MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK
TANÚVÉDELEM A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TANÚVÉDELMI PROGRAMRA
SZAKDOLGOZAT
KÉSZÍTETTE: BOBÁL ALEXANDRA J-502
KONZULENS: DR. RÓTH ERIKA EGYETEMI DOCENS
MISKOLC 2014.
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE AND CORRECTIONAL LAW
WITNESS PROTECTION IN THE HUNGARIAN CRIMINAL PROCEDURE, WITH SPECIAL REGARD TO THE WITNESS PROTECTION PROGRAMME
THESIS
WRITTEN BY: ALEXANDRA BOBÁL J-502
ASSESSED BY: ERIKA RÓTH DR. READER
MISKOLC 2014. ~2~
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ .......................................................................................................................................1 1.BEVEZETŐ ...............................................................................................................................7 2.A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI ......................................................................................... 11 2.1.A tanú személyi adatainak zártan kezelése ...................................................................... 13 2.2.A különösen védett tanú................................................................................................... 16 2.3.A tanú személyi védelme ..................................................................................................19 2.4.A Védelmi Programban történő részvétel .........................................................................23 3.A 2001. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNY, A MAGYAR TANÚVÉDELMI PROGRAM ..........33 3.1.Az egyes óvintézkedések .......................................................................................................37 3.1.1.Lakóhely, tartózkodási hely megváltozatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása .............................................................................................................................. 38 3.1.2.Nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása .......................................................................................... 40 3.1.3.Névváltoztatás ............................................................................................................... 42 3.1.4.Személyazonosság megváltoztatása .............................................................................. 43 3.1.5.Nemzetközi együttműködésben való részvétel ............................................................. 48 4.TANÚVÉDELEM A GYAKORLATBAN ............................................................................55 4.1.Az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb szükséges intézkedések ................................... 55 4.2.T.Ü.K. .............................................................................................................................. 57 4.3.Főbb bűncselekmények ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell:...................... 59 4.4.Mai helyzet Magyarországon ........................................................................................... 60 4.5.A jelenlegi gyakorlat a védett tanúk vonatkozásában ...................................................... 61 4.6.Tanúvédelem a valóságban .............................................................................................. 62 5.ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ...............................................................69 FELHASZNÁLT IRODALOM: ...............................................................................................75 JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE: ............................................................................................78 EGYÉB FORRÁSOK: ...............................................................................................................81 JOGESETEK: ............................................................................................................................84
~3~
ELŐSZÓ
2014-ben egyre erőteljesebben tapasztalhatjuk, hogy az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan és jelentősen nő. Ez sajnos nem ok nélkül történik, ugyanis a XXI. században a szervezett bűnözés és a terrorizmus, nem csak a szó átvitt, de a szó szoros értelmében sem ismer határokat. Dolgozatomban a tanúvédelemmel, elsősorban a Védelmi Program keretében megvalósuló tanúvédelemmel foglalkozom, mivel egyre meghatározóbb szerepet tölt be a „harctéren”, amelyen a bűnözés ellen folyik a küzdelem. „A tanúvédelem, mint kutatási terület, sokrétű, igen átfogó”1 témakör. A híradásokban is egyre többször találkozhatunk vele, azonban nem biztos, hogy mindannyian tudjuk, mit is jelent ez valójában.2 A magyar jogirodalomban több munka is született, ami a tanúk védelmének kérdésével foglalkozik, azonban kissé átláthatatlannak tartom a tanúvédelmi formákat, hiszen eltérő szabályok vonatkoznak a tanúra a Büntetőeljárási törvény3, a Polgári Perrendtartás4, a Szabálysértési törvény5, valamint a Közigazgatási eljárásról szóló törvény6 hatálya alatt. Talán régi közhely, hogy a tanúvédelem bonyolult, drága és nem kellőképpen hatékony.7 Ennek ellenére nem véletlen, hogy a jogalkotás is sokat foglalkozik a büntetőeljárás ezen részével, hiszen a tanúvédelem kiemelkedően fontos a büntetőeljárás sikere érdekében. A dolgozat témája a tanúvédelem bemutatása az elemző módszer segítségével, a vonatkozó törvényi szabályozás és annak a vizsgálata, hogy mely eszközök állnak rendelkezésre hazánkban, milyen óvintézkedésekre van lehetőség és hogyan történik a tanúvédelmi feladatok végrehajtása.
1
Dr. Csányi Csaba: A tanúvédelem és a szervezett bűnözés összefüggései és a szervezett bűnözés egyes eszközei. Doktori értekezés, Pécs, 2010. 7.o.; http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/csanyi/csanyi_ertekezes_nyilv.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. 2 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 7.o. 3 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.) 4 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban: Pp.) 5 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 6 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 7 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o.
~4~
A dolgozatomban igyekeztem feldolgozni a normatív szabályozást, a kapcsolódó elméleti munkákat, valamint a kialakult gyakorlatot. Ennek megfelelően a tanúvédelem jelentőségével kezdem a téma bemutatását. Ezt követően a rendelkezésre álló eszközöket részletezem, különösképpen a nevesített védelmi eszközökre, tehát a tanú személyi adatainak zártan kezelésére, a különösen védett tanúra, a személyi védelemre, valamint a Védelmi Programban történő részvételre. Ezen eszközök ismertetését követően eljutunk a 2001. évi LXXXV. törvényhez, mely jelentősen kihat az igazságszolgáltatási szervek napjainkban végzett tevékenységére. Itt a magyar Tanúvédelmi Programmal és az ebben való részvétellel foglalkozom, továbbá felsorolom azokat az óvintézkedéseket, amelyek rendelkezésre állnak. Dolgozatom záró részében betekintést nyújtok a védett tanúk vonatkozásában a jelenlegi gyakorlatba, az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb intézkedésekbe, amellett a titkos ügykezelésbe, a főbb bűncselekményekbe, ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell, továbbá a jelenlegi gyakorlatba a védett tanúk vonatkozásában. Végül
pedig
a
dolgozat
eredményeit
összegzem,
felhívva
a
figyelmet
a
problémamegoldás lehetőségére, valamint a fejlesztés irányára és kifejtem szubjektív véleményemet ezzel kapcsolatban. Dolgozatommal, a normatív szabályokon, a bíróságok adatkezelésén, illetve főként a nyomozócsoportok által végzett „kézzel fogható” operatív tevékenységek, valamint egyes konkrét ügyek bemutatásán keresztül, szeretném felhívni a figyelmet a tanúvédelem terrorizmus és szervezett bűnözés elleni sokrétű és ma már nélkülözhetetlen munkájának jelentőségére és hatékonyságára.
~5~
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szakdolgozatom napi aktualitásnak és gyakorlatnak megfelelő elkészítéséhez sok segítséget kaptam a Készenléti Rendőrségnél a Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályon a VI. Bűnüldözési Osztálytól, valamint a Tanúvédelmi Szolgálatnál a Védelemszervező és Információs Osztálytól. Ezúton szeretném megköszönni azt a jelentős szakmai segítséget a két szerv osztályvezetőjének, Ignácz Istvánnak és Ihász Gábornak, amit a szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtottak. Az ő segítségük nélkül a jogi szabályozás gyakorlati megvalósítását nem tudtam volna ennyire részletesen szemléltetni. Továbbá szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Róth Erika Tanárnőnek is, a szakdolgozatom elkészítése, és az ahhoz szükséges adatok felkutatása során tanúsított segítségnyújtásáért, jó tanácsaiért, lelkiismeretes munkájáért.
~6~
1.
BEVEZETŐ
Már Werbőczy István 1514-es Tripartituma is rögzítette a tanú megfélemlítéstől mentes vallomásának jelentőségét: „Először (mondám) megkívántató a szabadság, hogy mindenik tanú szabadon és félelem nélkül önként és nem erőszakos kényszer alatt, hanem csupán törvényes megkérdezésre tegyen bizonyságot a valóságra nézve, nehogy az igazság a fegyver között, elnémulni lássék.”8 Az 1896. évi XXX.III. törvénycikk a Bűnvádi perrendtartásról már konkrétabb szabályokat fogalmazott meg a tanúvallomást illetően, azonban ezt követően sem az 1951. évi III. törvény, sem az 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról9 (a továbbiakban: régi Be.) nem foglalkozott kifejezetten tanúvédelmi rendelkezésekkel. A tanúk védelme iránti igény főként az utóbbi két évtizedben vált nélkülözhetetlenné.10 Ma 2014-et írunk egy olyan határok nélküli Európában, ahol sajnos nem csak az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása adott, de a nemzetközi szervezett bűnözés is nagyobb teret kap. Folyamatosan nő a szervezett bűnözés, valamint a családon belül elkövetett erőszakok mértéke, emellett megjelent a terrorizmus is.11 A bűnözés erőteljesen fejlődik, napjainkban a bűncselekményeket már bonyolultabb és precízebb módszerekkel követik el, ezért a veszély egyre jelentősebb. Ezzel
szemben
azonban
az
utóbbi
években,
hazánkban
„megrendült
az
igazságszolgáltatásba vetett bizalom”, valamint az azzal való együttműködésre hajlandóság.12 A joggyakorlatban problémaként jelentkezett a tanúk védelme, ugyanis a bírók jelezték, hogy a megfenyegetett, illetve bántalmazott tanúk vallomásának hiánya válságot idézhet elő az igazságszolgáltatásban.13
8
Werbőczy István: Tripartitum, 27. cím, 3.§; http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm, letöltés ideje: 2012.04.12. 9 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: régi Be.) 10 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 9.o. 11 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 8.o. 12 Dr. Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. PhD értekezés, Miskolc, 2010. 340.o.; http://193.6.1.94:9080/jetspeed/documents/document_5717_section_1544.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12., Erről részletesebben: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 31.o. 13 Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban, Complex Kiadó, Budapest, 2009. 104.o.
~7~
„A tanúvallomás a legrégebbi bizonyítási eszköz”14, azonban mivel embertől származik, „a tanúk megfélemlítése az igazságszolgáltatás megbénításának kialakult módszerévé vált.”15 Az emberek ugyanis könnyedén megfenyegethetőek, vagy megvásárolhatóak, emellett a tanúra egy erőteljes nyomás nehezedik, a tanúzási kötelezettség, aminek megtagadása szankciót von maga után. Számos esetben „a tanú inkább vállalja a felelősségre vonást”, mintsem, a saját, illetve a hozzátartozói élete, testi épsége, vagyonbiztonsága állandó „veszélynek legyen kitéve.”16 A szervezett bűnözés és a terrorizmus térhódításából adódó jelentős biztonsági deficit felszámolása érdekében a nyomozóirodáknak mind szakértelemben, mind technikai fejlettségben utol kell érniük a napjainkban nagymértékben kifinomult bűnözést. Az állam igénye, hogy a tanú vallomást tegyen. Ennek kapcsán egyre fontosabb a tanúvédelem európai szinten történő rendezése. A korábbi büntetőeljárási jogi szabályok szinte csak a tanúvallomás tételére való kötelezést rögzítették, azonban mellőzték a személyi biztonságát segítő különleges szabályokat. Nem mindegy viszont, hogy „milyen társadalmi és jogi környezetben teszi meg vallomását, mennyire működik és működhet közre aktívan az igazság kiderítésében.”17 Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi tanúskodnánk-e és ezzel kockáztatnánk-e a saját, vagy hozzátartozóink életét, testi épségét, egy olyan ügyért, amibe nem önszántunkból kerültünk bele és nem fűződik hozzá különösebb érdekünk. Ki kell fejezni azt, hogy a segítségre szorulókkal szemben a társadalom és az állam szolidáris. A tanúvédelem kettős célt szolgál: „a vallomás megfélemlítés nélküli környezetben történő megtételét, valamint a tanú életének és testi épségének védelmét”, ha
a
korábbi
nem
lehetséges.18
Emellett
egyre
hangsúlyosabbak
lettek
a
„büntetőügyekben eljáró védőket megillető egyes jogosultságok ellentmondásai is.”19 Ennek oka, hogy korábban az eljárási szabályok általános jelenléti jogot biztosítottak számukra a tanúk kihallgatása során, tekintet nélkül arra, hogy a nyomozás még tartott.20
14
Bócz Endre: A tanúvédelemről. Kriminológiai Közlemények. 54. szám. Budapest, 1996. 111.o. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 250.o. 16 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 9.o. 17 Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 268.o. 18 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 23.o. 19 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. 20 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. 15
~8~
A kihallgatáson jelen lehettek, ahol kérdések feltevését indítványozhatták. A hatályos szabályozás szerint „a tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja.”21 A tanú védelme érdekében az adatai, esetleg a személye is ismeretlen marad, de a védelemnek az a joga, hogy kérdést tegyen fel, vagy intéztethessen a vád tanúihoz a fair eljárás szabályai alapján megmarad, azonban ez által a közvetlenség elve is sérül.22 A klasszikus eljárási alapelvek és a „tanú védelme iránti” igénye között is érdekellentét áll fenn.23 A hazai tanúvédelem hiányosságai leginkább nem a jogi szabályozásban keresendőek, hanem
a
gyakorlatának
kiforratlanságában,
mivel
nálunk
nincsenek
olyan
„hagyományai” a tanúvédelemnek, mint például Olaszországban, Németországban, vagy az Egyesült Államokban.24 Vannak olyan egyéb területei is a tanúvédelemnek, amelyek „sokat javíthatnak a tanú biztonságérzetén”25, ezáltal a befolyástól mentes vallomástételén. Angliában a tanúk a bírósági épületekben „külön helyiségekben várakozhatnak”26 a kihallgatásukra, illetve közelíthetik azt meg, mint az ellentétes érdekű fél és annak védelme. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy a tanút a bíróságon érte a fenyegetés, amíg a tárgyalásra várakozott, ezt követően azonban a tanútól nem lehet érdemleges vallomást várni.27 „Az egyes államok jogrendszereinek és a területükön jelen lévő szervezett bűnözés természetének és kiterjedésének eltérő volta ellenére az általuk alkalmazott alapvető tanúvédelmi eszközök nagymértékben hasonlatosak.”28 Kétségtelen azonban az is, hogy „az
egyes
jogintézményekre
vonatkozó
részletszabályok
országról
országra
változnak.”29
21
Be. 85. § (4) bekezdése Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 166-167.o. 23 Dr. Róth Erika: Hogyan és kitől védjük a tanút?, Kriminológiai Tanulmányok Különkiadás, Budapest, 2001. 113-114.o. 24 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 183.o., 338.o. Erről részletesebben: Bakai Katalin: A tanúvédelem nemzetközi modelljei. In Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdései. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2009. 19.o. 25 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. 26 Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 27 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 28 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. 29 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. 22
~9~
A tanúvédelem jelentősége megkérdőjelezhetetlen a vallomások „bizonyításban betöltött nélkülözhetetlen és nem elhanyagolható a már meglévő intézményrendszer hatékonyságának, működésének és gyakorlati problémáinak feltérképezése sem.”30 Tekintettel arra, hogy a bizonyítékok nagy része többnyire tanúvallomásokból származik, ez az egyik legfontosabb és leggyakoribb bizonyítékforrás.31 Véleményem szerint a tanúvédelem kapcsán nem csupán a megfelelő jogi szabályozás a feladat az egyes államok számára, hanem szükséges a megfelelő műszaki és pénzügyi feltételek biztosítása, valamint az eljáró hatóságok tagjainak a tanúvédelemmel kapcsolatos megfelelő képzése.
30
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o., Erről részletesebben: Liziczay Sándor: A tanúvallomás, mint okirati bizonyíték a magyar büntetőeljárási jogban. Magyar Jog, 2001/6. sz., 321.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. 31 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 340.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o.
~ 10 ~
2.
A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI
Hazánkban a „tanúvédelem eszköztárának viszonylag széles választéka áll az eljáró hatóságok rendelkezésére.”32 - ”A tanú életének és testi épségének, vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és azt megfélemlítés nélkül tegye meg”33, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a tanút védelemben lehet részesíteni.34 A törvény a tanú védelmének szabályait nevesített és nem nevesített eszközök útján határozza meg a következők szerint. Nevesített védelem: - a tanú személyi adatainak zártan kezelése35 - különösen védett tanúvá nyilvánítás36 - a tanú személyi védelme37 - Védelmi Programba történő felvétel38 A tanú védelmét szolgáló további rendelkezések: - a szembesítést a tanú védelme érdekében mellőzni lehet39 - a felismerésre bemutatást úgy kell végrehajtani, hogy annak során a tanú ne legyen felismerhető, vagy észlelhető40 - írásbeli vallomás tételének a lehetősége41 - 14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának a lehetősége 42– Ebben az esetben a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet.
32
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 338.o. Erről részletesebben: Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 269.o. 33 Be. 95. § 34 Be. 35 Be. 96. § 36 Be. 97. § 37 Be. 98. § 38 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról (a továbbiakban: Tvdt.) 39 Be. 124. § (2) bekezdése 40 Be. 122. § (5) bekezdése 41 Be. 85. § (5) bekezdése 42 Be. 207. § (4) bekezdése
~ 11 ~
- „a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti, bírói példányán szerepelhet, a további példányokon csak a neve”43 - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható44 - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető45 - a tanú érdekében eljáró ügyvéd igénybe vétele és eljárása46 Anyagi jogi előírások: - a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége47– A tanúvédelemnek célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást - a hatósági eljárás akadályozásának büntetendősége48 –A tanú erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő befolyásolása - a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége49 Fontos az eszközrendszer megfelelő alkalmazása annak érdekében, hogy az egyes tanúvédelmi eszközöket hatásosan, mégis körültekintően használják az eljáró hatóságok. Csányi Csaba szerint továbbá problémát vet fel, azaz eljárási szakasz, miszerint „a tanú vallomásának a súlyát a nyomozóhatóságnak már előzetesen értékelnie kell”, azonban ha ezt nem megfelelően teszi, akkor, mivel a bizonyíték súlya nem befolyásolja kellően az ítéletet, a hatóság veszélyhelyzetet teremt a „tanú számára, mivel rábírja a programban való részvételre” és ezzel felhívja rá az elkövetők figyelmét.50 „A tanúvédelem kezdeményezése, elrendelése során a törvényesség - a bizonyítás - a konspiráció érdekei ütköznek!”51
43
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Jog- és Államtudományi Kar: A bizonyítás a büntető eljárásban, 2013. évi diasor, 21. dia; http://jak.ppke.hu/uploads/articles/14574/file/Bizony%C3%ADt%C3%A1s-2013.ppt, letöltés ideje: 2012.04.12. 44 Be. 237. § (3) bekezdés, c) pont 45 Be. 244./A.§ (2) bekezdése 46 Be. 85. § (4) bekezdése 47 Be. 242. §, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.) 272. § 48 Btk.279. § 49 Btk.295. § 50 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 51 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o.
~ 12 ~
Véleményem szerint a tanú részére a nyomozó hatóság csak megadja a lehetőségét, a törvény által biztosított Tanúvédelmi Programban való részvételre. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy a jelenlegi gyakorlat szempontjából vitatható Tremmel Flórián azon megállapítása, miszerint a hazai szabályozás sajátosságából adódóan a különösen védett, valamint a szervezetten védett (szűkebb értelemben vett) tanúk köre részben fedi egymást, „halmazatban” is előfordulhatnak, azáltal, hogy az eljárási védelmi funkció alanyai és segítői számára ismeretlen a kihallgatandó tanú.52 Továbbá, hogy az anonim tanú egyszerre lehet programozottan és különösen védett.53 Mint azt a Védelemszervező és Információs Osztálytól megtudtam, habár a gyakorlatban már volt példa, a két védelmi forma együttes alkalmazására, a két jogintézmény teljesen különbözik egymástól és más célt szolgálnak. A tanúvédelem eszközei mintegy hierarchikus rendszert alkotnak és látják el a funkciójukat. Mintegy az arányosság elvét követve - amennyiben megfelelő - először a tanú személyi adatainak zártan kezelését kell alkalmazni és csak abban az esetben, ha ez nem lenne elégséges, illetve megfelelő, kerülhet sor a különösen védett tanúvá nyilvánításra, majd ha ez is kevésnek bizonyulna, a tanú személyi védelmére és csak a legvégső esetben alkalmazzák a Tanúvédelmi Programot.54
2.1.
