MISSZIONÁRIUSI FELKÉSZÍTÃ. Menjetek tehát el az egész világba! Tan és a szövetségek 84:62 TANULÓI KÉZIKÖNYV. Hittan 130

MISSZIONÁRIUSI FELKÉSZÍTÃ TANULÓI KÉZIKÖNYV Hittan 130

„Menjetek tehát el az egész világba!” Tan és a szövetségek 84:62

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TANULÓI KÉZIKÖNYV Hittan 130

Kiadja Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Salt Lake City, Utah

Kérjük, észrevételeit és javítási javaslatait (ideértve a gépelési hibákat is) a következŒ címre küldje: CES Curriculum, 50 E. North Temple Street, Floor 820, Salt Lake City, UT 84150-2720 USA. E-mail: [email protected]

© 2005 Intellectual Reserve, Inc. Minden jog fenntartva Printed in Germany Az angol eredeti jóváhagyva: 8/03

TARTALOM BevezetŒ a tanulói kézikönyvhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV

1. fejezet:

Szolgálatra elhivatva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

2. fejezet:

Személyes érdemesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

3. fejezet:

A Szentlélek társasága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

4. fejezet:

Tanítás a Lélek által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

5. fejezet:

„Tanulmányozás és hit által is” tanuljuk a tanítást 1. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

6. fejezet:

„Tanulmányozás és hit által is” tanuljuk a tanítást 2. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

7. fejezet:

Mennyei Atyánk terve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

8. fejezet:

Próféták és hitehagyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

9. fejezet:

A visszaállítás és az új szentírás elŒjövetele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

10. fejezet:

Hit és megtérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

11. fejezet:

Fizikai és érzelmi felkészülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

12. fejezet:

Bölcsen felhasználni az idŒt arra, hogy embereket vezessünk Krisztushoz . . . . . . . . . . . 102

13. fejezet:

Az érdeklŒdŒk felkészítése a keresztelésre és a konfirmálásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

14. fejezet:

Krisztusi tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

III

BEVEZETÃ A TANULÓI KÉZIKÖNYVHÖZ Gordon B. Hinckley elnök azt tanította, hogy „az egyház küldetése az, hogy lelkeket mentsen meg, hogy találjon és tanítson olyan embereket, akik készek meghallgatni az evangéliumot. […] Nincs ennél nagyszerıbb munka. Nincs ennél fontosabb munka. Nincs ennél sürgetŒbb munka, mint amit a mennyek Istene számunkra feladatul adott” („Misszionáriusi szolgálat”, Világméretı vezetŒképzŒ gyılés, 2003. jan., 21. o.). Most egy istenadta felelŒsség elfogadására készíted fel magad. A munka, melyet misszionáriusként fogsz elvégezni, a Szabadító megbízásának beteljesítése, miszerint „tegyetek tanítványokká minden népeket” (Máté 28:19). Misszionáriusként az a célod, hogy másokat Krisztushoz hívj azáltal, „hogy segítesz nekik elfogadni a visszaállított evangéliumot a Jézus Krisztusba és engesztelŒ áldozatába vetett hit, a bınbánat, a keresztelés, a Szentlélek ajándékának elnyerése és a mindvégig kitartás által” (Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 1. o.). A tanulói kézikönyv valamennyi fejezete úgy lett megszerkesztve, hogy segítsen neked, leendŒ misszionáriusnak, krisztusi tulajdonságokat kialakítani, és Isten hatalmával és felhatalmazásával tanítani a visszaállított evangélium tanait és tantételeit (lásd Alma 17:3). Egyes fejezetek segítenek megismerni a személyes és misszionáriusi magaviselet, valamint a misszió szervezeti alapjait. A fejezetek a következŒ részekre lettek felosztva:

hogy vezessenek naplót, így ez segít elindítani ezt a hasznos misszionáriusi eszközt. A tanulmányi naplód nem egyezik a „Jegyzetek és benyomások” résszel, bár e részbŒl átmásolhatsz néhány jegyzetet a tanulmányi naplódba. • Gondolkozz el a következŒ pontokon! Szánj néhány percet arra, hogy elgondolkozz az ebben a részben található kérdésekre adott válaszokon! A meglátásaidat leírhatod a tanulmányi naplódba. • Javasolt feladatok. Ezek a feladatok lehetŒséget nyújtanak arra, hogy alkalmazni tudd a tanult dolgokat, és valódi tapasztalatokkal tudd erŒsíteni a felkészülésedet. • Ajánlott további olvasmányok. Ezek az olvasmányok fŒleg a Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár (2004) címı könyvbŒl származnak, amelyek növelik a meglátásokat és megerŒsítik az egyes fejezetekben tárgyalt tantételeket. • Jegyzetek és benyomások. A kézikönyv fejezeteinek végén található részbe írd le az óra alatt kapott információkat és benyomásokat. Gondolataid és érzéseid lejegyzetelése segíteni fog elsajátítani és rögzíteni a fontos tantételeket és tapasztalatokat. KésŒbb a jegyzetek és a benyomások közül néhányat átmásolhatsz a tanulmányi naplódba.

• MegértendŒ tanok és tantételek. A javasolt tanok és tantételek pontokba szedett listáját kell megérteniük, elfogadniuk és saját életükben alkalmazniuk a tanulóknak.

Amennyiben beiratkoztál a misszionáriusi felkészítŒ tanfolyamra, az órákra vidd magaddal ezt a kézikönyvet és a szentírásaidat. Azt ajánljuk, hogy az ajánlott olvasmányok közül szerezz be egy saját példányt a Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár (36863) címı könyvbŒl. Ez, az ElsŒ Elnökség által ajánlott egyházi kiadvány, evangéliumi témákat tartalmaz betırendbe szedve.

• Alátámasztó szentírások és nyilatkozatok. Ez a rész konkrét tanításokat tartalmaz a „MegértendŒ tanok és tantételek” címszó alatt felsorolt valamennyi tanhoz és tantételhez. Miközben ezeket tanulmányozod, jelöld be Œket a saját szentírásodban, és írj megjegyzéseket, amelyek segítenek emlékezni arra, amit tanultál. Azt ajánljuk, hogy kezdj el egy tanulmányi naplót, amelybe beleírod a tanulmányozások során elsajátított evangéliumi meglátásaidat. Sok misszió egyébként is arra utasítja a misszionáriusokat,

További forrás a misszionáriusi szolgálathoz készült kalauz, a Hirdessétek az evangéliumomat! (2004; cikkszám: 36617), melyet a misszionáriusok világszerte használnak. A Misszionáriusi felkészítŒ tanulói kézikönyv tantételeiben és filozófiájában teljes összhangban van a Hirdessétek evangéliumomat! címı könyvvel. Nagy figyelemmel úgy írták meg, hogy felkészítsen azon tanok és tantételek megértésére, amelyekre a misszionáriusi program és a Hirdessétek evangéliumomat! összpontosít. E tanulói kézikönyv használata, valamint a misszionáriusi felkészítŒ

• Bevezetés. Ez a rész röviden bemutatja az egyes fejezetek témáját.

IV

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

BEVEZETÃ

A TA N U L Ó I K É Z I K Ö N Y V H Ö Z

tanfolyamon való részvétel segít majd felkészülnöd a teljes idejı misszionáriusi szolgálatodra, ahol a Hirdessétek evangéliumomat! az alapvetŒ képzési forrásanyag.

való együttmıködés. Ez a kézikönyv nem tárgyalja a fŒzéssel és háztartással, a részletes missziós szervezettel, valamint a pénz beosztásával kapcsolatos témákat sem.

A tanulói kézikönyvben és a Hirdessétek evangéliumomat! címı könyvben található témák segítenek megérteni a misszióba történŒ elhívást; az evangélium tanulmányozásának és tanításának elsajátítását; a hitehagyás, a visszaállítás és fontos utolsó napi szent szentírások tanítását; a Szentlélek megértését, felismerését és a vele történŒ tanítást; krisztusi tulajdonságok kialakítását; és az idŒ bölcs felhasználását. A Hirdessétek evangéliumomat! címı könyv következŒ témáit nem tárgyalja ez a tanulói kézikönyv: idegen nyelv tanulása, segíteni az embereknek szövetségeket kötni és megtartani, felkészíteni az embereket a keresztelésre és az egyháztagokkal

A felkészülésed segíteni fog abban, hogy olyan, lelkileg erŒs misszionáriussá válhass, amelyrŒl a Tizenkét Apostol Kvórumának egyik tagja, M. Russell Ballard elder beszélt: „Most az egyház történetében a legnagyszerıbb misszionárius nemzedékre van szükségünk. Érdemes, alkalmas, lelkileg feltöltŒdött misszionáriusokra van szükségünk, akik Hélamán 2000 ifjú harcosához hasonlóan »rendkívül hŒsiesek… bátorság tekintetében és erŒ és tevékenység tekintetében is ... [és] akik igaznak bizonyul[nak] abban, amely dologgal csak megbízták Œket« (Alma 53:20)” (Liahóna, 2003. jan., o.).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

V

1. fejezet

SZOLGÁLATRA ELHIVATVA BEVEZETÉS A fiatal felnŒttek életének egyik legizgalmasabb pillanata az, amikor kinyitják az ElsŒ ElnökségtŒl kapott levelet, és felolvassák a következŒ szavakat: „Ezennel elhívunk szolgálatra…”. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza misszionáriusait sugalmazás által hívják el, hogy képviseljék az Urat. Nagy megtiszteltetésnek számít az utolsó napi misszionáriusok seregéhez tartozni. Megindító érzés részt venni az utolsó napi prófécia betöltésében, vagyis a visszaállított evangélium tovább gördítésében egészen a „földnek széléig” (T&Sz 65:2), a Jézus Krisztus második eljövetére való felkészülés részeként.

• Az Úr azt mondta: „A mezŒ fehér, készen az aratásra” (T&Sz 4:4). • A misszionáriusok segítenek Izráel összegyıjtésében. • A misszionáriusi munka arra összpontosít, hogy az embereket Krisztushoz hívja. • A teljes idejı missziós elhívás egyenesen az Úrtól jön, a felhatalmazott szolgáin keresztül.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Az egyház tagjainak kötelessége és kiváltsága a visszaállított evangélium megosztása.

Mennybemenetele elŒtt nem sokkal az Úr adott egy isteni parancsot az apostolainak, hogy “tegye[nek] tanítványokká minden népeket” (Máté 28:19). A visszaállítás korai napjaitól kezdve ezt a szent megbízást megújította az utolsó napi prófétáin A teljes idejı misszionáriusokat megbízzák, hogy és apostolain keresztül. A Tan és a szövetségekben Isten nevében cselekedjenek, és hívják meg az emaz Úr azt mondta: „És parancsolatot bereket, hogy térjenek meg Krisztushoz adok nektek, hogy… tanítsátok Œket az Œ visszaállított evangéliuma tanté„Ezennel elhívunk minden embernek; mert minden telein és szertartásain keresztül, és hitszolgálatra…” nemzetnek, nemzetségnek, nyelvnek hıen tartsanak ki mindvégig. Ezen és népnek tanítani kell Œket” (T&Sz kívül, minden egyháztag rendelkezik 42:58). KésŒbb azt mondta: „Mert bizony a hangnak azzal a kiváltsággal és kötelességgel, hogy egész éleel kell jutnia errŒl a helyrŒl az egész világba, és a tén keresztül segítse a misszionáriusi munkát (lásd föld legtávolabbi részeibe – az evangéliumot minden T&Sz 88:81). teremtménynek prédikálni kell, és jelek követik azokat, akik hisznek” (T&Sz 58:64). A visszaállított MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK evangélium, amelyet meg kell osztanunk, „Mennyei Atyánk, boldogságunkra vonatkozó terve. Az evan• Az egyház tagjainak kötelessége és kiváltsága a gélium központi tanát Jézus Krisztus engesztelŒ visszaállított evangélium megosztása.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

1

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

áldozata képezi” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]). Az egyház korai napjaitól kezdve nagyon sok egyháztag hatalmas áldozatokat hozott, hogy elvigye a világnak a visszaállított evangélium üzenetét. Ábrahám magjaként, az egyháztagok lehetŒsége és felelŒssége, hogy megosztva a visszaállított evangéliumot, betöltsék az ábrahámi szövetséget (lásd Ábrahám 2:9–11). Kiváltság részt venni ebben a szent megbízásban.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Márk 16:15 • Rómabeliek 1:16–17 • 3 Nefi 27:13–22 • Tan és a szövetségek 88:81 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök azt mondta: „Forduljunk a világ felé misszionáriusi szolgálatunkban, tanítván mindazokat, akik hajlandóak meghallgatni az evangélium visszaállításának üzenetét, félelem és ugyanakkor önteltség nélkül szólva az elsŒ látomásról, tanúságot téve a Mormon könyvérŒl és a papság visszaállításáról. Térdeljünk le, testvéreim, és imádkozzunk a lehetŒségért, hogy elvihessük másokhoz az evangélium örömét” (Liahóna, 2000. júl., 87. o.).

A Szabadító meghatározta evangéliumát, hogy belefoglaljon néhány létfontosságú alapvetŒ tant. Eljött a világra, hogy megtegye Atyja akaratát, Atyja pedig azért küldte Ãt a világba, hogy keresztre emeljék. Engesztelése és feltámadása által minden ember felemeltetik, hogy Krisztus elé álljanak, és cselekedeteik alapján – legyenek azok jók vagy rosszak – megítéltessenek. Akik hisznek Krisztusban, megbánják a bıneiket, és Krisztus nevében megkeresztelkednek, megszenteltetnek a Szentlélek által. Ha mindvégig kitartanak, szeplŒtelenül állnak majd Krisztus elŒtt az utolsó napon, és bemennek az Úr nyugalmába. Krisztus bıntelennek tartja majd Œket az Atya elŒtt. Ã lesz Közbenjárójuk és Szószólójuk” ([2004], 5. o.). Ábrahám utódaiként és Izráel házának részeként az egyháztagok felelŒssége, hogy megosszák az evangéliumot. Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja elmagyarázta: „Izráel része vagytok? Teljes mértékben. Ti vagytok Izráel reménysége, Sion serege, az ígért nap gyermekei (lásd Hymns, 1985., 259. sz.). „…A legtöbben Efraimon és Mannasén kerersztül, József ágának leszármazottjai vagyunk. Ez a származási ág lett kiválasztva Izráel összegyıjtésére, a mag, amelynek világszerte vezetŒ szerepet kell betöltenie a föld nemzeteinek megáldásában. A misszionáriusi munka csak a kezdete ennek az áldásnak” („Thanks for the Covenant,” Brigham Young University 1988–1989 Devotional and Fireside Speeches [1989], 58–59. o.).

Mi az evangélium, amelyet meg kell osztanunk másokkal? A Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ Nelson elder is kihangsúlyozta, hogy a misszionászótár az evangéliumot így határozza meg: „Mennyei riusi munka annak a szövetségnek a része, melyet Atyánk, boldogságunkra vonatkozó terve. Az evanaz Úr Ábrahámmal kötött: „Ahogyan a régiek, mi is gélium központi tanát Jézus Krisztus elnyertük a papságot és az örökkévaló engesztelése képezi” ([2004]). A Bible evangéliumot. Ábrahám, Izsák és Jákób „Az evangélium közponDictionary azt tanítja: „Az evangélium a mi Œseink. IzráeltŒl származunk. Joti tanát Jézus Krisztus szó azt jelenti: örömhír. Az örömhír gunk van megkapni az evangéliumot, engesztelése képezi.” pedig az, hogy Jézus Krisztus tökéletes a papság áldásait és az örök életet. Fáengesztelést hozott az emberiség száradozásaid és utódaid munkájának kömára, amely megváltja az egész emberiséget a sírtól, szönhetŒen a föld országai áldottak lesznek. Ezeket és minden egyes embert, tettei arányában, megjua megígért áldásokat Ábrahám szó szerinti utódai és talmaz. Ez az engesztelés a halandóság elŒtti világban azok, akik örökbefogadás útján gyıjtettek családjába, történt kinevezésével kezdŒdött, melyet azonban annak alapján nyerik el, hogy elfogadják-e az Urat halandó életében vitt véghez” („Gospels”, 682. o.). és engedelmeskednek-e az Ã parancsolatainak (Conference Report, 1995. ápr., 42–43 o.; vagy Ensign, A Hirdessétek evangéliumomat! Útmutató a misszio1995. máj., 33. o.; dŒlt betıs kiemelés hozzáadva). náriusi szolgálathoz címı könyvben azt olvashatjuk: „Jézus Krisztus evangéliuma mind üzenetedet, mind a célodat meghatározza; vagyis a misszionáriusi munka „mit” és „miért” kérdését is megválaszolja. 2

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmagyarázta, hogy az Úr rendelkezése, miszerint „tegyetek tanítványokká minden népeket”,

SZOLGÁLATRA

értékét: „Minden erŒmmel arra buzdítalak, hogy imádkozz a teljes idejı misszió felŒl, hogy megtudd, milyen teljességet hozhat életedbe, amikor áldást hozol másokra azzal, hogy megtalálják az igazságot, és részesülnek a szabadítás szertartásaiban. Minden, amit ma drágának tartok életemben, a teljes idejı misszionáriusi szolgálatom idején szerzett szent tapasztalataimból fejlŒdött” (Liahóna, 1998. jan., 36. o.).

Az Úr azt mondta: „A mezŒ fehér, készen az aratásra” (T&Sz 4:4). A hasonlat, miszerint „a mezŒ fehér, készen az aratásra”, az érett gabonára vonatkozik, ahogy a ragyogó napsugár megcsillan rajta. Az Úr gyakran használta ezt a kifejezést, amikor kijelentette, hogy a föld felkészült a lelkek összegyıjtésére (lásd T&Sz 4:4; 6:3; 11:3; 12:3; 14:3; 33:3, 7). Mennyei Atyánk gyermekei közül sokan felkészültek arra, hogy meghallgassák és elfogadják a visszaállított evangéliumot. Készen állnak arra, hogy az utolsó napi aratás keretében behozzák Œket az Úr egyházába.

A bŒséges aratás, © 1993 Marilee Campbell. Másolatok készítése tilos!

Emberek halászai, © Clark Kelley Price. Másolatok készítése tilos!

még ma is érvényes: „Földi szolgálata vége felé a feltámadt Úr a következŒ utasítást adta a tanítványainak: »Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén Œket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván Œket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek« (Máté 28:19–20). Ez az utasítás a mai napig érvényes, és ez az általános felhatalmazottak [és] a misszionáriusok megbízása…, hogy az evangéliumot tanítva utazzanak el a világ minden tájára” (Conference Report, 1988. okt., 34. o.; vagy Ensign, 1988. nov., 28. o.).

E L H I VA T VA

Henry B. Eyring elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, szólt arról a feladatról, amellyel minden egyes egyháztag rendelkezik, vagyis hogy ossza meg a visszaállított evangéliumot: „A képességünk, hogy figyelmezetŒ szavunkkal megérinthetünk másokat, Jézus Krisztus valamennyi szövetséges tanítványa számára fontos. Így hangzik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza valamennyi tagjának adott feladat: »Íme, kiküldtelek titeket, hogy tanúságot tegyetek és figyelmeztessétek az embereket, és minden embernek, akit figyelmeztettek, figyelmeztetnie kell a felebarátját« (T&Sz 88:81). A veszélyre vonatkozó parancs és figyelmeztetés azoknak adatott, akiket a visszaállítás kezdetén misszionáriusoknak hívtak el. A felebarátaink figyelmeztetése azonban mindannyiunk felelŒssége, akik elfogadtuk a keresztelési szövetséget. Beszélnünk kell a nem egyháztag barátainknak és rokonainknak az evangéliumról! Az a célunk, hogy meghívjuk Œket, hogy taníthassák Œket a teljes idejı misszionáriusok, akiket elhívtak és elválasztottak a tanításra” (Liahóna, 1999. jan., 37. o.). Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, kinyilvánította teljes idejı missziójának

1829 februárjában, amikor az Úr azt mondta, hogy „a mezŒ fehér, készen az aratásra” (T&Sz 4:4), világszerte elkezdte megnyitni a kapukat a misszionáriusi munka elŒtt. Jóllehet az egyháztagság csupán kis százalékát teszi ki a világ népességének, az egyházat végül minden nemzetben megalapítják. Néha az emberek „egyet egy városból, kettŒt egy nemzetségbŒl” (Jeremiás 3:14) jönnek az egyházba. Máskor hatalmas tömegekben jönnek az egyházba. Például, Wilford Woodruff alig egy év leforgása alatt több mint 2000 megtértet keresztelt meg Nagy-Britanniában. Abban a 14 évben, melynek során Joseph Smith próféta vezette az egyházat – 1830. április 6-tól 1844. június 27-ig –, az egyháztagság 6 fŒrŒl 26 000 tagra bŒvült. A kicsiny kezdetbŒl az egyház világméretı szervezetté nŒtt, az Úr

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

3

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

1829-ben tett kijelentésének megvalósulása pedig még mindig folyamatban van.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon!

házából valóvá válik. Más szavakkal a kiválasztott leszármazási ág tagjává válik, vagyis Ábrahám gyermekévé Izsák és Jákób által, akinek az ígéretek adattak” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3. köt. [1954–1956], 3:246. o.).


• Tan és a szövetségek 11:3 • Tan és a szövetségek 33:3 • Tan és a szövetségek 123:12

• Jeremiás 16:14–17

A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

• 1 Nefi 22:4, 11–12 • Tan és a szövetségek 29:7 • Tan és a szövetségek 110:11

L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, a következŒ ígéretet tette a leendŒ misszionáriusok számára: „Számotokra, akik elfogadjátok az elhívást, hogy menjetek és szolgáljatok, megígérhetem, hogy jó neveteket soha sem fogják elfelejteni ebben a világban, sem pedig az eljövendŒ örökkévalóságban. Így hát ismét megfújjuk harsonánkat, és imádkozunk, hogy az aratás Ura egyre növekvŒ számú munkásokat küldjön, hiszen a mezŒ fehér, készen a bŒséges aratásra (lásd T&Sz 4:4)” (Conference Report, 1992. ápr., 33–34. o.; vagy Ensign, 1992. máj., 25. o.).


Spencer W. Kimball a következŒket tanította Izráel összegyıjtésérŒl: „Izráel összegyıjtése magában foglalja az igaz egyházhoz való csatlakozást és az igaz IstenrŒl való ismeret megszerzését. Ezért bárki, aki elfogadta a visszaállított evangéliumot, és aki az Úrnak saját nyelvén és nemzetének szentjei között kíván hódolni, eleget tett Izráel összegyıjtése törvényének, és minden olyan áldás Gordon B. Hinckley elnök ezt tanította: „A kezdeti hat tagból egy örököse, melyet ezekben az utolsó „Számotokra, akik hatalmas, …hívŒkbŒl álló család nönapokban a szenteknek ígértek” (The elfogadjátok az elhívást, vekedett. […] Nincs még egy olyan Teachings of Spencer W. Kimball, szerk. hogy menjetek és szolegyház, amelyik Amerika földjén látta Edward L. Kimball [1982], 439. o.). gáljatok, megígérhetem, volna meg a napvilágot, és ily gyorsan Russel M. Nelson elder azt tanította, hogy jó neveteket soha vagy ily széles körben terjedt volna el. hogy „a misszionáriusi munka csupán sem fogják elfelejteni Hatalmas karjai olyan tagokat fognak a kezdete” Izráel összegyıjtésének: ebben a világban, körbe, akik sokféle nemzetbŒl szár„Azon áldások beteljesedése, betetŒzése sem pedig az eljövendŒ maznak, és sokféle nyelven beszélnek. akkor jön el, amikor azok, akik belépörökkévalóságban.” Példátlan jelenség ez! Miközben a tek a keresztség vizébe, arra a pontra múltjának falát borító kárpit feltárul, tökéletesítik az életüket, hogy belépegy csodálatos mintázat képe [bontakozik ki elŒthetnek a szent templomba. Ott a felruházás elnyetünk]. Megmutatkozik ez a boldog és csodálatos rése az egyház tagjait az ábrahámi szövetséghez emberek életében. JövŒbeli csodás dolgokat sejttet” pecsételi” (Perfection Pending, and Other Favorite (Conference Report, 2002. ápr., 3. o.; vagy Liahóna, Discourses [1998], 207. o.). 2002. júl., 4. o.).

A misszionáriusi munka arra összpontosít, hogy az embereket Krisztushoz hívja.

A misszionáriusok segítenek Izráel összegyıjtésében. Az a munka, melynek során az embereket az evangéliumi hálóba tereljük a Krisztusba vetett hiten, a bınbánaton, a keresztségen, valamint a Szentlélek ajándékán keresztül, része Izráel összegyıjtésének. Joseph Fielding Smith elnök ezt tanította: „Minden ember, aki befogadja az evangéliumot, Izráel

4

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Amikor az Úr egyházát visszaállították a földre, az emberek ismét részesülhettek a keresztségben, a Szentlélek ajándékában, valamint további tantételekben és evangéliumi szertartásokban az Úr kinyilatkoztatásai szerint. Az Úr tanainak és szertartásainak elfogadása olyan ösvényre helyez minket, amely elvezet a Vele, valamint Mennyei

SZOLGÁLATRA

Atyánkkal való örök életre. Moróni próféta azt tanította: „Igen, jöjjetek Krisztushoz, és legyetek benne tökéletessé, és tartóztassátok meg magatokat minden istentelenségtŒl, és ha minden istentelenségtŒl megtartóztatjátok magatokat, és teljes lelketekkel, elmétekkel és erŒtökkel szeretitek Istent, akkor elegendŒ számotokra a kegyelme, hogy kegyelme által tökéletesek lehessetek Krisztusban; és ha Isten kegyelme által tökéletesek vagytok Krisztusban, akkor semmiképpen nem tagadhatjátok Isten hatalmát” (Moróni 10:32). A misszionáriusok és az egyháztagok örömet és békét élvezhetnek, miközben megosztják a visszaállított evangélium üzenetét, amely az embereket Krisztushoz vezeti.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Nefi 6:4 • 2 Nefi 25:26 • Jákób 1:7 • Tanok és szövetségek 133:37–39 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

E L H I VA T VA

Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, az igazság tanújaként beszélt az életérŒl: „Az a leglelkesítŒbb és legörömtelibb felismerésem, hogy lehetŒségem van – ahogyan Nefi mondta – »Krisztusról beszél[ni], Krisztusban örvendez[ni], Krisztusról prédikál[ni] [és] Krisztusról prófétál[ni]« (2 Nefi 25:26) bárhol is legyek és akárkivel is találjam magam életem utolsó leheletéig… Azonban a legnagyobb aggodalmam is ugyanebbŒl a megbízásból ered. Egy sor szentírás emlékeztet minket perzselŒ körülírással, hogy »a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek« (1 Korinthusbeliek 9:14). A szavaim, a tanításaim és elmondott tanúbizonyságom mellett az életemnek is részévé kell válnia ama Jézusról való bizonyságnak. Egész lényemnek tükröznie kell e munka isteni voltát. Nem tehetném bizonyságomat, ha valaha is valami olyat mondanék vagy tennék, ami gyengítené a Krisztusban való hiteteket” (Conference Report, 1994. okt., 39–40. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 31. o.).

A teljes idejı missziós elhívás az Úrtól jön, a felhatalmazott szolgáin keresztül. Nagyszerı lehetŒség teljes idejı misszionáriusnak lenni. Felhatalmazott szolgáin keresztül az Úr misszionáriusokat hív el, hogy az embereket Krisztushoz hívják. Ez az Úr munkája. A misszionáriusoknak felhatalmazásuk van a visszaállított evangéliumot tanítani, valamint – a papságon keresztül – a szabadulás elengedhetetlen szertartásait elvégezni.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Alma 42:31 • Tan és a szövetségek 11:15 Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvóru• Tan és a szövetségek 64:29 mából, bizonyságot tett Krisztusról, valamint az egyházban való központi szerepérŒl: „Szeretjük A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat az Úr Jézus Krisztust. Ã a Messiás, a mi Szabadíírd le a tanulmányi naplódba! tónk és Megváltónk. Ã az egyetlen név, amely által megszabadulhatunk (lásd Móziás 3:17, 5:8; T&Sz 18:23). Arra törekszünk, hogy szolgáljuk Œt. Gordon B. Hinckley elnök azt a felhívást intézte Az Œ egyházához, Az Utolsó Napok Szentjeinek az egyház fiatal férfijaihoz, hogy veJézus Krisztus Egyházához tartozunk. gyék komolyan a misszionáriusi leheMisszionáriusaink és egyháztagjaink tŒségeiket: „Felhívást intézek e „Már most készítsétek a világ számos nemzetében tesznek hatalmas gyülekezet minden fiatal fel magatokat arra, bizonyságot Jézus Krisztusról” férfijához ma este. Már most készítséhogy teljes idejı (Conference Report, 1987. okt., 78. tek fel magatokat arra, hogy teljes misszionáriusként o.; vagy Ensign, 1987. nov., 65. o.). idejı misszionáriusként szolgáljátok szolgáljátok az Urat!”

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

5

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

az Urat! Ezt mondta: »ha fel vagytok készülve, akkor nem fogtok félni« (T&Sz 38:30). Készüljetek fel arra, hogy az életetekbŒl két évet e szent szolgálatnak ajánljatok fel. Az valóban életetek elsŒ húsz évének tizedét fogja képezni” (Conference Report, 1995. szept.–okt., 70. o.; vagy Ensign, 1995. nov., 51–52. o.). Monte J. Brough elder a HetvenektŒl kihangsúlyozta, hogy a missziós elhívás az Úrtól jön: „Négy különbözŒ alkalma adódott Brough nŒtestvérnek, nekem és a családomnak, hogy izgatottan kinyissuk a valamelyik gyermekünk missziós elhívását és megbízását tartalmazó borítékot. Minden alkalommal lelkesen fontolgattuk szolgálatuk számos lehetŒségét. Bár kifejezték, hová mennének szívesen, abban a pillanatban, hogy megpillantották az »ezennel elhívunk, hogy a (megadott) misszióban szolgálj« részt, kivétel nélkül a jó és a helyes csodálatos érzései töltötték el a család minden tagját. Mindannnyian tudtuk, hogy egy próféta irányította az isteni kiválasztás folyamatát, melynek négy gyermekünk hálásan engedelmeskedett. Visszatért misszionáriusok tízezrei tehetnek bizonyságot e folyamatról, valamint saját misszionáriusi elhívásuk isteni sugalmazásáról… …A személyes és a prófétai kinyilatkoztatás az az alap, melyen egyházi szolgálatunk szilárdan áll” (Conference Report, 1997. ápr., 37–38. o.; vagy Ensign, 1997. máj., 28. o.). Richard G. Scott elder a következŒket tanította egy fiatal férfi azon felelŒsségérŒl, hogy missziót szolgáljon: „Amennyiben fizikailag képes, érzelmileg stabil fiatal férfi vagy, imádkozz azon lehetŒségedrŒl és Úr iránti felelŒsségedrŒl, hogy felkészítsd magad arra, hogy teljes idejı misszionárius legyél. Ez magában foglalja a szentírások megértését, az engedelmességet, önmagad tisztán és szeplŒtelenül tartását, valamint az arra való érdemességet, hogy részesülj a templomi felruházásodban. Amikor pedig eljön az ideje, fogadd el az egyház elnökétŒl az elhívást, hogy két évig az Úr küldötteként szolgálj!” (Conference Report, 1997. okt., 48. o.; vagy Ensign, 1997. nov., 36. o.).

6

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Mit jelent számodra „a mezŒ fehér, készen az aratásra” kijelentés? • Miként jelent áldozatot egy misszionáriusi szolgálat? Milyen értelemben nem jelent áldozatot? • Hogyan befolyásolja azon tudásod, hogy a Szabadítótól jött a missziós elhívásod, azt, hogy miként használod az idŒdet minden egyes nap a missziód során?

JAVASOLT FELADATOK • Kezdj el vezetni egy tanulmányi naplót! Ez egy olyan napló, amelybe beleírod a tanulmányozásod során elsajátított evangéliumi meglátásaidat. Sok misszió egyébként is arra utasítja a misszionáriusokat, hogy vezessenek naplót, így ez segít elindítani egy hasznos misszionáriusi eszközt. • Tanuld meg kívülrŒl a Tan és a szövetségek 4. szakaszát, és készülj fel arra, hogy elmondd azt egy jövŒbeni órai áhítat alkalmával (vagy elmondhatjátok az egész osztállyal együtt)! • Tanuld meg (vagy tanuld meg újra) a Hittételeket! • Beszélgess el egy mostanában visszatért misszionáriussal a missziós szolgálat értékérŒl, valamint arról, hogy áldozatot jelentett-e számára a missziója! • Olvasd el a Tan és a szövetségek 31:3–13-as verseket, és vizsgáld meg az Úr misszionáriusok számára adott utasításait és ígéreteit! • Minden héten hozd el a szentírásokat és ezt a tanulói kézikönyvet az órára!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Misszionáriusi munka”

MISSZIONÁRIUSI BESZÁMOLÓK Samuel H. Smith Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja írt eme adományozási korszak elsŒ misszionáriusáról, Samuel SmithrŒl, Joseph Smith próféta egyik fivérérŒl. Ez a korai misszionárius jelentŒs példaként szolgál azon hithı misszionáriusok számára, akik talán úgy érzik, munkájuknak csupán

SZOLGÁLATRA

kevés gyümölcsét látják, valamint arról, hogy hogyan használjuk a Mormon könyvét a misszionáriusi munkában. „Az Œ története hatalmas hitrŒl és bátorságról szól elcsüggesztŒ körülmények közepette. Nem véletlen, hogy Œt hívták el az elsŒ misszionáriusnak. Miután lelki megerŒsítést nyert annak igazságáról, amit próféta bátyja elmondott neki, Œ lett a harmadik személy, aki Joseph Smitht és Oliver Cowderyt követŒen ebben az adományozási korszakban megkeresztelkedett. Misszióját úgy kezdte, hogy biztos tudással rendelkezett a Joseph Smith által végzett szent munka igaz voltáról, valamint a Mormon könyve igaz voltáról. A nyolc tanú egyikeként, Samuelnek abban a kiváltságban volt része, hogy láthatta a Joseph által megmutatott lemezeket, majd kezében tarthatta azokat, és megvizsgálhatta a rajtuk lévŒ Œsi írást. Ã volt továbbá az egyház hat alapító tagjának egyike, amikor 1830. április 6-án megszervezték azt. Nem sokkal azelŒtt, hogy megkapta a hivatalos misszionáriusi elhívását, Samuel eladott egy példányt a Mormon könyvébŒl Phineas Youngnak, egy utazó prédikátornak. E kezdeti találkozásnál kezében tartotta a könyvet, és felajánlotta Phineasnak. – Van egy könyv, uram, melyet szeretném, ha elolvasna. Phineas tétovázott. – Milyen könyve van, kérem?

E L H I VA T VA

által fordítottak le, és hogy a fivérem, ifj. Joseph Smith, próféta, látnok és kinyilatkoztató (Idézve: S. Dilworth Young, Brigham Young – His Life (First Half), Brigham Young University Speeches of the Year [1964. márc. 17.], 3. o.). Amikor Samuel elindult az elsŒ missziójára – nem sokkal az egyház megalapítása után –, akkor az igazságról való bizonysággal és nem sok egyébbel volt felvértezve. Ám nem is volt szüksége sok más dologra. Volt bizonysága, és voltak nála példányok a Mormon könyvébŒl – amely a megtérés misszionáriusi eszköze. Vitt magával egy hátizsákot, amelybe annyi példányt tett ebbŒl a könyvbŒl, amennyit csak elbírt. Valószínıleg még a kezében is vitt egyet. Ne feledjétek, hogy ilyet még soha senki nem tett azelŒtt. Nem volt társa, aki megmutatta volna neki, hogy hogyan használja a Mormon könyvét. Nem volt misszionáriusképzŒ központban sem ez a fiatalember. Így Samuel elhagyta Palmyrát, hogy átutazza a környéket olyan megtértek és érdeklŒdŒ személyek után kutatva, akik megvásárolnának egy példányt a Mormon könyvébŒl. 40 kilométert utazott az elsŒ napon, és amikor elérkezett egy fogadóhoz, megkérdezte a fogadóst, hogy megvenné-e az egyik könyvet. Amikor a fogadós megtudott többet a küldetésérŒl, távozásra kényszerítették Samuelt, így az elsŒ éjszakát egy almafa alatt töltötte.

– A Mormon könyve, vagy – ahogyan néhányan nevezik – az Arany Biblia. – Hah! Akkor ez kinyilatkoztatás szándékozik lenni, uram? – Igen. Ez egy IstentŒ jövŒ kinyilatkoztatás.

Komoly megjelenése és egyenes modora nagy hatással volt Phineasra, aki azt mondta a fiatalembernek, hogy bizonyosan el fogja olvasni. Phineas megkérdezte a nevét; azt mondta, Samuel H. Smithnek hívják. – Á, ön az egyik tanú! – Igen. Tudom, hogy a könyv IstentŒl eredŒ kinyilatkoztatás, melyet a Szentlélek ajándéka és hatalma

© 2004 Robert T. Barrett. Másolatok készítése tilos!

A fiatalember megmutatta Phineasnak a könyv utolsó két oldalát, és megkérte, hogy olvassa el a tanúk bizonyságtételét. A fiatal férfi így folytatta: – Ha imádságos szívvel elolvassa e könyvet, és megkéri Istent, hogy adjon róla tanúságot, akkor tudni fogja e munka igazát.

A következŒ napon Samuel találkozott egy metodista prédikátorral, akit John P. Greene-nek hívtak. Greene urat személyesen nem érdekelte a könyv elolvasása, de azt mondta, hogy magánál tart egyet, hátha valaki más meg szeretné vásárolni. Samuel

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

7

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

nem adta fel. Ellátogatott újra a Greene családhoz, és megtudta, hogy Greene úr felesége, Rhoda Young Greene – Phineas Young egyik nŒvére – elolvasta a könyvet. Ã késŒbb meggyŒzte a férjét arról, hogy neki is el kell olvasnia. Samuel egyetlen lelket sem keresztelt meg az elsŒ missziója során, ám a Mormon könyve azon két példánya, melyeket Phineas Youngnak és John P. Greene-nek adott, végül az egész szomszédság, többek között Brigham Young és családja, valamint Heber C. Kimball és családja megtérésének eszközévé vált” („The Book of Mormon: The Heart of Missionary Proselyting”, Ensign, 2002. szept., 15–16. o.).

Heber C. Kimball Heber C. Kimball elder, akkor a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, volt az elsŒ misszionárius, akit arra hívták el, hogy Angliában hirdesse a visszaállított evangéliumot 1837-ben. Elhagyta családját, akik az Ohio állambeli Kirtlandben éltek, hogy az Atlanti-óceánon túl szolgáljon az egyház elsŒ tengeren túli missziójában az utolsó napokban. Így írt az elhívásáról, az otthonról történŒ elindulásáról, valamint az Angliába való megérkezésérŒl:

Heber C. Kimball és Joseph Fielding az angliai Chatburnben, © Paul Mann. Másolatok készítése tilos!

„Soha sem gondoltam volna, hogy elsŒk között prédikálhatom az örökkévaló evangéliumot Európa partjain, és biztosíthatom a barátaimat arról, hogy engem is meglepett, amikor Hyrum Smith testvér, az egyház elnökségének tagja tájékoztatott arról, hogy a Lélek felkészített engem, és az egyház felhatalmazottainak konferenciáján, melyet tartottak, arra jelöltek ki, hogy Nagy-Britannia királyságában szolgáljak missziót.

Annak gondolata, hogy egy ilyen fontos hivatalra és misszióra jelöltek ki, majdnem elviselhetetlen volt számomra. Éreztem gyengeségem és érdemtelenségem, és csaknem kész voltam elsüllyedni a

8

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

rám nehezedŒ feladat alatt, és kénytelen voltam így kiáltani: Ó, Uram, én csupán egy »dadogó ajkú« ember vagyok, teljesen alkalmatlan egy ilyen munkára! Hogyan mehetnék prédikálni arra a földre, amely oly híres a keresztény világban a világosságáról, tudásáról, állhatatosságáról, és az evangéliumról való gondoskodásáról; valamint azoknak az embereknek, kik köztudottan nagyon értelmesek? Ismét, annak gondolata, hogy oly sok idŒre elhagyom a családomat – amit egy abba az országba történŒ misszió feltétlenül megkövetel –, elválasztanak a barátaimtól, akiket szeretek, és akikkel számos áldást és boldog idŒszakot éltem át együtt, elhagyom a szülŒföldemet, hogy egy idegen földön idegen emberek között éljek, szinte elviselhetetlen volt. Mindezen szempontok azonban nem rettentettek el felelŒsségem ösvényétŒl. Nem tanácskoztam testtel és vérrel sem; hanem abban a pillanatban, amikor megértettem Mennyei Atyám akaratát, eltökéltséget éreztem, hogy minden kockázat ellenére elmenjek. Hittem, hogy Ã támogatni fog mindenható hatalmával és felruház minden olyan képességgel, amelyre szükségem van. És bár családom kedves volt számomra, és szinte ínségben kellett otthagynom Œket, mégis éreztem, ahogyan az igazság ügye, Krisztus evangéliuma, legyŒzött minden más tényezŒt; én pedig hajlandó voltam elhagyni Œket, hittem abban, hogy az az Isten, aki »gondoskodik a verebecskékrŒl«, és aki »megadja táplálékát... a holló-fiaknak, a melyek kárognak«, gondoskodik majd a szükségleteikrŒl. […] Miután néhány napot ügyeim és dolgaim elrendezésével töltöttem, 1830 júniusának tizenharmadik napján búcsút intettem családomnak és barátaimnak, valamint Kirtland városának, ahol az Úr háza állt.” Több mint egy hónappal késŒbb, július 18-án, Heber C. Kimball elder misszionárius társaival együtt megérkezett az angliai Liverpoolba. Ezt írta: „Rögtön az után, hogy a hajó lehorgonyzott, egy kis hajó ért mellénk, amelybe számos utas, köztük Hyde, Richards, Goodson testvérek és jómagam is beszálltunk, és kihajóztunk a partra. Amikor körülbelül két méterre értünk a mólótól, kiugrottam a partra, és életemben elŒször brit földön álltam, idegen emberek között, kiknek életmódja és szokásai különböztek a sajátomtól. Rendkívüli érzéseim voltak akkor, különösen, amikor felismertem misszióm, valamint azon munkám célját, jelentŒségét és terjedelmét, melyre kijelöltek, s amelynek

SZOLGÁLATRA

hamarosan nekilátok” (Journal of Heber C. Kimball, szerk. R. B. Thompson [1840], 9–11, 15. o.; központozás és nagybetıs írás modernizálva; a bekezdések tagolása eltér az eredetitŒl).

Wilford Woodruff 1839 késŒ nyarán, Wilford Woodruff elder nagyon nehéz körülmények között hagyta el otthonát és családját, hogy megkezdje misszióját Nagy-Britanniában. Ã és a felesége is nagyon beteg és nagyon szegény volt. Woodruff elder azonban hı maradt az elhívásához, az Úr pedig nagy sikerrel áldotta meg Œt a misszionáriusi munkája során. Az egyik jelentŒs esemény azt követŒen történt, hogy kapott egy sugalmazást, mely szerint hagyja el azt a várost, ahol nagy sikerrel prédikált és keresztelt. Ezt írta: „Titokban az Úr elé járultam, és megkérdeztem tŒle, mi a rám vonatkozó akarata. Azt a választ kaptam, hogy délre kell mennem, mert az Úr nagy munkát tartogat számomra ott, melyet el kell végeznem, hisz sok lélek vár az Úr szavára.” Miután csaknem 80 kilométert utazott kocsin és gyalog, és elérkezett egy olyan környékre, ahol utolsó napi szent még soha sem járt, Wilford találkozott John és Jane Benbow-val. Vagyonos gazdálkodók voltak, és egy olyan gyülekezet tagjai, „akik a wesleyánus metodistáktól szakadtak el, és magukra vették az Egyesült Fivérek nevet”. Wilford Woodruff így írt: „Az Egyesült Fivérek eme gyülekezete a világosságot és igazságot kutatta, ám csak addig jutottak, ameddig el tudtak menni, és állandóan arra kérték az Urat, hogy nyissa meg elŒttük az utat, és küldjön nekik világosságot és tudást, hogy megismerhessék a szabaduláshoz vezetŒ igaz utat. Amikor ezt meghallottam, világosan láttam, hogy az Úr miért parancsolta meg nekem, míg Hanley városában voltam, hogy hagyjam el azt a helyet, ahol munkálkodtam, és menjek délre, mert Herefordshireben hatalmas aratni való mezŒ található a szentek Isten királyságába történŒ összegyıjtéséhez.” Ezen a helyen több mint 600 embert keresztelt meg! A naplójából vett egyik egyedülálló tanítással kapcsolatos élménye – melyet érdemes megemlíteni – segít szemléltetni, milyen „fehér” is volt e mezŒ:

E L H I VA T VA

„8-án, vasárnap reggel Frome’s Hillben prédikáltam, délután Standley Hillben, este pedig a John Benbow’s Hill Farmon. A Benbow testvér szomszédságában álló egyházközségbe, mely felett a parókia plébánosa elnökölt, mindössze tizenöt ember ment el a nap folyamán, míg az én gyılésemen nappal és este hatalmas gyülekezet, mintegy ezer ember vett részt. Amikor este felálltam, hogy beszéljek Benbow testvér házában, egy férfi lépett be az ajtón, és közölte velem, hogy Œ egy békebíró, és a parókia plébánosa küldte, hogy tartóztasson le engem. – Milyen bıntettért? – kérdeztem. – Azért, mert prédikál az embereknek – mondta. Elmondtam neki, hogy a plébánoshoz hasonlóan nekem is engedélyem van az evangéliumot prédikálni az embereknek, és ha helyet foglal, akkor a gyılés után beszélek vele. Helyet foglalt mellettem a székemen. Egy és negyed órán keresztül tanítottam az örökkévaló evangélium elsŒ tantételét. Rajtam nyugodott Isten hatalma, a Lélek megtöltötte a házat, és meggyŒzte az embereket. A gyılés befejeztével felajánlottam a lehetŒséget a keresztségre, mire heten ajánlották fel magukat. Közöttük volt négy lelkész és a békebíró is. Az utóbbi felállt és ezt mondta: »Woodruff úr, szeretnék megkeresztelkedni.« Azt mondtam neki, hogy én pedig szeretném Œt megkeresztelni. Lementem a medencébe, és megkereszteltem azt a hét embert. Ezután összegyıltünk, és tizenhárom embert konfirmáltam, majd kenyeret törtem a szenteknek, és mindannyian együtt örvendeztünk. A békebíró elment a plébánoshoz, és azt mondta neki, hogy ha szeretné, hogy Woodruff urat letartóztassák az evangélium prédikálásáért, akkor magának kell odamennie és végrehajtania azt, mert Œ életében elŒször tŒle hallotta az igaz evangéliumot prédikálni. A plébános nem tudta, mi tévŒ legyen, így elküldte az anglikán egyház két lelkészét kémkedni, és kérte, hogy vegyenek részt a gyılésen, és nézzék meg, mit prédikálunk. Ám mindkettejük szívét megérintette a Lélek, hálásan befogadták az Úr szavát, és megkeresztelkedtek, majd Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjává konfirmálták Œket. MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

9

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

A plébános megrémült, és senki mást nem mert küldeni” (Leaves from My Journal [1881], 93–97. o.).

Dan Jones A visszaállítás másik nagyszerı misszionáriusát Dan Jonesnak hívták, aki megtért volt az egyházban. Gordon B. Hinckley elnök így írt Dan Jones misszióiról, melyeket a szülŒföldjén, Walesben szolgált: „Dan Jones 1810. augusztus 4-én született a flintshire-i Halkinban, Walesben. Tizenhét évesen tengerész lett. Tanult a hajókról és a tengerészekrŒl, megtanulta, milyen az erŒs szél által arcába csapott só szúrása, valamint a szörnyı vihar által dobált hajó hánykódása. 1840-ben Amerikába jött. Itt vásárolt egy kis hajót, melynek Œ lett a parancsnoka, és amellyel a Mississippi vizén hajózott…

Dan Jones felrázza Walest, © Clark Kelley Price. Másolatok készítése tilos!

A folyón történŒ közlekedése közben, Dan hallott a mormonokról, akiket elüldöztek Missouriból, és akik átmeneti menedéket találtak az Illinois állambeli Quincyben, majd pedig megalapították »Nauvoot, a Gyönyörıt« azon a helyen, ahol a folyó élesen elkanyarodva egy vízbe benyúló félsziget látszatát kelti. Utalások szerint Dan Jones elolvasott néhányat az akkoriban elterjedt mormon ellenes bírálatokból. Mindez felkeltette az érdeklŒdését. Szeretett volna többet megtudni ezekrŒl az emberekrŒl. Találkozott velük, tanították Œt, és elfogadta az igazságot. 1843 januárjában megkeresztelkedett a Mississippi folyó hideg vizében…

Elhívták Dan Jonest, hogy menjen Walesbe [missziót szolgálni]. Felesége, Jane is elkísérte. Wilford Woodruff-fal és másokkal a Brit-szigetekre utaztak. Jones eldert arra jelölték ki, hogy Észak-Walesben munkálkodjon. Habár abban az elŒnyben volt része, hogy walesi nyelven és angolul is tudott beszélni, viszonylag kevés sikerrel érintette meg az emberek 10

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

szívét azon a területen. Ezzel ellentétben, William Henshaw, aki nem beszélte a walesi nyelvet, jelentŒs sikereket ért el délen. Amikor Henshaw testvért egy évvel késŒbb felmentették, Jones eldert hívták el arra, hogy az egész Wales területén folyó munka felett elnököljön. A délkelet-walesi Merthyr Tydfilben helyezte el a központot. Egy maroknyi misszionáriussal együtt dolgozva, bámulatos aratásnak lett tanúja. 1845 és 1848 között körülbelül 3600 embert kereszteltek meg. Úgy becsülik, hogy népességi viszonylatban minden 278 walesi emberbŒl egy megkeresztelkedett az UNSZ egyházba. Az ellenfeleknek lehetŒségük volt az újságokban és egyéb kiadványokban támadni a mormon misszionáriusokat. A sajtó azonban nem engedte, hogy Jones elder bármit is megjelentessen az újságokban. Így hát elhatározta, hogy saját kiadványaival fog válaszolni nekik. Igénybe vette fivére, John Jones segítségét, aki egy protestáns lelkész volt, és saját nyomdagépet birtokolt. Azt mondják, John a hét folyamán Dan kiadványait nyomtatta, vasárnap pedig a szószékrŒl szidta Œt. Dan Jones publikációja volt az elsŒ mormon folyóirat, melyet nem angol nyelven adtak ki... […] SenkitŒl sem félt. Nagy merészséggel haladt elŒre. Ezt írták a módszerérŒl: »Gyakran már hetekkel az érkezése elŒtt kihirdette a városban, hogy azért jön, hogy ‘megtérítse’ az egész várost. Tájékoztatta a polgármestert, a városi tanácsot, a lelkészeket, valamint a rendŒrséget is a szándékáról. A helyi egyháztagokkal több ezer röpiratot osztatott ki az egész városban. Amikor megérkezett a vasútállomásra, gyakran ott várt rá a város valamennyi hivatalnoka és számos lelkes polgár« [Rex LeRoy Christensen, „The Life and Contributions of Captain Dan Jones”, Master’s thesis, Utah State University, 1977, 39–40. o.]. Más egyházak lelkészei hevesen támadták Œt. Használták a szószéket és a sajtót is. Így írt Dan Jones az ellene irányuló ellenségeskedésrŒl: »A legtöbb történetet, melyet szegény Joseph testvérrŒl mondanak Amerikában, itt Jones kapitány személyesíti meg, és gyakran hallom azokat, akik nem ismerik e kis embert [magát], habozás nélkül kijelenteni róla, hogy ‘átok e nemzetre’« [Christensen, „Life and Contributions”, 27. o.]. Ily módon tombolt a közvélemény. Ám ahelyett, hogy visszahúzódott volna, Dan Jones az ellentéteket

SZOLGÁLATRA

E L H I VA T VA

is hasznára fordította. Akkora nyilvános figyelemre tett szert, hogy az embereknek el kellett dönteniük, hogy a mormonok evangéliuma igaz-e vagy hamis. Egyre nagyobb számú megtért jött az egyházba, miközben valóságos vihar tombolt a mormonok ellen úgy általában, de legfŒképpen Jones elder ellen. Rágalmazták az újságokban. Kiabáltak rá az utcán. Az élete veszélyben forgott… …[1852-ben] elhívták, hogy egy második missziót szolgáljon a szülŒhazájában. Ismét tétovázás nélkül engedelmeskedett... Amikor visszatért Walesbe, Jones elder ismét minden energiáját a munkának szentelte. A második missziója során mintegy kétezer új megtért jött az egyházba. Bámulatos volt… Az egyház jelenlegi tagjai közül több tízezren vannak olyanok, akik azoknak az embereknek a leszármazottai, akiket Œ és a társai tanítottak és kereszteltek meg. A megtértek számát tekintve, Dan Jonest bizonyosan az egyház történetében ismert mintegy fél tucat eredményes misszionárius közé lehet sorolni. Életét az igazság tanításának, és a hit építésének szentelte” („The Thing of Most Worth”, Ensign, 1993. szept., 2, 4, 6–7. o.).

