MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

……………../2012. sz. határozat melléklete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

2012-2022.

Miskolc, 2012. június 21.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyongazdálkodási koncepciója, közép- és hosszú távú terve

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................... 2 Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja .....................................................................................................................................................4 I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére.....11 II. A külső környezet, trendek elemzése.................................................................................. 11 III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése............................................................................................................16 IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint....................................34 V. Jövőkép................................................................................................................................ 35 VI. Hosszú és középtávú vagyongazdálkodási célok, célkitűzések..........................................36 VII. Akciótervek....................................................................................................................... 42 VIII. Megvalósítás, megfigyelés és teljesítmény ellenőrzés.....................................................44 IX. A kiértékelés eredményének visszacsatolása......................................................................45 Összegzés................................................................................................................................. 45 1. sz. függelék: Középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések 2. sz. függelék: Közterületi reklámhordozók hasznosítása 3. sz. függelék: A vagyongazdálkodás jogszabályi háttere, gyakorlati eljárások 4. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szervezeti ábra 5. sz. függelék: Miskolc MJV Önkormányzat önkormányzati választókerületi térkép 1. sz. melléklet: Megyei jogú városok Egyszerűsített mérlege 2011. december 31. 2. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat részesedései 2011. december 31. 3. sz. melléklet: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 2011. december 31. 4. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Eszközök 2006-2011. 5. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Vagyonmérleg Források 2006-2011. 6. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Bevételek 2006-2011. 7. sz. melléklet: Miskolc MJV Önkormányzat Költségvetési mérlegek Kiadások 2006-2011.

Bevezetés Az önkormányzat választott testületének, a Közgyűlésnek, mint a tulajdonosi jogok gyakorlójának kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal való felelősségteljes, átgondolt, tervszerű, hatékony, az önkormányzat céljait legjobban szolgáló gazdálkodás. A vagyongazdálkodásnak hozzá kell járulnia az önkormányzati közfeladatok minél eredményesebb, színvonalasabb, költségtakarékosabb ellátásához. A vagyongazdálkodás legfontosabb kérdéseit, feladatait, az önkormányzat érdekeinek megfelelően szabályozni kell. A szabályozásnak egyrészről magában kell foglalnia az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióját, közép- és hosszú távú tervét (továbbiakban vagyongazdálkodási koncepció és terv), amelynek meg kell alapoznia a tervszerű, az önkormányzat fő célkitűzéseivel összhangban lévő vagyongazdálkodást, másrészről a vagyonrendeletet, amelyben rögzíteni kell a vagyongazdálkodási koncepcióban és tervben megfogalmazottak végrehajtására vonatkozó szabályokat, a felsőbb szintű jogi szabályozás előírásai teljes körű betartásának biztosításával. 2


Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója, közép- és hosszú távú terve és a vagyonrendelet a felelős önkormányzati vagyongazdálkodás két alapdokumentuma.

3


Az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójának, közép- és hosszú távú tervének célja Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja vagyongazdálkodási koncepció készítését, elhatározását megerősítette a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9 § (1) bekezdése, amely közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítését határozza meg. Az önkormányzati vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv (továbbiakban: vagyongazdálkodási koncepció és terv) célja a 204,4 milliárd Ft nettó értékű önkormányzati vagyon (Vagyonmérleg Eszközök) gyarapításával, fenntartásával, üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos közép- és hosszú távú célkitűzések meghatározása. Az önkormányzat középtávú vagyongazdálkodási célkitűzései 2-5 éves időtartamot, hosszú távú célkitűzései 6-10 éves időtartamot foglalnak magukban. A vagyongazdálkodási koncepció és terv az önkormányzati vagyon összetételét, funkcióját figyelembe véve határozza meg a célkitűzéseket: − a közfeladat ellátást szolgáló önkormányzati törzsvagyonra vonatkozóan, amely a vagyon 81 %-át alkotja (a vagyon 50 %-a forgalomképtelen, 31 %-a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), − a bevétel növelését, hozam elérését szolgáló forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozóan, amelynek aránya 11 % (A forgalomképes vagyon kezelésével, hasznosításával megbízott MIK Zrt. külön koncepciót, részletes hasznosítási tervet készített, amely a közgyűlés által önálló dokumentumként kerül elfogadásra. Jelen vagyongazdálkodási koncepcióban meghatározott vagyongazdálkodási elveket, célkitűzéseket, módszereket a forgalomképes vagyonra is alkalmazni kell.), − a vagyon további részét alkotó vagyonelemek, a befejezetlen beruházások és forgóeszközök aránya 8 %.

4


Az önkormányzati vagyon összetételét az alábbi 1. sz. ábra szemlélteti: 1. sz. ábra Önkormányzati vagyon összetétele 2011. december 31-i nettó érték alapján (E Ft)

4 218 580 12 016 102 21 531 737 11%

103 244 209 50%

63 388 026

forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes

31%

forgalomképes beruházások, felújítások forgóeszközök

Kiemelt feladat az önkormányzat ingatlanvagyonának hasznosítása, amely a bruttó eszközérték 74,8 %-a, a nettó eszközérték 75,6 %-a. Az ingatlanvagyon forgalomképesség szerinti összetételét, valamint m² adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Ingatlan vagyon összetétele a 2011. 12. 31-i vagyonkimutatás alapján Forgalomképtelen ingatlanok Sorszám

Ingatlan csoport

1 2

Helyi közutak és műtárgyai Közterületek összesen: Közterek Közparkok Egyéb máshová nem sorolt közterületek 3 Vizek árkok 4 Közcélú vizi létesítmények 5 Egyéb forgalomképtelen vagyon Összesen:

Földterület m2 7 814 311 4 017 103 274 163 2 053 785 1 689 155 1 110 037 104 133 104 138 13 149 722

Bruttó érték (e.Ft) 82 260 185 29 167 305 3 605 870 16 935 409 8 626 026 4 137 392 259 504 418 524 116 242 910

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Sorszám 1 2 3

4

Földterület m2 311 851 1 102 543 1 014 434 885 242 67 243 61 949 266 695

Ingatlan csoport Köztemetők Erdők Intézmények összesen: Önkormányzati intézmények Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyelet Udvarok

5

Bruttó érték (e.Ft) 1 287 887 1 840 267 26 042 554 24 452 034 935 805 654 715 1 312 003


5 Üzemi épületek 6 Sportpályák és sportcélú létesítmények 7 Fürdők 8 Hulladéklerakó 9 Miskolci Kistérség 10 Repülőterek Összesen:

182 153 155 319 60 524 458 272 45 559 4 956 287 8 553 637

173 908 2 760 625 466 939 4 015 431 810 113 76 622 38 786 349

Forgalomképes ingatlanok

1 Társasházak és egyéb lakóépületek 2 Pincék 3 Garázsok 4 Garázs alatti területek 5 Idegen felépítménnyel beépített ing. 6 Nem lakás céljára szolgáló egyéb ing. 7 Beépítetlen belterületek 8 Beépítetlen külterületek Összesen:

Földterület m2 910 258 2 234 4 991 28 865 92 730 312 690 3 003 769 5 888 326 10 243 863

Önkormányzati ingatlan vagyon összesen:

31 947 222

Sorszám

Ingatlan csoport

Bruttó érték (e.Ft) 8 828 075 12 283 79 186 112 890 483 984 3 230 981 6 094 788 1 613 841 20 456 028

175 485 287

1.Az önkormányzati vagyongazdálkodás sajátosságai 1.1. Célhoz kötöttség: az önkormányzati vagyon mindenekelőtt az önkormányzat feladatainak ellátását kell, hogy szolgálja. A vagyon hatékony felhasználásának mutatója meghatározóan nem a pénzügyi hozam, hanem a közfeladatok ellátásában elért társadalmi hozam, az ellátási mutatók, az intézményi kihasználtság, stb. 1.2. Az önkormányzat csak részben, a forgalomképes üzleti vagyonával gazdálkodhat szabadon. Az önkormányzatnak kerülnie kell a kiemelt kockázatot és ennek következtében sok esetben nem célozhatja meg a maximális nyereség elérését: az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásának biztonsága a cél, a szabad források, vagyonelemek befektetése, hasznosítása fontos feladata a vagyongazdálkodásnak, de csak korlátozott, ésszerű kockázatvállalás mellett. Az üzleti vagyon hasznosításának eredményét az elért pénzügyi hozam mutatja. 1.3. A testületi döntéshozatal: Az önkormányzatnál a legtöbb vagyongazdálkodási döntés a közgyűlés hatásköre, ezt a jogosítványát a közgyűlés a vagyonrendeletben rögzített feltételek esetében átruházza bizottsági, polgármesteri hatáskörbe, illetve delegálhatja önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság hatáskörébe. 1.4. Nyilvánosság intézménye: Abban az esetben, amikor testületi döntésekkel meg lehet felelni a hatékony döntés elvárásainak, a döntéshozatalt a közgyűlés hatáskörében kell hagyni. A nyilvánosság fontos követelménye az önkormányzati gazdálkodásnak, ennek részeként a vagyongazdálkodásnak is.

6


2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás értelmezése A vagyongazdálkodás tágabb értelemben magában foglalja − az önkormányzat összes, a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrásokkal való gazdálkodását, − a közösségek, a lakosság önkéntes felajánlásának hasznosítását. A tárgyi vagyon egyrészt eszközt biztosít a feladatellátáshoz, másrészt eredménye a megvalósított beruházásoknak, felújításoknak. A vagyongazdálkodás hatékonyságát a közfeladat ellátás teljesítésének eredménye, az üzleti vagyon esetében az elért pénzügyi hozam, a gazdaságfejlesztési célú vagyonhasznosítás tekintetében az elért társadalmi hozam (foglalkoztatás növekedése, a város fejlődése, stb.) mutatja meg. 3.Önkormányzati közfeladatok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelenleg hatályos 8 §-a, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napján hatályba lépő 13. § (1) és (2) bekezdése határozza meg a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdése alapján: (hatályos 2012. 12. 31-ig) 8 § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, 10. helyi tömegközlekedés, 11. a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, 12. gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, 13. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, 14. a közösségi tér biztosítása, 15. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, 16. sport támogatása, 17. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, 7


18. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 8 § (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az alábbiakról: − − − − − − −

az egészséges ivóvíz ellátás, az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, − nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerint: (hatályos 2013. 01.01-től) Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok: 2. sz. ábra településfejlesztés, településfejlesztés, településrendezés településrendezés

távhőszolgáltatás távhőszolgáltatás

település-üzemeltetés település-üzemeltetés (köztemető, (köztemető, közvilágítás, közvilágítás, kéményseprő-ipari kéményseprő-ipari szolg., szolg., közutak, közutak, közpark, közpark, közterület, közterület, parkolás) parkolás)

hulladékhulladékgazdálkodás gazdálkodás

nemzetiségi nemzetiségi ügyek ügyek

óvodai óvodai ellátás ellátás

Ellátandó helyi önkormányzati közfeladatok

sport, sport, ifjúsági ifjúsági ügyek ügyek

kulturális kulturális szolgáltatás szolgáltatás

szociális, szociális, gyermekjóléti gyermekjóléti ellátás ellátás lakáslakás- és és helyiséggazdálkodás helyiséggazdálkodás

kistermelők, kistermelők, ősterm ősterm árusítási árusítási lehetősége lehetősége helyi helyi adó, adó, gazdaság-szervezés, gazdaság-szervezés, turizmus turizmus

egészségügyi egészségügyi alapellátás alapellátás

környezetkörnyezetegészségügy egészségügy

helyi helyi közösségi közösségi közlekedés közlekedés közreműködés közreműködés település település közbiztonság közbiztonság

közterület, közterület, közközintézmény intézmény elnevez. elnevez.

hajléktalan hajléktalan személyek személyek ellátása ellátása honvédelem, honvédelem, polgáripolgárivéd., véd., katasztrófavéd. katasztrófavéd. közfoglalkoztatás közfoglalkoztatás

8

környezetvédelem, környezetvédelem, ivóvíz, ivóvíz, szennvvíz szennvvíz


1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.

9


4. A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata A vagyongazdálkodás folyamatát az alábbi ábra szemlélteti. A folyamat egyes elemei között a lineáris kapcsolaton túl kölcsönhatás is érvényesül. 3. sz. ábra

3. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése

2. A külső környezet, trendek elemzése

10. Kiértékelés, eredmények visszacsatolása

1. Elhatározás vagyongazdálkod ási koncepció, terv elkészítésére

9. Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés

4. 4. Szükségletfelmérés, Szükségletfelmérés, szükségletek szükségletek rangsorolása rangsorolása prioritásuk prioritásuk szerint, szerint, Közösségi Közösségi felajánlások felajánlások felmérése felmérése

5. Jövőkép 6. Hosszú és középtávú célok, célkitűzések

7. Akciótervek Erőforrások felmérése, felosztása

8. Megvalósítás

A vagyongazdálkodás tervezési és megvalósítási folyamata az alább lépéseket foglalja magában: 1. 2. 3. 4.

Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére A külső környezet, trendek elemzése Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint 10


5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jövőkép Célok, célkitűzések Akciótervek, erőforrások felmérése, felosztása Megvalósítás Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés Kiértékelés, eredmények visszacsatolása

I. Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv elkészítésére A vagyongazdálkodási koncepció és terv elkészítését Miskolc város vezetése kiemelten fontosnak tartja és határozott szándéka, hogy a koncepcióval és tervvel, a vagyongazdálkodás eszközeivel elősegítse a város fejlődését befolyásoló negatív folyamatok, romló tendenciák megállítását, a fejlődés feltételrendszerének megteremtését. II. A külső környezet, trendek elemzése A külső környezet és trendek elemzésénél az áttekintés és a folyamatok előrevetítése a cél: II.1. Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, különösen "a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai" című VI. fejezete, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet. Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is: a forgalomképtelen vagyon funkciója elsődlegesen az infrastruktúra biztosítása, míg a forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképes vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelménynek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát.

11


Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez.

II.2. A vagyongazdálkodást érintő negatív hatások II.2.1. Üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya Az önkormányzati működés folyamatos fenntartása prioritást élvez a gazdaságossági, vagyonmegőrzési szempontokkal szemben. A nyilvántartási rendszer nem tudja biztosítani a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges információkat. A pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi tételekre koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. A beszámolókból kiegészítő adatok nélkül nem állapítható meg, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására. A jelenlegi nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi teljes körűen figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket. Az üzemgazdasági szemlélet alkalmazásának hiánya következtében a közfeladatok ellátásának tényleges, valós költségviszonyai nem ismertek, nem kerülnek kimutatásra a pénzforgalmi szemléletű számviteli nyilvántartásban. A valós költségeknek a felmerült tényleges költségek mellett magukban kellene foglalniuk az előállításukban résztvevő erőforrások – pl. vagyonelemek – arányos értékcsökkenésének összegét is. II.2.2. Az elszámolt értékcsökkenés fedezethiánya Az önkormányzat alapvetően olyan közfeladatokat lát el, amelynek elvégzését az állam az önkormányzatra bízza. Ezekre a feladatokra a költségvetés normatív alapon állami támogatást biztosít. A szolgáltatások ellenértékét a megállapított normatív állami hozzájárulások nem térítik meg az önkormányzat számára. Az állam nem csupán az önkormányzat azonnali, rövid távú költségeit nem téríti meg, de a hosszabb távon felmerülő vagyonpótlási, karbantartási, állagmegóvási költségeit sem. A jelenlegi finanszírozási rendszer az önkormányzati vagyon megfelelő karbantartásához, pótlásához szükséges forrásokat nem biztosítja. Az eszközök esetében elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő visszapótlás pénzügyi forrása nem biztosított. Az önkormányzat az elhasználódott eszközöket saját forrásból (azt kiegészítve különböző pályázati pénzeszközökkel) próbálja szinten tartani, de ezek a kiadások nem fedezik az elhasználódás mértéke szerinti tényleges amortizációt, illetve nem érintenek minden ebbe a körbe tartozó eszközt.

12


II.2.3. A vagyon felélésének veszélye Az önkormányzati működés folyamatos vagyonértékesítés, vagyonfelélés.

hiányának

egyik

tipikus

fedezete:

a

Egyre nagyobb kényszer nehezedik az önkormányzatra a költségvetési bevételek növelése érdekében, melyben kiemelt szerepet kap a mobilizálható vagyon értékesítése is. A gyakorlatban az önkormányzatot jogszabályi előírás nem korlátozza abban, hogy a vagyongazdálkodást a rövid távú céljai alá rendelje és vagyonát ennek érdekében részben felélje. A vagyon feláldozása a feladatellátás céljaira egyszeri megoldás, miközben a túlköltekezés tartós, strukturális problémát jelent és a vagyonfelélés a problémát csak eseti jelleggel kezeli.

II.3. Miskolc és más megyei jogú városok önkormányzati vagyonának összehasonlítása A megyei jogú városok közül Miskolc mellett Békéscsaba, Nyíregyháza, Győr, Debrecen, Szeged városok egyszerűsített mérleg adatait az 1. sz. melléklet részletezi. A megyei jogú városok eszközeinek nagyságrendjét, összetételét a 4. sz. ábra szemlélteti. 4. sz. ábra

E Ft

Miskolc Befekt.e. Forgóeszk. Eszköz.ö.

Békéscsaba Nyíregyháza

Győr

Debrecen

Szeged

200 180 074

63 070 879

126 808 144

143 582 912

299 469 873

280 009 944

4 218 580

3 214 682

1 769 870

9 161 937

4 798 541

5 934 785

204 398 654

66 285 561

128 578 014

152 744 849

304 268 414

285 944 729

13


A rendelkezésre álló eszközök nagyságrendjét vizsgálva, megállapítható, hogy a legjelentősebb eszközállománnyal Debrecen (304,3 milliárd Ft), ezt követően Szeged (285,9 milliárd Ft) rendelkezik, Miskolc esetében az eszközök értéke 204,4 milliárd Ft. A bemutatott megyei jogú városok eszközértékein belül mindenütt meghatározó a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök) aránya, valamennyi városban 90 % feletti, több esetben eléri a 98 %-ot. Az alábbi 5. sz. ábra a megyei jogú városok forrásainak összetételét mutatja 5. sz. ábra

Saját tőke aránya % Tartalékok aránya % Saját forrás aránya % Kötelezetts. aránya%

Miskolc Békéscsaba Nyíregyháza 79,6 79,0 82,3 0,6 3,0 0,3 80,2 82,0 82,6 19,8 18,0 17,4

Győr Debrecen 89,3 88,4 4,5 0,6 93,8 89,0 6,2 11,0

Szeged 88,4 1,4 89,8 10,2

A megyei jogú városok forrás összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a saját forrás aránya Győrött a legmagasabb 93,8 %, Debrecenben eléri, Szegeden meghaladja a 89 %-ot, míg Miskolc esetében 80,2 %, a vizsgált megyei jogú városok közül a legkedvezőtlenebb. A kötelezettségek állománya a bemutatott városok esetében 9,4 milliárd Ft (Győr) és 40,4 milliárd Ft (Miskolc) közötti értéket mutat, Miskolcon a legmagasabb. A kötelezettségek forráson belüli aránya Győr vonatkozásában a legalacsonyabb 6,2 %, Miskolcon a legmagasabb, 19,8 %. A vizsgált megyei jogú városokban az egy lakosra jutó eszköz és forrás értékeket az 1. sz. melléket részletesen tartalmazza, az alábbi táblázat bemutatja a megyei jogú városok népességszámát, az egy lakosra jutó Eszköz értékét, kötelezettség értékét, valamint az egy lakosra jutó saját vagyon értékét (eszközök-kötelezettség).

14


Miskolc Népességszám fő 2011.01.01. Egy lakosra jutó Eszközök E Ft/fő

168 075

Békéscsaba Nyíregyháza

64 074

117 852

Győr

Debrecen

Szeged

131 267

208 016

170 285

1 216

1 035

1 091

1 164

1 463

1 679

Egy lakosra jutó Kötelezettségek E Ft/fő

240

186

190

72

161

172

Egy lakosra jutó saját vagyon E Ft/fő (eszközkötelezettség)

976

849

901

1 092

1 302

1 507

A vizsgált megyei jogú városok közül a legnagyobb lakosságszámú Debrecen 208 ezer fővel, ezt követi Szeged 170 ezer lakossal, majd Miskolc 168 ezer lakosával. Az egy lakosra jutó eszközök értéke Szegeden (1,7 millió Ft/lakos) és Debrecenben (1,5 millió Ft/lakos) a legmagasabb, Miskolc a harmadik helyen áll 1,2 millió Ft/lakos értékével. A kötelezettségek egy lakosra jutó értékét vizsgálva, a táblázat adatai bemutatják, hogy az érintett városok közül Miskolcon a legmagasabb az egy főre jutó kötelezettség összege, 240 E Ft/fő, Győrött a legalacsonyabb, 72 E Ft/fő. Mindezek alapján a saját vagyon (eszköz-kötelezettség) egy lakosra jutó értéke Szegeden a legmagasabb (1.507 E Ft/lakos), Miskolc a vizsgált megyei jogú városok között a negyedik helyen áll 976 E Ft/lakos értékével.

15


III. Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső szabályozási összhangjának elemzése III.1. Az önkormányzati vagyongazdálkodás erőforrásai Az önkormányzat erőforrásait a tárgyi, a pénzügyi és szervezeti, humán erőforrások jelentik. III.1.1. A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásai, a vagyon összetétele, értékadatai III.1.1.1. Az önkormányzat 2011. december 31-i tárgyi erőforrásai, vagyona A vagyongazdálkodás tárgyi erőforrásait, az önkormányzat 2011. december 31-i vagyonát az alábbi táblázat részletezi: Önkormányzati vagyon összetétele 2011. 12.31. E Ft

16


Korlátozottan forgalomképes bruttó nettó

Forgalomképtelen Megnevezés A.) Befektetett Eszközök (I+II+III+IV) I.) Immateriális javak II.) Tárgyi eszközök (1+2+3+4) 1.) Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok 2.) Gépek, berendezések 3.) Járművek 4.) Beruházások, felújítások III.) Befektetett pénzügyi eszközök (1+2+3+4) 1.) Tartós részesedés 2.) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 3.)Tartósan adott kölcsön 4.) Egyéb, hosszú lejáratú követelések IV.) Üzemeltetésre, kezelésbe átadott vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök B.) Forgóeszközök ESZKÖZÖK ÖSSZ. (A+B)

bruttó

nettó

116 242 910 103 244 209 71 700 774 0

0

Forgalomképes bruttó nettó

63 388 026

Beruházások Forgófelújítások eszközök

30 327 059 21 531 737 12 016 102

0

0

1 104 288

284 838

116 242 910 103 244 209 38 786 349

33 647 721

6 968 704

116 242 910 103 244 209 38 786 349

33 647 721

0

0 1 576 512 273 865

0

Összesen bruttó nettó

230 286 845 200 180 074

0

0

1 104 288

284 838

1 850 377 12 016 102

0

174 014 065 150 758 409

0

0

155 029 259 136 891 930

0 0

0 0

5 871 164 1 097 540

1 576 512 273 865

0 12 016 102

0

12 016 102

12 016 102

0 0

0 0

0 0

0 0

5 871 164 1 097 540

0

0

0

0

0

0

0 28 464 510

26 617 995

574 533

574 533

0

0

29 039 043

27 192 528

0

0 28 464 510

26 617 995

0

0

0

0

28 464 510

26 617 995

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

292 926

292 926

0

0

292 926

292 926

0

0

0

0

281 607

281 607

0

0

281 607

281 607

0 0

0 0

4 449 915 0

3 122 310 0

0 0 0 4 218 580

26 129 449 4 218 580

21 944 299 4 218 580

116 242 910 103 244 209 71 700 774

63 388 026

21 679 534 18 821 989 0 0

30 327 059 21 531 737 12 016 102 4 218 580

234 505 425 204 398 654

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az önkormányzat 2011. évi vagyona, az Eszközök bruttó értéke alapján 234,5 milliárd Ft, nettó értéke alapján 204,4 milliárd Ft.

