MOGYORÓD NAGYKÖZSÉG II. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

MOGYORÓD NAGYKÖZSÉG II. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2016-2020)

2016 Készítette: Dukay Igor, RENATUR 2005 Bt.


2

TARTALOMJEGYZÉK

Fejezetek, ill. mellékletek jegyzéke MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. BEVEZETÉS 2. MOGYORÓD I. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK TELJESÜLTSÉGE 3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 3.1. Az Alaptörvény 3.2. A környezetvédelmi törvény 3.3. A természetvédelmi törvény 3.4. Az önkormányzati törvény 3.5. Az Agenda 21 3.6. Az Európai Unió Hetedik Környezetvédelmi Akcióprogramja („7EAP”, 20142020) 3.7. A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP IV.) 3.8. Natura 2000-területekre vonatkozó 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet 3.9. Az EU Víz Keretirányelve 4. A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS 5. MOGYORÓD KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE: A TÁJALKO-TÓ TÉNYEZŐK, A TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 5.1. A település elhelyezkedése, megközelítése, egyes főbb jellemzői, részei 5.2. Földtani, talajtani és domborzati adottságok 5.3. Éghajlati adottságok 5.4. Felszíni és felszín alatti vizek 5.5. Mogyoród természeti és táji értékei 6. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓK MOGYORÓDON 6.1. A lakosság, a lakóépületek száma és változásuk 6.2. Területhasználatok 6.3. Közlekedés, tömegközlekedés, környezetbarát közlekedés 6.4. Helyi foglalkoztatottság 6.5. Környezeti szempontok a döntéshozatalban, környezeti tudatosság, környezeti nevelés, környezet-egészségügy 7. AZ ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA 7.1. Hulladékgazdálkodás 7.2. Ivóvízellátás 7.3. Szennyvízkezelés 7.4. Csapadékvíz-elvezetés 7.5. A zaj és rezgés káros hatásai 7.6. Energiagazdálkodás 7.7. Épített környezet, épített örökség 7.8. Települési zöldfelületek 7.9. A levegőminőség védelme, klímavédelem 7.10. Szennyezett területek 8. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK – A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM EGYES FELADATAI 9. FELHASZNÁLT IRODALOM

oldalszám

RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu

3 4 8 11 11 12 16 17 18 18 19 22 23 24 25 26 26 27 27 28 35 35 38 42 47 48 52 52 55 58 60 61 65 67 68 70 71 78 81


3

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. sz. melléklet

Mogyoród települési környezetvédelmi program I. felülvizsgálata: „Kiemelt témakörök” Előzetes jelentés, 2016. Szeptember 12.

1.1. sz. melléklet

A FKF Zrt. adatszolgáltatása

1.2. sz. melléklet

Az EGIS Zrt. intézkedési terve

1.3. sz. melléklet

Az EGIS Zrt. monitoringkút-hálózata

2. sz. melléklet

Az előzetes jelentés egyeztetésének jegyzőkönyve

3. sz. melléklet

A településfejlesztési koncepció környezetvédelmi célú vizsgálata

4. sz. melléklet

Az I. Mogyoródi Települési Környezetvédelmi Program feladatainak teljesülése, értékelése, - A feladatok II. TKP-ban történő aktualizálása

5. sz. melléklet

A mogyoródi társadalmi szervezetek adatai

6. sz. melléklet

A Mogyoród és környéke településeinek parlagfű veszélyeztetettsége 2011-ben

7. sz. melléklet

A környezetvédelmi jelesnapok listája

8. sz. melléklet

A Chinoin Zrt. adatszolgáltatása



4 1. BEVEZETÉS A Települési Környezetvédelmi Program (TKP) adott település egyik meghatározó, stratégiai dokumentuma. A benne foglaltakat minden települési szintű döntésnél figyelembe kell venni, így más stratégiai dokumentumok, mint pl. a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata során is iránymutatásként kell használni a fenntarthatóság hatékony megvalósítása érdekében. Magát a TKP-t is időről időre felül kell vizsgálni, korszerűsíteni kell, hiszen számos tényező változhat időközben: az intézkedések eredményeképpen javul a környezet állapota, vagy – rosszabb esetben – romlik. Egy harmadik esetben az állapot stagnál, ill. aktív beavatkozás nélkül spontán indul el (sodródik) valamilyen irányban. Mogyoród I. Települési Környezetvédelmi Programja – készítette: Hartman Mátyás, Farkas Mária, Gecse Ágota Magdolna - Környezetvédelmi, Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány /2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1./, CERES HG Bt. /2100 Gödöllő, Körösfői u. 10./, 2004. június, a továbbiakban: TKP I. – a 2004-2009. közötti időszakra szólt. A TKP I. bevezetőjében szereplő, alábbi gondolatok jelenleg is aktuálisak, hiszen ugyanazok a társadalmi-gazdasági folyamatok és hasonló érdekek hatnak, mint 12 évvel ezelőtt: „Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő, ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább koncentrálódnak. A háztartások növekvő mennyiségű, környezetet terhelő hulladéka, a motorizáció, a zöld felületek eltűnése, a területpazarló fejlesztések mind fokozódó problémát jelentenek, melyek megoldására érdemi lépések még nem történtek. A városi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota tovább romlik, az emberi települések és környezetük ökológiai egyensúlya napjainkra egyre inkább felbomlik. Az egészséges környezet beszűkülése a jövő nemzedékeinek létfeltételeit is veszélyezteti. A főváros agglomerációjában az egészségesebb, nyugodtabb környezet iránti igény tömeges kiköltözéseket gerjeszt, melyek megterhelik a városkörnyéki településeket. Ezzel a feladattal Mogyoródnak is meg kell birkóznia. Egyre elkerülhetetlenebb feladattá válik tehát a települések környezetének védelme, használatának szabályozása. A települések minőségének megóvásáért a szubszidiaritás (minden problémát azon a szinten kell kezelni, ahol a kezelés leginkább hatásos) értelmében elsősorban a helyi önkormányzatok a felelősek. A 1995. évi LIII. törvény előírja feladatként az önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program készítését. A program a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban készül, melyet a képviselő testület hagy jóvá.” A Mogyoród II. Települési Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: TKP II.) a 2016-2020. közötti időszakra szóló feladatokat határozza meg. A tervezés egyik első lépéseként, az alapadatok gyűjtésének megkezdése és a településen kiemelt figyelmet kapó témakörök megválaszolása mellett, vizsgáltuk a TKP I. feladatainak teljesülését is, mely vizsgálat eredményét a következő fejezetben adjuk közre. A TKP II. készítése abban az értelemben monitoringnak tekinthető, hogy vizsgálja adott időszakban a környezet állapotát, az arra ható erőket, a környezeti állapot javítását célzó intézkedések létét, jellegét vagy hiányát, az okokat, eredményeit. Ahogy egy terepi mintavételnél is, úgy egy ilyen „mintavételnél” is azonos helyeken, megfelelő rendszerességgel, módszerrel, stb. célszerű dolgozni, így a TKP I.-ben megfogalmazott feladatokat, az összehasonlíthatóság érdekében alapvetően nem változtattuk meg. Módosításokat csak ott eszközöltünk, ahol szóhasználati-szemléleti vagy egyéb szempontból elkerülhetetlennek tartottuk. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


5 Az új TKP szerkezete részben eltér elődje struktúrájától: Az egyes témakörök szükségszerűen többször, bár alapvetően más-más megközelítésben kerülnek tárgyalásra a települési környezetvédelmi programokban, így természetesen, Mogyoródon is és másutt is. Az „ismétlések” a dokumentum átláthatóságát, összességében kezelhetőségét nehezítik, a terjedelmet növelik. Ezúttal egy olyan, remélhetőleg egyszerűbb, szerkezeti felépítést alkalmazunk, mely elősegíti, hogy a települési környezetvédelmi program egy gyakorlatiasabb, érthetőbb, „települési környezetvédelmi kézikönyv” lehessen. Ennek érdekében került összevonásra a TKP I. és a TKP II. feladatainak tárgyalása, melyben a nyomon követhetőség érvényesül, konkrét adatokat, információkat tartalmaz, a lehetőségek szintjén, ill. tartalmazza az új tervi időszakra a feladatok éves bontását. (Ld. 4. sz. melléklet.) Tekintettel arra, hogy egy településen ritkán van mód környezetvédelmi referenst alkalmazni, számolni kell azzal, hogy más feladatokon dolgozó munkatárs alkalmi/esetleges, legfeljebb részmunkaidős munkaköri kötelezettségeként kell a TKP-t menedzselnie. A tapasztalatunk az, hogy ahol szakreferens egyáltalán van, ott is az egyéb feladatok rendre „elviszik” a környezetvédelmi célokra fordítható munkaidejét. Szakbizottság alakítása is egy lehetséges út az intézkedések végrehajtásához. Bármely megoldás esetén hasznos, ha a TKP könnyen kezelhető, alkalmazható. A TKP I. egyes részeit szó szerint idéztük, az információ továbbra is helytálló volta, vagy újabb információk hiánya miatt. A TKP II. szemléletében is kissé eltér elődjétől: A TKP I. szemlélete jó, a dokumentum széles látókörű, komplex, azonban itt eltekintünk olyan műszaki és állapotminőségi adatok közlésétől, melyek indifferensnek tűnnek, ill. nem lesz ember, aki az adatokat adott mélységben feldolgozza. Továbbá a különböző környezeti elemek/tájalkotó tényező közötti összefüggések láttatására nagyobb hangsúlyt fektettünk. Ezen felül a feladatok fent említett összesített dokumentuma és az „előzetes jelentés” a törzsanyagban való tartalmi ismétlés helyett mellékletben kapnak helyet. Ez nem mellékes voltukat jelzi, hanem azt, hogy önálló szerkezeti elemek. A TKP II. készítése során 7 témakör kapott kiemelt figyelmet. E témaköröket „félidőre” olyan módon kellett információval, adattal „feltöltenünk”, hogy a Képviselőtestület eldönthesse: a tervezés 2. időszakában melyik témában akar további információt kapni, valamint eldönthesse, hogy – akár már a 2016. évben – mely feladatok megvalósítását tűzze ki célul. (Ld. bővebben 1. sz. melléklet.) Az előzetes jelentés alapján történt egyeztetés során további 11 kérdést vázolt fel (ld. 2. sz. melléklet), melyek részben átfednek a kiemelt feladatokkal. Célszerűnek azt láttuk, hogy az előzetes, hét témakört felölelő jelentést mellékletben közöljük, míg az utóbbi témakörökben adott válaszokat a törzsanyagba integráltan adjuk közre. Amint a bevezető legelején jeleztük, a TKP iránymutatásait más települési stratégiákban figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a településfejlesztési koncepció (TFK) készítése a tervezéskor már folyamatban volt, így annak véleményezését készítettük el, és csatoltuk a 3. sz. mellékletbe. A településrendezési eszközök stratégiai környezeti vizsgálatát jogszabály határozza meg – véleményünk azt nem pótolja. A TKP II. elkészítéséhez figyelembe vettük a TKP I-re vonatkozó, 2004-ben érkezett képviselői véleményeket, melyek pontosításokra vonatkoztak, valamint a konkretizálás igényét fogalmazták meg. Aljegyző úrral történt egyeztetések is azt a szándékot erősítették bennünk, hogy a TKP II. a napi szinten környezetvédelemmel nem foglalkozó reménybeli használóinak, egyértelműbb, konkrétabb megfogalmazású legyen – a műfaj adta, alapvetően általános, átfogó, keretjellegű megfogalmazás RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


6 mellett. Ezért is került a TKP I. egyes feladatainak részletes értékelése számos konkrétummal, indoklással, a TKP II. majdani feladataival egységes, táblázatos, szerkezetbe (ld. 4. sz. melléklet.) Fontos szakmai szempontnak tartjuk a multidiszciplináris, komplex szemléletet, melyet érvényesíteni is kívántunk a TKP II. készítésekor: A környezet védelme – a nevének megfelelően – a környezetben, a (földrajzi) tájban, a tájban lévő összefüggés-rendszerekben realizálódik. Így, sarkítva, valójában nincs önmagában „a környezetvédelem”, mint egy elefántcsonttoronyban elzárt szakterület, hanem minden tervet, intézkedést át kell hasson annak megértése, figyelembevétele és alkalmazása, hogy a rendszer egyes elemei összefüggenek egymással. Ugyanezen elv alapján, nincs külön vízgazdálkodás vagy mezőgazdaság, stb. sem. Szükségszerűen azonban nem lehet eltekinteni a szakági megközelítéstől, ezért a TKP II-ben olyan szakági, de komplex koncepciók igényét fogalmaztuk meg, melyek ugyan egy szakterületen keresnek megoldást, de a határfelületeken más szakmákkal is együttműködnek. Ilyen pl. a víz okozta erózió elleni védelem, mely kérdését lehetne úgy kezelni, hogy a település burkolt vízelvezető csatornákat létesít, de lehet úgy is, hogy a vízelvezető árkokat úgy képezi ki, hogy minél több víz tudjon bennük elszikkadni. Tekintettel arra, hogy a településen a talajvíz szintje süllyed, fontos, hogy a talajban minél több víz raktározódhasson. Mivel a klímaváltozással kapcsolatos szcenáriók legvalószínűbbje rövidebb idő alatt koncentrált csapadékhullást prognosztizál, még nagyobb az esélye, hogy nem marad víz a tájban, ellenben a felszíni vizek medrében egyszerre nagyobb hozamok jelenhetnek meg. Ezt a csak vízelvezető szemléletű gondolkodás nem tudja kezelni, hiszen burkolásban, mederbővítésben és tározóépítésben gondolkodik, holott a vegetáción kívül a talaj az, mely a legtöbb vizet képes tározni… és lassan továbbadni a felszíni vizek felé, mely szintén létkérdés az alvízi települések és a vizes élőhelyek (pl. patakok, mocsarak, lápok) számára. Ilyen komplex koncepció igénye merül fel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén is (Mogyoródi Klímavédelmi Koncepció). A klímaváltozás okát legtöbben a légkör összetételének megváltozásában látják, holott annak számos és olyan léptékű oka van, mely mind időben, mind térben messze túlmutat az ember tevékenységén, hatásain, de az antropogén hatások is nagyon jelentősek: E hatások egyike valóban a légkör összetételének megváltozását idézte elő a fosszilis tüzelőanyagok évszázados és növekvő alkalmazásával. Ugyanakkor pl. a szántáskor a talajból légkörbe széndioxid sem közlekedési eredetű (a munkagépek kapcsolódó károsanyag-kibocsátása már igen). Nem az a légkör szabályozásában nagy szerepet játszó vizet a tájból kivezető vízgazdálkodás sem, és az erdők, gyepek arányát csökkentő beépítések sem, hogy csak pár kézenfekvő példát hozzunk a témakör összetettségének érzékeltetésére. A Klímavédelmi Koncepció készítése, a leírtak alapján, egy új, külön feladatsorral egészíti ki az első települési környezetvédelmi programban foglalt feladatokat. A komplex, térbeli és időbeli szemlélet kézenfekvővé teszi a térbeli, térinformatikai alapú tervezést, értékelést: Minden valóságos és elvonatkoztatott tájalkotó elem (épületek, utak, árkok, hegyek, hidak, építési övezetek, természetvédelmi területek, telekhatárok, bányák, monitoringkutak, kutak stb.) térképen ábrázolható. A komplex megközelítésben és térinformatikai megoldásokkal több egymással számos összefüggésben lévő elem értelmezhető együtt, települési szinten is. A TKP II. készítésekor is alkalmaztunk térinformatikai értékelést, feldolgozást (bár ez csak egy térkép esetében nyilvánvaló), de a természetvédelmi felmérés és rendelet-előkészítés során számos tematikus térképet térinformatikai eszközzel készítettünk el. Egy új térinformatikai alapú rendszer felépítéséhez már most rendelkezésre áll a település digitális alaptérképe, továbbá, a Szabályozási terv készítése révén sok más adatréteg is, így egy térinformatikai alapú környezetvédelmi, építésügyi, de akár szolgáltatói rendszer alapjai megvannak Mogyoródon!



7 Törökbálinton és Budapest 11. kerületében évek óta működnek olyan nyílt, lakosság által az önkormányzati honlapon könnyen elérhető és kezelhető térinformatikai rendszerek, melyekkel a fakatasztertől a lakossági kátyú-bejelentésekig számos információ és ügykezelés is lehetséges nemcsak a helyi, szakmai, stratégiai vagy konkrét tervi döntés előkészítés. A térinformatikai rendszer elve szakmailag ugyanaz, de lehet környezetvédelmi és más célokra is használni. Mivel környezeti adatok most is rendelkezésre állnak Mogyoródon, egy ilyen alapú környezetvédelemi információs rendszer létrehozását javasoljuk, melyet tehát nem kell „a nulláról” megalapozni. E rendszer minden egyes tervvel és koncepcióval továbbépíthető (pl. szennyvízcsatorna vagy csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése során készülő tervekben vannak téradatok). A TKP II. elkészítését több párhuzamos szálon kezdtük meg: 1. TKP I. áttekintése, a benne foglalt adatok, információk feldolgozása, aktualizálásának előkészítése, a feladatok teljesültségének vizsgálata 2. kiemelt feladatok vizsgálata, adat- és információgyűjtés előkészítése 3. adat- és információ kérés az önkormányzattól 4. adat- és információ kérés a szolgáltatóktól 5. adatgyűjtés az interneten. A TKP II. elkészítésében ezúton mondok köszönetet Mogyoród Nagyközség Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala munkatársainak, különösen Tenki Péter Aljegyző Úrnak. Köszönöm, továbbá Pásztor Tamás környezetkutató geográfus szakmai közreműködését, valamint a megkeresett cégek, intézmények munkatársai adatszolgáltatását: BKK Zrt., CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára ZRt., Egis Gyógyszergyár Zrt, DMRV Zrt., ELMŰ Nyrt., FKF Nonprofit Zrt., VOLÁNBUSZ Zrt., Hungaroring Sport Zrt., Gödöllői Járási Hivatal Földhivatali Osztály.



8 2. MOGYORÓD I. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK TELJESÜLTSÉGE A TKP I. a 2004-2009. közötti időszakra szól. Tervezői 50 db feladatot fogalmaztak meg, melyeken belül a felülvizsgálat során jobbnak láttunk két feladatot két-két alfeladatra osztani, ezért a végleges feladatszám az értékelés során 52 db-ra emelkedett. A TKP I. tervezési időszakának vége óta 7 év telt el (vö.: 2009-2016), melyben történt teljesüléseket végül nem kezeltük külön a tervezési időszakban teljesült feladatoktól. Ennek fő oka az volt, hogy elsősorban az utóbbi években történtek intézkedések. A teljesítések értékeléséhez a TKP „műfaját” is figyelembe kell venni: Bár az önkormányzat készítteti, és neki is szól, mint stratégiai szintű környezetpolitikai eszköz, a feladatok végrehajtásáért nem egyedül felel. A feladatok megfogalmazása alapján számos feladat látszólag nem is az önkormányzat hatáskörét sejteti. Ilyenkor az önkormányzatnak legalább kommunikátor, katalizátor szerepe kellene legyen, s e tekintetben sem kerülhető meg a felelősség kérdése. Alapvetően nem minden pénzkérdés, vagy pályázatfüggő, hanem vállalás kérdése. A TKP II. készítése a TKP I. felülvizsgálatára épül: Gyakorlati okból (ld. hosszú távú nyomon követés) a feladatok számát és tartalmát alapvetően nem megváltoztattuk. Egyes feladatok megfogalmazása nem volt teljesen egyértelmű, vagy két, első ránézésre összekapcsolható, de gyakorlati szempontból eltérő súlyú téma került egy sorba. A TKP, mint műfaj azon sajátosságán, hogy a feladatok megnevezése mentén túl általános, konkretizálással és pontosítással lehet segíteni. A TKP II. tervezése során igyekszünk lépéseket, összefüggéseket megfogalmazni, felelősöket megnevezni. Tekintettel arra, hogy ez egy települési környezetvédelmi program és stratégia, így a fő felelősnek és végrehajtónak az önkormányzatot tartjuk. Ugyanakkor a környezet védelme mindenki kötelessége. Legjobb hatásfokú a megelőzés, tehát a helyes, körültekintő döntések meghozatalának van kulcsszerepe, továbbá a példamutatás és a kommunikáció jelentősége is felér egy-egy sokmilliós projektével. Mivel a TKP II. tervezését a TKP I. felülvizsgálatával egyidejűleg meg is kezdtük, szemléletes megoldásnak a kettő egyben és táblázatos formában történő közlését tartottuk. (Ld. a 4. sz. mellékletben.) A feladatok teljesültségének megítélése nem könnyű feladat. Egyrészt a feladatok egy része nem teljesíthető egy adott időpontban (pl. a zöldfelületek fenntartása folyamatos), másrészt rendkívül sok részegységből állhat (pl. a csapadékvíz-elvezető rendszer építése sok-sok utca miatt szintén több évtizedes tevékenység lehet), harmadrészt az „általánosító” megfogalmazás nagyon eltérő feladatokat is tartalmazhat (pl. egy fejlesztéshez kapcsolódó a tervezés lehet, hogy egylépcsős, de a teljesítés sok településrészt érint). Az értékelés során nem tettünk különbséget tehát a teljesülés időszaka, de a feladat ellátói között sem: vagyis teljesültnek vagy részben teljesültnek vettünk feladatokat akkor is, ha nem az önkormányzat hajtotta végre, vagy hajtja végre. Ez a közös felelősséget is hangsúlyozza. Az alábbi ábrákon a feladatok teljesültsége látható grafikusan. Az 1. sz. ábrán látható, hogy az elmúlt 12 évben a feladatok közel fele teljesült, vagy részben teljesült (ill. folyamatban van a teljesítés). Vannak olyan feladatok, melyek teljesültek, de korszerűségi szempontból felül kell vizsgálni a tevékenységet. Erre vonatkozóan a táblázatban olvashatunk konkrét példákat. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


9 Gyakorlati szempontból azt tartottuk megfelelőnek, ha szakágankénti, de holisztikus, komplexszemléletű, ezért is korszerű, „egymásba illeszthető” koncepciók születnek a jövőben. Ennek oka alapvetően az, hogy maga a környezet, a táj, mely körülvesz bennünket, sem értelmezhető csak külön szakági vonatkozásokban, másrészt a szakágak közötti ellenérdekeltséget így lehet elsimítani, rövid és hosszú távon igazán kezelni. (= Már ez önmagában a megelőzést szolgálja.) A koncepciók célja konkrét beruházások tervezői részére, és a Településfejlesztési koncepció, valamint a településrendezési eszközök készítői számára alapadatokkal, szempontokkal szolgáljon a (fenntartható) területi tervezéshez. Részét képezik a települési környezetvédelmi információs rendszernek is. 60 50,00 50 40 26,92

30

26

db

21,15 20 11

%

14

10 1

1,92

0 teljesült

részben teljesült, ill. folyamatban van

nem teljesült

nincs adat

1. ábra A feladatok teljesültsége

A 2. sz. ábrán a témakörönkénti teljesültség tanulmányozható: Megfigyelhető, hogy melyek azok a témakörök, melyekre több figyelmet kellett szánni, vagy szántak, és látszanak a mellőzöttebb témakörök is. A feladatok súlya nagyon eltérő lehet: egy feladat a szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése és egy az is, ha az önkormányzat („csak”) generálja az illegális hulladéklerakás megoldását a már nem művelt bányákban (utóbbi feladatot itt szervezési feladatnak tekintjük).



10 6 5 4 3 2

nincs adat

1

nem teljesült részben teljesült

0

teljesült

2. ábra A feladatok teljesültsége témakörönként

A településeken általában teljesültebb témakör szokott lenni a szennyvíz-kezelés megoldása és az épített örökség védelme, míg elhanyagoltabb a természet- és tájvédelem. Felszálló ágban van a környezetbarát energiafelhasználás és –termelés, de ez is olyan témakör, mely külső segítség nélkül nehezen valósítható meg. Általában jellemző a pénzügyi forráshiány, de már kiadott szaktervezői megbízások mentén, csupán a megfelelő szempontok egyeztetésével és érvényesítésével is sokat lehet tenni. Példák: 1. A csapadékvíz elvezetésének kérdése: Maga a TKP I. is „levezetés”-t ír, holott a víz helyben, talajban történő szikkasztása az olcsóbb, hosszú távú előnyökkel járó megoldás. A víz így is elvezetődik azokról a felszínekről, ahol többletként jelentkezik, csak további útja eltérő. Ennek az elvnek a kiviteli tervekben az elszivárogtató műszaki megoldások formájában kell testet öltenie, minél több helyen, ahogy arra mód van. 2. Egy vízfolyást keresztező út hídjának kialakítása során figyelembe lehet venni, vagy mellőzni lehet, az ökológiai szempontokat. A szempontot időben figyelembe vétele nem jár több költséggel, mint szakági tervező bevonása.



11 3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Több magasabb rendű, hazai és nemzetközi jogszabály, program, irányelv vonatkozik, közvetve, vagy közvetlenül, a települési önkormányzatok környezetvédelemmel kapcsolatos feladataira, melyek közül néhányat ebben a fejezetben mutatunk be, releváns részleteik kiemelésével, a települési környezettudatos, jogszabály-követő döntéshozatal támogatása érdekében. Maguk a települési önkormányzatok is alkotnak helyi jogszabályokat. A mogyoródi helyi rendeleteket a következő fejezetben soroljuk fel. 3.1. Az Alaptörvény A TKP I. készítése idején, 2011. december 31-ig, Magyarország alkotmányának hatályos elnevezése „Alkotmány” volt, melyet 2012. január 1-jétől váltott fel az „Alaptörvény” elnevezés. Az Alkotmány az alábbiak szerint adott keretet az önkormányzatoknak a környezetvédelem területén végzendő kötelezettségeikhez: 18.§. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D.§. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Alaptörvény alábbi részei relevánsak a környezet védelmével kapcsolatban: O. cikk (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. P. cikk (1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. Szabadság és felelősség I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvető jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


12 szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható . ….. II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. V. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartásait és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellen őrzi. 3.2. A környezetvédelmi törvény Részletek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényből: IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI 46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselőtestülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. (2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a) a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít; b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. (3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT61/A. §] keretében kell ellátni.



13 (4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie. 47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani. (4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. (3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv, b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. …

V. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA A környezetvédelem tervezési rendszere 48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak előírása RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


14 szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. (2) A tervezés során a) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel, b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. (3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről. 48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program. (2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. (3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni. (4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni. 48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít. … 48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt. … 48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


15 j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. (3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. … 48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes a) környezetvédelmi hatóságnak, b) talajvédelmi hatóságnak, c) ingatlanügyi hatóságnak és d) egészségügyi államigazgatási szervnek véleményezésre megküldi. 2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot. (3) A települési és térségi környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleményezésre. (4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját. (5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére is meg kell küldeni tájékoztatásul. (6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell. …. 58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. (2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


16 b) a területi környezetvédelmi hatóság [65. § (1) bek. a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. (3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c)pontjában foglalt bevétel nem illeti meg. (4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. (5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie. 3.3. A természetvédelmi törvény Néhány releváns részlet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényből: Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei,fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkaltörténő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat - nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli, ezért a következő törvényt alkotja: …….. 54. § (1) Területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb terv jóváhagyására, módosítására a külön jogszabályok rendelkezései szerint, a miniszter, illetve az igazgatóság bevonásával kerülhet sor. (2) (3) Település külterületét a 7. § (3) bekezdése, valamint a 37. § (5) bekezdése figyelembevételével, továbbá az Alaptervvel és a település környezetvédelmi programjával összhangban lehet belterületbe sorolni. (4) Település külterületének belterületbe vonásához a természetvédelmi hatóság előzetes véleménye szükséges. A külterület bevonásáról szóló önkormányzati rendelet egy elfogadott példányát meg kell küldeni a természetvédelmi hatóságnak. 55. § (1) A települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselőtestülete, a fővárosban és a megyei jogú városban a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselőtestület) rendelettel fogadja el. (2) A tervek előterjesztéséhez a [nemzeti park] igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak. AZ ÖNKORMÁNYZATOK TERMÉSZETVÉDELMI FELADATAI 61. § (1) A megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról. (2) A megyei önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében: a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra; b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében; c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


17 (3) A megyei önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet, vagy társulást hozhat létre. 62. § (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. (2) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. (3) A települési önkormányzat a természet védelmének helyi - területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58. §) természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre. 63. § (1) A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel. (2) Az önkormányzati természetvédelmi őr feladata a helyi jelentőségű védett természeti terület védelme érdekében a külön törvényben és az 59. §-ban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt keretek között az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány határozza meg. Az 59. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati szabályzat hatálya az önkormányzati természetvédelmi őrre is kiterjed. 3.4. Az önkormányzati törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény néhány részlete: 1. § (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között: a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat; c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. Feladatok és hatáskörök 6. § (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat és hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak más helyi önkormányzatokhoz képest több kötelező feladat és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


18 II. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. 22. § (1) A képviselőtestület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait…. 3.5. Az Agenda 21 Az ENSZ Környezetről és Fejlődésről 1992-ben Rio de Janeiróban tartott konferenciája után a fenntartható fejlődés jegyében készült ún. Agenda 21-et, mint vezérfonalat terjesztették elő a környezetvédelmi programokhoz az egész világon. Az Agenda 21 28. fejezete felhívást tartalmaz az összes közösséghez, hogy alkossák meg a saját, helyi Agenda 21-et (Local Agenda, Fenntarhatósági program), mely átveszi az Agenda 21 általános célkitűzéseit és konkrét tervekké, akciókká alakítja át egy-egy konkrét terület vonatkozásában (ld. még a 4.2. fejezetet). A program sikere függ a helyi közösség részvételétől és a decentralizált fejlődés népszerűsítésétől. A szociális, gazdasági és környezetvédelmi problémákat integrált megközelítéssel tárgyalja. A program életbe ültetése el kell vezessen azon célkitűzések, politikák és tevékenységek megfogalmazásához amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek fejlődését. Rioban írták alá az ún. „riói egyezményeket”, a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt. A kevés elért eredmény értékelésére, illetve a hátralévő feladatok megfogalmazására 2002-ben került sor Johannesburgban, a Fenntartható Fejlődés Világkonferencián. „Rio +20”-névvel 2012-ben ismét Rio de Janeiro-ban rendezték meg Egyesült Nemzetek Szervezetének a fenntartható fejlődésről szóló konferenciáját. 3.6. Az Európai Unió Hetedik Környezetvédelmi Akcióprogramja („7EAP”, 2014-2020) A hatodik Akcióprogram törekvéseire támaszkodva, célul tűzte ki, hogy fokozza erőfeszítéseit a természeti tőke védelme, az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátásra épülő növekedés és innováció ösztönzése, valamint az emberi egészség és jóllét megóvása érdekében úgy, hogy közben tiszteletben tartja a Föld erőforrásainak korlátait. Az akcióprogram legfontosabb célja a fenntartható fejlődés megteremtése, s leszögezi, hogy az uniós intézmények és a tagállamok együtt felelősek a kiemelt célkitűzések végrehajtásáért és eléréséért, így jövőbeli fellépéseiket ennek a közös stratégiának kell irányítania. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


19 A kiemelt célkitűzései mind relevánsak Mogyoródon is: 1. az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és növelése (vö. mogyoródi Natura 2000területek) 2. az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasággá történő átalakítása 3. az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jóllétüket fenyegető kockázatoktól 4. a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával 5. az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése 6. a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek javítása és a környezeti externáliák kezelése 7. a környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése 8. az uniós városok (települések – a szerk.) fenntarthatóságának javítása 9. a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. 3.7. A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP IV.) A környezetvédelmi törvény alapján megalkotott NKP IV. főbb kapcsolódási irányai, helye és szerepe a kormányzati stratégiai irányítási rendszerben: 1. Magyarország környezetpolitikája – mind kialakításában, mind végrehajtásában – szervesen kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz (kiemelten 7EAP-hoz) és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz (mint például a Rió+20 világtalálkozó következtetései); 2. a Program szorosan kapcsolódik az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához, mint hosszú távú koncepcióhoz; az abban tárgyalt négy alapvető erőforrás közül elsősorban a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó célokat és intézkedéseket részletezi; 3. az NKP a környezetügy átfogó stratégiai tervdokumentuma, mely keretet ad minden környezetügyi szakterületi stratégiának, programnak, tervnek (pl. A biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája, Nemzeti Vízstratégia, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia, Magyarország Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, Országos Ivóvízminőség-javító Program, Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja, Ivóvízbázis-védelmi Program, Országos Környezeti Kármentesítési Program, illetve a Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv), 4. integrálja fő célkitűzéseiket, illetve útmutatást fogalmaz meg a kidolgozásukhoz; 5. a Program kidolgozása során egyrészt figyelembe kell venni a környezet állapotát befolyásoló hajtóerőkre vonatkozó átfogó, illetve ágazati stratégiai tervdokumentumok (pl. Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Energiastratégia, Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terve, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Közlekedési Stratégia) fő célkitűzéseit, másfelől biztosítani szükséges, hogy a környezeti szempontok ezen politikákba is megfelelő módon beépüljenek; 6. a hazai fejlesztések koncepcionális keretét adó, tervezés alatt álló Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal összhangban készült a Program; 7. a Program egyúttal a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló európai uniós környezetügyi célú fejlesztési források felhasználásáról szóló dokumentumok szakmai megalapozását is szolgálja.



20 A NKP IV. alapelvei: 1. A környezetvédelmi törvényben szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság); 2. a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint a rövid, közép és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembevételének; 3. mivel a környezeti problémák megelőzése az egész társadalom támogatását igényli, ezért megkerülhetetlen a kidolgozás és a megvalósítás során a partnerség és a szubszidiaritás elve; 4. a területiség elvének érvényesítése, a fenntartható térhasználat, a kedvező területi hatások elősegítése és területi szinergia megvalósítása, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokhoz illeszkedő, területileg differenciált beavatkozások kialakításának elve; 5. tekintettel arra, hogy az Alaptörvény értelmében „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”, kiemelt figyelmet kell szentelni az esélyegyenlőség, a társadalmi igazságosság, valamint a nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elvének; melyek egyúttal kapcsolódnak a helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elvéhez, miszerint törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére, de egyben a helyi sajátosságok, sokszínűség, készletek védelmére is. Szemléleti szempontból az NKP IV. tekintélyes részét idézni lehetne a települési környezetvédelmi program adott témaköreinél. Ahol szükségét láttuk, rövid idézeteket szúrtunk be a programba. Mogyoród általános, de környezetvédelemtől nem függetleníthető helyzetképének (pl. adottságainak, lehetőségeinek, stb.) felvázolásához módszertanilag jónak tartjuk az NKP IV.-ben közölt SWOTanalízist és összegzését, ezért az alábbiakban közöljük:



21

3. ábra A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programban szereplő SWOT-analízis mintája lehet egy hasonló, mogyoródi elemzésnek



22

4. ábra Az NKP IV-ben szereplő SWOT-elemzés értékelése során feltárt három fő témakör bemutatása

3.8. Natura 2000-területekre vonatkozó 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása megkövetelte a jogszabályi harmonizációt, melynek eredményeként született a 275/2004. (X. 8.) sz. Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. Mogyoródon több Natura 2000-terület található, ezért a későbbiekben még bővebben lesz szó erről a védelmi kategóriáról. Itt a Kr. néhány részletét közöljük: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. §-ában, valamint a 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet célja 1. § E rendelet célja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja 4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


23 meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. (2) Az (1) bekezdés szerinti célokat a) az ország társadalmi-gazdasági fejlődését biztosító - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – célokkal összehangoltan, illetve b) a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével kell megvalósítani. (3) A Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következők állapítják meg: a) természetvédelmi kezelési terv; b) más - külön jogszabály alapján készített - természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévő terv; c) fenntartási terv, amennyiben az a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében szükséges, ideértve a külön jogszabály alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Natura 2000 fenntartási tervet is; d) az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítását érintő szerződés. Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja 4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. (2) Az (1) bekezdés szerinti célokat a) az ország társadalmi-gazdasági fejlődését biztosító - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – célokkal összehangoltan, illetve b) a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével kell megvalósítani. (3) A Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következők állapítják meg: a) természetvédelmi kezelési terv; b) más - külön jogszabály alapján készített - természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévő terv; c) fenntartási terv, amennyiben az a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében szükséges, ideértve a külön jogszabály alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Natura 2000 fenntartási tervet is; d) az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítását érintő szerződés. 3.9. Az EU Víz Keretirányelve A 2000. december 22-én hatályba lépett a 2000/60/EK sz. Víz Keretirányelv (a továbbiakban: VKI), az EU új víz-politikája. Legfőbb célkitűzése, hogy a tagállamok 2015-ig jó kémiai és ökológiai állapotba hozzák felszíni és felszín alatti vizeiket. Ez alatt nemcsak a vízminőségi paraméterek javítását érti, hanem – többek között – a hidromorfológiai állapot javítását is, mely mindezidáig mellőzött tervezési és gyakorlati szempont volt.



24 4. A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS Mogyoród Nagyközség önkormányzata a környezet védelmével kapcsolatosan az alábbi helyi rendeleteket hozta az elmúlt időszakban. Ezek közül átfogóak a településrendezési eszközök és a településfejlesztési koncepció, melyek ugyanabban a földrajzi tájban, környezetben töltenek be szabályozó szerepet, mint a települési környezetvédelmi program, így vannak környezetminőséget közvetve vagy közvetlenül meghatározó elemeik. Amint az előző fejezetben említésre került, e tervek kidolgozásához a környezetvédelmi programot figyelembe kell venni, szükség esetén azok környezeti vizsgálat is el kell végezni. Évenkénti bontásban nyolc, környezet védelmét közvetve vagy közvetlenül szolgáló helyi rendelet született a 2008. és 2015. közötti időszakban. 2016-ben egy további rendelet előkészítésére került sor (két természeti terület helyi védelem alá helyezése). 2008: 1 db 2009: 1 db 2011: 3 db 2013: 1 db 2015: 2 db A helyi rendeletek felsorolása: 1. Mogyoród Nagyközség Helyi Építési Szabályzata Mogyoród Nagyközség Önkormányzatának 6/2008.(II.27.) rendelete /Egységes szerkezetbe foglalva a 20/2009. (IX.30.), a 27/2009 (XII.07.), a 17/2010. (XI.05.), a 19/2012. (VII.03.), a 7/2013. (IV.03.), a 8/2013. (IV.03.), a 16/2013. (VI.03.), a 33/2013. (XII.23), a 14/2014. (VI.10.), a 24/2014. (XI.26.), a 29/2014. (XII.17.), valamint a 26/2015. (X.01.) önkormányzati rendeletek szerinti módosításokkal./ 2. Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (XI.25.) Kt.számú rendelete a Pincesor helyi védelem alá helyezéséről 3. Mogyoród Nagyközség Önkormányzatának 6/2011 (III.01.) KT. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról 4. Mogyoród Nagyközség Önkormányzat 9/2011.(III.01.) rendelete a „Tiszta udvar, rendes ház" cím alapításáról 5. Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2011(V.4.) számú önkormányzati rendelete a helyi társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról 6. Mogyoród Nagyközség Önkormányzata 28/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről 7. Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011. (X.28.) sz. rendelete a közterületek tisztántartásáról, és egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről /Egységes szerkezetben az 5/2012. (III.6.), a 17/2012. (V.31.) a 24/2012. (IX.28.), a 12/2014. (V.29.), a 15/2014. (VI.27.) és a 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendeletekkel./ 8. Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (IV.28.) rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról /Egységes szerkezetben a 27/2014.(XI.26.) és 24/2015.(VII.30.) önkormányzati rendelettel./



25 5. MOGYORÓD KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE: A TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK, A TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Egy település környezeti állapotát alapvetően a földrajzi, táji adottságok, „a” környezeti adottságok határozzák meg. Ezt az alap-, vagy természetes állapotot - melyet a földtani, talajtani, éghajlati, domborzati, vízrajzi, növény- és állattani adottságokkal lehet részletesebben bemutatni - az ember tájátalakító munkája alapvetően változtatta meg. Ennek mogyoródi példái: 1. Alapvetően elegendő a bányászatra utalni (ld. tufa-, homok-, kavicsbányák), mely földtani és domborzati viszonyok megváltozásához, majd olyan utóhasznosításhoz vezettek, melyek során a talaj-, a talajvíz, de vélhetően a felszíni vizek is elszennyeződhettek. (Például egyes mogyoródi bányákban gyógyszergyárak és települések hulladékának kezelése folyt, vagy illegális hulladéklerakókat alakítottak ki bennük.) 2. A felszínborítás – a mélyen fekvő, vízállásos területek kivételével – település teljes területén, adott földtani, talajtani és egyéb viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkotta erdőtípus lehetett. Az erdők az erdőirtások révén már évszázadokkal ezelőtt visszaszorultak, majd egyes területek magára hagyásával spontán vissza-erdősülés indult meg; valamint, telepítések révén sok hektár tájidegen fafajú erdő kerültek telepítésre. 3. A leírtakkal egyidejűleg a természetes élőhelyek visszaszorultak, és csak akkor nyertek teret, ha a gazdasági, társadalmi nyomás, gazdaságtalanság és társadalmi változások miatt csökkent. Jelenleg ennek is a tanúi lehetünk. (A folyamatról bővebben a helyi jelentőségű természetvédelmi területek védetté nyilvánításához készült tanulmányunkban szólunk.) 4. Az utóbbi évtizedekben a település közlekedés-földrajzi jelentősége nőtt meg. Ennek alapvető oka Budapest közelsége, mely vonzó a kitelepülés szempontjából, eredménye pedig a lakosság nagymértékű növekedése. Hasonlóképpen földrajzi oka van annak is, hogy a településen halad át az autópálya, ill. a fővároshoz közel itt épült meg a Hungaroring. 5. A környezet jelen és a jövőbeli állapotát a jelen döntéshozatala, a lakosság környezettudatossága határozza meg. Összességében a természeti adottságok mellett a társadalmi és gazdasági tényezők alakítják egy település környezeti adottságait, így az alábbiakban ennek szellemében vizsgáljuk Mogyoród környezeti állapotát (A fenntarthatóságnak is ezt a három pillérét szokás figyelembe venni.): 1. Először bemutatjuk az egyes környezeti, tájalkotó elemeket, természeti adottságokat, melyek a társadalom, gazdaság kereteit adják, majd 2. azokat a társadalmi, gazdasági jellemzőket vázoljuk fel, melyek a természeti adottságokra épültek, ill. arra vissza is hatnak (ld. 6. sz. fejezet), végül 3. azok a tényezők következnek, melyeket önállóan, az egyes környezeti elemekre való hatásuk alapján szokás értelmezni (ld. 7. sz. fejezet). A tematika összeállításához a korábbi települési környezetvédelmi program témaválasztásai mellett, más települési környezetvédelmi programok készítésekor alkalmazott és további szempontokat vettünk figyelembe. A 8. sz. fejezet az elérendő célállapotok, mutatószámok és indikátorok kérdéskörét elemzi, néhány feladat példáján. A települési környezetvédelmi program 50 feladata a 4. sz. mellékletben kerül bemutatásra.