JEGYZETEK ÉS BENYOMÁSOK

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

11

SZOLGÁLATRA

12

E L H I VA T VA

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

SZOLGÁLATRA

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

E L H I VA T VA

KÉZIKÖNYV

13

2. fejezet

© Steve Tregeagle. Másolatok készítése tilos!

SZEMÉLYES ÉRDEMESSÉG BEVEZETÉS Életed egyik legfŒbb áldása az lesz, hogy elmehetsz az Úr templomába, és részesülhetsz a templomi felruházásodban. Ez a felruházás lelki tudást és hatalmat ad, amely segíteni fog neked jobban szolgálni az Urat, és végül érdemessé válni arra, hogy belépj az Ã királyságába. A templomban elnyert tudás, hatalom és erŒ miatt a leendŒ misszionáriusoknak általában lehetŒségük van még a misszionáriusi szolgálatuk elŒtt elmenni a templomba és részesülni a templomi felruházásukban. Az Úr munkájának végzése misszionáriusként, valamint az Ã szent házába való belépés magas fokú személyes érdemességet követel.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • A személyes érdemesség elengedhetetlen a misszionáriusi munka teljesítéséhez. • A személyes érdemesség lehetŒvé teszi, hogy a leendŒ misszionárius elnyerje a templomi áldásokat. • A bınbánat egy tisztító folyamat, amely lehetŒvé teszi számunkra, hogy érdemessé váljunk.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK A személyes érdemesség elengedhetetlen a misszionáriusi munka teljesítéséhez. A misszionáriusoknak tisztának kell lenniük ahhoz, hogy velük lehessen a lélek, amely szükséges ahhoz, hogy az Urat képviseljék. A személyes tisztaság magában foglalja a tiszta gondolatokat, az erkölcsi tisztaságot, az evangélium tantételeihez való ragaszkodást, valamint a parancsolatok megtartását. A misszionáriusi szolgálat követelményei lelkierŒt igényelnek. A papsági vezetŒk segítenek a leendŒ misszionáriusoknak felkészülni e sokat követelŒ munkára azáltal, hogy segítenek nekik bınbánatot tartani, és érdemessé válni arra, hogy teljes idejı misszionáriusokként szolgáljanak.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 38:42 (lásd még T&Sz 133:5) • Tan és a szövetségek 88:74 • Tan és a szövetségek 121:45 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Charles Didier elder, a Hetvenek ElnökségébŒl, azt fontolgatta, mit kell a leendŒ misszionáriusoknak megérteniük az érdemességrŒl ahhoz, hogy

14

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

S Z E M É LY E S

felkészültek legyenek az Úr szolgálatára: „Bárcsak meg tudnánk tanítani a fiatalságnak, hogy hogyan kerüljék el a komoly bınbánat szükségességét. Jobb a megelŒzés, mint a jóvátétel. Meg kell tanítanunk nekik, hogy rendelkezzenek az Úr és az Ã parancsolatai iránti szeretet lelkével. Ha ez velük van, akkor nem kell határokat szabnunk, mondván: »Ha ezt átlépitek, akkor nem szolgálhattok«” („Teaching from the Heart”, Ensign, 2004. jún., 10. o.).

ÉRDEMESSÉG

hogy megváltoztassuk. Ha változtatni kell az életükön, akkor ezt azelŒtt kell megtenni, mielŒtt elmennek… […] Szükségünk van misszionáriusokra, de fontos, hogy el tudják végezni a munkát. Lelkileg érzékenynek kell lenniük arra, amit várnak tŒlük, ami lényegében lelki munka. Erkölcsileg érdemesnek kell lenniük minden tekintetben, miután tisztán tartották magukat a világ gonoszságaival szemben! Ha bınt követtek el, elŒzŒleg megfelelŒ bınbánatot kell tartaniuk…

Amikor megkérdezték, hogy a leendŒ misszionáriusok mire koncentráljanak, milyennek kell lenniük, Nem a tökéletességet kérjük. Az Úr vagy milyenné kell válniuk, Richard munkáját átlagos emberek végzik, G. Scott elder, a Tizenkét Apostol akik átlagon felül dolgoznak. Az Úr „Ez egy kemény Kvórumából, ezt a válasz adta: „ÉrdemegerŒsíti azokat, akik erŒfeszítést munka… Tiszta kezet mesnek – hogy a Lélek irányítani tudtesznek. Ez leginkább a misszionáriués szeplŒtelen szívet ja Œket.” Majd így folytatta: si szolgálatban válik nyilvánvalóvá… igényel.” „Olyan távol kell tartaniuk magukat a Az Úr kis dolgokkal végzi el az Ã bın határaitól, amennyire csak tudják. csodálatos munkáját” („MisszionáriuEz adja nekik a legnagyobb boldogságot a felkészüsi szolgálat”, ElsŒ világméretı vezetŒképzŒ gyılés, lés során. Biztosítja számukra a legnagyobb képes2003. jan., 17–18. o.). séget arra, hogy a Lélek vezesse Œket, és hogy olyan Hinckley elnök így figyelmeztetett a pornográpéldák legyenek, amilyennek lenniük kell a misszifia ellen: „A pornográfia egyre növekvŒ pestise ós területen. örvénylik körülöttünk. A mocsok készítŒi és Majdnem minden fiatal el tudja ismételni, vagy valamely más módon el tudja magyarázni a bınbánat lépéseit. Amit azonban valóban meg kell érteniük az az, hogy az Úr milyen komolysággal tekint néhány bınre, és nem szabad elkövetniük azokat” („Teaching from the Heart”, Ensign, 2004. jún., 9–10. o.). Gordon B. Hinckley elnök így írta le az érdemesség azon mércéjét, melyet a misszionáriusoknak követniük kell: „Ez egy kemény munka… Tiszta kezet és szeplŒtelen szívet igényel… Mily alázatos és komoly kötelezettség ez a munka! Megköveteli, hogy a missziót szolgálók minden tekintetben érdemesek legyenek. Egyszerıen nem engedhetjük meg, hogy azok, akik nem felelnek meg az érdemesség követelményeinek, a világba menjenek, és hirdessék az evangélium örömhírét! MeggyŒzŒdésem, hogy az alkalmassági mérce felemelésével fiataljaink, különösképp a fiatal férfiak, nagyobb önfegyelmet fognak gyakorolni, és a világ alacsony normái fölé fognak emelkedni, elkerülik a bınt, és minden tettükben erényesebbek lesznek. Tudatosan nem küldünk el senkit azért,

terjesztŒi szorgalmasan dolgoznak egy olyan bányában, amely többmilliós nyereséget nyújt számukra. Némely termékük ravaszul félrevezetŒ. Arra tervezték Œket, hogy ingereljék és serkentsék az alapvetŒ ösztönöket. Sok férfi, aki evett a tiltott gyümölcsbŒl, rájött, hogy… elvesztette az önbecsülését…, felismerte, hogy az a veszélyes ösvény, melyen halad, pornográf anyagok olvasásával vagy nézésével kezdŒdött. Néhányan, akik soha nem innának egy korty alkoholt, vagy szívnának el egy szál cigarettát sem, észérvekkel magyarázzák a pornográfia élvezetét. Az ilyenek elferdítették az értékeket, és teljesen érdemtelenné váltak arra, hogy Isten papságába elrendelt férfiak legyenek” (Conference Report, 1983. okt., 66. o.; vagy Ensign, 1983. nov., 45. o.). Milyen érdemességi normák és bizonyság szerint kell élniük a leendŒ misszionáriusoknak? • Legyen hitük a Mennyei Atyában, az Ã Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben, és legyen bizonyságuk róluk! • Legyen bizonyságuk Jézus Krisztus engesztelésérŒl, valamint a Szabadítóként betöltött szerepérŒl!

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

15

S Z E M É LY E S

ÉRDEMESSÉG

• Legyen bizonyságuk Joseph Smith prófétáról és az evangélium visszaállításáról! • Támogassák az egyházi vezetŒket! • Tartsák meg az erkölcsi tisztaság törvényét! Ez magában foglalja a pornográfia minden formáját. • Tartsák meg a kereszteléskor és egyéb alkalmakkor kötött szövetségeket! • Vegyenek részt minden egyházi gyılésen! • Legyenek becsületesek a másokkal való kapcsolataikban! • Fizessenek teljes tizedet! • Tartsák be a Bölcsesség szavát! • Bánják meg és ismerjék be a bıneiket! Vallják be a komoly bınöket a papsági vezetŒknek!

A személyes érdemesség lehetŒvé teszi, hogy a leendŒ misszionárius elnyerje a templomi áldásokat. Howard W. Hunter elnök a következŒket tanította a templomi áldások jelentŒségérŒl a missziós elhívással kapcsolatban: „Készítsünk fel minden misszionáriust, hogy arra érdemesen menjen el a templomba, és hogy az az élmény még annál is nagyobb fontossággal bírjon, mint amikor kézhez veszi a missziós elhívást!” (Conference Report, 1994. okt., 118. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 88. o.). Miért olyan fontos a templomban szerzett élmény egy misszionárius számára? A templomi áldások hatalmat adnak az érdemes misszionáriusoknak. Az Úr házában szerzett áldások az arra érdemes egyének számára érhetŒek el. A megkövetelt érdemességi normák növelni fogják a lelkiséget, és fokozni fogják minden misszionárius azon képességét, hogy tanítsa másoknak a visszaállított evangéliumot. A templomban felruházott misszionárius további hatalomra is jogosult. Ez a hatalom Mennyei Atyánk tervének mélyebb megértésébŒl, valamint kizárólag a templomban elnyerhetŒ szövetségekbŒl és áldásokból ered.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Zsoltárok 24:3–5 • Tan és a szövetségek 95:8 • Tan és a szövetségek 109:22–23 • Tan és a szövetségek 110:7–9 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, azt tanította, hogy a templomi munka „a mindennapi életben horgonyt, útmutatást, védelmet, biztonságot, békét és kinyilatkoztatást jelenthet” (Conference Report, 1992. ápr., 123. o.; vagy Ensign, 1992. máj., 88. o.). Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, megmagyarázta, hogy a misszionáriusoknak miért van szükségük a templomi szertartásokra ahhoz, hogy sikeresen prédikálják a visszaállított evangéliumot: „Nagyon fontos megértenetek, hogy a templomban történŒ felruházásotok elnyerése… nélkülözhetetlen része a misszionáriusi felkészüléseteknek… [Meg

16

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

S Z E M É LY E S

ÉRDEMESSÉG

kell] érte[netek] azoknak a templomi szövetségeknek a jelentŒségét, [valamint] a felruházásotok és a misszionáriusi sikeretek közötti megszakíthatatlan kapcsolatot. Valójában maga a felruházás szó magában hordozza ama alapvetŒ kapcsolat jelentŒségét. A felruházás ajándék.

világosság hatalmát, valamint bizonyságot és megértést nyújtson számukra. A templomi felruházás olyan tudást ad, amely – ha a szerint cselekszenek – erŒt és igazságról való meggyŒzŒdést nyújt” (A Light unto the World [1997], 49. o.).

misszionáriusaink miért mennek a templomba, mielŒtt elválasztják Œket a misszionáriusi területükre? Ez egy követelmény… [ahol elérhetŒ a templom], mert az Úr azt mondta, hogy ennek meg kell történnie. Az egyház korai szakaszában Kirtlandbe hívta az összes misszionáriust, hogy részesüljenek a felruházásukban az ott felállított templomban. Azt mondta, ennek azért kell megtörténnie, hogy a mennybŒl kapott nagyobb hatalommal és nagyobb védelemmel indulhassanak útnak” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3 köt. [1954–1956], 2:255).

David B. Haight elder ezt tanította: „Amikor megmutatjuk az ajánlásunkat a templomi szolgának, akkor újra megerŒsítjük, hogy érdemesek vagyunk arra, hogy belépjünk a templomba” (Conference Report, 1992. ápr., 19. o.; vagy Ensign, 1992. máj., 15. o.).

Ifj. Jack H. Goaslind elder a felruházás és a Nem tudjátok elvégezni ezt a munkát egyedül. misszionáriusi szolgálat közötti kapcsolatról beszélt, Rendelkeznünk kell a menny segítségével, rendelamikor a Hetvenek tagjaként szolgált: „E szövetsékeznünk kell Isten »ajándékaival«… Ez a munka geknek való engedelmesség, valamint azok betöltéannyira komoly, az ellenség ellenszegülése pedig oly se által megszenteltetünk, megtisztulunk és nagy, hogy szükségünk van minden isteni hatalomra, megszületünk a LélektŒl. Olyan emberekké válunk, hogy megnövelje erŒfeszítésünket, és fennakadás akik érdemesek a Szent Lélek elnyerésére, valamint nélkül elŒre mozdítsa az egyházat” („Making and a Lélekkel járó ajándékokra, melyeknek jelen kell Keeping Covenants” [misszionáriusi lenniük ebben a munkában, ha sikermıholdas közvetítés, 1997. ápr. 25.]). rel szeretnénk járni” (Conference „Szükségünk van Report, 1983. okt., 47–48. o.; vagy Bruce R. McConkie elder, aki a minden isteni hatalomEnsign, 1983. nov., 33. o.). Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ra, hogy megnövelje az volt, elmagyarázta, hogy a templomi Richard G. Scott elder a templomi erŒfeszítésünket, és fennáldások hogyan tesznek valakit alkalajánlási interjú céljáról beszélt: „MielŒtt akadás nélkül elŒremassá arra, hogy elmenjen, és hirdesbeléptek a templomba, a püspökötök mozdítsa az egyházat.” se a visszaállított evangéliumot: „Az és a cövekelnökötök interjút készít veapostolok – illetve bármely kor lelkiletek a templomi ajánlásotokhoz. Lepásztorai vagy misszionáriusai – nincsenek teljesen gyetek Œszinték és nyíltak velük szemben! Ez az felkészülve arra, hogy elmenjenek, prédikálják az interjú nem egy vizsga, amin át kell menni, hanem evangéliumot, és építsék a királyságot, ha nem renegy fontos lépés, mellyel megerŒsítitek, hogy elég delkeznek a Szentlélek ajándékával, és nincsenek érettségre és lelkiségre tettetek szert ahhoz, hogy hatalommal felruházva a mennybŒl, azaz nem szerészesüljetek a magasabb rendı szertartásokban, varezték meg azon biztos tudást, hatalmat és különlelamint megkössétek és betartsátok az Úr házában ges áldásokat, melyeket általában kizárólag az Úr felkínált építŒ szövetségeket. A személyes érdemestemplomában adnak” (Doctrinal New Testament ség elengedhetetlen követelménye annak, hogy élCommentary, 3 kötet [1966–1973], 1:859. o.). vezhessétek a templom áldásait. Bárki, aki van olyan bolond, hogy érdemtelenül lépjen be a templomba, Joseph Fielding Smith elnök megmagyarázta, hogy kárhozatot hoz önmagára” (Conference Report, miért van szükség a templomi áldásokra a missziós 1999. ápr., 31. o.; vagy Ensign, 1999. máj., 25. o.). területre történŒ érkezés elŒtt: „Értitek, hogy a

David B. Haight, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja volt, leírta a templomi felruházás elnyerésének áldásait: „A templomban lévŒ légkörnek az a célja, hogy az egyház érdemes tagjainak megadja a

A bınbánat egy tisztító folyamat, amely lehetŒvé teszi számunkra, hogy érdemessé váljunk. Szoros kapcsolat van a személyes érdemesség és a missziós területen elért siker között. A leendŒ misszionáriusoknak megfelelŒen meg kell bánniuk a bıneiket, mielŒtt megérkeznek a missziós területükre. A bınbánat egy tantétel, amely megáldja mindazon misszionáriusok és érdeklŒdŒk életét, akik hitet

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

17

S Z E M É LY E S

ÉRDEMESSÉG

gyakorolnak Jézus Krisztusban, megbánják a bıneiket, és elfogadják az evangélium tantételeit és szertartásait.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Ésaiás 1:18 • 1 János 1:5–10 • Móziás 26:29 • Hélamán 14:13 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Van egy, a fiatalok körében elterjed elképzelés, Jeffrey R. Holland elder így írt annak elengedhemely szerint a püspöknek történŒ beismeréssel játetlen szükségességérŒl, hogy megértsük, a Krisztusró fájdalom és szégyenkezés az egyetlen valós kelba vetett igaz hit bıneink megbánásához vezet: lemetlenség és büntetés a súlyos bınökért. Ez még „ElsŒsorban azt tanuljuk [az ifjabbik Alma történecsak a kezdet. Nem rendelkezhet valaki azonnal tébŒl], hogy Krisztus a bınbánat mögötti hataa Szentlélek állandó társaságával csupán azáltal, lom… Almát megérintette édesapja tanítása, ám hogy besétál a püspök irodájába, beismeri a bınét, különösen fontos, hogy a prófécia, majd kisétál onnan. Egyikünk sem amelyre emlékezett »egy Jézus Kriszhisz a halálos ágyon történŒ bınbá„A legjobb tanács, amit tusnak, Isten Fiának az eljövetelé[rŒl] natban. Miért fogadják hát el néháadhatok a leendŒ [szólt], hogy engesztelést hozzon a vinyan közülünk a »missziós ágyon« misszionáriusoknak lág bıneiért« (Alma 36:17). Ez az a történŒ bınbánatot? Nem sokat száaz, hogy maradjanak név, és ez az az üzenet, amelyet minmít, hogy a leendŒ misszionárius érdemesek.” den embernek hallania kell… Bármi megtanulja jól [a leckéket]…, elnyermás imát is mondjunk, bármi más ve egy ember bizalmát, és az összes szükségletünk is legyen, minden valahogyan ettŒl többi módszert. Mindez üres a Lélek nélkül… A a könyörgéstŒl függ: »Ó Jézus, Isten Fia, irgalmazz Lélek nélkül nem taníthattok” („Why?” [a Ricks nekem«. Ã készen áll arra, hogy megadja számunkEgyetemen tartott áhítaton elhangzott beszéd, ra azt az irgalmat. Saját életével fizetett azért, hogy 1991. szept. 24.], 2–4. o.). megadja azt” (However Long and Hard the Road Richard G. Scott elder azok számára nyújtott ta[1985], 85. o.). nácsot, akik teljes bınbánatot tartottak, ám továbbra Glenn L. Pace elder a HetvenektŒl annak is nyomasztják Œket a múltbéli bıneik: fontosságát állította középpontba, hogy még a „Ha megbántatok egy komoly vétket, és tévesen azt missziós szolgálat elŒtt megbánjuk a megoldatlan hiszitek, hogy Isten királyságának mindig másodvétkeket: rangú polgárai lesztek, tudjátok meg, hogy ez nem „A legjobb tanács, amit adhatok a leendŒ misszionáigaz! A Szabadító azt mondta: riusoknak az, hogy maradjanak érdemesek. A máso» Íme, aki megbánta bıneit, annak megbocsáttatik, dik legjobb tanács az, hogy már azelŒtt váljatok és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé. érdemessé, mielŒtt beléptek a MisszionáriusképzŒ Központba. Bizonyosodjatok meg arról, hogy ŒszinErrŒl tudhatjátok, hogy valaki megbánta-e bıneit – ték vagytok a helyi papsági vezetŒitekkel… íme, beismeri és elhagyja azokat« [T&Sz 58:42–43]” (Conference Report, 2000. okt., 33. o.; vagy Liahóna, 2001. jan., 33. o.).

18

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

S Z E M É LY E S

Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke így írta le a bınbánat megtisztító hatalmát: „Nem az Úrtól ered az a csüggesztŒ gondolat, hogy egy – vagy akár egy egész sor – hiba miatt már örökre túl késŒ. Ã azt mondta, hogy ha bınbánatot tartunk, akkor nemcsak megbocsátja vétkeinket, hanem örökre el is felejti azokat (lásd Ésaiás 43:25; Zsidók 8:12; 10:17; Alma 36:19; T&Sz 58:42). A bınbánat olyan, mint a szappan: képes lemosni a bınt. A beivódott mocsok eltávolításához talán erŒs tisztítószerre van szükség, de végül ki fog jönni” (Conference Report, 1989. ápr., 72. o.; vagy Ensign, 1989. máj., 59. o.). N. Eldon Tanner elnök, aki tanácsosként szolgált az ElsŒ Elnökségben, elmagyarázta, hogy miért muszáj a leendŒ misszionáriusoknak érdemesnek és tisztának lenniük: „A leendŒ misszionáriusoknak fel kell ismerni, hogy az Úr olyan valakit akar, akibe minden bizalmát helyezheti, olyat, aki tiszta és érdemes arra, hogy minden módon képviselje Œt a misszió területén. Ha nem vagytok érdemesek, ne fogadjátok el az elhívást, ne hazudjatok, hogy odakerüljetek, hanem bınbánat által készüljetek fel arra, hogy majd elmentek. Sokkal jobb várni még egy évet, mint érdemtelenül elmenni. Legyél elég bátor és férfias, határozott és eltökélt ahhoz, hogy szembenézz a tényekkel, hogy elmondd az igazat, hogy minden tekintetben felkészítsd magad arra, hogy azt tedd, amit az Úr szeretne, hogy megtegyél” (Conference Report, 1976. ápr., 67. o.; vagy Ensign, 1976. máj., 44. o.).

ÉRDEMESSÉG

• Mit gondolsz, miért fontos az Úrnak és a papsági vezetŒknek is beismerni a komoly bınöket?

JAVASOLT FELADATOK • Tanuld meg kívülrŒl a Tan és a szövetségek 58:42–43-as és a 121:45–46-os verseket! • Vizsgáld meg személyes érdemességedet a misszionáriusi szolgálatra! Amennyiben vannak problémás területek, határozd el, mit kell tenned, és tedd is azt meg! • Írd le véleményedet a tanulmányi naplódba arról, hogy azok az emberek, akik Œszintén hisznek Jézus Krisztusban, miért bánják meg a bıneiket, keresztelkednek meg, és fogadják be a Szentlélek ajándékát! Miért lenne fontos, hogy a misszionáriusok megértsék ezen összefüggést a személyes életükben? Miért kell képesnek lenniük arra, hogy világosan tanítsák az igazságot?

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Erkölcsi tisztaság” • „Bınbánat”


GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Mit gondolsz, miért fontos a misszionáriusi szolgálat elŒtt részesülni a templomi felruházásban? • Miért helytelen azt gondolni, hogy rendben van, ha most bınt követünk el, és majd késŒbb megbánjuk? • Miért van az, hogy azok, akik Œszintén hisznek Jézus Krisztusban, arra vágynak, hogy megbánják a bıneiket?

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

19

S Z E M É LY E S

20

ÉRDEMESSÉG

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

S Z E M É LY E S

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

ÉRDEMESSÉG

KÉZIKÖNYV

21

3. fejezet

Másolatok készítése tilos!

A SZENTLÉLEK TÁRSASÁGA BEVEZETÉS A sikeres misszionáriusi munkához elengedhetetlen, hogy hajlandóak legyünk a Szentlélek sugalmazásait kérni és követni. Ezért a misszionáriusoknak érdemesnek kell lenniük arra, hogy isteni irányítást kapjanak. Fogékonynak kell lenniük Isten Lelkére, hogy hatalommal és meggyŒzéssel tanítsanak. Miközben kérik, elnyerik és követik a Szentlélek útmutatását, felkészültté válnak arra, hogy világosan tanítsák másoknak a visszaállítás tanait, a Lélek pedig bizonyságot tesz az üzenetük igaz voltáról (lásd T&Sz 11:21; 50:13–14). Krisztus világossága a sugalmazás egy olyan forrása, melyet Mennyei Atyánk minden gyermekének megadott. Krisztus világossága, valamint a Szentlélek szerepeinek megértése segít neked felismerni Isten hatását az életedben. Krisztus világosságának, valamint a Szentléleknek mindazokra gyakorolt hatása, akik az igazságot keresik, elengedhetetlen a megtérés folyamatában.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • Krisztus világossága jóra befolyásoló erŒ minden ember életében. • A Szentlélek az Istenség egyik tagja. • Számos módja van annak, ahogyan a Szentlélek jó irányba befolyásolja az életünket. • A Lélekre való fogékonyság, valamint a neki való engedelmesség a misszionárius egyik legjelentŒsebb forrása.

22

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Krisztus világossága jóra befolyásoló erŒ minden ember életében. Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke azt tanította, hogy Krisztus világossága „elŒsegít mindent, ami jó” („Krisztus világossága”, Liahóna, 2005. ápr., 10. o.) Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ezt tanította: „Krisztus világossága, melyet néha Krisztus Lelkének vagy Isten Lelkének hívnak, »világosságot ad minden embernek, aki a világra jön« (T&Sz 84:46). Ez az a világosság, »amely minden dologban ott van, amely minden dolognak életet ad« (T&Sz 88:13). Mormon próféta azt tanította, hogy »Krisztus Lelke minden embernek megadatott, hogy különbséget tehessen a jó és gonosz között« (Moróni 7:16; lásd még 19. v.; 2 Nefi 2:5; Hélamán 14:31)” (Conference Report 1996. okt., 79. o.; vagy Ensign, 1996. nov., 60. o.). Mivel mindenkinek, akivel találkozol, megadatott Krisztus világossága, fontos, hogy megértsd e nagyszerı befolyás szerepét. Azokat, akik követik Krisztus világosságát, Krisztushoz vezetik, kifejlesztik a Krisztusban való hitet, megbánják a bıneiket, és elfogadják a keresztséget és a Szentlélek ajándékát, amikor Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjaivá válnak.

A SZENTLÉLEK

TÁRSASÁGA

segít az embereket felkészíteni a visszaállított evangélium üzenetére, valamint annak áldásaira: „Hatása készít fel minket a Szentlélek elnyerésére, és elengedhetetlen ahhoz. Krisztus világossága arra indítja az Œszinte lelket, hogy hallgasson a hangjára [lásd 84:46], hogy ezáltal rátaláljon az evangéliumra és az igaz egyházra, majd nyerje el a Szentlelket” (Conference Report, 2003. ápr., 26. o.; vagy Liahóna, 2003. máj., 26. o.). Boyd K. Packer elnök elmagyarázta annak fontosságát, hogy megértsük, Krisztus Lelke Isten minden gyermekének megadatott:


„Minél többet tudunk Krisztus világosságáról, annál jobban megértjük az életet, és annál mélyebb szeretet lesz bennünk az emberiség iránt. Jobb tanítók, misszionáriusok és szülŒk, jobb férfiak, nŒk és gyermekek leszünk. Sokkal inkább törŒdni akarunk majd egyházbéli testvéreinkkel és azokkal, akik nem hisznek, és még nem adományozták nekik a Szentlélek ajándékát. […]

• Moróni 7:16–19 • Tan és a szövetségek 84:46–47 • Tan és a szövetségek 88:11–13

„Krisztus világosságát nem szabad összekeverni a Szentlélekkel. A Szentlélekkel ellentétben ez nem egy személy. Hatása az igaz evangélium megtalálásához, a keresztséghez, valamint a Szentlélek ajándékának befogadásához vezeti az embereket (lásd János 12:46; Alma 26:14–15)” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]; lásd még Bible Dictionary, „Light of Christ”, 725. o.; Kalauz a szentírásokhoz, „Világosság, Krisztus világossága”, 217. o.). Boyd K. Packer elnök azt tanította, hogy Krisztus világossága „a sugalmazás egy másik forrása, amelyet mindannyian birtokolunk az emberiség egész családjával együtt. Ha tudomásunk van Krisztus világosságáról, megértjük, hogy mindannyiunkban van belül valami, és az igazság megosztására irányuló vágyunkban folyamodhatunk hozzá. […] Minden nemzetiségı, világnézetı vagy bŒrszínı férfiban, nŒben és gyermekben – mindenkiben, mindegy, hol laknak, mit hisznek, vagy mit tesznek – benne lakozik Krisztus elmúlhatatlan világossága. E tekintetben minden ember egyenlŒnek teremtetett. Krisztus világossága mindenkiben bizonysága annak, hogy Isten nem személyválogató (lásd T&Sz 1:35). Mindenkit egyformán kezel Krisztus világosságának adományozásában” (Liahóna, 2005. ápr., 8., 10. o.).

© 2004 Robert Casey. Másolatok készítése tilos!


Fontos egy tanító, egy misszionárius vagy egy szülŒ számára tudni, hogy a Szentlélek mıködhet Krisztus világossága által. Az evangéliumi igazságok tanítója nem idegen vagy új dolgot ültet egy felnŒttbe vagy gyermekbe. A misszionárius vagy tanító inkább kapcsolatba lép Krisztus Lelkével, amely már ott van. Az evangélium ismerŒsen fog »csengeni« számukra” (Liahóna, 2005. ápr., 8., 10. o.).

A Szentlélek az Istenség egyik tagja. A szentírások tanítanak a Szentlélek Istenségben betöltött szerepérŒl. Az Istenség egyik tagjaként a Szentlélek olyan feladatokat tölt be, melyeket fontos, hogy egy misszionárius megértsen.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • János 14:26 • 3 Nefi 28:11 • Tan és a szövetségek 130:22 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, megmagyarázta, hogy Krisztus világossága MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

23

A SZENTLÉLEK

TÁRSASÁGA

Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, megmagyarázta a Szentlélek néhány feladatát: „A Szentlélek az Istenség harmadik tagja, egy lélek személy. Ã a Vigasztaló, Isten Lelke, az Ígéret Szent Lelke. Bizonyságot tesz Jézus Krisztusról, az Ã munkájáról, és szolgáinak munkájáról itt a földön. Tisztító szerepet játszik, hogy megtisztítson és megszenteljen minket a bınöktŒl. Vigasztalást nyújt, és békét hoz a lelkünknek. Az Ã állandó társaságára való jog az egyik legnagyobb ajándék, amelyet a halandóságban megkaphatunk, mert a sugalmazásainak és tisztító erejének világosságával visszavezethet minket Isten jelenlétébe” (Conference Report, 2002. ápr., 80. o.; vagy Liahóna, 2002. máj., 77–78. o.). Dallin H. Oaks elder azt tanította, hogy a Szentlélek megnyilatkozásai „azért adatnak, hogy az Œszinte keresŒkkel megismertesse az igazságot az Úrról és az Ã evangéliumáról”, valamint hogy „ezek a megnyilatkozások mindenki számára elérhetŒek [lásd 2 Nefi 26:13]”. Ezután elmagyarázta a Krisztus világossága, a Szentlélek megnyilatkozásai, valamint a Szentlélek ajándéka közötti különbséget. „Krisztus világossága minden férfinak és nŒnek megadatott, hogy különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között; a Szentlélek megnyilatkozásai elvezetik az Œszinte keresŒket az evangéliumi igazságokhoz, amelyek bınbánatra és keresztségre ösztönzik Œket. A Szentlélek ajándéka összetettebb ennél… A Szentlélek ajándéka magában foglalja a Lélek állandó társaságára való jogot, hogy »Lelke mindig velü[nk] le[hessen]« (T&Sz 20:77). […] Jézus Krisztus egyházának hithı tagjai számára a Szentlélek társaságának annyira ismerŒsnek kell lennie, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy természetesnek vegyük. Például az a jó érzés, amit e konferencia üzenetei és zenéje alatt éreztetek, a Lélek megerŒsítŒ tanúbizonysága, amely állandóan rendelkezésére áll minden hithı egyháztagnak. Egy egyháztag egyszer megkérdezte tŒlem, hogy Œ miért érezte magát olyan jól a be-

24

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

szédek és a zene alatt egy úrvacsoragyılésen, míg egy általa meghívott vendég szemmel láthatóan nem tapasztalta meg ugyanazon érzéseket. Ez szemlélteti a különbséget azok között, akik rendelkeznek a Szentlélek ajándékával, és összhangban vannak az Ã sugalmazásaival, és akik nem rendelkeznek, illetve nincsenek összhangban vele” (Conference Report, 1996. okt., 79–80. o.; vagy Ensign, 1996. nov., 60. o.). Bruce R. McConkie elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja volt, megmagyarázta a Szentlélek hatása, illetve a Szentlélek ajándéka közötti különbséget: „A keresztség elŒtt [minden ember] kaphat kinyilatkoztatást a SzentlélektŒl abból a célból, hogy bizonyságot nyerjenek az igazságról, valamint az Úr földi munkájának isteni voltáról. A keresztség után megkapják a Szentlélek ajándékát, és attól fogva joguk van az Istenség egyik tagjának állandó társaságára, amennyiben betartják a parancsolatokat. A keresztség elŒtti bizonyság, hasonlatban szólva, villámként érkezik, mely beragyogja a sötét és viharos éjszakát; azért jön, hogy megvilágítsa az ösvényt, melyen a föld vándorainak – kik távol vannak mennyei otthonuktól, és eltévedtek a világ pusztaságaiban és ingoványaiban – járniuk kell, ha vissza szeretnének térni az Istenség Jelenlétébe. A Szentlélek társasága a keresztség után olyan, mint a nap szüntelen ragyogása fényes nappal, kiárasztva sugarait az élet ösvényére, valamint annak környezetére” (A New Witness for the Articles of Faith [1985], 262. o.).

Számos módja van annak, ahogyan a Szentlélek jó irányba befolyásolja az életünket. A Lélek megnyilatkozásai számos különbözŒ módon érkezhetnek. A szentírások segítenek nekünk jobban megérteni a Szentlélek sugalmazásait. A leendŒ misszionáriusoknak fel kell tudni ismerniük a Szentlélek befolyását az életükben, és kell, hogy legyen hitük és bátorságuk ahhoz, hogy kövessék azokat a sugalmazásokat. Az Úr a következŒ megbízást adta: „amirŒl a Lélek tanúságot tesz nektek, szeretném, ha a szív teljes szentségével pontosan úgy tennétek” (T&Sz 46:7). A leendŒ misszionáriusoknak el kell tudni magyarázniuk az érdeklŒdŒknek a Szentlélek természetét, valamint alapvetŒ feladatait.

A SZENTLÉLEK

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • János 14:26 • János 15:26 • János 16:13 • Galátziabeliek 5:22–23 • 1 Nefi 4:6 • 2 Nefi 31:17–18 • 2 Nefi 32:5, 8 • 2 Nefi 33:1 • Alma 21:16 • Moróni 10:5 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! „Egyetlen halandó tanító, legyen bármilyen képzett vagy tapasztalt, sem tudja meghozni a bizonyság és megtérés áldásait egy másik személy számára. Ez a Szentlélek, vagyis a Lélek dolga. Az emberek a Szentlélek ereje által tudják meg, hogy az evangélium igaz” (Tanítás, nincs nagyobb elhívás [1999], 41. o.). Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos tantételt a Szentlélek befolyásának megértéséhez: 1. Kaphatunk lelki sugalmazásokat. • Lásd Rómabeliek 15:13.

TÁRSASÁGA

nem éreztek egy égetŒ érzést a bensŒjükben. Figyeld meg az Úr utolsó szavait a Tan és a szövetségek 9:8-ban: »érezni fogod tehát, hogy helyes«. Az ebben a szentírásrészben leírt égetŒ érzés a vigasz és nyugalom érzését jelöli, nem feltétlenül egyfajta melegségérzetet. Miközben továbbra törekszel az Úr akaratát keresni és követni az életedben, fel fogod ismerni, hogy a Szentlélek rád személyesen hogyan hat” (Hıek a hithez). • Amikor L. Lionel Kendrick elder a Hetvenek tagjaként szolgált, elmagyarázta, a Lélek hogyan hat mind az elmére, mind pedig a szívre: „A személyes kinyilatkoztatást mind az elmében, mind pedig a szívben kapjuk. Ezek a sugalmazások az elmébe gondolatok, a szívbe pedig érzések formájában érkeznek. Boyd K. Packer elder így magyarázta: »Ez az útmutatás benyomásokon és sugalmazásokon keresztül gondolatok, érzések formájában érkezik« („Revelation in a Changing World”, Ensign, 1989. nov., 14. o.). IdŒnként a Lélek egyszerre gyakorol hatást mind az elmére, mind pedig a szívre. Általában, amikor az elméd és a szíved ugyanazt a sugalmazást kapja, tudod, hogy személyes kinyilatkoztatásban részesültél. A Szabadító a következŒ utasítást adta Hyrum Smithnek: »adni fogok neked a LelkembŒl, amely megvilágosítja az elmédet, és örömmel tölti el a lelkedet« (T&Sz 11:13)” („Personal Revelation”, Brigham Young University 1996–1997 Speeches [1997], 256. o.).

• Boyd K. Packer elnök elmagyarázta, hogy az elménk hogyan kaphat közléseket mennyei • Lásd Tan és a szövetségek 9:8–9. forrásokból: „A Szentlélek legtöbbször az el• „Noha a LélektŒl jövŒ közléseket gyakran egymén, nem pedig a fizikai érzékeken keresztül fajta hangként írjuk le, az egy olyan hang, kommunikál a lélekkel. Ez az útmutatás beamelyet inkább érzünk, mintsem nyomásokon és sugalmazásokon kehallunk. És míg arról beszélünk, resztül gondolatok, érzések „A személyes kinyilathogy »hallgatunk« a Szentlélek formájában érkezik. Nem mindig koztatások… az elmébe sugalmazására, a lelki sugalmakönnyı leírni egy sugalmazást. A gondolatok, a szívbe zást gyakran azzal jellemezzük, szentírások azt tanítják nekünk, hogy pedig érzések formájáhogy »azt éreztem, …«. Az Úr taleginkább »érezhetjük«, nem pedig ban érkeznek.” nácsa, melyet Oliver Cowderyhallhatjuk a lelki kommunikáció szanek adott a Tan és a szövetségek vait, és inkább lelki, semmint halan9. szakaszában… ezt az alapelvet tanítja meg. dó szemünkkel láthatjuk azokat (lásd 1 Nefi Ezt a tanácsot azonban néha félreértik. Azt a 17:45)” (Conference Report, 1989. szept.–okt., részt olvasva egyes egyháztagok összezavarod16. o.; vagy Ensign, 1989. nov., 14. o.). nak, attól tartva, hogy soha nem kaptak sugalmazást a SzentlélektŒl, mert még soha • Lásd Alma 32:28.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

25

A SZENTLÉLEK

TÁRSASÁGA

2. Békés érzést nyerhetünk. • Lásd Tan és a Szövetségek 6:22–23. • „A Szentlelket gyakran hívják Vigasztalónak (lásd János 14:26; T&Sz 39:6). Amint kinyilatkoztatja neked az Úr akaratát, békét fog szólni az elmédhez (lásd T&Sz 6:23). Az ÃtŒle kapott békességet nem lehet világi hatásokkal vagy hamis tanításokkal utánozni. Ezt a békét ígérte a Szabadító, amikor afelŒl biztosította a tanítványait, hogy el fogja küldeni a Vigasztalót: »Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!« (János 14:27)” (Hıek a hithez). • Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, leírta, milyen is a kebelben lévŒ égetŒ érzés: „Mit jelent az »égetŒ érzés« a kebelben? Fizikai hŒt kell érezni, mint amit égés okoz? Ha ez a jelentése, akkor nem volt még soha égetŒ érzés a keblemben. Bizonyos, hogy az »égetŒ« szó ebben a szentírásban a vigasz és a nyugalom érzését jelöli. Ez az a bizonyság, amelyben sokan részesülnek. Így mıködik a kinyilatkoztatás” („Teaching and Learning by the Spirit”, Ensign, 1997. márc., 13. o.).


• Lásd 1 Mózes 41:16.

• Boyd K. Packer elnök így tanított a Lélek hangjáról: „A Lélek hangja halk, szelíd hang – olyan hang, melyet inkább érzünk, mint hallunk. Lelki hang, amely a szívbe ültetett gondolatként jön az elmébe” (Conference Report, 2000. ápr., 8. o.; vagy Liahóna, 2000. júl., 10. o.). • Henry B. Eyring elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, rámutatott, hogy amikor erŒsen szükségünk van arra, hogy tudjuk, Isten mit szeretne, akkor válaszokat kapunk: „Kaptam válaszokat az imáimra. Azok a válaszok akkor voltak a legtisztábbak, amikor azt, amit én akartam, elcsendesítette az a szükségérzet, hogy megtudjam, Isten mit akar. Ezután van az, hogy egy szeretŒ Mennyei Atya válasza az elméhez szólhat a szelíd, halk hang által, és a szívre íródhat” (Conference Report, 2000. okt., 111. o.; vagy Liahóna, 2001. jan., 100. o.).

• Ezra Taft Benson elnök arról beszélt, hogy mit fog tenni értünk a Szentlélek ajándéka: „A Szentlélek segít nektek a jót választani. A Szentlélek meg fog védeni benneteket a gonosztól. Ã szelíd, halk hangon súgja meg nektek azt, hogy a jót cselekedjétek. • Robert K. Dellenbach elder a Amikor jót cselekedtek, akkor jól is HetvenektŒl arról tanított, hogy „Amikor jót cselekedtek, érzitek magatokat, és ez az, amikor a a béke hogyan áldhatja meg az akkor jól is érzitek maSzentlélek szól hozzátok. A Szentlélek életünket: „Amikor Œszintén gatokat, és ez az, amicsodálatos társ. Ã mindig ott van, imádkozunk az Úrhoz, és az kor a Szentlélek szól hogy segítsen nektek” (Conference Œ isteni sugalmazásaira támaszhozzátok.” Report, 1989. ápr., 103. o.; vagy kodunk, akkor részesülünk a szeEnsign, 1989. máj., 82. o.). líd, halk hangban (lásd Hélamán 5:30). Békét nyerünk, tudva azt, hogy Isten 4. Új ötleteket kaphatunk. megválaszolta az imáinkat. Emlékezzetek • Lásd Tan és a szövetségek 8:2. arra a békére, melyben Oliver részesült [lásd T&Sz 6:23]! Ez a lelki parázs a bizonyság láng• Joseph Smith próféta arról tanított, hogy a jává nŒheti ki magát (lásd Hélamán 5:45)” kinyilatkoztatás lelke hogyan hozhat új ötle(Conference Report, 1990. okt., 28. o.; vagy teket: „Az egyénnek javára válhat a kinyilatEnsign, 1990. nov., 23. o.). koztatás lelke elsŒ megnyilvánulásainak 3. Elnyerhetjük a szelíd, halk hangot. • Lásd 1 Királyok 19:9–12. • Lásd Hélamán 5:30.

26

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

észrevétele; amikor például érzitek, hogy tiszta intelligencia árad felétek, az váratlan ötleteket adhat, és ezeket észrevéve rájöhettek, hogy még aznap vagy hamarosan valóra válnak; (vagyis) azok a dolgok, amelyeket Isten Lelke tár elmétek elé, bekövetkeznek. Ily módon megismerve és megértve Isten Lelkét,

A SZENTLÉLEK

felnŒhettek a kinyilatkoztatás tantételéhez, míg tökéletessé nem váltok a Krisztus Jézusban” (Teachings of the Prophet Joseph Smith, vál. Joseph Fielding Smith [1976], 151. o.). 5. Emlékeznünk kell, hogy a lelki megnyilvánulások szentek.

TÁRSASÁGA

hitét és türelmét (lásd Móziás 23:21). Mivel szó lehet az Úr idŒzítésébe vetett hitünkrŒl is, tanuljuk meg nem csak azt mondani: »Legyen meg a te akaratod«, hanem türelmesen azt is: »Legyen a te idŒzítésed szerint«!” (Conference Report, 2001. marc.–ápr., 76. o.; vagy Liahóna, 2001. júl., 72–73. o.).

• Lásd Alma 12:9. • Boyd K. Packer elnök figyelmeztetett a lelki megnyilvánulások szent természetére vonatkozóan: „Az álmok, a látomások és a látogatások nem szokatlanok az egyházban, és részei mindannak, amit az Úr kinyilatkoztatott ebben az adományozási korszakban.

6. Az Úr a maga idejében ad nekünk kinyilatkoztatásokat. • Lásd Ésaiás 55:8–9.

© 1999 Bryant Livingston. Másolatok készítése tilos!

Lehet, hogy nektek is részetek lesz egy csodálatos lelki élményben. Rájöttem, hogy ezek az élmények személyesek, és magántermészetı ügyként kell kezelni Œket. Elmélkedjetek róluk a szívetekben, és ne beszéljetek könnyelmıen róluk [lásd Alma 12:9]” („The Great Plan of Happiness and Personal Revelation” [EOSZ esti beszélgetés fiatal felnŒttek számára, 1993. nov. 7.], 7–8. o.).

7. Nem szabad mindenben kinyilatkoztatást várnunk.

• Lásd Moróni 7:2.

• Lásd Jakab 4:3.

• Lásd Tan és a szövetségek 88:68.

• Lásd Tan és a szövetségek 58:26–29.

• Dallin H. Oaks elder a következŒket tanította az Úrtól jövŒ sugalmazások idejérŒl: „El kell fogadnunk, hogy az Úr a maga idejében és a maga módján fog beszélni hozzánk a Lélek által. Sokan nem értik meg ezt a tantételt. Azt hiszik, hogy amikor készen állnak, és amikor nekik alkalmas, imádkozhatnak az Úrhoz, Œ pedig azonnal válaszolni fog nekik, méghozzá úgy, ahogyan Œk azt elŒre meghatározták. Nem így érkezik a kinyilatkoztatás” (Ensign, 1997. márc., 10.).

• Dallin H. Oaks elder így figyelmeztetett: „Az IstentŒl jövŒ kinyilatkoztatások – a Lélek tanításai és útmutatásai – nem állandóak. A folyamatos, nem pedig a folytonos kinyilatkoztatásban hiszünk. Gyakran egyedül kell megoldást találnunk a problémáinkra, a Lélek utasítása vagy határozott iránymutatása nélkül. Meg kell szereznünk ezt a tapasztalatot a halandóságban. Szerencsére, a Szabadító soha sem veszít minket szem elŒl, és ha ítéletünk olyan cselekedetekhez vezet, melyek átlépik a megengedett korlátokat, valamint ha hallgatunk a szelíd, halk hangra, akkor az Úr megfékez minket a Lélek sugalmazásai által” (Ensign, 1997. márc., 14. o.).

• Neal A. Maxwell elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, kihangsúlyozta annak szükségességét, hogy alárendeljük magunkat az Úr idŒzítésének, miközben választ várunk az imáinkra, vagy más igazlelkı vágy beteljesülésére várunk: „Az Úr azt mondja: »Népemet mindenben próbára kell tenn[em]« (T&Sz 136:31) – de konkrétan milyen próbáról van szó? Ã azt mondja: Próbára teszem népem

• Oaks elder ugyancsak óva intett minket attól, hogy életünk minden részletében kinyilatkoztatást kérjünk: „Az Úr Lelke valószínıleg nem fog kinyilatkoztatást adni nekünk jelentéktelen ügyekben. Egyszer hallottam egy fiatal nŒt, amint egy bizonyságtételes gyılésen férje

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

27

A SZENTLÉLEK

TÁRSASÁGA

lelkiségét dicsŒítette, rámutatva, hogy Œ minden kérdésével az Úr elé járul. Elmondta, hogy amikor férje elkísérte Œt vásárolni, még a különbözŒ márkájú konzerv zöldségek közötti választást is ima tárgyává tette. Ez helytelennek tınik számomra. Hiszem, hogy az Úr elvárja tŒlünk, hogy használjuk a tŒle kapott intelligenciát és tapasztalatot az ilyesfajta döntések meghozatalához” („Revelation”, New Era, 1982. szept., 46. o.).

problémákat, és bátorítást nyújthassanak. A misszionáriusok szívélyes, Œszinte lelke elengedhetetlen ahhoz, hogy segítsen a nem egyháztagoknak érezni és felismerni az Úr Lelkét, mivel a Lélek az az erŒ, amely a megtéréshez vezet” (Conference Report, 1988. okt., 34. o.; vagy Ensign, 1988. nov., 28. o.). Gene R. Cook elder a HetvenektŒl arról tanított, hogy bizonyságunk megosztása hogyan hozza magával a Lélek jelenlétét: „A tanítás közben gyakran tegyél bizonyságot! Ez még fontosabb lehet annál is, amit éppen tanítasz. Tégy bizonyságot az Úr nevében arról, hogy az általad tanított dolgok igazak. Amennyiben ezt megteszed, az Úr Lelke is jelen lesz” (Raising Up a Family to the Lord [1993], 49. o.).

A misszionárius tanítja a visszaállított evangéliumi igazságokat az érdeklŒdŒnek, ám a Lélek hatásának van a legerŒteljesebb szerepe abban, hogy az egyén megtérjen a visszaállított evangéliumhoz. Elengedhetetlen, hogy a misszionáriusok fogékonyak legyenek a Lélekre, és megtanulják követni a tŒle kapott benyomásokat. A Lélek szerepérŒl való ismeretünk növekedni fog, miközben megtanulunk engedelmeskedni a sugalmazásainak.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 2 Nefi 33:1 • Tan és a szövetségek 43:15–16 • Tan és a szövetségek 50:21–22

© 1995 Merrett T. Smith. Másolatok készítése tilos!

A Lélekre való fogékonyság, valamint a neki való engedelmesség a misszionárius egyik legjelentŒsebb forrása.

Boyd K. Packer elnök elmondott egy fontos leckét, melyet a missziós területen való szolgálata során tanult: „Elgondolkodtató leckét tanultam misszióelnökként. Abban az idŒben általános felhatalmazottként is szolgáltam. Számos alkalommal azt a sugalmazást kaptam, hogy a munka érdekében mentsem fel az egyik tanácsosomat. Az imádkozás mellett ésszerıen is átgondolva a dolgot arra jutottam, hogy ez a helyes lépés. De mégsem tettem meg. Attól tartottam, hogy ez megsértené Œt, aki olyan hosszú ideje szolgált az egyházban.

