus. Az idei első hat hónapban a forint 4,4, ill. 5,5%-ot gyengült a svájci frank, ill. az amerikai dollár ellenében (június 30: 254,4 HUF/CHF, ill. 226,5 HUF/USD) (4. ábra). Az árfolyam a reálgazdasági kilátások javulásából kiolvashatónál jóval gyengébb pályán mozgott idén, ugyanis a jegybank lassan két éve tartó kamatcsökkentési ciklusa egyre jobban lemorzsolja a forint eszközök hozamprémiumát (5-6. ábra). A következő hónapokban a magyar gazdaság gyorsuló növekedése és a költségvetési fegyelem támaszt adhat a forintnak. 2014ben a piacok az átmeneti megingást követően kedvezően fogadták a „tapering” elindulását, a brit és amerikai kamatemelési várakozások erősödése azonban ismét gyengítheti a forint árfolyamát, s további bizonytalanságot jelent a devizahitelek ügyének kormányzati rendezése a következő hónapokban. Év végére a forint mérsékelt erősödése várható.

96% 2014.06 Lengyel zloty

HUF/EUR (bal t.)

2014.01

2013.01

2012.01

2011.01

2010.01

2009.01

2008.01

2007.01

2006.01

2005.01

2004.01

2003.01

2002.01

2001.01

2000.01

1999.01

2014.06

2014.05

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

2013.12

2013.11

2013.10

2013.09

HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.06.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.05.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.04.30-án (jobb t.)

130

36

7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00%

2015.01

120

230

2014.10

110 kilátások javuló megítélése

240

2014.07

100

250

2014.04

90

260

2014.01

80

270

2013.10

70

280

2013.07

60

2013.04

ESI (jobb t.)

HUF/CHF (jobb t.)


2013.01

50

2012.01

290

320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265

40

Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB

HUF/USD (jobb t.)

6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat

fordított skála

300

2013.08

210 2013.07

220

280 2013.06

230

285 2013.05

240

290

2013.03

250

295

2013.02

260

300

2013.01

270

305

HUF/EUR (jobb t.)

HUF/EUR (havi átlag, bal t.)

310

280

310

5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 320

290

Forrás: ECB, MFB

315

2014.04

2014.01

2013.10

2013.07

320

338 330 322 314 306 298 290 282 274 266 258 250

2012.04

10 éves CDS-felár (bal t.)

2013.04

2013.01

2012.10

2012.07

2012.04

2012.01

2011.10

2011.07

2011.04

2011.01

2010.10


2010.07

bázispont

750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200

Forrás: CBOE, ECB, MFB

4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama

3. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára

2013.04

2014.05 Román lej

2012.10

Forint

HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) 2009.01

Cseh korona

2014.04

2014.03

2014.02

2014.01

96%

60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2014.01

Forrás: ECB, MFB

2012.07

euróval szembeni árfolyamerősödés

2013.01

98%

98%

2012.07

100%

2012.01

100%

2011.07

102%

2011.01

102%

2010.07

104%

2010.01

104%


magyar államadósság befektetésre nem ajánlott sávba való leminősítése

2009.07

* 2014.01.01. = 100%

2013.07

340 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240 230 220

106%

106%

pont

2. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása

1. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*

* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján


Magyar részvénypiac Régiós átlagtól elmaradó emelkedés jellemezte idén a hazai értékpapírpiacot A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe a január-március között elszenvedett visszaesést (-5,6%) a második negyedévben ledolgozva (+6,1%) 0,2%-kal emelkedett az év első felében, ami elmaradt a régiós átlagtól: a lengyel WIG-20 (+0,3%), a cseh PX index (+2,0%), a szlovák SAX 16 (+4,4%) és a román BET – amellyel leginkább együtt mozgott a BUX index – (+8,1%) jobban teljesített (1. ábra). A Fed idén lassuló, de továbbra is érvényben lévő likviditásösztönző programja és az élénk globális kockázatvállalási kedv ellenére 2011 vége – a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése – óta mintegy 3-4000 ezer ponttal nyomottabb a magyar börzeindex értéke a kockázatvállalási hangulat alapján várhatónál (2. ábra). A reálgazdasági szereplők várakozásainak javulása, a magyar országkockázati felár csökkenése és az alternatív befektetést nyújtó bankbetétek csökkenő kamatai kedvező környezetet jelentenek a részvények iránti keresletnek (3-4. ábra), a főbb tőzsdei cégek kilátásait azonban szektorspecifikus tényezők árnyékolják be. Az OTP a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban várható terhek (+6,0% 2014 első félévében), a Magyar Telekom az MSCI indexből való tavalyi kikerülés, a közmű- és távközlési adó, az idén bejelentett reklámadó (+9,2%), a MOL a „rezsicsökkentés”, az orosz-ukrán konfliktus és az elnök-vezérigazgatót érintő ügyek (-16,4%), a Richter (-1,3%) az ukrán és orosz kereslet visszaesése valamint a rubel és a hrivnya gyengülése nyomán az euróban számolt bevételek visszaesése miatt lehet kockázatos papír a befektetők számára (5. ábra). A budapesti börzén idén megállt a kereskedési volumen csökkenése: a napi átlagos forgalom 9,0 milliárd forint volt, melynek domináns része továbbra is az OTP-hez kapcsolódik (6. ábra). 2. ábra: A BUX index és a globális kockázatvállalási kedv alakulása

