Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nappali tagozat. Készítette: Pfaff Anita Tatabánya, 2003

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nappali tagozat

AZ E-LEARNING AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Készítette: Pfaff Anita Tatabánya, 2003.

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Tartalomjegyzék

Bevezetés ___________________________________________________________ 4 1

Mi az e-learning? ________________________________________________ 6 1.1 Definíció ___________________________________________________________ 6 1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők __________________________ 7 1.3 A felhasználó kompetenciái ___________________________________________ 8 1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök__________________________________ 9 1.5 Szerkezeti egységek _________________________________________________ 11 1.6 e-learning – SWOT-analízis __________________________________________ 12

2

E-learning az Európai Unióban ___________________________________ 17 2.1 A szabályozás története______________________________________________ 17 2.1.1

A Fehér Könyv _______________________________________________________ 18

2.1.2

Tanulás az információs társadalomban_____________________________________ 19

2.1.3

A tudás Európája felé __________________________________________________ 19

2.1.4

eEurope – Információs társadalom mindenkinek _____________________________ 20

2.1.5

Lisszaboni konferencia _________________________________________________ 20

2.1.6

e-Learning initiative ___________________________________________________ 22

2.1.7

eEuropa 2002 Akcióterv ________________________________________________ 23

2.1.8

Stockholmi konferencia ________________________________________________ 24

2.1.9

e-Learning Akcióterv – Gondolatok a holnap képzéséhez______________________ 25

2.1.10

Barcelonai konferencia _________________________________________________ 26

2.1.11

eEurópa 2005 Információs társadalom mindenkinek __________________________ 26

2.1.12

Sevilla ______________________________________________________________ 28

2.2 Programok ________________________________________________________ 28 2.2.1

Socrates _____________________________________________________________ 28

2.2.2

Leonardo Da Vinci ____________________________________________________ 30

2.2.3

A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram ___________ 31

2.2.4

ETartalom ___________________________________________________________ 32

2.2.5

Media Plus ___________________________________________________________ 33

2.2.6

Schoolnet ____________________________________________________________ 33

2.3 Internet-elterjedtség és használat az EU-ban ____________________________ 34

2

Pfaff Anita 3

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az e-Learning Magyarországon ___________________________________ 40 3.1 Információs társadalommal az EU-ba – közelítés ________________________ 40 3.1.1

Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve___________________________________ 42

3.1.2

Európa-terv __________________________________________________________ 45

3.2 Programok ________________________________________________________ 46 3.2.1

Oktatási programok ____________________________________________________ 46

3.2.2

6. Kutatási Keretprogram _______________________________________________ 46

3.2.3

Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és távoktatásért _________________ 47

3.2.4

Sulinet ______________________________________________________________ 48

3.3 SWOT-analízis_____________________________________________________ 49 3.4 Az Internet Magyarországon _________________________________________ 52

4

3.4.1

Internethasználat ______________________________________________________ 52

3.4.2

Az e-learning piac _____________________________________________________ 56

Összefoglalás __________________________________________________ 58

Irodalomjegyzék ____________________________________________________ 61

3

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Bevezetés

„Az Internet talán a történelem leginkább átformáló technológiája, megdöbbentő módon alakítja át az üzleti életet, a médiát, a szórakoztatást és a társadalmat. De minden ereje ellenére csak most használjuk ki az oktatás átalakítására (Kerrey, 2000).”1

Úgy 10 évvel ezelőtt talán még csak néhány ember tudta, hogy mi az Internet, ma pedig már a legtöbb ember számára elfogadott és alkalmazott jelenség, eszköz. Ám felhasználási módja is egyre inkább kiterjed. Bár a világhálón olvasott információkból természetesen eddig is tanult az ember, de mára már eljutottunk odáig, hogy irányított, tudatos tanulásra is használható. Ezt a tanulási formát nevezzük e-learningnek (e-tanulásnak), ami a szakemberek véleménye és reménye szerint egyre inkább elterjedté válik.

Tekintsünk csak két példát kontinensünkön kívülről: 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban a felnőtt internetezők ötöde (kb. 16,3 millió ember) használja tanulási céllal a világhálót.2 Egy 2002-ben Kanadában készült Ipsos-Reid felmérés szerint a kanadai Internet felhasználók 25,3 százaléka keresett rá e-oktatási képzésekre, bár csak 7,5 százalékuk tanul on-line órákon.3 Mivel a technika rohamosan fejlődik és annak elfogadottsága, használata is gyorsan terjed, így feltételezhetjük, hogy a fenti adatok pozitív irányban változtak. S mivel Európa ebből a szempontból az Egyesült Államokhoz képest kissé elmaradott, az európai szakemberek törekednek arra, hogy ezt a különbséget eltüntessék, így kontinensünkön is várható az e-learning gyors terjedése.

Dolgozatomban

össze

kívánom

hasonlítani

az

e-learning

szabályozását,

kezdeményezéseit és helyzetét az Európai Unióban, valamint Magyarországon. A 1

OEDC 2001: E-tanulás – Partnerségi erőpróba 19. old

2

Forrás: http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10– On-line diákok az interneten

3

Forrás: http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10– Az on-line oktatás használata Kanadában

4

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

technika gyors fejlődése miatt az Internettel és e-learninggel kapcsolatos információk is napról napra változnak. A növekedés ütemét olykor maguk a szakemberek sem képesek pontosan meghatározni, ám ezek a talán pontatlan adatok is elegendőek, hogy képet kapjunk arról, milyen kilátásai vannak a web alapú tanulásnak.

Mielőtt az Európai Unió oktatási szabályozását elemezni kezdeném, kifejtem, hogy mi is az e-learning, mi vezetett a kialakulásához, milyen kompetenciák szükségesek hozzá, és hogy mik az előnyei, hátrányai, lehetőségei, veszélyei.

A második részben az Európai Unió helyzetére térek rá az e-learning szempontjából. Ehhez az oktatással, valamint az IKT-val (információs és kommunikációs technológia)

kapcsolatos

döntéseket,

kezdeményezéseket

vizsgálom.

Majd

bemutatom, hogy az Internet elterjedtsége alapján milyen esélyei vannak magának a tanulásnak az Interneten. A harmadik részben ugyanilyen szempontból vizsgálom Magyarország helyzetét.

A közelgő csatlakozás kapcsán fontos tényező, hogy mi az, amit Magyarországnak még tennie kell, hogy a különböző területeken elérje az EU által meghatározott szintet. Reményeim szerint a dolgozat végén az a konzekvencia vonható majd le, hogy Magyarország, ha nem is áll az EU szintjén, de közelíti azt.

Itt szeretnék köszönetet mondani dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért a COEDU Kft.-nek, egy leendő e-learning szolgáltató cégnek és munkatársuknak, Forrai Krisztiánnak!

Pfaff Anita 2003. április

5

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

1 Mi az e-learning?

1.1 Definíció

Az e-learning, vagy e-tanulás (elektronikus tanulás) fogalmát többféle értelemben használják. Legtágabb értelmezése szerint technológiával támogatott tanulás, tehát a tudás számítógép, digitális tananyag segítségével való elsajátítása. Szűkebb értelemben az Internet vagy intranet alapú tanulást értjük rajta, amely tulajdonképpen informatikai technológiát hasznosító távoktatás, mely kihasználja és egyesíti mind az informatikai technológia, mind a távoktatás előnyeit.

Megtartotta a távoktatás azon előnyét, hogy helyhez nem kötött, de a technika segítségével azonnali visszacsatolás is lehetséges. Ezért elmondhatjuk, hogy az elearning egy újfajta pedagógiai technológia, ám az oktató és a hallgató kezében csak eszköz, tulajdonképpen a tankönyv módosult változata. A hagyományos tanári szerep azonban itt már megváltozik. A tanár már nem a kurzus irányítója, az itt maga a tananyag.

A tartalomközvetítés formái/útjai lehetnek: •

Internet (e-mail vagy Web-oldal)

•

Intranet

•

Audio- vagy videokazetta

•

CD-ROM

•

Műholdas közvetítés

•

Interaktív média

A továbbiakban az e-learning szűkebb értelmezését, a web-alapú tanulást tekintem etanulásnak.

6

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők

Mindenekelőtt tekintsük át, milyen tényezők hatására alakult ki ez az új típusú tanulási módszer: † Szellemi erőforrások felértékelődése A XX. század végén egyre inkább teret hódított az a tendencia, hogy az egyén boldogulásának, szakmai előmenetelének, társadalmi hasznosságának és beilleszkedésének elmaradhatatlan és talán legfontosabb feltétele a tanulás. Ezzel egyidőben megjelent a minőségi és releváns oktatás és rugalmas képzés iránti igény. † Az oktatás nemzetközivé válása Napjainkban közismert fogalom a globalizáció. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen szükségessé válik, hogy az eddig nemzeti keretek között fejlődő oktatás is nemzetközivé váljon. Ez különösen érvényes az európai felsőoktatásra, amely az Európai Unió egész világra kisugárzó szellemi hátterének kialakításában nagy szerepet játszik. † Élethosszig tartó tanulás A munkaerőpiac gyors változása és az ismeretek mennyiségének rohamos növekedése szükségessé teszi a tanulás egész életpályára való kiterjesztését. Ez a folyamat átalakítja az eddig általánossá vált oktatási rendszert. A felsőoktatási

tanulmányok

szerepét

módosítja,

hiszen

a

diploma

megszerzésével a hallgató csak a további tanulmányainak megalapozását éri el. Ezért az általános képzéstől indulva a felsőoktatásig az iskolák fontos szerepe, hogy felkészítse a tanulókat/hallgatókat az élethosszig tartó tanulásra. A felsőoktatási intézmények tevékenysége fokozatosan diverzifikálódik, hiszen az alapképzések mellett fontos területté válik a felnőttek munka melletti képzése.

7

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

† Az informatikai technológia fejlődése Az elmúlt 1-2 évtizedben az informatikai technológia rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. Ennek eredményeképpen a technológia az oktatásnak is eddig nem ismert lehetőségeket nyújt, ezáltal hosszú távon alapvetően befolyásolja a szellemi-erőforrás fejlesztésének működését. A mai előrehaladott technológiai háttérrel kijelenthetjük, hogy az oktatásnak - ezen belül az etanulásnak is – már csak a fantáziánk szabhat határt.

1.3 A felhasználó kompetenciái

•

Technikai ismeretek és az új médiumok közti eligazodás képessége Hogyan használom a számítógépet és a programokat. Hogyan rendezem a dokumentumaimat, hogyan küldök e-mailt, stb.

•

Navigációs készség és keresési lehetőségek ismerete, szövegértés Tudnom kell, hogy hol vagyok éppen, honnan, melyik úton jöttem erre az oldalra, voltam-e már ezen az oldalon, hová mehetek tovább, és vissza tudok-e lépni. Az megkeresett szöveget a hallgatónak egyedül kell értelmeznie, ezért elengedhetetlen az ilyen tekintetben való önállóság.

•

A virtuális tér szabályainak ismerete, a virtuális térben való kommunikáció A virtuális tér viselkedési szabályainak ismerete nagyon fontos a kommunikáció szempontjából, amelyek figyelmen kívül hagyása nem ajánlatos.

•

Önmotivációs készség, a tanuláshoz való beállítódás Ez az e-learning esetében fontos szerepet játszik, hiszen itt a tanulás mindenképpen egyéni akaraterőt igényel. Ennek hiányában a hallgató nem fogja elsajátítani az anyagot. Az e-learning, mint tanár felnőttként kezeli a hallgatót,

8

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

ezzel együtt elvárja az egyéni felelősségvállalást és a tanuláshoz való pozitív hozzáállást. •

Csoportban való együttműködés készsége Az e-tanulás sokszor egy tanulócsoporthoz való tartozást is magában foglal. Ezért előnyös, ha a hallgató jó „csapatjátékos”.

•

Nyelvtudás A számítógép nyelve alapvetően az angol, ezen kívül a külföldi e-learning tanfolyamok nyelve is meghatározóan angol. Bár ki lehet kerülni a nyelvtudás problémáját, de mindenképpen előnnyel jár az Interneten és az e-tanulás világában, ha a hallgató több idegen nyelvet is beszél.

•

Tanulási kompetencia, a tanulandó anyag értékelése A hallgatónak mindenképpen tudatában kell lennie, hogy melyik az az ismeret, vagy tárgykör, amit szeretne elsajátítani. Semmiképpen sem ajánlatos elveszni az ismeretekben. Ezen kívül már az elején fel kell ismerni a hallgatónak, hogy a kurzus, amit választani szeretne, valóban megadja-e neki azt a tudást, amit elvár.

