PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI

DR. KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR

*

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN

Cikkemben egy, az utóbbi években folyamatosan napirenden lévő, de 2011 őszéig megoldatlanul hagyott kérdéskörrel, az arra született megoldási javaslatokkal és a politikai, szakmai vitára okot adó jogszabályi környezet változásával foglalkozom. A fenti problémakör pedig nem más, mint az egészségügyi finanszírozás egyik legvitatottabb szeletét adó gyógyszer-támogatási rendszer. Alábbi értekezésemben bemutatom, hogy mely jogszabályok rendelkeznek az adott ágazatról, azok hogyan módosultak és módosulnak a közeljövőben, továbbá, azok milyen hatással vannak a központi költségvetésre. Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya mellett, mely deklarálja, hogy az állam polgárainak joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez1 nemzetközi dokumentumok, köztük az Európai Unió vonatkozó irányelvei, határozatai2 is rögzítik a mindenkire kiterjedő egészségügyi ellátás követelményét. Ezen alapjog biztosításának egyik szelete a betegek megfelelő gyógyszerellátási igényének kielégítése. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása és a gyógyszerkiadások növekedése egyaránt szükségessé teszi a gyógyszergyártás, a gyógyszerár- és támogatáspolitika jobb összhangjának kialakítását. A hazai gyógyszerkiadások növekedésében kiemelt szerepe volt annak, hogy a rendszerváltás utáni években hazánkban negligálódott a gyógyszeripari politika, valamint a gyógyszerár- és támogatáspolitika I. évf. levelező tagozatos doktorandusz, ME ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék, témavezető: Dr. Nagy Zoltán PhD egyetemi docens. 1 1949. évi XX. törvény 70/D §. 2 2009/158/EK: A Bizottság határozata az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) végrehajtására irányuló 2009. évi munkaterv elfogadásáról, valamint a program fellépéseivel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó kiválasztási, odaítélési és egyéb kritériumokról. *

176

KOVÁCS ÁDÁM GÁBOR

közötti összhang megteremtése. A 90-es évek elején lezajlott privatizációs folyamatokban az állam nem kezelte a gyógyszeripart kiemelt stratégiai ágazatként. Nem törekedett sem a tulajdon feletti állami dominancia megőrzésére, sem a menedzsment jogok megtartására. Nem ismerte fel, hogy a technológiai fejlődés, a globalizáció következményeként gyógyszeriparunk stratégiai fontosságúvá válhat. A hazai gyógyszergyárak privatizációjával az állam elvesztette a tulajdonosi érdekérvényesítés eszközrendszerét. Ezzel egyidejűleg nem építette ki az új körülményeknek megfelelő állami befolyásolás hatékony módszereit.3 Sajnálatos tény, hogy a rendszerváltást követő valamennyi kormányzat úgy kereste a társadalombiztosítás és a lakossági gyógyszerkiadás megfékezésének lehetőségét, hogy figyelmen kívül hagyta a társadalompolitikának a gyógyszeriparra gyakorolt hatását és a problémát pusztán költségvetési kiadási kérdésként kezelte. Ezért nem is meglepő, – figyelembe véve az utóbbi években az egészségügy reformját érintő politikai és szakmai diskurzusokat is, - hogy azok kiemelt területként kezelik a közfinanszírozott gyógyszerkiadások kérdéskörét. A gyógyszerkiadások kiemelt jelentőségét az adja, hogy – a kormányzat és a szakértők egy részének érvelése szerint – jelentős megtakarítás lenne elérhető, ha a magyar állam csupán annyit költene a gyógyszerek közfinanszírozására, mint a hasonló gazdasági potenciállal rendelkező országok. További vizsgálódásunk szempontjából nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a nemzetközi összehasonlításhoz használt OECD4 adatbázisában a közfinanszírozott gyógyszerkiadásokra vonatkozó adat tágabb kört fed le, mint az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkasszája. Így a közgyógyellátási gyógyszerköltségeken túl magában foglalja a támogatásokat valamint az „egyéb gyógyászati fogyóeszközöket” is. Egyik meghatározás sem tartalmazza azonban az egészségügyi intézmények gyógyszerkiadásait. Ennek aránya az összes gyógyszerre fordított közpénzben 2003-ban 28 milliárd Ft (10%) volt szemben a gyógyszertámogatások 252 (85%) illetve a közgyógyellátás 16 (5%) milliárd Ft-jával.5 A tények alapján megállapítható, hogy magyar közfinanszírozott gyógyszerkiadások 1993 és 2005 között reálértéken közel 75%-kal Kömpf Kornélia: A gyógyszeripar bemutatása – támogatási és finanszírozási rendszer, 2006. 6. 4 OECD: Organisation for Economic Cooperation and Development (Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 5 Jelentés a gyógyszerek támogatási és finanszírozási rendszerének, a fogyasztás helyzetének ellenőrzéséről (0448). ÁSZ, Budapest 2004. október; 29. 3

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 177 emelkedtek, valamivel lassabban, mint a többi európai országban. Néhány a témában kutató szerző álláspontja szerint hazánk a GDP-jének és gazdasági fejletettségének megfelelő arányát fordítja gyógyszertámogatásra, és egy főre vetítve az EU tagállamok többségéhez hasonló összeget költ erre a célra. Ugyanakkor ők is elismerik, hogy a fekvőbeteg-ellátáshoz viszonyítva a magyar közfinanszírozott gyógyszerkiadás a harmadik legmagasabb arányt képviseli.6 Az egészségügyi reform alapdokumentumát jelentő Zöld Könyv kiemelt témaként kezelte ezt a területet. Megállapítása szerint „A világon sehol nincs még egy ország, amely ugyanannyit költ gyógyszertámogatásra (349 milliárd Ft), mint az aktív fekvőbeteg-ellátásra (353 milliárd Ft).”7 Továbbá deklarálta, hogy Nemzetközi összehasonlításban is magas a gyógyszerkiadás. A magyar makrogazdasági egyensúlyról közreadott, nagy visszhangot kiváltott CEMI8 elemzés is hasonlóképpen vélekedik: „A magyarországi gyógyszerfelhasználás 2000 óta több mint duplájára növekedett, és minden évben jelentősen túllépte az eredetileg meghatározott összeget. Egy főre eső éves gyógyszerfelhasználásunk – vásárlőerő-paritáson mérve – nem csak a régió többi országát, de az OECD átlagát is meghaladja.”9 A fenti adatok és tények alapján konstituálható, hogy rendelkezünk egy a Nemzetközi összehasonlításban is számottevő, az államháztartásra tekintélyes terhet rovó gyógyszer-támogatási rendszerrel, melynek költségeit oly módon kellene racionalizálni, hogy a jelenlegi rendszer meglévő előnyeit élvező betegek terhei ne növekedjenek és a hazai gyógyszeripari vállalkozások se kerüljenek versenyhátrányba külföldi társaikkal szemben. Ezt a feladatot volt hivatott részben megoldani a – szakmailag komoly vitára okot adó – 2006. évi XCVIII. Törvény,10 mely a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól rendelkezik.

