Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak Egészségturizmus-szervező Szakirány
Egészségturizmus a holisztikus szemlélet jegyében
Konzulens: Dr. Tompa Tamás
Déri Alex 2016.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 2 1. Bevezetés ............................................................................................................. 3 2. Szakirodalmi áttekintés ..................................................................................... 5 2.1.
A holisztikus szemlélet ................................................................................. 5
2.2.
Mai modern holisztika és a természetgyógyászat ......................................... 7
2.3.
Világturizmus fejlődése ................................................................................ 8
2.4.
Egészségturizmus .......................................................................................... 9
2.5.
Gyógyturizmus ............................................................................................ 11
2.6.
Wellness turizmus ....................................................................................... 13
2.7.
Egészségturizmus és holisztika kapcsolata ................................................. 14
2.8.
A holisztika megnyilvánulási formái .......................................................... 15
2.9.
A holisztika érvényesülése hazánkban ....................................................... 19
3. A magyar lakosság és a holisztika közötti kapcsolat vizsgálati módszerének bemutatása .............................................................................................................. 20 4. A magyar lakosság és a holisztikus szemlélet ................................................ 22 4.1.
Mi is a holisztika? ....................................................................................... 23
4.2.
Egészséggel kapcsolatos kérdések .............................................................. 24
4.3.
A magyar lakosság hozzáállása a holisztikus szemlélethez........................ 27
4.4.
Összegzés .................................................................................................... 29
5. Holisztikus turizmus ........................................................................................ 30 6. Összefoglalás..................................................................................................... 32 Felhasznált irodalomjegyzék ................................................................................. 33 Mellékletek .............................................................................................................. 36 1. számú melléklet: kérdőív .................................................................................. 36
2
1. Bevezetés Napjainkban a robbanásszerűen fejlődő ipar, gazdaság és technológia korszakát éljük. Gyakran hallhatjuk azt a szókapcsolatot, hogy rohanó világ, például a munkahelyen, iskolában, de akár az otthoni légkörben is. Sajnos, saját tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy a jelenség családomban is meghatározó, mert ha valami gyorsan elkészíthető miért is ne azt választanánk, hisz ebben a mai világban kinek van ideje főzőcskézni? Ha megbetegszünk, esetleg beveszünk egykét pirulát és már megyünk is tovább, nincs idő saját egészségünk megőrzésére. Tény és való, hogy az emberiségbe már a kezdetek óta bele van kódolva a vágy a folyamatos fejlődés és az előre törtetés iránt. Ugyan akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez milyen társadalmi problémákat vet fel. Az emberekben egyre jobban nő a stressz, nincs idejük egészségükre oda figyelni és megfeledkeznek emberi kapcsolataikról is. Jelenleg egy meghatározó materiális világban élünk, ahol az emberek többsége abban hisz, amit lát és kézzel érinthet. Ami szintén jellemző, hogy napjainkban az egészséget és a gyógyítást pusztán orvoslási problémaként kezelik. Ezáltal a test, mint egyfajta gépezet jelenik meg, a test, a szellem és a lélek egymástól elkülönül. Maga a társadalom túlságosan technológia központúvá válik. Az objektivitás játszik túlnyomó szerepet, például egy beteg hogylétének megítélése statisztikák, kimutatások és teszteredmények alapján történik. Dolgozatom témája ezért a holisztikus szemléleten nyugszik, mely manapság
egy
dinamikusan
fejlődő
ágazat,
az
egészségturizmus
egyik
alappillérének ágából nyúlik. Az egészségturizmusnak köszönhetően, ma már egyre több ember áldozza fel kevés szabad idejét és diszkrecionális jövedelmét olyan utazási desztinációkra, ahol a pihenés és szórakozás mellett a prevenció, egészségük megőrzése is jelentős helyet kap. Magyarország pedig e tekintetben meglehetősen szerencsésnek mondhatja magát, hisz jelentős termálvízkinccsel és gyógy hellyel rendelkezik. Éppen ezért a gyógy turizmus mellett (ami leginkább orvosi javallatra történik), a wellness turizmus az, melyben óriási lehetőségek rejlenek holisztikus szemlélettel és módszerekkel keresztezve. Így teret nyerve magának a prevenció,
3
illetve a holisztikus egészségszemlélet, amely az esetleg korábban érdekelt idősebb korosztály mellett, a fiatalabb generációt is magába foglalhatja. Kutatásom célja tehát egy átfogóbb képet kapni a magyar lakosság hozzáállásáról a holisztikus szemlélettel kapcsolatban, mennyire ismerik az emberek, valamint hisznek-e benne. Továbbá választ kapni milyen megnyilvánulási formái lehetnek az egészségturizmus segítségével hazánkban, és hogy igénybe vennének-e ilyen fajta szolgáltatásokat, módszereket az emberek egészségük megőrzése vagy betegségük legyőzése érdekében. Kutatásomban a kvantitatív módszert alkalmaztam. Egy általam készített online kérdőív segítségével, melyben előre rögzített válaszok közül lehetett választ adni. A válaszadás természetesen teljesen névtelenül, önkéntes formában történt.
4
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1.
A holisztikus szemlélet
Holisztikus szemléleten ma egy nagyon újszerű gondolkodást értenek. A „holisztikus” filozófia elnevezés egy modern kori megfogalmazás, amit sokféleképpen is ki lehet fejezni: „planetáris” értékrend (Nagy,2002), „új humanizmus” (Eliade,1996) vagy „univerzális” gondolkodás, (Hamvas,1995). A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem a beteget gyógyítja, egészségét kívánja helyreállítani, fenntartani.(1) A holisztikus szemlélet a test, a lélek és szellem harmóniájára összpontosít. Ezen alkotóelemek mindegyikének állapota kihat a másikra.(1) A test, a matéria: Hogy a gondolataink, a lelki kríziseink, a stressz, a szorongás és úgy egyáltalán a kedélyállapotunk kihat a testi egészségünkre, azzal ma már a hagyományos orvoslás is egyetért. A pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi betegségeket azonban legtöbbször még mindig gyógyszerekkel igyekeznek enyhíteni. (1) Ha
nem
tartjuk
folyamatosan
karban,
nem
kényeztetjük
jó
minőségű