•

A jog ismerete A tartalmak többségére érvényes a „copyright”, olykor még a továbbított levelekre is. A felhasználó akár tudatán kívül is követhet el törvénybe ütközőt. Az erre vonatkozó jogszabályokkal is tisztában kell lenni, hiszen a törvény nem ismerete nem ment fel a hatálya alól.

1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök

A www.coedu.hu e-learning portál a következő szerepköröket nevezi meg:

9

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

1. Tanuló Az a felhasználó, aki igénybe veszi az e-learning szolgáltatást. Önállóan tanul, de esetenként tanulócsoport vagy tanulópár tagja. Ahhoz, hogy elsajátítsa az általa igényelt és az e-learning szolgáltató által felkínált tudást, sokféle képességgel kell rendelkeznie (ld. fent).

2. Tanár Mint ahogy azt már említettem, a tanár szerepköre a hagyományos oktatáshoz képest megváltozik. A tanár adminisztrációs szerepét maga a program veszi át. Ő adja át a tudást, ő kér számon, ő értékel. Tehát megmaradt feladatai két részre oszlanak, az instruktor és a tutor szerepében, természetesen mindkettő szerepkört felveheti. Ugyanakkor az ügyfélszolgálati feladatokat is el kell látnia, a hallgatótanár partneri kapcsolatából adódóan.

3. Tréner A tréner szerepe leginkább a tutoréhoz hasonlít. Akkor teszünk különbséget, ha olyan képzésről van szó, ahol személyes konzultációra is sor kerül. A tréner tehát képző is.

4. Tutor A tutor a tanár feladatainak egy részét veszi át. A hallgatók „gondozója”. Támogatja, értékeli a hallgatókat, és ő adja a visszajelzéseket is. A feladataiból adódóan az adott anyaghoz értő szakembernek kell lennie. Általában az instruktor és a tutor szerepét ugyanaz a személy tölti be.

5. Instruktor Az instruktor a hagyományos értelemben vett tanár azon feladatait látja el, amelyek az előkészítés fázisait foglalják magukban. Az adott szakirodalomból felkészülnek és elkészítik a tanítás menetét, megtervezik az órákat. A szemléltető eszközöket is ők állítják össze.

6. Szakértő Ahogyan minden más vállalatnál, az e-learning szolgáltatónál is vannak különböző tárgykörben szakemberek. Természetes, hogy aki például az 10

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

oktatandó anyagban kompetens, az nem feltétlenül ért a különböző technikai megoldásokhoz, vagy fordítva. Esetleg aki az oktatás pszichológiájához ért, az nem feltétlenül ismeri az adott oktatandó tárgyat. Ezért három különböző szakértőről beszélhetünk: •

Oktatási szakértő

•

Technikai szakértő

•

Az oktatási téma szakértője.

1.5 Szerkezeti egységek

1. Kurzusok A tanterv általában kurzusokból tevődik össze, ha azonban a kurzusok nem rendeződnek tantervvé, akkor ezek az e-learning rendszer legmagasabb tartalmi egységei. A kurzus a saját keretrendszeréből és modulokból épül fel. A keretrendszer magába foglalja a bevezető oldalakat, az összefoglalót és a tesztet.

2. Modulok A kurzuson belül több modul található. Modulonként is ugyanúgy megtalálhatjuk a bevezető oldalakat, az összegzést és a tesztet, de a modul egyetlen témakört dolgoz fel.

3. Leckék A lecke az e-learning rendszer alapegysége. Általában 1-2 oldal terjedelmű, feldolgozása 10-20 percet igényel. Az elején található a célkitűzés megfogalmazása, majd maga az elsajátítandó tananyag, annak bemutatása, ahhoz tartozó kvízek, játékok, példák. A lecke is záródhat teszttel.

11

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

1.6 e-learning – SWOT-analízis

A. Erősségek

•

Költség- és időhatékonyság Az e-learning kurzuson részt vevő nem kényszerül arra, hogy nagy távolságokat tegyen meg az oktatás helyszínéig. Ezzel időt, úti- és szállásköltséget is megtakarít. Ugyanez természetesen az oktató részéről tekintett előny is.

•

Bárhol, bármikor, bárkinek A kurzuson való részvétel nincs helyhez kötve, csak megfelelő hardware szükséges hozzá. A tanuló akkor sajátítja el a tudást, amikor csak akarja, nincsenek előre meghatározott időpontok. A kurzusok minimális létszám esetén is indulnak, nem kell attól félnie a leendő hallgatónak, hogy lemarad amiatt, hogy túl kevesen jelentkeztek, és nem is kell várni a kurzus megkezdésére.

•

Önálló tanulás A tanuló a saját tempója szerint haladhat a tananyagban, nem kell az esetleges visszahúzó erejű, lassabban haladó társaira „várnia”. Saját motivációja alapján tanul, vagy nem tanul, időbeosztását is maga alakítja ki.

•

Egyszerű Aki rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, annak nem jelent gondot az, hogy számítógép segítségével tanuljon, hiszen a kurzusok felhasználóbarát módon vannak felépítve.

•

Naprakész információ, korszerű, dinamikus tartalom A tananyagok rendkívül könnyen és gyorsan frissíthetők, hasonlítsuk csak össze a hagyományos úton történő tanítással, ahol az új könyv megírásától a nyomtatásáig esetleg annyi idő is eltelhet, hogy addigra talán már a következő kiadás is úton van.

•

Interaktív környezet Bármikor lehetőség van a visszacsatolásra.

12

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Egyenlő elbánás A képzés ebben a fajtájában a tanulónak „nincs arca”, mindenkit ugyanolyan szempontok szerint kerül értékelésre, hiszen a tanár a program, ami mindig objektív.

•

A „tanárok” könnyebben, gyorsabban elérhetőek A fogadóóra fogalma megszűnik, nem kell a tanárra várni, az e-mailezés által könnyen és gyorsan választ kaphat a tanuló az esetleges kérdéseire a tutortól vagy instruktortól.

•

Egyéb készségek egyidejű fejlődése (számítógép-kezelés) A kurzus elvégzése alatt tudat alatt fejlődnek készségek, mint például a számítógép-kezelés, gépelés vagy éppen nyelvismeret.

•

Egyszerű választás és összehasonlítás A web által az egyes kurzusok, szolgáltatók között könnyebben választhat a hallgató.

•

A diákok által megadott források hitelessége egy kattintással ellenőrizhető

•

A „tanárok” a köztük zajló információcsere által segítik egymás munkáját

•

Egységes minőség Az a vállalat, amelyik e-learning kurzusokkal képzi a munkatársait, biztos lehet abban, hogy a munkatársak hasonló eredményekkel hasonlóan képzettek lesznek.

•

A gyorsan változó piaci körülményeknek megfelelő oktatás A dinamikus tartalom jóvoltából a vállalatok mindig a legaktuálisabb tudással rendelkező munkaerőt alkalmazhatja, gyorsan reagálhat a piaci környezet változásaira, ezáltal a szervezet rugalmas lesz.

•

A tanulók saját maguk tárnak fel a tanuláshoz szükséges forrásokat, ezeket karban lehet tartani, folyamatosan használni lehet a vállalatnál, amelyik által részt vettek a kurzuson.

•

Humán trénerek felmentése az újak oktatása alól A Humán menedzsment válláról nem kis terhet vesz le, ha kialakítottak egy olyan oktatási rendszert, ahol az „újoncokat” betanítják. Ekkor nem kell a humán trénernek újra és újra ugyanazt elmondania, elég, ha mindenki egyénileg részt vesz a kurzuson, a humán tréner feladata már csak az eredmények értékelése lesz.

•

Akár a HR beszerzést is könnyítheti web-alapú teszt, amit a munkaerő toborzásnál alkalmazhatnak.

13

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

B. Gyengeségek

•

Személyes kontaktus hiánya A klasszikus tanár-diák kapcsolat nincs meg, pedig ez olykor motiváló erő is lehetne.

•

Unalmas Éppen a személytelenségből adódik, hogy a tanuló figyelme könnyebben lankad. Nincsenek olyan tényezők, amik egy kicsit „üdítőként” hatnak, mint például egy előadásba beszúrt poén.

•

Nyugodt környezet szükséges Aki otthon dolgozik, vagy otthon tanul, tudhatja, hogy a koncentrációhoz arra van szükség, hogy ne vegye el a figyelmünket az otthon körülvevő emberek vagy események sora. Ahhoz, hogy egy elektronikus kurzuson vegyen részt a hallgató, például egy otthoni számítógépről, nyugodt környezet szükséges.

•

Mit lehet így tanítani? Az e-learning azokra az ismeretekre alkalmazható, amelyek leginkább elméleti síkon mozognak.

•

Internet-hozzáférés Egy e-learning kurzuson való részvétel alapvető hardware feltétele egy Internet hozzáféréssel rendelkező számítógép. Ennek, mint tudjuk, vannak bizonyos költségvonzatai.

Bár

manapság

a

számítógép

egyre

természetesebb

berendezésnek számít még egy családban is (vállalatnál mára már egyenesen nélkülözhetetlen), de az Internet-hozzáférés még nem olyan egyértelmű szükséglet Magyarországon.

14

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

C. Lehetőségek

•

Technika fejlődése Az információs technológia manapság rohamos ütemben fejlődik. Talán még a leginkább hozzáértők sem tudják megjósolni, hogy milyen újításokat várhatunk a technikától a jövőben. Ezek az újítások mind az e-learning szolgálatába állíthatók.

•

Vállalatok-magánszektor A vállalatok körében gyorsabban terjed a web-alapú tanulás, mint a magánszemélyek körében. Utóbbi körben is ismertebbé, elfogadottabbá és népszerűbbe kellene tenni az e-learninget.

D. Veszélyek

•

Papír varázsa A számítógép segítségével való tanulás a tankönyvet mellőzi. Ha közvéleménykutatást készítenénk arról, hogy az emberek inkább könyvből vagy inkább monitorról szeretnek olvasni, feltételezhető, hogy a könyv nyerne. Elképzelhető, hogy a könyv nélküli tanulás megnehezíti az ismeret elsajátítását, esetleg el is tántoríthatja a tudásra vágyót az e-learning kurzuson való részvételtől.

•

Tanulási szokások változása Ha nagyobb látószögből tekintjük a könyv elhagyását, megállapíthatjuk, hogy az e-learning elterjedése megköveteli a tanulási szokások változását. Szociológiai kutatások témája lehetne, hogy hajlandóak-e az emberek változtatni ezen, és ha igen, vajon meddig tart ez a folyamat.

•

Internet-hozzáférés Az Internet bár a fiatalok körében nagyon népszerű, de a lakosság egészét tekintve lassú ütemben terjed. Sokan valószínűleg azért nem tanulnak e-learning kurzusokon, mert nincsenek meg az alapvető hardware feltételeik.

15

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Kompetencia hiánya Csak az képes jó eredménnyel elvégezni egy e-learning kurzust, aki rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal. Ezzel a felhasználók köre máris leszűkül.

•

Hová soroljuk a végzettséget? Vajon milyen papírt kapunk a kezünkbe arról, hogy elvégeztük az e-learning kurzust? Lesz-e OKJ-n belüli besorolása? Elismerik-e? Bár a vállalaton belüli képzés esetében ezek nem jelentenek problémát, de a magánszektor megnyeréséhez ezek mind megválaszolásra váró kérdések.

16

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

2 E-learning az Európai Unióban

2.1 A szabályozás története

„Az Európai Unió tagországai megegyeztek abban, hogy a pedagógiai technológiák területén való politikai céljaikat összehangolják és tapasztalatot cserélnek. Az eLearning feladata, hogy alátámassza és koordinálja a fáradozásaikat, és meggyorsítsa a képzési rendszerek kiegyenlítődését.” (Viviane Reding, Bizottsági tag, Képzés és Kultúra) 4

Már a ’90-es évek első felében felismerték, hogy az információs technológia rohamos fejlődése forradalmi újításokra képes. 1994-ben készült el ugyanis az un. Bangemann jelentés, mely szerint „az információs és telekommunikációs technikák fejlődése világszerte egy olyan új ipari forradalmat hoz létre, amelyről már most látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható”.

