MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Bankismeret


Tananyag Kötelező irodalom: • Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. • A tantárgy letölthető jegyzete

Bankismeret


Ajánlott irodalom:

• •

• • •

Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997: 6. 11. 12. fejezetek Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 10. és 19. fejezet (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Stabilitási jelentés, mely a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthető. A Felügyelet kockázati jelentése Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja. Panem, Budapest, 1999.

Bankismeret


Vizsgára bocsátás feltétele

• A félév során a szemináriumokon 4 alkalommal ellenőrző dolgozat kerül megírásra az előadásokon elhangzottakból. Felkészülni a tanszék honlapjára feltöltött PP anyagokból és az elektronikus oktatási segédletből lehet. A dolgozatokkal megszerezhető pontok összege összesen 20 pont (4*5 pont). Pótlás az elővizsgahéten a szeminárium időpontjában! • Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. A dolgozatok terjedelme maximum 30 oldal • A beadott házi dolgozat prezentálása szóbeli felelés keretében, melyben minden csapattag egyenlő arányban vesz részt. A prezentáció időtartama kb. 30 perc. Mindenki négy kérdést kap, kettőt a leadott anyag kapcsán, kettőt a CAMELS elméletéből. Az így elérhető pontok száma maximum 20.

Bankismeret


Számonkérés módja: • Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtős kérdések és számolási feladatok) • összpontszám: 80 pont

Bankismeret


Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Év közben megírt ellenőrző dolgozatok: Házi dolgozat és prezentáció: Vizsgadolgozat: Összesen: Ponthatárok: 0 - 40 pont 41 - 50 pont 51 - 60 pont 61 - 70 pont 71 - 80 pont

20 20 40 80

1 2 3 4 5

Bankismeret

pont pont pont pont

elégtelen elégséges közepes jó jeles


A bankszektor szereplői, bench mark. A pénzintézetek szervezeti felépítése.

Bankismeret


Összehasonlítás és benchmarking • A számszerűsíthető tényezők értékelésére szolgál a folyamatok általános vonásairól, az azt befolyásoló tényezők hatásai irányáról, intenzitásáról, kapcsolatairól ad információt. • A problémák: az összehasonlíthatóság/azonos módszer és tartalom az adatok kiszámításában/, és az összehasonlítás mértéke; • A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés /kapacitásváltozás kiszűrése/; egymásra vetítés; "közös nevező"/naturáliák esetén/; • Fajtái: • 1. Terv/tény és vagy tény/normatíva; • 2. A bankon belüli, érdekeltségi alapon elhatárolt egységek; • 3. Időbeli; • 4. Regionális, nemzetközi; • 5. Más sokasággal, egységgel; Bankismeret


Megfelelő benchmark – erős versenytárs • Azonos ágazat • Azonos (hasonló kockázatú piac) • Azonos méret

Bankismeret


• A benchmarking vezetési eljárás, a termékek, szolgáltatások és a folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal az iparág/szektor vagy az adott belső folyamat legjobbjaival szemben. • A benchmarking az az elemzési eljárás, amellyel azonosítjuk, megértjük és adaptáljuk a világ bármely szervezetének kiemelkedő gyakorlatát és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük saját szervezetünket teljesítményének fejlesztésében, a legjobb gyakorlat bevezetése érdekében. • A módszer strukturált megközelítést alkalmaz, feltárja a változtatásokra érett területeket, a fejlődési lehetőségeket. • A teljesítményellenőrzés fontos módszere. Bankismeret


Három alapvető típusa: • -szervezeten belüli benchmarking; (a szervezeten belüli hasonló tevékenységek összehasonlítása) • szervezetek közötti benchmarking; (adott profilú vállalat azonossal vagy hasonlóval történő összehasonlítása) • - funkcionális benchmarking; (termékek, szolgáltatások folyamatok, eljárások összehasonlítása függetlenül a szektortól.)

Bankismeret


Bankok elemzési csoportjai Nagybankok: MFÖ > vagy = 3 % ∑ szektor (pl: OTP, CIB, Erste, stb.) 2. Középbankok: MFÖ > vagy = 0,9% ∑ szektor (pl: Commerzbank) 3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % ∑ szektor (pl: Porsche Bank, Kinizsi Bank, Deutsche Bank, stb.) 4. Szakosított hitelintézetek (pl: FHB, UniCredit Jelzálogbank, Fundamenta, stb.) 5. Fiókintézmények (pl: Citibank, ING, Axa stb.) 1.

(6. Állami hitelintézetek (EXIM Bank, Keler Rt, MFB, MKB, BB)) Bankismeret


Az egyes bankcsoportok fontosabb jellemzői

2014. I.félév

Eszközök összesen

Nagy bankok

Kis és Szakosít MFB, középb. ott p.i. Exim, Keler

Szövet kezetek

Fióktel Hitelintézet epek össz. M Ft

63,5%

11,1%

8,4%

5,4%

4,7%

6,9%

30.443.427

Hitelek

65%

10,9%

10,4%

5,7%

3,2%

4,7%

15.928.766

Betétek

70,5%

10,8%

4%

0,01%

8,2%

5,8%

14.633.707

Kapott kamatok

61,7%

10,5%

13,4%

4,5%

4,5%

5,3%

847.552

TMM %

16,7

16,3

21,5

21,5

20

n.a.

17,4

25.238

4.617

703

571

6.951

n.a.

38.080

Foglalkoztatott ak száma

Bankismeret


Házi dolgozat (prezentáció) • Feladat: egy kiválasztott bank összehasonlítása korábbi teljesítményével (utolsó három teljes év) és a benchmarkkal (az a szegmens, amibe tartozik) • Megoldás: Excel táblázatban külön fülön létrehozni a bank beszámolóját és a benchmark beszámolóját (Mérleg, eredménykimutatás) • Cash flow elemzés majd CAMELS elemeiről külön fül • Word dokumentum: szöveges elemzés és értékelés, valamint a CAMELS alapján SWOT elemzés Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Felügyelő Bizottság

A TANPÉLDA BANK ZRT. SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

VEZÉRIGAZGATÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ II.

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ I. Basel Tanácsadó Fizetési Forgalom Szakterület

Belső Ellenőrzési Szakterület

Üzleti Területek Ellenőrzése Osztály

Pénz- és Tőkepiaci Üzletág

Service Területek Ellenőrzése Osztály

Nemzetközi Üzletek Üzletág

Compliance Officer

Törzskar

Jogi Osztály

Kockázatkezelési Szakterület

Hitelkockázat Elemzési Osztály

Szabályozási Osztály

Titkársági Osztály

Hitel Portfólió HitelMenedzsment adminisztrációs Osztály Osztály

Bér- és Munkaügyi Osztály

Személyzeti Osztály

Security Officer

Piaci Kockázatkezelési Osztály

Egyéb üzletág Számlavezetési Értékkezelési és Átutalási Számlavezetési Devizaforgalmi Osztály Osztály Osztály Osztály

Bankkártya Back Office Osztály

Pénz- és Pénz- és Tőkepiaci Tőkepiaci Trading Osztály Sales Osztály

Privát és Lakossági Ügyfelek Osztály

Ügynöki Üzletek Osztály

Üzletfejlesztés

Nemzetközi Ügyfelek Osztály

Projekt Finanszírozási Osztály

Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág

Számviteli Osztály

Pénzügyi Osztály

Információ Szolgáltatási Osztály

Számviteli Szakterület

Informatikai Osztály

Bank- és Informatikai Biztonsági Osztály

Üzemeltetési és Beruházási Osztály

Informatikai, Üzemeltetési és Bankbiztonsági Szakterület

Letétkezelési Osztály

Elszámolási Osztály

Treasury Back Office Osztály

Pénz- és Tőkepiaci Back Office Szakterület

Vállalkozás és Vállalati Önkormányzat TermékfejleszFinanszírozási tési Osztály Osztály

Controlling Szakterület

Egyéb Üzletág

Portfolió- és Vagyonkezelési Önálló Osztály

Értékpapír Pénzügyi Osztály

Egyéb üzletág Egyéb üzletág Termék Üzleti Menedzsment Kapcsolatok Hitelprogramok Osztály Osztály Osztály

Bankismeret


Belső ellenőrzési szakterület  Fő feladatai és felelőssége:  A Bank belső ellenőrzési apparátusának hatékony, a külső és belső előírások szerinti megszervezésével, a vizsgálatok szakmai színvonalának folyamatos növelése;  A jogszabály alapján vagy banki elhatározásból megbízott külső ellenőrző szervezetekkel a Bank szabályzatai által meghatározott keretek között történő együttműködés.  Kötelezően véleményt nyilvánít a banki szervezeti struktúra változásairól. Bankismeret


Kockázatkezelési szakterület Fő feladatok:  A Bank stratégiai céljaival, a törvényi előírásokkal és a belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes hitelkockázat elemzési tevékenység végzése;  Az üzletágakkal való együttműködés;  A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása;  A kintlévőségek folyamatos monitoringja;  A hitelezéshez kapcsolódó szerződés- és számlanyilvántartások vezetése.  A Bank kockázatkezelési stratégiájának és politikájának karbantartása.  A kockázatos hitelek és kintlévőségek szakszerű kezelése, a követelések peres és peren kívüli behajtása.  A KHR adatszolgáltatás teljesítése;  A Bank teljes kockázati kitettségének folyamatos monitoringja. Bankismeret


Fizetési forgalom szakterület • A Bank fizetési forgalomhoz kapcsolódó termékeinek- és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése és bővítése, az ügyfelek belföldi és nemzetközi fizetési forgalmának szakszerű és költséghatékony lebonyolítása; • A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és szállítás folyamatos magas színvonalú működtetése; • A levelezőbankokkal történő kapcsolattartás; • A KHR adatszolgáltatás teljesítése.

Bankismeret


Treasury üzletág  Fő feladatai és felelőssége:  Magas színvonalú, széles körű treasury és kötvénykereskedési szolgáltatások nyújtása, melynek célja, hogy a Bank a piaci lehetőségek hatékony kihasználásával egyre nagyobb nyereséget realizáló, aktív, elismert bankközi piaci szereplővé váljon;  A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb megvalósításához szükséges lehetőségek aktív kiaknázása, a szükséges eszközök és források felkutatása, a termék- és szolgáltatáskínálat folyamatos korszerűsítése és bővítése;  A Bank ügyfelei részére magas színvonalú befektetési szolgáltatások nyújtása. Új ügyfelek megszerzése, a meglevő ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás; Bankismeret


Controlling szakterület  Fő feladatai és felelőssége:  A Bank mindenkori üzleti és jövedelmezőségi helyzetének nyomonkövetése és magas színvonalú, rendszeres elemzés, beszámoló készítés segítségével a vezetők információkkal való ellátása, a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása.

 Egyéb feladatok:  A controlling típusú irányítási rendszer módszertanának, információs mechanizmusának kidolgozása, működtetése;  A stratégiai és operatív üzleti tervezés módszertanának kidolgozása;  A stratégiai és az operatív tervezési folyamat banki szintű koordinálása;  Belső jövedelem elszámolási rendszer kialakítása és működtetése, stb. Bankismeret


Hitelfolyósítási folyamat nyomon követése Ügyfél

Kockázatkezelés

Döntéshozó

Kockázatkezelés

Jogi osztály

tanácsadó

Ügyfél tanácsadó

Security officer

Fizetési forgalom

Deviza fizetési forgalom

Hitel Back Office

Bankismeret

Treasury Treading


Bankismeret


Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Az MNB mint részvénytársaság szervezeti felépítése 2014. 08.06.

Bankismeret


További hasznos információk:

• • • •

www.mnb.hu felügyelet.mnb.hu www.privatbankar.hu www.portfolio.hu

Bankismeret


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Bankismeret


A bankok működését meghatározó szabályrendszer. A BIS kialakulása, szerepe és a CRD.


És amiről még szó lesz:   

Miért kell a bankokat szabályozni? Mi a BIS? Hogyan alakult ki? Mi a szerepe? CRD (Capital Requirements Directive) – tőkekövetelmények szabályai

Bankismeret


Banki szabályozás oka • Banki betétek védelme – magas tőkeáttétel • Morális hazárdírozás, kontraszelekció veszélye • „Too big, to fail” • Fertőzési hatás • (Fogyasztóvédelem)

Bankismeret


Banki kockázatok • Hitelkockázat • Piaci kockázat – Kamatkockázat – Árfolyamkockázat – Árkockázat

• Működési kockázat* • Fizetőképességi kockázat – Likviditási – Szolvencia Bankismeret


Működési kockázatok • Belső és külső csalás • Foglalkoztatási gyakorlat és munkahely biztonság • Ügyfélszolgálati kockázat • Fizikai eszközök károsodása • Informatikai rendszer károsodása • Üzleti folyamatok hibái Bankismeret


Kockázattípusok összehasonlítása Tényezők

Piaci kockázat

Hitelkockázat

Működési kockázat

Kitettség mérhetősége

Igen, naponta

Igen, negyedévente

Nehezen körülhatárolható

Jellemzője

Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis

Bizonytalanabb, sok kivétel

Statisztikailag nehezen kezelhető

Kockázati tényező

Kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok

Adós nem teljesítési valószínűsége, és a kitettség

Események gyakorisága és súlyossága

Kockázat felmérés

VAR, stressz teszt, gazdasági tőke

Minősítési rendszerek, PDLGD modellek

Nincs konszenzus

Mérés megbízhatósága

Jó

Elfogadható

Alacsony

Kockázatkezelés

Limitek, származtatott termékek, ALO menedzsment

Limit, fedezet, minősítés, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák

Folyamatszervezés, ISO, kulcsmutatószámok, kontrolling, belső ellenőrzés

Bankismeret


Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS • Alapító okirat: 1930. január 20. • Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; • 1931: Nemzetközi hitelválság Fő feladata a központi bankok tartalékainak menedzselése lett; • II. vh alatt a BIS tevékenysége csökken, megalakul az IMF; • 1948 Churchill Zürichi beszéde  EGK megalakulása  BIS a JB elnökök rendszeres találkozási pontja Bankismeret


• A ’60-as években szerepet vállalt a Bretton Woods-i rendszer fenntartásában; • Szerepe volt a ’70-es évek olajválsága során a tőkeáramlások hatékonyabbá tételében; • A ’80-as évek nemzetközi adósságválságának kezelésében is szerepet játszott az IMF-el együtt. • Folyamatos kutatások, és elemzések a monetáris és pénzügyi helyzettel összefüggésben!

Bankismeret


• Nemzeti szakértők bevonásával ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizációja érdekében. Ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám a gyakorlat mégis bizonyítja, hogy a Bank által megfogalmazott célok és javaslatok teljes mértékben a nemzeti jogrendszerek szerves részévé válnak.

Bankismeret


Basel I. jellemzői • • • • •

Tőkemegfelelési mutató Kockázatos tevékenységek korlátja Kockázatokat összegzi Elsősorban hitelkockázatra koncentrál Hitelkockázati súlyok egyszerűek és termékspecifikusak

Bankismeret


Tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató Szavatoló tőke (T1+T2) > 8% Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg Alapvető tőkeelemek (Tier 1): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Járulékos tőkeelemek (Tier 2):

Alaptőke 1. Tőketartalék 2. Eredménytartalék 3. Lekötött tőke Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Általános kockázati céltartalék* - Immateriális javak - Visszavásárolt saját Bankismeret részvény

Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke - Nem képzett céltartalék/értékvesztés


Hitelkockázat vállalásra vonatkozó szabályok 1. Hitelnyújtás szabályozása; 2. Belső hitelekkel kapcsolatos szabályok; 3. Fedezetek;

4. Ingatlan befektetések; 5. Tartós befektetések; 6. Tőkemegfelelés szabályozása;

Bankismeret


A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai Nagykockázat = A bank kockázatvállalása egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére!  Nagysága: (>vagy =), mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 % ∑ nagykockázat < szavatoló tőke 8-szorosa Bankismeret


Ügyfélcsoport = (A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!)  Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történő kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül!  (pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.) Bankismeret


∑ megengedhető kockázatvállalás  Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben < mint a szavatoló tőke 25 %-a!