építőanyagokkal (levegő, víz, táplálék), ha nem mozgatjuk kíméletesen, ellenben telerakjuk mérgekkel, akkor megbomlik az egyensúly. Ha pedig a test jelez, mert rosszul bántunk vele, a gondolatainkkal is baj van. Ilyenkor zavar keletkezik, amit csak úgy tudunk helyreállítani, hogy visszabillentjük, kiegyensúlyozzuk azt. Ennek értelmében nem csak az adott panaszra érdemes koncentrálunk, nemcsak azt a tünetet kell az orvossal együttműködve gyógyítani, amivel hozzá fordultunk, hanem egy jobb, egy teljesebb és egészségesebb élet célját kell kitűznünk magunk elé. A
5
testünk, a szellemünk (a tudatunk) és a lelkünk (az érzelmeink) harmóniáján együtt és folyamatosan dolgoznunk kell.(1) A lélek, az energia: A lélek, melyet sokféleképpen neveznek: psziché, tudatalatti, érzelmek, érzések, energia stb... Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s mint mikor a mérleg egyik nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, s kileng az egyik irányban. Adott esetben, pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz ez a „kilengés”, vagy nevezhető inkább lelki egyensúly felborulásának.(1) Ha lelkünk befogad egyszer egy információt, az belerögződik és hitként akár egy vagy több életen keresztül fut benne. Ezáltal pedig " beprogramozza " a testet egészégre vagy betegségre, harmóniára vagy zűrzavarra, hacsak a szellem, a tudatos elme észre nem veszi azt, és nem kezd vele valamit. Éppen ezért nem mindegy, mire van beprogramozva lelkünk.(1) A szellem, az információ: Nevezik tudatos elmének, éber tudatnak is. Az okos és tudatos részünk, mely tudja, hogy mi az egészséges és az egészségtelen, mire van szüksége a testnek és a léleknek, és ha szükséges, javítani is tudja őket. Ezért fontos hogy " edzésben" tartsunk, és ne legyen elnyomva.(1) Ezen felfogás és gondolkodásmód már az időszámításunk előtti kórszakban is jelen volt. Az indiai kultúra és világnézet legősibb forrásai a Védák. Az ősi indiai orvosi tudást a Szútrák tartalmazzák, amelyek az ájurvédikus orvoslás alapjainak tekinthetők. Az ájurvédikus orvoslás szerint az emberi test – mint anyagi objektum – alapja öt ősanyag, minden struktúrája, minden rendszere az öt ősanyag által épül fel. Így illeszkedik bele az ember az anyagi világba. Ám az ember létezéséhez azonban a fizikai világon kívül szükség van az azt lélekkel betöltő metafizikai világra is.(1) 6
Az ősi kínai filozófiához tartozó taoizmus szerint a szellem nyugalma és kiegyensúlyozottsága a legfontosabb. A taoizmus szerint a szellem nyugalma és kiegyensúlyozottsága a legfontosabb, a taoizmus követői társadalomban. Azt tanítja, hogy az ember ne avatkozzon bele a világ dolgainak természetes alakulásába, csak figyeljen, hárítsa el az akadályokat a tao útjából, simítsa el az ellentéteket, s mindig testi-lelki harmóniára törekedjen az égi és földi változásokkal. A harmonikus életet a szeretet, a mérték és a tartózkodás segítségével lehet megteremteni.(1) A görög természetfilozófusok egészségképe a harmónia meglétét, betegségképe a harmónia hiányát feltételezi, az egészég helyreállításának kulcsa pedig a megbomlott arányok rendezése.(1)
2.2.
Mai modern holisztika és a természetgyógyászat
A modern holisztikus szemléletbe beletartozik a keleti gyógyászat minden formája és a természetgyógyászat összes tudománya, mely a test, a szellem és a lélek vizsgálatával foglalkozik.(1) A modern természetgyógyászat közvetlen előfutárainak az Egyesült Államokban a ’70-es években megjelenő „new age” mozgalom, a humanisztikus pszichológia és az akkoriban főleg a nyugati világban elterjedt zöld mozgalmak tekinthetők. Ezek igyekeztek új téziseket felmutatni az erősen materialista szemléletű társadalmak életfelfogásával szemben.(1) A természet megfigyelése és útjának követése olyan alapelv, amelyet szinte minden újkori gyógyító magáévá tett. Ezek között van a homeopátia, hasonló a hasonlót gyógyítja. R. Steiner, az antropozófia atyja az egészséget és a gyógyítást nem pusztán orvoslási problémaként kezeli. Szerinte a gyógyítás nem technika, hanem a beteg
gyógyulási
folyamatának
szellemi,
lelki
és
fizikai
támogatása.
A modern természetgyógyászat egyik központi fogalma az önaktualizáció: A humanisztikus pszichológia (képviselői többek között Abraham Maslow) egyik
7
kulcsfogalma. Az ember teljességét hangsúlyozza, az emberi természetnek az alacsonyabb- és magasabb rendű szükségleteken túli kibontakoztatását.(1) Mindegyik gondolkodásmód egyidejűleg van jelen, ám a különböző kultúrákban eltérő mértékben jutott érvényre. A holisztikus szemléletben viszont akármelyik kultúráról legyen is szó megegyezik a tény, hogy a részek csak az egészhez való viszonyukban nyernek értelmet. (1)
2.3.
Világturizmus fejlődése
Habár az ókori utazásokat elsősorban olyan belső vagy külső késztetéssel magyarázható indokok motiválták, mint a vallás vagy az államigazgatás, a római birodalomban már találhatunk példát a maihoz hasonló szabadidős, kulturális célú utazásokra is. A történelem során tulajdonképpen a rómaiak fejlesztették elsőként iparággá a turizmust, mivel ők hagyták el viszonylag jelentős számban állandó lakóhelyüket azért, hogy szórakozzanak, kulturálódjanak, világot lássanak. Az egyiptomi piramisok vagy a görög városok felkeresése például hasonló örökségélményt jelentett az antik római utazónak, mint a 21. századi kulturális turistának.(2) A középkor évszázadaiban kifejezetten veszélyessé vált az utazás, a társadalom jelentős része pedig a feudalizmus kialakulása következtében elvesztette a szabad helyváltoztatás jogát. A régebbi korok öröksége iránti emberi érdeklődés ugyan megmaradt, de a turizmus biztonságfaktorai hiányában azonban szinte teljesen eltűntek a szórakozási, kulturális, művelődési céllal történő utazások. A keresztény vallás megerősödése következtében a zarándokhelyeket megcélzó vallási turizmus vált a legfontosabb turisztikai tevékenységgé: már a középkorban is jelentős zarándokhelynek számított Róma.(2) A 16. századtól az újkori polgárosodás megindulásával, az ipari forradalom az osztályviszonyok átrendeződésével, a szabadidő és a diszkrecionális jövedelmek növekedésével
elindult
egy folyamat, 8
amely
lehetővé
tette
a
turizmus
demokratizálódását, és amely elvezetett a kulturális turizmus szempontjából különösen jelentős Grand Tour („Nagy Európai Körutazás”) kialakulásához. A különösen a 17-18. században népszerű Grand Tour célja eredetileg elsősorban kulturális, történelmi jelentőségű helyek felkeresése volt: a főként angol arisztokrata fiatalemberek, művelődésük megkoronázása végett mintegy két évet töltöttek Európa jelentős kulturális központjainak a felkeresésével. A Grand Tour klasszikus útvonalán szerepelt többek között Párizs, Firenze, Velence és Róma. A 19. század végén és a 20. század elején feltalálásukat követően, a gépkocsi és a repülőgép is az utazás fő eszközei lettek. A turizmusban azonban jelentős fellendül a 20. század második felében következett be. Ez a növekvő szabadidő, emelkedő diszkrecionális jövedelem, növekvő mobilitás, a turisztikai szektor szolgáltatáskínálatának fejlődése és bővülése eredményezte.(2)
2.4.
