INNOVATÍV KUTATÁS-FEJLESZTÉS A WABERER’S CÉGCSOPORTNÁL Szimuláció alkalmazása a WABERER’S LOGISZTIKA KFT Új Raktár-logisztikai rendszerének tervezésében ECO-LOG-ING Esettanulmány Előzetes összefoglaló Logisztikai operációk tervezésekor eddig jellemzően a statikus tervezési módszerek és a tapasztalatokon alapuló becslés álltak rendelkezésünkre. Ezek a módszerek arra alkalmasak, hogy közelítő becslést adjanak egy raktár működtetéséhez szükséges gépi és emberi erőforrásokra, de arra nem, hogy a technológiai, folyamatszervezési és időbeni ütemezési változatokat hasonlítsunk össze. A logisztikai operáció feladata a hatékonyság folyamatos növelése. Ennek eszköze szimuláció nélkül a folyamatos kísérletezés és mérés volt, mellyel több változat valóságban történő kipróbálása után volt lehetséges az alternatívák közül legjobb változat éles bevezetése. Kérdés, hogy mennyire lehettünk biztosak abban, hogy az élesben bevezetett változat optimális? Új raktár tervezése esetén olyan technológiai és folyamatszervezési változatok közül kell dönteni, mely változatok teljesítményét és működési költségét statikus módszerekkel eleve csak megközelítőleg tudjuk kiszámolni, az alternatívák közötti döntés így meglehetősen bizonytalan. A meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják a raktári operáció teljesítményét és költséghatékonyságát. Szimulációs szoftver alkalmazásával képesek vagyunk a valóságot modellezve kipróbálni az egyes tervváltozatokat. Olyan kérdésekben tudunk megalapozottan dönteni, mint az alkalmazott tárolási és anyagmozgatási technológia, az egyes operációk elhelyezése, a műszakok száma, a feladatok időbeni ütemezése, szinergiák feltárása. Az ismertetett esettanulmány a WABERER’S LOGISZTIKA KFT új, tervezési fázisában lévő, vegyes technológiájú, finishing tevékenységet is magába foglaló raktári rendszerének stratégiai szintű szimuláció alapú rendszertervezése. A rendszertervezés során az elsődleges cél egy tervezési fázisban lévő leendő raktárépületbe telepítendő kiszolgáló erőforrások (raktári dolgozók, targoncák, rakodókapuk, be- és kitárolás előkészítő területek) összetételének meghatározása volt. A raktárban több, már meglévő, jelenleg különböző raktárakban kezelt külső Megbízó részére végzett összevont szolgáltatást. Ezen ügyfelek kiszolgálását korábban is a WABERER’S LOGISZTIKA KFT végezte, ezért rendelkezésre álltak a megfelelő mennyiségű és minőségű adatok. Ezzel vált lehetővé a részletes, mezoszkopikus szintmélységű szimulációs modell elkészítésére, melynek során a teljes raktár globális viselkedése tetszőleges szempontból vizsgálható. A multikritériumos rendszer-szimuláció során a hat, eltérő logisztikai kiszolgálású Megbízó közös rendszerben történő kiszolgálás-elemzése, az előzetesen meghatározott 17 féle paraméter egyidejű globális optimális összetételének vizsgálata alapján történt, melynek célfüggvénye: a fajlagos költségek minimuma, az előforduló járatkésés maximális értéke mellett. 1
Bevezetés Az esettanulmányként bemutatott WABERER’S LOGISZTIKA új raktár-logisztikai rendszerének jellemzője a „RENDSZER”- jelleg, az a rendszertulajdonság melyből következően egy problémahalmaz egy-egy önálló részletét elszigetelt, kiragadott módon nem lehet vizsgálni. Minden egyes részelem/paraméter változtatása esetén a módosítás a többi rendszerelemre, ill. a rendszer globális viselkedésre is hatással van. (Példaként: ha egy raktári rendszert kiszolgáló targoncapark egyetlen típusának mennyiségét megnöveljük, nem feltétlenül növekszik, ill. nem egyenes arányban növekszik a teljes raktári rendszer átbocsájtási képessége, hiszen ha a folyamat szempontjából megelőző kiszolgáló folyamatok nem képesek a megnövekedett kapacitásnak megfelelő ütemben kiszolgálni a megnövelt targoncakapacitást, a többletberuházás feleslegesnek bizonyul.) A különböző gép/targonca típusokból álló, összetett algoritmusok által üzemeltett komplex anyagmozgató rendszerek esetén a hagyományos eszközökkel történő tervezés jellemzően empirikus módon, a korábbi gyakorlati tapasztalatokra épülő