Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program
Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
Tartalom Felütés Gazdasági és Monetáris Unió, a kezdetek A válság természete A GMU működésének újragondolása
I. II.
III. IV.
I. II.
V.
„Tűzoltás” „Renoválás”
Kávészünet
Felütés – a közös valuta támogatottsága
Felütés – milyen szinten kell a válságot kezelni?
Felütés – Még csak most jön a java?
I. A Gazdasági és Monetáris Unió, a kezdetek
A Gazdasági és Monetáris Unió
Monetáris Unió euróövezet
GMU
• A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinációja • A költségvetési politika koordinációja, elsősorban az államadósság és a hiány kordában tartása által
• Független monetáris politika, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) alakít ki • Közös valuta az euróövezetben
Az euróövezet
Jelenleg a 28-ból 17 tag (még)
1999
Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország
2001
Görögország
2002
Bankjegyek és érmék bevezetése
2007
Szlovénia
2008
Ciprus, Málta
2009
Szlovákia
2011
Észtország
2014
Lettország
A kezdetek Werner-terv (1970) – kísérlet a GMU kialakítására, olajválság miatt elbukott Európai Monetáris Rendszer - EMS (1979) – ECU valutakosár, árfolyammechanizmus (ERM) Delors-terv (1989) - felvázolta a GMU létrehozásának menetrendjét: I. szakasz (1990. július 1-):
• •
tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása Maastrichti Szerződés (1992) – konvergencia kritériumok
II. szakasz (1994. január 1-):
•
• • •
az Európai Monetáris Intézet (EMI) felállítása az európai bankok központi rendszerének (EBKR) előkészítése Stabilitási és Növekedési Egyezmény (1997) – költségvetési fegyelem biztosítása az Európai Központi Bank (EKB) felállítása (1998) – monetáris politika alakítása
III. szakasz (1999. január 1-):
•
• •
az euró bevezetése számlapénz formájában 1999. január 1-jével az euró bankjegyek és érmék megjelenése 2002. január 1-jével a pénzcsere teljes lebonyolítása 2002. július 1-jéig
Maastrichti konvergencia-kritériumok Árstabilitás A vizsgált tagállam inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusra legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam átlagos inflációs rátáját; Árfolyamstabilitás A tagállamok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus (ERM II.) által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagállammal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben. Fenntartható költségvetési pozíció Az adott tagállam államháztartási hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, a bruttó államadósság pedig nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál. Ezek a referenciaértékek szolgálnak a túlzott hiány eljárás (EDP) alapjául. Kamatkonvergencia A vizsgált tagállam hosszú távú kamatlába a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusban legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.
Folyamatok a bevezetés után 1
A válság előtt az euró erősödött a dollárral szemben Euró/dollár árfolyam– 1999-től 2012-ig 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8
Forrás: EKB
Folyamatok a bevezetés után 2
Kamatkonvergencia a válság előtt olcsóbb finanszírozás az euróövezet perifériája számára Hosszú lejáratú kamatok alakulása Hónapos átlag, %
10 BE
9
DE IE
8
EL 7
ES FR
6
IT 5
CY LU
4
MT 3
NL AT Oct-08
Jul-08
Apr-08
Jan-08
Oct-07
Jul-07
Apr-07
Jan-07
Oct-06
Jul-06
Apr-06
Jan-06
Oct-05
Jul-05
Apr-05
Jan-05
Oct-04
Jul-04
Apr-04
Jan-04
Oct-03
Jul-03
Apr-03
Jan-03
Oct-02
Jul-02
Apr-02
Jan-02
Oct-01
Jul-01
Apr-01
Jan-01
2
PT
Folyamatok a bevezetés után 3
Az euró, mint tartalékvaluta Az
euró széles körben használt tartalékvaluta lett az USA dollárral együtt (átvette a német márka helyét) 2006 végére: a globális devizatartalék-állomány egy negyede euróban denominált (1998: 18%) A fejlődő országok euró tartalékainak állományát az 1999-es 18%-os szintről 30%-ra növelték
Folyamatok a bevezetés után 4
Euró tartalékvalutaként egyéb 1%
euró 26%
Svájci frank 0%
Japán jen 4%
USA dollár 65%
Font sterling 4%
Forrás: IMF – COFER database (http://www.imf.org/external/np/sta/cofer/eng/cofer.pdf)
A GMU kormányzása Intézmény Európai Tanács - Eurócsúcs Az Európai Unió Tanács (ECOFIN) Eurogroup
tagállamok
Felelősségi területek •
Fő stratégiai kérdések
• •
Az tagállamok és az EU gazdaságpolitikájának koordinációja Dönt a túlzott hiányról, esetleges szankciókról, az euró bevezetéséről, társjogalkotó
•
Előkészíti az ECOFIN ülést, az euróövezeti tagállamok érdekeinek koordinálása
•
Költségvetés elfogadása (amely összhangban van az EU-s szabályozással konvergencia és stabilitási programok) Gazdaságpolitikai döntések koordinációja (Európai Szemeszter, nemzeti reformprogramok, EU 2020)