Más részről a ’90-es években fenyegető nagy munkanélküliség az Európai Unióban arra ösztönözte a vezető politikusokat, hogy érdemben foglalkozzanak a foglalkoztatás és oktatás kérdésével. Hiszen felismerték azt a tényt, hogy ebben a felgyorsult

világban

a

munkaerő

folyamatos

frissítése,

továbbképzése

elengedhetetlen feltétele a folyamatos fejlődésnek, ugyanakkor a munkavállaló egyéni

érdeke

is.

Ezért,

hogy

minél

alkalmazkodóbb

és

dinamikusabb

munkaerőforrás váljon elérhetővé a vállalatok számára, sokoldalúbb képzést kell nyújtani. Egy cégnél a közös fejlesztés érdekében mindenkinek tanulni kell! Emiatt a „life long learning” (LLL) vagy „élethosszig való tanulás” fogalma egyre gyakoribbá vált a konferenciákon.

4

http://europa.eu.int/comm/education/elearning/indexde.html

17

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az előzőekből adódóan az e-Learning szabályozása nem különíthető el az oktatás illetve

az

információs

technológia

alkalmazásának

szabályozásától

vagy

célkitűzéseitől. Az Európai Unió számtalan konferenciáján sok jelentés és tervezet készült ezekben a témákban. A teljesség igénye nélkül a továbbiakban szeretném összefoglalni az e-Learning szempontjából legfontosabb lépéseket.

2.1.1 A Fehér Könyv Az 1995-ös „Fehér könyv az oktatásról és képzésről – Tanítás és tanulás a tanuló társadalomban” az egyik legfontosabb alapdokumentum az Európai Unió oktatási stratégiája tekintetében. Célul tűzi ki a tudás alapú, tanuló társadalom megvalósítását, és irányelveket fogalmaz meg a cél elérése érdekében. Rávilágít azokra a hatásokra, amelyek napjaink változó világát befolyásolják: az információs társadalom megjelenésére,

az

egyre

inkább

nemzetközi

méreteket

öltő

gazdasági

tevékenységekre és a tudományos és technikai fejlődésre.

A Fehér könyv legfontosabb gondolatai: •

Az általános alapképzésben minden oldalról kell fejleszteni a személyiséget. Az egyénnek minél szélesebb körű alapműveltséggel kell rendelkeznie, hogy felkészülhessen az egyre több és újabb információk áradatára, azok értelmezésére és hasznosítására.

•

Az információs forradalom hatása miatt felmerül a veszélye annak, hogy megosztottak lesznek az európai társadalmak, mert lehetnek olyanok, akik nem képesek lépést tartani.

•

A hálózatoknak egyre nagyobb a jelentőségük (ekkor ez még nem feltétlen jelentette a mai Internetet, vagy www-t, inkább az intézményeken belüli és intézmények közötti rendszereket).

•

A multimédia tartalmi fejlesztésre szorul.

18

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A tanárok szerepe felértékelődik. A multimédia alkalmazása az oktatásban a tanárok feladata, de ehhez elengedhetetlen, hogy a tanárok is kellőképpen ismerjék ezeket a lehetőségeket.

•

Az információs technikák fejlődése megnöveli a távoktatás lehetőségét, ezzel a távoktatás jelentősége is növekszik.

•

A számítógépek ismerete és használata egyre fontosabb a diákok oktatásában.

•

A közoktatás szerepe az információs társadalomban sem fog veszíteni jelentőségéből.

2.1.2 Tanulás az információs társadalomban Az 1996-os évet az Európai Tanács és az Európai Parlament az egész életre kiterjedő tanulás évének nyilvánította. Ebben az évben megjelent a Bizottság Akcióterve, „Tanulás az információs társadalomban” címmel.

E dokumentum tartalma lényegében nem tér el a Fehér könyv gondolataitól, azonban néhány közösségfejlesztő hatású terület fontosságát hangsúlyozza: •

Támogatni kell a regionális és nemzeti iskolai hálózatok összekapcsolását.

•

Fontos az európai vonatkozású tartalmak fejlesztése és terjesztése.

•

Képezni kell a tanárokat, hogy az új technikákat alkalmazni tudják az oktatásban.

2.1.3 A tudás Európája felé „A tudás Európája felé” címmel jelent meg a Bizottság 1998-ban közre adott állásfoglalása. Ez jelentős stratégiai programnak tekinthető, megjelennek benne olyan kifejezések, amelyek megadják az irányvonalat a további programok fejlesztéseinek. Ezek a fogalmak a tudásalapú társadalom, a közös európai oktatási tér és a virtuális mobilitás.

19

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az állásfoglalás tartalmaz továbbá egy olyan tervet, amely egy oktatási portál illetve hálózat kialakításáról szól. Ez elősegítené a szakértői bázis kialakulását, és a jól bevált gyakorlat cseréjét.

2.1.4 eEurope – Információs társadalom mindenkinek Az „eEuropa – információs társadalom mindenkinek” című kezdeményezés Romano Prodi nevéhez fűződik, és 1999. december 8-án bocsátotta ki a Bizottság. A dokumentumban foglalt programtervezetet a Tanács lisszaboni gyűlésén 2000 márciusában tárgyalták meg. A felismerés, amire a dokumentum épül, nem új keletű: az információs technológia gyors fejlődése, ezáltal az új információs kommunikációs eszközök elterjedése kialakít egy új társadalmi, gazdasági formációt. Azért is vált időszerűvé ez a politikai kezdeményezés, mert az Egyesült Államok Európához képest egyre inkább előrehaladt az információs technológiával alátámasztott gazdaság kialakításával. A dokumentum 10 pontban sorolja fel a legfontosabb teendőket az Európai Unióban. Az első az oktatási rendszer változását igényli: „biztosítani kell a fiatalok belépését a digitális korszakba.”

2.1.5 Lisszaboni konferencia Az fent említett programtervezet alapján határozta meg a tanács 2000. március 2324-én Lisszabonban az Európai Unió következő évtizedre szóló gazdasági és társadalmi céljait:

„Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia, képesnek kell lennie egy tartós gazdasági növekedésre több és jobb foglalkoztatással és nagyobb szociális összetartással” (Európai Tanács, Lisszabon, 2000. március)

20

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Ezen rendkívüli csúcstalálkozó főszerepében a foglakoztatás- és oktatáspolitika állt (a közgyűlésről kiadott dokumentum 59 pontjából 41 az eEurope megvitatásáról szólt). A Tanács elismerte, hogy Európának sürgősen ki kell aknáznia az új gazdaságban, ezen belül is elsősorban az Internetben rejlő lehetőségeket.

A tervezett stratégia fontosabb elemei: •

Egy új, tudás-infrastruktúra kiépítése

•

Gazdasági reformok

•

Innováció készség fejlesztése

•

Az oktatási és szakképzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez és a munkaerőpiac magasabb szintű követelményeihez való igazítása

•

A tanulási és szakképzési lehetőségek életkorhoz és helyzethez való igazítása

•

Új alapképességek európai szintű definiálása (IT-ismeretek, idegen nyelv, technikai

kompetencia,

kultúra,

vállalkozói

képességek

és

társadalmi

kompetencia)

„A kitűzött cél elérése érdekében az állam- és kormányfők felkérték a tanácsot és a bizottságot, hogy állítson fel „... egy átfogó eEurope akciótervet ... az összehangolás nyílt eszközeivel, a nemzeti kezdeményezések benchmarkingja, valamint a Bizottság nemrégiben elindított eEurope kezdeményezése és «Kommunikációs stratégiák az információs társadalom munkahelyeiért» közleménye alapján”.”5

Az eEurope előmozdítása érdekében teendő intézkedésekre az állam- és kormányfők ígéretet tettek, megadott határidőkkel. A Bizottság az akcióterv tervezetét 2000. március 24-én fogadta el, majd megvitatták a tagállamokkal Az elkészült akciótervet Feriában fogadták el 2000. június 19-20-án.

„Elmondható, hogy az információs és kommunikációs technikában az Európai Unió megtalálta azt az ideális eszközrendszert, amely segít a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott oktatáspolitikai alapelvek és célkitűzések megvalósításában. Az IKT – azon túl, hogy tartalomsemleges jellegéből adódóan érintetlenül hagyja az egyes 5

Az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Közösség Bizottsága (2000): eEurope 2002 - Mindenki információs társadalma. Akcióterv. 2. old

21

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

tagállamok szuverenitását az oktatás tartalmi elemeit illetően – elősegíti a kulturális különbözőségek

megtartását

és

kölcsönös

megismerését.

Kommunikációs

hálózatként a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kiváló eszköze. Hozzájárul az oktatás és a szakképzés színvonalának javításához, hiszen a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés

fontos

eszközének

tekintett

horizontális

együttműködés

legfontosabb infrastrukturális bázisa. Halász Gábor megfogalmazása szerint „a nemzetközi együttműködésben sajátos többlettartalékok vannak, amelyek a horizontális együttműködésnek ezt a formáját fölé emelik minden más formának”. Egyúttal az a technikai kompetencia, amelyre a fiatalok az IKT-eszközök használata során

szert

tesznek,

fenntartásához.”

hozzájárul

az

európai

gazdasági

versenyképesség

6

2.1.6 e-Learning initiative Viviane Reding asszony, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekért felelős tagja néhány hónappal az eEurópa – mindenki információs társadalma program kibocsátása után hirdette meg az eLearning kezdeményezést. Ez a kezdeményezés, amit a Bizottság az Európai Tanács lisszaboni célkitűzései megvalósítására javasol, az általános és szakmai képzés résztvevőit hivatott mobilizálni, hogy Európa számára lehetővé váljon a lemaradások behozatala és a tudástársadalom kialakulásának meggyorsítása. A Bizottság a dokumentumot 2000. május 24-én tette közzé.

Az e-Learning Kezdeményezés négy fő tengelyen nyugszik:

1. A megerősített felszerelésért tett erőfeszítések 2. Képzési törekvések minden szinten 3. Magas szintű szolgáltatások és multimédiás tanítási tartalom fejlesztése 4. A képességek megszerzéséhez való központok és azok összeköttetésének kiépítése. 6

Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása, Új Pedagógiai Szemle, 2000-04, http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-04-eu-Komenczi-Virtualis.html

22

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A kezdeményezés az Európai Tanács által Lisszabonban javasolt eljárások alapján kerül megvalósításra. Ez egy nyílt koordinációs módszert jelent, ami összhangban van a szubszidiaritás elvével, és lehetővé teszi a legjobb eljárások elterjesztését és azt, hogy a célkitűzésekben minél nagyon összhang keletkezzen. Ezeken az eljárási módokon keresztül a tagállamok, a Tanács és a Bizottság kényszerítve lesz, hogy az illetékességük alá tartozó intézkedésekhez folyamodjanak, amelyek segítségével a kitűzött célok elérhetőek lesznek.

„Az eEurópa egy menetrend a gazdaságunk modernizálásához. Az eLearning kezdeményezése alapján minden polgárnak, főleg fiataloknak, ismeretet és segítséget nyújt ahhoz, hogy az új tudástársadalomban sikeresek legyenek” (Romano Prodi, a Bizottság elnöke)7

2.1.7 eEuropa 2002 Akcióterv Az Akcióterv célja, hogy meghatározza a lisszaboni Európa Tanács célkitűzéseinek eléréséhez szükséges teendőket 2002-ig. Az eEurope 10 olyan területet jelölt meg, ahol az európai szintű intézkedés hozzáadott értéket jelentene. A felülvizsgálatok után 3 fő célkitűzés köré csoportosították a teendőket:

1. Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet a) Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b) Gyorsabb internet a kutatóknak és a diákoknak c) Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. A befektetés tárgya: emberek és készségek a) A digitális korszak európai fiatalsága b) Munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban c) Részvétel a tudáson alapuló gazdaságban 3. cél: Az internet használatának ösztönzése a) Az elektronikus kereskedelem felgyorsítása 7

http://europa.eu.int/comm/education/elearning/indexde.html

23

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

b) On-line közigazgatás c) On-line egészségügy d) Európai digitális tartalom a globális hálózatokban e) Intelligens közlekedési rendszerek

Az Akcióterv fókuszában a megoldások állnak: Összeköt egy sor stratégiai akcióterületet, és mindegyiknek meghatározza a kihívásait és a megoldási javaslatait. A terv megfogalmazói arra összpontosítottak, hogy mit kell tenni, kinek és mikor. Hogy ezek megvalósulhassanak, a következő feltételeknek kell teljesülniük: •

A megfelelő jogszabályi környezet módosítása kialakításának meggyorsítása

•

Új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása Európa szerte

•

A koordináció és a benchmarking nyílt módszerének alkalmazása.