Egészségturizmus
Mint a korábbi történelmi kitekintésből is látszik turizmus volt, van és lesz is! Ám Magyarországon a turizmuson belül az egészségturizmus talán ma még kiaknázatlan területet kifejezetten szép lehetőségeket rejthet önmagában. Kínálatának legtöbb eleme versenyképes az európai egészségturisztikai desztinációkkal szemben: gyógyvizeink magas hőmérsékletűek, területileg változatos klímával rendelkezünk. Maga az egészségturizmus meghatározása hosszas és régóta vitatott kérdés, világszerte eltérő meghatározások születtek. Általánosságban azonban elmondható, hogy az egészség-turizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása vagy megőrzése, tehát a gyógyulás vagy a megelőzés. Az egészségturizmusban való részvétel a minőségi élet, a jólét velejárója. Akár azért utazunk, hogy az egészségünket megőrizzük, akár azért, hogy egy betegségből felgyógyuljunk.(4) Hazánkban legfőbb színterei közé a 4 és 5 csillagos wellness szállodák tartoznak, melyek szolgáltatási igyekeznek a testi – szellemi –lelki harmónia és felfrissülés elérését megkönnyíteni. Így ezek a vendégek, mivel az "átlagos" turistákhoz képest 9
különlegesebb bánásmódban részesülnek pozitív életérzésként élik meg. Ezzel párhuzamosan azok az egyének, akik valamilyen már meglévő betegségből igyekeznek kigyógyulni, szintén átélhetik ezt az érzést, hiszen a kezeléseknek köszönhetően sorstársaikhoz képest valószínűleg nagyobb eséllyel fogják tudni egészségesen folytatni életüket.(4) Akik a wellness turizmus és gyógy-turizmus valamely szolgáltatásait igénybe veszik, láthatóan és érezhetően, mind testileg és lelkileg jobb kondíció elérésében részesülhetnek, ez pedig együttesen eredményezik a jól-lét állapotának elérését. Ugyanez nem csak a vendégekre, hanem a vendéglátókra
is
elmondható.
Azokon
a
településeken
ahol
valamilyen
egészségturisztikai szolgáltatás működik, munkahely tekintetében, a település környezet minősége, valamint maguknak a szolgáltatásoknak az igénybevétele tekintetében növelhető a helyi lakosság életminősége.(4) Ezt nyári gyakorlatom során is tapasztaltam, hiszen a vendéglátók is rákényszerültek a szolgáltatások igénybevételére például egy szauna szeánsz vagy egy só barlang terápia során. Másrészt mivel az egészségturizmus magasabb színvonalú szolgáltatásokat tartalmaz, így a megfelelőbb munkakörülmények és jobb munkabérek is hozzájárulhatnak az életminőség javulásához. Tehát az egészségturizmus mind kereslet, mind kínálat szempontjából elősegíti a jóllét állapotának elérését.(4)
10
Egészségturizmus területei:
1. ábra: Egészségturizmus válfajai Forrás: Smith-Puczkó (2010)
2.5.
Gyógy-turizmus
A gyógy-turizmus fogalma hagyományosan – elsősorban Európában – a természetes gyógy-tényezőkre épülő gyógyhelyek, valamint az ezekre alapozott szolgáltatások (gyógyfürdők, szanatóriumok) felkeresését jelentette. A fogalom értelmezése két irányba is kiterjedt: egyrészt már nemcsak gyógyulás, hanem egészségmegőrzés, rekreáció céljából is felkeresnek „egészségközpontokat”, wellness-szállókat, másrészt a gyógy-turizmus mai központjai koncentrált egészségügyi technológiára és tudásra épülnek, így az orvosi szolgáltatások önállósulva egyre dinamikusabban fejlődő üzletággá váltak (medical tourism).(5) Természeti erőforrásaink komplex terápiákat tesznek lehetővé elsősorban a mozgásszervi és egyes nőgyógyászati betegségcsoportokban. (6) Elsősorban gyógyvízre alapozva: 13 “gyógyhelynek” minősített településünk van (Balf, Bük, Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Parád, Zalakaros),(6) 11
385 településen működik termál, illetve gyógyvizű fürdő,(6) 66 minősített gyógyfürdő működik,(6) 54 gyógy-szálloda (14 240 férőhellyel), 89 wellness-szálloda (13 219 férőhellyel) működik,(6) Ezen
felül,
egyéb
létesítmények,
mint
például
gyógy-barlangok,
gyógyiszaplelőhelyek és mofetták (szárazfürdő) garantálják a rekreáció és orvosi kezelések sikerességét.(6) A gyógy-turizmus fentiekben taglalt természeti erőforrásokra alapozott tradicionális ágai mellett Magyarország professzionális orvosi szolgáltatásokat is nyújt. A technikai felszereltség, az alkalmazott módszerek, valamint az magas színvonalú orvosképzés mind hozzájárul a minőségi szolgáltatáshoz. A fogászati turizmusban a magyar fogorvosok élenjárónak mondhatóak, számos külföldi turista számára nyújtanak megfelelő szolgáltatást. Legfőbb húzóerő e tekintetben a hazánkban lévő kiemelkedően jó ár-érték arány, hiszen a nyugat-európai árak akár feléért nyújtja ugyan azon szolgáltatások minőségét. Jelenleg a speciális technológiát igénylő fogászati, esztétikai sebészeti, valamint szemészeti beavatkozások terén a magánszolgáltatók vannak túlsúlyban, ugyanakkor a rehabilitációs kezeléseket, az ízületi sebészeti, szemészeti ellátást, a daganatos megbetegedésekben, ill. autoimmun betegségekben szenvedő betegek kezelését, valamint a mesterséges megtermékenyítést többnyire a közfinanszírozott intézmények nyújtják. Ezek közül a legkedveltebb szolgáltatások a külföldi betegek körében a szemészeti, gerincsebészeti és nőgyógyászati beavatkozások. Mindezt egybevetve a magyar gyógy-turizmus sajátosságának mondható, hogy széles kínálatot nyújt a rekreációs és wellness szolgáltatásoktól a gyógyvíz alapú rehabilitáción keresztül a legkorszerűbb eljárásokig. Elsősorban a hangsúly a gyógy tényezőkön van, de mellette kiegészül a magas színvonalú szabadidős turizmussal.(6)
12
2.6.
Wellness turizmus
Az egészségcélú, prevenciós célú, rekreációs, egészség megőrzésre irányuló turizmus nem a betegek konkrét egészségi állapotának a javítását, stabilizálását, hanem az egészségesek egészség-megőrzését, egészségfejlesztését célozza. Ennek fő területe a wellness, ahol – sok esetben természetes gyógy-tényezőket is kihasználva – turisztikai jellegű (élményfürdő, szaunák stb.) szolgáltatások keverednek a gyógyászati (pl.: gyógy-masszázs) szolgáltatásokkal (Medical Wellness).(7) A wellness kialakulása elsőként a fejlett országokban indult meg mintegy viszontválaszaként a társadalom betegségekkel kapcsolatos veszélyérzetének erősödésére. A wellness szó – melyet ilyen formában az ötvenes évek végén írtak le először a tengerentúlon – egyik értelmezése szerint a well-being és a wholeness szavak összevonásából született, míg mások a well-being és a fittness egyesítéséből származtatják, mintegy a betegség (illness) ellenpárjaként. Az angol wealnesse szó – ami jó egészséget jelent – már 1654-ben feljegyzésre került. „Ha elfogadjuk, hogy a megnevezés, az illness, magyar fordításban betegséget jelentő ellentétpárjaként, vagyis egészségként értelmezhető, akkor a wellness elsősorban olyan életformát képvisel, amelyben az egyén a test, a lélek és a szellem optimális, harmonikus állapotára törekszik”. A wellness voltaképpen a hétköznapokban is érvényesülő életfilozófia. Holisztikus értelmében, vagyis a fizikai, lelki és szellemi képességek harmóniájaként is használják, alapjában véve a prevenció, regeneráció, relaxáció és a fitnesz összességét jelenti. (8) A wellness tehát azt jelenti, hogy az ember igyekszik egészségtudatosan élni, képes javítani, vagy megőrizni testének és lelkének egészségi állapotát. Mivel ezt az életmódot nagyon kevesen tudják megvalósítani hétköznapjaikban, megnőtt az igény arra, hogy mindezt legalább alkalmanként, animátorok, rekreátorok, turisztikai szakemberek közreműködésével megtehessék. „A turizmus felismerte, hogy mindezt időben és térben koncentráltan kell a vendég számára biztosítani, így alakultak ki a wellness szállodák, ahol 3-7 nap alatt bekövetkező életmódváltással, 13
tudatos egészségmegőrzéssel, rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással káros szenvedélyek kerülésével igyekszenek luxus körülmények között regenerálni a vendég szervezetét”. Mivel a wellness egészségi állapot általános javítása, karbantartása céljából igénybevett komplex szolgáltatásai egyben a szabadidő kulturált, élményekben gazdag eltöltését is jelentik, wellness-turizmus nem csak az egészségturizmus, hanem a rekreációs turizmus részének is tekinthető.(8)
2. ábra: A test-szellem-lélek spektruma az egészségturizmusban. Forrás: Melanie Smith-Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika
2.7.