Vitrai József, Hermann Dóra, Vizi János, Csaba Iván, Valójában mennyi közpénzt költünk Magyarországon gyógyszerekre? TÁRKI – Egészség Tudásközpont, 2006, 2. Magyar egészségügy - Zöld könyv, Miniszterelnöki Hivatal, 2006; 38. 8 Central European Management Intelligence 9 Makro egyensúly és gazdasági növekedés. Central European Management Intelligence, 2006; 74. 10 Továbbiakban: Gyftv. 6

7

178


Mielőtt áttekintenénk a Gyftv.-hatálybalépésével előidézett változásokat, az azóta megfogalmazott számos kritikát és kitérnénk az értekezés aktualitását adó 2011. ősszel meghozott módosításokra, melyek részben a meglévő hibák felszámolására, kijavítására koncentrálódtak, ugyanakkor számos új – a gyógyszeripari vállalkozások által – vitatott rendelkezéseket is tartalmaznak, röviden tekintsük át az állam szerepét a gyógyszertámogatás rendszerében. Az állam szerepe a gyógyszerellátásban Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, melynek célja biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységekhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos hatásos és költséghatékony gyógyszereket. Önálló törvények rendelkeznek a kötelező egészségbiztosítási ellátások általános szabályairól, a gyógyszerekről és a gyógyszertárakról, a gyógyszerek reklámozásáról, a gyógyszerész kamaráról. A gyógyszerügy fontosságát támasztja alá, hogy 1998 és 2003 között a gyógyszer – támogatási és finanszírozási rendszerrel kapcsolatban 38 kormányhatározatot hoztak, közel 100 intézkedési ponttal.11 A határozatokban megfogalmazott intézkedések elsődleges célja a gyógyszerkassza előirányzatának betartása, kiadásainak csökkentése volt.12 A betegellátáshoz szükséges gyógyszerek biztosítása sokszereplős folyamatban valósul meg. A folyamatok szabályozása, a hatáskörök megosztása álláspontom szerint azonban nem szavatolja a gyógyszerpiac zavartalan működését, a gyógyszerekhez való egyenlő esélyű hozzáférést és az ellenőrzést az állami és a lakossági gyógyszerkiadások alakulásában. Az állami szervek feladatai A gyógyszertámogatás és finanszírozás területén a Kormány, a szaktárca, az egészségbiztosító és az érintett központi szervek közötti koordináció, a feladat és hatáskörök megosztása, az érintettek felelőssége egyértelműen

11 12

http://www.mkogy.hu/ogystat/eredekim/tvelf36.htm (Letöltve: 2011.09.23.) Dr. Nagy Zoltán: A makroszintű állami gazdálkodás rendszere-az államháztartás rendszere. In: Károlyi Géza (szerk.) Gazdasági közjog, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006, 35-36.

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 179 szabályozott.13 Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, a Regionális Egészségügyi Tanácsokat terheli.14 Az Egészségügyi törvény 150. § – a szerint a gyógyszerek forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos tevékenységek meghatározása és összehangolása az egészségügyért felelős miniszter feladata. A gyógyszerek közpénzekből való finanszírozása területén a Nemzetgazdasági Minisztérium – és az Egészségügyi Alap kezelőjeként – az OEP tölt be fontos szerepet. Az OGYI15 a gyógyszerügyben meghatározó szerepet betöltő országos intézet. Hatáskörébe tartozik a gyógyszerek törzskönyvezése, forgalombahozatalának engedélyezése, gyártási engedélyek kiadása, nagykereskedelmi tevékenység engedélyezése. Az intézet feladatait és hatáskörét 1998. június 26-a óta nem miniszteri rendelet, hanem az alapító okirata tartalmazza.16 Az ÁNTSZ ellátja a gyógyszerellátással kapcsolatos szakfelügyeletet, kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek a miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani; a gyógyszerellátás vonatkozásában külön jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat lát el. Az ÁNTSZ a gyógyszerellátással kapcsolatos feladatait az országos tiszti-főgyógyszerész útján gyakorolja. Az egészségügyi miniszter ágazatirányító tevékenységét a szakmai kollégiumok segítik. Bár az orvosi szakmai kollégiumoknak a gyógyszerártámogatási rendszer szabályozásában nincs közvetlen szerepe, tevékenységük hatással van a gyógyszertámogatás és finanszírozás rendszerére azáltal, hogy terápiás ajánlásaik befolyásolják a gyógyszert felíró orvosok rendelési szokásait.17

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 143§-154§. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 143§ Országos Gyógyszerészeti Intézet 16 Közigazgatási Jog 3. Magyar Közigazgatási Jog Különös rész, (szerk.: Nyitrai Péter) ZPRESS Kiadó Miskolc, 2008. 225. 17 Közigazgatási Jog 3. Magyar Közigazgatási Jog, Különös rész, (szerk.: Nyitrai Péter) ZPRESS Kiadó Miskolc, 2008. 226. 13 14 15