Nagy kihívást jelent, hogy az új technológiák innovációs képességét a kihívások, az élethosszig tartó tanulás és a pedagógiai gyakorlat szolgálatába állítsuk. Egy új tanulási tér nyerhető, ami az önállóságnak, a rugalmasságnak, a szaktárgyak megnyitásának és a kulturális központok összeköttetésének kedvez, illetve megkönnyíti minden polgár hozzájutását a tudásalapú társadalom forrásaihoz. Magának Európának történelmi lehetősége van: Az európai polgárok fejleszthetik egymás kultúrájának, nyelvének és nemzeti örökségének kölcsönös megértését, bevezethetik az együttműködés új formáit a képzés és kultúra területén és ezzel egy közös kulturális- és képzési teret hozhatnak létre.

2.1.8 Stockholmi konferencia A 2000. tavaszán megrendezett lisszaboni konferencia alkalmával arról is döntött a tanács, hogy ezentúl minden tavasszal összeülnek abból a célból, hogy megvitassák, milyen mértékben sikerült előrehaladni a lisszaboni stratégia megvalósításával. A következő konferenciára 2001. március 23-24-én került sor, Stockholmban.

24

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A Bizottság az eltelt idő alatt összesen 25 jelentést készített és nyújtott be a Tanácsnak. Az információ- és tudásalapú társadalom kérdésében a lisszaboni csúcs határozatainak eleget téve a Bizottság legfőbb feladata az e-Europe 2002 Akcióterv alkalmazása. A stockholmi csúcsra egy közleményt adott ki az Európai Unió Oktatási Tanácsa az oktatási rendszerek jövőbeli céljairól. Ez a közlemény fontos feladatnak tekinti annak a Lisszabonban meghatározott célnak az érvényesítését, miszerint a tagállamok minden iskolája 2001 végére Internet-hozzáféréssel rendelkezzen. Emellett céljának tartja a fogyasztói bizalom erősítését az on-line rendszereknél, különösen a hálózat biztonságának javítását kívánják elősegíteni.

A közlemény fontosnak tartja az oktatás és képzés fellendítését is. Kezelni kell továbbá az információs technológiai képzési rést, hogy az esélyegyenlőség növekedjen, valamint növelni kell a számítógép és az Internet szerepét az oktatásban.

Külön hangsúlyt kapott az, hogy az életen át tartó tanulásra való alkalmasság és hajlandóság, és ehhez kapcsolódóan az információ-technikai eszközök használatának képessége Európában a jövő (s talán már a jelen) boldogulásának alapfeltétele, nélkülözhetetlen társadalmi kompetenciája. Az erre való felkészítést már az alapoktatásban meg kell kezdeni.

2.1.9 e-Learning Akcióterv – Gondolatok a holnap képzéséhez Az akcióterv az e-learning kezdeményezés folytatásaként 2001 márciusában készült, a 2001-2004 közti időszakra mutat be módszereket és eszközöket az e-learning elterjesztése érdekében.

A kezdeményezés négy fő témakör szerint tagolta a célokat (ld. előbb). Az akcióterv közös intézkedéseket és konkrét akciókat tűz ki, amelyeket e négy fő tengelyre fektet. A koordináció, kivitelezés és az oktatás követelményeihez való igazodás a tagországok szoros együttműködésében történik.

25

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

2.1.10 Barcelonai konferencia 2002 tavaszán (március 15-16.) Barcelonában ült össze az Európai Tanács. Amíg Stockholmban az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni céljait határozták meg, addig itt az azokhoz kapcsolódó részletes munkaprogramot. Pontosan megjelölték a 2010-ig terjedő feladatokat. Természetesen itt már belekalkulálták a belépő országokat is. A Tanács újból összehívta a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy elfogadják a 6. Kutatási - Fejlesztési Keretprogramot.

A Tanács azon a véleményen volt, hogy a Lisszabonban kinyilatkoztatott célok eléréséhez vezető úton kell haladni, ami által 2010-re az új európai foglalkoztatási stratégiát is elérhetik. 2006-ra egy köztes értékelést iktattak be a tervbe. A Tanács a munka során a tagállamoktól együttműködést vár el, ami a bevált gyakorlat és információ cseréjét illetve a közös kihívások európai szintű egyeztetését jelenti.

E-learning témakörében a Tanács célként tűzte ki, hogy 2003 végéig 15 diákra egy tanításra alkalmas Internet csatlakozású számítógép essen az EU iskoláiban.

2.1.11 eEurópa 2005 Információs társadalom mindenkinek Ez eEurópa 2002 elért eredményei: •

A privát Internet kapcsolatok számának megduplázódása

•

A telekommunikáció törvényi kereteinek elfogadása

•

Jutányosabb áron való Internet hozzáférés

•

Csaknem minden vállalat és iskola csatlakozott az Internethez

•

Európa a világ leggyorsabb kutatási alaphálózatával rendelkezik

•

Az elektronikus kereskedelmi forgalom törvényi keretei messzemenőkig érvényben vannak

•

Több hatósági szolgáltatás érhető el a hálón keresztül

•

Létezik az intelligens chipkártyák infrastruktúrája

26

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az eEurópa 2005 a fogyasztót helyezi előtérbe, célja a biztonságosabb szolgáltatások, felhasználások és tartalmak támogatása egy hozzáférhető szélessávú infrastruktúra alapján. Az akciótervnek olyan környezetet kell létrehoznia, ami a privát befektetéseket és munkahelyek létrehozását ösztönzi, valamint fokozza a termelékenységet és a modern közszolgáltatásokat és mindenkinek lehetőséget ad a globális információs társadalomban való részvételre.

Európának 2005-ig a következőkkel kell rendelkeznie: •

modern online közszolgáltatások e-kormányzat e-learning szolgáltatások e-egészség szolgáltatások

•

egy dinamikus e-kereskedelmi környezet

és mindennek a lehetővé tételéhez: •

széles körben elterjedt széles sávú hozzáférés versenyképes áron

•

biztonságos információs infrastruktúra

Az akcióterv négy egymással összefüggő akcióterület köré épült: politikai intézkedések, azok gyakorlatba való átültetése (projektek), a haladás értékelése, valamint a politikai területek átfogó koordinálása.

Az e-learning tekintetében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja: •

széles sávú összeköttetések létrehozása minden iskolában, de az e-tanulást elősegítő intézményekben is, mint például könyvtárakban vagy múzeumokban

•

egy e-learning akcióterv kidolgozása 2004-2006 közötti időszakra

•

virtuális Campus minden hallgatónak – az egyetemhez való online hozzáférés tudósoknak és hallgatóknak

•

számítógép alapú kooperatív rendszer egyetemeken és kutatóintézetekben

•

a tudástársadalom átiskolázása – főleg a felnőttek alapvető számítógép-kezelői képességeinek javítása

Az akcióterv nemcsak a jelenlegi tagállamokban gondolkodik, hanem számol azzal is, hogy 2005-ig a tagjelölt országok is csatlakoznak. Ezért olyan programokat

27

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

tartalmaz, amelyek az új tagállamok becsatlakozását az akcióterv végrehajtásába zökkenőmentessé tehetik.

2.1.12 Sevilla A sevillai 2002. júnus 21-22-i konferencián a Tanács megegyezett abban, hogy egyetért az eEurópa 2005 akcióterv céljaival, ami jelentős mértékben hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez. Minden szervet arra kötelez, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy ez a terv 2005-re teljes mivoltában megvalósuljon. A Bizottságot arra kérte fel, hogy 2004-ben az előrelépés területén való aktuális értékeléseket a Tanács felé benyújtsa, és javaslatokat tegyen a további intézkedésekről.

2.2 Programok

Az információs társadalom megteremtéséhez való anyagi támogatást az Európai Unió programokon keresztül nyújtja. Az oktatás és a szakképzés terén két közösségi programot hozott létre, ezek a Socrates és a Leonardo. Elkészült a hatodik kutatási és fejlesztési keretprogram is, valamint más programok támogatásai is pályázhatóak.

2.2.1 Socrates A Socrates program az Európai Bizottság oktatást támogató programja. Ez a program az oktatás minden szintjét támogatja – az óvodai neveléstől a felsőoktatásig. Célja, hogy a pályázatok által lehetőséget nyújtsanak tantervfejlesztésekre, oktatói és hallgatói mobilitások szervezésére, iskolai együttműködésekre, tanárok szakmai továbbképzésére,

tanulmányokon

való

részvételre

valamint

európai

közös 28

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

kezdeményezések megvalósítására a felnőttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs és információs technológiák oktatásban való felhasználása terén.

A Socrates program második szakasza 2000-ben indult, amelynek célja, hogy a tudás mindenki számára elérhető legyen. Kulcsfontosságú alapgondolatai, hogy támogassa az élethosszig való tanulást és megteremtse a „Tudás Európáját”. A 2000. január 1től 2006. december 31-ig tartó programszakasz költségvetése 1850 millió €.

Célok: •

Az oktatás európai dimenziójának fejlesztése

•

Az európai nyelvek ismeretének javítása

•

Az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése

•

Az oktatási újítások támogatása

•

Az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén.

Alprogramok: 1. Comenius: közoktatás 2. Erasmus: felsőoktatás 3. Grundtvig: felnőttoktatás és egyéb oktatási formák 4. Lingua: az európai nyelvek oktatása 5. Minerva: új információs és kommunikációs technológiák az oktatásban „A Minerva-program célja az, hogy a Socrates valamennyi részprogramjára kiterjedő, a különböző területeket összekapcsoló eljárásokat, intézkedéseket, programokat támogasson a nyitott és távoktatás (ODL), valamint az új információs és kommunikációs technikák/technológiák (IKT) eszközeivel, beleértve ebbe a multimédia-technológiát is.”8 6. Megfigyelések és újítások az európai oktatási rendszerekben és politikákban 7. Közös akciók más európai programokkal 8. Kiegészítő tevékenységek

8

Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása, Új Pedagógiai Szemle 2000-04, http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-04-eu-Komenczi-Virtualis.html

29

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A programban 30 ország vesz részt: a 15 EU tagállam, valamint Izland, Lichtenstein, Norvégia, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta.

2.2.2 Leonardo Da Vinci A Leonardo program felöleli a teljes szakképzési időszakot, beleértve az élethosszig tartó képzést is. Az Európai Bizottság 1994-ben indította útjára ezt a programot. 1999. december 31-én zárult le az első szakasz, amelynek a célja az európai uniós szakmai képzési politika megvalósítása és a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja volt. 2000. január 1-től új, hétéves szakasz kezdődött.

Célok: •

Szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése, főleg gyakorlati képzés segítségével a szakmai alapképzésben résztvevők (főképp fiatalok) körében.

•

A

szakmai

képzéssel

kapcsolatos

fejlesztési,

újítási

(innovációs)

és

együttműködési törekvések támogatása, amelyek elősegítik a nyelvismeretet, valamint a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv bátorítása. •

A szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése és az élethosszig tartó képzés gyakorlatának kiszélesítése.

•

Hozzájárulás az információs társadalom kiépítéséhez.

A programban minden olyan intézmény részt vehet, amely szakmai képzésben érintett. Egyének és magánszemélyek csak intézményeken keresztül részesülhetnek támogatásban. A pályázattípusok a következők lehetnek: mobilitási és kísérleti projektek,

nyelvi

készségek

fejlesztése,

nemzetközi

hálózatok

létrehozása,

referenciaanyagok kidolgozása.

A programban ugyanazon országok vesznek részt, amelyek a Socrates programban, de a közeljövőben várható még Törökország csatlakozása.

30

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

2.2.3 A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram Az e-learning elterjedésének elengedhetetlen feltétele a technológia fejlődése. Ehhez, és tágabb értelemben ahhoz, hogy az Unió 2010-ig vezető gazdasági térséggé váljon, a kutatás-fejlesztés támogatására is szükség van. Erre a célra alakította ki az Európai Unió a vonatkozó keretprogramot. A kutatás és technológiai fejlesztés támogatására az EU a költségvetése csaknem négy százalékát fordítja.

A legújabb, 6. Keretprogram 2002-től 2006-ig tart és 17.5 milliárd € költségvetéssel rendelkezik9. A 6. Keretprogram szerkezete nem tudományterületek szerint tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmi gazdasági célt nevez meg.