A tanú személyi adatainak zártan kezelése
A régi Be. módosítása, az 1994. évi XCII. törvény vezette be a tanú személyi adatainak zárt kezelését.55A régi Be. 63.§-ának rendelkezéseit az alábbiak szerint módosította: „A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben írt személyi adatait - a nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve, zártan
52
Tremmel Flórián: A tanúvédelem hazai körképe, Jura, 2008/1. sz., 147.o.; http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2008_1.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. Erről részletesebben: Kertész Imre: A még különösebben védett tanú. Belügyi Szemle, 2001/11. sz., 31.o., 34-37.o. 53 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 54 Interjú: Készenléti Rendőrség: Tanúvédelmi Szolgálat: Védelemszervező és Információs Osztály, Budapest, 2013.11.26. 55 1994. évi XCII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról
~ 13 ~
kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt adatait csak a hatóságnak az ügyben eljáró tagja tekintheti meg.”56 A tanú személyi adatainak zárt kezelése hivatalból, valamint a tanú kérelmére rendelhető el. Ellenben a bíróság mérlegeléstől függ, hogy biztosítja-e a jogosult számára. Továbbá a zárt adatkezelés nem foglalja magában a tanú nevének anonimitását. Ezt követően az 1998. évi LXXXVIII. törvény. 8. §-a módosította, miszerint: “A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben felsorolt személyi adatait - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság tekintheti meg. Az elkülönített, zártan kezelt iratról az iratok között olyan másolatot kell elhelyezni, amely a tanú zártan kezelt adatait nem tartalmazza. Ekkor már a törvényalkotó azt is rögzítette, hogy” kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető.”57 Az 1998. évi XIX. tv. beiktatta a tanú érdekében eljáró ügyvéd fogalmát és így lehetővé tette, hogy a kérelmére a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Az Alkotmánybíróság azonban a Be. 96. § (1) bekezdését 2010-ben megsemmisítette. „Az Alkotmánybíróság értékelése szerint a tanúzási, illetve megjelenési kötelezettség alól egyébként nem mentesülő személynek (aki kívülálló, vagy bűncselekmény sértettje), a tanúvédelmi rendszeren belül érvényesülő információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy az adatok zárt kezelését kérje. Ezzel szemben nincs olyan alkotmányos indok, vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy – vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget- a kérelmet megtagadhassa.”58 „Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 5. §-a –némileg megváltoztatva a megsemmisített 56
1994. évi XCII. tv. 3. § (5) bekezdése 1998. évi LXXXVIII. törvény a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról 8. § 58 Századvég Alapítvány: Elemzés a 2010-es kormányváltást követő egyes AB döntések sorsáról, 2-3.o.; http://szazadveg.hu/ld/q5u3n3h0k6o6p9x0c2o2_ABdontesek.pdf, letöltés ideje: 2012.02.23. 57
~ 14 ~
rendelkezéseket- újra megállapította a Be. 96. §-ának (1) bekezdését. E szerint a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. Ha az e törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság a tanú egyes a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi.”59 „Az utolsó mondatot a 166/2011. (XII. 20.) AB határozat megsemmisítette.”60 Amennyiben elrendelték a tanú adatainak zárt kezelését, a megismerésre jogosultaknak biztosítani kell, hogy ezek az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé.61 A tanú személyazonosságának megállapítása „az azonosításra alkalmas iratok” megtekintésével történik.62 Mivel a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyvről az arra jogosultaknak másolat adható, gondoskodni kell róla, hogy ez a tanú adatait ne tartalmazza. A tanúnak személyesen kell a nyomozási cselekményen, vagy a kihallgatáson megjelennie. Emiatt azonban fennáll a veszély, hogy felismerik őt, annak ellenére is, ha a nevét, személyi adatait esetleg nem ismerik. Ennek kiküszöbölésének az egyik eszköze a nyomozás során a védő, valamint a terhelt jelenléti jogának a korlátozása. A nyomozási cselekményekről való értesítés is mellőzhető, amennyiben ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a sértett, és a védő előtt ismertté válnának.63 Ezen intézkedések is az adott védelmi formától függenek. A Tanúvédelmi Programnál nyilvánvaló, hogy a tanú személye, valamint az adatai ismertté válnak. Talán felvetődhet a gondolat, miszerint a tanú személyi adatainak és nevének zártan kezelése esetében nem valósul meg valóban elkülönült adatkezelés.64 Ezért szükségesnek tűnne, hogy az „adatokat tartalmazó lezárt”65 borítékot külön tárolják az ügyiratoktól. Azonban figyelembe véve, hogy a nyomozati iratok meghatározott 59
Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. 61 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 140.o. 62 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 63 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 96.o. 64 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 65 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 348.o. 60
~ 15 ~
példányban készülnek, ez a módszer tekintettel például a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóságok rendszerének a különbözőségére, átláthatatlanságot eredményezne az iratok terén, mivel esetlegesen nem tudna hozzáférni az adott szerv ahhoz az adott irathoz, amelyre szüksége lenne. A modern technikának köszönhetően egyébként már lehetőség van rá, hogy ezen iratokat számítógépes rendszerben kezeljék. Ez főként egy zárt célú elektronikus információs rendszerrel, az úgynevezett „ROBOTZSARU”-val valósul meg, mely egy integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer.66 Továbbá a mai gyakorlat alapján vitathatónak tartom Tremmel Flórián azon megállapítását, miszerint ahelyett, hogy a hatóság hivatalból figyelmezteti a tanút arra, hogy kérheti az adatai zártan kezelését, ahelyett inkább „azt kellene megkérdezni, hogy veszélyben érzi-e magát.”67 Csak a veszélyhelyzet esetén indokolt a tanúvédelemnek ez a módja.68 Az én meglátásom szerint a tanút elsősorban biztonsága, másodsorban egyéb a későbbiekben részletezendő okok miatt az eljárás során tájékoztatni és figyelmeztetni kellene abban az esetben is, amikor az eljáró szervnek van tudomása a tanú veszélyeztetettségéről.
Ezen
megállapításomat
teljes
mértékben
alátámasztja
szakdolgozatom „Védelmi Programban történő részvétel” című részében Kertész Imrétől idézett rész, miszerint ennek elmaradása esetén egyéb jogi következmények merültek fel. Tekintettel például a bűnszervezetek összetettségére, illetve az adott ügy azon részeire, amelyekről a konkrét tanúnak nincs tudomása, véleményem szerint a tanúnak nincs megfelelő rálátása arra, hogy veszély fenyegeti-e.
2.2.
A különösen védett tanú
A különösen védett tanú intézménye bizonyos szempontból az anonimitásra épül. Ez azt jelenti, hogy a tanút a nyomozás során a nyomozási bíró kihallgatja, és különösen védetté nyilvánítja.69 A meghallgatáson csak a nyomozási bíró, az ügyész, a tanú
66
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 144.o. 68 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Györe István: A tanú személyi adatainak zártan kezelésének egyes problémái a magyar büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, 1995/2. sz. 69 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 218.o. 67
~ 16 ~
érdekében eljáró ügyvéd és szükség esetén tolmács lehet jelen.70 A kihallgatásról jegyzőkönyv készül, majd a bíróság a tárgyaláson ennek a felolvasásával pótolja a tanúvallomást, így ez lesz a bizonyíték. Ebből következik az a kivételes eset, miszerint az eljáró bíróság bírája nem tud közvetlen kapcsolatba kerülni a tanúval. A hazai szabályozás ezáltal nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) esetjogának azáltal, hogy „a védelem a tanúkhoz azonos feltételekkel intézhessen kérdéseket, mint a vád (hiszen az ügyész jelen lehet a különösen védett tanú kihallgatásán, míg a védő és a vádlott nem), és nincs olyan rendelkezés sem, miszerint az elítélés nem alapulhat kizárólag, vagy döntő mértékben anonim tanúk vallomásán.”71 A tanú akkor nyilvánítható különösen védetté a Büntetőeljárási törvény 97.§-a szerint, ha: - „vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, - a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, - a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert, - személyének felfedése esetén a tanú, vagy hozzátartozója élete, testi épsége, vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.”72 Valamennyi feltételnek együttesen kell fennállnia. Ezek a fogalmi meghatározások viszonylag pontatlanok, ugyanis nem tisztázott a „kiemelkedő súlyú bűncselekmény” fogalma, továbbá azt, hogy „a tanú vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható”, nem lehet teljes bizonyossággal előre látni, csak feltételezhető.73 Tekintettel erre, talán sokakban felmerülhet a gondolat, miszerint a tanú személyével kapcsolatos adatoknak, valamint annak, hogy tanúként kívánják meghallgatni, nem feltétlenül kellene ismeretlennek a terhelt előtt, amennyiben az nem ellenérdekű. Ebben az esetben nem indokolt különösen védetté nyilvánítani a tanút. Azonban ez nem lenne helyénvaló, mivel a védelmi formákról már az eljárás elején döntést kell hozni, azonban az ügyben résztvevő személyek pozíciója, miszerint valaki ellenérdekűnek tekinthető-e, az eljárás alatt változhat. 70
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 216.o Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 342-343.o. 72 Be. 97. § 73 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 180.o., 261.o. 71
~ 17 ~
Az Európai Emberi Jogi Bíróság több ügyben kifejtette, hogy az anonim tanú intézménye ellentétes a tisztességes eljárás követelményeivel, ha a bírósági ítélet kizárólag, vagy túlnyomórészt olyan tanúk vallomásán alapul, akinek szavahihetőségét a vádlott, illetve a védője az eljárás egyetlen szakaszában sem tehette kétségessé. Az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga által kialakított elvek de facto, kötelező erővel bírnak.74 A vádlott, valamint a védője számára biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv kivonatáról másolatot kaphassanak az ismertetést követően, vagy amennyiben ez később került az ügy iratai közé, az esetben akkor, amikor az ügyész ezt a vádemelés alapjául szolgáló iratokhoz csatolja. Ez utóbbinál a megismerés lehetőségéről értesíteni kell a védőt és a terheltet. A jegyzőkönyv kivonatából nem derülhet ki a tanú személye, valamint nem tartalmazhatja a vallomás azon adatait, melyek az azonosítását eredményezhetnék.75 A bírósági tárgyaláson a „különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv”76 kivonatának felolvasását követően a tanács elnöke írásban kérdéseket tehet fel a különösen védett tanúnak, a vádlott, a védője, valamint az ügyész pedig77 „kérdések feltevését indítványozhatja.”78- „A Be. 290.§ (3) bekezdése azonban, sem a vádlott, sem a tanú kihallgatásán nem ad lehetőséget arra, hogy a szavahihetőségükről az ügyész, a vádlott és a védő meggyőződhessenek, hisz az - a bírói gyakorlat szerint - nem az ügyre tartozik. A különösen védett tanú újabb kihallgatását a nyomozási bíró végzi.”79 A különösen védett tanú intézményét már egészen korán, az 1998. évi LXXXVIII. törvény bevezette és azóta is létezik ez az intézmény hazánkban. Ennek ellenére manapság számos országban visszalépés történt az anonim tanúk alkalmazásával
74
Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika, A büntetőeljárás. KJK-KERSZÖV Kiadó, Bp., 2012. 148.o., Erről részletesebben lásd például: Lüdi kontra Svájc, 1992.06.15. (ügyszám: 12433/86); http://sim.law.uu.nl/SIM/CaseLaw/hof.nsf/233813e697620022c1256864005232b7/33f0773baa3bc266c12 56640004c184b?OpenDocument, letöltés ideje: 2012.02.25. 75 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 185.o. 76 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 189.o., Erről részletesebben: Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 77 Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 78 Be. 305. § (3) bekezdése 79 Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o.
~ 18 ~
kapcsolatban.80 Sok támadás és kritika érte a különösen védett tanú jogintézményét, miszerint sérül a védelem és a közvetlenség elve.81
2.3.
A tanú személyi védelme
„A személyi védelem a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek” az intézkedése.82 Alkalmazására vonatkozóan a Kormányrendelet szabályait kell használni. Különösen indokolt esetben a hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön.83 A személyi védelem tehát tovább lazítja a tanúvédelem elnevezésben említett tanú fogalmát. A Büntető eljárásjogi törvény 98.§-a szerint személyi védelemben akár az eljárást lefolytató hatóságok tagjai, valamint az ő hozzátartozóik is részesíthetők különösen indokolt esetben.84 Nevezetesen abban az esetben, ha a közreműködésük akadályozása, illetve megtorlása végett személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy elkövethetnek.85 „Hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen a közös háztartáson kívül - élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó - ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is -, valamint kiskorú érintett esetén a szülő ideértve az örökbefogadót, vagy nevelőszülőt is - és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy.”86 80
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o., Erről részletesebben lásd például Hollandia, Dánia esetét, ahol ellentétesnek találták az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyében foglalt fair eljáráshoz való joggal 81 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 145.o. 82 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól (a továbbiakban: Kormányrendelet), 1. § (4) bekezdése 83 Be. 98. § (1) bekezdése 84 Be. 98. § 85 A személyi védelem részletes szabályait a Kormányrendelet tartalmazza, Erről részletesebben: Herke Csongor: Büntető eljárásjog. Jogi szakvizsga segédkönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2003. 71–73.o., Tóth Mihály szerkesztésében: Büntető eljárásjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2003. 129–131.o. 86 Tvdt. 1. § (10) bekezdése
~ 19 ~
A Be. Kommentár alapján a „védelemben részesítésre, csak olyan különösen indokolt esetben kerülhet sor”87, mint például: - az érintett személy megfenyegetése; - az érintett személy zsarolása; - az érintett személy zaklatása; - az érintett személy élete, testi épsége ellen megkísérelt, vagy előkészületi szakaszba került bűncselekmény.88 Legtöbbször akkor van szükség a személyi védelem alkalmazására, amikor az érintettek kapcsolatba kerülnek korábbi életükkel, „legyen szó a programba kerülésre okot adó bírósági tárgyalásról, vagy olyan esetről, amikor például hivatalos eljárás miatt kell adott közigazgatási, vagy polgárjogi aktusnál jelen lenniük.”89 Továbbá a Tanúvédelmi Programba való bekerülést megelőzően, az ahhoz szükséges megállapodás megkötése előtt is elrendelhető a tanú személyi védelme, úgynevezett sürgősségi intézkedésként. Ebben az esetben „konspiráltan és lehetőleg az érintett környezetének tudta és kontrollja nélkül [...] távoli, nem túl forgalmas helyen (csendes panziókban, nyaralókban, esetleg rendőrségi, rendvédelmi objektumokban stb.)”90 várják ki az engedélyező döntést a megállapodás megkötéséről. Amennyiben nem kerül sor a megkötésére, valamint nem állnak fenn a „személyi védelem feltételei sem”, haladéktalanul meg kell szüntetni a sürgősségi intézkedéseket. Azonban a Kormányrendelet szerint kell eljárni, amennyiben fennállnak a személyi védelem feltételei.91 „A személyi védelem elrendelését a büntetőeljárás tartalma alatt az a nyomozó szerv, ügyész, vagy bíróság kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.”92 A személyi védelmet az azt elrendelő szerv a reá irányadó jogszabályok keretei között látja el, de különösen indokolt esetben a védelmet ellátó szerv „a védelem ellátására jogosult más szerv közreműködését is igénybe veheti.”93 87
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 192.o. Jakucs Tamás (szerk.): Kommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez, Be. 292. §ához, Complex CD-Jogtár, 2012.04.12. 89 Tóth Márton Zoltán: Tanúvédelem módja, a védelmi program. Rendészeti Szemle, 2008/2. sz., 70.o. 90 Papp András: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései. Kard és Toll, 2006/2. sz., 137.o. 91 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 92 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 221.o. 88
~ 20 ~
A személyi védelem indokoltságát, illetve fenntartását az elrendeléstől számított hat hónap elteltével felülvizsgálja az elrendelésre jogosult szerv.94 A személyi védelem foganatosítása, biztosítása többnyire az eljáró nyomozó hatóság feladata és főleg rendészeti tevékenységen alapul. A személyi védelmi rendszer hiányossága, hogy nem biztosítja kellően a védett személy vagyonát, vagyontárgyait.95 Problémaként jelentkezik azonban, akkor ha a „Tanúvédelmi Szolgálat munkatársa szorul tanúvédelemre”96, ugyanis a személyi védelmet ebben az esetben az elrendelő hatóságnak kell biztosítania. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy Csányi Csaba azon javaslata, miszerint: „Ezt ki lehetne küszöbölni, ha a Szolgálat munkatársát a Szolgálat védhetné”97, megvalósul a mai gyakorlatban, mivel semmi nem zárja ki, hogy a védelemre ilyen módon kerüljön sor.98 Abban az esetben, ha a munkája során az élete, vagy a testi épsége veszélybe kerül, a Szolgálat munkatársát biztonságba lehetne, illetve kellene helyezni. Erre azonban információim szerint nem volt még példa Magyarországon.99 2000.
január
1-től
a
34/1999.
(II.26.)
Kormányrendelet
(a
továbbiakban:
Kormányrendelet) szabályozta a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjainak a fizikai védelmét, majd ezt követően a 2002. évi I. törvény módosította a Büntetőeljárási Törvényt.100 A Kormányrendelet 12. § (1) bekezdése értelmében „a személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak [Rtv. 69. § (6) bekezdés] vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki.”101
93
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 222.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 224.o. 95 Tilk Ferenc: A tanúvédelem mint új jogintézmény Magyarországon. Belügyi Szemle, 2000/12. sz., 57.o. 96 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 97 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 98 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 99 Készenléti Rendőrség: Nemzeti Nyomozó Iroda: Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály: VI. Bűnüldözési Osztály, Miskolc, 2013.11.26. 100 2002. évi I. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról, 309. § 101 Kormányrendelet 12. § (1) bekezdése 94
~ 21 ~
A személyi védelem különösen: - „rendszeres járőrszolgálattal, - technikai eszközzel, - folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, - védőruházat biztosításával, - őrszemélyzettel, illetve - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére, vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.”102 Személyi védelem az érintett személy tiltakozása ellenére csak akkor alkalmazható, ha a személy biztonságát közvetlenül fenyegető veszély másként nem hárítható el.103 A személyi védelem addig tart, ameddig azt meg nem szüntetik. A megszüntetés annak a szervnek a joga, amely azt elrendelte. A védelemnek nincs határideje, de az elrendeléstől számított hat hónap elteltével a fenntartás indokoltságát felülvizsgálják.104 Haladéktalanul meg kell szüntetni a személyi védelmet, ha: - „az elrendelés feltételei már nem állnak fenn; - az érintett a személyi védelemről írásban lemond; - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen érintett esetében a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám a személyi védelemről írásban lemond.”105 Megszüntethető a személyi védelem, ha: - „a védelmet kezdeményező ezt javasolja; - a védelem tartama alatt az érintett szándékos bűncselekményt követ el; - az érintett a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető, vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi; - a tanú, vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy korábbi vallomását visszavonja; - a szakértő, a szaktanácsadó a szakvélemény adását a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, 102
Kormányrendelet 12. § (2) bekezdése Kormányrendelet 13. § (2) bekezdése 104 Kormányrendelet 17. § 105 Kormányrendelet 18. § (1) bekezdése 103
~ 22 ~
vagy
a
büntetőeljárás
alapjául
szolgáló
ügyben
hamis
szakvélemény,
felvilágosítás adása miatt vele szemben büntetőeljárás indult; - a tolmács a tolmácsolást a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy hamisan fordított, s emiatt vele szemben büntetőeljárás indult.”106
2.4.
