SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ Kurucz Ágnes fordítása
Mivel megé"em s mélyen átérzem, hogy amit csak I#en akarata megteremte$ s nyilvánvaló eleve elrendelése elrend%e$ mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő föl( tájakon, azt törvény élteti s ta"ja fenn, s mivel látom, hogy
mindazt, amit I#en kegyelme bőség)l ado$ az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegsé)ket, +pánságokat, főpapságokat s más méltóságokat, részben +teni parancsok és rendeletek, részben világiak,
valamint a nemesek megaz élemede$ korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, vé(k, osztják fel és egyesítik, s mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók aföld bármely részén, bármilyen méltóságot v+eljenek, nemcsak
kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak +, úgy hát én sem
restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind ala$valóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom en)délyével utánam uralkodni
fogsz. Illik pe(g, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád parancsait, az +teni bölcsesség intelme sze,nt, mely Salamon szájábólszól: Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását!. . . [Hallgasd hát
meg, fiam, fogadd el szavaimat, ]akkor nagy lesz száma élted éveinek. Ebből a mondásból tehát észbe veheted, ha azt,
amit atyai gyöngédség)l parancsolok, megveted - távol legyen! -, nem szívelnek többé sem I#en, sem az emberek. De
halljad az en)detlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyan+, kit az +teni alkotó, valamennyi lét%ő teremtője a maga hasonlatosságára formált, s minden méltóság örökösévé te$, szé$ö"e a parancsok bilincsét, s nyomban elveszte$e
a magas méltóságokat meg a para(csombéli laká#. I#en régi, kiválaszto$ s kivált kedvelt népe +, amié" szétszagga$a a törvények I#en ujjával kötözö$ kötelékét, különb-különb féleké.en pusztult el: részben ugyan+ a föld nyelte el, részben tűz emészte$e el, részint egymá# koncolta fel.
Salamon fia +, félretvetve apja békéltető szavait, gőgjében
pöffeszkedve kardcsapásokkal fenye)$e a népet apja o#orsuhintásai helye$, azé" sok rosszat tű" el országában, végül + kivete$ék onnan. Hogy % véled ne tö"énjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban születe$ k+ cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédel)tve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait s a
különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. I$ az idő, hogy többé ne puha kásával étessenek, az té)d csak puhánnyá s finnyássá tehet, % pe(g a férfiasság elveszte)tése s a bűnök csiholója és a
törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely é"elmedet tanításomra figyelmessé teszi. Ezeket előrebocsátván térjünk a tárgyra.
FEJEZETEKRE OSZTÁS
I. A katolikus hit megőrzéséről
II. Az egyházi rend becsben ta"ásáról III.A főpapoknak járó t+zteletről
IV.A főemberek és vitézek t+zteletéről
V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
VI.A vendé)k befogadásáról és gyámolításáról VII.A tanács súlyáról
VIII.A fiak kövessék az elődöket IX.Az imádság megta"ásáról
X.A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről
I. A KATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉRŐL
Min2ogy a királyi méltóság rangját csak+ a hívők és a katolikus hitetvallók nyerhetik el, %é" parancsainkban a
szent hitet tesszük az elsőhelyr3 Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, le)lőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apo#oli hitet akkora b4galommal és éberség)l ő,zd,
hogy minden I#entől rendelt ala$valódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nev%zen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyan+ ham+at h+znek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, min2ogy a hit te$ek híján
meghal, sem i$ nem uralkodnak t+ztesség)l, sem az örök uradalomban vagy koronában nem leszrészük. Ám ha a hit pajzsát ta"od, rajtad az üdvösség s+akja +. Me" e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz lá2atatlan és
lá2ató ellensé)id ellen. H+zen az apo#ol %t mondja:” Csak az nye, el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd.”