Az EU 6. Keretprogramjának szerkezete a következő: •

Az európai kutatás integrálása és koncentrálása

•

Az Európai Kutatási Térség strukturálása

•

Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése.

Az egyes részterületeken rendszeresen döntenek munkaprogramokról, amelyeket pályázati felhívások formájában tesznek közzé. A pályázati felhívás olyan, korlátozott idejű, témájú és költségvetésű kiírás, amelyre pályázatok formájában projekt-javaslatokat lehet beadni. Ezeken a pályázatokon jogi személyek (pl. kutatóintézetek, vállalatok, önkormányzatok) vehetnek részt.

A program költségvetéséből a legnagyobb hányadot az ITK fejlesztésére (32 %) szánják. (Ld. 1. Ábra: Az EU 6. KTF Keretprogramjának költségvetési megoszlása szakterületenként)

9

Forrás: www.om.hu

31

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az EU 6. KTF Keretprogramjának költségvetési megoszlása szakterületenként 2% 19%

Élettudományok

21% Információs Társadalom technológiái Nanotechnológia, anyagtudomány Repülés, űrkutatás

6%

Élelmiszerbiztonság, és -minőség

9% Fenntartható fejlődés

32% 11%

Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadadalomban

Forrás: European Commission RTD info, 2002. november

2002. október 29-én az Európai Unió 13 tagjelöltje, köztük Magyarország, Brüsszelben aláírta azt az egyetértési nyilatkozatot, amellyel ezek az országok csatlakoztak a 6. Keretprogramhoz.

2.2.4 ETartalom Az eTartalom egy piacorientált program, ami az európai digitális tartalmak fejlesztését, használatát globális hálózatokba való bevetését ösztönzi és az információs társadalom nyelvi és kulturális sokszínűségét támogatja.

A programban az EU tagországokon kívül Lichtenstein, Norvégia, Izland, Csehország, Románia, Szlovénia, Málta, Észtország, Litvánia, Lengyelország és Magyarország is részt vesz.

32

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

2.2.5 Media Plus Ennek a programnak a segítségével az európai audiovizuális ipar versenyképességét, főképp a tagországokban termelő audiovizuális üzemek forgalmát szeretnék megerősíteni.

2.2.6 Schoolnet Az European Schoolnet (EUN) az Európai Unió számítógépes oktatási hálózata, egy európai partnerség 23 európai oktatási minisztérium között, amely egész Európában kínál tanulási lehetőségeket iskoláknak, tanároknak és diákoknak. 1996 óta létezik. Az IKT oktatási területre való bevezetésére világít rá a döntéshozók és a képzési szakemberek részére. Ezt a kommunikáció és a képzés minden szintjén való információ cseréjével valósítja meg, amibe új technológiát visz. A program menedzselésén a brüsszeli EU Irodában egy jelenleg 20 tagú nemzetközi csapat dolgozik.

Az EUN két alapfeladata: 1. Egy többnyelvű virtuális európai oktatási és együttműködési bázis (campus) létrehozása, amely kiindulópont a nemzeti és regionális oktatási hálózatok webhelyei és forrásközpontjai felé 2. Egy olyan európai hálózat kiépítése, amely az innovációt és az információcserét szolgálja az oktatási célú számítógép-felhasználás terén

A feladatok által elérni kívánt célok: 1. Elősegíteni az együttműködést Európa tanárai és diákjai között 2. Bevonni az európai dimenziót az oktatásba 3. Ösztönözni a számítógépes technológia felhasználását az európai iskolákban.

A célok megvalósítását az EUN saját projekteken és nemzetközi pályázatokon keresztül célozza meg. A szervezetben Magyarország is részt vesz, Sulinet néven.

33

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

2.3 Internet-elterjedtség és használat az EU-ban

Az e-learning elterjedésének feltételei közül elsősorban a számítógép- és Internet hozzáférést kell vizsgálnunk ahhoz, hogy képet kapjunk az európai helyzetről. A következő diagram alapján látható, hogy az utóbbi években az Internet elterjedése növekszik az Európai Unióban. 10

2. Ábra: Internet penetráció Európában a Lisszaboni Tanács óta (háztartások) 45 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

40,4 36,1 28,4 18,3

2000. Március

2000. Október

2001. Június

2002. Június

Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer)11

A következő diagramból (3. ábra) már részletesebben látszik, hogy milyen különbségek vannak az Európai Unió tagországai között az Internet hozzáférés szempontjából. Ebből a tekintetből Hollandia (65,5 %), Dánia (64,5 %) és Svédország (64,2 %) van dobogós helyen. Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország Internet ellátottsága átlag alatti, Görögország messze a legelmaradottabb 9,2 %-kal.

10

Forrás: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/benchmarking/index_en.htm

11

Gallup Europe: Flash Eurobarometer 125, „Internet and the public at large”, 2002

34

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon 3. Ábra: Internet penetráció az EU háztartásaiban 70

60

50

40

%

30

20

10

0 EL

EUátlag

9,6

5,8

18,3

23,4

11,7

36,1

9,2

40,4

NL

DK

S

LUX

FIN

A

IRL

UK

D

B

F

I

P

E

2000. Március

46,1

45,3

47,5

26,9

28,2

16,9

17,5

24,4

13,6

20,2

12,9

19,2

8,4

2001. Június

58,5

58,9

64,3

43,6

48,1

46,2

46,2

46,5

37,9

34,7

26,2

32,9

23,4

2002. Június

65,5

64,5

64,2

55

53,7

49,1

47,9

45

43,7

40,9

35,5

35,4

30,8

29,5

Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer) Ami az iskolák Internet ellátottságát mutatja, az első helyen itt Dánia áll, őt pedig Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság követi. Hollandia ilyen szempontból átlag alattinak számít. Érdekes jelenség, hogy Luxemburgban egy év alatt kevesebb, mint a felére esett vissza a 100 hallgatóra eső Internet száma (4. ábra). Visszaesést mutat még Írország, Finnország és Svédország is. 4. Ábra: 100 hallgatóra eső Internet száma 30

25

20

%

100

15

90 80

10

70

5

60 50

0

B

DK

D

EL

E

F

IRL

I

L

NL

A

P

40 M árcius 2001

4,1

22,7

2,5

1,9

3,3

3,8

5,5

2,2

20,8

3,6

6,0

1,9

12,7 11,9

2002 M árcius

4,6

25,0

4,1

2,5

6,4

6,1

5,0

2,9

7,1

5,4

6,3

5,1

30

FIN

S

UK

EU

6,5

4,0

12,0 11,0 10,6

5,9

20 Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer) 10

Ami az Internethez csatlakozott iskolák számát illeti (5. ábra), egyedül Dánia éri el 0 B

DK

D

EL

E

F

IRL

I

L

NL

A

P

FIN

S

UK

EU

jelenleg a 100 százalékot. Utána 99 százalékkal Németország, Írország, Finnország, 2001 Március

91

98

94

45

94

84

98

89

92

93

72

62

99

100

95

89

2002 Március

93

100

99

59

94

89

99

88

67

92

94

92

99

99

99

93

5. Ábra: Internet az iskolákban (csatlakozott iskolák %-a)

35

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Svédország és az Egyesült Királyság következik. A legelmaradottabb itt is Görögország 59 százalékkal. Az EU átlag a 2001-es 89 %-hoz képest 2002-ben 93 %-ra nőtt.

Az Európai Unióban az Internet használók száma (6. ábra) 2000. októberében 42 % volt, ez 2002 júniusára 51 %-ra növekedett. Ebből a szempontból megint csak Dánia vezet 73 százalékkal, őt követi Svédország, Hollandia, Finnország és Luxemburg. Az átlag alatt Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália található. Az utolsó helyen itt is Görögország áll, 18 százalékkal. 2002. júniusi felmérés szerint 42 % minden nap használója az Internetnek.

36

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Internet az EU-ban EU-ban(százalék) (százalék) 6. Ábra: Internethasználók használók az 60 50 40 42

51

48

46

30 20 10 0 2000. Október

2001. Június

2001. November

2002. Júnus

Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer)

7. Ábra: Az Internet privát célű felhasználási formái az EU-ban (az Internetezők százalékában), 2002. június

4

nem használja privát célokra

8

más privát felhasználás

29

jegyrendelés színházba, moziba…

63

utazási információk, jegyrendelés

46

képzés kiegészítése

24

fórumokon, vitákon való részvétel

31

munkahely keresése

38

egészségügyi tanácsok, informácrók

74

hírek olvasása

31

on-line banki szolgáltatások igénybe vétele

79

e-mail küldése, fogadása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer)

37

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az Internet privát célú felhasználásának többféle formája lehet. A 7. ábra azt mutatja, hogy az EU-ban a leggyakrabban e-mail küldésére és fogadására használják az Internetet. Az e-learning szempontjából fontos információ, hogy tanulási céllal az internetezők 46 százaléka csatlakozik a világhálóhoz.

Az e-learningre fordított összeg egyre növekszik az EU-ban. A 8. ábra adatai tájékoztató jellegűek, az adatokat teljes pontossággal nem hozták nyilvánosságra a forrásként felhasznált tanulmányban.12

8. Ábra: Az oktatás e-learningre eső folyó költségeinek és tőkeráfordításainak százaléka az EU-ban, 2000-2002

35 30 25 20 15

2000 2001

10

2002

5 0 munkaeszközök

tartalom és szolgáltatás

Forrás: The European E-learning Market Summary report 2002 Ugyanezen forrás alapján az összes tanulásból az e-learningre szánt idő az Európai Unióban átlagosan kb. 43 %.

Az elemzők szerint 2003-ban jelentősen megnő az internetes oktatás alkalmazása. 2005-ben Európában a várakozások alapján e-learning formában fog folyni az üzleti képzések több, mint 27 százaléka, ez az európai e-learning piac számára kb. 8,2 százalékos növekedést jelent, és a piac várhatóan közel 6 milliárd13 dollárt tesz majd

12

Bizmedia 2002.: The European E-learning Market Summary report 2002, www.elearningage.co.uk

13

www.nrc.hu- Az e-learning fejlődése várható Európában is

38

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

ki. A jelentés készítői úgy vélik, hogy Európán belül Hollandiában, Skandináviában és az Egyesült Királyságban a legmagasabb az e-learning elfogadása. 14

Meg kell azonban jegyezni, hogy egy 2002-es NUA Internet Survey kutatás eredménye azt igazolja, hogy az európaiak az e-oktatás színvonalával általában nincsenek megelégedve. Csupán 5-5 százalék vélte úgy, hogy az e-oktatás kitűnő illetve nagyon jó. Jó minősítést adott a válaszadók egyharmada. A legtöbb válaszadó (46 százalék) közepesre, 15 százalék pedig elégségesre ítélte az elektronikus oktatás minőségét. A kutatást az európai lakosság körében végezték. 15

14

http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10

15

http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10 - Az európaiak nem elégedettek az e-oktatás színvonalával

39

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3 Az e-Learning Magyarországon

3.1 Információs társadalommal az EU-ba – közelítés

A változások küszöbén állunk ma Magyarországon. A közelgő EU csatlakozás jó néhány területen változtatásokat igényel. Ilyen terület az oktatáspolitika és az IKT bevezetése az oktatásba is. Manapság vitatott téma a kultúra megőrzése a globalizálódó világban. Ezen a területen elmondhatjuk, hogy az oktatáspolitika a nemzeti kultúra és identitás megőrzésének eszköze is, amellett, hogy fejlettségben közelebb hozza a nemzeteket. Az EU alapszerződés ugyanis az oktatás és képzés tartalmával,

szervezeti

felépítésével

kapcsolatos

kérdéseket

a

tagállamok

hatásköreként jelöli meg. Jogharmonizációs kényszer nincs.