1. ábra: Régiós tőzsdeindexek teljesítménye 115%

35 000

-30

Forrás: Reuters, Quandl, MFB

110%

110%

105%

105%

100%

100%

95%

95%

90%

90%

Forrás: Reuters, CBOE, MFB

30 000

20 000

30 50

10 000

70 VIX-index (jobb t.)

2014.06

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

2008.01

2007.07

SAX 16 (szlovák)

2007.01

90 2006.07

5 000 2006.01

2014.05

2014.04

2014.02

2014.01

2014.03

PX (cseh) BET (román)

10

BUX (bal t.)

85%

WIG 20 (lengyel) BUX (magyar)

25 000

15 000

2014.01.01. = 100%

85%

-10 globális kockázatvállalási kedv erősödése

fordított skála, pont

115%

4. ábra: A BUX index és a magyarországi ESI üzleti hangulatindex alakulása

3. ábra: A BUX index és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára

130

30 000

100

27 500

22 500

200

25 000

110

20 000

300

22 500

100

17 500

400

20 000

90

15 000

500

12 500

600

17 500

80

70%

OTP

CETOP20*

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2012.01

2011.07

2011.01

2010.07

2010.01

2009.07

2009.01

2008.07

30%

10

20%

5

10%

0

0%

BUX (bal t.)

37

40%

15

2008

2014.06

2014.05

2014.03

2014.02

2014.01

2014.04 Richter

70%

OTP (bal t.)

2014

Forrás: Reuters, Budapesti Értéktőzsde, MFB

80%

50%

* 65 napos csúszó átlag

20

2013

80%

80%

MOL

50

60%

25

2012

90%

90%

Magyar Telekom

2008.01

30

2011

100%

2010

100%

2009

110%

Forrás: portfolio.hu, MFB

35

milliárd Ft

110%

70%

2007.07

40

120%

* CETOP20: a 20 legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-kelet-európai vállalat teljesítményét tükröző index

2014.01.01. = 100%

60

kilátások javuló megítélése

6. ábra: A Budapesti Értéktőzsde és az OTP papírok napi részvénypiaci forgalma*

5. ábra: A magyar értéktőzsde blue chip részvényeinek teljesítménye 120%

2007.01

2014.01

2013.07

2013.01

2012.07

2011.07

2011.01

900

70

ESI (jobb t.)

10 000

2006.07

800

CDS-felár (jobb t.) 2010.07

2010.01

2009.07

2008.07

2008.01

5 000

2009.01

BUX (bal t.)

2012.01

7 500

120

BUX (bal t.)

12 500 2006.01

700

javuló országkockázati megítélés

15 000

2005.01

10 000

Forrás: Reuters, Európai Bizottság, MFB

2005.07


25 000

fordítortt skála, pont

0

27 500

OTP részarány (jobb t.)


A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból az MFB vállalati felmérésének eredményei alapján A vállalatok versenyképességét meghatározó és a cégek által értékelt tényezők alapján klaszterezési módszerekkel (a közös jegyek, tulajdonságok alapján való csoportokba rendezés szerint) négy olyan egymástól markánsan eltérő ágazati blokkba különíthetőek el a Magyar Fejlesztési Bank 2014. tavaszi vállalati felmérésében (MFB-INDIKÁTOR) résztvevő iparágak, melyek sikeres ösztönzése eltérő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazásával tűnik célszerűnek.