Egészségturizmus és holisztika kapcsolata
Mind a jóllétet és az életmódváltást elősegítő módszerek az egészségturizmus holisztikus szemléletében kapnak helyet. Ilyenek a pszichológiai tanácsadások, élettér
tanácsadások,
rekreációs
eljárások
és
a
távol-keleti
gyógyászati
módszerek.(9) Külön fogalomként jelenik meg az egészségturizmus wellness ágából nyúló Holisztikus Turizmus, mely során az egyén testi - lelki - szellemi harmóniáján van a hangsúly. Cél, hogy a vendégek megismerjék az ezekre ható gyakorlatokat és módszereket. Ebbe beletartozik az ájurvédikus gyógyítás, gyógynövények, homeopátia, akupunktúra, hagyományos kínai orvoslás és az energia alapú terápiák (reiki, pránanadi).
14
2.8.
A holisztika megnyilvánulási formái
Tehát a fentebb említettek alapján a holisztikus turizmusban a gyógyászatot helyezik a középpontban, számos terápia áll rendelkezésre. Ezek megvalósítása egészen az ókorig nyúlik vissza. Ájurvédikus gyógyászat: Az Ájurvéda gyökerei mintegy 5000 évre nyúlnak vissza. Jelentése az „élet tudománya”, egy indiai holisztikus gyógyászati rendszer, ami elsősorban a betegségek megelőzésével, illetve azok gyógyításával foglalkozik. Filozófiájában a három testtípus, a vata, a pitta és a kapha érzékeny egyensúlyára koncentrál, így az egyén saját alkatának és kondíciójának megfelelő terápiát kapja. Tehát az Ájurvéda szemléletével gyógyító szakember nem csak egy adott testrészt, megbetegedett szervet vizsgál, hanem az egyént teljes egészében vizsgálja és gyógyítja. Az ájurvédikus gyógyítok a diagnózis felállítása után, egy egyedi és alkatának legmegfelelőbb kúrával kezeli a gyógyulni vágyót. A kúrák eltérő hosszúságúak lehetnek, ez függ a táplálkozás helyreállítástól, méregtelenítő kúrák és gyógynövények alkalmazásától, illetve az egyedi alkatra való megfelelő mozgásforma kiválasztásától.(10)
Az Ájurvéda 8 különálló részre van felosztva: 1. Salya tantra – sebészet (10) 2. Shalakya Tantra – fül-orr gégészet (10) 3. Kaya Chikitsa – belgyógyászat (10) 4. Bhuta Vidya – ájurvédikus pszichológia (10) 5. Kaumar Bhritya – szülészet, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat (10) 6. Agad Tantra – toxikológia (10) 7. Rasayana – terápiák, melyek a testet fiatalítják pl.: antioxidánsok (10) 8. Vaji Karna – afrodiziákumok és szexuális problémák (10)
15
Hagyományos kínai orvoslás: A hagyományos kínai orvoslás vagy röviden HKO kezdete, szintén az indiai Ájurvédához hasonlóan, évezredekre nyúlik vissza. Holisztikus szemléletű, alapvető jellemzője, hogy a megelőzést tekinti fő feladatának. A betegségeknek három egymásra épülő, el nem választható szintjeit különbözeti meg. Ezek a psziché, az energia és az anyag. Gyógyítás során elsősorban az energia szintjén eltérő változásokra figyel. Vizsgálja a betegség Yin vagy Yang természetét. (A Yin a víz, a nyugalom, a befogadás. A Yang a tűz, a mozgás, a behatolás.)(11) Akupunktúra: Az akupunktúra a meridiánok, vagyis az energia pontok segítségével kezeli betegeit, a kezelés során részben az érintett szerv lokálispontjait, az adott lokális ponthoz tartozó meridiánok távoli pontjait, és az energetikai állapot rendezését szolgáló pontok kombinációját alkalmazza. Ebből adódik, hogy az akupunktúra az energia szintjén avatkozik be a folyamatokba, és mind a testi működések irányában, mind a pszichés folyamatok irányában kifejti hatását, segíti a szervezetet az egyensúlyi állapot elérésében. A kezeléseket diétás és életmódot befolyásoló tanácsokkal egészítik ki. Ugyan itt is mind minden gyógyító módszer esetében szükséges a beteg együttműködési készsége, de nem szükséges a beteg vakbuzgó hite a hatékonysághoz. Ennek köszönhetően a nyugati világban is egyre jobban kezd elterjedni ez a fajta módszer (11) Homeopátia: A homeopátia egy alternatív gyógy-módok közé tartozó terápia. Már Hippokratész is említést tett arról, hogy ugyanazok a dolgok, melyek a betegséget okozzák, meg is gyógyíthatják azt. Azonban a homeopátia mégis Hahnemann német orvos és gyógyszerész nevéhez fűződik, aki bevezette a gyakorlatban gyógyító módszerként és megfogalmazta alapelveit, mely szerint a hasonlót a hasonló gyógyítja. Tehát a homeopátia fő alapelve a hasonlóság elvén nyugszik. A kezelés során olyan természetes alapanyagú szereket adnak a betegnek, mely hígítatlan formában, az egészséges emberben a beteg panaszaihoz leginkább hasonlító tüneteket vált ki. A 16
homeopátia egyéni, alkati terápia, mely az egész embert, testét, lelkét, szellemét egyaránt figyelembe veszi, és mellékhatásoktól mentesen gyógyít. Gyenge ingerként hatva ösztönzik és normalizálják a szervezet megzavart működését. A homeopátia Magyarországon is nagy teret hódított az 1800-as és 1900-as években. Számos homeopátiás intézmény is nyílt. Az új gyógymód az arisztokrácia körében igen népszerűvé vált. Végül többször is betiltották, mert ellenkezett az akkori materialista felfogással. A tudományos orvoslás azonban erős kétellyel illeti ezt a módszert, jóllehet sok „valódi” orvos szerez homeopátiás képesítést, és ír fel ilyen gyógyszereket pácienseinek.(12) Reiki: A reiki egy ősi gyógymód, eredete Tibetbe vezethető vissza. A japán "rei-ki"szó két szótagból áll: a "rei" az energia kozmikus, univerzális jellegét jelenti, a "ki" pedig az alapvető életerőt, amely minden élőlényben ott árad és lüktet. Ezt az életerőenergiát születésünkkor kapjuk. Filozófiája szerint bizonyos mennyiségű életerővel születünk, amit a mindennapi tevékenységünk során el is használjuk. Így tehát Napról napra új energiát kell teremtenünk. Ha hosszabb időn keresztül nem tudjuk elhasznált energiánkat pótolni, testi vagy érzelmi betegség vehet erőt rajtunk. Ha életerő-energiánk szintje alacsony, és tovább fogyasztjuk, akkor a fizikai, érzelmi és szellemi kimerültség állapotába kerülünk, a szokásosnál ingerlékenyebbé, kedélytelenebbé, valamint depresszióssá válhatunk. Tehát a reiki-módszer felfrissíti az ember életerejét, egyensúlyba hozza a test energiáit. Ez a természetes gyógyító energia erőteljes, koncentrált formában a reiki-közvetítő kezén áramlik át. A kezek felhelyezése a befogadó testébe irányítja az energiát. A reiki-közvetítő csatornaként használja önmagát, hogy az univerzális életenergiát irányítsa. Következésképpen a közvetítő személyes energiája nem fogyatkozik, ellenkezőleg: ő is feltöltődik és megerősödik.(13) Pránanadi: Szintén tibeti eredetű ősi módszer. Hasonló elveken működik, mint a reiki. A prána jelentése univerzális energia vagy életerő. A nadi jelentése csatorna. Tehát életenergia-csatornának fordítható maga a szó. A prána minden energia ősforrása. 17
