MOBIL HÁLÓZATOK ALAPJAI (Simon Vilmos fóliái alapján)

MOBIL HÁLÓZATOK

ALAPJAI

(Simon Vilmos fóliái alapján)

Médiakommunikációs hálózatok Média-technológia és –kommunikáció szakirány Bokor László

2013. május 10., Budapest

kutatómérnök BME Híradástechnikai Tanszék [email protected]

Kivonat       

Mobilitás fogalma Mobilitás kezelés Mikro-, Makromobilitás Location Area tervezés Cellás hálózatok alapelvei 1G 2 G (GSM)

Bevezető  A jövő kommunikációs hálózatainak legfontosabb elemei • Átjárhatóság a különböző hálózatok között • Mobilitás !! • Szélessávú multimédia szolgáltatások

Kihívás  Ubiquitos (mindenütt jelenlevőség): új típusú mobil eszközök milliárdjai (szenzorok)+szélessávú multimédia  Megoldás: • hatékony mobilitáskezelés • skálázható rendszerek

Mobilitás  Mozgó terminálok száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt • mozgékonyság hatékony kezelése (mobility management)

 1990-ben 10 millió analóg FM cellás mobil felhasználó volt a világon  Ma a mobil felhasználók száma meghaladja a két milliárdot (több mobil mint PC)

Mobilitás  Mobilitás alatt azonban nem csupán mobil állomásokat, hanem egész mobil hálózatokat is érthetünk • Pl: a kábelezés csökkentése érdekében a járművek elektronikus mérő és szabályzórendszereinek összekötése LAN-al • Így egy kis mozgó hálózat lesz, ami kapcsolódhat egy külső forgalomirányító rendszerhez • Nagyban: egy óceánjáró hálózata mozoghatna például műholdak alatt, egy ilyen hálózat azonban már számos router-t is kell tartalmazzon, mozgó topológiájú hálózatot eredményezve

Mobilitásból eredő problémák 1.  Hálózati topológia vs Földrajzi viszonyok • A hálózati cím azonosítja a mobil terminál topológiai kapcsolódását, de nem a földrajzi helyzetét is (pl. IP címek) • Pl. Ha változik is a mobil földrajzi helye, a hálózati címe ettől még változatlan maradhat

• Mobilitás alapelve, hogy bárhol kommunikálhatunk: a csomagok célbajuttatása a hálózati címen keresztül történik, ezért össze kell rendelni a kettőt • Ezt az összerendelést biztosíthatja • a rendszer • résztvevő entitásoknak maguknak kell megoldaniuk

• Ez a lényege a mobilitás kezelésnek!

Mobilitásból eredő problémák 2.  A mobil csak az idő egy részében kapcsolódik a hálózathoz  Mobil hálózatokban, ahol felhasználók milliói vannak komoly gond lehet, ha nem kérdezhetik le kapcsolódás után a szolgáltatás szerverereiket skálázhatósági okok miatt  Ilyen környezetben hatásos adattárolásra és továbbításra van szükség

Mobilitásból eredő problémák 3.  Az adatot el kell juttatni a mozgó címzetthez  Ha adott a • földrajzi-topológiai cím összerendelés • tárolás/továbbítás,

 ez mellett szükség van még hatékony routingra, vagyis a routing táblák gyakori frissítésére (gyakrabban mint ahogy a mobil cellát vált)

Példa: routing és mobilitás  Mobil környezetben komoly problémát jelent: a terminálok mozgása linkeket hoz létre és szüntet meg dinamikusan, gyakrabban mint pl. a meghibásodások okozta változások  A routing információt gyorsan kell megosztani, hogy a routing táblák és a tényleges fizikai hálózati topológia konzisztens legyen

Mobilitásból eredő egyéb gondok  Biztonság • Minden alkalommal amikor új kapcsolodási pontot létesít a mobil, hitelesítenie kell magát • Titkosítás és biztonsági megoldások: többletterhelés és költségek

 Skálázhatóság • Több routing információ gyakrabban • Több számítás a routerekben • Több jelzési üzenet

Mobilitás támogatás  A mobilitás kezeléséhez szükség van: • Egy hely-független címre a mobil termináloknak • Kompatibilitás az IP routing-al • Hatékony mobilitás kezelési protokollokra

Mobilitás kezelés  A mobilitás kezelése alapvetően két feladat: • hívásátadás-kezelés(Handover Management) • helyzet-nyilvántartás (Location Management)