statikus módszerekkel történik. A gyakorlati tapasztalat szükségességének elismerése mellett, megállapítható, hogy ez a hagyományos módszer nem alkalmas összetett logisztikai rendszerek objektív értékelésre, összehasonlító elemzésére. Az ilyen módon tervezett rendszerek esetében gyakran csak a már megvalósult beruházás működése alapján lehet egyértelműen dönteni arról, hogy a tervezés megfelelő volt. Ezen túlmenően a tervezés során szükségszerűen felmerülő „mi lenne ha?” típusú kérdések alapján történő megoldási alternatívák objektív összehasonlító elemzése sem végezhető el. Egy összetett logisztikai a tervezési kockázatát szimulációs eszközök alkalmazásával lehet minimalizálni. A megfelelően felépített, és ellenőrzött input adatokkal ellátott szimuláció segítségével a rendszer „virtuális modell állapotában” tetszőleges módon vizsgálható, műszakilag reális alternatívák összehasonlító elemzésén túl a rendszer egyes részrendszereire vonatkozó részváltozatok analízise is elvégezhető. A szimulációs modellezés áttekintése Digitális diszkrét szimulációs modellezés Modellezés
Fizikai
Analitikus
Szimulációs
Digitális
Hybrid
Analóg
Diszkrét
Vegyes
Folytonos
Determinisztikus
Sztochasztikus
Kvázideterminisztikus
Jelen esettanulmányul szolgáló szimulációs vizsgálat digitális diszkrét szimulációs modellezéssel történt. A paraméterek értékének megadásától függően az alábbi háromféle típust különböztethetünk meg. A determinisztikus szimuláció során a szimuláció paramétereit rögzített értéknek tekintjük, a sztochasztikus esetben a paramétereket a matematikai statisztikai jellemzőikkel adhatjuk meg, pl. eloszlás típus, várható érték, szórás, ferdeség, stb. A szimulációs szoftver a futtatások során ezen adatok felhasználásával állít elő pszeudo-véletlen számokat.
A modellezés felosztása
2
Kvázi-determinisztikus szimuláció esetén az ismert eloszlásból, előre meghatározott konfidencia-szint figyelembevételével a sztochasztikus adatok a szimuláció futtatásához determinisztikus értékké alakíthatók.
A szimulációs modellezés folyamata Egy logisztikai rendszer, ill. folyamat szimulációs vizsgálatához szükséges modell alkotás folyamatának első feladatai közé tartozik a megfelelő összetételű és kellő mélységű adatgyűjtési és adatelőkészítési feladatok. A szimulációs modell alkotás folyamatát, valamint a modellezés fő lépéseit a mellékelt folyamatábra szemlélteti. Abban az esetben adekvát egy szimulációs módszer alkalmazása, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek: • •
A feladat más, egyszerűbb/analitikus úton nem oldható meg A szimulációs folyamat kivitelezhető algoritmusokkal leírható
Amennyiben a fenti feltétel-vizsgálat alapján a szimulációs módszer alkalmazása megalapozott, akkor meghatározandók azon rendszerparaméterek és jellemzőik, amelyek alapján a szimulációs modell szükséges és elégséges mértéke megállapítható. Mind a túl részletes, mind a túl leegyszerűsített modell téves eredményhez vezethet.
A probléma deklarálása, elemzése
A rendszer felmérése, adatgyűjtés
Modell készítés
Modell ellenőrzés (verifikálás)
Kísérletezés, analízis
Értelmezés
Dokumentálás
Szimulációs modellezés folyamata
A szükségesnél mélyebb modell veszélyforrásai: • • • •
Felesleges, nem hasznosuló, ill. nem realizálható többletmunka A modell mélységének növelése a hibaforrások számának növekedését eredményezi A túl finom paraméterek alkalmazása esetén a paraméterek nehezen mérhetők A projekt túlburjánzása magában rejti a veszélyét külső résztvevők, projekttagok elfáradásának, amelyek végül a projekt kudarcát okozhatják
Az esettanulmányban ismertetett szimuláció esetében a szimuláció mélységének meghatározásakor előzetesen figyelembe vett korlátok:
3
• • •
A modell minden lényeges folyamatot megfelelő részletességgel képezzen le, az egyes változatok összehasonlításához minden szükséges statisztikai adat előállítható legyen, ill. a későbbi alkalmazás gyakorlati megvalósítása szempontjából lényeges korlát a Megbízóktól beszerzendő adatok lehető legkisebb mennyisége, és legkisebb felbontásának szükségessége.
