Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor
Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 2007. november 6.
Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai háttér A kormánykoalíció újraválasztása 2006 májusában A kormány azonnal elindította kiigazítási programját, hogy az ország visszatérjen a kiegyensúlyozott növekedési pályára – orrnehéz, az időszak elejére koncentráló kiigazítás – kiadási oldali intézkedések hangsúlya
A 2006 decemberi konvergencia program rögzítette a kiigazítási pályát – nagymértékű kiigazítás 2006-2009 között – 2009-től kiegyensúlyozott növekedés
A gyors kiigazítás érdekében adóemelésekre (2006) és kiadáscsökkentésre is szükséges 1
Államháztartási konszolidáció - növekedési hatások
Vásárlóerő paritáson mért GDP (PPS) a visegrádi országokban (EU25=100)
GDP (Év/év %)
6 5 4 3 2 1 0
79,4 75,6
-25
+2.6 +12.3
65,3
0
62,7
+5.6
50,6 50,6
53
05
20
04
0 20 6 07 F (9 2 7- 00 06 8F )á tla g
Magyarország
20
03
20
02
20
01
20
00
20
99
20
98
19
97
45 19
19
-14.1
Eurózóna
1996 Cseh Köztársaság
Forrás: KSH, PM
2006 Magyarország
Szlovákia
Lengyelország
Forrás: Eurostat
Kiegyensúlyozott növekedés az elmúlt 10 évben 2007-ben átmenetileg lassuló növekedés az alacsonyabb lakossági fogyasztás és állami beruházás miatt, de továbbra is erős nettó export 2009-től a növekedés a potenciálishoz közeli 4% körüli szintre tér vissza 2
Államháztartási konszolidáció - célok és első eredmények
Államháztartási hiány (ESA95,a GDP %-ában)
Központi költségvetés bruttó adóssága* (a GDP %-ában) 64
10
62 8
60 6
58 56
4
54
2
52
KP 2006 december
aktuális prognózis
20 11
20 10
20 09
20 08
20 07
50 20 06
20 10
20 09
20 08
20 07
20 06
0
3%
Forrás: PM
*GSF módszertan alapján
Forrás: PM
2006-ban a KP-ban szereplő 10,1% helyett 9,2% lett a GDP-arányos ESAhiány 2007. augusztus-szeptember közötti GFS egyenleg alacsonyabb a vártnál Az új ESA hiányelőrejelzés 2007-re 6,4% a KP-ban szereplő 6,8% helyett, míg 2008-ra 4.1% a KP-ban szereplő 4.3% helyett 2008-tól csökkenő GDP arányos államadósság 3
Államháztartási konszolidáció - csökkenő újraelosztás A hiánycsökkentés elsősorban a kiadások visszafogásán alapul A strukturális reformok (közigazgatás, egészségügy, oktatás és nyugdíjrendszer) biztosítják a kiigazítás fenntarthatóságát a GDP százalékában folyamatosan csökkenő közszféra bérkiadások Kiadás és bérkiadások a GDP %-ában 53
13
52
12
51
11
50
10
49
9
48
8
47
7
46
6
45
5
44
4 2006
2007
2008
2009
2010
Kiadások - bal tengely Közszféra bérkiadásai (tb-vel) - jobb tengely Forrás: Konvergencia program 2006
4
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött
Közigazgatás – A minisztériumok létszáma 30 %-kal csökkent 2006 végére – Regionális átszervezések • 416 (2006) helyett 176 (2007) költségvetési intézmény
– Teljesítmény mérés és értékelés • a teljesítményösztönző prémium rendszer
– Párhuzamos támogató funkciók központosítása • Megtakarítások elérése például személyügyi szolgáltatások, számvitel, IT támogatás központosításával 5
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött Egészségügy – Gyógyszertámogatások visszafogása • Csökkentek a támogatási kulcsok • Szigorodtak a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételei • Erősödő árverseny a generikus piacon • 2007-ben nominálisan alacsonyabb kiadások
– A kórházi struktúra átalakítása • Kevesebb intézmény • Nagyobb méretgazdaságosság • Költséghatékonyabb struktúra
– Új, szigorúbb finanszírozási szabályok
6
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött
Oktatás – A méretgazdaságosság növelése a közoktatásban • Feladatellátási helyek száma mintegy ötszázzal, • a pedagógus álláshelyek száma több mint 8000-rel csökkent.