26 5.1. A település elhelyezkedése, megközelítése, egyes főbb jellemzői, részei Mogyoród nagyközség Pest megye területén, Budapest középpontjától ÉK-i irányban 18 km-re fekszik. Közvetlenül vele határos települések: Fót, Gödöllő, Csomád, Csömör, Kerepes, Szada és Veresegyház. Közigazgatási területe: 3446 ha, 34,46 km2. A település két kistáj határán található a „kistájkataszter” (Dövényi, 2010) alapján: 1. A valamivel nagyobbik fele a 6. Észak-Magyarországi-Középhegység nagytájon, a 6.3 Cserhát-vidék középtájon belül a 6.3.51 Gödöllői-dombság kistáj ÉNy-i részéhez tartozik. 2. Kisebbik fele az 1. Alföld nagytájon, az 1.1 Duna menti síkságon belül az 1.1.12 Pestihordalékkúpsíkság része. Közlekedés-földrajzi szempontból jelentős, hogy a települést kettészeli az M3-as autópálya és a 2101. sz. út, mely utóbbi Fót és Gödöllő közötti összeköttetést biztosítja Mogyoródon keresztül. A 3. sz. főút déli irányban km-ekre elkerüli a települése (egy szakaszon halad a településhatáron), de arról van lekötés a 2101.sz. út felé. Mogyoród HÉV-vel a budapesti Örs vezér térről, illetve Gödöllőről érhető el, és távolsági buszjáratok is felfűzik a települést. A település legrégebbi része, az Ófalu, magas domboktól (Berek-tető /magassága: 266 m/, Somlyóhegy /310 m/, Juhállás /250 m/) körülzárt K-Ny irányú, mély völgyben, a falun átfolyó Mogyoródipatak két oldalán fekszik. Itt találhatók a település építészeti értékeit: a pincesor és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkek, bár már ez a terület is kezd kertvárosias karakterűvé válni. A központi belterület É-D-i irányban középtájon, az M3-as által, míg K-Ny-i irányban szintén középtájon, a Budapest, Gödöllő közötti HÉV vonallal kettéosztva található. A gazdasági területek a közlekedési adottságokhoz és az ellátási igényekhez alkalmazkodva alakultak ki település-szerte elszórtan. A közintézmények a településközpont környezetében centrálisan helyezkednek el. A központi belterületen kisebb-nagyobb zöldfelületekkel, közparkokkal találkozunk. ÉK-n, D-n erdőterületeket találunk, a régi zártkerteket pedig Ny-on, É-on és K-en. A rendezési terv módosítása során újra napirendre kerültek a belterületbe vonások. Ezzel összefüggésben lásd még a 3. sz. mellékletet. 5.2. Földtani, talajtani és domborzati adottságok A kistájra jellemző a 130 és 344 m közti tengerszintfeletti magasság, É-on közepes (300 m-es tetőszintű), D-en (200 m átlagmagasságú), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. A kistájat PécelIsaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági, ÉNy-i peremén kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. A határ nyugati része a szomszédos Pesti hordalékkúp-síkságra enyhén lejt. A délnyugati részén a Duna V. számú alsópleisztocén teraszának kavicsos maradványai figyelhetők meg. Ilyen kavicskőbe vájták pl. a helyi védelmet élvező pincesort. A harmadidőszak végi folyóvízi vagy tengerparti kavicsrétegsorok vékony tufa rétegekkel váltakoznak. A településen gyakori a „tufakő”, melyet például a Chinoin lerakója helyén bányásztak és építőkőként használtak. A területet egykoron beborította a pannóniai beltó, amelynek üledékei a harmadkor végi és negyedkor eleji hegységképződés során kiemelkedtek. A később rárakódott jégkorszaki löszt és löszös homokot a külső erők lepusztítottak, s felszínre hozták a régebbi keményebb és ellenállóbb rétegeket. Így található sok helyen az oligocén szürke agyag, a miocén márga és a pliocén édesvízi mészkő és homokkő. Ezeken a rétegeken a határ nagyobb részében az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az uralkodó, csupán a nyugati részen kerül túlsúlyba, a gyengébb termőképességű, Ramann-féle erdőtalaj. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


27 A településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelő és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága a településen és környékén nagyobb, mint 100 cm. A Mogyoródi-patak mentén a nyers holocéni réti talaj a jellemző. A lejtésviszonyoknak megfelelően, a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol közepes és kismértékű. A kistájban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96%-át borítják. Mogyoród településre a glaciális és alluviális üledékeken képződött barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj) a jellemző. A kistájban a barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdálkodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt is kedvezőtlenebb (VII.), mint a löszön kialakult barnaföldeké, amelyek az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. Mogyoród településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága (kő, kavics, talajvíz) a településen és környékén, nagyobb mint 100 cm. Ismert földtani-talajtani rétegsor a TKP I. mellékletében szereplő kutatófúrásokból származik. A teljes rétegrendet nem közöljük. Egyik esetben sem volt pontosan identifikálható a helyszín: Az egyik furat a Mogyoród I. bányában került lemélyítésre, 14,1 m-ig. Itt, 11 m-ig a finomabb frakció volt jellemző, pl. iszapos homok, homoklisztes agyag. Mélyebben köves, kavicsos, agyagos, vagyis durvább és kevertebb szemcseméret volt jellemző. A 12,4 m mélységben lévő rétegnél tapasztaltak átázottságot. A CHINOIN-megnevezésű furat 30,9 m-ig lett lemélyítve. A finomabb frakciók jellemezők, mint pl. a sárga és barna homok, szürke agyagos homok, sárga homoklisztes agyag. A nyugalmi vízszint 27,1 men lett megállapítva. A Sport utca felső végénél lévő monitoringkútban a talajvíz szintje kb. 23 m-en van. 5.3. Éghajlati adottságok Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: az évi napfénytartalom 1900-1950 óra/év, az évi középhőmérséklet 9,7 °C, a csapadékösszeg éves átlaga 600 mm, a vegetációs időben 320-340 mm, az uralkodó szélirány északnyugati. (Pest megye kézikönyve) Dövényi (2010) alapján a kistáj 200 m-nél magasabb és északabbi területein a mérsékelten hűvösmérsékelten száraz éghajlati adottságok jellemzők. A fentiektől kismértékben eltérő adatokat közöl, pl. az éves csapadékösszeg átlaga 540-580 mm. 5.4. Felszíni és felszín alatti vizek A felszíni és felszín alatti vizek alkotta vízhálózatot, vízrendszert a domborzati, földtani és éghajlati tényezők határozzák meg alapvetően, de befolyásolja a vegetáció és a területhasznosítás mindenkori módja is. A laza homokos alapkőzet és vélhetően a korábbi erdőirtások következtében megnőtt erózió miatt néhol, pl. a Mogyoródi-patak csíkvölgyi forrásvidéken, keskeny és mély völgyek alakultak ki; maga a patak is hosszú szakaszon mélyen bevágódott, de meanderező mederben folyik. A kimélyülő völgyek és a homoktalaj vezethetett ahhoz, hogy a talajvíz mélyen van (eges monitoringkutak adatai alapján 20 m-nél is mélyebben), és csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


28 A csíkvölgyi forrásvidéken az ismert források száma 2016-ban nőtt: kb. tucatnyi felszínre fakadás található meg a területen. Források a Hungaroring felőli ág mentén és a település egyéb részein is megtalálhatók, így a Sződ-Rákos-patak mentén is (pl. Püspök-forrás). Három forrás ex lege védelmet is kapott. A víznek köszönhetik kialakulásukat és fennmaradásukat is a Sződ-Rákos-patak vízgyűjtőjén található ex lege lápok is. (Ld. még a későbbiekben bővebben.) A település 3 patak vízgyűjtőterületén helyezkedik el, melyek a Rákos-, a Sződ-Rákos-patak és a Szilas-patak, mely utóbbi jelentős mellékvize a településről elnevezett Mogyoródi-patak. A felszíni vizek környezeti (vízminőségi) állapota két szakdolgozat témája, de a TKP I. készítése során is vettek mintát felszíni vizekből (Kerek-tó, Mogyoródi-patak). Továbbá az EGIS is kötelezett a patak vízminőségi vizsgálatára. A patak és mellékvizei sok helyen őrzik a természetes hidromorfológiai jellemzőket, másutt kanalizálták őket. A vízminőségi tényezőkön kívül a meder morfológiai állapota, jellemzői a vizes élőhelyek ökológia állapotának meghatározó tényezője. A jó hidromorfológiai állapotú vízfolyás változatos mederviszonyokkal, hosszirányú átjárhatósággal és kísérő fás vegetációval jellemezhető. Két tározótó található a településen, mely egyike a Kerek-tó. A másik a Sződ-Rákos-patakon lett duzzasztással kialakítva. A Mogyoródi-patakon, a belterület alatt, hajdan szintén tavat duzzasztottak. A csapadékhiányos és homoktalajú tájban a felszíni lefolyás kicsi, a patakok kisvízi vízhozama is csekély, mely a hasznosíthatóságot jelentősen befolyásolja és az ökológiai jelentőséget növeli. A TKP I. felszín alatti vizekkel kapcsolatos megállapításai szerint: A „dombságok mélyén fekvő talajvíz már a rétegvízhez számítható. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély. Egységesen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem koncentrálódott.” Tekintettel arra, hogy a település csatornázása 2003-ban indult meg, és jelenleg sem teljes, a talajvíz, de a mélyebb rétegek szennyezettségét joggal lehet valószínűsíteni. (Ld. még későbbi fejezetek.) „A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Vízhozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasak. A készletkihasználás meghaladja a 80%-ot. A községek nagyobb részének közműves vízellátása van. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozik.” Ezzel együtt több jelentős szennyezés is érte a felszín alatti vizeket, mely a fóti vízbázis felszámolását is eredményezte az utóbbi időben. (Az EGIS Gyógyszergyár, a Chinoin és Gödöllő városa által okozott szennyezésekkel a későbbiekben bővebben foglalkozunk.) 5.5. Mogyoród természeti és táji értékei A több évszázados tájátalakítás ellenére a település kisebb-nagyobb, természeti értékekben gazdag területekkel büszkélkedhet. Ezek egy része védelem alatt áll (Natura 2000-terület, nemzeti ökológiai hálózat, ex lege), más részük védettséget érdemel (jelenleg két terület helyi védettsége áll előkészítés alatt). Területhasználattal összefüggésben a honos fajok alkotta erdők és gyepek, a vízfolyások menti erdősávok és nedves területek a legértékesebbek. A település domborzati adottságai, magas erdősültsége táji szinten nyújt kellemes látképet, melynek a turizmus és a fővárosból kiköltözők számára van jelentősége. A regisztrált egyedi tájértékek körébe alapvetően épített értékek tartoznak. Az NKP IV. fontos releváns gondolatai például az alábbiak: „Magyarország természeti gazdagsága európai összehasonlításban is kiemelkedő értéket képvisel. A Kárpát-medencében kialakult gazdag élővilág többnyire kisebb kiterjedésű és mozaikos elhelyezkedésű elemekből áll, melyek megőrzése nehéz feladat. Az éghajlat változása, a társadalom folyamatosan növekvő terület-, energia- és anyagigénye miatt a természeti környezet és az élő rendszerek egyre súlyosabb terheléseknek vannak kitéve. Az élőhelyek feldarabolódását jelentős RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


29 mértékben a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a területek beépítése okozza. A fragmentálódott és így elszigetelődött élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok hiánya jelentősen hozzájárul a természetes populációk fennmaradási képességeinek csökkenéséhez, a veszélyeztetett fajok számának növekedéséhez. A zöld infrastruktúra koncepció mind európai, mind hazai szinten új megközelítésnek számít, amely túllép az eddig megszokott, elsősorban védett területekre koncentráló hozzáálláson, és rendszerszemlélettel az ökológiai és tájökológiai kapcsolatok által alkotott rendszer működőképességének fenntartására törekszik, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Az ökoszisztéma szolgáltatások biztosítják az emberi társadalom és gazdaság fennmaradásához szükséges javakat és feltételeket (pl. tiszta víz, levegő, a talaj termékenysége, élelmiszerek, genetikai erőforrások). A leromlott ökoszisztémák sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem képesek az emberiség számára szükséges létfontosságú szolgáltatásokat biztosítani.” „A természeti környezet megőrzésének sikere attól függ, hogy a lakosság értéknek tekinti-e a biológiai sokféleséget, megérti-e a természet, a társadalom és a gazdaság komplex összefüggéseit, illetve hajlandó és képes-e olyan életmódot és fogyasztási szokást választani, ami nem vezet a még működőképes természeti rendszereink tönkretételéhez. Ebben a folyamatban a környezettudatosság növelése mellett a fenntartható életmódra való ösztönzés is kiemelten fontos.” 5.5.1. Natura 2000-területek A 2004-ben készült TKP I. még szinte jövőidőben beszélt az EU-hoz történt csatlakozás során, Magyarországon is kötelezően kijelölt és megőrzendő, közösségi jelentőségű Natura 2000területekről. Mogyoród közigazgatási területét egy Natura 2000-terület érinti, a HUDI20055 kódú Veresegyházi-medence kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, melynek 2016-ban készült el a fenntartási terve. A fenntartási terv alapján alább közöljük a jelölő élőhelyek és fajok listáját. A fenntartási tervet és a magyar, valamint EU-s leíró lapokat (standard data form – SDF) terjedelmi okokból nem közöljük, de utóbbiból származó áttekintő térképet igen. A fenntartási tervet Mogyoród Nagyközség Önkormányzata 2016. folyamán egyeztetésre megkapta, továbbá a nemzeti park igazgatóság helyszíni egyeztetésre is invitálta az Önkormányzatot és a területtulajdonosokat.



30

5. ábra A HUDI20055 kódú Veresegyházi-medence kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részegységei

A Natura 2000 hálózat az európai jelentőségű védett és egyéb, természeti értékekben jelentős területek hálózata, amelyet a tagországok az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (Birds Directive 79/409/EEC) és Élőhelyvédelmi Irányelve (Habitats Directive 92/43/EEC) alapján jelöltek ki. (Tehát, más védettségi kategóriák is lehetnek a Natura 2000-területen, úgy mint: országos vagy helyi védelem, nemzeti ökológiai hálózat, ex lege, stb.) A két irányelv alapján kijelölt ún. Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek rendszere együtt alkotja a Natura 2000 természetvédelmi hálózatot. Mogyoródon 173 ha érintett, mely a település területének 5 %-a. A TKP II. előzetes verziója alapján, 2016.10.11.-én szervezett találkozón felmerült a Natura 2000területek jelölésének kérdése, melyhez a már leírtakon túl a következőket tudjuk hozzátenni: A NATURA 2000-területek az európai szinten jelentős fajok és élőhelyek előfordulási helyei. A jelölő fajok szinte kivétel nélkül hazánkban is jogi védelem alatt állnak, köszönhetően annak, hogy hazánkban is nagymértékű (volt és van) az élőhelyek pusztulása, degradációja – a Natura 2000 ezt kívánja, kontinentális szinten lassítani, kedvező irányba terelni. A Natura 2000- (és egyéb módon védett) területek (és fajok) települési kiterjedése (előfordulása) egy fontos környezetminőségi indikátor. Adott Natura 2000-terület kijelölésének oka jelölő növény- és/vagy állatfaj, jelölő élőhely jelenléte. Kétféle Natura 2000 terület van: a madárvédelmi irányelv alapján létrehozott különleges madárvédelmi területek, és az élőhelyvédelmi irányelv alapján létrehozott különleges természetmegőrzési területek. Mogyoródon ez utóbbi található. A területek kijelölése hosszas egyeztetés eredménye. A fajokról és élőhelyekről kutatások alapján van adat, információ, melyet adott nemzeti park igazgatóság munkatársai, magánemberek, civil szervezetek, szakemberek terepi munka alapján gyűjtöttek. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


31 Az érintett helyrajzi számokat a NPI adta meg a vonatkozó kormányrendelet meghozatalához. A helyrajzi számok és jelölő fajok listáját alkalmasint felülvizsgálják, módosítják. Bővebben lásd a http://www.natura.2000.hu honlapot, illetve javasoljuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megkeresését. A DINPI egyik utóbbi, Natura2000-területekkel kapcsolatos levele 2016. júliusában érkezett az önkormányzathoz; ügyszáma: 4730/-/2016. A tagországok kötelesek felállítani az irányelvek megvalósulását elősegítő intézményrendszert is. Az illetékes nemzeti park igazgatóság és a tulajdonosok, bérlők, társadalmi szervezetek a területkezelők, a természetvédelmi hatóság a megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztálya (korábban környezet- és természetvédelmi felügyelőség). Az említett leírólapok fogalmazzák meg a célkitűzéseket, kezelési módokat. A fenntartási tervben térképes formában is fellelhetőek a kezelési zónák. Natura 2000-területen tervezett beavatkozás megkezdése előtt ún. Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt kell készíteni, mely alapján a hatóság eldönti, hogy az hogyan engedélyezhető-e a megőrzendő élőhelyek védelme érdekében. Az elmúlt 12 évben általunk végzett Natura 2000 hatásbecslések és egyéb okból vizsgált Natura területek alapján elenyésző mennyiségű azon területek aránya, melyek adminisztratív okokból nem kellő indokkal lettek naturások (pl. hajdani igen nagy kiterjedésű ipari terület a későbbiekben kisebb területekre lett felosztva, de egyes, jelölő fajnak helyt nem adó „utódtelkek” Naturások maradtak). Ezzel egyidejűleg előfordul, hogy nem is minden jelölő élőhely és faj élőhelye lett „Naturás”. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1. Jelölő élőhelyek Natura adatlapon szereplő közösségi jelentőségű élőhelyek: 1. Pannon homoki gyepek (6260)* 2. Kékperjés láprétek, meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) 3. Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) 4. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion,Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)* (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: 1. Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) 2. Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210)* 2. Jelölő fajok A Natura 2000 adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő fajok: 1. homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) 2. homoki kikerics (Colchicum arenarium) 3. vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 4. vöröshasú unka (Bombina bombina) 5. lápi póc (Umbra krameri) 6. mocsári teknős (Emys orbicularis) 7. európai vidra (Lutra lutra) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek ( a Szerk.: javasolt további faj): 1. nagy tűzlepke (Lycaena dispar)



32

6. ábra Mogyoród északi részén lévő Natura2000-területek és a nemzeti ökológiai hálózat egyes elemei (Forrás: TIR)

7. ábra A Nemzeti Ökológiai Hálózat Mogyoród déli részén lévő egyes elemei (Forrás: TIR)

5.5.2. Nemzeti ökológiai hálózat A természetvédelem, korábban, világviszonylatban és hazánkban is, csak az ismert védett természeti értékeket hordozó területekre koncentrált. Az utóbbi évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy az ember nagymértékű természetátalakító munkája miatt egymástól elszigetelten megtalálható védett területek – amennyiben a védelemre érdemes területek egyáltalán jogi védelmet kaptak – természeti értékeinek fennmaradása, állapotának megőrzése, fejlesztése önmagában gyakran nem elegendő. E felismerés hjvta éltre az ökológiai hálózatokat, melyek egyik nemzetközi megjelenési formája a Natura 2000hálózat. Hazánkban korábban is létezett a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH), mely 3 területtípusból áll: a.) magterület, mely a legértékesebb, gyakran Natura 2000 és országosan védett terület is; a fenti ábrák térképén barna folt jelzi; b.) ökológiai folyosó, mely értékes, gyakran egyéb védelmet nem élvező terület; ugyanott kékkel jelölve; c.) pufferzóna, mely lilás színnel van jelölve és kisebb természeti értékű, de az értékesebb területeket kívülről érő hatások kipufferelését, elviselését szolgálja.) Mogyoródon az elmúlt években négy terület helyi védelme merült fel, melyek közül kettő védetté nyilvánításának szakmai előkészítése megtörtént (Pásztor Tamás kezdeményezésével, cégünk részvételével). A vonatkozó helyi rendelet elfogadása jelenleg (2016.11.hó) van napirenden. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


33 Itt a relevancia szintjén csak annyit említünk meg, hogy e két terület, a Somlyó hegy és a Mogyoródipatak a NÖH-nek is részei. Továbbá: A feltáró terepi munkák során további helyi védelemre érdemes, NÖH-höz tartozó, vagy nem tartozó területek is számításba kerültek, mint helyi védett területek. A TKP I. idevágó megfogalmazásában: „A megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon a populációk fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolódhassanak. Ennek megvalósítására tervezték meg az ökológiai hálózatot. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült (ld. elsősorban a természetvédelmi törvényt), de fel kell tüntetni őket a településrendezési eszközökben is. Ökológiai hálózat mogyoródi elemei: 1. A Mogyoródi-patak mindkét forrásvidéke és teljes települési, valamint fóti szakasza. 2. Sikáros. 3. Álomhegy-tó. 4. Gyertyános, Somlyó.” 5.5.3. Ex lege-védett értékek és területek Az ex lege védelem sajátságos természeti és kulturális kincsekre vonatkozik: A Tvt. alapján ex lege védelmet kell kapjanak a szikes tavak, kunhalmok, a barlangok, földvárak, melyek nem találhatók Mogyoród területén, továbbá a források, melyek hozama tartósan meghaladja az 5 l/p hozamot, és a lápok: Mogyoródon három ex lege védett forrás található, melyek koordinátái a TFK-ban elérhetők: 1. Mogyoródi-patak csíkvölgyi forrásvidék egyik forrása (a topográfiai térkép csak ezt jelöli) 2. Mogyoródi-patak Hungaroring-nél lévő forrásvidékén lévő Hármas-forrás 3. a Sződ-Rákos-patak forrása, a Püspök-forrás. Mogyoródon található ex lege védett lápok a közigazgatási terület északi részén találhatók. Helyrajzi számaikat a TFK közli. 1. Álom-hegyi-tó, mely lápterület. 2. A folytatása, mely láp és mocsár. 3. Sikáros, mely védett lápterület. Álom-hegyi-tóval összefüggésben ismert, hogy a terület mintegy 1500 m-re található a szadai réttől. Csapadékos időszakban alacsony vízborítás is található. A nedvességre utal az itt élő széleslevelű gyapjúsás (Europhorium latifolium) és a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Egyéb értékes és fontosabb növényei a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a fehérmájvirág (Parnassia palustris) és a fehér zászpa (Veratrum album). 5.5.4. Helyi védettségre javasolt területek Mogyoródon már a TKP I. készítésekor is több természeti területet látott helyi védelemre érdemesnek a lakosság. A 2015. és 2016. évi újabb javaslatok során négy terület merült fel, de egy átfogó vizsgálat valószínűleg további területeket tartana védelemre érdemesnek. A jelenlegi rendelet-előkészítés során két terület védetté nyilvánítása van napirenden, melyek a 2016. augusztusában elkészült „A MOGYORÓDI SOMLYÓ-HEGY ÉS A MOGYORÓDI-PATAK CSÍKVÖLGYI FORRÁSVIDÉKÉNEK ÉS BELTERÜLETI SZAKASZÁNAK HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁT, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉT MEGALAPOZÓ BOTANIKAI RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


34 VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK” c. dokumentációban részletesen bemutatásra kerülnek, kiegészítve a korábbi védelmet szorgalmazó tanulmányt. E területek egy része a Mogyoródi-patak, a Sződrákos-patak és vízrendszerükhöz köthető, más részük a magasabb fekvésű meleg és száraz homoki termőhelyekhez: 1. a Mogyoródi-patak csíkvölgyi forrásvidéki, főtér alatti szakasza, mely a jelenlegi rendelet alkotás tárgya 2. a Mogyoródi-patak M3-menti és mogyoródi alsó szakasza 3. a Mogyoródi-patak Hungaroring-nél lévő forrásvidéke és mellékágai, a Kerek tóval és az a feletti magassásos ligeterdővel 4. Somlyó és a Gyertyános, melegkedvelő tölgyesekkel és pusztafüves lejtő-sztyeppekkel, mely szintén a jelenlegi rendelet alkotás tárgya 5. Nagyhomok, egy pusztai tölgyes maradvánnyal, nyílt évelő homokpuszta. 6. Homokpusztarét, a belterület É-K-i határában, a nagyfeszültségű légvezetékek alatt 7. Kótyis, Csíkvölgyek Cigányhegy közti területek természetközeli homoki gyepei és a gyurgyalag telep 8. Haraszti erdő. Telepített erdő, gyertyános és cseres tölgyesekkel. 9. Nyílt évelő homokpuszta.



35 6. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓK MOGYORÓDON A környezet védelme nem függetleníthető adott földrajzi tér társadalmi, gazdasági vonatkozásaitól: Alapvetően abból kell kiindulni, hogy az emberi faj (Homo sapiens sapiens = „értelmes ember”) évezredek során gyakorlatilag gátlástalanul aknázta ki a természetet. Az önkorlátozásra irányuló belső indíttatás a legritkább esetben kapott gyakorlati szerepet, bár egyes vallásokban és eszmerendszerekben ehhez gyakorlatilag minden elvi alap adott volt: A természet szépsége, az egyes állat- és növényfajok, domborzati formák, vizek, erdők iránti csodálat és megőrzésének igénye. Ez a természettisztelet már évezredekkel ezelőtt összekapcsolódhatott annak felismerésével is, hogy a kiélt természet egyre kevesebb megélhetési lehetőséget nyújt az emberi faj számára is, így tulajdonképpen saját önző elemi érdeke lenne a környezet/természet állapotának fenntartása, javítása. A fenntartható fejlődés eszméje tulajdonképpen ennek modern megfogalmazása. A természet és a természeti „erőforrások” védelmét szolgáló eszmék társadalmi (hang)erejét jellemzően felülmúlja (felülmúlta korábban és a jelenben is) azon érdekkörök ereje (akarat, tőke, kapcsolatok), melyek jövedelmezőbb, a tájat kiélő intenzív területhasználatokat szándékozik megvalósítani. Pl. belterületbe vonás révén jelentős haszon a területeladásból, a következmények mérlegelése nélkül; extenzív, valós természeti adottságokra épülő mezőgazdaság helyett intenzív energia- és kemikália-befektetéssel működő agrárium; erdő és gyepgazdálkodás helyett szántóművelés erőltetése arra alkalmatlan területeken. Ugyanakkor, számos esetben maguk a gazdasági és társadalmi tényezők „dőlnek be” a túlzott területhasználaton, és viszont: Ismeretes hazai példa a filoxéra-vész, mely az 1880-as években pár év alatt tette tönkre a szőlészetet országos szinten. Az abból élők tönkrementek, s így új utakat kellett keresni az életben maradáshoz, mely adott esetben a gyümölcstermesztés lett, vagy arra alkalmatlan szántóterületek bevonása került napirendre. Ma már nagyon kevesen élnek mezőgazdaságból, még a kiskerti termesztés is háttérbe szorult, mert a modern életvitellel, nagyfokú mobilizációval nem volt összeegyeztethető és a boltokban, bevásárlóközpontokban könnyebben elérhető élelmiszer miatt nem volt szükségszerű. Ezzel együtt a főváros környéki települések Budapest „lakhatatlansága” miatt kiköltözők célpontjai lettek, akik javarészt továbbra is Budapestre járnak dolgozni. A környező települések így „alvóvárosokká” váltak, ugyanakkor lakóik a helyi szociális és műszaki infrastruktúrát igénybe veszik, azok fejlesztését megkövetelik … miközben a tévesen értelmezett fejlődés és fejlesztés keretében a lakónépesség növekedésének további teret hagynak a mindenkori településvezetők. A fent leírtak okán a környezet állapotát jelentősen befolyásolja a lakosság száma, annak változása, korosztályi és egyéb összetétele, egyéb társadalmi, gazdasági, műszaki, környezeti mutatók és azok változásai, adott településen, régióban. 6.1. A lakosság, a lakóépületek száma és változásuk Az alábbi ábra Magyarország nagyobb városai lakosságszámának alakulását mutatja 1870. és 2000. között. Látható, hogy a nagyvárosokban a lélekszám növekedése az 1980-as évektől lelassult, sőt, az ezredforduló után csökkenés majd csekély emelkedés volt tapasztalható. Ez összefügghet az agglomerációkba kiköltözéssel és onnan a nagyvárosba való visszaköltözéssel, mely jelenség-együttes, vagy folyamat világszerte ismert. Mogyoródot ez a folyamat, elsősorban, mint Budapest agglomerációjának egyik települését, érinti.



36

8. ábra Egyes magyarországi nagyvárosok lakosságának növekedése az 1870-es évektől a közelmúltig

Az alábbi diagramon látható adatok alapján a település lakóépületeinek száma az 1960-as években kezdett gyarapodni, egészen az ezredfordulóig. Azóta az építkezési kedv fokozatosan csökken, de továbbra is magas (pl. 2006-2011. között évente még mindig jóval több lakás épül, mint a település 1946. előtti teljes lakásállománya!). A településen több lakópark van, ill. fog megépülni, mely további lakosság-, ingatlanszám-, valamint gépjárműszám-növekedést eredményez, nem utolsó sorban, növekvő szociális-igénnyel (ld. pl. bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek száma, orvosi ellátás) és környezeti terheléssel fog járni. Maguk az új építkezések és az öregedő lakásállomány felújítása, újjáépítése is környezeti terheléssel jár. Pl. építési, szállítási zaj, szállítójárművel okozta rezgés és káros hatásai a közutak mentén. 474

500 430

450

425

400 350 300

263

250 200

249

208 153

133

150 100 50

7

6

9

11

18

20

18

11

0 1946 előtt 1946–1960 1961–1970 1971–1980 1981–1990 1991–2000 2001–2005 2006-2011 9. ábra Mogyoródi lakások és lakott üdülők építési év szerint, 2011-ben, az összes %-ában (összesen: 2 335 db) RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


37 A település lélekszámának növekedése különösen az elmúlt fél évszázadban gyorsult fel és nyilvánvalóan szoros összefüggésben van a korábban taglalt lakáscélú ingatlanok számának gyarapodásával: mindkettő enyhe fokozatos növekedése az 1980-as évektől ugrásszerűvé alakul. Elsősorban szemléleti jelentősége van, de demográfiai előzmények is említést érdemelnek: A török megszállás időszakában a kis számú lakossága is elhagyta a falut, vagy megölték őket: az 1690-es összeíráskor lakatlan volt Mogyoród. 1721-ben 21 család, 1760-ban 81 család, 1828-ban 1000 fő képviselte a lakosságot. Az alábbi 10. sz. ábra az 1870-as évektől napjainkig, a 11. sz. ábra pedig az utóbbi 15 évre visszanyúlóan mutatja be a népesség növekedését. 1870-ben 1.222 fő lakott a településen, mely 1930ra duplázódott meg. A nagymértékű növekedés, mint írtuk, az 1980-as évektől jellemző és további növekedés várható, köszönhetően a település kedvező táji adottságainak, fővároshoz való közelségének és a betelepülést támogató érdekkörnek.

10. ábra Mogyoród lélekszámának változása 1870-től napjainkig (Forrás: http://nepesseg.com/pest/mogyorod )



38 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

11. ábra Mogyoród lakónépességének változása a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó prognózissal (Forrás: M Nk Önk.)

A lakónépesség adatai és változásuk a fenti diagramon az ezredfordulótól napjainkig ábrázolják a tendenciákat. Ez az az időszak, amikor a lakásépítések éves száma már csökkent, de nem állt le, a lakosság száma ezzel egyidejűleg 4429 főről 6708 főre emelkedett, mely a lélekszám 50 %-os növekedését jelenti (miközben a lakások száma 29 %-kal nőtt). A következő 5-10 évre prognosztizált 8.000 fő további 1300 főt és közel 20 %-os gyarapodást jelent. 6.2. Területhasználatok A területhasználatok területi megoszlása és annak változása környezetvédelmi szempontból az egyik legfontosabb mutató egy településen, vagy régióban. A beépített területek, utak kiterjedése, aránya egyfajta fejlettséget mutat, ha az infrastruktúrák mibenlétét nézzük önmagában, ugyanakkor fenntartásuk feladatokat, költségeket ró a településre, és a költségekben a környezeti problémák is benne vannak. A szántók, legelők, erdők a gazdaság elvi alapjai, de hosszú ideje már a III., tercier, vagy szolgáltató szektor vette át a vezető szerepet a szektorok között (I. mezőgazdaság, II. az ipar). Ebből fakad az, hogy adott településen lakók megélhetése valójában elszakadt a tájtól, annak környezeti minőségét az urbánus infrastruktúra megléte vagy hiánya alapján ítéli meg. A táj szépsége és Budapestnél élhetőbb volta, mely a kiköltözés oka, hamar másodlagossá válik. A táj táji és természeti értékei abban a formában, ahogy egy lakos látja, valódi jelentőségében nem is értékeltek igazán: számukra nem mond semmit, hogy ott egy védelemre érdemes homoki gyep van, vagy egy természetközeli patakmente. Az erdőkről alkotott első benyomások tekintetében is valószínűleg mindegy, hogy tájidegen fenyőerdők terülnek-e el, vagy homoki tölgyesek a mogyoródi tájban. A mogyoródi területhasználatokra vonatkozóan az alábbi ábrákon szereplő adatokkal rendelkezünk. A művelési ágak szerinti megoszlása, a megoszlás időbeli változtatása, annak nyomon követése környezetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű.



39

188,81

320,87

belterület külterület zártkert

2938,25

12. ábra Mogyoród közigazgatási területének fekvés szerinti megoszlása (belterület, külterület, zártkert) hektárban (Forrás: Gödöllői Járási Hivatal Földhivatali Osztály, 2016.08.04-ei állapot.)

Művelési ágak kiterjedése hektárban 1200,00

1 110,89

1 094,08

1000,00 742,97

800,00 600,00 400,00 200,00

117,97 93,48 2,96

153,16

111,77 20,41

0,23

0,00

13. ábra Területhasználatok, művelési ágak kiterjedése hektárban, Mogyoród közigazgatási területén (Forrás: Gödöllői Járási Hivatal Földhivatali Osztály, 2016.08.04-ei állapot.)



40 Művelési ágak kiterjedésének aránya a teljes területhez képest (%) 35,00

32,22

31,73

30,00 25,00 21,55 20,00 15,00 10,00 3,42

5,00 0,09

4,44

3,24

2,71 0,59

0,01

0,00

14. ábra Területhasználatok, művelési ágak százalékos megoszlása Mogyoród közigazgatási területén (Forrás: Gödöllői Járási Hivatal Földhivatali Osztály, 2016.08.04-ei állapot.)

A fenntarthatóság szempontjából település-stratégiai kérdés, hogy a kivett területek aránya alacsony, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal bíró területek aránya magas maradjon. Az elsősorban a lakó, ipari, logisztikai, közlekedési funkciójú kivett területek ökoszisztéma szolgáltatásokkal nem bírnak, hanem azok által másutt megtermelt javakat, hasznokat el-, ill. felhasználják. Ökoszisztéma-szolgáltatások, például: 1. élelmiszer megtermelésére alkalmas területek, összefüggésben a termelés módjával (művelési ág vs. adott művelt terület alkalmassága; érintett művelési ág: szántó, gyep, erdő, gyümölcsös, szőlő, kert); 2. oxigén-termelés és szén-dioxid-megkötés (érintett művelési ág: gyep, erdő, esetleg: gyümölcsös); 3. vízmegtartás (érintett művelési ág: gyep, erdő, gyümölcsös, nádas); 4. klímaszabályozás (érintett művelési ág: gyep, erdő, gyümölcsös, nádas). Tekintettel arra, hogy az élőhelyek pusztulása az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, természetvédelmi szempontból alapvetően (fenntartásokkal, vö. akácos, fenyves vs. tölgyes, honos nyaras erdő), potenciálisan a gyep, erdő, nádas művelési ágú területeknek van jelentőségük, melyek – a fentiek alapján – számos ökoszisztéma-szolgáltatással bírnak. Az alábbiakban a mezőgazdaságot, mint környezethasználót vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából. A mező- és erdőgazdálkodás jelentős részarányú a településen: kb. 80 %-os a területfoglalásuk. Az egyes művelési ágak kiterjedését és részarányát korábban ábrán bemutattuk be, itt csak kiemeljük a magas erdősültséget (32 %) és a szántók kiemelkedő arányát (szintén közel 32 %). Magas, továbbá, a kivett, jórészt beépített területek aránya (kb. 22 %). A fennmaradó területrészeken 0,01-4,44 % közötti arányban, összesen 12 %-os területfoglalással, fásított terület, gyep (legelő), gyep (rét), gyümölcsös, kert, nádas, szőlő van reprezentálva a településen. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


41 Az alábbi adatok, információk részben a TKP I. alapján állnak rendelkezésre: „Mogyoródra jellemzőek a homoktalajok, egy részük kötöttebb. 17 aranykorona alattiak, sok 10 AK alatt van. A talajvíz mélyen van, kevés a fúrt kút. A belvíz nem jellemző a területre. A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők száma 2-3. Legjelentősebb a szőlőtermesztés, több termelő foglalkozik vele, főként mogyoródiak, összesen 110115 ha területen (2016-ben 153 ha a szőlők kiterjedése – a Szerk.). A szőlők az Észak-Magyarországi régióhoz tartoznak, a Gyöngyösi Hegyközségi tanácshoz. A szőlő nagy részét borászati cégek vásárolják fel, csak néhány termelő dolgozza fel és értékesíti saját maga.” Szántóföldi növénytermesztés területi részaránya, mint az fent jeleztük, a település egy harmadát teszi ki. Gabonát, kukoricát, napraforgót termesztenek. Az erdők jellemzően ÉK-en és D-en terülnek el, míg Ny-on, É-on és K-en zártkerteket találunk. Állattenyésztésről rendelkezésre álló 2004. évi adatok: A településen bikahízlalással, csirkekeltetetéssel foglalkoztak, és egy-két családnál tartottak tehenet. Az egyes művelési ágak környezeti hatása, ökoszisztéma-szolgáltatása jelentően eltér egymástól: A biológiailag aktív felületek a gyepek és az erdők, melyek együtt a település területének kb. 40 %-át teszik ki. Különösen az erdők jelentősége nagy az oxigéntermelésben, a széndioxid megkötésében, a zaj, a por, a lefolyás, a defláció és az erózió csökkentésében. Növelik a légkör páratartalmát, kedvezőbb klímát alakítanak ki. Az erdő meghatározó tájképi érték, turisztikai, rekreációs célpont. Az erdők egy része véderdő, melyre szükség is van a meredek domboldalakon lévő, eróziónak kitett homoktalajok miatt. Az erdők, típusuktól függően épületfát, tüzelőt adnak, így helyi erőforrásokként szolgálnak. Az erdők adta előnyök megőrzése érdekében fontos a tartamosság, az egyidejűleg minél kisebb területen történő letermelés, a kíméletes telepítés (pl. mélyszántás helyett egyedi gödörfúrós eljárás alkalmazása). Fontos, hogy honos fajok kerüljenek telepítésre és a honos fajok spontán kialakult állományok védelmet kapjanak. A gyepek szintén szerepet játszanak a klíma és a talaj védelmében, de a természet- és tájvédelemben is: Mogyoródon például kisebb-nagyobb, kertekkel, erdőkkel mozaikos értékes (jó állapotú, védett élőlényeknek otthont adó) gyepfoltok találhatók. A gyepek fenntartása a helyi állattenyésztők számára is fontos kérdés, de természetvédelmi szempontból is. Ez esetben az egyensúlyt kell megtalálni (a túltartott állomány kedvezőtlen a jószág, a gyep és a talaj számára is). A nádasok, típusuktól, állapotuktól függően kiemelkedő természeti értéket hordozhatnak (ld. lápi, mocsári növény- és állatfajok, kiemelten pl. a madarak). A szőlők, gyümölcsösök is rendelkeznek tájképi értékkel, gazdasági jelentőséggel. Részarányuk növelése az önellátás szempontjából kiemelkedő. A gyepes talajú kultúrák esetében további, gyepnél említett előnyökkel is számolni lehet. A régi felhagyott gyümölcsösök természeti értéke nagy, s bennük extenzíven művelhető tájfajták is fennmaradhattak, melyeknek gazdasági, ökológiai, kultúrtörténeti jelentőségük lehet. A szántók esetében a biológiai aktivitás és diverzitás rendkívül alacsony, melyhez a talaj többszöri átforgatása és a kemizálás is hozzáadódik, mint kedvezőtlen hatás: A többszöri talajátforgatás a talajban lévő széndioxidot a légkörbe juttatja, energiaigényes, ráadásul fosszilis energiát használ, a talajéletet, a talaj szerkezetét rendbe tönkre teszi, a kemizálás, a szél és a víz mozgató ereje miatt potenciálisan terheli a környezetét (ld. vegyszerek talajvízbe, felszíni vizekbe jutása, lemosódó termőtalaj, kiporzás). Homoktalajokon a vizet még mélyebbre szállítja. Mélyfekvésű területeken történő szántóművelés pedig gyakran igényli a felszíni és felszín alatti víz elvezetését, a talajvíz szint süllyesztését, ezzel károsan hat a vizes élőhelyekre, azok fenntartási igényét fokozza, állapotukat lerontja. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


42 Mivel a szántóföldi művelés táplálkozásunk és élelmiszer iparunk alapja, a szántókat nem lehet megszüntetni, de káros hatásaikat sokféleképpen lehet csökkenteni. Pl. A nem megfelelő termőhelyeken (pl. meredek domboldal, völgytalpi fekvés) a szántók helyén gyepeket, erdőket kellene létrehozni, másutt a táblák méretét szükséges csökkenteni, vagy legalább erdő- vagy gyepsávval tagolni a táblákat. Gondoskodni kell a vízmosások biotechnikai módszerekkel történő megkötéséről is. A fenntarthatóság szempontjából előnyösebb lenne, ha a mezőgazdaságból, tehát helyi erőforrásból helyben élők részaránya növekedne. A szántóföldi művelés nagyfokú gépesítettsége relatíve kevés családnak adhat megélhetést, továbbá tőkeigényes. A családi önellátó vagy csak kiegészítő jellegű, kiskerti, házi kerti zöldség- és gyümölcs-termesztés többeknek adhat lehetőséget, de ennek nyilván számos aspektusa van, a szándéktól, a műveléshez szükséges tudás megszerzésének lehetőségén át, a talajtani adottságokig. A talajtani és hidrológiai adottságok miatt a vízigényes kultúrák helyett is alternatívát kell találni. 6.3. Közlekedés, tömegközlekedés, környezetbarát közlekedés A tömegközlekedés autóközlekedéssel szembeni kisebb környezeti hatása miatt nagy jelentőségű, ezért fejlesztése, a lakosság számára kényelmesebbé, fizikailag és anyagi értelemben elérhetőbbé tétele az egyik, legtöbb embert érintő környezetvédelmi kérdés. Hátránya, többek között, a nyomvonal és a járatsűrűség kötöttsége, melyeket a szolgáltatók, az önkormányzatokkal, lakossággal egyeztetve javítani igyekeznek. 6.3.1. Helyközi buszközlekedés A település közúton, a 2101-es sz. úton érhető el, melyen jelenleg 4 VOLÁN-járat közlekedik, de a lakóövezetet a 321-es számú, HUNGARORING-et felfűző járat is, részben, érinti (ld. alábbi 15. sz. ábra). A helyközi buszok járatsűrűsége eltérő, lakossági közlés szerint nem teljesen kielégítő. A budapesti célállomásuk Újpest-Városközpont, de van dunakeszi végállomású járat is. A Népstadionhoz történő közvetlen bejutás nem biztosított, mindamellett, hogy a településen áthaladó M3-as autópályán számos helyközi járat közlekedik, de helyi megálló létesítése közvetlenül a pályán nem oldható meg. Tudomásunk szerint egy, az autópályáról tervezett lehajtó segíti ennek a kérdésnek a megoldását is. (A Programnak nem lehet célja további részletek vizsgálata, a sokrétű probléma megoldása, de néhány jellegzetes vonatkozásra felhívja a figyelmet, annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb része, a közösség érdekében, inkább a tömegközlekedést használja. )



43

15. ábra A Mogyoródot is érintő VOLÁN-vonalhálózati ábra

A buszközlekedés általi emisszió csökkentését szolgálja az elektromos buszok használata. Több településen menetrend szerinti közlekedésben állnak már ilyen buszok. Pl. Törökbálinton és Szigetmonostoron. Utóbbi, alig több mint 2000 lelkes községben egy EU-s pályázatból vásárolt 13+1 fős kisbusz csúcsidőben végzi az iskolához, óvodához, kompokhoz való személyszállítást. Önmagában természetesen nem jelent megoldást, de lényegesen csökkenti a helyi, kistávolságú autóhasználatot! 6.3.2. A H8-as HÉV A településen a H8-as HÉV-nek két megállója van. A járatsűrűség csúcsidőben kb. 15 p, azon kívül fél óra.

16. ábra Mogyoródi HÉV-megállók elhelyezkedése

A HÉV-állomások elég nagy távolságra vannak a település központjától. Bár a helyközi buszok segítik a lakosok helyi közlekedését is, és megállnak a Mogyoród HÉV-állomásnál, a lakosság inkább a RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


44 buszokat veszi igénybe a HÉV helyett a helyközi közlekedésben. Arra is van példa, hogy a lakosok a helyi, de távoli HÉV-megállók felé emelkedő terep helyett a Fót Gyermekváros felé tartó sík terepen való gyaloglást választják! Környezetterhelési szempontból a HÉV előnye a helyi nulla légköri emisszió. (Magát a HÉV üzemeltetést szolgáló elektromos áramot előállító erőmű, típusától függően járhat légköri terheléssel, de elsősorban az erőmű közelében.) A H8-as HÉV esetében felmerült a MÁV általi üzemeltetés, és a M2-es metróval való kapcsolat fejlesztése, mely a menetidő jelentős csökkentésével és az utazás kényelmének fokozásával a tömegközlekedés nagyobb igénybevételére ösztönözné a lakosságot. Mindamellett a belterülettől és a megállóktól távolabb létesülő lakóparkok lakói számára a tömegközlekedésben való részvételt saját maguknak kell megoldani. A biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedéshez arra alkalmas felületek kiépítése lehet szükséges. Lásd például a Mogyoród HÉV-állomás megközelítése az Ófalu felől jelenleg is kérdéses, a járdák nem megfelelő volta miatt. Számolni kell azzal is, hogy a lakóparkokban élők és majdani kiköltözők a magasabb ingatlanárak megfizetésén túl a családonkénti legalább egy, az az két darab autó fenntartását is jellemzően vállalhatják, mely nem fogja őket a tömegközlekedés igénybe vételére sarkallni, még akkor sem feltétlenül, ha a helyi busz- vagy HÉV-megállóknál parkolók létesülnek vagy számukat gyarapítják, hiszen már autóban ülnek és az átszállás is időveszteség. A BKK Zrt. 2016. szeptember 16.-i tájékoztatása szerint „jelenleg folyamatban van „Az M2es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása tárgyú közlekedésfejlesztési projekt előkészítése” tárgyú közbeszerzési eljárás. A tervezési feladat ívkorrekcióval érinti a hévvonal mogyoródi területét is egy 2014-ben a FŐMTERV generáltervezésében készített tanulmányterv szerint.” Valamint „a hévvel kapcsolatos beruházások és az üzemeltetés terén a 2017-es évtől jelentős változások várhatók, tekintettel a hév üzletág állami átvételére. A Fővárosi Közgyűlés döntött a BHÉV Zrt. 2016. november elsejei létrehozásáról. Az agglomerációs feladat átadásáról a Főváros és NFM között tovább folynak az egyeztetések, így pontos tervadatokkal jelenleg nem szolgálhatunk.” A környékbeli HÉV-, metró- és vasútvonalak az alábbi ábrán együtt figyelhetők meg.