A Lélek visszahúzódott tŒlem. Nem tudtam sugalmazást kapni arra vonatkozóan, hogy kit hívjak el új tanácsosomnak, ha felmentem Œt. Ez jó néhány hétig így ment. Úgy tınt, az imáim nem jutnak túl azon a szobán, ahol elmondom Œket. Számos más M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvómódot kipróbáltam a munka elvégzésére, ám sikerrumából, a Lélek hatalmáról beszélt a megtérés fotelenül. Végül megtettem azt, amire lyamatában: „A misszionáriusképzŒ a Lélek utasított. Az ajándék azonnal központokban azt tanítjuk a misszioA Lélek hatásának van visszatért. Ó, mily boldogsággal tölnáriusoknak, hogy muszáj, hogy lea legerŒteljesebb szerepe tött el, hogy újra birtokolhattam ezt gyen hitük az Úr Jézus Krisztusban. abban, hogy az egyén az ajándékot! Ti is ismeritek, hiszen Megtanítjuk nekik, hogy Œszinte, szímegtérjen a visszaállíti is birtokoljátok azt – a Szentlélek vélyes, személyes, törŒdŒ kapcsolatot tott evangéliumhoz. ajándékát. A fivért pedig nem sértetkell kialakítaniuk azokkal, akikkel tatem meg, sŒt nagyszerı áldásokban lálkoznak. Meg kell tanulniuk megérrészesült, a munka pedig azonnal felvirágzott” tŒen figyelni, és Œszinte érdeklŒdést mutatni az („That All May Be Edified” [1982], 341. o.). általuk tanítottak érdekeltségei és aggodalmai iránt. Miközben a misszionáriusok a tanokat tanítják, rá Marion G. Romney elnök, aki tanácsosként szolkell jönniük, hogy mit gondolnak, és hogyan érezgált az ElsŒ Elnökségben, kihangsúlyozta annak nek az érdeklŒdŒik, hogy tisztázhassák a félreértéseszükségességét, hogy kövessük az Úr útmutatását, ket, csillapíthassák a kételyeket, megoldhassák a miután megkaptuk azt: „Amikor valaki megtanulja, A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

28

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

A SZENTLÉLEK

mi az Úr tanácsa, és követi is azt, ellenállhatatlanul közelebb húzódik a Lélekhez. Az Isten és az Ã gyermekei közötti kapcsolat már a kezdetektŒl fogva arról tanúskodik, hogy azok, akik figyelmen kívül hagyják tanácsait, eredménytelenek lesznek, és bajba kerülnek” („Seek Not to Counsel the Lord”, Ensign, 1985. aug., 2. o.).

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Hogyan inspirált már téged az Úr Lelke? • Mit tehetsz annak érdekében, hogy növeld a Lélek hatását az életedben? Hogyan befolyásolja a személyes érdemesség a Lélek hatását az egyén életében? • Hogyan tudsz nagyobb fogékonyságot kialakítani magadban a Lélekre?

JAVASOLT FELADATOK • Határozd meg, hogy milyen változtatásokat kell megtenned az életedben azért, hogy fogékonyabb lehess a Lélekre! • Válassz ki egy idŒpontot és egy helyet, ahol egyedül lehetsz! Böjtölhetsz is, ha szeretnél. Kezdd egy imával, és kérdezd meg a Mennyei Atyádtól, hogy mit szeretne, hogy megtegyél, miközben arra készülsz, hogy az Ã misszionáriusa légy! Az ima

TÁRSASÁGA

után szánj idŒt arra, hogy átgondold azokat az érzéseket és gondolatokat, melyeket kapsz! Jegyezd fel a naplódban ezeket a gondolatokat! Ez jó kezdés lehet egy misszionáriusi napló vezetéséhez. • Az általad tanulmányozott szentírásokról való benyomásokat és meglátásokat jegyezd fel egy szentírás-tanulmányi naplóban! • Imádságos lélekkel nézd át a pátriárkai áldásodat, különös figyelmet szentelve azoknak a tanácsoknak és gondolatoknak, melyek a missziódra vonatkozhatnak! (Amennyiben még nem kaptad meg a pátriárkai áldásodat, fontold meg annak lehetŒségét!) • Készíts egy beszédet a következŒ témában: „Miért fontos minden misszionárius számára, hogy a Lélek irányítsa Œt?” Mondd el a beszédedet a családodnak vagy egy jó barátodnak! • Olvasd el az alábbi táblázat bal oldali oszlopában lévŒ szentírásutalásokat! A jobb oldali oszlopba írj rövid leírást arról, hogy a Szentlélek hogyan befolyásolhat minket a szentírásban szemléltetett példa szerint! „Összeláncolhatod” ezeket a verseket a szentírásaidban azáltal, hogy az elsŒ szentírás mellé utalást írsz a másodikra, a másodiknál a harmadikra, és így tovább, egészen az utolsóig, majd pedig az utolsó szentírás mellé írj utalást az elsŒ szentírásra!

Hogyan befolyásolhat minket a Szentlélek? János 14:26 János 15:26 János 16:13 Galátziabeliek 5:22–23 Móziás 5:2 T&Sz 6:14–15 T&Sz 6:22–23 T&Sz 8:2–3 T&Sz 9:8–9 T&Sz 11:12–13 T&Sz 50:17–23

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

29

A SZENTLÉLEK

TÁRSASÁGA

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Szentlélek” • „Ima” • „Kinyilatkoztatás”


30

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

A SZENTLÉLEK

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

TÁRSASÁGA

KÉZIKÖNYV

31

4. fejezet

A hegyi beszéd, készítette: Harry Anderson

TANÍTÁS A LÉLEK ÁLTAL mentes embert nyilvánosan beszélni, aki csak azt tudta mondani, »a Szentlélek ereje által tudom, A misszionáriusokat arra hívják el, hogy Isten ereje hogy a Mormon könyve igaz, hogy Joseph Smith és felhatalmazása által tanítsák a visszaállított evanaz Úr prófétája«, akkor az abból az emberbŒl áradó géliumot. „Tehát én, az Úr, felteszem nektek ezt a Szentlélek megvilágította az értelmemet, és egy fény, kérdést: Mire lettetek elrendelve? Arra, hogy evangéliegy dicsŒség és a halhatatlanság tárult fel elŒttem. umomat prédikáljátok a Lélek... által” (T&Sz 50:13–14; Körülvettek és eltöltöttek ezek a dolgok, és tudtam kiemelés hozzáadva). Az evangélium saját magam, hogy a férfi bizonysága hatékony tanításáról beszélve, Dallin igaz” (Journal of Discourses, 1:90. o.). „Mi az Ã szolgái H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol KvóAz Úr szolgájaként meg kell tanulnod vagyunk azzal a szent rumából, azt tanította, hogy „Az Utolszolgálni, azaz a Lélek által tanítani. felelŒsséggel felruházva, só Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Ez magában foglalja azon tanítói kéhogy tanítsuk Jézus Egyházában minden egyháztag tanító, pességek és tantételek elsajátítását és Krisztus evangéliumát.” vagy az lesz”, és hogy „mi az Ã szolgái alkalmazását, melyek segítenek neked vagyunk azzal a szent felelŒsséggel felés az érdeklŒdŒidnek elnyerni a Lélek ruházva, hogy tanítsuk Jézus Krisztus evangéliumát, sugalmazását. Az Úr tudja, mit kell minden egyes minden idŒk legnagyszerıbb üzenetét. Több olyan embernek megtanulnia. Amikor a helyes tanokat tanítóra van szükség, aki érdemes erre az üzenetre” és tantételeket világosan és a Lélek által tanítod, (Conference Report, 1999. okt., 100., 104. o.; vagy akkor az üzeneted erŒvel fogja megérinteni a Liahóna, 2000. jan., 94., 98. o.). szíveket. A sugalmazott tanítás megpendíti a lélek Joseph Smith próféta azt tanította, hogy „a szabahúrjait, ami megtéréshez vezethet a visszaállított dulás nem nyerhetŒ el kinyilatkoztatás nélkül; evangélium elsŒ tantételeinek és szertartásainak hiábavaló bárkinek is ennek hiányában szolgálni” elfogadása által. (History of the Church, 3:389. o.) Brigham Young elnök szintén kihangsúlyozta annak szükségességét, MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS hogy az evangélium tanítása során jelen legyen a TANTÉTELEK Lélek: „Ha a világ minden képessége, tapintata, • A személyes felkészültség és érdemesség nélkübölcsessége és kifinomultsága együtt érkezett volna lözhetetlen a Lélek által történŒ tanításhoz. hozzám a Mormon könyvével, és a legmagasztosabb földi ékesszólással kinyilvánította volna nekem an• A misszionáriusok meghívhatják a Szentlelket a nak igaz voltát, tudás és világi bölcsesség által megtanításukba. próbálva azt nekem bebizonyítani, mindez olyan lett • A misszionáriusoknak gyakorolniuk kell az építŒ volna számomra, mint a füst, amely csak azért kap tanítási módszereket. szárnyra, hogy aztán szertefoszoljon. Amikor azonban láttam egy ékesszólástól vagy jó képességektŒl

BEVEZETÉS

32

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

TA N Í T Á S

A

LÉLEK

Á LTA L

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK

imádkoztok, tanulmányozzátok a szentírásokat, az evangélium szerint éltek, és alázatosak vagytok” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]).

A személyes felkészültség és érdemesség nélkülözhetetlen a Lélek által történŒ tanításhoz.

David B. Haight elder, aki a Tizenkettek Kvórumának volt a tagja, ezt tanította: „A misszionáriusaink a Lélek által tanítanak és tesznek bizonyságot. Ám az Úrral is összhangban kell lenniük. Nem elég csupán reménykedni a Lélekben. Nem elég imádkozni érte. A misszionáriusoknak meg kell tenniük, amit az Úr elvár tŒlük: a parancsolatok szerint kell élniük, tisztának és szeplŒtelennek kell lenniük cselekedetben és gondolatokban. »Az Úr megmondta, hogy nem lakik szentségtelen templomokban« (Alma 34:36)” (Conference Report, 1977. okt., 86. o.; vagy Ensign, 1977. nov., 57. o.).

Az Úr meg fogja áldani a felkészült és érdemes misszionáriusokat a Lelkével. Joseph F. Smith elnök ezt tanította: „Minden misszionáriusnak arra kell törekednie, hogy minden egyes nap egy részét annak szentelje, hogy tanuljon, és imádságos lélekkel gondolkodjon az evangélium tantételeirŒl, valamint az egyház hittudományáról. Olvasnia, elmélkednie és imádkoznia kell… Elméjében olyan gondolatokat kell összegyıjtenie, amelyek érdemesek arra, hogy kimondják, meghallgassák Œket, emlékezzenek rájuk; azután a sugalmazás lelke elŒhozza azokat az igazságokat, melyekre [hallgatóinak] szüksége van, és szavait felhatalmazással öleli körül” (Gospel Doctrine, 5. kiad. [1939], 363. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Alma 5:46 • Alma 8:10 • Alma 17:2–3 • Tan és a szövetségek 11:21–22 • Tan és a szövetségek 84:85 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! „A Lélek egyik célja az, hogy minden dologról kinyilvánítsa az igazságot (lásd Moróni 10:4–5). Kizárólag a Lélek hatása által lehet egy evangéliumi tanítás építŒ és felemelŒ. Evangéliumi tanárokként kiváltságotok, hogy eszközök lehettek, akiken keresztül a Szentlélek taníthat, bizonyságot tehet, vigasztalhat és ösztönözhet... Ha felkészültök lelkileg, a Szentlélek segíteni fog nektek, hogy tudjátok, mit tegyetek és mondjatok a tanításotok során. Felkészülhettek azáltal, hogy gyakran

James E. Faust elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa a Lélek elnyerésére való érdemességet egy mobiltelefonra érkezŒ jelzés fogadásához hasonlította: „Ma már leginkább a rádiótelefonokat használjuk a kommunikációra. ElŒfordul azonban, hogy olyan helyeken vagyunk, ahol nincs térerŒ, aminek következtében a telefon nem mıködik. Ez akkor történhet meg, amikor a telefonáló éppen egy alagútban vagy hegyvidéken jár, vagy amikor más zavaró hatások vannak. Így van ez az isteni kommunikációval is. A szelíd, halk hang, annak ellenére, hogy szelíd és halk, nagyon erŒteljes. »Minden dolgon átsuttog és áthat« [T&sz 85:6]… Esetleg van olyan dolog az életünkben, amely megakadályoz minket az üzenet meghallásában, mert érzéketlenek vagyunk [lásd 1 Nefi 17:45]. Gyakran hozzuk magunkat olyan helyzetbe, ahol nincs lelki térerŒ – olyan helyek és helyzetek ezek, amelyek meggátolják az isteni üzeneteket. Ilyen a harag, a pornográfia, a vétek, az önzés és más olyan helyzetek, melyek megbotránkoztatják a Szentlelket” (Conference Report, 2004. ápr., 67–68. o.; vagy Liahóna, 2004. máj., 67. o.). Dallin H. Oaks elder elmagyarázta, hogy mit tehetünk azért, hogy meghívjuk a Lelket: „A kinyilatkoztatás lelke elnyerésének legjobb módja az, ha meghallgatjuk és tanulmányozzuk a Szentlélek hatása alatt mondott szavakat. Más szóval, azáltal nyerjük el a Lelket, hogy olvassuk a szentírásokat, valamint elolvassuk vagy meghallgatjuk a sugalmazott vezetŒk beszédeit… Amikor az Úr munkájának szenteljük magunkat, részt kell vennünk abban a kemény munkában,

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

33

TA N Í T Á S

A

LÉLEK

Á LTA L

melyet felkészülésnek hívunk” („Teaching and Learning by the Spirit”, Ensign, 1997. márc., 9. o.). Henry B. Eyring elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, kihangsúlyozta, hogy az ima eszközként szolgál a Szentlélek jelenlétének biztosítására: „Ahogyan a szentírásokon való elmélkedés meghívja a Szentlelket, úgy az imában történŒ napi könyörgés is ezt teszi. Ha nem kérjük az imánkban, akkor ritkán fog eljönni hozzánk, fohászunk nélkül pedig nem valószínı, hogy hosszasan velünk marad. »És a Lélek a hit imája által adatik meg nektek; és ha nem kapjátok meg a Lelket, akkor nem taníthattok« (T&Sz 42:14). A Szentlélek társaságáért való szívbŒl jövŒ, folyamatos könyörgés, azzal a tiszta szándékkal, hogy tápláljuk Atyánk gyermekeit, bizonyosan áldásokat fog hozni számunkra, valamint azok számára, akiket szeretünk és szolgálunk” (Conference Report, 1997. okt., 115. o.; vagy Ensign, 1997. nov., 84. o.).

Gene R. Cook elder a HetvenektŒl kijelentette: „Tanárként minden tŒletek telhetŒt meg kell tennetek azért, hogy felkészítsétek az emberek szívét, hogy a Lélek taníthassa Œket” (Conference Report, 1988. okt., 48. o.; vagy Ensign, 1988. nov., 38. o.). A misszionáriusoknak meg kell tanulniuk, hogy hogyan tudják különbözŒ módokon meghívni a Lelket a tanításukba, többek között a szentírások használata és bizonyságtétel által. M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja így magyarázta: „Amikor a Lélek megérinti a szívet, a szívek megváltoznak. Amikor az egyének érzik magukban a Lélek munkálkodását, vagy amikor bizonyítékát látják életükben az Úr szeretetének és irgalmának, akkor lelkileg épülnek és megerŒsödnek, és növekszik a Belé vetett hitük” (Conference Report, 2000. okt., 97. o.; vagy Liahóna, 2001. jan., 89. o.).

Tanulmányozd a következŒ

Dallin H. Oaks elder arról a kérdésrŒl beszélt, szentírásokat, és gondolkodj el azokon! hogy mit tegyünk, amikor nem érezzük, hogy a Lélek irányítja a szavainkat: „Gondos felkészülésre • Alma 5:45–46 van szükség, amikor nem adatnak meg nekünk • Tan és a szövetségek 84:62 pontosan azok a szavak, melyeket mondanunk kell. Tapasztalataim szerint, gyakran hagyják, • Tan és a szövetségek 100:7–8 hogy saját szavainkkal fejezzük ki azokat az evanA szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat géliumi igazságokat, melyeket megtanultunk, írd le a tanulmányi naplódba! valamint a bizonyságot, amelyet megszereztünk. Az Úr nem irányít minket minden szóban vagy cselekedetben, így mindig felkészültnek kell len Gordon B. Hinckley elnök a Lélek által történŒ nünk arra, hogy legjobb ítéletünkre hagyatkozva tanításról tanított: „Meg kell erŒsítenünk magunhaladjunk elŒre. Miközben ezt kat és népünket, hogy rábírjuk tanítótesszük, növekedhetünk egyrészt hitinkat arra, hogy a szívükbŒl, ne pedig „Amikor a Lélek ben és lelkiségben, másrészt pedig a a könyveikbŒl beszéljenek, hogy az megérinti a szívet, a halandó tapasztalatokban” („TeaÚr iránti és eme értékes munka iránti szívek megváltoznak.” ching by the Spirit” [a Provo Misszioszeretetüket kifejezzék, és ez valamináriusképzŒ Központban elmondott lyen módon fellobbantja a lángot a beszéd, 1988. jún. 21.], 7. o.). hallgatók szívében” (Teachings of Gordon B. Hinckley [1997], 619–620. o.). A misszionáriusok meghívhatják a

Szentlelket a tanításukba.

Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja így magyarázta: „Arra tanítják a misszionáriusokat, hogy töltsék meg az elméjüket és a szívüket az alapvetŒ tannal, alátámasztó szentírásokkal, valamint odaillŒ tapasztalatokkal a saját életükbŒl. Azok pedig olyan forrásanyagokká válnak, melyeket elŒhívhatnak, amikor a Lélek által meghatározzák egy adott érdeklŒdŒ család vagy egyén szükségletét” („Teaching from the Heart”, Ensign, 2004. jún., 6. o.). Henry B. Eyring elder kihangsúlyozta a Szentlélek szerepét abban, hogy tanítsuk és felkészítsük az

34

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

TA N Í T Á S

érdeklŒdŒket bizonyos igazságok elnyerésére: „A Szentlélek sajátos módokon fog tanítani mindannyiunkat. Azt azonban megígérem, hogy amikor [az érdeklŒdŒk és a misszionáriusok] elmélkednek és imádkoznak a Mormon könyve üzeneteirŒl, a Szentlélek bizonyságot fog tenni a Szabadítóról, emlékezni fognak rá, a Szentlélek pedig idŒvel a társukká válhat. Emlékezteti majd Œket az igazságra. Feltárja az emberek szívét [a misszionáriusok] elŒtt” (The Book of Mormon [új misszióelnökök szemináriumán tartott beszéd, 2003. jún. 25.], 6. o.).

A

LÉLEK

Á LTA L

nagyon kevés szóval adta át a bizonyságát – nyíltan, alapvetŒ tanokról és, amint kiderült, erŒteljesen. Akkor rájöttem, hogy mi volt a baj a misszióban. Történeteket meséltünk el, kifejeztük a hálánkat, elismertük, hogy van bizonyságunk, azonban azt nem jelentettük ki” (Teach Ye Diligently [1975], 275. o.). „A bizonyságod akkor lesz a legerŒteljesebb, amikor rövid, szívbŒl jövŒ meggyŒzŒdéssel beszélsz a Szabadítóról, az Ã tanításairól és a visszaállításról. Imádkozz útmutatásért, és a Lélek segíteni fog tudnod, hogy miként fejezd ki a szíved érzéseit!” (Hıek a hithez).

L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, megnevezte a Lélek általi tanítás képességének Gordon B. Hinckley elnök elmagyarázta a binéhány elengedhetetlen feltételét: „A tanításunk zonyság fontosságát a megtérés folyamatában: „A akkor lesz hatékony, ha alázatosan, ima és tanulszemélyes bizonyság az a tényezŒ, amely teljesen átmányozás által közelítjük meg. Akkor a Lélek formálja az emberek életét, amikor ebsegíteni fog nekünk átadni az igét köbe az egyházba jönnek” (Conference vetkezetesen és összhangban azzal, „A személyes bizonyság Report, 1998. ápr., 90. o.; vagy Ensign, amit az Úr szeretne, hogy tanítsunk” az a tényezŒ, amely tel1998. máj., 69. o.). (Conference Report, 1999. ápr., 7. o.; jesen átformálja az emvagy Ensign, 1999. máj., 8. o.). Hinckley elnök megmagyarázta egy berek életét, amikor ebbe misszionárius bizonyságának erejét: az egyházba jönnek.” Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét „[A bizonyság] valami olyan dolog, Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke amit nem lehet megcáfolni. Az ellenfelidézett egy leckét, melyet misszióelség vég nélkül idézhet szentírásokat, és vitathatja a nöki szolgálata során tanult. Azt írta, hogy a tanokat. Lehet okos és meggyŒzŒ. Amikor azonmissziója nem fejlŒdött úgy, ahogyan kellett volna. ban valaki azt mondja, »tudom«, akkor nincs heNem tudta, min kell változtatni. Egy zónakonferenlye további vitának. Lehet, hogy nem fogadja el az cián tartott bizonyságtételi gyılés során meghallotigazát, de ki tudná megcáfolni vagy megtagadni a ta egy rémült, új elder bizonyságát. Packer elnök belsŒ lélek szelíd hangját, mely személyes meggyŒígy emlékszik vissza: zŒdéssel szól?” (Conference Report, 1998. ápr., 91. „Az összes többi elder bizonyságtétele valami ehhez o.; vagy Ensign, 1998. máj., 70. o.). hasonló volt: »Hálás vagyok, hogy misszióban lehetek. Sokat tanultam általa. Nagyszerı társam van. A misszionáriusoknak gyakorolniuk kell Sokat tanultam tŒle. Hálás vagyok a szüleimért. Múlt az építŒ tanítási módszereket. héten volt egy különleges élményünk. Kint voltunk A Lélek által törtékopogtatni, és ...« Ekkor a misszionárius elmesélte nŒ tanítás megköveaz egyik élményét. Bizonyságát valahogy így fejezte teli, hogy megértsük be: »Hálás vagyok, hogy misszióban lehetek. Bia tanítás fontos zonyságom van az evangéliumról.« Majd bezárta: módszereit, hogy a »Jézus Krisztus nevében, ámen.« Lélek hozzá tudjon Ez a fiatal elder valahogy más volt. Nyugtalanul, járulni az erŒfeszíténehogy egy másodperccel is többet álljon a kelletéseinkhez. A Lélek álnél, sietve, riadt szavakkal ezt mondta: »Tudom, tali tanítás nem azt jelenti, hogy unottan, lelkesedés hogy Isten él. Tudom, hogy Jézus a Krisztus. Tudom, nélkül tanítunk. Épp az ellenkezŒje igaz. Úgy kell hogy Isten egy prófétája irányítja az egyházat. Jétanítanunk, hogy az építsen másokat. Az építés felzus Krisztus nevében. Ámen.« világosítást, oktatást, illetve lelki fejlesztést jelent. Ezt tesszük, amikor világos és egyszerı magyarázaEz bizonyság volt. Nem csupán egy élmény vagy a tokat alkalmazunk, jó kérdéseket teszünk fel, figyelhála kifejezése. Kijelentés volt, egy tanúbizonyság! jük az érdeklŒdŒink reakcióit, és lelkesen osztjuk A legtöbb elder mondta, hogy »bizonyságom van«, meg az üzenetünket. azonban egyik sem jelentette azt ki. Ez a fiatal elder MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

35

TA N Í T Á S

A

LÉLEK

Á LTA L

A misszionáriusoknak segíteniük kell az érdeklŒdŒknek felismerni a Lélek szerepét a megtérés folyamatában. Segíthet az érdeklŒdŒknek felismerni a Lelket, ha megbeszéled velük, hogy milyen érzéseik vannak a visszaállított evangéliumról (lásd alátámasztó szentírások és nyilatkoztatok a „Számos módja van annak, ahogyan a Szentlélek jó irányba befolyásolja az életünket” címı tantételhez, 3. fejezet ebben a tanulói kézikönyvben, 23–27. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Rómabeliek 14:19 • 2 Nefi 33:1 • Tan és a szövetségek 50:13–14, 17–23 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! A Szabadító számos építŒ tanítási módszert alkalmazott. A következŒkben felsorolunk néhány lépést, amelyek segítségével a misszionáriusok követhetik a Szabadító tanítási módszereit: • Imádkozz! A Szabadító imádkozott azokért, akik hajlandóak lesznek meghallgatni a szavait (lásd 3 Nefi 19:27–29). Amikor azokért imádkozol, akiket tanítasz, akkor hitet gyakorolsz abban, hogy Isten meglágyítja majd a szívüket. Imáidban fejezd ki szeretetedet Isten, valamint azok iránt, akiket tanítasz. • Használd a szentírásokat! Jézus Krisztus a szentírásokból tanított (lásd Lukács 24:27). A szentírások használata meghívja a Szentlelket a tanításodba. • Tegyél bizonyságot! Jézus bizonyságot tett a Mennyei Atyáról, és saját isteni szerepérŒl (lásd János 10:17–18, 27–30). A bizonyság hitünk egyszerı, határozott kijelentése; egy érzés vagy bizonyosság. Miközben bizonyságodat teszed az általad tanított evangéliumi tantételekrŒl, a Lélek bizonyságot tesz azok igaz voltáról. • Használj zenét! Jézus és az apostolai „dícséretet énekel[tek]” (Máté 26:30). A zenén keresztül te és az általad tanítottak meghívhatjátok a Szentlélek hatását, és kifejezhetitek azon érzéseiteket, melyeket nehéz lenne más módon kifejezni. • Ossz meg történeteket és példákat! Jézus az evangéliumi tantételeket történeteken, mint

36

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

például az irgalmas szamaritánus (lásd Lukács 10:25–37) és a tékozló fiú (lásd Lukács 15:11–32) történetén keresztül tanította. Használj történeteket, hogy szemléltesd, hogyan alkalmazható a visszaállított evangélium a mindennapi életben. • Használj szemléltetŒ eszközöket és képeket! Jézus hétköznapi eszközöket és hasonlatokat használt az evangéliumi tantételek tanításához. Ilyen volt például a mustármag (lásd Máté 17:20), valamint az, hogy apostolait „emberek halászainak” nevezte (lásd Máté 4:18–22). A képek szintén segíthetnek másoknak jobban megérteni a szentírásbeli történeteket és az evangéliumi tantételeket. • Tegyél fel kérdéseket, és figyelj! Jézus olyan kérdéseket tett fel, mint például, „Ti pedig kinek mondotok engem?” (Máté 16:15) és „A törvényben mi van megírva? mint olvasod?” (Lukács 10:26), majd pedig figyelt a válaszra. Az átgondolt kérdések beszélgetésre, valamint az érdeklŒdŒk odaillŒ személyes élményeinek megosztására ösztönöznek. Amikor figyelsz, kimutatod szereteted az érdeklŒdŒid iránt, és a Lélek segíteni tud a beszélgetés irányításában. • Élj a parancsolatok szerint! Jézus azt tanította, hogy ha meg szeretnénk tudni, hogy egy parancsolat vagy tantétel igaz-e, akkor a szerint kell élnünk (lásd János 7:17). A tanítványait úgy tanította a misszionáriusi munkáról, hogy misszióba küldte Œket (lásd Lukács 9:1–6). A misszionáriusok úgy segíthetnek az érdeklŒdŒknek megtanulni imádkozni, ha megkérik Œket, hogy mondjanak egy imát a lecke során. Az érdeklŒdŒk úgy szerezhetnek tudást a Bölcsesség szava igaz voltáról, ha elkezdenek a szerint élni. Akkor tapasztalják meg a Mormon könyve lelkét, amikor olvasnak belŒle, és imádkoznak róla. • Fejtsd ki! „Kifejteni azt jelenti: részletesen taglalni és világosan elmagyarázni. Az evangélium kifejtése azt jelenti, hogy egyszerıen és világosan elmagyarázod a tanok és szentírásrészek jelentését, a Lélekre hagyatkozva, hogy mit mondjál” (Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 182. o.). A Szabadító kifejtette tanításait a szentírásokból, miközben a Mormon könyvebeli népet tanította (lásd 3 Nefi 26:1–5). • Használj eseményeket! Jézus gyakran használt eseményeket, mint például a húsvétot arra, hogy evangéliumi tantételeket tanítson. Például azt a történetet, amikor húsvét idején megvendégelte

TA N Í T Á S

a sokaságot, arra használta, hogy megtanítsa, hogy Ã az életnek kenyere (lásd János 6:1–14, 22–65). Akár az érdeklŒdŒk életébŒl is használhatsz fel eseményeket arra, hogy evangéliumi tantételeket taníts. Ilyen lehet például egy csecsemŒ születése, mellyel az újjászületés szükségességérŒl taníthatsz. „Amikor fontolóra veszed, hogy egy adott tanítási módszert alkalmazz, tedd fel magadnak a következŒ kérdéseket: Ez a módszer meghívja a Lélek hatását? Megfelel az általam tanított tantétel szentségének? Építeni és erŒsíteni fogja azokat, akiket tanítok? Ne feledd, hogy az evangélium tanítójaként az Urat képviseled. GyŒzŒdj meg arról, hogy minden, amit mondasz és teszel, tiszteletteljes, és az Ã akaratával megegyezŒ” (Hıek a hithez). Boyd K. Packer elnök elmagyarázott egy fontos tanítási módszert, melyet a misszionáriusoknak meg kellene tanulniuk alkalmazni: „Az éber tanár szeme folyamatosan az osztályt pásztázza, figyel minden mozdulatra, megjegyez minden arckifejezést, gyorsan reagál az érdektelenségre vagy zavarra. Azonnal felismeri a tanácstalanság kifejezését, vagy érzékeli, amikor valaki tanult valamit” (Teach Ye Diligently, 138–139. o.). Jeffrey R. Holland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmagyarázta annak fontosságát, hogy figyeljünk azokra, akiket tanítunk: „Talán a beszédnél még fontosabb a hallgatás. Ezek az emberek nem keresztelési statisztikának álcázott élettelen tárgyak. Isten gyermekei Œk, fivéreink és nŒvéreink, és szükségük van arra, amivel mi rendelkezünk. Legyetek nyíltak! Igaz módon nyújtsátok ki a kezeteket! Kérdezzétek meg ezeket a barátokat, mi számít nekik a leginkább! Ãk mit tartanak becsben, és nekik mi kedves? Azután figyeljetek! Ha a helyzet megengedi, megkérdezhetitek, mik a félelmeik, mire vágynak vagy mirŒl érzik azt, hogy hiányzik az életükbŒl. Ígérem nektek, hogy mondanivalójukból valami mindig megvilágít majd egy evangéliumi igazságot, amirŒl bizonyságotokat tehetitek, és amellyel kapcsolatban azután többet tudtok felajánlani. […] Ha szeretettel hallgatunk, nem kell azon gondolkodnunk, mit mondjunk. Megadatik nekünk – a Lélek által és barátaink által” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 16–17. o.; vagy Liahóna, 2001. júl., 16. o.).

A

LÉLEK

Á LTA L

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Olvasd el Harold B. Lee elnök alábbi kijelentését, és keress olyan tanítási módszereket, amelyek a legjobban segítenének egyszerıen tanítani: „Nem csupán annyira világosan [kell tanítanotok], hogy megértsék, hanem olyan világosan kell tanítanotok az egyház tanait, hogy azokat senki félre ne érthesse” (The Teachings of Harold B. Lee [1996], 459. o.). • Hogyan segíthet egy misszionárius az érdeklŒdŒnek érezni a Lelket, és még világosabban megérteni az üzenetet, miközben a társa beszél?

JAVASOLT FELADATOK • Készíts interjút az általad ismert néhány leghatékonyabb evangéliumi tanárral! Kérdezd meg tŒlük, hogy mi segített nekik megtanulni a Lélek által tanítani! Kérd meg Œket, hogy osszák meg gondolataikat arról, hogy hogyan tanítsunk, és hogyan hívjuk meg a Lelket a tanításunkba! Jegyzetelj az interjú során!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Az evangélium tanítása” • „Bizonyság”


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

37

TA N Í T Á S

38

A

LÉLEK

Á LTA L

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

TA N Í T Á S

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

A

LÉLEK

KÉZIKÖNYV

Á LTA L

39

5. fejezet

„TANULMÁNYOZÁS ÉS HIT ÁLTAL IS” TANULJUK A TANÍTÁST 1. RÉSZ BEVEZETÉS Az Úr azt parancsolta: „Törekedjetek a tanulásra, méghozzá tanulmányozás és hit által is” (T&Sz 88:118). Misszionáriusként a Jézus Krisztusba vetett hited felkészít arra, hogy tanulj a szentírásokból, valamint az Úr felkent prófétáitól és apostolaitól. Amikor gyakorlod a hited azáltal, hogy személyes tanulmányozásod során megértésért imádkozol, akkor hited növekedni fog. Miközben hited növekszik, biztosabb tanbéli alapot építesz a visszaállított evangélium tanításához, valamint ahhoz, hogy másokat Krisztushoz hívj. A személyes és társas tanulmányozás kulcsfontosságú részét képezik a misszionáriusi munkának.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • Az ima, valamint a szentírásokon való elmélkedés segítenek nekünk felkészülni arra, hogy elnyerjük a Szentlélek befolyását. • Törekednünk kell a szavak elnyerésére. • A szavakat tanulmányozás, valamint a visszaállított evangélium tanítására való felkészülés által nyerjük el.

40

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Az ima, valamint a szentírásokon való elmélkedés segítenek nekünk felkészülni arra, hogy elnyerjük a Szentlélek befolyását. Az Úr parancsolatainak való engedelmesség fontos lelki feltétele annak, hogy rendelkezz a Szentlélek befolyásával az életedben. A missziós területen a missziós szabályoknak való engedelmesség elengedhetetlen a lelkiség építéséhez. Az engedelmesség mellett az ima és a szentírásokon való elmélkedés is segít felkészülni arra, hogy a Szentlelken keresztül elnyerd az Úr sugalmazását.

„ TA N U L M Á N Y O Z Á S

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Nefi 11:1 • 2 Nefi 4:15–16 • Alma 5:46 • Tan és a szövetségek 11:21–22 • Tan és a szövetségek 19:38 • Tan és a szövetségek 63:64 • Tan és a szövetségek 138:1–2, 6, 11. A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

Amikor L. Lionel Kendrick elder a Hetvenek tagjaként szolgált, arról beszélt, hogy az ima az Isten és az Ã gyermekei közötti kommunikáció eszköze: „Amikor Mennyei Atyánkkal beszélünk, akkor ima által tesszük azt. Amikor Œ beszél hozzánk, személyes kinyilatkoztatás által teszi. Ez a kétirányú kommunikáció elengedhetetlenül fontos a sikerünkhöz, elégedettség érzésünkhöz, biztonságérzetünkhöz, valamint a lelki szabadulásunkhoz. Szükséges, hogy megértsük a személyes kinyilatkoztatás elnyerésének folyamatát. Mindig Mennyei Atyánkhoz, és egyedül Œhozzá imádkozunk. Imáinkat a Fiú nevében mondjuk, és a Szentlélek hatalma közvetíti azt. Nem imádkozunk a Szabadítóhoz vagy bárki máshoz. Ha ezt tennénk, az tiszteletlenség lenne Mennyei Atyánkkal szemben, és azt mutatná, hogy nem értjük teljesen az Istenség tagjai közötti kapcsolatot. A Szabadítónak és a Szentléleknek fontos szerepe van a személyes kinyilatkoztatás folyamatában” („Personal Revelation”, Brigham Young University 1996–1997 Speeches [1997], 251. o.). Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke a következŒket tanította az imáról: „Tanuljátok meg, hogyan kell imádkozni, és hogyan kell választ kapni az imáitokra! Amikor imádkoztok valamirŒl, hosszú, hosszú ideig kell türelmesen várnotok, hogy választ kapjatok rá. Némely imátokra – saját biztonságotok érdekében –

É S H I T Á LTA L I S ” TA N U L J U K A TA N Í T Á S T

1.

RÉSZ

azonnal választ kaptok, és vannak sugalmazások, melyek akkor érkeznek, amikor egyáltalán nem imádkoztatok” (Conference Report, 1976. ápr., 47. o.; vagy Ensign, 1976. máj., 31. o.). Anne G. Wirthlin nŒtestvér, aki az Elemi általános elnökségében szolgált tanácsosként, azt tanította, hogy az elmélkedés módszere erŒsíti az értelmet: „A Szabadító adott nekünk egy követendŒ mintát a szentírások tanulmányozásához. Halljuk az igét, elgondolkozunk annak jelentésén, megkérjük Mennyei Atyánkat, hogy segítsen nekünk megérteni azt, és akkor elménk és szívünk is készen áll a megígért áldások elnyerésére. […] A Lélek tanúbizonyságot tesz a szívünknek, amikor imádságos lélekkel tudni szeretnénk Mennyei Atyánk dolgait” (Conference Report, 1998. ápr., 10. o.; vagy Liahóna, 1998. júl., 11. o.).

Törekednünk kell a szavak elnyerésére. Egy misszionáriusnak tanulmányoznia kell, és el kell sajátítania a visszaállított evangéliumot, ahogyan azt a szentírások, valamint az élŒ próféták és apostolok szavai tanítják. Az evangéliumi igazságok tanulmányozása növeli Mennyei Atyánk örök tervének megértését, valamint azon képességünket, hogy világosan tanítsuk azt másoknak.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 11:21 • Tan és a szövetségek 42:14 • Tan és a szövetségek 84:85 • Tan és a szövetségek 100:5–8 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Ezra Taft Benson elnök arról tanított, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy hatalommal taníthassunk: „MielŒtt meg tudnátok erŒsíteni a tanulóitokat [vagy érdeklŒdŒiteket], elengedhetetlen, hogy tanulmányozzátok a királyság tanait, és tanuljátok az evangéliumot tanulmányozás és hit által is. A hit általi tanulmányozás azt jelenti, hogy megértésre és az Úr Lelkére törekszünk a hit imája által. Akkor lesz hatalmatok tanulóitok meggyŒzésére” (The Gospel Teacher and His Message [vallási oktatókhoz intézett beszéd, 1976. szept., 17. o.], 3–4. o.).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

41




„»A misszionáriusok nem csupán megtanulnak egy üzenetet, melyet minden alkalommal elmondanak, mintha bekapcsolnánk egy lejátszót – mondja [Richard G.] Scott elder. – Meg kell tölteniük elméjüket és szívüket alapvetŒ tanokkal, alátámasztó szentírásokkal, valamint azzal, hogy azok hogyan kapcsolódnak saját tapasztalataikhoz, melyeket megosztanak. Ma már olyan misszionáriusaink vannak, akik sokkal felkészültebbek arra, hogy az embereket megismertessék a visszaállítás nagyszerı üzenetével«” („Be One of the Greatest”, New Era, 2004. márc., 15. o.).

A szavakat tanulmányozás, valamint a visszaállított evangélium tanítására való felkészülés által nyerjük el.

Semmi sem helyettesítheti a szentírások, valamint a próféták és apostolok szavainak tanulmányozását. Csodálatos ígéreteket tettek azok számára, akik elmerülnek az evangélium, különösen a szentírások tanulmányozásában. Gordon B. Hinckley elnök az elkövetkezŒ áldásokról beszélt: „Remélem, hogy a [szentírások olvasása] sokkal élvezetesebb lesz számotokra egyfajta kötelességnél; vagyis Isten igéje inkább szívügyetekké válik. Megígérem nektek, hogy ha olvastok, megvilágosodik az elmétek, és lelketek szárnya kap. ElŒször egyhangúnak tınhet, de ez majd egy csodálatos, isteni gondolatokkal és szavakkal kapcsolatos élménnyé válik” (“The Light Within You” Ensign, 1995. május, 99. o.).

42

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

1.

RÉSZ

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 88:118; lásd még 109:7 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Ezra Taft Benson elnök elmagyarázta, hogy mi történik, amikor tanulmányozásunk alapvetŒ részévé válnak a szentírások: „Siker az igazlelkıségben, hatalom a megtévesztés elkerüléséhez és a kísértéseknek való ellenálláshoz, útmutatás a mindennapi életünkben, a lélek gyógyulása – mindez csupán néhány ígéret azok közül, melyeket az Úr azoknak adott, akik az igéjéhez jönnek. Tesz az Úr úgy ígéretet, hogy nem teljesíti azt be? Ha Ã azt mondja, hogy elnyerjük ezeket a dolgokat, amennyiben megragadjuk a szavát, akkor az áldások valóban a mieink lehetnek. Ha pedig nem ragadjuk meg azt, akkor az áldások elveszhetnek. Akármilyen szorgalmasak is legyünk más területeken, bizonyos áldások kizárólag a szentírásokban találhatóak meg, csakis azáltal, hogy az Úr igéjéhez jövünk és megragadjuk azt, miközben a sötét ködön keresztül az élet fája felé haladunk. […] Arra buzdítalak benneteket, hogy újra kötelezzétek el magatokat a szentírások tanulmányozása mellett. Merüljetek el bennük naponta, hogy a Lélek ereje kísérhessen benneteket az elhívásotokban” („The Power of the Word”, Ensign, 1986. máj., 82. o.). L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, arra emlékezett vissza, hogy miként vált javára a misszionáriusi szentírás-tanulmányozás: „[Egyik] kedves misszionáriusi emlékem a naponta történŒ szentírás-tanulmányozás. Az evangélium tanulmányozásához készített szentírás-olvasási terv követésének fegyelme csodálatos és gyümölcsözŒ élmény volt. A szentírások tanításainak ismerete dicsŒséges módon bontakozott ki a személyes tanulmányozás által…


Naponta legalább egy órát tanultunk a társammal együtt. A királyság tanait fürkészŒ két szempár megsokszorozta értelmünket. Együtt olvastunk, utána megosztottuk meglátásainkat. Elménk élesedett, amikor a naponta történŒ egyéni és társas tanulás gyakorlatát követtük. Ez a gyakorlat társakként közelebb hozott minket egymáshoz, és növelte értelmünket a királyság tanairól” (Conference Report, 2001. okt., 93. o.; vagy Liahóna, 2002. jan., 88. o.).


1.

RÉSZ

melyeket elfogadunk szentírásokként… A szentírások olvasása által elnyerhetjük a Lélek megerŒsítését arról, hogy amit olvasunk, IstentŒl jött, gyermekei felvilágosítására, megáldására és örömére. Arra buzdítom népünket mindenhol, hogy többet olvassák a szentírásokat” („Feast upon the Scriptures”, Ensign, 1985. dec., 45. o.). Szentírás-tanulmányozási módszerek és tervek. A következŒ módszerek és tervek segíthetnek hatékonyabbá tenni a szentírás-tanulmányozásunkat:

Howard W. Hunter elnök a rendszeres, napi szentírás-tanulmányozásra ösztönzött bennünket: „Nem szabad rendszertelennek lennünk az olvasásKeress tantételeket! Richard G. Scott elder, a ban, hanem ki kell fejlesztenünk egy szisztematikus Tizenkét Apostol Kvórumának tagja így magyatervet a tanulmányozásra. Vannak olyanok, akik rázta: „Miközben lelki tudásra törekedtek, kutassaütemszerıen adott számú oldalt vagy fejezetet oltok tantételek után! Gondosan válasszátok el Œket vasnak el egy nap vagy egy hét során. Ez tökéletea magyarázatukra használt részletektŒl! A tantétesen igazolt vagy élvezetes lehet, ha valaki csupán lek tömény igazságok, melyeket a körülmények kedvtelésbŒl olvas, ám ez nem jelent széles skáláján felhasználhatunk” jelentŒségteljes tanulmányozást. Jobb, (Conference Report, 1993. okt., 117. „Miközben lelki tudásra ha egy idŒmennyiséget, nem pedig feo.; vagy Ensign, 1993. nov., 86. o .). törekedtek, kutassatok jezetmennyiséget jelölünk ki a szentíSzámos tantétel található tömören kitantételek után!” rás-tanulmányozásra naponta. Rá jelentve a szentírásokban, mint példáfogunk jönni, hogy néha egyetlen ul a Szabadító bınbánatról szóló vers tanulmányozása emészti fel az egész idŒt” tanítása (lásd T&Sz 58:42–43), valamint Mormon (Conference Report, 1979. okt., 92. o.; vagy Ensign, kijelentése Sátánról (lásd Alma 30:60). 1979. nov., 64. o.). Jelöld meg a szentírásokat! A szentírások megje Joseph Smith próféta lölése segít emlékezned arra, hogy hol találhatóak azt tanította, hogy a visszabizonyos szentírások, segít a szentírásokat összeállított evangélium tanulfüggŒ csoportokba rendezni, adott témákat követmányozása nem egy ni stb. A szentírások megjelölésének módszerei alkalomszerı tevékenység: közé tartozik az aláhúzás, kiemelés, kiszínezés, „Isten dolgai mély jelentésbekarikázás, megszámozás és keresztutalás. sel bírnak; és csupán idŒ, Fejlessz ki egy olyan módszert a szentírások tapasztalat, valamint gonmegjelölésére, amely a leginkább segít neked dos, fáradságos és komoly azok megértésében. gondolatok fejthetik meg azokat” (Teachings of the Használd a szentírásokban található tanulmáProphet Joseph Smith, vál. Joseph Fielding Smith nyozási segédanyagokat! A szentírások utolsó [1976], 137. o.). napi szent kiadásai olyan tanulmányozási segéd Gordon B. Hinckley elnök azt javasolta, hogy anyagokat tartalmaznak, mint például a Kalauz a úgy tanulmányozzuk a szentírásokat, ahogyan Œ szentírásokhoz, keresztutalások, szavakhoz és kiteszi, vagyis a szentírásokból, nem pedig terjengŒs fejezésekhez nyújtott segítségek, kivonatok magyarázatokból: Joseph Smith Bibliafordításából (JSF), bibliai és egyháztörténeti térképek és fényképek, valamint „Nem sokat foglalkozok azzal, hogy hosszú mafejezet és szakasz fejlécek, és a versek tartalmi gyarázó köteteket olvassak, melyeket arra tervezismertetése. (A Kalauz a szentírásokhoz olyan tek, hogy kibŒvítsék azt, ami a szentírásokban tanulmányozási segédanyag-gyıjtemény, melyet található. Jobban szeretem inkább a forrást a nem angol nyelvı szentírásokhoz készítettek. tanulmányozni, megízlelve az igazság forrásának Ez a scriptures.lds.org internet címen is megtermészetes vizét – Isten szavát, ahogyan azt adta, található.) és ahogyan lejegyezték azokban a könyvekben,

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

43



Tegyél fel kérdéseket a szöveggel kapcsolatban! Tegyél fel az alábbiakhoz hasonló kérdéseket: Ki beszél? Kihez beszél az adott személy? Mi ennek a versnek vagy fejezetnek az üzenete? Mikor és hol történtek a szentírásban leírt események? Melyek az adott versek kulcsszavai és -kifejezései? Mit tanítanak ezek a versek Krisztusról vagy a szabadulás tervérŒl? Hogyan vonatkoztathatom ezt a szentírást magamra ebben a pillanatban? Figyeld meg a szentírásokban feltett kérdéseket! A kérdések gyakran arra indítanak bennünket, hogy megálljunk, és elgondolkozzunk a fontos evangéliumi igazságokon, valamint azon, hogy mi személyesen milyen alapossággal élünk azok szerint. Például, gondolkozz el, hogy mi lenne a személyes válaszod arra a kérdésre, melyet a Szabadító feltett a tanítványainak: „Ti pedig kinek mondotok engem?” (Máté 16:15) vagy „Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?” (Márk 4:40). Keresd meg az ismeretlen szavak vagy kifejezések meghatározását! Néha a szentírásokban egy adott szó vagy kifejezés után megtalálható annak jelentése is. Például Nefi azt tanította, hogy néhányan „lábuk alá tapossák… Izráel igazi Istenét”, majd pedig megmagyarázta, hogy ez a kifejezés azt jelenti, hogy „semmibe veszik és nem hallgatnak tanácsainak szavára” (1 Nefi 19:7). Figyeld meg a szimbólumokat, és tanulj róluk! A szentírások gyakran használnak szimbólumokat és szóképeket. Szimbolikus ábrázolást találhatunk a színekben, állatokban, nevekben, öltözékben és így tovább. Sok szimbólum Krisztushoz vezet bennünket (lásd Mózes 6:63). Példaként használd a Kalauz a szentírásokhoz címı segédanyagot arra, hogy megtanuld Betlehem, Jézus szülŒvárosának jelentését. Hogyan tanúskodik a jelentés Krisztusról? (Lásd János 6:35.) Helyettesítsd be a neved! Ha saját neved helyezed egy versbe, az segít személyesebbé tenni a szentírások tanításait. Például: „Mert íme, ez munkám és dicsŒségem – hogy véghezvigyem [a neved] halhatatlanságát és örök életét” (Mózes 1:39). Figyeld meg a szentírásokban található felsorolásokat! A szentírások számos olyan felsorolást tartalmaznak, amely szemlélteti és megtanítja az Úr akaratát és tanát. Például a keresztséghez szükséges követelményeket a Tan és a szövetségek 20:37 sorolja fel. Benjámin király felsorolta, mit

44

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

1.

RÉSZ

kell tennünk ahhoz, hogy levetkŒzzük a természetes embert (lásd Móziás 3:19). Tanuld meg kívülrŒl a kulcsfontosságú szentírásokat! A fontos szentírásutalások, valamint azok tartalma felidézésének képessége hasznos a misszionáriusok számára. Az alábbiakban felsorolunk néhány módszert, amely segíthet a szentírások memorizálásában: • Írd vagy gépeld rá a szentírást egy kis darab papírra vagy kártyára, és vidd magaddal. Több alkalommal olvasd el azt naponta. • Válassz szét részeire vagy kifejezéseire egy szentírást. Addig ismételgesd az elsŒ kifejezést, míg el nem tudod mondani fejbŒl. Tedd hozzá a második részt, és ismételgesd a kifejezéseket mindaddig, amíg mind a kettŒt el nem tudod mondani. Tedd hozzá a harmadik részt és így tovább. • Írd le a szentírásrészt számos alkalommal naponta. • Olvasd fel hangosan kazettára az adott részt többször egymás után, majd játszd vissza a felvételt, miközben utazol az iskolába, munkába vagy máshová. • A szentírások segítéségével másold le a szentírásrészlet minden szavának kezdŒbetıjét egy darab papírra. Ezután próbáld meg leírni a szentírást emlékezetbŒl. • Kérd meg a családtagokat, szobatársakat vagy barátokat, hogy segítsenek neked megtanulni az adott részt azáltal, hogy meghallgatják, amint elismétled a szentírást; felolvassák neked a szentírást, kihagyva belŒle szócsoportokat, melyeket neked kell kitöltened; vagy találomra felolvasnak neked jellegzetes kifejezéseket egy adott szentírásból, és megkérnek, hogy azonosítsd be a szentírást, és mondd el azt fejbŒl. Gondolkodj el az adott részeken, és imádkozz róluk! Az elmélkedés és az imádkozás elengedhetetlen része a szentírás-tanulmányozásnak. Kiválaszthatod, vagy akár sugalmazást is érezhetsz arra, hogy egy adott szentírás vers vagy részlet jelentésének megértésére törekedj. Szánj idŒt arra, hogy elgondolkozol a szentíráson, kimondottan annak megértéséért imádkozol, majd felkészülsz azokra a meglátásokra, melyek az elmédbe érkeznek, miközben figyelsz a sugalmazásokra. Nézz át más szentírásokat, valamint a jelenlegi próféták és


apostolok tanításait, hogy meggyŒzŒdj arról, hogy az egyház tanaival megegyezŒen értelmezted a szentírást. Amikor sugalmazásokat kapsz, írd le azokat a tanulmányi naplódba.


1.

RÉSZ

személyes és társas tanulás során a misszionárius készítsen egy vázlatot [lecketervet], amely arra a személyre van alakítva, akit aznap tanítani fognak” („Be One of the Geatest”, New Era, 2004. márc., 14. o.). Továbbá a következŒket mondta: „Minden érdeklŒdŒ más. Így hát a misszionáriusok vázlatot készítenek, hogy megtervezzék, hogyan fogják tanítani az érdeklŒdŒt az Œ szükségletei szerint. A vázlat [lecketerv] segít a misszionáriusoknak megfogalmazni a tanítást a fejükben. Amennyiben a tanítást jól megértették, akkor világos, a szavak pedig könnyen jönnek majd, miközben a misszionáriusok a Lélek által tanítanak” („Teaching from the Heart”, Ensign, 2004. jún., 8. o.).

„Használd a lecketervet segédeszközként, de szívbŒl beszélj.”