– Javuló minőség a felsőoktatásban • Az egyetemek közötti verseny erősítése – Megszűnik az államilag finanszírozott keretszámok adminisztratív elosztása – Tandíj bevezetése
• A munkaerő-kereslethez való alkalmazkodási képesség növelése – a természettudományos keretszám nő, humán, közgazdász csökken
7
Strukturális reformok - a jogszabályok elfogadva, a megvalósítás megkezdődött
Nyugdíjrendszer – Fenntartható rendszer kialakítása • parametrikus változások az induló nyugdíj meghatározásában • nyugdíj melletti munkavállalás szabályozása • korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása
Energiaár támogatások – Célzott, szociális alapú támogatási struktúra • jövedelmi szinttől függő kompenzáció • nominálisan csökkenő kiadások
8
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - GDP növekedés Átmeneti lassulás a kiigazítás kereslet-visszafogó hatása miatt Az előrejelzett 2007. évi 2,2%-os GDP növekedés tartható az 1,9%-os első félévi növekedés mellett Termelési oldal – a kiadásszűkítés miatt a közszektor hozzájárulása csökkent (bérvisszafogás, létszámcsökkenés, az egészségügyi ellátás és oktatás racionalizálása) – továbbra is erős ipari termelés a bővülő exportra alapozva Felhasználási oldal – a közösségi fogyasztás és a társadalmi juttatások jelentősen csökkentek – a nettó export növekedési hozzájárulása nagyobb a vártnál 9
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - GDP növekedés Potenciális szint körüli növekedés 2009-től – A költségvetési konszolidáció nyomán javulnak a beruházások finanszírozási feltételei – A növekvő uniós tőke- és folyó transzferek hozzájárulnak a növekedés gyorsulásához A költségvetés EU kapcsolatai (a GDP %-ában)
GDP és beruházás (éves növekedés %) 1,8
8
1,6 1,4
6
1,2
4
0,8
1 0,6
2
0,4 0,2
0
0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
-2
-0,2
2006
2007
2008
2009
2010
-0,4 -0,6
-4
-0,8
GDP növekedés
Bruttó állóeszköz felhalmozás Forrás: PM
Költségvetési folyó EU traszfer Költségvetési befizetés az EU-ba
Költségvetési tőke EU transzfer
Forrás: PM
10
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - külső finanszírozási igény Javuló külső finanszírozási pozíció – Költségvetési hiány csökkenése – EU-források beáramlása Az állami és magánszektor finanszírozási igénye/szükséglete (a GDP %-ában)
Külső finanszírozási igény és folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) 10
6 4
8
2 0
6
-2 4
-4 -6
2
-8
Magán szektor
Államháztartás
Forrás: MNB, KSH, PM
Külső finanszírozási igény/képesség
2008F
2007F
2006
2005
2004
2008F
2007F
2006
2005
2004
2003 Teljes
2003
0
-10
Fizetési mérleg
Forrás: MNB, KSH, PM
11
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - Infláció Az MNB és PM középtávú inflációs célja (3%) várhatóan 2009-re teljesül – Csökkenő háztartási kereslet a fiskális kiigazítás miatt – Szigorú fiskális és monetáris politika – Keresleti és kínálati reakciók az élelmiszerárak növekedésére Fogyasztói árindex (%) %