Helyzet-nyilvántartás(Location Management)  Két feladata van: • Helyzet-frissítés (Location Update): mobil terminálok követése • Paging: mobil terminálok megkeresése

 Fontos tervezési feladat a kettő közötti kompromisszum megtalálása

Paging  A mobil terminál megtalálása egy broadcast (üzenetszórást ) üzenet kiküldésével lehetséges  Szinte alig, vagy egyáltalán nem terheli a hálózatot jelzés üzenetekkel amikor nincs adatforgalom  Viszont nagyméretű - broadcast - keresést igényel az adatátvitel kezdetekor

Hívásátadás (handover)  Két típusa: • cellán belüli handover: • • • •

felhasználó nem hagyja el egy adott cella lefedettségi területét de megváltoztatja az eddig használt rádiós csatornát csökkentve a csatornák közötti interferenciát 2.rétegben kezelik

• cellák közötti handover • mobil terminál cellák között vándorol • szükség van felsőbb réteg támogatására is

Konvergencia: All IP  A konvergencia kulcsa az IP protokoll: összekapcsolja a különböző célokra, különböző technológiákkal és protokollokkal megvalósított hálózatokat  IP cím egyszerre azonosító és helymeghatározó (lokátor) is  Ennek feloldása többféleképpen történhet • Otthoni cím mellett ideiglenes cím is (otthoni ügynök bevezetése) • Új protokoll ennek kettéválasztására

Handover gondok IP esetén  A 3G és 4G rendszerekben “anytime and anywhere” kommunikáció • csomagkapcsolás • mikro, illetve pikocellás hálózatok

 Másik fontos jelszó “always on”: akkor is cellaváltást eredményez, ha a mobil hoszt idle (tétlen) állapotú  Minden handover jelzésátvitelt igényel a hoszt és az otthoni ügynöke között, ami időigényes  Ez az overhead arányos • a felhasználók számával • mobilitásuk fokával • az igényelt sávszélesség ugyanakkor nem játszik szerepet

Handover gondok IP esetén  A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt néhány másodpercre megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor  Ez komoly gondot jelent pl. a valós idejű alkalmazásoknál

Cellák közötti handover  Megoldás: a hálózat domainekre történő felosztása  A cellákat adminisztratív egységekbe vonjuk össze (pl. Location Area), ezen belüli cellaváltás nem halad fel a struktúra csúcsáig  Így a domainen belül történő cellaváltás nem minősül cellaváltásnak

Domainek alkalmazása  Így két handover: • intra-domain (makromobilitási domainen belüli): mikromobilitási protokollok kezelik • inter-domain: két domain között mozog a mobil, makromobilitási protokollok felelősek érte

Mikromobilitás  “All IP” megközelítés előretörése: mikro mobilitás protokollok alkalmazása a jövő mobil rendszereiben • adat, jelzés, vonalkapcsolt szolgáltatások, stb. mind IP csomagokban halad

 Jelenleg a GPRS rendszerben saját protokoll gondoskodik a mikro mobilitás kezeléséről  Harmadik generációs mobil rendszerekben a mobilitás kezelése már teljes egészében az IP feladata, ezért a mikro mobilitás kezelésére alkalmas protokollok nélkülözhetetlenek

Mikromobilitási protokollok  A cellaváltásokat lokálisan kezelik  Így a felhasználók domainen belüli mozgását elfedik a makromobilitási protokoll elől  A regisztrációs és a jelzési üzenetek legfeljebb a domain gyökér routeréig jutnak el  Hátrányuk: általában nem skálázható megoldások, így csak korlátozott számú felhasználó kezelésére képesek  Hierarchikus módszerekkel oldják meg, melyekben együtt alkalmazzák a makro-, és a mikromobilitás kezelő protokollokat

Mikromobilitási protokollok felosztása

 Proxy Agent Architectures (PAA): • Hierarchikus szervezésű, ügynök alapú gyorsítás • pl. Hierarchical Mobile IPv6 (HMIPv6), Regional Registration (RegRegv6)

 Locally Enhanced Routing Schemes (LERS) • a domainen belül egy módosított routing algoritmust használnak • tipikusan a hálózati rétegben, az IP protokollt kiegészítve működnek • Per Host Forwarding: • speciális útvonal-nyilvántartási protokollt használnak • adott idő után elévülő (soft-state) bejegyzések az útvonalválasztók routing tábláiban • pl. Cellular IP, HAWAII