A Védelmi Programban történő részvétel
A tanú védelme Tanúvédelmi Program keretében is megvalósulhat. A tanú, illetve hozzátartozója a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény rendelkezései szerint a büntetőeljárás alatt, valamint ezt követően is védelemben részesülhetnek. A vonatkozó jogszabályok címeiből is kiderül, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő tanú helyzete eltér a különösen védett tanúétól. Az anonim tanú személye az eljárás alatt az arra jogosultakon kívül más előtt nem ismert, míg a Tanúvédelmi Programban résztvevőé igen. Az 1990-es évek Belügyminisztériumában évekig folyt annak a Tanúvédelmi Programnak a kidolgozása, ami lehetőséget teremtett az igazságszolgáltatást segítő, valóban komoly veszélyben lévő „tanú, sértett, terhelt, illetve e személyek hozzátartozójának, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más”107 személyek programszerű védelmére. A fő célja ezeknek a Programoknak az igazságszolgáltatással együttműködő informátor, illetve a tanú és hozzátartozóik életének és a személyes biztonságának a megóvása kell, hogy legyen. Megfelelő fizikai védelem, új identitás, új lakóhely, mentális, pszichikai, szociális, gazdasági, egészségügyi, valamint jogi támogatás jár számukra, ha a „hagyományos” védelmi eszközök kilátástalannak mutatkoznak, illetve kudarcot vallanának.108 Mivel drasztikus változást jelentenek a Védelmi Programok a védett személy magánéletében, így ez a védelmi forma csak azokra alkalmazható, akiknek nemcsak a büntetőeljárás tartalma alatt van szükségük védelemre, hanem azon túl is. 106
Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 38.o. 108 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 107
~ 23 ~
Ez a Program a hagyományos, fizikai őrizetre koncentráló védelmi formáktól külön működik. A szabályozás az igazságszolgáltatással együttműködő elítéltek programszerű védelmét szolgáló különleges, a videokonferencia alkalmazását is lehetővé tevő, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben is érvényesítendő intézkedéseket is érinti. A Büntetőeljárási törvény 244/A-244/D §-ai lehetővé teszik a tanúnak, illetve vádlottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását109 is, azonban ez a jogintézmény
„elsősorban
pénzügyi
feltételek
hiányában
nem
igazán
tud
érvényesülni”110 a gyakorlatban. A védelemre az érintett tanú, valamint a hatóság közötti magánjogi megállapodás megkötésével kerül sor. Helytálló azonban Kertész Imre azon megállapítása, miszerint: „milyen bonyolult egy efféle szerződés előkészítése, mondjuk egy külföldre menekítendő nagycsaládos vállalkozóval, akinek több üzlete, éjjeli mulatója, sok kintlévősége és ráadásul nagy adóssága, valamint jelentékeny köztartozásai vannak.”111 A Programban résztvevők számára a védelmet számos tényező, az érintett személy hozzájárulása, illetve véleménye, a hatóságok tagjainak szakmai tapasztalatai alapján, „személyre szabottan kell biztosítani.”112 A Szolgálatnál kell kezdeményezni a megállapodás megkötését. Ez előzetes „biztonsági és pszichológiai vizsgálat eredményének ismeretében mérlegelheti, hogy” az érintett személy mentálisan, illetve a biztonsági megfontolásokra figyelemmel alkalmas-e a programszerű védelemre.113 „Ha a Szolgálat a védelmet megoldhatónak tartja”114, a javaslatát, mely a megállapodás megkötésére irányul felterjeszti a döntésre jogosult országos rendőrfőkapitányhoz.115 Ezt követően a rendőrfőkapitánynak „három napon belül állást kell foglalnia.”116 Amennyiben egyetért, a Szolgálat „megköti az érintettel a megállapodást.”117 A Tvdt. 15. § (1) bekezdése szerint halaszthatatlan esetben, amennyiben veszéllyel jár a késedelem és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a 109
Be. 244/A.-244/D. § Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 343.o. 111 Kertész Imre (2001) id. műve, 34.o. 112 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. 113 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 114 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 115 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 202.o. 116 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 117 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 110
~ 24 ~
megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti a személyi védelmet, illetve a lakóhely, vagy tartózkodási hely megváltoztatását ún. „sürgősségi intézkedés”-ként, erről részletesen szakdolgozatom „A tanú személyi védelme” című részében írok. A sürgősségi intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezni kell a megállapodás megkötését is.118 „Megállapodás
csak
a
kiemelkedő
súlyú
bűncselekménnyel
összefüggő,
büntetőeljárásban részt vevő, és a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel, illetve terhelttel köthető.”119 További konjunktív feltétel, hogy az érintett „olyan vallomást tett, vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére”, illetőleg tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, vagy bűnszervezet által tervezett, vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik.120 Továbbá a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető személyének, kilétének megállapítását, valamint a felelősségre vonását jelentősen segítette, vagy segítheti, emellett előreláthatólag „más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan”,
illetőleg
„aránytalanul
nagy
nehézséggel
járna”,
azonban
valószínűsíthető a bizonyíték beszerzése a megállapodás megkötésével.121 Ezt a feltételt Cserháti Anita megkérdőjelezhetőnek tartja, mivel „ha a veszélyeztetett személy által szolgáltatott bizonyítékok máshonnan is beszerezhetők, attól még ez a személy veszélyben van, és adott esetben bűncselekmény áldozata is lehet csupán azért, mert a hatóság, mivel máshonnan szerezte be a bizonyítékot, őt nem védte meg.”122 További feltétel, hogy a védendő személy ellen „a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos, vagy, közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések alkalmazása szükséges.”123
118
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 120 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 121 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231o. 122 Cserháti Anita: A tanúvédelem eljárásjogi eszközei. A Védelmi Program. Ügyészek Lapja, 2006/4. sz., 18.o. 123 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231-232.o. 119
~ 25 ~
A Tanúvédelmi Szolgálat véleménye szerint, mivel az eljárás során változik a jelentősége a tanú vallomásának, a súlyának, a „nem kiemelkedő” súlyú vallomás esetén is szükséges lehet a Programba való bevonása.124 Kertész Imre szerint „az érintett személyek védelmi program hatálya alá vonásának és a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételei között sok a hasonlóság. Van azonban egy lényeges különbség is: az utóbbiaknál nem követelmény, hogy a gyanúsított és a védő előtt ismeretlen legyen akár személyük, akár az a tény, hogy a nyomozó hatóság tanúként kívánja őket kihallgatni.”125 Jelentős különbség továbbá, hogy a tárgyalásra megidézhető a Programban résztvevő tanú, valamint kihallgatható megfelelő biztonsági intézkedések mellett, ellentétben a különösen védett tanúval.126 „Megállapodás köthető a fenyegetett személyre tekintettel annak a hozzátartozójával, illetve”127 egyéb érdekelttel, amennyiben indokolt, valamint összeegyeztethető a védelem céljával. Ezt indokolja, hogy a hozzátartozók elleni jogellenes cselekmények alkalmasak az eljárás negatív befolyásolására, illetőleg akadályozására a gyakorlati tapasztalatok szerint, ezért indokolt „a hozzátartozók teljes körének megjelenítése.”128 A Tanúvédelmi Szolgálat Védelemszervező és Információs Osztályának a tagjai hajtják végre a Védelmi Programot. Az eddigiek során az osztály „több tucat Védelmi Programot indított jelentős számú érintett részvételével.”129 A Védelmi Programban érintett személyek, valamint a nyílt személyvédelem alatt állók védelmét a Bevetést Támogató Osztály látja el. Tekintettel az élethez való jog kitüntetett jelentőségére, talán úgy tűnik, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő személy érdekében, korlátozásokat léptet életbe az állam. A magánjogi szerződés intézményét több bírálat is érte. Csányi Csaba „feleslegesnek”130 tartja, hiszen véleménye szerint az államnak nincs szüksége az egyén
124
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 126 Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 127 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 128 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 129 Tanúvédelmi Szolgálat: Titkos feladatok, titkos szereplők, titkos helyszínek. 2008.06.1.; http://www.police.hu/print/sajto/sajtoszoba/rti080617_1.html, letöltés: 2009.06.26. 130 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. 125
~ 26 ~
beleegyezésére a mozgás-, illetve egyéb szabadságának a korlátozásához ebben az esetben.131 Csányi Csaba álláspontja szerint két lehetőség van: 1. „amennyiben elfogadjuk azt, hogy az állam korlátozhatja a tanúvédelmi programban résztvevő személyek egyes alapjogait, úgy a szerződés megkötése e tekintetben teljességgel irreleváns, tehát felesleges - ez viszont nem érinti azt, hogy más egyéb kérdéseket a felek szerződésben rendezzenek, 2. amennyiben nem fogadjuk el az állam alapjog-korlátozási lehetőségét, úgy azt szerződéssel sem lehet megalapozni, hiszen alapjogról lemondani semmilyen formában nem lehet.”132 A szerző megállapításait vitathatónak tartom. Tekintettel arra, miszerint a felek kölcsönösen együttműködve, úgy kötelesek eljárni a szerződés teljesítése során, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, mivel a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései alapján kell megkötni, valamint teljesíteni a megállapodást. A felek megállapodhatnak abban, hogy szerződésszegés esetén a szerződésszegésért felelős fél valamely jogosultságot, amely őt megilletné a szerződés alapján, elveszít. Ezen esetben viszont tekintettel a rendőrség kötelességére, ami alapján szerződésszegés esetében sem hozhatja veszélybe, illetőleg hagyhatja cserben az ilyen helyzetben lévő tanút, nem hagyhatja magára a védett személyt.133 A Tanúvédelmi Program a Szolgálat és a védelemben részesített személy együttműködésén alapul. Ezen együttműködés nélkül a védelem gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A Program során mindkét fél, a Szolgálat és a tanú is javaslatokat tesznek egymásnak. A védelembe vett személy a Tanúvédelmi Programot önként vállalja és abból ki is léphet.134 Továbbá figyelembe kell vennünk, hogy nem lehet alkalmazni olyan eszközt, illetve módszert a védelem során, amelyet az érintett a megállapodásban kizár, és ez alól csak az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély jelent kivételt. A fentiek alapján meglátásom szerint a Programban résztvevő személyek egyes alapjogait nem korlátozzák, sőt, az eljárás során még inkább az egyenjogúságukat fejezik ki, azzal, hogy kölcsönösen figyelemmel kell lenniük egymásra a Szolgálatnak és az érintetteknek.
131
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. 133 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 233.o. 134 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 132
~ 27 ~
A bűnügyi szervektől ugyan függetlenül, de azokkal együttműködve látja el a feladatait a Szolgálat.135 Mivel felel a rendőrség a nyújtott szolgáltatás minőségéért, „különösen fontos, hogy a nyomozó hatóság ne ígérjen olyan biztonságot a tanúnak, amit nem tud szavatolni.”136 Továbbá „Kertész Imre felhívja a figyelmet arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a megsérült áldozatok”, illetve sértettek, valamint az ő, vagy a tanúk hozzátartozói az ügyészséggel, vagy a rendőrséggel szemben több alkalommal is pert nyertek, mivel azok nem figyelmeztették őket megfelelően a veszélyekre, amely a tanúzás következményeivel jár.137 A Tanúvédelmi Programban részt vevő terheltnek, sértettnek, illetőleg tanúnak a Programban való részvétele nem érinti a büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit. A Tanúvédelmi Programban részt vevő személy: - a védelmet ellátó szerv útján idézhető138 - nem számolható el bűnügyi költségként a közreműködésével felmerült költség, hanem az a védelmi szerv költsége139 - személyes adatait közli a büntetőeljárásban, azonban lakcímként a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg140 - a vallomást megtagadhatja olyan adatra nézve, amely „ismeretében az új személyazonosságára, új lakóhelyére, vagy új tartózkodási helyére lehet következtetni”141 - „a programban részt vevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás - ideértve a hivatalos szerveket is - csak annak adható, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte”142 A 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet „a bírósági ügyvitel szabályairól” (a továbbiakban: BÜSZ),143 46. § szerint a nyomozási cselekményeknél, illetve a bíróságon a tanú az 135
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 233.o. Kertész Imre (2001) id. műve, 35. o. 137 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 233.o. 138 Be. 98/A. § a) 139 Be. 98/A. § d) 140 Be. 98/A. § b) 141 Be. 98/A. § e) 142 Be. 98/A. § c) 143 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól (a továbbiakban:BÜSZ) 46. § 136
~ 28 ~
eredeti személyazonosító adatait közli, de nem esik törvényi korlátozás alá sem a vádlottal és a védőjével való közvetlen találkozás, sem a tárgyaláson kérdések feltétele.144 A Be. arra is lehetőséget biztosít, hogy a „terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy” is védelemben részesüljön a külön jogszabályban meghatározottak szerint.145 A tanú védelmét meghaladóan azonban dolgozatomban nem kívánok foglalkozni az eljárásban résztvevők személyi védelmének kérdéseivel. A védelem a veszélytől függően illeti meg az érintett személyt. A büntetőeljárás alatt, illetve a befejezése után is módot ad a fenyegetett helyzetben lévő személy védelmére a kormányrendelet, abban az esetben, ha az ellene a büntetőeljárás befejezését követően elkövetett személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó bűncselekmény, illetve a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével függ össze. Továbbá a kormányrendelet gondoskodik azoknak a tanúknak a védelméről is, akinek különösen védett státusza már megszűnt. Amennyiben a különösen védett tanú személyére fény derül, megszűntetik a különösen védett státuszát és a tanú személyi védelmére, vagy Tanúvédelmi Programba való bevonására kerül sor.146 A Tanúvédelmi Program költségeit illetően kérdéseket vetnek fel a Tvdt. egyes rendelkezései.
Nem
számolható
el
bűnügyi
költségként
a
„védett
személy
megjelenéséve”, valamint a közreműködésével felmerült költség. Ezeket a költségeket a Védelmi Programot végrehajtó szerv költségvetéséből kell fedezni.147 Lehetőleg a „legnagyobb titokban” kell tartani az intézkedéseket, mivel jelentősen függ a „konspiráció mélységétől” a védelem eredményessége.148 Tény, hogy hatással lehetnek az érintett, illetőleg „harmadik személy jogaira és kötelezettségeire”, valamint jogviszonyaira is a Program által alkalmazható védelmi intézkedések.149
144
BÜSZ 46. § Be. 98. § (1) bekezdése 146 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 147 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 234.o. 148 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 234.o. 149 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 234.o. 145
~ 29 ~
Az érintett személy nem, illetve nem minden esetben tud eleget tenni a Programba lépés előtti jogviszonyaiból származó fizetési, vagy más kötelezettségeinek. Szükséges megteremteni a „harmadik személy igényérvényesítési lehetőségeit is.”150 Ezek alapján törekedni kell rá, hogy az érintett a harmadik személlyel szemben fennálló igényét, vagy más jogosultak az érintettel szemben fennálló igényt a Programba való felvétel miatti intézkedés előtt érvényesíthessék.151 „Ha azonban az érintett Programba való felvételéhez kiemelkedő bűnüldözési, vagy igazságszolgáltatási érdek fűződik és az érintett a kötelezettségeit önhibáján kívül nem tudja teljesíteni, a Szolgálat az e célra rendelt költségvetési előirányzat felhasználásával gondoskodhatna a követelés teljesítéséről.”152 Azonban előfordulhat a fenti eset ellenkezője is, miszerint, ha a Programba bevont személy viszonylag jelentősebb vagyonnal rendelkezik, akkor először ebből fedezi költségeit a Program során, és csak ezt követően kaphat anyagi támogatást a Szolgálattól.153 Tekintettel a fenti lehetőségekre, mivel azok jelentősen eltérőek lehetnek, meglátásom szerint a támogatás jogi szabályozása ezen a téren változtatásra szorulna. Tudomásom szerint a jövőre vonatkozóan már benyújtásra került egy módosítási javaslat,
miszerint
a
megítélt
támogatást
az
érintett
személy
korábbi
jövedelembevallásához viszonyítsák és ennek megfelelően például az elmúlt kétévi keresetét figyelembe véve állapítsák meg a megfelelő összegű támogatást az érintett számára.154 „A Program figyelmet fordít az érintett támogatására.”155 A Szolgálatnak gondoskodnia kell a „mentális, gazdasági, szociális, humán támogatásáról és a jogi segítségnyújtás biztosításáról.”156- „A társadalmi beilleszkedése érdekében.”157
150
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 234.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 234.o. 152 Tvdt. 11. § (3) bekezdése 153 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 154 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 155 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235.o., Erről részletesebben: Tóth Márton Zoltán (2008) id. műve,72-74.o. 156 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235.o., Erről részletesebben: Tóth Márton Zoltán (2008) id. műve,72-74.o. 157 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 209.o. 151
~ 30 ~
Azonban
ez
nem
szolgálhatja
az
érintett
vagyoni
gyarapodását,
csak
az
„elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.”158 Amíg nem találnak munkát a számára, a minimálbér 50 és 100 % közötti pénzösszeget adnak az érintett személynek.159 Az érintettnek kiegészítő támogatási formák is járhatnak. Nevezetesen: - az otthonteremtési támogatás; - a lakhatási támogatás; - új
személyazonossággal
rendelkező
érintett
számára
nyújtott
egyszeri
támogatás.160 A védelem megszűnésnek három alapvető esete van, ha: - „ha annak feltételei már nem állnak fenn; -
ha az érintett lemond a védelemről;
-
ha a Szolgálat a megállapodást felmondja.”161
A Szolgálatnak kell felmondania a megállapodást: - amennyiben a tanú, illetőleg a sértett, illetve a terhelt nem teszt vallomást, vagy korábbi megtett vallomását visszavonja; - „a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény - elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy azt lehetetlenné teszi; - az érintett indokolatlanul eltért a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegi, és ezzel a védelem további fenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi.”162 A felmondás a Szolgálat mérlegelésétől függ, ha: - „a védelem tartama alatt az érintettel szemben olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indul büntetőeljárás, amely a védelem érdekeit sérti, kivéve a kötelező felmondásnál szabályozott esetet;
158
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235.o., Erről részletesebben: Tóth Márton Zoltán (2008) id. műve,72-74.o. 159 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235.o. Erről részletesebben: Cserháti Anita (2006) id. műve,17.o. és Szenvedi Zoltán: Vallok, ha védett tanú lehetek..., Magyar Nemzet, 2004.12,10.; http://www.mno.hu/portal/printable?contentID=255631&sourceType=MN, letöltés: 2009.06.26. 160 Cserháti Anita (2006) id. műve, 14.o. 161 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235.o. 162 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 235-236.o.
~ 31 ~
- az érintett a követendő, megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását veszélyeztető módon önhibájából megszegi, kivéve a kötelező felmondásnál szabályozott esetet; - az érintett indokolatlanul megtagadja a részére a program által biztosított munkavégzésre
irányuló
jogviszonyban
való
részvételt,
illetve
más
jövedelemszerző tevékenység folytatását; - az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a védelmet Magyarországon ellátó szolgálatot értesíti; - ha a programba való felvételkor előírt azon kötelezettségét, miszerint nyilatkozzon harmadik személlyel szemben, illetve harmadik személynek vele szemben fennálló követeléséről, valamint jelentse be a program tartama alatt keletkezett követelést, megszegi.”163 Problémaként jelentkezik azonban, hogy amennyiben valaki kikerül a Tanúvédelmi Programból, már ismeri a Szolgálat által alkalmazott eszközöket, módszereket. Ennek kiküszöbölése Csányi Csaba szerint megköveteli a Szolgálaton belüli belső szabályzók kialakítását, valamint a „megnövelt anyagi erőforrás biztosítását” a Szolgálat számára.164 Csányi Csaba meglátása szerint további gondot okoz, hogy amennyiben a Programba felvett tanú kilép a Programból, vagy a Szolgálat szünteti meg az együttműködést, az addigi részvétele miatt keletkező költségek nem peresíthetőek, a „bevont személy helyett” történt teljesítéseket kivéve.165 Azonban kutatásaim során a Tanúvédelmi Szolgálattól úgy értesültem, hogy ők ezt jogszerűnek tartják tekintettel arra, hogy a támogatás legfőbb célja alapvetően az érintett személyek létfenntartásának a biztosítása, és figyelembe kell vennünk, hogy a Programba bevont személy korábbi kereső tevékenységét nem tudja folytatni, így elesik az addigi bevételétől. Ennek megfelelően a támogatás ennek a pótlására szolgál, nem pedig kölcsön adott pénzként kell rá tekinteni. Azonban a harmadik személy részére kifizetett támogatás már természetesen visszakövetelhető, valamint a tartozás is más megítélés alá esik.166
163
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 236.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 165 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 264.o. 166 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 164
~ 32 ~
3.
A 2001. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNY, A MAGYAR TANÚVÉDELMI PROGRAM
A bűnözés egyidős az emberiséggel, azonban a modern „korszak fontos új jelensége a globális
szinten
összekapcsolódó
bűnözői
hálózatok”167
megjelenése.