180


A gyógyszerekre fordított közkiadások Az egészségügyi kiadások jelentős részét a gyógyszerekre fordított kiadások teszik ki, s ezek gyorsuló ütemben eszkalálódnak. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés, illetve a gyógyszerek forgalomba hozatala és felhasználása szigorúan szabályozott. A biztonságos és hatásos gyógyszerek előállítása azonban rendkívül tőke- és időigényes folyamat. A jelentős gyógyszerkutatási- és fejlesztési költségek következtében magasak a gyógyszerárak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az egészségügyi kiadások exponenciális növekedéséhez. 1994 és 2005 között a gyógyszertámogatási kiadások több mint 6szorosára emelkedtek. A gyógyszerkassza eredeti előirányzatát minden évben túllépték, ehhez hozzájárult az is, hogy felülről zárt kasszáról beszélhetünk. A kormányok ugyan törekedtek a kiadásnövekedés megállítására, de intézkedéseik nem vezettek eredményre, sőt kiszámíthatatlan helyzetet teremtettek.18 Véleményem szerint a hazai gyógyszerhelyzet legsúlyosabb problémája a gyógyszerkassza krónikus, több éve tartó hiánya, amely annak alultervezéséből fakad. Ez a tendencia mostanra lecsökkent. A gyógyszerkassza hiánya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett: 1999-ben még 17 milliárd, 2002-ben 56 milliárd, 2004-ben pedig 49 milliárd forinttal haladták meg a kiadások a tervezettet.19 A gyógyszerkiadások mind az összes egészségügyi kiadásokhoz képest, mind az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás tekintetében növekedést mutatnak. A gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások 2530 %-át teszik ki. A gyógyszerkiadások különösen meredek emelkedést mutattak azt követően, hogy a gyógyszerpiac megnyílt és a gyógyszerimport árai a nemzetközi árakat tükrözték. Az egészségügyi ellátásra és a gyógyszerek támogatására fordítandó költségvetési kiadások növekedésének egyik oka, hogy a munkaadók és a munkavállalók járulékbefizetései egyre kisebb mértékben fedezik a szóban forgó kiadásokat. Ebben szerepet játszik az is, hogy a járulékok mértékét jónéhány esetben úgymond a vállalatok versenyképességének javítása

18

19

Lepp-Gazdag Anikó, Gulácsi László: Az egészségügyi költségrobbanás és gyógyszerfinanszírozás, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, I. évfolyam 1. szám 34-52. 2005. Dr. Székely Tamás: Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005. IV. Egészségügyi Konferencia, www.cebc.hu 4.

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 181 érdekében módosították.20 Fokozza a költségvetésre nehezedő nyomást, hogy ma már nagyon elterjedtté vált az a megoldás, hogy igen sok munkavállalót, sőt gyakran vállalkozót és cégtulajdonost is minimálbéren jelentenek be, és ezután fizetik a különböző járulékokat, miközben a ténylegesen kifizetett bérek a minimálbérnél lényegesen magasabbak. Ez a gyakorlat rövidtávon mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára rendkívül előnyösnek tűnik, azonban ez az externália természetesen azokat sújtja, akik a tényleges jövedelmük alapján adóznak és fizetik a járulékokat. Ugyanakkor a társadalombiztosítás deficitje ettől nyilvánvalóan növekszik, ami nehézségeket okoz a költségvetés számára. A gyógyszerkiadások alakulását befolyásoló tényezők A társadalombiztosítás és a lakosság számára az egészségügyre fordított kiadások közül a gyógyszerkiadások dinamikus emelkedése okozza a legnagyobb tehernövekedést. 1993 és 2005 között a gyógyszerforgalom a 8,4-szeresére növekedett. Az egészségügyi kormányzat számára fontos kérdés, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak kb. ötödét kitevő gyógyszertámogatás-kiáramlás megfékezését milyen típusú szabályozástól, intézkedéstől várhatja leginkább. A gyógyszerárakra kell inkább koncentrálni, vagy a gyógyszerfelhasználás szerkezetére ható intézkedéseket kell preferálni, a gyógyszerfelhasználás mennyiségét szükséges korlátozni, vagy az ártámogatásokat átalakítani, esetleg csökkenteni.21 A gyógyszerkiadások változását két fő tényezőre lehet bontani, a gyógyszerek átlagos dobozonkénti ára és a dobozban mért forgalom változására. A gyógyszerek átlagos árszínvonalának változása további két tényezőre vezethető vissza: a gyógyszerek átlagos árszínvonala módosul, ha változik a gyógyszerek ára vagy a gyógyszerfelhasználás szerkezete. A dobozforgalom alakulását a terápiás napok számában mért

20

21

Skultéty László – Tompa Tamás: Gyógyszerkiadások alakulását befolyásoló tényezők, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 44. évfolyam 2. szám 3. old Skultéty László – Tompa Tamás: Gyógyszerkiadások alakulását befolyásoló tényezők, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 44. évfolyam 2. szám 4. old

182


gyógyszerfelhasználás és a készítmények kiszerelésének átlagos mérete befolyásolja.22 A gyógyszerkiadás dinamikus növekedésében 3 tényező játszott meghatározó szerepet az elmúlt évtizedben. A gyógyszerfelhasználás 50 %-kal emelkedett 1993 és 2005 között, bár ez a dobozforgalom növekedésében nem tükröződött, mivel az átlagos kiszerelés-méret is emelkedett. A gyógyszerfelhasználásnál nagyobb mértékben járult hozzá a gyógyszerforgalom bővüléséhez a gyógyszerárak emelkedése. A gyógyszerkiadások bővülését azonban a legnagyobb mértékben a gyógyszerfelhasználás drágább készítmények felé való eltolódása okozta. A gyógyszerpiac egyes termékcsoportjaiban eltérő volt e tényezők hatásának erőssége, de az eredő minden esetben a kiadások dinamikus emelkedését eredményezte.23 Álláspontom szerint a gyógyszerkiadás megfékezését célzó intézkedések közül leginkább a fogyasztás szerkezetének olcsóbb készítmények felé való eltolása lehet célravezető, de hangsúlyt kell fektetni az árszabályozó beavatkozásokra is. A mennyiségi korlátozásoknak másodlagos szerepet szánnék a gyógyszerkiadás és ezzel együtt a támogatáskiáramlás megfékezésében. Szabályozási törekvések A gyógyszer-gazdaságossági törvény eredeti szándéka szerint át kívánta alakítani a gyógyszerár – támogatás rendszerét és az eseti alkuk, kezelhetetlen költségemelkedések helyett hosszú távú stabilitást kívánt eredményezni a gyógyszerpiac valamennyi szereplője számára.24 A stabilizációs igénnyel mindenki egyetértett, és az elvek megfelelni látszottak az Európai Uniós tendenciáknak is, miszerint a közegészség megóvását olyan eszközökkel kell elérni, amelyek nem akadályozzák a gyógyszeripar fejlődését. A jogalkotó deklarált szándéka volt, hogy tudatosuljon mindenkiben, a gyógyszerellátás biztosítása komoly terhet ró a társadalomra és az egyénekre egyaránt. Továbbá, hogy legyen nyilvános a támogatások odaítélése, váljék költséghatékonyabbá a felírás, költségérzékenyebbé a