Egy lecketerv elkészítése fokozza a tanulás és tanítás mértékét. Egy leírt lecketerv segít rendszereznünk a gondolatainkat. Ez a világos és tömör információrendszerezés eszköze. Egy lecketerv egyetlen gondolattal vagy témával kezdŒdik, melyet olyan információk támasztanak alá, melyek kapcsolódnak a fŒ gondolathoz. Egy rendszerezett lecketerv könnyebbé teszi az információ felidézését és az érdeklŒdŒnek való átadását. Segít továbbá azonosítanunk azokat a tantételeket, melyeken esetleg átsiklottunk a felkészülés során. A lecketervek lehetnek annyira egyszerıek is, hogy leírunk egy témakört, és alá felsorolunk néhány odatartozó tételt. Lehetnek azonban összetettebbek is, ahol a kapcsolódó információkat számos alkategóriákba soroljuk. Számos módja van egy lecketerv elkészítésének. Próbálj ki néhányat, hogy meg tudd határozni, melyik módszer a legjobb a számodra! A felkészülés során alkothatsz néhány megválaszolandó kérdést vagy fogalomkört, amelyet kutathatsz a tan tanulmányozása közben, illetve megváltoztathatod azokat minden alkalommal, hogy alkalmazhatóak legyenek az adott helyzetre. Úgy találhatod, hogy segítségedre lehet, ha egyszerı képeket használsz szemléltetésképpen az anyagok összerendezése során, de lehet, hogy több segítséget nyújt egy egyszerı táblázat vagy lista. Tanuld meg a lecketerv elkészítésének tantételeit, majd válaszd ki azt a módszert, amely leginkább kielégíti az általad tanítottak szükségleteit. Használd a lecketervet segédeszközként, de szívbŒl beszélj, a Lélek irányítása szerint, miközben a tényleges tanítást végzed. Charles Didier elder a Hetvenek elnökségébŒl kijelentette: „Azt kérjük, hogy a

Az alábbiakban felsorolunk néhány általános irányelvet a lecketerv elkészítéséhez: 1. Határozd meg azokat a fŒ gondolatokat és alátámasztó elveket, amelyeket meg kell tanítani, majd pedig rendszerezd Œket logikai sorrendben. 2. FŒ forrásanyagként a szentírásokat, valamint az élŒ próféták kijelentéseit használd. Felhasználhatod még a Kalauz a szentírásokhoz, valamint a Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár anyagát is. 3. Hagyj idŒt magadnak arra, hogy megoszd személyes bizonyságodat az általad tanított tantételekrŒl. KibŒvítheted és módosíthatod az általános lecketerveidet, miközben a missziód során alkalmazod Œket. Kialakíthatsz belŒlük olyan lecketerveket, melyek az általad tanított különbözŒ érdeklŒdŒkhöz igazodnak. Minden tanítási élmény más, és az ötletek és megközelítések széles skálája segíteni fog neked hatékonyan tanítani. Az alábbiakban azért sorolunk fel néhány lecketerv szempontot, hogy ötletet adjanak arra, hogyan készítheted el vagy vázolhatod fel egy lecke tanítását. Egy lecketerv mintát is bemutatunk a továbbiakban.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

45



1.

RÉSZ

LECKETERV SZEMPONTOK

Tan, tantétel vagy esemény Jelentsd ki a tanításod központi üzenetét. Lehet ez egy szó vagy egy rövid kifejezés (például „Keresztség”, „Hit” vagy „Az elsŒ látomás”) vagy egy egyszerı kijelentés (például „A keresztség szükséges a szabaduláshoz”, „Szükségünk van hitre ahhoz, hogy Jézus Krisztushoz jöjjünk” vagy „Joseph Smith látta az Atyát és a Fiút”). A központi üzenet lehet a tan egy összetettebb tanulmányozása is (például „A szabadulás terve”). Mit taníts? Sorold fel azokat a pontokat, amelyeket érintened kell a fŒ tan, tantétel vagy esemény tanítása során. Szentírások Sorolj fel olyan szentírásokat, amelyek alátámasztják és segítenek megtanítani a fŒ tan, tantétel, illetve esemény tanítása során érintett pontokat. Használd fel a Kalauz a szentírásokhoz és a Hıek a hithez címı forrásanyagokban felsorolt utalásokat, valamint azokat a verseket, amelyeket a folyamatos szentírás-tanulmányozásod során találsz. Tanulmányi segédeszközök Keresd meg és írd le azon kijelentések összefoglalását a Kalauz a szentírásokhoz és a Hıek a

46

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

hithez segédanyagokból, valamint az egyházi folyóiratokból és egyéb forrásokból, amelyek megtanítják és világossá teszik a fŒ tan, tantétel, illetve esemény különbözŒ pontjait. Használd az élŒ próféták és apostolok szavait, ahol lehetséges. Hogyan taníts? Sorold fel azokat a konkrét tanítási módszereket, amelyeket használni szeretnél. Ezek lehetnek szentírások, képek és személyes történetek is. Tegyél bizonyságot! Gondold végig, hogyan osztanád meg az érzéseidet az adott tanról, tantételrŒl vagy eseményrŒl. Például bizonyságot tehetsz, vagy hitet elŒsegítŒ példákat oszthatsz meg a saját életedbŒl. Ne feledd, „a hitet az kelti életre, ha halljuk a hittel rendelkezŒk bizonyságát” (Bible Dictionary, „Faith”, 669. o.). Központi kötelezettségek Írd le, hogyan fogod felkérni az érdeklŒdŒidet, hogy az evangélium tantételei szerint éljenek, és alkalmazzák azokat az életükben, valamint megtartsák a tŒled kapott kötelezettségeket.



1.

RÉSZ

LECKETERV MINTA Tan, tantétel vagy esemény

4. Tan és a szövetségek 35:17, 135:3

Jézus Krisztus evangéliuma vissza lett állítva Joseph Smith próféta által.

5. Tan és a szövetségek 13; 27:12; 21:1–3

Mit taníts?

Hogyan taníts?

1. Joseph Smith az igazságot kereste, és imában közeledett Istenhez. 2. Isten és Jézus Krisztus megjelentek Joseph Smithnek. 3. A korábbi adományozási korszakok prófétáihoz (Ádámhoz, Noéhoz, Ábrahámhoz és Mózeshez) hasonlóan Joseph Smith is prófétai elhívást kapott ebben az utolsó adományozási korszakban. 4. Isten visszaállította az evangélium teljességét Joseph Smith által. 5. Más mennyei hírnökök visszaállították a papsági felhatalmazást, és Krisztus egyházát újra megszervezték. 6. Egy élŒ próféta irányítja ma az egyházat. Szentírások és tanulmányi segédeszközök

6. Hıek a hithez

1. Használj képeket (ha lehetséges), és foglald össze azokat az eseményeket, amelyek elvezettek az elsŒ látomáshoz; az érdeklŒdŒkkel együtt olvassátok el a Joseph Smith története 1:10–14 verseket. 2. Olvasd fel, vagy kérd meg az érdeklŒdŒket, hogy olvassák fel a Joseph Smith története 1:15–17 verseket. Tegyél bizonyságot! 1. Tegyél bizonyságot arról, hogy Joseph Smith Isten prófétája volt, aki visszaállította Jézus Krisztus evangéliumát annak isteni igazságaival és felhatalmazásával együtt. 2. Röviden mondd el, hogyan tanultál és imádkoztál annak érdekében, hogy bizonyságot nyerj a visszaállításról.

1. Joseph Smith története 1:5–15

Központi kötelezettségek

2. Joseph Smith története 1:16–19

Kérd meg a családot, hogy imádkozzanak az üzenetrŒl. Kérd meg Œket, hogy olvassák el a kijelölt részeket a Mormon könyvébŒl a következŒ látogatás elŒtt.

3. Kalauz a szentírásokhoz, „Adományozási korszak”, 3. o.; Tan és a szövetségek 1:17

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Hogyan magyaráznád el a szentírásolvasás és a szentírás-tanulmányozás közötti különbséget? • Milyen értékekkel bír a visszaállított evangélium tanítására való írott felkészülés?

JAVASOLT FELADATOK • Gondolkozz el azon, hogy hol állsz most az evangéliumi tudásod terén ahhoz a szinthez képest, amellyel rendelkezni szeretnél akkor, amikor megkezded a misszionáriusi szolgálatodat! Határozd meg, mit kell tenned annak érdekében,

hogy elérd azt a szintet, és írj le néhány célt, amely segít neked elérni azt a növekedést az evangélium megértésében! • Válaszd ki a visszaállított evangélium egy tanát vagy tantételét, amelyet szeretnél jobban megérteni! Tanulmányozd azt a tant vagy tantételt, és készíts egy lecketervet a tanulmányozásod során elnyert tudás tanítására! A lecketerved segítségével taníts egy barátot vagy egy családtagot! • Kezdd el, vagy fejleszd tovább a szentírás-megjelölés programot a saját szentírásaidban!

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

47



AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Oktatás”


48

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

1.

RÉSZ



MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

1.

RÉSZ

KÉZIKÖNYV

49

6. fejezet

„TANULMÁNYOZÁS ÉS HIT ÁLTAL IS” TANULJUK A TANÍTÁST 2. RÉSZ BEVEZETÉS Azt mondják, éppen úgy igaz, hogy nem taníthatsz meg valamit, amit nem tudsz, mint ahogyan az is igaz, hogy nem jöhetsz vissza valahonnan, ahol még sohasem jártál. ElŒször meg kell tanulnod, és meg kell értened a visszaállított evangélium tanait és tantételeit ahhoz, hogy képes legyél a Lélek által tanítani. Hitet kell gyakorolnod, miközben tanulmányozod a szentírásokat, az élŒ próféták és apostolok tanításait, valamint a Hirdessétek evangéliumomat! címı könyvet az érdeklŒdŒk tanítására való felkészülés során. Ha érdemesen élsz és szorgalmasan dolgozol, akkor a Szentlélek segíteni fog neked Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának gyakorlott tanítójává válnod.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK A bizonyságtétel meghívja a Lelket a tanításunkba.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • A bizonyságtétel meghívja a Lelket a tanításunkba. • A szavakat hit által nyerjük el. • Isten a Szentlelket ígéri azoknak, akik felhalmozzák az Ã szavait.

50

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

„A bizonyság egy lelki tanúság és bizonyosság, melyet a Szentlélek ad. Bizonyságot tenni annyit jelent, hogy egyszerı, közvetlen módon kinyilvánítjuk a hitünket, vagyis az evangéliumi igazsággal kapcsolatos érzésünket, „A hatékony misszionábizonyosságunkat és meggyŒzŒdésünrius tanít, bizonyságot ket. Bizonyságod megosztása gyakran tesz, és olyan dolgok az egyik legerŒteljesebb módja annak, megtételére kér fel hogy meghívd a Lelket, és segíts mámásokat, amelyek a Jésoknak is érezni a Lelket. Aktuális, zus Krisztusba vetett személyes tanúsággal egészíti ki azokat hitet építik.” az igazságokat, amelyeket a szentírásokból tanítottál. A hatékony misszionárius tanít, bizonyságot tesz, és olyan dolgok megtételére kér fel másokat, amelyek építik a Jézus

KÉZIKÖNYV



2.

RÉSZ

Krisztusba vetett hitet. Ebben benne van olyan ígéretek tétele, amelyek az igaz, élŒ [tantételekbŒl] erednek” (Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 207. o.).

Amikor az általunk tanult igazságok szerint élünk, akkor a tanultakról való megértésünk és az azokban való hitünk növekszik. „Mint Isten minden áldása, a hit is az egyéni engedelmesség és igazlelkı cselekTanulmányozd a következŒ vés által adatik és gyarapodik” (Hıek a hithez: Evanszentírásokat, és gondolkodj el azokon! géliumi értelmezŒ szótár [2004]). A hitre vonatkozó eme tantétel mind a misszionáriusokra, mind pedig • 2 Nefi 33:1 az érdeklŒdŒkre igaz. Mennyei Atyánk további kinyilatkoztatásokkal jutalmazza meg a hithı erŒfe• Tan és a szövetségek 100:5–8 szítéseinket. Az Úr azt tanította: „Ha kértek, akkor A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat kinyilatkoztatást kinyilatkoztatásra, ismeretet ismeírd le a tanulmányi naplódba! retre kaptok, hogy ismerhessétek a rejtelmeket és a békés dolgokat – azokat, amelyek örömet hoznak, azokat, amelyek örök életet hoznak” Henry B. Eyring elder, a Tizenkét (T&sz 42:61). Az érdeklŒdŒk tanításáApostol Kvórumából, elmagyarázta, „Az igaz egyház nem nak egyik kihívása az, hogy oly móhogy „a bizonyság hogyan oltódik jelek és csodák, hanem don közvetítsük nekik a boldogság e be a szívünkbe”: „Mivel a Szentlélek a Szentlélek bizonysága tantételeit, hogy azokat alkalmazzák a az, aki bizonyságot tesz a szent igazáltal térít.” saját életükben, és így megtérjenek. ságról, mi legalább három dolgot tehetünk azért, hogy [az általunk tanítottak] is részesülhessenek ebben az élményben. ElŒször, taníthatunk néhány szent igazságot. Ezután bizonyságot tehetünk arról, hogy tudjuk, hogy az általunk tanított dolgok igazak. Majd pedig úgy kell cselekednünk, hogy azok, akik hallják a bizonyságunkat, lássák, hogy a tetteink összhangban vannak mindazzal, amirŒl azt állítottuk, hogy igaz. A Szentlélek azután megerŒsíti bennük az általunk elmondottak igazságát, valamint azt, hogy mi tudjuk, hogy igazak” (Conference Report, 1996. ápr., 84. o.; vagy Ensign, 1996. máj., 62. o.). Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, kihangsúlyozta a bizonyság és a Szentlélek személyes megtérésben játszott fontos szerepét: „Az igaz egyház nem jelek és csodák, hanem a Szentlélek bizonysága által térít. Vallási igazságok tanítására az Úr nem a nyilvános csodákat vagy jeleket, hanem a személyes bizonyságot használja” (The Lord’s Way [1991], 88. o.).

A szavakat hit által nyerjük el. Amikor a visszaállított evangéliumot „hit által” tanulmányozzuk, akkor az ima, az evangéliumi tantételek alkalmazása, valamint a szentírások kutatása által megértést kérünk Mennyei Atyánktól.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Rómabeliek 10:17 • Tan és a szövetségek 42:14 • Tan és a szövetségek 88:118; lásd még 109:7 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke azt mondta: „A tanulás mellé hitnek kell társulnia, és ahogyan a Mormon könyve tanítja, a tanulás »jó..., ha hallgat[unk] Isten tanácsaira« (2 Nefi 9:29)” (Conference Report, 1982. ápr., 121. o.; vagy Ensign, 1982. máj., 84. o.).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

51



2.

RÉSZ

A Szentlélek irányítani fogja, hogy mit mondjunk, Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvóruha naponta tanulmányozzuk a szentírásokat, és elmából, elmagyarázta, hogy miként mıködik együtt gondolkodunk azokon. A szentírások szavai mega hittel az evangélium tanulmányozása: „A mélyrŒl hívják a Szent Lelket. […] fakadó lelki igazságot nem lehet csak úgy egyszerıen valaki elméjébŒl és szívébŒl valaki Isten szavait nem csupán a szentírások máséba átönteni. Hitet és szorgos erŒszavainak olvasása, hanem azok tanul„A Szentlélek irányítani feszítést igényel. Az értékes igazságok mányozása által halmozzuk fel. Több fogja, hogy mit mondolykor erŒfeszítésekkel járó hit által, lelki táplálékban részesülünk azáltal, junk, ha naponta néha pedig heves küzdelmek árán, apha elgondolkodunk néhány szón, tanulmányozzuk a ró darabonként jönnek. Az Úr akarja engedve, hogy a Szentlélek kinccsé szentírásokat, és elgonezt így azért, hogy mi érni és fejlŒdni változtassa azokat számunkra, mint dolkodunk azokon.” tudjunk” (Conference Report, 1993. azáltal, hogy gyorsan és felszínesen okt., 119. o.; vagy Ensign, 1993. áthaladunk egész szentírásfejezeteken. nov., 88. o.). Ahogyan a szentírásokon való elmélkedés meghívja a Szentlelket, úgy az imában történŒ napi kö Dallin H. Oaks elder így magyarázta: nyörgés is ezt teszi. Ha nem kérjük az imánkban, „Egy újkori kinyilatkoztatásban az Úr azt mondta akkor ritkán fog eljönni hozzánk, fohászunk nélnekünk, hogy »törked[jünk] a tanulásra, méghozzá kül pedig nem valószínı, hogy hosszasan velünk tanulmányozás és hit által is« (T&Sz 109:7). A tanulmarad. […] A Szentlélek társaságáért való szívbŒl mányozás általi tanulásra való törekvéshez az érvelés jövŒ, folyamatos könyörgés, azzal a tiszta szándékmódszerét használjuk. A hit általi tanulásra való tökal, hogy tápláljuk Atyánk gyermekeit, bizonyosan rekvéshez kinyilatkoztatásra kell támaszkodnunk. A áldásokat fog hozni számunkra, valamint azok számennyei rendeletnek eleget téve, törekednünk kell a mára, akiket szeretünk és szolgálunk” (Conference tanulásra értelem és kinyilatkoztatás által is. [...] Report, 1997. okt., 114–115. o.; vagy Ensign, 1997. Isten dolgait nem lehet megtanulni csupán tanulmánov., 83–84. o.). nyozás és értelmezés által… Nem tudjuk megismerni Isten dolgait, miközben elutasítjuk, vagy nem haszIsten a Szentlelket ígéri azoknak, akik náljuk azon nélkülözhetetlen módszert, melyet Isten felhalmozzák az Ã szavait. arra írt elŒ, hogy megtanuljuk ezeket a dolgokat. Amikor a misszionáriusok megfizetik annak árát, Isten dolgait az Ã saját módján kell megtanulnunk, hogy a visszaállított evangéliumot tanulmányozás Istenbe vetett hit, valamint a SzentlélektŒl jövŒ kiés hit által tanulják, akkor a Szentlélek megáldja nyilatkoztatás által” (The Lord’s Way, 16., 56. o.). Œket erŒvel, hogy oly módon taníthassanak, hogy Henry B. Eyring elder Joseph Smith prófétát haszaz csillapítsa az igazság Œszinte érdeklŒdŒinek lelki nálta fel példaként arra, hogy az Úr hogyan áldja szomját, továbbá arra ösztönözze Œket, hogy közemeg azokat, akik hittel tanulmányozzák a szentírálebb kerüljenek Jézus Krisztushoz azáltal, hogy elfosokat: „A szentírásokon való elmélkedés arra fog gadják a Joseph Smith próféta által visszaállított vezetni benneteket, hogy a megfelelŒ kérdéseket szabadulás tantételeit és szertartásait. tegyétek fel az imában. És amilyen bizonyossággal tudjuk, hogy a menny megnyílt Joseph Smith elŒtt, Tanulmányozd a következŒ miután hittel elmélkedett a szentírásokon, olyan biszentírásokat, és gondolkodj el azokon! zonyossággal tudhatjuk, hogy Isten válaszolni fog imáitokra, és kezeteknél fogva vezet majd titeket” • Alma 17:2–3 (Conference Report, 2002. okt., 81. o.; vagy • Tan és a szövetségek 84:85 Liahóna, 2002. nov., 76. o.). Eyring elder beszélt továbbá a Lélek elnyeréséhez szükséges két kulcsról is: „Létezik két nagyszerı kulcs a Lélek meghívásához, hogy irányítsa, mely szavakat mondjuk mások táplálása során. Ezek a napi szentírás-tanulmányozás és a hit általi ima.

52

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! D. Todd Christopherson elder, a Hetvenek elnökségébŒl, bepillantást nyújtott abba, hogy hogyan tanuljunk a Lélek által: „Ahhoz, hogy az evangéli-


um a szívünkbe vésŒdjön, ismernünk kell azt, és egyre jobban kell értenünk azt. Ez azt jelenti, hogy tanulmányozni fogjuk. Amikor azt mondom, tanulmányozni, az olvasásnál többre gondolok. Néha jó elolvasni egy szentíráskönyvet egy bizonyos idŒ alatt, hogy átfogó képet kapjunk üzenetérŒl, de a megtéréshez fontosabb az, hogy mennyi idŒt töltünk el a szentírásokkal, mint az, hogy mennyit olvasunk azokból. Látom, amint olykor elolvastok egy pár verset, meg-megálltok közben, és eltöprengtek azokon, aztán ismét beleássátok magatokat a versekbe, és ha elgondolkodtok azok jelentésén – imádkoztok, hogy megértsétek azokat, kérdéseket tesztek fel magatokban, lelki benyomások megszerzésére törekedtek, és leírjátok a kapott érzéseket –, jobban fogtok emlékezni rájuk, és több tudásra tesztek szert. Ha így tanulmányozzátok a szentírásokat, lehet, hogy egy fél óra alatt nem fogtok elolvasni sok fejezetet vagy verset, de helyet kínáltok szívetekben Isten szavának, és Ã szólni fog hozzátok” (Conference Report, 2004. ápr., 9–10. o.; vagy Liahóna, 2004. máj., 11–12. o.). Az a módszer, ahogyan az Úr szeretné, hogy tanítsunk, megkívánja, hogy felkészítsük magunkat a Lélekre. L. Tom Perry elder, a Tizenkettek Kvórumának tagja azt tanította: „A tanításunk akkor lesz hatékony, ha alázatosan, ima és tanulmányozás által közelítjük meg. Akkor a Lélek segíteni fog nekünk átadni az igét következetesen és összhangban azzal, amit az Úr szeretne, hogy tanítsunk” (Conference Report, 1999. ápr., 7. o.; vagy Ensign, 1999. máj., 8. o.). Spencer W. Kimball elnök elmagyarázta, hogy a szentírások olvasása hogyan hozza el a Szentlélek befolyását: „Az évek megtanítottak arra, hogy ha lendületesen törekszünk eme érdemes személyes célra [hogy nagy alapossággal olvassuk és tanulmányozzuk a szentírásokat], és elkötelezett és lelkiismeretes módon tesszük azt, valóban választ fogunk találni a problémáinkra, és békére lelünk a szívünkben. Megtapasztaljuk, ahogyan a Szentlélek kiszélesíti felfogóképességünket, új dolgokba nyerünk bepillantást, szemünk láttára feltárul elŒttünk a teljes szentírás; az Úr tanai pedig több értelmet nyernek majd számunkra, mint azt valaha is gondoltuk volna. Ennek eredményeképpen nagyobb bölcsességgel


2.

RÉSZ

rendelkezünk majd, amellyel magunkat és családunkat irányíthatjuk, hogy világosságként és erŒforrásként szolgálhassunk azon nem egyháztag barátaink számára, akikkel kötelességünk megosztani az evangéliumot” („Always a Convert Church: Some Lessons to Learn and Apply This Year”, Ensign, 1975. szept., 3. o.).

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Miért fontos az, hogy a misszionáriusok gyakran bizonyságot tegyenek? • Hogyan tanulhatsz hit által? • Mit jelent az, hogy „tegyétek félre elmétekben állandóan az élet szavait” (T&Sz 84:85)?

JAVASOLT FELADATOK • Fontold meg, hogy bizonyságodat teszed a következŒ böjti és bizonyságtételi gyılésen az egyházközségedben vagy gyülekezetedben! • Válaszd ki az egyik kedvenc fejezetedet a Mormon könyvébŒl, vagy az egyik kedvenc szakaszodat a Tan és a szövetségekbŒl, és fordíts jelentŒs idŒt arra, hogy „hit által tanulmányozd” azt! Szánj idŒt arra, hogy imádkozz a szentírásrészlet felŒl, elgondolkozz rajta, kielemezd, felismerd a tantételeket, valamint megállapítsd, hogy a tanultakat hogyan tudod alkalmazni az életedben! Beszélj ezen erŒfeszítéseidrŒl az egyik közeli barátodnak vagy papsági vezetŒdnek!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „A napi szentírás-tanulmányozás fontossága” • „Bizonyság”


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

53


54


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

2.

RÉSZ



MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

2.

RÉSZ

KÉZIKÖNYV

55

7. fejezet

MENNYEI ATYÁNK TERVE BEVEZETÉS Mennyei Atyánk azt szeretné, ha minden gyermeke részesülne az öröm teljességében. Készített egy tervet, amely által a gyermekei olyanná válhatnak, mint Ã, és elnyerhetik az öröm teljességét. Ezt a tervet gyakran a szabadulás tervének, a megváltás tervének vagy a boldogság tervének nevezik. Jézus Krisztus, valamint az Ã engesztelŒ áldozata nélkülözhetetlen ebben a tervben. Mennyei Atyánk tervének három szakasza van: halandóság elŒtti, halandó és halandóság utáni élet. Az a három elem pedig, amely lehetŒvé teszi a tervet, a teremtés, a bukás és az engesztelés. A halandóság elŒtti létünkben, Mennyei Atyánk lélekgyermekeiként, nem tudtunk hozzá teljesen hasonlóvá válni a nélkül a tapasztalat nélkül, hogy a halandóságban éljünk egy fizikai testtel rendelkezve. Így tehát, az Atya irányítása alatt Jézus Krisztus megteremtette a Földet (lásd Zsidók 1:1–3). Ádám és Éva bukása lehetŒvé tette számunkra, hogy megszülessünk halandó szülŒktŒl, fizikai testet kapjunk, és használjuk az önrendelkezést a jó és gonosz közötti választás során

(lásd 2 Nefi 2:25–27). Jézus Krisztus engesztelése biztosítja számunkra a feltámadást, a bınök bocsánatát, valamint az egyik dicsŒségfokozatba szóló ítéletet (lásd 1 Korinthusbeliek 15:40–42; Jelenések 20:12–13; 2 Nefi 9:22; Alma 42:23). Jézus Krisztus központi szerepet játszik Mennyei Atyánk tervének minden részében. Ã szenvedett és meghalt azért, hogy véghezvigye a halhatatlanságunkat és az örök életünket (lásd Mózes 1:39). Azáltal fogadjuk el az Ã engesztelŒ áldozatát, ha hiszünk benne, megbánjuk a bıneinket, megkeresztelkedünk egy Isten által felhatalmazott személy által, elnyerjük a Szentlélek ajándékát, és összhangban élünk az Ã parancsolataival.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • Mennyei Atyánk tervének három szakasza van: halandóság elŒtti, halandó és halandóság utáni élet. • Mennyei Atyánk tervének középpontjában Jézus Krisztus áll.

Celesztiális Terresztriális Halandóság elŒtti élet ▲ Teremtés és bukás

Földi élet

▲

Hit Jézus Krisztusban Bınbánat Keresztelés A Szentlélek ajándéka Mindvégig kitartás

Fizikai halál

Lélekvilág

▲

Telesztiális

Feltámadás és ítélet

Jézus Krisztus engesztelése lehetŒvé teszi a szabadulást.

56

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

MENNYEI ATYÁNK

TERVE

• Jézus Krisztus engesztelése lehetŒvé teszi, hogy legyŒzzük a lelki és a fizikai halál akadályait.

Halandóság elŒtti lét, készítette: Jerry Harston, © IRI

A Hetvenek Kvórumának tagjaként Alexander B. Morrison elder azt tanította, hogy létezik egy terv, amely lehetŒvé teszi számunkra, hogy visszatérjünk • Mennyei Atyánk dicsŒségfokozatokat készített Mennyei Atyánk jelenlétébe. „Az utolsó napi szenaz Ã gyermekei számára. tek határozottan állítják, hogy az élet egy három szakaszból álló folyamat, melyet az Atya nagyszerı, ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK boldogságunkra vonatkozó tervének (lásd Alma ÉS NYILATKOZATOK 42:8) összefüggéseiben kell szemlélnünk. Hosszú idŒvel azelŒtt, mielŒtt a földet, melyen most élünk, Mennyei Atyánk tervének három szakasza megteremtették, Isten, az Atyánk, a hatalmas Elovan: halandóság elŒtti, halandó és him, kinek a gyermekei vagyunk, megalkotott egy halandóság utáni élet. tervet, amely által az utódai megtapasztalhatják az Annak ismerete, hogy honnan jöttünk és miért életet a halandóságban, annak minden megpróbálvagyunk itt, ebben a halandó életben, segít megértatásaival, kísértéseivel és lehetŒségeivel, majd petenünk, hogy egy három szakaszból álló utazás rédig visszatérhetnek, hogy vele együtt éljenek örök szesei vagyunk. Az elsŒ szakasz a halandóság elŒtti dicsŒségben. A terv tökéletes utat bizéletünk volt, a második a halandóság, tosított Isten minden gyermeke száa harmadik pedig a halandóság utáni mára ahhoz, hogy halhatatlanságot „Az élet nem a szüleéletünk. A halandóság felkészíti a kapjanak és örök életet nyerjenek. téssel kezdŒdik, és nem hithıeket arra, hogy visszatérjenek SŒt, Isten létének célja – az Ã munkáa halállal végzŒdik.” Mennyei Atyánk jelenlétébe, és vele ja és dicsŒsége –, hogy »[véghezvigye] együtt éljenek. az ember halhatatlanságát és örök életét« (Mózes 1:39)” („Life – the Gift Each Is Given”, Ensign, 1998. dec., 15–16. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Jeremiás 1:5 • Alma 12:25 • Alma 34:32 • Alma 42:11 • Mózes 3:4–5 • Mózes 5:11 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, a következŒ hasonlatot mondta: „Ez a halandó próbatételünk ideje. Örökkévaló utunkat egy háromkörös versenyhez hasonlíthatjuk. Már sikeresen teljesítettük az elsŒ kört [a földi élet elŒtti életünket], és rendkívüli fejlŒdésen mentünk keresztül. Elkezdtük a második kört. El tudjátok képzelni, hogy egy világklasszis futó megálljon a pálya ezen pontján, hogy virágokat szedjen vagy egy útjába kerülŒ nyulat hajkurásszon? Mi mégis ezt tesszük, amikor olyan világi dolgok hajszolásával töltjük az idŒnket, melyek nem visznek minket közelebb az örök élethez, Isten minden ajándéka közül a legnagyobb ajándékhoz [lásd T&Sz 14:7] vezetŒ harmadik körhöz” (Conference Report, 1998. ápr., 15. o.; vagy Liahóna, 1998. júl., 15. o.). Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, szemléletet és reményt adott az ember örök létezésével kapcsolatban: „Az élet nem a születéssel kezdŒdik, és nem a halállal végzŒdik. Születésünket megelŒzŒen lélekgyermekekként éltünk Mennyei Atyánkkal. Ott türelmetlenül vártuk a földre jövetel lehetŒségét, valamint azt, hogy fizikai testet kapjunk. Tudatosan vállaltuk a halandóság kockázatát, ami lehetŒvé teszi az önrendelkezés gyakorlását és a felelŒsségre vonhatóságot. Ennek az életnek egy próbatételi állapotnak kellett lennie; MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

57

MENNYEI ATYÁNK

TERVE

egy idŒnek arra, hogy felkészüljünk az Istennel való találkozásra (lásd Alma 12:24). Mi azonban – ahogyan most is – a hazatérést tartottuk a rég várt utazás legjobb részének. Bármely más utazás kezdetéhez hasonlóan, szeretünk meggyŒzŒdni arról, hogy menettérti jeggyel rendelkezünk. A földi életbŒl a mennyei otthonunkba való visszatérés megköveteli, hogy keresztülhaladjunk a halál kapuin – nem pedig azt, hogy megkerüljük azokat. Azért születtünk meg, hogy meghaljunk, és azért halunk meg, hogy éljünk (lásd 2 Korinthusbeliek 6:9). Isten palántáiként itt a földön alig virágzunk; a mennyben fogunk teljesen virágba borulni” (Conference Report, 1992. ápr., 102. o.; vagy Ensign, 1992. máj., 72. o.).

Tudatában voltatok annak, hogy lesznek kihívások, mert életetekben igazlelkı és gonosz befolyások is körülvesznek majd titeket. Ám bizonyára elhatároztátok, hogy nem számít, milyen árat, erŒfeszítést, szenvedést és próbatételt igényel ez, gyŒztesen tértek majd vissza” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 5. o.; vagy Liahóna, 2001. júl., 6. o.).

Mennyei Atyánk tervének középpontjában Jézus Krisztus áll. Joseph Smith próféta azt tanította, hogy a Szabadító engesztelése elengedhetetlen része a szabadulás tervének: „Vallásunk alapvetŒ tantételei az apostolok és próféták bizonysága Jézus Krisztusról, hogy Ã meghalt, eltemették, majd a harmadik napon feltámadt és felszállt a mennybe; és minden egyéb dolog, ami a vallásunkkal kapcsolatos, csak függeléke ennek.” (Teachings of the Prophet Joseph Smith, vál. Joseph Fielding Smith [1976], 121. o.).

Thomas S. Monson elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa elmagyarázott néhány indokot arra, hogy miért választjuk, hogy a halandóságba jöjjünk, és el legyünk választva Mennyei Atyánktól: „Természetesen földi életünk elsŒdleges célja az, hogy húsból és csontból való testet kapjunk. Azért vagyunk itt, hogy olyan tapasztalatot szerezEarl C. Tingey elder, a Hetvenek elzünk, amelyet csupán a mennyei szünökségébŒl, ezt tanította: „Amikor az „Azért vagyunk itt, leinktŒl való elválás útján nyerhetünk. engesztelésrŒl beszélünk, akkor Jézus hogy olyan tapasztalaAbban a kiváltságban van részünk, Krisztus, Isten Egyszülött Fia önkéntot szerezzünk, amelyet hogy ezer meg ezer módon hozzunk tes cselekedetérŒl beszélünk, aki azért csupán a mennyei önálló döntéseket. Itt a tapasztalat szijött a földre, hogy olyan utat biztosítszüleinktŒl való elválás gorú munkafelügyelŒjétŒl tanulunk. son számunkra, amely által az egész útján nyerhetünk.” Különbséget teszünk a jó és a gonosz emberiség azt választhatja, hogy között. Megkülönböztetjük a keserıt visszatér az Œ szeretŒ Atyjához. A az édestŒl. Megtanuljuk, hogy a döntések határoz»boldogság [eme] nagyszerı terv[e]« fontos százák meg a sorsot” („Invetation to Exaltation”, munkra, és arra kell ösztönöznie bennünket, hogy Ensign, 1993. jún., 4. o.). az engesztelés feltételei által érdemessé váljunk ar Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, azon érzéseinkrŒl beszélt, melyeket a halandóság elŒtti életben éreztünk a halandóságba való jövetelünkkel kapcsolatban: „Nem emlékeztek életetek legszívderítŒbb perceire, amikor tele voltatok várakozással, izgalommal és hálával. Erre a halandóság elŒtti életben került sor, amikor megtudtátok, hogy végre eljött a ti idŒtök, hogy a lélekvilágot elhagyva, halandó testben lakjatok a földön. Tudtátok, hogy személyes tapasztalatok által megtudhatjátok majd azokat a dolgokat, amelyek boldogságot eredményeznek a földön – olyan leckéket, melyek végül felmagasztosulást és örök életet eredményeznek számotokra, mint megdicsŒült, celesztiális lények Szent Atyátok és az Ã Szeretett Fia jelenlétében.

58

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

ra, hogy szabadulást és örök életet nyerjünk” (The Atonement: Fulfilling God’s Great Plan of Happiness [2000], 8. o.). Annak felismerése, hogy Jézus Krisztust már e föld létrejötte elŒtt elŒre elrendelték mint Megváltó Messiást, lehetŒvé teszi számunkra, hogy jobban felismerjük, hogy tŒle függünk. Központi szerepet játszott Mennyei Atyánk tervében az elsŒ állapotunkban, és továbbra is Ã áll a terv középpontjában a második állapotunkban, valamint a halandóság utáni létünkben. Krisztus engesztelése nélkül lehetetlen lenne halhatatlanságot és örök életet nyernünk. Kizárólag Krisztus által, és rajta keresztül valósulhat meg az Atya, szabadulásunkra készített terve.

MENNYEI ATYÁNK

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 2 Nefi 2; 9 • Móziás 3–5; 14–16 • Alma 5; 7; 34; 42 • Mózes 6:62–63 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, azt tanította, hogy Krisztus a szabadulás tervének központi alakja:

TERVE

A boldogság nagyszerı tervével összhangban a halandóság elŒtti Jézus Krisztus, az Atya ElsŒszülöttje lélekben, szövetségben vállalta, hogy Œ lesz a Szabadító (lásd Mózes 4:2; Ábrahám 3:27). Azok, akik a Mennyei Atyát és Jézus Krisztust követték, lejöhettek a Földre, hogy megtapasztalják a halandóságot, és az örök élet felé haladjanak. Lucifer, Istennek egy másik lélekfia, fellázadt a terv ellen, és »az ember önrendelkezésének elpusztítására törekedett« (Mózes 4:3). BelŒle lett a Sátán, és követŒivel együtt kivetették a mennybŒl, megtagadták tŒle a fizikai test elnyerésének és a halandóság megtapasztalásának kiváltságát (lásd Mózes 4:4; Ábrahám 3:27–28)” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]). Bruce R. McConkie elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, elmagyarázta, Krisztus milyen szerepet játszik az emberek szabadításában:

„Mennyei Atyánk tudta, hogy a gyermekeit emlékeztetni kell azokra az ígéretekre, melyeket szá„MielŒtt még elkezdenénk megérteni minden dolog munkra adott, amennyiben engedelmeskedünk a fizikai teremtését, tudnunk kell, hogyan és mi mótörvényeinek. Az ilyesfajta szövetségek megkötésédon van e három örök igazság – a teremtés, a bukás vel az Úr áldásokat ajánlott azért cserébe, ha engeés az engesztelés – elkülöníthetetlenül összefonódva, delmeskedünk bizonyos parancsolatoknak. A tervet megalkotván ezzel a szabadulás tervét. Egyik sem már a kezdet kezdetén elénk tárták. Az Ã szabadulás áll meg önmagában; mindegyik kapcsolódik a másik tervének központi alakja a mi Urunk és SzabadíkettŒhöz; és lehetetlen megtudnunk az igazságot tónk, Jézus Krisztus. Az egész emberibármelyikrŒl is, ha nem rendelkezünk ségért hozott engesztelŒ áldozata áll tudással mindegyikrŒl. „A szabadulás KriszMennyei Atyánk gyermekei földi törTudjátok meg hát, hogy a szabadulás tusban van, és az az Ã ténelmének középpontjában. Krisztusban van, és az az Ã engesztelŒ engesztelŒ áldozatán Mindannyian, akik elfogadjuk az isteni áldozatán keresztül érkezik. Az Úr Jézus keresztül érkezik.” tervet, el kell fogadnunk a Szabadítónk Krisztus engesztelése a visszaállított szerepét, és szövetséget kell kötnünk, vallás szíve, magja és középpontja. hogy betartjuk azon törvényeit, melyeket Atyánk Megváltja az embereket a fizikai és lelki haláltól, megalkotott számunkra. Amikor elfogadjuk Kriszmelyet Ádám bukása hozott a világra. Minden emtust lélekben és cselekedetben, akkor szabadulást ber fel fog támadni, mivel maga, a mi áldott Urunk nyerhetünk. Ezt olvassuk a szentírásokban: »Ezért meghalt és újra felemeltetett, zsengéje lévén azokmindent, amit teszel, a Fiú nevében tedd, és tarts nak, akik aludtak. bınbánatot, és szólítsd Istent a Fiú nevében mindTovábbá: Krisztus azért halt meg, hogy megszabaörökké« (Mózes 5:8)” (Conference Report, 1996. dítsa a bınösöket. Magára vette minden ember bıápr., 77–78. o.; vagy Ensign, 1996. máj., 53. o.). nét a bınbánat feltételével. Az örök életet, Isten Már kezdetektŒl fogva Jézus Krisztus volt Mennyei minden ajándéka közül a legnagyobb ajándékot, Atyánk, gyermekei számára készített tervének kulcsa: az tette elérhetŒvé számunkra, amit Krisztus tett a Gecsemánéban és a Golgotán. Ã a feltámadás és az „MielŒtt a Földre születtél volna, Mennyei Atyád élet. A halhatatlanság és az örök élet az engesztelés színe elŒtt éltél, az Ã lélekgyermekeként. E halangyermekei. Nem adatott olyan nyelv vagy hatalom dóság elŒtti létben Mennyei Atyánk többi gyera kifejezésre az embernek, amely kijelenthetné a mekével együtt egy tanácsban vettél részt. A nagyszerı Megváltó szabadító hatalmának dicsŒsétanácskozás során Mennyei Atyánk elénk tárta gét, csodáját, valamint óriási jelentŒségét” („Christ nagyszerı, boldogságunkra vonatkozó tervét (lásd and the Creation”, Ensign, 1982. jún., 9. o.). Ábrahám 3:22–26).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

59

MENNYEI ATYÁNK

TERVE

A legnagyobb mindenek között, készítette Del Parson, © 1987 IRI

Jézus Krisztus engesztelése lehetŒvé teszi, hogy legyŒzzük a lelki és a fizikai halál akadályait. Miért van szükségünk az engesztelésre ahhoz, hogy visszatérjünk Mennyei Atyánk jelenlétébe? Hát nem elegendŒ minden tŒlünk telhetŒ erŒfeszítés ahhoz, hogy visszatérjünk az Atyánkhoz? Joseph Fielding Smith elnök így magyarázta az állapotunkat, valamint a Szabadító áldozatától való függésünk okát: „Egy ember, aki egyedül jár az úton, beleesik egy olyan mély és sötét verembe, melybŒl nem tud kimászni, és nem tudja visszanyerni a szabadságát. Hogyan mentheti ki magát ebbŒl a helyzetbŒl? Nem a saját erŒfeszítése által, mert nem áll módjában kiszabadulni a verembŒl. Segítségért kiált, és egy kedves lélek, meghallván segélykérŒ kiáltását, segítségére siet, és egy létrát leeresztvén módot ad neki arra, hogy kimászva ismét a föld felszínére jusson. Pontosan ebbe a helyzetbe hozta magát és utódait Ádám, amikor evett a tiltott gyümölcsbŒl. Mind benne voltak a veremben, senki nem tudott a felszínre jutni, és tudta megmenteni a többieket. A verem számızetést jelentett az Úr színe elŒl, és fizikai halált, a test feloszlását. És mivel mindenki kiszolgáltatottja a halálnak, senki sem tudott módot adni a szabadulásra. Ezért végtelen kegyelmében az Atya meghallotta gyermekei fohászát, és elküldte Egyszülött Fiát, aki nem volt a halál, sem a bın kiszolgáltatottja, hogy módot adjon a szabadulásra. Ezt végtelen engesztelése és örökkévaló evangéliuma által tette meg” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3 kötet. [1954–1956], 1:126–127. o.). Az evangélium nagyszerı öröme és jó híre az, hogy Jézus Krisztus engesztelésének köszönhetŒen újra élni fogunk. Jézus Krisztus révén minden akadályt legyŒzhetünk az evangélium törvényeinek és szertartásainak való engedelmesség által. Ã az egyetlen, aki képes arra, hogy segítse és megszabadítsa az emberek gyermekeit, mivel „mindenek alá

60

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

le is ereszkedett, amelynek folytán minden dolgot felfogott” (T&Sz 88:6). Ã megfizette az árat a bıneinkért; ezért, ha megtört szívvel és bınbánó lélekkel Krisztushoz jövünk, akkor visszatérhetünk Atyánk jelenlétébe (lásd T&Sz 45:3–5). Továbbá, „amikor Jézus Krisztus engesztelésére támaszkodunk, Ã segíthet nekünk elviselni a próbatételeket, a betegségeket és a fájdalmat. Öröm, békesség és vigasz tölthet el bennünket. Az élet minden igazságtalansága helyrehozható Jézus Krisztus engesztelése által” (Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 52. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Korinthusbeliek 15:19–23 • 2 Nefi 2:25–27 • 2 Nefi 9:10–13 • Alma 34:8–10 • Tan és a szövetségek 93:33 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Russell M. Nelson elder így osztotta meg érzéseit az engesztelésrŒl: „Könnyezem örömömben, amikor elgondolkozom mindezen dolgok fontosságán. Megváltva lenni azt jelenti, hogy kiengesztelést hoztak értünk – hogy Isten szorosan a karjaiba fogad bennünket, és nemcsak megbocsátása jeleként, hanem szívünk és elménk egységeképpen is. Mily nagy kiváltság is ez! És micsoda vigaszt jelent azoknak közülünk, akiknek vannak olyan szeretteik, akik családjukat maguk mögött hagyva már átmentek azon a kapun, amelyet halálnak nevezünk!” (Conference Report, 1996. okt., 46. o.; vagy Ensign, 1996. nov., 34. o.). „A szentírások szóhasználatában az engesztelés az elkövetett bın büntetésének elszenvedése, mely által lekerül a bın következménye a bınbánó bınösökrŒl, és lehetŒvé válik, hogy megbékéljenek Istennel. Jézus Krisztus szenvedett a Gecsemánéban és a kereszten. Ã volt egyedül képes tökéletes engesztelést hozni az egész emberiségért. Elszenvedte a bıneinkért járó büntetést a Gecsemánéban, és meghalt a kereszten. Mindannyiunk fájdalmait, betegségeit, kísértéseit, csapásait és erŒtlenségeit

MENNYEI ATYÁNK

magára vette (lásd Alma 7:11–12)” (Hirdessétek evangéliumomat, 58. o.).

TERVE

lényhez hasonlóan – meghalt fizikailag, akkor a lelkük elvált a testüktŒl.

Jézus Krisztus egyik küldetése az volt, hogy legyŒzze A lelki halált a következŒképpen magyarázzák: „Elválás IstentŒl és a tŒle érkezŒ hatásoktól; a fizikai halált azáltal, hogy szó szerinti és egyetemes meghalni, ami az igazlelkıséghez tartozó dolgokat feltámadást biztosítson az egész emberiség számára” illeti. Lucifer és a mennyei seregek egyharmad része (The Atonement, 56–57. o.). lelki halált szenvedett, amikor ki let Joseph B. Wirthlin elder, a Tizentek vetve a mennybŒl (T&Sz két Apostol Kvórumának tagja bi„Jézus Krisztus 29:36–37). zonyságot tett a Szabadítóról: „Jézus engesztelése a tiszta A lelki halált Ádám bukása hozta el a Krisztus engesztelése, a tiszta szeretet szeretet tette [volt].” világba (Mózes 6:48). Azok a halantette, legyŒzte a bukás következmédók, akiknek gonoszak a gondolataik, nyeit, és lehetŒvé tette az egész a szavaik és a cselekedeteik, lelkileg halottak, bár emberiség számára, hogy visszatérjenek Isten jemég életben vannak a földön (1 Tim. 5:6). Jézus lenlétébe. Az engesztelés részeként, a Szabadító leKrisztus engesztelése, valamint az evangélium tangyŒzte a fizikai halált, és a feltámadás által Isten tételei és szertartásai iránti engedelmesség által a minden gyermekének halhatatlanságot biztosított. férfiak és a nŒk megtisztulhatnak a bıntŒl és leLegyŒzte továbbá a lelki halált is, és megadta gyŒzhetik a lelki halált” (Kalauz a szentírásokhoz, az örök élet lehetŒségét, azt az életet, melyet Isten „Halál, lelki”, 73. o.). él, és amely Isten összes ajándéka közül a legnagyobb ajándék. Ezt azáltal tette, hogy magára vet Earl C. Tingey elmagyarázta a fizikai halál legyŒte az egész emberiség bınei miatti szenvedést” zésének szükségességét: (Conference Report, 1996. okt., 96–97. o.; vagy „A fizikai halál a lélek és a fizikai test különválását Ensign, 1996. nov., 71. o.). jelenti. Amikor meghalunk, a testet a földbe helyezik, A Szabadító bıneinkért való szenvedése része volt és azok lelkét, akik igazlelkıek, a boldogság állapoaz Ã engesztelésének. Szükségünk volt az engesztetába fogadják, melyet paradicsomnak hívnak (Alma lésre ahhoz, hogy megszabaduljunk a fizikai és a 40:11–12). Azok, akik bınösök, és a halandóság solelki haláltól. Bruce R. McConkie elder így írta le az rán a jó helyett a gonoszságot választják, egy olyan Úr megpróbáltatását: helyre mennek a halandóság utáni lélekvilágban, melyet »sötétségnek« (Alma 40:13–14) vagy lélek„Nem ismerjük, nem tudjuk elmondani, egyetlen börtönnek hívnak. A paradicsomban lévŒ igazlelkıek halandó elme sem tudja felfogni a teljes jelentŒséközül misszionáriusokat választanak ki arra, hogy gét annak, amit Krisztus tett a Gecsemánéban. [...] tanítsák az evangéliumot a lélekbörtönben lévŒknek Tudjuk, hogy valamilyen, számunkra felfoghatatlan (T&Sz 138:30). módon a szenvedése kielégítette az igazság követelSoha sem volt benne a tervben, hogy a lélek és a test örökre külön maradjon. Elvégre »a lélek és a test az ember lénye« (T&Sz 88:15). Az ember Isten képmására és hasonlóságára teremtetett (1 Mózes 1:26–27), aki egy megdicsŒült személy, és aki lélekkel és tökéletes fizikai testtel rendelkezik (Joseph Smith története 1:17). Amikor lélekszemélyekként a földi élet elŒtti létben voltunk, felismertük, hogy Istennek lelke és tökéletes teste van. Képesek lettünk volna kizárólag lelki állapotunkban olyanná válni, mint Isten? Nem. Fizikai testet kellett kapnunk egy fizikai földre történŒ születés által. Ez a folyamat akkor kezdŒdött el, amikor Ádám és Éva elsŒ fizikai lényekként lejöttek a földre, rendelkezvén testtel, mely hajlékául szolgált a lelküknek (Mózes 3:7). Amikor Ádám és Éva – minden emberi

ményeit, megváltotta a bınbánó lelkeket a bın fájdalmától és büntetésétŒl, valamint elérhetŒvé tette a kegyelmet azok számára, akik hisznek az Œ szent nevében. […] Egy dombon, melyet Kálváriának hívnak…, a római katonák keresztre fektették Œt. Hatalmas kalapácsokkal vasszegeket vertek a lábaiba, a kezeibe és a csuklóiba. Valóban a mi vétkeinkért sebezték meg, a mi gonoszságainkért ütötték. [...] Miközben a kereszten lógott..., visszatért a Gecsemáné összes borzalmas szenvedése és irgalmatlan fájdalma.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

61

MENNYEI ATYÁNK

TERVE

Végül pedig, amikor az engesztelŒ gyötrelmek követelményének eleget tett – amikor gyŒzedelmeskedett, amikor Isten Fia betöltötte az Atya akaratát minden dologban –, akkor azt mondta: »Elvégeztetett!« (János 19:30), és önként kibocsátotta a lelkét…

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • János 14:2 • 1 Korinthusbeliek 15:40–42

Engesztelésének tetŒpontja az volt, amikor harmadnapon feltámadott a halálból. Ismét, valamilyen, számunkra felfoghatatlan módon, feltámadásának következménye minden emberre kihat, így mindenki fel fog emeltetni a sírból” (Conference Report, 1985. ápr., 9–11. o.; vagy Ensign, 1985. máj., 9–10. o.).

• Tan és a szövetségek 98:18 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmagyarázta, hogy Jézus Krisztus visszaállí Bruce C. Hafen elder, a HetvenektŒl, arról tanított, tott evangéliuma mennyire széleskörı: „Jézus hogy mit kell megtennünk a lelki halál legyŒzéséKrisztus visszaállított evangéliumának hittudomáhez: „A Szabadító engesztelést hozott a mi személyes nya széleskörı, egyetemes, irgalmas bıneinkért, amennyiben megbánjuk és igaz. A halandó élet szükséges taa bıneinket. A személyes bınbánat „Az igazlelkıek… végül pasztalatait követŒen Isten minden szükséges feltétele a szabadulásnak, ám egy olyan dicsŒséges fia és leánya végül fel fog támadni, az önmagában nem elég ahhoz, hogy királyságba jutnak, és egy dicsŒséges királyságba jut. Az biztosítsa a szabadulást. Az engesztelés amely csodálatosabb, igazlelkıek – függetlenül attól, hogy nélkül a bınbánatunk nem fog megmint bármi, amit el jelenleg mely vallási felekezethez vagy szabadítani minket. El kell fogadnunk tudunk képzelni.” hithez tartoznak – végül egy olyan a keresztelés szertartását, valamint be dicsŒséges királyságba jutnak, amely kell fogadnunk a Szentlelket, amely álcsodálatosabb, mint bármi, amit el tudunk képzeltal Krisztus lélekgyermekeként újjászülethetünk” ni. Még a bınösök is, illetve majdnem mindegyi(„The Restored Doctrine of the Atonement”, Ensign, kük, végül egy bámulatos – bár alacsonyabb rendı 1993. dec., 12. o.). – dicsŒséges királyságba kerülnek. Mindez Isten, Mennyei Atyánk dicsŒségfokozatokat gyermekei iránt érzett szeretete miatt fog megtörkészített az Ã gyermekei számára. ténni, valamint Jézus Krisztus engesztelése és feltámadása következtében, »aki dicsŒíti az Atyát, és Mind az Œsi, mind pedig az újkori szentírások sekezének minden alkotását megszabadítja« (T&Sz gítenek nekünk megérteni, hogy Isten minden gyer76:43)” (Conference Report, 1995. ápr., 115. o.; meke, kivéve a veszedelemnek fiai, megszabadulnak vagy Ensign, 1995. máj., 87. o.). a dicsŒség egyik fokozatában (lásd T&sz 76:41–43).