Ehhez
elkerülhetetlen volt a törvény megalkotása, mely biztosítja az igazságszolgáltatási szervek hatékony, gyors, illetve rugalmas munkáját. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedekben Magyarországon is megtörtént az Európai Uniós elvárások, valamint az ENSZ és az Európa Tanács ajánlásainak hatására a tanúvédelmi szabályok kiépítése. Mint azt Tilk Ferenc 2000-ben megjelent tanulmányában írta, a gyakorlati tapasztalatok szerint az „igazságszolgáltatási szervekkel együttműködni kész, ámde komoly veszélyben lévő, illetve az atrocitásoknak kitett személyek valójában bizalmatlanok a jelenlegi, 'hagyományosnak' tekinthető, pusztán az érintettek figyelemmel kísérésére, rendőri őrizetére koncentráló védelmi rendszerrel szemben. Az érintettek pedig inkább 'vállalják' a hamis tanúzás, esetleg a hamis vád következményeit […]. Nem elképzelhetetlen, hogy valaki inkább lábának, vagy karjának eltörését vállalja, mint több milliós autójának eltűnését.”168 Sok esetben az is megállapítható, hogy a „szervezett bűnözéssel, védelmi pénzek követelésével, a robbantásos merényletekkel összefüggő bűncselekmények esetében már nem biztosítható megnyugtatóan a tanúk védelme.”169 Eszerint „a személyi védelem, vagyis a tanúk fizikai őrzése nem elégséges a szervezett bűnözői csoportok konkrét és tényleges fenyegetéseinek tartós elhárítására.”170 1999-ben rendezték meg a XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszust. Az előkészítő kollokviumai során az eljárási jogi III. szekció, valamint a „nemzetközi együttműködés bűnügyekben” IV. szekció is vonzónak tartotta az eredményes Tanúvédelmi Programok kidolgozását171 és határozataiban egyezően rögzítette ezeket a követelményeket.172
167
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 33.o. Tilk Ferenc (2000) id. műve,57.o. 169 Papp András (2006) id. műve,134.o. 170 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 228.o. 171 Erről részletesen: Györgyi Kálmán: A XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus előkészítő kollokviumai. Magyar Jog, 4. szám. 1999. 253.o, 255.o. 172 Erről részletesen: Hollán Miklós: A XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus határozatai. Magyar Jog, 2000/2. sz., 119.o., 121.o. 168
~ 33 ~
A bűncselekményeknek az áldozatai, valamint a hozzátartozóik védelme, esetlegesen a káruk megtérülése, illetve enyhítése érdekében szükséges jogalkotási feladatokról, valamint „egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat 3. pontja alapján, a Kormány is szükségesnek tartotta a Kormányrendelet gyakorlati tapasztalatainak megvizsgálását, s ennek eredményétől függően a tanúvédelem további formáit” lehetővé tevő jogszabályok megalkotását.173 Elengedhetetlennek tűnt a szervezett bűnözés visszaszorítására irányuló nemzetközi együttműködés bővítése. A tanúk, „továbbá az együttműködni kész elkövetők, és a nemzetközi elvárások is igényelték”174 egy új Védelmi Program kidolgozását. Az igazságszolgáltatással együttműködni kész bűnelkövetők kiemelkedő jelentőségét indokolja, hogy azok „az egyes bűncselekményekről, a bűnöző szervezet struktúrájáról, hierarchiájáról, belső életéről is felvilágosítást tudnak adni a bűnüldöző szervek számára.”175 „Tekintettel
arra,
hogy
a
súlyos
bűncselekmények
elleni
harcban
az
igazságszolgáltatással együttműködő informátoroknak lényeges szerepe van, ennek megfelelően kell velük bánni. Ha szükséges, akkor a börtönbüntetésüket töltő igazságszolgáltatással együttműködő informátorokra alkalmazandó védelmi programok tartalmazhatnak olyan konkrét intézkedéseket is, mint például a különleges büntetőintézeti rendszer.”176 Egyértelmű tehát, hogy a védelmi, valamint a támogató jellegű eszközök kombinálhatóak, sőt, kombinálásuk szükséges is. „Az igazságszolgáltatásnak… az emberi jogok védelmével együtt kell érvényesülnie.”177 Hazánk 2004-ben az Unióhoz való csatlakozással arra kötelezte magát, hogy eleget tesz több uniós állásfoglalásnak: - a Tanács 1995. november 23-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban alkalmazott tanúvédelemről - a Tanács 1996. december 20-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban az igazságszolgáltatással együttműködő személyekről
173
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 228.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 228.o. 175 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 228.o. 176 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (2005) 9. sz. Ajánlása a tanúk és az igazságszolgáltatással együttműködők védelméről, 26. pont 177 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 266.o. 174
~ 34 ~
- a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek
szexuális
kizsákmányolása
elleni
küzdelemben
alkalmazott
eljárásokról. Emellett Magyarország vállalta, hogy eleget tesz az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk megfélemlítése és a védelméhez való jogról szóló R (97) 13. számú ajánlásának.178 „Az Európai Közösség csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezményéhez.”179 Majd 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan az Unió létrehozta a „Biztonság és a szabadságjogok védelme”180 általános programot, „a szervezett, vagy nem szervezett bűnözés megelőzésére, illetve az ilyen bűnözéssel szembeni küzdelemre vonatkozó projektek támogatása céljából.”181 Ennek keretein belül a „Terrorizmus megelőzése, arra való felkészültség és a következményeinek a kezelése” - „egyedi program létrehozásáról határozott.”182 Bár több javaslat is volt a témában, 2008-ig kellett várni, hogy „tanácsi kerethatározat szülessen a szervezett bűnözéssel kapcsolatban”183, ami „az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépés helyébe lépett.”184 -„A hágai programot 2010. január elsején felváltotta a stockholmi program.”185
178
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk megfélemlítése és a védelméhez való jogról szóló R (97) 13. sz. ajánlása 179 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 73.o., Erről részletesebben: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC), ENSZ Közgyűlése, 2003.02.hó 180 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 74.o., Erről részletesebben: A Tanács 2007/125/IB határozata (2007.02.12.) a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program létrehozásáról 181 Europa. Az uniós jogszabályok összefoglalói: A „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program (2007–2013); http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/judicial_cooperation_in_criminal_matte rs/l33263_hu.htm, letöltés ideje: 2014.02.25. 182 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 75.o. 183 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 76.o., Erről részletesebben: A Tanács 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, HL L 300., 2008.11. hó, 11., 42. o. 184 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 77.o., Erről részletesebben: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 351., 1998.12.29. 1.o. 185 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 77.o., Erről részletesebben: A Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Brüsszel, 2010.4.20., COM(2010) 171; http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0171:FIN:hu:HTML, letöltés ideje: 2014.02.25.
~ 35 ~
„A 2010-től 2014-ig futó program célja a határokon átnyúló bűncselekmények hatékonyabb felderítése, a biztonsági követelmények és az alapvető jogok védelmének összehangolása, valamint a migráció kezelése.”186 A nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemben való „együttműködés elmélyülését segítik elő a tagállamok erőfeszítéseit támogató és összehangoló szervek, mint például az Europol, az Eurojust és az European Crime Prevention Network és a különböző európai, integrált információs rendszerek (SIS, EIS, Eurodac, VIS).”187 „A tanúvédelem kapcsán a védelmi eszközöket – ha csoportosítani akarjuk – 2 nagy területre bonthatjuk”: védelmi jellegű eszközökre és támogató jellegű eszközökre.188 Mindkét
kategória
eszközei
általánosságban
megnevezhetőek,
a
tanúvédelem
szabályozása során rendszerint ezekből választanak az államok.189 „Védelmi jellegű eszközök közé tartozik a: - védett személy telefonjának technikai eszközökkel történő figyelése, rögzítése - védett személy lakhelyének technikai biztosítása - folyamatos hírösszeköttetés megteremtése - rendszeres járőrszolgálat - személyes felügyelet biztosítása - személyes védelem biztosítsa - védett személy biztonságos helyen történő időleges elhelyezése - védelmet ellátó szerv kezelésében lévő helyszínen történő elhelyezés - védett személy új helyre való elköltöztetése - védett személy új lakóhelyének, telefonjának technikai eszközökkel történő biztosítása - időleges külföldre költöztetés - végleges külföldre költöztetés - új személyazonosság időleges kialakítása - új személyazonosság végleges kialakítása - külső megjelenés megváltoztatása - adatzárlat elrendelése 186
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 77.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 67.o. 188 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 79.o. 189 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 79.o. 187
~ 36 ~
- nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzése - büntetés-végrehajtási intézetben történő elkülönítés - büntetés-végrehajtási intézetből másik intézetbe történő átszállítás”190 „A támogató jellegű intézkedések közé tartoznak a(z): - pénzügyi támogatások - pszichológiai segítségnyújtás - jogi segítségnyújtás és - általános ügyvitel.”191 „A bemutatott eszközök sokfélék, az alkalmazott jogi szabályozás kialakítása az irányadó azzal kapcsolatban, hogy a védő szerv kezében a tanú megvédésére milyen eszközök vannak. Egyértelmű, hogy a védelmi jellegű eszközök kombinálhatók – sőt, ez sok esetben egyenesen kötelező – a támogató jellegű eszközökkel.”192
3.1.
Az egyes óvintézkedések
Az óvintézkedések az adatzárlattól kezdve a névváltoztatáson, költöztetésen át, egészen a személyazonosság megváltoztatásáig terjedhetnek. A 2001. évi LXXXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján a Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket alkalmazhatja: - „lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül
szolgáló
büntetés-végrehajtási
intézetből
másik
büntetés-
végrehajtási intézetbe történő átszállítása; - személyi védelem igénybevétele; - nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása; - névváltoztatás; 190
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 79.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 79-80.o. 192 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 80.o. 191
~ 37 ~
- a személyazonosság megváltoztatása; - a nemzetközi együttműködésben való részvétel.”193 „A Szolgálat a veszélyhelyzet fokát mérlegelve - a védelem kezdeményezésére jogosult véleményét is figyelembe véve - az érintettel kötött megállapodás során határozza meg a védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható.”194 Ebben az esetben a tanúvédelem elsődleges érdeke, hogy a védett személy új nevét, illetve személyazonosságát a rá veszélyt jelentő más személyek ne ismerhessék meg. A szakemberek általános véleménye szerint azonban többnyire a veszélyeztetett személyek
nem
megváltoztatását.
szívesen
vállalják
a
személyazonosság,
illetve
a
lakóhely
195
3.1.1. Lakóhely, tartózkodási hely megváltozatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetésvégrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása
Célja a Magyarország területén történő biztonságos elhelyezése az érintettnek. Hazánk területét tekintve ezt az intézkedést sok bírálat érte, miszerint a viszonylag kisméretű területből következően talán „problematikusnak mutatkozik”196 ennek a védelmi formának a „megfelelő kivitelezése.”197 Kutatásom során azonban arra a megállapításra jutottam, hogy ez nem teljes mértékben fedi a valóságot. A védelem a veszélytől függ és tekintettel például egy uzsora bűncselekményre, ami egy konkrét földrajzi területhez köthető, aránytalannak tekinthető a Programba bevont személy külföldre telepítése. 193
Tvdt. 16. § (1) bekezdése Tvdt. 16. § (2) bekezdése 195 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265-266.o., Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 250.o., Cserháti Anita (2006) id. műve, 20.o. 196 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 238.o. 197 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 238.o., Erről részletesebben: Kemény Gábor: Büntető eljárásjogunk tanúvédelemmel kapcsolatos módosításai, a bennük rejlő lehetőségek tükrében. Belügyi Szemle, 2000/10. sz., 98-99.o. 194
~ 38 ~
Továbbá figyelembe véve a mai technikai rendszereket és az internetes közösségi oldalakat, a véletleneket és a kockázatokat lehetetlennek tűnik teljes mértékben kizárni akár a belföldi-, akár a külföldi lakóhely, illetve tartózkodási hely megváltoztatásával. Gondoljunk csak bele, abba, amikor egy külföldi nyaralásunk alkalmával találkozunk össze az utcán egy ismerősünkkel. Előfordult, hogy annak érdekében, hogy megóvják a fenyegetésektől, illetve esetleges támadásoktól, új helyre telepítettek egy tanút, akinek elrabolták a gyermekét, mivel szemtanúja volt egy rablásnak 1995-ben. A rendőrség folyamatosan védelemben részesítette a családot, azonban ez kevésnek bizonyult, mivel folytatódtak a zaklatások. Ezután új lakásba költöztették őket, de ezzel sem oldódott meg a probléma. Végül a családot egy „tanyavilágban telepítették le,ahol háborítatlanul élnek azóta is.”198 Az általános felfogás szerint azonban az emberek többsége „tekintettel az ország kis területére értelmetlennek tartja az amerikaihoz hasonló áttelepítést.”199 A törvény nem tartalmaz részletes szabályokat a lakóhely, illetve a tartózkodási hely megváltoztatására vonatkozóan. A Tanúvédelmi Programnál azonban minden esetben szükséges az érintett személy költöztetése, mert egyéb esetben elégségesnek bizonyulna helyette a személyi védelem alkalmazása is. Tóth Márton Zoltán véleménye szerint sokszor ez „demonstratív jellegű, célja, hogy a fenyegetést jelentő személyi körrel egyértelműen tudassák, a fenyegetett személyek a védelmi programba kerültek, így vallomásukat a fenyegetés ellenére is megteszik.”200 Ezen megállapítás ellenére a gyakorlati megvalósítása során, a Tanúvédelmi Program esetén a tanú személye mindig ismertté válik, hiszen az eljárás során köteles a vallomását személyesen megtenni, és éppen ez indokolja a későbbiekben a Programba való bekerülését. A lakóhely illetve a tartózkodási hely megváltozatása előtt a Programba bevont személy tekintetében környezettanulmányt készítenek. Az elhelyezést illetően a szolgálat tagjai próbálnak figyelemmel lenni az illető körülményeire és ennek megfelelően a nagyvárosi életmódot folytatókat a nagyvárosba, a kisvárosi embereket kisvárosba elhelyezni. 198
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 238.o. Erről részletesebben: Kemény Gábor (2000) id. műve, 98.o. 199 Kemény Gábor (2000) id. műve, 98.o. 200 Tóth Márton Zoltán (2008) id. műve, 70-71.o.
~ 39 ~
Információim szerint az érintettek többnyire sikeresen be tudnak illeszkedni az új lakóhelyükön.201 Tekintettel azonban arra, hogy egy, vagy több személyt kell-e áttelepíteni és az ehhez szükséges környezetet, például a megfelelő ingatlan rendelkezésre állását időben megteremteni, a Szolgálat számára nagyobb nehézséget jelent, ha több személy is érintett a védelemben.202 A Szolgálattól származó információm szerint egyébként ezt az eljárást minden esetben folyamatos ellenőrzés követi, amit a későbbiekben fokozatosan vonnak meg. Ez kezdetben még napi rendszerességgel, majd heti két-három alkalomra csökken és folyamatosan a szükséges mértékre korlátozódik. Ennek révén segítenek eligazodni az érintetteknek az új életük területén, illetve rávezetni őket a megfelelő és önálló életre.203 A 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól szóló 4/2002. (III. 28.) IM rendelet rendelkezik azokról a szabályokról, amelyek a fogvatartottakra vonatkoznak. Az érintettek a büntetésvégrehajtási intézetben egyszemélyes zárkában kerülnek elhelyezésre, elkülönített körletrészleten, szigorúbb biztonsági körülményekkel, valamint fokozott felügyelettel. Adataikat zártan kezelik. A tanúvédelmi Szolgálaton keresztül léphetnek kapcsolatba a külvilággal. Ezt azonosítható módon dokumentálni kell. A biztonságosabb szállításuk érdekében, páncélozott járműben kell végrehajtani a fogvatartott személy szállítását.204
3.1.2. Nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása
Olyan intézkedés, amely az adatkezelő és a nyilvántartást vezető szervek számára időlegesen megtiltja az érintettre vonatkozó adatok kezelését.
201
VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 203 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 204 Erről részletesen: Cserháti Anita (2006) id. műve, 19.o. 202
~ 40 ~
Az érintettre vonatkozó kezelési tilalom alá eső adatok: -
„a személyi adat
-
lakcím
-
a személyi igazolvány
-
az anyakönyvi okmány
-
az úti okmány
-
a bűnügyi
- az idegenrendészeti - a gépjárművezetői engedély és gépjármű - az ingatlan - a cég -
a társadalombiztosítási
-
az adó
-
a szociális
-
az egészségügyi
-
a katonai nyilvántartást” 205
Az adatkezelő szerv köteles zárolni az érintett személyes adatait, valamint megtagadni az adatszolgáltatást. Adatcsere nem történik, mivel a Szolgálat a nyilvántartásban „érintetlenül hagyott eredeti iratokra nézve rendelheti el” a zárlatot.206 Az adatkezelőnek jeleznie kell a hozzá érkezett megkereséseket a Szolgálat felé. Így azonban kérdéses, hogy ezáltal „nemcsak az adatkezelők bírnak majd tudomással arról, hogy ki a Védelmi Programban érintett személy”, hanem az adatzárlat elrendelésének tényéről, a kérésének megtagadásával összefüggésben a megkereső is tudomást fog szerezni.207 Csak az adatzárlat megszűnését követően lehet átvezetni a nyilvántartásokban az esetleges adatváltoztatásokat. Abban az esetben azonban, ha a megengedik a védelem érdekei, engedélyezheti a Szolgálat a zárlat időtartama alatt is a változások átvezetését. A védelem e módját a személyazonosság megváltoztatásával együtt célszerű
205
Kertész Imre (2001) id. műve, 37.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240.o. 207 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240.o. 206
~ 41 ~
alkalmazni.208 „Önálló alkalmazása esetén” azonban, különböző életviszonyokban vehet részt az érintett az eredeti adataival.209 Az adatzárlatnak vannak előnyei és hátrányai is. Az előnye, hogy ha jogszerű a megkeresés, akkor a megkereső sikeresen hozzájut az adathoz, ha azonban jogosulatlan az adatzárlat, megakadályozza az adatok kiadását. Abban az esetben, ha megváltozik a személyazonosság, az illető személy az előzőt már nem használhatja, azért, hogy ne legyen két személyazonossága. Ebből következik a hátrány, miszerint ha az illető nem kap új személyazonosságot, szinte lehetetlenné válik a normális életvitele, hiszen nem tudja igénybe venni például az egészségbiztosítást, vagy igazolni magát egy rendőri ellenőrzés alkalmával és képtelen lesz egyéb hivatalos ügyekben is eljárni. Így új személyazonosság adása nélkül csak abban az esetben praktikus adatzárlatot alkalmazni, ha az érintett személyt külföldre telepítik.210
3.1.3. Névváltoztatás
Az érintett védett személy számára ugyan a Szolgálat tehet javaslatot a névváltoztatás kezdeményezésére, azonban önmagában ez az óvintézkedés a gyakorlatban csak külföldön, vagy alacsonyabb fenyegetettség esetén bizonyul kellően hatékonynak, mivel például ha az országon belül az illető személyt rendőri ellenőrzés alá vonják, a rendvédelmi szerv már látja az előzményeket is.211 Amennyiben az érintett hozzájárul, a Szolgálat útján terjesztheti elő a kérelmet az illetékes miniszterhez. Eredményeként új név lép az eredeti helyébe és ez kerül a nyilvántartásokban.212
„Valódi
tartalmú
új
okiratok
születnek.”213
kezdeményezni lehet a családi és az utónév megváltoztatását is. 208
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240.o. 210 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 211 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 212 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o. 213 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o. 214 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240-241.o. 209
~ 42 ~
214
Egyaránt
Ugyanakkor
kimondja a törvény, „hogy amennyiben az érintett felesége, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt”, és a védett személy nevét viseli, a névváltoztatás nem terjed ki rájuk.215 Akkor is ugyanez a szabály, ha „a gyermek a Programban érintett anyja nevét viseli.”216 A fokozottabb védelem érdekében célszerű „lenne kiterjeszteni a névváltoztatás lehetőségét azokra a közeli hozzátartozókra is, akik [...] igénylik és hozzájárulnak a változtatáshoz”, annak ellenére, hogy nem állnak a Program hatálya alatt.217 Ez értelemszerűen növelhetné a tanúvédelem hatékonyságát. Amennyiben személyesen jelenik meg a tanú a büntetőeljárásban, „az eredeti nevét és címét” kényszerül használni a részvételét igénylő eljárási cselekményeken.218 „Ügyelni kell arra, hogy a tanúra veszélyt jelentő egyén a védett személy új” adatait, illetve tartózkodási helyét ne ismerhesse meg.219 Az emberi jogokra vonatkozó európai és a belföldi elvárásokkal összhangban kell meghozni minden olyan döntést, amellyel egy büntetőeljárásban részt vevő tanú részére névtelenséget biztosítanak.220
3.1.4. Személyazonosság megváltoztatása
A változás valamennyi személyes adatra kiterjed, akár időlegesen, akár véglegesen. Az új adatokról, új közokiratot állítanak ki. Fontos azonban, hogy az új személyes adatok nem egyezhetnek más természetes személy adataival, mert ő ebben az esetben a támadás célpontjává válna.221 A személyazonosság megváltoztatásával teljesen megszűnik az érintett korábbi „énje”.