• Mobile Ad-hoc Network: ad-hoc routing protokollt használnak a mikromobilitás kezelésére • Multicast alapú

További felosztásuk  Proaktív vagy reaktív: mindig ismeri a mobil terminál tartózkodási helyét vs. meg kell keresni (paging alkalmazása) mikor adatot szeretnénk hozzá eljuttatni (broadcast, multicast)  Gateway centrikus vagy hop-by-hop: a gateway router pontosan tudja hol helyezkedik el a mobil vs. mindig csak azt tudják a routerek, hogy a velük kapcsolatban lévő routerek közül melyiknek kell küldeni egy adott mobilnak címzett csomagot

Mikromobilitási domain tervezése  A lecsökkent méretű rádiós cellák (növelve a cellaváltások számát) jelentősen megnövelik a jelzésforgalmat  Mobil hálózatokban Location Area: cellák csoportosítása adminisztratív egységekbe  Így a LA egységen belül történő cellaváltás nem minősül cellaváltásnak

A Location Area optimális mérete  Felmerül a kérdés: mekkora méretű legyen a LA?  Ha minél több cellát egyesítünk egy LA-ban, akkor lecsökken a regisztrációs üzenetek száma (kevesebb cellaváltás)  De viszont bejövő hívás esetén a mobil felhasználó megtalálása okoz majd gondot (több paging üzenet)!!  Kompromisszum a 2 szempont között

Cellás mobil hálózatok  Áttekintjük a cellás hálózatok: • alapelveit • evolúcióját, különös tekintettel a manapság is népszerű rendszerekre • mobilitás kezelési elveit generációnként • jövőbeli fejlődési irányait

Cellás mobil hálózatok  Rádiókommunikáció: • Csaknem egyidős a vezetékes távközléssel • Az elektromágneses hullámok szabadtéri terjedésén alapul • Különböző frekvenciasávok szolgálnak rádiótávközlésre

 Mobil kommunikáció: • kb. ötven éves • A celluláris elv megjelenéséig igen korlátozott alkalmazhatóság

 Mobil kommunikáció a cellás elv alkalmazásával • kb. 25 éve jelent meg az első generációjuk • Ma a harmadiknál tartunk

 A mobil rendszerek generációi: • • • •

1G: az első analóg rendszerek (nálunk: NMT450) 2G: GSM, ma a legelterjedtebb 2.5G: feljavított 2G 3G: terjedésben

A cellás hálózatok generációi  1G • •  2G • • •

Analóg Csak beszédszolgáltatás Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások, amelyek nem voltak elérhetők az analóg rendszerekben: • SMS, fax, adatátvitel

 

• Roaming 2.5G • Intelligens hálózati szolgáltatások • Nagysebességű (a 2G-hez képest) adatátvitel 3G • Egységes architektúra • Adatátvitel-orientáltság • Csomagkapcsolt, IP-alapú kommunikáció támogatása

A cellás hálózatok elvi felépítése

 Alapelemek: • • • • •

mobil terminál bázisállomás (BS): a mobil terminálok ezzel kommunikálnak közvetlenül cella: a BS egy adó-vevője által lefedett terület kapcsolóközpont, vagy csomagtovábbító központ, átjárók: a mobil hálózat kapcsolódási pontja külső hálózatok felé

átjáró

BS

PSTN

kapcsolóközpontok cellák

Internet

Cella-típusok (1)  makrocella: • • • • •

nagy terület lefedésére (1-35 km) ritkán lakott területek, gyorsan mozgó felhasználók nagy adóteljesítmények (1-20 W) saját tornyon, esetenként háztetőkön olyan magasságban, hogy se környező épület, se a terepviszonyok ne akadályozzák a sugárzását

Cella-típusok (2)

 mikrocella: • kis területet lefedése (0.2-1 km) • sok felhasználó, lassabb mobilok (városok, külvárosok városközpontja) • a bázisállomás antennája épületek tetőszintje alatt • kis teljesítmény (0.01-5 W), nagy kapacitás

 pikocella: • főként beltéri lefedésre, ill nagyon nagy forgalmú területek lefedésére (nagy kapacitás) • kis teljesítmény (<100 mW), antennák beltérben