A hit tehát, melyről beszélek, a követk%ő: higgy erősen a mindenható Atya+tenben, minden teremtmény teremtőjében, és
az ő egyszülö$ fiában, a mi Urunkban, Jézus K,sztusban, kit az angyal meghirdete$, ki Szűz Má,ától születe$, az egész világ üdvösségéé" a keresztfán szenvede$ és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apo#olok, valamint az
evangél+ták szavával, mint egyetlen tökéletes osz2atatlan szeplőtelen +tenségben, és kétely hozzád neférjen.” Ez a katolikus hit, melyben - miként Atanáz mondja - ha akárki híven és erősen nem h+z, semmiké. sem üdvözül.”
Ha
valamikor uralmad ala$ akadnának olyanok - távol legyen! -, kik az így egységbe fűzö$ Szen2áromságot megosztani vagy k+ebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai.
Az ilyeneket pe(g ne gyámolítsd, ne védelm%d, hogy magad + ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Me" az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy % ne tö"énjék meg, különös gondod legyen.
II. AZ EGY HÁZI REND BECSBEN TARTÁSÁRÓL
A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a máso(k helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik K,sztus vete$e el magját, majd az ő tagjai, vagy+ az apo#olok és szent atyák ülte$ék át, meg
gyöker%te$ék erősen, s elterjeszte$ék az egész földkereksé)n. És ámbár min(g hajt új sarjat, más helyeken még+
mintegy réginek ta"ják; i$ v+zont, kedves fiam, a mi birodalmunkban ed(g még mint ifjú, f,ss hajtá# pré(kálják. É. %é" kíván meg szemfülesebb s szembetűnőbb őröket, nehogy a jó, amivel az +teni kegyelem bennünket mérhetetlen
irgalmában érdemtelenül eláraszto$, tunyaságod és restsé)d, valamint hanyagságod mia$ megromoljék s megsemm+üljön. Me" aki a szentegyház méltóságát csorbítja vagy csúfítja, azon munkál, hogy K,sztus testét csonkítsa.
H+zen maga
az Úr mondta Péternek, akit a szentegyház őrzőjévé és felügyelőjévé emelt:” Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat.”
ő ugyan+ önnönmagát nev%te kősziklának, s nem ám fából avagy kőből épült egyházról beszélt, hanem az
újonnan nye" töme)t, a kiválaszto$ népet, I#en nyáját, mely hitben kiokta$ato$, keresztségben megmosato$, kene$el olajoztato$, hívta a saját magára épült szentegyháznak. Ha valaki lázában e szentegyház tagjait vagy kicsinyeit megbotránkozta$ja, az evangélium tanítása sze,nt méltó arra, hogy malomkövet kössenek a nyakára és a ten)r
mélységébe vessék, azaz a hatalom méltóságából kivetik, és az igazak egyházán kívül marad a világi nyomorúságban,
mint valami pogány és vámos. Így hát, fiam, napról napra virágzó szorgalommal kell őrködnöd a szentegyházon, hogy
inkább gyarapodjék, mintsem fogyatkozzék. Azé" + nev%ték az első királyokat nagyságosnak, me" az egyházat nagyobbíto$ák. Te + %t tegyed, hogy koronád híresebb, életed boldogabb és hosszabb legyen.
III. A FŐPAPOKNAK KIJÁRÓ TISZTELETRŐL
A királyi trón ékessé) a főpapoknak rendje, %é" a királyi méltóságban ők kerülnek a harma(k helyre, kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned. H+zen ha ők megbecsülnek, bátran foghatsz mindenh%, imádságuk ajánl té)d a mindenható I#ennek.
Őket állíto$a ugyan+ I#en őrül az I#en népe fölé, és őket te$e meg a lelkek felvigyázóivá, valamint az egész egyházi méltóság és +teni szentség részeseivé és osztóivá. Me" nélkülük királyok nem + állí$atnak, nem + országolnak. Az ő közbenjárásukra törlik el a vétk%ők vétkeit. Ha irántuk az igazi szeretetet tanúsítod, magadat + kétségkívül
megjobbítod, országodat + t+ztesség)l igazítod. Me" az ő k%ükbe van lerakva a bűnből oldás és a bűnbe kötés hatalma. Me" I#en me)gy%e$ velük örök szövetségben, és elkülöníte$e őket az emberektől, a maga nevében és
szentségében osztozo$ velük, és az +tenes Dávid király szavával megtilto$a, hogy az embe, világ gáncsolja őket:”
Fölkentjeimet ne é,ntsétek!" Az illeti meg ugyan+ I#en felkentjeit, ki az +teni és kánoni végzéssel szembeszállva a szent renden való férfiakat ham+ vádaskodásokkal mocskolja és a nyilvánosság elé hurcolja.