• •
•
Vizsgálja a tagállami gazdasági folyamatokat, a tagállamok megfelelnek-e az EU-s szabályozásnak Jogalkotási javaslatokat tesz
Európai Központi Bank (EKB)
•
Kialakítja a monetáris politikát, őrködik az árstabilitás felett
Európai Parlament
•
Társjogalkotó a Tanáccsal (bizonyos kérdésekben)
Európai Bizottság
Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_en.htm
A GMU kormányzása Intézmény
Felelősségi területek •
Fő stratégiai kérdések
• •
Az tagállamok és az EU gazdaságpolitikájának koordinációja Dönt a túlzott hiányról, esetleges szankciókról, az euró bevezetéséről, társjogalkotó
•
Előkészíti az ECOFIN ülést, az euróövezeti tagállamok érdekeinek
•
Gazdaságpolitikai döntések koordinációja (Európai Szemeszter, nemzeti reformprogramok, EU 2020)
•
•
Vizsgálja a tagállami gazdasági folyamatokat, a tagállamok megfelelnek-e az EU-s szabályozásnak Jogalkotási javaslatokat tesz
Európai Központi Bank (EKB)
•
Kialakítja a monetáris politikát, őrködik az árstabilitás felett
Európai Parlament
•
Társjogalkotó a Tanáccsal (bizonyos kérdésekben)
Európai Tanács - Eurócsúcs Az Európai Unió Tanács (ECOFIN) Eurogroup
tagállamok
Független, koordinálása meghatározza a monetáris politikát (2014 őszétől ellátja a pénzügyi felügyeletet • Költségvetés elfogadása (amely összhangban van az EU-s szabályozással legalább az euróövezet szintjén) konvergencia és stabilitási programok)
Európai Bizottság
Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_en.htm
Európai Központi Bank
Székhely: Frankfurt am Main Elnök: Mario Draghi (2011 novembere óta, korábbi elnök: Jean Claude Trichet)
Céljai: Elsődleges
céja az árstabilitás Az árstabilitás céljának megsértése nélkül az EU gazdaságpolitikai céljainak a támogatása (fontos szerep a válságkezelésben)
A válság természete A GMU eredendő gyengesége
A válság terjedése 2008. ősz Pénzügyi válság + reálgazdasági válság
2008-2010
Átmeneti válságkezelési mechanizmusok felállítása (EFSF: Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz; EFSM: Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus)
2010. máj.
Írország bedől - 85 milliárd € EU-IMF segélycsomag
Spanyolország és Ciprus is pénzügyi mentőcsomagért folyamodik az EU-hoz (ES: maximum 100 mrd €; CY 10 mrd €-t kap)
Görögország bedől – 100 milliárd eurós EU-IMF segélycsomag Pénzügyi válság + reálgazdasági válság + államadósság válság megoldáskeresés
2010. nov. 2011. ápr.
Második csomag Görögországnak (130 milliárd)
Kitör a globális pénzügyi válság – Lehmann Brothers csődje
Portugália bedől – 78 milliárd eurós EU-IMF segélycsomag
2011. júl. 2012. nyár 2012. okt.
Megkezdi működését az állandó válságkezelési mechanizmus, az ESM
30
25
20
15
10
5
0
DE
IE
EL
ES
CY
PT
A programországok + DE 10 éves lejáratú átlagos havi kamatszintjének alakulása (%) forrás: EKB
5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
-5 EU17
-10
IE EL
-15
ES CY
-20
PT
-25 -30 -35
Az államháztartás hiánya (a GDP %-ban) forrás: AMECO
2011
2012
2013
2014
3
1
-1
EU17 IE EL
-3
ES CY
-5
-7
-9
Reál GDP növekedése (%) Reál GDP növekedése (%) forrás: Eurostat
PT
200 175
180 160 140 120
97
96
100
124
124
120
80 60 40 20 0 EU17
IE 2008
EL 2009
2010
ES 2011
2012
CY 2013
2014
Az államadósság alakulása (a GDP %-ban) forrás: AMECO
PT
A válság oka- GMU eredendő ellentmondásai gazdasági
• • • • •
Politikai kötelezettségvállalások; „puha” célok; csak „tanácsi következtetések”; az ellenőrzés hiánya; (kivétek: hiánykritérium betartásának felügyelete
tagállami szuverenitás alá tartozó kérdés együttműködési mechanizmussal
monetáris
•intézmények; •jogi megalapozottság; •ellenőrzés; •korrekciós intézkedések;
Közösségi politika (EU17 számára)
Az euróválság 10 oka Zsolt DARVAS, Bruegel, The euro crisis: ten roots, but fewer solutions alapján
1)
2)
3)
4) 5) 6) 7) 8) 9)
10)
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény csődje – a költségvetési fegyelem hiánya A magánszektor sérülékenysége néhány tagállamban – hitelbuborék, ingatlanbuborék Nincs hatékony eszköz a szerkezeti reformok elősegítésére – az tagállamokban nincsenek reformok Nincs pénzügyi válságkezelő eszköz A bankok és az állam közötti kóros függési viszonyok Tagállamok között interdependencia Nincs utolsó mentsvár (lender of last resort) a tagállamok számára Válságspirál – kiigazítás, hitelszűke, visszaesés, kiigazítás Nincs közös EU17 szintű költségvetési politika, nincs pénzügyi szolidaritás (közös költségvetés EU28-as szinten van – Bajusz Anna előadása) A válságkezelés fogyatékossága – ki kezeli?
