Délkelet Európai Aszálykezelő Központ Szalai Sándor SZIE/MKK
Tartalom • Drought Management Centre for SoutheastEurope (DMCSEE) mint szervezet – Története – Szerkezete – Tevékenysége
A szervezet története (1) • Hosszú időre nyúlik vissza • Az elmúlt időszak eseményei – Balkán Aszály Munkaértekezlet, Brassó Poiana, 2004. október, a UNCCD társtámogatásával – Eredmény: munkacsoport alakul, amelynek feladata, hogy egy megalapítandó Balkáni Alregionális Aszálykezelő Központra javaslatot tegyen és munkatervet készítsen
A szervezet története (2) • A második technikai munkaértekezlet, Szófia, Bulgária, 2006. április. • Résztvevők: – UNCCD nemzeti kapcsolattartók – A WMO nemzeti képviselői – UNCCD és WMO megfigyelők
• Eredmények: • A DMCSEE pályázat feltételrendszerének megállapítása a UNCCDvel közösen • A DMCSEE megalapításához vezető menetrend megállapitása • 2006. szeptember: a DMCSEE központ helyének eldöntése
Fentről lefelé megközelítéssel alakult meg
A DMCSEE megalakulása
Alapító országok • Albánia • Bosznia és Hercegovina • Bulgária • FYROM • Görögország • Horvátország • Magyarország
• • • • • •
Moldova Montenegro Románia Szerbia Szlovénia Törökország
Honlap: www.dmcsee.org
Szervezet • Ljubljanai központ - menedzsment • Résztvevő országok – nemzetközi steering committee
Finanszírozás • A szlovén állam tartja fent • Ellentmondások
Tevékenységek Honlap: Aszály monitoring, bulletins Aktuális hírek Események, rendezvények: projekttel kapcsolatban, WMO megbízás
Aszály monitoring, bulletinek
Bulletin • • • •
Érdekességek Hőmérséklet, vízmérleg SPI (1 és 3 hónap) Hatások és előrejelzések
Hírek • Vízzel kapcsolatosak, lehet árvíz is • Rendszertelen
Események • A centrum gyakran intézetként működik • Szoros együttműködés nemzetközi szervezetekkel: WMO, Lincolni Aszályközpont, JRC (platform), GWP • Tanfolyamok szervezése, lebonyolítása
Rendezvények
Köszönöm figyelmüket!
A DMCSEE mint projekt
A pályázat körülményei • Transnational Cooperation Programme for SE Europe • Kétlépcsős pályázati rendszer • Első pályázati kiírás • 2,2 MEUR költségvetés • 15 partner 9 országból • Megalakuló ülés 2009. szeptember 16-18. Budapest
Résztvevő intézmények • • • •
• • •
Environmental Agency of Slovenia Slovenia (lead partner) Slovenian Institute of Hop Research and Brewing Slovenia Hungarian Meteorological Service Hungary VITUKI Environmental Protection and Water Management Research Institute Hungary Directorate for Environmental Protection and Water Management of Lower Tisza District Hungary Institute of Soil Science “Nikola Poushkarov” Bulgaria National Institute of Meteorology and Hydrology Bulgaria
•
• • •
• • •
Agricultural University of Athens Greece GEORAMA (non-governmental and nonprofit organization) Greece Meteorological and Hydrological Service Croatia Republic Hydrometeorological Service of Serbia Serbia Hydrometeorological Institute of Montenegro Montenegro Hydrometeorological Service FYROM Institute for Energy, Water and Environment Albania
A projekt céljai • Regionális aszály monitoring, elemzés és korai veszélyjelzés készítése • Az aszály hatásaira való regionális érzékenység becslése • Az aszálykezelés, monitoring és felkészülés erősítése és népszerűsítése • DMCSEE felállítása • Az aszályhoz kapcsolódó ismeretek, tevékenységek tapasztalatcseréje • Az EU politika megalapozása, nemzeti aszály stratégiák létrehozása • A megfelelő érdekcsoportok figyelmének a felkeltése
A projekt szerkezete • WP1: Projekt irányítás és koordináció • WP2: Kommunikáció és az ismeretek terjesztése • WP3: Éghajlati monitoring és térképezési rendszer • WP4: Aszály kockázatbecslés • WP5: továbbképzések, oktatások • WP6: Felkészülés a Központ folyamatos munkájára
A 3. munkacsomag céljai • Közös aszálybecslési módszertan előkészitése, egységes térképezési rendszer. • A résztvevőknél létező aszálymonitoring és korai veszélyjelző rendszerek összegyűjtése. • A következő aszályindexek bevezetése: Standardized Precipitation Index (SPI), Palmer Drought Severity Index (PDSI) Palfai Aridity Index (PAI) stb. Legalább az SPI-nek operatívan kellene működnie az időszak végére, és online térképek készítésére. Az SPI időskálája a végfelhasználók igényeitől függ. • Öntözési tanácsadó rendszer a végfelhasználók számára növényenként. • Program kidolgozása a hó/víztartalom meghatározására.
A mcs időbeli elkészülését veszélyeztethetik • nem meteorológiai szolgálat résztvevők adathozzáférése • Adatbázis harmonizáció
Adatok áttekintése Karakteres archívum • papíron • elektronikusan Egyéb mérések • gráfszalagok • Napfénytartam papírok • Sugárzási regisztrátumok stb.
A projekten belüli együttműködések • Aszályindexek: WP4, WP5 • Öntözési tanácsadó rendszer: WP5
Az idősorok hosszának és térbeli sűrűségének növelése • Egy minimális sűrűség elérése • A kutatásokhoz szükséges hosszú idősorok előállítása • Paraméterek száma (27 térkép, de PET, PAI ?)
Adatminőség • • • • • •
Adatminőség ellenőrzési procedúrák Minimális szükségletek Összehasonlíthatóság Operativitás Paraméterek Oktatások, továbbképzések
Homogenizálás • A különböző intézetek által használt módszerek • Metaadatok • Paraméterek • Továbbképzés
Térképezés • • • • •
Eddigi gyakorlat Továbbképzés Minimum igények Nemzeti szinten Optimális cél: rácsponti adatok
Térképezés eredménye • Egy, kisfelbontású régiós tékép • Nemzeti, nagyfelbontású térképek
Öntözési tanácsadó rendszer • A bolgár résztvevő vezeti (ISSNP) • Az elmélet és a program a bolgár résztvevő hozzájárulása a projekthez
Hófelszín detektálás • A VITUKI-ban operatívan működő rendszer átvétele • Célja: a tavaszi aszályviszonyok pontosítása
Köszönöm figyelmüket!