1. klaszter: növénytermesztés, textilipar, gépjárműkereskedelem és -javítás, kiskereskedelem, szállítás és raktározás, turizmus Összességében az első klaszter versenyképességét veti vissza a legtöbb vizsgált tényező. Nem jellemző sem a technológiaimport, sem a technológiafejlesztés (az alkalmazott termelési/szolgáltatási technológia viszonylag elavult, kutatás-fejlesztési aktivitás sem jellemző, továbbá viszonylag alacsony fokú a szabadalmak ill. licenszek használata). Kevés a megfelelő tudással rendelkező munkavállaló ezekben az ágazatokban, s a rendelkezésre álló munkaerő átlagos képzettségi szintje is viszonylag alacsony, mivel erre a cégek alacsony hányada fordít energiát, időt és pénzt. Ezek együttes eredménye, hogy a termékek/szolgáltatások minősége, ill. ára is komoly versenyképességi problémával küzd, valamint az ágazatok belföldi és külföldi növekedési potenciálja is ebben a klaszterben a legalacsonyabb. A vállalati stratégia a válaszadók szerint sem hosszútávúnak, sem rugalmasnak nem nevezhető, s az ágazatok finanszírozási helyzete ebben a klaszterben az egyik legrosszabb. A beruházások során ezek a vállalatok ütköznek bele legjobban a felmérésben vizsgált valamennyi korlátba, ugyanakkor az ösztönzők közül a legtöbb (változó piaci igények, piaci verseny, növekvő bevételek, javuló forráshelyzet, MNB Növekedési Hitelprogram, iparágban végbement technológiai változások) ennek a klaszternek a fejlesztéseire fejt ki legnagyobb pozitív hatást, azaz megfelelően célzott eszközök alkalmazásával dinamizálódásra képes a beruházási aktivitás ezekben az ágazatokban. Fejlesztéspolitikai eszközöket tekintve összességében ezeknek az ágazatoknak a versenyképessége valószínűleg csak széleskörű, komplex támogatás mellett növelhető. Az egy-egy neuralgikus pont csökkentésére irányuló törekvések vélhetően nem tudnak tartósan javítani az iparágak helyzetén, mivel a fel nem oldott, tovább létező szűk keresztmetszetek továbbra is visszavetnék az adott ágazatok megerősödését. Fejlesztéspolitikai szempontból ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy a beruházási ösztönzők többségére pozitívan reagálnak a klaszterbe tartozó iparágak.

2. klaszter: állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, építőipar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás, közúti járműgyártás, vegyianyag gyártás, ingatlanügyletek, nagykereskedelem Versenyképességi szempontból a második klaszterben is gondot okoz a szakképzett munkaerő relatív hiánya és a termelési költségek magas szintje, de egyrészt a többi versenyképességet befolyásoló dimenzióban nem ez a klaszter teljesít a legros�szabbul, másrészt néhány tényezőt tekintve (a vállalatok neve viszonylag jól cseng a piacon, komoly növekedési potenciállal bírnak az exportpiacokon, valamint a vállalkozások finanszírozási helyzete is viszonylag kedvező) kifejezetten versenyelőnyt élveznek ezek az ágazatok. A beruházási aktivitás az előző 12 hónapban ebben a cégcsoportban volt a legintenzívebb, amely a következő 12 hónapban is folytatódhat. A klaszter végzett legnagyobb arányban bővítést, korszerűsítést, profilváltást/-szélesítést, stabilizálást, gépvásárlást, s a jövőre vonatkozóan is itt a legaktívabbak a cégek, ugyanakkor a humánerőforrás fejlesztése visszafogottnak nevezhető. A csoportban a külpiaci kereslet erősödése relatíve nagy lendületet ad a beruházásoknak. Ez a vállalati szegmens tervez legnagyobb arányban forrásbevonást és hitelfelvételt a következő egy évben, mivel 1. a klaszter tagjai vélekednek leginkább optimistán a hitelkamatok kigazdálkodhatóságáról, 2. a hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok közül a legtöbbet ez a csoport tekintette vállalhatónak, 3. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a kamatok alakulását ez a klaszter nevezte leginkább pozitív tendenciának, 4. a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba a kategória szereplői kevésbé ütköztek, 5. továbbá ezek az ágazatok számítanak arra legfőképpen, hogy mind a vállalattal, mind a vállalat iparágával kapcsolatos banki megítélés javul a következő 12 hónapban. Az állami források, az európai uniós támogatások, vevői vagy szállítói hitelek, hitelfelvétel (ezen belül MNB Növekedési hitelprogramja), lízing, kockázati tőke iránt ez a klaszter mutat legjelentősebb arányban érdeklődést. A folyószámlahitel, a forgóeszközhitel és a fejlesztési hitel mind az előző 12 hónapban, s a vállalati tervek alapján mind a következő hónapban alapvetően itt a legnépszerűbb. Hiteligénylés során a biztosítékokra ezek az iparágak fordítanak legnagyobb figyelmet. A klaszter vállalatainak a külpiaci terjeszkedést és a költségcsökkentést célzó fejlesztéspolitikai termékek biztosíthatnak előrelépést, így a termelésbővítést segítő hiteltermékek, exporthitelek és -garanciák, technológiai korszerűsítést támogató források, a szakképzést, továbbképzést segítő programok jelenthetnek hatékony támogatást. A fejlesztéspolitikai eszközök között a hitelági finanszírozás, a vissza nem térítendő források nyújtása nagyobb perspektívával bír a tőkeági finanszírozással szemben.