%
Alap előrejelzés
09:Q4
09:Q3
09:Q2
09:Q1
-1
08:Q4
0 08:Q3
0 -1
08:Q2
1
08:Q1
2
1
07:Q4
3
2
07:Q3
3
07:Q2
4
07:Q1
5
4
06:Q4
6
5
06:Q3
6
06:Q2
7
06:Q1
8
7
05:Q4
9
8
05:Q3
9
05:Q2
10
05:Q1
10
inflációs célkitűzés Source: National Bank of Hungary
12
Makrogazdasági fejlemények és kilátások - árfolyam, hozam Visszanyert bizalom – 2004 óta az árfolyam egy rövid időszak kivételével az erős oldalon mozgott – A fiskális kiigazítást követően • Az árfolyam visszatért a 2004-2005-ben jellemző szintre • Csökkenő hozamkülönbözetek HUF/EUR és HUF/USD árfolyam 2004. január 1. óta HUF/EUR középárfolyam
3 hónapos és 10 éves HUF/EUR hozamkülönbözetek
290
600
270
500
HUF/EUR
250
400
230
300
210
200
190
100
HUF/USD
10 éves
07 .09
07 .07
07 .05
07 .03
07 .01
06 .11
06 .09
06 .07
06 .05
06 .03
07 .01
06 .07
06 .01
05 .07
05 .01
04 .07
07 .07 Forrás: MNB
06 .01
0
170 04 .01
3 hónapos
Forrás: Reuters 13
Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - Háztartások
A háztartások fogyasztássimításának hatására 2007 első félévében – stagnáló háztartási eszközállomány növekedés
– erős hitelkereslet, elsősorban devizában A háztartások banki hitelállományának éves növekedési üteme* (%)
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
2,50% 2,00%
55 45
1,50%
35 1,00%
II.
III. IV.
2004.
I.
II. III. IV. I.
II.
III. IV.
2005.
2006.
I.
II.
2007.
Bruttó megtakarítás (bal tengely) Hitelfelvétel (bal tengely) Finanszírozási képesség a GDP százalékában (jobb tengely)
Forrás: MNB
-5
Lakáshitelek *átértékelődéstől megtisztítva
.0 7
I.
5
júl
-0,50%
15
.0 6 sz ep t.0 6 no v.0 6 jan .0 7 m ár c. 07 m áj. 07
0,00%
25
júl
0,50%
jan .0 6 m ár c. 06 m áj. 06
milliárd Ft
A háztartások nettó megtakarítása
Fogyasztási hitelek Forrás: MNB, PM becslés 14
Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - Vállalatok
Magas vállalati hitelfelvételi dinamika – magas kapacitáskihasználtság – kedvező exportértékesítés
– dinamikusan növekvő vállalati beruházások A vállalati beruházások és nettó hitelfelvétel* reálnövekedési üteme (%)
03 .03 03 .06 03 .09 03 .12 04 .03 04 .06 04 .09 04 .12 05 .03 05 .06 05 .09 05 .12 06 .03 06 .06 06 .09 06 .12 07 .03 07 .06
35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 -5,00 -10,00 -15,00
vállalkozások beruházása
nemzetgazdasági beruházás
Hitelek
Hosszú lejáratú hitelek
*Átértékelődéstől megtisztítva
Forrás: MNB, KSH, PM
15
Makrogazdasági fejlemények hatása a bankszférára - kockázatok
Az USA jelzálogpiaci turbulencia hatására növekvő kockázati felárak a fejlett piacokon A válság a feltörekvő piacokat kevésbé érintette érzékenyen – Forint árfolyam stabilan alakult az elmúlt hónapban
A fejlett piacokon tapasztalható magasabb kockázati felár hatására szigorúbb deviza finanszírozási kondíciók – A devizakamat emelkedés ügyfelekre történő esetleges áthárítása • a hitelfelvétel növekedés mérséklődéséhez
• a meglévő hitelportfólió romlásához vezethet
16
Köszönöm a figyelmet!