Az örökkévaló város, © 2000 Keith Larson. Másolatok készítése tilos!

A celesztiális, terresztriális és telesztiális királyságok dicsŒsége minden képzeletünket felülmúlja. A celesztiális királyság a legmagasabb dicsŒségfokozat, és ez az egyetlen királyság, ahol olyanokká válhatunk, mint a mi Mennyei Atyánk.

62

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

David B. Haight, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, azt tanította, hogy mindannyian egyenlŒek vagyunk a celesztiális királyság öröklésére irányuló törekvésünkben:

„A Joseph Smithnek adott kinyilatkoztatások kiszélesítik az ember ismeretét arról, hogy Jézus Krisztust keresztre feszítették, hogy megszabadítsa a világot a bıntŒl, hogy megváltó tette által az egész emberiség fel fog támadni a sírból, és lehetŒséget kap az örök életre, amennyiben engedelmeskedik az evangélium tantételeinek. További felvilágosítást kapunk Jézus kijelentésébŒl: »Az én Atyámnak házában sok lakóhely van« (János 14:2). Nem csupán a dicsŒségfokozatokról és azok lehetŒségérŒl tanulunk, hanem arról is, hogy az embernek az elérhetŒ legmagasabb »mennyre« kell

MENNYEI ATYÁNK

törekednie, amely egyedül az Isten összes parancsolatának való engedelmesség által érhetŒ el. George Albert Smith elnök ezt mondta: »Számomra az egyik csodálatos dolog Jézus Krisztus evangéliumában az, hogy mindannyiunkat egyazon szintre hoz. Nem szükséges, hogy valaki egy cövek elnöke vagy a Tizenkettek Kvórumának tagja legyen ahhoz, hogy magas helyre kerüljön a celesztiális királyságban. Az egyház legszerényebb tagja, ha betartja Isten parancsolatait, felmagasztosulást nyer csakúgy, mint bárki más a celesztiális királyságban. Jézus Krisztus evangéliumának szépsége az, hogy mindannyiunkat egyenlŒvé tesz… Amennyiben betartjuk az Úr parancsolatait…, egyenlŒ lehetŒségünk van a felmagasztosulásra« (Conference Report, 1933. okt., 25. o.)” (Conference Report, 1979. okt., 33–34. o.; vagy Ensign, 1979. nov., 23–24. o.).

TERVE

• „Halál, fizikai” • „Halál, lelki” • „Feltámadás” • „A dicsŒség királyságai”


GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Mi az önrendelkezés és felelŒsségre vonhatóság jelentŒsége az örök létünk három szakaszában? • Hogyan függ a halandóságunk és az örök életünk Jézus Krisztustól? • Mi módon tekinthetŒ a bukás pozitív eseménynek az emberiség számára? • Miért elengedhetetlen a szabadulásunkhoz a lélek és a test egyesülése?

JAVASOLT FELADATOK • Tanulmányozd az „Engesztel, engesztelés” címszavakat a Kalauz a szentírásokhoz címı segédanyagban (45. o.)! Megjelölheted azokat az információkat, amelyeket használni szeretnél akkor, amikor az engesztelésrŒl tanítasz. • Készíts egy egyoldalas összefoglalást vagy ábrát a szabadulás tervérŒl!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „A szabadulás terve” • „Jézus Krisztus” • „Lélek” • „Teremtés” • „Bukás” • „Jézus Krisztus engesztelése”

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

63

MENNYEI ATYÁNK

64

TERVE

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

MENNYEI ATYÁNK

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

TERVE

KÉZIKÖNYV

65

8. fejezet

Mózes és a kŒtáblák, készítette Jerry Harston

PRÓFÉTÁK ÉS HITEHAGYÁS ezt ugyanúgy megteszik a világ minden egyes korszakában” (Bible Dictionary, „Dispensations”, 657–658. o.).

BEVEZETÉS

Az Úr prófétákat hív el, hogy megtanítsák gyermekeinek a szabadulás tervét. Ádám volt az elsŒ próféSzámos adományozási korszak létezett a földön. ta, akit további próféták követtek, mint például, Az elsŒ adományozási korszak Ádámmal kezdŒdött. Noé, Ábrahám és Mózes. A világ törtéMegparancsolták neki, hogy tanítsa nelme során az emberek újra és újra az evangéliumot a családjának (lásd „A szabadulás tervét… elutasították a próféták üzenetét. AmiMózes 5:12). IdŒvel sokan úgy dönminden adományozási kor ez történt, a próféták, a szertartátöttek, hogy nem hallgatnak rá, vagy korszakban kinyilatkozsok és a papsági felhatalmazás nem engedelmeskednek, és elutasítottatták és tanították.” elvétetett, az emberek pedig lelki söták Isten, szabadulásunkra vonatkozó tétségben éltek. A sötétség ezen kortervét (lásd Mózes 5:13). Hatalmas szakát hívják a hitehagyás idŒszakának. Irgalmának szeretetének és irgalmának köszönhetŒen, Mennyei köszönhetŒen, az Úr idŒvel új prófétákat hívott és Atyánk ismét kinyilatkoztatta Jézus Krisztus evangéküldött el, hogy visszaállítsák az evangéliumát. A liumát Noé prófétán keresztül (lásd Mózes 8:16–17). tanítás, elutasítás és visszaállítás ezen mintájának Ám Ádám családjához hasonlóan, sokan a sötétséget megértése felkészít minket arra, hogy felismerjük választották a világosság helyett, és végül elfordultak az Úr kezét az utolsó napi visszaállításban, melyet (lásd Mózes 8:20). Joseph Smith prófétán keresztül vitt véghez, aki További adományozási korszakok jöttek létre olyan megnyitotta az idŒk teljességének adományozási próféták által, mint Ábrahám (lásd Ábrahám 1:2–5) korszakát. és Mózes (lásd 2 Mózes 3:1–10). Minden adomáAz evangélium adományozási korszaka egy olyan nyozási korszak lehetŒséget nyújtott az embereknek idŒszak, amelyben az Úrnak legalább egy felhatalmaarra, hogy Krisztushoz jöjjenek a belé vetett hit, a zott szolgája van a földön, aki viseli a szent papságot, bınbánat, a keresztség, valamint a Szentlélek ajánvalamint a kulcsokat, és akinek isteni megbízása van dékának elnyerése által. arra, hogy hirdesse az evangéliumot a föld lakóinak. Amikor ez megtörténik, az evangélium újra kinyilatMEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK koztatásra kerül, hogy azon adományozási korszak népeinek ne kelljen tulajdonképpen a múltbéli ado• Az Úr igazságot, papsági felhatalmazást, szertarmányozási korszakoktól függeniük a szabadulás tertásokat és szervezettséget biztosít a prófétáin vének megismeréséhez… keresztül. A szabadulás tervét, amely már a föld teremtése elŒtt is létezett, minden adományozási korszakban kinyilatkoztatták és tanították, kezdve Ádámmal, és

66

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

• A történelem során a hitehagyás és visszaállítás mintája újra meg újra megismétlŒdött.

PRÓFÉTÁK

• A Szabadító, a tanításai, valamint a papsági felhatalmazás elutasításának hatására hitehagyás következett be az újszövetségi egyházban. • Az európai reformáció segített elŒkészíteni az utat a végsŒ visszaállításhoz.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Az Úr igazságot, papsági felhatalmazást, szertartásokat és szervezettséget biztosít a prófétáin keresztül.

ÉS HITEHAGYÁS

• Hittételek 1:6 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök azt tanította, hogy a próféták egyik szerepe mindig is az volt, hogy átadják az Úr gyermekeinek az igazságot: „Az Œsi próféták nem csupán az eljövendŒ dolgokra figyelmeztettek, hanem – ami ennél is fontosabb – az igazság kinyilatkoztatóivá váltak az emberek számára. Ãk voltak azok, akik megmutatták az embereknek, hogy hogyan kell élniük, ha boldogok szeretnének lenni, és békére szeretnének lelni az életükben” (Be Thou an Example [1981], 124. o.).

Isten szereti a gyermekeit, és készített számukra egy, a szabadulásukra és boldog Joseph Smith próféta elmagyarázta, hogy a melságukra vonatkozó kisédeki papság „az a csatorna, amelyen keresztül tervet. Ez a terv szaminden tudás, tan, a szabadulás terve és minden badító igazságokat és fontos dolog kinyilatkoztatásra kerül a mennybŒl… szertartásokat foglal Ez az a csatorna, amelyen keresztül a Mindenható magába. Isten mindig elkezdte kinyilatkoztatni a dicsŒségét e föld teremaz Ã prófétáin keresztésének kezdetekor, és amelyen keresztül továbbra tül nyilatkoztatja ki a is kinyilatkoztatja magát az emberek gyermekeinek tervét. Ezek a próféták a jelen idŒkben, és amely által tudatja céljait az idŒk isteni irányítás alatt végezetéig” (History of the Church, gondoskodnak arról, hogy az evangé4:207. o.; bekezdések módosítva). liumi igazságok tanítása, valamint a „[A melkisédeki szabadító szertartások elvégzése helyes Joseph Fielding Smith elnök azt tapapság] az a csatorna, módon és megfelelŒ felhatalmazás álnította, hogy az Úr prófétáin keresztül amelyen keresztül… tal történik. A próféták feladata az is, biztosítja és irányítja szent szertartásai minden fontos dolog hogy meggyŒzŒdjenek arról, hogy az alkalmazását: „Minden korban, amikinyilatkoztatásra kerül egyház megfelelŒen van megszervezve, kor az evangélium a földön van, azt ki a mennybŒl.” és annak mıködése javára válik azokkell nyilatkoztatni az Úr prófétáinak, nak, akik elfogadják az Úr parancsolaŒket pedig el kell hívni, hogy jogosultait. Azoknak, akik nem ismerik a próféták szerepét, tak legyenek arra, hogy elvégezzék és irányítsák az misszionáriusok tanítják meg, hogy miért van szükembertársaik szabadulásáért elvégzendŒ szertartásosége ezekre a sugalmazott férfiakra. kat” (Conference Report, 1970. okt., 6. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Ámós 3:7 • Máté 16:18–19 • Efézusbeliek 2:19–20 • Efézusbeliek 4:11–14 • Alma 12:27–30 • Tan és a szövetségek 1:38

Marion G. Romney elnök, aki tanácsos volt az ElsŒ Elnökségben, ezt tanította az evangélium visszaállításának céljairól, valamint Jézus Krisztus egyházának újraalapításáról: „Abból a célból, hogy megszabadítsa az emberiséget ebben a világban, valamint az eljövendŒ világban, az Úr újra kinyilatkoztatta azt ebben az adományozási korszakban ifj. Joseph Smith prófétán keresztül. Rajta keresztül az Úr... az egyházát is újra megalapította, »...méghozzá Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházá[t]«… Ezt az egyházat jelölte ki az Úr evangéliuma szertartásainak Œrzésére, és

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

67

PRÓFÉTÁK

ÉS HITEHAGYÁS

azok jogos végrehajtására” (Conference Report, 1965. ápr., 105. o.).


A történelem során a hitehagyás és visszaállítás újra meg újra megismétlŒdött. Mennyei Atyánk szereti gyermekeit, és készített számukra egy tervet, amely által visszatérhetnek hozzá, és vele együtt élhetnek. Szeretetének kimutatására prófétákat hív el, akiknek papsági felhatalmazást és kinyilatkoztatást ad. A próféták mindig Mennyei Atyánk tervét tanították az Ã gyermekeinek. Azok, akik követik a próféták szavait, nagy boldogsággal áldatnak meg. Azok azonban, akik úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják vagy elferdítik az evangélium tantételeit és szertartásait, elkezdenek lelki sötétségben élni. Az Úr gyakran eltávolítja a prófétáit azon népek közül, akik elutasítják Œket. Amikor a próféták többé már nincsenek jelen, az igazság, a papsági felhatalmazás, a szertartások, valamint az egyház szervezete hamissá válik, megváltozik, vagy elveszik (hitehagyás). A megfelelŒ idŒben Isten új prófétát hív el, hogy visszaállítsa az igazságát, a papsági felhatalmazását, a szertartásait, valamint az egyház szervezetét (visszaállítás).

A melkisédeki papság visszaállítása, készítette Kenneth Riley, © 1965 IRI

A hitehagyás és az Úr prófétáin keresztül történŒ visszaállítás ismétlŒdŒ körforgása tovább folytatódott az ószövetségi idŒk nagy részében.

68

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

• Ámós 8:11–12 • Máté 21:33–43 • 2 Thessalonikabeliek 2:1–3 • 2 Nefi 25:17; lásd még Ésaiás 11:11–12 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Marion G. Romney elnök így írta le a hitehagyás és visszaállítás ismétlŒdŒ mintáját: „Ezt a mintát követik már közel 6000 éve. Az emberek minden evangéliumi adományozási korszakban elutasították az evangéliumot, és ennek következményeként hitehagyásba, erkölcstelenségbe és sötétségbe süllyedtek. Minden adományozási korszakban újra kinyilatkoztatták az Istenség – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – valódi természetét. Az alapvetŒ tantételeket és szertartásokat is újra kinyilatkoztatták és kihangsúlyozták. Nyomatékosították az evangéliumi tanításoknak való engedelmesség fontosságát” („»Choose Ye This Day«”, Ensign, 1977. febr., 2. o.). „Ádám volt az elsŒ próféta a Földön. Kinyilatkoztatás által Ádám megismerte az emberiség valódi kapcsolatát Istennel, az Atyával, Fiával, Jézus Krisztussal, és a Szentlélekkel; Jézus Krisztus engesztelését és feltámadását; valamint az evangélium elsŒ tantételeit és szertartásait. Ádám és Éva megtanították gyermekeiknek ezeket az igazságokat, és arra buzdították Œket, hogy fejlesszenek ki hitet, és életük minden területén éljenek az evangélium szerint. Ádámot további próféták követték, idŒvel azonban Ádám ivadékai elvetették az evangéliumot, és hitehagyásba süllyedtek, a hamislelkıséget választva. Így kezdŒdött el a prófétai sáfárságok mintája, amely felöleli az Ószövetség történetének nagy részét. A Mennyei Atya közvetlen kommunikáció által nyilatkoztatta ki evangéliumát olyan prófétáknak, mint Noé, Ábrahám és Mózes. Mindegyik prófétát Isten hívta el egy-egy újabb adományozási korszak megkezdésére. Isten mindezen prófétáknak megadta a papsági felhatalmazást, és örök igazságokat nyilatkoztatott ki. Sajnos mindegyik adományozási korszakban az emberek arra használták önrendelkezésüket, hogy elutasítsák az evangéliumot, majd pedig hitehagyásba süllyedtek” (Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 33. o.).

PRÓFÉTÁK

„Azáltal, amit Ádám hallott és látott, érdemes lett arra, hogy a föld elsŒ prófétája és az embernek adott kinyilatkoztatás személyes tanúja legyen. ElsŒdleges kötelességévé vált, hogy megŒrizze az evangélium igazságát, valamint hogy úgy tanítsa azt, ahogyan az számára adatott. Sátán azonban, aki az ellenkezést képviseli, bármit megtett és tanított volna azért, hogy megtagadja, elutasítsa és figyelmen kívül hagyja a kinyilatkoztatás által kapott evangéliumot, hogy így hitehagyásba sodorja, összezavarja, megossza és hitük megtagadására késztesse azokat, akik korábban elfogadták azt. Az ószövetségi történet többi része a folyamatos kinyilatkoztatás vallási történelmévé vált számos olyan prófétán át, mint Noé, Ábrahám és Mózes, különféle – adományozási korszakoknak nevezett – idŒkben, hogy vissza legyen állítva mindaz, ami az újbóli hitehagyás miatt elveszett. Ezeket a prófétákat mindig Isten hívta el. Isteni felhatalmazást kaptak, rendelkeztek a papság kulcsaival, isteni megbízatásuk szerint az Úr nevében szóltak, tanítottak és jövendöltek Jézus Krisztus, a Szabadító és a világ Megváltója eljövetelérŒl és engesztelésérŒl (lásd Ámós 3:7)” (Conference Report, 2003. okt., 77. o.; vagy lásd Liahóna, 2003. nov., 74. o.).

A Szabadító, a tanításai, valamint a papsági felhatalmazás elutasításának hatására hitehagyás következett be az újszövetségi egyházban. Néhány száz évvel Jézus Krisztus születése elŒtt az emberek megint hitehagyásba süllyedtek. Mennyei Atyánk elküldte a Fiát, hogy engesztelést hozzon a bıneinkért és visszaállítsa az evangéliumát. Szolgálata során a Szabadító tanította az evangéliumot és számos csodát vitt véghez. Elhívott tizenkét férfit apostolául, és kezét a fejükre téve papsági felhatalmazást adott nekik. Megszervezte az egyházát, és próféciát teljesített be. És ami a legfontosabb, véghezvitte az engesztelést. Isten Fia mindent elvégzett, ami miatt az Ã Mennyei Atyja elküldte Ãt. Jézus Krisztus felhatalmazást adott az apostolainak arra, hogy tanítsák az evangéliumát, elvégezzék a szabadító szertartásokat és megalapítsák az egyházát. A legtöbb ember azonban elutasította Jézust, és keresztre feszítették Ãt. A nép gonoszsága az apos-

tolok és az egyháztagok üldözését, megölését és szétszóródását eredményezte. Kinyilatkoztatás és papsági felhatalmazás nélkül hamis tanokat kezdtek el tanítani, Jézus Krisztus igaz egyháza pedig elveszett. Gyermekei hitehagyásának következtében Isten engedte, hogy az igazság, továbbá a papsági felhatalmazása, a szertartások és az egyház szervezete újra elvétessen a földrŒl. Ez a hitehagyás végül sok egyház felbukkanásához vezetett. Hamis elképzeléseket tanítottak, és az Atya, a Fia, Jézus Krisztus, valamint a Szentlélek igaz jellemérŒl és természetérŒl való tudás elveszett. A bınbánat tanát elferdítették. A keresztelést, továbbá a többi szertartást és szövetséget megváltoztatták vagy elfelejtették. A Szentlélek ajándéka többé már nem volt elérhetŒ. Ez az idŒszak, amikor az igaz egyház már nem létezett többé a földön, a nagy hitehagyás korszakaként vált ismertté. Addig tartott, amíg Joseph Smith prófétán keresztül meg nem történt a visszaállítás. A leendŒ misszionáriusoknak meg kell érteniük ezt a hitehagyást, és el kell tudniuk magyarázni azt egyszerıen az érdeklŒdŒiknek.

Paul Mann, © 2002 IRI

Charles Didier elder, a Hetvenek elnökségébŒl, elmagyarázta a próféták szerepét az igazság visszaállításában az adományozási korszakok során:

ÉS HITEHAGYÁS

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Máté 24:24 • Cselekedetek 20:29–30 • 1 Korinthusbeliek 11:18–19 • Galátziabeliek 1:6–8 • 2 Thessalonikabeliek 2:1–3 • 2 Timótheus 1:15 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

69

PRÓFÉTÁK

ÉS HITEHAGYÁS

Thomas S. Monson elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa elmagyarázta a nagy hitehagyáshoz vezetŒ tényezŒket:

M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, arról beszélt, hogy az Úr papsági felhatalmazása hogyan veszett el a földrŒl:

„A legtöbb ember nem jött Krisztushoz, és nem követték azt az utat, melyet tanított nekik. Keresztre feszítették az Urat, az apostolok többségét megölték, elutasították az igazságot. A felvilágosodás ragyogó sugara elillant, és a fekete éjszaka hosszú árnyékai burkolták be a földet.

„A korai keresztényeknek üldöztetéssel és viszontagságokkal kellett szembenézniük. Péternek és a fivéreinek nehéz volt összetartani az egyházat, és tisztán tartani a tant. Számos helyre elutaztak, és írtak egymásnak azokról a problémákról, melyekkel szembe találták magukat, ám az információ olyan lassan terjedt, és az egyház, valamint annak tanításai annyira újak voltak, hogy nehéz volt megállítani a hamis tanításokat, mielŒtt azok szilárdan meg ne vetették volna a lábukat [lásd 2 Thessalonikabeliek 2:3; 2 Timótheus 4:3–4]…

Nemzedékekkel korábban Ésaiás így jövendölt: »Sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket« [Ésaiás 60:2]. Ámós megjósolta, hogy éhség borítja majd a földet, »nem kenyér után való [éhség]; sem víz után való [szomjúság], hanem az Úr beszédének hallgatása után« [Ámós 8:11]. Úgy tınt, a történelem sötét középkora soha nem ér véget. Nem jelennek meg többé mennyei hírnökök?” (Conference Report, 1997. ápr., 73. o.; vagy Ensign, 1997. máj., 51. o.). Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ezt tanította: „[Görög] filozófiai eszmék alakították át a kereszténységet az apostolok halálát követŒ elsŒ néhány évszázad során. Például az akkori filozófusok úgy tartották, hogy a fizikai anyag gonosz, és hogy Isten egy érzelmek és szenvedélyek nélküli lélek. Az e meggyŒzŒdést valló személyek, köztük tanult emberek, akik a kereszténység befolyásos megtértjeivé váltak, nehezen fogadták el a korai kereszténység egyszerı tanításait: az Egyszülött Fiút, aki azt állította, hogy Mennyei Atyja képmása volt, és aki azt tanította a követŒinek, hogy legyenek egyek, ahogyan Œ és az Atyja egyek, valamint a Messiást, aki meghalt a kereszten, majd késŒbb húsból és csontból való feltámadott lényként megjelent a követŒinek. A görög filozófia elmélkedŒ világa, valamint a korai keresztények egyszerı, világos hite és szokása közötti összeütközés éles vitákat eredményezett, ami a széthulló római birodalom politikai megosztottságának kiszélesedésével fenyegetett... Az általunk hitehagyásnak nevezett folyamatban az Ó- és Újszövetségben jellemzett tapintható, személyes Istent az elvont, megfoghatatlan istenséggel helyettesítették, melyet a görög filozófia elméleti tantételeivel való egyeztetés által határoztak meg. A Biblia eredeti nyelvezetét megtartották, ám a szentírásbeli szavak úgy nevezett rejtett jelentéseit már az eredetitŒl idegen filozófiai kifejezésekkel magyarázták” (Conference Report, 1995. ápr., 113. o.; vagy Ensign, 1995. máj., 84–85. o.).

70

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Végül, köztudottan a szeretett János kivételével, Péter és a többi apostol mártírhalált szenvedett. János apostol, valamint az egyház tagjai borzalmas elnyomás közepette küzdöttek a túlélésért. Örök elismerés illeti Œket azért, hogy a kereszténység életben maradt, és a második évszázad végére igazán kiemelkedŒ erŒvé vált. Sok bátor szent játszott eszközként szerepet a kereszténység fennmaradásának segítésében. E szentek szolgálatának jelentŒsége ellenére, Œk nem viselték ugyanazt az apostoli felhatalmazást, mint amelyet Péter és a többi apostol magának az Úr Jézus Krisztusnak kezei által kapott elrendelésen keresztül. Amikor az a felhatalmazás elveszett, az emberek elkezdtek más forrásokhoz fordulni a tanok megértéséhez. Ennek következtében számos világos és értékes igazság elveszett” (Conference Report, 1994. okt., 84–85. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 65–66. o.).

Az európai reformáció segített elŒkészíteni az utat a végsŒ visszaállításhoz. James E. Talmage elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, elmagyarázta, hogy „általános hitehagyás alakult ki az apostoli idŒszak alatt és után, és hogy az Œsegyház elvesztette az isteni intézményként viselt erejét, felhatalmazását, valamint kegyét, és egy csupán világi szervezetté fajult” (The Great Apostasy [1958], iii. o.). Az apostolok halálával néhány helyi egyházi hivatalnok fokozatosan több hatalmat feltételezett magának anélkül, hogy papsági felhatalmazással rendelkezett volna. Ezek a helyi vezetŒk irányelveket és tanokat határoztak meg a helyi körzetük számára, azt állítva, hogy Œk az apostolok megfelelŒ jogutódai. E helyi vezetŒk a kinyilatkoztatás helyett inkább

PRÓFÉTÁK

logikára és ékesszólásra támaszkodtak, és veszélyeztették Jézus Krisztus igaz tanításait.

ÉS HITEHAGYÁS

Hiszem, hogy ezek a hitújítók sugalmazottak voltak, hogy egy olyan vallási környezetet teremtsenek, amelyben Isten visszaállíthatja az elveszett igazságokat és a papsági felhatalmazást. Hasonlóképpen, Isten Amerika korai felfedezŒit és gyarmatosítóit, valamint az Egyesült Államok Alkotmányának szerzŒit is sugalmazásban részesítette, hogy olyan földet és irányelveket hozzanak létre, amelyekre visszaállíthatja az evangéliumot” (Conference Report, 1994. okt., 85. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 66. o.).

„Sok évszázadnyi lelki sötétség után az igazságot kutató férfiak és nŒk tiltakoztak az akkori vallási gyakorlatok ellen. Felismerték, hogy az evangélium tanai és szertartásai közül sok megváltozott vagy elveszett. Nagyobb lelki világosságot kerestek, és sokan az igazság visszaállításának szükségérŒl beszéltek. Azt azonban nem állították, hogy Isten hívta el Œket prófétának. Ehelyett megpróbálták megreformálni a szerintük megváltoztatott vagy elferdített tanításokat és „[A] reformáció a valszokásokat. ErŒfeszítéseik sok proteslásszabadság erŒteljetáns egyház megszervezéséhez vezetsebb kihangsúlyozását tek. Ez a reformáció a vallásszabadság eredményezte, ami megerŒteljesebb kihangsúlyozását eredményitotta az utat a végsŒ nyezte, ami megnyitotta az utat a visszaállítás elŒtt.” végsŒ visszaállítás elŒtt” (Hirdessétek evangéliumomat!, 35. o.).

Gordon B. Hinckley elnök azt tanította, hogy a hitújítók mindent megtettek azért, hogy megtalálják azon igazságokat, melyek a nagy hitehagyás során elvesztek:

Luther Márton kitızi vallási téziseit, Dale Kilbourn, © IRI

„Ez volt a kialakuló felvilágosodás idŒszaka… Ahogy az évek könyörtelenül haladtak elŒre, egy új korszak sugara kezdte áthatni a földet. Ez volt a reneszánsz, a mıvészet, az építészet és szépirodalom pompás virágkora.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Jóel 2:28–29 E szentírással kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! M. Russell Ballard elder elmagyarázta, hogy Isten hogyan segített olyan környezetet teremteni, amelyben megtörténhetett az evangélium visszaállítása: „1517-ben a Lélek megindította Luther Mártont, egy német lelkészt, akit zavart, hogy az egyház milyen messzire tévelyedett a Krisztus által tanított evangéliumtól. Munkája reformációhoz vezetett, egy mozgalomhoz, melyet olyan látnokok pártfogoltak, mint Kálvin János, Huldrych Zwingli, John Wesley és John Smith.

Reformerek dolgoztak az egyház átalakításán, nevezetesen olyan férfiak, mint Luther, Melanchton, Hus, Zwingli és Tyndale. Nagyon bátor emberek voltak, némelyikük kegyetlen halált szenvedett hitéért. A protestantizmus megszületése a reformok követelésével kezdŒdött. Amikor ez az átalakítás nem valósult meg, a hitújítók megszervezték saját egyházaikat. Ezt papsági felhatalmazás nélkül tették. Egyetlen vágyuk az volt, hogy találjanak egy zugot, ahol úgy hódolhatnak Istennek, ahogyan szerintük hódolni kellett neki” (Conference Report, 1999. okt., 92–93. o.; vagy lásd Liahóna, 2000. jan., 88. o.). Thomas S. Monson elnök a hitújítók jelentŒs hozzájárulásairól tanított: „Vágyakozó szívı becsületes emberek voltak, akik még az életük kockáztatásával is megpróbáltak vonatkozási pontokat lefektetni, hogy megtalálják az igaz utat. Felvirradt a reformáció napja, az elŒttük álló ösvény azonban nehéz volt. Az üldöztetés keménynek, a személyes áldozat hatalmasnak, az ár pedig minden képzeletet felülmúlónak ígérkezett. A hitújítók olyanok voltak, mint a vadonban utat vágó pionírok az elveszett vonatkozási pontok utáni kétségbeesett kutatásuk során, melyekrŒl úgy érezték, hogy amikor megtalálják Œket, azok visszavezetik az emberiséget a Jézus által tanított igazsághoz. Amikor John Wycliffe mások segítségével együtt befejezte a teljes Biblia elsŒ angol nyelvı fordítását a latin vulgatáról, az akkori egyházi hivatalnokok MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

71

PRÓFÉTÁK

ÉS HITEHAGYÁS

mindent megtettek annak érdekében, hogy elpusztítsák azt. A másolatokat kézzel kellett készíteni, és titokban. Úgy tartották, hogy a Biblia egy csukott könyv, melyet tilos az egyszerı embereknek elolvasniuk. Wycliffe követŒi közül sokan súlyos büntetésben részesültek, néhányukat pedig máglyán égették el. Luther Márton kijelentette a Biblia fennhatóságát. A szentírások tanulmányozása arra indította Œt, hogy összevesse az egyház tanait és gyakorlatait a szentírásokban található tanításokkal. Luther kiállt az egyén felelŒsségéért, valamint az egyéni lelkiismeret jogaiért, és mindezt élete elkerülhetetlen kockáztatásával tette. Bár megfenyegették és üldözték Œt, mégis bátran kijelentette: »Itt állok, nem tehetek másként. Isten segítsen meg!« Husz Jánost, aki félelmet nem ismervén beszélt az egyházon belüli romlottságról, kivitték a városon kívülre, hogy elégessék. Odaláncolták nyakánál fogva egy póznához, majd szénát és fát raktak máglyába körülötte, mely egészen az álláig ért, és leöntötték gyantával; végül pedig megkérdezték tŒle, hogy visszavonja-e az állításait. Énekelt, miközben a lángok egyre magasabbra csaptak, ám a szél az arcába fújta a lángokat, és elhallgattatta. A svájci Zwingli írásain és tanításain keresztül megpróbálta újra átgondolni az összes keresztény tant, következetesen összeegyeztetve azokat a bibliai kifejezésekkel. Leghíresebb kijelentése megborzongatja a szívet: »Mit számít ez? Megölhetik ugyan a testet, de a lelket soha.« Továbbá ki ne méltányolná John Knox szavait? »Az ember Istennel mindig többségben van.« Kálvin János, akit a betegség és az általa folytatott szakadatlan munka már korán megviselt, a következŒ kijelentéssel összegezte személyes filozófiáját: »Bölcsességünk… szinte teljes egészében két részbŒl áll: Isten tudásából, és a saját tudásunkból.« Másokat is megemlíthetnék még, de a William Tyndale-lel kapcsolatos megjegyzés talán elegendŒ lesz. Tyndale úgy érezte, hogy az embereknek joguk van tudni, milyen ígéretek adattak nekik a szentírásokban. Azoknak, akik ellenezték fordítói munkáját, kijelentette: »Ha Isten megkíméli az életemet, …a szántó parasztgyerek többet fog tudni a szentírásokról, mint önök.« Ilyenek voltak a nagy hitújítók tanításai és így zajlott az életük. Tetteik hŒsiesek voltak, számos

72

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

dologhoz hozzájárultak, hatalmas áldozatokat hoztak – de nem állították vissza Jézus Krisztus evangéliumát” (Conference Report, 1975. ápr., 20–21. o.; vagy Ensign, 1975. máj., 15–16. o.). Monson elnök befejezésképpen megjegyezte, hogy a hitújítók munkája nem volt hiábavaló. Olyan környezetet teremtett, ahol a Biblia elérhetŒvé vált az Œszinte igazságot keresŒk, többek között a fiatal ifj. Joseph Smith számára: „Feltehetné valaki a kérdést a hitújítókról: »Hiábavaló volt az áldozatuk? Felesleges volt a küzdelmük?« Határozott »nem« a válaszom. A Szent Biblia most már az emberek kezében volt. Mindenki könnyebben megtalálta a saját útját. Ó, bárcsak mindenki el tudná olvasni, és mindenki meg tudná érteni! De néhányan el tudták olvasni, mások meg tudták hallgatni, és mindannyian megközelíthették Istent az imán keresztül” (Conference Report, 1997. ápr., 74. o.; vagy Ensign, 1997. máj., 51. o.). Joseph Fielding Smith elnök elmagyarázta, hogy mindezen hitújítók munkája elŒkészítette az utat az evangélium visszaállítása elŒtt: „E visszaállítás elŒkészítéseképpen az Úr olyan nemes embereket nevelt fel, mint Luther, Kálvin, Knox és mások, akiket hitújítóknak hívunk, és hatalmat adott nekik, hogy lerázzák a bilincset, amely fogva tartotta az embereket, és megfosztotta Œket azon szent joguktól, hogy lelkiismeretük szerint hódoljanak Istennek… Minden utolsó napi szent tisztelettel adózik e nagyszerı és bátor hitújítók elŒtt, akik szétzúzták a béklyót, mely megláncolva tartotta a vallásos világot. Az Úr volt a VédelmezŒjük küldetésük során, amely számos veszedelemmel járt. Akkor azonban az idŒ még nem érkezett el az evangélium teljességének visszaállítására. A hitújítók munkája hatalmas jelentŒséggel bírt, ám csupán elŒkészítŒ munka volt” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3. köt. [1954–1956], 1:174–175. o.). Smith elnök elmagyarázta, hogy a reformáció „valójában jelen korunk hajnala volt. Megtört azon óriási hatalom igája, mely fogságban tartotta a nemzeteket, nem csupán fizikailag, hanem lelkileg is; felragyogott a világosság sugara, s így megalapozták a vallásos hit szabadságát” (Doctrines of Salvation, 1:177. o.). Az idŒ és a körülmények most már megfelelŒek voltak ahhoz, hogy elhívják a fiatal ifj. Joseph Smitht a visszaállítás elsŒ prófétájának.

PRÓFÉTÁK

ÉS HITEHAGYÁS

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Mit tanulhatunk a hitehagyás és a visszaállítás ismétlŒdŒ körforgásából? • Hogyan segítettek a hitújítók abban, hogy megtörténhessen a visszaállítás? • Mit tehetünk azért, hogy felismerjük, és megvédjük magunkat a személyes hitehagyástól?

JAVASOLT FELADATOK • Tanulj meg kívülrŒl legalább két olyan szentírást, amely a hitehagyásról tanít! Ezek között lehet Ésaiás 29:13–14; Ámós 8:11–12; Cselekedetek 20:29–30; Galátziabeliek 1:6–8; 2 Thessalonikabeliek 2:1–3; 2 Nefi 27:1; Mormon 8:28; és a Tan és a szövetségek 1:14–16. • Olvasd el az elsŒ látomásról szóló beszámolót a Joseph Smith története 1:5–20 versekben!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Hitehagyás” • „Próféták”


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

73

PRÓFÉTÁK

74

ÉS HITEHAGYÁS

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

9. fejezet

A VISSZAÁLLÍTÁS ÉS AZ ÚJ SZENTÍRÁS ELÃJÖVETELE BEVEZETÉS Az idŒk teljességének adományozási korszakában élünk. Eme utolsó adományozási korszak az elsŒ látomással kezdŒdött. Joseph F. Smith elnök ezt tanította: „A legnagyszerıbb esemény, amely a világon azóta történt, hogy Isten Fia feltámadt a sírból és felemelkedett a magasba az volt, hogy az Atya és a Fiú eljöttek a gyermek Joseph Smithhez, hogy elŒkészítsék az utat Isten – nem pedig az ember – királysága alapjának lefektetéséhez, hogy az soha többé ne szınjék meg, és azt többé ne döntsék meg” (Gospel Doctrine, 5. kiad. [1939], 495. o.). Az elsŒ látomással megkezdŒdött az igazság, a felhatalmazás, a szentírások, a szent szertartások, valamint az igaz egyház szervezetének visszaállítása, melyet Isten Joseph Smith prófétán keresztül vitt véghez. KötelességbŒl és szent kiváltságból osztjuk meg eme üzenetet a világgal.

• Jézus Krisztus irányítása alatt a papság és az egyház visszaállíttatott az Ã szolgáin keresztül.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Isten elhívta Joseph Smitht, hogy Œ legyen a visszaállítás prófétája. Az utolsó napok egyik csodálatos eseménye Isten, az Atya, és az Ã Fia, Jézus Krisztus megjelenése volt Joseph Smith prófétának. Az elsŒ látomással megkezdŒdött Joseph Smith, utolsó napi prófétaként és az Úr felkent segítŒjeként végzett munkája az idŒk teljességének adományozási korszakában.

Nem Joseph Smith volt az elsŒ próféta, akit Isten elhívott. Ahogyan e tanulmányi kézikönyv 8. fejezetében már kifejtettük, Isten mindig is hívott el prófétákat. A prófétáin keresztül átadja vagy visszaállítja az igazságokat, a felhatalmazást, a szertartásokat és a szentírásokat. Megszervezi az egyházát a MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK földön gyermekei javára és hasznára. Amennyiben • Isten elhívta Joseph Smitht, hogy Œ legyen a hitehagyás által az evangélium igazsága és felhatalvisszaállítás prófétája. mazása elvész, Isten végül elhív egy másik prófétát a megfelelŒ helyen és • Joseph Smith Isten adománya és „A legnagyszerıbb eseidŒben, hogy visszaállítsa a felhatalereje által lefordította a Mormon mény, amely a világon mazását és az igazságát. Joseph Smith könyvét, és további szentírásokat azóta történt, hogy Isprófétát arra hívták el, hogy bevezesse hozott elŒ. ten Fia feltámadt… az azt az evangéliumi adományozási korvolt, hogy az Atya és a • A Mormon könyve segít az embereszakot, amely elvezet Jézus Krisztus Fiú eljöttek a gyermek ket Krisztushoz vezetni. második eljöveteléhez és a millenniJoseph Smithhez.” • A Mormon könyve a visszaállítás umhoz. meggyŒzŒ bizonyítéka.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

75

A

VISSZAÁLLÍTÁS ÉS AZ ÚJ SZENTÍRÁS ELÃJÖVETELE

Joseph Smitht személyesen látogatta meg Isten, az Örökkévaló Atya és Fia, Jézus Krisztus. Elmondták neki, hogy különleges munkát tartogatnak számára. Általa lesznek visszaállítva a kulcsok, továbbá visszaállításra kerül majd az egyház, ahogyan azt Jézus Krisztus megalapította, amikor a földön járt… Joseph Smitht és Oliver Cowderyt KeresztelŒ János rendelte el az ároni papságba (lásd Joseph Smith története 1:17). Az Œsi apostolok, Péter, Jakab és János, rendelték el Œket a melkisédeki papságba (lásd T&Sz 27:12). Ezek az elrendelések visszaállították Isten királyságának felhatalmazását és kulcsait, hogy soha többé ne vétessenek el a földrŒl. 1830 áprilisában Joseph Smith próféta megszervezte Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát. Jézus Krisztus igaz egyháza ismét jelen volt az emberek között, felhatalmazással, »hogy prédikálhas[sák] az Evangéliumot és szolgálhas[sanak] annak szertartásaiban« (Hittételek 1:5)” (lásd „Visszaállítás”, ElsŒ világméretı vezetŒképzŒ gyılés, 2003. jan., 2. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 1:17 • Tan és a szövetségek 136:37 • Joseph Smith története 1:17 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke, a következŒket tanította az alapvetŒ papsági felhatalmazás visszaállításáról: „Jézus elhívta és elrendelte az apostolokat, és megadta nekik a királyság kulcsait. Ezek a kulcsok felhatalmazták Œket az örökkévalóságra történŒ pecsételésre… Az apostolok mártírhalált haltak, és idŒvel beköszöntött a nagy hitehagyás. Az egyház tanait elferdítették, a szertartásokat pedig megváltoztatták. Elvesztek a papsági felhatalmazás kulcsai. Ez az egyetemes hitehagyás megkövetelte a felhatalmazás – a papsági kulcsok, a tanok és a szertartások – visszaállítását.

76

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Alvin R. Dyer elnök, aki az ElsŒ elnökségben szolgált tanácsosként, kiemelte e végsŒ evangéliumi adományozási korszak jelentŒs és egyedülálló sajátságát: „Tudatták Joseph Smithszel, hogy elŒre elrendelték, ennek következtében pedig elhívták, hogy Œ legyen az az eszköz, akin keresztül Isten megalapítja királyságát a földön úgy, ahogyan azt már a korábbi, váltakozó adományozási korszakokban is tették. Eme utolsó adományozási korszak azonban egy még nagyobb igazsággal jellemezhetŒ. Ez egy olyan gyıjtŒ idŒszak, melyben minden igazság, minden törvény, minden szövetség, minden ígéret, melyet Isten, a mi Mennyei Atyánk már a halandóság elŒtti létben megtervezett, és a halandóság különbözŒ idŒszakaiban részben kinyilatkoztatott az embernek lélekgyermekei megváltására és felmagasztosulására, most teljes egészében kinyilatkoztatásra került, és elérhetŒvé vált az emberiség számára. Az Úr tehát valóban beszélt Joseph Smith prófétához” (Conference Report, 1963. ápr., 50. o.). Joseph Smith próféta kijelentette: „Az Œsi próféták kijelentették, hogy az utolsó napokban a menny Istene felállít egy királyságot, amelyet soha sem fognak elpusztítani, sem pedig más népre hagyni… Úgy gondolom, hogy én vagyok az egyik eszköz Dániel királyságának az Úr szava által történŒ felépítésében, és olyan alapot kívánok lefektetni, amely forradalmasítja az egész világot” (Teachings of the Prophet Joseph Smith, vál. Joseph Fielding Smith [1976], 365–366. o.; bekezdések módosítva).

A

Joseph Smith Isten adománya és ereje által lefordította a Mormon könyvét, és további szentírásokat hozott elŒ. Talán nem ismerjük minden részletét annak, hogy Joseph Smith próféta hogyan fordította le a Mormon könyvét, azt azonban tudjuk, hogy sugalmazott folyamat által történt. A lelki ajándékok – Joseph Smith hitével és szorgalmas munkájával párosítva – képessé tették Œt arra, hogy megvalósítsa a fordítás isteni céljait. További szentírások elŒhozatalában is közremıködött, melyek között található a Tan és a szövetségek, a Nagyértékı gyöngy, valamint Joseph Smith fordítása a Biblia Jakab király-féle változatából.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • A Mormon könyve címlapja, 1. bekezdés • 1 Nefi 13:39–40 • 2 Nefi 3:11–12 • Tan és a szövetségek 1:29 • Tan és a szövetségek 17:6 • Tan és a szövetségek 124:125 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!


gyakorlott fordítóktól is jó teljesítmény, ha szintén le tudnak fordítani napi egy oldalnyi szentírást. Ezzel szemben Joseph Smith a Mormon könyvébŒl naponta körülbelül 10 oldalt fordított le, s az egész munkával körülbelül 85 nap alatt végzett! [...] Ez a tempó még figyelemreméltóbb, ha figyelembe vesszük azokat a körülményeket, amelyek között a próféta munkálkodott. Ugyanebben az idŒszakban, miközben állandóan elvonták figyelmét, és szakadatlan rosszindulattal viseltettek iránta, Joseph Smith 100 mérföldnél is messzebbre költözött a pennsylvaniai Harmonyból a New York-i Fayette-be. SzerzŒi jogokért folyamodott. Kinyilatkoztatásokat kapott, melyek a Tan és a szövetségek 12 szakaszát foglalják magukba. Mennyei lények visszaállították a szent papságot. Ã mégis kevesebb mint három hónap alatt befejezte a fordítást” (Helping Missionaries Understand the Role of the Book of Mormon in Conversion [új misszióelnökök számára tartott szemináriumon elhangzott beszéd, 2000. jún. 23.], 4–5. o.). Neal A. Maxwell elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, szintén utalt a Joseph Smith által teljesített fordítás lenyıgözŒ gyorsaságára: „A fordítás folyamata valóban »egy bámulatos mı és csoda« volt, vagy – ahogyan a héber mondja –, »egy csodálatos csoda« (Ésaiás 29:14). Fordításának tempóját figyelembe véve, a tudósok úgy becsülik, hogy Joseph 1829-ben nyújtott teljesítménye ma napi nyolc-tizenhárom nyomtatott oldal fordításának felelne meg (lásd John W. Welch és Tim Rathbone, „The Translation of the Book of Mormon: Basic Historical Information” [Provo: Foundation for Ancient Research and Mormon Studies, 1986], 38–39. o.). Nemrég egy gyakorlott, hivatásos fordító azt mondta nekem, hogy már napi egy oldalt is eredményesnek tekint.

Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol JosephtŒl, a fordítótól – aki járatlan volt a hittudoKvórumából, a Mormon könyve lefordításának, mányban –, több nyomtatott oldalnyi szentírást kapvalamint a további kinyilatkoztatások Isten ereje tunk, mint bármely más halandótól” által történŒ elŒhozatalának rendkí(Conference Report, 1992. ápr., 54–55. vüli teljesítményérŒl beszélt: „JosephtŒl, a fordítóo.; vagy Ensign, 1992. máj., 38. o.). tól… több nyomtatott „Joseph Smith Isten ajándéka és hatalma által fordította le a Mormon könyvét!

oldalnyi szentírást kaptunk, mint bármely más halandótól.”

Hasonlítsátok össze ezt a páratlan eredményt a többi szentírás-fordítással! A Jakab király-féle Biblia 50 olyan angol tudós munkája, akik hét év alatt végezték el munkájukat úgy, hogy naponta egy oldalt fordítottak. Napjainkban a

Ezra Taft Benson elnök a Mormon könyve visszaállítás során történt elŒjövetelének idŒzítését a könyv jelentŒségének bizonyítékaként említette meg:

„ErŒteljes bizonyság a Mormon könyve fontosságáról, hogy az Úr hová helyezte annak elŒjövetelét a kibontakozó visszaállítás idŒbeosztásában. Az elsŒ látomás volt az egyetlen dolog, amely megelŒzte

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

77

A


azt. Ama csodálatos megnyilatkozásban Joseph Smith próféta megismerte Isten valódi természetét, valamint megtudta, hogy Isten munkát tartogat a számára. A következŒ dolog a Mormon könyve elŒjövetele volt. Gondolkodjatok el rajta, hogy mire utal mindez! A Mormon könyvének napvilágra jövetele megelŒzte a papság visszaállítását. Néhány nappal az egyház megszervezése elŒtt adták ki. A szentek az elŒtt kapták meg a Mormon könyvét olvasásra, mielŒtt olyan nagyszerı tanok, mint a dicsŒség három fokozata, a celesztiális házasság vagy a halottakért végzett munka kinyilatkoztatásra kerültek volna. MegelŒzte a papsági kvórumokat és az egyház megszervezését. Nem mond ez nekünk valamint arról, hogy az Úr hogyan tekint e szent mıre?” (Conference Report, 1986. okt., 3. o.; vagy Ensign, 1986. nov., 4. o.).

Amikor Œszinte szívvel és igaz szándékkal olvassuk a Mormon könyvét, akkor az meggyŒz minket arról, »hogy Jézus a Krisztus, az Örökkévaló Isten« (Mormon könyve címoldal).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Nefi 6:4 • 1 Nefi 19:18 • 2 Nefi 25:23, 26 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

James E. Faust elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa azt tanította, hogy „a Mormon könyvérŒl Benson elnök kihangsúlyozta, hogy való megerŒsítŒ bizonyság meggyŒz Joseph Smith próféta a Mormon minden embert arról, »hogy Jézus a „Az emberek világszerte könyve mellett további szentírásokat Krisztus, az Örökkévaló Isten«, és olyan tanúság után kuis napvilágra hozott: „»Ez a nemzeemellett lelkileg igazolja Joseph tatnak Jézus Krisztusról, dék – mondta az Úr Joseph Smithnek Smith IstentŒl való elhívását, valaamilyen a Mormon – teáltalad kapja meg szavamat« mint azt, hogy Œ valóban látta az könyvében található.” (T&Sz 5:10). És így is történt a MorAtyát és a Fiút” („Vallásunk zárókömon könyvén, a Tan és a szövetségeve”, Liahóna, 2004. jan., 4. o.). ken és más újkori kinyilatkoztatásokon keresztül” Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol (Conference Report, 1987. ápr., 104. o.; vagy Kvórumából, elmagyarázta, hogy a Mormon könyEnsign, 1987. máj., 83. o.). ve miért fontos az emberek Krisztushoz történŒ vezetésében: A Mormon könyve segít az embereket

Krisztushoz vezetni. Robert K. Dellenbach elder, a HetvenektŒl, ezt mondta: „Az emberek világszerte olyan tanúság után kutatnak Jézus Krisztusról, amilyen a Mormon könyvében található. Minden nemzet, nemzetség, nyelv és nép ezt keresi. Ahogyan Joseph Smith prófétának is kinyilatkoztatták, »A föld szélei neved után kérdezŒsködnek« (T&Sz 122:1). És miért kérdezŒsködnek Joseph Smith neve után? Mert a Mormon könyve tanúbizonyságot tesz a Szabadító Jézus Krisztus isteni voltáról és engesztelésérŒl. Mert Joseph a visszaállítás prófétája” (Conference Report, 1995. ápr., 11. o.; vagy Ensign, 1995. máj., 11. o.).

78

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

„E sugalmazott szentíráskönyv a misszionáriusi térítés lényege. Ha megtérünk a könyvhöz, akkor megtérünk Krisztushoz, mivel e könyv Krisztus szavait tartalmazza. Már a Mormon könyve címoldala is kijelenti annak célját: »hogy meggyŒzzön zsidót és nemzsidót arról, hogy Jézus a Krisztus«. Továbbá, ha megtérünk e sugalmazott könyvhöz, akkor megtérünk Jézus Krisztus evangéliumához is, mivel a könyv tartalmazza Jézus Krisztus evangéliumának teljességét. Az Úr a következŒket mondta Joseph Smithnek a Tan és a szövetségekben: »Továbbá ezen egyház elderei, papjai és tanítói tanítsák evangéliumom tantételeit, amelyek benne vannak a Bibliában és a Mormon könyvében, amelyben ott van az evangélium teljessége« (T&Sz 42:12)” („The Book of Mormon: The Heart of Missionary Proselyting”, Ensign, 2002. szept., 14. o.). Ezra Taft Benson elnök így magyarázta a Mormon könyve Krisztus központú hatását:

A


„Az igazság Œszinte keresŒje bizonyságot nyerhet arról, hogy Jézus a Krisztus, amint imádságos lélekkel elgondolkozik a Mormon könyve sugalmazott szavain.

felállított. Ez annak az egyháznak a visszaállítása, melyet a Szabadító állított fel akkor, amikor ellátogatott erre a kontinensre, ahogyan azt e szent feljegyzés kijelenti.

A Mormon könyvében a verseknek több mint a fele utal Urunkra. Krisztus nevének egyes formái többször szerepelnek a Mormon könyvében, mint akár az Újszövetségben, ha a versszámok arányában vett elŒfordulást nézzük.

Amennyiben a Mormon könyve igaz, a Biblia is igaz. A Biblia az Óvilág szövetsége. A Mormon könyve az Újvilág szövetsége. Az egyik Júda feljegyzése, a másik pedig József feljegyzése, és ezek eggyé lettek az Úr kezében Ezékiel jövendölésének beteljesedéseként. Együtt hirdetik a világ Megváltójának királyi voltát, valamint az Ã királyságának valódiságát” (Conference Report, 1959. okt., 119. o.).