215
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o. Tvdt. 23. § (4) bekezdése 217 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 240-241.o. 218 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o. 219 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o. 220 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (2005) 9. sz. Ajánlása, 19. sz. 221 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o., Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 216
~ 43 ~
A korábbi személyazonosító adatainak a kezelése véget ér, és azokat megküldik nyilvántartásba vétel végett a Szolgálat részére legfeljebb 15 napon belül.222 Ebből következik, hogy az érintett korábbi jogai, illetve kötelezettségei is megszűnnek. Emiatt úgy rendelkezik a törvény 25. § (1) bekezdése, hogy abban az esetben, „Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte, felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb a személyazonosság megváltoztatásáig a harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri jogügylettel teljesíthető kötelezettségének tegyen eleget, illetve a harmadik személyt a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére hívja fel.”223 A személyazonosság megváltoztatása után ugyanis erre már nem lesz lehetősége.224 „A tanúk védelme a nemzetközi szervezett bűnözéssel szembeni küzdelemben" címet viselő 1995. november 23-i állásfoglalás a tanút érő rendkívüli komoly fenyegetés esetében felhívja az Európai Unió tagállamainak a figyelmét a tanú és a családtagjai személyazonossága megváltoztatásának szükségességére.225 Ehhez a tapasztalatok alapján „csak nagyon súlyos kényszerhelyzetben adják hozzájárulásukat a Programba bevont személyek.”226 Annak ellenére, hogy ez egy törvényileg jól körülhatárolt és szabályozott eljárás. „A veszélyeztetett tanúk tárgyalás utáni időre szóló védelme érdekében a személyazonosság megváltoztatása, mint lehetőség, különösebb visszhangot nem váltott ki - lévén részint közigazgatási, részint igen sok pénzt igénylő anyagi kérdés.”227 „Számos ország törvénye tiltja az anyakönyvi bejegyzések, ezáltal pedig a személyazonosság megváltoztatását.”228
222
Varga Zoltán: A tanúvédelem. In: Kriminálpolitikai válaszok a bűnözés kihívásaira, különös tekintettel a szervezett bűnözésre és a büntetőjogi szankciórendszerre: A IV. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés anyaga. Győr, 2000. október, 13-14., in: Dr. Róth Erika (szerk.), Kriminológiai Közlemények Különkiadás, Bp., 2001. 133.o., Erről részletesen: Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmányozásához, Budapest, 2001. 131–134.o. 223 Tvdt. 25. § (1) bekezdése a) 224 Varga Zoltán: A tanúvédelem. In: Kriminálpolitikai válaszok a bűnözés kihívásaira, különös tekintettel a szervezett bűnözésre és a büntetőjogi szankciórendszerre: A IV. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés anyaga. Győr, 2000. október 13-14., in: Dr. Róth Erika (szerk.), Kriminológiai Közlemények Különkiadás, Bp., 2001. 133.o., Erről részletesen:Tóth Mihály (2001) id. műve,131–134.o. 225 KÜHNE, Hans-Heiner, Tanúvédelem Európában. A tanúvédelem útjai Európában. In: Dr. Róth Erika (szerk.), Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 16. o. 226 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 241.o., Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 35-36.o. 227 Bócz Endre: Ismét a tanúvédelemről. Belügyi Szemle, 1995/6. sz., 4.o. 228 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o., Erről részletesen: Gorza Edina: Tanúvédelem és szervezett bűnözés. Belügyi Szemle, 1997/7-8.sz, 33.o.
~ 44 ~
Szabó
Krisztián
megváltoztatásával
megállapítása együtt
szerint
alkalmazni
hazánkban
lehet
„az
a
személyazonosság
adatzárlatot,
illetve
a
névváltoztatást.”229 Meglátásom szerint azonban ez a megállapítás pontosításra szorul, mivel
a
személyazonosság
megváltoztatása
természetszerűen
együtt
jár
a
névváltoztatással. Ezt a törvény indokolása is alátámasztja. „A Védelmi Program a névváltoztatást éppúgy felölelő, de az érintett egyéb személyazonosító adataira is kiterjedő személyazonosság-csere különleges, igen bonyolult műveletekkel együtt járó technikájához akkor folyamodik, ha az előző intézkedések (tehát az elköltöztetés, az adatzárlat, a névcsere) elégtelennek mutatkoznak és
a
fokozott
veszélyhelyzet
elhárításához
ezen
intézkedés
alkalmazása
mellőzhetetlennek tűnik.”230 „A személyazonosság megváltoztatását a Szolgálat az országos rendőrfőkapitány engedélyével
kezdeményezheti
a
legfőbb
ügyész
által
kijelölt
ügyésznél.”231
Amennyiben az ügyész ezt előzetesen jóváhagyja, akkor a Szolgálat önállóan rendelheti el
a
személyazonosság-cserét.232
Ilyenkor
újakkal
helyettesítik
az
„eredeti
személyazonosító adatokat”, majd „új fedőokiratokat” állítanak ki róluk.233 Ezt követően intézkedik az „eredeti okirat bevonásáról” a Szolgálat, majd az adatkezelésre jogosult szerv az új adatállományt rögzíti a nyilvántartásában. Az érintett „megkapja az új személyazonosságát”, illetve ajánlást az életvezetési és magatartási szabályokra vonatkozóan.234 A Tanúvédelmi Szolgálattól származó értesüléseim szerint az úgynevezett „fedő okirat” megnevezés nem teljesen helytálló, hiszen a fenti esetben gyakorlatilag egy „új eredeti okirat” kiállításáról beszélhetünk, míg ténylegesen fedő okiratnak nevezhető okirat alkalmazására például a fedett nyomozók eljárása során kerül sor. Információm szerint ezért a jövőre nézve ennek az elnevezésnek a megváltoztatására már javaslatot is tettek.235 229
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 208-209.o. 231 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o. 232 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o. 233 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o. 234 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 242.o. 235 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 230
~ 45 ~
Vitathatónak tartom a kialakult gyakorlat alapján Tremmel Flórián azon megállapítását, miszerint az új személyi adatok „nem egyezhetnek meg más természetes személy személyes adataival, ugyanis ebben az esetben a támadás célpontja vétlen személy is lehetne.”236 Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy főként jogi okokból nem
lehet
már
nyilvántartott
személy
adatait
felhasználni,
hiszen
ennek
következményeként az illető személy az új személyi adatok révén jogosulatlanul lehetne különféle jogviszonyok alanya, így lehetősége lenne például jogosulatlanul örökölni, vagy tartozást követelnie más személy után.237 Fontos megjegyezni, hogy a „Harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri jogügylettel teljesíthető kötelezettségeinek az érintett legkésőbb a személyazonosság megváltoztatásáig köteles eleget tenni, illetve harmadik személyt ugyanezen időpontig fel kell, hogy hívja a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére.”238 Kertész Imre e kötelezettséggel kapcsolatban a következő kérdéseket fogalmazza meg: „Hogyan történik ez a gyakorlatban? Mit mond ügyfeleinek, miért vált szükségessé a soron kívüli teljesítés?”239 Ha az eredeti adatait kell használnia az érintettnek, „külön jogszabályban meghatározott biztonsági előírások betartásával” és a Szolgálat engedélyével teheti ezt meg.240 Abban az esetben, ha „az érintett az új identitása tartama alatt bűncselekményt követ el, vagy a magatartási szabályokat súlyosan megsérti és ennek folytán a Programból kizárják”, kötelező az eredeti adatok használata.241 „Az óvintézkedés elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban is csak” ezekkel az adataival vehet részt.242 A személyazonosság megváltoztatását a Szolgálat megszünteti abban az esetben, ha az érintett védelme „más óvintézkedéssel biztosítható, vagy az érintett ezt kéri.”243
236
Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o., Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 237 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 238 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 243.o. 239 Kertész Imre (2001) id. műve, 35.o. 240 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 243.o. 241 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 243.o. 242 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 243.o.; 243 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 243-244.o.
~ 46 ~
Tanúvédelmi Szolgálattól származó értesülésem szerint már egy új törvényjavaslat készült arról, hogy a jövőben ne legyen külön ideiglenes és végleges személyazonosság csere. Ezt indokolja, hogy a két védelmi intézkedés közti különbség tulajdonképpen csak az, hogy adott esetben nem törlik az adatokat az adatbázisból, mivel lehet, hogy valaki jogosan keresi az adott személyt. Ennek talán a legfőbb oka, hogy gyakorlatilag soha nem lehet mindent lezárni, ami az ember életének a korábbi szakaszához köthető. A régi adatok ismerete nélkül egy már visszaesőnek számító elítéltet sem lehetne adott esetben a megfelelő büntetéssel sújtani, ha az új személyazonosságával csak először követne
el
a
szándékos
bűncselekményt,244
„azonban
korábban
szándékos
bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.”245 Ennek alapján csak egy enyhébb büntetést tud számára kiszabni az igazságszolgáltatás. „Az adatkezelő szerv [...] az általa kezelt fedőadatot a személyazonosság ideiglenes megváltoztatásának megszűnése közlésétől számított 10 évig kezeli.”246 Ilyenkor nincs visszaút abban az esetben, „ha az érintett az új nevén családot alapít és gyermeke születik.”247 A Program megszűnését eredményezheti viszont a végleges személyazonosság-csere, mivel az érintett egész életében az új személyazonosságával él tovább.248 A személyazonosság cserénél komoly veszélyt jelenthet, ha valaki a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével vádolja az érintett személyt és ezért fel kell fedni a korábbi személyazonosságát. Amennyiben ez végül szükségtelenül történik, nem csak az óvintézkedést kell elölről kezdeni, de ettől a kártól eltekintve komoly pszichés megterhelést is jelent például egy hét éves kisgyermek számára, hogy ismételten új identitást kap.249
244
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú Btk. 272. §459. § (1) bekezdése 31. 246 Tvdt. 33. § (4) bekezdése 247 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 244.o. 248 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 244.o. 249 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 245
~ 47 ~
3.1.5. Nemzetközi együttműködésben való részvétel
„A magas fokú szervezettséget mutató [...] bűnszervezetek azért, hogy elérjék céljukat”, a tapasztalatok szerint számos esetben, a kisebb országokban „telepednek meg, ahol a lehető legkisebb a lelepleződés veszélye.”250 Emiatt „az európai országok többségében már létezik”251 tanúvédelem, amely a helyi sajátosságokhoz igazodik. A magyar tanúvédelmi intézkedések kialakításakor a jogalkotó a német megoldást tekintette mintának.252 Számos szerző véleménye alapján „az állam a tanú fizikai védelmére az eljárást követő időszakban korlátlan ideig gyakorlatilag nem képes.”253 Egy másik megállapítás szerint „rendőri szervek sem szívesen vesznek nyakukba 10-20, vagy még több évre szóló kötelezettséget.”254 Ezért „elsősorban a rövidebb időre szóló, kisebb költségekkel járó védelmi formákat célszerű előnyben részesíteni”255 hazánkban is. Kivételnek számíthat az, amikor a Szolgálat Magyarország „határain belül már nem képes megvédeni” a fenyegetett helyzetben levő személyt és ezért szükséges az érintett külföldre telepítése.256 Ez célszerűnek tűnik azokban az ügyekben, amelyeknek a „feltárásához a magyar államnak és a társadalomnak kiemelkedő érdeke fűződik.”257 Azonban előfordult már az is, hogy „védhetetlenné vált az a fenyegetett helyzetben lévő tanú, aki gyakran szerepelt újságokban, személye ismert volt”258 Ezekben az esetekben csak a külföldre telepítés tűnik kellőképpen biztonságosnak. Bócz Endre szerint „a kis országok - pl. Szlovénia, Ciprus, de azt hiszem, mi is nehezen tudnánk megoldani egy tanú végleges 'elrejtését', hisz [...] még az is elég kilátástalannak tűnik, hogy a közeljövőben a bíróságokon a sértettet a vádlott és köre atrocitásaitól meg lehessen hatékonyan védeni.”259
250
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 80.o. Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 80.o 252 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 80.o 253 Vavró István: A tanúvédelem eljárásjogi eszközeiről. Rendészeti Szemle, 1993/9. sz., 24.o. 254 Kertész Imre (2001) id. műve, 36.o. 255 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 244.o. 256 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 244.o. 257 Kemény Gábor (2000) id. műve, 99.o. 258 Tóth Márton Zoltán, (2008) id. műve, 65.o. 259 Bócz Endre (1996 ) id. műve, 111.o. 251
~ 48 ~
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (97) 13. számú Ajánlása az indokolásának a 81. pontja is rögzíti, hogy a „kis országokban gyakorlatilag lehetetlen eltüntetni a bűnözői csoportok elől a személyek adatait”- „ezért a tanúvédelmi programokban érintett személyek eredményes védelme érdekében biztosítani kell részükre egy másik államba való település lehetőségét.”260 Tóth Márton Zoltán szerint azonban a „legnagyobb tévedés, amikor egy ország méreteit, vagy társadalmi viszonyait hozzák összefüggésbe a védelmi program működésével.”261 Tóth Márton Zoltán megítélése szerint csak „elhanyagolható szerepet játszanak az alkalmazott védelmi intézkedés sikerében” ezek a tényezők, minthogy az érintett magatartásában keresendő annak kulcsa.262 Egyetértek azonban Szabó Krisztiánnal, aki úgy véli, hogy a szociológiai viszonyok és a földrajzi adottságok szerepe meghatározó, azonban az intézkedések hatékonyságát a védett személy magatartása is alapvetően befolyásolja.263 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az R (97) 13. számú Ajánlása 30. pontja külön nevesíti a nemzetközi együttműködés keretében „a védett tanúk külföldre szállításának lehetőségét”,
valamint
a
„tanúvédelmi
programok
felelős
hatóságai
közötti
információcsere fontosságát” is kiemeli.264 Az Ajánlás az államok közötti kölcsönös bizalmat feltételezi, így érthető, ha „egyes országok a társadalom biztonsága érdekében elutasítják a tanú fogadására irányuló jogsegélykérelmet.”265 Továbbá amennyiben valamely állam úgy véli, hogy valamely megkeresés teljesítése hátrányosan érintené a nemzetbiztonságát, a közrendjét, az állami érdekeit, illetőleg a nemzeti jogszabályait, részben, vagy egészben visszautasíthatja a megkeresést, vagy az együttműködést meghatározott feltételhez kötheti, ha az „összhangban van más nemzetközi együttműködésének a kötelezettségeivel.”266 260
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve,245.o. Tóth Márton Zoltán, (2008) id. műve, 69.o. 262 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve,245.o., Erről részletesebben: Tóth Márton Zoltán, (2008) id. műve, 65.o., 69.o. 263 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 245.o. 264 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 245-246.o. 265 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (97) 13. sz. Ajánlása, 124. pont 266 2012. évi LXXVII. törvény a tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális Megállapodás kihirdetéséről,9. Cikk 261
~ 49 ~
Szabó Krisztián szerint számos egyéb kérdést is felvet a jogintézmény alkalmazása. Különösen fontos az „elköltöztetett személy szempontjából”, hogy ne jelentsen aránytalanul nagy terhet számára az új környezethez való alkalmazkodás, mivel így kisebbek a kockázatok is őt illetően.267 Fontos az érintett által beszélt nyelv esetleg nyelvek kérdése is, mely nélkül megvalósíthatatlan a „beilleszkedés egy másik országban.”268 Ez esetben problémát okozhat Európa kulturális sokszínűség is.269 Hazánkban „az érintett külföldre költöztetése kérdésében a legfőbb szempont annak kapcsolatrendszere, hazai ismertsége, és a végzettsége.”270 Az érintett „bárhová kérheti az elköltöztetését, de ezt meg is kell indokolnia.”271 Vavró István szerint „soha nem személyi és társadalmi kapcsolatok nélküli lény, aki mintegy növényként áttelepíthető.”272 Többnyire az érintetteket megijeszti „a háztartás felszámolásával, az új környezetbe való beilleszkedéssel, a gyerek beiskolázásával, a nyelv megtanulásával együtt járó nehézségeken kívül az eddigi családi és baráti kapcsolatok teljes megszakítása.”273 Ezeket a nehézségeket csak az „vállalja, akinek élete ténylegesen veszélyben forog, és már kizárólag ebben a védelmi formában látja egyetlen túlélési esélyét.”274 Problémát jelent továbbá az is, hogy a nehézségek árán „külföldre menekített család számára” ezek a védelmi intézkedések „mennyiben állnak arányban egy olyan vallomással, amelyről még nem lehet tudni, hogyan értékeli majd a bíróság”275 „Feltétlenül szólni kell arról, hogy bár a Tvdt. szabályai között nem szerepel, de a gyakorlatban alkalmazott módszer az érintett személy eltűnéséhez kapcsolt ún. legenda alkotása. Mindenképpen meg kell tanulnia és tartania kell magát ahhoz a tanúnak, hogy például miként került az adott helyre, honnan és miért jött. Nehezen vitatható, hogy teljesen más a helyzet, ha az érintett ismeretlen helyre távozott és a rendőrség keresi, 267
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 246.o., Erről részletesebben: Szenvedi Zoltán (2004) id. műve 268 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 246.o., Erről részletesebben: Szenvedi Zoltán (2004) id. műve 269 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 246.o., Erről részletesebben: Szenvedi Zoltán (2004) id. műve 271 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 246.o. 272 Vavró István (1993) id. műve, 24.o. 273 Kertész Imre (2001) id. műve, 35-36.o. 274 Kemény Gábor (2000) id. műve, 99.o. 275 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 247.o.
~ 50 ~
vagy külföldre távozott és az Interpol keresi, esetleg külföldi ösztöndíjat kapott, külföldön vállalt munkát, baleset érte, börtönbe került és hosszan folytathatnánk még a sort.”276 A jogintézmény végrehajtásával kapcsolatban nagyon fontos, hogy a „védett tanúk 'cseréje' során a nemzetközi gyakorlat általában az, hogy a megkereső állam felkéri a megkeresett állam szolgálatát arra, hogy a területére költöztetendő érintett védelmét lássa el.”277 Az áttelepített személy védelmére és támogatására a kölcsönösen megállapított feltételeket a nemzeti kapcsolattartó pontok minden esetben külön dokumentumokban határozzák meg. Ezt követően „a védett személy helyzetében bekövetkezett
jelentős
változásokat
kiegészítésekben,
vagy
egy
új,
külön
dokumentumban kell megjeleníteni.”278 A külföldről Magyarországra költöztetett személy védelmét is ellátja a Szolgálat.279 „A megkeresett állam szolgálata az intézkedések végrehajtása körében pusztán kisegíti a megkereső állam hatóságát. A huzamosabb ideig történő külföldre költöztetés sem jelenti azonban azt, hogy az érintett ne költözhetne vissza hazájába a veszélyhelyzet megszűnésével.”280 A törvény is lehetőséget biztosít a nemzetközi együttműködés egyszerűbb, illetve a „kölcsönös segítségnyújtás korlátozottabb”281 megvalósítására a viszonosság elve alapján. „A Szolgálat biztosítja az érintett Magyarországon való ideiglenes elhelyezését, ugyanakkor a Szolgálat kezdeményezheti az érintett külföldön való ideiglenes elhelyezését.”282 Ekkor a „megkereső állam biztosítja az elhelyezés költségeit.”283 Az ilyen jellegű nemzetközi kapcsolatok ma már szinte napi rendszerességgel megvalósíthatóak. A nemzetközi együttműködés érdekében fontos volt, a fogalmi meghatározások egységesítése. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk és az 276
Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 247.o., Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 36.o. 277 Bócz Endre (1996) id. műve, 111.o. 278 2012. évi LXXVII. tv., 3. Cikk 279 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 248.o. 280 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 248.o. 281 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 248.o. 282 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 248.o. 283 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 248.o.