Az önkormányzat saját vagyonát az eszközök (204,4 milliárd Ft) kötelezettségekkel (40,4 milliárd Ft) csökkentett értéke adja. Az önkormányzat 2011. évi vagyonmérlegének adatai alapján a saját vagyon összege 164 milliárd Ft. Mindezek alapján megállapítható, hogy a saját vagyon aránya 80,2 %, amely 2006 évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Eszközök Az Eszközök összetételét a 6. sz. ábra szemlélteti. 6. sz. ábra

17


Az Eszközökön belül meghatározó az önkormányzat tevékenységét egy éven túl szolgáló befektetett eszközök nagyságrendje, amelynek bruttó értéke 230,3 milliárd Ft, nettó értéke 200,2 milliárd Ft. A könyv szerinti nettó érték alapján a befektetett eszközök aránya az eszközökön belül 97,8 %. A forgóeszközök aránya és nagyságrendje, amely magában foglalja a készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, egyéb aktív elszámolások értékadatait, lényegesen kisebb arányt és értéket képvisel (2,2 %, nettó értéke 4,2 milliárd Ft.). Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök.

A befektetett eszközök megoszlását a 7. sz. ábra mutatja be. 7. sz. ábra

18


A befektetett eszközök 75 %-át a tárgyi eszközök, 14 %-át a befektetett pénzügyi eszközök, 11 %-át az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök alkotják, az immateriális javak aránya nem éri el az 1 %-ot. 8. sz. ábra

A 8. sz. ábra a befektetett eszközök összetételét mélyebb bontásban mutatja be, részletezi a tárgyi eszközök körébe tartozó ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, a járművek, a beruházások, felújítások nagyságrendjét, arányát, valamint a

19


befektetett pénzügyi eszközök tételeinek (tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tartósan adott kölcsön, egyéb hosszú lejáratú követelések) értékét és %-os arányát. A befektetett eszközökön belül az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok jelentik a legjelentősebb vagyoni elemet, amelynek nettó értéke 136,9 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 68,4 %-a. A befektetett eszközök másik meghatározó vagyoni köre az önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések értéke, amelynek nagyságrendje a jegyzett tőke értékét figyelembe véve 28,5 milliárd Ft, a könyv szerinti nettó érték alapján 26,6 milliárd Ft, a befektetett eszközök nettó értékének 13,3 %a. Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedéseit a 2. sz. melléklet mutatja be. Az üzemeltetésre, kezelésbe átadott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értéke 26,1 milliárd Ft, nettó értéke 21,9 milliárd Ft, arányuk a befektetett eszközök nettó értékének 10,9 %-a, amelynek részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. III.1.1.2. Az önkormányzat vagyonában bekövetkezett változások 2006-2011. Az önkormányzat 2006-2011. évi vagyonmérlegének Eszközök értékadatait a 4. sz. melléklet, Források értékeit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A vagyonmérleg adatai alapján a vagyon értékében, összetételében az alábbi változások történtek: Eszközök: Az eszközök összetételét 2006-2011. években az alábbi 9. sz. ábra mutatja: 9. sz. ábra

Az eszközök értéke a 2006. évi 184,5 milliárd Ft-ról 2011. évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett, a növekedés mértéke 10,7 %. Az eszközök értéknövekedésében meghatározó

20


szerepet játszott a befektetett eszközök értékének növekedése. A forgóeszközök értéke csökkent. Befektetett eszközök A befektetett eszközök összetételét 2006-2011. években az alábbi 10. sz. ábra mutatja. 10. sz. ábra

A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök értéke a 2006. évi 142 milliárd Ft-ról 2011. évre 150,8 milliárd Ft-ra növekedett. A befektetett pénzügyi eszközök értéke a 2006. évi 17,9 milliárd Ft-ról 2011. évre 27,2 milliárd Ft-ra nőtt, amelyben meghatározó a gazdasági társaságokban lévő részesedés növekedése (Miskolc Holding Zrt., MISEK Nonprofit Kft.), a gazdasági társaságokban az önkormányzati részesedés 2011. decemberi 31-i értékadatait a 2. sz. melléklet részletezi.

Forgóeszközök A forgóeszközök összetételét 2006-2011. években a 11. sz. ábra mutatja:

21


11. sz. ábra

A forgóeszközökön belül a pénzeszközök értéke mutatja a legnagyobb változást a 20062011. évek között. 2006. évi 0,7 milliárd Ft-tal szemben, 2007-ben (6,2 milliárd Ft) és 2008ban (7,1 milliárd Ft) volt kiemelkedően magas, a 2007. évi 5 milliárd Ft, a 2008 évi 3 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás, valamint a hitelfelvételek következtében. A pénzeszközök állománya 2011. év végére 1,5 milliárd Ft összegre csökkent.

Források A 2006-2011. évi vagyonmérlegben szereplő források összetételét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

A források összetételét 2006-2011. években az alábbi 12. sz. ábra mutatja. 12. sz. ábra

22


A források értéke a 2006. évi 184,5 milliárd Ft-ról 2011. évre 204,4 milliárd Ft-ra növekedett. A forrásokon belül a saját tőke értéke 2006. évben 165,8 milliárd Ft, aránya 89,9 %, 2011. évre értéke 162,8 milliárd Ft-ra, aránya 79,6 %-ra csökkent. A kötelezettségek értéke 2006. évben 18,4 milliárd Ft, aránya a forrásokon belül 10 %, 2011. évben értéke 40,4 milliárd Ft, aránya 19,8 % volt, értéke több mint kétszeresére nőtt 2006. évhez képest. A kötelezettségek értékének, összetételének változását mutatja be az alábbi 13. sz. ábra. 13. sz. ábra

23


A diagramból látható, hogy a kötelezettségek összege több mint kétszeresére emelkedett 2011. évre 2006. évhez képest. A kötelezettségeken belül a hosszú lejáratú kötelezettségek értéke növekedett a legnagyobb mértékben, majdnem megháromszorozódott, amely meghatározóan a 2007. és 2008. évben kibocsátott kötvények, valamint azok árfolyamveszteségének elszámolása miatt következett be. A CHF-ben kibocsátott kötvények árfolyama 2007. évben 152,40 Ft/CHF, 2008. évben 141,28 Ft/CHF volt, a 2011. december 31-i vagyonmérlegben 255,91 Ft/CHF árfolyamon szerepel a kötelezettség, amely 5,8 milliárd forint kötelezettség növekedést idézett elő. III.1.2. A vagyongazdálkodás pénzügyi erőforrásai, a vagyon működtetését, fejlesztését szolgáló költségvetési bevételek és kiadások Az önkormányzat 2006-2011. évi költségvetési mérlegének bevételeit az 14. sz. ábra, valamint az 6. sz. melléklet szerinti táblázat, kiadásait a 15. sz. ábra, valamint a 7. sz. melléklet szerinti táblázat tartalmazza. III.1.2.1. Költségvetési bevételek: Az alábbi táblázat, valamint az 14. sz. ábra jól szemlélteti, hogy az önkormányzat hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélküli bevételei 2006-2008. évek között növekedtek, 2009. évtől jelentősen csökkentek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei 2006-2011. év E Ft Megnev. Bevételek

2006 56 202 250

2007 57 372 008

2008 61 270 937

2009 53 357 818

2010 50 053 049

Kötvény, hitel Likvid hitel

2 985 830

8 248 137

4 712 885

406 617

3 042 909 2 392 285

3 800 395

127,3 %

Bev. össz.

59 188 080

65 620 145

65 983 822

53 764 435

55 488 243

49 610 230

83,8 %

24

2011 2011/2006 45 809 835 81,1 %


Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési bevételei 2006-2011. év (milliárd Ft) 14. sz. ábra

Az összes bevétel összege 2006. évben 59,2 milliárd Ft volt, 2007. évben 65,6 milliárd Ft, a 6,4 milliárd Ft-os bevétel növekedés meghatározó forrása az 5 milliárd Ft értékű kötvénykibocsátás volt. A 2008. évi 66 milliárd Ft-os költségvetési bevétel 3 milliárd Ft további kötvénykibocsátás mellett teljesült. A költségvetés bevétele 2011. évben 49,6 milliárd Ft volt, amely 2006. évhez képest 9,6 milliárd Ft csökkenést jelent, amelynek meghatározó elemei a támogatásértékű bevételek 8,6 milliárd Ft-os, az intézményi bevételek 5,1 milliárd Ft-os csökkenése, amelyet mérsékelt a működési bevételek növekedése.

III.1.2.2. Költségvetési kiadások

25


A 15. sz. ábra bemutatja a kiadások összetételét, annak változását. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetési kiadásai 2006-2011. év (milliárd Ft) 15. sz. ábra

A működési kiadások összege 2006-2008. évek között növekedett, 2006. évben 46,6 milliárd Ft volt, 2008. évben 52,8 milliárd Ft, majd ezt követően jelentősen csökkent, 2011. évben 37,6 milliárd Ft-ra mérséklődött. A pénzügyi befektetések alábbi összegei az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének növelését tartalmazzák, ezek közül legjelentősebb a Miskolc Holding Zrt. 1.216 milliárd Ft-os tőkeemelése, amely a villamos projekt önkormányzati önrészének finanszírozását szolgálja. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat pénzügyi befektetések kiadásai 2006-2011 E Ft 2006

2007

2008

2009

2010

2011

30 000

0

25 216

20 800

347 425

868 575

A kamat és hiteltörlesztés kiadásai 2006-2011. években – 2010. évet kivéve – folyamatosan növekedtek, a 2011. évi kiadás több mint négyszerese a 2006. évinek. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat kamat és hiteltörlesztés kiadásai 2006-2011 E Ft 2006

2007

2008

2009

2010

2011

984 629

1 397 794

1 555 013

1 551 806

1 255 722

4 067 423

26


III.1.3. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásai, szervezeti keretei A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásait jelenti a képviselőtestület, a közgyűlés bizottságai, a tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai, egyéb szervezetek, magánszemélyek. A vagyongazdálkodás szervezeti erőforrásainak létszámadatait az alábbi táblázat szemlélteti: Átlagos stat. álMegnevezés lományi létszám 2011. év Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hiva561 tal Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat In6 249 tézményei 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági 1 638 társaságok Miskolc Holding Zrt. 31 MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. 5 CINE-MIS Nonprofit Kft. 7 Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Non4 profit Kft. MISEK Nonprofit Kft. (2012. május 01-től állami 1 533 tulajdonba került) MVSI Nonprofit Kft. 46 Miskolci Városfejlesztési Kft. 12 Miskolc Holding Zrt. tagvállalatok 2 751 Miskolci Beruházó és Szolgáltató Kft. 5 MIHŐ Kft. 189 MIK Zrt. 195 MIKOM Kft. 49 MIVÍZ Kft. 321 Miskolci Turisztikai Kft. 106 Miskolctapolca Fejlesztési Kft. 0 Miskolci Városgazda Kft. 821 MVK Zrt. 892 Régió Park Kft. 30 Szocio-Produkt Kft. 143 Mindösszesen: 11 199 A Polgármesteri Hivatal 561 fővel, az önkormányzati intézmények 6.249 fővel, a 100 %os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 105 fővel (tekintettel arra, hogy a MISEK Nonprofit Kft. 2012. május 01. napjával állami tulajdonba került), a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai 2.751 fővel biztosítják a közfeladat - ellátás, a 27


vagyonhasznosítás szervezeti hátterét. (A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábráját a 4. sz. függelék mutatja be.) III.1.3.1. Tulajdonos Az önkormányzati vagyon tulajdonosa maga a város lakossága (a város közigazgatási területéhez tartozó választópolgárok közössége), közösségi tulajdon, amely a város lakosságának érdekeit szolgálja. A tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlés elsődleges feladata a feladat-ellátási stratégia meghatározása, ennek keretében a megkívánt számszerűsíthető és mérhető társadalmi és pénzügyi hozamok, megtérülési ráták, a beruházási politika kidolgozása, és a hozzá tartozó, még elfogadható gazdasági kockázati szintek definiálása, valamint a jogszabályoknak való megfelelés megfogalmazása. A Közgyűlés hatásköre: A Közgyűlés jogosult a tulajdonost megillető jogok gyakorlására, - birtoklás joga: a tulajdonjog tárgyának fizikai és jogi - bizonyos fizikailag meg nem fogható vagyontárgyak esetében csak jogi - hatalomban tartása. A birtoklás jogához szorosan kapcsolódik a birtokvédelem jogintézménye. - használat és hasznok szedésének joga, - rendelkezés joga (a birtoklás átengedésének joga, a használat, illetve a hasznok szedése átengedésének joga, a megterhelés joga, a tulajdonjog átengedésének, átruházásának, elidegenítésének joga). köteles a tulajdonnal járó terhek és a tulajdonban beálló kár viselésére, jogosult a bevételekkel (köztük a vagyonhozadékkal) való önálló gazdálkodásra, jogosult a vállalkozás jogának gyakorlására (saját felelősségére), amely nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendelet szerint történik, amely vagyoncsoportonként rögzíti a döntési szinteket, az értékhatárok függvényében. (közgyűlés, bizottság, polgármester) III.1.3.2. Az önkormányzati vagyon működtetését ellátó szervezetek Az önkormányzati vagyont működtetők feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos stratégia megvalósítása, a már megfogalmazott feladat ellátási prioritások mentén. A vagyont működtetőnek biztosítania kell, hogy a beruházási, üzemeltetési és karbantartási politika segítségével az önkormányzat vagyona a lehető legnagyobb hozamértéket (társadalmi hozam, pénzbeli hozam, stb.) biztosítsa a tulajdonos számára, az eszközállomány műszaki állapotának és működőképességének megtartása, növelése mellett. Az önkormányzati vagyont használó, üzemeltető, kezelő, vagyonkezelő szervezetek az alábbiak:

28


Polgármesteri hivatal: Jogcím: üzemeltetés, fenntartás Önkormányzati tulajdonú intézmények: Jogcím: ingyenes használatba adás az alapító okiratban rögzített feladatok ellátása érdekében. Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: 22.244 millió Ft Önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságok: Jogcím: jegyzett tőke részét képező vagyonelemek biztosítása Befektetések nettó értéke: 26.618 millió Ft Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat részesedései 2011. 12. 31. E Ft Sor szám

1. 2.

Részesedés aránya %

Megnevezés

Miskolci Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. MKSZ Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft.

Jegyzett tőke (törzsbetét) értéke

Könyv szerinti érték

100,0

17 498 000

17 498 000

100,0

3 000

3 000

3.

CINE-MIS Moziüzemi Szolgáltató Nonprofit Kft.

100,0

35 780

18 184

4.

Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft.

25,7

79 510

47 777

5.

Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt.

33,4

167 000

73 948

6.

Miskolc Térségi Integrált Szakképző Központ Nonprofit Kft.

100,0

3 000

3 000

7.

ÉMIG Észak-Magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft.

7,7

250

250

8.

Tigáz Zrt.

1 800

495

9.

MISEK Nonprofit Kft.

100,0

10 647 770

8 955 839

10.

MVSI Nonprofit Kft.

100,0

27 900

17 002

11.

Miskolci Városfejlesztési Kft.

100,0

500

500

28 464 510

26 617 995

Összesen

29


Az Önkormányzat részesedéseiben 2011. december 31. után bekövetkezett változások: A MISEK Nonprofit Kft. 2012. május 01. napjával törvényi rendelkezés alapján állami tulajdonba került. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évben hat kulturális intézmény megszüntetéséről, a feladatellátás biztosítására gazdasági társaságok létrehozásáról döntött. A létrejött társaságok jegyzett tőke összegét az alábbi táblázat mutatja: 2012. évben létrehozott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőke értéke E Ft Miskolci Miskolci GaléCsodamaMiskolci Kulria Városi Műlom Bábturális Közvészeti Múzeszínház pont Nonum Nonprofit Nonprofit profit Kft. Kft. Kft. 10 780 7 300 20 110

Miskolc VároMiskolci si Könyvtár és Szimfonikus Információs Zenekar NonKözpont Nonprofit Kft. profit Kft. 6 610

Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft.

50 430

76 070

A Közgyűlés 2012. évben a Miskolc Holding Zrt. jegyzett tőkéjének 350 millió Ft-tal történő növeléséről döntött a villamos projekt önkormányzatot terhelő önrészének további biztosítása érdekében. Miskolci Ingatlankezelő Zrt.: Jogcím: forgalomképes ingatlanok kezelésbe adása Kezelésbe adott vagyon nettó értéke: 17.736 millió Ft. E Ft Megnevezés

Nettó érték

MIK Zrt. Beépítetlen belterületi föld Beépítetlen külterületi föld Beépített földterület Lakás és nem lakás célú ingatlanok Konténerek

17 735 536 6 109 530 1 579 277 2 363 770 7 680 941 2 018

Holding tagvállalatok: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: 1.988 millió Ft E Ft Megnevezés Miskolci Turisztikai Kft. Diósgyőri Várfürdő Selyemréti Fürdő Városgazda Nonprofit Kft. Karantén épület Építmény

Nettó érték 379 507 185 763 193 744 325 474 41 214 284 260

30


Egyéb gép, berendezés, jármű MIVIZ Kft. Építmények-ivóvíz, szennyvíz Építmények-csapadékcsatorna Gép, berendezés

0 1 283 504 1 071 970 211 136 398

Egyházak: Jogcím: ingyenes használatba adás Ingyenesen használatba adott vagyontárgyak nettó értéke: 485 millió Ft Megnevezés Egyházaknak használatra átadott vagyon (iskolák)

E Ft Nettó érték 485 202

Miskolci Kistérség Többcélú Társulása: Jogcím: üzemeltetésre átadás Üzemeltetésre átadott vagyontárgyak nettó értéke: 648 millió Ft Megnevezés Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugárotthon

E Ft Nettó érték 648 323 648 323

Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. és MIHŐ Kft.: Jogcím: vagyonkezelésbe adás ingyenesen Vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak nettó értéke: 1.011 millió Ft Megnevezés Vagyonkezelésbe adott eszközök összesen: Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. Diósgyőri Sportuszoda MIHŐ Kft. Regionális hulladéklerakó (Bogáncs utca)

E Ft Nettó érték 1 010 510 87 766 87 766 922 744 922 744

MIKOM Nonprofit Kft. Jogcím: Közterületi reklámhordozók hasznosítása, az önkormányzat számára éves használati díj megfizetése mellett. A Társaság közterületi reklámtevékenységével kapcsolatos szakmai, gazdasági beszámolót a 2. sz. függelék tartalmazza.

31


A vagyongazdálkodás erőforrásait összefoglalva, megállapítható, hogy az önkormányzat közfeladatait − 204,4 milliárd Ft értékű tárgyi vagyonnal, − 50-60 milliárd Ft nagyságrendű pénzügyi erőforrással és − 9 ezer főt meghaladó szervezeti, humán erőforrással látja el.

III.2. Információs adathalmaz elemzése A jelenlegi vagyonnyilvántartás jellemzői: Az önkormányzati vagyonról jelenleg az alábbi nyilvántartások állnak rendelkezésre, amelyek egymástól elhatároltak, nincs olyan egységes vagyonnyilvántartás, amely adott vagyonelemre vonatkozóan, egy adatbázisban, komplex módon minden fontos adatot, információt teljes körűen tartalmaz. Számviteli nyilvántartás A főkönyvi könyvelés a számlarendben szabályozott főkönyvi számonként részletezve tartalmazza az egyes eszközcsoportok bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését, nettó értékét. Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása: az immateriális javakról, üzembe helyezett tárgyi eszközökről eszközönként, egyedi nyilvántartó lapokon tartalmazza az eszköz megnevezését, üzembe helyezésének időpontját, tervezett élettartamát, leltározási helyét, eredeti bruttó értékét, évenkénti aktuális bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, évenként elszámolt értékcsökkenését, aktuális nettó értékét. Vagyonkataszter Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet tartalmazza az ingatlanvagyon-kataszter felfektetésére és vezetésére vonatkozó előírásokat. A Kormányrendelet előírta az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, folyamatos nyomon követését és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A becsült érték 2003. évben került megállapításra a jogszabályi előírásnak megfelelően. A Kormányrendeletet módosító 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelet előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a tulajdonukban lévő teljes ingatlan vagyont legkésőbb 2003. január 1-jéig (meghatározott módszer alapján) értékelni és az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartásban szerepeltetni. Az ingatlan-vagyonról az önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár (MÁK) Területi Igazgatóságain keresztül 2003. március 10. napjáig kellett adatszolgáltatást teljesíteni. Az egységes értékelés célja az volt, hogy az ingatlanvagyon azonos elvek alapján kerüljön minden önkormányzatnál felmérésre és értékelésre. 32


Az ingatlanvagyon-katasztert a hatályos megbízási szerződésben rögzített díjazás ellenében a MIK Zrt. vezeti. A kataszterben az ingatlanokra vonatkozó adatok kerülnek rögzítésre, a Kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az ingatlan vagyon kataszter kizárólag a jogszabályi előírás szerinti adatokat tartalmazza. Vagyonkimutatás Az éves zárszámadás részeként minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni az önkormányzati vagyonrendelet szerinti tartalommal az önkormányzat vagyonkimutatását, amely a számviteli nyilvántartás, az ingatlanvagyon-kataszter adatai alapján tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonállományát. A hatékony feladatellátást, vagyonhasznosítást elősegítő komplex vagyon-nyilvántartási rendszer megvalósítására vonatkozó részletes javaslatokat a hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzések VI.3.10. pontja tartalmazza. III.3. A vagyongazdálkodási koncepció és terv összhangjának elemzése a gazdasági programmal, koncepciókkal, önkormányzati rendeletekkel, szabályzatokkal Elvárás a vagyongazdálkodási koncepcióval és tervvel szemben, hogy legyen összhangban a négyéves gazdasági program, valamint az önkormányzati feladatellátásra vonatkozó koncepciók vagyongazdálkodási célrendszerével. A vagyongazdálkodási koncepció és terv általános célkitűzéseit, elveit alkalmazni kell egyéb önkormányzati rendeletek, szabályozások megalkotása során is. A rendeleteknek, szabályozásoknak vagyongazdálkodási vonatkozásaikban követniük kell a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben rögzített elveket, megteremtve az önkormányzat komplex vagyongazdálkodásának konzisztenciáját.

33


IV. Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint IV.1. A szükségletfelmérés folyamatának két meghatározó célja van: IV.1.1. A Miskolc városban jelentkező közösségi szükségletek felmérése, összegyűjtése, önkormányzati közfeladatonkénti rendszerezése, rangsorolása. IV.1.2. A közösségi szükséglet iránti igényt megfogalmazók milyen társadalmi, önkéntes feladatot, felajánlást vállalnak a szükségletek minél teljesebb körű teljesítése érdekében. A szükségleti adathalmaz, valamint a közösségi felajánlások (ingyenes munkavégzés, pénzeszközök, eszközök ingyenes átadása) önkormányzati közfeladatonként adattárba történő elhelyezése szükséges. IV.2. A szükségletek, valamint a közösségi felajánlások felmérése, összegyűjtése érdekében az alábbi módszerek alkalmazása indokolt: − − − − − − − − − −

lakosság körében reprezentatív felmérés, önkormányzati képviselők, tisztségviselők, bizottsági tagok, szakértők, városfejlesztési szakemberek, tekintetében kérdőíves felmérés, egyházak és civil szervezetek, szakmai, érdekvédelmi szervezetek vonatkozásában kérdőíves felmérés, jelentős számú vállalkozás megkérdezése, nagy- és közép méretű gazdasági társaságokkal interjúk készítése, önkormányzati intézményekkel interjúk készítése, önkormányzati tulajdonú, résztulajdonú gazdasági társaságokkal interjúk készítése, fogadóórákon elhangzottak, írásbeli, szóbeli bejelentések, kérelmek hasznosítása, média lehetőségek hasznosítása: írott, elektronikus hírek, hírportálok, közösségi fórumok, informális beszélgetések, stb. hasznosítása.