A Mormon könyvében száznál több különbözŒ nevet kap Krisztus. Ezek a nevek különös jelentŒséggel bírnak, mert isteni természetérŒl adnak leírást. […] Olvassuk a Mormon könyvét, és gyŒzŒdjünk meg arról, hogy Jézus a Krisztus! Állandóan olvassuk el újra és újra a Mormon könyvét, hogy teljesebb mértékben Krisztushoz jöhessünk, elkötelezzük magunkat mellette, rá összpontosítsunk és felemésztŒdjünk benne” (Conference Report, 1987. október, 101, 104. o.; vagy Ensign, 1987. november, 83, 85. o.).

A Mormon könyve a visszaállítás meggyŒzŒ bizonyítéka. A Mormon könyve hitelessége bizonyítékként szolgál a visszaállítás más igazságairól. A Mormon könyve nem csupán Jézus Krisztusról tesz tanúbizonyságot, hanem az Ã szolgájáról, Joseph SmithrŒl is, aki lefordította azt, és lefektette Isten utolsó napi királyságának az alapjait.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Nefi 13:40 • Tan és a szövetségek 20:8–12 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök elmagyarázta, hogy a Mormon könyve milyen jelentŒséggel bír az egyházra és a Bibliára vonatkozóan: „Amennyiben a Mormon könyve igaz, az egyház is igaz, hiszen ugyanaz a felhatalmazás, amely alatt e szent feljegyzés napvilágra jött, ma is jelen van, és megnyilatkozik közöttünk. Ez annak az egyháznak a visszaállítása, melyet a Szabadító Palesztinában

Ezra Taft Benson elnök bizonyságot tett arról, hogy a Mormon könyve a visszaállítás igazságáról való bizonyságunk záróköve: „A Mormon könyve a bizonyság záróköve. Amint a boltív is összeomlik, ha a zárókövet eltávolítják, az egyház egésze is így áll meg vagy bukik el a Mormon könyve igaz voltán. Az egyház ellenségei ezt nagyon jól megértik. Ezért igyekeznek oly nagyon megcáfolni a Mormon könyvét, mert ha az hitelét veszti, akkor vele együtt bukik Joseph Smith próféta is. És hitelét veszti az is, hogy jogot formálunk a papsági kulcsokra, valamint a kinyilatkoztatásra és a visszaállított egyházra. De ugyanilyen módon, ha a Mormon könyve igaz – és most már milliók tették bizonyságukat, hogy megkapták a Szentlélek tanúságát, hogy igenis igaz –, akkor el kell fogadni a visszaállítás és minden hozzá tartozó dolog követelményeit” (A Witness and a Warning [1988], 19. o.). Benson elnök sugalmazott tanáccsal látott el minket arról is, hogy hogyan használjuk a Mormon könyvét arra, hogy megválaszoljuk azon ellenvetéseket, melyeket az érdeklŒdŒk felvethetnek az evangélium visszaállított igazságaival kapcsolatban: „A Mormon könyvét kell használnunk az egyházzal szembeni ellenvetések esetén. [...] Minden ellenvetés, legyen szó abortuszról, többnejıségrŒl, a hetedik napon való hódolatról stb., gyakorlatilag attól függ, hogy Joseph Smith és jogutódai Isten prófétái-e, akik isteni kinyilatkoztatást kapnak. Itt van hát egy eljárás arra, hogy hogyan kezeljük a legtöbb ellenvetést a Mormon könyve használatának segítségével. ElŒször, értsük meg az ellenvetést. Másodszor, válaszoljunk rá egy kinyilatkoztatásból. Harmadszor, mutassunk rá, hogy a válasz helyessége valójában attól függ, hogy valóban kapunk-e újkori kinyilatkoztatást újkori prófétákon keresztül.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

79

A


Negyedszer, magyarázzuk el, hogy annak ténye, hogy vannak-e újkori prófétáink és kinyilatkoztatásaink, valójában attól függ, hogy igaz-e a Mormon könyve. Így, az egyetlen megoldandó probléma az ellenkezŒ személy számára az, hogy megtudja, igaz-e a Mormon könyve. Mert amennyiben a Mormon könyve igaz, akkor Jézus a Krisztus, Joseph Smith az Œ prófétája volt, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza igaz, és azt ma egy próféta vezeti, aki kinyilatkoztatásokat kap.

Smith prófétán keresztül az Úr újra megszervezte az egyházát a földön, hogy helyesen alkalmazhassák az evangélium szabadító tantételeit és szertartásait annak érdekében, hogy segítsenek az embereknek Krisztushoz jönni.

A fŒ dolgunk az, hogy hirdessük az evangéliumot, és hatékonyan tegyük azt. Nem vagyunk kötelesek minden ellenvetésre felelni. ElŒbb-utóbb minden ember nekihátrál a hit falának, és ott állást kell foglalnia” (A Witness and a Warning, 4–5. o.). Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, olyan tanácsot adott, melyet személyesen is Tanulmányozd a következŒ követhetünk, és meg is oszthatjuk azt az érdeklŒszentírásokat, és gondolkodj el azokon! dŒkkel: „Próbáljátok meg azért olvasni a Mormon • Cselekedetek 3:20–21 könyvét, mert érdekel, nem pedig azért, mert kell! Fedezzétek fel ti magatok, hogy igaz! Olvasás köz• Tan és a szövetségek 1:30 ben tegyétek fel a kérdést: »Vajon egy ember írta • Tan és a szövetségek 13:1 ezt a könyvet, vagy úgy kaptuk, ahogy arról Joseph Smith tanúságot tett?« Alkalmazzátok a benne fog• Tan és a szövetségek 27:12–13 lalt tanításokat! Ezek meg fognak erŒsíteni titeket • Joseph Smith története 1:72 Sátán gonoszsága ellen. Kövessétek Moróni taná• Hittételek 1:5–6 csát! Ãszinte szívvel, Jézus Krisztus nevében kérdezzétek meg Istent, az Atyát, hogy a Mormon könyve A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat tanításai igazak-e (lásd Moróni 10:3–5)! Éljen benírd le a tanulmányi naplódba! netek vágy arra, hogy személyes megerŒsítést kapjatok, semmit sem kételkedvén. [...] Tudom, hogy kaphattok lelki megerŒsítést arról, hogy a könyv Gordon B. Hinckley elnök áhítattal beszélt a igaz. Akkor tudni fogjátok, hogy Jézus Krisztus él, melkisédeki papságról, melyet Péter, Jakab és János hogy Joseph Smith próféta volt és most is az, viselt és állított vissza: valamint, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus „Ilyen hatalma sem királynak, sem elnöknek, sem Krisztus Egyháza az Úr egyháza (lásd a Mormon államfŒnek, sem egyetlen üzletembernek vagy világi könyve bevezetését, különösen az utolsó bekezdést). tevékenységet végzŒ embernek sincs… Tudni fogjátok, hogy a Szabadító veMegkapták viszont ezek az alázatos zeti egyházát egy élŒ próféta által. „Próbáljátok meg azért emberek, akik Jézussal jártak az Ã Ezek az igazságok válnak tevékeny olvasni a Mormon könyapostolaiként. életetek alapjává” (Conference Report, vét, mert érdekel, nem A kiválasztott apostolok közül hár2003. okt., 45. o.; vagy Liahóna, 2003. pedig azért, mert kell!” man – Péter, Jakab és János – megjenov., 42–43. o.). lentek Josephnek és Olivernek valahol Jézus Krisztus irányítása alatt a papság és a »pusztában«, a Susquehanna folyó mentén. Kezüaz egyház visszaállíttatott az Ã szolgáin ket a fejükre helyezték, és rájuk ruházták ezt keresztül. a szent felhatalmazást. A visszaállítás eloszlatta a hitehagyás sötétségét. Visszaállíttatott a papsági felhatalmazás. Joseph

80

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Nincs meg a pontos dátum, de a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez 1829 májusának végén vagy

A

júniusának elején történt” (a papság visszaállításának 175. évfordulóján adott beszéd, 2004. máj. 16.). David B. Haight elder, aki a Tizenkettek Kvórumának volt a tagja, a következŒkrŒl tett bizonyságot: „Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza kijelenti a világnak, hogy ez az egyház Krisztus egyházának a visszaállítása. Szükséges volt a visszaállítás, mert azokat a prófétákat és apostolokat, akik az Úr eredeti egyházának alapjai voltak, megölték vagy egyéb módon távolították el Œket. Ma az egyház próféták és apostolok alapzatára épül, és Jézus Krisztus a fŒ szegletköve. Ezért ez nem egy reformáció, nem egy átdolgozott változat, nem átalakítás illetve nem pusztán egy felekezet. Ez Jézus Krisztus visszaállított egyháza ezekben az utolsó napokban” (Conference Report, 1986. ápr., 7. o.; vagy Ensign, 1986. máj., 7. o.). Gordon B. Hinckley elnök szintén tanúságot tett arról, hogy Jézus Krisztus egyháza visszaállíttatott: „Ez Jézus Krisztus visszaállított egyháza… Bizonyságot teszünk arról, hogy a mennyek megnyíltak, hogy a fátyol félre lett vonva, hogy Isten szólott, hogy Jézus Krisztus megmutatta magát, és ezt isteni felhatalmazás kiáradása követte.


alapvetŒ szentírásokat, és tegyél bizonyságot e tantételek igaz voltáról! (Jó gyakorlási lehetŒséget nyújt, ha lecketervet készítesz a tanítás elŒtt.) • Tanuld meg kívülrŒl a következŒ szentírásokat: Cselekedetek 2:37–38; 7:55–56; Efézusbeliek 2:19–20; 4:11–14! • Tanuld meg kívülrŒl a Mormon könyve címoldalán található két bekezdést! • Válassz ki néhány kulcsfontosságú verset Joseph Smith történetébŒl, és tanuld meg azokat!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Az evangélium visszaállítása” • „Joseph Smith” • „Papság” • „Ároni papság” • „Melkisédeki papság”


Jézus Krisztus a szegletköve ennek a munkának, amely »az apostoloknak és prófétáknak alapkövén« nyugszik (Efézusbeliek 2:20)” (Conference Report, 2002. okt., 87. o.; vagy Liahóna, 2002. nov., 81. o.).

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Miben különbözik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza más egyházaktól? • Miként hozott téged közelebb a Mormon könyve a Szabadítóhoz? • Hogyan fogod használni a Mormon könyvét arra, hogy segíts másoknak bizonyságot szerezni Joseph Smith prófétáról és a visszaállításról? • Milyen érzésekkel tölt el az a tudat, hogy az Úr fiatal elderekkel is megosztja azt a papsági felhatalmazást, melyet Péternek, Jakabnak és Jánosnak adott?

JAVASOLT FELADATOK • Tarts egy tanítást az ebben a fejezetben felölelt egy vagy több tantételrŒl egy családi est vagy más megfelelŒ tevékenység keretében! Használj

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

81

A

82


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

A


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

83

10. fejezet

© 1988 Greg K. Olsen. A Mill Pond Kiadó és Dr. Gerry Hooper jóvoltából. Másolatok készítése tilos!

HIT ÉS MEGTÉRÉS BEVEZETÉS

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK

Vajon a hit az evangélium elsŒ tantétele? Nem! A negyedik hittétel azt tanítja, hogy az evangélium elsŒ tantétele az Úr Jézus Krisztusba vetett hit. A Krisztusba vetett hit magában foglalja a szilárd meggyŒzŒdést, hogy Ã Isten Fia, valamint a világ Szabadítója és Megváltója. Elismerjük, hogy csak akkor térhetünk vissza Mennyei Atyánkhoz, hogy vele éljünk, ha a Fia kegyelmére és irgalmára támaszkodunk, miközben engedelmeskedünk a parancsolatainak. Amikor hiszünk Krisztusban, akkor elfogadjuk az engesztelését és a tanításait, ami „a víztŒl és a LélektŒl” (János 3:5) való keresztséghez vezet.

• Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit elengedhetetlen a lelki fejlŒdéshez.

A Jézus Krisztusba vetett hit arra ösztönzi a misszionáriusokat, hogy keményen dolgozzanak, engedelmeskedjenek a misszió szabályainak, és szorgalmasan keressék az Œszinte érdeklŒdŒket. A hit bizonyosságot ad nekik arról, hogy az Úr munkáját végzik, és Ãt képviselik, miközben a szabadulás üzenetét tanítják. Miközben a misszionáriusok növelik személyes hitüket, növelik azon hatalmukat is, hogy tanítsanak, továbbá segítsenek az érdeklŒdŒiknek megtérni a Szabadító Jézus Krisztushoz és az Ã visszaállított evangéliumához.

Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit elengedhetetlen a lelki fejlŒdéshez.

84

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

• A hit megtéréshez vezet. • A megtérés magában foglalja a bınbánatot, a keresztelést, valamint a Szentlélek ajándékának elnyerését.


© 1996 Del Parson. Másolatok készítése tilos!

Megjegyzés: Ez a fejezet a Jézus Krisztusba vetett hitre összpontosít, valamint arra, hogy hogyan növelhetjük a hitünket, az milyen szerepet tölt be a megtérés folyamatában, és hogy a hit hogyan kapcsolódik a bınbánathoz, a keresztséghez, valamint a Szentlélek ajándékának elnyeréséhez. Ahogy arra emlékezhetsz, a bınbánatot e tanulói kézikönyv második fejezetében tárgyaltuk részletesen.

• A hit növekedhet.

A szabaduláshoz vezetŒ hitnek az Úr Jézus Krisztusra kell összpontosítania. „A Jézus Krisztusba vetett hit azt jelenti, hogy teljesen Ãrá támaszkodtok – megbíztok végtelen hatalmában, intelligenciájában és szeretetében. Emellett hisztek tanításaiban. Hisztek abban, hogy noha ti nem értetek mindent, Ã igen… Ã mindig készséggel segít, amikor könyörgésére emlékeztek: »Minden gondolatban reám tekintsetek; ne kételkedjetek, ne féljetek!« (T&Sz 6:36)” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]).

HIT

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Nefi 7:12 • 2 Nefi 9:23 • 2 Nefi 31:19 • Alma 37:33 • Moróni 7:26 • Hittételek 1:4 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Ezra Taft Benson elnök elmagyarázta, hogy miért kell az Úr Jézus Krisztusba vetnünk a hitünket: „Vallásunk alapvetŒ tantétele az Úr Jézus Krisztusba vetett hit. Miért szükséges, hogy bizalmunkat, reményünket és hıségünket egyetlen személyre összpontosítsuk? Miért szükséges a belé vetett hit ahhoz, hogy lelki nyugalomra találjunk ebben az életben, és reményre leljünk az elkövetkezendŒ világban? [...]

ÉS MEGTÉRÉS

meghallgatja az imáinkat, és azt a választ adja rájuk, ami a legjobb a számunkra. SŒt, Isten többet tesz értünk annál, mint ami a legjobb a számunkra. Azt teszi, ami a legjobb nekünk, illetve Mennyei Atyánk minden gyermeke számára. Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit elengedhetetlen eleme azon meggyŒzŒdésünk, hogy az Úr mindent jobban tud nálunk, és hogy imáinkra olyan választ ad, ami a legjobb a számunkra és minden gyermeke számára... A hitnek magában kell foglalnia a bizalmat… Amikor hitünk van az Úr Jézus Krisztusban, akkor bíznunk is kell benne. Bíznunk kell benne annyira, hogy elfogadjuk az Œ akaratát, tudván, hogy Œ tudja, mi a legjobb a számunkra…

…Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlása mindig a mennyei rendnek, az Úr jóságának, akaratának, bölcsességének és idŒzítésének van alárendelve. Ezért van az, hogy nem „A Jézus Krisztusba rendelkezhetünk igaz hittel az Úrban vetett hit abból áll, anélkül, hogy ne bíznánk teljesen az hogy teljes mértékben Úr akaratában és az Úr idŒzítésében. Ãrá támaszkodunk.” Amikor ilyen hitet és bizalmat vetünk az Úrba, akkor valós biztonságot élvezünk az életünkben...

…Egyedül Jézus Krisztus képes arra, hogy megadja nekünk a reményt, a bizakodást és az erŒt ahhoz, hogy legyŒzzük a világot, és felülemelkedjünk az emberi kudarcainkon… A belé vetett hit többet jelent annál, hogy pusztán elismerjük azt, hogy Ã él. Többet jelent a hit megvallásánál.

Az Úr Jézus Krisztusba vetett hit felkészít titeket mindenre, amit az élet hozhat. Ez a fajta hit felkészít titeket arra, hogy miképpen bánjatok az élet adta lehetŒségekkel: kovácsoljatok elŒnyt azokból, amelyeket kaptok, és tegyétek magatokat túl azokon, amelyek elvesztek számotokra” („»Faith in the Lord Jesus Christ«”, Ensign, 1994. máj., 99–100. o.).

Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol KvóA Jézus Krisztusba vetett hit abból áll, hogy teljes rumából, elmagyarázta, hogyan tudhatjuk, hogy mértékben Ãrá támaszkodunk. Istenként végtelen hitünk mikor van összhangban Isten akaratával: hatalommal, intelligenciával és szeretettel rendelke„Hogyan tudhatjuk meg, hogy a hitünk összhangzik. Nem létezik olyan emberi probléma, amelyet ne ban van-e Mennyei Atyánk akaratával, és hogy tudna megoldani. Mivel Ã minden dolog alá ereszÃ helyesli-e azt, amire törekszünk? Iskedett (lásd T&Sz 122:8), tudja, hogyan mernünk kell Isten szavát. Az egyik segítsen nekünk a mindennapi nehéz„Az Úr Jézus Krisztusba oka annak, hogy tanulmányozzuk a ségeink fölé kerekedni” (Conference vetett hit felkészít szentírásokat az, hogy tudomást szeReport, 1983. okt., 5., 7. o.; vagy titeket mindenre, amit rezzünk Mennyei Atyánk emberekkel Ensign, 1983. nov., 6., 8. o.). az élet hozhat.” való kapcsolatáról kezdettŒl fogva. Ha Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét a szívünk vágya ellentétes a szentírásApostol Kvórumából, elmagyarázta, sal, akkor ne törekedjünk rá tovább. hogy a Jézus Krisztusra összpontosított hit segít Ezután, hallgatnunk kell az utolsó napi próféták nekünk kialakítani az Istenbe vetett bizalmat: szavára, amikor Œk sugalmazott utasítást adnak. „A Jézus Krisztusba vetett hit meggyŒzŒdés és bizalom Továbbá, töprengenünk és imádkoznunk kell, és abban, hogy Isten ismer és szeret minket, valamint keresnünk kell a Lélek irányítását. Ha így teszünk,

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

85

HIT

ÉS MEGTÉRÉS

az Úr megígérte, hogy »elmédben és szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által, amely reád száll és a szívedben lakozik« [T&Sz 8:2]. Csak akkor leszünk felhatalmazottak arra, hogy megkapjuk az áhított áldásokat, ha hitünk összhangban van Mennyei Atyánk akaratával” (Conference Report, 2002. okt., 90. o.; vagy lásd Liahóna, 2002. nov., 84. o.).

A hit növekedhet.

Joseph B. Wirthlin elder elmagyarázta, mit tehetünk azért, hogy megnöveljük a hitünket: „Ha tanulmányozunk, elmélkedünk és imádkozunk, akkor az Isten láthatatlan, de igaz dolgaiban való hitünk növekedni fog. Ha csak »egy cseppnyi hit[tel] [kezdenénk]..., még ha nem is vagy[unk] képesek annál többre, mint hogy vágy[junk] arra« [Alma 32:27; lásd még 28–43 v.], dédelgetŒ törŒdéssel a hit egy kicsi magja is a bizonyság élénk, erŒs, termékeny fájává serdülhet” (Conference Report, 1998. okt., 32. o.; vagy lásd Liahóna, 1999. jan., 30. o.).

Hogyan kaphatunk több hitet? A hit Isten ajándéka, melyre vágynunk „Hitünk növelése kell, és kérnünk kell azt. A Bible Dicti Amikor a Hetvenek tagjaként szolmegkívánja, hogy teljes onary (Bibliai szótár) azt tanítja, hogy gált, John K. Carmack elder javasolt lelkünkkel bízzunk „bár a hit egy ajándék, táplálnunk és néhány módszert a hitünk növelésére: az Úrban.” gondoznunk kell azt, míg egy kicsiny „Hitünk növelése megkívánja, hogy magból hatalmas fává nevelkedik” teljes lelkünkkel bízzunk az Úrban. („Faith”, 670. o.). Neal A. Maxwell elNem mondhatjuk: »Már eleget tettünk, megérdeder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, meljük a pihenést.« Növekedés meghatározásokon, elmagyarázta, hogy „a hit körültekintŒ gondoskologikán vagy filozófián keresztül sem következik dást igényel, mivel az nem állandó; a hit vagy be. Ehelyett inkább a következŒket kell tennünk: csökken, vagy pedig növekszik” (Lord, Increase Our • Tegyük azt, ami helyes és szolgáljuk az Urat, mert Faith [1994], 1. o.). ismerjük Ãt, bízunk benne, és teljes lelkünkkel A Szabadító apostolai megértették a nagy hit szükszeretjük Ãt! ségességét. Így könyörögtek az Úrnak: „Növeljed a • Ne adjunk helyet olyan gondolatnak, hogy jutalmi hitünket” (Lukács 17:5). Annak megértése, hogy mat vagy köszönetet érdemlünk azért, amit tehogyan növeljük a hitünket, elengedhetetlen a siszünk, bár a jutalom kétségtelenül nem marad el! keres misszionáriusi munkához.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Rómabeliek 10:17

• Alázattal kérjünk, keressünk és zörgessünk! • Soha ne követeljünk semmit az Úrtól, mivel mi mindig az adósai vagyunk! • Mindig bízzuk rá a végsŒ döntést mindenben, azzal a hozzáállással, hogy »ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen«!

• Jákób 4:6 • Hélamán 3:35 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

• Legyünk készek arra, hogy áldozatot hozzunk, az utolsó leheletig, egész halandó életünkön keresztül! Az Úr egyházának tagjaiként, ha úgy kívánjuk, növelhetjük a hitünket azáltal, hogy többet teszünk az evangélium minimális követelményeinél, és tökéletes bizalmat alakítunk ki az Úrban” („Lord, Increase Our Faith”, Ensign, 2002. márc., 57. o.). Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmondott néhány módszert arra, hogyan növeljük a hitünket ahhoz, hogy támogató erŒre tegyünk szert az életünkben: „A hit nem illúzió vagy varázslat, hanem örökkévaló alapelvekben gyökerezŒ erŒ. ElŒfordult-e már veletek,

86

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

HIT

hogy megpróbáltatok hitet gyakorolni, és nem éreztétek, hogy javatokra vált volna? Ha igen, akkor valószínıleg nem értettétek meg és nem követtétek azokat a tantételeket, amelyeken a hit nyugszik. […]

ÉS MEGTÉRÉS

• Engedelmeskedjetek a parancsolatainak, és éljetek úgy, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy bízhat bennetek!

James E. Faust elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa a következŒ módszereket javasolta a hit táplálására: „Hogy erŒsítsük a hitünket, mindannyiunknak alázatosnak és könyörületesnek, kedvesnek és nagylelkınek kell lennünk a szegények és a szıkölködŒk iránt. A hit tovább erŒsödik a lelkiség napi adagjai által, amelyek akkor érkeznek, amikor imában letérdelünk. Velünk, egyénekkel kezdŒdik, és kiterjed családjainkra, akiket meg kell erŒsíteni az igazlelkıségben. Az Œszinteség, az illendŒség, a becsületesség és az erkölcsösség mind szükséges összetevŒje hitünknek, és ezek szentélyt fognak biztosítani lelkünk számára” (Conference Report, 2000. ápr., 22. o.; vagy lásd Liahóna, 2000. júl., 21. o.).

• Legyetek érzékenyek a Lélek csendes késztetéseire!

A hit megtéréshez vezet.

Begyıjthetitek a hit gyümölcseit, amennyiben azon tantételek szerint éltek, melyeket Isten a hit gyakorlásához teremtett. Itt van pár ilyen tantétel: • Bízzatok Istenben és arra irányuló hajlandóságában, hogy segítséget nyújt nektek, bármily erŒpróbálóak is legyenek körülményeitek!

• Cselekedjetek bátran e késztetés szerint! • Legyetek türelmesek és megértŒk, amikor Isten hagyja, hogy a fejlŒdés érdekében küszködjetek, és amikor a válaszok csak hosszú idŒ alatt, apránként érkeznek! […] Ha megfogadjátok a Moróni által tanított tantételeket, akkor megtanulhatjátok a hitet hatékonyabban gyakorolni: »a hit reménylett és nem látott dolgokat jelent; ne vitatkozzatok tehát azért, mert nem láttok, mert hitetek próbatétele elŒtt nem kaptok tanúbizonyságot« [Ether 12:6; kiemelés hozzáadva]. Így tehát amikor hitetek kiállja a próbát – azaz érdemesen cselekedtek egy benyomás szerint –, elnyeritek a Lélek megerŒsítŒ tanúságát, ezek az érzések pedig megerŒsítik hiteteket. E séma ismétlése következtében hitetek erŒsebb lesz. […] Még amikor hiteteket a legerŒteljesebben gyakoroljátok is, akkor sem biztos, hogy Isten azonnal teljesíti vágyaitokat. Ehelyett inkább azt adja meg nektek, ami az Ã örökkévaló terve szerint a legjobb számotokra. Isten olyan mélységesen és olyan teljességgel szeret benneteket, hogy azt halandó állapototokban fel sem tudjátok fogni! SŒt, ha ismernétek az egész tervet, soha nem is kérnétek azt, ami nincs összhangban azzal, még akkor sem, ha érzéseitek erre kísértenének. Az Œszinte hit segít, hogy megértsük és elfogadjuk Mennyei Atyánk akaratát még akkor is, ha az nem egyezik a miénkkel. Békében és bizonyossággal elfogadhatjuk az Ã akaratát, bízva abban, hogy végtelen bölcsessége meghaladja azon képességünket, hogy tervét teljes egészében megértsük, miközben az fokozatosan feltárul szemünk elŒtt” (Conference Report, 2003. ápr., 78–79. o.; vagy lásd Liahóna, 2003. máj., 76–77. o.).

A misszionáriusoknak nem csupán azt kell megérteniük, hogy hogyan növeljék a saját hitüket, hanem azt is meg kell tanulniuk, hogy hogyan segítsenek az általuk tanított embereknek hitük erŒsítésében. Miközben a visszaállított evangéliumot tanítják, elültetik a remény magját az érdeklŒdŒ szívében, és a hit elkezd kifejlŒdni. Ez a hit egy felismerhetŒ érzéshez vezet, amely megerŒsíti az üzenet igaz voltát. Amikor elérkezik ez az érzés, akkor növekszik a hit, és elvezet ahhoz a vágyhoz, hogy elfogadják az üzenetet, és az evangéliumi normák szerint éljenek. A bizonyság elnyerése és a megtérés a megerŒsített hit eredménye.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 2 Nefi 31:19–20 • Alma 32:7–8, 28–29, 41 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmagyarázta, hogy a hit azon termŒtalaj része, amely a megtérést táplálja: „A megtérés elsŒ magjai Jézus Krisztus evangéliumának tudatos felismerésével kezdŒdnek, valamint azzal a vággyal, hogy megismerjük az igazságot az Ã visszaállított egyházával kapcsolatban. »Engedjétek, hogy ez a vágy… dolgozzon bennetek« (Alma 32:27). Az igazság megismerésének vágya olyan, mint egy mag, amely a hit, a türelem, a szorgalom

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

87

HIT

ÉS MEGTÉRÉS

© 1987 Robert T. Barrett. Másolatok készítése tilos!

és a hosszútırés termŒföldjében nevelkedik (lásd Alma 32:27–41).

Hinckley elnök arról is beszélt, hogy az egyháztagok hite hogyan erŒsítheti az érdeklŒdŒk bimbózó hitét:

…A megtérés folyamata során megtapasztaljuk a bınbána„Az érdeklŒdŒ hite olyan, akár a zöld fa, amelyet a tot, amely alázatot, megtört lobogó tızre vetnek. Ahogyan a lángok felmelegítik, szívet és töredelmes lelket kiszárad és égni kezd. Ha kiveszik a tızbŒl, nem hoz, felkészítve minket a keképes egyedül égni. Táncoló lángjai kialszanak. Ha resztségre, a bıneink bocsáazonban a tızben hagyjuk, fokozatosan egyre fénatára, valamint a Szentlélek nyesebben ég. Hamarosan a lobogó tız részévé váelnyerésére. Ezután, idŒvel és lik, és más, zöldebb fahasábokat is lángra gyújt. a hithıségünk által legyŒzÉs így megy testvéreim, a hit e nagyszerı munkája, zük a megpróbáltatásokat és arra bátorítva az embereket széles e világon, hogy a gyötrelmeket, és mindvéértsék meg jobban az Úr útjait és azt gig kitartunk” (Conference Report, a nagyszerı boldogságot, amely a ter1997. ápr., 111. o.; vagy Ensign, 1997. „A megtérés lelki és vének követésébŒl ered” (Conference máj., 80. o.). erkölcsi változás.” Report, 2002. ápr., 86. o.; vagy Liahóna, Marion G. Romney elnök, aki az ElsŒ 2002. júl., 82. o.). Elnökség egyik tanácsosa volt, kihangA megtérés magában foglalja a bınbánatot, súlyozta, hogy a hit a megtérés elengedhetetlen ala keresztelést, valamint a Szentlélek kotóeleme: „A megtérés azt jelenti, hogy valaki egy másik meggyŒzŒdéshez vagy cselekedethez fordul, ajándékának elnyerését. elhagyva az elŒzŒt. A megtérés lelki és erkölcsi vál A megtérés folyamata sotozás. A megtérés nemcsak Jézus és az Œ tanításainak rán a hit és a bınbánat felelméletbeli elfogadását foglalja magában, hanem készíti az érdeklŒdŒket a egy belé és az Ã evangéliumába vetett megmozgató keresztelés és a konfirmáció hitet is, egy olyan hitet, amely átalakít, és tényleges szertartásaira. A keresztelés, változást visz végbe az ember élete céljával kapcsovalamint a Szentlélek befolatos felfogásában, valamint érdeklŒdésében, gongadása kézrátétel által elendolataiban és viselkedésében való, Istenhez fızŒdŒ gedhetetlen ahhoz, hogy Az hıségében. Abban az emberben, aki valóban teljesen Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza megtért, a Jézus Krisztus evangéliumával ellentétes tagjaivá váljunk. dolgok iránti vágy valóban kihalt. Ezek helyére Isten szeretete került, Isten parancsolatainak betartására Tanulmányozd a következŒ vonatkozó szilárd és szabályozott eltökéltséggel” szentírásokat, és gondolkodj el azokon! (Conference Report, Guatemala Területi Konferencia 1977., 8. o.). • Máté 3:16 Gordon B. Hinckley elnök megjegyezte, hogy a • János 3:5 megtérés a hit apró lépéseivel kezdŒdik: „A megté• 2 Nefi 31:13, 17 rés folyamata alatt az egyház iránt érdeklŒdŒ hall • Hittételek 1:3–4 egy keveset. Talán olvas egy keveset. Nem érti, és nem is értheti mindennek a csodáját. Ha azonban A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat szorgalmasan kutat, ha hajlandó letérdelni és írd le a tanulmányi naplódba! imádkozni errŒl, a Lélek megérinti a szívét, jóllehet csak nagyon finoman. Megmutatja neki a helyes irányt. Lát egy kicsit abból, amit azelŒtt még Dallin H. Oaks elder azt tanította, hogy a megtérés sohasem látott. És hittel, akár felismeri, akár nem, tökéletes hajlandóságot kíván arra, tesz néhány óvatos lépést. Azután egy hogy feladjunk minden olyan gyakormásik, fényesebb távlat nyílik meg a „Jézus Krisztus latot, amely ellentétes a visszaállított számára” (Conference Report, 2002. evangéliuma változásra evangélium tanításaival: „Jézus Kriszápr., 84. o.; vagy lásd Liahóna, 2002. szólít minket.” tus evangéliuma változásra szólít minjúl., 80. o.). 88

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

ket. A »bınbánat« a leggyakoribb üzenete, ami mindazon dolgaink feladását jelenti – legyenek ezek személyes, családi, erkölcsi vagy nemzeti szokások –, amelyek ellentétesek Isten parancsolataival. Az evangélium célja az, hogy hétköznapi teremtményeket celesztiális polgárokká alakítson, ez pedig változással jár” (Conference Report, 2003. okt., 39. o.; vagy Liahóna, 2003. nov., 37. o.). Joseph Smith próféta a következŒ tantételt tanította a keresztelés szertartásával kapcsolatban: „Akár egy zsák homokot is megkeresztelhetsz ember gyanánt, ha azt nem a bınök bocsánatának és a Szentlélek elnyerésének figyelembevételével teszed. A víz általi keresztelés csak fél keresztség, és semmire sem jó a másik fele nélkül – vagyis a Szentlélek keresztsége nélkül. […] […] Semmi haszna a víz általi keresztségnek, ha nem követi azt a tız és a Szentlélek általi keresztség; ezek elmaradhatatlanul és elkülöníthetetlenül összetartoznak” (Teachings of the Prophet Joseph Smith, vál. Joseph Fielding Smith [1976], 314, 360. o.). Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke azt tanította, hogy a misszionáriusoknak meg kell érteniük, hogy a keresztség több, mint csupán egy víz általi szertartás: „Amikor az érdeklŒdŒket tanítva a víz általi keresztelésre készítitek fel Œket, a Szentlélek ajándékára is gondolnotok kell – a tız által keresztségre. Fogjátok ezt fel egyetlen mondatként! ElŒször következik a víz általi keresztelés, majd pedig a tız általi keresztelés. Lehet, hogy megkérdezik tŒletek: »Hogy mennek a dolgok?« vagy »Tanítotok valakit?«. Ti pedig automatikusan válaszoljátok: »Igen, van egy család, akit a keresztelésre készítünk fel, és a konfirmációra, hogy befogadja a Szentlelket.« Ismétlem: a keresztelést és a Szentlélek elnyerését kapcsoljátok össze!” (The Gift of the Holy Ghost: What Every Missionary Should Know – and Every Member As Well [új misszióelnökök számára tartott szemináriumon elhangzott beszéd, 2003. június 24.], 2. o.).

© 2001 Derek Israelsen. Másolatok készítése tilos!

HIT

ÉS MEGTÉRÉS

Henry B. Eyring elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, azokról szólva, akik még nem nyerték el a Szentlélek ajándékát, a következŒ magyarázatot adta: „A Szentlélek csak akkor lehet állandó társuk, ha hithıek voltak, és elnyerték a keresztelés, valamint a megfelelŒ felhatalmazottak által történŒ kézrátétel szertartását. A gyermekek és a felnŒttek azonban már a keresztelés elŒtt is érezhetik a Szentlelket, amint az bizonyságot tesz a szívükben a szent igazságokról. Ama bizonyság szerint kell cselekedniük ahhoz, hogy megŒrizzék azt, ez azonban jó irányba tereli majd Œket, és elvezetheti Œket a szövetségek elfogadásához és megtartásához, ami idŒvel elhozza nekik a Szentlélek társaságát” (Conference Report, 1996. ápr., 84. o.; vagy Ensign, 1996. máj., 62. o.). James E. Faust elnök elmagyarázta, hogy már a keresztelŒ elŒtt is szerezhet valaki tanúságot az igazságról, ám a Szentlélek ajándéka nélkül a Lélek irányítása korlátozva van: „Az egyházon kívül sokan kaptak kinyilatkoztatást a Szentlélek ereje által, ami meggyŒzte Œket az evangélium igazságáról. Ezen erŒ által az Œszinte érdeklŒdŒk bizonyságot nyernek a Mormon könyvérŒl és az evangélium tantételeirŒl a keresztelés elŒtt. Mindazonáltal, a Szentlélek szolgálatai korlátozottak a Szentlélek ajándékának elnyerése nélkül. Azok, akik rendelkeznek a Szentlélek ajándékával a keresztelés és a konfirmálás után, több fényt és bizonyságot kaphatnak. Ez azért van, mert a Szentlélek ajándéka »maradandó tanú és feljebbvaló ajándék, mint a Szent Lélek hétköznapi megnyilvánulásai« [James R. Clark, szerk., Messages of the First Presidency of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints, 6 köt. (1965–1975), 5:4. o.]. Ez egy feljebbvaló ajándék, mert a Szentlélek ajándéka lehet az a »megtisztító tényezŒ, amely megtisztítja az embert, és megszenteli Œt minden bıntŒl« [Bible Dictionary, „Holy Ghost”, 704. o.]” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 73. o.; vagy Liahóna, 2001. júl., 70–71. o.).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

89

HIT

ÉS MEGTÉRÉS

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Gondolkozz el a negyedik Hittételen! Mit gondolsz, miért fontos, hogy a tantételeket és a szertartásokat ebben a sorrendben sorolták fel? Mit gondolsz, miért a Jézus Krisztusba vetett hit áll az elsŒ helyen? • Mit tehetsz azért, hogy növeld a Jézus Krisztusba vetett hitedet? • Mit jelent a Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlása? • Ha olyan érdeklŒdŒket tanítanál, akik azt mondják, hogy szeretnék elhinni az elsŒ látomás, valamint a Mormon könyve történetét, akkor mit tanácsolnál nekik? Miért? • A víz általi keresztség miért csupán „fél keresztelés”?

JAVASOLT FELADATOK • Tanuld meg kívülrŒl a Zsidók 11:1; Alma 32:21 és Ether 12:6 verseket! • Nézd át a John K. Carmack elder (83. o.) és Richard G. Scott elder (83–84. o.) kijelentéseiben található kiemelt pontokat! Gondolkozz el azon, hogy hozzáállásod és képességed hogyan felel meg ezeknek a pontoknak! Válassz ki egy vagy két területet, amelyben szeretnél fejlŒdni, és készíts egy tervet, amely elvezet majd ehhez a fejlŒdéshez! Oszd meg e tervet a Mennyei Atyáddal imában, és kérd a segítségét hited erŒsítéséhez!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Keresztelés” • „Megtérés” • „Hit” • „Szentlélek”


90

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

HIT

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

ÉS MEGTÉRÉS

KÉZIKÖNYV

91

HIT

92

ÉS MEGTÉRÉS

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

11. fejezet

FIZIKAI ÉS ÉRZELMI FELKÉSZÜLÉS BEVEZETÉS

…Vannak más területek, ahol a komolyabban korlátozottak dolgozhatnak, és kielégítŒ tapasztalatot szerezhetnek. Az Úr pedig meg fogja áldani Œket mindazért, amit képesek elvégezni…

A leendŒ misszionáriusoknak fel kell készíteniük magukat a misszionáriusi munka viszontagságaira. Gordon B. Hinckley elnök kihangsúHadd hangsúlyozzam, hogy szüksélyozta a jó szellemi és fizikai egészségi günk van misszionáriusokra, de fon„A jó testi és állapot fontosságát a teljes idejı tos, hogy képesek legyenek elvégezni szellemi egészség misszionáriusi szolgálat alatt: a munkát! elengedhetetlen.” „Ez a munka viszontagságos. ErŒt és Vágyniuk kell arra, hogy az Urat kitartást igényel. Éleslátást és nagyfokú követeiként szolgálják a világban. szellemi képességet követel… Egészségesnek és erŒsnek kell lenniük – mind fizi…A misszionáriusi munka nem egy beavatási szerkailag, mind lelkileg –, mert a munka megerŒltetŒ, tartás az egyházban. Ez egy olyan elhívás, amit az az idŒ hosszú, a nyomás pedig nagy lehet” (lásd egyház elnöke továbbít azoknak, akik érdemesek és „Misszionáriusi szolgálat”, ElsŒ világméretı vezetŒképesek a feladat elvégzésére… képzŒ gyılés, 2003. jan., 17–18. o.). A jó testi és szellemi egészség elengedhetetlen… Vannak olyan szülŒk, akik azt mondják: »Ó, bárcsak sikerülne misszióba küldeni Petit! Akkor az Úr megáldaná Œt egészséggel!« Ez úgy tınik, nem így mıködik. Inkább az történik, hogy ha egy misszionárius bármilyen testi vagy érzelmi problémával küszködik, és misszióba megy, a megpróbáló munka hatására ez csak még inkább felerŒsödik. Ezt a tényt egyszerıen el kell fogadnunk. Milliókat költünk orvosi ápolásra, és számtalan órát töltünk azzal, hogy segítünk azokon, akiknek olyan problémáik vannak, melyek lehetetlenné teszik számukra azt, hogy elvégezzék a munkát.

A misszionáriusi szolgálat zord természetének megértése, valamint a megfelelŒ testi és szellemi felkészültség növelni fogja a leendŒ misszionárius azon képességét, hogy alkalmazkodjon az új életmódhoz, és sikeresen végezze az Úr munkáját.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • A leendŒ misszionáriusoknak fel kell készülniük a teljes idejı misszió fizikai és érzelmi követelményeire. • Léteznek tiszteletreméltó lehetŒségek a teljes idejı misszionáriusi szolgálatra azok számára is, akiket a papsági vezetŒk felmentenek e munka alól a fizikai vagy érzelmi állapotuk miatt.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

93

FIZIKAI

ÉS ÉRZELMI FELKÉSZÜLÉS

tok el fiataljaitoknak, hogy mit várunk majd el tŒlük, ha missziót akarnak szolgálni! Tudassátok a szüleikkel, hogy mit várunk el fiaiktól és leányaiktól! […]


Másolatok készítése tilos!

A leendŒ misszionáriusoknak fel kell készülniük a teljes idejı misszió fizikai és érzelmi követelményeire.

A misszionáriusi munka nehéz és megerŒltetŒ. Elvárják a leendŒ misszionáriusoktól, hogy alkalmasak legyenek a missziós területen való szolgálatra. Ez nem csupán az érdemességük szintjét foglalja magába, hanem a fizikai, szellemi és érzelmi felkészültségüket is. Ha egy misszionárius fizikai vagy mentális egészségi problémával küzd, hátrányos helyzetbe kerül Isten királyságának ily módon történŒ építésében. A szellemi és érzelmi egészség ahhoz is elengedhetetlen, hogy a misszionárius teljes szívével, lelkével, elméjével és erejével (lásd T&Sz 4:2) sikeresen szolgálja az Urat. Amennyiben a misszionárius már a missziós elhívás elŒtt kialakít jó evési, testedzési, alvási és testápolási szokásokat, nagyobb a valószínısége annak, hogy sikeresen alkalmazkodni tud majd az misszionáriusi szolgálat környezetéhez.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 4:2 • Tan és a szövetségek 88:124 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök a következŒket tanácsolta a papsági vezetŒknek azon felelŒsségükkel kapcsolatban, hogy megítéljék a misszionáriusok fizikai és érzelmi alkalmasságát: „Arra kérünk titeket, fivérek, hogy alaposabban gondoljátok meg, kit javasoltok misszióra! Mondjá-

94

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Tisztában vagyok azzal, hogy álláspontunk ésszerıtlennek és keménynek tınhet sok szülŒ számára, akik azt szeretnék, hogy fiaiknak és lányaiknak lehetŒségük legyen missziót szolgálni. De testvérek, úgy érezzük, hogy újra középpontba kell állítanunk a misszionáriusi munka valódi célját és bizonyos követelményeknek a szükségességét ahhoz, hogy megvalósítsuk azt a célt. Remélem, hogy mindenki, akire ez vonatkozik, fel fogja ismerni, hogy jobb nem menni, mint menni, és csalódottan, nagyon rövid idŒ múltán, a kudarc érzésével visszatérni. Fivérek! Áldjon meg benneteket az Úr sugalmazással, irányítással és útmutatással, valamint szeretettel azok iránt, akikért felelŒsek vagytok, és bátorsággal, hogy kiálljatok azért, amirŒl tudjátok, hogy helyes és ésszerı! […] Hadd hangsúlyozzam, hogy szükségünk van misszionáriusokra, de fontos, hogy képesek legyenek elvégezni a munkát! […] Vágyniuk kell arra, hogy az Urat követeiként szolgálják a világban. Egészségesnek és erŒsnek kell lenniük – mind fizikailag, mind lelkileg –, mert a munka megerŒltetŒ, az idŒ hosszú, a nyomás pedig nagy lehet. Nem a tökéletességet kérjük. Az Úr munkáját átlagos emberek végzik, akik átlagon felül dolgoznak” (lásd ElsŒ világméretı vezetŒképzŒ gyılés, 2003. jan., 18. o.). M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, kihangsúlyozta a testünkrŒl való napi gondoskodás fontosságát: „Sok embernek… nehéz idŒt találnia arra, hogy eleget pihenjen, eddzen és lazítson. Bele kell terveznünk ezeket a tevékenységeket a napirendünkbe, ha egészséges és kiegyensúlyozott életet szeretnénk élni. A jó fizikai megjelenés növeli a méltóságunkat és az önbecsülésünket” (Conference Report, 1987. ápr., 17. o.; vagy Ensign, 1987. máj., 15. o.). Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, aki egykor szívsebész volt, a testedzés szellemi egészségre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt: „A megfelelŒ fizikai tevékenység segít legyŒzni a depressziót” (Conference Report, 1988. okt., 8. o.; vagy Ensign, 1988. nov., 8. o.). A misszionáriusoknak nem szabad rossz szokásokkal kezdeniük a missziójukat, melyek könnyen

FIZIKAI


komoly problémákká nŒhetik ki magukat. Minden Rendszeres testedzés: ember képes a változásra és a fejlŒdésre. Azok a leMinden fiatal férfiendŒ misszionáriusok, akik szegényes étkezési, testnak és nŒnek rendápolási és testedzési szokásokat alakítottak ki, már szeres testedzést kell most elkezdhetnek változtatni a viselkedésmódjuvégeznie. A testedzés kon. Bármely korban megtanulható az önfegyelem, három alapvetŒ a folyamat azonban nem mindig könnyı. Hogyha követelménye közé már a misszionáriusi szolgálat megtartoznak – a személy korától és képeskezdése elŒtt megteszed ezt, akkor sok ségeitŒl függetlenül – a hajlékonyság„Minden fiatal férfinak bánattól és csalódottságtól fogod gal, az erŒnléttel, valamint a szív- és és nŒnek rendszeres megkímélni magad. érrendszeri állóképességgel (aerobic testedzést kell végeznie.” vagy oxigénigényes testmozgás) kapA leendŒ misszionáriusoknak ki kell csolatos gyakorlatok. értékelniük az életüket a következŒ területeken, és olyan változtatásokat kell véghez1. Hajlékonyság – Ezek a gyakorlatok nyújtják az izvinniük, amelyek mind fizikailag, mind pedig érzelmokat, az inakat és az ízületi szalagokat, és ezeket mileg felkészítik Œket arra, hogy az Urat szolgálják: napi gyakorisággal kell végezni. Táplálkozás: A misszionáriusoknak jó példát kell mutatniuk az Úr egészségre vonatkozó törvényének, a Bölcsesség szavának követésében (lásd T&Sz 89). Az ártalmas szerek elkerülése mellett, „az Úr kijelenti, hogy az alábbi táplálékok jók a testünk számára: • zöldségek és gyümölcsök, amelyeket »okosan és hálaadással kell használni« (lásd T&Sz 89:10–11); • az »állatoknak és a lég madarainak« a húsa, amelyet »mértékkel kell használni« (lásd T&Sz 89:12–13); • gabonák, például a búza, a rizs és egyéb szemes termések, amelyek »az élet fenntartó[i]« (lásd T&Sz 89:16–17)” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár). Mivel a misszionáriusoknak gyakran saját maguknak kell megválasztaniuk és elkészíteniük az ennivalójukat, a leendŒ misszionáriusok már most elkezdhetnek felkészülni erre azáltal, hogy megtanulnak helyes ételeket kiválasztani, és ezután helyes étkezési szokásokat tartanak fenn az egész missziójuk során. Ne a magas kalóriájú gyorsételekbŒl, a szénsavas üdítŒitalokból, és a magas cukortartalmú édességekbŒl álló étrend legyen a minta! Ehelyett – ahol lehetséges – az alapvetŒ élelmiszercsoportokból álló kiegyensúlyozott étrend az ajánlatos. Azoknak a misszionáriusoknak, akik külföldi országokban szolgálnak, alkalmazkodniuk kell az ottani szokásokhoz, és meg kell találniuk az ott fellelhetŒ legtáplálóbb és legegészségesebb ételeket.

2. ErŒnlét – Meg kell mozgatni minden fŒ izomcsoportot. 3. Szív- és érrendszeri állóképesség – Ezek a gyakorlatok erŒsítik a szívet, növelik az egész test állóképességét, és javítják a hangulatot. A gyaloglás és a kerékpározás megfelelŒ tevékenységek a misszionáriusi szolgálatra való felkészüléshez. MegfelelŒ higiénia: A megfelelŒ higiénia számos fertŒzŒ betegséget segíthet elkerülni. Ez magában foglalja a rendszeres kézmosást (amely valószínıleg a legfontosabb eljárás a jó higiénia fenntartásához, és számos betegség elkerüléséhez), valamint a gyakori fürdést vagy zuhanyzást. Fogápolás: A fogakat naponta meg kell mosni, és fogselyemmel tisztítani. Azoknak a leendŒ misszionáriusoknak, akik nem állnak rendszeres fogorvosi kezelés alatt, fel kell keresniük egy fogorvost, amilyen hamar csak lehet, hogy elegendŒ idŒ legyen fogaik ellenŒrzésére és kezelésére a misszionáriusi szolgálatuk elŒtt. A leendŒ misszionáriusok kérjenek információt és útmutatást a megfelelŒ fogápolásról! Szállás: Elvárják a misszionáriusoktól, hogy lakásukat tisztán és rendben tartsák. A fizikai környezetüknek, amelyben élnek, tükröznie kell az elhívásuk méltóságát.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

95

FIZIKAI


VédŒoltások: A Misszionáriusi Részleg további útmutatást ad majd a védŒoltásokról, amikor egy misszionáriust elhívnak egy adott misszióba. Vannak azonban olyan alapvetŒ védŒoltások, melyet minden leendŒ misszionáriusnak meg kell kapnia. Beszélj egy orvossal az ajánlott védŒoltásokról! Betegségek és sérülések kezelése: A misszionáriusoknak egészségeseknek kell lenniük, amikor megkezdik a misszionáriusi szolgálatot. Azoknak a leendŒ misszionáriusoknak, akik fizikai vagy érzelmi nehézségekkel küzdenek, szakemberektŒl kell tanácsadásban vagy kezelésben részesülniük, hogy segítsék felépülésüket, mielŒtt belépnének a missziós területükre. A leendŒ misszionáriusoknak a misszionáriusi jelentkezési lap részeként pontos egészségügyi információt kell benyújtaniuk. A misszió megoldatlan egészségügyi problémák miatti félbeszakítása, vagy idŒ elŒtti befejezése gyakran lesújtó élmény lehet a misszionáriusnak és a családjának. A misszionáriusi jelentkezéssel kért pontos és teljes egészségügyi információ elengedhetetlen, és elérhetŒnek kell lennie azon általános felhatalmazottak számára, akik kijelölik a misszionáriusi megbízást. Érzelmi felkészülés: A fizikai felkészülés mellett szellemi és érzelmi felkészültségre is szükség van ahhoz, hogy valaki boldog és hatékony misszionárius lehessen. Egy leendŒ misszionárius felkészülésének fontos része, hogy megtanulja pozitív módon kezelni a változást és a kihívásokat, miközben továbbra is szem elŒtt tartja a misszió célját. Az érzelmileg kiegyensúlyozott személyeket legtöbbször az alábbi jellemvonások jellemzik: 1. Meg vannak elégedve önmagukkal. • Uralkodni tudnak az érzéseiken (félelem, harag, féltékenység, bıntudat, aggodalom, szeretet). • Kezelni tudják az élettel járó természetes csalódásokat. • Könnyen alkalmazkodnak, és képesek megállni a helyüket a legtöbb helyzetben. • Helyesen kezelik a saját hiányosságaikat. • Tiszteletet mutatnak önmagukkal és másokkal szemben. 2. Jó érzéseik vannak másokkal szemben. • Tekintettel tudnak lenni mások érdekeire.