Dr. Bráger Gusztáv: Gyógyszerfelhasználás és – finanszírozás és az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai az elmúlt években, ÁSZ-FEMI kiadvány 2004. 46. 23 Gulácsi László: A gyógyszer-finanszírozás módszertani alapjai és költség hatékonysági elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, 2010 22. old 24 Hatás és Ellenhatás, Kórház 2007/10. 70-72. old 22

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 183 felhasználás, tervezhetővé a gyógyszerkiadás, a betegterhek hosszú távon pedig ne emelkedjen, de legalábbis lassuljon növekedésük üteme.25 A legfontosabb kormányzati cél azonban egyértelműen a költségvetés gyógyszerkiadásainak csökkentése, a kassza egyensúlyának helyreállítása volt. A rendelkezések következményeként hatalmas terhektől szabadult meg a költségvetés. Ezek után a számla 62 százalékát a gyógyszer gyártók, 38 százalékát a betegek állták. Tehát a betegek mellett a gyógyszerkassza megtakarításából fakadó terhek többsége a gyógyszer gyártókra és- forgalmazókra hárult.26 Elmondható, hogy bár a szabályok egységesek voltak, mégis eltérő hatást gyakoroltak a piac szereplőire, hiszen adminisztratív eszközökkel indították el a piac átrendeződését. Ugyanis a 12 százalékos sávos befizetés és az orvoslátogatói regisztrációs díj elvileg mindenkit egyformán sújtott, de azokat jobban, akik valóban befizették, mivel magyar adóalanyként nem is tehettek mást. A vényfelíró szoftver és a folyamatos fixesítés nyertesei egyértelműen az import generikusok voltak, és az árfolyamváltozások is az import termékek jövedelmezőségét erősítették. Voltak olyan csoportok a hazai gyógyszerpiacon, amelyre a törvény, a kapcsolódó rendeletek és változások mindegyike egyértelműen negatívan hatott, ezek a Magyarországon termelő, generikus gyógyszereket gyártó vállalatok.27 Az OEP adatai alapján elmondható, hogy a hazai piacon a generikus gyógyszerek aránya messze elmarad a régió hozzánk hasonló fejlettségű országainak méretétől. A patika forgalom 47 százaléka nálunk originális, miközben Lengyelországban ez csak 24 százalék és Csehországban, Szlovákiában is csak 30-34 százalék.28 A 2006-os jogszabályváltozások következtében a hazai generikusok részaránya nem nőtt, hanem egyenesen 6 százalékot esett, és folyamatosan csökken az import generikusok javára. A hazai generikusok piacvesztése 12 milliárd forint volt a generikus program eredményeként. A Gyftv. indoklása: http://www.eekh.hu/jogszabalyok/2006_XCVIII.pdf (Letöltve: 2011. 09 10.) 26 Vitrai József, Hermann Dóra, Vizi János, Csaba Iván; Valójában mennyi közpénzt költünk Magyarországon gyógyszerekre? TÁRKI - Egészség Tudásközpont 2006. 6. 27 Krasznai Éva: A gyógyszergazdaságossági törvény, ahogy a gyártók látják, MOTESZ magazin 2007, 3-4 szám. 18-19. 28 OEP gyógyszerforgalmi adatok 2007, (Letöltve: 2011.08.27.) http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,8628931&_dad=portal&_schema=PORTAL 25

184


Az Egis a nyeresége felét, a Richter a 44 százalékát veszítette el fél éven belül. A hazai gyógyszeriparban 18 ezer alkalmazott és további tízezrek életszínvonala került veszélybe, 414 milliárd forint export, a teljes magyar kivitel 3 százaléka, évente 60 milliárd forintnyi adóbevétel és 61 milliárdnyi beruházás jövője vált kérdésessé. Megállapítható, hogy a szabályozás ellenére sem alakítottak ki ágazati iparpolitikát, és nem alakították ki a gyógyszeripar fejlődését elősegítő unió-konform adó-, támogatási, ösztönzési rendszerek egyikét sem. A gyógyszer-politikai gyakorlat kizárólag a költségvetés rövidtávú céljait szolgálta, lendületesen növekvő gyártói nyereségelvonás mellett a legolcsóbb importot támogatta. A kormány jelentésének – melyben az Országgyűlés számára referál a gyógyszer-gazdaságossági törvény céljainak megvalósulásáról, az elvárt és a tényleges hatások összevetéséről – utolsó mondata szerint a törvény elérte célját, azon változtatni nem kell. Súlyos hibának tartom, hogy a gyógyszerügy és ezzel együtt a hazai gyógyszergyártás jövője is azonnal lekerült a napirendről, amint a gyógyszerkassza egyenlege pozitívvá vált. Új korszak – Új szabályok A szabályozás hiányosságait felismerve idén ősszel egy újabb salátatörvény részeként újra az Országgyűlés elé került a gyógyszergazdaságossági törvény. A Kormány május 27-én nyújtotta be „Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról” c. törvényjavaslatát, melyet az Országgyűlés T/3357 számon tárgysorozatba vett. A javaslat több törvény módosítását kezdeményezte.29 Ezek között szerepel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény, valamint az értekezésünk szempontjából legfontosabb a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény. A javaslatcsomag általános és részletes vitája lezajlott, az illetékes parlamenti bizottság a javaslatot megtárgyalta, a módosító javaslatokról a véleményét kialakította. Az Országgyűlés a módosító javaslatokról a június 20-i ülésén döntött, a végszavazásra június 27-én, hétfőn került sor. A Gyftv. lakossági gyógyszerellátást érintő módosításainak egy része a gyógyszertár-létesítési eljárásrend pontosabb kialakítását célozza. 29

http://parlament.wikidot.com/toervenyjavaslatok (Letöltve: 2011.09 20.)