Bankismeret


Befektetések Ingatlan befektetés = A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba[1] történő befektetés! Mértéke: < vagy = mint, a szavatoló tőke 5%-a! Ha felszámolási, eljárás, csődeljárás, végrehajtás során, valamint ingatlan-hitel csereügylet keretében ingatlant szerez – 3 éven belül el kell adnia.

Tartós befektetés = A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban: a.) a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéssel; b.) a vállalkozás jegyzet tőkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel. c.) tartós befektetés < szavatoló tőke 60%-a Bankismeret


Belső hitel • Hitelintézet (kivéve hitelszövetkezetet) nem vállalhat kockázatot – – – –

a) vezető állású személye és könyvvizsgáló, b) fenti személy közeli hozzátartozója, c) fenti személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás részére, vagy d) a fenti személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.

• Kivéve a belső szabályzatban meghatározott mértékig – Folyószámla-hitelkeret – Fizetési előleg – Lakás- vagy szociális célú kölcsön

• Fogyasztási hitel az igazgatótanács kétharmadának döntésével adható. Bankismeret


Fedezetek A hitelintézetek a hitelkihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie az alábbiakról:  a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről; b.) azok valós értékéről; c.) a fedezetek érvényesíthetőségéről. Mi nem fogadható el fedezetként?  saját részvény, banki tulajdonban lévő vállalat kezessége/garanciája Bankismeret


Kötelezően elkészítendő belső szabályzatok  Kockázatvállalási szabályzat;  Befektetési szabályzat;  Ügyfél-, és partnerminősítési szabályzat;  Fedezetértékelési szabályzat;  Ügyletminősítési és értékelési szabályzat;  Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat. Bankismeret


Kritika a hagyományos kockázatkezeléssel szemben • Nem veszik figyelembe a piaci és a működési kockázatot • Az „építőkocka” elv nem veszi figyelembe a portfólió kockázatcsökkentő hatását • Nem veszik figyelembe a nettósítás lehetőségét (fedezeti ügyletek) • Negyedévente kell készíteni őket nem naponta • Könyv szerinti értékre koncentrálnak és nem piaci értékre

• A hitelek minősítése túl merev, nem veszik figyelembe a fedezetek kockázatcsökkentő hatását


Basel II három pillére

Minimum tőkekövetelmények

+

Felügyeleti felülvizsgálat

Bankismeret

+

A piac fegyelmező ereje


Basel II. elvei • cél: biztonságos, tiszta és átlátható (nemzetközi) pénzügyi rendszer • eszköz: kifinomult kockázatmérés (választási lehetőségek) • a kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni • magas biztonságot (99.9%) előírása


Basel II. szerkezete Pillérek

Tőkemegfelelési előírások

Felügyeleti ellenőrzés

Kockázati kitettség

Standard módszer

IRB módszer

Szavatoló tőke

Mûködési kockázat

Hitelkockázat

Alapvetõ módszer

Standard módszer

Transzparencia

Piaci kockázat

Fejlett módszer

Standard módszer

Alapvetõ tõkeelemek

Belsõ modell

Járulékos tõkeelemek


Fizetőképességi mutató korrigálása puhítás • Alapvető tőke/RWA – 4% • Szavatoló tőke/RWA – 10%

Bankismeret


Első pillér I.

Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrel  A tőkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik.  Változások: a.) a kockázati súlyok köre tágult valamint b.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki, ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli.  Kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása: Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%-os súlyt kell alkalmazni! Bankismeret


Standard módszer - kockázati súlyozás Minősítés Szuverén (export-hitel biztosító min.) Bank 1. (ország1-gyel lerontva) (CR%) Bank 2. (bank minősítés, 3m) Vállalat (külső minősítés)

AAA/ AA-

A+ / A-

BBB+ / BBB-

BB+ / B-

Balatt

Nincs

0 (1)

20 (Mo.)

50 (3)

100 (4-6)

150 (7)

100

20

50

100

100

150

100

(1.6)

(4)

(8)

(8)

(12)

(8)

20 (20)

50 (20)

50 (20)

100 (50)

150 (150)

50 (20)

100

100 "BB-" -ig

150 "B+" -tól

100 (SME)

20

50


Standard módszer - kockázatcsökkentés

• komplex módszer: óvadék C piaci értékének CA diszkontált értéke: CA = C  (1-HC-HFX) • H: kockázatvállalás értékének, óvadék értékének volatilitása, ill. deviza mismatch • H: 99%-os 10 napos tartási periódusra adott tábla, ezt skálázni kell a letétkiigazítási és újraértékelési frekvenciával (ha nem napi) • kitettség csökken (hitelkonverziós faktorok alkalmazása mérlegen kívüli tételekre)


Standard módszer - kockázatcsökkentés • reziduális kockázatok: eltérés (mismatch) a kockázatvállalás és a kockázatcsökkentő instrumentum között • működési, likviditási, piaci kockázatokat okozhatnak • többféle CRM eszköz  kockázat szétosztás


CRM (Credit Risk Mitigation techniques) 1. 2. 3. 4. 5.

Mérlegen belüli nettósítás; Repóügyletre, értékpapírra, stb. vonatkozó nettósítási megállapodás; Biztosíték; Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek; Hitelderivatíva.

Bankismeret


II. Hitelkockázat mérése belső minősítési modellekkel (IRB: Internal ratings based aproaches)  Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött.

Alap módszer (foundation IRB) A bank csak a nemfizetés valószínűségeit becsli, a többi tétel becslésére a Felügyelet által megadott paramétereket alkalmazzák. Bankismeret

Fejlett módszer (advanced IRB) A bank saját belső becslésit alkalmazza az egyes kockázati paraméterek becslésére.


Becsülendő kockázati komponensek 1. Nemfizetés valószínűsége (probability of default, PD) 2. A fizetés elmaradásakor a veszteség átlagos mértéke (loss given default, LGD) 3. A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a kockázati kitettség várható értéke (exposure at default, EAD) 4. Futamidő (maturity, M) Bankismeret


IRB • minősítéssel szemben támasztott követelmények: – differenciáltság: • min. 7 teljesítő és 1 nem teljesítő kategória • elkülönült adós és tranzakció kockázat (PD vs. LGD) • egy kategóriában max. a bruttó kihelyezések (30%-a)

– teljeskörűség és a minősítő függetlensége – a minősítési rendszer működtetése – PD értékek rendelése a kategóriákhoz (2+3=5y): • saját belső nemfizetési statisztika • mapping (közös adatbázis vagy minősítési rendszer) • statisztikai modell használata


IRB kockázati súlyozás • kockázattal súlyozott eszközérték (risk weighted assets, RWA) meghatározási folyamata: – folytonos valószínűségi fv.: PDbenchmark kockázati súly (benchmark risk weight, BRW) – RW = Min (LGD/45  BRW; 12.5  LGD) – lejárati korrekció (alap: 2.5éves futamidő)RW* – RWA=  ( kockázatvállalás értéke  EAD  RW*)


IRB-módszer • A kockázati súlyok a bizottság által kifejlesztett súlyfüggvényen keresztül határozódnak meg. A súlyfüggvény konkrét értékét egy adott eszköz esetében paramétereit részben a bank részben a felügyelet által meghatározott paraméterek határozzák meg, a választott módszer függvényében (alap és fejlett) • Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a bank saját maga becsüli. Megnevezés

Veszteség ráta(LGD)

Módszer Vállalatok Bankok Országok Retail

A

adott

Lejárat szerinti Koncentrációs korrekció(M) korrekció(G)

F

Nemteljesítéskori kockázati összeg(EAD) A F

saját

adott

adott saját

saját

A

F

Nincs alapmódszer, csak a paraméterek saját becslése

A

F

sztenderdizált


IRB kockázatcsökkentés

• LGD értékek:

– alapmódszer: • • • •

nem fedezett követelések esetén 45% alárendelt követelések esetén 75% pénzügyi biztosítékok (lsd.komplex módszerek) (F) lakás és kereskedelmi célú ing. – Fkitettség 140%-a LGD=35%

• vevőkövetelések (0-125%, min. 35%), egyéb fizikai (30-140%, min. 40%)

– fejlett módszer: • saját fedezetértékelés és LGD számítás


IRB - Retail • kockázati szegmentációs előírások: – – – – –

termék szerint (hitelkártya, fogyasztási hitel, overdraft, jelzálog, SME) adós kockázatossága szerint - scoring alapon késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória) folyósítás éve szerint egyéb (biztosíték, lejárat, méret, stb.)

• RWA meghatározása: – PD és LGD vagy EAD szegmensenkénti becslése – 3 eltérő BRW függvény a jelzálog fedezetű, rulírozó és egyéb hitelekre (itt alacsonyabb!)


IRB tőkekövetelmény kockázatérzékeny tőkekövetelmény formula: ügylet tőkekövetelménye (RWA  8%) = f(PD, LGD, EAD, AT, TO, M) PD: egy éven belüli nemfizetés valószínűsége LGD (%): fedezetlenségi ráta EAD: kintlevőség nagysága AT: eszköszegmens (corp, ret, SL, FI, SOV, EQ, receivables) TO: éves árbevétel (micro, sme, corp) M: lejárat


IRB - összefoglalás M G LGD

Módszer

F

A

EAD

F

A

(maturity) (granularity)

F

Vállalat Bank Ország (no 3bp, 30%)

Háztartás

45 75 35

CCF saját saját B.I.

2.5 (+) (b)

A

F

A

GSF koncenb trációs (PD) korrekciós két tényező vál. CR* = CR+GSF4%RW A

paraméterek saját becslése, M=2.5év (lakáshitelre LGD = min 10%)


IRB - felkészülés • 2008-as bevezetés • teljesség: anyabank IRB  leánybank IRB! (saját vagy anyától átvett módszerekkel) • PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves tapasztalat + 3 éves átmeneti periódus • retail: ugyanez a PD, LGD és EL-re is • 3 éves stabil rating rendszer, teljeskörűség tekintetében is átmeneti periódus • alap és fejlett min. 2 évig párhuzamosan


Működési kockázat tőkekövetelményének szabályozása A működési kockázatot az emberek, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázata. 1. Az alapmutató módszer (basic indicator approach). Egyetlen mutató jelzi az intézmény teljes működési kockázatát. Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka 2. A sztenderd módszert (standardised approach).[1] Az intézmény teljes tőkekövetelménye = ∑ Bruttó bevételek fix százaléka (üzleti területenként) 3. A fejlett mérési módszer (advanced measurement approach) Saját becslések (PD, LGD, EAD)  várható veszteség üzleti területenként.  konverziós faktor Bankismeret


Piaci kockázat tőkekövetelménye „A piaci árak mozgásából eredő mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata.” A kereskedési könyvben lévő kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat). Bankismeret


Kockáztatott érték - VAR

Definíció: A VAR a várható maximális veszteség (vagy legnagyobb veszteség) adott időtávon, adott konfidenciaszinten számított értékét adja meg. Időtáv: likviditás foka határozza meg (eszköz szokásos körülmények között készpénzzé váltható) vagy ellenőrzés költségei és a probléma nem felismeréséből adódó költség optimumával Konfideciaszint: Tetszőleges (97,5% - EU ajánlás az európai bankok számára)


VAR megvalósítása

1. Eloszlás átalakítása standard normális eloszlássá (standardizálás) 2. Kockáztatott érték kiszámítása

VAR  W0      T W - várható érték alfa - adott szignifikanciaszinthet tartozó szórásparaméter szigma - változó szórása T - időtáv napokban

Ahol,


Konfidenciaszint, alfa és szórás közötti kapcsolat Szórások Konfidecia- paramétere Időtáv Tényleges Kritikus szint (alfa) (napokban) szórás érték 99% -2,33 14 3,92% -20,73 97,5% -1,96 360 20,00% -88,54 95% -1,64 91 9,99% -37,36 90% -1,28 1 1,05% -3,05

Tényleges szórás = Éves szórás * idő négyzetgyöke Kritikus érték = -VAR/Várható érték VAR = - Várható érték * Kritikus érték


Példa - BUX

Histogram 1200

1000

800

600

400

Std. Dev = ,02

200

Mean = ,001 0

N = 2257,00 -,1 -,1 -,1 -,1 -,0 -,0 -,0 -,0 ,0 ,0 ,0 ,1 ,1 75 50 25 00 75 50 25 00 25 50 75 00 25

Hozam


VaR koncepció • biztonsági szint választás (99.75%) • időhorizont választás (1 év) Adott időtávon belül adott biztonsággal a hitelezési veszteség nem haladja meg a VaR értéket

• VaR = várható + „nem várható” veszteség • VaR = kockázati felár + közgazdasági tőke


VaR koncepció Credit Loss Distribution 5.00%

Expected Loss

VaR99.75

4.50% 4.00%

Prob(Loss=x)

3.50% 3.00% 2.50% 2.00% Economic Capital 1.50% 1.00% 0.50% 0.00% x


Második pillér Felügyeleti felülvizsgálat

Célja: 1. A bankok kockázati profiljának megfelelő tőkeszint kialakítása. 2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés működtetése.  A felügyeleti hatóság felelőssége! Bankismeret


Harmadik pillér A piaci fegyelmező erejének megerősítése Alapelvek: 1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát. 2. A felső vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.

Bankismeret


Basel III. – Válasz a pénzügyi válságra (Szolvencia követelmények változásai) • Elsőrendű tőkeigény 4%-ról 6%-ra. Az első rendű tőke csak a jegyzet tőke és az eredménytartalék. • A másodszintű tőkeelemeket harmonizálták. • A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték. • Basel III bevezetett további tőkekövetelményeket. – kötelező tőkekonzerváló tartalék, ami az RWA 2,5% – esetleges anticiklikus tartalék, amit a nemzeti szabályozó hatóságok írhatnak elő, maximum az RWA 2,5%-a erejéig, ha a hitelexpanzió túl erős.

• A saját tőke/mérlegfőösszeg aránynak minimum 3%-nak kell lennie. Bankismeret


Új tőkekövetelmények • Két új előírás a rövid távú fizetőképességet szabályozza: – A likviditási ráta előírja a bankoknak, hogy megfelelő jó minőségű likvid eszközt tartsanak a 30 napos nettó pénzáramuk fedezetére. – A nettó stabil finanszírozás rátája meghatározza azt a stabil forrásigényt, amit a bankoknak kell tartaniuk, hogy egy éves időszakra vészhelyzet esetére megfelelő forrással rendelkezzenek.

• Növelték a kockázati kitettség nagyságát a repo ügyletek, az értékpapírosítás és a banki származékos ügyletek után Bankismeret



Bankismeret


A bankmenedzsment célfüggvénye, a pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai.

Bankismeret dr. Bozsik Sándor egyetemi docens [email protected]


Témakörök 1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében? 2. A beszámoló felépítése, sajátosságai. 3. A pénzintézetek pénzügyi kimutatásainak elemzési módszerei.