~ 51 ~
igazságszolgáltatással együttműködők védelméről szóló R (2005) 9. számú ajánlása alkalmazásában: -„"tanú" bárki, aki büntetőeljárással kapcsolatban releváns információkkal rendelkezik és erről vallomást tett, vagy vallomást tud tenni (tekintet nélkül jogállására és arra, hogy vallomását közvetlen, vagy közvetett formában, szóban, írásban teszi-e meg, a nemzeti joggal összhangban), és akire nem terjed ki "az igazságszolgáltatással együttműködő informátor" definíciója; -"az igazságszolgáltatással együttműködő informátor" bárki, akit bűnvádi eljárás fenyeget, vagy ilyen eljárásban elítélték bűntársulásban, vagy bűnszervezetben való részvételért, vagy szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekményért, de hajlandó együttműködni az igazságszolgáltatási hatóságokkal, különösen azáltal, hogy hajlandó vallomást tenni bűntársulatokról, vagy bűnszervezetekről, vagy bármilyen szervezett bűnözéssel kapcsolatos, vagy egyéb súlyos bűncselekményekről; -"megfélemlítés" minden olyan közvetlen, vagy közvetett fenyegetés, amit tanúval, vagy az igazságszolgáltatással együttműködő informátorral szemben alkalmaztak, vagy valószínűsíthetően alkalmazhatnak, ami így befolyásolhatja az említettek hajlandóságát, hogy befolyásolástól mentes vallomást tegyenek, vagy ami azért fenyegeti őket, mert vallomást tettek.”284 A tanúvédelem terén több kiemelkedő jelentőséggel bíró jogforrás is született az elmúlt években, abból a célból, hogy szélesítsék és fejlesszék az államok együttműködésüket ezen a területen. Ezek közül talán a legfontosabb a 2012. évi LXXVII. törvény a tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális Megállapodás kihirdetéséről, melyet kifejezetten a tanúvédelemre készített a Tanúvédelmi Szolgálat a társszolgálatokkal a saját igényeik szerint. A jelen Megállapodás szerződő felei a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság hatáskörrel rendelkező minisztériumai. „Az együttműködés magába foglalja különösen a személyek áttelepítését és védelmét, az információcserét, az adminisztratív, technikai és logisztikai támogatást, valamint a tanúvédelmi egységek munkatársainak képzését.”285 284
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (2005) 9. sz. Ajánlása, 1.pont 2012. évi LXXVII. tv. 1. Cikk (2) bekezdése
285
~ 52 ~
A 2012. évi LXXVII. törvény másik jelentősége, hogy rendelkezik a nemzetközi együttműködés eljárási szabályairól. Az együttműködés céljából a megállapodás valamennyi szerződő fele, kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot. „A nemzeti kapcsolattartó pont a nemzeti védelemi programot működtető egység.”286 A Felek kötelezettséget vállalnak rá, hogy a nemzeti jogszabályaik alapján minden szükséges intézkedést biztosítanak az egymásnak átadott információk bizalmas kezelésére és fizikai védelmére. A minősített, információk államok közti cseréjére kizárólag a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül kerülhet sor.287 Azon kapcsolattartó pont tisztviselői, akik egy másik állam területén járnak el, alávetik magukat a fogadó állam nemzeti kapcsolattartó pontja által adott utasításoknak.288 A másik állam területén eljáró tisztviselők a „fegyvereiket, lőszereiket és felszerelésüket kizárólag jogos önvédelem, vagy más személy védelme érdekében használhatják.”289 Ha a megkereső állam tisztviselői előzetes jóváhagyással egy másik állam területén kívánnak eljárni, a nemzeti kapcsolattartó pontjuknak előzetesen az alábbi információkat bocsátja a rendelkezésére a megkeresett állam kapcsolattartó pontja: –„a tevékenység célja, –a tisztségviselők azonosítása, –a tisztségviselők által viselt fegyverek, lőszerek és felszerelések, –a tisztségviselők által használt járművek.”290 Az intézkedések titkosságának az érdekében a tisztviselőknek lehetőségük van rá, hogy leleplezzék az eredeti személyazonosságukat.291 Az EU-s jogszabályok közül a 2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének széleskörű lehetőségét teremtette meg. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy közösen dolgozzák fel az információkat, illetve végezzenek lehallgatást az államok, továbbá együttműködjenek egymással a bűnelkövetők megfigyelésében.292 Magyarországon ezt a feladatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény kötelezi a schengeni tagállamokat, hogy a határon átnyúló megfigyelés és üldözés, valamint a schengeni belső határok térségében 286
2012. évi LXXVII. tv. 10. Cikk 2012. évi LXXVII. tv. 8. Cikk 288 2012. évi LXXVII. tv.4. Cikk 289 2012. évi LXXVII. tv. 5. Cikk (2) bekezdése 290 2012. évi LXXVII. tv. 5. Cikk (4) bekezdése 291 2012. évi LXXVII. tv. 5. Cikk (3) bekezdése 292 2002.évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről 287
~ 53 ~
végrehajtott közös rendőri járőrszolgálatok vonatkozásában kössenek egymással kétoldalú nemzetközi szerződéseket a szomszédos országok. Magyarországnak jelenleg a három tagállammal van ilyen egyezménye, nevezetesen:293 - 2006. évi XXXVII. törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről - 2006. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről - 2006. évi CVIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló, Brodban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről A szerződő államok együttműködése különösen az alábbiakra terjed ki: - „információcsere, - intézkedések sürgős esetekben, - határon átnyúló megfigyelés, - határon átlépő üldözés, - ellenőrzött szállítás, - fedett nyomozó alkalmazása, - tanúvédelem, - együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken, - közös bűnfelderítő-csoport létrehozása, - összekötő tisztviselők küldése, fogadása, - együttműködés a képzés és a továbbképzés területén, - együttműködés a bűnmegelőzés területén.”294
293
dr. Verhóczki János: Magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarországon. A rendőr intézkedési jogosultságának határai, 6.o.; http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/3Magyar_rendor_kulfoldon.pdf, letöltés ideje: 2014.02.04. 294 2006. évi XXXVII. törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről, 4. Cikk (4) bekezdése
~ 54 ~
4.
TANÚVÉDELEM A GYAKORLATBAN
Ma 2014-et írunk egy olyan határok nélküli Európában, ahol sajnos nem csak az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása adott, de a nemzetközi szervezett bűnözés is nagyobb teret kap. Az Unió adta lehetőségekhez igencsak könnyen idomult a bűnelkövetés is, kihasználva a határok és határellenőrzések felszámolásából eredő biztonsági deficitet. Folyamatosan nő a szervezett bűnözés, valamint a családon belül elkövetett erőszak mértéke, emellett megjelent a terrorizmus is.295 Európának egy olyan megoldással kellett előállnia, amely mind szakértelemben, mind eljárásában utoléri a napjainkat jellemző precíz és kifinomult bűnözést.
4.1.
Az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb szükséges intézkedések
Véleményem szerint Magyarország rendőri szervei közül a legösszetettebb speciális feladatokat a Készenléti Rendőrség látja el. Munkatársaik az ország minden pontján együttműködnek a rendőri-, illetve más állami szervekkel, valamint ellátják a kizárólag a hatáskörükbe tartozó feladatokat is. A speciális szervezeti egységeiket a Különleges Szolgálatok Igazgatósága öleli fel. Ide tartozik a(z): - Tanúvédelmi Szolgálat - Légi rendészeti Parancsnokság - Állami Futárszolgálat - Bevetési Főosztály III., mely magába foglalja a Lovas és Kutyás Szolgálati Osztályt, a Szállító Osztályt, valamint a Kiképzési és Módszertani Osztályt. 2012. szeptember 01-én a Készenléti Rendőrség szervezete újabb igazgatósággal, a Nemzeti Nyomozó Irodával bővült, melynek feladata a nyomozó hatósági feladatok ellátása, emellett közreműködik a nemzetközi mértékben is megjelenő és több ország 295
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 8.o.
~ 55 ~
bűnügyi
szerveinek
együttműködését
igénylő
bűncselekményeknek
a
feldolgozásában.296 A Rendőrség felépítését tekintve vannak központi és területi szervek, melyek tovább tagozódnak. Az Országos Rendőr-főkapitányság alá tartozik a Budapesti, valamint a tizenkilenc Megyei Rendőr-főkapitányság, továbbá a Készenléti Rendőrség. Jelenleg a Készenléti Rendőrség szervezetében látja el a feladatait a Nemzeti Nyomozó Iroda. A rendőrségnek a tanúvédelemmel összefüggő feladatait pedig a Nemzeti Nyomozó Irodától a Készenléti Rendőrséghez átkerült Tanúvédelmi Szolgálat elnevezésű szervezeti egység látja el. A Tanúvédelmi Szolgálatnak a Nemzeti Nyomozó Iroda alól való kikerülése révén jobban elkülönülnek a hatáskörök, mivel így a továbbiakban adott esetben már nem a nyomozó szerv vezetője kezdeményezi a saját beosztottjánál az eljárást.297 A Készenléti Rendőrség Tanúvédelmi Szolgálata főosztály szinten tagozódik: - Védelemszervező és Információs Osztályra - Bevetést Támogató Osztályra - továbbá Nemzetközi Műveleti Osztályra. A Tanúvédelmi Szolgálat eljárásához szükségesek azonban jogszabályok és együttműködési megállapodások más szervekkel, mint például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Nyugdíjbiztosítóval, a tanulói azonosító érdekében az Oktatási Minisztériummal, vagy annak érdekében, hogy a korábbi betegségek miatti gyógyszereket és kezeléseket a Tanúvédelmi Program alatt álló személy a jövőben is igénybe tudja venni, más speciális szakértelmet kívánó szervekkel.298
296
Dr. Balogh János r.dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, KR parancsnok, országos rendőrkapitányhelyettes: „A Készenléti rendőrség szervezete” című Cikk; http://www.archive.police.hu/kr/bemutatkozas/bemutatkozas.html, letöltés ideje: 2013.11.27. 297 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 298 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú
~ 56 ~
T.Ü.K.
4.2.
Annak érdekében, hogy a minősített információk ne váljanak hozzáférhetővé az illetéktelen személyek számára, az eljárás során az igazságszolgáltatási szerveknek az adatokat a titkos ügykezelési normáknak megfelelően kell kezelnie. „Az adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik.”299 A titkos ügykezelés egy adminisztratív folyamat. Olyan, mint a vállalat belső szabályai arról, hogyan tartják nyilván az iratokat, hány példányt kell készíteni belőlük, hová kell elküldeniük és milyen módon, hogyan tárolják, történt-e felülvizsgálat, stb. Azaz a dokumentálás, valamint az irattárazás és küldés szabályai a minősített iratokra. A korlátozottan hozzáférhető adatok lehetnek: - „nemzeti és külföldi minősített adatok - Honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági eljárásra tekintettel”300 - valamint „a döntés előkészítésekor készített tervezetek301”. „A minősítés alapelvei: - a szükségesség és arányosság elve, - a szükséges ismeret elve, - a bizalmasság elve, - a sérthetetlenség elve, - a rendelkezésre állás elve.”302 „Amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása, vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele 299
Fejér Megyei Kormányhivatal: Titkos ügykezelés 2010. 10. dia; http://www.fejerkozig.helyinfo.hu/domain34/files/modules/module15/4557482CCAC391C76.ppt, letöltés ideje: 2014.02.17. 300 Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 2. dia 301 Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 2. dia 302 Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 4. dia
~ 57 ~
- rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan titkos!”, - súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Titkos!”, - károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”, - hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű.”303 „Az érvényességi idő: - „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év, - „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év, - „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év lehet.”304 „A minősítő köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa, vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot.”305 „A minősített adat védelmi feltételeinek kialakításáért a minősített adatot kezelő szerv vezetője felelős. - A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását biztonsági vezető végzi. - Amennyiben a minősített adatok mennyisége indokolja, külön szervezeti egységként helyi biztonsági felügyelet is kijelölhető.”306 „A titkos ügykezelő feladatai: - a minősített adat átvétele, minősített küldemény felbontása, - a minősített adat iktatása, tárolása, - a minősített adat szerven belül történő átadása és visszavétele, - a minősített adat szerven kívüli továbbításának előkészítése, - a felhasználói jogosultság megszűnése esetén a minősített adat visszavétele, - a minősített adat kezeléséhez szükséges iratkezelési segédletek főnyilvántartó könyvben történő nyilvántartásba vétele és megnyitása, - a minősített adat belföldre, valamint külföldre történő továbbításához szükséges iratkezelési feladatok végrehajtása, - a minősített adat birtokban tartása, 303
Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 6. dia Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 7. dia 305 Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 11. dia 306 Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 17. dia 304
~ 58 ~
- a minősített adatot tartalmazó adathordozó megsemmisítésének előkészítése és az abban való részvétel.”307 A titkos ügykezelő foglalkoztatásának egyik feltétele a minősített adat védelméről szóló törvény
308
ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából tett sikeres vizsga.
309
Az erre történő
felkészítés és a vizsgáztatás „nemcsak a köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hanem a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezeteknél alkalmazott titkos ügykezelőket is érinti.”310
4.3.
Főbb bűncselekmények ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell:
A tanúvédelemre irányadó jogszabályai rendelkezések, a szakirodalomban megjelent vélemények és a Tanúvédelmi Szolgálattól kapott információim szerint a tanúvédelem elsősorban a szervezett bűnözés jegyeit mutató bűncselekményeknél a legjellemzőbb. Ezen belül a konkrét bűncselekmény típusok, ahol a leginkább előfordul a(z): - kerítés - kitartottság - szexuális erőszak - szexuális visszaélés - kábítószer birtoklása - kábítószer-kereskedelem - emberrablás - emberkereskedelem - emberölés - zsarolás
307
Fejér Megyei Kormányhivatal (2010) id. diasor, 17. dia 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről1 309 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről, 7.§ (1) bekezdése 310 Nemzeti Közigazgatási Intézet: Képzések, vizsgák: Titkos ügykezelői vizsga; http://www.nki.gov.hu/kepzesek-vizsgak/vizsgak/titkos-uegykezeli-vizsga, letöltés ideje: 2014.02.17 308
~ 59 ~
- bűnszervezetben való részvétel311 A felsorolásból megállapítható tehát, hogy tanúvédelemre főként a személy elleni erőszakos bűncselekmények elleni eljárás során kerül sor. Emellett gyakran együtt valósulnak meg más bűncselekményekkel, mint például a kerítés és a kitartottság esetében. A szexuális bűncselekmények a jelen esetben már csak járulékosan fordulnak elő, például az emberkereskedelem esetén.312 Ezek azok a területek, ahol nagyobb a szükség a tanúvédelemre, főleg a bűnelkövetések szervezettsége és a bűncselekmények bonyolult megítélése kapcsán. A hazai gyakorlatban többnyire nem valósul meg tanúvédelem kisebb tárgyi súlyú bűncselekményeknél.313
4.4.
Mai helyzet Magyarországon
A tanúvédelem alatt állók számát a Tanúvédelmi Szolgálat tartja nyilván. A Szolgálattól származó információm szerint jelenleg körülbelül harminc-harmincöt Program van folyamatban és ezekben megközelítőleg összesen nyolcvan-kilencven személy érintett. Ez Európában átlagosnak mondható.314 Értesülésem szerint a Tanúvédelmi Programban résztvevők száma kimagaslónak mondható azonban Hollandiában, főként számos kikötője és a bevándorlók miatt.315 Magyarország a nemzetközi együttműködésben való részvétele során körülbelül 5050%-ban van megkereső és megkeresett állam szerepében.316
311
VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 313 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 314 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 315 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 316 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 312
~ 60 ~
A jelenlegi gyakorlat a védett tanúk vonatkozásában
4.5.
A Nemzeti Nyomozó Irodánál folytatott információgyűjtésem során úgy értesültem, miszerint a szervezett bűnözői csoportok szinte minden tagja ismeri egymást, közvetetten tudják egymásról, hogy ki milyen szerepet tölt be, valamint, hogy mi a feladata. Ezért amikor valakit elfognak és elindul a nyílt büntető eljárás,ennek alapján nincs nagy jelentősége a tanúvédelemnek, mivel, ha valaki mond valamit, ennek a tartalmából be tudják azonosítani, hogy kitől származik információ.317 A gyakorlat alapján az elkövetők akkor tálalnak ki, amikor elfogy a pénzük, vagy szorult helyzetbe kerülnek.318 Szinte az egész világon, így hazánkban is nagy problémát jelent a prostitúció, melynek a büntetési tétele csekély, viszont nagy anyagi hasznot eredményez. Hazánkban erre tekintettel
a
nyomozó
hatóságoknak
lehetőségük
van
arra,
hogy a
titkos
információgyűjtés során beszerzett adatokat azonnal felhasználhassák, és nem kell megvárniuk az egyéb bűncselekményeknél erre jogszabály által előírt öt évet.319 A Nemzeti Nyomozó Iroda szakmai véleménye szerint a prostitúciós tevékenységet folytatókkal fordul elő a legtöbbször, hogy két-három hét után megmásítják a vallomásukat, gyanúsítottként visszavonják azt. Ennek oka a futtatóktól való félelem, amely miatt inkább vállalják a hamis tanúzás következményeit.320 Mivel korábban sokszor akár meg is gyanúsították a nyomozó hatóság tagjait, hogy a prostituáltak a vallomásukat kényszer hatására tették, a gyakorlatilag kiemeltnek nevezett ügyekben már eleve védik a nyomozóhatóság tagját, ezért készítenek kép-, hang-, illetve videó felvételt, hogy a vallomás visszavonása esetén ennek az ellenkezőjét egyértelműen bizonyítani tudják.321 Az ilyen felvétel másik nagy előnye, hogy ilyenkor először elegendő csak egy rövid, tömör jegyzőkönyvet készíteni és később a felvétel alapján elkészíthető a részletes.322
317
VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 319 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 320 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 321 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 322 VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú 318
~ 61 ~
4.6.