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 185 Ennek részeként a törvény definiálja a „lakos” fogalmát, mely „a települési önkormányzat közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a szerint nyilvántartott lakcímmel rendelkező személy”, pontosítja, hogy az új gyógyszertár létesítésére benyújtott kérelemnek „az új gyógyszertár működtetési helyének pontos címe” helyett „az új gyógyszertár pontos címét” kell tartalmaznia.30 Pontosítja a Gyftv 49. § (2) bekezdését. Eszerint „Az egészségügyi államigazgatási szerv gyógyszertár létesítésére irányuló pályázatot ír ki a) kérelemre, ha a gyógyszertár létesítési helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete azt kéri és aa) az adott településen közforgalmú gyógyszertár nem működik, vagy ab) a 49/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, vagy b) hivatalból, amennyiben a 49/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak felülvizsgálatának eredményeként az szükséges, mely felülvizsgálat naptári félévente lefolytatásra kerül; Módosítja a Gyftv. 49/A § (1) bekezdését, mely szerint azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi államigazgatási szerv új közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor ír ki hivatalból pályázatot, ha a település lakosainak száma legalább 4500 fő31. Pontosítja a Gyftv 53/B § (2) bekezdést, mely szerint közforgalmú gyógyszertár áthelyezésére – az eddigiekkel változatlan feltételek esetén – ezen túl „településen / településrészen / kerületben” kerülhet sor.32 A módosítások másik csoportja a gyógyszertári marketing szabályozásában bekövetkezett januári változások értelmezését, továbbfejlesztését és hatósági ellenőrzésének hatékonyabbá tételét célozza. A törvény definiálja az „árkedvezmény” fogalmát, amely „bárki számára hozzáférhető, nyilvánosan közzétett módon, a kedvezmény időszakát is megjelölő, azonos feltételekkel adott árengedmény.”33 Gyftv 48. § (2) b) pont módosítása Ezzel elejét lehet venni annak, hogy kistelepülések esetén annak ellenére kelljen félévente pályázatot kiírni, hogy esély sincs a közforgalmú gyógyszertár létesítésére. 32 A korábbi normaszöveg „települést/településrészt” említ. 33 Mint ismeretes, a közfinanszírozott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök árából, térítési díjából semmilyen kedvezmény nem adható. 30 31

186


Kiegészíti a Gyftv 17. § (8) bekezdését, melynek korábbi szövege a következő: „Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalomba hozatali engedély jogosult termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtés alapú kedvezmény útján vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése, vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény – az árkedvezmény kivételével – kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel.” A módosítás a közfinanszírozott tápszerekre is kiterjeszti a térítésidíj-csökkentés, kedvezményadás és ajándékozás tilalmát és a bekezdés egy új mondattal is kiegészül: „A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre, ajándékozásra.”. A módosítás hatályba lépésével törvény tiltja tehát, hogy a gyógyszertár a kedvezményadás tilalmát oly módon játssza ki, hogy a patikai vásárlást követően a kedvezményt más üzletben vegye igénybe a vásárló; Módosítja a gyógyszertárak hatósági ellenőrzésének szabályozását. Ehhez a Gyftv 18/A § (4) bek. módosítása és új (4a) bekezdés megalkotása, továbbá a 64. § (1) bekezdés módosítása szükséges. A változás lényege, hogy a gyógyszertárban folytatott fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat Gyftv-ben és a vonatkozó rendeletben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzésére (a gyógyszerészeti államigazgatási szerv eddigi jogkörének megtartása mellett) az egészségügyi államigazgatási szerv is jogosulttá válik, a gyógyszertáraknak a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai felügyeletét (a gyógyszerekéhez hasonlóan) az egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja, ugyanakkor az egyéb termékek gyógyszertár általi forgalmazására a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 187 hatóság is ellenőrzi, és a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár e rendelkezések megsértése esetén. A módosítás révén az egészségügyi államigazgatási szerv számára lehetővé válik a patikák fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatának, valamint az egyéb termékek forgalmazásával összefüggő szakmai gyakorlatának a felügyelete is, az OGYI és a fogyasztóvédelem korábbi jogköreinek érintetlenül hagyása mellett. Megszűnik tehát a jogi akadálya a gyógyszertári marketingtevékenység teljes körű ÁNTSZ ellenőrzésének. A Gyftv korábbi rendelkezései szerint komoly gondot jelentett, ha az egyéni vállalkozóként működtetett gyógyszertár tulajdonjogát a személyi jogos gyógyszerész – pl. nyugdíjba vonulásra, betegségre való tekintettel – át kívánja ruházni. Az egyéni vállalkozás ugyanis közvetlenül nem alakulhat át társas vállalkozássá, amelybe – a működési engedély megtartásával – az új tulajdonos beléphet. A korábbi szabályozás az egyéni vállalkozás átalakulását csak egyéni céggé tette lehetővé (amely már társas vállalkozássá átalakítható), azonban egyéni cég formájában a Gyftv szerint gyógyszertárat működtetni nem lehet. A Gyftv 69. § (1) bekezdésének a módosításával ez a probléma is rendeződött. A módosítás értelmében „közforgalmú gyógyszertár egyéni cég formájában is működtethető”. A Gyftv korábbi rendelkezései szerint a személyi jogos gyógyszerész halála esetén a gyógyszertár további működtetése nem biztosított. Erre jelent megoldást az a módosítás (új 60/D §), mely szerint amennyiben a személyi jog a személyi jogos gyógyszerész halála miatt szűnik meg, a halál napját követő 6 hónapon belül előterjesztett, a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa, gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostohavagy nevelt gyermekét is – vagy felmenője és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szervének egybehangzó kérelmére, a kérelemben megjelölt gyógyszertár vezetésére alkalmas, közforgalmú gyógyszertárat nem vezető személy részére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a gyógyszertár ideiglenes vezetését. Ez az ideiglenes vezető a gyógyszertárat – melynek tekintetében a szakmai feladatok teljesítéséért teljes felelősséggel tartozik – a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 90 napig vezetheti. A hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös és a gyógyszertárat működtető társaság legfőbb szerve által egybehangzóan a személyi jog engedélyezésére