Bankismeret


Kik érdekeltek a bankok teljesítményének értékelésében?  Részvényesek;  Potenciális befektetők;  Partnerbankok;  A bank ügyfelei;  Hatóságok; (PSZÁF, könyvvizsgáló cégek)  Hitelminősítő cégek; (Standard&Poor's, Moody's)  Bank vezetői és dolgozói; Bankismeret


A mérleg felépítésének sajátosságai 1. Eszköz oldalon a leglikvidebb eszköztől halad a legkevésbé likvid felé, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségtől a saját tőke felé; 2. Pénzeszközök:  MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla  MNB-nél vezetett tartalékszámla  más hitelintézetnél lévő betétszámla és devizaszámla  giroszámla  készpénz  átvezetési számlák  csekk és a fizetési forgalomban is használt érmék Bankismeret


A mérleg felépítésének sajátosságai  3. Állampapírok a)forgatási célú b)befektetési célú Tartalma a magyar állam és az MNB által kibocsátott értékpapírok:  kötvény  kincstárjegy  kárpótlási jegy  egyéb hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkont értékpapírok Bankismeret


A mérleg felépítésének sajátosságai 4. A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit; 5. Eszköz oldalon a pénzintézet által nyújtott hitelek, forrás oldalon a pénzintézetnél elhelyezett betétek szerepelnek. Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és forrás állománya egyaránt nő. Hitel visszafizetésekor és betét felvételekor pedig egyaránt csökken. 6. A pénzintézet rövid lejáratú forrásai a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszú lejáratú értékpapír. Bankismeret


Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre • Képzésének szabályozása

c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék • várható kötelezettségre – nem pénzügyi garanciális kötelezettségek Bankismeret


Céltartalékok - 2 Felhasználás: • Ha az adott eszköz, hitelezési veszteség leírásakor, értékesítésekor az e címen megképzett céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor az általános kockázati céltartalékból egészítjük ki a hiányzó összeget. • Ha a képzés meghaladja a kötelező mértéket, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni

Bankismeret


Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Jellemzői: • szerződésbe foglalt • 5 évnél hosszabb lejáratú • (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú) • felhasználható adósságrendezésre Megjelenésük a könyvviteli nyilvántartásban: • elkülönítetten kell kimutatni: – az 5 éven túli – az 5 éven belüli lejáratú hátrasorolt kötelezettségeket

Bankismeret

• a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletet nem szabad átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé

b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség


A saját tőke elemei 1. Jegyzett tőke;

2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke; 3. Tőketartalék, 4. Általános tartalék; 5. Eredménytartalék; 6. Lekötött tartalék; 7. Értékelési tartalék; 8. Mérleg szerinti eredmény

Bankismeret


Általános tartalék Az adózott eredményből az osztalék és a részesedés kifizetése előtt képzendő, a tárgyévi adózott eredmény 25 %-nak erejéig;  A pénzintézetet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartalékja;  A megképzett tartalék kizárólag a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használható fel;  A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. Bankismeret


Az eredménykimutatás egyszerűsített sémája Eredménykimutatás egyszerűsített sémája 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 2. Fizetett kamatok, kamat jellegű kifizetések 3. A bank tevékenységéből származó kamatkülönbözet (1-2) 4. Egyéb tevékenység eredménye 5. Pénzitnézeti tevékenység költségei 6. Szokásos vállalkozási eredmény (3+4-5) 7. Rendkívüli eredmény 8. Adózás előtti eredmény (6+7) 9. Adó 10. Adózott erdmény (8-9) 11. Általános tartalék képzése és felhasználása 12. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 13. Fizetett osztalék, részesedés 14. Mérleg szerinti eredmény (10+/-11+12-13)

Bankismeret


Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Tartalma:

 kamatozó értékpapírok eladási árában lévő kamatrész  befektetési jegy hozama

b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

• • • • •

betét hitel egyéb követelés bankkölcsön egyéb ügyleti kamat után felszámított késedelmi kamat • pénzügyi szolgáltatásból származó jutalékbevételek, amelyekhez kamatbevétel kapcsolódik • például:

Tartalma: (a hitelintézet aktív bankműveletinek bevételei) Bankismeret

– rendelkezésre tartási jutalék, – hitelelbírálási díj, – folyósítási díj


Fizetett kamatok és kamatjellegű ráf.-ok Tartalma: • • • • • •

betét hitel egyéb kötelezettség bankkölcsön ügyleti kamat után fizetett késedelmi kamat kamatozó értékpapírok vételárában elismert (bevételeket csökkentő tételként elszámolt) kamat • jutalékráfordítás, amelyhez kamatráfordítás is kapcsolódik

Bankismeret


Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb bevételeiből

pénzügyi

szolgáltatás

b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét)

Tartalma: • lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok • postaforgalmi díjak • garancia- és kezességvállalási díj • lakossági folyószámla vezetése esetén a tételdíjak • hitelvizsgálati díj • egyéb pénzügyi szolgáltatás után felszámított díjak • befolyt késedelmi kamatok • hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege

Tartalma:

Bankismeret

• értékpapír-forgalombahozatal szervezési, lebonyolítási díjak és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak, • jutalékok • bizományosi tevékenység után felszámított díjak és jutalékbevételek • letétkezelési, letétőrzési tevékenység miatt felszámított díjak és egyéb jutalékok


Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráf.-ok a) egyéb pénzügyi ráfordításaiból

szolgáltatás

b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)

Tartalma: • lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok • postaforgalmi díjak • garancia- és kezességvállalási díj • hitelvizsgálati díj • egyéb pénzügyi szolgáltatás után fizetett díjak • fizetett késedelmi kamatok • vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege

Tartalma:

• értékpapír forgalombahozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felmerült költségek, közvetítési díjak • bizományosi szolgáltatás miatt felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak • letétkezelési, letétőrzési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő ktg-ek, ráfordítások (ide sorolandó az elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolás, egyéb Bankismeret díjak)


Általános igazgatási költségek a)

személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések (társadalombiztosítási költségek, munkáltatót terhelő táppénz, korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, végkielégítés, önkéntes kölcsönös biztosítóba, magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés, a TB-költségekből: nyugdíjjal kapcsolatos költségek)

ac) bérjárulékok Ebből:

– társadalombiztosítási költségek – nyugdíjjal kapcsolatos költségek b)

egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) + pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes banküzemi költség Bankismeret


A bank végső jövedelmezőségét meghatározó tényezők ✔A

bank kamatjövedelme; ✔ A bank nem kamat jellegű jövedelme; ✔ A bankműködés költségei; ✔ A céltartalékképzés szabályai; ✔ A fennálló adószabályok.

Bankismeret


Elemzési módszerek ✔ Pénzügyi

kimutatások idősoros elemzése; ✔ Peer group összehasonlítás; ✔ Pénzügyi mutatók elemzése; ✔ CAMELS elemzési módszer alkalmazása;

Bankismeret


Alkalmazható mutatócsoportok 1. Eredménymutatók (ROE, ROA, ROI) 2. Jövedelmezőségi mutatók 3. Likviditási mutatók 4. Tőkeellátottsági mutatók 5. Eszközminőségi mutatók 6. Hatékonysági mutatók 7. Piaci mutatók Cél: Olyan összefüggések felismerése, melyre a pénzügyi kimutatások nem világítanak rá kellő módon. Tendenciák csak több év összehasonlításával vonhatók le. Bankismeret


CAMELS elemzés C: Capital A: Assets M: Management E: Earnings L: Liquidity S: Sensitivity to market risk

Bankismeret


További információk  Hitelintézeti számvitel (Saldo 2005)  Banküzemtan (BKÁE)  Banküzemtan (Miskolci Egyetem kiadó)  Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye (Novorg Bp. 1997.)

Bankismeret



Bankismeret


Pénzintézetek CAMELS típusú elemzése

Bankismeret


CAMELS C

M

1. Capital (Tőkemegfelelés ) 3. Management (Vezetés képességei, adottságai)

L

A

2. Assets (Eszközök minősége)

E 4. Earnings (Eredményszintje , minősége)

S 5. Liquidity (Likviditás)

Bankismeret

6. Sensitivity to market risk (Piaci kockázattal szembeni érzékenység)


A CAMELS módszer lényege Összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. A tényezők értékelése figyelembe veszi: – a pénzintézet méretét – gazdálkodási tapasztalatát – tevékenységének természetét, komplexitását és – kockázati profilját Az összetett minősítés egy 1-től 5-ig terjedő skálán történik: 1. A legmagasabb teljesítmény és a legjobb kockázatkezelési gyakorlatot jelöli 5. A leggyengébb teljesítmény és a nem megfelelő kockázatkezelési gyakorlat (az 1. és a 2. osztályzat nem igényel bankfelügyeleti beavatkozást) Bankismeret


Az elemzés menete Az elemzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés 2. Elemzés végrehajtása 3. Előzetes eredmények megvitatása a menedzsmenttel 4. A végleges elemzés elkészítése

Az elemzés írásba foglalása 1. Bevezető bekezdés 2. Az értékelési szempontok listája 3. Osztályzatok jellemzése 4. Értékelés gyakorlati megvalósítása, annak eredményei Bankismeret


A Tőkemegfelelés értékelése  a tőke szintje és minősége, a pénzügyi helyzet;  a menedzsment képessége, hogy kezelje a pótlólagos tőke iránti növekvő igényt;  a problémás eszközök természete, trendje, volumene;  a hitelezési veszteségekre és egyéb minősítésekre képzett tartalékok figyelembevétele;  a Mérleg összetétele;  a Mérlegen kívüli tételek kockázata;  növekedési kilátások, tervek, múltbeli tapasztalatok;  a Tőkepiachoz, egyéb tőkeforrásokhoz való hozzáférés (anyavállalat által nyújtott támogatás).

Bankismeret


A tőkemegfelelés osztályozása • • •

•

•

Az 1-es osztályzat erős tőkeszintet jelent. A 2-es osztályzat kielégítő tőkeszintet jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél alacsonyabb tőkeszintet jelent. A 4-es osztályzat hiányos tőkeszintet jelöl. A kockázati profil fényében a pénzintézet életképessége veszélybe kerülhet. Szükség lehet a részvényesek vagy más külső pénzügyi források segítségére. Az 5-ös osztályzat kritikus tőkeszintet jelöl, így a pénzintézet életképessége veszélyeztetett. Azonnali pénzügyi segítségre van szükség. Bankismeret


Az eszközminőség értékelési szempontjai  aláírási jogok szabályozása, hiteladminisztráció,

kockázatok azonosítása;  a problémás, minősített, átütemezett és befagyasztott eszközök;  a hitelezési veszteségek leírása, képzett tartalékok;  a hitelezési és a beruházási portfólió minősége, diverzifikáltsága;  értékpapírokkal kapcsolatos aláírói tevékenység, a partnerekkel szembeni kiszolgáltatottság a forgalmazási tevékenység során;  az eszközkoncentráció mértéke;  a menedzsment képes-e az eszközök megfelelő nyilvántartására;  belső ellenőrzési és vezetői információs rendszer;  a hitelezésnél alkalmazott kivételek volumene, természete. Bankismeret


Az eszközminőség osztályozása •

• •

• •

Az 1-es osztályzat kiváló eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél rosszabb eszközminőséget jelöl. A trendek stabilak lehetnek, vagy az eszközök minőségének romlását illetve a kockázat növekedését mutathatják. A 4-es osztályzat általában elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációt jelöl. Az 5-ös osztályzat kritikusan elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációs gyakorlatot jelent, ami a pénzintézet életképességét veszélyezteti. Bankismeret


A menedzsment értékelési szempontjai

 az Igazgatóság és a menedzsment áttekintő

képessége, a fellépő kockázatokat tervezésére és kezelésére;  megfelelőek-e a belső szabályok;  a vezetői információs- és kockázati monitoring rendszer hatékonysága;  auditálás és a belső ellenőrzés;  a felügyeleti szervek és a könyvvizsgálók ajánlásainak megfogadása;  a menedzsment mélysége sikeressége;  a juttatások méltányossága;  a közösség banki szolgáltatások iránti igényének kielégítése;  az intézmény összteljesítménye, kockázati profilja. Bankismeret


A menedzsment osztályozása • • •

•

•

Az 1-es osztályzat erős vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat megfelelő vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 3-as osztályzat fejlesztendő vezetői teljesítményt, illetve az intézmény tevékenységének természetéhez képest a kielégítőnél rosszabb kockázatkezelési gyakorlatot jelöl. A 4-es osztályzat hiányos vezetői teljesítményt vagy kockázatkezelési gyakorlatot jelöl, ami nem felel meg az intézmény által végzett tevékenység természetének. Az intézmény stabilitásának megőrzése érdekében azonnali beavatkozásra van szükség az Igazgatóság és a menedzsment részéről. Az 5-ös osztályzat kritikusan hiányos vezetői teljesítményt illetve kockázatkezelési gyakorlatot jelent. Szükség van az Igazgatóság és a menedzsment leváltására, megerősítésére. Bankismeret


Az eredményesség értékelési szempontjai  az eredmény szintje, trendje, stabilitása;  a tartalékolt eredmény hozzájárulása a megfelelő tőkeellátottsághoz;  az eredmény forrása és minősége;  a költségek szintje a tevékenységhez viszonyítva;  megfelelő-e a költségvetési rendszer, az előrejelzési eljárások és a vezetői információs rendszer általában;  a jutalékok megfelelően kompenzálják-e a hitelezési veszteségek és egyéb eszközértékelés miatti leírásokat;  az eredmény mennyire függ a piaci kockázattól (kamatláb, valuta-, árfolyamváltozások kockázata). Bankismeret


Az eredményesség osztályozása • •

•

• •

Az 1-es osztályzat erős eredményt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eredményt jelöl. Azon intézmények, amelyek eredménye statikus vagy enyhén csökkenő, 2-es osztályzatot kapnak, feltéve, hogy az eredmény megfelel a fenti értékelési szempontoknak. A 3-as osztályzat növelendő eredményt jelöl. Az eredmény nem járul teljes mértékben hozzá a működéshez, a tőke növekedéséhez, a leírások kompenzálásához. A 4-es osztályzat rossz eredményt jelent. Ezeket az intézményeket a nettó bevételek vagy a nettó kamatrés jelentős ingadozása jellemzi. Az 5-ös osztályzat kritikusan rossz eredményt jelöl. Ezek a pénzintézetek veszteségesek, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét a tőkeveszteségen keresztül. Bankismeret


A likviditás értékelési szempontjai  megfelelő-e a likviditás forrása;  rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek minimális veszteség mellett azonnal készpénzzé tehetők;  milyen a pénzpiacokhoz és egyéb forrásokhoz való hozzáférés;  milyen a finanszírozási források diverzifikáltságának szintje mérlegen belül és kívül;  milyen a rövid lejáratú források szintje;  betétek trendje, stabilitása;  képesek-e egyes eszközcsoportokat értékpapírosítani és eladni;  a menedzsment képessége, hogy megfelelően felmérje, mérje, nyomonkövesse és ellenőrizze a pénzintézet likviditási pozícióját. Bankismeret


A likviditás osztályozása • • • • •

Az 1-es osztályzat erős likviditást és fejlett finanszírozási gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat kielégítő likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelöl. A 3-as osztályzat olyan likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelent, ami fejlesztésre szorul. A 4-es osztályzat hiányos likviditási szintet vagy nem megfelelő finanszírozási gyakorlatot jelöl. Az 5-ös osztályzat olyan kritikusan hiányos likviditási szintet illetve finanszírozási gyakorlatot jelöl, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét. Ezeknek a pénzintézeteknek azonnali külső pénzügyi segítségre van szükségük, hogy kielégítsék lejáró kötelezettségeiket vagy egyéb likviditási szükségletüket.

Bankismeret


A piaci kockázattal szembeni érzékenység értékelési szempontjai  a pénzintézet nettó eredményének vagy értékének

érzékenysége a kamatlábak változásaival szemben;  a pénzintézet kereskedelmi portfóliójának illetve devizakészletének volumene, összetétele és illékonysága;  az eredmény, illetve a tőke meglévő vagy potenciális illékonysága a kereskedelmi portfólió, illetve az értékpapírok piaci értékelésével kapcsolatban;  a menedzsment képessége, hogy felismerje, mérje, nyomon kövesse és ellenőrizze a kamat- az ár- és a valutakockázatot, ahol alkalmazható és meghatározó jelentőségű.