17. ábra Budapest és környékének vasúti hálózata (BKK Zrt, 2016)



45 Legközelebbi vasúti megálló helyek Gödöllőn és Fóton találhatók. 6.3.3. Közúti közlekedés A települést Fóttal és Gödöllővel a 2101.sz. közút köti össze. A Budapest-Gödöllő-Miskolc közötti összeköttetést a 3. sz. főút Gödöllő-Mogyoród-közigazgatási határon, az M3-as autópálya a települést átvágva biztosítja. A településen áthaladó közútnak mindkét úttal van fizikai kapcsolata, valamint megépült az M31-es számú út is, mely a belterülettől keletre, gyakorlatilag közigazgatási határon kerüli meg a települést és köti össze az M3-ast a 3. sz. főúttal. Így tehát a belterületet megkerülő, az ott élők és az átutazók kényelmét szolgáló úthálózat rendelkezésre áll az M3-as, az M31-es és a 3. sz. utak révén. Mindezeken túl egy elkerülő út tervezése fejeződött be a közelmúltban (2016. július) és megkezdődött a kivitelezés előkészítése (közbeszerzés kiírása), és tovább útfejlesztések szerepelnek a településszerkezeti terv tervlapján. Ezen nyomvonalak mezőgazdasági és erdőterületeket érintenek. A lakosság gépjármű-állománya fokozatosan, kb. évi 50 autóval nő – a 2008-as esztendő kivételével, amikor 251 további autó került mogyoródi tulajdonban.

2325

2372

2009

2010

2546

2589

2616

2686

2464

2011

2012

2013

2014

2015

2074

2008

18. ábra A mogyoródi gépjármű-állomány változása 2008. és 2015. között

A település élete és közlekedése szempontjából a belterületen áthúzódó főútnak és az M3-as autópályának van nagy jelentősége, valamint az időszakosan nagy forgalmat generáló, zajt okozó Hungaroringnek. A TKP I. megállapítása szerint is „ezek a létesítmények inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és légszennyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évenként egyszer alig elviselhető túlterhelést okoz, azonban ez az egy alkalom nem ad egész évben megélhetést a falu lakóinak. Mogyoród nem tudta kihasználni a Hungaroring nyújtotta lehetőségeket.” Míg korábban a „cég és az önkormányzat közt nem tudott kialakulni konstruktív együttműködés” – áll a TKP I-ben, a mai egymás mellett élés más jobb. (Az autópálya és a Hungaroring zajhatásával későbbi fejezetben foglalkozunk.) A TKP I. idején Mogyoródot ért terhelést tovább növelte az 1998-ban bevezetett autópálya díjasítása, amely következtében az áthaladó forgalom többszörösére nőtt, jóval nagyobb lett, mint amelyet az út és környezete elbír. A közelmúltban bevezetett megyei matricás rendszer azonban Mogyoródon, ahogy más megkérdezett településen is, hozzájárult a belterületi forgalom érezhető csökkentéséhez. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


46 Az úthálózattal összefüggésben még meg kell említeni a csapadékvizek kezelésével való összefüggéseket (ld. a vonatkozó fejezetben), valamint azt, hogy a délre lévő településekkel Mogyoródnak nincs közvetlen úthálózati kapcsolata. 2016-ban megindult az elkerülő út tervezésének közbeszerzése is, melyre rákötés pl. a belterület Fót felőli vége táján lesz. Az utak forgalmi adatainak elemzését későbbi fejezetben közöljük. 6.3.4. Kerékpárutak, kerékpáros közlekedés A kerékpározás környezet- és egészségvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. Az egészséges életmódra törekvésnek és fokozatosan kiépülő műszaki infrastruktúrájának kiépítésének köszönhetően hazánkban is terjedőben van a kerékpározás. A településen külön kerékpárút vagy közútra felfestett kerékpáros sáv nem létesült. A hatályos TRT tervlapján a tervezett nyomvonalak a Mogyoródon áthaladó 2101.sz. közút mentén (Fót-MogyoródGödöllő-viszonylatában), valamint ezzel összefüggésben a Hungaroring irányából és a tervezett elkerülő út keleti szakasza mentén találhatók. Megfontolásra érdemes, hogy a kerékpározás egészséges és biztonságos voltát mennyiben szolgálja, ha forgalmas út mellett kerül kialakításra? Ugyanígy mérlegelni kell, hogy bel- vagy külterületi vonalvezetésnél milyen élőhelyet érinti a kerékpárút: egy bicikliút kialakítása is járhat élőhelyvesztéssel, vagy akadályozhatja élőhelyek rehabilitációját. (Ld. közvetlenül vízfolyás mentén húzott nyomvonal járhat erdősáv kivágásával, vagy a rehabilitáció részét képező faültetést és az ártér szélesítését akadályozhatja.)

19. ábra Mogyoród és környéke kerékpárútjai

6.3.5. Utak, járdák állapota Az utak vonalvezetését alapvetően a domborzati adottságok határozzák meg, de befolyásolja számos más tényező is. Mogyoród változatos domborzati adottságainak szerepe az ófalun és környékén látszik leginkább, melyet tetéz a helyszűke, míg az új településrészek úthálózata már tervezés eredménye, kevésbé az évszázadokon keresztüli spontán alakulás következménye. A HÉSz az új utak mentén zöldsávok és vízelvezetés megoldására is kitér, míg ez korábban kevésbé volt szempont. A nem aszfaltozott utakról, a domborzati viszonyoknak köszönhetően, az esők gyakran lemossák a murvát, mely útkereszteződésekben lerakódik. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


47 A helyzet kezelése az akkumulálódott anyag felszedésével, szállításával, újraterítésével történik meg. Lehetséges megoldás a lerakodásra hajlamos szakaszokon ráccsal fedett hordalékfogó létesítése, de ez építése és fenntartása miatt csak nehézséget okoz a közlekedésben. A gyalogjárdák hálózata hiányos. Kisebb forgalmú kisebb utcák esetében ennek biztonsági szempontból nincs nagyobb jelentősége, de a gyalogosok könnyebb közlekedése szempontjából igen. Nem lehet cél minden utca leburkolása, hiszen az a csapadékvizek beszivárgását akadályozza, mely klíma- és árvízvédelmi szempontból is kedvezőtlen. 6.4. Helyi foglalkoztatottság A helyi foglalkoztatottság kérdését a korábbiakban több összefüggésben említettük. A foglalkoztatottság terén a helyi közintézmények, valamint kis és nagy vállalkozások szerepe azért nagy, mert helyben, akár saját lakóingatlanon vagy akár gyalog, kerékpárral elérhető távolságban adnak munkalehetőséget. Ennek számos velejárója van, köztük szociális, környezeti, gazdasági előnyök (az utazási idő helyett több idő marad a családra, szabadidőre, önképzésre; nincs vagy kisebb az utak, a légkör, a forgalomban résztvevők kisebb terhelése; nincsenek vagy alacsonyabbak az utazási költségek; nincs szükség élőhely-rombolás árán elkerülő-utak építésére). A témakör átfogó vizsgálata, lehetőségeinek feltárása nem a TKP feladata, de felhívja a figyelmet arra, hogy pl. a helyi cégeknek, az önfoglalkoztatásnak számos előnye van. Az alábbi ábra jó kiinduló pont annyiban, hogy a helyi cégek számát és annak változását mutatja. Nem ismert az egyes cégek által foglalkoztatottak száma, de a cégek száma meghaladja a 700, míg a lakosságszám közel 7.000, vagyis minden 10. lakosra jut átlagosan egy helyi cég. Az arány még kedvezőbb, ha csak a munkavállaló korban lévőkkel (18-65 év) számolunk. A helyi foglalkoztatás szempontjából lényeges az is, hogy adott intézmény, cég milyen környezeti hatást fejt ki: érdemi különbség van egy oktatással, távmunkával foglalkozó cég és egy több hektáros telephellyel és munkagépekkel hulladék-feldolgozó között, vagy egy mezőgazdasági kistermelő és egy nagy eszközparkkal rendelkező, kemizáló, szántóművelést folytató mezőgazdasági vállalkozás között. Helyi cégek száma 800 780 760 740 720 700 680 660

786

778

756 714

755 710

770

760

724

20. ábra Helyi cégek száma és változása Mogyoródon, az elmúlt 8 évben (Forrás: Mogyoród Nagyközség Önkormányzata)



48 6.5. Környezeti szempontok a döntéshozatalban, környezeti tudatosság, környezeti nevelés, környezet-egészségügy A környezettel kapcsolatos döntéseinket előzetes ismereteink, lehetőségeink és szándékaink alapján hozzuk meg. A múltban hozott döntések gyakran a jelenben és a jövőben is hatnak, sok esetben nehéz a döntéseket és következményeiket visszafordítani (ilyenek elsősorban az irreverzibilisnek tekinthető beépítések, területfoglalások), ezért rendkívül fontos, hogy a döntések előkészítéséhez kellő mennyiségű és minőségű információ álljon rendelkezésre. A „kellő minőség” az összefüggések látását is magába foglalja. A környezetvédelemre érzékeny döntéshozatal értékválasztás is (pl. egyéni gazdasági haszon háttérbe szorítása a környezeti elemek védelme, állapotának javítása érdekében), egyúttal számos elvet integrál magában: 1. A fenntartható fejlődés alapelve 2. Az elővigyázatosság és a megelőzés elve 3. Az együttműködés elve 4. Integrációs elv 5. Rendszerszemlélet elve 6. Szubszidiaritás elve 7. A felelősség elve 8. Az erőforrások eltartó-képesség szerinti használatának elve 9. A megőrzés elve (gazdaszemlélet) 10. A megosztott felelősség elve 11. A közös érdekek és koncentráció elve 12. Az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során 13. A kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban, programozás. 14. Az esélyegyenlőség biztosítása, partnerség elve 15. Az addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések gyakorlata 16. Számonkérhetőség, világos célok és mérhető teljesítmények. Az egyes döntéshozatali folyamatoknak a hatóságok is részesei, akik kontrollként működnek közre. Számos esetben adott tervre vagy beruházásra hatásvizsgálati kötelezettség is vonatkozik. Ilyenek pl. a védett vagy Natura 2000-területre tervezett, vagy bizonyos termelési volument elérő beruházások, de környezeti vizsgálat tárgyai lehetnek a településrendezési eszközök is. A hatóságok el is zárkózhatnak a terv vagy tervezett beruházás engedélyezésétől, vagy előírhatják más változatok kidolgozását. Ezzel együtt is előfordulnak olyan esetek, amikor csak hathatós helyi vagy országos szintű társadalmi részvétel vezet el a megfelelő (alacsony vagy nulla) környezetterhelésű megoldás kiválasztásáig. E tekintetben a felelős szakmai és társadalmi szervezetek, aktív lakóközösségek szerepe igen nagy. A településszintű döntéshozók alapvetően az önkormányzati képviselők, akiket, azonban, a lakosság választ meg. Egyes helyi jogszabályokat vagy települési szintű terveket, felsőbb jogszabályok alapján kell létrehozni, elkészíttetni, másokat saját indíttatásra hoz meg, vagy nem hoz meg, vagy készített el, vizsgáltat felül az önkormányzat. (Ilyen például a települési környezetvédelmi program.) A testületi tagok döntéshozatala a helyi rendeletekben is lemérhető, így pl. a környezetvédelemmel összefüggésben lévő rendeletek száma, szakterületi lefedettsége, az egyes célokra fordított összegek mértéke lehet a helyi döntéshozatala környezeti teljesítményének indikátora. A lakosság, a gazdálkodó szervezetek és a hivatal munkatársai is mindennapi döntéshozók, hiszen jogszabály követő, vagy nem követő módon, vagy jóhiszeműen hoznak döntéseket. E tekintetben például a lakossági illegális hulladéklerakások helye, száma, összetevői árulkodnak a lakosság egy részének környezet iránti igényéről és felelősségéről. Pozitív döntésekre példa lehet az alternatív energiaforrások alkalmazása, a gépjárműhasználat, energiaigény lehetőség szerinti csökkentése, kiváltása pl. kis távolságokon gyalogos vagy kerékpáros RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


49 közlekedéssel, a zöldfelületek növelése, tájhonos fajok alkotta erdők, fasorok környezetbarát módon történő telepítése, védelemre érdemes természeti és kulturális értékek célzott kutatása, védetté nyilvánítása, helyreállítása, a környezeti nevelési, ökoturisztikai lehetőségek feltárása, megvalósítása, támogatása, integrált tervezési megoldások alkalmazása. Ez utóbbihoz kapcsolódóan javasoljuk egyes feladatok körében a szakterületi, de komplex szemléletű koncepciók készíttetését. A felsorolt néhány példa közismert lehetőség, mellyel a lakosság, egyes intézmények és gazdálkodók erőforrásaikhoz mérten élhetnek. A TKP I. és a TKP II. számos olyan feladatot tartalmaz, melyek eltérő erőforrás-igényűek, így van mód pl. a kisebb költségigényű feladatokat is választani, prioritásnak tekinteni. Önmagában döntéshozatal az is, hogy az adott időszakra hány feladat tűzünk ki és valósítunk meg. Ebből a szempontból a TKP I. és a TKP II. majdani felülvizsgálata hozott, vagy fog számszerű eredményeket hozni. A TKP II.-ben a feladatokat a szerint priorizáltuk, hogy a korábban és általában mellőzött témakörök feladataihoz időben korábbi határidőket rendeltünk. E priorizálásban a 3. sz. fejezetben vázlatosan ismertetett szakmapolitikai dokumentumok, (pl. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program, NKP IV.) is szerepet játszott. A TKP I. készítése során lakossági kérdőíves felmérésre is sor került, mely eredményét a 4. sz. fejezetben részletesen bemutatják a tervezők. Itt azon ábrát közöljük, melyen a lakosság által jelentősnek tartott környezeti problémákat foglalják össze szemléletesen:

21. ábra A 2004. márciusában végzett lakossági kérdőíves felmérés eredménye, mely a környezeti problémák válaszadók szerinti jelentőségét foglalja össze (Forrás: TKP I.)

A közlekedés okozta levegő- és zajterhelés magas aránya a település közlekedés-földrajzi helyzetének eredménye, így magas aránya nem meglepő. Akkoriban a megkérdezettek harmada az illegális hulladéklerakást tartotta legjelentősebb problémának, mely mai jelentősége, ha számszerűleg nem is ismert, de élő probléma a településen. Véleményünk szerint az újabb lerakók képezik ennek kisebb részét, - vannak olyan helyek, pl. a Mogyoródi-patak belterületi szakasza ahol több évtizede gyűlik a hulladék, néhol már a mederanyag „szerves részét” képezi. Ahogy a tervezők is megjegyzik, a lakosság környezettudatosságának jele, hogy a saját hulladéktermelésük mértékét soknak tartják! Legalább ilyen fontos információ azonban az, hogy a megkérdezettek fele sem szennyező tényezőt, sem szennyezett területet nem ismert. Ez talán alacsony arány ahhoz képest, hogy a település nem túl nagy és elég jelentős környezeti probléma a településen évtizedek óta jelenlévő, alapvetően hajdani gyógyszergyári szennyezés, mely még az ivóvízbázist is tönkretette. Azonban jó arány az, hogy a megkérdezettek fele tudott helyi védelemre érdemes természeti területet és épített örökséget megnevezni. A lakossági társadalmi részvételt a hulladékmentesítő akciókban való részvétel és a társadalmi szervezetek ismerete alapján vizsgálták, melyek fontos mutatók. A társadalmi részvételre számos RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


50 feladat előremozdítása miatt szükség lenne, egyrészt az effektív gyakorlati feladatvállalás tekintetében, másrészt a helyi döntéshozatal befolyásolásában. (Előbbinek az utóbbi is része lehet, hiszen lakosként, bizottsági tagként, egyesületi tagként vállalható az, hogy a településrendezési eszközöktől a kiviteli tervekig figyelemmel kíséri és megfelelő irányba tereli valaki a döntéshozatalt.) A környezeti tudatosság fejlesztésére, a környezeti érzékenyítésre a legfogékonyabb időszak a gyermekkor, ezért az óvodáknak, iskoláknak, de maguknak a szülőknek, nagyszülőknek, családtagoknak is, rendkívül nagy szerepük van a megfelelő viselkedésmódok és szemlélet kialakításában. A TKP I.-ben felvázolják a mogyoródi oktatási-nevelési intézmények környezetei nevelési tevékenységét, mely például a növényültetéstől a madáretető kihelyezésig, a zuzmó és patakvizsgálatokig terjed, összességében széles palettát ölel fel. Jelenleg is folyik környezeti nevelés, pl. az óvodák a Mogyoródi Élőpatak Mozgalommal karöltve járják be a patak forrásvidékét. A környezeti nevelésnek ma már hatalmas szakirodalma, eszközrendszere, gyakorlott szakember gárdája van Magyarországon és a településen, és környezetében is. Mogyoród természeti és kulturális értékei kiváló alapot adnak a tudat- és szemléletformáláshoz, az értékvédelemhez. Ezen felül a hulladékgazdálkodástól a levegőminőségen, a tudatos vásárláson át a komposztálásig számos fontos témakör van, melyet valamilyen módszerrel közel lehet vinni a gyerekekhez. Nagyon fontos, hogy a megoldások gyakorlatiasak, a gyerekek korosztályi sajátosságainak megfelelők legyenek. Fontos továbbá, hogy a környezeti nevelő tevékenysége ne legyen elszigetelt a pedagóguskollégákétól, a szülőkétől, ha lehet, folyjon közös munka! Ha azonban gyakorlati támogatást nem is kap a környezeti nevelő, lényeges, hogy legalább ellenkező irányú ingerekkel, ismeretekkel ne rontsák munkáját. Sajnos előfordul, hogy a családi környezet nem tolerálja a szokások megváltoztatására tett próbálkozásokat, a gyereknek, családtagnak pedig más lehetősége nincs, mint az alkalmazkodás. Jellemző az is, hogy akár környezeti értékekre érzékeny felnőtt is, döntéshozatali helyzetben nem mérlegel, vagy, úgymond, „racionálisan”, anyagias szemlélettel dönt. Ezért lenne fontos a lakosság környezeti ügyekkel kapcsolatos, összefüggéseket láttató, rendszeres tájékoztatása, a családok gyakorlatias megszólítása. A környezet minősége egészségügyi vonatkozásaiban is kiemelkedő jelentőségű. A közlekedés okozta zajterhelés a lelki-szellemi jóllét, a pihenés szempontjából, a vélhetően rosszabb levegőminőség a légzőszervi megbetegedések szempontjából jelentős hatótényező. Mogyoródra vonatkozó, nem teljes körű, így nem általánosítható és nem is számszerű egészségügyi információk a TKP I. alapján: Az 1986 és 1997. közötti időszak haláloki csoportok közül magas az összes halálozások száma az országos átlaghoz viszonyítva. Ugyancsak magas a rosszindulatú daganatok, a cerebrovascularis betegségek és alkoholos májbetegségek, mint okok aránya, az országos átlaghoz viszonyítva. Környezet-egészségüggyel összefüggésben említés érdemelnek még az alábbiak: A korábbi gyógyszergyári hulladékok kezelése során elszennyeződött területek mezőgazdasági művelése azért lehetséges, a rendelkezésre álló adatforrások alapján, mert a szennyezettség a mélyben van jelen. A szennyezett felszín alatti vizek ellehetetlenítették az ivóvízcélú kitermelést a fóti vízbázison, a helyett alapvetően Duna-víz kerül szolgáltatásra. A lukas szikkasztók és kutakba vezetett szennyvíz a talajvizet és felszíni vizet terhelik, de a felszíni vizekbe direkt szennyvízbevezetésre is került sor. Egyes források völgyfői feltöltésre kerültek, - környezetminőségi, egészségügyi kockázatot az alapvetően nem ismert összetételű hulladéktartalom jelenthet, a lerakott talaj vélhetően nem. Az említett víznyerő helyeket (források, kutak) ma már vélhetően senki sem használja ivóvíz-igény kielégítésére, de öntözésre, esetleg jószág itatására igen. Az öntözési célú felhasználás is bír egészségügyi kockázattal. A település a rendelkezésre álló legutóbbi elérhető, 2011. évi parlagfű-felmérés alapján (ld. 6. sz. melléklet) az erősen szennyezett kategóriába tartozik. A parlagfű nem az egyetlen allergizáló növényfaj, továbbá számos egyéb allergiát kiváltó tényező is szerepet (pl. élelmiszerek, életmód, általános egészségi állapot) játszik az allergiás megbetegedések elterjedtségében, így a kérdéskörnek RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


51 csak egy szegmenséről kapunk információt a parlagfű elterjedtségének ismeretében. Ezért nem is elegendő a parlagfű visszaszorítása, ill. azt magának a bolygatott talajú területeknek a csökkentésével kellene oki módon kezelni. A talajbolygatása szántókon, utak mentén, építkezési területeken, illegális hulladéklerakók helyén jellemző, így a potenciális helyszínek és kiváltó okok ismertek, a kezelési megoldások a szántók esetében kevésbé (a vegyszeres gyomirtásnak lehetnek egyéb környezeti következmények). Egyéb esetekben, pl. illegális hulladéklerakók eltávolítása, kitaposott, kijárt parkolók felszámolása után, építkezések befejeztével, helyszíntől függően gyepesíteni kellene, hogy a nyílt felszínen ne a pionír, allergén, gyomfajok jelenjenek meg tömegesen. Ezek záródó gyepből hamar kiszorulnak. A környezeti veszélyeztetéssel összefüggésben említést érdemel a katasztrófavédelmi terv, mely felülvizsgálatra szorul.



52 7. AZ ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA 7.1. Hulladékgazdálkodás A településen keletkezett hulladékok kérdésköre szerteágazó: A folyékony hulladékkal a szennyvíz-kezelésről szóló fejezetben foglalkozunk. A kommunális szilárd hulladék gyűjtését és kezelését 2016 novemberéig az AHK Agglomerációs Hulladékkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (AHK KFt.) és a Fővárosi Közterületfenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FKF Zrt.) végezte. A Szolgáltató, 2016. novemberétől a VERTIKÁL NONPROFIT ZRT. (8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.). A szervezett hulladékgyűjtés ellenére a településen több helyen van példa illegális hulladéklerakásra. Néhol igen nagy mennyiségben és régóta zajlik a „hulladékkezelés” ezen kockázatos módja, ezért már az előzetes jelentésben és mellékleteiben is (ld. 1. sz., 1.1. sz., 1.2. sz. mellékletek) kitértünk a kérdésre. A helyi „hulladékkezelés” másik módja az energetikai hasznosítás, vagy eltüzelés. Ekkor a szilárd hulladék a légkörbe jutva légszennyezőanyagként jelenik meg, és okoz esetlegesen egészségügyi problémákat, holott egyes hulladékok komposztálhatók, mások esetében pedig fel kellene merülni a hulladékot égetőben, hogy egészségkárosító anyagot nem szabad elégetni. A települési környezet tisztasága külön rendeletben is szabályozva van. A vonatkozó helyi rendeletek: 1. Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (IV.28.) számú önkormányzati rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról. 2. Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011. (X.28.) sz. rendelete a közterületek tisztántartásáról, és egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről /Egységes szerkezetben az 5/2012. (III.6.), a 17/2012. (V.31.) a 24/2012. (IX.28.), a 12/2014. (V.29.), a 15/2014. (VI.27.) és a 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendeletekkel./ Az NKP IV. a települési szilárd hulladékkal kapcsolatosan az alábbi tendenciákat, célokat és indikátorokat vázolja fel: „A keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének tekintetében az elmúlt években csökkenés figyelhető meg - ami részben a gazdasági válság következményeképpen fellépő megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhető – de a hulladék mennyiségének nagyságrendje az uniós tagállamokhoz képest még mindig magas és hasznosítása alacsony szintű, továbbá a keletkezett hulladék kezelése sem felel meg a kor színvonalának, az elvárásoknak.” Célok: 1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). 2. Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni). 3. A környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. 4. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 40% alá csökkentése.” 7.1.1. A települési szilárd hulladék, az illegális és szerves hulladék kezelése A lakosság hulladékát a TKP I. időszakában és 2009-ben a csömöri Kupac Fuvarozó és Szolgáltató Bt. gyűjtötte össze és szállította el heti egy alkalommal; a szerződésük akkor egy évre szólt. További szolgáltatók: 1999-ben GO-GO Transz Bt., 2002-ben Gödöllő Városüzemeltető és Szolgáltató Kht., Agora Lőrinc. Több esetben zsákos szemétszállítás formájában történt a szolgáltatás; aki vett zsákot, attól vitték a hulladékot. Az engedélyes lerakóhely a Ker-Hu Kft. telepe volt. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


53 A 2016. novemberéig szerződött közszolgáltatóktól (AHK Kft. és FKF Zrt.) kapott, 2015. évi adatok: Hulladék forrása és típusa, …

… mennyisége:

1. Lakosság:

 

Hagyományos módon gyűjtött települési, vegyes hulladék: Háztól történt szelektív hulladék gyűjtés, melyből: o papír o műanyag és fém o üveg o zöldhulladék  Lomtalanításból származó hulladék: 2. Egyéb szervek:



1230,9 tonna 44,5 tonna 9,6 tonna 19,8 tonna 4 tonna 11,1 tonna 76,9 tonna

Hagyományos módon gyűjtött települési, vegyes hulladék:

89,9 tonna

1. táblázat Mogyoródon 2015.-ben begyűjtésre került hulladékmennyiség megoszlása (Forrás: FKF Zrt.)

A szolgáltató 1937 lakossági és intézményi ügyféllel áll szerződésben. Az egyes háztartások nem egyenlő hulladékmennyiségre szerződtek: 60, 110, 120, 240 literes edényzetek vannak használatban a településen. A közszolgáltatást jelenleg igénybe vevő intézmények:  Önkormányzati Óvoda Pillangós Óvoda  Gesztenyés Óvoda  Mogyoródi Polgármesteri Hivatal  Juhász Jácint Művelődési Ház Könyvtár  EMMI Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ  Mogyoród Nagyközség Önkormányzata  Mogyoród Nonprofit Kft. A 2002. és 2003. évi gyűjtött veszélyes hulladék mennyisége 2,1-2,4 tonna/év. Jelenlegi adat nem ismert. A TKP I.-ben közölt havi bontású lakossági hulladéktermelési adatok közül a 2003. évi ölel fel teljes évet. Az egyik havi adat a lomtalanításkor gyűjtött mennyiségeket is tartalmazza, így kb. egy havi adattal több mennyiséget tartalmazhat az éves összesítés, mely 737,82 tonna. Szelektív gyűjtés akkor is zajlott és szintén volt szerveshulladék-gyűjtés is, mely anyaga a szolgáltató telephelyén került komposztálásra. A leírtak miatt a két időpontban keletkezett vegyes lakossági hulladék mennyiségét lehet, fenntartásokkal, összehasonlítani: a 2003-ban termelődött hulladéknál a 2015-ben keletkezett 66 %-kal több, vagyis 12 év alatt évente átlagosan 5,5 %-kal nőtt a lakossági hulladékmennyiség. A 2004. évi lakossági kérdőíves felmérés alapján tudjuk, hogy a lakosság egy jelentős része a „saját” (= lakossági) hulladéktermelést látta a település legnagyobb problémájának. A hulladéktermelés problematikája összetett, egyik leglényegesebb vonatkozása az előállítási anyagés energiaigény, a gyűjtés, ártalmatlanítás energia- és helyigénye. Utóbbi esetében elegendő az idővel betelő, ezért újabb hulladéklerakókra gondolni, melyek esetenként természetes élőhelyeken kerülnek kialakításra, illetve jellemzően lakossági ellenállásba ütközik egy-egy hulladéklerakó létesítése. Legfontosabb a megelőzés, a tudatos vásárlás, a kíméletes használat. Mindezt nem segíti a termékeladások erőszakos marketingje, az anyagi jellegű birtoklási és önjutalmazási vágy, a termékek szándékosan rövid élettartamra való tervezése. A kerti komposztálás a szerves anyag helyi, szállítás nélküli kezelését és felhasználását, a központi gyűjtés és kezelés energia- és költségigényét csökkenti, valamint redukálja a külső tápanyagforrás igénybevételét. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


54 A zöldhulladék köz-és magánterületeken képződő fűnyesedék, levél, gally, ág, törzs, dísz- és gazdasági növények maradványai. Ezek jelentős része, helyben, házi kertben, könnyen komposztálható. Itt nem lehet cél a komposztálási technológia ismertetése, és az sem, hogy az alapvetően ártalmatlan zöldhulladék veszélyforrásait bővebben elemezzük. Utóbbira néhány példa: a természetes élőhelyre kirakott szerves hulladék kirothasztja a növényzetet, ezért helyén nyílt, bolygatott felszín keletkezik. A lassan lebomló, de koncentráltan jelen lévő szerves anyag tápanyag-többletet okoz, mely a nyílt felszínen egyébként is hamarabb megjelenő gyomok terjedésének, növekedésének kedvez. A hulladékkupacokban gyakran vannak még élő növényi maradványok, magvak, termések, vegetatív szaporító képletek, melyek tájidegen kerti dísznövények szabadföldi elterjedéséhez vezetnek. Gyakran ezek nagymértékű elszaporodása okozza a természetes élőhelyek további degradációját. A szerves hulladék felgyújtásával a halom alatt lévő talaj, növényzet, állatvilág károsodik, tönkremegy, helye tápanyagban dúsul, és az esetleg felügyelet nélkül hagyott égetés tűzkárokat okozhat, különösen nem megfelelő időszakban, csapadékhiányos területen.) A komposztálás egy „kis üzem”, mely hatékony működtetésének megvannak a maga fogásai, de egyáltalán nem bonyolult, a fő elvek mindenki számára könnyen megérthetők. Van, amit nem tanácsos a komposztba tenni (az aprítatlan ág, a nehezebben lebomló tűlevél is ilyen, de pl. a fertőzött gyümölcsfa-ágak, termések jelentősége nagyobb). A komposztálás az anyag előkészítését is magába foglalja (legfontosabb az aprítás, a különböző frakciók keverése, stb.) A komposztálás elleni egyik érv a szag és a folyamat feladatigénye, lassúsága. Megfelelően kezelt, de a kevésbé jól kezelt kerti komposztáló sem büdös és az anyag még kis kezelés mellett is, egy év alatt lebomlik. Éves szinten is csekély idő ráfordításával a komposzt hamar (hónapok alatt) használhatóvá érik. Ezzel együtt nem minden lakos akar komposztálni, de fokozatosan törekedni kell rá, hogy a közszolgáltatásba kerülő szerves hulladék mennyisége a lakosság által is csökkenjen. A lakos saját, jól megértett alapvető érdeke a helyi tápanyag-forrás megtartása kellene legyen, nem lenne szükség gazdasági ösztönzőket bevezetni. A tájékoztatás és a támogatás (pl. komposztáló tanfolyam, ingyen vagy olcsó ládák kiosztása) jelentősége ezért nagy. A közterületeken keletkező szerves hulladék kezelése az önkormányzattól és a közszolgáltatótól is függ. Gyűjtést követően központi komposztálótelep, vagy a szigetmonostori példa alapján, egy önkormányzati mulcsüzem, lehet a feldolgozás helye. Szigetmonostoron a közterületekről és a magánkertekből begyűjtött, jellemzően fás szerves hulladékot egy, az EU által támogatott Klímapark projekt keretében vásárolt aprítógéppel dolgozzák fel, különböző szemcseméretre. A nagyobb frakció mulcsozásra és aprítékkazánba használható, a kisebb frakcióból brikett készül. A mulcsozás talajtakarást jelent, erre a faapríték kiváló, tiszta, zsákolható alapanyag. A mulcsozás révén a talaj energiaigényes, a talaj szerkezetét rontó, CO2-tartalmának légkörbe vezetését eredményező bolygatása (vö. kapálás) csökkenthető, ugyanis a mulcsréteg alatt a gyomok fejlődése lassabb, megakadályozódik. A mulcs késleltetett tápanyagpótlásnak is értelmezhető, hiszen az apríték fokozatosan lebomlik. Mogyoród homokos talajú, tehát a csapadékkal kilúgozódó talajú vidékén ennek a szelíd tápanyagpótlásnak érdemi szerepe lenne. Javasoljuk a környezeti kockázatok és a településről alkotott kép formálása keretében (összességében a Mogyoródi Környezetvédelmi Információs Rendszer keretében) felmérni az illegális hulladéklerakók helyét, meghatározni anyagtartalmukat és mennyiségüket, ezek alapján a lerakás okát, lehetőség szerint okozóját. (A hulladékban néha előfordul személyes jellegű irat, megcímzett levél, vagy a levágott növényi gallyból lehet visszakövetkeztetni, melyik kertből származik.) Meg kell találni az ok és a lerakás közötti összefüggést. Pl. szállítási útvonal, távolság, megközelíthetőség, közszolgáltatás elégséges vagy elégtelen volta, lakosság tájékozatlansága /elérhető távolságban van hulladékudvar vagy van rendszeres lomgyűjtés a településen, de a lakos nem tudja, RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


55 mikor/, társadalmi szempontból periferiális helyzete, a minimális kulturális és környezeti nevelés hiánya. Az okot is kezelni kell igyekezni, de a kialakult helyzetet is: a hulladékot felszámolni, vagy az elkövetővel elszállíttatni, és mindenképpen szankcionálni. Felmerült, hogy a lerakók és a közszolgáltatás (díja) között van összefüggés. Meglátásunk szerint a hulladék megfelelő elhelyezése alapvetően kulturális kérdés: A 21. sz.-ban – amikor van begyűjtő és fogadó rendszer és számos módja van annak, a tudatos, „hulladékszegény” vásárlástól kezdve, a komposztálásig, maga a lakos is megnyugtató módon megoldja a kérdést – nem lehet vita tárgya, hogy a hulladékot a megfelelő módon kell kezelnie a lakosnak. Ez szándék, döntés kérdése. Amennyiben tevékenységét szankcionálják, elegendő szándékra fog szert tenni. Javasoljuk a kapcsolatfelvételt Fót Város Önkormányzata Mezőőri Szolgálatával, mert nekik van gyakorlatuk az illegális lerakók felderítésében. 7.1.2. Dögkút A TKP I. alapján ismert, hogy a kút akkor (2004-ben) körülbelül 10 éve (tehát 2004. óta) működött, évek óta azonban lezárták. A kút maga egy 6 méter mély, 5 méter átmérőjű betonteknő, melyet egy 5 m2 alapterületű épület véd. A dögkút elvileg zárt rendszer, de korábban is, és az elmúlt években is többször felfeszítették, a kerítést ellopták, végül 2014-ben földdel lezárták. Telítettsége 2004-ben 60-70%-os volt és 2000-ben volt legutoljára fertőtlenítve. 7.2. Ivóvízellátás Mogyoródon a vezetékes ivóvíz ellátó hálózat közel 100%-ban kiépített. Korábban a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Duna menti vízadó-rétegekből és a fóti vízbázisról látta el a települést, ez utóbbi azonban elszennyeződött. A DMRV Zrt. 2016. évi tájékoztatása szerint „a településen szolgáltatott ivóvíz több Duna-menti partiszűrésű vízbázis kevert vize, ezek a vízbázisok jellemzően a következők: Dunakeszi vízbázis, melynek vizét keverjük a Fővárosi Vízművektől átvett vízzel, Göd Regionális Vízbázis, Vác Déli Vízműtelepen a Fővárosi Vízművektől Duna alatti átvezetésen átvett víz. A különböző vízbázisokról termelt víz mennyiségének egymáshoz viszonyított aránya időben változhat. Az elszennyeződött Fóti Vízbázisok közül már csak a Gyermekvárosi Vízbázison üzemel egy kút, de annak vize nem jut el Mogyoródra. A többi fóti vízbázis már évek óta nem üzemel. Főként a téli időszakban fordulhat elő, hogy a Gödöllő 2x3000 m3-es regionális medencéből is kap Mogyoród vizet. A medence a regionális ágon érkező partiszűrésű víz mellett a Gödöllői vízbázisokról termelt rétegvizet is tárolhat. A Mogyoródon szolgáltatott ivóvíz minőségét a Fót 2x500 m3-es regionális illetve a Gödöllő 2x3000 m3-es medence vízminősége reprezentálja, a két mintavételi hely 2011-2016. közötti időszakra vonatkozó vízminőség vizsgálati eredményeit mellékeljük. A szolgáltatott víz minősége függ a Duna vízállásától, az egyes vízbázisokról termelt víz arányától és évszaktól függő tendencia is kimutatható.” A csak ivóvíz-szolgáltatás igénybevevő mogyoródi fogyasztási helyek – e tekintetben tehát nem lakóingatlanokról, vagy üzemekről van szó – száma 2016. évi adatok szerint 681 db. Vagyis kb. ennyi azon fogyasztási helyek száma, melyek nem csatornahálózaton át vezetik el a szennyvizüket. Arányuk az összes ellátott fogyasztási hely 23 %-a. Az ivóvíz- és csatorna-szolgáltatással egyaránt ellátott fogyasztási helyek száma 2280 ingatlan, mely az összes ellátott (2961 db) fogyasztási hely 77 %-a. A DMRV Zrt. révén, a 2011. és 2015. közötti időszakra vonatkozóan rendelkezünk, lakossági és gazdálkodói bontásban, ivóvíz-fogyasztási és szennyvíz-termelési adatokkal: A számszerű adatokat az alábbi grafikonokon ábrázoltuk, több esetben a szennyvízkezeléssel együtt. A főbb konzekvenciák az alábbiak: RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


56 A lakossági ivóvíz-igény 2014-ben – a korábbi évekhez képest 4 m3/év-volumenben – csökkent, melyet a kibocsátott szennyvíz mennyiségévnek csökkenése is követett. A 4 m3/fő/év (=4.000 l/fő/év) mennyiség-különbség napi szinten közel 11 l/fő mennyiséggel egyenlő. Gyakorlati szempontból nézve ez kb. egy vödör víz/fő/nap mennyiség, mely nem sok, de összességében már tetemes mennyiség. A kérdés megközelíthető úgy is, hogy a vízkivételi forrásra hogyan hat a vízfogyasztás: Tekintettel arra, hogy Duna-víz kerül a vízhálózatba, a vízfogyasztás egy nagy „víznyerőhelyre” épül, mely egyébként, összességében több millió ember vízbázisa! Ebből a szempontból a Duna-víz kitermelése nagy arányú, és a Szentendrei-szigeten ismert adatok alapján legalább egy méteres talajvíz-szint okoz a partiszűrésű kutak üzemeltetése ott. Egyes településeken bővízű forrásokat kötöttek rá a vízhálózatara. Ennek lehetősége Mogyoródon nem adott, mert a kistáj csapadékhiányos, a jellemző alapkőzet a vizet jól vezető homok, a források hozama csekély, a hozam elvonása ökológiai szempontból káros a források és a patakok, mint vizes élőhelyek számára. A Mogyoródi források egy része ex lege védelmet kapott. 2016-ban számos forrást találtunk, mértünk be; vízminőség-vizsgálatukra nem került sor, de számos egyéb szempontból fel lettek mérve. A patakok a nemzeti ökológiai hálózat részei, ill. egyes szakaszok helyi védetté nyilvánítása folyamatban van. A településen számos kút található, melyek vize valószínűleg alkalmatlan az ivóvíz-hasznosításra. 2015-ben a jegyző 2 engedélyt adott ki vízkivételre, de ezen felüli lehet az illegális vízkivételek száma. A lakosság éves vízfogyasztása gazdálkodó szervezetekének kb. hatszorosa (vö.: 300.000 m3/év és 50. 000 m3/év). Az alábbi grafikonokon az igényének évről évre bekövetkezett változása is jól látható. 400 000 350 000 300 000 250 000 Lakossági (m3/év) 200 000

Gazdálkodói (m3/év)

150 000

Összesen (m3/év)

100 000 50 000 0 2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

22. ábra A lakossági és a gazdálkodói ivóvízfogyasztás változása 2011. és 2015. között, m3/év (Forrás: DMRV Zrt., 2016)



57 47 46,26 46

46,02

45,58

45 44 42,79

43 42,14 42 41 40 2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

23. ábra A lakossági ivóvízfogyasztás változása 2011. és 2015. között, m3/fő/év (Forrás: DMRV Zrt., 2016)

350 000 300 000 250 000 200 000

Lakossági szennyvíz term. (m3/év)

150 000

Lakossági ivóvíz fogy. (m3/év)

100 000 50 000 0 2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

24. ábra Lakossági ivóvízfogyasztás és szennyvíz-termelés változása 2011. és 2015. között, m3-ben (Forrás: DMRV Zrt.)

Az adatok alapján a lakossági ivóvízfogyasztás és szennyvíztermelés közötti különbség kb. 70-90.000 m3/év, melynek oka az lehet, hogy ezt a vízmennyiséget nem a háztartásban, hanem házi kertek öntözésre használták fel. Ezzel együtt kutakból és a Mogyoródi-patakból is történik kertöntözés céljára vízkivétel. Az öntözési vízigény a nyári hónapokban jelentkezik, melynek számos velejárója van: Az ivóvíz-hálózatról történő öntözés a Duna vízhozamát csökkenti, a kutakból történő öntözés a talajvíz-szintjét és mennyiségét csökkenti, ezzel közvetve, a hozzáfolyás csökkentése révén, a patak RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


58 (és a források) kisvízi hozamát csökkenti. A patakmederből történ szivattyúzás közvetlenül csökkenti az ökológiailag szükséges vízhozamot. A település kútkatasztere nem készült el. A kutakból, a talajvíz szennyezettségét feltételezve, ivóvízcélú vízkitermelés kizárható, csak az öntözési cél reális. Ez esetben is lehet egészségügyi kockázattal számolni. A lakossági vízigényt és a vízkivétel módját az ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatási díjak is befolyásolják. Az utóbbi néhány évben a szolgáltatási díjak az alábbiak szerint alakultak. A 2013. esztendőben két adat áll rendelkezésre, mert ebben az évben a vízdíjakat csökkentették. Az alábbi táblázat 3. és 4. sora, ill. az alábbi grafikon 3. oszlop az első, a 4. oszlop a második félév díjszabását mutatja, lakossági fogyasztók esetében. lakossági, m3 arányos víz, alapdíj

év 2011. 2012. 2013. I. félév 2013. I. félév 2014.

250 280 280 252 252

víz, Ft/m3 szennyvíz, Ft/m3 környezetterh. díj, Ft 239 271 15 241 278 17 241 278 9 217 250 8,1 217 250 8,1

2. táblázat Az ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a környezetterhelési díjak alakulása 2011. és 2014. között (Forrás: DMRV Zrt.)

Víz- és szennyvíz-díjak változása 2011. és 2014. között 300 250 200 Ft

víz, alapdíj víz, Ft/m3

150

szennyvíz, Ft/m3 100

környezetterh.díj

50 0 1

2

3

4

5

25. ábra Víz- és szennyvíz-díjak változása 2011. és 2014. között (1: 2011, 2: 2012, 3:2013.I.félév, 4: 2013.II. félév, 5: 2014; Forrás: DMRV Zrt.)