188


megjelölt gyógyszerész személy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 45 napon belül személyi jog engedélyezését kérelmezheti az egészségügyi államigazgatási szervnél. Ebben az esetben az egészségügyi államigazgatási szerv soron kívül dönt a személyi jog engedélyezése tárgyában. Több örökös esetén az örökösök – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – egyszerű többséggel döntenek a személyi jogos gyógyszerész kijelölésében. Ehhez a változáshoz illeszkedik a Gyftv 65. § módosítása a hatósági vezető kirendelésének szabályozásáról. Eszerint azokban az esetekben, amikor olyan közforgalmú gyógyszertár esetében szűnik meg a személyi jog, amely a település gyógyszerellátását egyedüliként biztosítja, és 6 hónapon belül a gyógyszertár ideiglenes vezetésére vonatkozóan nem nyújtanak be kérelmet, az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági vezetőt rendelhet ki. A törvény a Gyftv 53/B § kiegészítését is kezdeményezte. Azokban az esetekben, amikor a települési alapellátási és/vagy szakellátási szolgáltatások fejlesztési forrásból megvalósuló, 2011. január 1-je előtt meghirdetett pályázataival összefüggésben a szakrendelő pályázata közforgalmú gyógyszertár létesítését is tartalmazta, de a közforgalmú gyógyszertár létesítési engedélykérelmét még nem nyújtották be, a településen már működő „közforgalmú gyógyszertár működtetőjének kérelmére, vagy a települési önkormányzat és a közforgalmú gyógyszertár működtetőjének együttes kérelmére” az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését, feltéve, hogy az áthelyezés egyéb feltételeinek a kérelem megfelel. A törvény indoklás szerint „a Gyftv. 53/B. §-ának kiegészítésével lehetőséget adunk arra, hogy az európai uniós forrásokból kialakított szakrendelők a pályázati vállalásuknak a megváltozott jogszabályi környezetben is eleget tudjanak tenni”. A kialakított megoldás egyben azt is lehetővé teszi, hogy a korábbi pályázati vállalás teljesítése ne járjon együtt új gyógyszertár létesítésével. A Gyftv 69. § (1) bek. módosításával lehetővé vált, hogy a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek forgalmazására engedéllyel rendelkező üzletben a tea formájú növényi gyógyszerek vagy tea formájú hagyományos növényi gyógyszerek a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhető helyen is elhelyezhetők legyenek. Az indoklás szerint ezekben az üzletekben zárható szekrényen kívül is árusíthatók lesznek azok a növényi gyógyszerek és hagyományos növényi gyógyszerek, amelyek tea formájúak, vagyis, amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők. A módosítás nem érinti azt a rendelkezést, hogy a többi gyógyszer kizárólag zárható szekrényben tárolható.

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 189 A korábbi Gyftv hatályba lépését követően 1 évig lehetőség volt arra, hogy fiókgyógyszertárat közforgalmú gyógyszertárrá úgy minősítsenek át, hogy a közforgalmú gyógyszertár vezetője egyben az átminősített gyógyszertár vezetői feladatait is ellássa. Ezzel a lehetőséggel annak idején 7 gyógyszertár élt. Az új rendelkezések szerint a gyógyszertár vezetője ezekben a gyógyszertárakban 2013. július 1-jét követően a vezetői feladatokat nem láthatja el (Gyftv új 83/C §). A törvény módosítja a Gyftv 60/C § (1) bekezdést. A korában hatályos szöveg szerint a személyi jogos gyógyszerész lemondása és halála esetén a korábbi személyi jog jogosultjának házastársa, gyermeke – ideértve örökbe fogadott, mostohavagy nevelt gyermekét is – vagy felmenője erre irányuló kérelem esetén személyi jog jogosultjává válik, amennyiben megfelel a személyi jogos gyógyszerésszel szemben támasztott általános követelményeknek (a Gyftv 56. § feltételeinek). Az új módosítás ezt a lehetőséget csak a személyi jogos gyógyszerész halála esetén tartja meg. Látható tehát, hogy a jogalkotó számos ponton változtatott a jelenlegi szabályozáson. Sajnos az értekezés terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a kapcsolódó rendeletmódosításokat is ismertessem, ugyanakkor mind a törvény, mind a rendeletmódosításokból nyilvánvalóvá válik, hogy a szabályozás a rendszer stabilizálása irányába lépett el úgy, hogy közben egyszerre volt tekintettel a gyógyszerészkamarák ajánlásaira és a Széll Kálmán terv kívánalmaira. De hogyan is hatottak a módosítások a gyógyszeripar szereplőire. Az új Gyftv. hatása a gyógyszeripar szereplőire Az intézkedések bevezetésének célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott 300 Mrd Ft-os egyenleg tartása volt.


190 Intézkedés 1. 12%-os adó emelése 18%-ra

Jogszabály módosítási szükséglet Gyftv.

bevételt érintő 2. Orvoslátogatói Gyftv. intézked díj emelés ések 3. Támogatás volumen nincs újrakötés Gyftv., 32/2004. 1. Generikus (IV. 26.) program ESZCSM rendelet 2. Lejáró szabadalmak 3. Első generikum térnyerése 4. Terápiás felülvizsgálati rend

kiadást érintő intézked 5. Eredmény ések alapú támogatás 6. Nemzetközi referenciaárazás

nincs 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet már bevezetett 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet

7. Kombinációk már bevezetett fixesítése 8. Koleszterinszint 32/2004. (IV. csökkentők 26.) ESZCSM támogatásának rendelet felülvizsgálata M indösszesen:

Bevezetés ideje

Hatás 2011 (M rd Ft)

2011. július 1. (hatás 2011. szeptembertől) 2011. július 1. (hatás 2011. szeptembertől)

3,9

1

2011 folyamatosan

2

2011. július 1től folyamatosan

4

2011. július 1től folyamatosan 2011. július 1től folyamatosan

1

1

2011. folyamatosan

2

2011. folyamatosan

1

2011 folyamatosan

1

2011. január

4

2011. július

5

25,9

1. ábra 2011-es intézkedésekből származó bevétel növekedés az államháztartás számára Forrás: www.cmlgist.hu A költségvetés bevételi és kiadási oldalát érintő intézkedések34 A gyógyszergyártók eddig a törvényben előírt kötelezettségük alapján a támogatott forgalmuk után a termelői árra eső TB támogatás 12%-át fizették be az Egészségügyi Alapba havi rendszerességgel. Az ebből származó bevétel 2010-ben 28 Mrd Ft volt. Az egyenleg javítása érdekében szükségessé vált a befizetési mértéket felemelni, egységesen 18%-ra. Tekintettel arra, hogy a befizetési kötelezettség a támogatás kiáramlást követő 3. hónapban keletkezik, ezért az intézkedés hatása 2011. utolsó negyedévében jelentkezik.

34

Az értekezés ezen része a Nemzetgazdasági Minisztérium, az OEP a KSH és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége által publikált adatsorok feldolgozásával készült.