Teljesség)l megtiltom
fiam, hogy így cselekedj, ha boldogan akarsz élni, királyságod megbecsülni, me" az ilyen dolgok sé"ik I#ent
elsősorban. Ha esetleg valamelyik azok közül, akikről szó van, kárhoztatásra méltó vétekbe esik -távol legyen! -,
figyelm%tesd háromszor, négyszer + négyszemközt az evangélium tanítása sze,nt. Ha akkor intelmeidet nem hallgatja
meg, nyilvánosan kell megfeddni a követk%ők alapján: Ha rád nem hallgat, jelentsd az egyháznak. Me" ha e rendet megta"od, (cső koronádat teljesség)l felmagasztalod.
IV. A FŐEMBEREK ÉS VITÉZEK TISZTELETÉRŐL
Az uralom negye(k dísze a főemberek, +pánok, vitézek hűsé), erőssé), serénysé), szívessé) és bizalma. Me" ők
országod védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és
testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nev%z szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; ta"sd min(g eszedben, hogy
minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csak+ az alázat, semmi sem taszít le, csak+ a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal,
gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az +pánok és főemberek fölö$, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. E$ől óvakodva az erényed szabta mé"ékkel irányítsd az +pánok életét, hogy vonzalmaddal felöv%ve a királyi méltósághoz min(g háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen.
V. AZ IGAZ ÍTÉLET ÉS A TÜRELEM GYAKORLÁSÁRÓL A
türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötö(k cifrázása. Dávid király és próféta mondja:” Ítéletedet,
I#en, bízd a királyra.” És ugyanő másu$:” Király vagy, az igazságosságot szereted.” A türelemről így beszél Pál apo#ol:” tanúsítsatok mindenki iránt türelmet.” megmentitek lelketeket.”
És az Úr evangéliumban:” Ha [türelemmel] kita"otok,
Ehh% ta"sd magad, fiam: ha becsületet akarsz szer%ni királyságodnak, szeresd az igaz
ítéletet; ha hatalmadban akarod ta"ani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül
eléd vagy valamely főbenjáró bűn vádlo$ja, türelmetlenül ne v+elkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony % ingatag lenne és mulandó, me" a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélk%z te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem az efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az ő
megbízatásuk, hogy törvény sze,nt döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni s nev%tetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pe(g zsarnokoskodnak. Ha pe(g egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélk%z, így lesz majd koronád (cséretes és ékes.
VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL
A vendé)k s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hato(k helyén. H+zen k%detben úgy növekede$ a római birodalom, úgy magasztalta$ak fel és le$ek (csősé)ssé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma + szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Me" amiként különb-különb tájakról és ta"ományokból jönnek a vendé)k, úgy különb-különb
nyelvet és szoká#, különb-különb példát és fegyve" hoznak magukkal, s mind% az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföl(eket a pöffeszkedé#ől elre$enti. Me" az egy nyelvű és egyszokású ország gyen) és esendő.
Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben ta"sdad, hogy nálad
szívesebben ta"ózkodjanak, mintsem másu$ lakjanak. Ha pe(g le akarnád rombolni, amit építe$em, vagy szét szórni,
amit összegyűjtö$em, kétségkívül i)n nagy ká" szenvedne országod. Hogy % ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak ta"sák.
VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL
A királyi emelvényen a tanács a hete(k helyre ta" igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat,
védelm%i a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, ker)t támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellensé)s várakat. Min2ogy pe(g a tanácsnak ekkora haszna van, o#oba, pöffeszkedő és
középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és cs+zolódjék.