Cella-topológia (1)  hatszögletű cella: • • • • • •

gyakorlatban nincs ilyen hatszögekkel lefedhető a sík jól közelíti az omni cellákat közelítő számításokhoz, elméleti modellekhez jól szektorizálható, három szektor K faktor meghatározásához (frekvencia-újrafelhasználás)

Cella-topológia (2)

 „omni” cella: • körsugárzó antenna • elvileg kör alakú (a valóságban sík, lakatlan vidéken jó közelítéssel ilyen a cella) • gyakorlatban a terep miatt szabálytalan alakú

Cella-topológia (3)

 szektorantennák: • • • • •

egy bázisállomással több cella kialakítására létező cellák feldarabolására 60, 90, 120 fok antennánként külön-külön kezelve különböző méretű szektorok

Cella-topológia (4)  hierarchikus cellák: • nagy forgalmú területek több cellával lefedése • a cellák természetesen más frekvenciákat használnak • egy bázisállomás több cellát is „működtet”

Cella-topológia (5)  hierarchikus cellák, esernyő cella: • • • •

egy nagy cella több kisebbet is lefed különösen mikro-, pikocellás környezetben a gyorsan mozgó felhasználók kiszolgálására a gyakori handoverből eredő problémák kiküszöbölésére

Frekvencia-újrafelhasználás  frekvencia újrafelhasználás: a teljes rendelkezésre álló frekvenciasávokból csak néhányat használnak egy cellában  ugyanazokat a frekvenciákat ismét használják egy lehető legtávolabbi cellában  sokkal több felhasználó kiszolgálható

rendelkezésre álló frekvenciák f1, f2, f3

max. n felhasználó

f3

max több mint 4*n felhasználó

f2 f1

f2 f1 f3

f3

kb. ugyanakkora terület

f2

f1 f2

f2 f1

f1 f3

Cluster

 A lefoglalt frekvenciasáv cellacsoportok (clusterek) között van elosztva  Az elérhető rádiócsatornák teljes számban használhatóak minden egyes cellacsoportban az újrafelhasználás miatt  A clusterben résztvevő cellák száma: a lefedett területen folyamatosan ismételhető legyen • Egy tipikus cluster 4, 7, 12 vagy 21 cellát tartalmaz  Kevesebb cella a clusterben: annál több csatorna jut egy cellának, így az egyes cellák kapacitása nőni fog  Clusterek túl kis mérete esetén: a szomszédos cellák között interferencia jöhet létre

A rádiófrekvenciás hullámtartomány, frekvenciasávok

 Elektromágneses hullámok: közel 0 Hz-től 1023 Hz-ig  Itt: „hanghullámok”, rádióhullámok és fény  Rádióhullámok: kb. 10 kHz...300 GHz • Itt vezetett hullámok is • Rádióhullámok: vezetés nélküli terjedés

 A rádiófrekvenciás hullámtartomány felhasználása: • ITU-R a Nemzetközi Rádiószabályzat-ban (IRR) rögzítette

A rádiócsatorna tulajdonságai  Csillapítás: tereptől, időjárástól, távolságtól, frekvenciától, antenna magasságoktól, stb. függ  Fading: véletlen ingadozás a vett jel teljesítményében (amplitúdójában), sztochasztikus modellek  Zaj: termikus zaj, környezetből származó zaj. Sztochasztikus modellek, a termikus zajra a fehér- (Gauss-i) zaj-modell • az adott sávban konstans teljesítménysűrűségű

 Interferencia: azonos csatornás, szomszédos csatornás, rendszerek közti  Cél: bithibaarány adott határ alatt maradjon, tipikusan 0.001 alatt

Terjedési modellek  empirikus modellek: nagy számú mérés alapján vázolt egyenletek, görbék alapján; gyors, könnyen számolható, nem túl pontos  determinisztikus modellek: az EM hullámok terjedését, diffrakcióját, stb. számoló modellek; szükség van a környezet pontos ismeretére; nagyon nagy számítási kapacitást igényelnek  szemi-determinisztikus modellek: determinisztikus modellek módosításával, egyszerűsítésével, mérésekhez „hangolásával” készülnek

Terjedési modellek (5)  Walfish-Ikegami modell  mikrocellák, városi környezet  két összefüggés: rálátásos (Line of Sight, LOS) és nem rálátásos (NLOS) összeköttetésekre  LOS (utcákban), „kanyon” hatás, a csillapítás számítása: LP=42.6 + 20log(f) + 26 log(d)  NLOS: LP= 32.44 + 20 log(f) + 20log(d) + Lrsd + Lmsd  Lrsd: az utca körüli épületek tetejének szórása  Lmsd: a távolabbi tetőkön való szórás  ezek számítása: átlagos utca szélesség, átlagos épület magasság, utcák irányszöge az antennához képest, stb