Ez utóbbi korlát az Ajánlat-megalapozó, új Operációk rendszerbevonási feltételeit vizsgáló szimuláció miatt is szükséges, mivel az Ajánlatkérők gyakran csak hiányos/becsült adatokat tudnak/hajlandók szolgáltatni az ajánlatkészítéshez. Ilyen körülmények között nem célszerű olyan modellt létrehozni, amely csak teljes-körű, rendkívül finom és részletes adatbázis rendelkezésre állása esetén használható. Ez csak a hibalehetőségek számát, az ajánlatkészítés időtartamát növelné meg oly mértékben, hogy a rendszer alkalmazása is megkérdőjelezhetővé válna. Alkalmazott szimulációs rendszer A szimulációs analízishez alkalmazott rendszerszoftver a SIEMENS által kifejlesztett Tecnomatix Plant Simulation elnevezésű szoftver. A Plant Simulation rendszerszoftver alapvetően anyagáramlási rendszerek modellezésére került kifejlesztésre, de a teljes mélységű programozhatóság adta rugalmassága révén széles körben használható. A szoftver diszkrét, eseményvezérelt, objektumorientált szimulációs rendszer szoftver. A diszkrét eseményvezérelt rendszerkezelés lényege: a folyamatosan előre haladó időben a rendszer csak a szimuláció szempontjából jelentéssel bíró, meghatározó események diszkrét pillanatait vizsgálja, a futtatása során a változást nem okozó időintervallumok nem kerülnek megjelenítésre. Esettanulmány A feladat bemutatása A bemutatott feladat a WABERER’S LOGISZTIKA részére végzett raktári erőforrástervezés. A feladat során egy még tervezési állapotban lévő raktárépületbe telepítendő kiszolgáló erőforrások (raktári dolgozók, targoncák, kapuk, kiszolgáló területek) összetételének meghatározása volt az elsődleges cél. A A modellezett raktár képernőy-képe tervezett raktárban több, már meglévő, de különböző raktárakban kezelt ügyfél elhelyezését tervezte a WABERER’S LOGISZTIKA KFT. 4
Mivel ezen ügyfelek kiszolgálásának rendelkezésre álltak megfelelő mennyiségű és minőségű, az egyes operációk viselkedését leíró adatok, lehetővé vált a kellő részletességű, mezoszkop mélységű szimuláció elkészítése, melynek során a teljes raktár globális viselkedése tetszőleges szempontból vizsgálható. Az elkészült szimuláció tartalmazza a hat külön Megbízó összes tevékenységét egy közös erőforrással kiszolgálva. A tevékenységek tartalmazzák az árufogadást, átvételt, betárolást, komissiózást, pozíciók utántöltését, kitárolást, végellenőrzést, és rakodást. A teljes folyamat vizsgálata kiegészült az alábbi egyedi folyamatokkal: copacking tevékenység, valamint a járatterv elkészülésének időpontjáig végzett előkomissiózás. A szimuláció során humán erőforrások figyelembe vétele teljes körű, ennek megfelelően a raktári dolgozók jogosultság, ill. tevékenység szerint az alábbi csoportosításra kerültek: átvevő-ellenőr, komissiózó, általános targoncakezelő, rakodó és csomagoló. Ezen túlmenően figyelembe vételre került a folyamatos üzemből adódó műszakváltások, ill. az előírások szerinti munkaszünetek. Az alkalmazott raktárkiszolgáló eszközpark inhomogén, a járművek rakodása kézi raklapemelővel, az átvevő területek homlokvillás, és toló-oszlopos technológiával kiszolgáltak, a komissiózás egyaránt történhet kézi raklapemelővel, ill. elektromos raklapemelővel. A raktár tárolási rendszere a feladathoz illesztett vegyes kialakítású, a komissiózásra is alkalmas középfolyosós elrendezésű, toló-oszlopos géppel kiszolgált állványsoros, illetve a nagy intenzitású homogén rakatok tárolására alkalmas ún. szűkfolyosós raktár technológia. Ennek következtében a raktárban ötféle targoncatípus üzemeltethető, tetszőleges összetételben. Optimalizálás A szimulációs modell megépítése, működésének megfelelőség-ellenőrzése (verifikálása) és az egyes futtatások kiértékelése sok esetben nem elegendő. Gyakori igény a rendszer paramétereinek valamilyen célfüggvény szerint történő optimalizálása. Amennyiben egyetlen paraméter meghatározása a cél, akkor viszonylag egyszerű módon, akár pár jól megválasztott érték „futtatásával” meghatározható egy, a keresett optimumot elfogadható mértékben közelítő alternatíva. Több, egymástól nem független paraméter optimális összetételének meghatározása összetett feladat. A vázolt, globális optimumkeresési feladat kezelésére többféle algoritmus ismert. Ezek közül a legáltalánosabban használható, legnagyobb „referenciával” rendelkező módszer a természetben zajló evolúciós fejlődést „leképező” genetikus algoritmus (GA).