IV.3. A szükségletek felmérését követően azok önkormányzati közfeladatonkénti áttekintését, rendszerezését és folyamatos aktualizálását meg kell valósítani. IV.4. Kiemelten fontos a szükségletek rangsorolása A szükséglet- és feladatprioritások meghatározásának célja, hogy az önkormányzati feladatellátás a Miskolcon élő, dolgozó, vállalkozó, tanuló, idelátogató emberek, közösségek érdekeinek a legjobban megfeleljen. Feladatprioritásnak tekintjük a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében az önkormányzati feladatok rangsorolását elsőbbség, előnyösség, fontosság szempontjából. Az önkormányzatnak az általa meghatározott feladatprioritásokhoz igazodó vagyongazdálkodási koncepciót, hosszú és középtávú tervet kell készítenie és ezeket

34


szükséges azután lebontani jól körülhatárolható, konkrét projektekre, éves akciótervekre. V. Jövőkép Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő vagyonelemek működtetésével, a vagyon mennyiségi és minőségi gyarapításával a város közösségi szükségleteinek hatékony kielégítése, a lakosság életkörülményeinek javítása, a település fejlesztése. Úgynevezett önkormányzati gondoskodó gazdaság megteremtése, a gazdaságszervezésen keresztül olyan körülmények létrehozása, amely elősegíti munkalehetőségek megteremtését, városi közösségi jólét elérését. A vagyonelemek legmagasabb társadalmi és pénzügyi hozamának elérésére irányuló, eredményközpontú vagyongazdálkodási kultúra megteremtése, a közösség, az egyén intenzív bevonásával, közreműködésével.

35


VI. Hosszú és középtávú vagyongazdálkodási célok, célkitűzések VI.1. Alapelvek 1. Nem a lehetőségekből, hanem a célokból kell kiindulni, későbbi lépés a célok és a feltételek összehangolása. 2. A gyengeségek, veszélyek feltárása után törekedni kell azok elhárítására, megoldására. 3. Az erősségek, lehetőségek feltárása után törekedni kell azok minél teljesebb körű hasznosítására. 4. A közösségi részvétel fontossága − Az önkormányzat a közösség ügyeinek képviseletére, intézésére jött létre, adott célok, célkitűzések, tervek kidolgozása akkor a legsikeresebb, ha a közösségi részvétel az önkormányzat által biztosított. − Az önkormányzati cél akkor sikeres, ha a folyamatot a közösség megérti, elfogadja, támogatja, és magáénak tekinti. 5. A közösségi részvételt alátámasztó indokok − Városrészek eltérő igényei: A legtöbb közösség városrészek szerint változó kulturális háttérrel rendelkező kisebb közösségből, eltérő igényű és szükségletű csoportokból tevődik össze. − Fontossági sorrend felállítása: a közösség bevonásával. − Egyéni elképzelések hasznosítása − A célok meghatározásában való részvételi lehetőség fokozza a közösségek bekapcsolódását. A tervezés inputjai 16. sz. ábra Közvélemény-kutatás Közvélemény-kutatás

Tervezési Tervezési csapat csapat

Fórumok Fórumok

Munkaértekezletek Munkaértekezletek KONCEPCIÓ, KONCEPCIÓ, TERV TERV

Képviselők, Képviselők, bizottságok, bizottságok, tisztségviselők tisztségviselők

Polgármesteri Polgármesteri Hivatal Hivatal Főosztályai Főosztályai

Helyzetelemzés Helyzetelemzés Szükségletfelmérés Szükségletfelmérés Jövőkép Jövőkép Célok, Célok, célkitűzések célkitűzések Akciótervek Akciótervek Fórumok Fórumok

Külső Külső szakértők szakértők

36

Lakosság Lakosság Üzleti Üzleti élet élet szereplői szereplői Társadalmi, Társadalmi, érdekvédelmi, érdekvédelmi, civil civil szervezetek szervezetek Egyházak Egyházak Önkormányzati Önkormányzati intézmények, intézmények, gazdasági gazdasági társaságok társaságok Vagyonkezelők, Vagyonkezelők, használók használók


VI.2. A vagyongazdálkodási koncepció és terv készítésének fontossága 1. A koncepció, a közép- és hosszú távú célkitűzések meghatározása olyan eszköz, amellyel az önkormányzat hosszabb időtávra kialakítja a lakossághoz, a termelő gazdasághoz való viszonyát ezen keresztül a küldetését, figyelembe véve meglévő és jövőbeni erőforrásait, adottságait. 2. Lehetőséget biztosít a jövő változásaira történő felkészülésre. 3. A koncepció és terv feltárja a helyzetet, kitűzi a célokat és meghatározza az eszközöket. 4. Megteremti a kiegyensúlyozott gazdálkodás alapját. 5. Költségtakarékosabb, hatékonyabb működést eredményez. 6. A világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt ad, motivál a célok elérésére. 7. A jól kidolgozott terv segít a tudatosabb és eredményesebb munkavégzésben. Közös értékrend és célok kialakításával elősegíti valamennyi résztvevő, érintett azonosulását. 8. Megteremti a lehetőséget az önkormányzat, a gazdasági élet, a civil társadalom szereplőinek folyamatos párbeszédén alapuló együttműködés kialakítására. 9. Hozzájárul a demokratikus folyamatok iránti állampolgári igény, bizalom fenntartásához, megszilárdításához. 10. Lehetővé teszi a különböző érdekek kölcsönhatását. 11. Biztos alapot szolgáltat a döntéshozatalhoz.

VI.3. Hosszú távú vagyongazdálkodási célkitűzések VI.3.1. Országgyűlési és önkormányzati választókerületenkénti bontásban vagyongazdálkodási információs adatbázis megteremtése Az önkormányzati közfeladat ellátásban, a lakossági, közösségi szükségletek kielégítésében kitüntetett szerepe van az országgyűlési és az önkormányzati képviselőknek. A város lakosságának szükségleti igényei elsődleges módon az országgyűlési és önkormányzati képviselőknél jelennek meg, az igényeket kielégítő közfeladat ellátás biztosításához teljes körűen ismerniük kell az adott választókerület vagyoni kondícióit, a vagyonelemek területi elhelyezkedését, mennyiségi, minőségi paramétereit. Mindezekre azért van szükség, hogy a feladatprioritások meghatározásánál és a tervek összeállítása során, a döntések meghozatalakor teljes körűen tájékozottak legyenek a választókerületben rendelkezésre álló vagyoni erőforrásokkal kapcsolatban. VI.3.2. Önkormányzati alapkövetelményei

feladatellátáshoz

az

erőforrások

hozzárendelésének

A vagyongazdálkodásnak olyan módon kell az önkormányzati feladatellátáshoz rendelnie a szükséges erőforrásokat, vagyonelemeket, hogy az: 1. igazodjon az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez, 37


2. elsődlegesen a közfeladatok ellátását, a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítését szolgálja, 3. biztosítsa a vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodást, 4. feleljen meg az önkormányzati vagyon rendeltetésének, 5. a működtetés egységes elveken alapuljon, átlátható, hatékony és költségtakarékos legyen, 6. biztosítsa a vagyon értékének megőrzését, állagának védelmét, értéknövelő használatát, gyarapítását, hasznosítását, 7. elősegítse az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítését. VI.3.3. Legnagyobb teljesítmény, társadalmi, pénzügyi hozam elérése 1. Az önkormányzati feladatellátás során a legnagyobb teljesítmény, társadalmi, pénzügyi hozam realizálása érdekében, meg kell valósítani, hogy a tárgyi, pénzügyi, szervezeti erőforrások szerves egységet képezzenek, és gazdaságilag összhangban legyenek, amely megalapozhatja az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyságát, a közfeladat ellátás eredményesebbé tételét. 2. A társadalmi, pénzügyi hozam egzakt mérését biztosító mutatószámrendszer kidolgozása és következetes alkalmazása kiemelten fontos feladat. A teljesítményt mérő mutatószámok kidolgozását követően az eredményesség, a hatékonyság évenkénti növelésére vonatkozó követelményrendszer elkészítése indokolt. 3. Az üzleti vagyon tekintetében a vagyon piaci értékével arányos, évenként megállapított %-os éves hozam elérésének biztosítása szükséges. VI.3.4. A gazdaságfejlesztés elősegítése Kiemelt feladat a vagyon olyan új típusú hasznosítása, amely a kötelező feladatellátás mellett, hozzájárul a foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás biztosításához, a gazdaságfejlesztéshez. VI.3.5. Üzemgazdasági, eredmény szemléletű önkormányzati információs, számviteli rendszer bevezetése Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodásában érvényesülő pénzforgalmi szemlélettel szemben, szükséges az üzemgazdasági, eredmény szemléletű önkormányzati információs, számviteli rendszer bevezetése, amellyel lehetővé válik a valós ráfordítások elszámolása, a gazdasági események pénzügyi és jövedelmi eredményre, illetve a vagyonra gyakorolt hatásának valós kimutatása. Ehhez azonban központi jogszabályok módosítása szükséges. VI.3.6. Közfeladatoknál feladatalapú, a vagyon tekintetében állapotalapú tervezés megvalósítása szükséges a bázis alapú tervezés helyett VI.3.7. Vagyonhasznosításból származó jövedelem, fejlesztési célú hasznosítása 1. Az önkormányzat vagyonhasznosításból származó jövedelmének növelése, a fejlesztési források megteremtése. 2. A vagyonhasznosítás hozamának befektetési célú visszaforgatása, „vagyonért vagyont” elv érvényesítése. 3. A vagyon csökkenés elkerülése, a vagyonfelélés megakadályozása. 4. A folyó- és tőkebevételek és kiadások elkülönített egyensúlyának biztosítása. 38


VI.3.8. A vagyon összetételének javítása 1. A vagyon összetételét a vagyongazdálkodás során úgy kell javítani, hogy a vagyonelemek “cseréje” nyomán: − a szolgáltatási célú vagyon a közszolgáltatás céljainak jobban megfeleljen, − az üzleti célú vagyon minél több hozamot eredményezzen, − az előző két vagyoncsoport közötti átsorolás az önkormányzat ellátási, gazdálkodási és politikai céljainak legjobban megfeleljen. 2. A rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek működtetésének gazdaságosabbá tétele, ha ez nem biztosítható, ezen vagyonelemek értékesítése. VI.3.9. A tulajdonosi érdekek következetes érvényesítése 1. A tulajdonosi érdek következetes érvényesítése érdekében hatékony beszámoló rendszer kidolgozása, alkalmazása, folyamatos ellenőrzés, kontrolling elemzés megvalósítása szükséges. 2. Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működésének, jogi és szervezeti kereteinek, tevékenységi körének, az általuk biztosított feladatellátásnak a felülvizsgálata, vagyongazdálkodásuk kiemelt figyelemmel kísérése, a társaságoknál lévő önkormányzati vagyon értékének megőrzése, növelése, eredményesebb működtetése, hatékony tulajdonosi kontrolling, beszámoltatási rendszer kialakítása szükséges. Indokolt társaságonként differenciált tulajdonosi elvárások megfogalmazása az ellátott feladatok és a működtetett vagyon figyelembe vételével, az éves üzleti terv időarányos végrehajtásáról rendszeres beszámolási kötelezettség előírása. VI.3.10. A hatékony feladatellátást, vagyonhasznosítást elősegítő komplex vagyon-nyilvántartási rendszer megvalósítása Szükség van a vagyonelemek, eszközök részletes, a műszaki, minőségi, jogi és pénzügyi jellemzőit, állapot- és teljesítményadatait egyaránt leíró nyilvántartására. A nyilvántartásnak megbízható, valós adatokat kell biztosítania az önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos döntés előkészítési folyamatokban. 1. Az önkormányzat képviselői, bizottságai, tisztségviselői, a polgármesteri hivatal vezetői, munkatársai számára biztosítani kell a nyilvántartáshoz való hozzáférést. A vagyonnyilvántartásnak biztosítania kell az önkormányzati vagyonelemek országgyűlési és önkormányzati választókerületenkénti lekérdezhetőségét, választó-kerületenkénti kimutatás készítését a vagyontárgyakról. 2. Meg kell vizsgálni, hogy a meglévő ingatlanvagyon-kataszter továbbfejlesztésével, kiegészítésével megvalósítható-e a hatékony vagyongazdálkodást megalapozó komplex információs adatbázist tartalmazó vagyonnyilvántartás, vagy új vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása szükséges.

39


3. Szakmai álláspont kialakítása alapján időbeli ütemezés és pénzügyi finanszírozási terv készítése szükséges a vagyonelemek valós piaci értéken történő nyilvántartása érdekében. 4. Valósuljon meg az adatok folyamatos aktualizálása, naprakészségének biztosítása. A vagyonelemek adatai kövessék az adatok időbeli keletkezését, történetiségét, minden egyes bejegyzett adat esetében kerüljön sor a pontos időpont, a tartalom, az értékadat feltüntetésére. 5. Adott vagyontárgy sajátosságaihoz igazodóan kerüljenek teljes körűen rögzítésre a vagyontárgy mennyiségi és minőségi adatai. 6. Ingatlanok esetében a nyilvántartás tartalmazzon megtekinthető térképszelvényt, fotót. A térinformatikai adatbázisok, digitális alaptérképek és közműnyilvántartások naprakészsége biztosított legyen. 7. Tartalmazza a vagyontárgy üzembe helyezésének időpontját, az eredeti aktivált érték összegét, a beruházás forrásösszetételét (önkormányzati saját forrás, támogatás, egyéb idegen forrás), támogatás esetén a projekt azonosítószámát, a támogató megnevezését, a támogatással kapcsolatban vállalt fenntartási és egyéb kötelezettségek megnevezését, időintervallumát, értékadatát. 8. Tartalmazza az üzembe helyezést követően bekövetkezett értéknövekedések esetében a beruházás, a felújítás aktiválásának időpontját, a megvalósult fejlesztés tartalmára utaló pontos megnevezést, az eszköz értéknövekedésének összegét, a fejlesztés forrás összetételét (önkormányzati saját forrás, támogatás, egyéb idegen forrás), támogatás esetén a projekt azonosító számát, a támogató megnevezését, a támogatással kapcsolatban vállalt fenntartási és egyéb kötelezettségek megnevezését, időintervallumát, értékadatát. 9. Tartalmazza az üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatban felmerült éves költségeket. 10. Teljes körűen tartalmazza a vagyontárgyakra bejegyzett terheléseket (zálogjog, elidegenítési tilalom, stb.), mellékletként kerüljön csatolásra a bejegyzés valamennyi háttérdokumentuma. Folyamatosan történjen meg a törlésre kerülő terhelések nyilvántartásból történő kivezetése. 11. Kerüljenek rögzítésre az ingatlan hasznosításával kapcsolatos adatok a történetiség szempontrendszerének figyelembe vételével (intézményre bízott vagyon esetében: az intézmény megnevezése, az időpont, az intézmény alapító okiratának módosítására vonatkozó közgyűlési határozat száma; bérlet, használat esetében: a szerződés megkötésének időpontja, a jogviszony kezdete, intervalluma, a használó, bérlő megnevezése, a megállapított díj összege, tulajdonosi döntés (közgyűlés, bizottság, polgármester) esetén a határozat száma. Az adott vagyontárgynál a nyilvántartásba legyenek becsatolva, a történetiség követelményét teljesítve, a döntést igazoló határozatok, valamint a megkötött szerződések)

40


12. Az önkormányzati részesedések tekintetében kerüljön kidolgozásra a nyilvántartásban megjelenítendő adatok köre, az időbeliség, történetiség igényének teljesülésével (jegyzett tőke, saját tőke, mérleg szerinti eredmény, követelés és kötelezettségállomány, további mérleg - és eredmény-kimutatás adatok, stb.). 13. A vagyonnyilvántartással szemben alapvető követelmény, hogy az elektronikus nyilvántartás tartalmazza a vagyontárgyért felelős személy meghatározását. VI.3.11. Az új típusú önkormányzati feladatellátáshoz igazodó szervezeti struktúrafejlesztés A szervezeti struktúrával szemben támasztott követelmények − A szervezet feleljen meg az új típusú feladatszerkezet és prioritás összetettségéből, különbözőségéből fakadó követelményeknek. − A szervezet következetesen alkalmazza a munka megosztására, hatáskör megosztására, koordinációjára és az egyéni felelősségre vonatkozó szabályokat. − A szervezet a legkisebb befektetéssel a legnagyobb teljesítményt, eredményt érje el. − A szervezet a teljesítmény követelményeknek megfelelően folyamatosan mérje a feladatellátás eredményét, társadalmi, pénzügyi hozamát. − Tegye lehetővé a struktúra a környezet változásaihoz való gyors és rugalmas alkalmazkodást. VI.3.12. A vagyongazdálkodás hatékonyságát növelő szervezeti kultúra A szervezeti kultúra elemei egzakt módon nem mérhetőek, de a hatékonyság elérésének elengedhetetlen tényezői. Magában foglalja a munkatársak innovációját, felelősségvállalását, felelősségérzetét, motivációját, elkötelezettségét, együttműködését, lojalitását.

VI.4. Középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések A vagyongazdálkodás középtávú célkitűzéseit az 1. sz. függelék tartalmazza önkormányzati közfeladatonkénti részletezésben, figyelembe véve az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott feladatokat.

41


VII. Akciótervek Az akcióterv a célkitűzések megvalósítására koncentráló tervezési dokumentum, amely tartalmazza a célok eléréséhez szükséges feladatokat, erőforrásokat, valamint a feladatok végrehajtására megállapított határidőket és felelősöket. A célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt jelentőségű az erőforrások felmérése, felosztása, feladatellátáshoz rendelése. Erőforrások felmérése 1. Történjen meg az ellátást biztosító erőforrások felmérése, számbavétele (önkormányzati és nem önkormányzati erőforrások, ellátók). 2. Valósuljon meg az önkormányzati vagyon teljes körű mennyiségi és minőségi állapotfelmérése. 3. Az állapotfelmérés, valamint a jelenleg rendelkezésre álló különböző vagyonnyilvántartások adatállományának felhasználása alapján (főkönyvi karton, főkönyvi analitikus nyilvántartások, vagyonkimutatás, vagyonkataszter, térinformatikai rendszer) készüljön el egy olyan vagyonnyilvántartás, amely az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntésekhez, a tervezéshez megalapozott információt biztosít. 4. Történjen meg az önkormányzati feladatellátásban hasznosított, illetve nem hasznosított vagyonelemek elhatárolása, a hasznosított vagyonelemek kihasználtsági fokának konkrét meghatározása. 5. A feladatellátáshoz hasznosított vagyonelemek tekintetében valósuljon meg a hasznosítás szükséges és indokolt mértékének felülvizsgálata, megállapítása. 6. A fejlesztések, beruházások esetében a döntés, megvalósítás előtt el kell végezni a szükséges hatásvizsgálatokat, figyelembe kell venni annak eredményeit. 7. Önkormányzati beruházásnál, vagy önkormányzat által indított, pályázat keretében megvalósuló fejlesztésnél törekedni kell arra, hogy az elsősorban önkormányzati területen történjen. Amennyiben ez nem biztosítható és magán- vagy egyéb tulajdonú ingatlan megvételének szükségességével jár, arra csak egzakt költség-haszon elemzés és értékbecslés alapján, a vagyonrendeletben meghatározott döntéshozó jóváhagyásával kerülhet sor. 8. Beruházások és különféle, a város területén megvalósuló projektek tervezése és létrejötte esetén a kezdetektől fogva fokozott figyelemmel kell lenni a vagyoni kérdések és tulajdoni viszonyok rendezésére (törzsvagyonból kivonás, forgalomképessé tétel, csere, vétel, kisajátítás stb.). 9. A feladatellátásban igénybe venni kívánt erőforrásokra vonatkozóan számszerűsített, mérhető, kontrollálható társadalmi, pénzügyi hozamok kidolgozására, meghatározására, mérésére kerüljön sor. 10. További szükséges erőforrás igény meghatározása, mértékének, ütemezésének megtervezése.

Erőforrások felosztása, feladatellátáshoz rendelése 42


Az önkormányzat vagyongazdálkodási folyamatában az allokáció a rendelkezésére álló és a még szükséges erőforrás kapacitások elfogadott célokhoz, feladatprioritásokhoz történő felosztását, szétosztását, hozzárendelését jelenti. Az erőforrás allokálás folyamatában a bázisérték alapú tervezéssel szemben az állapotalapú tervezés biztosíthatja a legnagyobb hatékonyságot. 1. Az önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve, a társadalmi szükségletek prioritási rangsora alapján, kerüljön meghatározásra a kielégíthető társadalmi szükségletek köre. 2. Valósuljon meg a prioritási rangsor szerint kielégítendő társadalmi szükségletekhez az önkormányzati erőforrások hozzárendelése, a feladatcsoportokhoz, projektekhez a tárgyi, pénzügyi, szervezeti erőforráselemek felosztása, a közösségi felajánlások hasznosítása, a feladatok végrehajtási sorrendjének és időtávjainak figyelembe vételével. 3. Valósuljon meg a feladatellátásban hasznosított vagyonelemek kihasználatlan hányadának, valamint a feladatellátáshoz nem hasznosított vagyonelemek új feladatokhoz rendelése. 4. Kerüljön megvizsgálásra az alternatív feladatellátás lehetősége, költség- és kockázatelemzése. 5. Az alternatív feladatellátás tekintetében készüljön döntési javaslat. Az akciótervek esetében meg kell határozni: − az egyszeri és várható rendszeres ráfordításokat, − a szükséges erőforrásokat (tárgyi, pénzügyi, szervezeti, humán), − a felelősöket, a határidőt, − a várható eredményt, hozamot. Az akciótervvel, a megvalósítással szembeni fő követelmények: − egyértelmű cégmeghatározás − megvalósítás mérhetősége − reális, egységesen elfogadott célok − teljesíthető, reális ütemterv, határidő − ellenőrzési pontok kialakítása − hatékony ösztönzés − folyamatos, a feladat ellátásához igazodó tájékoztatás, információbiztosítás − határozottság − következetes, eredményes konfliktuskezelés − teljesítmény elvárások meghatározása − alternatív, kreatív megoldások keresése − rugalmasság − vezetőkkel szembeni elvárások: becsületesség, hozzáértés, célirányos vezetés, ösztönzés

Az akciótervek típusai:

43


1. Helyi közfeladatok ellátását szolgáló akciótervek (valamennyi önkormányzati közfeladatra vonatkozóan) 2. Funkcionális akciótervek − szervezetfejlesztési − információfejlesztési − kommunikációfejlesztési − teljesítményfejlesztési − ingatlanfejlesztési − ingatlan létesítmény gazdálkodás (facility management)

VIII. Megvalósítás, megfigyelés és teljesítmény ellenőrzés

44


A meghatározott célkitűzések megvalósítása az akciótervek következetes végrehajtásával történik. Az akciótervek értékeléséhez és az esetleges változtatáshoz figyelemmel kell kísérni a folyamatot. A változó körülmények megkövetelhetik az irányvonalak, célkitűzések és akciótervek változtatását, a terv aktualitásának megőrzése érdekében. A teljesítmény mérése Az önkormányzat esetében a teljesítmény mérés a közfeladat ellátás hatékonyságának, eredményességének, minőségének, mennyiségének számszerűsített kifejezését jelenti. Hatékonyság: a felhasznált erőforrások és az elért eredmény közötti kapcsolatot határozza meg (arány) Eredményesség: a nyújtott közfeladat ellátással kapcsolatos elégedettséget, illetve a kitűzött célok elérését jelenti. Minőség: megmutatja, hogy a közfeladat ellátás színvonala mennyire felel meg az előírásoknak. A kiegyensúlyozott folyamat megteremtéséhez mindhárom mutatót figyelembe kell venni. A megvalósítás teljesítményének mérése 17. sz. ábra Erőforrás Erőforrás inputok inputok Tárgyi Tárgyi Pénzügyi Pénzügyi Szervezeti, Szervezeti, Humán Humán

Erőforrás Erőforrás felhasználás, felhasználás, hasznosítás hasznosítás

Biztonságos Biztonságos feladatellátás, feladatellátás, üzleti üzleti vagyon vagyon hasznosítása hasznosítása

Teljesítmény Teljesítmény outputok outputok Közfeladati Közfeladati eredmény, eredmény, hozam hozam

(értéknövelés) értéknövelés)

Belső hatékonyság

Eredményesség

IX. A kiértékelés eredményének visszacsatolása A végrehajtás kiértékelése alapján levont következtetések alapján azonnali visszacsatolás indokolt a tervezés fázisához, a szükséges korrekció érdekében.