Az élet minden megnyilvánulása, minden síkja a prána rezgésétől és minőségétől függ. A prána olyan energia, amely a fizikai testet élteti, nélküle nem is létezne. A mindent átható erő a prána. Ez az életenergia állandóan mozgásban van és az egész univerzumot kitölti. Az ember ehhez az életenergiához az auráján keresztül juthat. Ez úgy történik, hogy az emberi energiarendszer fő központjai (csakrák) és a nadik (energiavezetékek) veszik fel és közvetítik az éltető energiát az emberi test számára.(14) A pránanadi célja: a természetes életmóddal kapcsolatos nevelési tevékenység (14) az önfejlesztő módszerek és technikák terjesztése, kihangsúlyozva a meditációt (14) az önismeret fejlesztése (14) a
természeti
törvényekkel
összhangban
működő
gondolkodás-és
magatartásmód kialakítása (14) segítségnyújtás: az embereket megismertetni a természetes gyógymódokkal és kezelési lehetőségeket biztosítani a gyógyulni vágyók számára (14)
18
2.9.
A holisztika érvényesülése hazánkban
Az egészségturizmus egyre dinamikusabban fejlődő turisztikai ágazatának köszönhetően, a holisztikus szemlélet is egyre nagyobb teret nyer magának. A gyógy és wellness szállodákban, illetve egészségturisztikai központokban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan szolgáltatásokkal, termékekkel, amelyek a holisztikus szemlélet jegyében látják el vendégeiket. Magyarországon jelenleg egy minősített kifejezetten holisztikus wellness szálloda található. Mégpedig Bükfürdőn a Hotel Caramell. Szolgáltatásai közt megtalálható az asztrológia, ájurvédikus kezelések, mely a test energiájának harmonizálására és méregtelenítésére szolgál, energiamasszázs, reiki, tibeti hangterápia és kineziológiai kezelések.
19
3. A magyar lakosság és a holisztika közötti kapcsolat vizsgálati módszerének bemutatása Kutatásom a kvantitatív módszeren alapszik, mely során egy online kérdőívet állítottam össze. Kérdőívem témája a magyar lakosság viszonyulása a holisztikus szemlélethez. A kérdőívben lévő három kérdés kivételével zárt kérdések formájában adódott lehetőség választ adni, vagyis a kitöltőnek előre megadott válaszokból kellett kiválasztania a hozzá legmegfelelőbbet. Minden egyes zárt kérdésnél egy válaszadási lehetőség volt. A kérdőív 11 kérdésből és 36 válaszadási lehetőségből állt. A kérdések felderítő jellegűek, összességében egy témát érintve, a magyar lakosság hozzáállása a holisztikus szemlélet jegyében lévő távol keleti terápiák és módszerek alkalmazásáról. Segítségemre egy interneten fellelhető program állt rendelkezésre, a Gmail levelezős rendszert használók egyik alkalmazása, a Google dokumentumok általános űrlap készítő funkciója. A program korszerűségének köszönhetően a válaszokat követően az eredményeket százalékosan összegzi, és grafikus formában megjeleníti, ám a jobb átláthatóság kedvéért az adatokat külön lementettem Microsoft Excelbe és egyedi diagramokat készítettem. A kutatás terjesztése a kérdőív elkészülésekor kapott hivatkozási link segítségével történt, melyet megosztással jutattam el az internet legnépszerűbb közösségi oldalaira, ezzel célomban állt a sokrétű mintavétel érdekében minél több emberhez eljuttatni a kérdőívet. Mivel az alapsokasságom ezeken a közösségi oldalakon megtalálható személyek voltak, így a véletlen kiválasztáson alapuló módszer érvényesült, tehát minden egyes elemnek ugyan annyi esélye volt, hogy a mintába kerülhessen. Összesen 102 válaszadóm volt.
20
Kutatásomban az alábbi kutatási kérdéseket vizsgáltam:
1. A magyar lakosság ismeri-e, hisznek-e a holisztikus szemléletű távol keleti terápiák és módszerekben, 2. Egészségük megőrzése érdekében igénybe vennének-e ilyen terápiákat, 3. Betegség esetén milyen módszereket alkalmaznak
21
4. A magyar lakosság és a holisztikus szemlélet Kérdőívemet az interneten keresztül összesen 102-en töltötték. Természetesen az elvégzett felmérés nem reprezentatív, hiszen csak a közösségi oldalakon megtalálható személyek voltak érintettek. Ezekből az adatokból nem lehet a teljes lakosságot érintő következtetéseket levonni, arra viszont alkalmas, hogy képet adjon egy átlagos ember hozzáállásáról a holisztikus szemléletet illetően.
A válaszadók nemek szerinti megoszlása
47% 53% Férfi Nő
1.
diagram: A válaszadók nemek szerinti megoszlása. (Saját szerkesztés)
A diagramon látható, hogy a nemek megoszlásában jelentősebb eltérés nem figyelhető meg. Így nem állítható az a tény sem, hogy esetleg a nőket vagy a férfiakat vonzaná jobban az adott téma. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az egészség megőrzése megkerülhetetlen feladat életünk során. A válaszadók átlag életkora 20-30 év közötti. A központi statisztikai hivatal adatai alapján ez a százalékos megoszlás a férfiak részéről 4%-al több a nők részről pedig
22
4%-al kevesebb a magyar lakosság tekintetében, ezért nem tekinthető teljesen reprezentatívnak. A kérdőívet kitöltők közül alapfokú végzettséggel 5%, középfokú végzettséggel 62% és felsőfokú végzettséggel 33% rendelkezik. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy alapsokasságom az internethasználók voltak, így ők jobban érintettek voltak a témában, ezek a kitöltők általában magasabb végzettségű, szocioekonómiailag (feltehetőleg) magasabb státuszú végzettséggel rendelkeztek.
4.1.
Mi is a holisztika?