5
START
Inicializálás (Kezdeti populáció létrehozása)
Kiértékelés (Fitness-érték meghatározása)
Skálázás (Fitness-értéknől származtatott rátermettségi érték)
Kiválasztás, szelekció (A szaporodásra történő kiválasztás)
Keresztezés, rekombináció (A szülők génállományából az új egyed génállományának képzése)
Mutáció (A létrejött génállományba zajok, véletlenszerű eltérések keltése)
Reprodukció (Az új egyedekből az új populáció létrehozása)
Igen VÉGE
Kilépési feltétel
Nem
A GA általános folyamatábrája
Az esettanulmány esetében a vizsgált raktár logisztikai erőforrásigényének meghatározása ilyen, több paraméteres optimumkeresési feladat, amelynek megoldására az ismertetett esetben is alkalmazott optimumkeresési eljárás a genetikus algoritmus. Genetikus algoritmus Az algoritmus a darwini evolúciós elméletre és a genetika alapjaira épül. A modell egyszerre több lehetséges megoldási változattal, egyedekkel dolgozik, amelyek összességét populációnak nevezzük. Az egyedek között véletlenszerű eloszlásban előfordulnak optimum-közeli és akár teljesen elfogadhatatlan megoldások is. Az algoritmus - a természethez hasonló módon - a populáció ciklikus frissítésével működik, amely során újabb és újabb generációk jönnek létre. Míg az élőlények jellemzőit a kromoszómákban tárolt génállományuk, a genetikus algoritmus egyedeit a megoldási változat paraméter-kombinációja írja le. Az egyes generációk létrehozásának módja az öröklődés jegyeit hordozza. A szelekció alapján a rátermettebb egyedek nagyobb valószínűséggel szaporodnak, mint a kevésbé életképesek. A rátermettséget a GA terminológiájában a fitness-érték jelenti, mely megfelelően megválasztott fitness-függvény segítségével határozható meg. A generációk között a folyamatosságot a szülő egyedek génkombinációjának másolása (rekombináció), a továbbfejlődést, a körfolyamatba történő esetleges véletlenszerű módosítás, a mutáció garantálja. A célfüggvény jellegváltozása Az ismertetett esetben a célfüggvény: a négyféle eltérő jogosultsággal és feladatkörrel rendelkező kiszolgáló személyzet műszakonkénti száma, ill. az ötféle targonca típus pontos összetételének meghatározása. Ez jelen esetben 17 különböző rendszer-paraméter egyidejű optimumkeresését jelentette. A célfüggvény: a költségoptimum, amely tartalmazza a dolgozók műszakonként eltérő időés teljesítményarányos járulékterhekkel növelt bérköltségeit, az egyes berendezések üzemóra-, és naptári nap arányos költségeit. A A célfüggvény értékének jellegváltozása az optimalizációs futtatás során során. A költségszámítás során a beruházási költség meghatározott időtávra szóló diszkontált költsége is figyelembe vételével a teljes komplex költség kimutatásra került. Az erőforrás-összetétel meghatározása a WABERER’S LOGISZTIKA által összeállított mértékadó archív tényadat alapján összeállított ki-, beszállítási feladatra történt. Az optimalizálás során a generációnkénti legjobb egyedek értékváltozása hiperbolikus módon konvergál a globális optimum értékéhez, egyben az optimum egyre lassuló megközelítését ábrázolja.