S hogy milyen szinten vagyunk az információ társadalomra való felkészülés oktatásügyi feladatainak szempontjából, azt a következő idézet vázolja: „Ezen a területen a magyar oktatásügy a többi társult ország mindegyikével összehasonlítva előnyös helyzetben van, ami az elmúlt évek fejlesztési programjainak köszönhető. A felsőoktatás és a tudományos kutatás területén már a kilencvenes évek elején áttörés történt a hálózati kommunikációs rendszerekbe való bekapcsolódásban. A szakképzésben a világbanki és Phare-fejlesztések tettek lehetővé jelentős előrelépést. Az elmúlt években az oktatási tárca e területen korábban elképzelhetetlen mértékű fejlesztési programokat indított el, amelyek immár elérik a középfokú oktatás egészét, illetve néhány éven belül az alapfokú oktatást is. Az e területre vonatkozó kormányzati stratégia megalkotását nyilván követnie kell a tárcaszintű stratégiák kidolgozásának is.”16

16

Új Pedagógiai Szemle 2000-06 Halász Gábor: A magyar integrációs felkészülés kérdései http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-06-eu-Halasz-Magyar.html

40

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az e-learning vonatkozásában fontos megjegyeznünk azt, hogy a legutóbbi évekig az állam az oktatást nagyrészt magára vállalta, majd megjelentek az állami-magán társulások. De az e-learning olyan újításokat hozott ezen a téren, hogy puszta költsége, nagyságrendje és összetettsége miatt teljességgel elkerülhetetlenné válik ez a partneri viszony. Tehát az állam önmagában nem képes befolyásolni ezt a piacot, szükségesek hozzá a piacgazdaság versenyző szereplői is.

A piaci szereplők lehetőségei azonban az állam stratégiájától is függnek. A magyar IKT politika megcélozza az iskolák alap számítógép-felszereléssel és hálózati összeköttetéssel

való

ellátását,

valamint

az

Internet

hálózat

felsőoktatási

intézményekben való fejlesztését az infrastruktúra szemszögéből. A kormány által előírt prioritások közé tartozik továbbá az adatbankok és hálózatok fejlesztése a kulturális és tudományos források hozzáférhetőségének elősegítése céljából, és annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézményeknek megfelelő hozzáférése legyen a nemzetközi könyvtárakhoz és folyóiratokhoz.

A 2002-es országvélemény szerint Magyarország az oktatás területén szilárd fejlődést ért el, a közösségi programokban való részvételt is beleértve. A csatlakozási előkészületeink előrehaladott szinten vannak ezen a téren. Ami még szükséges a csatlakozási előkészületek befejezéséhez, az az adminisztratív kapacitás további fejlesztése. 17

„Magyarország olyan Európához fog csatlakozni, amely flexibilis, gyorsan alkalmazkodni képes munkaerőpiaccal, tudásalapú gazdasággal válaszol a globális kihívásokra, miközben biztosítani kívánja azt, hogy az információs társadalom szolgáltatásai minél szélesebb társadalmi csoportokhoz eljuthassanak.”18

17

Az Európai Bizottság 2002. Évi éves jenetése Magyarország előrehaladásáról a csatlakozás felé, 85. old, Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság

18

Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán: WIP jelentés 2002, ITTK -TÁRKI, 2002, 4. old

41

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3.1.1 Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve A Nemzeti Fejlesztési terv legátfogóbb célja az ország felzárkóztatása az EU átlagos fejlettségi színvonalához. A terv megvalósításához programtervek is készültek. Ezek közül oktatás és IKT szempontjából lényeges a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program19, amely egyes stratégiai területeinek tervezett fejlesztései összhangban állnak az Európai Unió adott területen érvényes szakpolitikáival.

A program az ország szempontjából gyengeségként emlegeti, hogy az Internethozzáférés és a tartalomszolgáltatás terén jelentős elmaradások vannak. Ezért az információs társadalom kialakítására külön hangsúlyt fektet. Célként jelöli meg az egazdaság fejlesztését, az e-kereskedelem ösztönzését, az információs iparág fejlesztését és az e-közigazgatás kialakítását.

Magyarország hátrányban van az info-kommunikációs technológiák alkalmazása terén az élen járó országokhoz képest, de a felzárkózást már megkezdte. A számítógépek száma 1995 és 2000 között megduplázódott, de gyors fejlődés látható az információs infrastruktúra kiépítése terén. Az elektronikus kereskedelem már megjelent a vállalatok között, és a vállalatok és a fogyasztó között is. Meg kell azonban jegyezni, hogy míg a nagyvállalatok jelentős része rendelkezik fejlett elektronikus kommunikációs rendszerekkel, addig ez a kis- és középvállalkozásoknál nem jellemző.

A technológiai fejlettséget, az alkalmazások részarányát, a piaci környezetet, az információs társadalomra való felkészültséget, az Internet-hozzáférés és –használat mutatóit, valamint az elektronikus üzletvitel megoldásait tekintve még mindig lemaradást mutatunk az EU átlaghoz képest. Amíg az EU ilyen jellegű kiadásokra a GDP 6 %-át fordította, addig mi 2,1 %-ot. A számítógéppel rendelkezők aránya is nagyjából az EU átlag harmadát tette ki 1999-ben. Az Internet használatának díja ezzel szemben háromszorosa az EU átlagnak.

19

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, 2003. február 20.

42

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Mivel az információs társadalom „polgárai” az Interneten keresztül jutnak információhoz, fontos a multimédia anyagok előállítása, kezelése és tárolása és hálózaton keresztüli terjesztése. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az információs iparág fejlesztésére, annak is az egyik rendkívül lényeges területére, a digitális tartalom iparágának fejlesztésére. Megoldásra váró feladat ezen kívül a közigazgatás modernizációja, az elektronikus közigazgatás létrehozása.

A program rávilágít arra, hogy az informatikai és kommunikációs rendszerek gyors terjedése pozitívan hat a gazdálkodó szervezetek működésére, ezért hozzájárul a gazdasági versenyképesség növeléséhez. Meghatározó lehet ezért, hogy mennyire élünk a lehetőségekkel, amit az IKT és a tudás alapú gazdaság kínál.

A fejlesztési stratégia fő elemei: •

Az informatikai szolgáltatások kínálatának és keresletének ösztönzése, segítése

•

Új vállalatirányítási és marketing módszerek, azok informatikai eszközökkel való alkalmazásának ösztönzése

•

Az elektronikus kereskedelem terjesztése és ösztönzése

•

Digitális tartalom előállításának és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások ösztönzése

•

Az információs társadalomba való bekapcsolódás esélyeinek javítása a képzés, informatikai oktatás fejlesztése, kiszélesítése területén

•

Informatikai fejlesztés a közszolgáltatásban.

Az Operatív Program a célokat számszerűsítve is megfogalmazta: •

A vállalatok Internet hozzáférése 2006-ra 87 %-ra növekedjen (TÁRKI felmérés alapján ez az adat 2001-ben 75 %)

•

Az elektronikus ügyfélkapcsolattal rendelkező és elektronikus értékesítési szolgáltatást nyújtó vállalkozások 3 szorosra növelése 2006-ig. (TÁRKI felmérés alapján a 2001-es adatok: 3-3 %)

•

2006-ra minden város, illetve 10000 lakos feletti település vezesse be az elektronikus szolgáltatásokat a lakosság részére a jelenlegi központi kormányzati elektronikus szolgáltatások mellett.

43

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az Operatív Program igazodik az Európai Bizottság 2000-2006-ra vonatkozó irányelveihez. Ennek értelmében javítani kívánja a gazdasági versenyképességet és növelni a foglalkoztatottságot. A cél érdekében támogatja az információs társadalom gazdasági kiépülését és fejlődését. A támogatás kiterjed mind a hozzáférés feltételeinek javítására, az üzleti szféra bekapcsolódásának, új szolgáltatások létrehozásának, az e-kereskedelem elterjedésének ösztönzésére, mind pedig az információs forradalom teremtette lehetőségek kihasználására a közszférában.

Az oktatás és képzés témakörével konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja20 foglalkozik. A program a lakosság képzettségi szintje tekintetében negatívumként jelöli meg, hogy a képzési rendszerekből kilépők képzettsége és a munkaerő-piaci igények között egyenetlen összhang van. A közoktatás nem gyakorlatorientált és a lakosság idegennyelvismeretei terén is elmaradások tapasztalhatók. A távoktatás korlátozottan elterjedt és szűk fizikai és humán keresztmetszet alakult ki az információs technológiák alkalmazásában.

Az Operatív Program ezért a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez célul tűzte ki egy képzett,

a

társadalmi

változásokhoz

és

a

munkaerőpiac

új

kihívásaihoz

alkalmazkodni képes munkaerő létrehozását.

A cél eléréséhez szükséges feladatok közül néhányat emelnék ki: •

Az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése

•

Az egész életen át tartó tanulás lehetővé tétele különböző képzési programok keretében, tananyagfejlesztés, e-learning oktatási anyagok fejlesztése, és szabvány kialakítása

•

Fizikai infrastruktúra fejlesztése

•

Informatikai ismeretek fejlesztésének biztosítása

•

Az idegen nyelvi képzés feltételrendszerének fejlesztése.

20

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (2004-2006), Tervezet, 2002. október 24.

44

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3.1.2 Európa-terv

2003. február 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök a köztársaságot értékelő beszédében meghirdette az Európa-tervet. A terv több százmilliárd forintos fejlesztési programot tartalmaz 2006-ig, a modern, európai Magyarországért. A lényeges területek fejlesztését tíz pontban foglalja össze. Az oktatás és IKT szempontjából a 6. és 7. pont lényeges21:

6. A korszerű oktatásért •

A közoktatási törvény módosítása biztosítani fogja, hogy a gyermekek az általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között, hátrányaikat leküzdve valóban megtanuljanak írni, olvasni, számolni.

•

A szakképzés színvonalának emelése érdekében 13 milliárd forintos szakiskola korszerűsítési program indul.

•

Az iskolák már megkezdett 6,5 milliárdos felújítási programját további 5 milliárdos, kedvező feltételű iskola-felújítási hitelprogram egészíti ki.

7. Az információ elérhetőségéért •

Már az idén százezerre bővül a nagysebességű Internet elérési végpontok száma.

•

Márciustól 25%-kal csökkennek az internetezés költségei.

21

Európa-terv, 2003.02.11: www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/hatter/030211.htm

45

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3.2 Programok

3.2.1 Oktatási programok

Az EU oktatási és képzési programjai a Socrates és a Leonardo da Vinci (ld. 2.2 fejezet). Magyarország mindkét programban részt vesz 1997 óta. Csatlakozásunk után a részvétel kötelezővé is válik.

A programok gyakorlati megvalósítása érdekében az Oktatási Minisztérium nemzeti irodákat hozott létre. A Tempus Közalapítvány keretei között működik a Socrates Nemzeti Iroda valamint a Leonardo Nemzeti Iroda is.

A programokban való részvétel alapelvei: •

Pályázat beadása szükséges

•

Saját hozzájárulás is szükséges, a támogatás nem fedezi teljes mértékben a költségeket

•

Az intézményvezető támogatása is kell a pályázathoz

•

Az egyéni pályázási lehetőségek általában intézményközi együttműködési keretmegállapodásokhoz kötöttek

•

Alapfeltétel a kommunikációképes idegennyelv-ismeret.

3.2.2 6. Kutatási Keretprogram

Magyarország csak úgy tud eredményesen felzárkózni az Európai Unióhoz, ha különös figyelmet fordít a kutatás-fejlesztés területére. Az elmúlt évtizedben a magyar kutató intézetek szerteágazó kapcsolatrendszert építettek ki, amelyben az EU tagállamok nagy súllyal szerepelnek. 46

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Magyarország a tagállamokhoz hasonló feltételekkel 1999-ben társult az 5., majd 2002-ben a 6. Keretprogramhoz.

„Mivel hazánk számára a 6. Keretprogram révén megnyílnak az Európai Uniónak a nemzetközi

kutatás-fejlesztési

együttműködést

elősegítő

programjai,

így

viszonosságként az EU részéről továbbra is elvárás, hogy Magyarország a közösségi kutatók/kutatóintézetek számára tegye megpályázhatóvá – a pályázók saját költségvállalása mellett - a Keretprogramhoz hasonló nemzeti K+F programokat.”22

3.2.3 Apertus

Közalapítvány

a

nyitott

szakképzésért

és

távoktatásért

Az Apertus Közalapítványt a kormány a távoktatási és nyitott rendszerű képzési formák fejlesztési folyamatának támogatása érdekében hozta létre 2000-ben.