Mobilitás kezelés feladatai cellás rendszerekben

 Felhasználó kezelés: • • • • •

regisztráció paging helyzetfrissítés handover, rerouting authentikáció

 Rádiós erőforrás kezelés  Roaming

Rádiós erőforrás kezelés  RRM (Radio Resource Management): • jelerősség, bázisállomás (BS) választás és váltás

 RSSI (Received Signal Strength Indicator) [dBm] • <-100dBm: nincs, vagy instabil kapcsolat. Szolg. területen kívül, azonnali BS váltás • -90dBm ~ -100dBm: kommunikáció lehetséges, de hamarosan egy nagyobb RSSI-vel mért BS-hez kell váltani • >-90 dBm: kommunikáció lehetséges, a jelenlegi BS megfelel

Cellás rendszerek evolúciója

1G  Analóg rendszer  Korlátozott kapacitás, FDMA, hangátvitel, sávon belüli jelzésrendszer  Nordic Mobile Telephone (NMT) • pl. 450Mhz Westel

 1985-ben 110 ezer előfizetővel a világ legnagyobb mobil hálózata lett (Nokia, Ericsson)  Már kevés helyen használják, előnye a nagy hatótávolság • Pl. Izlandon a halászok

Mobilitás kezelés az 1G rendszerekben  1G rendszerek támogatják: • • • • •

Mobil terminál regisztrációja Autentikáció Paging Feltételes roaming RRM

 Mobile Telephone Switching Office (MTSO) kezelte az összes mobilitással kapcsolatos feladatot  Csatornán belüli jelzésrendszerrel küldik a regisztrációs, autentikációs és paging üzeneteket (handover esetén zaj)  Egyszerű autentikáció de lehallgatható

Mobilitás kezelés 1G rendszerekben  Körülményes roaming  Az MTSO hajtotta végre a mobil RSSI mérések alapján a hard handovert  A cellaváltás végrehajtási ideje kb. 10 másodperc.  Umbrella cella a nagysebességű mobiloknak: mikrocellákat fed le pl. utak mentén  A korlátozott képességeik ellenére az alapvető mobil funkciókat sikeresen ellátták a hálózatok, és nagy piaci igényeket támasztottak

Az európai 2G-rendszer  GSM – Groupe Spéciale Mobile • Pán-európai nyilvános cellás mobil rendszer tervezésére hozták létre

 Kifejlesztése a 80-as években, szabvány az ETSI-ben 1990-ben • A 900 MHz-es sávban

 UK: DCS1800 • GSM-alapú, de 1.8 GHz-es sáv a nagyobb felhasználósűrűség miatt

A GSM rendszer struktúrája

Mobil állomás  Fizikai elemek • Rádió adó-vevő, vezérlő, kijelző stb. • Rádiós interfész („air interface”) és felhasználói interfész

 SIM-kártya • Subscriber Identity Module • Mobilitás, függetlenül a végberendezés típusától és helyétől • Tartalmazza IMSI-t (International Mobile Subscriber Identity) • Ez azonosítja a mobil felhasználót • Rádiós interfészen ritkán küldik (a feltörés veszélye miatt), ezért TMSI helyette (Temporal) • Országkód+szolgáltatókód+egyedi azonosító

• IMEI (International Mobile Equipment Identity) • Készüléket azonosítja (így lehet letiltani a lopott készüléket)

Mobil állomás üzemállapota  Kétféle üzemállapot: • Idle mód • hallgatja a szóró csatornákat • de nincsen saját forgalmi csatornája

• Társított (dedicated) • egy kétirányú forgalmi csatornát rendelnek a mobilhoz • a forgalmi csatornák hozzárendelése, ha a mobil kommunikációs igénnyel él

BSS – bázisállomás-alrendszer     

Bázisállomási adó-vevő (BTS) és Bázisállomás-vezérlő (BSC) Specifikált interfészen kommunikálnak BTS: a cellán belüli rádiókommunikáció biztosítása BSC: • • • •

Egy v. több BTS-t vezérel Rádiócsatornák felépítése, frekvenciaugrások kezelése Kapcsolat a Mobil Kapcsolóközpont (MSC) felé Az előfizetők megtalálása (paging)