38


klaszter: energetika, közösségi szolgáltatás A3.„tapering” elindulásának hatása a feltörekvő piaci eszközárakra A harmadik klaszter vállalatai esetében jelentős többségben vannak a versenyképességet megalapozó és támogató tényezők az akadályokkal szemben. A termékek/szolgáltatások minősége és ára kedvező, a cégek valamint a termékek/szolgáltatások viszonylag ismertek a piacon. Ennek oka sokrétű: kifejezetten jónak mondható a beszállítói kapcsolatok minősége és stabilitása, viszonylag intenzív kutatás-fejlesztés jellemző erre a vállalati szegmensre, megfelelő a munkaerő szaktudása, s a cégek működése mögött nemcsak hosszú távú stratégia húzódik, hanem a stratégia viszonylag gyorsan képes alkalmazkodni a piaci igények változásaihoz. A klaszter fejlődésének kerékkötői közé tartozik ugyanakkor, hogy korlátozott a belföldi növekedési potenciál, valamint a vállalatok finanszírozási helyzete is rosszabb az átlagnál, és korlátokba ütközik a külső forrásokhoz való hozzáférés is. A beruházási aktivitás az előző 12 hónapban ebben a csoportban a leginkább visszafogott, ugyanakkor a következő egy évben nagy beruházási boom várható a cégek szándéka alapján. A költségcsökkentő célú beruházás, valamint az informatikai fejlesztés, munkaerő képzés ebben a klaszterben volt a leginkább fontos és marad továbbra meghatározó beruházási cél, míg a termelésbővítés jelentősége ebben a csoportban a legkisebb. A szegmensben a környezetvédelmi és egyéb előírások is relatíve fontos ösztönzői a fejlesztéseknek. Az előző egy évben ez a klaszter mutatott legkisebb érdeklődést a különféle hitelformák iránt, azonban a következő 12 hónapban a kereskedelmi banki, takarékszövetkezeti, egyéb pénzintézeti források, MFB hiteltermékek ebben a csoportban örvendenek leginkább kiemelt népszerűségnek. A csoportban többségben vannak a romló finanszírozási helyzetű vállalatok. A hitelkínálat bővülését és hitelkamatok további csökkenését is ebben a szegmensben várják legtöbben, ugyanakkor egy év múlva a jelenleginél csupán kismértékben alacsonyabb hitelkamatokat prognosztizálnak. Ez az egyedüli klaszter, amelynek szereplői szerint mind a vállalattal, mind a vállalat iparágával kapcsolatos banki megítélés romlik a következő 12 hónapban. A hitelfelvételkor tapasztalt akadályok zömét ez a klaszter ítélte meg legsúlyosabbnak, a biztosítékok mértéke és típusa ezeknek a cégeknek jelent leginkább problémát. A hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok felével a csoport tagjai nagymértékben elutasítóak voltak, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ezzel saját hitelhez jutási esélyüket is csökkentik, mivel megítélésük alapján a felajánlott biztosítékok és fedezetek rendkívül nagy hatással vannak a hitelkérelem elbírálására valamint a megítélt hitelösszeg nagyságára. Ennek ellenére ez a vállalati szegmens értékelte egyedül kedvezőnek a biztosítékokkal kapcsolatos követelmények változását az előző egy évben. A csoport számára a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés általános javítása segítheti elsősorban a talpon maradást. Ehhez olyan fejlesztéspolitikai szemlélet szükséges, amely egyrészt nem ragaszkodik az extenzív fejlődéshez, elismeri ezen területek fejlődésének a társadalom szélesebb részeire is kisugárzó addicionális hatását, valamint hosszabb távon való megtérülést is tolerál. Az élénk hitelkeresletre, a hitelkínálati várakozásokra alapozva a biztosítékokkal szembeni ellenérzés oldása (tájékoztatással, egyéb biztosítékok elfogadása stb.) és az alacsony kamat mellett nyújtott hitelek kínálatának bővítése a hiteltermékek irányába terelheti a vállalatokat, míg a beruházási tervekre, a biztosítékokkal szembeni ellenállásra alapozva a tőkeági finanszírozás előtt is mozgástér adódhat.