Konkrét céljai: •

magasabb szintű szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátításának, munkahely megszerzésének és megtartásának érdekében való képzési formák segítése

•

felnőtt szakképzési programok és lehetőségek bővítése

•

távoktatási rendszer kifejlesztése, ITK bevezetése, ezzel a munkavállalók munkaerő-piaci pozíciójának erősítése

•

határon túl élő magyarok magyar nyelvű szakképzésének támogatása

•

a nyitott szakképzés és távoktatás nemzetközi együttműködésből fakadó feladatainak segítése

22

„EU csatlakozás” - Amit a csatlakozásról tudni kell, http://www.kum.hu/euanyag/csatlakozas20030131/17.fejezet.htm

47

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A célok megvalósítása érdekében feladata: •

a

nyitott

képzések

és

távoktatás

progresszív

európai

gyakorlatának

megismertetése, átvételének és hazai meghonosításának elősegítése •

a meglévő információs és szakképzési hálózatok bázisán a társadalmi – gazdasági igények változásához igazodó nyitott szakképzési rendszerek építése és fejlesztése

•

szakképzés-fejlesztési programok megvalósítása

•

szakpedagógiai-, oktatás-módszertani tevékenység és tananyag fejlesztése

•

szakképzési programok támogatása

•

alkalmazott szakképzési kutatások támogatása

•

új szakképzési technológiák alkalmazásának támogatása

•

kiadói tevékenység

Itt szeretném megjegyezni, hogy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája támogatást nyert az Apertus Közalapítványtól virtuális tananyag készítése céljából. Ennek keretében négy szakmai területen készült CD: †

Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról

†

Üzleti tervezés II.

†

Gyakorlati vállalati pénzügyek

†

Menedzsment a gyakorlatban.

3.2.4 Sulinet

A Sulinet programot az Oktatási Minisztérium 1996-ban indította el abból a célból, hogy a közoktatási intézményeket Internet-eléréshez és számítógépes laborokhoz juttassa. A program az Európai Schoolnet programon belül működik. A digitális írástudás és a tudásalapú társadalom kialakításában a program meghatározó jelentőségű. 1998-tól A program Írisz-sulinet program néven folytatódott és kettős célkitűzése volt. Egyrészt az iskolák Internet kapcsolatának kiszélesítése, másrészt a

48

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

tartalomszolgáltatás. 2002-ben az oktatási miniszter a Sulinet folytatását jelentette be.

A Sulinet hálózatához napjainkban 2385 oktatási intézmény csatlakozik, a középfokú oktatási intézmények 99 százaléka, az általános iskolák 20 százaléka. A 2003-ban induló Sulinet Express Programnak köszönhetően idén további 600 oktatási intézmény kapcsolódhat a hálózathoz. Ebben az évben ugyanis közbeszerzési eljárás került kiírásra a Sulinet Express projekt keretében Interneten, mindenki számára elérhető formában megjelenő digitális tananyagok és taneszközök készítésére.

A tartalomfejlesztési munka tekintetében jelentős volt a www.sulinet.hu, a legnagyobb magyar nyelvű oktatási portál létrehozása, melyet az Oktatási Minisztérium Educado Társadalmi Szolgáltató Kht.-ja működtet. A portálon a legnagyobb nézettsége az oktatási gyűjteményeknek van (érettségi, felvételi előkészítő, feladatbank, nemzeti parkok, digitális tanórák). A honlap segít a szakmaválasztásban is, pontos és teljességre törekvő adatbázisokkal, információkkal.

3.3 SWOT-analízis Magyarország SWOT-analízise e-learning tekintetében a következő képet mutatja: 23

Erősségek •

A GDP növekedése és az IKT piac fejlesztése nagyobb, mint az EU átlag.

•

A felsőoktatás és a kutatás nemzetközi szintnek megfelelően van behálózva információs infrastruktúrával, a számítógép penetráció is megfelelően ki van építve a nyilvános adminisztráció területén.

23

http://www.eurolearn.net/Default.aspx?tabindex=5&subtabindex=11&tabid=614&subtabid=1

49

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

A kormányzati elismerés az IT szektor fejlesztésének biztonságosságát szolgálja és a jogi környezet is támogatja az információs társadalom fejlődését.

•

A képzett informatikai munkaerő magas szintű. Több magyar IT vállalat versenyképes a nemzetközi piacon. A multinacionális IT vállalatok jelenléte növekszik, és ezek a K+F részlegüket Magyarországra helyezik.

Gyengeségek •

Magyarország az Internet hozzáférés és használat, valamint az e-business megoldások

mutatói alapján az

információs

társadalomnak még csak

„előkészületi fokán” van. •

Az Internet hozzáférés és használat költsége aránytalanul magas.

•

A kis- és középvállalatok információs technológiai kultúrája relatív alacsony. A szolgáltatások meghatározó vásárlói a nagyobb társaságok vagy a közigazgatási szektor soraiból kerülnek ki.

Lehetőségek •

Az Informatikai Minisztérium alapítása intézményi háttérrel segíthet az információs társadalom fejlesztésében.

•

A háztartások IKT hozzáférése ígéretes növekedést mutat.

•

A szakszerű tartalomszolgáltatás várhatóan segíti a fejlődést.

•

A képzett informatikai munkaerő vonzza a befektetőket.

Veszélyek •

Agyelszívás Magyarország és a fejlettebb országok között, valamint a közoktatás és a vállalati szféra között.

50

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Az IT munkaerő szempontjából a harmadosztályú informatikai képzés minőségileg nem éri el a jelenlegi magas követelményi szintet.

•

Magyarország meglehetősen gyengén pozícionált a háztartások Internet penetrációjában, és a relatív magas áraknak és a telekommunikációs szolgáltatók rugalmatlan pozíciójának köszönhetően ez a szűk keresztmetszet tartóssá válhat.

•

A széleskörű minőségi szavatolás és kellő tapasztalat hiánya miatt az e-learning kétes hírrel rendelkezik a közoktatási szférában.

51

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3.4 Az Internet Magyarországon

3.4.1 Internethasználat

Az e-learning alapvető feltétele a számítógéppel illetve Internettel való ellátottság. Ami a magyarországi helyzetet illeti, az az aggasztó helyzet alakult, ki, hogy a korábbi tendenciához képest lelassult az otthoni számítógéppel való ellátottság terjedése. Bár a világháló iránti érdeklődés és igény nőtt, sokan még mindig a számítógép hiányát jelölik meg az Internet nem használásának okaként. 2001-ben a háztarások 22, 2002-ben 26 százalékában van legalább egy számítógép. Ez önmagában növekedés, azonban 2001-ben az előző évhez képest 29 százalékkal több háztartás volt számítógéppel ellátott, 2002-ben ez az arány viszont csak 14 százalék.24

Magyarországon belül régiónként is változó a számítógép-ellátottság. KözépMagyarországon a legnagyobb, Dél-Alföldön a legkisebb, ami a leginkább a jövedelem

különbségeknek

köszönhető.

Másik

tényezőként

a

végzettséget

említhetjük meg. 9. Ábra: Az otthoni számítógéphez való hozzáférés korcsoportonként 2001-2002 (százalékok) 60

valószínűleg 41 36

31

39

a

43

most

felnövekvő

33 2526

30 20

6 7

10

2001

generációban lesz

2002

a legelterjedtebb. Ezért

érdemes

megvizsgálnunk,

0 14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves

Forrás: ITTK-TÁRKI

24

e-learning alkalmazása

56

52

50 40

Az

60 vagy idősebb

hogy

mely korcsoportok

Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán: WIP jelentés 2002, ITTK -TÁRKI, 2002

52

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

férnek hozzá leginkább a számítógéphez.

A diagramon jól látszik (9. ábra), hogy a leginkább a 14-17 éves korosztály fér hozzá számítógéphez. Ez valószínűleg a középiskolák jó számítógép-ellátottságából adódik, hiszen a következő korcsoport jócskán elmarad. Az idősebbek pedig megintcsak a munkahelyük miatt jobban ellátottak.

Mivel a leggyakoribb Internet-csatlakozás vezetékes telefonon keresztül valósul meg, fontos az ország telefonnal való ellátottsága. Ez 2001-hez képest csak 1-2 százalékkal nőtt, a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezik telefonnal 2002ben. A mobiltelefon elterjedtsége ennél jóval dinamikusabban nő, főleg a fiatalok körében. 10. Ábra: Az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya (1998-2002) Az Internet-hozzáférés nem nő dinamikusan. Ez az arány 2002-ben csak két százalékot nőtt 2001 óta. (10. ábra)

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

8 6 4 2 1

Kapcsolódás tekintetében 54

1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: ITTK-TÁRKI

% analóg modemmel, 21 %

ISDN vonalon keresztül, széles sávú kábellel 14 % kapcsolódik a hálóra, 3 % pedig ASDL kapcsolattal rendelkezik.

Használat szempontjából meghatározó a végzettség. (11. ábra) Általánosságban 11. Ábra: Az internethasználók aránya iskolai végzettség szerint a 14/15 éves és idősebb népesség körében 2001-2002 (százalékok) 16

max. 8 általános

13 8

szakmunkásképző

5 30

érettségi

24

2002 2001

46 45

felsőfokú 21

átlag

17 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Forrás: ITTK-TÁRKI

53

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

elmondhatjuk, hogy a magasabb végzettségűek körében magasabb az Internetezők száma.

Jellegzetes az összefüggés az Internethasználat és az életkor között is. Jellemzően a 15-17 évesek (a „sulinet” korosztály) körében a leggyakoribb az Internethasználat. 2001-hez képest a 60 évnél idősebb korosztálytól eltekintve mindegyik korcsoportban nőtt az arány. (12. ábra) 12. Ábra: Az internethasználók aránya korcsoportok szerint, 2001-2002 (százalékok) 80

75 69

70 60 50

39

40

2001 2002

31 23

30

19

17 14

20

9

11

10

1

1

0 14-17 éves

18-29 éves

30-39 éves

40-49 éves

50-59 éves

60 vagy idősebb

Forrás: ITTK-TÁRKI

A legtöbb ember a munkahelyén tud internetezni (8 %), a második és harmadik legnépszerűbb hely az iskolák és otthon (7-7 %). A többiek barátaiknál, könyvtárban legkevesebben pedig Internet kávézókban kapcsolódnak a hálóra.

Következő kérdésként az merül fel, hogy ki mire használja az Internetet. Leggyakrabban e-mailezésre használják (az internetezők 49 %-a hetente többször is fogad vagy küld e-mailt). A következő a sorban a magáncélú információkeresés, majd a szórakozás és a chat. A bankügyek intézése áll az utolsó helyen. A tanulás kategória ebben a kutatásban fel sem merült. A vásárlás céljából való Internet használat még nem elterjedt Magyarországon. Ez a bankkártyás fizetéssel kapcsolatos bizalmatlanságnak és annak köszönhető, hogy sokan úgy vélik, az online vásárlás drágább.

Az Internet az emberek kapcsolatrendszerét is kiszélesítheti. Az internetezők 28 %-a például gyakrabban érintkezik hasonló munkájú emberekkel a világháló jóvoltából. 54

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Vajon mi lehet az oka a PC hiányán kívül annak, hogy valaki nem használja az Internetet? Az USA-ban készült felméréssel összehasonlítva a magyar adatokat láthatjuk, mi az, amiben lépéseket kellene tennünk. A PC hiányára való hivatkozókon túl feltűnően magas azoknak a száma, akik az internetezés költségét sokallják. A megfelelő kompetenciák is hiányoznak a nem internetezők 17 %-ánál. Kérdéses azonban, hogy mivel kelthetjük fel azon 40 százaléknyi nem internetező érdeklődését, aki ennek hiányában nem kapcsolódik a netre. (13. ábra) 13. Ábra: Miért nem internetezik? (A nem internetezők megoszlása Magyarországon és az Egyesült Államokban) 44

45

40

40 35 30

27

26

25

21

21

21

20

17

15 10

7

6

3

5

3

1 1

0

2

0

1

0

2

0 s nc ni

PC

-je ne

m

de ér

kli l tú

ág dr

a

ne

m

th ér

oz

zá fé

lt

ől

e la

ú ss

magyar nem haszálók amerikai nem használók

s

m ze

él

ye

a

s

gé

p

a ad

k to

v

e éd

ne

lm

m

éé

rt

va

ló

gy

e

k re

ek

t

ne

la úl

k

ss

ú

h

z oz

áf

és ér eg

yé

b

ok

m

t ia

t

Forrás: ITTK-TÁRKI

A nem internetezők 90 %-a úgy véli, a közeljövőben nem is lesz Internet használó.

A munkahelyén (is) a magyar Internet használók 69 %-a használja a hálót 2002-ben (2001-ben ez 75 % volt!). A kutatásban itt sem szerepel a tanulás. Leggyakrabban munkával kapcsolatos levelezésre használják (65 %), 53 % munkával kapcsolatos böngészésre. Magánjellegű levelezésre vagy böngészésre csak 38 és 37 % használja, bár a munkahelyek több mint fele nem ellenőrzi a használatot.