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 191 2011-ig minden gyógyszerforgalmazó cég egy bejelentett orvoslátogató után éves szinten 5 millió Ft díjat fizetett havi rendszerességgel. 2010. év során az ebből származó bevétel 9,8 Mrd Ft volt. A marketing tevékenység visszaszorítása érdekében 2011. július 1jétől az orvoslátogatói díj mértéke 10 millió Ft. Jelenleg 2619 bejelentett orvoslátogató van, azonban az intézkedést követően a számuk várhatóan csökkenni fog, emiatt az ellenőrzéseket tovább kell fokozni. A hatás számítása során figyelembe kell venni, hogy a cégek az orvoslátogatói díjat csak a ledolgozott munkanapok után fizetik, így egész éves hatással nem számolhatunk minden alkalmazottnál. A támogatásvolumen szerződések kötése esetén a finanszírozási kockázatmegosztás érdekében a biztosító és a forgalmazó között polgárjogi szerződés került megkötésre. A gyógyszerkassza betarthatósága érdekében megfontolandó a már lejárt szerződések újrakötése hozzávetőleg 10%-kal alacsonyabb határértékkel, ami a gyártói befizetések emelkedését jelenti. A 2010. éves elszámolásokból már látható, hogy a befizetések 2011-ben intézkedések nélkül is kb. 1 Mrd Fttal túlteljesülnek a költségvetési törvényben meghatározotthoz képest. Az előlegfizetés bevezetésével további 1 Mrd Ft bevétel várható az intézkedéstől 2011 során. Az originális készítmény szabadalmának lejárta után a generikus készítmények piacra lépését követően, a fixesítés után kialakult referencia termék nem élvezett piaci előnyöket, melyek érdekeltté tették volna a forgalmazókat, hogy árcsökkentés révén készítményeik referencia termékké váljanak. Szükségessé vált egy olyan több összetevős rendszer kialakítása, mely a betegeken felül a piac minden szereplőjét érdekeltté teszi a referencia termék státuszának erősítésben. Ennek elérése érdekében kiépítésre kerül egy olyan rendszer, mely egyrészről ösztönzi a gyártókat a belépéskor nagyobb árkedvezmény biztosítására, másrészről érdekeltté teszi az orvost a kedvezőbb költséghatékonyságú gyógyszer rendelésében, a gyógyszerészt a kedvezőbb térítési díjú és támogatású gyógyszer expediálásában, illetve a közgyógyellátási rendszer változásával kedvező piaci pozícióba hozza az adott készítmény gyártóját. Az új rendszer remélhetőleg nemcsak a referencia terméket, hanem az annál olcsóbb termékeket is preferált helyzetbe hozza. A következő években, több nagy forgalmú készítmény szabadalma jár le, a generikus készítmények bejövetele jelentős megtakarítást

192


eredményezhet. Különösen fontos, hogy ez több ponton is érinti a kiemelt, indikációhoz kötött támogatási kategóriát. Korábban a szabadalom lejárta után forgalomba kerülő generikus termék csak 6 hónap elteltével válhatott referencia termékké. A megfelelő ellátási garancia a piacon lévő termékek számával biztosítható. Így például azon esetekben, ahol legalább 2 generikus készítmény piacra kerül, akkor már 3 hónap elteltével javasolható a referenciacsoport képzése, mely 3 havi megtakarítást jelent az állam számára. A támogatáspolitikai intézkedések 2011. júliusától kerültek folyamatosan bevezetésre. Amellett, hogy biztosítják a 2011. évi előirányzat betarthatóságát, áthúzódó hatásuk révén már hozzájárulnak a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott 2012. évi célszám eléréséhez. Összegzés – Javaslatok Értekezésem összegzéseképp megállapíthatom, hogy a 2011-es jogszabályváltozások átmenetileg stabilizálták a gyógyszerköltségvetést, továbbá számos a szakma által régóta várt intézkedést tartalmaznak, melyek hosszabb távon hozzájárulhatnak a biztonságos és költséghatékony gyógyszerellátás biztosításához. Ugyanakkor több kritika, és de lege ferenda javaslat is megfogalmazható az új intézkedésekkel szemben. Ezeket az alábbiakban foglalom össze. Először is, szükségesnek tartom tudatosítani azt, hogy sok esetben külföldön olcsóbban juthatunk hozzá bizonyos gyógyszerekhez, mint Magyarországon. Ugyanis a gyógyszergyártók a termék árképzésénél nem csupán az előállítási költséget veszik alapul, hanem kalkulálnak a versenytársakkal és a támogatási rendszer sajátosságaival is. Ebből adódóan előfordulhat, hogy a gyógyszergyártók egyes készítményei Magyarországon drágábbak, mint más külföldi országokban.35 Azon gyógyszerek esetében, amelyek nagy támogatáskiáramlást okoznak az Egészségügyi Alapból, szükséges nemzetközi szintű ár-összehasonlítást végezni. Amennyiben a nemzetközi piaci ár alacsonyabb, mint a magyarországi, ott az OEP-nek hatást kell gyakorolnia a gyártóra az árak legalább nemzetközi szintre történő csökkentése érdekében. A koleszterinszintet csökkentő sztatin készítményekre 27 Mrd Ft-ot költ jelenleg éves szinten az OEP. A készítményeket 80%-os támogatási kategóriában támogatjuk. A nemzetközi tanulmányokban megjelent 35

A magyar gyógyszeripari innováció helyzete és gazdasági jelentősége, Dr. Blaskó Gábor, Servier Kutatóintézet Zrt, IME X. évfolyam 1. szám 2011. 43-44. old

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 193 összefoglalók, valamint a hazai adatok alapján a jelenlegi támogatáskiáramlás indokolatlan, szükségesnek tartom ennek felülvizsgálatát, a támogatási szint csökkentését. Kiemelt fontosságú kérdésnek tartom a patikák pénzügyi stabilizációját. Nem értek egyet a gyógyszertár-alapítás moratóriumával, ugyanakkor szigorítanám azt. Ne a mérethatár, hanem a szükséglet döntsön az új patikák létesítéséről. A korábbi rossz szabályozás eredményének tartom, hogy a négyszáz új gyógyszertár többségét javarészt a forgalmas nagyvárosokban alapították, s a 2400-ra bővült patikakör negyede veszteségessé vált, hiszen az árréstömeg ugyanakkora maradt, így csökkent az egy patikára eső rész. Ennek is következménye, hogy több száz gyógyszertár vált veszteségessé, ami sok településen már az ellátás biztonságát veszélyezteti. Ezért, visszaállítanám, hogy háromszáz méteren belül ne nyithassanak újabb patikát, s településtől, illetve betegellátási érdektől függően néhány millió forintos alaptőkéhez kötném az új gyógyszertár alapítását. Ezzel megelőzhető lenne, hogy a patikákat a beszállítók tartsák el. Javasolom továbbá, hogy a gyógyszerészi személyi joghoz kössék a patika működtetését, s törvényben határozzák meg a kötelességeit és a jogait a gyógyszertár üzleti döntéshozatalában is. Ugyanakkor, a gyógyszertárak a receptek kiszolgálásakor megkapják a betegektől a térítési díjat, majd az OEP-hez beküldött receptek után a gyógyszerek árához nyújtott tb-támogatást is, így kötelességük azzal megfelelően gazdálkodni, kifizetni a nagykereskedőknek a tőlük megrendelt készítmények árát. A veszteséget felhalmozók azonban „nem a rendeltetésüknek megfelelően használják föl a közpénzeket”. Az idei törvénycsomag megalkotói nem számolnak az áremelés kompenzációs lehetőségével, de a duplájára, 10 millió forintra emelendő orvoslátogatói díj miatt várható, hogy 800-900 fővel csökken e 2600 fős kör. Nem kizárt a társadalombiztosító által támogatott készítmények behozatalának visszaesése sem. Megtiltanám a vényköteles készítmények promócióját is. Álláspontom szerint szükséges, hogy minden az intézkedésekből elért megtakarítás az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkasszájában maradjon.