Kérdőívemben az egyik kulcsfontosságú kérdés, hogy Ön halott-e már a holisztika kifejezésről? A kitöltők 67%-a egyáltalán nem is hallott a kifejezésről, míg a maradék 33% igennel válaszolt. A kérdőívben az igennel válaszolóknak röviden lekellett írniuk honnan hallottak róla. A válaszadók zöme a médiára hivatkozott (internet, tv, újságok), ezután következett az iskola, majd az ismerősök. Egy ember meditációs központot írt, egy másik pedig tág szemléletet. Ezt először nem tudtam pontosan hova tenni, de végül arra következtettem, hogy a kitöltő a jelentésére utalhatott ezzel. Az utolsó kitöltők nagy része férfiakból állt, 10 kitöltő közül 7 férfi és csupán 3 nő, ami érdekesség, hogy a férfi válaszadóknál teljesen egyenlő arányban oszlanak meg a válaszok mind életkorukban, mind abban, hogy ismerik-e a kifejezést, így nem lehet arra következtetni, hogy esetleg a kor meghatározó lenne a kérdést illetően, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt válaszoltak igennel. A nőknél háromból ketten igennel válaszoltak, ők mind 40 év feletti válaszadók voltak. Kutatási kérdésemet illetően miszerint, ismeri-e a magyar lakosság a holisztikus szemléletet, a kapott eredmények alapján a nemleges válasz van túlnyomó erőben, relatív kevesen ismerik a fogalmat. Ennek egyik lehetséges oka, hogy bár az egészségturizmus dinamikusan fejlődő korszakát éljük, még mindig nem jut el számottevően szélesebb körökben, bár feltehetően anyagi okokból a legtöbb ember nem is teheti meg egy gyógy vagy wellness szálloda által nyújtott
23
szolgáltatások igénybevételét. Másrészt hazánk továbbra is zárkózott a holisztikus szemléletű távol-keleti terápiák befogadására. A következő kérdést, hogy ismerik-e az egészségturizmus kifejezést, már többen válaszoltak igennel ez 73%-ot jelent. Ám a válaszadók közül a nők voltak túlnyomó többségben, életkorukat tekintve egyenlő arányban voltak fiatalok és idősek. A nemmel válaszolók közül 20-30 volt az átlag életkór ez alapján lehet következtetni, hogy a férfiakat, közülük is fiatalabbakat nem vonzza igazán a gyógy és wellness szolgáltatások.
4.2.
Egészséggel kapcsolatos kérdések
Egészségünket megőrizni, megismerni önmagunkat, manapság egy igen nehéz feladat. Önismeretünk mélységében és hogy, hogyan figyeljünk oda saját egészségünkre sokat segít a holisztikus felfogás. Mai rohanó világunkban nem vagyunk képesek huzamosabb ideig egy helyre koncentrálni, a szétszórt figyelem révén pedig könnyen elkülönülhetünk saját belső érékeinktől. Éppen ezért tettem fel a kérdést, hogy az emberek számára manapság mi tekinthető a legfőbb stressz forrásnak. A kérdőív kitöltők a munkát jelölték meg, mint legfőbb stressz forrás életükben 33 %-al, ezt követően pedig a pénz a másodlagos legfőbb stressz forrás 31%-al. Úgy vélem ezt a kettőt akár egybe is vehetjük, ennek oka valószínűleg Magyarország kedvezőtlen gazdasági helyzete. Ezáltal az emberekben egyre nő a reménytelenség és kilátástalanság érzése, ami hosszútávon egészségük romlásához vezethet. Pozitívumként mutatkozott meg az a tény, mely szerint maga a család nem számít stressz forrásnak az emberek életébe, a válaszadók mindössze 5%-a jelölte be ezt a lehetőséges. Ami végképp pozitívumként számított, hogy a válaszadók 9%-a egyáltalán nem érzi stresszesnek életét. Ezek az eredmények nagyrészt annak köszönhetőek, hogy a válaszadók átlagéletkora 20-30 év közötti, ilyenkor még általában komolyabb teher nem nyomja a fiatalok vállát, így a stressz is nagyrészt
24
elkerüli őket. A válaszadók 13%-a pedig egyébre hivatkozott. A válaszok megoszlását a következő diagram szemlélteti.
Ön szerint mi a legfőbb stressz forrás az életében?
9%
13% 33%
Nem érzem, hogy stresszes lenne az életem Egészség
9% 31%
Pénz
5%
Család
Munka
Egyéb
2.
diagram: Ön szerint mi a legfőbb stressz forrás az életében? (Saját szerkesztés)
A következőekben a krónikus betegségekre tértem ki, a kérdés Önnek van-e valamilyen
krónikus
betegsége,
ezzel
célom,
hogy felmérjem
mennyire
egészségesek az emberek. A válaszok 67%-os igen és 33% nem aránnyal születtek. Nos, azt ebből a felmérésből nem állíthatom, hogy Magyarország 33%-a krónikus beteg, de a megkérdezettek alapján úgy gondolom elég nagy ez az érték. Akik igennel válaszoltak, azoknak fel kellett tüntetniük, milyen betegségben szenvednek. A válaszadás itt nem volt kötelező, ennek ellenére mindenki válaszolt. Leggyakoribb betegségnek a szív és érrendszeri problémák bizonyultak 19%-al, a reumatikus és egyéb mozgásszervi betegségek 10%, illetve cukorbetegség és elhízás 3%, egy személy pedig autoimmun betegséget tüntetett fel. A válaszadók közül túlnyomó többségben a férfiak álltak 62%-al, mind 40 év feletti.
25
Kutatásom során ezután kaptam választ arra, hogy a magyar lakosság milyen módszerekhez folyamodik betegsége legyőzéséhez. Kérdésem, Ön melyik opcióhoz folyamodik a gyógyulás érdekében? A válaszadók kicsivel több, mint a fele egyértelműen az orvosok által felírt gyógyszereket szedi és aláveti magát a javasolt kezeléseknek. Ami egy kicsit meglepően hatott, hogy a kitöltők 42 százaléka inkább gyógynövény készítményekkel és különféle vitaminokkal igyekszik gyógyulni. Ez az arány annyira nem rossz, tekintve, hogy Magyarország inkább gyógyszercentrikusnak mondható. A válaszadók közül mindössze 7% folyamodik alternatív és energiagyógyászati eljárásokhoz, ami érdekesség még, hogy ez a 7% csak nőkből állt és mind 20 – 30 és 30 - 40 korcsoportba tartoznak. A megoszlást a harmadik diagram szemlélteti.
Ön melyik opcióhoz folyamodik a gyógyulás érdekében?
Az orvos által felírt gyógyszereket szedem, és alávetem magam a javasolt kezeléseknek
7%
42%
Gyógynövény készítményekkel és különféle vitaminokkal gyógyítom magam
51%
Alternatív, energiagyógyászatimódszerekhez folyamodom( Ayurveda, Reiki, Homeopátia,Akupunktúra, Ősi kínai orvoslás)
3.
diagram: Ön melyik opcióhoz folyamodik a gyógyulás érdekében? (Saját szerkesztés)
26
4.3.
A magyar lakosság hozzáállása a holisztikus szemlélethez
Ön részt vett már valamilyen alternatív kezelésen? 120 100
24
80 60
81
21
0
Igen
4.
94
8
8
82
88
20
14
78
40 20
94
Nem
diagram: Ön részt vett már valamilyen alternatív kezelésen? (Saját szerkesztés)
Ennél a kérdésnél célom volt, hogy képet kapjak arról, hogy az emberek érintkeztek-e már valamilyen formában alternatív gyógykezelésekkel. Mint ahogy az előző diagramon, itt is jól látható, hogy a hangsúly a gyógynövényeken van, a válaszadók neme és korösszetétele itt egyenlő arányban van. Az akupunktúra, kiropraktika és energia alapú kezelésekre igennel válaszolók életkora 30-40 és 4050 közötti. Ebből megállapítható, hogy ezeket a módszereket a középkorosztály szívesebben veszi igénybe, vagy legalább is nagyobb lehetőséggel vehetik igénybe, mint a fiatalok. Míg ugyan ez a meditációra és jogára fordítva mondható el.