Hálózati alrendszer (Network Subsystem)  MSC – hasonló a PSTN v. ISDN központokhoz, plusz minden, ami a mobil előfizetők kezeléséhez kell: • Regisztráció, authentikáció, helyzet-meghatározás, handover, roaming stb. • Kapcsolat a közcélú „földi” távközlési hálózatokkal (PSTN, ISDN)

 Home Location Register (HLR) • Összes admin info az előfizetőkről, a pillanatnyi helyük is • Tipikusan 1 HLR hálózatonként, de elosztott is lehet

 Visitor location register (VLR) • Válogatott információ a HLR-ből, ami a hívásvezérléshez és előf. szolg.-hoz szükséges • A mobilt az aktuális területhez tartozó VLR vezérli • Általában kombinálva van az MSC-vel, az MSC ebből dolgozik

 AUC – authentikáció, a SIM-kártyák titkos kulcsait tart.  EIR – a hál.-ban jogosan használt készülékek listája

Rádiókommunikáció  ITU: 890-915 MHz (uplink, mobil – bázisállomás) és 935960 MHz (downlink) => 2*25 MHz  Megosztás: TMDA/FDMA kombinációjával  FDMA: 124 db 200 kHz-es hordozó frekvenciasáv  Minden hordozó frekvenciasáv 8 időrésre van osztva, TDMA keretekben (1 keret: 4,615 ms)  A TDMA keretek multikeretekbe vannak csoportosítva, 26 ill. 51-es multikeretek vannak

Kommunikáció a GSM rendszerben  Forgalmi csatornák és vezérlő csatornák  A forgalmi csatornák képességét az egy felhasználóra jutó sávszélesség (hordozó fr. sáv és időrés) határozza meg  Kis sebességű adatátvitel (kb. 13 kbit/s), fax átvitel. Modem szükséges, kapcsolatfelépítési idő hosszú. A csatorna nincs jól kihasználva (áramkörkapcsolt), nem gazdaságos  Vezérlő csatornákon: SMS. Szerény mennyiségű adat, de gazdaságosan

Mobilitás kezelés 2G rendszerekben  A hang szolgáltatás továbbra is az alapszolgáltatás • Global System for Mobile communications (GSM), • North American Time Division Multiple Access (NA-TDMA, IS-136), • IS-95

 Jelzésrendszer: az SS7 GSM kiegészítését használják (MAP – Mobile Application Part)

Mobilitás kezelés 2G rendszerekben

 A BSC felelős a handover lebonyolításáért  RRM: terminál RSSI mérései alapján Mobile Assisted Handoff (hard handover)

GSM jelzésprotokollok

Cellacsoportok 2G hálózatban  Regisztráció és paging megvalósításához kedvező, hogy jól definiált szolgáltatási területeket használ a GSM  Location-area (LA): cellák egy csoportja, ahol azonos a Location Area Indicators (LAI)  LAI globálisan egyedi, tartalmazza: országkód, szolgáltatókód és LA kód  A cellák azonosítása is globálisan egyedi: LAI + CI (cella azonosító)

Regisztráció, paging  Mikor kell a mobil terminálnak regisztrálni? • • • •

Power On/Off új LAI-ba való belépéskor Periódikus helyzetfrissítés (location update) hívásindítás

 Paging: egy cellában, LA, több LA egyszerre, vagy a teljes hálózat  Paging indítása: a mobil legutolsó ismert helyének legkisebb körzetében, majd egyre nagyobb körzetben

Cellaváltások  Hierarchikus kapcsolás: MSC -> BSC -> BTS -> Mobile  Egy BSS-en belüli handovert a BSC kezeli, az MSC bevonása nélkül  Minden cellaváltás hard handover  Mikor kerül sor cellaváltásra? • • • •

rádiós kapcsolat leromlik (hibák és alacsony RSSI értékek) BS – mobil terminál távolság elérte a maximális értéket Cella forgalom kezelés Felügyelet (Maintenance)

Cellaváltások  Cellaváltással kapcsolatos hálózati végrehajtás 5x –10x gyorsabb mint az 1G esetén  A hálózati architektúra jó alap a következő generációk számára is

Mobil hálózatok evolúciója

Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Bokor László kutatómérnök BME Híradástechnikai Tanszék [email protected] Mobil hálózatok alapjai

© Bokor László, Simon Vilmos, Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

74