MISSZIONÁRIUSI

• Tisztelik más emberek különbözŒségeit. • Mernek bátrak lenni, de nem erŒszakosak. • Érzik, hogy egy csoport tagjai. • Bizonyos mértékı felelŒsséget éreznek mások iránt. 3. Képesek eleget tenni az élet követelményeinek. • Tesznek valamit a felmerülŒ problémák megoldásáért. • Elfogadják a kötelezettségeiket. • Amikor szükséges, alkalmazkodnak a környezetükhöz. • ElŒre terveznek, és nem félnek a jövŒtŒl. • Szívesen fogadják az új tapasztalatokat. • Használják a velük született tehetségeket. • Megvalósítható célokat tıznek ki maguk elé. • Képesek a gondolkodásra és önálló döntések meghozatalára. • Minden erŒfeszítésüket beleadják a munkájukba, és elégedettséggel tölti el Œket annak végzése. A fiatal férfiak és nŒk részt vehetnek olyan tevékenységekben, amelyek elŒsegítik a misszionáriusi szolgálatra történŒ érzelmi felkészülésüket. Ezen hasznos tevékenységek közé tartoznak az alábbiak: • Tanuljanak meg uralkodni az érzelmeiken, miközben a problémák vagy a másokkal való kapcsolatok megoldásán dolgoznak. • Beszélgessenek a szülŒkkel, a püspökkel vagy gyülekezeti elnökkel, vagy egy szaktanácsadóval, amikor szükséges, hogy megoldják a személyes és kapcsolatbeli problémákat. • Vegyenek részt tevékenyen az egyházban azáltal, hogy közremıködnek a misszionáriusok által tanított leckékben, imát és beszédet mondanak, és gyılést vezetnek, amikor arra felkérik Œket, hogy megtanuljanak magabiztosan beszélni mások elŒtt. • Tegyék meg a tŒlük telhetŒ legtöbbet az iskolában, járjanak iskolába rendszeresen, készítsék el a házi feladatukat idŒben, szerezzenek kielégítŒ osztályzatot, és tartsák tiszteletben az iskola szabályait. • Szánjanak idŒt a kedvenc elfoglaltságukra és érdeklŒdési körükre.

• Vannak barátaik.

96

• Elfogadnak másokat, és Œket is szívesen fogadják.

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

FIZIKAI

• Töltsenek egy rövid idŒt távol az otthonuktól, hogy ne legyen olyan megrázó a családtól való elszakadás, amikor misszióba mennek. • Szerezzenek barátokat, és tanulják meg jól érezni magukat társaságban. • Tanuljanak meg dolgozni. • Tanulják meg kezelni a pénzt azáltal, hogy fizetik a tizedet és a számlákat, valamint pénzt gyıjtenek a missziójukra. • Ajánlják fel, hogy együtt dolgoznak a teljes idejı misszionáriusokkal. Annak megértése, hogy a misszió számos olyan kihívást tartogat, amelyekkel a hétköznapi életben is szembe kerülünk, segíthet az érzelmi felkészülésedben. Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke az élet gyakori kihívásairól beszélt: „Az élet szándékosan jelent kihívást. Természetes a némi aggodalom, lehangoltság, csalódottság, és még a kudarc is. Tanítsuk meg az egyháztagoknak, hogy ha idŒnként vagy sorban egymás után vannak keserves napjaik, akkor álljanak rendületlenül, és nézzenek szembe ezekkel. A dolgok rendbe fognak jönni. Életünk küzdelmei nagyszerı céllal bírnak” („That All May Be Edified”, [1982], 94. o.). Gordon B. Hinckley elnök megosztott egy korai misszionáriusi élményt, amely missziója egész hátralevŒ részében hatással volt a munkájára:


A Mester e szavai, apám levelével együtt, hogy felejtkezzek el magamról és menjek dolgozni, belém ivódtak. Apám levelével a kezemben bementem a hálószobámba a Wadham utca 15-ben, ahol laktunk, térdre borultam, és fogadalmat tettem az Úrnak. Szövetségben ígértem, hogy megpróbálok elfeledkezni magamról, és elveszítem magam az Ã szolgálatában. 1933-ban az a júliusi nap volt az én elhatározásom napja. Új világosság érkezett az életembe, és új öröm a szívembe. Úgy tınt, mintha felszállt volna Anglia köde, és megláttam a napfényt. Gazdag és csodálatos missziós élményben volt részem, melyért örökké hálás leszek” („Taking the Gospel to Britain: A Declaration of Vision, Faith, Courage, and Truth”, Ensign, 1987. júl., 7. o.). Számos misszionárius számára jelent kihívást a honvágy. Ezra Taft Benson elnök a következŒ megoldást javasolta a honvágy problémájára: „Sokszor mondtam már, hogy a misszionáriusi munka egyik legnagyobb titka a munka! Ha a misszionárius dolgozik, övé a Lélek; ha övé a Lélek, a Lélek által tanít; ha pedig a Lélek által tanít, akkor meg fogja érinteni az emberek szívét, és boldog lesz. Nem lesz majd honvágy, aggódás a család miatt, mert minden idŒ, tehetség és érdeklŒdés középpontjában a szolgálat munkája fog állni. Munka, munka, munka – nincs kielégítŒ helyettesítŒje, különösen a misszionáriusi munkában” (The Teachings of Ezra Taft Benson [1988], 200. o.).

Egy másik alkalommal Benson elnök ezt tanította: „Ha szeretnétek megtartani a Lelket, szeretni a „Nem voltam jól, amikor megérkeztem. Abban az missziótokat, és nem szeretnétek honvágyat érezni, elsŒ pár hétben kedvemet szegte a betegség és az akkor dolgoznotok kell. Emlékezzetek azonban ellenkezés, amelyet tapasztaltunk. ÍrThomas S. Monson elnök szavaira: tam egy levelet haza az édesapámnak, »A munka látomás nélkül rabszolga„Feledkezz meg és azt mondtam, úgy érzem, hogy csak munka. A látomás munka nélkül önmagadról, és láss az idŒmet és a pénzét vesztegetem. Ã álmodozás. A munka látomással páromunkához!“ volt az apám és a cövekelnököm, és sítva rendeltetés.« Semmi sem nyújt bölcs és inspirált ember volt. Írt nekem nagyobb örömet vagy megelégedést, egy nagyon rövid levelet, melyben azt mondta: mint az, hogy egy nehéz, misszionáriusi munkával »Kedves Gordon! Megkaptam legutóbbi leveledet. töltött nap után tudod, hogy a tŒled telhetŒ legCsak egy tanácsom van: feledkezz meg önmagadtöbbet nyújtottad” (Teachings of Ezra Taft Benson, ról, és láss munkához!« Aznap reggel a szentírások 200–201. o.). tanulmányozása közben az Úr ezen szavait olvastuk Gordon B. Hinckley elnök egy újságírót idézve a társammal: »Mert valaki meg akarja tartani az Œ segít szemléltetni annak szükségességét, hogy a életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az Œ életét megpróbáltatások idején is helyénvaló és pozitív én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt« legyen a hozzáállásunk. A tanácsa idŒszerı azok (Márk 8:35). számára, akik a teljes idejı misszió napi nehézségeire készülnek.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

97

FIZIKAI


„Tetszenek Jenkins Lloyd Jones ezen szavai, melyeket néhány évvel ezelŒtt a Deseret News egyik cikkébŒl vágtam ki... Ezt mondta:

felmentenek e munka alól a fizikai vagy érzelmi állapotuk miatt.

»Aki úgy gondolja, hogy a boldogság mindennapos, az rengeteg idŒt fog elpazarolni azzal, hogy rohangál azt kiabálva, hogy meglopták. A legtöbb futó nem elsŒként ér célba. A marhahús általában rágós. A legtöbb gyermekbŒl hétköznapi ember lesz. A legtöbb sikeres házasság magas fokú kölcsönös toleranciát igényel. A legtöbb állás általában inkább egyhangú, mint valami más. Az élet egy régimódi vonatúthoz hasonlít – késések, vakvágányok, füst, por, hamu és rázkódás, melyet csak idŒnként szakít meg egy-egy csodálatos látvány vagy lelkesítŒen gyors iram. A titok nyitja, hogy megköszönjük az Úrnak az utazás lehetŒségét« (Deseret News, 1973. jún. 12.)” (Teachings of Gordon B. Hinckley [1997], 254. o.).

Miközben a leendŒ misszionáriusok együtt dolgoznak a papsági vezetŒikkel, elŒfordulhat, hogy megállapítják, néhányan közülük nem elég egészségesek ahhoz, hogy teljes idejı missziót szolgáljanak. Vannak más érdemleges lehetŒségek is a szolgálatra, melyek segítenek az Úr munkáját elŒre mozdítani.

Ha valaki érzelmi betegséggel (például depresszióval, szorongással vagy kényszeres viselkedéssel) küzd vagy küzdött, akkor a misszióra való felkészüléshez Richard C. Edgley püspök, az ElnöklŒ püspökhozzátartozhat, hogy orvosi kezelésben részesül, ségbŒl elmagyarázta, hogy vannak néhányan, vagy esetleg gyógyszereket írat fel. Richard G. Scott akiket felmentenek a teljes idejı misszionáriusi elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja a követszolgálat alól: „Vannak olyan érdemes fiatal férfikezŒ tanácsot adta: „A misszionáriusi munka naak és nŒk, akiknek óriási vágy van a szívükben gyon megterhelŒ. Ha olyan érzelmi nehézségeitek arra, hogy missziót szolgáljanak, ám fizikai, egészvannak, melyeket stabilizálni lehet annyira, hogy ségi vagy egyéb korlátozó körülmények következeleget tudjatok tenni a teljes idejı misszió viszontében tiszteletreméltó felmentésben részesülnek” tagságainak, akkor kaphattok elhívást. Fontos azon(Conference Report, 1996. okt., 83. o.; vagy ban, hogy szedjétek az orvosságot egész missziótok Ensign, 1996. nov., 62. o.). alatt, vagy addig, amíg hozzáértŒ orvos másként Gordon B. Hinckley elnök azokról beszélt, akik nem tanácsolja. Tartsátok szem elŒtt, hogy az érzelkorlátozva vannak a szolgálatukban: „Vannak más mi és fizikai kihívások hasonlóak! Mindent meg területek, ahol a komolyabban korlátozottak dolkell tenni a helyzet javítása érdekében, gozhatnak, és kielégítŒ tapasztalatot majd meg kell tanulni a korlátok köszerezhetnek. Az Úr pedig meg fogja zött élni. Isten azért adja a kihíváso„Vannak más területek, áldani Œket mindazért, amit képesek kat, hogy növekedhessünk azáltal, ahol a komolyabban elvégezni” (ElsŒ világméretı vezetŒképzŒ hogy legyŒzzük Œket” (Conference korlátozottak dolgozgyılés, 2003. jan., 18. o.). Report, 2003. okt., 45. o.; vagy hatnak, és kielégítŒ Liahóna, 2003. nov., 43. o.). tapasztalatot Richard G. Scott elder a teljes ideszerezhetnek.” jı misszionáriusi szolgálat alól felElengedhetetlen a misszióra való felmentettek lehetŒségeirŒl beszélt: készülésedhez, hogy már korán ta„Fizikai és érzelmi körülményeitek nácskozz a püspököddel és a cövekelnököddel esetleg olyanok, hogy az egyház elnöke felment az ilyesfajta problémákról. titeket a teljes idejı misszionáriusi szolgálat alól (lásd „A misszionáriusi munkáról szóló kijelenLéteznek tiszteletreméltó lehetŒségek a tés”, amelyet az ElsŒ Elnökség 2002. dec. 11-i leteljes idejı misszionáriusi szolgálatra veléhez csatoltak). Nektek azonban lehetŒségetek azok számára is, akiket a papsági vezetŒk adódik más módokon szolgálni, mely talán jobban megfelel az állapototoknak. Püspökötök vagy

98

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

FIZIKAI

cövekelnökötök segíthet ilyen szolgálatot találni lakóhelyeteken. Lehet ez egy családtörténeti központban, templomban, jóléti szolgálatban, munkaügyi központban, illetve egy helyi kórházban, idŒsek otthonában, hajléktalan szállón vagy máshol. Sok helyen van szükség segítségre. JelentŒs szolgálatot nyújthattok úgy, hogy közben otthon éltek. Az ilyen elhívás szólhat pár hónapra vagy hosszabb idŒre. Cövekelnökötök tudni fogja, hol és mennyi ideig szolgáljatok, aztán hivatalosan is elhív benneteket. De bármi legyen is az elhívásotok, tanulmányozzátok a visszaállítás üzenetét a teljes idejı misszionáriusoktól kapható anyagok segítségével! Azután keressetek lehetŒséget az evangélium megosztására! Ha ezt lelkiismeretesen megteszitek, akkor olyan egyénekhez lesztek elvezetve, akiket megérinthettek, hogy többet tanuljanak” (Conference Report, 2003. okt., 45–46. o.; vagy Liahóna, 2003. nov., 43. o.).


AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Boldogság” • „Remény” • „Bölcsesség szava”


GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Megfelel az egészségi állapotod a misszionáriusi szolgálatra? Hogyan tudod fenntartani azt, vagy hogyan tudsz javítani rajta? • MegfelelŒ a szellemi és érzelmi egészségi állapotod a misszionáriusi szolgálatra? • Mit tehetsz azért, hogy fejleszd a szellemi és érzelmi felkészülésedet? • Vannak olyan aggodalmaid, melyeket meg kell beszélned a püspököddel és a cövekelnököddel?

JAVASOLT FELADATOK • Tervezz meg elŒre egy egész heti étkezést, majd vásárold meg a hozzávalókat, és készíts el néhány egészséges fŒételt a családtagoknak vagy a szobatársaknak! • Egy családi est alkalmával tarts tanítást a helyes testápolási szokásokról vagy a napi testedzésrŒl! • Eddz legalább egy órát naponta egy héten keresztül (a vasárnapot kivéve)! Például gyalogolhatsz gyors tempóban egy órát (lehetŒség szerint egy dombon vagy lépcsŒn gyalogolj fel-le) naponta, vagy autó helyett mehetsz kerékpárral mindenhová.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

99

FIZIKAI

100


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

FIZIKAI

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ


TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

101

12. fejezet

BÖLCSEN FELHASZNÁLNI AZ IDÃT ARRA, HOGY EMBEREKET VEZESSÜNK KRISZTUSHOZ BEVEZETÉS Misszionáriusokról beszélve, az Úr kijelentette: „Elküldtem Œket, hogy prédikálják evangéliumomat…; tehát parancsolatot adok nekik ily módon: Ne lustálkodd el az idŒdet” (T&Sz 60:13). Összhangban együtt dolgozva a misszionárius társak azáltal összpontosítják munkájukat, hogy imádságos lélekkel jelentŒségteljes célokat tıznek ki, és gondosan megtervezik, hogyan fordítsák a missziós idŒt legjobban Isten királyságának terjesztésére.

• A hatékony tervezés, a célok kitızése, valamint az idŒ beosztása segít a misszionáriusi erŒfeszítések összpontosításában, és több sikert eredményez.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK A tanítható emberek megtalálása a misszionáriusok és az egyháztagok felelŒssége.

Az Úr képviselŒjeként meg fogod találni „azokat, Egy misszionárius célja az, hogy embereket találjon akik majd befogadnak” (T&Sz 42:8). Az Úr ezt és tanítsa nekik a visszaállított evangéliumot, elvemondta: zetve Œket a Krisztusba vetett hithez, a bınbánathoz, „Emeljétek fel hangotokat ehhez a néphez; monda keresztséghez, valamint a Szentlélek ajándékának játok el a gondolatokat, amelyeket a szívetekbe heelnyeréséhez. Egy misszionárius sikerének fontos lyezek, és nem szégyenültök meg az emberek elŒtt; eleme, hogy megtanulja, hogyan közelítsen meg pozitív és barátságos módon egy leenMert az adott órában, igen, az adott dŒ érdeklŒdŒt, és az, hogy a Lélek irápillanatban megadatik nektek, hogy „Ne lustálkodd el nyítsa Œt. Továbbá az egyháztagok mit mondjatok” (T&Sz 100:5–6). az idŒdet.” felbecsülhetetlen és kihasználatlan Nem kizárólag a misszionáriusok felaforrások az érdeklŒdŒk megtalálásádata, hogy embereket találjanak a taban, akik végül elfogadják a visszaállított evangélinításra. Az egyháztagokkal is együtt dolgoznak umot. Egy felkészült és rendszerezett misszionárius abban, hogy érdeklŒdŒket találjanak. Gordon B. sokkal hatékonyabban teljesít azok megtalálásában, Hinckley elnök azt tanította: „Az a folyamat, melytanításában és megkeresztelésében, akiket az Úr felnek során új emberek kerülnek az egyházba, nem készített arra, hogy befogadják a visszaállított evancsupán a misszionáriusok felelŒssége. A misszionágélium áldásait. riusok akkor járnak a legnagyobb sikerrel, amikor az egyháztagok olyan forrássá válnak, amely által MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK új érdeklŒdŒket találnak” („Találjátok meg a bárányokat, és tápláljátok a juhokat”, Liahóna, 1999. • A tanítható emberek megtalálása a misszionáriusok júl., 120. o.). Miközben az egyháztagok segítségét és az egyháztagok felelŒssége. kéred, szolgálsz másokat, beszélsz mindenkivel,

102

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

BÖLCSEN

FELHASZNÁLNI AZ IDÃT ARRA, HOGY EMBEREKET VEZESSÜNK

akivel találkozol, és használod a többi hasznos forrást, megsokszorozódik azon erŒfeszítésed, hogy olyan embereket találj, akiket taníthatsz.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 123:12–13

KRISZTUSHOZ

lehetséges, segíti ezt azzal, hogy felkínálja otthonát e misszionáriusi szolgálat elvégzéséhez. Ãszinte bizonyságot fog tenni a munka isteni eredetérŒl. Amikor a misszionáriusok nincsenek a közelben, Œ ott lesz, hogy megválaszolja a kérdéseket. Barátja lesz annak a megtértnek, aki nagy, s gyakran nehéz változásnak néz elébe” (Liahóna, 1999. júl., 119. o.).

E szentírással kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Az egyháztagok fontos szerepet töltenek be olyan érdeklŒdŒk megtalálásában, akik végül megkeresztelkednek, majd pedig tevékenyek és hithıek maradnak. L. Tom Perry elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja ezt mondta: „Nemrég áttanulmányoztuk a megtért keresztelŒket, és a misszionáriusok által tanított érdeklŒdŒk csupán 10 százalékát Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórutalálták egyháztagoktól kapott ajánlásokon kereszmának tagja összefoglalta, hogyan lehetnek az tül. A megkeresztelt érdeklŒdŒknek egyháztagok eszközök abban, hogy 60 százaléka azonban azokból az ajánmásokat Krisztushoz vezessenek: „Az Az egyháztagok fontos lásokból származott” (The Role of egyháztagok részt vehetnek a megtérés szerepet töltenek be Members [új misszióelnököknek tartott folyamatában azáltal, hogy érdeklŒdŒolyan érdeklŒdŒk megszemináriumon elhangzott beszéd, ket találnak, a barátaikká válnak a találásában, akik végül 2003. jún. 24.], 3. o.). megtérés folyamata során, és bizonysámegkeresztelkednek, Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét got tesznek a válságos pillanatokban. A majd pedig tevékenyek Apostol Kvórumából, szintén kihangsúkeresztelés után azonban a megtértekés hithıek maradnak. lyozta az egyháztagok létfontosságú nek erŒre van szükségük ahhoz, hogy szerepét az evangélium megosztásában: abból a világból, melyben addig éltek, „Annál az érdeklŒdŒnél, akit egyháztagok mutattak egy új környezetbe lépjenek át. És az egyháztagok be a misszionáriusoknak, tízszer nagyobb az esélye valószínıleg itt szolgálhatnak legkönnyebben a annak, hogy megkeresztelkedik, mint annál, akit a misszionáriusi munkában. Ez nem nehéz azon egymisszionáriusok saját kapcsolatteremtŒ erŒfeszítéseiháztagok számára, akik megértik, mire van szükség, ken keresztül találtak. Nem figyelmeztet benneteket és akik útmutatást kérnek az Úrtól ahhoz, hogy ho[ez az érték] az egyháztagok azon szerepének fontosgyan reagáljanak ezekre a szükségletekre, legyen az ságára, hogy embereket találjanak a misszionáriusok akár egy új egyháztag meghívása az otthonukba, számára, akiket taníthatnak?” („The Role of Members vagy az, hogy mellettük ülnek az úrvacsoragyılés in Conversion”, Ensign, 2003. márc., 54. o.). alatt, vagy segítenek nekik jobban megérteni, kik vagyunk, és hogyan élünk” („Teaching from the Gordon B. Hinckley elnök elmagyarázta annak elŒnyeit, hogy az egyháztagok találják meg és táHeart”, Ensign, 2004. jún., 11. o.). mogassák az érdeklŒdŒket: Kövesd Jézus Krisztus példáját, „ki széjjeljárt jót „Valahányszor van egy olyan egyháztag, aki bemutévén” (Cselekedetek 10:38)! Keress lehetŒségét a tat egy érdeklŒdŒt, azonnal beindul egy támogatási szolgálatra! Ez a szolgálat lehet tervezett vagy sponrendszer. Az egyháztag bizonyságot tesz a munka tán. Mások szolgálata gyakran a visszaállított evanigaz voltáról. Vágyik arra, hogy érdeklŒdŒ barátja gélium tanításának lehetŒségeihez vezet. Mindenfajta boldog legyen. Izgalommal tölti el, amikor barátja szolgálat közben azért kell így tenned, mert az Úr halad az evangélium megismerésében. minden gyermekét szereted, és reménykedsz, imádkozol, és Œszintén vágysz arra, hogy a visszaállított A teljes idejı misszionáriusok végezhetik a tulajevangéliumot tanítsd nekik. donképpeni tanítást, de az egyháztag, ahol csak

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

103

BÖLCSEN


Az Úr segíteni fog neked olyan embereket találni, akiket taníthatsz. Olyan emberek kerülnek majd utadba, akiket felkészítettek a visszaállítás üzenetére. A jó cselekedeteid és szavaid segíteni fognak abban, hogy embereket hozz Krisztushoz. Imádkozz, és keress lehetŒséget a szolgálatra, a segítségnyújtásra, és mások felemelésére! Szolgálatod során beszélj mindenkivel, akivel találkozol, és buzdítsd Œket arra, hogy többet tanuljanak a visszaállított evangéliumról. Earl C. Tingey elder, a Hetvenek elnökségébŒl, a következŒ javaslatot tette a teljes idejı misszionáriusoknak: „Nyissátok ki a szátokat! Az Úr ezt mondja nekünk: »És mindig ki kell nyitnod a szádat, az örvendezés hangján hirdetve evangéliumomat« [T&Sz 28:16].

KRISZTUSHOZ

hogy megtaláld azokat, akik készek meghallgatni a visszaállítás üzenetét. Imádkozz segítségért, hogy bátran tudj beszélni azokkal, akikkel találkozol! Fejleszd ki azt a képességet, hogy barátságosan és megfélemlítés nélkül tudj beszélni másokkal! Számos keresési helyzetben képesnek kell lenned arra, hogy rövid idŒ alatt mutass be egy üzenetet. Richard G. Scott elder a következŒ megjegyzést tette errŒl a képességrŒl: „Vannak olyan misszionáriusaink, akik számára az evangélium olyannyira lényük részévé vált, hogy egy sarki buszmegállóban is képesek egy másfél, vagy egy ötperces áttekintést adni róla. Ãk sokkal felkészültebbek arra, hogy az embereket megismertessék a visszaállítás csodálatos üzenetével” (Ensign, 2004. jún., 11. o.).


Beszéljetek mindenkivel: az eladókkal, a buszon utazókkal, az utcán sétáló emberekkel, és mindenkivel, akivel találkoztok” (Conference Report, 1998. ápr., 53. o.; vagy Ensign, 1998. máj., 40. o.). A bizonyságod segíteni fogja azon erŒfeszítéseidet, hogy olyan embereket találj, akikkel megoszthatod a visszaállítás üzenetét. Miközben tanítható embereket Azok az emberek, akik jelentŒs változást tapaszkeresel, gyakran tégy bizonyságot Jézus Krisztusról talnak meg életükben – mint például születések, és az Ã visszaállított evangéliumáról. Jeffrey R. halálesetek vagy új otthonba való költözés –, gyakHolland elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, ran készek arra, hogy többet tanuljanak kijelentette: „Amikor kijelented az az evangéliumról, valamint hogy új igazságot, akkor az visszhangra talál, „Egy misszionárius barátságokat kössenek. Például, azok a még akkor is, ha az csupán egy öntubizonysága egy olyan misszionáriusok, akik olyan emberekdatlan emlék az érdeklŒdŒ számára, bizonyság nagyszerı kel ismerkednek meg, akik nemrégiben mintha már hallotta volna ezt az igazörökségét idézi meg, vesztették el egyik szerettüket, megságot – és természetesen már hallotta amely visszanyúlik… [a] oszthatják velük azt az üzenetet, hogy is. Egy misszionárius bizonysága egy mennyei tanácsokig.” újra együtt lehetnek velük e halandó olyan bizonyság nagyszerı örökségét élet után. idézi meg, amely visszanyúlik e föld létezése elŒtti idŒkben meglévŒ mennyei tanácsokig. A családtörténet iránt mutatott világméretı érOtt, egy korábbi helyen, ugyanezek az emberek deklŒdés szintén segíthet neked tanítható embereket ugyanezt a körvonalazott tervet hallották, és ott haltalálni. Tanuld meg, milyen egyházi családtörténeti lottak arról a szereprŒl, amit Jézus Krisztus játszik az források állnak rendelkezésre azon a területen, ahol Œ szabadulásukban” („A misszionáriusi munka és az munkálkodsz! Ismerkedj meg olyan egyháztagokkal, engesztelés”, Liahóna, 2001. okt., 29. o.). akik értenek a családtörténethez, és kérd meg Œket, hogy segítsenek neked bemutatni az egyház forrás Imádkozz, hogy meglásd és felismerd a lehetŒséanyagát nem utolsó napi szenteknek! geket a szolgálatra és a tanításra! Mindennap beszélj annyi emberrel, amennyivel csak tudsz! Használj fel minden tisztességes eszközt annak érdekében,

104

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Léteznek más tiszteletreméltó módok is arra, hogy lehetséges érdeklŒdŒket találj. A misszionáriusi

BÖLCSEN


képzés számos ilyen módszert javasol majd. Az imádkozás és elmélkedés szintén ötleteket sugall majd neked arra, hogy hogyan találj olyan embereket, akiket taníthatsz, és meghívhatod Œket, hogy jöjjenek Krisztushoz azáltal, hogy elfogadják a visszaállított evangélium tantételeit és szertartásait.

A hatékony tervezés, a célok kitızése, valamint az idŒ beosztása segít a misszionáriusi erŒfeszítések összpontosításában, és több sikert eredményez. Azok a misszionáriusok, akik imádságos lélekkel fontossági sorrendbe teszik a tevékenységeiket, sokat képesek véghezvinni. A misszióelnök felállít egy általános napirendet, mely megfelel az adott kultúrának. Meghatározza többek között, hogy a misszionáriusok mikor keljenek fel reggel, mikor tanuljanak, melyik legyen a felkészülési napjuk, hány órát térítsenek, és mikor feküdjenek le este. A misszionáriusok felelŒssége lesz, hogy a missziós irányelvek szerint tervezzék meg a napi tevékenységeiket annak érdekében, hogy elvégezzék az Úr munkáját. Ha tudod, hogyan tervezd a legfontosabb misszionáriusi tevékenységeket a legeredményesebb idŒpontokra, az növelni fogja a misszió sikerét. A célkitızések segíteni fognak a legeredményesebb misszionáriusi tevékenységekre összpontosítani.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 109:8 E szentírással kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Dallin H. Oaks elder meghatározta, minek kell a fontossági sorrendünk legelsŒ helyén állnia, amikor a következŒket mondta: „[A fontossági sorrend] határozza meg, mire törekszünk életünkben. […] Jézus a fontossági sorrendrŒl tanított, amikor ezt mondta: »Ne e világ dolgaira törekedjetek tehát, hanem elŒször Isten királyságának a felépítésére törekedjetek, és az Œ igazlelkıségének a megalapozására, és mindezen dolgok is megadatnak nektek« (Joseph Smith fordítása, Máté 6:38). Az a kifejezés, hogy »elŒször Isten királyságának a felépítésére törekedjetek«, azt jelenti, hogy tulajdonítsunk elsŒdleges fontosságot Istennek és az Ã

KRISZTUSHOZ

munkájának. Isten mıve az, hogy véghezvigye gyermekei örök életét (lásd Mózes 1:39), valamint mindaz, amit ez magában foglal Mennyei Atyánk gyermekeinek születése, táplálása, tanítása és összepecsételése során. Minden egyéb csak ezután jön a fontossági sorrendben. […] Valaki egyszer azt mondta: ha nem Isten királyságát tesszük az elsŒ helyre, hosszú távon nem nagyon számít majd, mit választottunk helyette. […] Fontossági sorrendünk idŒnk felhasználásában mutatkozik meg a leginkább. […] Az idŒ esetében csak egy választási lehetŒségünk van, utána pedig örökre elszáll” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 108–109. o.; vagy Liahóna, 2001. júl., 101. o.). Miközben a misszionáriusok kiértékelik a napirendjüket és a tevékenységeiket, fel kell tenniük maguknak a kérdést: „Mennyi idŒt töltünk ténylegesen hatékony misszionáriusi munkával?” Oaks elder így magyarázta: „Nem szabad olyannak lennünk, mint az a horgász, aki azt hiszi, hogy egész nap horgászott, miközben valójában ideje nagy részét azzal töltötte, hogy odaért a vízhez, ebédelt, és a felszerelésével bajlódott. A horgászás sikere attól függ, milyen hosszú ideig van a damil a vízben, nem pedig attól, hogy milyen hosszú ideig vagyunk távol otthonról. Egyes horgászok 12 órán át távol vannak otthonról, és damiljukat 10 órán át a vízben tartják. Más horgászok 12 órán át távol vannak otthonról, és damiljukat csak 2 órán át tartják a vízben. Az utóbbi típus azon csodálkozik, hogy miért nem jár olyan sikerrel, mint a többiek. Ugyanez a tantétel vonatkozik a misszionáriusokra, akiket a Mester »emberek halászai«-nak hívott. A misszionárius damiljának abban a pillanatban a vízbe kell merülni, amint kilép a lakásból” (Introduction [új misszióelnökök számára tartott szemináriumon elhangzott beszéd, 2000. jún. 20.], 6. o.). Azon erŒfeszítéseid, melyek az embereket Jézus Krisztusba vetett hithez, bınbánathoz, keresztséghez, a Szentlélek ajándékának elnyeréséhez, valamint mindvégig kitartáshoz vezetik, betöltik azon elhívásodat, melyet az Úrtól kaptál. Az egyházi vezetŒk meghatároztak néhány kulcsfontosságú irányelvet, melyek segítenek az embereknek maradandó megtérésen keresztül menni. Feljegyzést fogsz készíteni az eme irányelvek területén történt fejlŒdésedrŒl, és rendszeresen jelenteni fogod azt a misszióelnököd felé:

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

105

BÖLCSEN


• Kapott és felkeresett ajánlások • Új érdeklŒdŒk • ÉrdeklŒdŒknek egyháztaggal közösen tanított leckék • Egyéb tanított leckék • FejlŒdŒ érdeklŒdŒk (azok, akiket legalább kétszer tanítottak, és akik eleget tesznek azon kötelezettségüknek, hogy olvasnak, imádkoznak, és így tovább) • Úrvacsoragyılésre járó érdeklŒdŒk • Keresztelési dátummal rendelkezŒ érdeklŒdŒk • Megkeresztelt és konfirmált érdeklŒdŒk • Újonnan megtért és kevésbé tevékeny egyháztagoknak tanított leckék M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, annak fontosságáról tanított, hogy a misszionáriusok minden napot tervezzenek meg, és tızzenek ki célokat a társukkal együtt: „A misszionáriusok nem tudják elvégezni ezt a munkát, ha csupán ennyit mondanak: »Nos, mit fogunk ma csinálni?« A misszionáriusoknak célokat kell kitızniük. A közös tanulás során két misszionárius tız ki célokat. Felismerik, hogy ha jó céljaik vannak, sokkal sikeresebbek lesznek abban, hogy érdeklŒdŒket találjanak és tanítsanak, hogy segítsék Œket a fejlŒdésben, és megkereszteljék Œket, hogy konfirmálhassák Œket, és elnyerhessék a Szentlélek ajándékát” (Planning [új misszióelnököknek tartott szemináriumon elhangzott beszéd, 2003. jún. 25.], 2. o.). Neal A. Maxwell elder, aki a Tizenkét Apostol Kvórumának volt a tagja, arra bátorított bennünket, hogy tegyünk többet annál, mint amirŒl azt gondoljuk, hogy képesek vagyunk megtenni, miközben megkíséreljük kitızni a céljainkat, és megvalósítani azokat: „A céljainknak apránként kell megnyújtaniuk bennünket. Oly gyakran történik, hogy amikor beleütközünk a mennyezetbe, az valójában egy pszichológiai vagy tapasztalaton alapuló akadály, melyet mi magunk építettünk fel. Mi építettük fel, és el is tudjuk mozdítani onnan… […] Nem várhatjuk el, hogy a személyes fejlŒdés fájdalom vagy egy kis »átépítés« nélkül történjen” (Deposition of a Disciple [1976], 33–34. o.). „A célok szívünk vágyait tükrözik, és azt az elképzelésünket, hogy mit érhetünk el. A célok és tervek segítségével reményeinket tettekre váltjuk.

106

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

KRISZTUSHOZ

A célok kitızése és a tervezés a hit cselekedetei. Imádságosan tızz ki célokat, amelyek összhangban vannak a Szabadító azon parancsával, hogy »tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén Œket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében« (Máté 28:19)! […] Minden tŒled telhetŒt tegyél meg céljaid elérése érdekében, miközben mások önrendelkezését is tiszteletben tartod! A sikert végsŒ soron nem csupán a célok elérésével lehet mérni, hanem az általad nyújtott szolgálattal és mások fejlŒdésével. A célok segítenek sok jót tenni Mennyei Atyánk gyermekei között. Nem arra valók, hogy elismerést kapj értük. Az alaposan átgondolt célok tiszta irányt mutatnak majd, és segíteni fognak olyan tevékenységekkel tölteni a napjaidat, melyek segítenek megerŒsíteni az emberek hitét a Szabadítóban, valamint a keresztelés, a konfirmáció és a teljes egyházi tevékenység felé haladni. A kihívást jelentŒ célok segíteni fognak hatékonyan dolgozni, és a növekedés felé vezetnek” (lásd Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 154. o.).

Thomas S. Monson elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa egy fontos tantételt idézett, amikor arról tanított, hogy a fejlŒdés jelentése milyen hatással van a célok elérésére: „Amikor mérik a teljesítményt, javul a teljesítmény. Amikor mérik és jelentik a teljesítményt, a javulás mértéke felgyorsul” (Conference Report, 1970. okt., 107. o.).

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Milyen konkrét dolgokat tehetsz meg azért, hogy jobban felkészülj az Úr szolgálatára a missziós területen? • Kit ismersz, aki készen van arra, hogy javasold Œt a misszionáriusoknak?

BÖLCSEN


KRISZTUSHOZ

• Hogyan tudsz felkarolni másokat, hogy felkészítsd Œket arra, hogy a misszionáriusok tanítsák Œket? • Hogyan tudsz felkarolni egy új megtértet vagy egy olyan egyháztagot, aki kevésbé tevékeny az egyházban? • Hogyan vonatkozik a Tan és a szövetségek 88:119 és 109:8 verse mind a templomokra, mind pedig a misszionáriusokra?

JAVASOLT FELADATOK • Amennyiben még nem teszed, kezdj el használni egy tevékenységi naptárat, hogy megszervezd és fontossági sorrendbe tedd a napi tevékenységeidet! • Tızd ki, és tedd fontossági sorrendbe a céljaidat, hogy segítsenek neked felkészülni a missziódra és a felé fejlŒdni! • Írj le négy különbözŒ rövid közeledési formát arra, hogy megoszd a visszaállított evangélium üzenetét valakivel, aki nem tagja az egyháznak! Gyakorold elmondani mindegyiket – elŒször jegyzettel, majd pedig a nélkül! • Az elkövetkezendŒ hét során adj egy szórólapot valakinek, aki nem tagja az egyháznak!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Szeretet” • „Misszionáriusi munka”


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

107

BÖLCSEN

108


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

KRISZTUSHOZ

BÖLCSEN


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KRISZTUSHOZ

KÉZIKÖNYV

109

13. fejezet

AZ ÉRDEKLÃDÃK FELKÉSZÍTÉSE A KERESZTELÉSRE ÉS A KONFIRMÁLÁSRA BEVEZETÉS Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza rendelkezik a papsági felhatalmazással, hogy elvégezze azon szertartásokat, melyek mind a földön, mind a mennyben megköttetnek. E szertartásokon keresztül olyan szövetségeket kötünk az Úrral, melyek szabaduláshoz és felmagasztosuláshoz vezethetnek bennünket. E szövetségek és szertartások – amennyiben hithıen elfogadjuk azokat – lehetŒvé teszik számunkra, hogy Jézus Krisztus engesztelésén keresztül megtisztuljunk a bıneinktŒl, és az Úr földi egyházának tagjaivá váljunk. A szövetségeink megkötése és betartása által megvédjük magunkat a világ gonoszságától, és elnyerjük azon áldásokat, melyek azokra várnak, akik úgy döntenek, hogy az Urat követik. Az Úr ama szent kötelezettséggel bízta meg a misszionáriusokat, hogy felkészítsék az érdeklŒdŒket a keresztségre, valamint a Szentlélek ajándékának elnyerésére. A misszionáriusoknak azt is meg kell érteniük, hogy az érdeklŒdŒk keresztelése és konfirmálása még nem a végsŒ cél. Az újonnan megkeresztelt egyháztagoknak el kell kezdeniük felkészíteni magukat a templomi szertartások elnyerésére.

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK • Miközben az érdeklŒdŒk Krisztushoz jönnek, és felkészülnek arra, hogy egyháztagokká váljanak, meg kell érteniük a szabadító szertartásokkal járó szövetségeket, és hajlandónak kell lenniük arra, hogy szent kötelezettségeket vegyenek magukra és tartsanak meg.

110

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

• A misszionáriusok segítenek a megtérteknek felkészülni a keresztségre, a konfirmációra és az Úr egyházában való tagságra. • A felmagasztosuláshoz szükséges szövetségek és szertartások megkötése és elvégzése az Úr házában történik.

ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK ÉS NYILATKOZATOK Miközben az érdeklŒdŒk Krisztushoz jönnek, és felkészülnek arra, hogy egyháztagokká váljanak, meg kell érteniük a szabadító szertartásokkal járó szövetségeket, és hajlandónak kell lenniük arra, hogy szent kötelezettségeket vegyenek magukra és tartsanak meg. A tanítás egyik meghatározó pillanata az, amikor te, a misszionárius, felkéred az érdeklŒdŒt arra, hogy keresztelkedjen meg. Miközben az érdeklŒdŒ megtértté válik, meg kell értenie az Úrral történŒ szövetségkötés szent természetét, továbbá hajlandónak kell lennie arra, hogy személyes felelŒsséget vállaljon a szövetségek elfogadásában és megtartásában. Szövetségek megkötése, valamint Jézus Krisztus visszaállított evangéliuma szabadító szertartásainak elnyerése nélkül nem nyerhetjük el az evangéliumi áldásokat azok teljességében. A megtértek akkor kötik meg elsŒ szövetségeiket, amikor elnyerik a víz általi, majd pedig a Lélek általi keresztséget. Ezek és más szertartások áldásokat hoznak, és megnyitják a szabaduláshoz vezetŒ kapukat Isten királyságában.

AZ

ÉRDEKLÃDÃK FELKÉSZÍTÉSE A KERESZTELÉSRE ÉS A KONFIRMÁLÁSRA

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Moróni 6:1–4 • Tan és a szövetségek 20:37 • Tan és a szövetségek 42:78 • Tan és a szövetségek 45:9 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

Henry B. Eyring elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, ezt tanította: „Az utolsó napi szentek szövetséges nép. A keresztelés napjától életünk lelki mérföldkövein át ígéreteket teszünk Istennek, és Ã ígéreteket tesz nekünk. Ã mindig megtartja azon ígéreteit, melyeket felhatalmazott szolgáin keresztül ad, ám életünk sorsdöntŒ próbája az, hogy az Úr meglássa, megkötjük-e és betartjuk-e a Vele való szövetségeinket” (Conference Report, 1996. okt., 40. o.; vagy Ensign, 1996. nov., 30. o.).

„[A szövetség] megállapodás Isten és ember között, a megállapodásban azonban nem egyenlŒ félként cselekszenek. Isten szabja a szövetség feltételeit, az emberek pedig beleegyeznek annak megtételébe, amire kéri Œket. Ezt követŒen Isten bizonyos áldásokat ígér az embereknek az engedelmességükért. Szövetség által kapunk tantételeket és részesülünk szertartásokban. Az egyház azon tagjai, akik ilyen szövetségeket kötnek, megígérik azok tiszteletben tartását. Például az egyház tagjai a keresztelkedéskor szövetséget kötnek az Úrral, és az úrvacsoravétel ál F. Burton Howard elder, a HetvenektŒl, elmagyatal megújítják ezeket a szövetségeket. A templomban rázta, mit jelent szövetségeket kötni és megtartani további szövetségeket kötnek. Az Úr néazokat: „Szövetséges nép vagyunk. Ha pe szövetséges nép, és nagyon áldott, az egyház tagjainak van valami meg„Szövetség által kapunk amint betartja az Úrral kötött szövetkülönböztetŒ jegye, akkor az az, hogy tantételeket és részesüségeit” (Kalauz a szentírásokhoz, „Szömi szövetségeket kötünk. Szövetséget lünk szertartásokban.” vetség”, 197. o.). megtartó népnek is kell, hogy ismerjeIsten mindig megtartja a szövetségeit. nek bennünket. Könnyı ígéreteket Egy szövetség csak akkor válhat érvénytelenné, ha tenni, de végigcsinálni és megtenni, amit megígéra férfi vagy a nŒ nem engedelmeskedik, és nem tünk, más dolog. Ez magában foglalja azt, hogy a tartja meg a szövetség ráesŒ részét. végéig kitartunk, állhatatosak és megingathatatlanok vagyunk. Azt jelenti, hogy megtartjuk a hitet és James E. Faust elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tahithıek vagyunk mindvégig a siker vagy bukás, nácsosa felfedte a szövetségek egyik fontos célját: kétség vagy elkedvetlenedés ellenére. Azt jelenti, „A szövetségek nem egyszerıen külsŒséges szertarhogy teljes szívünkkel közeledünk az Úrhoz. Annak tások. Valós és hatásos eszközei a változásnak. »Az megtétele ez, amit megígértünk, hogy megtesszük újjászületés Isten Lelke által jön létre, a szertartásoteljes erŒnkkel – még akkor is, ha úgy érezzük, hogy kon keresztül« [Teachings of the Prophet Joseph Smith, már nincs kedvünk hozzá” (Conference Report, vál. Joseph Fielding Smith (1976), 162. o.]. Mindig 1996. ápr., 38. o.; vagy Ensign, 1996. máj., 28. o.). tiszteletben és szentnek kell tartanunk azokat a szabadító szövetségeket, amelyeket az Úrral kötünk. Ha M. Russell Ballard elder, a Tizenkét Apostol Kvóezt tesszük, ezt ígérte: »kinyilatkoztatást kinyilatkozrumának tagja elmagyarázta, hogy a tatásra, ismeretet ismeretre kaptok, szövetség megkötése többet jelent a hogy ismerhessétek a rejtelmeket és tanok megismerésénél és megértésé„Életünk sorsdöntŒ békés dolgokat – azokat, amelyek örönél: „Kötelességünk abban rejlik, próbája az, hogy [Isten] met hoznak, azokat, amelyek örök hogy segítséget nyújtsunk másoknak meglássa, megkötjük-e életet hoznak« [T&Sz 42:61]” (Confea Lélek hatalma által, hogy ismerjék és és betartjuk-e a Vele való rence Report, 1998. ápr., 19. o.; vagy megértsék az evangélium tanait és tanszövetségeinket.” lásd Liahóna, 1998. máj., 18. o.). tételeit. Mindenkinek el kell jutnia MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

111

AZ


oda, hogy érezze, hogy a visszaállítás tanai igazak és igen értékesek. És mindenkinek, aki elfogadja az üzenetet, törekednie kell arra, hogy az evangélium szerint éljen, azáltal, hogy szent szövetségeket köt és tart meg, és hogy részesül a szabadulás és a felmagasztosulás minden szertartásában” (Conference Report, 2000. okt., 97. o.; vagy Liahóna, 2001. jan., 88–89. o.). Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, arról tanított, hogy miért fontos úgy élnünk, hogy a Szentlélek jóváhagyja a szövetségeinket: „A Szabadítónk a világ világossága. Úgy kell élnünk, hogy Lelke megvilágosíthasson bennünket, és hallhassuk, valamint figyelhessünk a Szentlélek jóváhagyó pecsételésére, mely bizonyságot tesz nekünk az Atyáról és a Fiúról (lásd T&Sz 20:26) [...] Hithınek kell lennünk a szövetségeinkhez, melyeket Jézus Krisztus nevében kötöttünk” (Conference Report, 1987. okt., 79. o.; vagy Ensign, 1987. nov., 66. o.).

A misszionáriusok segítenek a megtérteknek felkészülni a keresztségre, a konfirmációra és az Úr egyházában való tagságra.

• Éljenek az erkölcsi tisztaság törvénye szerint! • Engedelmeskedjenek a Bölcsesség szavának! • Éljenek a tizedfizetés törvénye szerint! Szenteljék meg a sabbat napját! Sabbat-napi viselkedésünk Isten megbecsülése és hódolata iránti elkötelezettségünk tükörképe. A sabbat napjának megszentelésével megmutatjuk Istennek, hogy hajlandóak vagyunk betartani a parancsolatait. Az utolsó napi szenteknek a világ tevékenységeitŒl mentesen kell megŒrizniük ezt a napot, és megszentelniük magukat azáltal, hogy belépnek a hódolat, hálaadás, szolgálat és családközpontú tevékenységek lelkiségébe, melyek megfelelnek a sabbatnak. Amint az egyháztagok igyekeznek a sabbaton-napi tevékenységeiket az Úr szándékának és Lelkének megfelelŒen alakítani, életük telve lesz örömmel és békességgel.


• 2 Mózes 20:8–11 A misszionáriusok megtanítják az érdeklŒdŒknek • Tan és a szövetségek 59:9–10 az Úr parancsolatait, ezután pedig felkérik Œket, hogy cselekedjenek a tanultak szerint. Felkérik az érdekA szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat lŒdŒket, hogy higgyenek az Úrban, bánják meg a írd le a tanulmányi naplódba! bıneiket, és kötelezzék el magukat, hogy betartják a parancsolatokat. Ez segít felkészíteni Œket a keresztelési interjújukra, amikor megkérdezik Œket azon Gordon B. Hinckley elnök a következŒ tanácsot kötelezettségükrŒl, hogy életük végéig betartják adta a sabbat napjának helyes megtartásával kapezeket a parancsolatokat. Amikor az csolatban: „Nem szükséges, hogy az érdeklŒdŒk elkötelezik magukat a keemberek kereskedjenek, és megszentAmikor az érdeklŒdŒk resztség mellett, akkor meg kell felelségtelenítsék a sabbat napját azáltal, elkötelezik magukat a niük bizonyos alapvetŒ érdemességi hogy vasárnap vásárolnak. Nem ekkor keresztség mellett, aknormáknak (lásd Moróni 6:1–4). van itt az ideje az élelmiszer-vásárláskor meg kell felelniük nak. Ott van erre a hét többi hat napMennyei Atyánk szereti a gyermekeit, bizonyos alapvetŒ érdeja… Nem kell vasárnap és arra vágyik, hogy megáldhassa Œket. mességi normáknak. vásárolnotok… Semmit sem fogtok A parancsolatok az áldások lehetŒséveszíteni, ha a többi napon végzitek geit hordozzák magukban (lásd T&Sz el a bevásárlást, és nem teszitek azt vasárnap. Tölt130:20–21). Az ebben a részben megbeszélt paransétek ezt a napot elmélkedéssel, a szentírások olvacsolatok azon parancsok közé tartoznak, melyeket sásával, a családotokkal való beszélgetéssel, és az az érdeklŒdŒknek meg kell érteniük, és amelyek Isten dolgaival történŒ foglalatossággal! Ha így teszmellett el kell kötelezniük magukat a keresztelkedétek, áldottak lesztek” („Excerpts form Recent Addsük elŒtt. E parancsolatok mindegyikének való enresses of President Gordon B. Hinckley”, Ensign, gedelmesség elengedhetetlen ahhoz, hogy érdemesek 1998. ápr., 74. o.). legyenek a keresztelkedésre. Ezek a parancsolatok a következŒk:

Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, elmagyarázta, hogyan tartották tiszteletben a sabbatot az elmúlt adományozási

• Szenteljék meg a sabbat napját! • Kövessék a prófétákat!

112

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

AZ


korszakokban: „Az evangélium idŒtálló igazságai és tantételei fontosak voltak és ma is fontosak az Œsi és az újkori Izráel számára. Példának okáért a sabbat napját nemzedékeken keresztül különbözŒ okokból tisztelték. Ádám idejétŒl Mózesig a sabbat napját a teremtés munkájából való megpihenés napjaként tartották meg (lásd 2 Mózes 20:8–11; 31:16–17). Mózes idejétŒl az Úr feltámadásáig a sabbattal arról is megemlékeztek, hogy az izraeliták kiszabadultak az egyiptomi rabságból (lásd 5 Mózes 5:12–15; Ésaiás 58:13; Ezékiel 20:20; 44:24; Móziás 13:19). Az utolsó napokban a szentek Jézus Krisztus engesztelésére emlékezve tartják szentnek a sabbatot (lásd Cselekedetek 20:7; 1 Korinthusbeliek 16:2; Jelenések 1:10; T&Sz 59:9–19)” („The Exodus Repeated”, Liahóna, 2002. ápr., 36. o.). Kövessék a prófétákat! Krisztus az apostolok és próféták alapján építette fel az egyházát. Ezek az apostolok és próféták kinyilatkoztatás által irányították az egyházat. Az Úr Joseph Smitht hívta el egyháza elsŒ prófétájaként és vezetŒjeként ebben az utolsó adományozási korszakban. Azok, akik Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházát vezetik, szintén próféták és apostolok. Az egyház elnöke egy élŒ próféta. Hiszünk Isten kiválasztott prófétáiban, és követjük az Œ tanácsukat és tanításaikat.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Ámós 3:7 • Tan és a szövetségek 1:38 • Tan és a szövetségek 21:4–6 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! James E. Faust elnök elmagyarázta azokat az áldásokat, melyek Isten prófétájának támogatásából erednek: „Azok, akik szeretnének a sötétségbŒl a világosságra jönni, bizonyosodjanak meg afelŒl, hogy összhangban vannak azzal a sugalmazással és kinyilatkoztatással, amely prófétáink, kinyilatkoztatóink és látnokaink által érkezik. […] Ezek azok a prófétai bölcsek, akik a századok alatt ráhangolták magukat a celesztiális átjátszóállomásra azon felelŒsséggel, hogy tovább közvetítsék másoknak az Úr szavát.