Összegzés

45


A jelen koncepcióban és tervben megfogalmazott eredmény- és teljesítmény-centrikus vagyongazdálkodás következetes végrehajtásával, a város polgárainak intenzív közreműködésével megvalósulhat a város közösségi szükségleteinek hatékony kielégítése, a lakosság életkörülményeinek javítása, Miskolc város fejlődése. „Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.” (Széchenyi István)

1. sz. függelék

46


Középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések önkormányzati közfeladatonként A középtávú vagyongazdálkodási célkitűzések meghatározzák azon önkormányzati közfeladatok ellátásához szükséges, 1 évet meghaladó, 2-5 éves időintervallumra vonatkozó vagyongazdálkodási intézkedéseket, amelyekhez jelentős vagyon kapcsolódik. 1.Településfejlesztés, településrendezés Miskolc esetében a városkép meghatározó elemeit a nehézipar és a lakótelepek jelentették. Ahhoz, hogy a város regionális szerepét betölthesse egy gyökeresen új szemléletű, a helyi és történeti értékeken alapuló fejlesztési elképzelésekre van szükség. A városnak egy nagyváros kulturális és funkcionális centrumaként kell „újrapozicionálnia” magát. Jelenleg a város sok, adottságaiból is fakadó problémával küzd: - a völgybe való beszorítottság, - közúthálózat strukturális elégtelenségei, - lakótelepi lakásállomány állapota, - lepusztult ipartelepek, - turisztikai kínálat továbbfejlesztendő színvonala stb. Tudatosan kell építeni a város szerkezeti, építészeti és környezeti sajátosságaira. Miskolc földrajzi (pl. megyén belüli központi helyzet, közlekedési útvonalak találkozása); turisztikai (Bükk, természetes tavak, Barlangfürdő stb.); társadalmi (erősödő civil szervezetekkel történő együttműködés, lokálpatriotizmus); kulturális (történelmi – egyházi – ipari emlékek, művészeti központok, hagyományok, egészségkultúra) adottságait úgy kell használni, hogy az átgondolt fejlesztések eredményeként egy komfortosabb, egészségesebb, esztétikusabb és szebb város legyen Miskolc. A városfejlesztés nem csupán építészeti kérdés. A városnak ki kell találnia önmagát, olyan stratégiát kell megvalósítani, mely választ ad gazdasági – építészeti – társadalmi kérdések sorára, mely összehangolt, átgondolt, hosszú távra nyújt megoldást. A városokkal szemben ma igen markáns társadalmi igények és elvárások fogalmazódtak meg. Cél, hogy a komplex városfejlesztés által megfogalmazott változás iránya a város közösségének céljainak megfelelő legyen. Miskolc olyan beruházásokat hajthat végre, melyek hosszú évekre meghatározzák a város összképét és fejlődési irányát. Fontos, hogy a szükséges fejlesztések, beavatkozások megtörténjenek, úgy hogy a város gazdasági – tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje javuljon. Fontos, hogy mindeközben a természeti adottságok ne sérüljenek, a város kulturális értékeit és hagyományait megőrizze, segítse új értékek létrehozását. A hagyományos városfejlesztési tevékenységet új elvekkel, új irányokkal és új eszközökkel kell ellátni. Átgondolt és jól megépített városi környezet növeli az ott lakók életminőségét, erősíti a helyi azonosságtudatot. Napjainkban az országos fejlesztés prioritásának iránya kedvező. A városnak meg kell tanulni reagálni a felmerülő igényekre. Az adottságokra építve meg kell teremteni a gazdasági – kulturális – társadalmi – környezeti jólétet, melynek alapja a helyi vállalkozó szféra, a lakosság és a városvezetés közötti folyamatos párbeszéd.

A célok olyan kulcsterületek harmonikus összehangolásával valósulhatnak meg, mint a fenntartható közlekedés – városgazdálkodás – várostervezés – városépítés. 47


Olyan fejlesztések vonalán kell haladnia a városnak, melyek a gazdasági – kulturális- társadalmi – környezeti jólét irányában hatnak, melyek a lakosság életszínvonalában jelentős változást hoznak, melyektől „jó Miskolcon élni”. Koncepciók, tervek: − Belváros kulturális és turisztikai vonzerőfejlesztése − Történelmi Avas fejlesztése, kulturális életbe történő bekapcsolása − Diósgyőri vár rekonstrukciója, további turisztikai – kulturális attrakciók betelepítése − Selyemréti strandfürdő fejlesztése − Tapolca program – attrakció fejlesztés (Barlangfürdő, strand, Hejő korzó stb.) − Bükk program – kerékpárút hálózat, Herman Ottó emlékpark fejlesztése − Science Múzeum − kulturális intézmények együttműködése − szálláshelyek, vendéglátóhelyek fejlesztése, újak kialakítása − sportesemények Új közlekedési koncepció: Az újraegyesülő Európában a Kárpát-medencén belül újra kell pozicionálnia magát Miskolc városnak. Ehhez feltétlenül szükséges a Sajó-völgy és Hernád-völgy - másképpen fogalmazva a Felvidék (Szlovákia) - irányába a kor színvonalának megfelelő közlekedési hálózat kialakítása. A város egyik közlekedési csomópontja a Búza tér, közlekedésileg túltelített, ezáltal akadályozza a városon belüli forgalmat és a városon való áthaladást Sátoraljaújhely, Hidasnémeti és Ózd felé. A zsúfoltság mérséklése lehetővé teszi a levegő szennyezettségi mutatók jelentős javítását is. Meg kell oldani a településen belüli és települések közötti gyors és komfortos elérhetőség biztosítását. Ennek érdekében intermodális központok létesítését tervezzük a Tiszai és a Gömöri pályaudvar térségében a különböző közlekedési módok közötti utas áramlás biztosításának megteremtésével. A városi úthálózat útszűkületekkel terhelt, melyet országos közutak összekötésével fel kell oldani, annak érdekében, hogy az M30-as autópályáról a Bükk-hegység a belváros forgalmi terhelése nélkül megközelíthető, valamint a településen átmenő teherforgalom minimalizálható legyen. A több mint 60 éve létrejött „Nagymiskolc” egyes településrészei között meg kell teremteni, illetve helyre kell állítani a megfelelő közlekedési kapcsolatokat. A közel 150 éve kiépült vasúthálózat a város testét három részre darabolja. A vasút - hasonlóan a folyókhoz - csak pontonként átjárható. Ma Miskolc csupán négy olyan vasúti alul- vagy felüljáróval rendelkezik, mely korlátozás nélkül járható át. A keleti és nyugati városrész átjárhatósága érdekében szükségesnek tartjuk három újabb átjáró megépítését. A Zöld Nyíl projekt megvalósításával egy környezetbarát, szinte az egész várost hosszában összekötő közlekedési útvonal jött létre.

48


Koncepciók, tervek, stratégiák: − − − − − − − − − − − − −

Kandó Kálmán téri villamos végállomás és csatlakozó létesítmények A Déli Tehermentesítő út (DTM) nyugati visszakötése az Andrássy útba Táncsics tér, lámpázott közlekedési csomópont kialakítása A Bagolyvár épületének felújítása és átépítése a „Zöld Nyíl” Felső-Majláth-i, nyugati végállomásának fogadó épületévé A 26. számú főút (jelenleg 306. számú) Miskolc elkerülő II. ütem Az Északi Tehermentesítő út (ÉTM) kiépítése Felső-Majláth-tól a József Attila utcáig és az ÉTM-DTM kapcsolat átépítése a Thököly utcánál A Déli tehermentesítő (DTM) út keleti meghosszabbítása a Soltész Nagy Kálmán utcától a József Attila utcáig A körvillamos (Hejő-Szinva villamos) előkészítésének folytatása és 1. szakaszának megvalósítása Két intermodális csomópont (központ) kialakításának előkészítése (Kandó tér, Gömöri pályaudvar) Két intermodális csomópont (központ) megvalósítása (Kandó tér, Gömöri pályaudvar) Futó utca (2505 jelű út déli szakaszának) négysávosítása A Fonoda utcát a „Centrum autópálya csomópont”-tal összekötő út kiépítése a Kisfaludy utcai csomópontig terjedő nyugat-kelet irányú útszakasszal együtt A 3-as Miskolc – Hidasnémeti – Kassa főközlekedési út országhatárig történő kiépítése

Új Belváros koncepció Ahhoz, hogy az eddig végrehajtott beavatkozások ne pontszerű beruházásokként, hanem egy magasabb minőségű városi élettér kialakításaként legyenek jegyezhetőek, mindenképpen szükséges a belvárosi rehabilitáció folytatása. Ennek keretében a város Főterének újragondolása (funkcionális szempontok figyelembevételével), a középkori várostengely utcáinak, köztereinek rehabilitálása, valamint a „Zöld Nyíl” villamosvasút fejlesztési nagyprojekt befejezése után a város sétálóutcájának megújítása szükségszerű. A belvárosban található funkció nélküli, ill. megüresedő épület állomány rekonstrukciójával megfelelő feltételeket teremtünk új kulturális, tudományos, civil kapcsolatok erősítésére, valamint új munkahelyek létrehozására. A fejlesztési célkitűzések súlyponti eleme az elhanyagolt állapotú történelmi Avas és az Avas-tető rehabilitációja is. A város műemléki templomainak rekonstrukciójára rendkívül szűkös forrásokkal rendelkeznek a történelmi egyházak. Ezért a belvárosi akció területen lévő egyházi ingatlanok felújítására konzorciumi szerződés keretében kerítünk sort. Az ismertetett projekt elemek egy részének tervezése és előkészítése megtörtént. Koncepciók, tervek, stratégiák: − Főtér rekonstrukciója − Szent István téri mélygarázs 49


− − − − − − − − − − − − − − − −

Közlekedési kapcsolat az Avas alján Bartók tér rekonstrukciója Széchenyi utca felújítása Szinva parti sétány kiépítése II. ütem (Villanyrendőrtől a Corvin utcáig) Belvárosi zöldterületek rehabilitációja Kossuth utca felújítása Rákóczi utca korszerűsítése Patak tömb rehabilitáció befejezése Történelmi Avas közterület-rehabilitációja Avasi Kilátó felújítása Avas tető revitalizációja Bábszínház épületének felújítása „Nemzeti Casino” kialakítás a Csengey utcai volt tiszti klub épületében Természettudományi, Oktatási, Kutatási Központ kialakítás (Csengey utca 4.) TRAFÓ kultur-kocsma (Belvárosi Korzó Ház rehabilitáció- és funkcióváltás) Korszerű irodaház funkciót ellátó épületek kialakítása (Palóczy utca 1.; Petőfi utca 23.) − Egyházi épületek felújítása (Minorita templom, Evangélikus templom és udvara, Görög katolikus [Búza téri] templom és környezet) Fejlesztési projektekkel kapcsolatos célkitűzések

– Az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseit továbbra is pályázati források igénybevételével kívánja megvalósítani. – A megvalósítani kívánt célterület fejlesztéséhez koncentráltan kerüljenek pályázatok beadásra. – Kisebb önerejű pályázatok esetében is a pályázati cél és az önkormányzati célok összhangjának maximális megteremtésére kell törekedni. 2.Településüzemeltetés A településüzemeltetési közfeladat részét képezi a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. 2.1. Köztemetők kialakítása és fenntartása Helyzetkép Feladat: A működő temetők üzemeltetési költségeit a működés bevételei biztosítják, a lezárt temetők fenntartására az önkormányzat a költségvetésben biztosít fedezetet. Az üzemeltetési munkák az épületek és műtárgyak karbantartásán túl a füves területek kaszálását és a faállomány ápolását jelentik szükség szerinti gyakorisággal. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés alapján Üzemeltetést ellátó szervezet: Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. 50


Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: Az Önkormányzat tulajdonában 23 ingatlanon elhelyezkedő köztemető van, melyek többsége működő temető. A temetők bruttó értéke összesen 1.287.887 E Ft. (Hősök temetője, Katonakert (lezárt), régi köztemető (lezárt), Szentpéteri kapui köztemető, őzugrói köztemető, komlóstetői temető (lezárt), Kilián-északi temető (lezárt), Róna u. temető (lezárt), bükkszentlászlói temető, hámori temető, Ómassa Alsó és Felső temető, vasgyári temető, perecesi temető, majláthi temető (lezárt). Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések

– A temetőbővítés megvalósításához a Szentpéteri kapui temetőben a terület rendelkezésre áll. – A Szentpéteri kapui temetőben a hozzátartozók fogadása az ipari célra épített és irodává alakított fogadótérben történik. A körülmények nem teszik lehetővé a zavartalan, kegyeletteljes szolgáltatás biztosítását, szükséges egy többfunkciós, új fogadóépület építése. 2.2. Közvilágításról való gondoskodás Helyzetkép Feladat: Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak egyike a közvilágítás biztosítása. A közvilágítás működtetésének elsődleges feladata a közbiztonság hatékonyságának elősegítése úgy, hogy az itt élők komfortérzete emelkedjen. A megvalósítás során törekedni kell a takarékosabb energiafelhasználásra. Lehetőség nyílt arra, hogy 2005. évtől az Önkormányzat a szabadpiacról szerezze be a közvilágításhoz az áramot. Minden évben nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül történik a beszállítás megpályáztatása, amelynek eredményeképpen a hatósági ártól (egyetemes szolgáltatói ár) kedvezőbb árat tudott az Önkormányzat elérni. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés alapján Üzemeltetést ellátó szervezet: ÉMÁSZ Nyrt. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: A rendszerváltás után az áramszolgáltató tulajdonába kerültek a közvilágítás elemei, az oszlopok, kandeláberek, lámpatestek, kábelek. A 2003. évi 4700 darab lámpatest cseréjével a közvilágítást biztosító lámpatestek nagy fogyasztású elemeinek korszerűsítése megvalósult. A második korszerűsítést 2010. évben a közbeszerzési eljáráson kiválasztott ÉMÁSZ Nyrt.vel végeztette el az Önkormányzat. A korszerűsítési és üzemeltetési szerződés 2015. december 31-ig került megkötésre, az elavult, sok hibát okozó lámpatestek korszerűsítését követően a lámpatestek az önkormányzat tulajdonába kerülnek. A szerződés lejártakor a szolgáltatótól maradványértéken (előreláthatólag 1 MFt alatti áron) a többi lámpatestet is meg kívánja vásárolni az Önkormányzat. Külön kell kezelni a fejlesztések során egyre bővülő, saját tulajdonban maradt 378 db (Széchenyi utca, Dr. Antall József tér, Petőfi tér, Szinva terasz, Hősök tere, Kazinczy u. –

51


Szemere utca stb.) kandeláber javítását. A fényforrás-cserén kívül a rongálásokból adódó károkozás elhárításáról, a meghibásodásból adódó javításról az önkormányzat gondoskodik. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések

– A város peremén található ellátatlan területek közvilágítás kiépítésének folytatása beruházási forrást igényel. A fejlesztéssel megvalósul a megnyíló és bővített utcák, valamint a zártkerti ingatlanok közvilágításának kiépítése. A passzív elemek (kábelek, vezetékek, oszlopok) átadásra kerülnek az áramszolgáltató részére, az aktív elemek (lámpatestek és működtető berendezései) önkormányzati tulajdonban maradnak. – A villamos energia felhasználás csökkentése érdekében szükséges beruházások: a közvilágítást ellátó 326 db transzformátorkörzet közül 70-100 db esetén a beépítés után 20-35 %-os villamos energia költségmegtakarítást lehet elérni, LED és DML fényforrással rendelkező lámpatestek alkalmazásával további 20-40 %-os villamos energia megtakarítás érhető el. – Beruházási forrást igényel a kb. 21.500 db lámpatest korszerűsítésének folytatása, az energia felhasználás csökkentése érdekében. Első lépésként kb. 5000 db lámpatest korszerűsítésére kerülhet sor. 2.3. Kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása Helyzetkép Feladat: Miskolc városban a kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés alapján Üzemeltetést ellátó szervezet: Termoment Tüzeléstechnikai Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: Feladat ellátását biztosító vagyon: Termoment Kft. vagyona 2.4. Helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása Helyzetkép Feladat: szilárd burkolatú és szilárd burkolattal nem rendelkező utak lokális úthibáinak javítása (kátyúzás), a kialakított forgalmi rendnek megfelelő útburkolati jelek felújító festése és a hiányzó vagy megrongálódott közlekedési táblák pótlása, forgalmirendváltozás esetén új táblák kihelyezése, járdák, lépcsők, közúti korlátok javítása, pótlása, a járdák kézi síktalanítása, a közúti űrszelvénybe belógó, illetve az utak beláthatóságát zavaró növényzet eltávolítása, forgalomirányító lámpák üzemeltetése, utak értéknövelő útfelújítása, hidak fenntartása. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés alapján Üzemeltetést ellátó szervezet: Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: Utak: Az utak bruttó értéke 82.260.185 E Ft. Az úthálózat elöregedett, a pályázati források bevonásával elvégzett útfelújítások eredményeképpen nőtt a közlekedésbiztonság. A város több útja teljes felújításra 52


szorul (útalap+burkolatrekonstrukció), amely egyrészt az EU-s előírásokból (11.5 t tengelyterhelés elviselése) adódik, valamint elsősorban lakóutcáknál az útburkolat elhasználódásából. A város közterületi járdái és lépcsői szintén felújítást igényelnek. Önkormányzati úthálózat adatai Hossza (km) Belterületi utak

421,5

Külterületi utak

227,7

Járda

382,1

Kerékpárút

5,2

Az országos közutak esetében a járdák és az úttest melletti földterületek tulajdonosa a Magyar Állam. Az 1988. évi I. tv. szerint a kezelői feladatok ellátása az önkormányzat feladata. Az Állami Közútkezelő Nonprofit Zrt. az utat csak a szegélykőig, illetve az útpadkáig, vagy a vízelvezető árok külső széléig kezeli, üzemelteti. Az állami tulajdonú közutak telekhatára viszont az út mellett húzódó ingatlanok telekhatáráig terjed. A tulajdonjog rendezendő. Telekalakítás után a Miskolc Megyei Jogú Városon átvezető országos közút melletti területek, járdák térítésmentesen átvehetők, növelve az önkormányzat törzsvagyonát. Az átvétellel párhuzamosan a fenntartási költségek csökkentése érdekében törekedni kell a városi úthálózat részét képező egyes önkormányzati útszakaszok állami tulajdonba adására. Gyalogos és közúti hidak Budapest után Miskolc a legtöbb híddal rendelkező város (140 db). Ennek a jelentős önkormányzati törzsvagyonnak a megóvása fontos feladat, mely nagy anyagi ráfordítást és szakmai felkészültséget igényel. A hidak karbantartására általában éves szinten 1-2 MFt-ot biztosít a költségvetés, amely forrás csupán a balesetveszélyes állapotok megszüntetésére nyújt fedezetet (megrongálódott korlát, beszakadt járófelület, stb. helyreállítása). A város hídjainak fenntartása az elmúlt évtizedekben a festési és kisebb lakatos javítási munkák elvégzésére korlátozódott. A 2006-ban végzett éves hídállapot felmérés rámutatott, hogy a Szinva- és Hejő-patak hídjai és mederburkolata - részben a nagymértékű nyári esőzések hatására - súlyosan megrongálódott. Megállapításra került, hogy a hidak közel egynegyede rendkívül rossz állapotban van, közülük is leginkább a Szinvát keresztező közúti hidak. Az acélszerkezetű hidak a pályaszigetelési problémák miatt átáznak és folyamatosan, gyors ütemben korrodálódnak addig a pontig, amíg balesetveszélyessé válnak és lehetőségként már csak az elbontásuk marad. A szakértő által végzett hídvizsgálatot követően elkészült az önkormányzati tulajdonú hidak felújítására vonatkozó intézkedési terv, melyet a Közgyűlés elfogadott. Az intézkedési terv végrehajtása 2009. évben megkezdődött. Sajnos 2009 után az intézkedési tervben tervezett összegek nem kerültek jóváhagyásra a költségvetésben. 2011-ben pedig már hídfelújítási munka nem is valósulhatott meg a lecsökkentett eredeti előirányzat miatt, 2011-ben csak a 2012-re tervezett hídfelújítások tervezései valósulhattak meg. 53


Fejlesztések, projektek – A kötelező fenntartás keretében (beruházási jelleggel) támogatások felhasználásával az Önkormányzat a 2005-2009 közötti években nagy felületű útburkolat-rekonstrukciókat is végrehajtott. Ebben az időszakban összesen 97 db utca vagy útszakasz 71,5 km hosszban kapott új kopóréteget. A felújítások összköltsége 2.417 M Ft tett ki, ennek közel 50 %-a pályázati forrásból származott. Az útfelújítások évenkénti megoszlása nagyban függött az önkormányzat tárgyévi teherbíró-képességétől. 2010. évtől pályázati források hiányában az Önkormányzat nem tudta folytatni a tervezett útfelújításokat. –

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése A pályázat célja a Tiszai pályaudvar és a diósgyőri városrész központ közötti folyamatosan és biztonságosan végigkerékpározható nyomvonal létrehozása, így a már meglévőekkel együtt 16,785 km-es hálózat jön létre a városban. A projekt megvalósítása folyamatban van, időközben a kerékpárút nyomvonalának módosításával az új útszakasz hossza 12 km-re bővült, így a megvalósítást követően a teljes É-D-i és K-Ny-i kerékpárút hálózat hossza 17,7 km-re tehető.

– Kistérségek központi települései közlekedésfejlesztésének támogatása A benyújtott pályázat célja, hogy a Vörösmarty Mihály utca - Soltész Nagy Kálmán utca csomóponti ágak bővítésével (a burkolat szélesítésével), a forgalmi sávok növelésével a csomópont kapacitása növekedjen, és a forgalombiztonság javuljon. – Dayka Gábor utca korszerűsítése I. ütem A projekt keretében kiépítésre került a belváros nyugati határát képező Dayka G. utca 374 m-es szakasza, mely összeköti a Hunyadi utcát a Városi Rendőrkapitányság előtti szervizúttal. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések

– Az utakkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásánál a nyilvántartási adatok tér-

– – – – – –

informatikai rendszerbe történő felvitele hiányos. Az úttartozékok, közlekedési építmények, berendezések térinformatikai rendszerben történő rögzítését meg kell oldani. A közlekedésbiztonság javítása érdekében a városi baleseti térkép figyelembevételével a baleseti gócpontokra megoldások kidolgozása, a közút közlekedésbiztonsági szempontok szerint történő átépítésének megvalósítása. Üdülő-lakó-pihenő területeken az átmenő forgalom csökkentése, a forgalom csillapítása érdekében körforgalom, lassító szigetek kiépítése. Jelzőlámpás csomópontok előtt időjelzők felszerelése a közlekedési morál további javítása érdekében. Az utakon sebességmérők felszerelése a járművezetők figyelmének fenntartása érdekében. Sebességcsökkentő menetdinamikai elemek telepítése az adott útszakasz átmenő forgalmának, a járművek sebességének csökkentése érdekében. Városrészenként felül kell vizsgálni az utak egyirányúsításának lehetőségét. Ez az eszköz főleg lakótelepeken, a szükséges várakozóhelyek megépítéséig alkalmazható forgalomszabályozási eszköz.