27
Kutatásom során választ kaptam arra a kérdésre is, mely szerint a magyar lakosság igénybe venné-e ezeket a módszereket, ha TB- támogatottak közé kerülnének. A kitöltők 76 százaléka Igen választ adott. Ez alapján az a tény vonható le, hogy a magyar lakosság szívesen igényt tartana a távol-keleti gyógymódok és terápiák alkalmazására. Habár hazánkban is fellelhető számos olyan magán klinika ahol ilyes fajta módszerekkel és terápiákkal dolgoznak, ezek egy átlagos ember számára elérhetetlenek, hisz vagyonokat kellene fizetni egy-egy terápiás kezelésért. Másrészt pedig az emberek hite is könnyen megrendíthető e téren. Az 5-ös számú diagram az emberek hitét boncolgatja a holisztikus egészség szemlélettel kapcsolatban.
Ön hogyan viszonyul a holisztikus egészség szemléletű gyógykezelésekhez? 13%
54% 33%
Szkeptikusan állok hozzá, csak a modern orvoslásban bízok
Elfogadom, hiszem, hogy a bennük rejlő lehetőségek meghatározóak a legtöbb betegséggel szemben
Az ősi gyógymódok és a 21. századi technika egyben jelenti a jövőt
5.
diagram: Ön hogyan viszonyul a holisztikus egészség szemléletű gyógykezelésekhez? (Saját szerkesztés)
Az adatokból jól látható, hogy a válaszadók több mint fele az ősi gyógymódokat és a 21. századi technikát egybe véve tartják a legjobbnak. Véleményem szerinti is a 28
kettőben együttesen rejlik a legnagyobb lehetőség. Hiszen a nyugati technológia és orvoslási eljárásokra is épp ugyanúgy szükség van, mint a távol-keleti gyógyászatra. A kérdőív kitöltők közül mindössze 13% állt teljesen szkeptikusan a holisztikus távol-keleti módszerekhez. Kutatásom során feltett utolsó kérdésre, miszerint hisz e a magyar lakosság a holisztikus egészségszemléletű gyógykezelésekben, igen választ kaptam. A kérdőív kitöltők közül mindössze 13% állt teljesen szkeptikusan a holisztikus távol-keleti módszerekhez.
4.4.
Összegzés
Az alábbiakban összegzem a kérdőívre kapott eredmények ismeretében, a már a korábbi pontokban taglalt egyes következtetéseket. Fény derült arra, hogy magát a holisztikus kifejezést az emberek túlnyomó része nem igazán ismeri, ugyan akkor ez még nem jelenti azt, hogy a holisztikus szemléletű távol-keleti módszerekkel sem lennének tisztába. Az egészséggel kapcsolatos kérdésekből kitűnik, hogy viszonylag sokan adtak igen választ a krónikus betegség meglétére, ebből a szív és érrendszeri problémák, valamint a reumatikus és egyéb mozgásszervi betegségek dominálnak. Ez nagyrészt 40 év feletti férfiakat érint. Általában az orvosok által felírt gyógyszerekkel és a javasolt terápiákkal próbálnak gyógyulni. A holisztikus szemlélettel kapcsolatos kérdéseimből arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar lakosok viszonylag nyitottak lennének a távol-keleti terápiák felé, jó néhányan már igénybe is vettek egy-egy módszert, ám itt többségben az idősebb korosztály van. Ez annak is köszönhető, hogy fiatalon még nem törődnek egészségükkel az emberek, csak később eszmélnek rá fontosságára. Egyértelmű a megállapítás, hogy az emberek többsége szerint a mai modern 21. századi technikában és az ősi gyógymódokban együttesen keresendő a megoldás az egészségesebb életmód eléréséhez. Habár az emberek nyitottak lennének az holisztikus terápiák felé, addig nem kerülhet sor a szélesebb körű alkalmazásukra, amíg csak magán klinikákon, gyógy és wellness szállodákban lesz elérhető. Ez pedig az átlag hazai jövedelmekhez képest a jóval magasabb áraknak köszönhető. 29
5. Holisztikus turizmus A turizmusnak meg van a képessége arra, hogy hasson a helyiek és a látogatók jó közérzetére. Kutatásomból kiderült, hogy a betegek száma meglehetősen magas. Egy korábbi tanulmány már kimutatta, hogy a rendszeres utazás majdnem olyan fontos az életminőség szempontjából, mint a barátok vagy a jövedelem. A kutatásból kiderült, hogy wellness turizmus fő motivációja az turisták körében a pihenés, kényeztetés és fitness jelenti. Ezt az alábbi ábra is jól szemlélteti: (15)
3.
ábra: Wellness utazások motivációja1
Jól látszik, hogy a wellness turizmus által nyújtott termékek széles körben még nem ismertek, nevezetes holisztikus szemlélet körébe tartozó spirituális fesztiválok, thalasso terápiák vagy a „new age”.(15) A saját és korábbi kutatásokból, valamint a kérdőívemből levont következtetések alapján, érdemes lenne nagyobb hangsúly fektetni ezekre a termékekre. Egy átfogó felmérést készíteni a fogyasztók igényeiről és aszerint eljárni. Természetes szükség van a modern orvoslás eszközeire, ugyan akkor hazánknak érdemes lenne mérlegelnie a távol-keleti gyógymódok, gyógynövények és terápiák fontosságát. És 1
http://www.turizmusonline.hu/cikk/a_wellness_turizmus_napjainkban___kutatasi_jelentes__elso_resz
30
ezt jobban beépíteni a turisztikai központokba. Nagy hangsúlyt fektetve a holisztikus wellness szállodákra és azok marketing tevékenységére, hiszen fontos a jó reklám, hogy felkeltse az emberek érdeklődését, így minél szélesebb körhöz eljutva. A holisztikus szemléletű módszerek kihathatnak a turista teljes életére, és életminőségük javulásához vezethet. Egy – egy módszert a mindennapjaikba is bevezethetnek, legyen szó akár csak a táplálkozásról.