6
Eredmények, továbbfejlesztés lehetőségei A szimulációs modellmegoldás innovatív jellemzői A WABERER’S LOGISZTIKA által a szimulációs analízissel szemben előzetesen megfogalmazott/elvárt eredmények összetettsége és mélysége miatt a szimulációs modell mezoszkopikus szintű megoldását igényelte. Ennek következtében a szimulációs modell a raktár-kiszolgálási folyamat leképezéseként az összes, modellanalízis szempontjából lényeges folyamatkezelési algoritmust is tartalmazza. A szimulációs analízis fontosabb eredményei A rendszer-szimuláció során az alábbi paraméterek kerültek meghatározásra: • • •
Kiszolgáló erőforrások optimális összetétele és időbeni megoszlása A raktár-logisztikai rendszer szűk keresztmetszetei, A raktár-logisztikai rendszer rendszertartalékok.
A továbbfejleszthető szimulációs modell-megoldás – a szimuláció szinergikus jellegének megfelelően - az optimálisnak ítélt erőforrás-összetételen túl, további részletes vizsgálatokra, ill. előre nem tervezett rendszertartalékok, ill. fejlesztési lehetőségek feltárására is alkalmassá vált. (pl.: A szimulációs modell alkotás során a WABERER’S LOGISZTIKA raktári rendszerében használt WMS által eddig nem alkalmazott új algoritmusok lehetőségeit is feltárta a WMS továbbfejlesztéséhez.) A szimulációs modellmegoldás innovatív jellege A szimulációs rendszermodell továbbfejlesztés eredményeként realizálható, a WABERER’S LOGISZTIKA szempontjából néhány lényeges további innovatív rendszerlehetőségei pl: Az általános Ajánlatadáshoz szükséges, tevékenység-alapú költségképzési metódus objektív megalapozása • Az eltérő Megbízói igényeknek megfelelő, adaptív WMS folyamatkezelési algoritmusok fejlesztés előtti tesztelése • A folyamatos változás-kezelés tervezhetősége, objektív döntéselőkészítése o Nem tervezett rendszer-állapotok rendszerszerű kezelése o Sorbanállási feladatok valós környezeti rendszerben történő vizsgálata
•
A szimulációs modell-megoldás továbbfejlesztési lehetőségei Az ismertetett modell-megoldás evolutív módon történő rendszerkialakítása miatt a WABERER’S LOGISZTIKA különböző szintű rendszerirányítási igényeinek megfelelően továbbfejleszthető. 7
A szimulációs modellezés közép- és hosszú-távú továbbfejlesztésének logisztikai rendszertervezői szempontból javasolt lehetséges szintjei és továbbfejlesztési irányai: Stratégia szintű, hosszú távú továbbfejlesztési lehetőségek •
•
Globális, stratégiai szintű rendszerintegráció, a WABERER’S Cégcsoport szempontjából globális rendszer-optimum vizsgálat lehetőségének kialakítása és rendszerbe illesztése. További, új raktár-logisztikai ingatlanfejlesztés során előzetes, stratégiai szintű rendszerkialakítási alternatívák összehasonlító elemzése
Taktikai szintű közép távú továbbfejlesztési lehetőségek
• •
• • • •
Eddig nem vizsgált Operációk/Megbízók/Logisztikai szolgáltatások további összevonásának/átcsoportosításának erőforrás-, ill. költségelemzése, Működő logisztikai operációk folyamatainak időbeni vizsgálata, feladatok átütemezésében rejlő hatékonyságnövelési lehetőségek feltárása, műszaktervek készítése Működő logisztikai operációk különböző folyamatszervezési változatainak vizsgálata, hatékonyság növelési javaslatok kipróbálása Az összevont rendszerben végzett logisztikai szolgáltatások esetén a logisztikai költségráfordítások Megbízók szerint történő meghatározása, Új Megbízó/Operáció rendszerbe illesztésének előzetes erőforrás- és logisztikai költség-igényének meghatározása, Volumenek, feladatok jellegének megváltozása esetén a szükséges erőforrások technológiai alternatívája közötti választás, és a szükséges erőforrások meghatározása
Operatív szintű rövid, ill. közép távú továbbfejlesztési lehetőségek
•
•