7.3. Szennyvízkezelés A szennyvíz-szolgáltatás igénybevételéről az ivóvíz-szolgáltatással összefüggésben korábban már szót ejtettünk. A hálózat kiépítettsége magas; a csatornára rákötött, vízzel ellátott fogyasztási helyek aránya 77 %. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


59 Az utóbbi években szennyvízhálózat-fejlesztés nem történt, - utólagos szennyvíz-bekötés mindössze egy db volt 2015. decemberében. A Mogyoród csatornázása 2003-ban indult meg, addig a keletkezett szennyvizet helyben, nem záró tárolókon keresztül elszikkasztották, vagy zárt szennyvíztároló-medencékben tartották a tengelyen történő elszállításig. Egyes esetekben már használaton kívüli kutakba engedték a szennyvizet, így már nem csak a talajt és a talajvizet, hanem a mélyebben lévő vízadó rétegeket is elszennyezhették. A településen egy ismert szennyvíztisztító kisberendezés van üzemben, így minden más esetben, ahol nem „szippantós autóval” szállíttatják el a szennyvizet, ott a talaj és a talajvíz, a kutak, források, patakok szennyezésével kell/lehet számolni. A TFK szerint az éves elszikkasztott szennyvízmennyiség mogyoródon 216 m3. A település domborzati adottságainak megfelelően nagy részben gravitációs csatornaszakaszok épültek ki, de néhány utcában nyomóvezetékek építésére is szükség volt. Az elvezetett szennyvizek a rendszer végátemelőjéből egy nyomóvezetéken keresztül a Fóti csatornarendszerbe, majd azon keresztül a DMRV ZRt. által üzemeltetett Dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerülnek. A tisztított szennyvíz az Óceán-árokba, majd a Szilas-patakon keresztül a Dunába kerül. A telep kapacitása akkoriban 6000 m3/d volt. A társaság honlapján az alábbi információk olvashatók a közelmúltban nagymértékben bővített teleppel kapcsolatban: „A Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen működő Részvénytársaság (DMRV Zrt) Dunakeszi szennyvíztisztító telepe korábban, a műszaki és terheltségi állapota miatt a szennyvíz tisztítási feladatát a hatóságok által előírt mértékben nem tudta ellátni, melyből eredően a kibocsátott tisztított szennyvíz alapján a környezetvédelmi hatóság folyamatosan és progresszíven emelkedő bírsággal sújtotta. A rendkívül dinamikusan fejlődő térséget (Dunakeszi, Göd, Fót, Mogyoród, Csomád településeket) kiszolgáló telep tisztító kapacitási korlátai miatt a térség fejlődését gátolta. DMRV Zrt a KEOP pályázat keretében elnyert Európai Uniós forrás igénybevételével a telep kapacitás bővítését és a meglévő művek kapcsolódó rekonstrukcióját 2009 év szeptemberében megkezdte és 2011 év április végén -a tervezett 6 hónapos próbaüzem eredményes lezárásávalbefejezte. A fejlesztéssel a korábbi 7000 m³/nap kapacitás 10.000 m³/nap átlagos (12.000 m³/nap mértékadó) kapacitásra bővült, a térségi fejlesztések szennyvíztisztítási kapacitási korlátai feloldásra kerültek és a kibocsátott tisztított szennyvíz paraméterei az elvárt határértéknek megfelelnek.” A településen kibocsátott szennyvíz mennyiségét a lakosság által termelt mennyiség határozza meg (ld. alábbi ábra). A 2011. és 2015. közötti időszakban a mennyiség növekedett, a 2014. évi visszaeséstől eltekintve (ld. alábbi grafikon). A szolgáltatások díja az alábbiak szerint változott: A környezet- vagy talajterhelési díj 2013, I. félévében csökkent, a víz és a szennyvíz díja pedig 2013. II. félévében. Ugyanakkor a vízigény és a szennyvíz-mennyiség 2013-ig nőtt, majd visszaesett (2014), majd lassú emelkedésnek indult (2015). Úgy tűnik, mintha a kedvezőbb díjazás nem járna az igénybevett/termelt mennyiségek növekedésével, nem ösztönözné a lakosságot a nagyobb vízfogyasztásra. Ettől függetlenül a vízdíjak esetleges növelése csökkentheti a vízfelhasználást, segítheti a víztakarékos megoldások terjedését. A talajterhelési díjat fizetők száma 2008. és 2015. között kevesebb, mint a felére csökkent. A csökkenés nem volt folyamatos: voltak évek, amikor a szám kismértékben nőtt. (Ld. alábbi ábra.)



60 300 000

250 000

200 000 Lakossági (m3/év) 150 000

Gazdálkodói (m3/év) Összesen (m3/év)

100 000

50 000

0 2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

26. ábra Számlázott szennyvíz-mennyiség változása 2011. és 2015. között (Forrás: DMRV Zrt.)

700

666

658

600 500

432

455

448

400

343

300

238

267

200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

27. ábra A talajterhelési díjjal érintettek számának alakulása 2008 és 2015. között (Forrás M. Nk. Önk., 2016)

Tengelyen történő szennyvízszállítást az önkormányzattal szerződött vállalkozó végzi a településen. (Ld. vonatkozó, 15/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelet.) 7.4. Csapadékvíz-elvezetés A település közigazgatási területén három, Dunába torkolló vízfolyás vízgyűjtőterülete található: 1. a Szilas-pataké, melyhez a Csömöri-, valamint a Mogyoródi-patak és mellékvizei is tartoznak; 2. a Sződrákos-pataké, mely mellékvize Mogyoródon a Folyás-patak; 3. a Rákos-pataké.



61 A település nagy része a Mogyoródi-patak vízgyűjtőjén található, így az itt lehulló csapadékvíz, elolvadó hó, jelentős része e patakon keresztül vezetődik el Fót irányába. A belterületi szakasz társulati, a külterületi vízügyi igazgatósági kezelésű. A belterületi vízelvezető rendszer egy része burkolt, illetve zárt szelvényű. A rendszer jelenleg is fejlesztés alatt áll, pl. 2016-ben is épültek ki, illetve épültek át, árokszakaszok. Egyes utcákban a vízelvezetés nem megoldott, ill. a lezúduló víz talajt, a szórt kő burkolatot magával sodorja, úttorkolatokban lerakja. Ez a TKP I. időszakában is jellemző probléma volt, és 2016-ban láthatóak voltak az esők után lerakott hordalékhalmok. A 2000. év elején a belterületi határok mentén a külterületi dombokról lefolyó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki. A talajvíz lehetőségszerinti helyben történő szikkasztása fontos cél, mert a talajvízszint az utóbbi évek megfigyelése szerint süllyedt. Ennek oka lehet a klímaváltozás is, de a burkolt felszínek növekvő aránya is, mely a felszíni lefolyás mértékét növeli a talajban való tárolás helyett. A klímaváltozás feltételezett iránya a rövidebb, intenzívebb csapadékok gyakoribbá és a csapadékszegény időszakok hosszabbá válása. Erre a víz helyben, talajban történő megtartása, a vegetációval fedett felszínek növelése a megfelelő megoldás. Két vízfolyáson tározókat is kialakítottak (ld. Kerek-tó, Püspök-forrástól Szada irányában lévő tározó), melyek üzemtervtől függően árvízi tározó kapacitással is rendelkezhetnek. Ún. jóléti és horgásztavak esetében ez nem szokott fennállni, és a táj vízszegénysége miatt állandó tározók létesítése nem is célszerű, ökológiai szempontból pedig káros. Jó természetközeli megoldás lehet az átfolyásos zöldtározó és az árterek ki-, ill. visszaalakítása, a természetes medermorfológiájú, lassabb lefolyású, kanyargós medrek kialakítása, védelme. Erre a Mogyoródi-patak jó példa. A víz helyben megtartása az is szolgálja. A belterületi beépítettség, a burkolatok megléte miatt a csapadék szikkasztása ott már bizonyos korlátok közé van szorítva, és a domborzati és talajtani adottságok miatt az árkok részleges burkolása sem kerülhető el az erózió-veszély miatt, de a még meglévő burkolatlan árkok, felszínek, zöldfelületek, külterületek mind alapjai a vizet megtartó, tudatos, korszerű települési vízpolitikának. Ez az alvízi települések árvizek elleni védelmét és a befogadó vízfolyások ökológiai védelmét is szolgálja. A Mogyoródi-patak medre és völgye végig alkalmas a nagyvízi hozamok levezetésére is, mindamellett, hogy medermorfológiája kellően változatos és fás vegetáció kíséri. Az EU Víz Keretirányelve alapján minden vízfolyás ökológiai állapotát, vagy potenciálját meg kell őrizni, ill. javítani kell. A Mogyoródi-patak jelenlegi állapota megfelelő, kisebb medermunkákra Fő tér felett került sor 2016-ban. A patak és minden mellékvize helyi védelemre javasolt, egyelőre csak a csíkvölgyi forrásvidék és a Főtér alatti szakaszok védelme van napirenden. A vízfolyások az nemzeti ökológiai hálózatnak is részei. A csapadékvízzel összefüggő erózió csökkentése külterületen is a vizet és talajt helyben megtartó művelési ág választásával, mérnökbiológiai megoldásokkal hajtandó végre. Pl. erdősávok létesítése, biotechnikai vízmosáskötés. A TKP II. általi tervezési ciklusra egy komplex talaj-, vízvédelmi, ökológiai koncepció elkészítését szorgalmazzuk. Fontos ez azért is, mert a lakóövezetbe vont új területeken, létesítendő új utakon (ideértve az elkerülő utat is), a burkolt felszínek további növekedésével kell számolni, tehát a csapadékvízzel összefüggésben lévő hatásrendszerben a szélsőségek erősödhetnek, ha nem a megfelelő, vízmegtartásra koncentráló megoldásokat választják. 7.5. A zaj és rezgés káros hatásai A rezgést alapvetően a közlekedés okozza, így mértékét a forgalom alábbiakban elemzett volumene határozza meg. A rezgés káros hatásai ott jelentkeznek inkább, ahol a rezgés a közútról merev, szilárd RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


62 felületen keresztül épületekre áttevődik. A rezgés káros hatása épületkár is lehet, de a zajjal együtt jelentős zavaró tényező az emberi szervezetre nézve is. A településen talán a legnagyobb gondot a közlekedési eredetű zajszennyezés okozza. Kiemelt szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forgalmat vezet le, valamint a Hungaroring. (Egyes megfigyelések szerint az utóbbi években mérséklődött a forgalom a település főútján.) Az 1. sz. mellékletben („előzetes jelentés”) bővebben foglalkozunk a közlekedés és az versenypálya okozta zaj kérdésével, de a témakör fontossága és a 2016. őszén született hatósági kötelezés alapján, a Hungaroringen tervbe vett zajvédelmi fejlesztések miatt, az alábbiakban további információkat is közlünk. 7.5.1. A Hungaroring zajhatásának csökkentése A környezetvédelmi hatóság 2016. novemberi ügyiratában új határértékeket határozott meg több tucat mérőponton, melyek alapvetően a zajártalom ellen védendő, kerepesi és mogyoródi lakóépületek homlokzata. A határértékek a 8 óra és 20 óra közötti nappali határértékek, jellemzően: 55 és 60 dB(A). Az üzemeltetőnek a jogerőre emelkedéstől kell az értékeket teljesítenie, és számos kötelezettsége között, adatszolgáltatása és változás-bejelentési kötelezettsége van. A kötelezettségek elmulasztása zajvédelmi bírságot eredményez. Kötelezettsége, továbbá, egy legalább 5 m magas és egy legalább 8 m magas erdősáv létesítése megadott hrsz-ú ingatlanokon, 2017. november 30-i határidővel. (A fajkészletre vonatkozóan másutt javaslatot tettünk.) A kötelezés számol azzal, hogy a tervezett elkerülő út mentén létesítendő zajárnyékoló falnak is van hatása, és azzal is, hogy az nem épül meg. Utóbbi esetben a Hungaroring zajvédelmi intézkedéseit a későbbiekben felül kell vizsgálni. A cégnek 2017. október 31.-ég zajmérési monitoring rendszert kell kiépíteni, üzembe helyeznie, s a rendszer dokumentációját eddig az időpontig a hatóság felé be kell nyújtania. Minden hónap 25.-éig a következő havi rendezvénynaptárt át kell adnia az önkormányzatnak. A bejelentett napokon zajmérését kell végezni. A Magyar Közlöny 177. számában közzétételre került 1657/2016. (XI. 17.) Korm. határozat alapján a HUNGARORING Sport Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a Magyar Állam 680 millió Ft támogatást nyújt a zajvédelmi intézkedések teljesítése, a zajterhelés monitorozásához szükséges feladatok, beruházások, a Nemzetközi Automobil Szövetség által előírt feltételekhez szükséges műszaki átalakítások, valamint a Tanpálya Vezetéstechnikai Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 50%-os üzletrésze megvásárlásának végrehajtása érdekében. A település és a Zrt. kapcsolata az utóbbi időben javult, sőt, a 168/2015. számon együttműködési megállapodás kötésére is sort került, melynek tételei: a zajterhelés csökkentése, a versenynaptár kialakítása, az Önkormányzat hivatalos honlapon rendszeres információ, a Miniring tanpálya használata, Gesztorált települési program. 7.5.2. A közlekedés okozta zajhatás csökkentésének lehetőségei Az autópálya részben bevágásban, részben környezetéből kiemelt helyzetben halad, így a domborzat által zaj-árnyékolást mindenképpen ki kell egészíteni művi és/vagy biológiai zajcsökkentő megoldásokkal. Az autópálya egyes szakaszai mentén jelenleg is van zajvédő fal, mely nem nyújt elegendő védelmet. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


63 Szóbeli közlés alapján az M3-as autópálya zajvédő falának továbbépítése napirenden van. (Sem a tervezett hossz, sem a technológia nem ismert.) Az utak mentén alkalmazott különböző zajvédelmi megoldások között szerepelnek olyanok, ahol a fal tetejére a pályatest fölé behajló elemeket rögzítenek, de magát az autópályát nem zárják le teljesen. A teljes lezárás az M3-as autópálya esetében sem reális, de hathatós megoldás csak a nagymértékű „zajszigeteléstől” várható. A művi megoldások hátránya maga a művi jelleg, az alkalmazható zajvédő fal magassága, költséges volta, előnye az azonnali hatás, a helytakarékosság. Tájbaillesztési, levegőminőségi szempontból azonban kedvezőbb a több szintű, minél szélesebb vegetáció (erdősáv) létesítése, és, tekintettel arra, hogy a fák akár 20-30 m magasra is megnőnek és a pálya fölé is nyúlhatnak, a pályát szinte elzárják a környezetétől. A tájhonos fafajok közül gyorsan nő például a szürke és a fehérnyár: az olcsó erdészeti telepítési anyag is, optimális körülmények között, néhány éven belül eléri a zajvédő fal magasságát. (Az M0-as budakalászi csomópontjában egy nyarast és egy akácost ültettek. Ott a vízellátottság jobb, mindkét erdőfolt néhány év alatt elérte a 6-8 m-es magasságot. A nyaras szórt ültetésével természetközeli hatást is kelt.) Az erdősáv említett domináns fafajait elegyesen lehet ültetni más honos, de lassabban növekvő fa- és cserjefajokkal (pl. kőrisek, tölgyek, mezei juhar). Így garantálható a többszintűség, a hosszú élettartam (a nyarak néhány évtized alatt általában elhalnak, de szerepüket addigra átveszik a keményfák, melyek némelyike több száz évig elél), az „önfelújítás”, a télen a sűrű ágrendszerrel is zajt csökkentő „növényfal”. A pályatesthez közel ültetésnek balesetvédelmi okból akadályai lehetnek, de mindezek tényleges körüljárása a szaktervezők feladata. Itt környezetvédelmi szempontokat tudunk adni a tervezéshez. Tekintettel arra, hogy a közlekedés okozta zajterhelés és a levegőminőség összefüggésben van a közúti forgalommal, a forgalomszámlálási adatok mindkét témakörben támpontot nyújthatnak: Az M3-as autópálya mogyoródi és kapcsolódó szakaszán az alábbi km-szelvényekben volt 2015-ben forgalom-számlálás (ez a legutóbbi lezárt és értékelt év). Mivel a szelvényszám önmagában nem könnyíti meg a tájékozódást és tájékoztatást, az autópálya egyes, ismert km-szelvényű elemeit is feltüntettük az alábbi táblázatban: Az M3-autópálya ismert km-szelvényű, Forgalomszámlálás szelvénye és a számlálókönnyebben beazonosítható elemei állomás kódja (pl. pihenő, leágazás) 10+230 m autópálya-szelvény: Budapest határ, Budapest, 3360 15+ 130 m autópálya-szelvény: Pest megye, 1903 18 km: Hungaroring Aquaréna 18 km: Ring pihenőhely 23 km: Mogyoród HUNGARORING / Szada 25 km: Jakabpusztai pihenőhely 25+ 250 m autópálya-szelvény, Pest megye, 3588 26 km: M0-s autóút átkötés AIRPORT 27 km: Vác / Gödöllő 38+ 040 m autópálya-szelvény: Gödöllő II., Pest megye, 1006 3. táblázat Az M3-as autópálya mogyoródi és ahhoz közeli szakaszai mentén lévő forgalomszámláló-állomások és – a viszonyítás megkönnyítésére – az autópálya egyes, ismertebb helyszínei (Forrás: http://www.magyarorszag.autopalyan.hu/m3.php , 2016, MK NZrt., 2016.)

A forgalmi adatok forrása a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság „A KÖZÚTI FORGALOM FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE 2015 – BUDAPEST, 2016. június” című kiadványa (a szövegben: MK NZrt., 2016.) RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


64 Tájékozódó jelleggel a két leginkább releváns, 1903 és a 3588 kódú állomások adatait vizsgáltuk meg (bővebb információ az MK NZrt. tanulmányának 23. oldalán olvasható): Előbbin, 2015-ben, 39063 személygépkocsi és 6057 kisteherautó haladt át naponta, utóbbin 31488 db, illetve 5445 db. A forgalomszámláló állomások adatai önmaguk is érdekesek, de egy hosszabb időtáv mentén is: Az említett forrásmunka az elmúlt 10 évre vonatkozóan egy-egy grafikont is közölt, melyekből a változások, trendek nyomonkövethetők. (Ld. alábbi, két forgalomfejlődési grafikon.) A grafikonokon látható, hogy a 2010. esztendő óta tapasztalt forgalomcsökkenés megállt, sőt, a forgalom 2015-ben nőtt. A forgalom változása (adott esetben: utóbbi években újra tapasztalt növekedése) nyilván hatással van a rácsatlakozó úthálózat forgalmára, a pálya menti zajterhelés és levegőszennyezés változására (növekedésére). Az előzetes jelentésben (1. sz. melléklet) közöltük a KTI közlekedéssel kapcsolatos meglátását, melyben leírják, hogy a tervezett elkerülő út, mint elvi forgalmat csökkentő megoldás, nem fog átütő eredményt hozni. A forgalom csökkentését szolgáló egyéb megoldások (önkorlátozás) szintén nem várható, de szükségszerű lenne, ahogy a tömegközlekedés fejlesztése is, illetve az elektromos autók térnyerése. A leírtak okán a zajvédő falak továbbépítésétől, zajvédő erdősávok létesítésétől, a zajnak kitett területrészek zajvédelmének fejlesztésétől (pl. nyílászárók), a zajtól védendő új övezetek megfelelő távolságon túli telepítésétől (vö. újabb lakóövezetek kijelölése esetében) lehet eredményt várni.

28. ábra Az összes motoros forgalom alakulása a 2005. és 2015. közötti évtizedben a Hungaroringtől Budapest felé eső, 1903 kódú forgalomszámláló mérőállomáson (forrás: MK NZrt, 2016)



65

29. ábra Az összes motoros forgalom alakulása a 2009. és 2015. közötti hét évben a Jakabpusztai pihenőhely közelében lévő, 3588 kódú forgalomszámláló mérőállomáson (Forrás: MK NZrt, 2016)

A Mogyoródon végighaladó 2101. sz. közútról három keresztmetszeti szelvényben van adat (MK NZrt., 2016). Kettő forgalomszámlálási pont érinti a települést, egy pont Fót közigazgatási területére esik, de ennek közlését is érdekesnek tartottuk (bővebb információ a tanulmány 49. oldalán olvasható): Forg.sz. állomás kódja

km-i szelvénye (km+m)

Település

3070 3071 7053

5+1385 11+000 12+950

Fót Mogyoród Mogyoród

Személygépkocsi forgalom (db/nap) 5162 4886 4258

Kisteherautóforgalom (db/nap) 1165 966 840

4. táblázat A Mogyoródon áthaladó, Fóti és Gödöllő úton lévő forgalomszámláló állomások 2015. évi adatai (Forrás: MK NZrt, 2016)

A 3. sz. főút délen km-ekre elkerüli Mogyoródot, csak Gödöllő felé van fizikai kapcsolódási pontja a 2101.sz. úton keresztül. A távolság ellenére vizsgáltuk a forrásmunka alapján a 3. sz. főút forgalmát is, melyre az alábbi, 2015. évi adatokat kaptuk (bővebb információ a tanulmány 29. oldalán olvasható): A főúton lévő több mérési pont közül a legközelebbi Kerepes területén van, a 20+586-os szelvényben, melyen naponta 12931 db személygépjármű és 1923 kisteherautó halad át. 7.6. Energiagazdálkodás A települési energiagazdálkodás mutatói függenek a lakosok, az intézmények igényeitől, műszaki feltételektől, lehetőségektől. Feltételezhető, hogy a villamosenergia-fogyasztás – ahogy a gázfogyasztás is – a lakosságszám gyarapodásával várhatóan együtt növekszik. Hogy egyenes arányú-e az összefüggés, valószínűleg, több tényező függvénye: RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


66 A településen a villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ ZRt., mely a fogyasztók számát tudja rendelkezésre bocsátani, mely nem azonos a lakosságszámmal. Az ELMŰ-től kapott adatok alapján (ld. alábbi ábra) míg utóbbi nő, a fogyasztók (hálózatra rákötések) száma csökkent a vizsgált időintervallumban (2011-2015. között). E tendenciák alapján, tehát, a fogyasztók száma és az áramfogyasztás mennyisége között negatív összefüggés van („kevesebb fogyasztó több áramot használ”), ugyanakkor a lakosságszám és az áramfogyasztás mégis nő. A vizsgált 5 év alatt közel 350 fogyasztóval lett kevesebb, de közel 250 lakossal (3,7 %) lett több a településen, miközben az áramfogyasztás éves szinten közel 10 %-kal nőtt. Az arányok eltérő volta és a grafikonok széttartása azt mutatja, hogy a lakosság igénye növekedett elsősorban. Az ábrán fokozatos növekvő energiaigényre lehet következtetni. A kiugró 2012. évi fogyasztást több – ELMŰ által meg nem nevezhető – fogyasztó okozta. Az adatok alapján nem állapíthatók meg pontosan az energiafogyasztás mozgatórugói, az azonban biztos, hogy az áramfogyasztás csökkentése már az áramtermelés szintjén szükséges az energiahordozó véges volta (vö. fosszilis energiahordozók kitermelésének, szállításának környezeti hatásai) és/vagy veszélyes volta miatt (ld. atomenergia). A fogyasztók (lakosság, intézmények, cégek), az ország vezetése és a helyi döntéshozatal szintjén nyitni kell az alternatív energiaforrások és az energia-hatékony megoldások felé azzal együtt, hogy a központi energiaellátó rendszerek fejlesztése (ld. Paks II.) van éppen folyamatban. Ez energetikai függésünket növeli, mely a központi rendszerek fejlesztésével együtt további biztonsági kockázatot jelent, és még jobban eltávolítja az országot az alternatív energiaforrások használata felől. 18 000 16 000

16 305 15 150

14 370

15 209

15 647

14 000 12 000

szolgáltatott villamos energia 1000 kWh

10 000 8 000

fogyasztók száma 6440

6509

6516

6559

6708 lakosok száma

6 000 3 850

3 610

3 585

3 562

3 508

2011

2012

2013

2014

2015

4 000 2 000 0

30. ábra Az ELMŰ által, 2011. és 2015. között szolgáltatott éves villamos energia mennyiség, összevetve a lakosság és a fogyasztók számával (Forrás: ELMŰ, M.Nk. Önk., 2016)

A településen 2014-ban 22 db, 2015-ben 23 db alternatív áramtermelő egység (erőmű) működött Mogyoródon. Ebből az előbbi évben 17 db, az utóbbi évben 18 db volt a napenergiát hasznosító egység, vélhetően napelemet telepítő intézmény vagy család. Mindkét évben 5-5 db volt az egyéb, közelebbről meg nem nevezett, kategóriájú alternatív energiaforrás (pl. szélkerék). Az általuk termelt áram-mennyiség 0 kWh-ban volt megadva, mely vagy valóban nulla vagy alacsony termelést takar.



67 A napsugárzás révén előállított energia mennyisége 27,154 kWh (2014), illetve 65,809 kWh (2015) volt. Nem ismert, hogy a több mint 100 %-os növekmény az egy új napenergiát hasznosító kiserőműnek köszönhető-e és erről adatot a szolgáltató nem adhatott ki. A 2015-ben termelt energia-mennyiség (kb. 65 kWh) a hálózatról vételezett települési összmennyiség (15.647 kWh) töredéke (0,4 %-a). A két adat összehasonlítható úgy is, hogy a fogyasztók számát (3508 db) vetjük össze a helyi energiatermelők számával (elsősorban a napenergiát használók számával: 18 db). Ekkor 0,5 % az arány. A fent leírtak alapján a helyi alternatív energiahasznosítás arányaiban még igen kis jelentőségű, azonban mutat egy lehetséges irányt a település részére. A gázszolgáltatással és -fogyasztással kapcsolatban megkerestük a szolgáltatót, de adatot nem kaptunk. A településfejlesztési koncepció (TFK) szerint a lakások 88 %-a gázzal ellátott, így 12 %-ban tüzelnek fosszilis energiahordozóval (szénnel), fával, PB-gázzal. Megújuló erőforrások tekintetében a TFK jó összefoglalót nyújt a lehetőségekről, korlátokról. Az elektromos áram és gázellátó rendszer térségi és helyi műszaki vonatkozásait itt nem elemezzük (bővebben a TKP I-ben került kifejtésre). Környezetvédelmi szempontból fontosabb, hogy a növekvő energiaigények miatt kapacitásbővítés válhat szükségessé, mely további infrastrukturális fejlesztéseket eredményez a tájban: Például az elektromos szabadvezetékek jelentős és kedvezőtlen mesterséges tájképi elemek. Madárvédelmi szempontból is lehet kockázatuk, továbbá, erdei környezetben egy új elektromos pászta nyitása élőhely-vesztéssel jár és a szükséges pászta (nyiladék) fenntartása erőforrásokat köt le. Sajátságos, hogy a csíkvölgyi dombhátakon (és annak távolabbi, keleti folytatásában, Natura 2000 területen) a nagyfeszültségű elektromos pásztában lévő gyep értékes, védett növényfajoknak is élőhelyül szolgáló homoki gyep. Adott esetben, ha erdei élőhely nem is, de értékes gyepes élőhely létrejöhet. Értékességére jellemző, hogy az elektromos pászta helyi védelemre lett javasolva, fennmaradását a megfelelő kaszálás és legeltetés szolgálja. Az itteni erdők jellemzően tájidegen akácosok és fenyvesek, a honos, homoki gyepekkel mozaikos homoki nyarasoknak csak kisebb spontán állományai vannak jelen, pl. a pászta legszélén. Jelenleg sikeres egyeztetések folynak arról, hogy a pásztába fenntartása kíméletesebb, homoki gyepeknek és nyarasoknak kedvezőbb formát öltsön. A gázvezetékek a talaj felszíne alatt kerülnek kialakításra, így tájképi szempontból nem jelentenek zavaró hatást (a nyomvonalat jelző sárga színű oszlopok nem túl zavarók). A nyomvonal azonban keresztezhet jó élőhelyet, - ekkor élőhely-vesztéssel kell számolni A gáz- és kőolajvezetékek, természeti káresemények vagy szándékos rongálás révén, kockázatot jelentenek. A leírtak okán, természet- és tájképvédelmi, biztonsági szempontból is ezért előnyös, ha helyi, alternatív energiaforrások igénybevételére is sor kerül. 7.7. Épített környezet, épített örökség Mogyoród spontán, alapvetően a domborzati adottságok által meghatározottan kialakult település, mely magja, a Mogyoródi-patak két oldalán, a Főtér körül kialakult Ófalu. Itt figyelhetjük meg a településre jellemző hagyományos építészeti karaktert: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Tekintettel arra, hogy a hagyományos építészeti megoldások, településszerkezet önmagában értéket képvisel, de a kialakulását követő korok emberének igényei már mások, az eredeti építészeti jelleg kezd visszaszorulni. Egyes épületek, építmények kulturális értékké válnak, megőrzésük jogi formában lehetséges csak. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


68 A 2007-ben készült Örökségvédelmi vizsgálat számos épített értéket javasolt helyi védelemre, de csak a pincesor részesült benne. Az 1. sz. mellékletbe csatolt előzetes jelentésben külön foglalkozunk a pincesor védelmével. A Településfejlesztési Koncepció (TFK) részletesen, több mellékletben tárja elénk Mogyoród épített örökségét: 1. sz. melléklete felsorolja és fotókkal mutatja be a település egyedi tájértékeit. Szinte kivétel nélkül az épített értékeket vonultat fel. 2. sz. mellékletében Mogyoród régészeti lelőhelyeit tüntették fel a tervezők, hrsz-mal és központi koordinátával (EOV-rendszerben). 3. A 3 sz. mellékletében a műemlékek Forster Központ nyilvántartása szerinti listáját közlik. Az Ófalun kívüli területeken a beépítés mikéntje a kor igényeitől, szempontjaitól függ. A TFK 2016. évi módosítása során, például, az újonnan belterületbe vonni szándékozott területek lakóövezeteit már szélesebb, zöldfelületet, vízelvezető-rendszert magába foglaló úthálózattal tervezik kialakítani. Fontossá vált a zajhatások elleni védekezés is, így belterületbe vonni, csak egy védőtávolságon kívüli, még létesítendő erdősávval bíró területeket lehet. Meg kell említeni, hogy az épített környezetnek sajátos mikroklímája van, és számos módon van hatással környezetére. Például: 1. A felszíni lefolyás az épített környezetben nagy, a víz beszivárgásának lehetősége kicsi a belterületek alatt, melyet itt a domboldalak meredeksége is tetéz. 2. A belterületi szabad felszínek és zöldfelületek aránya csekély, így a települési klíma szárazabb, alacsonyabb páratartalmú, melegebb, a szálló por aránya nagyobb. 3. A burkolatokról lefolyó víz kemikáliákkal terhelt, s teljes mennyiségében a felszíni befogadókba jut. 4. A burkolt vízfolyás-szakaszokon az öntisztulás lehetőségéről nem lehet beszélni, ez a feladat a természetes szakaszokra hárul. 5. Az esetleges szennyezések (ld. pl. baleset során kiömlő gázolaj) tovaterjedése is gyorsabb burkolt felszínen. 6. A légszennyezés koncentrált és több irányú (ld. közlekedés, fűtés). A fenti néhány példából is látszik, hogy a települések (belterületek) az ökoszisztéma-szolgáltatásokat elhasználják, igénybe veszik, újratermelésükben nem vesznek részt, hatásaikat határaikon túl is kifejtik. Összességében az épített környezet a lakhatást, közlekedést, ügyintézést/szolgáltatások igénybevételét stb. megkönnyíti, de az összeadódó hatások élhetetlenebbé is teszik a települési környezetet az emberek számára is. A városokból kitelepülés ezt a hatásrendszert exportálja egyre kijjebb, számos közvetlen és közvetett hatással, melyre másutt térünk ki. Olyan településfejlesztési stratégiai szükséges, mely a komplexen, rövid- és hosszútávon jelentkező hatásokat mérlegeli, és elengedhetetlen, hogy az általa közvetített szakmai szempontok a helyi politikai és tervezői döntéshozatalban szerepet is kapjanak. (A Településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos részletes véleményünket a 2. sz. mellékletben közöltük.) 7.8. Települési zöldfelületek A IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program megfogalmazásában: „A települések zöldfelületi hálózata vagy rendszere magában foglalja a növényzettel fedett összes földfelszíni területet (pl. zöldterület, erdőterület, magánkertek) és a vonalas jellegű zöldfolyosókat (pl. fasorok, vízfolyásokat kísérő (zöld)folyosók), valamint a földfelszínhez nem kötődő növényzettel borított felületeket is (pl. homlokzati sövények, tetőkertek). A vízfelületekkel együtt része a település biológiailag aktív felületének. A települések által elfoglalt területeken belül a zöldterületek 4% körüli RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


69 arányban vannak jelen. A települési zöldfelület nem egy elszigetelt része a településnek, hanem kapcsolódik a környező természeti rendszerekhez: része lehet az Országos Ökológiai Hálózatnak, a Natura 2000 hálózatnak, lehet országos és helyi védett természeti terület, vagy természeti érték is.” A település közigazgatási területének jelentékeny része erdő, nem elhanyagolható a gyepek aránya sem. Zöldfelületként, tágabb értelemben a szántók is szóba kerülhetnek, bár azokon biológiailag aktív vegetáció csak időszakosan van jelen. A beépített területeken a növénnyel borított felületek aránya szükségszerűen alacsony. Számos sajátos szempont, pl. gyakran a helyhiány, légvezetékek, korlátozzák a fejlesztési törekvéseket. Ugyanakkor éppen a beépített területek igénylik igazán növényzet sokrétű ökoszisztémaszolgáltatását: A fák, fasorok, parkok fái árnyékolnak, csökkentik a szél fizikai és szárító hatását, párásabb környezetet biztosítnak, lombozatukkal, a tövük mellet lévő burkolatlan talajfelszínnel visszatartják a csapadékvizet, emberibb, élhetőbb és élőbb környezetet nyújtanak számunkra és pl. madárfajoknak, csökkentik a meredek területek erózióját, megszüntetik, lassítják partfalak, rézsűk leszakadását. (Egyes fafajok termésükkel közvetlen hasznot is nyújtanak, a díszfafajok, -fajták pedig a növényzet általános díszítő képességén túl járulnak hozzá egy-egy utca, vagy tér, magáningatlan esztétikai értékéhez.) Mindezek Mogyoród domborzati adottságai mellett nagyon fotnos ökoszisztéma szolgáltatások, különösen a meglehetősen fátlan belterületen, ahol szinte csak a Mogyoródi-patak fákkal kísért medre az egyetlen, de összefüggő, fákkal borított közterületi zöldfelület. A közterületi zöldfelületeknek gyepek, cserjeágyak is részei lehetnek, de ezek a fenti szempontok mentén kisebb jelentőségűek. Biológiai aktivitás tekintetében a nagy burkolt felszínű, csak jelképes növényállományú parkokat, tereket nem lehet figyelembe venni. A belterületi zöldfelületek sajátos része a magántelkek növénytelepítése. Mint a közterületek esetében itt is javasolt a tájhonos fa- és cserjefajok előnyben részesítése: A szárazabb, magasabb fekvésű területeken pl. a fehér és szürke nyár, molyhos, cser, kocsánytalan tölgy, mezei és tatárjuhar, a virágos kőris, a veresgyűrű és a húsos som, a kökény, a fagyal, a bodza, kecskerágók ajánlhatók. Az alacsonyabb térszíneken, nedvesebb telkeken, vízfolyások mentén az említett nyárfafajok és cserjefajok mellett a fehér fűz, az enyves éger javasolt. Mindenképpen kerülni kell az invazív fajok telepítését, így különösen a fehér akác, a zöld juhar mellőzendő. A parkosításokkor, ha elkerülhetetlen, alkalmazhatók díszfajok, pl. vadgesztenye. A zöldfelületek fejlesztését koncepcionálisan, akár egy településrészre vagy a település egészére érdemes, megegyező elvek mentén végezni. Ennek legfontosabb szempontjaiként a honos, nagy lombkoronát nevelő fajok alkalmazását javasoljuk, figyelembe véve a talajban és a levegőben futó vezetékek kizáró vagy korlátozó hatását (pl. légvezeték alatt honos cserjefaj vagy kistermetű, a szükséges időszakokban és mértékben, megfelelő érzékkel metszett fa is ültethető, amennyiben a vezeték tulajdonosával ebben meg lehet állapodni). A tájhonos fajok választása azt is jelenti, hogy azok az itteni talaj-, víz- és klímaviszonyokat jobban tűrik, így megfelelő telepítést követően a fenntartási feladatok (ld. pl. öntözési igény) is kisebb terhet rónak a településre. A most létesült és létesíteni kívánt külterületi utcák, utak, lakóparkok esetében is ezeket a szempontokat tartjuk fontosnak érvényesíteni. A külterületi zöldfelületek körében az erdők és a gyepek jelentőségét kell kiemelni, melyek arányát lehetőség szerint növelni kell, akárcsak dűlőutak menti, vagy talajvédelmi fasorok, gyepsávok formájában. Az erózióra hajlamosító talajtani és domborzati viszonyok miatt a szántók mentén a vízmosások keletkezésének, továbbfejlődésének megakadályozását is szolgálja az erdősítés, gyepesítés, de a helyi ökológiai kapcsolatok javítását is. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


70 A zöldfelületek hálózata így a belterületi és külterületi zöldfelületi elemekre épül, melyek egymással szoros összefüggésben vannak, egymás pozitív hatásait erősítik. A települési zöldfelületek rendszerében természeti értékeik alapján egyes területek kiemelt szerepet kapnak. Ezek védetté nyilvánítása kiemelkedő feladat. 2016-ban előkészítés alatt áll két terület védelem alá helyezése, melyeket a későbbiekben további területekkel lehet kiegészíteni. 7.9. A levegőminőség védelme, klímavédelem A közlekedési eredetű légszennyezésre vonatkozóan számszerű adattal nem rendelkezünk. A korábban közölt forgalom-adatok és változásuk alapján legalább a légszennyezés változásának mértékére lehet következtetni, amennyiben állandónak vesszük az egy autóra jutó szennyezőanyag-kibocsátást. Ugyanígy a település lakói birtokában lévő gépjármű-állomány változása (növekedése) is utal a levegőszennyezés valószínű változására (növekedésére). A levegőszennyezés további okozói az ipari létesítmények (ld. alább) és a fűtés égéstermékei, de a porterheléshez a szántóművelés is hozzájárul. Rontja a levegő minőségét az allergizáló pollenek jelenléte, az állattenyésztés is. A fűtéssel kapcsolatosan a tüzelőanyag fajtája, minősége is közrejátszik a terhelés módjában. A gázszolgáltatás bár kényelmes, tiszta és nagy kiépítettségű, de használati aránya az utóbbi években országszerte csökken a gáz ára miatt. A lakosság egy része átállt a fával való tüzelésre. Az ipari légszennyezőkre vonatkozóan az utóbbi időszakban nincs panasz, s a LAIR-ban is csak két bejelentés-köteles ipari telephely van. A LAIR alapján két év (2004. és 2014.) adatait vettük figyelembe az esetleges változások nyomon követése érdekében: 2004-ben két olyan kibocsátó volt, melynek adat-bejelentési kötelezettsége volt: egy autófényező cég és egy teflongyártó üzem. (A cégek nevének és a mennyiségi adatok közlésének nem láttuk értelmét.) Az autófényező által kibocsátott anyagok A teflonüzem által kibocsátott anyagok Szén-monoxid Vas és vegyületei (mint Fe) Hexán

Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként)

Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

Szilárd anyag

Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Szilárd anyag SZÉN-DIOXID Etil-benzol Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / Benzol Xilolok 5. táblázat 2004. évi két adat-bejelentésre kötelezett mogyoródi vállalkozás által légkörbe bocsátott szennyezőanyagok listája (Forrás: LAIR)

2014-ben szintén két bejelentés-köteles cég működött Mogyoródon: A műanyagtermék-gyártó által kibocsátott anyagok Propilén-glikol-monometil-éter / metil-

A teflonüzem által kibocsátott anyagok Szilárd anyag



71 proxitol; 1-metoxi-2-propanol /

Butil-acetát / ecetsav-butil-észter /

Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként)

Butil-glikol-acetát Metil-etil-keton / 2-butanon / Szilárd anyag Toluol Xilolok Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / Izo-butil-acetát 6. táblázat 2014. évi két adat-bejelentésre kötelezett mogyoródi vállalkozás által légkörbe bocsátott szennyezőanyagok listája (Forrás: LAIR)

Közbülső éveket is figyelembe lehetett volna venni (azt szükség esetén, egy hosszabb időszakot átfogó, esetleg egészségügyi vonatkozású vizsgálat tárgyává lehet tenni), azonban a fenti adatokból az látható, hogy a településen 10 év alatt átlagosan két olyan üzem van, mely kibocsátása alapján adatbejelentésre van kötelezve. A hatásviselő szempontjából érdekes pl. annak érzékenysége (vö. lakosság), kitettsége (ld. szélirány, távolság), a kibocsátott mennyiség, a kibocsátott anyag toxicitása, a domborzati viszonyok. Tíz év alatt a technológiai fejlődhet annyira, hogy egyes komponensek már nem kerülnek kibocsátásra. (A LAIR az OKIR részeként nyilvánosan elérhető adatbázis, melyből a kibocsátó cég neve, telephelye, koordinátái is megismerhetők. Ezek közlésétől eltekintettük, de jelezzük, hogy a leírt adatok a javasolt nyilvános Mogyoródi Környezetvédelmi Információs Rendszerhez ingyen és könnyen elérhetően rendelkezésre állnak, térinformatikai alapon közzétehetők.) A levegő szennyezettségét a zöldfelületek csökkentik, a légmozgás és a domborzati adottságok befolyásolják. Ezek alapján fontos településfejlesztési, -rendezési szempont - mely az új beépítésre tervezett településrészeknél már fel is merült – hogy a légszennyezésért nagymértékben felelős közúti közelekedéstől távolabb és zöldsávval védetten legyenek a lakóövezetek kialakítva. 7.10. Szennyezett területek A szennyezett területek témaköre a hulladékgazdálkodás keretében is vizsgálható lett volna. Azonban már a TKP I. idejében és most is kiemelt figyelmet kaptak és kapnak azok a területek, melyek a korábbi, nem megfelelő hulladékkezelés következtében elszennyeződtek. A szennyeződések a talajvízzel terjedve távolabb is megjelentek, potenciális és létező veszélyt jelentve az ivóvízvízbázisra, az öntözővízre, a mezőgazdasági művelésre, a felszíni vizekre, mint vizes élőhelyekre. A szennyvíz talajban szikkasztását és patakba vezetését másutt tárgyaltuk, ebben a fejezetben a két fő gyógyszeripari szennyezéssel és a bányák kérdéskörével foglalkozunk. A TKP I. készítése során is felmerült és meg is történt e jelentősebb szennyezőforrások hatásának, mértékének és hatásterületének, egymásra hatásának, érintett cégektől független vizsgálata. A vizsgálat számszerű adatait és értékelését a TKP I. 7. sz fejezetében és mellékletében részletesen elemzik és közlik. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


72 A jegyzőkönyvekhez térképet is csatoltak a mintavételi helyek megadásával, de koordinátákat nem, így a pontos helyszínek nem állapíthatók meg (ez elsősorban a monitoringkutak vonatkozásában lett volna fontos). Többek között a leírtak miatt nem volt mód egy, a most megismert adatokkal közös, egységes térképen ábrázolni a mintavételi pontokat. Az egyeztetések során felmerült, hogy a Chinoin Zrt. monitoringkútjában talált szennyezőanyagok az EGIS általi szennyezésből származnak. Ennek pontos megválaszolásához a lerakott anyagok és mért anyagok minősége, a kutak helye, mélysége, az azokban mért eddigi anyagok és koncentrációk, a talajvíz áramlási iránya, sebessége adott tulajdonságú földtani közegben, és vélhetően még számos adat, információ, és tényező ismerete szükséges. A kérdés jelen körülmények között lehetséges megválaszolása érdekében az egyes lerakókat és az ismert helyű monitoringkutakat műholdfelvételre és topográfiai térképre vittük fel. (Ld. alábbi ábrák.)

31. ábra A volt gyógyszergyári telephelyek, egyes monitoringkutak, az érintett vízbázis-védőövezetek és a csíkvölgyi forrásvidék forrásai M 1:10.000 topgráfiai térképen.



73

32. ábra A volt gyógyszergyári telephelyek, egyes monitoringkutak, az érintett vízbázis-védőövezetek és a csíkvölgyi forrásvidék forrásai műhold-felvételen.