Ezé", fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne
tanácskozz, ne + kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük mia$ megfelel % a feladat.
Me" a királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessé). Ha ugyan+ a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által:” Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos.”
És Dávid zengi:” Jósággal közeledsz a
jóhoz, az igazhoz igaz vagy. A t+ztával t+ztán bánsz, a ham+sal azonban ham+ mó5a.” Ezé" hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ámde ahányszor velük tanácskozol, még ha életrevaló + az a tanács, min(g terjeszd az öre)k elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mé"ékével mérhesd.
VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET
Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolca(k helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom
sze,nt, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyan+ megveti, amit megszabtak atyai elődei, az +teni
törvényekre sem ügyel. Me" az atyák azé" atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pe(g azé" fiak, hogy szüleiknek szótfogadjanak. Aki atyjával szemben áll, I#en ellenségének áll. Me" minden en)detlen I#ennel áll szemben. És az en)detlenség szelletje a korona virágait szórja sze"3 Az en)detlenség valójában pest+ az egész királyságban.
Ezé", kedves fiam, apád rendeletei, vagy+ az én rendeleteim, min(g legyenek szemed elő$, hogy szerencsédet mindenü$
királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pe(g, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Me" nehéz lesz megta"ani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a
korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög mó5a, avagy mely latin kormányozta a görögöket latinmó5a? Semelyik. Ezé" hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az ide)nek (cséretére sze" így teszel.
IX. AZ IMÁDSÁG MEGTARTÁSÁRÓL
Az imádság megta"ása a királyi üdvösség legnagyobb járuléka, %é" a királyi méltóság kilence(k regulájában pendül meg. A folytonos imádkozás: a bűnöktől megt+ztulás és feloldozás. Te pe(g fiam, valahányszor I#en templomához
járulsz, hogy I#ent imádd, Salamonnal, a király fiával, magad + király lévén, min(g mondjad:” Küldd le [Uram, a bölcsessé)t] szent e)dből, (csősé)d trónjáról, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így föl+merjem, mi kedves a szemedben [minden időben].”
És +mét:” Uram,
Atyám, életemnek I#ene, ne hagyj en)m álnok gondolatban, az
én szemeimnek ne adj kevélysé)t és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságait, és a t+ztátalan és esztelen léleknek ne adj en)m, Uram.”
Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok, te
+ ugyan%zel fohászkodj, hogy I#en minden vétked eltörlésére méltasson, hogy mindenki legyőzhetetlen királynak hívjon. Imádkozz azé" +, hogy a tétlensé)t, tunyaságot elker)sse tőled, megajándékozzon az erények összességének
se)delmével, s így legyőzhesd lá2ató és lá2atatlan ellensé)idet. Hogy valamennyi ala$valóddal együ$ gondtalanul, ellensé)s támadásoktól nem háborgatva, békében vé)zhesd életed pályáját.
X. A KEGY ESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL VALAMINT A TÖBBI ERÉNY RŐL
Az erények mé"éke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tize(k. Me" az erények ura a
Királyok Királya, miként égi sere) áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény + hassa át és ékesíts3 Me" ha a királyt +tentelenség és kegyetlenség szenny%i, hiába ta" igényt a király névre, zsarnoknak kell nev%ni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam,
szívem édessé), sarjam jövőreménysé), kérlek, megparancsolom, hogy mindenü$ és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyaf+ágodhoz + a rokonságodhoz, vagy a főemberekh%, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az i$ lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföl(ekh% +, sőt mindenkih%, aki hozzád járul. Me" a szeretet gyakorlása v%et el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhőz, ő,zd szívedben min(g az +teni inté#:” Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.”
Légy türelmes mindenekh%, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik
nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos +, hogy I#en felmagasztaljon mo# és a jövöben.
Légy majd mé"ékletes, hogy mé"éken túl senkit se büntess
vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen.
Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit
gyaláza$al ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét. Mind%,
amit fentebb é,nte$ünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük semi$ nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.