Ti, fiatalok, úgy kerülhettek szorosabb összhangba a Szabadítóval, hogy támogatjátok a földön élŒ prófétáját, az egyház elnökét napjainkban és a mi idŒnkben, Gordon B. Hinckley elnököt. Ha nem követjük az élŒ prófétát, bárki is legyen az, az a veszély áll fenn, hogy lelkileg meghalunk. […] Tanúsítom, hogy a folyamatos kinyilatkoztatás folyamata igen gyakran megmutatkozik az egyházban. Naponta megmutatkozik” (Come out of the Darkness into the Light [EOSZ esti beszélgetés fiatal felnŒttek számára, 2002. szept. 8.], 4. o.). Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, az élŒ próféták követésének fontosságáról beszélt: „ÉlŒ próféták vezetik ma ezt az egyházat. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai számára a legnagyobb biztonság abból ered, hogy megtanulnak figyelni azon szavakra és parancsolatokra, melyeket az Úr az élŒ prófétákon keresztül ad, és engedelmeskednek azoknak. [...] […] Lelki biztonságunk függ attól, hogy odafigyelünk-e az élŒ prófétánk tisztán csengŒ szavára. Ha hallgatunk a szavára és megfogadjuk a tanácsait, akkor úgy élhetünk majd, ahogy azt Krisztus szeretné, és képesek leszünk arra, hogy mindvégig kitartsunk, és ezáltal egy napon, családainkkal együtt, visszatérjünk Mennyei Atyánk, valamint Szabadítónk, Jézus Krisztus színe elé” (Conference Report, 1995. április, 19, 21. o.; vagy Ensign, 1995. május, 17. o.). Éljenek az erkölcsi tisztaság törvénye szerint! Isten gyönyörködik fiai és leányai erkölcsi tisztaságában, és megveti a nemi bınt. Az erkölcsi tisztaság nemi tisztaságot jelent. Tisztának lenni azt jelenti, hogy gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben erkölcsileg tiszták vagyunk. Nem jöhet létre nemi kapcsolat a törvényes házasság keretein kívül. A házastársaknak teljes mértékben hınek kell lenniük a férjükhöz vagy feleségükhöz. El kell kerülni a pornográfia minden formáját. Az IstentŒl kapott nemzŒ erŒt és a testünket szentként kell kezelnünk. A keresztelésre jelentkezŒknek az erkölcsi tisztaság törvénye szerint kell élni, amely megtiltja a férfi és nŒ közötti bárminemı szexuális kapcsolatot – beleértve a homoszexuális kapcsolatot is – a törvényes házasságon kívül. Nem szabad abortuszban részt venniük. Amennyiben szexuális bınt követtek el, meg kell bánniuk azt, mielŒtt az Úr felajánlhatná a megbocsátását.

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

113

AZ


Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 42:22–25 • Tan és a szövetségek 63:16 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Az ElsŒ Elnökség, valamint a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjai kijelentették: „Isten megparancsolta, hogy csak olyan férfi és nŒ között használható a szent nemzŒ erŒ, akik mint férj és feleség törvényes házasságot kötöttek” („A család: Kiáltvány világhoz”, Liahóna, 1998. okt., 24. o.). James E. Faust elnök összehasonlította azoknak az életét, akik megszegik az erkölcsi tisztaság törvényét azoknak az életével, akik erkölcsileg tiszta életet élnek: „Azok, akik házasságon kívüli szexuális kapcsolatot létesítenek valakivel, nagy valószínıséggel bıntudatot, valamint mély érzelmi és fizikai fájdalmat éreznek. A férfi és nŒ közti intim kapcsolatok az Isten által megszabott köteléken kívül szörnyı nyomorúságot, szégyent, lealacsonyodást és boldogtalanságot vonnak maguk után. Ezzel szemben, amikor ezeket a szent adományokat Isten szándéka szerint gyakoroljuk a templomi házasság kötelékén belül, végtelen örömöt és boldogságot érzünk. Isten teremtŒ társaivá válunk: családot alapítunk, és utódokat nemzünk. A házasság elŒtti erkölcsi tisztaság és a házasság utáni hıség egy szent útlevél minden ember önbecsülése és boldogsága felé” („Isten igazlelkı lányainak erényei”, Liahóna, 2003. máj., 109. o.). Dallin H. Oaks elder az erkölcsi tisztaság törvényérŒl beszélt: „A halandó élet teremtéséhez szükséges erŒ a legmagasztosabb erŒ, amit Isten az Œ gyermekeinek adott. Ennek használatára az elsŒ parancsolat utasít, de adatott egy másik fontos parancsolat is, amely megtiltja ennek helytelen használatát. Az erkölcsi tisztaság törvényére helyezett hangsúlyt megmagyarázza, ha megértjük, mi a célja teremtŒ erŒinknek Isten tervének megvalósításában. NemzŒerŒnk megnyilvánulása örömére van Istennek, Ã azonban megparancsolta, hogy ezt a házassági kapcsolaton belül kell tartani. Spencer W.

114

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

Kimball elnök azt tanította, hogy »a törvényes házasság keretében helyes és Isten által jóváhagyott a nemi kapcsolat intimitása. Magában a szexualitásban nincs semmi szentségtelen vagy lealacsonyító, mert ennek segítségével egyesül a férfi és a nŒ a teremtés folyamatában, és a szerelem kifejezésében« (The Teachings of Spencer W. Kimball, szerk. Edward L. Kimball [Salt Lake City: Bookcraft, 1982], 311. o.). A teremtŒ erŒnek a házasság kötelékein kívül való mindenféle használata ilyen vagy olyan mértékben a férfiak és nŒk legistenibb tulajdonságának bınös lealacsonyítása és elferdítése” (Conference Report, 1993. okt., 99. o.; vagy Liahóna, 1999. okt., 28–29. o.). Engedelmeskedjenek a Bölcsesség szavának! A Bölcsesség szava azt tanítja nekünk, hogy gondoskodjunk a fizikai testünkrŒl. Kifejezetten tanítja, hogy kerüljük az ártalmas anyagokat, az alkoholt, a dohányt, a teát és a kávét. A káros drogoknak minden formáját kerülnünk kell. Az érdeklŒdŒknek a keresztelkedésük elŒtt és után is engedelmeskedniük kell a Bölcsesség szavának. Azok, akik engedelmeskednek ennek a törvénynek, áldásként egészséget, erŒt és védelmet kapnak a gonosz ellen.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • 1 Korinthusbeliek 6:19–20 • Tan és a szövetségek 89:18–21 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök így figyelmeztetett a Bölcsesség szavának való engedetlenség ellen: „A testetek Isten temploma. Szent. Az Istenség alkotta. Semmilyen körülmények között sem engedhetjük meg magunknak, hogy törvénytelen kábítószereket szedjünk. Teljesen el fognak pusztítani benneteket. Elveszik az önuralmatokat. Becstelen dolgokra vesznek rá benneteket, hogy pénzt szerezzetek és meg tudjátok vásárolni azokat. Tartózkodjatok a Bölcsesség szavában megtiltott dolgoktól – az alkoholtól, a sörtŒl, a dohánytól! Micsoda áldás ez! Micsoda áldás

AZ


a Bölcsesség szava, s hogy az Úr mintát állít az egyháza elé egy olyan életmódról, amely megáldja az életünket” („Excerpts from Recent Addresses of President Gordon B. Hinckley”, Ensign, 1999. márc., 73. o.).

sem, mert az Úr ígéretet tett, hogy megáld bennünket, ha ezt tesszük. Nem én adtam ezt az ígéretet. És nem is a püspökök adták azt. Az Úr adta ezt az ígéretet, és megvan hozzá a hatalma, hogy megtartsa azt” (Ensign, 1998. ápr., 74. o.).

Éljenek a tizedfizetés törvénye szerint!

James E. Faust elnök elmagyarázta, hogy a tizedfizetés nem a gazdagság vagy a szegénység függvénye:

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában való tagság egyik legnagyobb áldása az a kiváltság, hogy hozzájárulhatunk Isten királyságának a növekedéséhez a tized fizetése által. A tizedfizetés egy Œsi, isteni törvény. Például az ószövetségi Ábrahám próféta tizedet fizetett minden vagyonából (lásd Alma 13:15). Az Úr azt parancsolta, hogy bevételünk egy tized részét ajánljuk fel évente, hogy segítsük Isten királyságának felépítését. Tizedünk szent az Úr elŒtt, és tizedünkkel megtiszteljük Ãt. Isten bŒséges áldásokat ígér a becsületes tizedfizetŒknek (lásd Malakiás 3:10–12). A tizedalapokat az egyház folyamatos mıködésére használják, például templomok és gyülekezeti házak építésére és karbantartására, a misszionáriusi munka támogatására, a templomi és családtörténeti munka végzésére, és sok egyéb érdemleges tevékenységre. A tizedbŒl nem kapnak fizetést a helyi egyházi vezetŒk; minden helyi gyülekezet felett egy nem hivatásos lelkipásztor elnököl, aki nem kap fizetséget az egyházi szolgálataiért.


„A tizedfizetés törvénye egyszerı: befizetjük évi gyarapodásunk egy tizedét. Az ElsŒ Elnökség magyarázata szerint a gyarapodást jövedelemként kell érteni. Hogy mekkora összeg saját bevételünk tíz százaléka, az csak ránk és Alkotónkra tartozik. Nincsenek jogi szabályok. Ahogyan egy koreai megtért mondta egyszer: »A tizednél nem számít, hogy gazdag vagy szegény vagy. Befizeted a 10 százalékot, és nem kell szégyenkezned, ha nem kerestél valami sokat. Ha sokat keresel, 10 százalékot fizetsz. Ha keveset keresel, akkor is 10 százalékot fizetsz. Mennyei Atyánk szeretni fog téged érte. Büszkén emelheted fel a fejed.« [...] Vannak, akik esetleg úgy érzik, nem engedhetik meg maguknak, hogy tizedet fizessenek, de az Úr megígérte, hogy elkészít számunkra egy utat, amelyen keresztül betarthatjuk az Ã valamennyi parancsolatát [lásd 1 Nefi 3:7]. A tizedfizetéshez kezdetben vak hitre van szükség, de mint ahogy azt Jézus mondta: »Ha valaki cselekedni akarja az Œ akaratát, megismerheti [a tant]« [János 7:17]. Úgy tanulunk a tizedrŒl, hogy befizetjük azt. SŒt, hiszem, hogy lehetséges kitörni a szegénységbŒl azáltal, hogy van hitünk visszaadni az Úrnak egy részét annak a kevésnek, amivel rendelkezünk” (Conference Report, 1998. okt., 73–74. o.; vagy lásd Liahóna, 1999. jan., 67–68. o.).

• Malakiás 3:10–12 • Tan és a szövetségek 119:4 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Gordon B. Hinckley elnök megosztotta, hogy miért fizet tizedet: „Mindig áldást jelent visszaadni az Úrnak csupán egy tized részét mindannak, amit nekünk adott. Hatalmas bizonyságom van a tizedrŒl, fivéreim és nŒvéreim. Sohasem volt nehéz számomra a tizedfizetés, még az anyagi nehézségek idején

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

115

AZ


A felmagasztosuláshoz szükséges szövetségek és szertartások megkötése és elvégzése az Úr házában történik. A felmagasztosuláshoz szükség van a templomi szertartásokra. A misszionáriusok felkészítik az érdeklŒdŒket arra, hogy elfogadják a visszaállított evangélium tantételeit és szertartásait. A hithı egyháztagok tovább fejlŒdnek annak érdekében, hogy érdemesek legyenek a felmagasztosulásra a celesztiális királyságban. Nem csupán azt parancsolták meg nekünk, hogy keresztelkedjünk meg és részesüljünk a Szentlélek ajándékában, hanem – hogyha szeretnénk elnyerni Mennyei Atyánk összes áldását – részesülnünk kell azon szertartásokban is, melyeket az Úr házában ajánlanak fel számunkra.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Tan és a szövetségek 131 • Tan és a szövetségek 132:15, 18–19 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba!

középpontja – Jézus Krisztus engesztelése. Minden tevékenység, minden lecke, minden, amit az egyházban teszünk, az Úrra és az Ã szent házára mutat. Az evangélium hirdetésére, a szentek tökéletesítésére és a halottak megváltására irányuló erŒfeszítésünk mind a templomhoz vezet. […] A templomi szertartások, szövetségek, felruházások és pecsételések lehetŒvé teszik az ember számára, hogy megbékéljen az Úrral, valamint a családok számára, hogy a halál fátyolán túl is össze legyenek pecsételve. A templomi szövetségeknek való engedelmesség alkalmassá tesz minket az örök életre – mely Isten legnagyobb ajándéka az embernek [lásd T&Sz 14:7]. Az örök élet többet jelent a halhatatlanságnál. Az örök élet a legmagasabb mennyben való felmagasztosulást jelenti – az olyanfajta életet, melyet Isten él” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 40. o; vagy lásd Liahóna, 2001. júl., 37. o.). Joseph Fielding Smith elnök azt tanította, hogy a papság teljessége szükséges a felmagasztosuláshoz: „Nem létezik felmagasztosulás Isten királyságában a papság teljessége nélkül… Ezen áldásokat az Úr házában végzett szertartásoknak és szövetségeknek való engedelmesség által nyerhetjük el…

Howard W. Hunter elnök elmagyarázta, miért szükségesek a templomi szertartások: „A templomi szertartások elengedhetetlenek; nélkülük nem térhetünk vissza Isten jelen„A templomi szertartálétébe. Arra biztatok mindenkit, hogy sok elengedhetetlenek; érdemesen menjen a templomba, il[…] Az Úr minden ember számára lenélkülük nem térhetünk letve munkálkodjék a felé a nap felé, hetŒvé tette ebben az egyházban, hogy vissza Isten jelenlétébe.” amikor beléphet abba a szent házba, engedelmessége által elnyerje a papság hogy részesülhessen a szertartásaiban teljességét az Úr templomának szerés a szövetségeiben” („A Temple-Motivated tartásain keresztül. Ezt sehol máshol nem lehet elPeople”, Ensign, 1995. febr., 5. o.). nyerni” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3 kötet. [1954–1956], 3:132. o.). Hunter elnök kihangsúlyozta, hogy nem a keresztség az érdeklŒdŒk végsŒ célja: „Minden arra irányuló erŒfeszítésünk, hogy az evangéliumot hirdessük, tökéletesítsük a szenteket, és megváltsuk a halottakat, a szent templomhoz vezet. Ez azért van, mert a templomi szertartások teljességgel elengedhetetlenek; nélkülük nem térhetünk vissza Isten jelenlétébe” (Conference Report, 1994. okt., 118. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 88. o.). Russell M. Nelson elder elmagyarázta, hogy a visszaállított evangélium hirdetése hogyan vezet el a templomhoz az örök élethez vezetŒ ösvényen: „A templom az Úr háza. Minden templomi szertartás és szövetség alapja – a szabadulás tervének 116

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Milyen jelentŒséggel bírnak az Istennel kötött szövetségek? • Miért kapcsolódik a szabadító szertartásokhoz szövetség is? • Hogyan hoznak az Úr parancsolatai örömet az életünkbe? • Mit gondolsz, mit kellene tanítani az érdeklŒdŒknek a templomokról?

AZ


JAVASOLT FELADATOK • Írj egy listát azokról a szövetségekrŒl, amelyeket megkötöttél az életedben, és gondolkozz el azon, hogy azok hogyan befolyásoltak és védtek meg téged! • Gyakorold a tanítását az ebben a fejezetben megtárgyalt egyik témának egy családi est alkalmával, vagy egy barátodnak, illetve szobatársadnak! • Amennyiben ezt még nem tetted meg, találkozz a püspököddel vagy gyülekezeti elnököddel, és beszéljétek meg a templomba való belépésedre történŒ felkészülésedet!

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Keresztelés” • „Erkölcsi tisztaság” • „Szövetség” • „Próféták” • „Sabbat” • „Templomok” • „Tized” • „Bölcsesség szava”


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

117

AZ

118


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

AZ


MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

119

14. fejezet

KRISZTUSI TULAJDONSÁGOK BEVEZETÉS

MEGÉRTENDÃ TANOK ÉS TANTÉTELEK

Isten fiai- és leányaiként isteni tulajdonságokat örököltünk. A halandóság elŒtt tapasztalataink felkészítettek bennünket a halandóságra, ahol tovább tanulunk és fejlŒdünk. A misszió csodálatos lehetŒség arra, hogy tovább fejlesszük és erŒsítsük isteni jellemvonásainkat, miközben arra törekszünk, hogy mindinkább olyanná váljunk, mint a Szabadító.

• A misszionáriusok arra törekszenek, hogy krisztusi tulajdonságokat fejlesszenek ki magukban. • A misszionáriusoknak megparancsolják, hogy teljes szívvel, lélekkel, elmével és erŒvel szolgálják Istent (lásd T&Sz 4:2). • Az engedelmesség elengedhetetlen jellemvonás a misszionáriusi munkában.

Jézus Krisztus megmutatta nekünk, hogyan kell élnünk. „Íme, én vagyok a világosság; példát mutattam ALÁTÁMASZTÓ SZENTÍRÁSOK nektek” (3 Nefi 18:16). A krisztusi élet az az eszményÉS NYILATKOZATOK kép, amelyre törekszünk (lásd Máté 5:48; 3 Nefi 12:48). Az egyik legjobb módja annak, hogy krisztusi A misszionáriusok arra törekszenek, hogy tulajdonságokat kövessünk az, hogy tanulmányozkrisztusi tulajdonságokat fejlesszenek ki zuk a Szabadító életét, és megpróbálunk olyanná magukban. válni, mint Ã. A hatékony misszionáriusok krisztusi jellemvonásai lehetŒvé teszik, hogy az érdeklŒdŒk Jézus Krisztus kötanúi legyenek a visszaállított evangélium szépségéveteiként a misszionek a misszionáriusok életében. Az érdeklŒdŒk náriusoknak az Úr vágyni fognak arra, amivel a misszionáriusok rendeljellemvonásait kell keznek, és elkezdenek szomjazni az evangélium teltükrözniük mindenjességére. Ha hithıek vagyunk, Jézus Krisztus tovább ki felé, akit tanítafogja fejleszteni a tehetségeinket és képességeinket, nak. Az érdeklŒdŒk és segíteni fog nekünk egyre inkább olyanná válni, gyakran reagálnak pozitívan az olyan misszionáriumint Ã maga. Gordon B. Hinckley elnök ezt mondta: sok és egyháztagok felé, akik a Szabadítóhoz hason„A legmeggyŒzŒbb evangéliumi szórólóan cselekszenek. Jeffrey R. Holland lap egy hithı utolsó napi szent példaelder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, „A legmeggyŒzŒbb mutató élete” (Conference Report, elmagyarázta, milyen erŒvel bír azon evangéliumi szórólap egy 1982. ápr., 68. o.; vagy Ensign, 1982. egyháztagok példája, akik krisztusi hithı utolsó napi szent máj., 45. o.). tulajdonságokkal rendelkeznek: „Bizopéldamutató élete.” nyára nincsen erŒteljesebb misszionáriusi üzenet, amelyet a világnak

120

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

KRISZTUSI

küldhetnénk, mint a szeretetteljes és boldog utolsó napi szent élet példája. Az egyház hithı tagjának modora és viselkedése, mosolya és kedvessége olyan melegséget és mások felé fordulást hoz, amit egyetlen misszionáriusi szórólap vagy videokazetta sem tud közvetíteni. Az emberek nem a miatt csatlakoznak az egyházhoz, amit tudnak. A miatt csatlakoznak, amit éreznek, amit látnak, és amire lelkileg vágynak. A bennünk lévŒ bizonyság és a boldogság lelke átsugárzik másokhoz, ha engedjük. Ahogy az Úr mondta Almának és Móziás fiainak: »Menjetek…, hogy jó példát mutassatok nekik énbennem, és én eszközzé teszlek majd benneteket a kezemben, sok lélek szabadulására« [Alma 17:11]” (Conference Report, 2001. márc.–ápr., 16. o.; vagy lásd Liahóna, 2001. júl., 15. o.).

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • Máté 25:40 • Lukács 10:30–37 • János 13:4–17 • 2 Nefi 31:9–10 • 3 Nefi 18:24 • Tan és a szövetségek 4:5–6 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Joseph B. Wirthlin elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, arra buzdított bennünket, hogy Krisztusi tulajdonságokat fejlesszünk ki magunkban annak érdekében, hogy hatékony misszionáriusok legyünk: „Ha szeretnénk betölteni az Úr azon parancsolatát, hogy megnyissuk a mennyek ablakait minden fivérünk és nŒvérünk számára, akkor fel kell készülnünk arra, hogy tanítsuk az evangéliumot. A szentírások tanulmányozása, böjt és ima által megerŒsítjük a bizonyságunkat. Kialakítjuk magunkban a »hit, erény, tudás, mértékletesség, türelem, testvéri kedvesség, isteniség, jószívıség, alázatosság [és] szorgalom« [T&Sz 4:6] krisztusi jellemvonásait” (Conference Report, 1995. szept.–okt., 102. o.; vagy Ensign, 1995. nov., 76. o.). Ezen krisztusi jellemvonásokat fogjuk megtárgyalni e szakasz hátralevŒ részében.

TULAJDONSÁGOK

Hit (lásd még 10. fejezet, „Hit és megtérés”) A hit tudáshoz és megértéshez vezet. Boyd K. Packer elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának ügyvezetŒ elnöke így magyarázta: „Amint próbára teszitek az evangéliumi tantételeket hittel, nem pedig tudással, a Lélek tanítani kezd majd benneteket. A hiteteket fokozatosan felváltja a tudás. Képesek lesztek lelki szemekkel észlelni, vagy látni” (Conference Report, 1994. okt., 78. o.; vagy Ensign, 1994. nov., 60. o.). A Hirdessétek evangéliumomat! címı misszionáriusi kalauz elmagyarázza a Jézus Krisztusba vettet hit és az életmódunk közötti kapcsolatot: „A hit tettekhez vezet, többek között bınbánathoz, engedelmességhez és odaadó szolgálathoz. Amikor hiszel Jézus Krisztusban, eléggé bízol az Úrban ahhoz, hogy kövesd a parancsolatait – még akkor is, amikor nem teljesen érted azok okát. Megteszed mindazt, amit az Úr akar, hogy megtedd. Saját magad és mások életében segítesz a jót elérni. Az Úr akarata szerint képes vagy csodákat tenni. A hited szorgalomban és munkában fog megnyilvánulni” (lásd Hirdessétek evangéliumomat! [2004], 120. o.). Richard G. Scott elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, kihangsúlyozta a hit jelentŒségét: „Feltétlenül szükséges, hogy gyakoroljuk a Jézus Krisztusba vetett hitünket. Ez a szabadulás tervének alapja. Amikor a hit gyakorlása Œszinte erŒfeszítéssel párosul, melynek alapja a hajlandóságunk arra, hogy az Ã tanácsára hallgassunk, nagyszerı fejlŒdés következik be, és áldásokat kapunk” (Conference Report, 1993. okt., 119. o.; vagy Ensign, 1993. nov., 87–88. o.). Erény Ezra Taft Benson elnök leírta az erény néhány jellemzŒjét: „Az erényes viselkedés arra utal, hogy [a papságviselŒnek] tiszta gondolatai és tiszta cselekedetei vannak…

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

121

KRISZTUSI

TULAJDONSÁGOK

Az erény hasonló a szentséghez, az istenség egy jellemvonása. Egy papságviselŒnek tevékenyen arra kell törekednie, ami erényes és szeretetre méltó, nem pedig arra, ami lealacsonyító vagy mocskos. Az erény fogja szüntelenül díszíteni gondolatait (lásd T&Sz 121:45). Hogyan tudná bárki is teljesen erényesnek tartani magát, miközben pornográfiával foglalkozik, káromkodik és közönségesen viselkedik?” (Conference Report, 1986. okt., 60. o.; vagy Ensign, 1986. nov., 46. o.).

örök élet felé vezetŒ utat, és aki most már képes felhasználni minden tudását arra, hogy az eszköze és szolgája legyen” (The Teachings of Spencer W. Kimball, szerk. Edward L. Kimball [1982], 389–391. o.). Mértékletesség Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, ezt tanította: „A mértékletesség cselekedetekbe öntött józanságot és önuralmat sejtet. Emlékeztet a megkötött szövetségekre…

James E. Faust elnök, az ElsŒ Elnökség „Az erény… egyik tanácsosa így magyarázta: „Sokan igazlelkı tulajdonságok nem teljesen értik az erény szó jelentéösszessége.” A szentírások újra meg újra azt tanítsét. Az egyik általános értelmı jelenják nekünk, hogy legyünk »minden tése az erkölcsi tisztaság, de az erény – dologban mértékletesek« (1 Korinthusbeliek 9:25; átfogóbb értelemben – olyan igazlelkı tulajdonságok Alma 7:23; 38:10; T&Sz 12:8). A mértékletesség összessége, amelyek segítenek a jellemünk kialakímindannyiunkat képes megvédeni a mértéktelentásában. Egy newfoundlandi múzeumban kiállított, ség következményeitŒl” (Conference Report, 1991. 1813-ban készült régi hímzésen ez olvasható: »Az okt., 81. o.; vagy Ensign, 1991. nov., 60. o.). erény az elme legfŒbb szépsége, az emberiség legnemesebb dísze. Az erény a mi oltalmunk és vezércsil Ezra Taft Benson elnök a következŒképpen jellelagunk, amely feléleszti az értelmet, mikor érzékeink mezte a mértékletes embert: „Egy papságviselŒ mérmegtévednek«” (lásd „Isten igazlelkı lányainak erétékletes. Ez azt jelenti, hogy uralkodik az érzelmein nyei”, Liahóna, 2003. máj., 108. o.). és a beszédén. Minden dolgot mértékkel tesz, és nem adja át magát a túlzott kényeztetésnek. Egyszóval, Tudás uralkodik önmagán. Ã irányítja az érzelmeit, nem pedig fordítva” (Conference Report, 1986. okt., 62. Egyensúlyra kell törekednünk a tudás keresése o.; vagy Ensign, 1986. nov., 47. o.). során. Spencer W. Kimball elnök kihangsúlyozta annak szükségességét, hogy gondosan válasszuk meg, milyen tudásra törekszünk: „Mind a világi, mind pedig a lelki tudás kincsei rejtve vannak – ám csupán azok elŒtt, akik nem megfelelŒen kutatnak utánuk és törekednek arra, hogy megtalálják azokat... A lelki tudást nem lehet pusztán azzal megszerezni, hogy kérjük; még az imák sem elegendŒek hozzá. Kitartást és életünk felajánlását igényli. A világi életben található dolgokról szerzett tudásunk csupán az idŒre szól és korlátozott; a végtelen igazságokról szerzett tudás az idŒre és az örökkévalóságra is szól. „A tudás A tudás összes kincsei között a leglényegesebb az IstenrŒl – az Ã létezésérŒl, erejérŒl, szeretetérŒl és ígéreteirŒl – szerzett ismeret…

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

Óriási elŒny származik abból, ha türelemmel tekintünk az életre. Joseph B. Wirthlin elder azt tanította: „Csupán akkor lehet valódi örömben és boldogságban részünk, ha türelmet tanulunk.

A szótárak a türelmet a következŒ meghatározásokkal definiálják: a fájdalom vagy bánat higgadt vagy panaszkodás nélküli elviselése; a meggondolatlan vagy féktelen viselösszes kedés ellentétje; állhatatosnak lenni kincsei között a legléaz ellenkezés, nehézség vagy csapás nyegesebb az IstenrŒl… dacára. […] szerzett ismeret.” […] Hiszem, hogy a mai világban a

A világi tudás, bármily fontos is, soha nem lesz képes megszabadítani egyetlen lelket sem, nem tudja megnyitni a celesztiális királyságot, nem tud világot teremteni, nem tudja az embert istenné tenni, ám nagyon hasznos lehet annak az embernek, aki az elsŒdleges dolgokat helyezte elŒre, megtalálta az

122

Türelem

KÉZIKÖNYV

nehézségek és a boldogtalanság fŒ oka a türelem hiánya. Túl gyakran vagyunk türelmetlenek önmagunkkal, a családunkkal és barátainkkal, sŒt, még az Úrral szemben is. Úgy tınik, rögtön követeljük azt, amit szeretnénk, függetlenül attól, hogy kiérdemeltük-e, jó lesz-e a számunkra, vagy helyes-e. […]

KRISZTUSI

Meg kell tanulnunk türelmesnek lenni önmagunkkal szemben. ErŒsségeinket és gyengeségeinket felismerve arra kell törekednünk, hogy helyes ítéletet hozzunk minden választásunk és döntésünk során, jól kihasználjunk minden lehetŒséget, és a tŒlünk telhetŒ legtöbbet nyújtsuk minden feladatban, melybe belevágunk. Soha nem szabad alaptalanul elcsüggednünk vagy kétségbeesnünk, amikor a tŒlünk telhetŒ legtöbbet nyújtjuk. Ehelyett meg kell elégednünk a fejlŒdésünkkel, még akkor is, ha az néha lassan következik be” (Conference Report, 1987. ápr., 35–37. o.; vagy Ensign, 1987. máj., 30., 32. o.). Testvéri kedvesség

TULAJDONSÁGOK

Simon Péter azt tanácsolta nekünk, hogy legyünk »szent[ek] életben és kegyességben, A kik vár[ják] és sóvárog[ják] az Isten napjának eljövetelét« (2 Péter 3:11–12). A papság szertartásaiban »megnyilvánul az isteniség hatalma« (T&Sz 84:20). Az isteniség nem a tökéletesség eredménye; összpontosításból és megszentelŒdésbŒl ered. Isteniség jellemez mindannyiótokat, akik valóban szeretitek az Urat. Állandóan észben tartjátok a Szabadító engesztelését, és örvendeztek az Ã feltétel nélküli szeretetében. Mindenközben levetkŒzitek személyes büszkeségeteket és hiú becsvágyatokat. Csupán akkor tekintitek teljesítményeteket fontosnak, ha az segített megalapítani Isten királyságát a földön” (Conference Report, 1991. okt., 83. o.; vagy Ensign, 1991. nov., 61. o.). Az isteniség jelentheti még a jámbor összhangot Isten akaratával. Egy Morónitól vett idézettel kezdve Gordon B. Hinckley elnök ezt mondta:

Ezra Taft Benson elnök azt mondta: „A kedves ember megértŒ és jóindulatú másokkal szemben. Tapintattal kezeli mások érzéseit, és udvariasan viselkedik. SegítŒkész természete van. A kedvesség megbocsátja mások gyengeségeit és hibáit. A kedvesség mindenkire kiterjed – idŒsre és fiatalra, állatokra, alacsony származásúra és magas rangúra” (Conference Report, 1986. okt., 62. o.; vagy Ensign, 1986. nov., 47. o.). Isteniség Russell M. Nelson elder ezt mondta: „Az isteniség olyan jellemvonás, amelyet, úgy tınik, legalább olyan nehéz meghatározni, mint megszerezni. A szentírások úgy utalnak rá, mint »az isteniség rejtélye« (1 Timótheus 3:16; T&Sz 19:10). […]

„»Igen, jöjjetek Krisztushoz, és legyetek benne tökéletessé, és tartóztassátok meg magatokat minden istentelenségtŒl, és ha minden istentelenségtŒl megtartóztatjátok magatokat, és teljes lelketekkel, elmétekkel és erŒtökkel szeretitek Istent, akkor elegendŒ számotokra a kegyelme, hogy kegyelme által tökéletesek lehessetek Krisztusban; és ha Isten kegyelme által tökéletesek vagytok Krisztusban, akkor semmiképpen nem tagadhatjátok [Krisztus] hatalmát« (Moróni 10:31–32). […] […] Imádkozom, hogy mindannyiónk egy kicsit kedvesebb, meggondoltabb, elŒzékenyebb legyen. Imádkozom azért, hogy nyelvünket meg tudjuk fékezni, és ne hagyjuk, hogy olyan szavak hagyják el a szánkat, melyeket késŒbb megbánnánk! Imádkozom, hogy legyen erŒnk és akaratunk ahhoz, hogy a másik orcánkat is oda tudjuk fordítani, és hogy megtegyük a második mérföldet, hogy a szenvedŒk ellankadt térdeit felemeljük. […] Isten áldjon meg benneteket, csodálatos társaim ebben a nagyszerı munkában! Az Ã békessége és szeretete legyen veletek, és az isteniség legjavával gondozza az életeteket” (Conference Report, 2003. okt., 109–110. o.; vagy lásd Liahóna, 2003. nov., 103. o.).

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

123

KRISZTUSI

TULAJDONSÁGOK

szert, melyek megtéréshez vezetnek. A jószívıség olyasmi, amivé valaki válik. Így hát, Moróni megállapítása szerint, »ha… nincs az emberekben jószívıség, akkor nem örökölhetik« azt a helyet, melyet az Atya palotáiban elkészítettek számukra (Ether 12:34; kiemelés hozzáadva)” (Conference Report, 2000. okt., 43. o.; vagy lásd Liahóna, 2001. jan., 42. o.).

Jószívıség

Ezra Taft Benson elnök arról tanított, hogyan lehet elsajátítani a jószívıséget a Szabadító példájának követése által: „Az isteni jellem végsŒ és betetŒzŒ erénye a jószívıség, vagyis Krisztus tiszta szeretete (lásd Moróni 7:47). Ha valóban arra törekednénk, hogy még inkább Szabadítónkhoz és Mesterünkhöz hasonlóvá váljunk, akkor legfŒbb célunkká annak kellene válnia, hogy megtanuljunk úgy szeretni, ahogyan Ã szeret. Mormon a jószívıséget tartotta »a legnagyobb[nak] mindenek között« (Moróni 7:46). A világ sokat beszél ma a szeretetrŒl, és sokan vágynak rá. Krisztus tiszta szeretete azonban sokban különbözik attól, amit a világ gondol a szeretetrŒl. A jószívıség sohasem törekszik önzŒ elégtételre. Krisztus tiszta szeretete kizárólag mások örök fejlŒdésére és örömére törekszik” (Conference Report, 1986. okt., 62. o.; vagy Ensign, 1986. nov., 47. o.). Ha krisztusivá szeretnénk válni, a jószívıségnek kell lennie minden cselekedetünk indítékának. Dallin H. Oaks elder, a Tizenkét Apostol Kvórumából, így magyarázta: „Az a kihívás áll elŒttünk, hogy haladjunk át a megtérés folyamatán, azon állapot felé, amit örök életnek nevezünk. Ezt nem csak úgy érjük el, hogy azt tesszük, ami helyes, hanem azáltal, hogy a megfelelŒ indítékkal tesszük – Krisztus tiszta szeretete miatt. Pál apostol ezt ábrázolta a jószívıség fontosságáról szóló híres tanításában (lásd 1 Korinthusbeliek 13). A jószívıség azért nem múlik el soha, és a jószívıség azért nagyobb a legjelentŒsebb általa említett jótetteknél is, mert a jószívıség, »Krisztus tiszta szeretete« (Moróni 7:47), nem tett, hanem állapot. A jószívıségre olyan tettek sorozatán keresztül teszünk

124

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

„Jézus Krisztus a jószívıség tökéletes példája. Halandó szolgálata alatt mindig »széjjeljárt jót tévén«, tanítva az evangéliumot és gyengéd könyörületet mutatva a szegények, szomorúak, és csüggedtek iránt (lásd Máté 4:23; Márk 6:6; Csel. 10:38). Jószívıségének mindenek felett álló megnyilvánulása a végtelen engesztelése volt. Azt mondta: »Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az Œ barátaiért« (János 15:13). Ez volt az általunk valaha ismert legnagyszerıbb cselekedete a hosszútırésnek, a kedvességnek és az önzetlenségnek. […] Miközben folyamatosan részesültök a Szabadító szeretetébŒl, és miközben krisztusi szeretettel vagytok mások iránt, azt fogjátok észrevenni, hogy növekszik a szeretetetek. Megtapasztaljátok, hogy milyen örömökkel jár az Urat szolgálni. A Szentlélek állandó társatok lesz és vezetni fog benneteket a szolgálatotokban és a másokkal való kapcsolataitokban” (Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár [2004]). Alázatosság Richard G. Scott elder ezt tanította: „Az alázat nélkülözhetetlen a lelki tudás megszerzéséhez. Az alázatosság azt jelenti: taníthatónak lenni. Az alázat teszi lehetŒvé számodra, hogy tanulj a LélektŒl, és olyan forrásokból, amelyeket az Úr sugalmazott, mint például a szentírások. A személyes fejlŒdés és az értelem magjai az alázat termŒtalajából hajtanak ki és indulnak virágzásnak. A lelki tudás gyümölcsét termik, hogy itt és az elkövetkezendŒben irányítsanak téged” (Conference Report, 1993. okt., 118. o.; vagy Ensign, 1993. nov., 87. o.). A Hetvenek tagjaként Marlin K. Jensen elder az alázat és az Isten akaratának való alárendeltségünk közötti kapcsolatról beszélt: „Az igaz alázat elengedhetetlenül arra indít minket, hogy azt mondjuk Istennek: »Legyen meg a te akaratod!« És mivel az, amik vagyunk, hatással van arra, mit

KRISZTUSI

TULAJDONSÁGOK

teszünk, az Istennek való alárendeltségünk tükröA misszionáriusoknak megparancsolják, zŒdik majd áhítatunkban, hálánkban, valamint hogy teljes szívvel, lélekkel, elmével és erŒvel az arra való készségünkben, hogy elhívásokat, szolgálják Istent (lásd T&Sz 4:2). tanácsot és helyesbítést fogadjunk Azok a misszionáriusok, akik teljes el” (Conference Report, 2001. szívükkel, lelkükkel, elméjükkel és „A misszionáriusi márc.–ápr., 10. o.; vagy lásd Liahóna, erejükkel szolgálják Istent (lásd T&Sz munkában megjelenŒ 2001. júl., 10. o.). 4:2), képesek folyamatos, Œszinte és szorgalom az Úr és erŒteljes fizikai, szellemi és lelki erŒfemunkája iránti Szorgalom szítést nyújtani, hogy elérjék azon szeretetedet fejezi ki.” „A szorgalom az Úr munkájának végcéljukat, hogy Krisztushoz hívjanak zése során tett egyenletes, következemásokat azáltal, hogy segítenek nekik tes, lelkiismeretes és lendületes erŒfeszítés. Az Úr elfogadni a visszaállított evangéliumot a Jézus elvárja, hogy szorgalmasan dolgozz: állhatatosan, Krisztusba és engesztelésébe vetett hit, a bınbánat, nagy erŒfeszítéssel és gondossággal! A szorgalmas a keresztelés, a Szentlélek ajándékának elnyerése és misszionárius hatékonyan és eredményesen dolgoa mindvégig kitartás által (lásd Hirdessétek evangélizik. A misszionáriusi munkában megjelenŒ szorgaumomat!, 1. o.). A szorgalmas misszionárius nem lom az Úr és munkája iránti szeretetedet fejezi ki. vesztegeti az idejét, hanem minden napot lehetŒAmikor szorgalmas vagy, örömet és megelégedettséségnek tekint arra, hogy szolgálja az Urat. get találsz a munkádban. A misszionáriusi munka ismétlŒdŒ és fáradságos Tégy sok jó dolgot a saját szabad akaratodból (lásd lehet. Néhány nap úgy tınhet, hogy kevés a siker, T&Sz 58:27)! Ne várd, hogy a vezetŒid mondják míg más, sokkal eredményesebb napok kárpótolnak meg, mit tegyél! Dolgozz, amíg minden tŒled tela nehezebbekért. Nem a keresztelések száma hatáhetŒt megtettél, még ha fáradt is vagy! Összpontorozza meg egy misszionárius sikerét. A Lélek általi síts a fontos dolgokra, és ne vesztegesd el az idŒt! hatékony munka és szolgálat elengedhetetlen a Imádkozz útmutatásért és erŒért! Tervezz rendszereboldogsághoz a misszionáriusi szolgálatban. sen és hatékonyan! Kerülj mindent, ami eltereli a gondolataidat vagy cselekedeteidet!” (Hirdessétek Tanulmányozd a következŒ evangéliumomat!, 126. o.). szentírásokat, és gondolkodj el azokon! Thomas S. Monson elnök, az ElsŒ Elnökség egyik tanácsosa elmagyarázta, miért kell a misszionáriusoknak szorgalmasan dolgozniuk:

„A misszionáriusi munka fáradságos. Igénybe veszi az erŒtöket. Próbára teszi a képességeteket. A legjobb erŒfeszítéseteket követeli – gyakran pedig még többet követel. Emlékezzetek, »nem a gyorsaké a futás, és nem az erŒseké a viadal« (Prédikátor 9:13) – hanem azé, aki mindvégig kitart. Hozzátok meg a következŒ elhatározást: „NŒj fel munkádhoz, míg az hozzád nem nŒ, Sokan hozzáfognak, ám ki elvégzi, csak maroknyi. Megbecsülés, rang, dicséret és hatalmi erŒ Mindig utoléri azt, ki kész volt kitartani. NŒj fel munkádhoz, míg az hozzád nem nŒ, Görnyedj, izzadj, de mosolyogj is rajta – Hisz az élet gyŒzelmeit, ahogy telik az idŒ, A görnyedés, izzadtság és mosoly fakasztja [ismeretlen szerzŒ]” (Conference Report, 1979. márc.–ápr., 53. o.; vagy Ensign, 1979. máj., 36–37. o.).

• Tan és a szövetségek 4:2–5 • Tan és a szövetségek 18:15–16 • Tan és a szövetségek 88:84 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! Jeffrey R. Holland elder a misszionáriusi munka nehézségeivel való szembenézés és a Szabadító engesztelésére való emlékezés közötti kapcsolatról beszélt: „Bárki, aki bármiféle misszionáriusi munkát végez, alkalomadtán felteszi a kérdést: Miért olyan nehéz ez? Miért nem megy jobban? Miért nem lehetünk gyorsabban sikeresek? Miért nem csatlakozik több ember az egyházhoz? Ez az igazság. Hiszünk az angyalokban. Bízunk a csodákban. Miért nem özönlenek hát az emberek a keresztelŒmedencébe? A misszionáriusi munkának miért nem az az egyedüli kockázata, hogy az ember tüdŒgyulladást kap

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

125

KRISZTUSI

TULAJDONSÁGOK

attól, ahogy egész nap és egész éjjel a keresztelŒ medencében áztatja magát? Alkalomadtán felteszitek ezeket a kérdéseket. Sokat gondolkodtam már ezen. A következŒkben személyes érzésemet mondom el errŒl. MeggyŒzŒdésem, hogy a misszionáriusi munka azért nem könnyı, mert a szabadulás sem egy olcsó élmény. A szabadulás soha nem volt könnyı. Mi Jézus Krisztus Egyháza vagyunk, ez az igazság, és Ã a mi Nagyszerı Örökkévaló VezetŒnk. Hogyan hihetnénk el, hogy nekünk könnyı lesz, amikor sosem volt könnyı még Számára sem? […] Amikor küszködsz, amikor elutasítanak, amikor leköpnek és kidobnak, amikor gúny és csúfolódás tárgyává válsz, akkor a legjobb élettel állsz kapcsolatban, amit ezen a világon valaha is ismertek, a valaha is élt egyetlen tiszta és tökéletes élettel. Van okod rá, hogy kihúzd magad és hálás légy azért, hogy az élŒ Isten élŒ Fia tud minden bánatodról és megpróbáltatásodról” (lásd „A misszionáriusi munka és az engesztelés”, Liahóna, 2001. okt., 30–32. o.).

Thomas S. Monson elnök elmagyarázta, hogy a misszionáriusi munka miért igényli minden erŒforrásunkat: „A misszionáriusi munka kemény munka. A misszionáriusi szolgálat megerŒltetŒ, és sok óra tanulást és felkészülést igényel, hogy maga a misszionárius méltó párja lehessen ama isteni üzenetnek, melyet hirdet. Ez a szeretet munkája, de ugyanakkor az áldozathozatalé és az öntudatos kötelességteljesítésé is” (Conference Report, 1995. szept.–okt., 66. o.; vagy Ensign, 1995. nov., 49. o.).

Az engedelmesség elengedhetetlen jellemvonás a misszionáriusi munkában. Van egyfajta hatalom, amelyet az engedelmes misszionáriusok élveznek. A misszióvezetŒk nagy 126

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

hangsúlyt fektetnek a parancsolatoknak és a missziós szabályoknak való engedelmesség fontosságára. A misszionáriusoknak nem vakon, hanem inkább hithıen kell engedelmeskedniük. Hatalmas béke származik a hithı engedelmességbŒl.

Tanulmányozd a következŒ szentírásokat, és gondolkodj el azokon! • János 14:15 • 1 Nefi 3:7 • Alma 37:35 • Tan és a szövetségek 82:10 • Tan és a szövetségek 130:20–21 A szentírásokkal kapcsolatos benyomásaidat írd le a tanulmányi naplódba! A misszionáriusoknak lehetŒségük van arra, hogy az általános missziós szabályok mellett kövessék a vezetŒik által adott konkrét tanácsokat is. Gordon B. Hinckley elnök megosztott egy példát arról az erŒrŒl, amely a misszióelnöknek való engedelmességbŒl származik: „Évekkel ezelŒtt missziót szolgáltam Angliában. Elhívtak, hogy Londonban, az Európai Misszió irodájában szolgáljak, Joseph F. Merrill elnök alatt, aki a Tizenkettek Tanácsában szolgált, és akkor az Európai Misszió elnöke volt. Egy nap három vagy négy londoni lap is leközölte egy régi könyv újranyomtatásának ismertetését, melynek hangneme becsmérlŒ és goromba volt, és azt állították, hogy az a könyv a mormonok története. Merrill elnök ezt mondta nekem: »Azt akarom, hogy menj el a kiadóhoz, és tiltakozz ez ellen!« Ránéztem, és szerettem volna ezt válaszolni: »Én ugyan nem megyek!« Ám szelíden így szóltam: »Igen, uram!« Nem vonakodok elmondani, hogy meg voltam rémülve. Bementem a szobámba, és valami olyasmit éreztem, amit Mózes érezhetett, amikor az Úr megkérte, hogy menjen el a fáraóhoz. Elmondtam egy imát. A gyomrom görcsbe rándult, amikor átgyalogoltam a Goodge Street állomáshoz, hogy felszálljak a földalatti vasútra, amely elvitt a Fleet Streetre. Megkerestem az elnök irodáját, és megmutattam a névjegyemet a recepciósnak. Ã elvette a kártyát, bement a hátsó irodába, majd hamarosan visszatért, és azt mondta, az elnök túl elfoglalt ahhoz, hogy beszéljen velem. Azt válaszoltam, hogy ötezer mérföldet utaztam, és szívesen várok. Az elkövetkezŒ

KRISZTUSI

órában kétszer vagy háromszor is benézett az irodába; végül az elnök behívott engem. Soha nem fogom elfelejteni az elém táruló látványt, amikor beléptem. Hosszú szivart szívott, és olyan tekintettel nézett rám, mely ezt sugallta: »Ne zaklass!« Kezemben tartottam a cikkeket. Nem emlékszem arra, hogy mit mondtam ezután. Úgy tınt, egy másik hatalom beszél rajtam keresztül. ElŒször védekezŒ, sŒt, ellenséges volt. Majd kezdett meglágyulni. Végezetül megígérte, hogy tenni fog valamit. Egy órán belül minden angliai könyvárushoz eljutott a hír, hogy küldjék vissza az összes könyvet a kiadónak. Hatalmas költségek árán minden példány elejére rányomtatta, hogy a könyv nem tekintendŒ történelemnek, csupán kitalált történetnek, és ezzel semmiképpen sem szeretnék megsérteni a nagyra tisztelt mormon népet. Évekkel késŒbb egy másik nagyon jelentŒs szívességet is tett az egyháznak, és minden évben, egészen a haláláig, kaptam tŒle egy karácsonyi üdvözlŒlapot. Rájöttem, hogy amikor megpróbálunk hittel engedelmeskedni a papsági felhívásoknak, az Úr megnyitja az utat, még akkor is, amikor úgy tınik, semmilyen út nem létezik” („If Ye Be Willing and Obedient”, Ensign, 1995. júl., 4–5. o.). Azok a misszionáriusok, akik megtanulnak hithıen engedelmeskedni, erŒvel áldatnak meg. Ezra Taft Benson elnök kihangsúlyozta vonakodó engedelmesség és a készséges engedelmesség közötti különbséget: „Amikor az engedelmesség nem zavaró többé, és amikor az célunkká válik, Isten abban a pillanatban erŒvel ruház fel minket” (Donald L. Staheli, Conference Report, 1998. ápr., 108. o.; vagy lásd Liahóna, 1998. júl., 93–94. o.). Dennis B. Neuenschwander elder, a HetvenektŒl, a missziós szabályoknak való engedelmesség fontosságáról beszélt: „A missziós szabályok ugyanolyan mértékben fontosak, mint a parancsolatok. Mindannyiunknak meg kell tartania azokat, megértve azt, hogy erŒt, útmutatást és határokat adnak nekünk. Az okos misszionárius megtanulja a szabályok célját, és úgy alkalmazza Œket, hogy segítsenek neki. A missziótok a fegyelem és céltudatos összpontosítás ideje. Megkövetelik tŒletek, hogy mellŒzzetek néhány olyan dolgot, amely része a jelenlegi

TULAJDONSÁGOK

életmódotoknak. Ezek közé tartoznak a zene, a televízió, a videofilmek, a regények, sŒt, a lányok is. Nincs semmi baj ezekkel a dolgokkal…, ugyanakkor nincs semmi baj az étellel sem, kivéve amikor böjtölsz, amely esetben még egy teáskanálnyi víz is helytelen” (Conference Report, 1991. okt., 59. o.; vagy Ensign, 1991. nov., 43. o.). Richard G. Scott elder elmagyarázta, hogy a személyes engedelmesség hogyan segít a misszionáriusnak hatalommal bizonyságot tenni: „Azok a misszionáriusok, akik például tizedet fizettek, tanúságot tudnak tenni azon megígért áldásokról, melyeket az Úr az engedelmességért ad. Az a misszionárius, aki igazlelkı életet élt, erŒteljes bizonyságot tud tenni, mert voltak már lelki élményei az életében. Az ilyesfajta élmények feltételei az érdemesség és a Szabadítóba vetett hit” (Teaching from the Heart”, Ensign, 2004. jún., 9. o.).

GONDOLKOZZ EL A KÖVETKEZÃ PONTOKON! • Az ebben a leckében megtárgyalt krisztusi jellemvonások közül melyek azok, amelyeket fejlesztened kell életed ezen szakaszában? • Mit kell tenned annak érdekében, hogy kifejleszd magadban az általad kiválasztott krisztusi jellemvonásokat? • Hogyan teszik képessé a krisztusi jellemvonások a misszionáriusokat arra, hogy még hatékonyabban tanítsák a visszaállított evangéliumot? • Miért fontos mind a szorgalmas szolgálatra való képesség, mind pedig az arra való vágy a misszionáriusi munkában? • Hogyan fejleszthetsz ki magadban nagyobb képességet arra, hogy keményen dolgozz, annak érdekében, hogy szorgalmas misszionárius légy? • Sorolj fel néhány olyan áldást, amely az engedelmesség eredménye! • Mi a kapcsolat az engedelmesség és a Lélek jelenléte között?

JAVASOLT FELADATOK • Gondolkozz el személyes fejlŒdéseden abban, hogy krisztusi jellemvonásokat alakíts ki magadban! Válassz ki egy vagy két területet, ahol fejlŒdni szeretnél, és készíts konkrét tervet a fejlŒdéshez!

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

127

KRISZTUSI

TULAJDONSÁGOK

AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK Hıek a hithez: Evangéliumi értelmezŒ szótár • „Jószívıség” • „Hit” • „Remény” • „Alázat” • „Engedelmesség”


128

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

KRISZTUSI

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

TULAJDONSÁGOK

KÉZIKÖNYV

129

KRISZTUSI

130

TULAJDONSÁGOK

MISSZIONÁRIUSI

FELKÉSZÍTÃ

TA N U L Ó I

KÉZIKÖNYV

HUNGARIAN

4

02369 13135 36913 135

5

MISSZIONÁRIUSI FELKÉSZÍTÃ. Menjetek tehát el az egész világba! Tan és a szövetségek 84:62 TANULÓI KÉZIKÖNYV. Hittan 130

Recommend Documents