54


– Az önkormányzati utak felújításának folytatása – 2018-ig a szakértői véleményben meghatározott, a város legrosszabb állapotú, balesetveszélyes hídjainak felújítása. – Miskolc város járdahálózata nagymértékben elöregedett, töredezett, a közmű helyreállítások után megsüllyedt. Éves intézkedési terv alapján el kell kezdeni a járda rekonstrukciót. A járdákat érintő közművezeték-fektetéseket követő burkolat-helyreállítások során fokozottan érvényesíteni kell az önkormányzat garanciális jogait. – Lakótelepeken szűkös a parkolóhely-kapacitás, parkolók kialakítására a zöldterületek csökkentésével van lehetőség. 2.5. Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása Helyzetkép Feladat: Fűnyírás, virágágyak ültetése, fakivágás, metszés, kaszálás. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: Városgazda Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: A közparkok bruttó értéke 16.935.409 E Ft. A parkterületeket 4 kategóriára osztva tartja fenn az Önkormányzat, a kategóriák közötti különbség a fűnyírások gyakoriságában és pl. az egynyári virágfelületek nagyságában és elhelyezkedésében nyilvánul meg. Az intenzív kategóriába tartoznak pl.: Belváros, Lillafüred, Tapolca kiemelt zöldterületei. Az I. és külterjes kategóriába tartoznak a lakótelepek és a városi peremterületek zöldterületei. Gondozatlan területekként kezeli az önkormányzat a kertészetileg ki nem alakított belterületi zöldterületeket. A területek fenntartását 2011. évben átlagosan 3 fűnyírással biztosította az önkormányzat. 2011. évben az egynyári virágfelületek nagysága a 2.000 m²-t alig haladta meg. A fás szárú növények gondozásánál a nagy értéket jelentő fa - és cserjeállományban csak a legszükségesebb feladatok ellátására, beteg, életképtelen fák kivágására, közlekedési űrszelvénybe benyúló cserjék metszésére szorítkozik a feladatellátás. Közparkok I. körzet

Tapolca, Hejőcsaba

Görömböly,

II. körzet

Martin-kertváros, Szirma, Szentpéteri kapu lakótelep

III. körzet

Belváros, Népkert, Csabai kapu, Összekötő városrész

IV. körzet

Győri kapu, Bulgárföld,

V. körzet

Kilián lakótelep, Diósgyőr, Lillafüred, Pereces, Komlóstető, Vasgyár 55


VI. körzet

Avas-lakótelep

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011. évi vagyonkimutatása szerint a közterek földterületének bruttó értéke 3.605.870 E Ft. EU szabványoknak megfelelő játszóterek A 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet előírta a játszótéri eszközök felülvizsgálatát, és a felülvizsgálatát során balesetveszélyesnek ítélt eszközök 2008. december 31-ig történő elbontását. 2005.évben a Közgyűlés jóváhagyta a játszóterek felújítására vonatkozó határozatot, melynek alapján került felújításra 42 db játszótér az EU szabványoknak megfelelően. A felújítás 2005. évben kezdődött és 2010. év júniusában fejeződött be. A pénzügyi finanszírozás a NORDA pályázaton elnyert 2008. és 2009. évi CÉDE pályázatokból és önkormányzati önrészből történt. Az igényeknek megfelelő további felújításokra jelenleg az Önkormányzat anyagi lehetőségei miatt nem kerül sor, amennyiben pályázati lehetőség adódik, a felújítások tovább folytatódhatnak. A játszóterek felújításánál figyelembe kell venni a lakosság demográfiai összetételében, valamint a játszótér használatában bekövetkezett változásokat. Jelenleg már nagyobb az igény a jól felszerelt, nagyobb területű játszóterekre, mint a korábbi alacsony felszereltségű játszóterekre (hinta, csúszda, libikóka). Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések

– A fa-és cserjeállomány szisztematikus szakmai szempontok szerinti ápolása az állo– – – – – – –

– –

mány értékének növelése érdekében. A kieső fa és cserjeállomány pótlása a jogszabályi kötelezettségen túlmenően a zöldterületek értékének növelése érdekében. Az optimális színvonalú, értékállóságot biztosító 6-8 fűnyíráshoz képest a jelenlegi fűnyírások számának, a virágfelületek nagyságának növelése. Az ellenőrzési jegyzőkönyvekben megfelelőnek minősített játszótéri eszközök javítása. A nem megfelelő minősítésű eszközök elbontása. A játszóterek rekonstrukciója előtt figyelembe kell venni a lakókörnyezet demográfiai összetételét. Térinformatikai alapú zöldfelület kataszter létrehozása. Lakótelepi parkok állapotfelmérése, a parkolási igények kielégítésének figyelembe vételével, zöldfelületi szakemberek bevonásával szükséges kidolgozni a felújítási terveket, ezt követően biztosítani kell a folyamatos gondozást. A meglévő városi zöldfelületek általános állapotának javítása érdekében pályázati források bevonásával folyamatos rekonstrukció, a kiviteli tervek elkészíttetése, folyamatos megvalósítása szükséges. Fasorok, zöldsávok felújítása, újratelepítése érdekében a folyamatos faápolások és indokolt esetben a kivágások elvégzése, a pótlási kötelezettség mértékét meghaladó új telepítések elrendelése, karakteres fasorok kialakításának tervezése, a parkfa állomány változatosságának növelése, újabb nemesítésű várostűrő fajták telepítése szükséges. Átfogó helyi jogszabály megalkotása a zöldterületek védelméről, fejlesztéséről. A jogi keretek megalkotása után a szakmai tartalom kidolgozása üzemeltetési feladat. Parkőrök alkalmazása (közfoglalkoztatás keretein belül), a közterület-felügyelők, parkőrök és polgárőrök környezetvédelmi képzése. 56


2.6. Gépjárművek parkolásának biztosítása Helyzetkép Feladat: Az Önkormányzat tulajdonát képező parkolóhelyeken parkolás biztosítása a 26/2010. (VI.30.) sz. - Miskolc MJV közigazgatási területén a járművel történő díjköteles várakozás szabályairól szóló - rendelet alapján Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: üzemeltetési szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: Régió Park Miskolc Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: 6.057 db önkormányzati tulajdonú térfelszíni parkolóhely, amelyek közterületi, valamint út besorolású ingatlanokon kerültek kialakításra. Ezen túlmenően a Régió Park Miskolc Kft. tulajdonát képező parkolóházban és mélygarázsban további 501 parkolóhely biztosít parkolási lehetőséget. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések

– A parkolási rendszer egyéb szolgáltatásokkal történő összekapcsolása. Forgalomszabályozási eszközként történő alkalmazása a belvárosi forgalom csökkentésében.

– Városrészenként a lakótelepi előírt várakozóhely darabszám nem biztosított, a parkolás a közút területén történik. A probléma megoldásához szükséges a nem fizető parkolók bővítése a lakótelepeken, ehhez a fedezet biztosítása. – A belváros területén parkolóházak, mélyparkolók építése, amely a felszínen parkoló járművek számát csökkenti. Üzemeltetésük piaci alapon történik, gazdaságosságukat az üzemeltetés során lehet kimutatni. 3.

Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások

Helyzetkép Feladat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a értelmében a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a lakosság egészségügyi ellátásáról. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napjától hatályos 13.§ (1) bekezdés 4. pontja alapján helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat körében ellátandó az egészségügyi alapellátás. Az egészségügyi ellátást a lakosságszám és teljesítőképesség figyelembevételével kell megszervezni. A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében működtetett ellátórendszernek az egészségügyi feladatok folyamatos végrehajtását kell biztosítani. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, és az ügyeleti szolgálat színvonala kiemelt fontosságú. Az egészségügyi alapellátás működtetése az Egészségbiztosítási Alapból folyósított finanszírozásból történik, amelyhez az Önkormányzat különböző kiegészítő forrást biztosít, illetve gondoskodik az ingatlanok rendelkezésre bocsátásáról. Üzemeltetésért felelős: Egészségügyi és Szociális Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: vállalkozói feladatellátás Üzemeltetést ellátó szervezet: egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok (háziorvosok) 57


Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes vagyonelemek Feladat ellátását biztosító vagyon: Jelenleg Miskolc Megyei Jogú Városban 90 felnőtt háziorvosi körzet, 36 házigyermekorvosi körzet, valamint 79 fogorvosi körzet került kialakításra. A háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységüket önkormányzati tulajdonú rendelőben végzik, amelyet ingyenesen használnak. A fogorvosok egy része szintén önkormányzati tulajdonú ingatlanban végzi a tevékenységét. Fejlesztések, projektek: – Miskolc, Tömörkény utcai háziorvosi rendelőkomplexum Egészségházzá fejlesztése. A pályázat keretében a Miskolc, Tömörkényi utca 15. szám alatt található épület felújítása, átalakítása, infrastruktúrájának fejlesztése valósult meg. A kialakított Egészségház magában foglalja a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátást, védőnői szolgálatot, otthonápolási szolgálat és szociális alapellátási szolgálat képviselőit, információs rendszert, gyógyszertárat, MISEK Nonprofit Kft. kihelyezett szakrendeléseit, más egészségügyi szolgáltatókat. A szűrőközpont kihelyezett szűrésein keresztül az egészségközpont lehetőséget ad a háziorvos bevonására a szűrési és életmód-terápiás tevékenység irányításába és ellenőrzésébe. – Miskolc, Szentgyörgy úti lakosság közeli egészségügyi ellátó centrum létesítése A pályázat célja új alapellátási rendelőkomplexum (Egészségház) létrehozása volt. A megvalósult rendelő komplexumban széles szolgáltatási kör kialakítására nyílik lehetőség, a XXI. század követelményeinek megfelelő körülmények között. Megvalósítható a folyamatos háziorvosi jelenlét, a betegek lakásukon történő felkeresése. A rendelő megépítésével megjelenhetnek a helyszíni mobil szűrőcsoportok, a lakossághoz közeli komplex szűrővizsgálatokkal. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – A rendelők állapotának felmérését követően a rossz állapotú épületek felújítása. – A rendelők felújításának ütemezésére terv készítése, a feladat végrehajtására forrás megteremtése, pályázati források felkutatása, igénybevétele.

4.

Környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás)

Helyzetkép Feladat: A város közterületeinek tisztántartása, hulladékgyűjtés és -szállítás, út- és járdatisztítás, a város napi, rendszeres takarítása, tavaszi és őszi nagytakarítás, illegális szemét elszállítása, parlagfűirtás, növényvédelem, fűnyírás, gondozatlan területek kaszálása, síktalanítás, hóeltakarítás, rágcsáló- és szúnyogirtás. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés 58


Üzemeltetést ellátó szervezet: AVE Kft. és Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: Feladat ellátását biztosító vagyon: Miskolci Városgazda Nonprofit, AVE Kft. vagyona Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – Zárható konténertárolók további létesítése a köztisztaság javítása érdekében. – Az illegális szemétlerakás fokozott, folyamatos ellenőrzése és szigorú szankciók alkalmazása a szabályok betartatása érdekében. Hulladék-kommandó működtetése. – Házhoz menő szelektív hulladékbegyűjtés bevezetése a családi házas övezetekben. Az új módszer elterjedését követően a szelektív hulladékgyűjtő szigetek áttelepítése lakótelepekre, bérházas övezetekbe. – A hulladékudvarok működésével, használatával kapcsolatos információk megismertetése és népszerűsítése a média bevonásával. 5.

Óvodai ellátás (2012. december 31-ig alapfokú nevelés, oktatás is)

Helyzetkép Feladat: óvodai, általános iskolai, középiskolai oktatási feladatok ellátása, 2013. január 1. napjától az óvodai nevelési feladatok ellátása. Üzemeltetésért felelős/feladatellátást felügyelő osztály: Közoktatási és Sport Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: intézményi feladatellátás keretében Üzemeltetést ellátó szervezet: oktatási intézmények Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: 2011. december 31. Funkció Bruttó érték E Ft Óvodák 2 346 181 Általános iskolák 4 316 568 Egyéb alsó fok 209 901 Szakiskolák 1 616 891 Gimnáziumok 3 822 611 Szakközépiskolák 3 883 942 Kollégiumok 500 434 Összesen 16 696 528

Óvodák A Képesség-kibontakoztató integrált óvodapályázatban 8 intézmény vesz részt. Az ÉMOP és CÉDA pályázat segítségével egy intézmény teljes felújításra kerülhet, 3 intézmény részleges felújításban részesült. Az intézményi ingatlanok műszaki állapotára jellemző, hogy a külső vakolat, a nyílászárók és a közművek elavultak, felújításuk csak részben történt meg. A 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény megerősítette az óvodák helyzetét azáltal, hogy a fenntartói jogot az Önkormányzat gyakorolja. Általános iskolák 59


Az általános iskolák tekintetében 2007. év óta az alábbi infrastrukturális változások következtek be: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. július 1. napjával Diósgyőr városrészben a 36. sz. tagiskolát, Pereces városrészben a Kuti István Tagiskolát jogutóddal megszüntette. 2010/2011. tanévtől a József Attila Tagiskola megszüntetésére is sor került. 2007/2008. tanévben az Éltes Mátyás Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a Tüskevár Óvoda és Általános iskola, továbbá az Egressy Béni Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és az Erkel Ferenc Alapfokú Zeneoktatási Intézmény igazgatási-gazdasági integrációjára került sor. A Szentpéteri kapu térségében a Rónai Ferenc Tagiskola üresen álló termeiben az Éltes Mátyás Általános Iskola négy autista osztálya és egy autista óvodai csoportja került elhelyezésre. Hejőcsaba térségben a Gárdonyi Géza Tagiskolában a Martin János Szakképző Iskola tanulói kerültek elhelyezésre, az intézmény számára a Szeretet utcai épületben 4 tanterem került átadásra. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján 2011. szeptember 1. napjától három általános iskola (Istvánffy Gyula Tagiskola, Vörösmarty Mihály Tagiskola és a Fazola Henrik Tagiskola) egyházi fenntartásba került, az intézmények ingó és ingatlan vagyontárgyaira vonatkozóan az egyházak a használat jogát, mint vagyonértékű jogot kapták meg. A 2011/2012. tanévben – az igazgatási, gazdasági integráció és egyházi fenntartásba történő átadás következtében – 15 központi és 12 tagiskolában, 1 eltérő tantervű általános iskolában és tagintézményében folyik oktatás, valamint önálló alapfokú művészetoktatási intézmény és tagintézménye működik. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Észak-Magyarország Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a Fazekas-Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény korszerűsítése, a Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény korszerűsítése, valamint a Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény székhelyének rekonstrukciója címmel. A pályázat célja a 21. század iskolája programnak és a közoktatási reformfolyamatoknak megfelelő minőségi oktatás feltételeinek megteremtése, a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra - és eszközfejlesztés) célirányos támogatása volt. A projekt keretében az általános iskolák rekonstrukciója, akadálymentes bővítése, az épületek többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele valósult meg több mint, 1 milliárd Ft-ot meghaladó összegben. A modern tanulási környezet bevezetésével az egyes intézményekben olyan intézményi környezet kialakítása történt meg, amely egyrészt alkalmas az információs és kommunikációs technológiák komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. A projekt eredménye három esélyegyenlőség jegyében kialakított és berendezett korszerű oktatási intézmény. A pályázat keretében megvalósuló eszközbeszerzés növeli az SNI gyermekek továbbtanulási, munkaerő-piaci esélyeit, az intézmény hatékonyságát. Hosszú távon a projekt hozzájárul az oktatás minőségének javulásához, a kompetencia alapú képzés bevezetéséhez és az iskolák költséghatékony működéséhez. Az általános iskolák többsége panelos szerkezetű épületben működik. Az épületek átlag életkora 40 év. Miskolc számára fontos lenne, ha a jövőben is lehetőség nyílna újabb iskola60


korszerűsítési pályázatok benyújtására annak érdekében, hogy valamennyi gyermek számára modern tanulási környezet alakuljon ki, a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemekkel történő hatékony gazdálkodás megvalósulhasson. Az általános és középiskolai oktatási feladat 2013. január 1. napjától Magyar Államhoz történő átstrukturálásával kérdéses, hogy a vagyonelemek önkormányzati tulajdonba tartásával milyen források állnak majd rendelkezésre a vagyon karbantartására, üzemeltetésére. Az iskolák pályázati tevékenységének eredményeképpen tartalmi fejlesztések több intézményben is megvalósultak. Középfokú oktatási intézmények Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata országosan az egyik legnagyobb intézményhálózatot tartja fenn, 23 középfokú oktatási intézményt működtet (5 gimnázium, 9 szakközépiskola, 5 szakképző iskola szakközépiskolával, 1 speciális szakiskola, 2 intézményhez csatolt és 3 önálló kollégium, ebből egy - a Központi Leánykollégium 2012. évben megszüntetésre kerül). Fejlesztések, projektek: – Miskolci Martin János Szakképző Iskola komplex akadálymentesítése – Avastetői Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény komplex akadálymentesítése – Miskolci Belvárosi Óvoda komplex akadálymentesítése A cél olyan fejlesztések megvalósítása, melyekkel teljesülnek a komplex (fizikai és info- kommunikációs) akadálymentesítés követelményei, és biztosítják az adott közszolgáltatások hozzáférését valamennyi fogyatékossági csoport (mozgássérült, látás- vagy hallássérült, értelmi sérült, autista) számára. – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban A fejlesztés keretében a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban kialakításra kerül egy, a kor igényeinek megfelelő, 2x20 fő befogadására alkalmas laboratórium a működéshez szükséges eszközök beszerzésével. A fejlesztésnek köszönhetően a biológia, fizika és a kémia alapfokú és emelt szintű oktatáshoz szükséges tartalmi és infrastrukturális körülmények teljesülnek. A program 21 partner (miskolci és vidéki általános és középiskolák) együttműködésével kerül megvalósításra. A projekt építési beruházása megvalósult, eszközbeszerzésének közbeszerzése folyamatban van. – Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvoda ÉMOP Közoktatási térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése A projekt keretében sor kerül akadálymentesítésre, a homlokzat hőszigetelésére, külső nyílászárók és az azbeszt cementből készült tető cseréjére, a víz és szennyvíz-, az elektromos, a fűtéshálózat és az épület összes helyiségének felújítására, a minőségi nevelést biztosító eszközök beszerzésére. – A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése A támogatásból az alap- és középfokú iskoláink számítástechnikai eszközökkel történő felszerelése valósul meg a felsoroltak alapján: 1273 db iskolai munkaállomás csomag (PC), 428 db tantermi csomag, 17 db szavazó csomag, 32 db alkalmazás szervercsomag, 29 db kiegészítő SNI IKT csomag. 61


(A pályázat kiterjed Miskolc összes alap- és középfokú oktatási intézményére, kivéve a MITISZK tagjaira.) – Bársony János úti tagóvoda infrastrukturális fejlesztése – Brunszvik Teréz tagóvoda infrastrukturális fejlesztése A nevelési intézmény férőhelybővítéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházása magában foglalja az energiatakarékosságot célzó nyílászárócserét és külső hőszigetelést, de sor került a szocializációt, mozgásfejlesztést segítő eszközök beszerzésére, a szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek fejlesztésére, az udvar, a játszóudvar felújítására, balesetmentesítésére, az intézmény projektarányos akadálymentesítésére. – Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tornatermének és sportudvarának infrastruktúra-fejlesztése; Diósgyőri Rendőrőrs és a Bűnmegelőzési Centrum épületének infrastrukturális fejlesztése A projekt célja a Szabó Lőrinc Általános Iskola tornatermének, kiszolgáló helyiségeinek felújítása, akadálymentesítése és a homlokzati nyílászárók energiaracionalizálása, valamint a Diósgyőri Rendőrőrs nyílászáróinak cseréje, elektromos rendszerének felújítása és a Bűnmegelőzési Centrum nyílászáróinak cseréje. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – Szükséges felmérni az intézmények ingatlanjainak műszaki állapotát, hosszú távon meghatározni az ingatlanok felújításának ütemtervét, törekedni kell továbbiakban is az infrastruktúra fejlesztésére pályázati források bevonásával. – Felül kell vizsgálni az intézményekben működő konyhákat, javaslatokat kell tenni a gazdaságosabb működésükre, meg kell szervezni a városi közétkeztetés központi irányítását. – A szakképző intézmények épületei korszerűtlenek, gazdaságtalanul üzemelnek, állapotuk több esetben nagyobb felújítást igényel, ezért javasolt megvizsgálni a legrosszabb állapotú épületek felújításának lehetőségeit, az ágazatból történő kivonását. – A gazdaságos működés érdekében javasolt megvizsgálni a használatban maradó kollégiumi épületek felújítási, korszerűsítési lehetőségeit. – Az intézmények használatából kivonásra kerülő ingatlanvagyon további hasznosítására vonatkozóan komplex terv készítése szükséges. 6. Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása Helyzetkép Feladat: kulturális feladatok ellátása Üzemeltetésért felelős: Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: intézmények, gazdasági társaságok és civil szervezetek feladatellátásában. Üzemeltetést ellátó szervezet: intézmények, kulturális önkormányzati nonprofit gazdasági társaságok, civil szervezetek. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, forgalomképes üzleti vagyon 62


Feladat ellátását biztosító vagyon: kulturális gazdasági társaságok által használt ingatlanok, közgyűjtemények, civil szervezeteknek feladatellátáshoz kapcsolódóan biztosított ingatlanvagyon, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban lévő részesedések. A 2011. évi vagyonkimutatásban a kulturális funkcióban nyilvántartott korlátozottan forgalomképes vagyon bruttó összértéke 3 625 889 E Ft. A gazdasági nehézségek következtében napjainkra fokozatosan csökken a nyomtatott tájékoztató jellegű kiadványok megjelentetése, és egyre eltolódik az elektronikus eszközök és társasági oldalak felé. Továbbra is évente frissül a Miskolcon turisztikai kiadvány, és havonta megjelenik a Miskolci Műsor, de az éves programajánló füzet 2010-ben jelent meg utoljára. Az intézmények a lehetőségeik szerint a város hirdetőtábláin és kiemelt programok esetén nyomtatott kiadványokon is hirdetik rendezvényeiket. 2011-ben elkészült a miskolc.hu új megjelenésű változata. A kulturális programokról történő tájékoztatás folyamatos. Ingatlanfejlesztések kapcsán, a beruházók figyelmének felkeltése, illetve a lakosság felé való kommunikáció céljából fontos eszköz a stratégiát támogató városmarketing, a PR, különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. március 31, illetve május 31. napjával megszüntette a város kulturális intézményeit mint költségvetési szerveket, és nonprofit korlátolt felelősségű társaságokat hozott létre. A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Nonprofit Kft. és az Önkormányzat közötti vagyonkezelési és letéti szerződést a 2012. március 22-ei Közgyűlés fogadta el, eszerint történik a város műtárgyvagyonának gondozása. A város művészeti, közművelődési és közgyűjteményeinek alapvető működésének biztosítása mellett szorgalmazzuk az intézmények nyitottabbá tételét, elsősorban az információáramlás, a fiatalokkal való foglalkozás, a tehetséggondozás, a művelődéstörténeti és a helytörténeti értékek kutatásának, bemutatásának irányában. Korábban az intézmények, jelenleg a gazdasági társaságok rendszeresen pályáznak, és több TÁMOP pályázat ilyen irányú tevékenységeket fed le. Támogatjuk a Miskolcon élő, tevékenykedő hivatásos és amatőr művészeket, művészcsoportokat, bemutatkozási lehetőségeket biztosítunk a számukra. A hivatásos és amatőr alkotóművészetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok keretében az alkotómunka feltételeinek biztosításával, kiadványok megjelenésének támogatásával, ösztöndíjakkal, műalkotások vásárlásával, kollektív műtermek, illetve műhelyek működtetési feltételeinek biztosításában való hatékony közreműködéssel segítjük munkájukat. A turizmusban a lakosság szerepének fontosságát és a lokálpatriotizmust erősítené az a projekt, melyben a helytörténet korosztályos bontásban történő feldolgozása után, a megfelelő közvetítő eszköz (könyv, on-line felület) kiválasztásával minden iskolába (óvodába) és érdeklődő felé eljutnának Miskolc helytörténeti ismeretei. Fokozottan kívánjuk beépíteni azokat a helytörténeti elemeket, melyek a jelenkorra is hatással bírnak, és a turizmus területén hangsúlyos lehet szerepük. Kulturális téren a testvérvárosok közül Katowice és Kassa városával intenzív művészeti cserekapcsolat épül, mely a közös pályázatok, és Kassa 2013 évi Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán tovább erősödik. Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projektben a vár rekonstrukciója és interaktív tartalommal való megtöltése szerepel. A vár mellett új közösségi tér épül, a Lovagi tornák tere, melynek a hagyományőrzésben lesz kiemelkedő szerepe. A lillafüredi Függőkert felújítása újraértelmezi a turisztikai látványosságot. Új arculata vonzó 63


környezetet kínál majd a kirándulóknak. Folyamatban van a Selyemréti Strandfürdő és a Science Múzeum beruházása, mint megújult és új kulturális és turisztikai értékei a városnak. A 2005-ben alakult Romano Teatro Kulturális Egyesület Társulata Szegedi Dezső, Jászai Mari díjas színművész művészeti vezetésével. Csapatukban helyet kapnak roma és nem roma fiatalok egyaránt. Céljuk, hogy a művészet segítségével közelebb hozzák egymáshoz a fiatalokat. Számos hazai fellépésük és sikereik tanúskodnak álhatatos munkájukról. Működésüket évente segíti a várossal kötött közszolgáltatási szerződés, valamint a város támogatása. Működésüket a MIK Zrt. kezelésében álló ingatlanban folytatják (színházterem, próbaterem), mely térítésmentes használatot biztosít az egyesület számára 2013-ig. Horváth János képzőművész főiskolai végzettségű szociális munkásként nagyon fontosnak tartja a közös alkotást a helyi lakosokkal, elsősorban gyerekekkel. 2011-ben támogattuk lyukó-völgyi projektjét. A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Miskolc várossal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el szintén a MIK Zrt. kezelésében álló ingatlanban. 2012-ben kulturális rendezvényük kiemelt támogatásban részesül a Bükkszentlászló település 300 éves jubileuma alkalmából itt rendezett - Szentlászló települések találkozójára. Fejlesztések, projektek:

– A Miskolci Béke Art mozi vetítőtermének digitális fejlesztése céljából DCI kompatibilis projektor beszerzése Miskolc és vonzáskörzetében a Béke Art mozi az egyetlen művész moziként üzemelő vetítőterem, a vetített filmek választékának bővítése miatt azonban elengedhetetlen a vetítőberendezés beszerzése.