194


Irodalomjegyzék Kömpf Kornélia: A gyógyszeripar bemutatása – támogatási és finanszírozási rendszer, 2006. Jelentés a gyógyszerek támogatási és finanszírozási rendszerének, a fogyasztás helyzetének ellenőrzéséről (0448). ÁSZ, Budapest 2004. Valójában mennyi közpénzt költünk Magyarországon gyógyszerekre? Vitrai József, Hermann Dóra, Vizi János, Csaba Iván; TÁRKI – Egészség Tudásközpont 2006. Magyar egészségügy - Zöld könyv. Miniszterelnöki Hivatal, 2006. Makro egyensúly és gazdasági növekedés. Central European Management Intelligence, 2006 Közigazgatási Jog 3. Magyar Közigazgatási Jog Különös rész. (szerk.: Nyitrai Péter) Z-PRESS Kiadó Miskolc, 2008. Lepp-Gazdag Anikó, Gulácsi László: Az egészségügyi költségrobbanás és gyógyszer-finanszírozás, Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, I. évfolyam 1. szám 34-52. old. 2005. Dr. Székely Tamás: Az egészségbiztosítás másfél évtizede: 1990-2005 IV. Egészségügyi Konferencia, www.cebc.hu Skultéty László – Tompa Tamás: Gyógyszerkiadások alakulását befolyásoló tényezők, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 44. évfolyam 2. szám Dr. Nagy Zoltán: A makroszintű állami gazdálkodás rendszere-az államháztartás rendszere. In :Károlyi Géza (szerk.):Gazdasági közjog,Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen,2006. Dr. Bráger Gusztáv: Gyógyszerfelhasználás és – finanszírozás és az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai az elmúlt években, ÁSZFEMI kiadvány 2004. Gulácsi László: A gyógyszer-finanszírozás módszertani alapjai és költség hatékonysági elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, 2010

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI – RENDSZERBEN 195 Hatás és Ellenhatás, Kórház 2007/10. 70-72. o. Krasznai Éva: A gyógyszer-gazdaságossági törvény, ahogy a gyártók látják, MOTESZ magazin 2007, 3-4 szám. 18-19. old. A magyar gyógyszeripari innováció helyzete és gazdasági jelentősége, Dr. Blaskó Gábor, Servier Kutatóintézet Zrt, IME X. évfolyam 1. szám 2011. SUMMARY Financial reforms of the supporting system of the pharmaceutical industry In my article I am dealing with questions that have constantly been on the agenda for some years, but they have been unresolved until the autumn of 2011. I am going to discuss the solution proposals and the changes that have happened in the politics and in the milieu of the statute. The subject mentioned above is the supporting system of medicines that is a very controversial topic in the financing segment of the health care system. According to the government and to some experts, the costs of medicines could be reduced significantly, if the Hungarian state spent as much money on the public finance of the medicaments as those countries, which have similar economic potentials. In my dissertation, after the introduction, I am going to show the role of the state and its organs in the administration of pharmaceutics, moreover, I will describe the proportion of public finances spent on medicines and its influential factors. Before discussing the changes, I am going to introduce the purpose, results and the deficiencies of the previous regulation. In my opinion, it is essential to present the effects of the new regulation produced on the central budget and the pharmaceutical industry. To sum up, I will discuss the controversial issues of the new regulation, and I am going to deal with some de lege ferenda proposals. After the Communism, the pharmaceutical policy and the harmony between the costs of medicines and the supporting policy have been neglected, and these have an important role in the increase of the domestic pharmaceutical expenses. Unfortunately, after the end of the

196


Communist regime everybody was seeking for solution for stopping the increasing costs of medicaments, but they have been leaving out of consideration the effects of the social policy on pharmaceutics, and the problem was treated as a matter of budget expenditure. The facts suggest that the costs of drugs financed publicly in Hungary between 1993 and 2005 in real terms increased by almost 75%, slightly slower than in other European countries. The basic document of health care reform is the Green Book that handled this matter as a priority issue. It concludes that „Nowhere in the world is a country that has spent as much money on medicine for aid (349 billion Ft) as on active in-patient care (353 billion Ft).” In addition, it declared that the costs of drugs are high even in international comparison. The data above and the facts show that we have a medicine-supporting system that is significant internationally as well. Its costs should be realized, and avoid the increase of the burdens of the patients and that the home pharmaceutical enterprises get at a disadvantage compared to foreign counterparts This work was partly intended to resolve – a major cause of professional dispute – the Act XCVIII of 2006, which disposes over the general rules of a safe and efficient drug and medical supply and pharmaceutical distribution. Recognizing the shortcomings of the legislation, this autumn the medicine-thrift law has got to the Parliament. The proposal initiated the change of several amendments. The aim of introducing the measures was to keep the balance of 300 billion Ft that is determined by the law of budget. The regulation was changed in several aspects. The changes of law and statutes make it obvious that the regulation moved toward stabilizing the system regarding the suggestions of the Hungarian chambers of pharmacists and the requirements of Széll Kálmán plan. As a summary of my thesis, I can state that the legislative changes in 2011 have temporarily been stabilized the budget on medicaments, moreover, they contain several long-wanted provisions, which can attribute to the insurance of the safe and cost-effective medicamentsupply. At the same time, several critics and de lege ferenda proposals could be formulated against the new measures. A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

PÉNZÜGYI REFORMOK A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI

Recommend Documents