Bankismeret


A piaci kockázattal szembeni érzékenység osztályozása – – –

–

–

Az 1-es osztályzat minimális kiszolgáltatottságot jelent a kamat-, ár- és valutakockázattal szemben. A 2-es osztályzat mérsékelt és ellenőrzött kamat-, ár- és valutakockázatot jelent. A 3-as osztályzat azt jelenti, hogy a komponens egy vagy több eleme fejlesztésre szorul. Emelt szintű kamatérzékenységet, illetve szignifikáns valuta-, vagy árkockázatot is jelent, amelyek mérsékelten befolyásolják az eredményt és a tőkét. A 4-es osztályzat jelentős piaci kockázatnak kitett pénzintézetet jelöl, ami felemésztheti az eredményt és veszélyeztetheti a fizetőképességet. Az 5-ös osztályzat rendkívüli kamat-, valuta- vagy árkockázatot jelöl, ami kritikus hiányosságokat okoz, és veszélyezteti az intézmény további életképességét. Bankismeret


1. Capital a) Saját tőke alakulásának %-os eltérései b) Mérlegfőösszeg alakulásának vizsgálata %-os eltéréssel c) Tőkemegfelelési mutató vizsgálata Szavatoló tőke Korrigált mérlegfőösszeg d) Tőkeakkumulációja Adózott eredmény - kifizetett osztalék Saját tőke Bankismeret


2. Assets a) Eszközök összetétele, %-os céltartalék mértéke) Képzett céltartalék Minősített eszközök összesen

alakulása

(Képzett

b) Céltartalékképzés, értékvesztés gyakorlata, minősége (Leírtsági mutató) Leírt követelések Minősített eszközök c) Portfólió összetételének vizsgálata (Hitelportfólió min.) Minősített eszközök összesen Összes hitel állomány Bankismeret


3. Management a) A management előírásoknak

képzettsége

megfelel-e

a

törvényi

b) Hogyan alkalmazkodik a változó üzleti feltételekhez c) Milyen az intézmény teljesítménye hatékonyság mutatója) Összbevétel - Összes működési kiadás Mérlegfőösszeg

Bankismeret

(Működési


4. Earnings

a)Az eredmény összetevőinek alakulása b)Du-pont elemzés ROE (tőkejövedelmezőség) = ROA (eszközjövedelmezőség) * EM PM * AV * EM (Árbevétel arányos (Eszköz (áttétel) eredmény) forgási sebesség) Adózás utáni eredmény = Adózás utáni er. Saját tőke Eszköz állomány

Bankismeret

*

Eszközállomány Saját tőke


4. Earnings (2) c) Valamely eredmény kategóriára számítható (Bevétel arányos eredmény) Valamely eredmény kategória Összes bevétel

d) Bevétel arányos jövedelmezőség Összes bevétel - Összes kiadás Összes bevétel e) Kamatmarge Kamatbevétel - Kamatkiadás Mérlegfőösszeg Bankismeret


4. Earnings (3) f) Hitel - betét üzletág jövedelmezősége Kamatbevétel - Kamatkiadás - Értékvesztés növekmény Kihelyezett állomány g)Pénzügyi szolgáltatások jövedelmezősége Jutalék bevétel - Működési költség Mérlegfőösszeg + Kötelezettségvállalások

h)A bank költséghatékonyságának mutatója Árbevétel Adózás utáni eredmény Bankismeret


5. Liquidity a) Likviditási mutatók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek b) Tőkeforgalmi kimutatás c) Lejárati összhang elemzés

d) Betétek alakulásának vizsgálata Bankismeret


Sensitivity to market risk a) Kamatkockázat elemzése b) Hogyan kezeli a menedzsment a kamat-, ár- és valutakockázatot c) Devizakészlet vizsgálat

Bankismeret


Tőkemegfelelés elemzése (1) 1.táblázat: Saját források alakulása Megnevezés

2002. (eFt)

2003. (eFt)

2004. (eFt)

03/02 (%)

04/03 (%)

Jegyzett tőke

28.000

28.000

28.000

-

-

Tőketartalék

52

52

52

-

-

Általános tartalék

34.169

41.325

51.807

21 %

25 %

Eredménytartalék

84.261

130.465

177.401

55 %

36 %

Lekötött tartalék

16.883

14.328

14.588

- 15 %

1,8 %

0

0

0

-

-

42.478

47.606

53.130

12 %

12 %

205.843

261.776

324.978

27 %

24,1 %

Céltartalékok

20.974

26.773

32.584

28 %

22 %

Alárendelt kölcsöntőke

15.511

15.413

14.324

-0,6 %

-7%

242.328

303.962

371.886

25 %

22 %

Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke

Saját források összesen

Bankismeret


Tőkemegfelelés elemzése (2) 2. táblázat: Céltartalékok Megnevezés

2002. (eFt)

2003. (eFt)

2004. (eFt)

03/02 (%)

04/03 (%)

Nyugdíjra és végkielégítésre

1.000

1.546

740

55 %

-52 %

Kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre

3.732

7.294

9.002

95 %

23 %

Általános kockázati céltartalék

14.254

17.057

21.571

20 %

26 %

1.988

876

1.271

- 56 %

45 %

20.974

26.773

32.584

28 %

22 %

Egyéb Céltartalékok összesen

Bankismeret


Tőkemegfelelés elemzése (3) 3. táblázat: A Tőkemegfelelési mutató alakulása: 2003 (MRD FT)

2003 (MRD FT)

MEGNEVEZÉS OTP SZAVATOLÓ TŐKE

KORRIGÁLT MÉRLEGFŐÖSSZEG TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ

BANKSZEKTOR

OTP

BANKSZEKTOR

193,018

1.114,2

143,817

1.018,2

1.725,655

9.639,5

1.364,573

8.308,0

11,2 %

11,5 %

10,5 %

12,2 %

Bankismeret


Tőkemegfelelés elemzése (4) 4. táblázat: Tőkeakkumuláció számítása Megnevezés Adózott eredmény Fizetett osztalék

Saját tőke Tőkeakkumuláció

 (%)

2003 (eFt)

47.197

71.562

52

104.818

47

0

16.800

100

41.206

245

205.843

261.776

27

324.978

24

22,9%

20,9%

-

19,6%

-

Bankismeret

2004(eFt)

 (%)

2002 (eFt)


Eszközminőség elemzése (1) 5. táblázat: Minősített hitelintézeti és ügyfélkintlévőségek Megnevezés

2003.

Változás

2004.

Részarány változás

MFt

(%)

MFt

(%)

MFt

(%)

(%)

Külön figyelendő

14.015

25,1

35.896

50,2

21.881

156,1

25,1

Átlag alatti

19.266

34,6

14.591

20,4

-4.675

-24,3

-14,2

Kétes

14.885

26,7

12.185

17,0

-2.700

-18,1

-9,7

Rossz

7.591

13,6

8.884

12,4

1.293

17,0

-1,2

Minősített összesen

55.757

100,0

71.556

100,0

15.799

28,3

-

Bankismeret


Eszközminőség elemzése (2) 6. táblázat: Minősített eszközök alakulása 2002. Megnevezés

2003

2004.

MFt

%

MFt

2.161.051

96,5

1.216.685

95,6

1.421.124

95,2

Minősített

78.769

3,5

55.757

4,4

71.556

4,8

- ebből problémás

57.384

2,6

41.742

3,3

35.660

2,4

14.015

1,1

35.896

2,4

1.272.442

100,0

1.492.680

100,0

Problémamentes

- ebből külön figyelendő Összes minősítendő

2.239.820

Összes eszköz

2.390.120

1.) Eszközminőség Képzett céltartalék 2.) Képzett célt. mért. Összes hitel 3.) Hit. portfólió min.

100,0

%

MFt

2.758.606

%

3.044.772

-

3,3

-

2,02

-

2,3

17.986

-

24.351

-

21.571

-

-

22,8

-

43,7

-

30,1

1.992.081

-

2.228.287

-

2.314.092

-

-

3,9

-

2,5

-

3,1

Bankismeret


Likviditás elemzése (1) 7. táblázat: A likviditási mutató egyik számítási módja Megnevezés

2002 (MFt)

2003 (MFt)

2004 (MFt)

Pénzeszközök

346.963

252.975

399.401

Értékpapírok

407.537

410.171

302.441

Követelések

1.273.354

1.254.367

1.452.522

Rövid lej. köt.

2.104.797

2.326.249

2.526.042

Likviditási mutató

0,96

0,82

Bankismeret

0,85


Likviditás elemzése (2) 8. táblázat: Kamatozó források alakulása 2002. Megnevezés Hit-el szembeni köt.

Összeg (MFt)

2003. Arány (%)

Összeg (MFt)

2004. Arány (%)

Összeg (MFt)

Arány (%)

28.220

1,4

91.080

3,8

203.864

8,0

Ügyf-el szembeni köt.

2.011.042

97,4

2.234.874

95,4

2.318.527

91,3

Lakossági Vállalkozói Önkormányzati

1.523.725 341.902 145.415

75,8 17,0 7,2

1.656.317 421.380 157.177

74,1 18,8 7,1

1.737.750 421.098 159.679

74,9 18,2 6,9

9.419

0,5

5.944

0,1

3.118

0,1

15.511

0,7

15.413

0,7

14.324

0,6

Kötvények és más ép. Alárendelt kölcsöntőke Összesen

2.064.192

86,4

2.347.311

85,1

2.539.833

83,4

Mérleg főösszeg

2.390.120

100

2.758.606

100

3.044.752

100

Bankismeret


Semleges Bankügyletek: Befektetések I: Csereügyletek. Mire jó a swap? (kamatlábcsere, devizacsere)

Bankismeret


Témakörök 1. Mit nevezünk semleges bankügyletnek? 2. Mi a swap ügylet, hogyan alakult ki, mi a jelentőssége? 3. A swap műveletek alapfogalmai. 4. Mire jó a swap ügylet a vállalatok életében? 5. Mire jó a swap ügylet a bankok életében? - kamatlábcsere; - devizacsere.

Bankismeret


Hol helyezkednek el a semleges bankügyletek a bankok mérlegében? Semleges bankműveleteket  Mérleg alatti tételek  Megjelenése a bankok mérlegében?  Definiálása: Minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankműveletek közé!

Bankismeret


Bankismeret


Mi a swap ügylet? Definíció: A swap (vagy másként csereügyletek) ügyletek egyéni megállapodások arról, hogy a résztvevők a jövőben egy előre meghatározott formula alapján kicserélik a pénzáramlásaikat. Attól függően, hogy a pénzáramok cseréje mire vonatkozik, megkülönböztetjük a: kamatlábcsere ügyleteket

devizacsere ügyleteket

Bankismeret


A swap ügylet kialakulása

Első swap ügylet 1981: Világbank és IMF között (devizacsere); Korai szakaszában főként devizacsereügyletek; Napjainkban a kamatlábcsere az elterjedtebb. (kb. 80%). Megteremtődik a pénzügyi piacok nemzetközivé válása; Bankismeret


Példa: Amerikai „A” bank Hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek

Rövid lejáratú betétek

Európai „B” bank Változó kamatozású LIBOR-hoz kötött rövidhitelek

swap

Bankismeret

Hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvények


A swap ügyletek szereplői 1. Vállalat - vállalat 2. Bank - bank 3. Vállalat – bank – vállalat (közvetítő bekapcsolásával)

Bankismeret


Alapfogalmak 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kamatlábkockázat; Kamatcsere-ügylet; Deviza kockázat; Devizacsere-ügylet; Rögzített árfolyamrendszer; Lebegő árfolyamrendszer (Magyarországon 2008. február 26-tól);

Bankismeret


A kamatcsere-ügylet és alaptípusai Definíció:  A kamatcsere-ügyletek (swap-ügyletek) egyéni megállapodások két fél (pl. vállalatok, bankok, más pénzügyi intézmények) között arról, hogy a jövőben egy meghatározott névértékre (eszmei tőkére) vonatkozó kamatfizetéseiket előre meghatározott időközönként cserélik ki.  A kamatfizetések cseréje azonos pénznemben történik.  A névérték (eszmei érték) a valóságban nem cserél gazdát, csupán a kamatok számításának alapjaként használják és a különbözetek kerülnek megfizetésre. Bankismeret


…alaptípusai 1. Kupon-kamatlábcsere (kupon swap) 2. Alap-kamatlábcsere (bázis swap)

Bankismeret


Bankközi referencia kamatlábak 1. 2. 3. 4.

LIBOR: London Interbank Offered Rate BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate EURIBOR Jegybanki alapkamat (jelenleg: 6,5%)

Bankismeret


Kamat-swap vállalatok között Változó kamatlábon fizető 9,5%

swap

Fix kamatlábon fizető

9,75%

X

Libor+1%

Y Libor

Adatok: X vállalat hitelfelvétel 9,5% Y vállalat: hitelfelvétel LIBOR+1% Swap ügylet kötése: X fizet Y-nak LIBOR-t, Y fizet X-nek 9,75%-ot

Bankismeret

Tőkepiaci fix kamatlábak: X vállalat: 9,5% Y vállalat: 11,5% Pénzpiaci változó kamatlábak: X vállalat: LIBOR + 0,25% Y vállalat: LIBOR + 1%


Bankok közötti kamat-swap Alaphelyzet: „B” bank

„A” bank Fix kamatláb 10 Mó Ft

Változó kamatláb 10 Mó Ft


Fix kamatláb 10 Mó Ft

Swap után: „B” bank

„A” bank Változó kamatláb 10 Mó Ft


Fix kamatláb

Fix kamatláb

10 Mó Ft

10 Mó Ft

Bankismeret


A kamatláb swap mechanizmusa a bankok között Fix kamatláb: 30% „B” bank Forrásköltség: Fix kamat 25%

„A” bank Forrásköltség: Változó kamat 26% Változó kamat: 25% + 4%

Bankismeret


Devizacsere  Az árfolyamkockázat kivédésének eszköze a bankok életében.  Ha egy bank forrásai és betétei különböző devizanemben esedékesek, a bankot veszteség érheti, ha az árfolyamok számára kedvezőtlenül alakulnak!

Bankismeret


Példa: devizacsere ügyletre „A” bank: Betét összege: 100Mó USD Lejárata: 1 év Betéti kamat: 5%

„B” bank: Betétek devizaneme: EURO

Kihelyezés devizaneme: EURO F/X rate: 1,5 EURO/USD) Kihelyezett hitel: 1,5 EURO/USD * 100USD = 150Mó EURO Hitelkamat: 9%

Kihelyezések devizaneme: USD

Betéti kamat: 4%

Hitelkamat: 10%

Bankismeret


Deviza swap mechanizmusa „A” bank Forrás: USD 5%-os kamat Hitel: EURO 9%-os kamat Marge: 4%

Eurohitel

Dollárhitel

Bankismeret

„B” Bank

Forrás: EURO 4%-os kamattal Hitel: USD 10%-os kamattal Marge: 6%



Bankismeret


Semleges Bankügyletek: Befektetések II: Határidős ügyletek Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek

Bankismeret


Témakörök 1. Pénz és tőkepiaci ügyletek csoportjai: Azonnali ügyletek; Határidős ügyletek. 2. Kötelező ügyletek: forward; futures.

3. Opciós ügyletek. 4. Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek szerepe, jelentőssége. Bankismeret


Pénz- és tőkepiaci ügyletek Pénzpiac

Tőkepiac

Megtakarításról történő lemondás, egy későbbi fogyasztás reményében!

 éven belüli;  nagy volumenű; pénz; forgótőke finanszírozás; likviditás biztosítása.

 éven túli;  nagy és kis volumenű; pénz és értékpapír; állótőke beruházások; finanszírozás biztosítása.

Tőzsdén vagy tőzsdén kívül (bankközi pénzpiac) is megköthetőek ezek az ügyletek. Bankismeret


Azonnali (prompt) ügyletek Jellemzői: Az ügyletkötés és a teljesítés időben nem válik el; Bizonyos mértékű eltérés az ügyletek lebonyolításának időigénye miatt van (tőzsdei ügyletek elszámolása); Az ügyletek teljesítése 2-7 nap az egyes országok elszámolási sajátosságai alapján; Az ügylet iránya alapján lehet vételi és eladási. Bankismeret


Határidős (termin) ügyletek Jellemzői:  A teljesítés egy későbbi időpontban történik;  Mit rögzítünk a jelenben? ár; mennyiség; minőség; teljesítés időpontja. A jelenben kötelezettség keletkezik egy későbbi időpontra vonatkozóan. A jelenben nem kell rendelkezésre állnia a pénznek, pénzügyi instrumentumnak. Bankismeret


Mire jó a termin ügylet?  Az ügylet résztvevői előrelátósága;  Üzleti kockázat csökkentése;  Az piaci bizonytalanság csökkentése;  Pl: exportőr termelő vállalat,  hosszú távú beruházás (kb.6 év);  beruházási hitel + saját erő. Milyen kockázatokkal kell a vállalatnak számolnia? Bankismeret


A határidős devizapiac kialakulásának körülményei  I. Vh. után az aranystandard rendszer összeomlik;  A külkereskedelem jövedelmezősége kiszámíthatatlan;  Ingadozó árfolyamok;  Export csökkenése termelés visszaesése lassuló gazdasági növekedés a munkahelyek száma csökken csökkenő adóbevételek csökkenő társadalmi jólét;  Gyengülő külker. hatékonyság, hazai termelés; Bankismeret


 Nemzetközi munkamegosztás csökkenése;  Globális mértékű hatékonyságcsökkenés;  1971: Bretton Woods-i rsz. összeomlik;  Növekvő nemzetközi bizonytalanság és bizalmatlanság;  1970: kamatlábkockázat (inflációs nyomás)

Bankismeret


Nyitott pozíció Ha valakinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van. rövid (short) Vételi szándékot jelent; Pl: importőr devizaszükséglete;

hosszú (long) Eladási szándékot jelent; Pl: exportőr, aki devizát akar eladni;

Bankismeret


Nyitott pozíció kockázatának csökkentése Határidős és azonnali piacon is csökkenthető; rövid (short) pozíció azonnali vagy határidős vásárlással zárható; hosszú (long) pozíció azonnali vagy határidős eladással zárható; Hogyan szűnik meg a kockázat?

Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Határidős eladás Exportőr (Románia) (long pozíció)

Ellenérték USD-ben fizetve Importőr (USD) (short pozíció) Határidős vétel

Exportőr (USA)

Bankismeret


Kamatparitás és egyéb devizaügyletek Ábra

Magyarázat

Devizanem

•1. Hitelnyújtás C1 1.

C2

2.

C3

• 2. Határidős hitelnyújtás

6. 4. B2 3. B3 7/a2 7/b 7/a1 A1 A22 A3 7/b 1

• 3. Határidős hitelfelvétel

5. B1

Idõ

• 4. Hitelfelvétel • 5. Azonnali devizacsere • 6. Határidős devizacsere • 7. Deviza-kamat csere


Jellemző fedezeti ügyletek • • • • • • • •

Bankközi határidős devizaügylet Devizaswap Kamatlábswap Bankközi határidős kamatügylet Kamatlábcap Kamatlábfloor Kamatlábcollar Hitelkockázati garancia


Spekulánsok Akik a kockázatot keresik; Kockázatot vállal, amiért cserébe nyereséget könyvelhet el, de a kockázatot is viselni kell; Nem nyitott pozíciót fedeznek, hanem azt hoznak létre. Pl: t0 t1 t1’= 230 határidős eladás (a.) 15 Ft nyereség

220

215

határidős eladás (b.) 20 Ft veszteség

250

Bankismeret


Kötelező ügyletek  Az ügylet teljesítésétől nem állhatnak el, a megvásárolt pénzügyi eszközt a vevőnek ki kell fizetnie, az eladónak pedig át kell engednie a vevő részére;  Tőzsdén és tőzsdén kívül is köthető;  A tőzsdei ügyletek: futures ügyletek  A tőzsdén kívüli ügyletek: forward ügyletek

Bankismeret


Futures ügyletek Standardizáltság jellemzi; Az ügyletkötéskor a teljes értéket és nem csak annak egy bizonyos százalékát kell letétbe helyezni; Letét célja: veszteség fedezése; Az elszámoló ár minden nap meghatározásra kerül: számszerűsíthető a nyereség vagy veszteség mértéke! A csökkentett letétet újra fel kell tölteni.

Bankismeret


Nyereség / veszteség mértéke; A kötelezettség teljesítésének módja:  tényleges teljesítéssel;(kevesebb, mint 1 %)  ellentétes irányú ügylet megkötésével; (gyakoribb) Másodlagos piaca likvid; A piac koncentrált; Élénk kereskedés jellemzi

Bankismeret


Forward ügyletek Minden szempontból eltér a tőzsdei határidős piacoktól; Nem tőzsdei ügylet; Alkalmazkodik a partnerek igényeihez; Kereskedelmi bankok az ügyfeleik felé vállalt nyitott pozícióikat összesítik, és a nyitott állományokat a bankközi devizapiacon fedezik; A volumen nem korlátozott; A lejárati idő rugalmasan kezelhető; Bankismeret


Nehéz ellenügylettel zárni a pozíciót; A másodlagos piaca illikvid; Teljesítési arány 90% fölötti; A futures piacon a letétet elhelyezve bárki bekapcsolódhat; A bankok megbízható ügyfelei számára nyitott;

Bankismeret


Opciós ügyletek  Az opció vevője jogot vásárol annak eldöntésére, hogy az opció lejáratakor él-e az opciós jogával;  A megvásárolt jog ellenértéke: opciós díj;  Az opciós díj ügyletkötéskor (t0 időpont) kifizet a másik fél részére;  Az opciós eladója (kiírója) az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal az ügylet teljesítéséért; Bankismeret


 Teljesítés időpontja: Európai opció Amerikai opció  Fajtái:  Vételi opció;  Eladási opció

Bankismeret


Vételi opció  A vételi opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő vásárlásra;  Mikor él opciós jogával? opciós árfolyam < tőzsdei árfolyam Opciós árfolyam > tőzsdei árfolyam, veszteség, ami megegyezik az opciós díjjal; Vételi opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj; Vételi opció eladójának nyeresége korlátozott, maximum az opciós díj, vesztesége korlátlan.  Az árfolyam milyen jellegű változására számít az opció vevője és eladója? Bankismeret


Eladási opció Az eladási opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő eladásra; Mikor él opciós jogával a vevő? tőzsdei árfolyam < kötési árfolyam A jog ellenértéke az opciós díj, amit az eladási opciós eladójának kifizet a vevő; Az eladási opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége meghaladja annak értékét; Bankismeret


Az opciós díj Mit kell figyelembe venni: 1. Belső érték; (kötési ár – szerződéskötéskor aktuális tőzsdei érték) 2. Időérték; (lejárattól függ) 3. Az árfolyam volatilitása; (ingadozások mértéke) 4. Kereslet-kínálat alakulása.

Bankismeret


Kamatminimum, kamatmaximum ügyletek  Az opciós ügyletek alkalmazását jelenti a hitelszerződésekre;  Kamatmaximum = kamatplafon megállapodások Maximális kamatláb meghatározása, amit a hitelszerződés kamatlába nem haladhat meg. Az ügyfél az opció birtoklója; a bank az opció kiírója Kamatminimum = kamatpadló ügyletek A kamatot fizető fél garanciát vállal arra, hogy a kamatlábak esése esetében is egy minimális kamatot fizet. Bankismeret


További hasznos információk: 1. Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 3. fejezet; 2. Bodie,Kane,Marcus: Befektetések I-II. 3. Brealey, Mayers: Modern vállalati pénzügyek;

Bankismeret


Kockázatkezelési megoldások

179

o


Fedezeti ügylet (hedge)

– Forward piaci fedezeti ügylet: egy eladás vagy vétel terminárfolyamon (pl. kamatláb-fedezeti ügylet határidős hitelfelvétellel, vagy deviza fedezeti ügylet) – Futures fedezeti ügylet: 3 részügylet – Opciós fedezeti ügylet: egy opció vásárlása és egy jövőbeni prompt ügylet Általában igaz, hogyha egy cég rendszeresen köt fedezeti ügyletet, akkor az egyes esetekben érdemesnek bizonyulhat fedezeti ügyletet kötni, azonban – előre sosem lehet tudni pontosan, hogy érdemes-e fedezeti ügyletet kötni, – az árfolyam- és kamatingadozásokat a fedezeti ügyletek rendszeres kötése csökkenti. 180


Tipikus fedezeti politikák

• Defenzív: garantált legrosszabb kimenetel meghatározása, és az annál rosszabb lehetőségek kizárása • Offenzív: a fedezeti ügyleteknek önállóan is nyereségeseknek kell lenniük Fedezeti célok: • abszolút biztonságra való törekvés: a cash-flow ingadozásának tökéletes kiküszöbölése, • relatív versenyelőny növelése: a cash-flow nagyságának maximalizálása, • védelmi szint meghatározása, • bizonyos mértékű részesedés az esetlegesen kedvező piaci mozgásokból, • finanszírozási költségek csökkentése, • hozammaximalizálás. 181


Ajánlott stratégiák-import 280,0

275,0

270,0 Sima forward Gallér Sirály Részleges forward

265,0

260,0

255,0

250,0 250

255

260

265

270

275

280

285

290 182


Ajánlott stratégiák - export 285,0

280,0

275,0

270,0

Sima forward Gallér Sirály Részleges forward

265,0

260,0

255,0

250,0 250

255

260

265

270

275

280

285

290 183

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Triggerek és opciók - import 300,0

290,0

280,0

Extra trigerrel

270,0

Extra triger nélkül Javitott trigerrel Javított trigger nélkül

260,0

Eladási opció 250,0

240,0

230,0

250

255

260

265

270

275

280

285

290 184


Importőr árfolyamkockázatfedezése

Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit kell forintban fizetnie. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward

Sáv forward

Sirály short put

Határidős 270 ár

Részleges forward 260

Alsó ár

265

long call

275

Felső ár

275

short call

288

Határidős ár

273

Forward extra Határidős ár

272

Javított forward Határidős ár

260

Vételi opció

Kötési ár 270

Arány

50%

Trigger

240

Trigger

300

Opciós díj

10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 185


Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama

Átváltási (effektív) árfolyam

250 255 260 265

270 275 280 285 290 186


Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama


250

-20,0

-200 000

270,0

255

-15,0

-150 000

270,0

260

-10,0

-100 000

270,0

265

-5,0

-50 000

270,0

270

0,0

0

270,0

275

5,0

50 000

270,0

280

10,0

100 000

270,0

285

15,0

150 000

270,0

290

20,0

200 000

270,0 187

Előnyök: • • • • • • •


A jövőbeli deviza eladási tranzakciók árfolyama előre rögzített. A magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén. Védelem forint erősödése ellen. Biztosan kalkulálható forint cash-flow. Költségmentes, külön díj nélkül köthető. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú kötéssel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.

Kockázatok: • Az előre rögzített árfolyam a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel a cég köteles a határidős árfolyamon eladni deviza bevételét. 188


Exportőr árfolyamkockázatfedezése

Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit fog forintban megkapni. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward

Sáv forward

Sirály short put


Határidős 270 Alsó ár ár

265

long put

265

Határidős ár

Felső ár

275

short call

280

Arány

267 50%


268

Trigger

300


280

Trigger

250

Vételi opció Kötési ár 270 Opciós díj 10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 189


Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama


250 255 260 265

270 275 280 285 290 190


Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/€)

Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) pénzárama


250

20,0

200 000

270,0

255

15,0

150 000

270,0

260

10,0

100 000

270,0

265

5,0

50 000

270,0

270

0,0

0

270,0

275

-5,0

-50 000

270,0

280

-10,0

-100 000

270,0

285

-15,0

-150 000

270,0

290

-20,0

-200 000

270,0 191


Importőr árfolyamkockázatfedezése

Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward

Sáv forward

Sirály short put

Határidős 270 ár


Alsó ár

265

long call

275

Felső ár

275

short call

288

Határidős ár

273


272


260

Vételi opció

Kötési ár 270

Arány

50%

Trigger

240

Trigger

300

Opciós díj

10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 192


2.b. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza vétel: biztonság és lehetőség

• Amennyiben a lejáratkori árfolyam a felső sávszél felett van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon deviza vételére. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb az alsó sávszélnél, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon deviza vételére. 193


Exportőr árfolyamkockázatfedezése

Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward

Sáv forward

Sirály short put


Határidős 270 Alsó ár ár

265

long put

265

Határidős ár

Felső ár

275

short call

280

Arány

267 50%


268

Trigger

300


280

Trigger

250

Vételi opció Kötési ár 270 Opciós díj 10

Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 194

300,0


290,0

280,0

270,0

Extra trigerrel Extra triger nélkül Javitott trigerrel Javított trigger nélkül

260,0

Eladási opció

250,0

240,0

230,0 250

255

260

265

270

275

280

285

290

195



Bankismeret


Likviditási kockázat, likviditásmenedzsment

Bankismeret


Témakörök 1. A bank likviditása: likvid eszközök; likviditási ráta; 2. Likviditáskezelés módszerei: tőkeforgalmi kimutatás; ”betétek szerkezete” módszer. 3. Likviditásmenedzsment politikák: Eszközkezelés (valós számla megközelítés, pénzpiaci megközelítés); Forráskezelés; 4. Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra: fizetési igények típusai egy bank esetében; Baumol modell;  Miller-Orr modell; Bankismeret


A bankok likviditása A likviditás = A bank folyamatosan eleget tud tenni fizetési kötelezettségének, teljesíteni tudja ügyfelei követeléseit, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni. A pénzintézetek elsősorban idegen forrásokkal gazdálkodnak, amiket lejáratkor vissza kell fizetniük.  Lejárati transzformáció Bankismeret


Lejárati transzformáció A pénzközvetítés során azt jelenti, hogy a bankok rövid lejáratú forrásokat vesznek fel a pénzpiacról és azokat hosszabb lejáratra kölcsönzik ki, vagyis nyújtnak belőle hiteleket az ügyfelek számára.  Likviditási kockázat : Forrásait hamarabb kell visszafizetnie, mint ahogy a hitelei megtérülnek!

Bankismeret


Likviditás

Fizetőképesség

Követendő likviditás politika, mely függ a vezetés kockázati preferenciájától, jogszabályi előírásoktól. Magasabb hozam elvárás (hosszabb lejáratú, kevésbé likvid eszközök formájában) alacsonyabb likviditás; Likvid eszközök növelése (alacsonyabb hozamok mellett) csökkenti a jövedelmezőséget.

Bankismeret


Likvid eszközök A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit.

Elsődleges tartalékok

Másodlagos tartalékok

készpénz a bank pénztárában; Jegybaki kötelező tartalék; Jegybanki önkéntes tartalék; úton lévő pénz;

Bankismeret

kincstárjegyek; államkötvények; repo ügyletek; rövid lejáratú befektetések;


Kötelező tartalék ráta Tartalékköteles források: a) betétek és felvett hitelek; b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; c) repók, ideértve az óvadéki- és szállításos repó-ügyletek mellett az értékpapír- és arany eladási és -visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzés.  Ajánlott 3% Egyéb források után 5%! 11/2005. (VI.11.) MNB rendelet

Bankismeret


Likviditáskezelés módszerei Mikor van szükség a likviditáskezelésre? Miből áll a likviditásmenedzsment? 1. 

  

Tőkeforgalmi kimutatás Figyelembe veszi a betétfelmondás és a hitelnyújtás miatti likviditási igényt; Bármely betétfelmondás vagy hitelállomány növekedés tőkefelhasználást jelent; Bármely betétállomány növekedés vagy hiteltörlesztés tőkeforrást jelent; Számítható a mérlegből is, melynek célja, hogy megállapítsa milyen forrásokból szerezte adott időszakban a pénzt a bank és azt mire költötte. Bankismeret


Likviditáskezelés módszerei 2. Betétszerkezeti megközelítés  Forró pénzek;  Sérülékeny betétek;  Stabil betétek.  Hátrányai: - szubjektív; - csak a betétekre koncentrál; - nem veszi figyelembe az időszak alatt keletkezett új betéteket; (látra szóló betétek problémája) Bankismeret


Likviditásmenedzsment politikák 1. Eszközkezelés a.) Valós számla megközelítés; b.) pénzpiaci megközelítés. 2. Forráskezelés  Mikor melyik? Rövid betét és forrás lejáratok: forráskezelés! Növekvő lejáratok esetén: eszközkezelés!

Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 0-8

A likviditási pozíció dinamikus értékelése Lejárati struktúra – likviditási gap

Időtartam Mérlegtétel ESZKÖZÖK Pénzeszközök Kötelező tartalék Bankközi hitel Likvid eszközök Hitelek Váltók Befektetett eszközök Egyéb aktívák ÖSSZES ESZKÖZ FORRÁSOK Látra szóló betét Felmondásos betét Határidős betét Bankközi betét Egyéb passzíva Saját tőke Céltartalék ÖSSZES FORRÁS Fedezettség pozíció Kum. fed. pozíció Mérlegen kívüli Függő követelés Függő kötelezettség KORR. FED. POZÍCIÓ KUM. KORR. FED.POZ. POZÍCIÓ LIMIT ELTÉRÉS A LIMITTŐL

9-90

91-180 nap

181-360

Tartós

Összesen

526 498 2 20

1046

11700 100 2926 20

14746

11700 520 5897 80

18197

500 -20282 -3730 23654,4 -27384,4

414 4144 -3730 -7460 78848 -95843

3625 10080

29312

1586 256 15547 32112

20 21386

80 12836

112 812 25

8248 -7202 -7202

21406 -6660 -13862

256

158 200 -6702 -13648 11827,2 -25475,2

-6946 -6946 7884,8 -14830,8

456 2586 125 35329 -19782 0

15600 1225 12487

8028 200 20

526 498 39000 5472 31410 100 1586 256 78848 0 40140 212 35284 20 481 2586 125 78848 0 0

12916 5281 -8581

856 4425 -9223 15769,6 -24992,6

949 28363 19782

2588 25775 16552 19712 -3160

50

Gap tábla


Statikus lejáratszerkezet elemzés Lejárati idô Kamatérzékeny eszközök Állami értékpapír Pénzpiaci kihelyezések Gazdálkodói hitelek Jelzálog hitelek Fogyasztói hitelek Folyószámlahitel Összesen

1-30 nap 31-90 nap 91-180 nap 181-270 nap 271-365 nap 1-3 év 3 év felett 0.00 9.01 5.00 20.00 5.00 99.00 75.00 0.00 5.83 5.00 5.42 0.83 10.75 178.33 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 433.97 1,483.12 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 2.30 473.23 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 16.87 33.75 50.62 50.62 50.62 38.86 0.00 69.39 69.39 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 522.53 2,074.33 60.62 76.04 56.45 148.61 253.33

Összesen 213.01 206.16 0.00 1,917.09 475.53 241.34 138.78 3,191.91 286.61 22.94 6.34 3,507.80

Készpénz Állóeszközök Egyéb eszközök Összes eszköz

522.53

2,074.33

60.62

76.04

56.45

148.61

286.61 22.94 6.34 569.22

Kamatérzékeny források Lekötött betét Állami betét Értékpapírral gyüjtött forrás Pénzpiaci hitel Jegybanki hitel Alárendelt kölcsöntôke Összesen

278.68 43.81 250.23 300.76 0.00 0.00 873.48

557.46 87.63 500.53 0.00 0.00 0.62 1,146.24

0.00 0.00 170.00 0.00 0.00 0.62 170.62

0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.62 0.62

0.00 0.00 75.00 0.00 0.00 0.62 75.62

0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 4.96 4.96

0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 34.74 34.74

836.14 131.44 995.76 300.76 0.00 42.18 2,306.28

Látra szóló betét Egyéb idegen források Saját tôke Összesen

98.69 0.00 0.00 972.17

98.69 0.00 0.00 1,244.93

0.00 0.00 0.00 170.62

0.00 0.00 0.00 0.62

0.00 0.00 0.00 75.62

98.69 0.00 0.00 103.65

690.81 30.10 184.54 940.19

986.88 30.10 184.54 3,507.80

Különbség Kumulált különbség

-449.64 -449.64

829.40 379.76

-110.00 269.76

75.42 345.18

-19.17 326.01

44.96 370.97

-370.97 0.00

0.00 0.00

Különbség %-ban Kumulált különbség

-12.82% -12.82%

23.64% 10.83%

-3.14% 7.69%

2.15% 9.84%

-0.55% 1.28% 9.29% 10.58%

-10.58% 0.00%

0.00% 0.00%

Kamatlábkockázat számszerüsítése: Lejárati idô Különbség Értékek 1-30 nap -449.64 0.50 31-90 nap 829.40 1.00 91-180 nap -110.00 1.50 181-270 nap 75.42 2.00 271-365 nap -19.17 3.00 1 év felett -326.01 1.00 Összesen

-224.82 829.40 -165.00 150.84 -57.51 -326.01 206.90 az összes eszköz %-ban:

5.90%


Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra A bank esetében felmerülő fizetési igények típusai: a.) Készpénzes: Véletlenszerű fizetési igény; Határozott fizetési igény; b.) Készpénz nélküli: Külső klíringkör (véletlenszerű és határozott) Belső klíringkör (véletlenszerű és határozott) 1.

Bankismeret


2. Fedezet biztosítása: - Bankközi hitelfelvétellel; - Az MNB-nél vezetett tartalékszámla terhére; - A KELER-nél zárolt értékpapírok eladásával; - A bank számára jóváírt tételekből adódó pénzeszközzel; - A bankok kvázi giro-számla egyenlegéből.

Bankismeret


A pénzkészlettel kapcsolatban felmerülő költségek I. Készlettartás költsége: finanszírozás; Tárolás; Pénzkészletben okozott kár; Lopás; Biztosítás; II. Készletkifutás költsége: Elveszett ügyletek bruttó nyeresége; Felesleges kapacitások; Goodwill elvesztése; III. Rendelési költségek Bankismeret


Baumol modell  A Wilson féle raktár gazdálkodási modell alkalmazása a pénzgazdálkodásra;  Célja: Minimalizálni a készlettartás költségeit;  Feltételezései:  egyenletes és folyamatos pénzkészlet felhasználás;  ha a pénzkészlet elfogy, újat rendelnek;  A modell az optimális rendelésnagyságot állapítja meg, ami megfelel a maximális pénzkészletállománynak. Bankismeret


Baumol modell A rendelés nagysága:

pénzállomány

Diagram:

C=

Maximális állomány

Pénzkészlet feltöltés

2*D*b i

i: a készlettartás költsége; D: adott időszakban a készpénzkiáramlás nagysága; b: egy rendelés költsége

Átlagos állomány

hónap

Bankismeret


A Baumol modell feltételezései: 1. 2. 3. 4.

A bank állandó stabil környezetben működik, ahol a pénzáramok biztosak és állandóak; Az egy periódus alatti kiáramlás (D) folyamatos; A készpénzrendelés időszakonként, mindig állandó (b) tranzakciós költséggel jár; A pénzkészlet tartásával a bank kamathozamot veszít; a kamatláb nagysága éven belül állandó.  Kritikája!

Bankismeret


Miller-Orr modell  Figyelembe veszi a pénzbevételeket és pénzkiadásokat is;  A modell azt vizsgálja, hogyan kell a pénzeszközökkel gazdálkodni, ha nem tudjuk előre jelezni a pénzbevételeket és pénzkiadásokat;  Alsó és felső korlátot állapít meg.  A felső korlát átlépése esetén alacsonyabb készletszintre kell visszatérni;  Az alsókorlát átlépése esetén a pénzkészlet feltöltődik egy meghatározott szintre.

Bankismeret


Miller-Orr modell Alsó és felső korlátok közötti eltérés =

pénzkészlet

Diagram:

Felső korlát

(

Visszatérési pont

Alsó korlát

Idő Bankismeret

¾*

Transzkaciós ktg * pénzáramlás varianciája Napi kamatláb

)

1/3


További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 11. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;

Bankismeret



Bankismeret


Kamatlábkezelés I. Gap és duráció!

Bankismeret

Bankismeret


Témakörök 1. Eszközök kamatlábkockázata:  Kötvények értékelése 2. Duráció fogalma: diszkont kötvények és a duráció; kamatozó kötvények és a duráció . 3. Kötvények volatilitása

4. A duráció és a volatilitás közötti kapcsolat 5. Fix hozamú értékpapírok tulajdonságai 6. Lejárati szerkezet elemzés GAP számítás;

2008.10.27.

Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret

220


Az eszközök kamatlábkockázata A bankok kamatlábváltozásra való érzékenysége > gazdálkodó szervezetek kamatlábváltozásra való érzékenysége. A kamatlábkörnyezet változása milyen érzékenyen érinti a pénzintézet gazdálkodásának sikerességét.

2008.10.27.


221


Kamatlábkockázat megjelenése!

Árfolyam

Példa: 100 Ft névértékű, 1 éves 10%-os kamatú kötvény

110 Ft

+10%

100 Ft 99 Ft

+11% -1% Ha itt eladom, még tőkét is veszítek!

Lejárat Futamidő

Vásárláskor még 10% volt a piaci hozamszint, az azt követő pillanatban azonban már 11%!!! A piaci helyzet változását okozhatja pl. egy rendkívüli MNB kamatemelés vagy egy rossz inflációs adat 2008.10.27.


222


Kötvényértékelő képlet Mi határozza meg az értékpapírok árfolyamát?  Az értékpapír kamatlába;  A piacon aktuálisan elvárt hozam;  Az értékpapír névértéke;  Az értékpapír lejárata;

2008.10.27.


223


Minden értékpapír árfolyama megegyezik az abból elérhető jövőbeni pénzáramok jelenre diszkontált értékösszegével!

A diszkontláb = a hasonló kockázatú és lejáratú értékpapíroktól elvárt hozam P0= Σct / (1+i)t + F / (1+i)N ct:: A t. időpontban esedékes kamatfizetés nagysága; F: A kötvény névértéke; N: A kötvény lejárata; i: diszkontláb; P0: az értékpapír jelenértéke

2008.10.27.


224


Az elvárt hozam összetevői Az áremelkedés kompenzálása

A pénzünket kölcsönvevő kompenzálja az árak emelkedését!

Jutalom, mert nem költjük el a pénzünket a jelenben 2008.10.27.

Másként kockázati prémium

Kockázati felár Inflációs felár Reál betéti hozam

Betéti hozam

Elvárt hozam

Előre ismert Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret

225


N

P0=Σ ct / (1+i)t + F / (1+i)N t=1

Kamatfizetések jelenértéke

Lejáratkor esedékes névérték jelenértéke

Az érték két összetevője, amit a befektető kap a kötvényért!

2008.10.27.


226


Kamatfizetések vizsgálata 1. Változó kamatozás  a kamatláb egy pénzpiaci hozamhoz kötött;  az egyes kamatfizetések különböznek, melyeket egyszeri független kifizetésként kezelünk;  Mihez kötjük a kamatlábat? (JB-i alapkamat, kincstárjegy hozam); 2. Fix kamatozás

2008.10.27.


227


Kamatfizetések vizsgálata 1. feltételezés: Nincs kamatfizetés! a.) Zéró kuponú (diszkont kötvény); b.) A kötvény másodlagos piacon történő értékesítésekor. Névérték elválik a kamatfizetéstől

PO (principal-only) „csak névérték”

2008.10.27.


228


2. feltételezés: Csak kamatfizetés van! Ekkor egy csak kamatot fizető értékpapírt kapunk.

IO (interest only) Ha a kamatfizetés fix: annuitás, ami lehet örökjáradék is; Consol (jelző) A kamatváltozásokra a legérzékenyebben reagál! 2008.10.27.


229


Duration (átlagos hátralévő futamidő) Kifizetés

Diszkont kötvények esetében a Duration megegyezik a hátralévő futamidővel!

Idő (év)

Duration (év)

Lejárat Utolsó Kifizetés (110 Ft)

3

Kamatozó kötvények esetében a Duration mindig kisebb, mint a hátralévő futamidő!

Kifizetések (10 Ft / év)

Idő (év)

Duration (év) Lejárat 2008.10.27.


230 230


Mi a duráció?  Duráció, duration, Dur  Átlagos hátralévő futamidő;  Az értékpapír átlagos élettartamát jelöli;  A kötvény kamatláb érzékenységét méri;  Kockázat mérőszáma;  Az átlagos idő, ami alatt a befektetés megtérül;  Zéró kuponú kötvények (pl. diszkont kincstárjegy) durációja és lejárata megegyezik. (Itt nincs közbenső pénzáram);  Kamatozó kötvények esetében a duráció mindig kisebb, mint a futamidő!  Mindig pozitív érték! 2008.10.27.


231


Duráció képlettel N

N

t=1

t=1

D = Σ vt * t = 1 / P0 * [Σ ct / (1+i)t * t + F / (1+i)N * N]

A hátralévő átlagos futamidő kiszámítását egy angol aktuárius, Frederick Macaulay javasolta először 1938-ban.

 Macaulay először kiszámolta, hogy az egyes évek pénzáramlásai mekkora súllyal esnek latba a jelenérték kiszámításakor.

 Az így kapott súlyokkal beszorozta az adott pénzáramokhoz tartozó éveket, és eljutott a hátralévő átlagos futamidőig 2008.10.27.


232


Duráció számítása Kamatláb

t

Pénzáramlás (Ct)

PV (Ct)

Vt

1

20%

12

10

13,1%

0,13

2

20%

12

8,3

11,0%

0,22

3

20%

12

6,9

9,1%

0,27

4

20%

12

5,8

7,6%

0,3

5

20%

112

45

59,2%

2,96

76,1

100,0%

3,89

Összesen:

kötvény lejárata 5 év; kötvény kamata 12 % p.a. kamatkörnyezet (piaci kamatláb) 20 % p.a. névérték 100 2008.10.27.

t*Vt


Duráció

233


Kötvények árrugalmassága Árrugalmasság (E): A piaci kamatláb 1%-os változásának hatására hogyan változik az árfolyam!? Képlettel: E = (ΔP0 / P0) / (Δi / i) < 0 Az árrugalmasság mindig negatív; Az árfolyam és a piaci kamatok mindig egymással ellentétesen változnak; Ha a piaci kamatláb nő, az árfolyam csökken és fordítva! 2008.10.27.


234


Árfolyam és a kötvényhozam közötti kapcsolat Egyre drágábban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez

Egyre olcsóbban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez

Az árfolyam emelkedik 0.év

-103

-102

-101

-1 0 0

-99

-98

-97

-96

1.év

10

10

10

10

10

10

10

10

2.év

10

10

10

10

10

10

10

10

3.év

10

10

10

10

10

10

10

10

4.év

10

10

10

10

10

10

10

10

5.év

110

110

110

110

110

110

110

110

IRR

9,22%

9,48%

9,74%

1 0 ,0 0 %

10,27%

10,53%

10,81%

11,08%

A piaci hozam csökken 2008.10.27.

Az árfolyam csökken

A piaci hozam emelkedik


235


Duráció és árrugalmasság E = D * (i / (1 + i)) E: kamatláb árrugalmassága; (<0) D: duráció; (>0) i: piaci kamatláb (Az egyenlőség abszolút érték esetén igaz!)

2008.10.27.


236


Mitől függ a duráció? Annál nagyobb, minél hosszabb a kötvény lejárata; Annál nagyobb minél kisebb a piaci kamatláb; Az árváltozás képletébe behelyettesítve!

ΔP0 = -D * (Δi / (1+i))*P0 Mitől függ az árfolyam (ár) változása: duráció; piaci kamatláb; Példa: ΔP = -3,89 * (0,01/1,1)*100 = -3,53 Vagyis: ha a kamatláb 1%-al nő, az árfolyam 3,53%-al csökken! 2008.10.27.


237


Lejárati szerkezet elemzés Kamatláb változásra mi reagál érzékenyen? egyes eszközök

bankok

Bankok esetében erről akkor beszélünk, ha az eszközök és a források fix kamatozásúak;

Mivel védekezhet a bank a kamatlábak változása ellen?

Teljes védelmet nyújt ez? 2008.10.27.


238


A lejáró forrásokat és hiteleket csak új kamatláb mellett lehet megújítani. Eszközök és források lejáratát közelíteni kell egymáshoz! Ha az eszközök és a források lejárata összhangban van és az eszközök és a források fix kamatozásúak, a kamatlábkockázat kivédhető a bankok esetében! 2008.10.27.


239


Lejárati szerkezet tábla  Eszközök és források csoportosítása kamatlábra való érzékenység szerint;  A kamatlábra érzékeny eszközök és források felosztása a tényleges lejárat szerint történik;  A kamatlábra érzéketlen eszközöket 3 évnél hosszabb lejáratúnak tekintik;  Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik; 2008.10.27.


240


Elszámolási betétszámlák 80 %-át úgy tekintik, mintha nem lenne lejáratuk, 10-10 %-át pedig 2 évnél rövidebb lejárattal értelmezik; A 3 évnél hosszabb lejáratú források nagy része a saját tőke; a.) Megfelelő eszköztételekből kivonják a megfelelő forrástételeket; b.) A kapott különbségeket kockázati faktorokkal szorozzák be, majd osztják a mérlegfőösszeggel; GAP (rés) %

2008.10.27.


241


GAP értelmezése a.) Pozitív GAP az eszközök átlagos lejárata nagyobb; - Ha a kamatlábak emelkednek, a bank nyeresége csökken; - Ha a kamatlábak csökkennek, a bank nyeresége nő; b.) Negatív GAP a források átlagos lejárata nagyobb; - A pozitív GAP esetében leírtak ellentéteként alakul. 2008.10.27.