55

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

3.4.2 Az e-learning piac

Az e-learning piac Magyarországon még kezdetleges méretű. Ebben a témában még nincsenek

pontos

hozzáférhető

adatok

sem.

(Az

e-learning

szolgáltatást

igénybevevők számának alakulásáról sem találtam ilyen adatot.) Kutatásom során egyetlen gyűjteménnyel találkoztam, amely összegyűjtötte azokat a cégeket, amelyek valamilyen mértékben foglalkoznak az e-tanulással, s ez a www.coedu.hu portálon található. Itt szerepel az adott cég neve, elérhetősége, és a saját maga által megadott leírás. Az adattár összesen 48 céget tartalmaz.

Ami a vállalatok e-learning alkalmazását illeti, elmondhatjuk, hogy leginkább a nagyvállalatok képzik így saját embereiket. Ez leginkább a magas létszám miatti költséghatékonyságból adódik Ezek a cégek dolgoztak ki először saját e-learning rendszert, majd később más vállalatok felé is értékesítették azt. Ilyen vállalatok itt Magyarországon a HP és az IBM. Utánuk jelentek meg kisebb cégek is, amelyek közül a legfontosabbak: Synergon, SZÁMALK, Humántréner, Eduweb és Coedu.

A mellékletben található lista jelentős része a vállalati szektorhoz tartozik. Meg kell említenünk azonban a felsőoktatási intézményeket is. Egy 2002. augusztusában. Debrecenben „Informatika a Felsőoktatásban 2002” címmel tartott konferencián Sediviné Balassa Ildikó előadásában25 elhangzottak alapján a távoktatás terén nagy előrelépések történtek a felsőoktatásban. Az elektronikus tanulás azonban nagy valószínűséggel a vállalati továbbképzésekben fog elterjedni. A módszer költséghatékonysága miatt számos nagyvállalat és bank kötelezte el magát ezen tudásközvetítés mellett. Ám a hazai szakképzés fejlesztési támogatások (Leonardo, Minerva, Apertus) lehetőséget teremtenek a távoktatás fejlesztésére is.

Az elektronikus távoktatás a felsőoktatásban azonban nem gyorsult fel. A szakemberek szerint a következők lennének szükségesek a felgyorsításhoz:

25

Sediviné Balassa Ildikó: Elektronikus tananyagok fejlesztése és az e-learning lehetőségei a felsőfokú szakképzésben, Informatika a Felsõoktatásban 2002 Debrecen, 2002. augusztus 28-30.

56

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

•

Megfelelő infrastruktúra létrehozása

•

Pedagógiai szempontból is megfelelő tananyagok fejlesztése

•

A tanulás-tanítás folyamatának újraszervezése, átalakítása, menedzselése

•

Keretprogramok

létrehozása

a

tananyagfejlesztéshez

és

a

tanulás-

menedzsmenthez, valamint a meglévő keretprogramok átdolgozása a felhasználói igények szerint •

Megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek biztosítása.

Egyre világosabbá válik, hogy az e-tanulás elterjedéséhez nem elegendő a jelenlegi átlagos sávszélesség. A széles sávú Internet jótékony hatással lenne az e-learning gyorsabb térhódítására. A Bell Research és a Siemens közös tanulmánya szerint ("A szélessávú Internet-hozzáférésre épülő alkalmazások piacpotenciálja") azok közül, akik modemmel neteznek, 100 ezren váltanának széles sávra, ha ennek a nagyobb sebességen túl közvetlen előnyét élveznék. Az e-learning a többi Internet-használati cél közül kiemelkedik ebben a tekintetben, hiszen az otthoni felhasználók 90 százalékát érdekli az ilyen oktatási programokban való részvétel. 26

26

www.nrc.hu - Százezer magyar háztartás használna szélessávú internetet

57

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

4 Összefoglalás

Az Internet a technológiai újítások történetében példa nélküli. Felhasználási területeinek és térhódításának rohamos növekedése arra ösztönöz, hogy érdemben átvegyük és befogadjuk a mindennapi életbe. Az információ továbbításának és a kommunikációnak ezen új, erőteljes eszköze lehetővé teszi az információ ismeretté való gyorsabb átalakítását, valamint az új információk gyors terjesztését. Az utóbbi években egyértelművé vált az a felismerés, hogy az Internetet tudatos információszerzésre, tanulásra is használni kell. Ezt a világháló segítségével való tanulást nevezzük szűkebb értelemben e-learningnek.

Az Európai Unió, felismerve Európa az Egyesült Államokhoz képest való elmaradottságát az új kommunikációs technológia használatának terén, betemetni kívánta ezt a szakadékot. E célból fogalmazta meg az Európai Tanács 2000 tavaszán Lisszabonban azt a célkitűzést, mely szerint 2010-re Európának a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia. Ez az átfogó cél adott alapot a Lisszabont követő csúcsok és programok céljainak, amelyek eléréséhez konkrét akcióprogramok segítenek hozzá. Ezekben a programokat elkészítő Bizottság az e-learningnek is nagy szerepet ad. Kiemelném azokat a törekvéseket, amelyek az kifejezetten az e-learning szempontjából fontosak: az Internet elfogadtatása és elterjesztése, a digitális tartalomfejlesztés, a tanárok multimédiás képzése és az informatikai alapkompetenciák fejlesztése és az élethosszig való tanulásra való nevelés már fiatal kortól.

Az e-learning terjedése azonban az Európai Unión belül nem egységes. Vonatkozik ez mind az Internet penetrációra, mind az Internet használatára. Az adatokból azt az általánosságot vonhatjuk le, hogy a Skandináv országokban a leginkább elterjedt a világháló használata, és mennél délebbre megyünk, ez annál kevésbé gyakorlat.

Ám a tudástársadalom kialakításához felhasználható pályázati források minden tagországban egyformán hozzáférhetőek. Az oktatási- és képzési-, a kutatás-

58

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

fejlesztési- és egyéb programokban való részvétel úgy a tagországoknak, mint a jövőben csatlakozó országoknak lehetőséget nyújt a fejlesztése. Minden országban kívánatos lenne az e-learning piac által nyújtott oktatás színvonalának emelése, mert az EU-ban az e-learning használók zöme jelenleg nincs megelégedve ezzel. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a tartalomfejlesztésre is. Az e-learning fontosságát hangsúlyozandó, ez év márciusában hívták életre az e-learning Internetportált27, ami virtuális találkozóhelyként szolgál minden érdeklődő információcseréjéhez.

Magyarországon az otthoni Internet hozzáférés még nem vált általánossá. A fiatalok leginkább az iskolában férnek hozzá a világhálóhoz, és körükben a net rendkívül népszerű, ami a jövőre nézve bíztató. Az idősebb korosztály a munkahelyi hozzáférésnek

köszönhetően

csatlakozhat

a

hálóhoz.

De

ma

a

hazai

Internethasználók még mindig 30 százalékkal kevesebben vannak, mint az EU tagországaiban.

Ennek oka, hogy az internetezés költsége még mindig relatív magas. A sávszélesség is növelésre szorul az Internet gyorsabb, könnyebb használata érdekében. Ehhez technológiai fejlesztések szükségesek. Az információs társadalom megvalósulásában azonban az igazi szűk keresztmetszetet nem a pénzhiány és nem is a technológiai felkészültség elégtelensége jeleni, hanem az emberi fogadókészség hiánya. Az Internet használatához ugyanis elengedhetetlenek bizonyos alapkompetenciák, amelyekkel a társadalom jelentős része nem, vagy csak részben rendelkezik.

A fenti hiányosságokat kiküszöbölendő, hazánkban is hoztak intézkedéseket. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja és Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja foglakozik a vonatkozó tervekkel. Ez év februárjában meghirdették az Európa Tervet, amely tartalmazza az Internet hozzáférés olcsóbbá és gyorsabbá tételét is. A fejlesztés támogatásához szükséges források Magyarországon is pályázhatóak.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Magyarország IKT vonatkozásában egyelőre elmarad az Európai Unió átlagától, de az ez irányú fejlesztés megfelelő 27

www.elearningeuropa.info

59

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

mértékben halad. Ennek következtében remélhetjük, hogy néhány éven belül elérjük a kívánt szintet, és hazánkban is természetessé válik a világhálón keresztüli tanulás, hiszen e nélkül a további fejlődés is nehézkesebb lesz a többi országhoz képest.

Mert abban a világban, ahol az információáramlás soha nem látott gyorsasággal zajlik, ahol egy harcba küldött katona a frontvonal mögött a világ másik feléből elektronikus úton folytathatja egyetemi tanulmányait, ott már nem megengedhető, hogy az országok közötti digitális szakadék betemetetlenül maradjon. Az IKT által nyújtott pozitívumok, ezek között az e-learning is, ma még lehetőség, holnapra azonban szükségletté válik.

60

Pfaff Anita

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Irodalomjegyzék •

Az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Közösség Bizottsága (2000): eEurope 2002 Mindenki információs társadalma. Akcióterv. 2000. június 19-20.

•

Bizmedia (2002):

The European

E-learning

Market

Summary report

2002,

www.elearningage.co.uk •

Commission of the European Communities: Decision of the European Parliament and of the Council adopting a multi-annual programme (2004-2006) for the effective integration of Information and Communication Technologies (ICT) in education and training systems in Europe (eLearning Programme) Brussels, 19.12.2002

•

Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán (2002): WIP jelentés 2002, ITTK-TÁRKI

•

Foglalkoztatáspolitikai

és

Munkaügyi

Minisztérium,

Oktatási

Minisztérium,

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (2004-2006), Tervezet, 2002. október 24. •

Gallup Europe (2002): Flash Eurobarometer 125, „Internet and the public at large”

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2003): Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, 2003. február 20.

•

G-mentor Kft.: Az oktatás napjainkban Magyarországon, 2002

•

Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Aktionsplan eLearning - Gedanken zur Bildung von morgen, 28.3.2001

•

Kommission der Europäischen Gemeinschaften: eEurope 2005: Indikatoren für den Leistungsvergleich, 2002

•

Kommission

der

Europäischen

Gemeinschaften:

eEurope

2005:

Eine

Informationsgesellschaft für alle, 2002 •

Kommission

der

Europäischen

Kommissionsdienststellen;

E-learning:

Gemeinschaften: Gedanken

zur

Arbeitsdokument Bildung

von

der

Morgen;

Zwischenbericht gemäß der Entschließung des Rates vom 13. Juli 2001, 2002 •

Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Aktionsplan e-Learning – Gedanken zur Bildung von Morgen, 2001

•

Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság (2002) Az Európai Bizottság 2002. évi éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a csatlakozás felé

•

OEDC 2001: E-tanulás – Partnerségi erőpróba

•

Schlussfolgerungen des Vorsitzes, Europäischer Rat (Lissabon, Stockholm, Barcelona, Sevilla)

61

Pfaff Anita •

Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon

Sediviné Balassa Ildikó (2002): Elektronikus tananyagok fejlesztése és az e-learning lehetőségei a felsőfokú szakképzésben, Informatika a Felsőoktatásban 2002 Debrecen, 2002. augusztus 28-30.

•

Sulinet Programiroda: A digitális tananyag korszak, 2002.

•

www.bme-tk.bme.hu: Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban, Budapesti Műszaki Egyetem

•

http://www.ekormanyzat.hu/hirek?kateg=hirek:43&doc=26032: Európa-terv a modern Magyarországért

•

www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_oktatas&id=52:

Az

EU

oktatási

és

képzési közösségi programjai •

http://www.kum.hu/euanyag/csatlakozas20030131/17.fejezet.htm: „EU csatlakozás” Amit a csatlakozásról tudni kell

•

www.nrc.hu - Százezer magyar háztartás használna szélessávú Internetet

•

www.oki.hu (Új Pedagógiai Szemle): −

Komenczi

Bertalan:

Az

oktatás

szerepe

az

Európai

Unió

stratégiai

dokumentumaiban −

Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása

−

Halász Gábor, 2000. június: A magyar integrációs felkészülés kérdései

•

www.apertus.hu

•

www.coedu.hu

•

www.ekormanyzat.hu

•

www.elearningeuropa.info

•

www.eun.org/eun.org2/eun/de/index_eun_corporate.cfm

•

www.eurolearn.net/Default.aspx?tabindex=5&subtabindex=11&tabid=614&subtabid=1

•

europa.eu.int

•

www.kancellaria.gov.hu

•

www.om.hu

62