Operatív szintű rendszerintegráció, a WMS rendszer dinamikus rendszeroptimum szerinti működtetéshez szimuláció-alapú feladatütemező add-on kialakítása és rendszerbe illesztése, Új logisztikai szolgáltatási képességek, ill. logisztikai portfólió bővítés előzetes erőforrás-, és költség-meghatározása
8
Rendszertervezői megjegyzések A logisztikai outsourcing Tenderkiírások alapján készítendő Ajánlatok szimuláció alapon történő logisztikai költség-meghatározáshoz szükséges Megbízói feladatok megváltozásának szükségessége: Egy előzetes szimulációs analízis megalapozottsága meghatározó mértékben függ az input adatok megfelelőségétől. A Megbízói igények globális, mennyiségi, ill. statikus, pl. az egyes kiszolgálási időablakokon belüli átlagos eloszlási jellemzőkkel rendelkező input adatokkal a rendszer-szimuláció nem eredményez a valós állapotot kellően leképező végeredményt. A kellően megalapozott eredmények érdekében a valós állapotot minél jobban leíró, megfelelő mélységű adatbázis szükséges. Ezért a logisztikai outsourcing Tenderkiírásokra készítendő Ajánlatok logisztikai költségeinek objektív meghatározásához szükséges a potenciális Megbízók által összeállított logisztikai igények valós, mennyiségi/minőségi, valamint ezek időbeni megoszlását tartalmazó adatszolgáltatás, ill. igényspektrum kellő adatmélységű megléte és ismerete. Az adatszolgáltatás összeállítása lehetséges egy elmúlt, - a Megbízó által kiválasztott - mértékadó időszak pl. ERP/WMS archív adatok alapján képzett, ennek hiányában, ill. egy új szolgáltatás esetében egy mértékadó jövőbeni állapot alapján a Megbízóval közösen meghatározott igénybevételi adatspektrum alapján. Ez az előzetes, belső adatok megosztását igénylő együttműködés előzetes bizalmi helyzetet igényel a potenciális Megbízó, valamint a lehetséges Logisztikai Szolgáltató között, melynek napi gyakorlata jelenleg nem általános. Ezen anomália feloldása többek között az előzetes, Ajánlati szakaszban történő együttműködés jogi garanciális feltételeinek kialakítását, valamint az általános üzleti bizalom meglétét igényli.
Összefoglalás A modern szimulációs eszköz alkalmazása lehetővé teszi tetszőleges bonyolultságú logisztikai, termelés-ellátó/kiszolgáló rendszer objektív és globális módon történő dinamikus rendszervizsgálatát, a rendszerparaméterek, erőforrások tetszőleges/Cégspecifikus célfüggvény(ek) szerinti optimalizálását. A Stratégiai tervezési fázisban lehetőség nyílik a logisztikai beruházás költséghatékonyságának előzetes analízisére, a beruházás pénzügyi kockázatainak minimalizálására, ezzel egyidejűleg az üzletileg eredményes üzemeltetés előzetes rendszerfeltételeinek meghatározására. A globális jellemzők megállapításán túl elvégezhető az egyes rendszerelemek lokális paramétereinek vizsgálata, ami objektív módon kiküszöböli a rendszerkiszolgáló berendezések számának mind a túl-, mind az alulméretezését.
9
A túlméretezés felesleges pénzügyi befektetést jelent, ami rontja a beruházás megtérülését az alulméretezés a rendszerben növeli várakozási időket, ami az egyéb, kapcsolódó rendszer, pl. a szállítmányozás kihasználatlanságát növeli, egyidejűleg rontja pl. az OTIF (On Time In Full) mérőszám értékét, ezzel a kiszolgálás minőségi megfelelőségét. Természetesen csak megfelelően bonyolult logisztikai rendszer esetében van létjogosultsága a szimuláció alapú rendszertervezés alkalmazásának. Az ismertetett WABERER’S LOGISZTIKA innovációs esettanulmánya alapján a kellően bonyolult, összetett logisztikai rendszerek/folyamatok esetében ma már mind a stratégiai, taktikai szintű tervezés, mind az üzemeltetés, operatív szintű rendszerirányítás szintjén lehetőség van egy többcélú, rendszer-integrálható szimulációs modellanalízis kialakítására és alkalmazására. Kanczler Zalán/WABERER’S LOGISZTIKA Lukovich Gábor, Simon László/ECO-LOG-ING
10