242


- 5%-on belüli GAP: alacsony kamatlábkockázatra való érzékenység; - 5-10% közötti GAP: a kamatlábkockázatra való érzékenység közepesnek mondható; - 10% fölötti GAP a kamatláb kockázatra való érzékenység magas!

2008.10.27.


243


További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 12. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Stabilitási jelentés 2008: www.mnb.hu;

2008.10.27.


244



2008.10.27.


245


Kamatlábkezelés II. Hozamgörbe, hozamgörbével kapcsolatos elméletek.

Bankismeret

Bankismeret


Témakörök 1. Hozamgörbe definíciója Miért van rá szükség? 2. Hozamgörbe és a kamatlábciklusok recesszió; fellendülés; virágzás; visszaesés. 3. Hozamgörbével kapcsolatos elméletek a.) Gazdasági várakozások elmélete; b.) Likviditáspreferencia elmélet; c.) Piacszegmentációs elmélet 2008.10.27.


247

Kamatlábak alakulása az üzleti ciklusban Kamatláb Rövid távú kamatláb

Hosszú távú kamatláb

Recesszió Fellendülés Virágzás

Visszaesés

Idő


Recesszió

Hozamgörbe alakja Fellendülés

Hozam

Hozam

Lejárat Virágzás

Visszaesés

Hozam

Lejárat

Hozam

Lejárat

Lejárat


Hozamgörbe és kamatlábak lejárati szerkezete Mi a hozamgörbe? A hozamgörbe megmutatja a lejárat és a hozam közötti kapcsolatot az azonos kockázatú értékpapírok esetén. (pl. állampapírok) i = f {N} Másként: kamatlábak lejárati szerkezete!

2008.10.27.


250


A hozamgörbe alakjai 1. Emelkedő (pozitív meredekségű); 2. Csökkenő (negatív meredekségű); 3. Lapos (zéró meredekségű); 4. Hullámos (a meredekség változik);  Mit mutat meg: A kamatlábak színvonalát! magas 2008.10.27.

változó Gál Erzsébet Bankismeret - Bankismeret

alacsony 251


A hozamgörbe szerkesztés célja  Meghatározni azon értékpapírokat, melyek hozamai eltérnek a hasonló lejáratú, azonos kockázatú kötvények kamataitól.  „kívülállók” Felül árazott értékpapírok

2008.10.27.

Alul árazott értékpapírok


252


Ha a kötvénypiac tökéletesen működik, minden értékpapírnak helyes az árfolyama (a görbén fekszik); Az elemzést torzítja: - Tranzakciós költségek; - Adók; - Újabb kibocsátások, stb.

Bankismeret


A hozamgörbe használata Amit vizsgálni kell: Hol helyezkedik el a görbéhez képest az értékpapír hozama? a.) Görbe felett:  A hozam magas, árfolyam alacsony A spekuláció az árfolyam emelkedésére irányul; b.) Görbe alatt: A hozam alacsony, árfolyam magas A spekuláció az árfolyam esésére irányul 2008.10.27.


254


Hozamgörbe és a kamatlábciklus  A kamatlábciklus elmélet:  A kamatlábak alakulását próbálja magyarázni, a konjunktúra ciklus változása alatt;  Hogyan igazodnak a konjunktúra alakulásához a rövid és a hosszú lejáratú kamatlábak? recesszió fellendülés A kamatlábak csökkennek! A kamatlábak nőnek! 2008.10.27.


255


A hozamgörbe alakja a gazdasági ciklusok függvényében 1. 2. 3. 4.

Recesszió Fellendülés Virágzás Visszaesés

Szakaszok

2008.10.27.

Hogyan viselkednek a bankok ezekben a periódusokban?

Kamatszint Hitelkereslet Banki likviditás

Fő feladatok

1.

alacsony

gyenge

maximumon

Forrásköltség csökkentés

2.

emelkedő

növekvő

csökkenő

Megfelelő kihelyezés

3.

magas

erős

minimumon

Likviditás kezelés

4.

csökkenő

gyengülő

növekvő


Minősített hitelek kezelése 256


Gazdasági várakozások elmélete A befektetők elvárásai a jövőbeni rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozóan meghatározza a hozamgörbe meredekségét. Mivel a csak a várakozások hatásaival magyarázzák a hozamgörbét Egyszerű várakozáselmélet

2008.10.27.


257


Az elmélet feltételezései: A befektetők profitmaximalizálók, várakozásaik erősek, egységesek és tartósak;  Tökéletes bizonyossággal előre tudják jelezni a kamatlábakat;  Nincsenek tranzakciós költségek; Várható kamatláb általános képlete: n n E[rm ] = [(1+rm+n)m+n / (1+rm)m] - 1

2008.10.27.


258


Likviditáspreferencia elmélet Hicks nevéhez fűződik; Azt kutatta, hogy átlagosan miért

magasabbak a hosszú lejáratú kamatlábak, mint a rövidebbek; A jövőbeni kamatlábak és árfolyamok bizonytalansága miatt a befektetőknek díjat kell kapniuk, hogy vállalják a kamatláb és lejárat bizonytalanságból eredő kockázatot hosszabb távon; A várakozások elméletében felállított egyenlőség valójában egyenlőtlenség; 2008.10.27.


259


Az egyenlőtlenséget a likviditási prémium állítja helyre: n n (1+rm) *(1+E[rm])n*(1+fm)

n

= (1+rm+n)m+n

Vagyis a hozamgörbe alakját a jövőbeli rövid lejáratú kamatlábakra vonatkozó várakozások és a likviditáspreferencia határozza meg.

2008.10.27.


260


Piacszegmentációs elmélet  Egy intézményi megközelítés, mely a piaci résztvevők kockázatkezelő magatartására összpontosít;  Szegmentált piacok keresletét és kínálatát alakító erők meghatározzák az ezen a piacon elérhető hozamok nagyságát;  Képlettel nem írható le

2008.10.27.


261


Várható magatartások a.) rövid távú szegmens  likviditást igénylő vállalatok dominálnak (bankok, pénzpiaci alapok, stb);  főként a tőke biztonságára figyelnek, mint a jövedelemre;  Rövid távú eszközökbe fektetve felverik ezen eszközök árát, alacsony kamatlábak esetén; b.) hosszú távú szegmens  hosszú távú forrásokkal rendelező befektetők dominálnak (életbiztosítók, nyugdíjbiztosítók);  Hosszú távú eszközökbe fektetnek;  Cél a jövedelem biztonsága. 2008.10.27.


262


c.) Középtávú szegmens  Az itt tevékenykedő intézmények köre nehezen meghatározható;  Átfedő piacok, a piacszegmentáció szélsőséges változata ellen érvelnek; Egy lejárati szegmensben a kereslet és kínálat erői döntik el az árakat, a jövőben várható hozamok és kamatlábak kivételével.

2008.10.27.


263


További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan 1997. 12. fejezet; 2. www.mnb.hu 3. Bodie/Kane/Marcus: Befektetések;

2008.10.27.


264



2008.10.27.


265


Költségek típusai, tevékenység alapú költségelemzés

Bankismeret


A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái Költségszerkezet: • Azon arányszámok, melyek az egyes költségcsoportok viszonylagos nagyságát fejezik ki; • Alkalmas a vállalkozás összes költségének a jellemzésére (viszonyszámok képzése); • Alkalmas az egyes költséghelyek vagy költségviselők (termékek, tevékenységek) belső struktúrájának a jellemzésére is; • Mindig az elemzés célja dönti el, hogy a költségszerkezet meghatározásához milyen költségcsoportosítási ismérvet alkalmaznak. Bankismeret


A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái A leggyakrabban alkalmazott csoportképző ismérvek: • Költség nemek; • Költséghelyek és költségviselők; • Termelési volumennel való összefüggés; • Költségek közgazdasági tartalma; • Különböző költségokozati, költség elszámolási szempontok.

Bankismeret


A költségszerkezet és változásának főbb tendenciái Közvetett költségek súlyának, növekvő tendenciájának okai: • A tágan értelmezett marketingköltség gyors növekedése (bankszektorban is jellemző); • Gyártástechnológia fejlődése; • Érdek-érdekeltségi hatáselemek; • Költésnövelő hatású tervezési módszerek;

Bankismeret


Állandó és változó költségek A volumennel való összefüggés szempontjából

Fix költség

Változó költség - proporcionális; - progresszív; - degresszív; - regresszív; Bankismeret


Tevékenységalapú költségelemzés Activity Based Costing • Robert Kaplan, Robin Cooper, H. Thomas Johnson: Harvard 1987; • Kezdetben a sikeres költséggazdálkodás titka a közvetlen munkaerő és a gépek hatékony kihasználása volt; • A vezetők információ igénye megnőtt a folyamatok, termékek és vevők költségeiről; • Az ABC rendszer lehetővé teszi, hogy a közvetlen és egyéb költségeket először tevékenységekre és folyamatokra, majd termékekre, szolgáltatásokra és vevőkre osszák szét; • Létrejön a tevékenységalapú költséggazdálkodás (ABM)

Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ABM

Operatív ABM Csináljuk jól, amit csinálunk!

Stratégiai ABM Csináljuk azt ami jó!

Az elvégzendő tevékenységek kiválasztása

A tevékenységek hatékonyabb elvégzése

•Terméktervezés; •Termék és vevőösszetétel; •Beszállítói kapcsolatok; •Vevőkapcsolatok; •Ármeghatározás; •Szállítás, csomagolás; •Rendelési tételnyagyság; •Piacszegmentáció; •Elosztási csatornák.

•Tevékenységmenedzsment; •Folyamatok újraszervezése (BPR); •Teljes körű minőségbiztosítás; •Teljesítmény mérés;

Bankismeret


Az ABC kialakulása a szolgáltató szektorban • • • •

Változó versenykörnyezet az 1980-as évek óta; Dereguláció, liberalizáció; Növekszik az vezetés információs igénye; A szolgáltató szektor kiválóan alkalmas az ABC elemzésre (a költségek jó része közvetett és fix); • A szolgáltató vállalatoknak az erőforrásaikat előre kell biztosítaniuk; • Határköltség problematikája a szolgáltató szektorban;

Bankismeret


Értékközpontú vezetés Termékek és ügyfelek menedzselése • Pl: csekkszámla, megtakarítási számla, fogyasztói és kereskedelmi hitel…stb. Minegyik saját jellemzői révén különböző mértékben veszi igénybe a szervezet erőforrásait; • A termékmix folyamatos értékelése szükséges; • Az ügyfelek közgazdasági jellemzőire kell koncentrálni; • Ügyfélszerzés problematikája (régi-, új ügyfél);

Bankismeret


Értéklánc alkalmazása Infrastruktúragazdálkodás Emberierőforrás-gazdálkodás Rendszer/technológia fejlesztése és fenntartása Pénzügyek és kockázatok menedzselése Számlák Hitelezés és vezetése és hitelmonitoring feldolgozása

Marketing Új és termékek Befektetések értékesítés fejlesztése kezelése

Eszközök behajtása

Bankismeret

Közönségszolgálat


Kiegyensúlyozott üzleti mutatószámrendszer – Balanced Business Scorecard, BBS Pénzügyi szemlélet Milyennek látszunk a részvényesek szemszögéből?

Fogyasztói szemlélet Milyennek látnak a fogyasztóink?

Vállalaton belüli szemlélet Mit kell meghaladnunk?

Innovációs és tanulási szemlélet Képesek vagyunk-e fejlődni és értéket teremteni? Bankismeret


A tevékenységalapú költségelemzés használata Stratégiai értékgazdálkodás

Ügyféljövedelmezőség

Termékköltségelemzés

Működési költség gazdálkodás Költségcsökkentés

Stratégiai tervezés Tevékenységalapú vezetés

Erőforrás gazdálkodás

Folytonos vezetés

Tevékenységalapú költségelemzés

Folyamat vezetés

Bankismeret

Teljesítménymenedzsment


Tevékenységalapú költségelemzés folyamata Tranzakciós rendszerek Főkönyvek

Kiigazítások

Költségösszevonások Tevékenységek listája Tevékenységek mércéje

Hozzárendelési szabályok Tevékenységek költségei

Felhasználás

Tevékenységek költségrátái Erőforrásszámla

Bevétel, mérleg finanszírozási ráták

Bankismeret

Beszámolók


Tevékenységlista elkészítése • Tevékenységalapú információs rendszer alapja a tevékenység; • A tevékenységek jellemzői: - Ugyan az a tevékenység több funkcionális területen megjelenik; - Minden munkavégzés a szervezeten belüli tevékenységek szerint osztályozható; - A tevékenységeknek általában mérhető outputja van; - A tevékenységek emberi és más erőforrásokat hasznosítanak. • A tevékenységlista meghatározásának szintje a szervezet különböző részeiben változó lehet; • A tevékenységek definiálása pontos legyen. Bankismeret


Költségek tevékenységekhez rendelése 1. -

Főkönyvek: A törvény által szabályozott pénzügyi beszámolók forrásai; Jogi alapegységként számla szintű mélységig részletezett formában rögzítik az adatokat; Több fajta költségbázis létezik (aktuális, költségvetésben tervezet, előre tervezett, előre jelzett); Adatok stabilitása fontos szempont a költségadatok időhorizontjának megválasztásához.

Bankismeret


Költségek tevékenységekhez rendelése 2. Kiigazítások - Az adatokat úgy kell összegyűjteni, hogy a komponenseket, ha a döntéshozatal ezt megkívánja, újra szét lehessen választani. - Célszerű bizonyos költségeket külön gyűjteni.

3. Költségösszevonások - Az egyes költségszámlákat összevonják, csoportosítják; - Csak ugyan olyan tulajdonságokkal rendelkező számlák kerülhetnek egy csoportba; - célja: Idő és pénzmegtakarítás az információ szerzés során, illetve kevesebb hozzárendelési szabály alkalmazása. Bankismeret


Költségek tevékenységekhez rendelése 4. Hozzárendelési szabályok - Ezek adják a költség hozzárendelés alapját a számláktól a tevékenységig; - Mivel egy alkalmazott több tevékenységben is részt vesz, az időfelhasználás alapú hozzárendelés a legkedvezőbb megoldás; - Egyéni technikák: interjú készítés, historikus átlagolás, előre meghatározott időnormák alkalmazása;

Bankismeret


Költségek tevékenységekhez rendelése 5. Tevékenységek költségei - Az adott felelősségi központon belüli összes költség, ami az adott tevékenységhez kapcsolható;

Bankismeret


Tevékenységek

Alkalmazotti költség

Munkaállomás költsége

Információtechnika működési költsége

Kommunikációs költség

Információs rendszer költsége

Hozzárendelési szabály

Tevékenységre fordított idő

Hely használása

Rendszer használata

Becsült használat

Becsült használat

Tevékenység költsége

Piaci figyelem fenntartása

6 303

1 650

0

960

3 156

12 069

Kereskedelem

8 453

2 211

…

…

…

….

Pozícionálás

…..

….

.…

…

….

Menedzsment beszámoló

…..

….

….

….

…

…

……

…..

…

….

….

….

….

22 431

6 213

7 981

2 560

5 260

44 445

Teljes költség

Bankismeret


A tevékenységek költségviselőkhöz kötése • Tevékenységmércék: segítségével egy adott tevékenység egységköltsége becsülhető meg; • Pl: Az ügyfélkérés, kérvények kezelésének mércéje lehet a beérkezett űrlapok száma és az azokkal eltöltött idő; • Tevékenységfelhasználás: Az egyes felelősségi centrumokon belül végzett tevékenységeknek a tevékenységmércében kifejezett mennyisége; • Pl: A tevékenység az ügyféltanácsadói munka, a mérce a megkötött hitelszerződések száma; • Erőforrásszámla: A tevékenységek felsorolása, hozzárendelve azt, hogy melyik költségviselő mennyit „fogyasztott” belőle. Az egyes költségviselő költségeinek és nyereségének kiszámítására szolgál. Bankismeret


Az érték megjelenése a beszámolóban • Az érték növelés módjai: - egy adott tevékenység, illetve folyamat által teremtett érték javításával; - adott tevékenység vagy folyamat költségének csökkentésével; • Minden a termékek vagy szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tevékenység hozzáad az értékhez. • Fontos, hogy a magatartást meghatározó tényezők megfelelő figyelmet kapjanak, és az egyes vezetők motiválva legyenek.