– A Művészetek Háza Béke Art mozi vetítőtermébe DC szerver és kijátszó szerver egység beszerzése A DCI kompatibilis vetítőgéphez tartozó szerver a normál napi mozielőadásokhoz és a CineFest Nemzetközi Filmfesztivál évenkénti lebonyolítása miatt ma már nélkülözhetetlen, mivel a vetített nagyjátékfilmek 70 %-a ilyen formátumban érkezik. A DCI kópia használata jelentős megtakarítást eredményez a filmkópiák hazai és nemzetközi szállítása terén is.

Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – Kiemelt feladat a marketing PR kommunikációs stratégia kidolgozása és végrehajtásának megszervezése, a marketing eszközök célzott programszerű alkalmazásával befektetők keresése. – Az intézményi és civil kulturális rendezvényeikről a rendszeres és sokoldalú tájékoztatás nagyon fontos feladat továbbra is. Cél a továbbiakban a magyar és idegen nyelvű kiadványok megjelentetése, hogy a városlakókon kívül a potenciális vendégek is értesüljenek városunk kulturális kínálatáról. – A város kulturális életéről történő tájékoztatás folyamatos tartalomszolgáltatást igényel. Szükséges az online információs bázis folyamatos frissítése, aktualizálása. – A gazdasági társaságok működése során fokozott figyelmet kell fordítani a feladatellátásra, a gazdaságos működésre. – A képzőművészek alkotó tevékenységének támogatása, az alkotómunka feltételeinek biztosítása továbbra is fontos feladat ösztöndíjakkal, műalkotások vásárlásával. 64


– – –

–

7.

Az egyéni és kollektív műtermek, illetve műhelyek térítésmentes vagy kedvezményes biztosítása továbbra is nagy segítséget jelent a város alkotó művészei számára. 2013-ra, amikor Kassa az Európai Unió kulturális fővárosa lesz, konkrét projekttervek készülnek a kulturális gazdasági társaságokban, különös tekintettel a képzőművészetre és az előadó-művészetre. Továbbra is keresni kell azokat a kulturális lehetőségeket, amelyekkel pályázati forrásokból még szélesebb körben ismertethetjük meg kulturális értékeinket. A védett síremlékekről szóló 40/2009. (XII.02.) ÖR. értelmében a város folyamatosan biztosít a temetők fenntartói számára támogatást a védett síremlékek gondozására. Az európai hírű egyházi gyűjtemény, a Miskolci Ortodox Múzeum fenntartása az elmúlt években állami és a - múzeumot működtető alapítvány részére biztosított - városi támogatással történt. Ahhoz, hogy továbbra is városunk kiemelt turisztikai látványosságaként hirdethessük, feltétlenül szükséges a további támogatás. A Romano Teatro társulatának további működéséhez az ingatlanra vonatkozó, 2013-ban lejáró, valamint a 2012. dec. 31-ig szóló közszolgáltatási szerződés meghosszabbítása és az anyagi támogatás további folyósítása elengedhetetlen.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások

Helyzetkép Feladat: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feladatok. Üzemeltetésért felelős Főosztály: Egészségügyi és Szociális Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: intézményi feladatellátás Üzemeltetést ellátó szervezet: intézmények Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: A 2011. évi vagyonkimutatásban a szociális funkcióban nyilvántartott korlátozottan forgalomképes vagyon bruttó összértéke 1.579.254 E Ft.

Szociális intézmények: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 90. § (2) bekezdése alapján a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint az államnak a megyei fenntartó útján teljesített ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Az Sztv. által előírt kötelezettségeken túl a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működtetésének elsődleges célja, hogy a város minden lakója számára elérhetőek legyenek azok az ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, s a minőségi ellátást biztosítják. A Miskolci Családsegítő Szolgálat a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanokban az Sztv.-ben meghatározott alap- és szakellátási feladatokat végez, 65


amelyek a következők: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek gondozóháza, támogató szolgáltatás, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, időskorúak gondozóháza, adósságkezelési tanácsadás, módszertani feladatok ellátása. Az Iránytű Szociális Szolgálat a következő feladatokat látja el: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, időskorúak gondozóháza, adósságkezelési tanácsadás. Az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat a rendelkezésére bocsátott ingatlanokban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátását végzi, valamint biztosítja a területi és iskolavédőnői feladatokat, valamint az iskolaorvosi ellátást. A Miskolci Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelmi alapellátás keretében gyermekek átmeneti otthonát, valamint családok átmeneti otthonát, szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást, utógondozói ellátást és nevelőszülői hálózatot működtet. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények által használt épületek teljes körű akadálymentesítése még nem megoldott. Az ingatlanok nagy többsége elavult, korszerűtlen, felújítást igényel. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok számára fenntartott helyiségek szűkösek, nem felelnek meg a szolgáltatásokban dolgozók létszámának, az ellátást igénybevevők színvonalas ellátásának. Az épületek fenntartási költsége nagyon magas. Elkészült egy tanulmány a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztésének, racionalizálási lehetőségeinek a vizsgálata tárgyában, amelynek következtében újragondolásra kerül az intézmények feladatellátása és az ahhoz rendelt épületek, ingatlanok használata. A tanulmányt a 2012. május 17. napján tartott ülésen fogadta el a Közgyűlés, melynek értelmében a négy szociális intézmény tervezetten 2013. január 1. napjától egy integrált szervezetben látja el feladatait. Fejlesztések, projektek: – „Csemetéinkért!”- Kapacitásbővítő rekonstrukció és szolgáltatásfejlesztés a miskolci Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat 3 bölcsődéjében A pályázat nyújtotta lehetőséggel három bölcsődében összesen 50 férőhelyes bővítéssel enyhíteni lehet a jelenleg fennálló kedvezőtlen helyzetet, túlterhelt állapotot. A 19. számú bölcsődében (Miskolc, Könyves K. u. 31.) 20 férőhely, a 15. számú bölcsődében (Miskolc, Bokréta u. 1.) 10 férőhely, a 11. számú bölcsődében (Miskolc, Kassai út 19.) 20 férőhelyes bővítésre kerül sor, egyidejűleg a vizesblokkok felújításával, a világítás korszerűsítésével, az udvar rekonstrukciójával és új felszerelések vásárlásával. – Családsegítő Központ infrastrukturális fejlesztése A projekt célja, hogy Miskolc város által biztosítandó kötelező szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások köre kibővüljön két új szolgáltatással, a pszichiátriai betegek közösségi és nappali ellátásával és ezzel 66


egyidejűleg a Családsegítő Központ Arany János utcai szolgáltató központjában kedvezőbb ellátási feltételeket biztosító épületegyüttes jöjjön létre. Az infrastrukturális fejlesztés az épület állagának javítására, fűtésének korszerűsítésére, nyílászáróinak cseréjére, utólagos külső hőszigetelésére irányul, de sor kerül az elhasználódott kerítés lebontására, járdák, parkolóhelyek létesítésére is. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – Az intézményekre bízott vagyonelemek a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer racionalizálásával egyidejű állapotfelmérése, felújítási tervének elkészítése. – Az intézmények részére a feladatellátáshoz szükséges létszám elhelyezésére alkalmas épületeket kell biztosítani. – Az intézmények számára feleslegessé váló vagyonelemek hasznosítására egységes elvek és szabályrendszer kidolgozására van szükség. 8.

Lakás- és helyiséggazdálkodás

A lakás- és helyiséggazdálkodásra vonatkozó koncepciót a MIK Zrt. által készített forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási koncepciója részletesen tartalmazza. 9.

Az Önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátásának rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása

és

Helyzetkép Feladat: az Önkormányzat területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása. Üzemeltetésért felelős: Egészségügyi és Szociális Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: feladatellátási szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: civil szervezetek, alapítványok, segélyszervezetek, egyházi szervezetek Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: használat céljából biztosított önkormányzati vagyon Fejlesztések, projektek: Szegregált lakókörnyezetben élők felzárkózását segítő komplex program Lyukóvölgy – Gulyakúton. A projekt tevékenység keretén belül Lyukóvölgy - Gulyakút szegregátum fejlesztése kerül megvalósításra. A projekt elemek képzési, közösségfejlesztési, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, egyéni fejlesztési tervek elkészítése helyi humán szolgáltatások fejlesztése valósul meg. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések A társadalmilag rászoruló emberek ellátását, szükség esetén rehabilitációját végző szervezetek munkáját az önkormányzat teherbíró képessége és egyéb lehetőségei szerint támogatja. (önkormányzati ingatlanok kedvezményes, ingyenes használatának biztosítása az ellátást megvalósító szervezetek részére)

67


10. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás) Helyzetkép Feladat: Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás) Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: üzemeltetési szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: MIVÍZ Kft., Miskolci Városgazda Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint a MIVÍZ Kft. vagyona Feladat ellátását biztosító vagyon: Vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi közműveket) Ssz. Vizek, közcélú létesítmények

vízi

Hossz Terület

/

Állapot

Önkormányzati tulajdon

1.

Vízfolyások

50,116 km

átlagos

teljes

2.

Árkok

35,414 km

3. 4.

Vízmosások Árés tározók

belvízvédelmi

átlagos

teljes

2

elégséges

teljes

2

átlagos

teljes

123 396 m 272 210 m

Miskolc város vonatkozásában 50,1 km élő vízfolyást tartunk nyilván, melyek többségében városi tulajdonban és kezelésben vannak. E vízfolyások közül két fő vízhozamú patakunk a Szinva-patak és a Hejő-patak, melyek karbantartása minden évben megtörténik (növényzet és cserjeirtás, medertisztítás). A mellékvízfolyások vonatkozásában elmondható, hogy a szükséges mederkotrási, - tisztítási munkák elmaradásával a patakok egy nagyobb, hirtelen lehulló, özönvízszerű esőt elvezetni már nem képesek. E patakokon azonnal el kell végezni az iszap- és hordalékeltávolítási munkákat az esetleges árvízi elöntések megakadályozása érdekében. A Szinva-patak vonatkozásában több árvízi gócpont került látókörünkbe, melyek a 20062010. évi karszt-árvíz során komoly problémákat okoztak. Ezen árvízi gócpontok felszámolása megtörtént (Papír u. és a Márton bíró u. melletti patakszakasz), de a további patakszakaszokon, melyek Alsóhámor és Diósgyőr területén találhatóak, a közeljövőben szükséges a mederszelvény rekonstrukcióját elvégezni. A város nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetésének problémái két fő tényezőn alapulnak. Az első, mely egyre égetőbben jelentkezik, a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerek elöregedése, a pénzügyi fedezet hiánya miatti karbantartások elmaradása, ill. az újonnan kiépült városrészek meglévő rendszerekhez kapcsolódó vízelvezetési hiányosságai (Görömböly, Berekkert, Tapolca, Komlóstető, Majláth). Ezeket a vízelvezető rendszereket azonnal fel kell újítani és ki kell bővíteni a szükséges keresztmetszetre a többlet vizek befogadásának érdekében.

68


Martin-kertváros és Szirma tekintetében nem beszélhetünk kiépült csapadékvíz-elvezetésről, hiszen nincs vagy csak nyomokban fellelhető a vízelvezetés. Szükséges a vízrendezési tanulmányterv alapján elkészíteni a kiviteli terveket és pályázati források igénybevételével meg kell valósítani a biztonságos csapadékvíz-elvezetés kiépítését. A vízi-közművek (melybe beletartozik a város teljes ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna hálózat), valamint a zárt csapadékcsatorna hálózat, nagy részben a MIVÍZ Kft. tulajdonában és üzemeltetésében van, bruttó 9,1 milliárd Ft értékben. Az új vízi-közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2012. július 1. napján hatályba lépő előírásai alapján: 79.§. (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely 2012. július 1-jén eszközei között tulajdonjog, vízvezetési szolgalmi jog vagy idegen tulajdonon végzett beruházás, illetve felújítás jogcímén sajátjaként vízi-közművet vagy annak létrehozására irányuló, folyamatban lévő beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-ig a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik. Ha a felek az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. A fentiek figyelembevételével a vízi-közművek üzemeltetési és tulajdonjogi kérdéseit a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni szükséges. Erdők Az Önkormányzat tulajdonában 43 erdő művelési ágú, erdőként nyilvántartott ingatlan található, melyek kezelését a MIK Zrt. végzi. Az erdők nyilvántartott bruttó értéke összesen 1.840.267 E Ft. Fejlesztések, projektek: –

Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, a miskolctapolcai vízbázis súlyos veszélyeztetettsége miatt A projekt célja a tapolcai vízmű területén található berendezések által az ivóvízellátás biztonságának javítása. Az 1. forduló (KEOP 7.1.3.0/B-2008-0002) a beruházás előkészítési szakaszát támogatta, mely 2010. év 10. hónapban befejeződött. A részletes megvalósíthatósági tanulmány elfogadását követően, a projekt a 2. fordulós megvalósítási szakasszal folytatódik.

–

Miskolc város KEOP támogatottságú ivóvízminőség javító beruházása saját forrásának kiegészítése BM EU Önerő alap pályázatával "Miskolc város ivóvízellátása biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével Miskolctapolca vízbázisának súlyos veszélyeztetése miatt" c. projekt megvalósítási szakaszához kapcsolódóan igényelt önerő támogatást.

–

Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata

69


A projekt célja az előzetes vizsgálatok által kimutatott sérülékeny ivóvízbázison diagnosztikai vizsgálatok végrehajtása, a fenntartható vízkészlettel való gazdálkodás részére mérési, diagnosztikai hálózat kialakítása, a vízbázis védelme, biztonságba helyezése, közvetett ökológiai cél a felszín alatti karsztvízkészlet jó minőségben való megőrzése. –

Miskolc város meglévő szennyvízcsatorna hálózatának bővítése és III. szennyvíztisztítási fokozat kiépítése A projekt szakmai tartalma 2 területet fed le: az ellátatlan területek csatornázását, ami 19,8 km új csatornahálózat építését és 899 db új szennyvízbekötés kiépülését jelenti, valamint a szennyvíztisztító telep III. tisztítási hatásfokra történő növelését, ami javítja a befogadó Sajó vízminőségét, ökológiai állapotát.

–

A Szinva - patak árvizes szakaszainak rendezése I. ütem A vízkárelhárítás szempontjából a legveszélyesebb két mederszakasz (10+000 10+400 és 13+208 - 13+486 sz. szelvények között) kerül átépítésre. A jelenlegi helyszínen elfajult, feliszapolódott, növényzettel benőtt belterületi mederszakaszok találhatók. A mederrendezés elmaradása esetén, a mederszelvény vízszállító képességének további csökkenésével és az egyre gyakrabban bekövetkező vízkárokkal kell számolni.

–

A Szinva patak árvizes szakaszainak rendezése II. ütem Miskolc város környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi-vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a településen áthaladó vízfolyások rendezése, a Szinva-patak árvizes szakaszainak rendbetétele a Köztársaság u. mögötti, ill. a Blaha Lujza utca előtti patakmeder szakaszokon.

–

Miskolc, Győri kapu hiányzó csapadékvíz-elvezetésének kiépítése A pályázat célja a település környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyivízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további környezeti káresemények megelőzése. Miskolc város vonatkozásában, a Győri kapu városrész József u. -Károly u. közötti területen, ill. a Géza u. - Vasgyári u. közötti területen az utcák csapadékvízelvezetésének megoldása.

–

Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken (regisztrációs pályázat) 2010. május 16-án lehullott csapadék és vízátfolyások elmosták a főleg zúzalékos utakat, valamint jelentős mélységű és szélességű vízalámosások keletkeztek. A nagy mennyiségű csapadék hatására a Szinva-patak 10+750 szelvényében lévő híd mederszelvényének küszöbpontja miatt kilépett medréből. A Kokilla, Hajnal és Vasöntő utcákra a pályázat keretében szilárd burkolat kerül és megfelelő vízelvezető rendszer épül ki.

–

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére A pályázat benyújtásának célja Miskolc zajvédelmi állapotának felmérése, stratégiai zajtérképek formájában a közvélemény tájékoztatása, továbbá a zajcsökkenést szolgáló döntések megalapozása érdekében zajcsökkentési intézkedési terv készítése.

–

Lillafüredi vízesés melletti (38391 hrsz.) melletti partfalomlás elhárítása

70


A Lillafüredi vízesés melletti (38391 hrsz) sziklafal 2011. év júniusában a nagy mennyiségű lehullott csapadék hatására kb. 80 m 2 felületen leomlott, veszélyeztetve a vízesést valamint a függőkertek sétányait, ezért a helyreállítás és kárelhárítás céljából vis maior pályázat benyújtására került sor. –

Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése A projekt célja: Miskolc város vízrendezési, csapadékvíz elvezetési hiányosságainak megszüntetése az alábbi tevékenységek megvalósításával: Pereces-patak mederrendezése, Hejő-patak mederrekonstrukciója, Szentpéteri kapu ÉK-i csapadékvíz elvezetése. (A pályázat 1. fordulója a megvalósíthatósági tanulmány készítését támogatta, a 2. forduló a kivitelezésre vonatkozik)

–

Közös környezetvédelmi politika kialakítása a jövő generációjának A projekt célja Miskolcon és Munkácson a szelektív hulladékgyűjtés széleskörű népszerűsítése, a helyi lakosság környezetvédelmi szemléletének, tudatformálásának erősítése kampányokkal, többnyelvű kiadványokkal, szórólapokkal, iskolai oktatófilmekkel, szakmai konferenciák szervezésével.

–

Bluegreen A projekt lehetőséget nyújt egy határon átnyúló (szakemberekből álló) hálózat kiépítésére és a lakosság öntudatának, ismereteinek bővítésére a klímaváltozásból eredő problémákról, valamint a kapcsolódó intézkedésekről. Összeállításra kerül egy kézikönyv, az ismeretterjesztő tréningek, szemináriumok pedig felhívják a figyelmet a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamataira, veszélyeire, irányt mutatnak egy élhetőbb környezet kialakítására.

–

Miskolci Állatkert és Kultúrparkban megvalósuló természetvédelmi területek kiszolgáló infrastrukturális fejlesztése, környezettudatos életre nevelés A természeti értékek védelme, a környezetbarát gondolkodásmód fejlesztése céljából kialakításra kerül két fokozott védelem alatt álló ragadozó faj, a kárpáti hiúz és a szürke farkas számára egy kifutó komplexum, mely egy rönk oktatóházzal és egy geológiai tanösvénnyel kiegészülve együttesen tájékoztatják az állatkert látogatóit az élőhely és a hozzá kapcsolódó élővilág közötti szerves kapcsolatról. Sor kerül továbbá oktató anyagok (memóriajáték, munkafüzetek) összeállítására, 3D-s modellek és információs táblák elhelyezésére, valamint konferenciák rendezésére is, melyek a még hatékonyabb környezeti nevelést szolgálják

–

A klímaváltozás hatástervezése a folyó és állóvizek veszélyhelyzeti elemzése tekintetében (WATCH) Magyarország a klímaváltozás szempontjából a legsérülékenyebb országok közé tartozik, egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, ezért Miskolc város Önkormányzata csatlakozott ahhoz a nemzetközi tapasztalatcserén és együttműködésen alapuló projekthez, melynek célja a vízgyűjtő területek klimatikus változás miatti hatásmechanizmusának vizsgálata, az ebből adódó veszélyhelyzetek és kockázatok csökkentése.

–

Az elnyert KEOP 1.2.0 pályázat keretében az ún. Vasgyári ltp. egyesített csatornarendszereinek a szétválasztása megtörténik mintegy 6.370 fm új szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével.

71


–

Az elnyert KEOP 1.2.0 pályázat keretében összességében 19.800 fm szennyvíz gyűjtőcsatorna fog megépülni 1.372 MFt értékben. Épül 2 db új szennyvízátemelő és felújításra kerül a Pöltenberg utcai fő szennyvízátemelő, ami 2 x 6.033 fm NA 450 új szennyvíznyomócsővel továbbítja a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre.

–

A Biogáz-Miskolc projektcég szennyvíziszap rothasztó és biogáz hasznosító üzemet létesít. A tervezett kapacitás 2,5 millió m3/év biogáz. A KEOP 4.4.0/2009 keretében elnyert 968.830 E Ft támogatással egy 2.135.000 E Ft értékű beruházás valósul meg.

Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – – – –

– –

–

–

–

A beépített területek nem rendelkeznek vízelvezető rendszerekkel, így folyamatos elöntések tapasztalhatóak. Ki kell építeni a szükséges vízelvezető rendszereket a károk megelőzése céljából. Egyes településrészek (Martin-kertváros, Szirma, Görömböly, Tapolca) egységes vízrendezési tereinek elkészítése. Az elavult vízelvezető rendszerek (pl.: Görömböly, Tapolca, Hejőcsaba, Diósgyőr) rekonstrukciója. Azokon a területeken, ahol domborzati, ill. egyéb viszonyok miatt felszíni vízelvezetésre nincs, vagy csak részben van lehetőség (Diósgyőr, Majláth, Tapolca, Alsó- és Felsőhámor), zárt csapadékcsatorna hálózat kiépítését kell megvalósítani. (Majláth és Berekalja városrészek vonalában megfontolandó záporvisszatartó védművek építése.) Vízfolyásaink mederszelvényeinek tisztítása, mederkotrása. Miskolc város ivóvíz ellátási rendszerében található víztároló medencék műszaki állapota szükségessé teszi a műtárgyak mielőbbi rekonstrukcióját. A medencék tartófalain a betonkorrózió okozta sérülések mind statikai, mind közegészségügyi kockázatot jelentenek a működésben. A szigetelések sérüléseik miatt nem teljes körűen alkalmasak a felszíni vizek ivóvíztértől való távoltartására. Ezek alapján az alábbi medencék rekonstrukcióját szükséges megtervezni, illetve elvégezni: Göröghegyi medence csoport (7 db), komlóstetői medence csoport (2 db), előhegyi medence csoport, Jósika úti medence csoport, Mendikás medence csoport, Bencések utcai medence csoport. Csapadékos időszakot követő vízminőség romlás következményeinek kiküszöbölésére az alábbi helyszínekre - külföldi gyakorlatban bevált - korszerű víztisztítási, ultraszűrési technológia tervezése és kivitelezése. Helyszínek: Tapolcai Vízmű (2,8 milliárd Ft KEOP támogatással), Ómassai Vízmű (1,2 millió Ft), Szinva vízmű (a megvalósításhoz uniós támogatás megszerzése szükséges). Az ivóvíz szolgáltatási területen az egyes ivóvízvezeték szakaszok 65 %-ot meghaladóan elérték a tervezett élettartamukat. A rekonstrukcióra javasolt utcákban található ivóvízvezetékek esetén a bekövetkezett hibaszámok túllépték az elviselhető hibahatárt, és a rendszeres karbantartás hatása sem hoz eredményt. Az azbeszt alapanyagú vezetékszakaszok üzembe helyezése óta meghibásodási gyakoriság folyamatosan nő. Az azbeszt alapanyagú csövek várható élettartama 30 évben lett meghatározva, így a rekonstrukció hiányából adódóan, a vezeték életkorának növekedésével a hibahelyek előfordulásának gyakorisága már nem lineáris, hanem exponenciális növekedést fog eredményezni. A rekonstrukciós tervben 75 db utcát vettünk figyelembe, melynek 2012-es árszinten számolva a beruházási költsége kb. 1.200 M Ft. Az értékarányos ivóvíz árak, a környezetünkért érzett felelősség egyre magasabb szintje egyaránt abba az irányba mutat, hogy a hasznosítható ivóvíz-készletekkel nem elég racionálisan gazdálkodni, hanem szükség van a különféle veszteségek felmérésére, feltárására és csökkentésére. Ennek tudatában a MIVÍZ Kft.-nél stratégiai célként fogal72


– – – –

–

– – –

–

–

– – – – –

mazódott meg a hálózati veszteség csökkentése és az ehhez kapcsolódó terv kidolgozása, amely a következő szempontok figyelembevételével kerülne kidolgozásra: - A zóna vízforgalmak mérésének teljes körűvé tétele, további mérők beépítése, ill. meglévők kalibrálása. - Saját vízfelhasználás és hálózat mosatás mérése, közkifolyók mérősítése. - Területelven működő ivóvíz gerinchálózat ellenőrzése. A tapolcai vízmű övárkainak É-i és D-i végénél lévő vízrajzi mérőműtárgyak utáni vezetékszakasz állapota rossz. Műszaki állapot felülvizsgálata, tisztítása, javítása, cseréje szükséges. Termál-Barlangfürdő fogadó épület alatti és a bejárati kapu előtti aknáig tartó kültéri együttes csatornarendszer vízzárósága, tömörsége nem megfelelő. A csatornarendszer javítása, vízzáróvá tétele szükséges. A víztermelő létesítménytől 60 m-re helyezkedik el a Barlangfürdő maróanyag, hypo, szerszámraktára. A raktár felszámolása, áthelyezése szükséges. Tatár-árki patak nagyvízi időszakokban történő bakteriális elszennyeződése ellen tervezett intézkedései: megállni tilos tábla elhelyezése az út szélén, hordalékfogók elhelyezése a patakmederben, vízminőségi monitoring kiépítése Bükkszentlászló alsó határában, Bükkszentlászló önálló csapadékvíz-elvezető rendszerének kiépítése, Bükkszentlászlón a trágyatárolás hatósági tiltása, a település csatornahálózatának karbantartása. A Juhdöglő-tó nagyvízi időszakokban történő bakteriális elszennyeződése ellen tervezett intézkedések: kiviteli terv készítése a víznyelő felett található szűrőmező átépítésére, illetve a víznyelő teljes kizárására, nagy esőzéskor a Békalencsés-tóból, valamint a víznyelő körüli területről a pangó víz elvezetése. A Várhegyi kőfejtő kolóniaépületek felszámolása, áttelepítése, vagy az épületek rákötése a csatornahálózatra. A Várhegyi kőfejtőn áthaladó forgalom kizárása, két oldalán sorompó zárásával. Komlóstető D-i és Dimitrov hegy kiskertes övezetének szennyvízelhelyezésének megoldása céljából az Önkormányzat kiterjeszti a csatornázatlan kiskertes övezetre a települési folyékony hulladék elszállítását, kötelezve az ingatlanok tulajdonosait a szolgáltatás igénybevételére vagy környezethasználati díj fizetésére. Komlóstető D-i és Dimitrov hegy kiskertes övezetben az Önkormányzat kötelezze az ingatlanok tulajdonosait a kommunális hulladékelszállításra, a szolgáltatás igénybevételére, a szemétszállítási díj megfizetésére. A feltárt 4 illegális hulladéklerakó felszámolása szükséges. Szinva forrási vízbázis (Szinva Fő-forrás, Felső-Szinva forrás) vonatkozásában. A vízmű kerítéssel körbevett belső területének védelmének biztosítása a biztonságos üzemeltetés, a termelő telep közvetlen vízminőségi védelme, az esetleges kútkizárás költségének megtakarítása érdekében. A Szinva Fő-forrás melletti útszakaszon megállni tilos táblák kihelyezése a vízmű kerítése melletti útszakaszra, kivéve a vízmű gépjárműveit. Szinva Felső és a Fő forrás közötti szakaszon szigetelt csapadékvíz-elvezető csatorna építése. Az ómassai vízmű belső 38693 hrsz. védőterületéről le kell választani a patak medervonalát a biztonságos üzemeltetés, a termelő telep közvetlen vízminőségi védelme, az esetleges kútkizárás költségének megtakarítása érdekében. A vízmű belső védőterületének kerítéssel való lezárása a patak D-i oldaláról. A biztonságos üzemeltetés és a szennyeződés elleni védelem szempontjából előírás a 123/1997 (VII.18) Kormányrendelet alapján. Hámori-tó kotrása, a gát műszaki állapotának ellenőrzése, esetleges javítása. 73


– – –

–

–

–

A csatornahálózat ellenőrzésekor felmért nem vízzáró házi szennyvízvezetékek kötelezése a vízzáróvá tételre, illetve kötelezés a hálózatra való csatlakozásra. Szent-György forrás és Tavi forrási vízmű közelében feltárt 3 illegális hulladéklerakó felszámolása. Koncepcióterv készítése a városi tűzivíz-tározókkal kapcsolatban. Állapotfelmérés, stratégiai besorolás egyeztetve az illetékes katasztrófavédelmi egységgel. Meglévő tározók besorolása stratégiai fontosság és műszaki állapot szerint. Döntés a meglévő tározók jogszabályi megfeleléshez szükséges rekonstrukcióiról (források, ütemezés). Döntés esetleges további stratégiai tározók létrehozásáról (források, ütemezés). Szeder u. I-II. tűzivíz-tározók teljes (gépészeti és tározótér cseréje) rekonstrukciója. Rekonstrukciós engedélyezési és kiviteli terv készítése, engedélyezés, kivitelezés (az ÜPE anyagú tározók a kivitelezéskor alapozási hibák és az időjárás miatti talajmozgások következtében integritásukat vesztették. A gépészeti vezetékek a tározótér alatt kerültek elvezetésre, ezek szintén a talajmozgások okozta törések miatt használhatatlanok, cseréjük csak a tározóterek elmozdításával lehetséges, ami a tározóterek teljes tönkremenetelével jár). Becsült bekerülés (KvVM Fejlesztési igazgatóság KEOP pályázatokhoz alkalmazható 2009. évi normatívák indexált felhasználásával): 15 M Ft. Stadion u. tűzivíz-tározó teljes (gépészeti és tározótér cseréje) rekonstrukciója. Rekonstrukciós engedélyezési és kiviteli terv készítése, engedélyezés, kivitelezés (betongerenda-béléstest kombinációval épített többelemű tározótest az alapozási hibák és időjárás okozta talajmozgások következtében javításra alkalmatlan, teherviselő aljzatként nem vehető figyelembe. Gépészetileg teljesen elavult, az acélvezetékek a tározótér szivárgása miatt teljesen korrodáltak). Becsült bekerülés (KvVM Fejlesztési igazgatóság KEOP pályázatokhoz alkalmazható 2009. évi normatívák indexált felhasználásával): 7,5 M Ft. Felújítási, pótlási, beruházási tervből álló gördülő fejlesztési terv készítése víziközmű ágazatonként 15 éves időtartamra.

11. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás Helyzetkép Feladat: Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak a városüzemeltetés, temetőgondnokság, állategészségügyi telep, állatkert, adminisztráció területén kerülnek foglalkoztatásra a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. által. Üzemeltetésért felelős: Polgári Védelem, Főépítészi Főosztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: helyiség használat, közfoglalkoztatás tekintetében közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: Polgári Védelem, MIK Zrt., Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, Városgazda Kft. vagyona Feladat ellátását biztosító vagyon: 209 db légópince és - helyiség, melyeket a MIK Zrt. kezel, valamint a Városgazda Nonprofit Kft. vagyona. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem

74


A lakosság életének és anyagi javainak, és az önkormányzat vagyonának megóvását célzó jogi szabályozás a polgármester személyéhez és az önkormányzathoz rendeli a felkészülési, védekezési, helyreállítási feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket és ezek anyagi hátterének biztosítását. Jogszabályok: - 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról - 234/2011 (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról - 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről - 290/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény végrehajtásáról - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól A helyi szintű igazgatás a polgármester útján valósul meg. Illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülést és a védekezést, valamint a Kormány döntésének megfelelően részt vesz a helyreállításban és újjáépítésben. A katasztrófavédelemről szóló törvény két fő feladatkört határoz meg a polgármester részére  a megelőzés időszakának feladatai: - felelős a települési veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, - irányítja a védekezésre való felkészítést, - gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, - a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, - felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért, - gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, - a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását, - biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését, - részt vesz feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken, - kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő közbiztonsági referenst.  a védekezés irányításának feladatai:

75


- a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, - halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, - a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, - szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, - a megyei védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását, - együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. - feladatait városban a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el; katasztrófák elleni védekezéssel, valamint a megelőzés és felkészülés időszakának feladataival kapcsolatban munkáját a közbiztonsági referens támogatja. A polgármester a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során államigazgatási jogkörben jár el, amely alapján: - gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, - a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a munkahelyi, települési és területi polgárvédelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, - a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgárvédelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását. Fejlesztések, projektek: – CIV-PRO: Regionális Stratégiák a katasztrófa-megelőzésben A pályázat célja a regionális politikák fejlesztésével kapcsolatos know-how cseréje és átadása, valamint stratégiai megközelítés és modell kidolgozása az emberekre, tulajdonra, környezetre és társadalomra ható olyan potenciális veszélyek és károk megelőzése és csökkentése érdekében, mint a balesetek és a természeti és ember által okozott katasztrófák. Közfoglalkoztatás –

A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. jelenleg 400 fő munkavállalót foglalkoztat közfoglalkoztatás keretében. A 400 főből 142 főnek augusztus 13-án, 150 főnek augusztus 31-én, 108 főnek szeptember 30-án szűnik meg a foglalkoztatása. A bér- és járulék költség 80 %-át a Munkaügyi Központ, 20 %-át az Önkormányzat finanszírozza, az Önkormányzat biztosítja további a 15 ezer Ft/fő/hó dologi költségek fedezetetét.

76


– –

A Start Munkaprogram keretében – amely esetében a Kistérségi Munkaszervezet a foglalkoztató – a Miskolci Városgazda Kft-nél 286 fő végez munkát. Parlagfű írtással kapcsolatos tevékenységet közfoglalkoztatás keretében, szintén a Kistérségi Munkaszervezet foglalkoztatásában 12 fő végez a Miskolci Városgazda Kft-nél.

Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – A felkészülési, védekezési, helyreállítási feladatokhoz pénzügyi forrás biztosítása szükséges, amely összeg meghatározásához javasolt a feladat végrehajtásában résztvevő szervezetekkel egyeztető tárgyalás folytatása, amelyek eredményeképpen a feladatok nagyságrendjéhez, valamint az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó forrásösszeg javaslat alakítható ki. – Szükséges az óvóhelyek és légópincék felülvizsgálata, megfelelő számú és minőségű helyiség fenntartása és kialakítása, a funkciót vesztett helyiségek egyéb módon történő hasznosítására javaslat kidolgozása. – A közfoglalkoztatás lehetőségével továbbra is élni kíván a város, amely egyrészt az érintett munkavállalók részére foglalkoztatási, megélhetési lehetőséget biztosít, másrészt az önkormányzati feladatellátás megvalósítása költségtakarékos módon történthet.

12. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Helyzetkép Feladat: Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Üzemeltetésért felelős Főosztály: Gazdálkodási Főosztály, Humán Főosztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: feladatellátási szerződések Üzemeltetést ellátó szervezet: Miskolc Holding Zrt, gazdasági társaságok, szakmai, érdekképviseleti, civil szervezetek Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és forgalomképes vagyonelemek Feladat ellátását biztosító vagyon: gazdaságfejlesztési célú vagyonelemek, önkormányzat által vagyonkezelésbe vett Diósgyőri vár, további turisztikai célú önkormányzati tulajdonú vagyonelemek, Miskolci Turisztikai Kft. vagyona. Helyi adó Az önkormányzat feladatai ellátását - egyebek mellett - saját bevételeiből, valamint átengedett központi adókból biztosítja. Az átengedett központi adók kisebb, de nem jelentéktelen részét (gépjárműadót) maga veti ki és szedi be. A saját bevételek jelentősebb részét a helyi adó bevételek képezik. Az adóbevételek összességében az önkormányzat működésének elengedhetetlen feltételét jelentik. Az önkormányzatok autonómiája a minél önállóbb, szabadabb gazdálkodás 77


függvénye, így az adók nagyságrendje és költségvetésben betöltött szerepe különös jelentőséggel bír. Ennek alapján stratégiánknak arra kell irányulnia, hogy az adóbevételek közép és hosszú távon is megbízhatóan legyenek tervezhetőek, és stabil részét képezzék az önkormányzat bevételi forrásainak. Ezzel párhuzamosan kell gondoskodni a bevételek értékállóságáról, amelynek során különös figyelmet kell fordítani az adózás legfőbb összetevőjére, a társadalom fizetési képességére is. Az adópolitikát a fenntarthatóság mentén kell továbbra is kialakítani, a stabilitás ne vesszen el túlzott mértékek alkalmazása folytán, az adómorál romlása miatt bekövetkező bevételkiesés miatt. Az évente megfontoltan tervezett bevételeket 100 %-ra teljesíteni kell, az éves korrigált adóelőírások éven belüli teljesítési szintje minimum 95 %-ot kell, hogy elérjen. Ennek eredménye, hogy a hátralékok növekedése megáll, legalább is a felszámolás alatt lévő cégek tartozásain felüli összegeket érintően. Az adózás jogi háttere adott, a jövőben is biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. A gazdasági hanyatlás az adóbevételek terén 2010. évben éreztette számottevő hatását, majd a következő évet a visszafogott fejlődés jellemezte. Megalapozott adópolitika mentén növekedésre lehet számítani, amelyet azonban a közigazgatási rendszer átalakítása és az önkormányzatiság reformja befolyásolhatnak. A feladat-átcsoportosítások az önkormányzatot eredetileg megillető adók részbeni elvonásával, központosításával járhatnak. Ezek mértéke a koncepció megfogalmazása idején ismeretlen, így prognózissal szolgálni még a következő évet tekintve is nehéz. A várható változások bekövetkeztével stratégiánk átgondolására lesz szükség.

Az adóbevételek alakulása 2011. december 31-én Adónem

2011. évre tervezett eFt-ban

Teljesítés eFt-ban

Teljesítés a terv %-ában

Építményadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Átalanydíjas iparűzési a.

2.300.000 65.000 6.199.000 1.000

2.579.879 66.870 6.249.154 3.118

112,2 102,9 100,8 311,8

Helyi adó összesen:

8.565.000

8.899.021

103,9

Gépjárműadó Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó

1.000.000

1.040.249

104,0

0

108

-

Átengedett bevétel ö.

1.000.000

1.040.357

104,0

60.000 60.000

82.771 61.841

138,0 103,1

9.685.000

10.083.990

104,1

Bírság Pótlék Mindösszesen1:

78


Szabálysértési pénz- és helyszíni bírságok Talajterhelési díj Mindösszesen2:

15.000

24.752

165,0

12.000

14.400

120,0

9.712.000

10.123.142

104,2

Gazdaságszervezés, gazdaságfejlesztés A tevékenység fő területei a befektetés-ösztönzés, a Gazdasági Tanácsadó Testület működtetése, a hazai és nemzetközi hálózatfejlesztési tevékenység és a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatai fejlesztéseinek koordinálása. A tevékenységet a Miskolc Holding Zrt. végzi. A befektetés szervezési tevékenység 2011. és 2012. évben egyre inkább a fejlődő ázsiai országok felé irányul (pl. Dél-Korea) Miskolc MJV Önkormányzata és a B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben létrehozta a Gazdasági Tanácsadó Testületet (GTT). A GTT fontos funkciója, hogy párbeszédet biztosítson a város, illetve régió gazdaságfejlesztésben meghatározó szereplői között. A hálózatfejlesztési tevékenység eredményeként a Miskolc Holding Zrt részt vesz az Európai Unió által finanszírozott nemzetközi projektek megvalósításában. A projektek a megújuló energiák hasznosítása, az innováció és a városi közösségi közlekedésfejlesztés tématerületek köré csoportosulnak. A projektek teljes költségvetése 2009-2013 között mintegy 275 millió Ft, amelyből a támogatás ~ 245 millió Ft. Az elmúlt években jelentősen bővült azoknak a Holding tagvállalati fejlesztéseknek a száma, amelyek közvetlenül, vagy közvetve környezetvédelemmel, illetve környezetiparral kapcsolatosak, amely fejlesztésekben a Miskolc Holding Zrt. koordinációs szerepet tölt be. Gazdaságszervezéshez kapcsolódó fejlesztések –

ERMIS: Hatékony helyi innovációs rendszerek kialakítása A projekt célja azon eszközrendszer fejlesztése, kiterjesztése, amellyel az innovációt támogató helyi rendszerek szereplői a kis-és középvállalkozások (KKV-k) innovációs kapacitásait hivatottak elősegíteni.

–

E-CITIZENS: Lakosság-központú e-közigazgatás az európai városokban és régiókban A pályázat célja az európai városok és a regionális közigazgatás támogatása által elősegíteni az európai régiók versenyképességét egy költséghatékony, eredményes és hatékony e-közigazgatási politika és stratégia kifejlesztéséhez, amely optimalizálja a lakosok bevonását és részvételét.

–

Az Önkormányzat 1/6-od arányú tulajdonában áll a Mezőkövesd, Mezőkeresztes határában található repülőtér besorolású ingatlancsoport, mely 11 ingatlanból áll. Az ingat79


lanok Mezőkövesd, Mezőkeresztes és Miskolc osztatlan közös tulajdonában vannak. Az önkormányzati tulajdon bruttó értéke összesen 76.622 E Ft. Ennek jövőbeni fejlesztése a térség gazdasági életének fejlődése szempontjából meghatározó lehetne, amennyiben van a repülőtér fejlesztésére befektetői érdeklődés, ill. e célra felhasználható pályázható fejlesztési forrás. Turisztika fejlesztések –

Diósgyőr vár - Lillafüred kiemelt turisztikai projekt A projekt tartalmazza a Diósgyőri vár fejlesztését, a Lovagi tornák tere kialakítását, előtte a Vásártér kialakítását, illetve a lillafüredi Függőkert felújítását, funkciókkal való megtöltését. A projekt leghangsúlyosabb részét a Diósgyőri Vár fejlesztése alkotja. A várfejlesztés az épület helyreállítását és a meglévő termek élettel, interaktívabb tartalommal való megtöltését eredményezi. Diósgyőrben a Vár szomszédságában kap helyet a Lovagi Tornák Tere, melynek szerepe a hagyományőrzés, a közösségi tér megteremtése. A tér két fedett-nyitott lelátó között formálódik meg, mely éppúgy alkalmas lovagi tornák, lovas versenyek megrendezésére, mint nagy lélegzetű koncertek, vásárok, szabadtéri színházi előadások, közösségi események helyszínéül. A Lovagi Tornák Tere előtt kialakításra kerül a Vásártér. Az Önkormányzat célja a kulturált, látogatóbarát, közösségi események fogadására alkalmas tér kialakítása. A projekt keretében megújul a lillafüredi Függőkert is. Minden egyes teraszrész új tartalmat kap, másodsorban kialakításra kerül az eddig elhanyagolt kertészeti arculat is, mely változatos tartalmával széleskörű látogató közönséget vonz, ezzel az idegenforgalom jelentős növekedésével számolhatunk ezen a területen is. Kitűzött cél a minőségi turisztikai igényeknek megfelelő, innovatív, egyedi, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók kialakítása, valamint a befektetőket inspiráló, húzó turisztikai attrakciók számának növelése, idényjellegének csökkentése. A projekt hatásaként a befektetők növekvő vendégforgalomra, a külföldi vendégek részarányának növekedésére, a szezonalitás mérséklésére, igényes, magasabb költési szokásokkal leírható vendégkör részarányának javulására számíthatnak. A projekt előkészítési szakaszban tart, támogatásban részesül. A támogatói döntésről szóló levél 2011. december 21.-i keltezésű. A támogatási szerződés megkötése előkészítés alatt áll.

–

Határon átnyúló telekommunikációs turisztikai információs rendszere kifejlesztése A projekt keretében a turizmus területén modern, XXI. századi, innovatív informatikai tájékoztatási rendszer kerül bevezetésre. A rendszer segítségével könnyebben lehet tájékozódni a projektben résztvevő Miskolc és Ungvár városokban, letölthető, pontos információhoz juthatunk a nevezetességekről, látnivalókról, amely nem csak a két ország turistái számára, hanem - a többnyelvűségnek köszönhetően - a NyugatEurópából és más területekről érkező látogatók számára is előnyös.

–

Partnervárosok együttműködésének fejlesztése a történelmi Tokaji Borút mentén A projekt keretében Kassa – Miskolc - Abaújszántó állomásait érintve egy 1 hetes borút bemutató rendezvény alkalmával lehetőség nyílik a történelmi borvidék jelentős állomásainak megtekintésére, adottságaival megismerkedni, az egyes állomáshelyeken 80


borünnepélyek, kulturális programok megtartására, vigasságra, borkóstolásra és árusításra is. –

FŰTŐMŰ-Science Múzeum és Művészeti Központ A volt Fűtőmű épületének teljes rekonstrukciójával, az épület korszerűsítésével, egyes területeken kibővítésével, valamint több szerkezeti átalakítással összesen 8063 m² újul meg. Ezen területen belül a Pólus tematikához kapcsolódó interaktív kiállítóterek és műhelyek mérete 4276 m², a kreatív foglalkoztató terek mérete pedig 247 m². A projekt keretében létrejövő Science Múzeum sokkal több, mint egy Múzeum, hiszen egy olyan interaktív közösségi helyszín, ahol a játszva tanulás lehetőségeinek széles skálája segít a különböző tudományterületek megértésében a látogatóknak. A Science Múzeum egy figyelemfelkeltő attrakció, mely a Miskolci Egyetemhez lazábban és szorosabban kötődő tudomány- és ipari területek múltját, jelenét, jövőjét, valamint a térségi innováció és a tudás eredményeit mutatja be működő modelleken keresztül. A tervezett funkció-együttes multifunkcionális rendezvény- és előadóhely is lesz egyben. A Múzeumban a legkorszerűbb kiállítási technológia valósul meg, közel száz tudománynépszerűsítő játék és interaktív eszköz várja majd a látogatókat. A kivitelezés 2011. márciusban megkezdődött, várható befejezése 2012. év ősze, a projekt befejezési határideje 2012. december 31.

–

Turisztikai attrakciófejlesztés Miskolctapolcán Miskolc Megyei Jogú Város turizmus- és településfejlesztési elképzelései között kiemelt jelentőséggel bír a nemzetközi vonzású Barlangfürdő közvetlen környezetének egészségturisztikai, gyógyászati, rekreációs és szabadidő-ipari szolgáltatás fejlesztése.

–

Miskolc-Csanyik kisattrakció fejlesztés A projekt keretében a Herman Ottó Emlékpark új funkciót kap, a Szeleta kultúra kerülhet itt bemutatásra, emellett az ökoturizmushoz kapcsolódóan különböző szolgáltatások kaphatnak helyet.

–

EcoMobility SHIFT A program során egy „Ökomobilitás Címke” kritériumrendszer kerül kialakításra, amely segít kiértékelni, majd javítani az önkormányzatok közlekedéspolitikájának fenntarthatóságát.

–

Aware & Fair (Tudatosság és Méltányosság) A 24 hónapos program témája az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival és az igazságos kereskedelemmel (Fair Trade) kapcsolatos oktatási és tudatformáló tevékenység. A cél a partnervárosok különböző társadalmi rétegei felé – majd rajtuk keresztül a fejlődő országok felé is – a felelősségteljes és környezettudatos életmód és viselkedés népszerűsítése.

–

Sustainable Timber Action in Europe (Fenntartható Fagazdálkodás Európában) A 30 hónapos program témája az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival és a méltányos kereskedelemmel (Fair Trade) kapcsolatosan az erdőirtások és erdődegradációk csökkentése, a fenntartható fa- és erdőgazdálkodás, különös tekintettel a közbeszerzési irányelvekre és gyakorlatra.