A GMU működésének újragondolása A válságra adott reakciók
Reakció „Tűzoltás”
Pénzügyi eszközök EKB válságkezelési lépései
„Renoválás”
Költségvetési fegyelem megerősítése A felügyelet spektrumának kiszélesítése A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése
Tűzoltás
EFSF & ESM EFSF
ESM
Jogállás
Luxemburgban bejegyzett magántársaság
Nemzetközi pénzügyi intézmény
Időtartam
átmeneti (2010 júniusától 2013 júniusáig)
állandó
Létrehozói Tevékenysége
Hitelezési kapacitás
EU17
A bajba jutott EU17 tagállamoknak hitelez Beavatkozik az elsődleges és a másodlagos piacokon Elővigyázatossági hitelt nyújt Pénzügyi intézmények rekapitalizációja
€440 billion
€500 billion
300
245,6 250
200 Fennmaradó EU17 kölcsön IMF
150
EFSM ESM
100
EFSF
100 79,19 62,48 50
10 0 PT
IE
EL
ES
CY
A programországoknak nyújtott nemzetközi támogatások (2013 júliusáig folyósított és fennmaradó összegek, mrd EUR) Forrás: EFSF, ESM, Európai Bizottság, IMF
EKB és a válság
Nagy nyomás az EKB-n, hogy segítsen az állampapírpiaci feszültségek csökkentésében 1. Állampapír vásárlási program: Outright
Monetary Transactions: a másodlagos állampapírpiacon az EFSF/ESM program alatt lévő országok állampapírjait vásárolva korlátlanul beavatkozik
2. 2014 őszétől az EKB látja el az EU17+ pénzügyi felügyeletet
Renoválás
A gazdasági kormányzás reformja
A gazdasági kormányzás reformja 2 Európai szemeszter 2011 januárban kezdődött
Euró Plusz Paktum 2011. március 25-én írták alá
Hatos jogszabálycsomag 2011. december 13-án lépett hatályba
Stabilitási Szerződés („fiskális paktum”) 2013. január 1-én lépett hatályba
Kettes jogszabálycsomag 2013. II. negyedévében léphet hatályba
Non-Eurozone (EU11)
Eurozone (EU17)
AT BE CY DE EE ES FR GR IE IT LU MT NL PT FI SI SK BG CZ DK HU LT LV PL RO SE UK CR
Tagállamok megoszlása
EDP
Stabilitási Szerz.
Euro Plus Paktum
„2pack”
„6pack”
Európai Szem.
Európai Szemeszter
Hatos csomag 2011. december 13-án lépett hatályba
•
A magyar elnökség tárgyalta ki 2011 első félévében
•
Célja:
•
a tagállamok megfontolt, átlátható és fenntartható költségvetési politikát folytassanak
a makrogazdasági egyensúlytalanságok a jövőben időben észlelhetők és kiigazíthatók legyenek
6 jogszabály tartalma:
•
Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) preventív és korrektív ágának megerősítése, a szankciórendszer finomhangolása
hatékony és átlátható költségvetési tervezés
a makrogazdasági és versenyképességi egyensúlytalanságok csökkentése túlzott egyensúlytalansági eljárás (EIP)
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény
A költségvetési felügyelet új elemei:
hiánycsökkentési szabály (a GDP 0,5%-val) – a középtávú célkitűzés felé történő folyamatos közeledés
államadósság kielégítő mértékű csökkentése (egy huszados szabály)
kiadási szabály: a kiadások növekedésének nagysága nem lehet nagyobb a potenciális GDP növekedési rátájánál
Szankciók euróövezeti tagállamoknak:
Preventív ág: kamatozó letét (mértéke a GDP 0,2%-a) – új!
Korrektív ág: nem kamatozó letét vagy pénzbírság (mértéke továbbra is a GDP 0,2%-a + változó komponens maximum a GDP 0,5%-áig)
Euró Plusz Paktum 2011 márciusi megállapodás •23 tagállam (EU17 + BG, DK, LV, LT, PL, RO) •Célja: •
•a
gazdaságpolitikai koordináció magasabb szintre emelése •a versenyképesség javításán és fokozottabb konvergencia elérésén keresztül (nemzeti hatáskörbe tartozó területeken keresztül)
Évente konkrét nemzeti kötelezettségvállalások •Európai szemeszterbe integrálva, vállalások teljesülését a Bizottság értékeli •
Stabilitási Szerződés
Kormányközi szerződés (de 5 éven belül az elsődleges joganyag részévé válik) 25-en aláírták (UK & Cz nem ) Csak EU17-re vonatkozik
A valódi GMU megvalósítása
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