A topográfiai térképen szereplő szintvonalak mutatta terepmagasságok és domborzati adottságok alapján az látható, hogy az EGIS lerakója kb. 177,5-195 m tszfm-on található, míg a a Chinoin monitoringkútja kb. 207,5 m tszfm-on. A szintkülönbség 30-12,5 m. Az EGIS telephelyén a szennyezés nem ismert, mélységbe, de mélyre szivárgott. A Chinoin monitoringkútjának mélysége sem ismert, de a 8. sz. mellékletben közölt adatuk alapján a talajvíz szintje a terepszinthez képest 21,63 m mélyen (kb. 184 m-en) található, vagyis kb. abban a terepszintben, melyen az EGIS-telep középvonala található. A szintvonalakból a domborzati formák, a terep lejtésének iránya is kikövetkeztethető. Ha feltételezzük, hogy a talajvíz szintje a lejtő irányával megegyezően lejt, és így az áramlási iránya is adott irányú, akkor a talajvíz áramlási iránya az EGIS-telephely felől D-DNy-i irány kell mutasson. Az 1.3. sz. mellékeltben közölt térképvázlat és a nyugatra elszennyeződött fóti vízbázis is ezt bizonyítja. A terepmagasságok és a terepalakulatos alapján tehát, nagyvalószínűséggel kizárható, hogy a Chinoin monitoringkútjában az EGIS-okozta szennyezés mutatható ki. Ez azt is jelenti, hogy a faluközpont felé nem az EGIS, hanem a Chinoin szennyezése terjed: a saját monitoringkútjában a saját szennyezése mutatható ki. A Chinoin telephelye mellett az EGIS is létesített régebben egy monitoringkutat, vélhetően a helyzet tisztázása érdekében. Amint a későbbiekben kiderül, ebben a TKP I. tervező által végeztetett vizsgálat mutatott ki szennyezést. A szennyezettségi határértékek esetleges eltérő figyelembe vétele alapján (ld. alább) egyes paraméterek esetében határérték-túllépés következett be. (A fenti ábrákon a forrásokat azért tüntettük fel, hogy az említett szennyezések azokra kifejtett valószínűségét tisztázzuk. A fent kifejtett okokból a források szennyezettségét nem okozhatják a volt gyógyszergyári hulladéklerakók, de a patakét igen.) Az akkori térkép, a jegyzőkönyvek, adatok közlésétől eltekintünk, de a mintavételi helyek nevét és az értékelés főbb momentumait közöljük: Amint látható, a 3. és a 4. helyszínen egy-egy új monitoringkút fúrására is sor került a tervezők által. (Ezek rétegtani adatait jelenítettük meg a talajtani fejezetben.)



74 Az alábbi ábrán látható, mely komponensekre terjedtek ki a vizsgálatok. (A mintavételi helyek sorszáma és sorrendje, balról jobbra olvasva megegyezik a táblázat fejlécében lévő kódszámok utolsó számával.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

EGIS kármentesítő termelőkutak átlaga EGIS figyelőkút Chinoin mellett Mogyoród I. bánya, fúrás Chinoin mellett, fúrás Mogyoród II. bánya figyelőkút (buszparkoló) Mogyoródi patak, forrás Mogyoródi patak, Fóti úti híd Mogyoródi patak, Dózsa György úti híd Mogyoródi patak, EGIS után Kerektó kilépő Mogyoródi patak, M3 előtt

Főbb megállapítások: Az 1. sz. mintavételi helyen határérték feletti, a 2. sz. helyszínen egyes komponensek esetében az alatti, mások esetében a feletti koncentrációkat mértek. Ez utóbbi a Chinoinból eredő szennyezésre utal, melyet a 4. sz. minta és a Chinoin Sport utca végi monitoring kútja is igazolhatott volna. Ugyanakkor a tervezők megjegyzik, hogy „a többi mintavételi ponton kimutathatósági határérték alatt voltak a mért adatok, kivéve a településre jellemző magasabb nitrát tartalmat és az összes keménységi értéket.” A határértékek figyelembe vétele helyi szakértői vélemény szerint nem volt megfelelő, mert nem a B., hanem a C2 beavatkozási határértékhez kellett volna viszonyítani. Ez alapján azonban nem történt határérték-túllépés, nem kell beavatkozni, de további vizsgálatok szükségesek. A tervezők ezzel összhangban értékelik a mintavétel jelentőségét: „Itt emeljük ki, hogy a kapott értékek a pillanatnyi helyzetet mutatják be, szennyezés teljes körű megállapítására, illetve lehatárolására nem alkalmas, ellenben további lépésekhez adhatnak támpontot, azok megtételét sürgetheti.” Tekintettel arra, hogy az érintett cégek monitoring-adataikat az önkormányzatnak rendszeresen megküldik, azok rendelkezésre állnak egy, a kérdést megválaszolni képes átfogó vizsgálathoz és értékeléshez, mely igényelheti a mintavételek időbeli összehangolását, megfelelő szakértőkből álló csapat munkáját, térképi elemzéseket.



75

7. táblázat A TKP I. készítésekor végzett mintavétel során adott mintavételi helyeken vizsgált komponensek (Forrás: TKP I.)

7.10.1. Az Egis Gyógyszergyár Rt. telephelyén történt talaj- és talajvíz-szennyezés Az előzmények bemutatásához a TKP I-ben leírtakat alább idézzük. 2016-ban a cég környezetvédelmi képviselőjétől kapott információkat az 1. sz. melléklet c. pontjában, valamint 1.3. sz., 1.4. sz. mellékletében közöljük. A térképmellékleten látszik, hogy az elmúlt időszakban számos monitoringkutat mélyítettek a szennyeződés terjedésének megállapítása érdekében és a kutak alapján a talajvíz kelet-nyugat-irányú, patakvölggyel szinte párhuzamos áramlását lehet feltételezni. A szennyezés már elérte a fóti vízbázist, és vélhetően a Mogyoródi-patakot is. Mindezek tisztázása és a kármentesítés folytatása érdekében az EGIS-nek számos monitorozási és beruházási kötelezettsége van, melynek tartalma és ütemezése is nyomonkövethető a mellékletben. „Az érintett terület a Mogyoród-Fót közötti műút Észak-keleti oldalán, Mogyoród közigazgatási határán belül, a lakott területtől kb. 300 m-re található. A helyszíntől Délnyugati irányban, kb. 400 mre Fót felé folyik a Mogyoródi patak, Nyugatra kb. 1200 m-re található a fóti I. számú vízbázis (a Fóti Vízmű) termelőkútja. Az egykori tufabánya udvarán kiképzett két gödörben 1962-től 1980-ig folyt a hulladékégetés. A terület főként illékony szerves vegyületekkel szennyeződött: benzol, toluol, etilbenzol, xilol (BTEX vegyületek), klórbenzol, kloroform, 1,2-diklóretán (VOCI vegyületek), dietoxi-metán, etil-acetát, tetrahidro-furán, glikol éterek, propanol származékok kerültek a talajba. 1982-83-ban 9 darab talajvíz mintavételezésre alkalmas figyelőkutat létesítettek a területen. A mérésekből kiderült, hogy a szennyezőanyag Dél-nyugati irányban 250-300 métere terjedt, túljutott a Fót-Mogyoródi út vonalán, de nem jutott el a patakig. RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


76 1998-99-ben további 19 kút készült. A negyedévenként végzett mérésekből kiderült, hogy csak a talajvízzel átjárt zónában mérhető szennyeződés, tehát a szennyezés a talajvízáramlással terjedt a bányától távolabbra. A veszélyes hulladék és a közvetlen alatta található talajréteg kitermelését 1998-ban kezdték meg. Az Agruniver Kft. által végzett kármentesítés során a szennyezett talajvizet kitermelik, az illékony szénhidrogéneket kilevegőztetik (sztrippelés). Ezt követően a szennyezett légáramot katalitikus oxidációval tisztítják meg. A sztrippelés utáni technológiai víz egy részét visszanyeletik a kötött szennyezést tartalmazó talajrétegekbe, mely elősegíti a még kötött szennyezőanyag mobilizációját. Ezzel a technológiával a tisztítási hatásfok 99,99 %-os. A kármentesítési beavatkozás 15-16 évig is eltarthat, ez az időtartam módosulhat. Nehezíti a munkát, hogy a területen lévő tufa víztartó képessége jó, viszonylag kevés a csapadék, így a természetes átmosódás is lassú. A szennyeződés magántulajdonban lévő területekre is átjutott. Azonban a rövid távú érdekek nem mindig egyeznek a hosszú távúakkal, így a tulajdonosok megkeresését a jegyző birtokháborításnak minősítette, hogy a cég a területükön figyelőkutat akart felállítani.” 7.10.2. A Chinoin Zrt. és Gödöllő városa által használt lerakó A lerakó Mogyoród belterületétől ÉNy-ra, a Kótyis településrészen található. Jelenleg egy gyeppel borított talajú, lekerített bányaudvart találunk a volt tufabánya területén, melyen az 1980-as években a Chinoin ZRt. 50 000 m3 szennyezett talajt, Gödöllő városa pedig kommunális hulladékot helyezett el. A Chinoin ZRt.-vel történt 2016. évi egyeztetések alapján a hulladék összetételéről ezzel megegyező információkat kaptunk: „1. A váci nyílt színi égető területéről kitermelt 50.000 m3 szennyezett talaj hatósági előírás szerint a mogyoródi volt tufabányába került. A váci talajt az akkori technológia szerint használatos vegyi anyagok (oldószerek) által szennyezettnek tekintették, a tárolóedényekből égetés előtt kiszivároghatott vegyszerek miatt. Talajvíz szennyezés a figyelőkút eredménye szerint Mogyoródon nem történt. 2. A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat lakossági hulladékot helyezett el ugyanezen a területen, amelynek összetételéről nincs információnk.” A cég monitoring kutat létesített a Sport utca északi végének közelében, melyet rendszeresen mintáznak is. A legutóbbi vizsgálatok 2016. szeptemberében történtek; az adatokat és adott komponensre vonatkozó határértékeket grafikusan rendelkezésre bocsátották. A határértékeket egyetlen esetben sem lépték át a mért adatok. Egyes komponensekre az 1985-2016. közötti időszakból, másokra a 2004-2016. közötti időszakból áll rendelkezésre akkreditált laboratóriumi adat. A 8. sz. mellékletbe csatolt kísérő levél alapján a mért adatok ingadozása a csapadék szezonalitásával és a talajvíz mozgásával függ össze. A TKP I.-ből az alábbiakat tudjuk: „ A hulladék szennyezettségéről nincs megfelelő adat. A terület kerítéssel körülvett, a lerakott szennyezett anyag a lejtés irányában betonfallal lezárásra került. 1985-től működik egy talajvíz figyelő kút. Az EGIS Rt. a területének kármentesítése előtt a lerakó irányába is elhelyezett egy figyelő kutat, ezzel kizárva az esetleg onnan érkező szennyezést. A Chinoin által létesített figyelőkútban szennyezést nem tapasztaltak (megjegyzés: a figyelőkút mintegy 300 m–re található a település belterületén). Az EGIS Rt. által létesített figyelőkútból mintát csak az EGIS kármentesítése előtt vettek, ezzel kívánták kizárni az esetlegesen fentről érkező RENATUR 2005 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG Postacím: 2000 Szentendre, Frangepán utca 16. Tel.: 06 (70) 235-02-54 E-mail: [email protected] Honlap: www.renatur.uw.hu


77 szennyezést. A program készítése során mintát vettünk a figyelőkútból, amelyben megjelentek szennyező anyagok (lásd 7. fejezet).” 7.10.3. Felhagyott bányák Mogyoród területén számos felhagyott tufakő-, homok- és sóderbánya található. Ezek egy része, pl. a belterületen találhatók egyike-másika, kultúrtörténeti, természetvédelmi, ökoturisztikai jelentőséggel is bírna: a bányafalak, mint geológiai feltárások, mint élettelen természeti értékek, emlékek bemutatásra érdemesek. Több bánya azonban illegális hulladéklerakó hellyé vált. Ezek egy részét rekultiválták. Alapvetően kevés adat, információ áll rendelkezésre a felhagyott bányákról. Azok az információk is annak köszönhetők, hogy a környezetvédelmi hatóság illegális hulladéklerakásra vonatkozó lakossági bejelentés alapján fellépett a bánya tulajdonosa, kezelője ellen. Az önkormányzat ilyen esetekben közvetve értesül a tényállásról. Fontos lenne, ha az önkormányzat proaktív szerepet vállalna a bányák megnyugtató módon történő rekultivációjában: adatszolgáltatásra, intézkedési terv benyújtására felkérné a tulajdonosokat és végigkövetné a végrehajtást. (Ld. még 4. sz. melléklet: FÖV-2-feladat.) Nehézséget okozhat, hogy a tulajdonos cégek egy része már megszűnhetett. A szóbeli közlések és az önkormányzatnál lévő ügyiratok alapján rendelkezésre álló információk: 1. A Juhálláson (a Hungaroringtől nyugatra) található egykori két felszíni bányák közül már csak a nyugatabbra fekvőben zajlik, valószínűleg rekultivációs célú, feltöltés. 2. Az EGIS rekultiválta a bányát, de még jelenleg is folyik a kármentesítés. 3. Az ADVERT Kft. területén feltöltést követően autósmozi és kemping került kialakításra. 4. KresBau által daráltbeton feldolgozás történik. 5. Mogyoród I. kavicsbánya: hrsz 0261/8, PASS Kft és FortInert Kft., a Hungaroring bejáratával szemben, a MOL-töltőállomás mellett. 2001-ben készült el a rekultivációs terve. 6. Mogyoród 0252/4 (+ Kerepes 047/1): Fort Inert Kft., 2011-ben 660 millió Ft-os bírságot kaptak illegális hulladék-elhelyezés miatt. 7. Csömör III. kavicsbánya: Hungaroring környékén. Mogyoródot is kismértékben érinti. SzilasMetál Kft. Az összegyűjtött adatokat a létrehozni javasolt környezetvédelmi információs rendszerben közzé kell tenni. Ez egyelőre lehet egy aloldal az önkormányzat honlapján. Később térinformatikai megoldásokkal is bemutathatók és értékelhetők az adatok.



78 8. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS CÉLÁLLAPOTOK – A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM EGYES FELADATAI A TKP II. feladatait, táblázatos formában a 4. sz. melléklet tartalmazza. Amint korábban említettük, a TKP I. feladatait alig változtattuk meg, de az abban szereplő hosszabb szöveges kifejtést a feladatok táblázatos listáival ötvöztük. Az egyes feladatokhoz egy korábban említett prioritási szempontrendszer alapján konkrét megvalósítási időintervallumot rendeltünk, ha nem a teljes tervezési időszakon átívelő, folyamatos teljesítésű feladatról van szó. A prioritás alapvetően abban nyilvánul meg, hogy egyes feladatokat a 2016., 2017., 2018. évre javasoltuk megvalósításra, hogy adott tervezési ciklus kezdetétől fogva figyelmet kapjanak, mielőbb saját és pályázati forrásokat rendeljenek, keressenek hozzá. Az egyes feladatokhoz – szemben a TKP I.-gyel – költségtervet nem rendeltünk, a feladatok magas száma, összetettsége miatt. Árajánlatot az adott feladat végrehajtásáért felelős személynek vagy szervezetnek (pl. jegyző, környezetvédelmi referens, bizottság, képviselő, társadalmi szervezet vagy magánszemély) célszerű kérnie. A megelőzés elve alapján már magának az ajánlattételnek is körültekintőnek kell lennie. Például célszerű tájékozódni, majd az alapján szükségszerűen elvetni az olyan célokat, melyek meghiúsulhatnak. Gyakori probléma például, hogy Natura 2000 területen szándékoznak beruházást megvalósítani, esetenként úgy, hogy az elképzelést még az időszakonként felülvizsgált településrendezési eszközökben is rendre szerepeltetik. Ettől azonban még nincs garancia arra, hogy a terv engedélyt is kap, hiszen az jellemzően a Natura 2000 jelölés célját nem támogatja. Ilyen esetekből látható, hogy már korábban meg kellett volna történnie a TRT, a HÉSZ környezeti vizsgálatának. Ugyancsak a településrendezési eszközöket kellene módosítani a javasolt szakági koncepciók iránymutatásai alapján. Az ajánlatnak minden olyan szempontot tartalmaznia kell, hogy környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok érvényesülhessenek (erre számos példát hoztunk a vízelvezetés kapcsán). A több programpontban szereplő szakági koncepciók olyan döntés-előkészítési dokumentumok, melyek a maga összefüggéseiben vizsgálják adott beruházás, terv kisebb-nagyobb környezet hatású változatait, egyidejűleg a terv része lehet a változatok költségbecslése és előzetes hatósági egyeztetése is. (összességében célszerű egy „hatásvizsgálatot” végezni, akkor is, ha a jogszabály nem is írja elő.) Ilyen módon egy engedélyezésre esélyes kiviteli tervi változat környezeti eredményessége megfelelő lehet, nem a hatóság vagy a társadalom felelős tagjai fogják a beruházást késleltetni, megállítani. Ezt a célt segíti a partneri viszony biztosítása, a nyitott tervezés, lakossági fórumok, cikkek, összességében a (kétoldali) kommunikáció biztosítása. Az egyes feladatok végrehajtásához fel kell tárni és fejleszteni kell a rendelkezésre álló kapcsolatokat, erőforrásokat. Pl. Mogyoródnak van környezetvédelmi alapja; vannak társadalmi szervezetek, akik számára helyi rendelet alapján további források rendelkezésre bocsáthatók; a településen lehet több tucat közfoglalkoztatott is, akikre egyes feladatokat rá lehet bízni; figyelni kell a pályázati lehetőségeket; meg kell találni azokat a személyeket, melyeknek egyes feladatok a szívügyük, azokat akár éveken keresztül képviselni tudják. Az egyes programpontok, feladatok, célok, célállapotok teljesülése konkrét mutatókon, indikátorokon keresztül foghatók meg. Ennek érzékeltetésére néhány, eltérő témakörből vett példát közlünk. (A teljes feladatlista a 4. sz. mellékletben olvasható. Abban a változatban nem mindegyik feladathoz rendeltünk mutatókat.)



79 Feladat kódja … FÖV-1. „Erózió és akkumulációs elleni védelem” FÖV-3. „ A termőtalaj védelme” FÖV-2. „A bezárt bányák jelenlegi hasznosításnak megismerése, rekultivációjuk előmozdítása” FÖV-4, VÍZ-1, VÍZ2. A környezetre, felszín alatti vizekre veszélyt jelentő szennyezésekkel kapcsolatos együttműködés

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése. VÍZ-7. „Patak(ok) védetté nyilvánítása”

LEV-1. Légszennyezés védelmi védőterületek, távolságok, zöldsávok

… , prioritása (évszám), célállapot-indikátora, -mutatója: 2017: Talajvédelmi koncepció (1 db) készítése 2018: Kiviteli tervek készíttetése, kivitelezések megkezdése. Jelenleg nem ismert az érintett utcák hossza, darabszáma, településrészek darabszáma, kiterjedése, a megoldás módja stb – ezek meghatározása a koncepció célja. Iránymutató lehet az, hogy évente egy utca véglegesen mentesüljön a lehordódó, majd lerakódó talajtól. 2016-2020: Szükséges beavatkozások megtétele, monitorozása. 2017: Az önkormányzat egyeztessen a bányák tulajdonosaival (3-4 cégről van szó), a releváns kérdések vonatkozásában: a tulajdonosok környezetvédelmi hatósági engedéllyel (összesen 3-4 db) igazolják 2017. év végére, hogy környezetvédelmi szempontból a végrehajtott vagy végrehajtandó rekultiváció megfelelő. A témakörben a honlapon legyen egy, szükség szerint frissített híradás év végére, és kerüljön sor egy lakossági tájékoztató fórumra. 2017: A hajdani szennyezők (2, ill. 3 cég) továbbra is monitorozásra, egy esetben kármentesítésre kötelezettek. Évről évre, az önkormányzaton keresztül, a helyi lapban, honlapon, akár lakossági fórumon adjanak közérthető tájékoztatást a károk mibenlétéről, a felszámolásuk folyamatáról. Mutató: évi egy cikk. (Adott esetben a kármentesítés nem szavatolható adott tervezési ciklusban, de még a következőben sem. Ezért nem lehet célállapotként megadni, hogy a talaj szennyezőanyagoktól, egészségügyi kockázatoktól mentes legyen, vagy egyes komponensek esetében határérték alatti legyen, ha jelenleg határértéktúllépés tapasztalható. Nem adható meg kiemelkedő jelentőségű célállapotként, hogy a fóti vízbázis újra használható legyen.) 2017: A patak(ok)ra olyan engedélyes tervet kell készíttetni (ld. még VÍZ-2), mely az ökológiai, természetvédelmi és tájbaillesztési szempontokat figyelembe veszi, javítja a patak morfológiai-élőhelyi állapotát, rendezi a tulajdonviszonyokat. A patak meder és környezetének kezelését vízi társulat, vízügyi igazgatóság és az az önkormányzat látja el. Ehhez figyelembe kell venni a természetvédelmi, kezelési tervet, ill. alkalmi szakértői iránymutatást javasolt kérni. Mutatók, célállapotok: 2017-ben egy darab, fenti kritériumoknak megfelelő terv, hatásvizsgálattal, engedéllyel történő elkészíttetése; x km érintett vízfolyás-szakasz, melyből x1 méter burkolt meder ökológizálása; y db hosszirányú átjárhatóságot javító műszaki megoldás; z db tájhonos faelültetése w méter szakasz-hosszon. 2018-2019-: megvalósítás: egészében, az az „1 db”, vagy x db vagy z km hosszú szakasz érintettsége; a két mogyoródi belterületi mederlépcső kiváltása; minimálisan a Mogyoródi-patak teljes mogyoródi szakaszának védetté nyilvánítása, ökológiai szemléletű kezelése; 2017-ben az összes vízkivétel és az összes direkt szennyvíz-bevezetés felderítése és szüksége esetén jogi úton történő felszámolása. 2017-2018: Mogyoródi vízfolyások (az összes) védetté nyilvánítása. 2017: Levegőminőség-védelmi koncepció (1 db) kidolgozása. Lakossági tájékoztatás a környezet állapotáról (ld. még LEV-2., tehát nem csak a levegőminőség, hanem a környezet állapotának bemutatása). Évente egy alkalommal. 2018:



80 meghatározása, illetve érvényesítése.

LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítása.

HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, keletkezésük megelőzése

Koncepció megvalósítása, Szabályozási tervbe építése. (A megvalósítás irányai összetettek lehetnek, itt nem bocsátkozunk műszaki megoldásokba sem – az a koncepció feladata.) Lehetséges mutató: A koncepcióhoz kapcsolódó alapállapot felméréskor mért adatokhoz képest, a levegőminőség-javító intézkedések bevezetése után mennyivel javult a levegőminőség. Itt nem lehet 5-10 %/év minőségjavulást előirányozni, de kiindulási célállapotnak lehet ennyivel alacsonyabb célértéket megállapítani. A levegőminőség javítás eszköze lehet a lakosság tömegközlekedés és kerékpár használatára, gyaloglásra való buzdítása, vagy telekocsi rendszer indítása, elősegítése. Ez utóbbi elvileg (valószínűtlenül idealizált esetben) akár negyedére is csökkentheti az autók számát (vö. nem négyen négy külön autóval mennek egy irányba dolgozni, hanem négyen egy autóval), így a személygépkocsik okozta emissziót is. 2017: Tapasztalatcsere komposztálást segítő, magán- és közterületi fás hulladék gyűjtését és feldolgozását végző, ill. a rendelet ezen részének betartatását végző önkormányzatokkal. (Pl. Bp., III. ker. Óbuda Önk., Szigetmonostor K.Önk.) 2017-2020: Lehetséges intézkedések gyakorlati megtétele. Mutató: évente egy darab önkormányzatok közötti, és egy darab lakosoknak is szóló tapasztalatcsere; szankciók száma (évi minimum 2 db), legalább 5 további kerti komposztálást végző család évente. Célállapot: 2020-ra 20 komposztáló családdal több Mogyoródon. (Ez a szám a háztartások számához képest elenyésző, de évi 100 család bevonása, vagyis kb. 15 év alatt minden, kb. 1500 család megnyerése irreális.) 2016: Lerakók felmérése. Kapcsolatfelvétel a közszolgáltatóval, a lerakók megszüntetésével kapcsolatban. Civil, önkormányzati, szolgáltató tevékenység összehangolása a cél érdekében. Szankcionálás. Célállapot-mutatók: A fenti intézkedések megtétele után, 2019-től új lerakásra és megszüntetésére már ne kerüljön sor (= 0 db új lerakó a 02192020. intervallumban). Addig a lerakott mennyiség, vagy a lerakók száma fokozatosan legyen csökkentve, pl. évi 20 %-kal. Az „akut” nagytömegű lerakókra (pl. a Csíkvölgyek Főtér felőli végén lévő szegregátumnál) legyen egy darab kidolgozott felszámolási terv. Majd évről évre a mennyiség 20 %-ának eltávolítását ütemezzék be.

8. táblázat Néhány példa a környezetvédelmi program egyes feladataihoz rendelhető mutatószámokra

A 4. sz. mellékletben közölt kb. 50 db feladatra a fentiek szerint kell mutatószámokat, célállapotokat találni, a teljesülést nyomon követni.



81 9. FELHASZNÁLT IRODALOM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Dövényi (2010): Magyarország kistájainak katasztere Európai Bizottság: Jólét bolygónk felélése nélkül Környezetvédelmi, Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, CERES HG Bt. (2004): MOGYORÓD KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Környezeti Projekt Kft., Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2016): A HUDI20055 Veresegyházimedence kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Pásztor Tamás (2012): A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációslehetőségei TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. (2016): MOGYORÓD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK a 314/2012 (XI. 8.) kormányrendelet 30. § (5) bekezdés szerinti véleményezésre VETÉSI VIKTÓRIA ( 2016): A Mogyoródi-patak vízminőség-változásainak vizsgálata Mogyoród belterületén VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (2013): 4. PROGRAM (2014-2019) szakpolitikai stratégia tervezet

NEMZETI

KÖRNYEZETVÉDELMI


1. sz. melléklet MOGYORÓD TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM I. FELÜLVIZSGÁLATA: „KIEMELT TÉMAKÖRÖK” - Előzetes jelentés, 2016. szeptember 12. A TKP I. felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kellett szentelni hét témakörnek (ld. alább a.-g. jelű pontokba szedve), melyekkel kapcsolatos adat- és információs-gyűjtést a megbízást követően azonnal megkezdtünk. Megállapodásunk szerint az előzetes jelentés részeként, a velük kapcsolatban már rendelkezésre álló információkat átadjuk, hogy minél előbb láthatóak legyenek a kiemelt témákkal kapcsolatos majdani teendők. Például: Melyik témakörben áll fenn kezelendő probléma? A már megoldás alatt álló esetében a kezelés milyen fázisban van? Érdemes-e és milyen formában az adatgyűjtést folytatni? Jelen pillanatban, 2016. szeptember elején, a várakozásnak megfelelően, a kiemelt témakörökben eltérő mennyiségű és minőségű információkkal rendelkezünk. Az adatforrás a Megbízó Önkormányzat, egyes nevesített szervezetek, helyi lakosok és az interneten elérhető információk voltak. a.) ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM TERÜLETÉN: M3 AUTÓPÁLYA, A 3. SZÁMÚ FŐÚT, A 2101. J. ÚT, VALAMINT A HUNGARORING HATÁSA Az előzetes egyeztetés során felmerült, hogy konkrét műszaki megoldást is vázoljon fel a TKP II, azon túl, hogy feltárja: a zajvédelemmel kapcsolatban milyen feladatok teljesültek, milyen intézkedések vannak folyamatban. A tervi előzmények (ld. még 1. sz. alfejezet) vizsgálata során kiderült, hogy számos műszaki megoldást már vizsgáltak. A település domborzati adottságai, a lakóövezet és a zajforrások földrajzi helyzete nem szerencsés kombinációjának következtében a lehetséges műszaki megoldások korlátozott hatásfokúak, vagy olyan léptékűek, melyek jelenleg utópisztikusnak tűnnek (pl. autópálya „befedése”, de ide sorolható az egyes zajforrások megszüntetése is). Összességében a rendelkezésre álló irodalmi források összefoglaló-értékelő áttekintése egy mogyoródi lakos számára, a fő megállapítás mentén („nagy a zaj a közúti közlekedés és a Hungaroring miatt”) valószínűleg kevés újdonságot hordoz, azonban felhívja a figyelmet, hogy a kérdés fontos, és bő egy évtizede érdemi lépés nem történt ebben az egyre jelentősebb hatású témakörben. 1. Tervi előzmények: Mogyoród Önkormányzata megrendelésére 2007-2008-ban a FONOR Kft. készített zajtérképet. 2011-ben a VIBROCOMP Kft készített intézkedési tervet a Hungaroring felkérésére. A 2016-ban készült TFK az előbbi dokumentumra építve készítette el települési zajvédelemmel kapcsolatos összefoglalóját. Az intézkedési terv a későbbiekben még említésre kerül. Benne a zajvédelmi hatásterület Mogyoród belterületének déli részétől tart Kerepes északi részéig. E területfoltban az M3-a autópálya, a Hungaroring, a Ring Autósmozi és az Aquaréna is megtalálható, mint nagyobb zajforrások. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) által 2015-ben készült el a „Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv” Mogyoródra vonatkozó része. A lehetséges megoldásokat elemzi; közülük némelyikre alábbi pontokban még kitérünk. Két megoldással kapcsolatban a következő megállapításra jutottak a szakemberek: 1

„1. A zaj csökkentése terjedés közben, passzív védelem A zajárnyékoló létesítmények alkalmazhatósága belterületen igen korlátozott a létesítmény területszétválasztó, a normális életvitelt akadályozó hatása miatt, továbbá a létesítmény a településképet általában negatívan befolyásolja így az alkalmazása, általában nem jön számításba, kivéve az egyedi, speciális eseteket. A passzív védelem alkalmazására vonatkozóan elvi korlátozás nincs. Ugyanakkor a másodlagos védelemként a beltéri zaj csökkentésére irányuló passzív védelem egyedi jellege miatt azt nem vettük számításba az infrastrukturális megközelítéssel készült intézkedési terv keretében.” „2. Szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők. A zajcsökkentés érdekében kialakított, a település egészét érintő, átfogó koncepció a fragmentált úthálózatra (kiragadott útszakaszok) vonatkozó stratégiai zajtérképekre alapozva nem dolgozható ki.” Valóban: A vizsgálat három főbb útnak csak kisebb szakaszaira vonatkozott, melyek egyike mellé sem volt lakosságszám rendelhető! A KTI másik, M3-as autópályára vonatkozó tanulmánya annak három hosszú szakaszára vonatkozik, így a mogyoródira is. Megállapítja, hogy 1. „az M3 autópálya zajtérképezett (mogyoródi – a Szerk.) szakasza jellemzően kertvárosias lakóövezet, védelmi erdő, illetve mezőgazdasági rekreációs övezeti besorolású.” 2. „A stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésű területek (a beépítettségtől és a terepviszonyoktól is függően) az út mintegy 60-160 m-es környezetében helyezkednek el. A konfliktussal érintett lakóépületek többsége Mogyoródon, Fóton és Gödöllőn található.” A TKP I-nek is vannak zajvédelemmel kapcsolatos megállapítása, és több kapcsolódó feladatot is meghatározott – ezeket bővebben lásd alább. 2. A Hungaroring hatása: A Hungaroring Sport Zrt-t 2016. júniusában levélben kerestük meg, melyre kapott válaszukban tájékoztattak arról, hogy a zajvédelmi intézkedések folyamatban vannak és a „probléma megoldása rendkívül összetett és költségigényes.” Jelezték, hogy folyamatban van egy zajmonitoring rendszer tervezése, és az azt megalapozó vizsgálatok végzése. Továbbá: „Átfogó mérés egyelőre nem készült a pálya zajkibocsátásáról, teljes körű képet a rendszer üzembe állítás után fogunk kapni és tudunk adni.” A Pest Megyei Kormányhivatal 2016. évi, az önkormányzat által 2016. szeptember 9.-én érkeztetett, PE/KTF/136-6/2016. ügyiratszámú végzése alapján látható, hogy 2006-ban többször tettek bejelentés a Hungaroring zaja miatt, valamint a hatóság 2011. évi határidővel intézkedési terv készítését írta elő. A terv többszöri módosítását követően sem felel meg a szakmai kívánalmaknak. A lehetséges műszaki megoldások közül a zajvédő dombot nevesíti a végzés. A TFK összefoglalása szerint a Hungaroring egyes rendezvényei önmagukban is zajosak, és az általuk generált plusz forgalom zaja is jelentős. Ezek a zajforrások alkalmiak, de jelen vannak a településen és nemcsak a Hungaroring közvetlen környezetét érintik. A TFK hosszan idéz a VIBROCOMB Kft. mérési eredményeken alapuló értékeléséből, melyben megállapítják, hogy a közelebbi, kerepesi lakóingatlanok nagyobb, határértéket is meghaladó terhelésnek vannak kitéve, mint az annál távolabbi, de mogyoródi lakóingatlanok, melyek esetében már nincs határérték-túllépés.

2

További üzemi és szabadidős zajforrás még az Aquaréna és a megszűnt Ring Autósmozinál lévő alkalmi driftelés és diszkó céljából. Előbbi zajterhelése az autópálya vonalát alig lépi túl, utóbbiak esetében a zaj a településközpontban is hallható. A három zajforrás együttes hatásairól külön összefoglaló ábrát közöl a TFK. 3. Közlekedési eredetű zajforrások: A TFK alátámasztó munkarésze szerint: A lakossági zajpanaszok okai a tehergépjárművek, az alkalmi közterületi rendezvények és a szórakozó helyek. Lakott területre ható ipari zajforrás nincs a településen (a brikettgyár zaja nem terjed odáig), ill. ma már a határértékeknek megfelelő működés jellemző. A lakosság a zajra egyre érzékenyebb és a zajterhelés évről évre nő. A közlekedési eredetű zajjal kapcsolatban a TFK a stratégiai zajtérkép egyes részleteit közli. Kedvezőtlen, hogy az M3-a autópálya áthalad a településen, s így közvetlenül szomszédos lakóingatlanokkal. Az autópálya mellett csak egy szakaszon van zajvédő fal. Közel hasonló nappali zajterhelés van a Gödöllői út mentén is, de a vasúti közlekedés okozta zaj sem elhanyagolható, de ennek lakóövezeti érintettsége kisebb. A 2004.-ben készült TKP I megállapítja, hogy „a közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében valódi lépések nem történtek, az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság nem tud közös nevezőre jutni.” A tervezők 2004 márciusában kérdőíves felmérést is végeztek a lakosság körében. A „4.1 Jelentős és ismert környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek” c. fejezetben közlik, hogy „A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb embert a közlekedés okozta levegőszennyezés és zajterhelés zavarja (40%), ami érthető, ismerve a Fóti, Gödöllői út forgalmát és az autópálya által okozott állandó alapzajt.” (Mivel az illegális hulladék kérdésköre szintén a kiemelt témakörök egyike, ezért itt közöljük a bekezdés folytatását is.:) „Másodikként legtöbben az illegális hulladéklerakást (33%) jelölték meg, ami az egész agglomerációban jellemző, sokszor nem is a helyiek okozzák, hanem a fővárosiak szabadulnak meg könnyebb úton a szemetüktől. Külön kell foglalkozni a rekultiválatlan bányagödrökkel, amelyek ideális helyet jelentenek nagy mennyiségű hulladék illegális lerakására. Az, hogy a harmadik helyre a lakosság által termelt hulladék (17%) került, a környezettudatosság fejlődését mutatja, az emberek érzékelik az általuk termelt hulladékmennyiség növekedésének problémáját (4.1-1. ábra).” A TKP I. „6.4 Zaj és rezgés” c. fejezetében jelzi: „A településen jelentős gondot okoz a közlekedési eredetű zajszennyezés. Kiemelt szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forgalommal terhelt és a Hungaroring. A rezgést főként a közlekedés okozza. A „8. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK – CÉLÁLLAPOTOK, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PONTJAI” fejezetben a közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése témakörben megjegyzi, hogy „például védelmi beruházások a káros hatások terjedésének megakadályozása érdekében, ezek között zajvédelmi műtárgyak, zajcsökkentő elemek építése, véderdők telepítése.” „8.1.10 Zaj és rezgés elleni védelem ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zajelnyelő véd_falak, véderdők kialakítása az autópálya mentén. 3

ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.” A ZAJ-1-es feladattal összefüggésben a felülvizsgálat és tervezés során ismerté vált: 1. A főépítész asszony tájékoztatása szerint 2012.05.04 óta autópályától mért 250 m-en belül lakóövezet nem jelölhető ki. Ezen zajvédelmi védősávon túl is védőerdősávot kell létesíteni új lakóövezetek kijelölésekor, létesítésekor. 2. A KTI tanulmányának Területhasználat-tervezéssel kapcsolatos sorában szerepel az alábbi mondat: „Általában javasolható, hogy a kül- és belterületi nagyforgalmú utak környezetében védőtávolság kerüljön kijelölésre, amelyen belül nem kerül sor olyan területté történő átminősítésre, melyre zajvédelmi határérték vonatkozik. Ezen kívül a domborzat és az épületek árnyékoló hatásának kihasználása, az épületek védendő homlokzatának tájolása, a forgalomcsökkentés, valamint a városközpontok decentralizálása is megvalósítható.” 2016-ban az autópálya mentén újabb zajvédőfal létesítése van folyamatban. A témához kapcsolódik még a „KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.” c. feladat is. A TKP I-ben közlekedésszervezési jellegű megoldások szerepelnek ennél és a Zaj-2. feladatoknál, kiegészítve ZAJ-1.-ben foglalt „stratégiai szintű intézkedéseket”. Vélhetően a közlekedési zaj csökkentését fogja eredményezni az elkerülő út létesítése is, mert délebbre kerüli el a Nagyközséget és a belterületi átmenő forgalmat csökkenteni fogja. A KTI 2015. évi tanulmánya szerint: „Az elkerülő út létrehozásával megvalósuló zajterhelés csökkenés a település belső forgalma és a korábbi áthaladó forgalom arányától függ. Jellemző, hogy a megyeszékhelyeken lévő utak átkelési szakaszain az elkerülő út forgalomba helyezését követően is megmarad egy nagyobb arányú belső forgalom, ezért a forgalom, és egyben a zajterhelés is csak mérsékelten csökken. Ilyen esetekben a magas költségek miatt nem indokolt a zajcsökkentés céljával létesített elkerülő út (a települést elkerülő út lényegesen hosszabb, mint a konfliktusos átkelési szakasz). Ezzel szemben a kis belső forgalommal jellemezhető kisebb települések esetén, ahol nagy az átmenő forgalom (és ezen belül magas a nehézjárművek részaránya), az elkerülő út forgalomba állítása jelentősen csökkenteni fogja a települési forgalmat, így a zajterhelést is.” Nem világos, hogy Mogyoród „a kis belső forgalommal jellemezhető kisebb települések” közé tartozik-e.

4

b.) A TELEPÜLÉSI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁS, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGÁNAK TERÜLETÉN: AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁSOK ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK HATÁSA Értelmezésünkben annak feltételezéséről van szó, hogy a közszolgáltatás igénybe nemvétele és az illegális hulladéklerakás között kapcsolat áll fenn. 1. Illegális hulladéklerakások a településen: Friss lakossági, háztartási szemétből álló lerakóval pl. a Kótyison, szántó-mezsgye szélében vagy a Csíkvölgyi-forrásvidék völgyfőiben, a felett és a Rózsa utcai határán találkoztunk. Számos, nagy mennyiségű hulladékkal bíró régi lerakó figyelhető meg a patak medrében, a patak főtér alatti szakaszán: van ahol csak kerti zöldhulladék, van ahol fél méter vastag, nejlonzsákokból, építési törmelékből feltöltés látható. A forrásvidék és az az attól az autópályáig tartó patakszakasz ezzel együtt helyi védelemre javasolt. A forrásvidék egy része szegregátum, mely hulladéklerakás mögött álló társadalmi vonatkozásokat is jelzi. A hátsó kertek közé ékelődő, nagyközönség számára „láthatatlan” völgyek, patakmedrek szerte az országban tipikus lerakóhelyei a szomszédos ingatlanokból kikerülő építési törmeléknek, csomagolási hulladéknak, kerti növényi hulladéknak. Nincs ez másképp Mogyoródon, a patak mentén sem. A mederben lévő beton- és aszfalt törmelék jellemzően már nem lakossági eredetű. A másik htt-re javasolt területen, a Somlyón az illegális lerakást nem tapasztaltuk. A Kótyison lévő vegyes hulladék vagy rendszeresebb lerakás eredménye, vagy pl. egy lomtalanítás során vállalt szállítmányból „keletkezett”. A belterületi utcák is tisztán tartottak. Több ügyirat szerint a település felhagyott bányáinak jelentős részében is zajlott illegális hulladéklerakás, melyek részben a szomszédos településeket is érintik. Ezekben az esetekben hulladéklerakásra nem jogosult vállalkozások fogadták nagy mennyiségben a hulladékot, így az független a helyi hulladékszállítás minőségétől és a lakossági hozzáállástól. 2.) A Közszolgáltató a FKF Zrt. Az FKF Zrt. a fővároson kívül Mogyoródon, Leányfalun, Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Csobánkán szolgáltat. Az FKF Zrt. honlapján nem érhető el a településenkénti díjszabás, a hulladéknaptár, a Közszolgáltatói szerződés, azonban megkeresésünkre a Társaság konzorciumi partnere, az AHK Nonprofit Kft. válaszolt és válaszához mellékelte a vonatkozó helyi rendeletet (ld. 3. pont; válaszukat mellékeltük /a rendeletet a végleges dokumentációhoz nem mellékeltük!). Az utóbbi években a közszolgáltatással kapcsolatban életbelépett a rezsicsökkentés, melyre vonatkozóan az alábbiakat tudtuk meg az FKF Zrt honlapjáról:

5

Rezsicsökkentés Budapesten 2013. július 1-jétől 10%-kal csökkent 2013. július 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény, valamint a 2013. évi CXIV. törvény módosította a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényt (továbbiakban: Ht.). A törvény által előírt 10 %-os díjcsökkentést Társaságunk 2013. július 1-jétől a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakban érvényesíti. A díjszámítás alapja: a 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj, törvény által meghatározott módja. A fentiek figyelembevételével a fizetendő díj az alábbiak szerint alakul: • természetes személy ingatlanhasználók esetén a fizetendő díj 2013. július 1-jétől kezdődően a rezsicsökkentés érvényesítésének köszönhetően legalább tíz százalékkal csökkent, melyről a havi számlában tájékoztatjuk az érintett ügyfeleinket. • költségvetési szerv és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény ingatlanhasználók esetén a természetes személy ingatlanhasználókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. • társasházat a Ht. 91. § (2) bekezdésében meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatót a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. Ezek a szabályok vonatkoznak a lakásszövetkezetekre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni. Társaságunk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról kiállított számlán jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltünteti a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. Továbbá Társaságunk a természetes személy ingatlanhasználók, a társasházak és a lakásszövetkezetek részére kiállított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat tartalmazó számla mellé a mindenkor hatályos Ht. által előírt tájékoztatót is megküldi. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elkötelezett a díjfizetők terheinek csökkentésében!

Alapvető problémát jelent a díjat megállapító miniszteri rendelet hiánya, amellyel kapcsolatban az önkormányzat a jövő nemzedékek biztosával levélváltásban van. A leírtak alapján a hulladékszállítással kapcsolatos díjak összege 10 %-kal csökkent, mely az illegális lerakások csökkenését is eredményezhette volna. Nem ismert, és nehezen is mérhető, mennyiben járult volna hozzá a lerakások visszaszorulásához, hiszen a hulladéklerakás kulturális és kényelmi kérdés is, nemcsak anyagi. Mogyoródon a Pest megye többi településéhez képest alacsony a hulladékszállítás díja. A településen korábban zsákos szállítás útján történt a közszolgáltatás. 3.) A vonatkozó helyi rendelet: Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014(IV.28.) számú önkormányzati rendelete szól a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról. A rendeletet pdf-ben kaptuk meg az FKF Zrt-től és csatoltuk. Az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatban összességében azt emeljük ki, hogy

6

1. a településen a hulladékszállítás elvileg és gyakorlatban megoldott; törvényi kötelezettség, de a gyakorlatban egyéni döntés kérdése, hogy valaki igénybe veszi a szolgáltatást, vagy sem; 2. a rendeletben áll, hogy „az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről” a közszolgáltató gondoskodik. A 2. pont alapján az FKF Zrt. feladata a lerakott hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása. A gyakorlatban a Nonprofit Kft. végzi a gyűjtést és az FKF Zrt. tőlük viszi el a hulladékot. Ezzel összefüggésben továbbá, például: „5. § (1) Az Önkormányzat a közszolgáltatás teljesítését a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon ellenőrzi.” „7. § (1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást - ha a fogyasztó kérelmére a Közszolgáltatóval másként nem állapodnak meg - az e rendeletben meghatározott gyakorisággal köteles igénybe venni és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a Közszolgáltató részére rendszeresen átadni. (2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért köteles díjat fizetni a 2. sz. mellékletben meghatározottak szerint.” A szolgáltató válaszlevelében önkormányzattal közös szemléletfejlesztési tervekről is beszámol, mely különösen fontos a rossz hulladék-elhelyezési szokások jóra váltása érdekében. Pl. a szerves hulladék az erdőszélen, árokparton, „magától” nem komposztálódik. A kerti komposztálás tanulható, nem bonyolult eljárás, és a rendelet is hivatkozik rá! Az építési hulladékot konténerrel el kell szállítani, nem lehet vele a kertvégét és annak telken túli folytatását feltölteni. Emellett a szankcionálásnak is teret kell adni, mert van, akinek a jó szó kevés, továbbá, a lakos helyett elszállított szemét pedig abból a szempontból rossz precedenst teremthet, hogy a lakos látja, hogy hulladékának sorsát így is „rendezheti”. E téren fontos, hogy a jegyzőnek is vannak hulladékgazdálkodási hatáskörei.