Bankismeret


Felhasznált irodalom • Dr. Illés Mária: Vezetői Gazdaságtan • R.S. Kaplan, R. Cooper: Költség és Hatás • Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja

Bankismeret


Banki bevételek típusai, kamatrés számítás

Bankismeret

Bankismeret


A bank bevételei az eredménykimutatás alapján 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek; 2. Értékpapírból származó bevételek (osztalék és részesedés); 3. Jutalék és díjbevételek (pénzügyi és befektetési szolgáltatásból) 4. Üzleti tevékenységből származó bevételek 5. Rendkívüli bevételek

2008.11.17

Bankismeret


Az OTP Bank bevételei 2006-07-ben 2006 Mó Ft Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Bevételek értékpapírból Kapott jutalék és díjbevételek

2008.11.17

%

2007 Mó Ft

%

318 391 16 252

41% 2%

401 014 18 920

40% 2%

146 691

19%

153 346

15%

Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Rendkívüli bevételek

245 555 44 703

32% 6%

409 212 24 217

41% 2%

Bevételek összesen

771 592

100%

1 006 709

100%

Bankismeret


A kamatrés és számításának formái Mi a bank kamateredménye? A betéti kamat és hitel kamat közti különbözet legáltalánosabban.  A kamatrés számítást mindig átlagos állományokkal kell elvégezni.  Ennek megfelelően három fajtáját különböztetjük meg: a.) kamateredmény a teljes eszközállományon (interest margin); b.) kamateredmény a kamatozó eszközökön; c.) spread.

2008.11.17

Bankismeret


Kamateredmény számítási módszerek és képletek 1. Kamateredmény a teljes eszközállomány (interest margin): Kamatbevétel – kamatráfordítás Átlagos mérlegfőösszeg

* 100

2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön: Kamatbevétel – kamatráfordítás Kamatozó eszközök átlagos állománya

* 100

3. Spread: Kamatozó eszközök átlagkamata (%) – Kamatozó források átlagkamata (%) 2008.11.17

Bankismeret


A kamatrés számítás általánosítható problémái A problémák az előző időszakkal történő összehasonlítás során merülnek fel. 1. Jegybanki kötelező tartalékolás szabályának változása  Nem piaci kamatozású;  A JB nem minden esetben fizet kamatot a kötelező tartalékra;  A kötelező tartalék alapját, rátáját és kamatlábát a JB szabályozza. Mindhárom tényező változhat.  A tartalék alapját elsősorban az ügyfélbetétek képezik, de a nem kamatozó források egy része is lehet tartalék köteles. 2008.11.17

Bankismeret


2. Cél jellegű refinanszírozási hitelek  Ker.bankok alacsony kamatozású forrása;  Meghatározott hitelcélokra használható fel, meghatározott feltételekkel;  A kedvezményes hitelprogramok célja, kerete és feltételei változékonyak;  Nem piaci kamatozásúak sem az eszközök sem a források. Korrigált marge-számítás A kötelező tartalék eredményre gyakorolt hatását a tartalékköteles forrásoknál veszik figyelembe; A cél jellegű refin.források hatását az ezen forrásokból nyújtott hiteleknél veszi figyelembe. 2008.11.17

Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Egyszerűsített bankmérleg

Megnevezés Eszközök Kamatozó eszközök Üzleti kihelyezések Kötelező tartalék (7%) Együtt Nem kamatozó eszközök Eszközök összesen Források Kamatozó források Nem kamatozó források Források összesen Kamateredmény

Kamatbevétel/k Átlagállomány Átlagkamatláb amatráfordítás

336 000

12%

40 320

25 200 361 200 38 800 400 000

3% 11,37%

756 41 068

10,27%

41 080

350 000 50 000 400 000 400 000

-9% -

31 500

-7,88% 2,39%

31 520 9 560

Marzsok: 1. Interest margin? 2. Kamateredmény a kamatozó eszközökön? 3. Spread?

2008.11.17

Bankismeret


Az eredmény részekre bontása és a kamateredmény  Az eredmény egyes tételeinek felosztása négy csoportba történik: Kamateredmény

2008.11.17

nem kamat bevételek és ráfordítások

működési költségek

Bankismeret

kockázati költségek


Kamateredmény A kamateredmény részekre bontásához a számviteli információk nem elégségesek; Belső kamatelszámolási rendszereket alkalmaznak; Belső elszámoló árak jelentősége; Az elszámoló árak technikája: Nettó belső elszámolási rendszer (single pool)

2008.11.17

Bruttó belső elszámolási rendszer (multiple pool)

Bankismeret


Nettó belső kamat elszámolási rendszer

2008.11.17

Egyetlen belső elszámoló árat használnak; A vizsgálni kívánt részegység (fiók, termék, ügyfél, értékesítési csatorna) eszköz és forrásállományai alapján részmérleget kell összeállítani. A részmérleg általában nincs egyensúlyban. Az összbanki forráshiány vagy forrástöbblet után kamatelszámolás történik a központi elszámolóházon keresztül. Ez a TREASURY! (A treasury haszna.) A Treasury elszámolóházi funkciója nem termel eredményt.  Nyereség vagy veszteség a pénzpiaci kihelyezések és pénzpiaci források kamatából származik.  A bank lehet nettó kihelyező és nettó forrásgyűjtő a pénzpiacon. Bankismeret


Bruttó belső kamatelszámolási rendszer  Több belső elszámoló árat használnak;  A belső elszámoló árakat eszköz és forráscsoportonként állapítják meg;  Elszámolás lépései: a.) Az elszámolóház a befolyt források után különböző mértékű belső kamatot fizet a forrásgyűjtőknek; b.) Az elszámolóház finanszírozza a kihelyezéseket és belső kamatot fizet a kihelyezőknek; c.) A treasury haszna (ha van ilyen) csökkenti a betétek (források) belső kamatát és növeli a hitelek (eszközök) kamatát. 2008.11.17

Bankismeret


A Treasury kamateredménye 1. Saját pénzpiaci ügyletek kamata; 2. Belső pénzpiaci ügyletek belső kamateredménye; Tartalma: a.) A likviditásgazdálkodási tevékenységért kapott kamat; b.) A banki eszközök és források szerkezeti összetételének eltéréséből származó eredmény. (nyereség vagy veszteség)

2008.11.17

Bankismeret


A belső kamat megállapításának módszerei bruttó belső kamatelszámolás esetén 1. Kamatrés-felosztás: Alapelve: a kamateredmény egyik fele az eszközöket illeti meg, a másik fele a forrásokat illeti meg; Belső kamat megállapítása

1. Banki kamatláb - ellenkező oldali átlag kamatláb = „kamaterdmény” 2. Kamateredmény / 2 = „fél marzs” 3. Fél marzs – adott oldal saját kamatbevétele = „elszámoló ár” 2008.11.17

Bankismeret


Példa kamatrés felosztásra Hitelügyletek

Me

Átlagállomány Kamatbevétel

Kamat

1. ügylet

Mó Ft

11 000

1 540

14%

2. ügylet

Mó Ft

20 000

3 200

16%

3. ügylet

Mó Ft

20 000

2 910

14,55%

Összesen

Mó Ft

51 000

7 650

15%

1. Mennyi az elszámoló ár? 2. Mennyi a belső kamat? 3. Mennyi a kamateredmény? Az ellenkező oldali átlagkamat 8,5%

2008.11.17

Bankismeret


2. Piaci kamat módszere Minden egyes mérlegsort (terméket) önállóan értékel; Kérdés az alternatív piaci ügyleti kamatláb mértéke; Mi az alternatív piaci ügylet? Mi a kamatlejárat? Kamateredmény

2008.11.17

Üzleti (vagy ügyleti) kamathozam. Kondíciós hányad.

Lejárati kamathozam Struktúra járulék Kockázati kamateredmény

Az egyedi ügylet kamatának és az alternatív pénzpiaci ügylet kamatának különbözete. A kockázatmentes hozam.

Az aktív és passzív ügyletek kamatlejárat szerinti összetételéből adódó kamateredmény, mely az egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető.

Bankismeret


A nem kamatozó állományok kezelése 1. Miért fontos ezen tételek felosztása? 2. Fontosabb csoportjaik

2008.11.17

Bankismeret


RAROC • Befektetés kockázattal kiigazított hozama (risk adjusted return on capital) • Számítása:

( Sales  Income  Opex  Exploss ) * (1  Taxrate) RAROC  Capital _ At _ Risk

Ahol, Sales – tőkéből származó árbevétel (kamatbevétel) Income – tőkéből származó jutalék és díjbevétel (kezelési költség, folyósítási jutalék) Opex – hitelezés működési költsége (hitelezők munkabére + anyagköltég+amortizáció) Exploss – hitelezés várható vesztesége Taxrate – adóráta Capital_At_Risk – kockázatokkal kiigazított tőke Bankismeret


Számítás értékelése • Ha RAROC>=Elvárt hozam = Érdemes hitelezni • Ha RAROC<Elvárt hozam = Nem érdemes hitelezni

Saunders & Allen Chapter 13

306


Várható veszteség • • • •

EL = PD * LGD * CAR PD = csődbemenés valószínűsége LGD = csődveszteség a tőke %-ban CAR = kockáztatott tőke (hitel + kamat)


307


Kockáztatott tőke • Piacalapú megközelítés (Bankers Trust model) – Csökkenti a kihelyezett tőkét a kamatmarge megemelkedése miatt bekövetkező veszteséggel – Az árhatásra duráció alapú modellt használ.

• Tapasztalat-alapú megközelítés (Bank of America model) – Veszteséget VAR alapon képzi. Saunders & Allen Chapter 13

308


Piacalapú megközelítés L

=

-DL

(Dollar capital risk the exposure or loss on the amount)

x

L

(Duration

x

R/(1+RL)

(Risk amount or

of the loan

loan exposure)

(13.9)

(Expected discounted change in credit premuim or risk factor loan)

• If DL=2.7, L=$1m, R=1.1%, R=10%, then: L = -$ 27,000


309


Figure 13.1 Estimating the change in the risk premium.

Frequency

1% of All AAA Bonds

 Risk Premium (R)

1%

0

1.1%


3.5%

 Risk Premium (R)

310


Tapasztalat-alapú megközelítés a kockáztatott tőke mérésére • Ha 99.97%-os a VAR(AA minősítés) és a hitelkockázat normális eloszlást követ, a z értéke 3.4. • De a legtöbb bank nagyobb szorzót alkalmaz, mert a hitelek eloszlása nem normális. • Bank of America szorzója = 6. • Ha LGD=.5, Kitettség=$1m, Szórás =.00225, akkor kockáztatott tőke=6 x .00225 x .5 x $1m = $27,000


311


RAROC számítása • • • • • • •

Marzs = .2% x $1m = $2,000 Díjak = .15% x $1m = $1,500 Ráfordítás = .1% x $.5m = ($500) Tax rate = 0% Adjusted Income = $3,000 RAROC = $3,000/$27,000 = 11.1% Ha elvárt hoza < 11.1% akkor hitelezünk. Saunders & Allen Chapter 13

312


Köszönöm a figyelmet!

2008.11.17

Bankismeret


Pénzintézetek belső ellenőrzése

Bankismeret

Bankismeret


A belső ellenőrzés helye a bankok szervezetében 1. Független  operatív munka;  operatív vezetők; 2. Kívülről szemlél; 3. FB felügyeli

2008.11.24

Függetlenített belső ellenőrzés !

Bankismeret


A belső ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjai  Szolgáltatási tevékenység és sajátosságai;  Szolgáltatási tevékenység kockázatai;  Törvényi előírások: Belső ellenőrzési rendszer

Belső ellenőr

-Bankok; -Szakosított hiteliintézetek

-Szövetkezeti hitelintézet; -Pénzügyi vállalkozás

 Elemei: Belső ellenőrzés

VIR

Tevékenységei: Vezetői -Folyamatban épített ellenőrzés; Információs -Vezetői ellenőrzés; Rendszer -Belső ellenőrzési szervezet. 2008.11.24

Bankismeret

Internal control!


A belső ellenőrzési rendszer kialakításának szempontjai  Célja:   

Ügyfelek védelme; Tulajdonosok védelme; Pénzügyi és egyéb információk szolgáltatása;

 Feladata:    

Hatályos jogszabályok betartása; Belső szabályzatok kialakítása (jogszabályoknak megfelelően); Javaslattétel a hibák helyreállítására; Törvényességi, biztonsági és áttekinthetőségi szempontú ellenőrzés;

 FB szerepe (alkalmazottak, vizsgálatai terv) 2008.11.24

Bankismeret


A belső ellenőrzési rendszer elemei 1. Folyamatba épített ellenőrzés  A munkafolyamat végrehajtása során munkafolyamati szakaszonként ellenőrzési pontokat iktatunk be;  A „négy szem elvének” érvényesülése;  Az egyes szervezet munkatársainak kötelezettségei (SZMSZ, munkaköri leírások).

2. Vezetői ellenőrzés  A munkafolyamatban épített ellenőrzés megvalósulásának vizsgálatai;  Beszámoltatás, jelentések készítése, teljesítmény értékelés;  Kettős jelentési rendszer kialakítása

3. Vezetői információs rendszer  Vezetőség részére információk biztosítása;  Külső adatszolgáltatáshoz szükséges információk biztosítása; 2008.11.24

Bankismeret


4. Függetlenített belső ellenőrzési szervezet (internal audit)  Hpt. előírásainak betartása (magyar nyelvűség, jegybanki ellenőrizhetőség);  Hpt. előírásai a feladatok vizsgálatok, munkaszervezés, felelősségi körök, FB , IG és az ügyvezetők tekintetében;  Belső ellenőrzési szabályzat;

2008.11.24

Gál Erzsébet - Bankismeret


A belső ellenőrzés éves munkarendje Éves vizsgálati terv

Jogszabályi előírásokon alapuló  Kiszervezés;  Hitelintézet pénzváltójának ellenőrzése;  Kereskedési könyvi kockázatok;  Pénzmosás megelőzésének vizsgálata;  Peresített követelések vizsgálata.

2008.11.24

Kockázati kitettségen alapuló  Aktív tevékenységek; (hitelezés, lejárt hitelek, befektetések, kockázatkezelés)  Passzív tevékenységek (likviditáskezelés, treasury, E/F bizottság (ALCO);  BO tevékenységek



A belső ellenőrzés éves munkarendje  Éves belső ellenőrzési terv összeállítása, elfogadása; Terv szerinti vizsgálatok

Rendkívüli vizsgálatok

 Az éves belső ellenőrzési terv végrehajtása  Beszámolás

2008.11.24



A belső ellenőrzés kiemelt feladatai 1. Transzparencia:  Szervezettség;  Szabályszerűség;

2. Hatékonyság; 2. Kockázatkezelés eredményessége

2008.11.24



Belső ellenőrzési munkamódszerek 1. Folyamatvizsgálat

szabályozottság vizsgálata; 2. Belső ellenőrzési munkamódszerek:    

Rendszerszemlélet; Kockázati pontok meghatározása; Egyszerűség; Tömörség.

3. Vizsgálati módszerek:       2008.11.24

Folyamatvizsgálat; Összehasonlítások, elemzések; Szemrevételezés; Munkalapok; (specializáció, részletezettség, teljeskörűség,) Mintavétel; (tételes, szúrópróbaszerű) interjú Bankismeret


A belső ellenőrzési vizsgálat lebonyolítása 1. Felkészülés az ellenőrzési feladatok megtervezése); Tartalma:  Vizsgálati célok kitűzése,  Vizsgálat típusának kiválasztása (átfogó, cél-, utó- és témavizsgálat);  Vizsgálat módszereinek kiválasztása. 2. A vizsgálat lebonyolítása 3. Vizsgálati jelentés elkészítése 4. Javaslatok végrehajtása 5. Utóvizsgálat 2008.11.24



Köszönöm a figyelmet!

2008.11.24

Bankismeret

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankismeret

Recommend Documents