4. klaszter: infokommunikációs szolgáltatások, mérnöki tevékenység, számviteli tanácsadás A negyedik klaszter számos versenyelőnyt biztosító tulajdonsággal rendelkezik. Az alkalmazott technológia viszonylag magas szintű, a licensz- ill. szabadalomhasználat, valamint a vállalaton belüli K+F tevékenység intenzívnek nevezhető, a munkaerő képzettségi szintjével pedig általában elégedettek a vállalatok. A belföldi növekedési potenciál jelentős, a vállalati stratégia képes rugalmasan idomulni a piaci változásokhoz, s a tulajdonosok ebben a klaszterben a leginkább elkötelezettek a vállalat irányában. Rontják az ágazatok fejlődési lehetőségeit ugyanakkor a beszállítói kapcsolatok stabilitásával és minőségével kapcsolatban felmerülő problémák, valamint a vállalat, ill. a nyújtott termékek/szolgáltatások piaci ismertsége. Ugyan általában ebben a vállalkozói szegmensben a „legpuhábbak” a beruházási akadályok, azonban a következő egy évben legkevésbé ebben a klaszterben várható fejlesztés, amelyen belül a humánerőforrás szintjének növelése az egyik prioritásnak nevezhető. A belső kereslet várt bővülése és a növekvő bevételek ebben a klaszterben jelentős ösztönzőknek számítanak. Noha a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba ezek az ágazatok kevésbé ütköztek bele, azonban a fejlesztések mellett ez a klaszter zárkózik el legjobban a forrás- és hiteligényléstől, s a szegmens vállalatai átlag alatti arányban mutatnak érdeklődést szinte valamennyi vizsgált finanszírozási forma iránt. Ennek okai: 1. a klaszter vállalatai vélekednek leginkább pesszimistán a kamatok kigazdálkodhatóságáról; 2. a csoportban bíznak legkevésbé a hitelkínálat bővülésében; 3. hiteligénylés során felmerülő hitelbiztosítékok mintegy felét ez a csoport tartotta legkevésbé elfogadhatónak; 4. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a kamatok alakulását ez a szegmens ítélte meg leginkább kritikusan. A legkisebb jelentőséget ez a csoport tulajdonít a biztosítékok, fedezetek hitelkérelem elbírálására gyakorolt hatásának, s a klaszter fordít legkevesebb figyelmet a hiteligénylés során felmerülő körülményeknek (a lehetséges tényezők túlnyomó részét ezek a cégek veszik legkevésbé szemügyre). A klaszter versenyképességének lehetséges támogatása három irányú lehet. Egyrészt a marketing tevékenység erősítése, a promóciós ismeretekkel és képességgel rendelkező szakemberek felvétele, a reklámkiadások növelése, a kereskedőházak működésébe való bekapcsolódás, hazai és nemzetközi kiállításokon, ill. vásárokon való részvétel tudja dinamizálni ezeket az iparágakat, másrészt a beszállítói kapcsolatok ösztönzése jelenthet támaszt és növekedési potenciált, valamint a képzésekre, tanfolyamokra, konferenciákra felhasználható támogatások nyújtása segítheti a versenyképesség erősítését, a versenyelőny megtartását. 39


Monetáris politikai fordulat a fejlett piacokon, dinamikus növekedés a magyar gazdaságban

Recommend Documents