7

c.) A REKULTIVÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ TERÜLETÉN: A SALAKLERAKÓ (EGIS) HATÁSA A Nagyközség területén különböző szakmai szempontok alapján több rekultivációs, rehabilitációs terület található (pl. településképi rehabilitáció, élőhely- rehabilitáció), melyek egyike az EGIS Gyógyszergyár Zrt. Fóti út menti volt hulladékkezelő telepe. A Társaságtól Réti Gábor Környezetvédelmi és üzembiztonsági igazgató úr állt többször rendelkezésre telefonon és adatok, információk megküldésével. Mellékletben olvasható az az összeállítás, mely a kármentesítéssel kapcsolatos, hatósággal egyeztetett feladataikat, határidőkkel, magyarázattal tartalmazza. Ebből látható, hogy a kármentesítéssel kapcsolatban még éveken keresztül lesznek feladataik: A közeljövőben például csóvalokalizációs rendszert kell kiépíteniük, mely az érintett ingatlanok tulajdonosaival (pl. az önkormányzat) történő egyeztetést is igényli. Az általuk küldött, szintén mellékletben közölt térképen látható, hogy a telephelyről a talajvíz közel kelet-nyugat irányú áramlása révén a patakvölgyben a folyásiránnyal kis szöget bezáróan áramlik a szennyezett talajvíz. A csóva elérte Fótot, és közel van a patakmederhez.

8

d.) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME TERÜLETÉN: PINCESOR. A pincesor jelenleg, Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (XI.25.) Kt. számú rendelete – a továbbiakban: R. – alapján, helyi védelem alatt áll. A R. 1. §-a hivatkozik a védetté nyilvánítást alátámasztó, az Önkormányzat által megrendelt dokumentációra és készítőjére, és tartalmazza az érintett helyrajzi számokat. Tulajdonképpen a Pincesor utcaképe áll védelem alatt, melyet az 1. § (2)-ben így indokol meg: „A helyi védetté nyilvánítás célja, a Pincesor jelenlegi arculatának és hangulatának a megtartása, amely a helység fejlődésének irányára is jelentős hatással van.” A R. 1-5. §-ai részletesen leírják azokat az építési (felújítás, átalakítás esetén foganatosítandó) előírásokat, melyek a fenti célnak való további megfelelést szolgálják. Tudomásunk szerint (Tenki Péter úrral és Főépítész asszonnyal konzultáltunk) a pincesor R. szerinti fenntartása jellemző. A pincesorral kapcsolatban az egyes ingatlanok határainak pontos lehatárolása jelent problémát. A 2004. és 2009. közötti időszakra szóló I. TKP Ép-1. és ÉP-2. feladatai között kapnak helyt a pincesorral kapcsolatos teendők. A 2009-ben született helyi védelemről szóló rendelet megalapozza a pincesor állapotának, arculatának megőrzését. Mivel a R. 2009-ben született, létrejöttével e két feladat pincesorra vonatkozó szakmai része teljesült. Ugyanakkor a R. szerinti finanszírozás nem megoldott, ill. a helyi védett pincesor R.-nek megfelelő karbantartása a tulajdonos kötelessége, - az önkormányzat nem járul hozzá. Javaslat merült fel a „Legszebb pince- díj” megalapítása és pénzjutalommal történő díjazása, ezáltal az önrész biztosított, az önkormányzati támogatás és figyelem felhívás egyszerre megoldható. A „Mogyoród - Település fejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálata” c. dokumentáció (TFK) „Megalapozó vizsgálat, ….munkarészek” c. részének 1.sz. melléklete a település egyedi tájértékeit (80 tétel) veszi sorra. Ezek közé tartozik a pincesor is, - pontosabban: a pincesor elejét és végét, mint „kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel”-kategóriába sorolták be a kataszter készítői. (Ld. 65. és 85. számú tájérték.) A dokumentum más helyi védelemre érdemes épített értéket is felsorol, egy korábbi örökségvédelmi tanulmány alapján. A TFK 4. sz. melléklete idézi a R. 1. §-át, melyben a védetté nyilvánítás oka és az érintett hrsz-ok szerepelnek.

9

e.) A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME TERÜLETÉN: MOGYORÓD EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN A „vízvédelem”-mel összefüggésben elsősorban a felszíni és a felszín alatti vizek kémiai vízminőségre gondolnak az emberek. A megfelelő vagy nem megfelelő vízminőség valóban hatással van a humán vízhasználatokra (ld. pl. ivóvíz, öntözővíz, hűtővíz), és az élővilágra. Nagy jelentősége van a vízhozamnak, annak változásának: vö. pl. kitermelhető, visszatartható vízmennyiség; az ökológiai szempontból meghagyandó vízhozam; árvízi hozam (vö. árvízvédelem). Ide sorolhatjuk a talajvíz és a belvíz szintjét is, mely mélysége, eloszlása esetenként kedvezőtlen (pl. szántón túl magas, vagy kútban, lápon túl mély), máskor kedvező és azt az állapotot kell védeni. Pl. a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák, így pl. lápok, mocsarak a Sződrákos-patak és mellékvizei mentén a talajfelszín közeli, a feletti vízállást igénylik. Ez viszont már a természetvédelmi okból való „vízvédelem” témaköre. A fenti példákból is látszik, hogy a különböző vízvédelmi érdekek esetenként találkoznak, néha ellentétesek. A témakörrel még a c., f., g. pontokban foglalkozunk. A TKP I.-ben, többek között, a 8.1.2. és a 8.1.3. pontjaiban szereplő 8 feladat tartozik a témakörbe. 1. Felszíni vizek védelme: Ld. még TFK 26. oldal. 1.1. Mogyoródi-patak, mellékvizei és a Kerek-tó: A patak csíkvölgyi és a Hungaroring területén lévő forrásvidéke, forrásokkal, azokból eredő kis patakokkal találhatók meg a településen. A Kerek-tó a Hungaroring területén fakadó Hármas-forrásból eredő forráságon található mesterséges tó. Mindkét forrásvidék és a teljes patakszakasz a nemzeti ökológiai hálózat része. Ökológiai, természetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból bővebb, friss információ a patak védetté nyilvánítási dokumentációjában olvasható a csíkvölgyi és az alatti szakaszra vonatkozóan. Némi botanikai adat a Mélygáti-dűlői szakaszról is van. A patakba a csatornázatlan területekről elszivárgás-beszivárgás útján, esetleg direkt szennyvízbevezetés révén érkezhet szennyvíz, szennyezés. A bejárások során nem tapasztaltunk közvetlen szennyezést, de a patakból - vélhetően illegális – vízkivételt igen. A mederben és környezetében szennyvíz-kivezetésre utaló nyomokat (pl. eróziónyomok, bűzös üledék, zavaros, pangó vizű tócsák) nem tapasztaltunk. A vízi gerinctelen állatokon alapuló bioindikációs módszer alapján sem láttuk tartós és jelentős szennyezés nyomait (ld. oxigénmennyiségre közepesen érzékeny élőlény tömeges a patakban.) Az EGIS kármentesítési tevékenysége során végzett vizsgálatok szerint a patakot a telepről induló csóva nem érte el, de a patak fóti szakasza mentén lévő vízbázist igen. (Ld. még c. témakör és alábbi 3. pont.) A patak a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Szilas-patak mellékvizeként nem közvetlenül torkollik a Dunába. 1.2., 1.3. Szilas- és Csömöri-patak: A Szilas- és a belé torkolló Csömöri-patak is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik: A Szilas Budapesten torkollik a Dunába. Mogyoródhoz a forrásvidékeik környékének kis része tartozik, de a patakmeder maga már nem a településen található. A vízgyűjtő körüli hajdani bányában illegális hulladéklerakók működtek. 1.4. Sződrákos-patak, mellékvizei (Folyás-patak) és egy tározótó

10

E patak is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik: Mogyoródon a Püspök-forrásból ered és Sződligetnél torkollik a Dunába. A forrásvidéki szakaszon egy tározótavat létesítettek a patakon. Mogyoródhoz egyik mellékvizének vízrendszere tartozik, mély fekvésű területekkel, melyek a Natura 2000-hálózathoz tartoznak. 1.4. Rákos-patak: A település külterületének leg-északkeletibb részéről a csapadékvizek a Rákos-patak felé folynak, de meder nem esik Mogyoród területére. 1.5. Egyéb felszíni vizek: Műholdfelvételek alapján két további tó található Mogyoródon: Az egyik egy lefolyástalan mélyedésben az M3-autópálya alatt. A másik vélhetően egy nagyobb tüzivíz-tározó a Mélygáti-dűlőtől délre lévő csarnokok mellett. 2. Felszín alatti vizek védelme: A felszín alatti vizek a földtani adottságoknak köszönhetően többfélék lehetnek (pl. talajvíz, rétegvíz, mészköves területeken: karsztvíz). A felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanási helyei a források, melyek elsősorban a Mogyoródi-patak két nagyobb forrásvidékéről ismertek. A csíkvölgyi forrásvidék 2016-ban lett jobban megkutatva: tucatnál több forrás található a völgyfőkben és a patak medre mentén. Vízminőségvizsgálat nem történt, de szennyezettségük joggal vélelmezhető. Ismert még a Sződrákos-patak forrása, melyen túl további források lehetnek még a településen. Települési kútkataszter nem készült, így számuk, állapotuk, a bennük lévő víz minősége, a vízoszlop magassága nem ismert, de szóbeli közlés alapján a talajvíz szintje süllyedt az utóbbi időben. Vízminőségi szempontból a talajvíz veszélyeztetett, elsősorban a lakossági szikkasztók megléte miatt. Egyéb szennyező forrás lehet még a mezőgazdasági kemikáliák használata, valamint a vegyi szennyezés: Lásd még a c. és g. pontokban a volt EGIS- és CHINOIN-telepeken okozott szennyezésekkel kapcsolatos információkat és a 3. pontot. 3. Vízbázisok védelme: Az előző ponttal szorosan összefüggő kérdéskör: Az emberi használatra kitermelendő felszín alatti vizek vízminőségének védelmét szolgáló intézkedések és területek állnak a középpontjában. Mogyoród ivóvízellátását a DMRV Zrt. biztosítja, a Duna kavicságyán át megszűrődő felszíni (Duna) vízből. A TFK szerint még egy fóti vízbázisról származik ivóvíz, melyet a két település között osztanak meg igény szerint. Tudomásunk szerint a Fóti I.-es vízbázisról is kapott vizet a település, de ez a mogyoródi gyógyszergyári hulladék kezelés által okozott szennyezések miatt bezárásra került. Az ellátó rendszer 100 %-osan kiépült, mely mellett víztermelő kutak vannak/lehetnek a településen. A szennyvíz elvezető rendszer is nagymértékben kiépült, de nem mindenki vette igénybe a szolgáltatást. Ennek következtében lakossági szennyvíz is szikkad a talajban, melynek nincs hatása kijelölt vízbázis-védelmi területre, de a kutak, a talajvíz, a források és vízfolyások vízminőségére nagyvalószínűséggel igen. Kockázatot a kutak vízhasználata jelenthet, mert a talajvíz már szennyezett lehet. (Ezek alapján „vízbázis védelmi terület” a település minden olyan része, ahonnan vizet nyernek ki.) A TFK Alátámasztó dokumentációjának 49., 50. oldalán olvasható, pl. 1. A rétegvizeket megcsapoló kutak mélysége 100 m körüli. 2. A terület a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. 3. A VGT alapján a diffúz szennyezések miatt a felszín alatti vizek kémiai állapota gyenge. 4. Mogyoródot két vízbázis érinti:  a Fót I. vb. külső, valamint hidrogeológiai A és B védőövezete 11

 Gödöllő Észak-Déli vb hidrogeológiai B védőövezete 5. A közlekedési eredetű légszennyezés (ld. 2101. sz. út, M3-as autópálya) talajra kiülepedő anyagai is kockázati tényezőt jelentenek. A csíkvölgyi források vize, mivel lakott településrész és hulladékkal is feltöltött völgyfők alól erednek, vélhetően nem fogyaszthatók. Csekély hozamukat egészében ökológiai vízigénynek kell tekinteni.

12

f.) A TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM TERÜLETÉN: A MOGYORÓDI-PATAK TERÜLETÉNEK (KÜLÖNÖSEN A CSÍKVÖLGY) ÉS A SOMLYÓ TERÜLETÉNEK (KILÁTÓ ÉS KÖRNYÉKE) Mogyoród közigazgatási területének jelentékeny része beépített terület és szántó. Általában az erdő és gyep művelési ágú területek azok, melyeken tájra jellemző természetközeli állapotok lehetnek jellemzőek. A két megnevezett területtel összefüggésben is igaz ez, azzal együtt, hogy például a Csíkvölgyek erdőterületeinek szinte egészét tájidegen erdei fenyő és fehér akác ültetvények borítják, mégis az ökológiai hálózatnak fontos részei. A mogyoródi Somlyó erdeinek is egy része akácos és fenyves, de a többi része tájra jellemző és jó természetességű tölgyes és gyep. A két terület része a nemzeti ökológiai hálózatnak és vizsgálatuk a védetté nyilvánítás keretében épp most zárult le. Tizenhárom védett növényfaj 1400 egyedét regisztráltuk, melynek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke közel 10.000.000 Ft. E két terület Mogyoródon és közvetlen környezetében nem áll önmagában, mint természetvédelmi érték. Egyrészt vannak jobb természetességű, valamilyen védelmet már élvező területek, másrészt még feltáratlan területek is: A település területén a nemzeti ökológiai hálózatnak és a Natura 2000-hálózatnak jellemzően kisebb részegységei találhatók: A Veresegyházi-medence Natura 2000 terület leírólapjait és mogyoródi helyrajzi számait a TKP II. törzsanyagában és a mellékleteiben fogjuk közölni. A fóti közigazgatásnál végződik el a Gödöllői-dombság peremhegyei Natura 2000 terület, mely fóti része nagymértékben átfed a Fóti Somlyó TT országos védettségű területtel. Országos védettségű terület nem található Mogyoród területén. E területek és a belterülettől északra lévő, két említett Natura 2000 terület által közrefogott terület a nemzeti ökológiai hálózat része, csak úgy, mint a Somlyó és a Mogyoródi-patak forrásvidékei és medre a teljes közigazgatási területen. A települési önkormányzatok számára jogilag adott a helyi védetté nyilvánítás lehetősége. A Somlyó és a Mogyoródi-patak csíkvölgyi forrásvidékének helyi védetté nyilvánítása a mogyoródi Élő Patak Mozgalom kezdeményezésére és szakmai előkészítésével, 2015-ben kezdődött meg. A beadvány botanikai megalapozása érdekében az önkormányzat megbízást adott cégünknek. A felmérések adatai alátámasztják a helyi védelem szükségességét és jelentőségét. A kezelési terv megfogalmazza azokat az intézkedéseket, melyekkel a területek természeti állapota megőrizhető és javítható. Mindemellett a vizsgálatok során látható vált, hogy a két területen kívül, részben azokhoz kapcsolódóan, részben azoktól fizikailag függetlenül, számos, védelemre érdemes, kiskiterjedésű terület is található, melyek már a védetté nyilvánítás során bővítési területként lettek számon tartva. Így pl. a Somlyó kilátó-környéki régió mellett méltán védelmet érdemelnek a hegy szoknyáján lejjebb lévő területek is. A sok esetben a csak pár méter széles, dűlőút menti kökényes cserjésekben vagy lóval nagymértékben taposott legelőkön is ott vannak a védett fajok, igaz kis egyedszámban. A hegy ökológiai elszigeteltségét is csökkenti, így az ott élő fajok túlélési képességeit, a diverzitás növelését segíti, ha alacsonyabban lévő, kultúrtájba ékelődő természetközeli vagy akár rontott gyepekkel, erdőkkel – ill. azokon keresztül távolabbi élőhelyek felé – ökológiai kapcsolat épül ki, vagy marad fenn. Így merült fel pl. a Hungaroring és az Aquapark felé eső keskeny gyep- és erdősávok védelme is, melyek semmilyen védelem alatt nem állnak és a Somlyó csúcsa körüli értékesebb területekkel jobbára rontott vagy akácos erdőfoltokon keresztül állnak kapcsolatban. 13

A patak – általában a patakok – esetében az egyes szakaszok közötti ökológiai kapcsolatok szükségessége a meder és a völgy hosszában (valamint befogadójukkal és mellékvizeikkel) magától értetődő. A patak védettségének kiterjesztése a csíkvölgyi forrásvidéktől a közigazgatási határig ezért fontos. A TKP I. ezen felül javasolja a fóti szakasz védelmét. A fóti alsó szakasz már védett, a felső fóti, Mogyoródhoz kapcsolódó szakaszra is érkezett védetté nyilvánítási javaslat. mindenképpen javasolt a torkolatig való jogi védelem és teljes hosszon a veszélyeztető tényezők (kotrás, meder- és rézsűrendezés, szennyezés, vízkivétel, vízmegtartás) kizárása, az élőhelyi feltételek javítása (eredeti, vagy ahol az nem lehetséges, az ahhoz hasonló meder- és völgymorfológia és kísérővegetáció kialakítása). Mindezek végrehajtása segíti a mogyoródi patakszakaszok természeti állapotának javulását is. A leírt fenntartási jellegű munkák nem, legfeljebb pontszerűen indokoltak. A keresztező infrastruktúrák tervezése során rendkívül fontos, hogy azok minél kisebb művi kialakítással járnanak a mederre nézve (pl. utak átvezetését a patakon lehetőleg híddal és ne áteresszel oldják meg, és felvízi és alvízi szakaszokat minél rövidebb szakaszon alakítják át, burkolják.

14

g.) A VOLT KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETE A témakörben csak a TKP I. időszakában rendelkezésre álló kevés adattal rendelkezünk: A talajban jelen vannak szennyező anyagok, melyek egy részének koncentrációja a határértéket nem lépi túl, mások esetében azonban határérték-túllépést tapasztaltak. Mindemellett nem természetes anyagokról van szó. Az érintett CHINOIN Zrt-t – melyet időközben a SANOFI megvásárolt – közvetlen elérhetőségek híján 2016. július 18.-án keltezett postai levélben kerestük meg. (Gödöllő városát nem kerestük meg.) Válaszukban megadták az illetékes kolléga nevét, akit a központi, majd közvetlen számon keresztül többször kerestünk, de egyetlen esetben sem sikerült elérni. És bár saját elérhetőségeinket megadtuk, viszontkeresésre nem került sor. Ezt követően merült fel, hogy az önkormányzat direkt kapcsolatfelvételével kellene folytatni az adatgyűjtést. A TKP I. VÍZ-2. és IVO-1. jelű – nem teljesült – feladatai éppen az információ áramoltatásról, a probléma műszaki megoldásáról szólt.

15

2016. 09. 11.

Gmail Adatszolgáltatás

1.1. sz. melléklet Igor Dukay

Adatszolgáltatás AHK Kft Címzett: [email protected]

2016. július 27. 11:33

Tisztelt Dukay Igor Úr!

Adatkérés Mogyoród környezetvédelmi programjának tárgyú levelére az alábbi tájékoztatást küldjük további szíves felhasználásra: Az AHK Nonprofit Kft. Mogyoród Nagyközség Önkormányzatával kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése szabályozza a közszolgáltatási feladatok körét és módját. Az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződés alapján az alábbi hulladékgazdálkodási feladatokat határozta meg 2014. május 1től: a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, illetve többlethulladék esetén a közszolgáltató által biztosított felirattal/logóval ellátott, zsákosan gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja, ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is, b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja, c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő szigeten gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és gondoskodik az elszállításáról, d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, e) hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik az a)d) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről. A hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, az AHK Nonprofit Kft. a Mogyoródi Önkormányzattal kötött szerződése alapján, közszolgáltatási tevékenységet végez Mogyoród közigazgatási területén. A közszolgáltatás biztonságos ellátása érdekében az AHK Nonprofit Kft. a Fővárosi Közterületfenntartó Nonprofit Zrt.–vel konzorciumban szervezi meg a közszolgáltatási hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését.

Közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok kezelése A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok gyűjtését és szállítását az AHK Nonprofit Kft. jelenleg az alábbiak szerint oldja meg: vegyes hulladékok járat rendszerű, házhoz menő gyűjtése, elkülönítetten gyűjtött hulladékok (papír, műanyag, fém és üveg frakciók) járat rendszerű, házhoz menő, illetve üveg frakció esetén gyűjtőszigetes gyűjtése, házhoz menő zsákos zöldhulladék gyűjtés, évi egy alkalommal lomtalanítás, évi egy alkalommal veszélyes és elektronikai hulladék begyűjtés, elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék begyűjtése. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok kezelését (hasznosítás, ártalmatlanítás) az AHK Nonprofit Kft. jelenleg az alábbiak szerint oldja meg: a vegyes hulladékok hasznosítónak/ártalmatlanítónak történő átadása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékok előkezelőnek/hasznosítónak történő átadása. Vegyes hulladékok kezelése (Mogyoród Nagyközség hulladékgyűjtését részletesen a település helyi rendelete tartalmazza, 1. számú melléklet.) Az AHK Nonprofit Kft. a lakosságnál keletkező, vegyesen gyűjtött hulladékokat a Fővárosi közterületfenntartó Nonprofit Zrt.vel kötött konzorciumi megállapodása alapján zárt rendszerű, öntömörítős járműparkkal, heti egy alaklommal, járat rendszerben gyűjti a település felosztásával szerdai és pénteki napokon. A gyűjtött hulladékokat az AHK Nonprofit Kft. jelenleg az FKF Nonprofit Zrt. által üzemeltetett hulladékkezelő létesítményekbe szállítja, ahol azok energetikai hasznosításra, illetve ártalmatlanításra kerülnek. A hulladékkezelő létesítmények rendelkeznek a jogszabályi előírások szerinti egységes környezethasználati engedélyekkel, működésük megfelel a hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak: Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=25607f6064&view=pt&q=fkf&search=query&msg=1562bb3a414203e9&siml=1562bb3a414203e9

1/3

2016. 09. 11.


Dunakeszi 2. számú hulladéklerakó, Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. Elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelése Az AHK Nonprofit Kft. Mogyoród Nagyközségben házhoz menő elkülönített gyűjtési rendszert működtet a lakosságnál keletkező papír, műanyag és fém hulladék frakciók esetében. Üveg hulladék esetében gyűjtőszigetekről történik a hulladék begyűjtése. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók elszállítása zsákos rendszerben, üveg hulladék esetében gyűjtőszigetekről kerül elszállításra, havonta egy alkalommal. A szelektíven gyűjtött hulladékok a további hasznosításra előkészítés érdekében válogatóműbe kerülnek beszállításra. A válogatás során keletkező maradék (anyagában nem hasznosítható) hulladék a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben kerül energetikai hasznosításra. A válogatást követően fennmaradó mennyiség anyagában történő hasznosításra kerül. Zöldhulladék gyűjtés, kezelés Az AHK Nonprofit Kft. a helyi adottságoknak és szabályozásnak megfelelően április 1től november 15ig tartó vegetációs időszakban havi egyegy alkalommal biztosítja a lakosság részére a zöldhulladék elszállítását. Az AHK Nonprofit Kft. hulladékkezelési célja, a lakosságnál keletkező szerves hulladékok kezelésének korszerű megoldása, a lerakásra kerülő hulladékok szerves anyag tartalmának csökkentése. A házhoz menő zsákos zöldhulladék gyűjtési rendszer 2014. május 01től indult el. Az AHK Nonprofit Kft. a zsákos zöldhulladék gyűjtés során különgyűjtött zöldhulladék komposztálását és hasznosítását a Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzemeltetésében lévő Csomád, Külterület 074/7 hrsz. alatti fióktelepén üzemeltetett csomádi szennyvíziszaplerakó telep komposztüzemében oldja meg. A beszállított zöldhulladékok egy részét komposztálják, egy részéből SRF készül, amit termikusan hasznosítanak. Újrahasználat Az AHK Nonprofit Kft. és az FKF nonprofit Zrt. a Ht. előírásainak és a hulladékhierarchiának megfelelően az újrahsználati szemlélet kialakítását, illetve az újrahasználat gyakorlati megvalósítását, mint közszolgáltató elő kívánja mozdítani. Ezen célkitűzés érdekében az FKF Nonprofit Zrt. KEOP pályázat keretében két szemléletformáló és újrahasználati központot nyitott 2016. június 13án. Ezen központok elérhetővé tételét kívánjuk a jövőben biztosítani a Budapest agglomerációban lévő ügyfeleink részére is. A központok három funkciót kívánnak megvalósítani: hulladékudvar, újrahasználati és szemléletformáló funkciót. Mogyoród Nagyközség Önkormányzatával együttműködésben 2017. év folyamán fel kívánjuk mérni egy úgynevezett „Újrahasználati közösségi nap” bevezetésének lehetőségét. Ezen „Újrahasználati közösségi nap” keretében a lakosságnak alkalma nyílna a használt tárgyak, eszközök eladására, cseréjére. Az „Újrahasználati közösségi nap” összehangolásra kerülne a lomtalanítási nappal, annak érdekében, hogy a gazdára nem találó tárgyak, eszközök elszállítása és megfelelő kezelése biztosított legyen. Veszélyes és elektronikai hulladékok Az AHK Nonprofit Kft. a lakosságnál és intézményeknél keletkező veszélyes és elektronikai hulladékok gyűjtését, ártalmatlanítását, előkezelését jelenleg más – a tevékenységgel kapcsolatos szakhatósági engedélyekkel rendelkező szakvállalkozással oldja meg. AHK Nonprofit Kft. 2014. évtől kezdődően lomtalanítással egybekötött veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtést végez a településen. Ennek keretében a lomtalanítási napon a lakosságnak lehetősége nyílik a veszélyes és elektronikai hulladékokat engedéllyel rendelkező szakvállalkozás részére átadni. Irányítási rendszer bevezetése Az AHK Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének javításának érdekében az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszerrel integrált MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszert vezetett be. Az AHK Kft. minden tevékenységét integrált irányítási rendszerben, a jogszabályok és a szabványok előírásainak megfelelően végzi. Ügyfélszolgálat Az AHK Nonprofit Kft. és ügyfelei között – a felek közötti konzorciumi megállapodás alapján – az FKF Nonprofit Zrt. Ügyfélszolgálati Osztálya tölti be az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna szerepét. Ide érkeznek be az ügyfelek igényei, itt történik az igények továbbítása a megfelelő szolgáltatási területek felé, panaszok rendezése, különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása, adatrögzítés, adatnyílvántartás. Az ügyfélszolgálaton, a személyes ügyintézés során specifikusabb, személyes kapcsolat kialakítására adódik lehetőség. A személyes ügyfélszolgálat mellett telefonos ügyfélszolgálat is működik, ahol az ügyintéző napra kész információkkal látja el az ügyfeleket. A lakosságnak arra is van lehetősége, hogy írásban keresse meg ügyfélszolgálatunkat. Leveleinkben itt is arra törekszünk, hogy maximális tájékoztatást nyújtsunk. Az önkormányzat honlapján (www. mogyorod. hu és a www.ahk.hu) tájékoztatást nyújtunk a lakosság részére a hulladékok gyűjtésére, elkülönített gyűjtésére vonatkozóan.

https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=25607f6064&view=pt&q=fkf&search=query&msg=1562bb3a414203e9&siml=1562bb3a414203e9

2/3

2016. 09. 11.


Összefoglalva tehát: ügyfeleink részére személyes, telefonos, írásos fórumon nyújtunk lehetőséget tájékozódásra, információk megszerzésére. Szemléletformáló tevékenység Az AHK Nonprofit Kft. az FKF Nonprofit Zrtvel, mint konzorciumi vállalkozással együttműködve Mogyoród Nagyközségben a nevelési oktatási intézmények diákjai és pedagógusai számára előadásokat, játékos foglalkozásokat kíván biztosítani többek között a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. Az előadások az FKF Nonprofit Zrt. szakemberei által a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, megtervezett vázlatok segítségével, interaktív módon zajlik, önkormányzati felkérés alapján. Az előadások keretében lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy a programra bejelentkező iskolák megtekinthessék a Fővárosi Hulladékhasznosító Művet és/vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkelési Központot, ezzel is elősegítendő azt, hogy hamarabb átlássák: környezetvédelmi szempontból mennyire szükséges a hulladékok elkülönített gyűjtése. Szemléletformáló tevékenységünket egy „hulladéknaptár” jellegű tájékoztatóval kívántuk kiegészíteni, amely részletes útmutatást nyújt a lakosságnak a hulladékok gyűjtési rendjéről kiemelve az elkülönített hulladékgyűjtést, kitérve a megelőzés fontosságára is. A hulladéknaptár jelenleg honlapunkon érhető el. Az AHK Nonprofit Kft. és az FKF Nonprofit Zrt. konzorciuma 2014. május 1től végez hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet Mogyoród Nagyközség közigazgatási területén. Jelenlegi intézmények, akik igénybe veszik a közszolgáltatást: Önkormányzati Óvoda Pillangós Óvoda Gesztenyés Óvoda Mogyoródi Polgármesteri Hivatal Juhász Jácint Művelődési Ház Könyvtár EMMI Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Mogyoród Nonprofit Kft. Lakossági ügyfelek Jelenleg 1937 lakossági ügyfél van Mogyoródon Edényzet űrtartalma

lakossági

60 literes 110 literes 120 literes 240 literes 1100 literes Összesítve

618 19 1038 217

szerződött fél

intézményi edény szám db 616 20 1059 219

szerződött fél

gazdálkodó szervezet edény szám db

összesen szerződött fél

edény szám db

szerződött fél

2 5

2 10

22 11 5

21 23 11

618 19 1062 233 5 1937

edény szám db 616 20 1082 252 11 1981

2015. évi hulladékgyűjtési tény adatok: Lakosságtól: Hagyományos módon gyűjtött települési, vegyes hulladék: 1230,9 tonna Háztól történt szelektív hulladék gyűjtés: 44,5 tonna (papír 9,6 tonna, műanyag és fém 19,8 tonna, üveg 4 tonna, zöldhulladék 11,1 tonna) Lomtalanításból származó hulladék: 76,9 tonna Egyéb szervektől: Hagyományos módon gyűjtött települési, vegyes hulladék: 89,9 tonna Üdvözlettel AHK Nonprofit Kft. Kérjük, ne nyomtasson feleslegesen! FKF Nonprofit Zrt. Felelősséggel környezetünkért!

1. számú melléklet.pdf 479K

https://mail.google.com/mail/u/0/?ui=2&ik=25607f6064&view=pt&q=fkf&search=query&msg=1562bb3a414203e9&siml=1562bb3a414203e9

3/3

1.2. sz. melléklet AZ EGIS ZRT INTÉZKEDÉSI TERVE

Mogyoródi volt égető és környezetének kármentesítése Mérések

Határidők

PE/KTF/149515/2016., PE/KTF/17539/2015, KTF:177618/2014, KTF: 1776-7/2014. PE/KTF/1495-15/2016., PE/KTF/1753-9/2015, KTF:1776-18/2014, KTF: 1776-7/2014. • A 2012/2013Számos határidő irreális! as tényfeltárás • 16 db új monitoring kút kiépítése. Határidő kérdéses. és beavatkozási terv eredményeként 2014. májusában • Hidraulikai csóvalokalizációs rendszer kiépítése 2017. március 31-ig. leállítottuk végleg a sztrippelőt a volt égető területén. • A monitoring végzése a fenti határozatoknak megfelelően.

• Kétlépcsős reaktív barrier kiépítése 2017. június 30-ig. • Góckezelő talajgáz kitermelő rendszer átalakítása az eddigi tapasztalatok alapján. • Féléves előrehaladási jelentések megküldése tárgyév június 30-ig és tárgyév december 20ig. • Beavatkozási záródokumentáció benyújtása 2018. június 30-ig. • Befogadó (Mogyoródi-patak) terhelhetőségi vizsgálatának benyújtása 2017. március 31-ig. • Önellenőrzési terv készítése és benyújtása 2014. december 20-ig. • Pontforrás működési engedélykérelem benyújtása 2017. június 30-ig. • Beavatkozási terv benyújtása 2018. június 30-ig. • FAVI-MIR-K adatlapok benyújtása tárgyév december 20-ig. • FAVI-KÁRINFO B3 adatlapok benyújtása 2018. június 30-ig.

1

• Ingatlantulajdonosok értesítése az évi monitoring programról tárgyév elején (monitoring program elkészülte után).

Magyarázat Új monitoring kutak kiépítése A tényfeltárási záródokumentációban és a beavatkozási tervben javaslatot tettünk a korábbi monitoring rendszer bővítésére. A bővítés során eddig létesült 20 db új talajvíz monitoring kút. Még 16 db új monitoring kút létesítését kell elvégezni. Feladat: az érintett területek tulajdonosaival megegyezni a létesítésről. Hidraulikai csóvalokalizációs rendszer Aktív beavatkozás a csóvafronton. A szennyeződés talajvíz áramlással történő további terjedésének megakadályozása céljából a csóvafronton aktív beavatkozást kell kialakítani. Erre alkalmas a hidraulikai csóvalokalizációs rendszer, ami meggátolja a csóva további terjedését. Jelenleg a rendszer létesítési engedélykérelmének az összeállítása történik. (Rendszer rövid ismertetése: talajvíz termelő kutakból történő szennyezett talajvíz kiszivattyúzása és megtisztítása, majd a tisztított víz befogadóba Mogyoródi-patak - való elhelyezése.) A csóvafronton már olyan minimális a szennyeződés mértéke köszönhetően a természetes úton történő lebomlásnak és a hígulásnak -, hogy garantálhatóan tiszta vizet lehet a befogadóba engedni. Társaságunk rendelkezik a Mogyoródi-patak kezelője által kiállított befogadói nyilatkozattal. Kétlépcsős reaktív barrier Aktív beavatkozás a góc/csóva átmenet területén. A szennyeződés biológiai úton történő bontásának elősegítése, kétlépcsős - aerob és anaerob - reaktív barrier kialakítása a góc/csóva átmenet területén, a csóva fejénél. Cél, hogy a csóva leválasztása kerüljön a gócról, megszűnjön a csóvába érkező szennyezőanyagok utánpótolódása. Góckezelő talajgáz kitermelő rendszer Aktív beavatkozás a góc területén. Talajvíz kitermelése és megtisztítása nélkül történő szennyezőanyag koncentráció csökkentése a volt hulladékégető területén. Az eddigi tapasztalatok alapján igen jelentős mértékű szennyezőanyag termelhető ki a talajlevegő elszívásával. Jelenleg a kitermelő rendszer átalakítása történik, mert a próbaüzemeltetés során olyan nagy mértékben mobilizálhatóak voltak a szennyező anyagok, hogy alulméretezettnek bizonyult a rendszer. Féléves előrehaladási jelentések A hatóság (Pest Megyei Kormányhivatal - Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) részére történő féléves jelentések a vonatkozó időszakban elvégzett munkálatokról. Befogadó (Mogyoródi-patak) terhelhetőségi vizsgálata A hidraulikai csóvalokalizációs rendszerrel megtisztított talajvíz a Mogyoródi-patakba kerül bevezetésre. A tervezett bevezetési pont alatt és felett ki kell jelölni 1-1 db patakmeder üledék vizsgálati pontot, amint a csóvalokalizációs rendszer működése alatt előírt rendszerességgel vizsgálni kell. A vizsgálati pontok kijelölése csak a hatóság által elfogadott csóvalokalizációs rendszer létesítési engedélykérelme után lehetséges. Önellenőrzési terv készítése A hidraulikai csóvalokalizációs rendszer működésének ellenőrzése. Társaságunk már elkészítette ezt a tervet, amit a hatóság el is fogadott. A csóvalokalizációs rendszer 1 éves működése után felül kell vizsgálni az önellenőrzési tervet. Pontforrás működési engedélykérelem benyújtása A hidraulikai csóvalokalizációs rendszerben sztrippeléssel tervezzük megtisztítani a kitermelt szennyezett talajvizet. A sztrippelés során a szennyezett légáram tisztítás után a környezetbe távozik. Ennek a pontforrásnak a működési engedélykérelmét el kell készíteni. Beavatkozási terv és záródokumentáció benyújtása A vonatkozó határozatok értelmében a jelenlegi időszakot a beavatkozás I. ütemének nevezzük. Ennek a felülvizsgálatát kell elvégezni a vonatkozó határidőig. Amennyiben a tervezett beavatkozások (hidraulikai csóvalokalizációs rendszer, kétlépcsős reaktív barrier, góckezelő talajgáz kitermelő rendszer) az elvárt eredményeket biztosítani tudják, úgy feltételezhetően jelentős változás nem lesz a folytatásban.

2

1.4. sz. melléklet Csóvafront

Csóva

Góc

Talajvíz áramlási irány

Hidraulikai csóvalokalizációs rendszer

Góckezelő talajgáz rendszer

volt hulladékégető területe

klórbenzol „B” izovonal

Az EGIS Zrt. monitoringkút-hálózata 1.3. sz. melléklet

2.sz. melléklet AZ ELŐZETES JELENTÉS EGYEZTETÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE A 2016. október 10-én tartott tárgyaláson részt vett Paulovics Géza polgármester, dr. Szabó István GTB elnök, Hutter József OKSB elnök, Ribai Zoltán képviselő, Varga A. Tamás képviselő, Pásztor Tamás geográfus, Dukay Igor Renatur 2005 Bt képviselője. A TKP tervezetével kapcsolatban, az alábbi érdemi észrevételek hangoztak el: a CHINOIN bányájába lerakott anyagok vizsgálandók (mi lett lerakva és annak milyen hatásai mutathatóak ki?); 2. CHINOIN bányákba több lerakó volt, ezekről tudunk-e valamit? 3. NATURA 2000 területek kijelölésének módja, módosításának lehetősége (ki dönt, ki méri fel); 4. EGIS szennyezéséből adódóan a faluközpont felé terjedhet-e a szennyeződés?; 5. EGIS-nél milyen mértékű a szennyezés, mennyivel haladja meg a határértékeket, normális mértéket? 6. a Mogyoródi-patak vízminőségének időszakonkénti vizsgálata és jelentősége? 7. lakosságot érdekli az M3 légszennyezésével kapcsolatos adatok?! 8. M3 zajvédő falának hiánya, illetve a megkezdett kiépítés folytatásának kérdése; 9. Zöldhulladék-gyűjtés kérdése; (van aprítógépünk) 10. M3 Gödöllői út feletti felüljárónál volt egy forgalomszámláló készülék, forgalmi adatok mennyire frissek? 11. illegális hulladéklerakók és felszámolásuk. 1.

3. sz. melléklet A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ VIZSGÁLATA Összeállította Dukay Igor, a TKP II. készítője, 2016. augusztus 22. A településfejlesztési koncepció – továbbiakban: TFK – 2016-3030 közötti időszakra tervez, melyet részben a most készülő TKP II. időszaka (2016-2020) közvetlenül lefed. Mindemellett a TKP II. közvetve az azt követő évekre is hatással bír, melyről alább még szólunk. A dokumentum alátámasztó részt is tartalmaz, több szakági összefoglalóval. Ha a TFK-nak a TKP II. szerves része nem is lehetne, de háttér-tanulmánya igen, még félkész állapotában is, ahogy a TKP I.-et is használták a tervezés során. A TKP feladatai is a településről szólnak, és a TKP éppen az a TFK-ban vissza-visszaköszönő fenntarthatóságot segíti megvalósítani, irányok megadásával. A feladatok nagy része azért mutat túl a tervezési időszakon, mert számos feladat megvalósítása folyamatos (szakaszos, visszatérő) munkát igényel, így 2020. után is foglalkozni kell velük. Viszonylag kevés az egyszeri beavatkozást igénylő feladat (pl. ilyen lehetne a szennyvízhálózat teljes kiépítése, ha szükségszerűen nem szakaszolnák, stb.; egyszeri a talajvédelmi koncepció készítése is, de az továbbléptethető gyakorlati megvalósításba, ami egy viszont már szakaszosan megvalósítható feladat). A TFK-t közvetlenül nem érinti, de a 2004-ben készült TKP I. feladatai maradéktalanul továbböröklődtek a 2016-2020-as időszakra. A feladatok egy része nyilvánvaló összefüggésben van a TFK-val. Teljesülésük vagy nem teljesülésük oka számos okra vezethető vissza. A TKP-feladatok teljesülését jelenleg még elemezzük. Jelenleg (2016. augusztus 24.) azt látjuk, hogy amit tudtak, és muszáj volt, ill. forrás volt rá, megtette az önkormányzat. A TKP végrehajtásában egyébként a település egésze részt vehet, részt kell vegyen, az önkormányzatnak természetesen kiemelt szerepe van. Vannak feladatok, melyek pénzügyi forrást nem, vagy alig igényelnek, és még sem történt meg. Ez gyakori jelenség és visszavezethető arra is, hogy nincs külön szakági felelős a településen. Egyebekben a forráshiány is meghatározó, melyen a környezetvédelmi alap tud enyhíteni. Tekintettel arra, hogy a TFK jó szemléletű, kimondottan figyelembe vesz környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat, csak egyes részletek mentén van hozzáfűzni való, egyetértő vagy eltérő vélemény vagy pontosítási szándék alapján: 1. Jövőkép: Számos olyan elemet tartalmaz, mely környezetvédelmi szempontból fontos. Pl. „Az ember, a technika és a természet találkozása”. Kérdés, hogy ez a részletek szintjén mit takar, mely kérdés a „magas életminőség” és a „turisztikai attrakciók” mentén is felmerül. (Az előbbi, például, jelentheti csak a település infrastrukturális kényelmi fejlesztését, de a 3.1.1. fejezetben kiderül, ennél többről van szó. ) Ha a TFK-ban és az az alapján készülő HÉSZ-ben, egyes ilyen fontos részletekben van mód konkrétabban fogalmazni, akkor érdemes a helyi védett területekkel kapcsolatos dokumentációt és a TKP-t figyelembe venni. (Pl. a Somlyón lévő kilátó helyreállítása fontos, de a környékének TFK-ban később említett rendezése, fejlesztése a természeti értékek megőrzésével valósulhat csak meg, melybe egy burkolt út, nagyrendezvények már nem férnek bele.) 2. A területfejlesztés elvei: Fontos, hogy az együttműködés és a fenntarthatóság szerepel ezek között. 3.1.2. Átfogó célok: 1

Jók a meglátások környezetvédelmi szempontból is. A turizmus fejlesztése kapcsán megjegyzem, hogy inkább infrastrukturális jellegű a lista, ami adódik a meglévő speciális „adottságokból” (Hungaroring, Aquapark), de ugyanígy alapulhat a helyi (természeti és kulturális) adottságokra „soft”-megoldásokkal, mint pl. tanösvények létesítése, melyhez kisebb beavatkozás és költség szükséges, adottságok vannak, sőt, azok a TFK egyes fejezeteiben konkrétan ki is vannak listázva. Ld. egyedi tájértékek, építészeti értékek, értékes természeti területek. (Az egyedi tájértékek esetében megjegyezzük, hogy tipikus jelenség az, hogy a felmérést végző, szakmai irányultságának megfelelően bizonyos objektumokat preferál: Mogyoródon is elsősorban az épített értékek vannak túlsúlyban, holott vannak természeti értékek is a településen. Ez természetesen pótolható és nem hiba, és nem a TFK készítőin múlik.) 4. Kiinduló adatok: Környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból a lakosságszám és az ezzel kapcsolatos társadalmi, műszaki-településüzemeltetési stb. összefüggések kiemelt szereppel bírnak. Ezért fontos, hogy míg 2005-ben 11.300 fővel számoltak a jövőre nézve, a TFK-ban 8037 fő szerepel 2030-ra prognosztizálva. A lakosságszám egyik legfontosabb összefüggése a területfoglalással kapcsolatos: élő példája több településrész most előirányzott belterületbe vonása. Kérdés: Mettől meddig felel meg a fenntarthatóság elvének egy település növekedése? Hogyan lehet ezt egzakt módon megítélni? Ugyanez vonatkozik az útfejlesztésekre is. A területhasználatok elemzése során adatok pontosítására került sor, melyből a fentiekkel összhangban, pl. az alábbi adatváltozások/pontosítások tűnnek ki: városias térség: + 120 hektár erdőgazdálkodási térség: - 260 hektár mezőgazdasági térség: + 139 hektár Mit is takarnak ezek a számok és változások? Ha úgy kell érteni őket, ahogy le vannak írva, fenntarthatóságról aligha lehet beszélni. 5. A megvalósítás és eszközei-fejezet: A megjelölt irányokkal szemben, ezen részletezettségi szinten, környezetvédelmi aggály nem merül fel, a veszélyforrás a részletek szintjén alakulhat ki. Erre példa a kilátó és környezetének már említett rendezése, de igaz ez a források környékére is. Ilyen szinten sem a TFK, de a HÉSZ nem szabályoz feltétlenül, de: előre menekülve, a természetvédelmi jelentőséggel bíró területek kapcsán „ökölszabályként” azt lehet tömören mondani, hogy kerülni kell az urbánus szemléletű, parkosító jellegű fejlesztéseket, melyek intenzív jelenlétet generálva károsak ezeken a területeken. A természetes területeken az ökológia a rendező elv, mi legyünk csak megfigyelő, rácsodálkozó vendégek ezeken a területeken – túl sok úgy sincs belőlük. (Vagyis a részletek szintjén mindenképpen fel kell tenni a kérdést, hogy fenntartható-e az a turizmusfejlesztés, ami pont azt teszi tönkre, károsítja, amiért értelme van embereket a területre vinni?) Megalapozó vizsgálatok A B) része, a Mellékletek, szinte kivétel nélkül szemléletes és hasznos környezetvédelmi szempontból is. A TKP-ban, például, mi is szerepeltetni terveztük az egyedi tájértékeket (hasonlóképpen a tajertektar.hu alapján térképi formában), az épített örökséget (lista, rendelet formájában, vö. pincesor kérdésköre), a település természet- és tájvédelmi szempontból kiemelt területeit (térképes formában), stb.