Tanúvédelem a valóságban
Kutatásaim során az egyik nagyvonalakban megismert ügy vonatkozásában úgy értesültem, miszerint előfordult, hogy a rendőrség az egyik magyarországi szervezett bűnözői csoport prominens alakját tudta eljárás alá vonni, egy terhelt vallomása alapján, akit így bevettek a Védelmi Programba.323 A személy azonban mintegy védőbástyaként használta ki a védelmet és annak tartalma alatt több bűncselekményt követett el, zsarolt, fenyegetett, többször is pénzt szedett be, míg egy házkutatás során le nem bukott.324 Ez a példa is jól bizonyítja, hogy a bűnözői életmódot folytató személyek, gyakran nem változnak meg, hanem kihasználva a védelem adta lehetőségeket, esetlegesen folytatják bűnöző életmódjukat. Ezt a kézenfekvő lehetőséget figyelembe kellene venni a tanúvédelem biztosítása esetén. A Tanúvédelmi Program és a Szolgálat munkájának nehézségeit jól mutatja a közelmúltban viszonylag nagy nyilvánosságot kapott R.R és társai kontra Magyarország ügy (Kérelem száma: 19400/11), mely 2012-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához került. A Bíróság kimondta az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény 2. cikkének megsértését. „A tanúvédelmi megállapodásban foglalt magatartási szabályok megszegése miatt a Tanúvédelmi Szolgálat a kérelmező és családja vonatkozásában a védelmi program alapjául szolgáló megállapodás felmondásáról határozott. A kérelmezők a Bírósághoz intézett beadványukban azt állították, hogy szervezett bűnözői körök megfenyegették őket, ezért a védelmi program megszüntetésével életveszélyben vannak. A Bíróság 2012. december 4-én hozott ítéletében az Egyezmény 2. cikkében foglaltak megsértését állapította meg és a kérelmezők részére együttesen 10 000 euro kártérítés és 3000 euro költség kifizetését rendelte el. Egyidejűleg megfelelő intézkedések megtételét írta elő
323
VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú VI. Bűnüldözési Osztály (2013) id. interjú
324
~ 62 ~
R.R. családtagjai élete és testi épsége biztosítása érdekében, ideértve adott esetben a fedett személyi identitás megtételét is."325 R.R. úr panaszt nyújtott be Magyarország ellen a Bírósághoz, egy szerb állampolgárságú férfi, valamint felesége H.H. asszony, aki magyar állampolgár, három kiskorú gyermekével együtt. A szerb kormány nem élt az Egyezmény által biztosított jogával, hogy beavatkozó félként részt vegyen az eljárásban. R.R. úr korábban tagja volt a kábítószercsempész bűnszervezetnek, melyet az egyik európai országban szerbek vezettek, majd Magyarországon bujkált álnéven. Vitatott, hogy a rendőrség foga-e el, avagy önként adta fel magát. Bevallotta számos bűncselekménynek az elkövetését, valamint információt szolgáltatott a szóban forgó bűnszervezetről és annak tevékenységéről is. Elfogadta a felkínált vádalkut. A későbbiek során az ügyészség egyesítette az ügyét a szervezet más tagjai ellen folyó eljárással. Ez megkövetelte R.R. úrtól, hogy megjelenjen a tárgyaláson és felfedje a személyazonosságát. A Program operatív munkatársai felmérték a családdal kapcsolatos veszélyes fenyegetéseket. A családot ezt követően felvették a Tanúvédelmi Programba, mivel a férfi vallomása kitette őt és hozzátartozóit a szerb bűnszervezet bosszújának. A megállapodás azonban, mely a felvételüket szabályozta tartalmazott egy záradékot, melynek alapján, ha R.R. úr megsérti a Program szabályait, a Programból kizárják őt és hozzátartozóit. A családot új személyazonossággal láttál el. H.H. asszonyt a gyermekeivel előbb egy három, majd négy, végül pedig egy ötszobás családi házban helyezték el. A gyermekek iskolába jártak, a középső, autizmusban szenvedő pedig egy különleges ellátást biztosító bölcsödébe, majd óvodába került. A család részére havi megélhetést biztosító ellátást folyósítottak.326 A Program fedezte továbbá részben, vagy teljes egészében a bérleti díjat, a közműszámlákat, valamint az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás költségeit is. Továbbá pénzt kaptak az autójuk fenntartására, a gyermekek ruházkodására, illetve az őrizetben lévő R.R. úr látogatása miatt felmerülő utazás költségeire is. H.H. asszony és férje többször hangoztatták, hogy nem részesülnek megfelelő ellátásban, így annak 325
Tájékoztató az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységéről 2012-ben, 1.o.; http://gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/Parlamenti%20t+%C3%ADj+%C2%ACkoztat+%C2%A6%20EJ EB%20+%C2%A1t+%C2%ACletek%202012.pdf, letöltés ideje: 2014.02.03. 326 R.R. és társai kontra Magyarország, Strasbourg, 2012.12.04., (Kérelem száma: 19400/11), 2-12.o.; A magyar nyelvű fordítás kéziratban állt rendelkezésemre a Készenléti Rendőrségnél a Tanúvédelmi Szolgálatnál a Védelemszervező és Információs Osztálytól. Budapest, 2014.02.07.
~ 63 ~
összegét többször emelték. R.R. urat egy meg nem nevezett börtönben tartották fogva ezen időszak alatt, a család rendszeresen tartotta vele a kapcsolatot telefonon és havi rendszerességgel látogatták.327 R.R. úr a szerb drogkereskedelemre szakosodott bűnszervezet egyik alvezére volt. A Rotterdami szintetikus drogpiacot uralták, a beceneve Mindenható volt.328Egy tizenkilenc fős bűnszervezet tagjaként kábítószerrel és lőfegyverrel való visszaélés, továbbá egyéb bűncselekmények miatt előbb tizennégy, majd hat, végül kilencévi börtöntüntetésre ítélték. A bűnszervezet további néhány tagját ugyancsak elítélték.329 Ezt követően R.R. úrnál engedély nélkül tartott laptopot és mobilinternet eszközt találtak a fogva tartása alatt. Nem lehetett azonban megállapítani, hogy ezen eszközöket hogyan csempészték be a börtönbe, illetve kikkel tartotta a kapcsolatot ezen keresztül. R.R. úr közléseiből, valamint a körülményekből a hatóság arra a következtetésre jutott, miszerint lehetséges, hogy a bűnözői körökkel érintkezett. Mivel a Szolgálat szerint a R.R. úr a Programmal kötött megállapodást súlyosan megsértette és ezzel önmagán kívül veszélybe sorolta a hozzátartozóit és a Program operatív munkatársait is, az egész családot kizárták a Programból.330 A kizárás során emlékeztették R.R. urat, hogy közte és a Program munkatársai közt egyre nehezebb volt az együttműködés, ugyanis mindig kifogásolt valamit és olyan előnyöket kért, amelyeket a megkötött védelmi megállapodás nem biztosított számára, illetve családjának.331 A férfi arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy az édesanyját megtámadták az otthonában és az elkövetők világossá tették, hogy ennek oka az ő igazságszolgáltatással való együttműködése. Továbbá hajdani bűnszervezete állítása szerint 200 ezer eurós vérdíjat tűzött ki a fejére.332 A hatósági adatgyűjtések során ezeket az állításokat semmi nem támasztotta alá.
327
R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 3-4.o. Robert Yugovich vágatlan interjú, RTL Klub, Hírek, 2012.01.; http://www.youtube.com/watch?v=YB_uly1h6S0, letöltés ideje: 2014.02.03. 329 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 4.o. 330 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 4-5.o. 331 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 5.o. 332 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 4.o. 328
~ 64 ~
A Kormány álláspontja szerint a megállapodást nem azért szüntették meg, mert a családdal szemben csökkent a fenyegetettség, hanem mert R.R. úr több ízben megszegte azt.333 Azonban a Kormány álláspontja szerint a potenciális kockázatot jelentő személyeknek a letartóztatása által, valóban csökkent a fenyegetettség. A Kormány előterjesztette, hogy a Programból való kizárás után a család számára egy más típusú „személyi védelmet” biztosítottak a Kormányrendelet 4. § (5) bekezdését alkalmazva. A család a kb. egyhavi átmeneti időszak alatt továbbra is a házban lakhatott, valamint a gépkocsi és más értéktárgyak is a rendelkezésükre álltak.334 R.R. urat ezen időszak alatt áthelyezték a büntetés-végrehajtási intézet szigorított fegyházi részlegébe, azonban engedélyeztek számára naponta egy órányi sétát a szabad levegőn.335 H.H asszony rendelkezésére bocsátottak egy segélyhívó számot, valamint időszakos rendőri ellenőrzést kapott a család.336 A kérelmezők állítása alapján a Programból való kikerülésük után H.H. asszonyról és gyermekeiről már nem gondoskodtak a továbbra is fennálló fenyegetés ellenére és ezzel halálos veszélynek tették ki őket.337 A Bíróság úgy vélte, hogy e kérdés megválaszolása az Egyezmény 2. cikkének a hatálya alá tartozik, miszerint „A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát.”338 Mivel R.R. úr helyzete csak annyiban változott a Programból történő kizárás után, hogy őt a szigorított fegyházi részlegbe helyezték át, nem jelenti azt, hogy ezzel nagyobb kockázat fenyegetné, a Bíróság megállapította, hogy e része a kérelemnek megalapozatlan.339 A bűnszervezeti leszámolás közismert jellegére tekintettel a Bíróság elfogadta, hogy a kérelmezők élete valóban komoly veszélyben forgott. Mivel a Kormány elismerte, hogy a védelmet nem azért szüntette meg, mert a kockázat mérséklődött, továbbá a bűnszervezet tagjainak bebörtönzésére a Programból való kizárás előtt két évvel került 333
R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 4-5.o. R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 5.o. 335 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 5.o. 336 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 5.o. 337 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 5.o. 338 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről; 2. Cikk (1.) bekezdése 339 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 10.o. 334
~ 65 ~
sor, nem látott ok-okozati összefüggést a letartóztatások és a megszüntetés között. Azzal, hogy bevonták a fedő identitását a kérelmezőknek, az adataik, illetve a tartózkodási helyük bárki számára hozzáférhetővé vált, akik ártani akartak nekik.340 A Bíróság nem értett egyet a Kormány azon állításával, miszerint a korábban garantált biztonságot kielégítően kiváltották volna a személyi védelemmel.341 Az EJEB szerint a hatóság intézkedései nem teljesítették az Egyezmény 2. cikkének követelményeit.342 A bűnelkövető oldaláról megvilágítva a történteket: R.R. úr elmondása szerint 15 évig volt elkövető, amire a magas színvonalú élet sarkalta. Kezdetben csak valuta árusoktól szedett védelmi pénzt, majd egy szerb cigaretta csempész testőre lett, végül Hollandiában egy 12 000 főt befogadó diszkó biztonsági főnökévé lépett elő. Évekkel később, amikor a szórakozóhely tulajdonosát kivégezték egy barátjának kezdett segíteni, így indult a karrierje a szerb bűnszervezetben. Állítása szerint a többi bűnszervezettel való összeköttetés biztosítása volt a feladata és nem volt olyan ország, ahová ne szállították volna az akkori idők legnépszerűbb drogjait. 343 Elmondása szerint óriási pénzre tettek szert a szintetikus drogokból, amiket legális üzletekkel, vállalatokkal mostak tisztára. Látványosan azonban sohasem szórta a pénzt. Állítása szerint habár nem gondolták, hogy ilyen mélységben, de tudta a családja, hogy mivel foglalkozik. Elmondása szerint a bűnszervezet minden tagjának volt fedésként normális, hétköznapi, bejelentett munkahelye, adóztak.344 Ahogy R.R. úr meséli a kábítószer kereskedelemből származó bevételnek az egyharmada a korrupcióra ment el. Állítása szerint a bűnszervezet egy bizonyos szintje után az állam bizonyos szervei megkeresik őket, információért, mivel a bűnszervezeti tagok véleménye szerint mindent tudnak, mi történik a városban, országban, vagy azon kívül.345 Ebben az esetben hatóság érdeke, az együttműködő tanúnak a védelme, hiszen ezekbe a bűnszervezetekbe szinte lehetetlen beépülni, ezért amikor kilátásba kerül, hogy vállalja egy volt bűnszervezeti tag a hatóságokkal való együttműködést, olyan kedvezményeket
340
R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 10-12.o. R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 12.o. 342 R.R. és társai kontra Magyarország (2012) id. ítélet, 11-12.o. 343 Robert Yugovich (2012) id. interjú 344 Robert Yugovich (2012) id. interjú 345 Robert Yugovich (2012) id. interjú 341
~ 66 ~
kénytelenek neki biztosítani az igazságszolgáltatási szervek, amellyel megéri, hogy a bűnelkövető vállalja a tanúskodást.346 R.R. úr elmondása szerint, amikor kiszállt a bűnszervezetből, nem látta át, hogy mi fog rá várni. Csak arra számított, hogy megkapja a megérdemelt büntetését, de jelenleg úgy gondolja, inkább a szerettei sérültek helyette.347 Ilyen szintű és hatalmú elkövetőt ritkán őriz magyar büntetés-végrehajtási intézet. R.R. úr elmondása szerint akkor sem lehet nyugodt, ha leüli a büntetését. Állítása szerint egyetlen a bűnszervezetben lévő barátja sem élte meg a negyvenedik életévet.348 Egy szerb mondás alapján „Élj gyorsan és halj meg fiatalon”. R.R. valódi neve az ügyészi vádiratban kétszázhetvenkét alkalommal szerepelt, így ügyvédje szerint veszélybe került a szabadulás utáni nyugodt élet lehetősége. Emellett az ügyvédet is többször érte fenyegetés, mind telefonon, mind személyesen. Az interjúban elmondottak alapján azonban a férfi a mai napig nyugodtan alszik és nem fél, hogy megölik, mivel véleménye alapján, ha az embernek szinte minden napja úgy telik, hogy megfenyegetik, egy idő után immunis lesz rá. Elmondása szerint, amivel szembe kell, azzal szembe fog majd nézni és azt is gondolja, mire kikerül a börtönből csökkenni fog a fenyegetettsége, mivel addig változnak az emberek és a körülmények.349 Elmondása szerint nem bánta meg a múltat, és amit elkövetett, ha újrakezdené, ugyanúgy végigcsinálná az elmúlt tizenöt évet, csak elérkezett egy pont, amikor azt mondta most elég, másban szeretne újra a csúcsra érni és tekintélyt szerezni.350 Jelenleg kilencéves börtönbüntetését tölti, közben pedig könyveket ír az életéről. Könyvének bevételét egy alapítványnak ajánlja fel. Írói álneve: Robert Yugovich. Eddig három könyvet írt és legalább tíz kiadót keresett meg, de még egyik sem merte kiadni az első könyvét.351 A bűnszervezet azóta sem hullott szét. A rotterdami szerb maffia akkori vezetőjét viszont kivégezték. R.R. úr bűnszervezetben betöltött szerepét is más vette át, a magyar helytartót lecserélték, de mindezt leszámítva, továbbra is működik a szervezet.352 346
Robert Yugovich (2012) id. interjú Robert Yugovich (2012) id. interjú 348 Robert Yugovich (2012) id. interjú 349 Robert Yugovich (2012) id. interjú 350 Robert Yugovich (2012) id. interjú 351 Robert Yugovich (2012) id. interjú 352 Robert Yugovich (2012) id. interjú 347
~ 67 ~
A Szolgálat megállapítása szerint a Tanúvédelmi Program megszűnésének az egyik leggyakoribb oka az, hogy a Programból az érintettek önként lépnek ki. Azonban ebben az esetben is a Szolgálat biztonsági ellenőrzéseket folytat az érintettek védelmének érdekében.353
353
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú
~ 68 ~
5.
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
A dolgozatomban kifejtettek, továbbá a témával kapcsolatban a mindennapok során tapasztaltak alapján levonható az a konklúzió, hogy nem könnyű megfelelő védelmi módszert találni, illetve biztosítani a különböző helyzetben lévő, eltérő adottságú és lehetőségekkel bíró, segítségre szoruló személyek vonatkozásában. A gyakorlatban többek között az információs társadalom milyensége, a gazdasági állapot fejlettsége, a tárgyi eszközök megjelenése, a műszaki feltételek alkalmazása, valamint a védelem alatt álló személyek magatartása is alapvetően meghatározzák a reformok irányvonalát, ezért nem csak a jogi szabályozás a feladat az egyes államok számára, hanem annak a gyakorlatban történő leghatékonyabb megvalósítása is. Mint ahogy a bevezetésben is kifejtettem folyamatosan nő a szervezett bűnözés, valamint a családon belül elkövetett erőszak mértéke, emellett megjelent a terrorizmus is.354 Ezzel
szemben
azonban
az
utóbbi
években,
hazánkban
„megrendült
az
igazságszolgáltatásba vetett bizalom”, valamint az azzal való együttműködésre hajlandóság.355 Számos esetben „a tanú inkább vállalja a felelősségre vonást”356, minthogy vallomást tegyen. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi tanúskodnánk-e és ezzel kockáztatnánk-e a saját, vagy hozzátartozóink életét, testi épségét, egy olyan ügyért, amibe nem önszántunkból kerültünk bele és nem fűződik hozzá különösebb érdekünk. A tanúvédelem jelentősége megkérdőjelezhetetlen a vallomások „bizonyításban betöltött nélkülözhetetlen és nem elhanyagolható a már meglévő intézményrendszer hatékonyságának, működésének és gyakorlati problémáinak feltérképezése sem.”357 Vannak olyan egyéb területei is a tanúvédelemnek, amelyek „sokat javíthatnak a tanú biztonságérzetén”358, ezáltal a befolyástól mentes vallomástételén. Angliában a tanúk a
354
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 8.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 340.o., Erről részletesebben: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 31.o. 356 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 9.o. 357 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o., Erről részletesebben: Liziczay Sándor: A tanúvallomás, mint okirati bizonyíték a magyar büntetőeljárási jogban. Magyar Jog, 2001/6. sz., 321.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. 358 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. 355
~ 69 ~
bírósági épületekben „külön helyiségekben várakozhatnak”359 a kihallgatásukra, illetve közelíthetik azt meg, mint az ellentétes érdekű fél és annak védelme. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy a tanút a bíróságon érte a fenyegetés, amíg a tárgyalásra várakozott, ezt követően azonban a tanútól nem lehet érdemleges vallomást várni.360 Bizonyos esetekben „nem célszerű egy adott tanúvédelmi eszköz alkalmazása, mert túlságosan
korlátozza
az
igazságszolgáltatás
más
fontos
érdekeinek
az
érvényesülését.”361 Csányi Csaba szerint továbbá problémát vet fel, azaz eljárási szakasz, miszerint „a tanú vallomásának a súlyát a nyomozóhatóságnak már előzetesen értékelnie kell”, azonban ha ezt nem megfelelően teszi, akkor, mivel a bizonyíték súlya nem befolyásolja kellően az ítéletet, a hatóság veszélyhelyzetet teremt a „tanú számára, mivel rábírja a programban való részvételre” és ezzel felhívja rá az elkövetők figyelmét.362 Úgy vélem, a tanú részére a nyomozó hatóság csak megadja a lehetőségét, a törvény által biztosított Tanúvédelmi Programban való részvételre. A szakemberek általános véleménye szerint azonban többnyire a veszélyeztetett személyek nem szívesen vállalják a személyazonosság, illetve a lakóhely megváltoztatását. 363 A védelmet számos tényező, az érintett személy hozzájárulása, illetve véleménye, a hatóságok tagjainak szakmai tapasztalatai alapján, „személyre szabottan kell biztosítani.”364 Talán felvetődhet a gondolat, miszerint a tanú személyi adatainak és nevének zártan kezelése esetében nem valósul meg valóban elkülönült adatkezelés.365 Ezért szükségesnek tűnne, hogy az „adatokat tartalmazó lezárt”366 borítékot külön tárolják az ügyiratoktól. Azonban figyelembe véve, hogy a nyomozati iratok meghatározott példányban készülnek, ez a módszer tekintettel például a bíróság, az ügyészség, illetve a 359
Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o., Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 361 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 266.o., Erről részletesebben: Leng, Roger: Az Egyesült Királyság tanúvédelmének elméleti és gyakorlati problémái. A tanúvédelem útjai Európában. In: Dr. Róth Erika (szerk.), Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 33.o. 362 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o. 363 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265-266.o., Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 250.o., Cserháti Anita (2006) id. műve, 20.o. 364 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. 365 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 366 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 348.o. 360
~ 70 ~
nyomozó hatóságok rendszerének a különbözőségére, átláthatatlanságot eredményezne az iratok terén, mivel esetlegesen nem tudna hozzáférni az adott szerv ahhoz az adott irathoz, amelyre szüksége lenne.367 Továbbá a mai gyakorlat alapján vitathatónak tartom Tremmel Flórián azon megállapítását, miszerint ahelyett, hogy a hatóság hivatalból figyelmezteti a tanút arra, hogy kérheti az adatai zártan kezelését, ahelyett inkább „azt kellene megkérdezni, hogy veszélyben érzi-e magát.”368 Csak a veszélyhelyzet esetén indokolt a tanúvédelemnek ez a módja.369 Az én meglátásom szerint a tanút elsősorban biztonsága, másodsorban korábban a dolgozatomban már kifejtett egyéb okok miatt, az eljárás során tájékoztatni és figyelmeztetni kellene abban az esetben is, amikor az eljáró szervnek van tudomása a tanú veszélyeztetettségéről. Ezen megállapításomat teljes mértékben alátámasztja szakdolgozatom „Védelmi Programban történő részvétel” című részében Kertész Imrétől