31
6. Összefoglalás Évezredekre vissza nyúlva egészen a mai napig az egészség megkerülhetetlen szegmense életünknek. Rengeteget fejlődött a világ a téren hogyan kerekedjünk felül a minket támadó betegségek ellen. Nem vitás, hogy a technológia fejlődésével óriási sikereket érhetett el az emberiség az egészség kapcsán. Ugyan akkor ebben a fejlődő világban megfeledkezünk saját magunkról. A világ túlságosan anyagiassá válik. Pénz + siker = boldogság, szemlélet van elterjedőben. Az egészségturizmus, mint kitörési pont jó szolgálatot tehet, ennek fékezésére. Az egészségturizmus és a holisztikával kapcsolatos kutatásom során, internetes online kérdőív segítségével 102 emberen keresztül tudtam vizsgálódni. A kérdőív kitöltők hozzájárulásával információt nyertem az itthoni helyzetről és választ kaptam kutatási kérdéseimre. Fényt derült arra, hogy az emberek kevésbé zárkózottak az egyes holisztikus szemléletű távol-keleti terápiák iránt, mint gondoltam. Viszont az itthoni helyzetekből adódóan a legtöbb ember egyelőre a modern orvoslásra és gyógyszerekre bízza magát. A lehetőségek korlátozottak a téren, hogy más terápiákat vegyenek igénybe. A háttérben főleg anyagi okok állnak, illetve az emberek hite a különböző alternatív terápiákkal kapcsolatban. Ezért is fontos, hogy az egészségturizmus megfelelő szegmenseit fejlesztve szélesebb körökben is elérhetőbbé váljanak ezek a módszerek. Egy hagyományos orvos is dolgozhat holisztikus szemlélettel, és már az nagy előre lépést jelent, hogy egyes országokban komolyabb betegség esetén kiegészítő terápiaként egyénre szabott természetgyógyászati módszereket javasolnak. Fontos a testi – szellemi - lelki harmónia megteremtése. Tudtuk is mi ezt, csak már feledésbe merült. Hippokratész, az orvos tudományok atya, maga is hitt a személyre szabott terápiákban. Gondolati, lelki és testi szinten is oda figyelünk önmagunkra, egészségesen tápláljuk azt, így nagyobb eséllyel megelőzve a betegségek kialakulását. Bízom benne, hogy egy nap a modern orvoslás és az ősi módszerek megállják a helyük a világban.
32
Felhasznált irodalomjegyzék 1. Dr.
Tamási
József:
Természetgyógyászati
alapismeretek
(Magyar
Természetgyógyászok Uniója, Budapest, 2000.) 2. TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei: Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem (2011.) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termekt ervezes_es_fejlesztes/ch05s02.html Letöltés: 2016.08.27. 3. KPMG Consulting Utazási, Szabadidő és Turizmus csoportja: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin c. folyóirat VI. évfolyam 2. szám 4. Michalkó
Gábor,
Rátz
Tamara:
Egészségturizmus
és
életminőség
Magyarországon, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2011. 5. Dr. Kincses Gyula: Az egészségügyi turizmus jövőképe, szükséges fejlesztési irányai 6. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – A gyógy-turizmus Magyarországon http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A%20gyogyturizm us%20Magyarorszagon.pdf Letöltés: 2016.09.13. 7. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pd f Leöltés: 2016.09.13. 8. Dr. Balogh László, Dr. Győri Ferenc, Hézsőné Böröcz Andrea, Kiss Gábor, Lehmann Dobó Andrea, Meszlényi-Lenhart Emese: Wellness, sport- és egészségturizmus 9. TURIZMUS BULLETIN c. folyóirat XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 10. Baktai Ádám: Ájurvédikus gyógyászat
33
http://bhaktikutir.hu/ajurveda/ Letöltés: 2016.09.03. 11. Dr. Hamvas Szilárd: Család orvosi Fórum 2004/2. A Hagyományos Kínai Orvoslás lehetséges szerepe a betegellátásban https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27816913 Letöltés: 2016.09.03 12. Dr. Zarándi Ildikó: Stressz, pánik és alvászavar kezelése homeopátiával (SpringMed kiadó) 13. Tanmaya Honervogt: Reiki - A kéz által közvetített gyógyítás és harmónia 14. Száraz György: Amit eszel, azzá leszel! http://boldognapot.hu/archivum/pdf/boldognapot_39.pdf Leöltés: 2016.10.02. 15. Puczkó László (Xellum kft.) - A wellness turizmus napjainkban http://www.turizmusonline.hu/cikk/a_wellness_turizmus_napjainkban___kut atasi_jelentes__elso_resz Letöltés: 2016.10.05
Ábrák forrásjegyzéke: 1. ábra: Egészségturizmus válfajai Smith-Puczkó: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Furdok_es_az_egeszsegturizmus_kozgazdasagtana/ch02.html Letöltés: 2016.09.12. 2. ábra: A test - szellem - lélek spektruma az egészségturizmusban Smith-Puczkó: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_Furdok_es_az_egeszsegturizmus_kozgazdasagtana/ch02.html Letöltés: 2016.09.13.
34
3. ábra: Wellness utazások motivációja Puczkó László (Xellum kft.) - A wellness turizmus napjainkban http://www.turizmusonline.hu/cikk/a_wellness_turizmus_napjainkban___kutatasi_j elentes__elso_resz Letöltés: 2016.10.05
35
Mellékletek 1. számú melléklet: kérdőív Holisztikus szemlélet az egészségturizmusban
Tisztelt Kitöltő! Déri Alex vagyok. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős hallgatója. Ez éven írom a szakdolgozatomat, melynek témája a holisztikus szemlélet megnyilvánulásai az egészségturizmusban. Célom egy átfogóbb képet kapni a magyar lakosság hozzáállásáról az alternatív gyógyítást illetően, leginkább az ősi keleti módszereket előtérbe helyezve. Célcsoportom a 20 és 70 év közötti személyekre korlátozódik. A kérdőív kitöltése teljesen névtelenül történik. Köszönöm szépen előre is! *Kötelező
1., Az Ön neme: * □ Férfi □ Nő
2., Az Ön életkora: * □ 20-30 év □ 30-40 év □ 40-50 év □ 50-60 év □ 60-70 év
3., Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: * □ Alapfokú □ Középfokú □ Felsőfokú 36
4., Hallott-e már Ön a holisztika kifejezésről? * □ Igen □ Nem
Amennyiben igennel válaszolt az előző kérdésre kérem, írja le, hogy honnan hallott róla!
(Saját válasz)
5., Hallott-e már Ön az egészségturizmus kifejezésről? * □ Igen □ Nem
Amennyiben igennel válaszolt az előző kérdésre kérem, írja le, hogy honnan hallott róla!
(Saját válasz)
6., Ön szerint mi a legfőbb stressz forrás az életében? * □ Nem érzem, hogy stresszes lenne az életem □ Egészség □ Pénz □ Család □ Munka □ Egyéb
37
7., Önnek van-e valamilyen krónikus betegsége? * □ Igen □ Nem
Amennyiben igen kérem, írja le milyen betegségben szenved!
(Saját válasz) 8., Kérem, válassza ki Ön melyik opcióhoz folyamodik a gyógyulás érdekében!* □ Az orvos által felírt gyógyszereket szedem, és alávetem magam a javasolt kezeléseknek □ Gyógynövény készítményekkel és különféle vitaminokkal gyógyítom magam □ Alternatív, energiagyógyászati módszerekhez folyamodom ( Ayurveda, Reiki, Homeopátia, Akupunktúra, Ősi kínai orvoslás) 9., Ön részt vett már valamilyen alternatív kezelésen? * Igen Ájurvédikus kezelések
Nem
□
□
Gyógynövények
□
□
Akupunktúra
□
□
Kiropraktika (krónikus
□
□
Spirituális megtisztulások □
□
(masszázs, jóga, étkezés)
nyak-és hát fájás esetén) (meditáció Energia alapú terápiás
□
□
kezelések párnanadi, 38
reiki)
10., Ha Magyarországon TB - támogatottak közé sorolnák az alternatív gyógykezeléseket, Ön igénybe venné? * □ Igen □ Nem
11., Ön hogyan viszonyul a holisztikus egészség szemléletű gyógykezelésekhez: * □ Szkeptikusan állok hozzá, csak a modern orvoslásban bízok □ Elfogadom, hiszem, hogy a bennük rejlő lehetőségek meghatározóak a legtöbb betegséggel szemben □ Az ősi gyógymódok és a 21. századi technika egyben jelenti a jövőt
Forrás: Saját
39