2

A TFK, a HÉSz, a TKP ugyanarra a tájra vonatkozik, csak más-más szempontból. Ugyanakkor vizsgálati és értékelési módszereik között vannak hasonlóságok, melyek az A), szöveges részben is visszaköszönnek. (Ld. később). Összességében a TFK értékes adat- és információforrás a TKP készítéséhez. A TKP nem váltja ki a településrendezési eszközök környezeti vizsgálatát, de – más településeken tapasztaltak alapján – környezetpolitikai szempontból megfelelő TFK és HÉSZ kapcsán is, a részletek szintjén hozzájárulhat a „finomhangoláshoz”. (Ld. fenti példák turizmusfejlesztési témakörben.) A jelenlegi TKP-t úgy készítettük el, hogy egyes szakterületeken koncepciók (alátámasztó dokumentációk) készítését javasoljuk, melyek természetesen a határfelületeken komplexek kell legyenek. (Pl. egy vízgazdálkodási koncepció csak úgy korszerű, ha a talaj- és természetvédelemre is figyelemmel van, nem csak azt nézi, honnan mennyi vizet kell levezetni.) Az A), szöveges részhez kapcsolódóan az alábbiak gondolatokat emeljük ki: 1.1.1.: Ld. Mogyoród „…. környezeti, táji szempontból túlterhelt…” térségben felszik – áll a tanulmányban. Az M3-M31-es utak összekötésével az elérhetőség valóban javul, de több hektár erdővel csökken az erdőállomány. A csereerdősítésről részeteket nem tudunk. A település területén lenne rá hely és szükség. 1.2.1.: Számos fontos „zöld célt” fogalmaz meg a „metropolisz térség területpolitikai és területfejlesztési irányai kapcsán”, ami üdvözlendő. 1.2.2.: „Mogyoród a high tech., versenyképességi, innovációs pólusa a metropolisz-térségnek”, mely együtt járhat a tisztább technológiákat alkalmazó ipar letelepedésével (de evvel együtt is realizálódhatnak környezeti hatások, pl. a közlekedés, területfoglalás mentén). 1.6.: A TRT előzményei kapcsán összefoglalja az egyes TRT-k főbb irányait, változásait. Így pl. a 2005. évi TRT azért is fontos, mert a TKP I. időszaka a 2004-2009. közötti terminus. A 2005. évi TRT a közlekedési rendszerek fejlesztését, a zártkerti övezetek üdülő és lakóövezetben vonását, a vállalkozási övezetek növelését, a Hungaroring bővítését irányozta elő. A jelenlegi változások vázlatos ismeretében részben most érnek be a 2005. évi célok. Ezen felül eltelt 11 év, mely a fejlesztések hatásaira rálátást engednek, helyben és általában. A 2007. évi TRT-módosítás során 8 fejlesztési terület rögzítése történik meg, ill. a kerülő út kikerül a tervből. (Ezzel együtt jelenleg elkerülő út tervezési zajlik.) Már a TKP I. időszaka utáni időkben lévő TRT-változás 2010-ben a Berekaljára, 2012-ben a Hungaroring-re vonatkozik. A 2014-ben és 2016-ben történt módosítás a M3-M31-es összekötő/kerülőút programba visszaillesztését tartalmazza. 1.7.3.3.: A helyi NGO-k listája a környezetügy terén érintett szervezetek meghatározásában is segít, mely a TKP „zöldfeladata” mentén az együttműködés, közös szerepvállalás szempontjából fontos. 1.8. Humán infrastruktúra keretében, figyelemmel a lakosságszám növekedésére, kiemelendő, hogy az óvodai férőhelyek száma megfelelő, az iskolai azonban nem. Ez a gyerekek más településre áthordását, közvetve közlekedést és az alvótelepülés-jeleleget erősítik. Nincs bölcsőde sem, mely ugyan a mielőbbi munkába állást késlelteti (gazdasági szempont) – a gyermekek lelki egészsége szempontjából azonban előnyösebb, hiszen több figyelmet kap és az édesanyjától. Ennek is van közvetett környezeti előnye. A vállalkozói kedv az átlagosnál magasabb, mely a helyi foglalkoztatást segítheti, mely az ingázást csökkentheti.

3

1.10.1. A 2015-2019-re szóló Gazdasági Programra a TKP II-nek már nem nagyon lehet érdemi hatása, és ha kellően „zöld”, nem is kell feltétlen hatása legyen. A TFK Készítői megjegyzik, hogy a GP jellemzően választási ciklusra vonatkozhat, de hosszabb távú stratégia jelentősége is van/lehet. A fejezetben a fenntarthatóság elve említésre kerül, és a problémák körében kitérnek pl. az M3 feletti átjárás korlátozott voltára, valamint a zajvédelem fontosságára. 1.11.: A településen külön Turisztikai Kft működik, mely koncepcionális szakági fejlesztést tesz lehetővé. 1.12.: Táji és természeti adottságok leírása során átfogó képet kapunk a településről. Egy majdani átdolgozás során javasoljuk a helyi védetté nyilvánítás során nyert adatok beépítését, a vízrajzi részben az állóvizek említését. Továbbá úgy tudjuk, a löszfalakon kívül tufa és kavicskonglomerátum-falak is vannak a településen. A források tekintetében is már több forrásadattal rendelkezünk, legalábbis ami a Csíkvölgyi források számát illeti (ez év tavaszán összesen kb. 10-12 db-ot számoltunk össze, mértünk be.) 1.13. Települési zöldfelületek: A TKP-ban szintén az elemzés és fejlesztés tárgyát képezik. A meglévő köz- és magánterületi növényállományok megőrzése, fejlesztése mindenképpen közös cél. A TFK ennek jelentőségét több oldalról hangsúlyozza, melyet csak annyiban egészítünk ki, hogy célszerű lenne legalább településrészenkénti koncepciót készíteni, hogy egységesen, egy vezérfonál mentén kerüljön sor a fejlesztésekre. Ezeket társadalmasítani is lehet, mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind a fenntartás során. A domborzati adottságok, a beépítettség, sajnos, szűk lehetőségeket biztosít. Legfontosabbnak a honos fajok és a lehetőség szerint a nagy koronájú fajok alkalmazását tartjuk, melyre a TKP-ban teszünk konkrét javaslatot. 1.14. Az épített örökség és védelme is része a környezet védelmének, így ez a rész számos értékes adattal és szemponttal járul hozzá a TKP készítéséhez. Itt kerül említésre számos helyi védelemre javasolt épület, valamint a helyi iskolai férőhelyek okozta konfliktus is. Kezelendő problémára utal az 1.15-ben közölt megállapítás is: a településen a járdákban nagy hiány van, mely a gyalogos közlekedést nehezíti, közvetve az autós közlekedést generálja. 1.16. Közművek: A napokban megkapott adatok szerint a szennyvízhálózat kiépítettsége kapcsán 100 %-ról nem beszélhetünk (77 %, melyben szerepet játszik az is, hogy nem mindenki kötött rá az akár előtte lévő közterületen lévő hálózatra). Ez egyúttal a szikkasztás jelentőségére is utal, melyre a TFK jelentős adatot közöl: napi 216 m3 szennyvíz szivárog a talajba, rontva a talajvíz és a felszíni vizek minőségét. Bár vannak, akik szerint a települések alatti szennyvíz-domb kedvező hatással is bír, ti. az utóbbi időszakban Mogyoródon is alászállt talajvízszintet „kompenzálja”, de erre jobb megoldás lenne a csapadékvizek beszivárogtatása. A felszíni vízelvezető hálózat kapcsán általában ezért is említjük meg, hogy a szivárogtató képességgel bíró, akár burkolt, akár nem burkolt árkok lennének hasznosak. Ennek a felszíni vizek árvízi terhelése miatt is jelentősége van, mely közvetve a fenntartási munkákra is hat. A patakok medrében ökológiai szempontból a kisebb (nulla) kezelési igény a legjobb. Itt kell megjegyezni, hogy a TFK-ban említett patakmedrek feltöltődöttsége a Mogyoródi-patakra nem helytálló, sőt, az utóbbi években, szakaszosan, a meder mélyült is. A TKP I. is szorgalmazza az itt is említett kútkataszter készítését, mely még nem készült el. A lakások 88 %-a gázzal ellátott, így 12 %-ban tüzelnek fosszilis energiahordozóval (szénnel), fával, PB-gázzal. Megújuló erőforrások: A TFK jó összefoglalót nyújt a lehetőségekről, korlátokról. 4

1.18.: Térségi és települési környezetvédelem A térségben való vizsgálat előnye, hogy a települést táji környezetében átfogóan vizsgálja, ugyanakkor a fejezet minden, TKP-ban is releváns témakörre kitér, természetesen egy bizonyos szintig részletezve. A TKP készítéséhez értékes információforrás. Néhány megjegyzés a fejezethez: A TFK részletesen, térképek felvonultatásával, foglalkozik a közlekedés okozta zajterheléssel. A bányákkal kapcsolatban sok értékes szempontot közöl. Itt tér ki a hajdani kommunális hulladéklerakásának kockázatára, míg az 58.oldalon a tartós terhelések sorából az EGIS és a CHINOIN említése elmarad. A térség a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny. A fenntarthatósággal és az önellátással összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a helyi ivóvízellátás is már csak a Dunából megoldható, éppen a hajdani szennyezések eredményeként. A tanulmány a csúszásveszélyesség problémakörét körbejárja, és említést tesz, részben problématérképen, a szegregátumról, melynek adott esetben ökológiai vonatkozásai is van. A 59. oldalon a SWOT-elemzéshez a következőket gondoljuk említésre érdemesnek. Az erősségek között szerepel az ásványvagyon. Ez valóban kedvező adottság, de a településen a bányákkal összefüggésben a hajdani gazdasági hasznukon túl, mondhatni, csak baj van. Ld. ilegális feltöltések, a tájrehabilitáció szükségessége. Utóhasznosítás lehetséges, de a működés közbeni hatásokat sem lehet mellékesnek tekinteni, különösen nem a jelenlegi beépítettség és lakosságszám mellett. A fővárostól délre eső településeken, eltekintve az eltérő táji adottságok okozta táji léptékű hatásoktól, a problémát elsősorban a településen történő ásványi anyag-szállítás okozza (zaj, rezgés, por, forgalom, stb). Az ásványvagyon meglétét környezetvédelmi szempontú erősségek között is felsorolják. Ennek okát nem látjuk világosan. A gyengeségek között említi a felszíni vizek nem jelentős meglétét. A táji adottságok „ezt tudják”, ezen változtatni nem lehet és nem szabad. (Pl. látvány- vagy horgász célú tározótavak létesítése semmiképpen nem javasolt, mert a kishozamú vízfolyásokat tönkreteszik). Szintén gyengeség a szőlészet jelentőségének alábbhagyása. E mögött másutt is társadalmi, gazdasági okok állnak. Ma már sok helyen (még világörökségi területen is) „el kell engedni” a nagy szőlőkultúrák gondolatát. A veszély és a lehetőségek listáival egyetértünk.

5

AZ ELSŐ MOGYORÓDI TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELADATAINAK TELJESÜLÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A FELADATOK II. TKP-BAN TÖRTÉNŐ AKTUALIZÁLÁSA

1

1. Talajvédelem

Teljesülés módja

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett területek, talajok védelme.

Rózsa utca menti patak partfal megerősítése, vis maior alapból, 2011-ben történt meg. Veszélyeztetett területek még: Ródi terület (Somlyóhegyi utcánál); Templom utca, Gödöllői út 128. mögötti terület Vis maior beruházás: Sarló utca – Bajcsy-Zs. utca közötti rész.

FÖV-2. A bezárt Nincs átfogó adatbázis és felszíni bányák jelenlegi nincs gyakorlati ráhatás használatának feltárása, az önk. részéről. a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára A 2004-2009-es időszakra vonatkozóan nincs teljesülési 2017: adat, de azt követően történt beavatkozás (2011: Talajvédelmi koncepció készítése patakpartfal megerősítése vis maior alapból). További beavatkozási pontok is vannak a belterületen, ezért 2018: a feladatkör továbbra is fennáll. Kiviteli tervek készíttetése, kivitelezések megkezdése Javaslat: tekintettel arra, hogy a talaj védelme kül- és 2016-2020: belterületen egyaránt jelentős kérdés, és össze is függ Szükséges beavatkozások egymással, egységes koncepció készítését javasoljuk a megtétele majdani tevékenységek előkészítése érdekében. A talaj mennyiségi védelme a termőtalaj helybentartása miatt mezőgazdasági szempontból fontos. A termőtalaj nagy mennyiségű vizet képes tározni, ezért erodálódását ebből a szempontból is késleltetni, megszüntetni kell. Tájba illő megoldásokat kell választani vízmosás-kötések esetében, ill. az erdők részarányát növelni (talajvédelmi véderdő-sávok, foltok). A meredek utcán lehordódó és lerakódó talaj és burkolatként leterített murva akkumulációja is megoldást kíván. Valószínűleg a legegyszerűbb és legolcsóbb kezelési mód a lerakódott anyag jelenleg is jellemző felszedése. A bányák rekultivációja csak részben történt meg. 2017: Az önkormányzat egyeztessen a Nincs átfogó helyzet- és jövőkép a bányákra vonatkozóan. bányák tulajdonosaival, a releváns kérdések vonatkozásában. Az önkormányzat szerepe közvetett: a működő és nem működő, rekultivált vagy nem rekultivált bányák környezeti hatásait hasznos lenne ismernie és katalizátor szerepet vállalnia a lakosságnak megfelelő irány kijelölése és tartása

4. sz. melléklet

FÖV-3. A talaj Nem teljesült. multifunkcionalitásának - termőképességének, szerkezetének, pufferkapacitásának helyreállítása, fenntartása.

2 FÖV-4 A környezetre veszélyt jelentő szennyezésekkel kapcsolatos együttműködés (VÍZ-1, VÍZ-2)

Az Élő Patak Mozgalom a Mogyoródi-patak és forrásvidéke, valamint a Somlyó hegy védelme érdekében indult meg együttműködés 2015-ben.

érdekében. (Pl. tájbaillesztés módja; utóhasznosítás módja; szennyezettség mértéke, veszélye; szükséges munkák tervezett kezdési és végrehajtási ideje, mely a település lakosságát is érintheti, pl. szállítójárművek forgalma, zaja, baleseti kockázata) Az önkormányzat szerepe e téren alapvetően közvetett. Az önkormányzati tulajdonú termőföldek használatba vannak adva vagy ugaron vannak. Egyebekben a talajvédelem minden földtulajdonos feladata, mely fontosságát és megvalósulását az önk. befolyásolhatja, pl. a FÖV-1-ben említett átfogó talajvédelmi koncepció és kiviteli tervek elkészíttetésével, földtulajdonossal közös megvalósítással. (E tekintetben tervezői javaslat a két feladat majdani összevonása.) Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a folyamatos talajfedettségre, annak részarányának növelésére kellene törekedni. A talajt, a talajvizet (és a felszíni vizeket) potenciálisan érő szennyezések köre részben ismert. Pl. a volt EGIS-telep, valamint a CHINOIN és Gödöllő városának közös lerakója, Csíkvölgyi forrásvidék völgyfőibe betöltött hulladék. Az égető lokális szennyezést okozott, a talaj szennyezés a felszínhez közeli rétegeket nem érte, de mélyebb rétegekben és nagy kiterjedésben történt szennyezés. Minden lakos és gazdálkodó felelős a kockázatok megszüntetése terén. Az önkormányzat kezdeményező szereppel bír: Kockázati tényezők (további) konkrét feltárása, mely a TKP I. felülvizsgálata során kiemelten kért feladat is. Másrészt a megelőzés és a kárrendezés során szükséges katalizátor szerepének ellátása. A megelőzés terén a kockázati tényezők pontosítása és az itt lakók, gazdálkodók részére a figyelem felhívása is ilyen lehetséges feladata.

2017-2020: Ld. FÖV-1.

2017: A helyi környezeti kockázatokról szóló, átfogó, konkrétumokon alapuló összefoglaló készít(tet)ése, mely alapján a lakosság és a gazdálkodók partneri együttműködését kéri az önkormányzat (pl. honlap, direkt levél, szórólap, cikk formájában). E feladat is a helyi környezeti információs rendszer, a lakosság kötelező rendszeres tájékoztatásának része. Ld. még pl. TUD-1.-TUD-5.

4. sz. melléklet

2. Felszín alatti vizek védelme A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, általában. VÍZ-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés.

Teljesülés módja

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára

Nem teljesült a tekintetben, hogy az önkormányzat mint katalizátor nem segíttette, nem siettette a kármentesítést. Teljesült annyiban, hogy az EGIS hatósági kötelezések alapján végzi a kármentesítést.

A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, összefüggésben más feladatokkal (legelsősorban: IVO-1.). A Fóti I. vízbázis működése időközben leállt, Fót és Mogyoród vízellátása dunai és más fóti vízbázisról történik. Az EGIS ebben és a következő években további fejlesztéseket végez a kárenyhítés érdekében. A kiemelt témakörökre vonatkozóan külön összeállítás készült, melynek melléklete az EGIS általi összefoglaló, melynek lakosság szármára szükség esetén átfogalmazott közzétételét javasoljuk.

VÍZ -2. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítése. VÍZ-3. A káros mértékű vízkivétel megakadályozása, a vízkészletek ésszerű felhasználásának ösztönzése.

Ebben az önkormányzatnak közvetett szerepe volt és van. E tekintetben a feladat nem teljesült. A CHINOIN intézkedései nem pontosan ismertek.

A kármentesítés/rekultiváció megtörtént, de az utómonitorozás még folyamatban van. A CHINOIN Rt. 2016. szeptemberi adatokat közölt. Tisztázódott a monitoringkút helye. A két gyógyszergyár monitoringkútjainak adatait egy rendszerben is érdemes lehet összevetni, szükség esetén további kutakat érdemes mélyíttetni és vizsgálni. A TKP I.ben két m.kút került kialakításra és mintázásra. A felszín alatti vizek kitermelésére vonatkozóan nincs adat (eltekintve egy 80 %-os kihasználtságra vonatkozó, de pontosan nem viszonyítható információtól). Nincs kútkataszter. A talajvíz lakossági és ipari szennyezettsége feltételezhető, így ivóvíz-célú kitermelés kétséges. Az öntözési célú vízkivétel nem ismert, de létezik. Az ilyen célú hasznosítást mennyiségi és minőségi paraméterek befolyásolják. A kitermelés módja és mennyisége adott településrészen egymásra hatást eredményezhet.

2016-2020: A FÖV-4. feladattal összefüggésben a környezeti kockázat fennállását ismerni és ismertetni kell, ezért az önkormányzat kérje az EGIS rendszeres (min. évi egyszeri) tájékoztatóját (adatok, értékelés, tervezett tevékenységek ismertetése). Ez alapján készít(et)sen rövid, közérthető pl. honlapon, havilapban közzétehető összefoglalót a lakosság számára. 2016-2020: Ld. VÍZ-1. feladat: Monitoringadatok és értékelésük bekérése. Közérthető összefoglaló készítése, közzététele. Szükség esetén aktív részvétel (legalább kezdeményező szerep) az állapotjavításban. 2016-2020: A vízkivétel engedélyezése részben jegyzői, részben vízügyi hatósági hatókör. A vízkivételi engedélyeket nem célszerű/szabad meghosszabbítani. 2016 (és a későbbiekben is): A vízkivételi helyeket lokalizálni kell, majd az illegális kitermelést

3

Nem teljesült: Kapacitás hiányában nem ellenőrizhető a Polgármesteri Hivatal részéről.

4. sz. melléklet

Szóbeli közlés alapján a talajvíz szintje süllyed, melynek oka lehet a kitermelés volumene, az erózióbázis (patakmeder) mélyebbre szállása, a klímaváltozás, valamint a beszivárgást gátló burkolatok nagyarányú növekedése.

le kell állítani. 2016: Takarékos vízhasználat bevezetése, népszerűsítése.

A lakosságot és az intézményeket takarékos vízhasználatra kell ösztönözni. A csapadékvíz-rendszer kiépítésekor a víz szikkasztásának műszaki lehetőségét keresni kell.

4

VÍZ-4. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvize csak megfelelő előtisztítás után kerüljön a kommunális szennyvízbe.

Nem teljesült a tekintetben, hogy üzemi szintű adatbázis nincs, melyből kiderülne van-e olyan ipari és mezőgazdasági üzem, mely szennyvizét előtisztítás nélkül a kommunális csatornára köti és ezzel problémát okoz.

Bár a felszíni vizek káros kitermelésével és nem a felszín alatti vizével kapcsolatos, de meg kell jegyezni: A patak belterületi szakaszán sok helyen szivattyúval veszik ki a patak vizét. A patak kis hozama miatt minden kisvizes időszakban történő vízkivétel (vagy vízmegtartás, pl. patakvízre épített tározóval) káros: Pl. csökken a vízmélység, mely a sekély szakaszok kiszáradását eredményezheti; a szennyezőanyagok hatása a kisebb hozam esetében nagyobb koncentrációt eredményez, mely az élővilág pusztulásával járhat. Kritikus hónapok (amikor az öntözési igény kisvizes időszakkal társul): június, július, augusztus. A Víz Keretirányelv ökológiai okokból is kötelez a vízhasználatok korlátozására. A feladat megfogalmazása arra enged következtetni, hogy a TKP I. készítésekor volt példa ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvizének előtisztítás nélkül történő kommunális csatornára kötésére. A jelenlegi helyzetről a szolgáltató DMRV-től nem kaptunk tájékoztatást. A nem kívánatos anyagok csatornarendszerbe történő bejutása a szennyvíztelep működési hatékonyságát rontja. Közvetve csak ebből lehet vélelmezni, hogy bevezetés történik, de kérdés, hogy a Dunakeszin lévő, több település szennyvizét fogadó telepről visszanyomozható-e egy-egy üzem. Mivel valószínűleg nem, célzott üzemi vizsgálatok szükségesek a bevezetés tényének megállapítására.

2017: Amennyiben a DMRV-vel együttműködve látható, hogy fennáll a kockázat, célszerű az egyes üzemek vizsgálata.

4. sz. melléklet

VÍZ-5. A kutakban található vizek, ezáltal a talajvíz állapotának felmérése, kúttérkép készítése.

(Felszíni vízbe történő bebocsátása van jelenlegi példa: mezőgazdasági vállalkozás a patakba ereszti a traktor mosásakor keletkező vizet, netán a vegyszeres tartály vizét is.) Nem készült kúttérkép és Jelenleg nem ismert, hogy a lakosság és a gazdálkodók hol felmérés. és mennyi talajvizet emelnek ki, illetve azt engedéllyel teszik-e vagy sem. A kutakon keresztül a talajvíz szintjének változása is nyomon követhető, az aktuális vízkitermelés figyelembe vételével. melyből tematikus térkép állítható össze. A kútkataszter adataiból - két évente frissített vízminőségi adatbázis, gyakoribb vízállás-adatok – döntéshozatalt segítő térképek állíthatók össze.

2017: Kúttérkép és állapotfelmérés készítése (mely megalapozó adatés információs forrás a másutt javasolt kockázatértékelési dokumentációhoz is).

A talajvíz minősége a kutakon keresztül is kockáztatva van (ld. szennyvizek beeresztése).

5 3. Felszíni vizek védelme A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, általában. VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése.

Teljesülés módja

Értékelés

A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike. Önkormányzati szinten nem történt feladatellátás, eltekintve a főtéri burkolás létesítésétől. A patak állapotának védelmét szolgálja a 2015-ben elindított védetté nyilvánítás.

A rendezés szó hétköznapi használatában, mint mederrendezés, kotrás, rézsűrendezés fairtással, mederburkolás, ökológiai, természetvédelmi szempontból állapotromboló. Az EU Víz Keretirányelv a vizek ökológiai állapotának javítását is célul tűzte ki. Ökológiai megoldások nélkül ma már nem lehet a medret rendezni és fenntartani, akkor sem, ha van korábbi rendezési terv, melynek megfelelő kezelést kellene teljesíteni. A vízfolyások ökológikus tervezése, kivitelezése és fenntartása az MSZE 12333:2010 sz. előszabványban összefoglalásra került.


2017: A patakra olyan engedélyes tervet kell készíttetni (ld. még VÍZ-2), mely az ökológiai, természetvédelmi és tájbaillesztési szempontokat figyelembe veszi, javítja a patak morfológiaiélőhelyi állapotát, rendezi a tulajdonviszonyokat. A patak meder és környezetének kezelését vízi társulat, vízügyi A patakon nem indokolt a csak műszaki szemléletű igazgatóság és az önkormányzat mederrendezés, sőt arra szinte sehol nincs szükség. A patak látja el. Ehhez figyelembe kell

4. sz. melléklet

VÍZ-7. Mogyoródi patak Fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

6

VÍZ-8. védelme.

védetté nyilvánítása folyamatban van, kezelési terv is készült. A főtéri szakasz rendezése kizárólag műszaki szempontok alapján valósult meg. A patakmenti tulajdonviszonyok sok helyen rendezetlenek. A patak egyes szakaszai (és mellékvizei) ökológiai, vízgazdálkodási és egyéb szempontból összefüggenek egymással, ezért a két önkormányzat a VÍZ-6-ban leírt tervet együtt is megvalósíthatja, ill. bevonhatja a tervezésbe az alvízi önkormányzatokat is (Fót, Dunakeszi, Bp. IV. kerület). A vízfolyás menti összefogás nagyban segíti a mogyoródi patakszakasz ökológiai, természetvédelmi állapotának javítását. (Ld. alsó szakaszokról fajok feltelepülése). Az MSZE 12333:2010 szerinti tervezés szükséges.

Nem történt javaslat tétel Fót Önkormányzata felé, de a patak egy része már védett, és 2016-ban további fóti szakaszai lettek védelemre, helyreállításra javasolva az önkormányzat számára. Ld. még TEV-1. Elképzelhető, hogy a fóti szakaszon, a Fót felé eső mogyoródi szakaszról van szó. Ennek védelemre javaslata 2016-ban ismételten megtörtént, de a helyi rendelet előkészítése során ki lett véve a javaslatok közül Kerek-tó Nem teljesült. Nem is lett A Kerek-tó a nemzeti ökológiai hálózat részeként védelemre javasolva. valamilyen mértékben védett: bármilyen beavatkozást nem lehet megtenni rajta és a környezetében sem.

venni a természetvédelmi kezelési tervet, ill. szakértői iránymutatást javasolt kérni.

2017: Kapcsolatfelvétel Fóttal és a többi érintett önkormányzattal a majdani együttműködés előkészítése érdekében. 2017: Engedélyes terv megrendelése. Helyi szakaszok védetté nyilvánítása.

2016/2017: A tó állapotát (vízminőség, vízellátás, vízmegtartás, élőhelyek, fajok) meg kell A tó korábbi és mai állapota nem ismert. Vízminőségi és ismerni. Indokolt esetben a tavat biotikai adatok nem állnak rendelkezésre. A környező helyi védelem alá kell vonni és területek felől a csapadékvízzel szennyezés érheti a tavat. kizárni a károsító tényezőket. Az elmúlt években horgász-tó lett belőle és rendezettebb (parkosított) képet mutat. Ennek lehetnek káros hatásai a tó élővilágára.

4. sz. melléklet

4. Levegőtisztaság Teljesülés módja védelem LEV-1. Légszennyezés Nem történt intézkedés. védelmi védőterületek, távolságok, zöldsávok meghatározása, illetve érvényesítése.

7

LEV-2. Ipari Nem történt intézkedés. létesítmények Nem voltak lakossági légszennyezésének panaszok. ellenőrzése, A környezetvédelmi visszaszorítása. hatóság bizonyos vállalkozásokat évente adatszolgáltatásra és 5 évente ellenőrző mérésre kötelez.

Értékelés Füstölés, kábelégetés előfordul. Jelenleg két OKIRbejelentés-köteles vállalkozás van a településen. A közlekedési eredetű terhelés valószínű. Egyéb konkrét probléma nem ismert. A védendő területek (elsősorban lakóövezet, de végső soron minden terület kitett a légszennyezésnek!) és védelmi technológiák (pl. kibocsátás-csökkentés, erdőtelepítés) alapján települési szintű koncepció kidolgozása segítene a tisztánlátásban és a megoldási lehetőségek megtalálásában. Ezzel összefüggésben sejthető például, hogy a közlekedési eredetű terhelés visszaszorításában nagy áttörés nem várható a nagy forgalmat levezető sűrű úthálózat miatt, míg a gépjárművek fosszilis energiahordozóval üzemelnek és a motorizáció ilyen léptékű. A település erdősültsége elég magas, további célzott növelése szükséges. A zajvédelemmel összefüggésben (ld. új lakóövezet zaj hatásai elleni védelmére védőerdősávok létesítése) közvetve van szabályozás. A témakörben a TFK vonatkozó fejezete is irányadó. Jelzi, hogy a légúti megbetegedések száma nő, de annak oka nem kizárólagosan a levegőszennyezés. Jelenleg két olyan vállalkozás van, mely az OKIR-ba (LAIR-ba) rendszeresen adatot köteles bejelenteni. Ellenőrzésükről nincs információ. Egyéb adat híján információ- és adatgyűjtés (alapállapotfelmérés, és később megismételt mintavétel) és tájékoztatás javasolt, mely a LEV-1.-ben leírt koncepció részét képezheti. Az önkormányzat szerepe ebben a kérdésben közvetett, de az adatgyűjtés, -értékelés, tájékoztatás, lakosság érdekében történő fellépés terén van/lehet tennivalója.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2017: Levegőminőség-védelmi koncepció kidolgozása. Lakossági tájékoztatás. (ld. még LEV-2.). 2018: Koncepció megvalósítása, Szabályozási tervbe építése.

2017: A lakosság számára készülő éves tájékoztatóba érdemes közölni, hogy van-e egyáltalán levegőszennyező ipari létesítmény, vagy sem, és milyen tapasztalatokkal. (Konkrét adatok és határértékek közlése nem célszerű, inkább a tendenciák)

4. sz. melléklet

LEV-3. A kerti A TKP I. utáni égetésekre vonatkozó időszakban történt szabályozás kialakítása. intézkedés: 2011-ben készült rendelet szabályozza az égetést, de a tapasztalatok alapján azt többen nem tartják be.

8

Mogyoród Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a közterületek tisztántartásáról, és egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 29/2011. (X.28.) sz., legutóbb 2015-ben módosított rendelete a 9. § (1)-ben írja elő az égetésre vonatkozó szabályokat.

2017: Tapasztalatcsere komposztálást segítő, magán- és közterületi fás hulladék gyűjtését és feldolgozását végző, ill. a rendelet ezen részének betartatását végző önkormányzatokkal. (Pl. Bp., III. A rendeletet végrehajtása, ellenőrzése plusz energiákat ker. Óbuda Önk., Szigetmonostor igényel. A szankcionálás híre csökkentheti a K. Önk.) szabályszegések számát. Mindemellett a kertekben keletkező növényi hulladék esetében a komposztálás jelenti 2017-2020: intézkedések a jó megoldást. Kivétel: A szerves anyag egy része (pl. Lehetséges gyakorlati megtétele. felmagzott gyomok, fertőzött gyümölcsfák gallyai) esetében a komposztálás nem szerencsés, ezért az égetést ellenőrzött keretek között engedni lehet. A hulladékszállítás kiterjed a zöldhulladékra is. A fás „hulladék” apríték, mulcs készítésére kiváló alapanyag. Az önkormányzat aprítógéppel rendelkezik. Az apríték kazánban, talajtakarásra, komposztalapanyagnak megfelel. A finomabb frakcióból brikettet lehet préselni.

LEV-4. A kommunális fűtésből és a nem megfelelő szigetelésekből eredő káros kibocsátások csökkentése.

Intézkedés ezért nem történt. A probléma továbbra is fennáll, de adathiányos.

A feladat első fele a nem megfelelő, sőt káros anyagok légkörbe kerülésével járó anyagok (pl. műanyag, bútorlap) tüzelésére, második fele a hulladékhőre vonatkozhat. (A feladat pontosító átfogalmazása szükséges.) A megelőzés jegyében, legkésőbb a fűtési szezon elején, esetleg a katasztrófavédelemmel, helyi orvosokkal együttműködve, (ismételten) tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogy egyes anyagok égetése milyen egészségügyi kockázatot jelent. Ha van mód, adatokat gyűjteni, szankcionálni is szükséges. A megfelelő szigetelés

2016-2020: Lakosság számára tájékoztató cikk közzététele. Szankcionálás. Technológiai korszerűsítés.

4. sz. melléklet

kialakítására ösztönözni kell a lakosságot, segítséget kell nyújtani pályázatokban való közreműködésben. A közintézmények fűtés- és nyílászáró korszerűsítése, megfelelő szigetelés kialakítása is cél. 5. Természetvédelem

Teljesülés módja

TEV-1. A Mogyoródi Nem történt intézkedés. patak fóti szakaszán a Ld. még VÍZ-7. helyi védelemre jelölés támogatása.

9

Értékelés

Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2001. (VII.13.) számú, önkormányzati rendelete szól a helyi jelentőségű természetvédelmi területek – köztük a Mogyoródi patak menti Htt – létesítéséről. Ezen felül a teljes fóti (és mogyoródi) szakasz a Nemzeti Ökológiai Hálózat része. A fóti szakasz védelme tehát megvalósult. 2016-ban a helyi védelmet a felülvizsgálat megerősítette és kezelési tervvel egészítette ki a rendeletet. A TEV-2. feladattal összefüggésben: Mogyoród Nk. Önk. 2016-ban hoz döntést a patak helyi védetté nyilvánításáról, mely alátámasztására állapotfelmérést és kezelési tervet készíttetett. Az egyes patakszakaszok védelme, állapotjavítása összefüggésben van a többivel, ezért az érintett többi önkormányzattal közös védelmi és rehabilitációs program végrehajtását javasoljuk. A patak belterület alatti, fót felé eső szakaszát elérhette az EGIS felöl a talajban haladó szennyezés. TEV-2. A természeti Nem történt intézkedés a A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike. területek, élőhelyek TKP I. időszakában. Korábban indult előkészítést követően, 2016-ban két terület jelenlegi állapotának (Mogyoródi-patak, Mogyoródi Somlyó) védetté megőrzése, javítása. nyilvánítására kerül sor. Az állapotfelmérés során kezelési és bővítési javaslatok is készültek, megtörténtek.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2016: Közös (vízgyűjtőszintű) Mogyoródi-patak védelmi és rehabilitációs program alapjainak (önkormányzatok közötti együttműködés) lefektetése. 2017: Program szakmai megalapozása. Tervezés, engedélyeztetés. 2018-2020: Végrehajtás.

2016: Két terület védetté nyilvánítása.

2017: Kutatások végzése további értékek védetté nyilvánítása Átfogó vizsgálat szükséges annak felderítésére, hogy érdekében. Jogi védelem alá Mogyoródon hol vannak még értékes területek. A 2016. helyezés. Megfelelő kezelés, mely évben felmerült a Kótyis egy részének védetté nyilvánítása. szüksége esetén a rehabilitációt és

4. sz. melléklet

Az értékes területek nem függetlenek a környező tájrészletek környezeti, természeti állapotától: egyrészt az ökológiai kapcsolatok megléte vagy hiánya fontos, másrészt a szomszédos területekről vegyi és fizikai, vagy biológiai hatások érhetik a jó állapotú területeket (pl. növényvédőszerek, gyomok, taposás, szennyezett víz bevezetése, vízkivétel). E tekintetben fontos, hogy a területhasználatok általában is ökológikusak legyenek, pl. vegyszerhasználat minimalizálása a földeken, kiskertekben, illegális hulladék és szennyvízkibocsátás, vízkivételek csökkentése, tájidegen fajok telepítésének mellőzése, kiváltása.

10 TEV-3. növelése.

a bemutatást, tájékoztatást is magába foglalja (pl. túravezetés, tanösvény, cikk). 2017: Ökologikus területhasznosítás (pl. mezőés erdőgazdálkodás, kertművelés) eszközrendszerének megismertetése a lakosokkal, gazdálkodókkal.

Az élettelen természeti értékek védelme is kutatás tárgyát kell képezze (ld. pl. hajdani bányafalak), és szükséges az egyedi tájérték-kataszter kiegészítése is. Erdősültség Nem teljesült. Spontán A feladat ellátása az erdők kiterjedésének tervszerinti 2017: erdősülésre van példa. növelését takarja. Települési szintű erdővédelmi és telepítési koncepció és terv A beruházásokhoz kötődő (közigazgatási határon belüli) készítése. csereerdősítés nem növeli, csak területi alapon kompenzálja a „kieső” erdőket (aktuálisan pl. Berektető déli szélén, de 2018-2020-: várható az elkerülő út létesítésekor is az erdők területi A terv végrehajtása. csökkenése). Fontos, hogy a letermelt erdők helyett telepített erdők komplex ökoszisztéma-szolgáltatása (ld. alább), sok tényezőtől függően, akkor fog hasonló lenni a letermeltéhez, ha azt a kort elérte. A terv szerinti erdőtelepítés mellett kiemelkedő jelentősége van a gyepkezelés elhagyása következtében spontán bekövetkező erdősülésnek, melynek szép példái láthatók a Mogyoródi Somlyón.

4. sz. melléklet

A spontán erdősült területek újraművelésbe vonása védett fajok, jó élőhelyek pusztulásával jár! A tájidegen fajokkal történő erdősülés/erdősítést kerülni kell, különös tekintettel arra, hogy a település erdeinek jelentős része tájidegen fajokból áll. Ezek vágáskorának elérése és újratelepítése időben még várat magára, de csak tájhonos fajok telepítése ajánlott. Célszerűnek tartjuk egy települési szintű koncepció készíttetését, melyben vizsgálják az erdőtelepítés és védelem lehetőségeit, a talaj, a levegő, a víz, a táj és a természet védelme szempontjai szerint, konkrét területek és kezelési megoldások kijelölésével. (Ld. pl. azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint pl. erózió elleni védelem, lefolyás-szabályozás, a zaj és légszennyezés elleni védelem). A megvalósítás lehetséges módjai között a helyi anyaállományról gyűjtött mag vetését, a spontán erdősülés és a gödörfúrós telepítés jelentőségét emeljük ki: Előbbi költséghatékony és genetikailag megfelelőbb. A spontán erdősülést ”csak” irányítani kell. Utóbbi már erdősült területeken is alkalmazható (ld. fokozatos fafajváltás) és mentesít a talajt tönkretevő, CO2-emissziót okozó szántástól, mint talaj-előkészítő eljárástól.

11

6. Hulladékgazdálkodás HULL-1. Hulladékgazdálkodási terv készítése

Teljesülés módja Történt intézkedés.

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2004-ben készült el a legutóbbi HGT, mely a 2004-2009-es 2016/2017: időszakot öleli fel. Az érvényben lévő települési Nem a mostani szolgáltató készítette, de jellemzően már a HGT szolgáltatóval közös, szolgáltatók készítik. szükség szerinti, felülvizsgálata, Az Önkormányzatnak már nem kötelező készíttetnie. megoldások kidolgozása (vö. pl. illegális lerakók keletkezésének A lakossági vegyes hulladék mennyiségére vonatkozó, megakadályozása, házi

4. sz. melléklet

HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, keletkezésük megelőzése

12

2002. és 2015. évi adatok alapján látható, hogy a termelt mennyiség jelentősen nőtt. Nagyon nehéz, de elengedhetetlenül fontos, hogy maga a lakosság csökkentse a keletkező hulladék mennyiségét. Hosszútávon nem elegendő az, hogy van szolgáltatás és megoldott a hulladékkezelés! Alapvetően a szokások és a szemlélet megváltoztatására van szükség. A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike (ezért ld. külön összefoglalóban is). Valószínűleg azon okból kiemelt feladat, hogy a közszolgáltatás díja és a néhol nagy arányú illegális hulladék-elhelyezés összefügg egymással. Összességében ez nem feltétlenül bizonyított és a szolgáltatói szerződésben az elhagyott hulladék begyűjtése szerepel, mint feladat. Eddig civil és helyi kft. általi akciókra került sor. A feladat összefügg a többi hulladékos feladattal. Nagyon fontos a megelőzés, a lerakók megszüntetése, a HGT aktualizálása, szankciók bevezetése. A lerakók felszámolása abból a szempontból nem jó precedens, hogy látszólagos „kezelési megoldást” nyújt a kérdésre. Ezzel együtt a lerakások mielőbbi felszámolásának azért van jelentősége, mert a hulladékot lerakók egy része példát lát, mely felbátorítja. Ha nem lát példát, az emberek egy része nem lép rossz irányba.

Civil vonalon történt intézkedés: TESZEDD akcióban 4 éve mindig volt részvétel (adatok: Zachár Zsolt). Illegális hulladék kiemelkedő: Rózsa utca patak árok; 18-as lehajtónál (civil felszámolás rendszeres); szőlőkből az önkormányzat területére viszik; Berekakácos utca és Erdőalja utca közötti terület; Tölgyesbe vezető út (magánerdő) Vizipark út és Gödöllői út közötti út mellett HULL-3. Bányák Nem történt intézkedés. A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike a volt ellenőrizetlen kommunális hulladéklerakó területének vizsgálata (Kótyis: anyagokkal, CHINOIN), de több bánya esetében is történt illegális hulladékokkal való feltöltés. Erről bővebben külön van szó. feltöltésének Javasoljuk a bányatulajdonosakkal a kapcsolatfelvételt, az megakadályozása esetleges környezeti kockázatokra történő figyelemfelhívással, partnerségük megnyerése érdekében,

komposztálás népszerűsítése, apríték-készítés és felhasználás. a lakossági hulladékcsökkentés, újrahasználat elősegítése).

2016-2020-: Kapcsolatfelvétel a közszolgáltatóval, a lerakók megszüntetésével kapcsolatban. Civil, önkormányzati, szolgáltató tevékenység összehangolása a célok érdekében. Szankcionálás.

2016: Kapcsolatfelvétel a bányatulajdonosokkal. Adatkérés. 2017: Akcióterv kidolgozása. 2017: Kockázat-csökkentés megkezdése

4. sz. melléklet

HULL-4. Patakok Nem történt intézkedés. medrének, környékének hulladékkal való feltöltésének megszüntetése

13

HULL-5. FORMA-1 idején keletkező hulladék kezelése, illetve a hulladék keletkezésének megelőzése

Történt intézkedés: A Hungaroring Zrt. gyűjti a létesítmény mellett, az önkormányzat Kft.-je pedig a település többi részén. Ideiglenes gyűjtők vannak kihelyezve a HÉV és buszmegállók és a Hungaroringhez vezető útvonalon. Kb. 10 ezer liter hulladék gyűlik össze évente.

ill. szankciók kilátásba helyezése. Ld. még TÁJ-2. A Mogyoródi-patak medre és völgyoldala néhol nagy mennyiségű hulladékot tartalmaz. Egyes szakaszokon az elkövető jelenleg is jól megállapítható. Felszólítás és szankcionálás szükséges. A lerakás sajátos formája tereprendezésre vezethető vissza. Ezek a medret szűkítik, növelik a nagyvízi vízmagasságokat, kivitelezésük igénytelen, állapotuk sok esetben romos, így árvízi kockázatot is jelentenek. A hulladék nagy része vélhetően inert. A mederben lévő hulladék a meder ökologikus rendezésével egyidejűleg kezelhető (az inert hulladék „feliszapoltatása”). Az intézkedés része (projektje) lehet a patak védelmét szolgáló programnak. A Hungaroring versenyei több szempontból is hatással vannak (továbbra is) a településre. Ezek egyike a hulladék képződése. Az eldobált hulladék képződésének megelőzésére, ill. felhalmozódására a kihelyezett és rendszeresen ürített hulladékgyűjtők léte, az ezen felül eldobált hulladék rendszeres összeszedése alapvetően elegendő „műszaki” („hard-megoldás”) megoldásnak tűnik.

a bányavállalkozó által.