idézett
meglátás,
miszerint
ennek
elmaradása
esetén
egyéb
jogi
következmények merültek fel. Tekintettel például a bűnszervezetek összetettségére, illetve az adott ügy azon részeire, amelyekről a konkrét tanúnak nincs tudomása, véleményem szerint a tanúnak nincs megfelelő rálátása arra, hogy veszély fenyegeti-e. A különösen védett tanú intézményét is sok támadás és kritika érte. Ennek legfőbb oka, hogy az eljáró bíróság bírája nem tud közvetlen kapcsolatba kerülni a tanúval. A hazai szabályozás nem felel meg az EJEB esetjogának azáltal, hogy „a védelem a tanúkhoz azonos feltételekkel intézhessen kérdéseket, mint a vád (hiszen az ügyész jelen lehet a különösen védett tanú kihallgatásán, míg a védő és a vádlott nem), és nincs olyan rendelkezés sem, miszerint az elítélés nem alapulhat kizárólag, vagy döntő mértékben anonim tanúk vallomásán.”370 Továbbá a fogalmi meghatározások viszonylag pontatlanok, ugyanis nem tisztázott a „kiemelkedő súlyú bűncselekmény” fogalma, továbbá azt, hogy a „tanú vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható”, nem lehet teljes bizonyossággal előre látni,
367
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 144.o. 369 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Györe István: A tanú személyi adatainak zártan kezelésének egyes problémái a magyar büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, 1995/2. sz. 370 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 342-343.o. 368
~ 71 ~
csak feltételezhető.371 Tekintettel erre talán sokakban felmerülhet a gondolat, miszerint a tanú személyével kapcsolatos adatoknak, valamint annak, hogy tanúként kívánják meghallgatni, nem feltétlenül kellene ismeretlennek a terhelt előtt, amennyiben az nem ellenérdekű. Ebben az esetben nem indokolt különösen védetté nyilvánítani a tanút. Azonban ez nem lenne helyénvaló, mivel a védelmi formákról már az eljárás elején döntést kell hozni, azonban az ügyben résztvevő személyek pozíciója, miszerint valaki ellenérdekűnek tekinthető-e, az eljárás alatt változhat. A Védelemi Programban történő részvételre az érintett tanú, valamint a hatóság közti magánjogi megállapodás megkötésével kerülhet sor. Problémát jelenthet továbbá, hogy „megállapodás csak a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő, büntetőeljárásban részt vevő, és a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel, illetve terhelttel köthető.”372 A Tanúvédelmi Szolgálat véleménye szerint, mivel az eljárás során változik a jelentősége a tanú vallomásának, a súlyának, a „nem kiemelkedő” súlyú vallomás esetén is szükséges lehet a Programba való bevonása.373 Tekintettel az élethez való jog kitüntetett jelentőségére, talán úgy tűnik, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő személy érdekében korlátozásokat léptet életbe az állam. A magánjogi szerződés intézményét több bírálat is érte. Csányi Csaba „feleslegesnek” tartja, hiszen véleménye szerint az államnak nincs szüksége az egyén beleegyezésére a mozgás-, illetve egyéb szabadságának a korlátozásához ebben az esetben.374 A szakdolgozatomban kifejtettek alapján azonban a meglátásom szerint a Programban résztvevő személyek egyes alapjogait nem korlátozzák, sőt, az eljárás során még inkább az egyenjogúságukat fejezik ki, azzal, hogy kölcsönösen figyelemmel kell lenniük egymásra a Szolgálatnak és az érintetteknek. Emellett Csányi Csaba meglátása szerint további gondot okoz, hogy amennyiben a Programba felvett tanú kilép a Programból, vagy a Szolgálat szünteti meg az együttműködést, az addigi részvétele miatt keletkező költségek nem peresíthetőek, a „bevont személy helyett” történt teljesítéseket kivéve.375 371
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 180.o., 261.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 373 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 374 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. 375 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263-264.o. 372
~ 72 ~
Azonban kutatásaim során a Tanúvédelmi Szolgálattól úgy értesültem, hogy ők ezt jogszerűnek tartják tekintettel arra, hogy a támogatás legfőbb célja alapvetően az érintett személyek létfenntartásának a biztosítása, és figyelembe kell vennünk, hogy a Programba bevont személy korábbi kereső tevékenységét nem tudja folytatni, így elesik az addigi bevételétől. Ennek megfelelően a támogatás ennek a pótlására szolgál, nem pedig kölcsön adott pénzként kell rá tekinteni. Azonban a harmadik személy részére kifizetett támogatás már természetesen visszakövetelhető, valamint a tartozás is más megítélés alá esik.376 Problémaként jelentkezik azonban, akkor ha a„Tanúvédelmi Szolgálat munkatársa szorul tanúvédelemre”377, ugyanis a személyi védelmet ebben az esetben az elrendelő hatóságnak kell biztosítania. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy Csányi Csaba azon javaslata, miszerint: „Ezt ki lehetne küszöbölni, ha a Szolgálat munkatársát a Szolgálat védhetné”378, megvalósul a mai gyakorlatban, mivel semmi nem zárja ki, hogy a védelemre ilyen módon kerüljön sor.379 Bár a nyomozó hatóságnak a Tanúvédelmi Programban való részvétele csekély, jelenleg a készenléti rendőrség Tanúvédelmi Szolgálata végez gyakorlatilag mindent. Összességében véve tehát nem értek egyet Tóth Mihály azon meglátásával, miszerint: „A tanúvédelem hatályos rendszerét nem érheti az a vád, hogy eszközrendszere biztosításában nem ment el odáig, ameddig itt és most egyáltalán el lehet menni. A további lehetőségek hiányának fájlalása helyett tehát helyesebbnek látszik először a meglévő eszközöket célszerűen, hatékonyan és főként tudatosan alkalmazni.”380 Meglátásom szerint a mindenkori jogi szabályozást a Szolgálat napi gyakorlatának és javaslatának - mint ahogy már ez az előzőekből is kitűnik – megfelelően kellene folyamatosan változtatni, mivel a Szolgálat szakemberei tapasztalhatják meg elsőként annak a megvalósítási lehetőségeit. A tanúvédelem egyre erőteljesebb szerepet tölt be a „harctéren”, amelyen főként a szervezett bűnözés ellen folyik a küzdelem. Napjainkban a bűncselekményeket már bonyolultabb és precízebb módszerekkel követik el, ezért a veszély egyre jelentősebb. 376
Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 378 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 379 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 380 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 148.o. 377
~ 73 ~
Ma 2014-ben egyre erőteljesebben tapasztalhatjuk, hogy az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan és jelentősen nő. Ez sajnos nem ok nélkül történik, hiszen jól tudjuk, hogy a XXI. században a terrorizmus és a szervezett bűnözés, nem csak a szó átvitt, de a szó szoros értelmében sem ismer határokat. A Tanúvédelmi Program során napjainkban sajnos nem az egyszerűség - a bevont személyek miatti - hatékonyság a jellemző. Figyelembe kell azonban venni, hogy tanúk védelme iránti igény főként csak az utóbbi két évtizedben vált jelentősé.381 Bizakodásra ad okot, hogy hazánkban a „tanúvédelem eszköztárának viszonylag széles választéka áll rendelkezésére az eljáró hatóságok számára.”382 Úgy gondolom, hogy a múltbéli hibákból tanulva, a korábbi tapasztalatokat
figyelembe
véve
reménykedhetünk
a
tanúvédelmi
feladatok
gyakorlatban való megfelelő alkalmazásában és abban, hogy ez a tanúvallomás megtétele miatt segítségre szoruló emberek életének egyszerűbbé válásához és ezáltal egy hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerhez vezet. Noha számos kritika érte, és éri a tanúvédelmet napjainkban is, kétség sem férhet hozzá, hogy jelentősége és hatékonysága a bűnüldözés területén kiemelkedő. Szakdolgozatomból is látható és alátámasztja az, hogy a Szolgálat tevékenysége milyen sokrétű, szerteágazó. A tanúvédelem megvalósítása révén az elmúlt években számos sikeres eljárás zajlott le.
381
Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 9.o. Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 338.o. Erről részletesebben: Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 269.o. 382
~ 74 ~
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Könyvek, tanulmányok, kéziratok:
1. Bakai Katalin: A tanúvédelem nemzetközi modelljei. In Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdései. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2009. 19.o. 2. Bócz Endre: A tanúvédelemről. Kriminológiai Közlemények. 54. szám. Budapest, 1996. 105.o., 109.o., 111.o. 3. Bócz Endre: Ismét a tanúvédelemről. Belügyi Szemle, 1995/6. sz., 4.o. 4. Cserháti Anita: A tanúvédelem eljárásjogi eszközei. A Védelmi Program. Ügyészek Lapja, 2006/4. sz., 14. o.,17-19.o. 5. Dr. Balogh János r.dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, KR parancsnok, országos rendőrkapitány-helyettes: „A Készenléti rendőrség szervezete” című Cikk; http://www.archive.police.hu/kr/bemutatkozas/bemutatkozas.html,
letöltés
ideje:
2013.11.27. 6. Dr. Csányi Csaba: A tanúvédelem és a szervezett bűnözés összefüggései és a szervezett bűnözés egyes eszközei. Doktori értekezés, Pécs, 2010. 7.o., 9-11.o., 33.o., 67.o., 73-77.o., 79-80.o., 96.o., 145.o., 180.o., 189.o., 203.o., 208-209.o., 216.o., 218.o., 261-266.o.; http://doktoriiskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/csanyi/csanyi_ertekezes_nyilv.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. 7. Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika, A büntetőeljárás. KJK-KERSZÖV Kiadó, Bp., 2012. 148.o. 8. Dr. Róth Erika: Hogyan és kitől védjük a tanút?, Kriminológiai Tanulmányok Különkiadás, Budapest, 2001. 113-114.o. 9. Dr. Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. PhD értekezés, Miskolc, 2010. 8-9.o., 12.o., 23.o., 38.o., 138.o., 141.o., 166-167.o., 174.o., 221222.o., 228.o., 230-233.o., 234-238., 240-428.o., 342-344.o.;
~ 75 ~
http://193.6.1.94:9080/jetspeed/documents/document_5717_section_1544.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. 10. dr. Verhóczki János: Magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarországon. A rendőr intézkedési jogosultságának határai, 6.o.; http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/3Magyar_rendor_kulfoldon.pdf,
letöltés
ideje: 2014.02.04. 11. Gorza Edina: Tanúvédelem és szervezett bűnözés. Belügyi Szemle, 1997/7-8.sz, 33.o. 12. Györe István: A tanú személyi adatainak zártan kezelésének egyes problémái a magyar büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, 1995/2. sz. 13. Györgyi Kálmán: A XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus előkészítő kollokviumai. Magyar Jog, 4. szám. 1999. 253.o, 255.o. 14. Herke Csongor: Büntető eljárásjog. Jogi szakvizsga segédkönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2003. 71–73.o. 15. Hollán Miklós: A XVI. Nemzetközi Büntetőjogi Kongresszus határozatai. Magyar Jog, 2000/2. sz., 119.o., 121.o. 16. Jakucs Tamás (szerk.): Kommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez, Be. 292. §-ához, Complex CD-Jogtár, 2012.04.12. 17. Kemény Gábor: Büntető eljárásjogunk tanúvédelemmel kapcsolatos módosításai, a bennük rejlő lehetőségek tükrében. Belügyi Szemle, 2000/10. sz., 98-99.o. 18. Kertész Imre: A még különösebben védett tanú. Belügyi Szemle ,2001/11. sz., 31. o., 34-37.o. 19. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 250.o. 20. KÜHNE, Hans-Heiner, Tanúvédelem Európában. A tanúvédelem útjai Európában. In: Dr. Róth Erika (szerk.), Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 16. o. 21. Leng, Roger: Az Egyesült Királyság tanúvédelmének elméleti és gyakorlati problémái. A tanúvédelem útjai Európában. In: Dr. Róth Erika (szerk.), Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 33. o. 22. Liziczay Sándor: A tanúvallomás, mint okirati bizonyíték a magyar büntetőeljárási jogban. Magyar Jog, 2001/6. sz., 321.o. 23. Papp András: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései. Kard és Toll, 2006/2. sz., 134.o., 137.o. 24. Szenvedi Zoltán: Vallok, ha védett tanú lehetek..., Magyar Nemzet, 2004.12,10.;
~ 76 ~
http://www.mno.hu/portal/printable?contentID=255631&sourceType=MN, letöltés: 2009.06.26. 25. Tanúvédelmi Szolgálat: Titkos feladatok, titkos szereplők, titkos helyszínek. 2008.06.1.; http://www.police.hu/print/sajto/sajtoszoba/rti080617_1.html, letöltés: 2009.06.26. 26. Tilk Ferenc: A tanúvédelem mint új jogintézmény Magyarországon. Belügyi Szemle, 2000/12. sz., 57.o. 27. Tóth Márton Zoltán: Tanúvédelem módja, a védelmi program. Rendészeti Szemle, 2008/2. sz., 65.o., 69-74.o. 28. Tóth Mihály szerkesztésében: Büntető eljárásjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2003. 129–131.o. 29. Tóth Mihály: Vázlatok és szemelvények a büntető eljárásjog tanulmányozásához, Budapest, 2001. 131–134.o. 30. Tremmel Flórián: A tanúvédelem hazai körképe, Jura, 2008/1. sz., 147-148.o.; http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2008_1.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. 31. Varga Zoltán: A tanúvédelem. In: Kriminálpolitikai válaszok a bűnözés kihívásaira, különös tekintettel a szervezett bűnözésre és a büntetőjogi szankciórendszerre: A IV. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés anyaga. Győr, 2000. október 13-14., in: Dr. Róth Erika (szerk.), Kriminológiai Közlemények Különkiadás, Bp., 2001. 133.o. 32. Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 268-269.o. 33. Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban, Complex Kiadó, Budapest, 2009. 104.o. 34. Vavró István: A tanúvédelem eljárásjogi eszközeiről. Rendészeti Szemle, 1993/9. sz., 24.o. 35. Werbőczy István: Tripartitum, 27. cím, 3.§; http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm, 2012.04.12.
~ 77 ~
letöltés
ideje:
JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE:
1. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 2. 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról 3. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV,
letöltés
ideje:
2014.02.21. 4. 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről; 2. cikk (1.); http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300031.TV,
letöltés
ideje:
letöltés
ideje:
2014.02.12. 5. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400034.TV, 2012.04.12. 6. 1994. évi XCII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról; http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9150, letöltés ideje: 2014.02.22. 7. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról; http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99800019.TV,
letöltés
ideje: 2014.02.22. 8. 1998. évi LXXXVIII. törvény a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról 9. 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató
hatóság
tagjai
személyi
védelme
elrendelésének
feltételeiről
és
végrehajtásának szabályairól; http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900034.KOR, letöltés ideje: 2014.02.14. 10. 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozat a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről 11. 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról;
~ 78 ~
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100085.TV, letöltés ideje: 2014.02.22. 12. 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200014.IM,
letöltés
ideje:
2014.02.21. 13. 2002. évi I. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról; http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=10063, letöltés ideje: 2014.02.21. 14. 2002.évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200054.TV,
letöltés
ideje:
2014.02.04 15. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 16. 2006. évi XXXVII. törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600037.TV,
letöltés
ideje:
2014.02.04. 17. 2006. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről 18. 2006. évi CVIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló, Brodban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről 19. 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről 20. 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről, 7.§ (1) bekezdése 21. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 22. 2012. évi LXXVII. törvény a tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális Megállapodás kihirdetéséről, 1.Cikk(2), 3-5.Cikk, 8-10.Cikk; http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=150947.231011, 2014.02.04. ~ 79 ~
letöltés
ideje:
23. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV, 2014.02.22.
~ 80 ~
letöltés
ideje:
EGYÉB FORRÁSOK:
1. 1/2011. (IV.4.) Büntető Kollégiumi Vélemény, 2.o.; http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sites/fovarosiitelotabla.birosag.hu/files/field_attac hment/bk_vel_2011_1.pdf, letöltés ideje:2014.02.23. 2. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának,Brüsszel, 2010.4.20., COM(2010) 171; http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0171:FIN:hu:HTML, letöltés ideje: 2014.02.25. 3. A Tanács 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, HL L 300., 2008.11.hó, 11., 42.o. 4. A Tanács 2007/125/IB határozata (2007.02.12.) a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program létrehozásáról 5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC), ENSZ Közgyűlése, 2003.02.hó 6. Az Európa Tanács 1995. november 23-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban alkalmazott tanúvédelemről 7. Az Európa Tanács 1996. december 20-i állásfoglalása a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban az igazságszolgáltatással együttműködő személyekről 8. Az Európa Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben alkalmazott eljárásokról 9. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk és az igazságszolgáltatással együttműködők védelméről szóló R (2005) 9. számú ajánlása; https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=849237&Site=CM, letöltés ideje: 2014.02.12. 10. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának A tanúk megfélemlítése és a védelméhez való jogról szóló R (97) 13. számú ajánlása; http://www.europatanacs.hu/pdf/CMRec(97)13.pdf, letöltés ideje: 2014.02.12. 11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 351., 1998.12.29. 1.o.
~ 81 ~
12. Europa. Az uniós jogszabályok összefoglalói: A „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program (2007–2013); http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/judicial_cooperatio n_in_criminal_matters/l33263_hu.htm, letöltés ideje: 2014.02.25. 13. Fejér Megyei Kormányhivatal: Titkos ügykezelés 2010., 2.dia, 4.dia, 6.dia, 7.dia, 10.dia, 11.dia, 17.dia; http://www.fejerkozig.helyinfo.hu/domain34/files/modules/module15/4557482CCA C391C76.ppt, letöltés ideje: 2014.02.17. 14. Készenléti Rendőrség: Nemzeti Nyomozó Iroda: Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály: VI. Bűnüldözési Osztály, Miskolc, 2013.11.26. 15. Készenléti Rendőrség: Tanúvédelmi Szolgálat: Védelemszervező és Információs Osztály, Budapest, 2014.02.07. 16. Nemzeti Közigazgatási Intézet: Képzések, vizsgák: Titkos ügykezelői vizsga; http://www.nki.gov.hu/kepzesek-vizsgak/vizsgak/titkos-uegykezeli-vizsga,
letöltés
ideje: 2014.02.17 17. Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Jog- és Államtudományi Kar: A bizonyítás a büntető eljárásban, 2013. évi diasor, 21.dia.; http://jak.ppke.hu/uploads/articles/14574/file/Bizony%C3%ADt%C3%A1s2013.ppt; letöltés ideje: 2012.04.12. 18. Robert Yugovich vágatlan interjú, RTL Klub, Hírek, 2012.01.hó.; http://www.youtube.com/watch?v=YB_uly1h6S0 letöltés ideje: 2014.02.03. 19. Securi Focus: A biztonság origója: Tanúvédelem: Semmi sem biztos, 2005.05.30.; http://www.securifocus.com/portal.php?pagename=hir_obs_reszlet&&i=7912, letöltés ideje: 2012.04.12. 20. Századvég Alapítvány: Elemzés a 2010-es kormányváltást követő egyes AB döntések sorsáról, 2-3.o.; http://szazadveg.hu/ld/q5u3n3h0k6o6p9x0c2o2_ABdontesek.pdf,
letöltés
ideje:
2012.02.23. 21. Tájékoztató az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységéről 2012-ben, 1.o.; http://gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/Parlamenti%20t+%C3%ADj+%C2%ACkozt at+%C2%A6%20EJEB%20+%C2%A1t+%C2%ACletek%202012.pdf, letöltés ideje: 2014.02.03.
~ 82 ~
22. Tanúvédelmi Szolgálat: Titkos feladatok, titkos szereplők, titkos helyszínek, 2008.06.17.; http://www.police.hu/print/sajto/sajtoszoba/rti080617_1.html, letöltés ideje. 2009. 06.26.
~ 83 ~
JOGESETEK:
1. Lüdi kontra Svájc, 1992.06.15. (ügyszám: 12433/86); http://sim.law.uu.nl/SIM/CaseLaw/hof.nsf/233813e697620022c1256864005232b7/33f0 773baa3bc266c1256640004c184b?OpenDocument, letöltés ideje: 2012.02.25. 2. R.R. és társai kontra Magyarország, Strasbourg, 2012.12.04., (Kérelem száma: 19400/11), 2-12.o.; A magyar nyelvű fordítás kéziratban állt rendelkezésemre a Készenléti Rendőrségnél a Tanúvédelmi Szolgálatnál a Védelemszervező és Információs Osztálytól. Budapest, 2014.02.07.
~ 84 ~