Mindemellett a résztvevőket – amíg a hulladékgyűjtők használata nem automatikus – kérni kell („soft-megoldás”) azok használatára. (Ki lehet abból indulni, hogy egy autóversenyzést kedvelő társadalmi rétegnek miért kell szemetet termelnie és eldobálnia? Tudja-e, hogy ezzel milyen hatást gyakorol Mogyoród lakosságának közérzetére és az önkormányzati feladatok és kiadások növekedésére?) Egy következő lépcsőben, amennyiben a hulladékfajták jellegéből fakadóan lehetséges, szelektív gyűjtés bevezetése, a résztvevők kérése a termelt mennyiség csökkentésére (= fogyasztás csökkentése).

2017-2020-: Végrehajtás, tapasztalatok értékelése, szükség szerinti csiszolás a kommunikáción.

2016/2017: Feltöltések felmérése; jellegük, kiterjedésük vizsgálata. Megoldás kidolgozása. Szankcionálás. 2017-2020: A feltöltések feltételezett vagy ismert okozóit helyreállításra kell kötelezni. Önkormányzati által felszámolás.

2016: Ez évi és korábbi versenyek utáni tapasztalatok közös levonása a Hungaroring Zrt-vel és a vonatkozó kérések és megoldások Zrt. általános kommunikációs programjába illesztése.

4. sz. melléklet

Mindezek mellett javaslat érkezett a letétdíjas rendszer kialakítására, melyben a verseny idején ételt-italt, stb., hulladék keletkezését generáló szolgáltatók letéti díjat fizetnek. A díjat csak akkor kapják vissza, ha gondoskodtak a tevékenységük során keletkezett hulladék megfelelő elhelyezéséről. 7. Szennyvízkezelés

Teljesülés módja

SZE-1. A kommunális Alapértelmezésben nem szennyvízkezelés egész történt intézkedés, a folyamatát ellenőrzése. gyakorlatban igen: ld. értékelés.

14

SZE-2. Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák működésének megszüntetése.

Részben teljesült: Az önkormányzat szándéka a maximalizálás. Ezzel együtt vannak, akik nem kötnek rá a kiépült hálózatra. A talajterhelési díj növekedése ösztönző.(?) Egy db biológiai tisztítóra adott ki a jegyző engedélyt.

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2016/2017: Kataszter készítése (szempontjai, pl., rákötés lehetősége adott, de nincs rákötés, ezért szikkasztó lakosok; szennyvíz-kivezetési helyek; csatorna-hálózattal el nem érhető településrészek) és értékelés, intézkedések megfogalmazása.

A feladat megfogalmazása pontosítást igényel: Tartalmilag az önkormányzat feladatvállalását (célzott figyelem) szorgalmazza azért, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében (ld. kiemelt témakörök) tett intézkedések hatékonyak legyenek. Pl. engedéllyel rendelkező közszolgáltató alkalmazása, mely teljesült. Több esetben a kiépült csatornahálózatra nem kötnek rá a lakosok (vö. szikkasztás, ld. még SZE-2.) és direkt szennyvíz-kivezetésre is van példa. Javasolt a megfelelő, engedélyezett szennyvíztisztító Szankcionálás. kisberendezések használata, támogatása azokon a település részeken, ahol a csatornahálózatra rákötés nem megoldható. A DMRV-től kapott tételes információk szerint a Ld. SZE-1. környezetterhelési díj 2011-ről 2012-re kicsit nőt, majd jelentősen (kb. felére) csökkent, a víz- és szennyvízdíjjal együtt. Kötelezni kell a lakosságot a hálózatra történő rákötésre, mindenütt, ahol az műszaki lehetséges. Ehhez támogatás nyújtható.

4. sz. melléklet

15

8. Ivóvízellátás

Teljesülés módja

Értékelés

IVO-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés és a Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtétele. (VIZ-1, VÍZ2)

Nem történt intézkedés. Az EGIS jelenleg is fejlesztéseket tervez,mert a kármentesítés még messze nem zárult le. A CHINOIN részéről nincs adat.

A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, de úgy, hogy az EGIS jelenlegi hatásait kell ismerni, elemezni. A szennyezettség jelenleg is fennáll, ezért a kármentesítés folyamatban van. Az eddig eljárás nem volt teljesen megfelelő. Most kísérleti fázisban van egy újabb megoldás, mely 2017-től fog kiépülni. A kárenyhítés terén az önkormányzat nem tett intézkedést, igaz, siettetni sem tudja érdemben. A fóti I. vízbázist be kellett zárni, helyette a DMRV jórészt 2017-2020-: Duna-vizet szolgáltat. Kisegítő jelleggel más fóti Összefoglaló vízbázisról is van vízellátás. tétele. A patakot még nem éri el a csóva, mert azzal párhuzamosan halad Fót felé. A helyi vízkivételeket kell korlátozni, mert a talajvíz szennyezett e csóvában. De a termőtalaj (felső réteg) alkalmas a művelésre.

9. Csapadékvízelvezetés CSV-1. A csapadékvíz levezető csatornahálózat megtervezése, kialakítása.

Teljesülés módja

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2016: Az önkormányzat évente, honlapján és/vagy a helyi lapban, közérthető haladási összefoglaló formájában tájékoztassa a lakosságot, az EGIS-től kapott információk alapján. rendszeres

közzé

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára Történt intézkedés: A 2000-es években terv készült. 2017: terv készült és egyes Megjegyzés: A meglévő csapadékelvezetésre szakaszok kivitelezésére A csapadékhálózat alapvetően többet jelent, mint a vonatkozó tervek és a jelenlegi is sor került. belterületi vízelvezető árkok összessége: Pl. Mivel azok műszakai állapot és gyakorlat vize a patakba kerül, annak nagyvízi hozamát, így árvízi korszerűségi felülvizsgálata. kockázatát, ezzel fenntartási igényeit és költségeit növeli. Ugyanakkor ezek lefaragása fontos fenntartói és ökológiai cél is. (A kotrás, rézsűrendezés az élővilág nagymértékű pusztulását okozza.) A kérdés összefügg továbbá az utak burkolásával, a szállított és lerakott hordalékkal (vö. utakról a víz lemossa a burkolatot és szintén az úttesten rakja le). A települési klíma és a klímavédelem, de a mezőgazdaság szempontjából is, a víz tájban történő megtartása kell cél legyen, ezért is a „levezetést” szemléleti és műszaki-

4. sz. melléklet

ökológiai szempontból módosítani szükséges. 10. Zaj és rezgés elleni Teljesülés módja Értékelés védelem ZAJ-1. A zajvédelem Történt intézkedés. Ld.: A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, a biztosítása a Értékelés. közlekedés és a Hungaroring vonatkozásában. településfejlesztés A településfejlesztés eszközeiben történő integráció mentén eszközeivel. teljesültnek tekinthető annyiban, hogy az autópálya menti Védősávok, zajelnyelő 250 m-es sávon belül lakóövezet nem kerülhet kijelölésre, védőfalak, véderdők és azon túl is védő erdősáv létesítendő tervezett lakóövezet kialakítása az autópálya zajhatások elleni védelmére. mentén. Stratégiai zajtérkép készült. A települési, közúti zajtérkép 2008-ban készült.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2016-2020: Üzembentartóktól, kivitelezőktől adatgyűjtés, tevékenységük nyomon követése, szükség esetén nyomásgyakorlás. A lakosság tájékoztatása. 2017-2020: Önkormányzat lehetőségeinek felmérése (pályázatok figyelése, megírása). 2018: A Hungaroring-re vonatkozóan 10 éve van folyamatban Szükség esetén zajvédelmi intézkedési terv kidolgozása, mely alapján 2016. őszén koncepció készítése a település hatósági kötelezés születetett zajvédelmi monitoring- egészére. rendszer kiépítésére, zajvédelmi erdősáv létesítésére. A Hungaroring mellett lévő vendéglátóipari egységek zajkibocsátására nézve is van információ.

16

Újabb zajvédő fal-szakasz valósul meg az autópálya mentén.

ZAJ-2.

Szükség esetén az önkormányzatnak kezdeményező módon, stratégiai szinten kell a zajvédelemmel foglalkoznia (szakági koncepció készítése). Jelenleg csak a zajkibocsátóktól és érdekeiktől függ, tesznek-e valamit a környezetterhelés csökkentésére vagy sem. Konkrét területi és műszaki javaslatok alapján a főbb zajforrásoktól független megoldások megvalósítása is látható és tervezhető lesz (pl. zöldfelületek zajvédelmi célú fejlesztése). Közlekedési A TKP I. időszakában Ld. ZAJ-1. Ld. ZAJ-1.

4. sz. melléklet

eredetű zaj- és rezgés nem történt intézkedés, csökkentése a Fóti és azt követően igen. Gödöllői úton, közlekedésszervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.

17

11. Közlekedés

Teljesülés módja

KÖZL-1. A közlekedés Nem történt intézkedés. okozta levegő és zajterhelés csökkentése.

A főutat teljes hosszában felújították. 2016-ra elkészültek a SZT-ben szereplő elkerülő út tervei, és a kivitelezés pályáztatása is folyamatban van (2016. 07. hóban). Az elkerülő utak terhelés-csökkentése szakmai berkekben sem egyértelműen ítélhető meg. Az azonban biztos, hogy az elkerülő út és a rávezető utak mezőgazdasági és természeti területeket számolnak fel, alakítanak át, terhelnek. A terhelés összetett, pl.: por, zaj, zavarás, élőhely-vesztés, fokozott lefolyás. Ezek némelyikét lehet csökkenteni (pl. zöld-védősávok, tározók), másokat nem. Az erdők esetében telepítési kötelezettség felmerül, de más élőhelyek esetében csak Natura 2000 területen kapcsán szoktak kompenzatív megoldásokat alkalmazni. Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára a Ld. ZAJ-1., LEV-1.

A zajjal összefüggésben ld. ZAJ-1., Zaj-2., levegőminőség-védelemmel kapcsolatban ld. még LEV-1. A problémakörre számos műszaki megoldási lehetőséget lehet találni (ld. előbbi pontok), de az eredendő okot is érinteni lehetne:

Fontos, hogy a lakosság a saját érdekében, lehetőség szerint, válassza a környezetbarát megoldásokat is. Ebben az önkormányzattól és a szolgáltatóktól kapjon hatékony segítséget, biztatást. (Pl. buszok és HÉV megfelelő járatsűrűsége, elérhetőségük javítása: járdák, kerékpárutak fejlesztése, kerékpártárolók és parkolók létesítése.) Megoldást jelentenek az elektromos autók is, de ezek elterjedése sem lesz gyors. A nagyfokú és növekvő motorizáció így sokáig állandó zajforrás marad, melyet növényzettel vagy zajvédő falakkal

4. sz. melléklet

lehet csökkenteni. Az M3 forgalmára valószínűleg semmilyen ráhatással nem bír sem a lakosság, sem az önkormányzat. A településre egyes turisztikai attrakciók alkalmi, de jelentős tömeget vonzanak, melyek alapvetően a rendezvények megszüntetésével lennének csökkenthetők.

18

12. Energiagazdálkodás ENE-1. Megújuló energiaforrások, energiatakarékos építési, fűtési módok terjedésének elősegítése.

Teljesülés módja

Értékelés

Az elősegítés terén nem történt önkormányzati intézkedés, de a gyakorlatban igen, pl. Sportcsarnok izzócseréje. Jelenleg előkészítés alatt áll a Polgármesteri Hivatal napelemekkel történő fejlesztése. Van ilyen jellegű lakossági példa is a településen. Egy mogyoródi cég, az Uni Brikett kft, foglalkozik brikett gyártással.

Az önkormányzat intézkedése lehet direkt vagy közvetett: 1. Lakosság számára ajánlás, tájékoztatás a műszaki lehetőségekről. Akár csak ezzel foglalkozó partnernek hely biztosításával (pl. honlap- vagy újság-cikk; előadás szakmai NGO, tervező, kivitelező cég, áramszolgáltató részvételével; alternatív energiaforrások népszerűsítése, helyi példák, pl. napelemet működtető családi házak akár csak előadáson történő bemutatása a tapasztalatokkal). 2. Az energiatakarékosság és megoldásainak népszerűsítése. 3. Saját intézményeinek energiatakarékos fejlesztése. 2007-2020-: Alternatív energiaforrások, elsősorban a nap- és a A program megvalósítása. szélenergia, biomassza-tüzelés alkalmazása. 4. Energetikai projektek indítása (pl. fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés fejlesztése).

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2007: Önkormányzati felelősségű energiatakarékossági, -hatékonysági, megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeit feltáró program kidolgozása (ideértve a közvetítő szerepet is).

Az önkormányzat rendelkezik aprítógéppel, mely a helyben képződő szerves anyag, biomassza, energetikai felhasználását is elősegíti. 13. Gazdaság, ipar

Teljesülés módja

Értékelés

Feladatok a TKP II. (2016-

4. sz. melléklet

IPAR-1. Környezettudatos gazdasági fejlődés megvalósítása.

19

Nem történt intézkedés, de a Településfejlesztési Koncepció tartalmaz utalásokat a környezetbarát gazdasági fejlesztésre.

Itt látszólag a gazdálkodók/vállalkozók az elsődlegesen megszólítottak, de koncepcionálisan, a szemléletformálás terén és az engedélyeztetés, ellenőrzés mentén az önkormányzatnak van közvetlen, és lehet jelentős közvetett hatása. Pl. a TRT, a Szabályozási terv, egyéb előírások, partneri együttműködések révén. Fontos, hogy mindez koncepcionálisan, összefüggésrendszerek mentén történjen. Ebben segít a TRT 2/2005. Kr. szerinti környezetvédelmi vizsgálatának elvégzése és az egyes beruházások hatásvizsgálatának elvégzése. Ld. még IPAR-2.

IPAR-2 Az újonnan Nem történt intézkedés. A feladat teljesíthetőségéhez megteendő lépések: létesülő gazdasági Ld. IPAR-1. Azonosítani kell, hogy adott időszakban, melyek és milyen beruházások jellegűek, és mely településrészen tervezettek az újonnan engedélyezésénél a létesülő gazdasági beruházások. környezetvédelem és a Ha lehetséges a tipizálás (pl. a településrész táji és műszaki természetvédelem adottságai alapján), előzetesen, ha nem, adott esetre szempontok figyelembe vonatkozóan, meg kell vizsgálni, hogy adott helyzetben vétele. milyen környezet- és természetvédelmi szempontok relevánsak és tarthatók be. Építésügyi vonatkozásai miatt a TRT tipikusan jó eszköz ennek szabályozására. Ennek segítésére készülhet egy, lehetőleg konkrét megoldásokat tartalmazó koncepció, melyet az TRT tervezői háttéranyagnak tekintenek. 14. Mezőgazdaság, Teljesülés módja erdőgazdálkodás MEZG-1. Az ökológiai Nem történt intézkedés. adottságokhoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása a talaj, a talajvíz, az élővilág

2020) időszakára 2016: A jelenleg folyó SZT 2/2005. Kr. szerinti környezetvédelmi vizsgálat (felülvizsgálat) elvégzése és foganatosítása. 2017: Környezettudatos gazdasági fejlődés-koncepció készíttetése, intézkedéseinek átvezetése a TRT-be és más helyi szabályozókba. Ld. még IPAR-1.

Értékelés

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára Amennyiben az önkormányzat nem mezőgazdasági 2016: gazdálkodó, szerepe közvetett: észlelheti a tájhasználati Minimálisan az SZT ilyen problémákat, azok megoldására javaslatot tehet a szempontú átvizsgálása. gazdálkodók részére. Pl. „Ökologikus tájhasználati és – fejlesztési koncepció” készíttethet, mely elemzi a táji 2017-2020: adottságokat és jelenlegi hasznosítási formákat, majd „Ökologikus tájhasználati és -

4. sz. melléklet

védelmében és diverzebb kialakulásáért.

egy táj

MEZG-2. Dűlőutak Nem történt intézkedés. karbantartása, szegélyek, élő sövények, fasorok telepítése.

20

15. Tájvédelem, Teljesülés módja települési zöldterületek TÁJ-1. Erdősültség Nem történt intézkedés. növelése.

TÁJ-2. A bezárt felszíni Nem történt intézkedés. bányák jelenlegi hasznosításának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

javaslatot dolgoz ki. fejlesztési koncepció” készíttetése Mivel 2016-ban zajlik a TRT felülvizsgálata, kézenfekvő és használata. abba beépíteni a javaslatokat. Ld. még TEV-3. Hazánkban többek között a Nemzeti AgrárKörnyezetvédelmi Program tekinthető szakmai kiindulópontnak. A feladat gyakorlati részében is szerepet vállalhat az Ld. MEZG-1. önkormányzat, de a téma szerves része a MEZG-1.-ben és a talaj, a levegő és vízvédelemnél említett koncepcióknak is, így a feladat végrehajtása összefüggéseiben és ütemezhetően történhet. Ld. még TEV-3. Értékelés


Ld. még TEV-3., MEZG-1., MEZG-2. Koncepcionálisan javasoljuk.

2016: Minimálisan a TRT ilyen szempontú átvizsgálása; lehetőleg: erdő telepítésére területek kijelölése. 2017: Erdősültség növelését célzó koncepció készíttetése és végrehajtása. Megegyezik a „FÖV-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi Ld. FÖV-2., 2016-2020 használatának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.”-feladattal. A TKP II. időszakára tett javaslatok az ott adott javaslattal megegyezik. Az önkormányzatnak nincs nyilvántartása. Az esetleg ügyiratok alapján összeállítható, ill. megalapozható: szükséges a tulajdonosokkal, kezelőkkel a kapcsolatfelvétel és partnerség kiépítése.

4. sz. melléklet

TÁJ-3. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldterületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése. A további belterületbe vonások megakadályozása.

21

A gyakorlatban nem, de szabályozási tervi szinten zöldfelületek fejlesztése megtörtént (az új beépítésre tervezett utcák megfelelő szélességűek és növény-állományúak kell legyenek). A belterületbe vonások jelenleg is zajlanak, vagyis feladat ezen része nem teljesült.

A feladatot a TKP II. végleges formájában két felé bontjuk: 1. Zöldfelületek fejlesztése: A feladat nagyon sok szempontból lényeges: a zöldfelületek pl. javítják a közérzetet, hozzájárulnak az egészséges, biztonságos környezet kialakulásához, fennmaradásához (vö. pl. klíma- és lefolyás-szabályozás).

2016: Minimálisan a TRT belterületbe vonások szempontjából történő átvizsgálása (vö. IPAR-1..nél is említett környezeti vizsgálat); szükség esetén módosítása.

A gyakorlatban a kiszáradt fák pótlására, helyenként virágosítására kerül sor. Készült egy „revitalizációs” terv a patak Főtér-környéki szakaszára, mely azonban nem ökológiai revitalizáció, hanem a terület rekreációs használatba vonását, kiépítését tartalmazza, ezért azzal és a védetté nyilvánítás céljával ellentétes hatású.

2017: Zöldfelület fejlesztési koncepció készíttetése, mely összhangban van a többi koncepcióval, melyek mezőgazdasági, talajés vízvédelmi, természetés tájvédelmi szempontúak.

Összességében ezt a feladatot is koncepcionálisan kell 2017-2020-: tervezni, végrehajtani. Tervezési szempontok, pl.: Végrehajtás. zöldfelületek jelenlegi állapota, helye, lehetséges fejlesztési területek, a fejlesztést befolyásoló közművek helye, jellege; alkalmazható (tájhonos, esetenként településklímát elviselő) növényfajok köre. Zöldfelületi és egyéb vonatkozású a környezetbarát síkosságmentesítés is. (A sózás okozta „szikesedést” utak és települési vízfolyások szakaszok mentén kimutatták.) 2. Belterületbe vonások megállítása: Szóbeli információk szerint a belterületbe vonások ingatlanonként történnek, pl. ahol a HÉSZ lehetővé teszi a volt zártkertekben. A TFK alapján 8 terület belterületbe vonásáról van szó. A belterületbe vonások a lakosságszám további növekedését okozzák, melynek következményei vannak a már itt élő lakosság közérzetére, az önkormányzati feladatok számára

4. sz. melléklet

és volumenére nézve, valamint a táj használatának intenzifikációja terén.

22

TÁJ-4. Tájvédelmi Utóbbi szemlélet kialakítása és megkezdődött. érvényesítése.

A belterületbe vonások egy nagyon összetett hatásmechanizmust indítanak el: Gyakran csak tulajdonosoknál realizálódó a telekárak és a fejlődésnek tartott térbeli növekedés – melyet ugyan korszerű településkép kialakítása kísér – , mint előnyök láthatók, de a mezőgazdasági területek, élőhelyek és ökoszisztéma-szolgáltatásaik csökkenése, megszűnése nem, a megnövekedett lakosság intézményi és műszaki igényei nem, és ezek kielégítésének költségei sem. Mindezeket a helyi közösségnek kell anyagi és egyéb szempontból finanszírozni (zaj, levegőszennyezés, közlekedési dugók, orvosi, oktatási intézmények zsúfoltsága, stb tolerálni). években Folytatni kell a megkezdett tevékenységet, melyet számos más feladatoknál említett megalapozó koncepciók koncentráltan, átfogóan, összefüggéseiben segítenek! Pl. Zöldfelület-fejlesztési, Ökológikus mezőgazdasági, vízgazdálkodási koncepciók és ezek megjelenítése a döntéshozatalban, a TRT-ben.

2017-2020-: A tájvédelmi vagy egy külön szemléletformálási koncepció részeként a szemlélet fejlesztés lehetőségeinek feltárása, a javasolt intézkedések megvalósítása.

Fontos, hogy a szemlélet alakítása is koncepcionálisan történjen, mely lehet egy általános, környezeti nevelési, szemlélet- és tudatformálási koncepció része, de kézenfekvő, hogy maguk a komplex szakági koncepciók is tartalmazzanak olyan elemeket, melyek adott témakör menti szemléletformálásra is mutatnak irányokat. Itt és most röviden annak lehetőségére hívjuk fel a figyelmet, hogy egyes ún. környezetvédelmi jelesnapok (listájukat ld. a 7. sz. mellékletben) egyike-másika a Mogyoródi táj természeti és kulturális értékeinek bemutatását is szolgálja (honlap, újságcikk, szakvezetések). 16. Épített környezet

Teljesülés módja

Értékelés

Feladatok a TKP II. (2016-

4. sz. melléklet

23

2020) időszakára 2017: Gyakorlati, kezelési jellegű problémákra is választ adó, szükség esetén további épített értékek feltárását is tartalmazó Településkép-védelmi koncepció készítése.

ÉP-1. Jobb, az esztétikai, történeti, nemzeti szempontokat figyelembe vevő tervezési, építési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásolására.

Teljesültnek tekintjük a tekintetben, hogy a HÉSZ és a helyi rendeletek is szabályozzák.

Szóbeli közlés alapján számos érdek egyeztetését igényli, mely nehézséget okoz. Az adottságok, kötöttségek és lehetőségek tekintetében a tisztánlátást egy szakértői koncepció segítené.

ÉP-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása.

Rendeletalkotás és konkrét intézkedések történtek. A feladatok ellátására nincs anyagi támogatás.

2017-2020-: A koncepció beépítése a SZT-ba, a gyakorlatba. A hangsúlyozottan vizsgálni kért 7 feladat egyike, a 2017: pincesor vonatkozásában. Az ÉP-1.-nél javasolt Ld. még a kiemelt feladatoknál leírtakat. Helyi védett koncepciónak legyen része a rendeletben rögzítve a pincesor. finanszírozás lehetőségeinek Országosan védett, de 2016-ban elbontásra kerül a Kálvária. vizsgálata. Országosan védett még a katolikus templom és támfal, Temető utca műemléki környezet.

17. Az emberi egészség Teljesülés módja védelme EMB-1. A pihenés, Részben teljesült rekreáció, sportolás intézkedés. lehetőségeinek biztosítása a településen.

A feladat összefügg az ÉP-1.-gyel. Értékelés Több, nagy ívű szórakozási lehetőség van a településen, mint pl. a Hungaroring, az Aquaréna, az autósmozi. A közelmúltban fejlesztették a sportpályát, építették fel a sportcsarnokot, továbbá, 2014-ben, fitness park és játszótér lett kialakítva.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2017: Rekreációs és sport koncepció készítése, összehangoltan más szakági koncepciókkal, konkrét területigényekkel. Szükség esetén a SZT módosítása.

Jelenleg tervezés alatt áll két tanösvény/ sétaútvonal a két védelemre javasolt természetvédelmi területen. Tekintettel arra, hogy a rekreációnak, turizmusnak is vannak környezeti hatásai, a részletek szintjén szakági

4. sz. melléklet

egyeztetés szükséges. Pl. a Hungaroring jelentős forgalmat generál, zajjal, levegőszennyezéssel jár.

EMB-2. A pollenek Nem teljesült. okozta allergiás megbetegedések visszaszorítása.

24

A kilátó és környékének helyreállítása természeti értékek rovására nem mehet. (Ennek részleteit ld. a védetté nyilvánítási dokumentációban.) A települési lehetőségek, korlátok feltárása koncepcionális munkát igényel e téren is. A település pollenszennyezettségéről a FÖMI 2011. évi parlagfű-szennyezettségi térképe közvetve ad információt. Akkor a település erősen szennyezett volt. Ugyanakkor sok más faj is allergizálhat. Olyan adatbázisra lenne szükség, mely kiterjed az előforduló fajokra, területi borításukra, tömegességükre, valamint a házi orvosok vagy allergológusok által tapasztaltakra.

2017: Allergiás megbetegedések feltárása. Ha ez alapján szükséges, felmérés és akcióterv készítése a gyakorlati intézkedések organizálásához.

A feladat teljesítésében az allergizáló növényfajok visszaszorításával lehetne eredményt elérni, de az allergiára életmód, a táplálkozás is hajlamosít, így a kérdés nem kezelhető önmagában, s nem egyszerűen a parlagfű kaszálása, nem kaszálása a kérdés. Az allergizáló és gyomfajok esetében meg kell említeni azt, hogy vannak őshonos, természeti értékkel bíró, de pollenjével allergiás tüneteket kiváltó fajok, melyek irtása nem cél. Másrészt csak a valóban és erősen allergén fajokra kéne koncentrálni: pl. olyan gyepeket rendszeresen levágatni, melyekben ilyen faj nincs, de természeti szempontból értékes faj van, kárt okoz. Oki kezelés az is, ha a talajfelszín bolygatását minimalizálják, mielőbb helyreállítják, mert pl. a parlagfű ezeken telepszik meg elsősorban.

4. sz. melléklet

18. Környezettudatosság TUD-1. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok beépítése.

Teljesülés módja

Értékelés

Teljesült annyiban, hogy a TFK jó szemléletű, környezetvédelmi szempontból alapos. Továbbá 2015-ben kezdődött meg két terület védetté nyilvánítása, jelenleg zajlik a TKP I. felülvizsgálata.

A megvalósítás kézenfekvő módja a település stratégiai dokumentumainak ismerete, összehangolása, felülvizsgálata, melyek a TKP, a TFK és a TRT/SZT/HÉSZ. A TKP irányokat ad meg és komplexitásra törekszik. Megállapításait be kell építeni – akár a TFK-n keresztül - az SZT-be. A megadott irányokban szükségesnek látjuk szakági alátámasztó anyagokat kidolgozni (ld. az egyes feladatoknál). Ezek előnye, hogy összehangolt, komplex és mégis konkrét, ütemezhető, hosszútávon látható feladatokat fogalmaz meg a lehetőségek és korlátok mérlegelésével. Továbbá a konkrét területigények és a területhasználati módok alapján világos útmutatást ad a TRT szükség szerinti alakításához. A helyi döntéshozatalt mindezek mellett segíti, ha a szükséges esetekben szakmai támogatást és külön felelőst kap a környezetügy. Pl. környezetvédelmi bizottság, referens, vagy külső szakemberek igénybevétele a döntések előtt. Minden, lakosságnak szóló, szemléletformálást szolgáló intézkedés (pl. jelesnapi rendezvény), a döntéshozókat is megcélozza. Nagyon fontos, hogy Mogyoród rendelkezik környezetvédelmi alappal! További lehetőséget jelent, ha a Kt. „zöld költségvetésről” is dönt, mely a teljes költségvetés akárcsak 1 %-a is lehet. 2015. decemberétől a Pillangós Óvoda (mindkét telephelye külön-külön) Zöld Óvoda lett. Az óvodának a DINPI-vel és az Élő Patak Mozgalommal rendszeresek a környezet- és természetvédelmi programjai.

25

TUD-2. Az oktatásban a Történt intézkedés. környezeti értékek megismertetésének arányának növelése.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára 2016: A TRT felülvizsgálata a TKP II. iránymutatásai alapján. Szükség esetén a TRT környezeti vizsgálatát is el kell végezni. Környezetvédelmi felelős/szervezet kijelölése/létrehozása (akár csak részmunkaidős referens, szakmai tanácsadó testület, pl. bizottság, külsősök felkérése). 2017: Ahol szükséges, a szakági koncepciók alapján az TRT későbbi módosítása is szükséges lehet. Fontos lehetőség a Kt. tagjai számára célzott tervismertetők tartása.

2017: Lehetőleg szervezetten/ koncepcionálisan folytatni kell az iskolai, óvodai környezeti nevelési tevékenységet, melyben A települési környezeti szemlélet- és tudatformálás másik az önkormányzat és a civil, fontos bástyája az általános iskola. vállalkozói szféra is nagy szerepet

4. sz. melléklet

TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettudatos életmód és viselkedés kialakításában.

26

TUD-4. A helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele.

TUD-5. A Települési Környezetvédelmi Program aktualizálása, felülvizsgálata kétévente

Az óvodai és iskolai szemléletformálás jelentőségét az is hangsúlyozza, hogy családi körben gyakran semmilyen irányultság, példa és idő sincs a környezet iránt felelős gondolkodásmód kialakítására. Célszerű a civil szférával, az önkormányzattal közös, családokat is megmozgató rendezvényeket szervezni. Ld. TUD-3. Történt intézkedés. A megvalósulás példái: Élő Patak Mozgalom (patakok, források védelme, tanösvény-tervezés az óvodával), Mogyoród Turisztikai Kft. (szelektív gyűjtés az iskolában), Verena Kft. (önkéntes szemétszedés). A társadalmi szervezetek projektjeit az önkormányzat több féleképpen segítheti: pl. helység, anyagi támogatás felajánlása (vö. környezetvédelmi alap, „civil alap”), kapcsolatok. Nincs adat. A feladat ilyen megfogalmazása egy állítás vagy egy óhaj. Teljesülése a vállalkozások önbevallásán vagy ellenőrzésén alapulhat. A működést jogszabályok, szabványok, környezet-irányítási rendszer, helyi rendeletek, valamint az ezek alapján engedélyt adó, vagy nem adó hatóságok, köztük az önkormányzat, befolyásolják. A jogszabályok követésén túl a szervezetek több vállalást is tehetnek, melyet az önkormányzat, a civil szervezetek generálhatnak, ahogy a jogszabály szerinti működést is nyomon követhetik. (Ha másképpen nem, akkor környezeti kárt jelző lakossági bejelentés kapcsán.) Ezzel együtt a vállalkozások maguk is kommunikálhatják környezettudatosságukat. Nem teljesült kétévente. A Program rendszeres aktualizálása azért fontos, mert a 2016-ban készül a TKP I. településen jelentős változások következhetnek akár két év felülvizsgálata, a TKP II. alatt is, de hosszabb távon mindenképpen. Maga a Program készítése. szakmai irányai, súlyozása is változhat időközben az NKP és számos jogszabály változása miatt. A Program felülvizsgálata emellett megmutatja, hogy melyek azok a témakörök, melyekre a településen különösen oda kell figyelni, és visszajelzést ad arról,

vállalhat.

2017: Környezeti nevelési együttműködés szervezése, koncepció alkotás és végrehajtás. Környezetvédelmi alap megnyitása civil szervezetek zöld programjai támogatására. 2017: A helyi vállalkozások tevékenységének megismerése, megismertetése mentén a környezetgazdálkodási hatékonyságuk is „mérhetővé” válik. Pl. helyi lapban, honlapon megjelenési lehetőséget lehet adni a vállalkozásoknak.

2018, 2020: TKP II. aktualizálása, felülvizsgálata, TKP III. legkésőbbi elkészítése.

4. sz. melléklet

hogyan és mit sikerült tenni a valóságban. A teljesült feladatok megerősítik a közösséget. A nem teljesülések számos okra vezethetők vissza; a velük való szembesülés bár kényelmetlen, mégis szintén jelzés értékű. Számos feladat folyamatos, vagy szakaszos jellegű, ezeket nem lehet befejezettnek tekinteni. Fontos, hogy a Programnak legyen gazdája az önkormányzatnál, aki segít érvényesíteni a benne foglaltakat a szakági döntések során, ill. katalizátor szerepet tölt be a Program megvalósításában, a környezetvédelmi alap megfelelő felhasználásában.

27

19. Környezetbiztonság BIZ-1. Cselekvési program kidolgozása rendkívüli környezeti káresemények kezelésére

Teljesülés módja

Értékelés

20. Klímavédelem

Teljesülés módja

Értékelés

KL-1.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára A katasztrófavédelmi Olyan katasztrófavédelmi intézkedési terv készítése 2017: intézkedési terv készült, szükséges, mely specifikus és a környezeti káreseményeket Új katasztrófavédelmi intézkedési de nem elég specifikus. figyelembe veszi. terv készítése.

Feladatok a TKP II. (20162020) időszakára Nem most feladat az A klímavédelemmel is csak a maga komplexitásában kell és 2017: előző tervi időszakban szabad foglalkozni. A témakör napi szintű jelenléte a Mogyoródi Klímavédelmi médiában, a ma már mindenki által tapasztalható és Koncepció tagadhatatlan változások a talán a legnagyobb figyelmet kapó környezetvédelmi kérdéskörré tette a klímaváltozást. 2018-: Bár a tudósok annak szinte kizárólagos okaként az üvegház- A koncepció megvalósítása. gázok antropogén légköri koncentráció-növekedését tartják, a helyi klímára a helyi erdészeti, talaj- és vízvédelmi és egyéb beavatkozások, pro és kontra, hatással vannak. Mindezekkel kapcsolatban külön-külön koncepciók készítését javasoltuk, de a klímaváltozáshoz kapcsolódóan is szükséges egy átfogó, iránymutató dokumentum.

4. sz. melléklet

5.sz. melléklet A MOGYORÓDI TÁRSADALMI SZERVEZETEK ADATAI Szervezet neve: Mogyoródi Szent László Hagyományőrző Íjászegyesület Címe: 2146 Mogyoród, Dózsa György u. 31. Telefon: 06-20/350-8701 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Kamarás Szilárd Célja: hagyományőrzés Tevékenységek: versenyek, hagyományőrző programok szervezése Működési terület: hagyományőrzés, sport ------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoród Pisokmáj Kertberát Kör Címe: 2146 Mogyoród, Berektető u. 169. Telefon: 06-70/223-8694 Kapcsolattartó neve: Nagy Kálmán Célja: Pisokmáj fejlesztése Tevékenységek: környezetvédelmi, településfejlesztési programok szervezése Működési terület: környezetvédelem, településfejlesztés -------------------------------------------------------------Szervezet neve: Szentjakab Gyermek Alapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Szentjakab park 2. Telefon: 06-28-444-636 Kapcsolattartó neve: Shah Henriett Célja: szentjakabi gyermekek oktatása, nevelése Tevékenységek: szabadidős programok szervezése Működési terület: oktatás, nevelés ---------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoródi Labdarúgásért Alapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Fóti u. 5. Telefon: 06-20/597-1927 Kapcsolattartó neve: Kurucz Péter Célja: szabadidős labdarúgás Tevékenységek: labdarúgó versenyek szervezése, oktatás Működési terület: sport ----------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoród 1074 Közalapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Bajcsy Zs. u. 15. Telefon: 06-30/649-1568 Kapcsolattartó neve: Dr. Szabó István Célja: településfejlesztés Tevékenységek: településfejlesztés Működési terület: településfejlesztés ---------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Jakab Mihály Népdalkör Címe: 2146 Mogyoród, Fóti u. 65. Telefon: 06-20/9443-163 Kapcsolattartó neve: Juhász Béla Célja: hagyományőrzés Tevékenységek: hagyományőrzés Működési terület: hagyományőrzés

1

Szervezet neve: Mogyoródi Közoktatásért Alapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Gödöllői u. 17. Telefon: 06-30/663-9827 E-mail: [email protected]

Kapcsolattartó neve: Nagyné Wagner Andrea Célja: mogyoródi általános iskola tanulóinak szellemi, erkölcsi, művelődési és testi nevelésének támogatása Tevékenységek: szellemi, erkölcsi, művelődési, testi nevelés Működési terület: oktatás, nevelés ------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoródi Sándor Huszár és TLH Egyesület Címe: 2146 Mogyoród, Kukukkhegy, Ibolya u. 2. Telefon: 06-20/939-1301 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Ferenczi János Célja: hagyományőrzés Tevékenységek: hagyományőrzés Működési terület: hagyományőrzés -----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: KALÁSZ Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége Címe: 2146 Mogyoród, Temető u. 2. Telefon: Kapcsolattartó neve: Kertész Lajosné Célja: Tevékenységek: Működési terület: ----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoród Kukukkhegy Kertbarát Kör Címe: 2146 Mogyoród, Virág u. 23. Telefon: Kapcsolattartó neve: Szász Béla Célja: településfejlesztés Tevékenységek: településfejlesztés Működési terület: környezetvédelem, településfejlesztés ------------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoródi KSK Birkózó Szakosztály Címe: 2146 Mogyoród, Jókai u. 7. Telefon: Kapcsolattartó neve: Kéri Zoltán Célja: birkózó sport népszerűsítése Tevékenységek: versenyek szervezése, oktatás Működési terület: sport -------------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Községünkért Mogyoródért Alapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Kiss Ernő u 18/b Telefon: 06-28-441-454 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Varga Nándor Célja: településfejlesztés Tevékenységek: településfejlesztés Működési terület: településfejlesztés ---------------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoródi Karikás Néptánccsoport Hagyományőrző Egyesület 2

Címe: 2146 Mogyoród, Kiss Ernő u. 40. Telefon: 06-30/4285-994 Kapcsolattartó neve: Varga Bernadett Mária Célja: hagyományőrzés Tevékenységek: hagyományőrzés Működési terület: hagyományőrzés ----------------------------------------------------------------------------

Szervezet neve: Don Bosco Nővérek Háza Alapítvány Címe: 2146 Mogyoród, Dózsa György u. 37. Telefon: 06-28/441-095 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Kamarás Lajosné Célja: ifjúsági nevelő munka segítése Tevékenységek: ifjúsági nevelő munka Don Bosco nevelési módszerével Működési terület: oktatás, nevelés ----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoródi Kukkhegy Polgárőr Egyesület Címe: 2146 Mogyoród, Vadvirág u. 8. Telefon: 06-20/9800-095 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Fürst István Célja: Kukukkhegyen bűnmegelőzés, környezetvédelem Tevékenységek: bűnmegelőzés, környezetvédelem Működési terület: bűnmegelőzés, környezetvédelem ----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Címe: 2146 Mogyoród, Dózsa György u. 39. Telefon: 06-30/526-4583 E-mail: [email protected] Kapcsolattartó neve: Morvai Miklós Célja: szeretetszolgálat Tevékenységek: szeretetszolgálat Működési terület: szeretetszolgálat ----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány Címe: 2143 Kistartcsa, Késmárki u. 21. Telefon: 06-28/490-422 Kapcsolattartó neve: Takács Imre Célja: gyermekvédelem, családsegítés Tevékenységek: gyermekvédelem, családsegítés Működési terület: gyermekvédelem, családsegítés ----------------------------------------------------------------------Szervezet neve: Mogyoród Pisokmáj Területfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület Címe: 2146 Mogyoród, Jégvirág u. 98. Telefon: 06-70/366-7549 Kapcsolattartó neve: Libor Ferencné Célja: Pisokmájon területfejlesztés és érdekvédelem Tevékenységek: területfejlesztés és érdekvédelem Működési terület: területfejlesztés és érdekvédelem

3

Veszélyeztetettség Alig(0-1 ezrelék) Enyhén(1-3 ezrelék) Közepesen(39 ezrelék) Erősen(9 ezrelék felett) Feldolgozáson kívüli Leírás a FÖMI honlapja alapján: „A térkép tájékoztatást ad a 2011-es parlagfű-szennyezettségről az ország településeinek külterületein. A felderítéshez 2011-es űrfelvételeket (márciustól októberig) és helyszíni felmérésből származó adatokat használunk fel.” Ugyanezen a honlap-oldalon elérhető egy olyan térkép is, mely az elrendelt közérdekű védekezés arányát (ezrelékben), település szerinti bontásban mutatja be 2015. évi adatok alapján. Mogyoródon nem rendeltek el közérdekű védekezést.

Forrás: Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI); http://www.fomi.hu/portal/index.php/termekeink/parlagfu-felmeres/parlagfu-terkep/kezdoldal 6. sz. melléklet A MOGYORÓD ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSEINEK PARLAGFŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE 2011-BEN

7. sz. melléklet A KÖRNYEZETVÉDELMI JELESNAPOK LISTÁJA

február 1.

A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA

február 2.

A VIZES ÉLŐHELYEK VILÁGNAPJA

március 1.

AZ ÚJRAPAPÍR NAPJA

március 3.

A VADVILÁG VILÁGNAPJA

március 6.

NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI NAP

március 15.

NEMZETKÖZI FÓKAVADÁSZAT-ELLENES NAP seashepherd.org

március 22.

A VÍZ VILÁGNAPJA

március 23.

METEOROLÓGIAI VILÁGNAP - OMSZ

április 14.

GÁTELLENES VILÁGNAP

április 18.

MŰEMLÉKVÉDELMI VILÁGNAP

április 22.

A FÖLD NAPJA – EARTH DAY

minden hétfő

HÚSMENTES HÉTFŐ - MEAT FREE MONDAY

május 2. szombatja

MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM VILÁGNAPJA - FAIR TRADE

május 10.

MADARAK ÉS FÁK NAPJA

május 15.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP

május 22.

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG NEMZETKÖZI NAPJA (2000. évtől)

május 22.

EURÓPAI ELHÍZÁS ELLENI NAP

1

május 24.

EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA

június 5.

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

június 8.

ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA

június 2. hétfője

HÚSMENTES VILÁGNAP

június 17.

AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS ASZÁLY ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA

június 21.

A NAP NAPJA

június 29.

NEMZETKÖZI DUNA-NAP

július 3.

NEMZETKÖZI NEJLONZACSKÓMENTES NAP

július 11.

NÉPESEDÉSI VILÁGNAP

augusztus 13., változó

GLOBÁLIS TÚLFOGYASZTÁS NAPJA (2015) - EARTH OVERSHOOT DAY

augusztus 30.

NEMZETKÖZI KONYHAKERTI NAP - varosikertek.hu

szeptember 16.

AZ ÓZON VILÁGNAPJA

szeptember 3. szombatja

TAKARÍTÁSI VILÁGNAP - CLEAN UP DAY

szeptember 1622.

EURÓPAI AUTÓMENTES HÉT

szeptember 22.

AUTÓMENTES VILÁGNAP - levego.hu criticalmass.hu

szeptember 30.

CSOMAGOLÁSMENTES NAP - NO PACK

október 1.

HABITAT VILÁGNAP

október 5.

AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA

október 10.

KOMPOSZTÁLÁS NAPJA - szike.eu

2

október 16.

ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP - WORLD FOOD DAY

október első hétvégéje

MADÁRMEGFIGYELÉSI VILÁGNAP

október 21.

FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP – CARING FOR THE EARTH

október 24.

ÉGHAJLATVÉDELMI VILÁGNAP - 350.org

október vége

TV KIKAPCSOLÁSI HÉT

november 8.

ÉGETŐELLENES VILÁGNAP - DON'T BURN OUR FUTURE

novemberi utolsó péntek

NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP - BUY NOTHING DAY

november utolsó hete

EURÓPAI HULLADÉKCSÖKKENTÉSI HÉT

december 29.

A BIODIVERZITÁS VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA (2000. évig)

3

8. sz. melléklet

MOGYORÓD NAGYKÖZSÉG II. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

Recommend Documents