81


Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések − Helyi adókra vonatkozóan javasolt a jogszabályok adta forrásteremtési lehetőségek maximális kihasználására törekvő, de a lakosság teherbíró képességét figyelembe vevő helyi adórendszer kialakítása. − Turisztikai attrakciók fejlesztésének folytatása érdekében a helyi értékek vagyonvédelmére, állagmegóvására, üzemeltetésének, hasznosításának megoldására kiemelt figyelmet kell fordítani. A fejlesztésekhez a továbbiakban is keresni kell külső, pályázati források bevonásának lehetőségét. − További iparterületek előkészítése. − Egyéb magántulajdonban lévő területek felmérése iparterületi bővítés céljából. − Közvetlen tőkebefektetések szorgalmazása. Ehhez megfelelő ösztönző rendszer biztosítása, ennek kommunikálása a potenciális befektetők felé. − A befektetési szempontból kiemelt ágazatok, vállalatok, területek beazonosítása, a befektetési lehetőségek összegyűjtése, kommunikálása. − A városban és térségében elérhető (infrastrukturális, kommunális) befektetési lehetőségek feltárása (pl. környezetvédelem, közszolgáltatás, területfejlesztés stb.), ahová a pénzügyi, szakmai befektetők, illetve beszállítók, kivitelezők bevonhatók finanszírozás, technológia transzfer céljából.

13. A kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is Helyzetkép Feladat: 2011. 07. 21-től határozatlan időre került kiadásra a Miskolc Búza téri őstermelői piac működési engedélye, amelynek alapján 1700 m²-en, 164 árusítóhelyen valósulhat meg az őstermelők értékesítése. Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft beruházásában valósult meg az őstermelői piac kialakítása, amely a Kft. vagyonának részét képezi. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések –

Az őstermelői piac további működtetése társadalmi igény, mind a város lakossága, mind az érintett őstermelők részéről.

14. Sport és ifjúsági ügyek 82


Helyzetkép Feladat: sport és ifjúsági ügyek Üzemeltetésért felelős: Közoktatási és Sport Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft, DSM Nonprofit Kft., Miskolci Szabadidő Központ Nonprofit Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: Az Önkormányzat tulajdonában 11 db sportcélú létesítmény található, a 2011. december 31-i állapot alapján. Az ingatlanok bruttó értéke összesen 2.760.625 E Ft. A Közgyűlés XII-309/23.682/2011 számú határozatával fogadta el az Önkormányzat 2012-2015 időszakra megfogalmazott sportkoncepcióját. A koncepció felvázolja a sportcélú önkormányzati ingatlanok jelenlegi helyzetét, valamint az ingatlanok hasznosítási tervét. Jelenleg több önkormányzati sportcélú ingatlant önkormányzati cégek, intézmények üzemeltetnek, kezelnek. A Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. üzemelteti a Diósgyőri Tanuszodát, vagyonkezelésében van a Kemény Dénes Uszoda. A DSM Nonprofit Kft. üzemelteti a Diósgyőri Stadiont, egy füves, egy műfüves, valamint egy fedett műfüves focipályát (volt birkózócsarnok). A korábban használt két salakos pálya mára használhatatlan állapotra jutott. Az Önkormányzat tulajdonában, a DSM Kft. üzemeltetésében van a Miskolc József úti Ifjúsági pálya és a Szentpéteri kapui sporttelep. A Miskolc Városi Szabadidőközpont kezeli és üzemelteti a Generali Arénát, a jégcsarnokot, a népkerti szabadtéri pályákat (műfüves és multifunkciós). Korábban kezelte az Avasi Sportparkot is, jelenleg a sportpark kezelési joga nincs sem intézményhez, sem gazdasági társasághoz rendelve. A Kemény Dénes Városi Uszoda épülete ¾ részben a MIBERSZOLG Kft., ¼ részben az Önkormányzatának tulajdona. Az Önkormányzat tulajdonában, a MIK Zrt. kezelésében van a Miskolc, Csanyik-völgyi lőtér és a Nyírfa úti lőtér. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – – – –

A sportcélú ingatlanok nyilvántartásának aktualizálása, a sport célra már nem hasznosítható ingatlanok egyéb funkcióra történő hasznosítási lehetőségének megteremtése, egyéb új sportcélú területek felkutatása. A város sportingatlanainak egységes felmérése, felújításukra vonatkozó összehangolt terv elkészítése. A létesítmények koordinált üzemeltetésének megvalósítása, gazdaságosabbá tétele, hasznosításukkal kapcsolatban a hatékonyság javítása. A létesítmények szakmai célokhoz igazított hasznosításának kidolgozása. 15.

Nemzetiségi ügyek

Helyzetkép

83


Feladat: együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal, működésükhöz a tárgyi, technikai feltételek biztosítása Üzemeltetésért felelős Főosztály: Polgármesteri Kabinet Üzemeltetési feladat ellátásának formája: használat nemzetiségi önkormányzatok által Üzemeltetést ellátó szervezet: nemzetiségi önkormányzatok Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonelemek Feladat ellátását biztosító vagyon: a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez a tárgyi, technikai feltételek biztosítása ingyenesen A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett 10 nemzetiségi önkormányzat működik: Bolgár-, Cigány-, Görög-, Horvát-, Lengyel-, Német-, Ruszin-, Szerb-, Szlovák-, Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba. Szabályozza a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését, melyről 2012. június 1-jével Együttműködési Megállapodást kötnek, és minden év január 31-ig felülvizsgálnak. Az Együttműködési Megállapodás tartalmazza a törvény 80 §-a szerint a helyi önkormányzat feladatait, többek között –

–

köteles havonta legalább 16 órában a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, továbbá a feladat ellátásához szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítani. előírja a helyi önkormányzat számára a nemzetiségi önkormányzat költségvetésével, gazdálkodásával, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos teendőit. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-ben egyenként 600 E Ft támogatást biztosít a nemzetiségi önkormányzatok számára. A MIK Zrt-vel közösen keresi a megoldást térítésmentesen igénybe vehető irodahelyiség használatára. Jelenleg a testületi ülések megtartásához a Polgármesteri Hivatal jegyzői tárgyalóját térítésmentesen rendelkezésükre bocsátja.

16.

Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában

Helyzetkép Feladat: Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Üzemeltetésért felelős: Polgármesteri Kabinet, Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: együttműködés Üzemeltetést ellátó szervezet: Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály, Rendőrség és Polgárőr Egyesületek. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: forgalomképes vagyonelemek Feladat ellátását biztosító vagyon: helyiség biztosítása

84


A települési önkormányzat feladata közreműködni a város közbiztonságának biztosításában. Az Önkormányzatnak a jobb életminőséget biztosító közbiztonság megteremtése, a jogsértéseket előidéző okok és a sértetté válás veszélyének csökkentése, a bűncselekmények megelőzése, a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében folyamatos az együttműködése a Rendőrséggel és a Polgárőr Egyesületekkel. Miskolc Város Közgyűlése a Belvárosi Rendőrőrs megszűnését követően a megüresedett ingatlanban (Széchenyi u. 12/b) létrehozta a Bűnmegelőzési Centrumot, mely helyet ad minden hónap első keddjén a városi szintű koordinációs megbeszélésnek. A megbeszélésen jelen van a Rendőrség, Polgárőr Egyesületek vezetői, az Önkormányzat részéről a Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály vezetője, a bűnmegelőzési referens, közrendvédelmi referens és egyéb meghívott társ szervek (pld.: ÁNTSZ, .NAV, Tűzoltóság, AVE). A közbiztonsági feladatok ellátása céljából a Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály létszámának jelentős bővítése valósult meg, a hatékonyság növelése érdekében a lovas mezőőrség felállítása is megtörtént illetve folyamatban van. A Közterület-felügyeleti Osztály 77 térfigyelő kamerát üzemeltet 24 órás szolgálatban a Papszer utca 2. szám alatti ingatlanban. Miskolc Város Önkormányzata rendszeres működési támogatásban részesíti a polgárőr egyesületeket, amely a folyamatos működéshez elengedhetetlen. Jelenleg a város területén nyolc polgárőr egyesület működik. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések –

17.

A közbiztonsági feladatok ellátása érdekében törekedni kell a források további bővítésére, az eddigiekhez hasonlóan pályázati lehetőségek kihasználásával. Helyi közösségi közlekedés biztosítása

Helyzetkép Feladat: közösségi közlekedés biztosítása Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: MVK Zrt. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: Feladat ellátását biztosító vagyon: MVK Zrt. vagyona Fejlesztések –

Miskolc városi villamosvasút fejlesztése A pályázat keretében megvalósul a város K-Ny-i közlekedési tengely teljes keresztmetszetének komplex kialakítása, azaz a közúti villamosvasúti pályaszerkezet és kitérők, jelző- és biztosító berendezések teljes rekonstrukciója, a vontatási áramellátás biztonságos kialakítása, a villamos megállóhelyek átalakítása, a felsővezeték, tartóoszlopaik és eszközök cseréje, a közúti villamos közlekedés 85


bővítése nyugati irányban Felső-Majláthig, mintegy 1,5 km hosszan, 31 db alacsonypadlós, korszerű villamos járműszerelvény beszerzése, a járműjavító üzem alkalmassá tétele az új járművek fogadására. –

Autóbuszflotta fejlesztése, környezetkímélő buszpark kialakítása Fontos feladat az elöregedett járműpark korszerűsítése, fejlesztése. Az MVK Zrt a 2012. évben kiírásra kerülő CNG gázbusz beszerzésére vonatkozó pályázati lehetőség és a korábban megnyert és 2013. június 30-ig rendelkezésre álló Magyar Fejlesztési Bank Közlekedésfejlesztési Hitelprogramjából származó finanszírozási keret felhasználásával 75 db CNG meghajtású alacsonypadlós szóló típusú autóbusz beszerzését tervezi.

–

Városi és elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében A projekt keretében elkészülő részletes megvalósíthatósági tanulmány vizsgálja a különböző közlekedési szolgáltató cégek tevékenységének optimális összehangolásával Miskolc városrészeinek összekapcsolását, a város megközelíthetőségének javítását, az utazási idők rövidítését a kulturált közlekedési feltételek megteremtését.

Az MVK Zrt. Miskolc Megyei Jogú Várossal kötött közszolgáltatási szerződés alapján közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végez autóbusszal 2021-ig, villamossal 2026-ig Miskolc és Felsőzsolca területén. A menetrendszerinti személyszállításhoz kapcsolódóan az eszközök javítását, karbantartását, felújítását és pótlását, a személyszállítási tevékenységgel összefüggő kereskedelmi, fejlesztési, előkészítési, ellenőrzési, irányítási és közlekedésmenedzsment feladatokat is ellátja. Az MVK Zrt. feladatát képezi a városi villamos végállomások, a pálya és peronok, valamint az autóbusz pályaudvarok, végállomások tisztántartása, hóeltakarítása, síktalanítása. A társaság éves szállítási teljesítménye 1 196 millió férőhely kilométer, évente elszállít 93 millió utast, éves költsége 6,2 milliárd Ft. A társaság 187 db autóbuszt és 34 db villamost üzemeltet. Az autóbuszok átlagéletkora 12 év, a legöregebb jármű 24 éves. Az autóbuszpark fele azonnali cserére érett, melyet 1-2 éven belül a társaság várhatóan végrehajt. A villamosok egyik felének átlagéletkora 22 év, másik felének 42 év. A Zöld Nyíl projekt keretén belül az állomány összesen 31 db jármű 2014-15 években lecserélődik. A város kelet-nyugati tengelyének meghatározó közlekedési eszköze a villamos. A Zöld Nyíl projekt keretében a pálya rekonstrukciója 9,6 km hosszan megvalósult és 1,5 km új pálya létesült a hozzá tartózó megállóhelyekkel együtt. A beruházás részeként a telephely fejlesztése folyamatban van. A Zöld nyíl projekt beruházási értéke 37,7 milliárd Ft, a teljes megvalósulása utazási időmegtakarítást, a zajkibocsátás csökkenését, javuló környezetminőséget, a segítséggel élők számára is elérhető villamosközlekedést eredményez. Tervek szerint Integrált utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer valósul meg. A városban korszerű utastájékoztató kijelzők épülnek ki a megállóhelyeken és végállomásokon, valósidejű menetrendi információkat biztosítva az utasok számára. A rendszer lehetővé tesz akár mobil telefonon elérhető pontos utazástervezést, segíti átszállópontokon a csatlakozások 86


megvalósulását, biztosítja az autóbuszok és villamosok előnyben részesítését a meghatározó közlekedési csomópontokban, a rendszer tervezéséhez, monitorozásához alapadatokat biztosít. A társaság a Szondi utca 1 sz. alatt található központi telephelyen kívül a Negyedik utcában tart fenn műszaki bázist. Üzemeltet a városban 3 áramátalakítót, 6 végállomást, 8 bérletpénztárt és ügyfélszolgálati irodát. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – – –

18.

Villamosközlekedés fejlesztése, új viszonylatok, végállomások kialakítása. Járműállomány cseréje (villamos, busz) színvonal javítása. A helyi közösségi közlekedés – parkolás kapcsolatrendszerének kialakítása, a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele. Környezetbarát, környezetkímélő buszpark létrehozása

Hulladékgazdálkodás

Helyzetkép Feladat: hulladékgazdálkodás Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: AVE Miskolc Kft. MIVÍZ Kft. (folyékony hulladék) Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Feladat ellátását biztosító vagyon: Az Önkormányzat tulajdonában 12 ingatlan szerepel szemétlerakó telep megnevezéssel, a hejőpapi hulladéklerakó esetében az önkormányzat 720/1000 tulajdoni hányaddal rendelkezik. A szemét- és hulladéklerakó ingatlanok bruttó értéke összesen 4.015.431 eFt. AVE Miskolc Kft., valamint a MIVÍZ Kft. vagyona. Szilárd hulladék 1999. évben indult az EU támogatással megvalósuló ISPA tender keretében a Miskolci Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer projektje. A Környezetvédelmi Minisztérium, az Európai Unió és Miskolc Megyei Jogú Város, mint a projekt gesztor önkormányzata, valamint 36 települési önkormányzat közreműködésével elkészült és átadásra került 2008. március hónapban a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási projekt megnevezésű beruházás. A projekt elsődleges célja az volt, hogy városunk és a körzetünkben elhelyezkedő kisebb települési önkormányzatok szoros összefogásával egy olyan, a mai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer jöjjön létre, amely az elkövetkező években teljes mértékig megoldja az egyes önkormányzatok területén keletkező kommunális hulladék elhelyezési problémát. Elvárás volt, hogy a rendszer pénzügyi87


leg legyen fenntartható és működése során biztosítsa a húsz év utáni rekultiváció és új lerakó megépítésének költségeit. A megvalósult projekt főbb paraméterei: –

központi regionális hulladékkezelő létesítmény megépítése Hejőpapiban (Hejőpapi 073/6 hrsz.-ú terület 26 ha) - szerves anyagok komposztálása (8.000 t/év kapacitású komposztáló) - a szelektíven gyűjtött anyagok utóválogatása, hasznosításra történő előkészítése (15.000 t/év kapacitású bálázó és válogató) - a már nem hasznosítható maradék, nem veszélyes (kommunális) hulladékok lerakása - a szelektív hulladékgyűjtés, zöldhulladék és más újrahasznosítható anyagok szétválasztása valamint a háztartási veszélyes anyagok gyűjtése érdekében három hulladékudvar (Lórántffy Zs.u., József A.u., Bogáncs u. és egy hulladékválogató mű (József A. u.) létesítése. - A rendszer működéséhez szükséges eszközök beszerzése (acél konténerek, műanyag hulladéktárolók, kompaktor, törő-osztályozó gép, homlokrakodó, vontatógép, hulladékgyűjtő jármű, aprítógép, dobrosta és komposztforgató)

A rekultiváció során 19 db nem megfelelő lerakóhely illetve illegális szemétlerakó rendbehozatala és lezárása megtörtént. A konzorciumi tagok az egységes hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésére az AVE Miskolc Kft.-vel közszolgáltatási szerződést kötöttek 2009. január 1.-2026. december 31. közötti időszakra. Folyékony hulladék A folyékony hulladékgazdálkodást, mint közszolgáltatást a MIVÍZ Kft. végzi. A feladat ellátását biztosító vagyontárgyak a MIVÍZ Kft. tulajdonában vannak. A város közigazgatási területéről begyűjtött folyékony hulladék ártalmatlanítása a miskolci szennyvíz tisztító telepen történik, melynek fejlesztése KEOP pályázati források felhasználásával folyamatban van, és a III. tisztítási fokozat kerül megépítésre 2014. év végéig. A közszolgáltatás végzése során a tapasztalatok azt mutatják, hogy a települési folyékony hulladék jelentős része nem kerül vissza a közüzemi szennyvízrendszerbe. Ez az állapot veszélyezteti Miskolc környezeti állapotát, a miskolci karsztvízbázist. Fejlesztések: Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési továbbfejlesztése, a Konzorcium hulladékgazdálkodási továbbfejlesztése

rendszerének rendszerének

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Környezet és Energia Operatív Program keretén belül lehetőség nyílt kiemelkedően magas - 70% illetve 85% - támogatási intenzitással a meglévő regionális hulladékkezelő rendszerek technológiai fejlesztésére. A pályázati kiírásnak a Térségi Konzorcium minden tekintetben megfelelt, így a felsorolt fejlesztésekre benyújtotta pályázatát.

88


- József A. úti központi telephelyen három oldalról zárt és felülről fedett tároló szín építése 976 m2-en. Célja: a tárolt bálázott anyagokban az időjárás miatt keletkező minőségromlás csökkentése. - Sajószigeti u-i telephelyen mechanikai előkezelő kiépítése kommunális hulladék kezelésére Célja: kommunális hulladékok előkezelése tüzelőanyag előállítással. - Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központban három oldalról zárt és felülről fedett tároló szín építése 390 m2-en. Célja: a tárolt bálázott anyagokban az időjárás miatt keletkező minőségromlás csökkentése - Házhoz menő szelektív gyűjtésre kukás autók, zöld színű edények beszerzése. Célja: a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése Miskolc város családi házas övezeteiben, a gyűjtő kapacitás fejlesztése érdekében. A pályázatot a Környezet és Energia Operatív Program irányító hatósága 2.206.339.132 Ft összegű támogatásban részesítette, a támogatási szerződés aláírásra került. A közbeszerzési szakértő kiválasztása folyamatban van. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – – – – – –

–

–

–

Inert hulladékok kezelése: ISPA támogatással beszerzett mobil törő-osztályozó kihasználása a városi beruházásoknál. Hejőpapi Regionális Hulladéklerakó, lerakással történő ártalmatlanítás: max. évi 15.000- 20.000 t. Déli Ipari Park, kezelt építési törmelék feltöltéssel történő hasznosítása jelenleg 9.900 t/év kapacitással, de folyamatban van ennek bővítése 120.000 t/év, mennyiségig, összesen 155.000 t/év összkapacitásig. Miskolc, Sajószigeti úti telephely kezelt építési törmelék feltöltéssel történő hasznosítása, összesen 100.700 t törmelék összkapacitásig. A Hejőpapiban ISPA támogatással megépült komposztáló (9.900 t/év) kapacitásának kihasználása. A Szennyvíztisztítóban keletkező nyers szennyvíziszap (18.000 - 20.000 t/év) hasznosítására a komposztálási kapacitás bővítése a jelenlegi rendszer bővítésével 20.000 t/év (kb. 20 M Ft) vagy Hejőpapiban új területen (80 - 100 M Ft) vagy teljesen új kapacitás 25-30.000 t/év kiépítésével a szennyvíztisztító mellett (300400 M Ft) A nyers szennyvíziszap vagy a szennyvíziszap rothasztó megvalósulása esetén a rothasztott iszap, mint maradékanyag komposztálással történő hasznosítása energetikai biomassza előállítása - történhet a jelenleg üzemelő Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telep komposztálási kapacitásának bővítésével, (30 - 40.000 t/év) vagy a szennyvíztelep mellett megépülő komposztáló telepen (30.000 - 40.000 t/év) (350 - 450 M Ft) Az energetikai biomassza, illetve a Hejőpapiban megépülő (KEOP 1.1.1/B) mechanikai kezelőből kikerülő hasznosítható hulladékok hasznosítására vagy égető, fűtőerőmű (20 - 25 mrdFt) megépítése, vagy metanol előállító üzem építése (4,5 - 5,0 mrdFt) szükséges. A Hejőpapi Regionális Hulladéklerakó depóniagáz-kezelő és - hasznosító rendszer beüzemelése esetén gázmotor segítségével villamos és hőenergia előállítására nyílik lehetőség (beruházó általi telepítése vagy saját beruházás).

89


–

19.

Építéshatósági ellenőrzés útján annak elérése, hogy a csatornára nem csatlakozó ingatlanok esetében a szakszerűen kiépített vízzáró kivitelű szennyvíz gyűjtők kialakításra kerüljenek. Távhőszolgáltatás

Helyzetkép Feladat: távhőszolgáltatás Üzemeltetésért felelős: Beruházási és Városüzemeltetési Osztály Üzemeltetési feladat ellátásának formája: közszolgáltatói szerződés Üzemeltetést ellátó szervezet: MIHŐ Kft. Vagyon forgalomképesség szerinti besorolása: Feladat ellátását biztosító vagyon: MIHŐ Kft. vagyona A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. közüzemi szolgáltatást ellátó gazdasági társaság, hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenysége Miskolc város közigazgatási területére terjed ki. Alaptevékenysége során közel 32.000 lakossági, és kb. 1.000 egyéb felhasználó részére nyújt távhőszolgáltatást. A távhőszolgáltatás üzemeltetési rendszere 51,45 km primer és 38,56 km szekunder nyomvonal hosszúságú távvezeték-hálózatból, 12 db kazánházból, valamint 237 db hőközpontból, hőfogadó állomásból áll. A távfűtött épületek légtere mintegy 5.700.000 lm3. A MIHŐ Kft. a felhasználók részére nyújtott szolgáltatásainak ellátására évente kb. 1.250.000 GJ hőenergiát vásárol, illetve termel. A hőenergia termelése 80%-ban a Tatár utcai kombinált ciklusú erőműben, 20%-ban pedig a 12 db szigetüzemű kazánházban történik. A két legnagyobb városrész, az avasi és a belvárosi lakótelep hőenergiáját a MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. kapcsolt villamosenergiatermeléssel állítja elő, mely növeli az ellátás forrásoldali biztonságát. A MIHŐ Kft. nagy hangsúlyt fektet a környezet- és a levegőtisztaság-védelemre, ezért fejlesztései során előtérbe helyezi a megújuló energiák alkalmazását. Ezt bizonyítja az elmúlt időszak műszaki fejlesztése is, a Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakóban termelődő, biogáz hasznosítását célzó zöld energia beruházás. Miskolc város és a MIHŐ Kft. környezettudatos stratégiai törekvéseit, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók érdekeit szolgálja a Kilián-dél és Dorottya utcai fűtőmű által kiszolgált hőkörzet biomassza alapú távhőellátása. A Miskolc-Mályi határában lévő geotermikus (földhő-energia) kút, Európában is kivételes teljesítménnyel bír. A kút vize várhatóan a 2012-es fűtési idényben kerülhet a miskolci távhőrendszerbe, ezáltal hozzájárul a – szénhidrogén alapú energiáktól – kedvezőbb távhőszolgáltatási díjtételek kialakításához. A Bogáncs úti hulladéklerakó telepen képződő depóniagáz hasznosítása folyamatos. A depónia gondozását a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint látja el. A területen további fejlesztést nem tervez.

90


A Bioenergy Miskolc Kft. beruházásában megvalósult faapríték tüzelésű kazán üzembe helyezése megtörtént. Várhatóan éves szinten 1.000.000 m3 földgáz megújuló energiával történő kiváltását teszi lehetővé. Célkitűzések, vagyongazdálkodási intézkedések – –

További faapríték tüzelésű berendezések építése lehetőségének vizsgálata. A MIHŐ Kft. a karbantartási feladatok meghatározásánál célként tűzte ki az állóeszközeik használhatóságának minél magasabb szinten történő megőrzését, a takarékossági szempontok érvényesítésével. A beruházásaikat az üzembiztonság javítása (körvezeték-építés), a folyamatos létszámcsökkentés ellensúlyozása, a szolgáltatási színvonal növelése érdekében az automatizálás, a távfelügyelet, a távműködtetés kiterjesztése determinálja.

2. sz. függelék Közterületi reklám hasznosítása Miskolc MJV Önkormányzata 2007-ben alkotta meg reklámrendeletét, mellyel szándéka volt, hogy bevételt realizáljon és átlátható mederbe terelje a közterületi reklámok engedélyeztetését, ellenőrzését. A 2011. évben történt közterületi reklám rendelet módosítása során a MIKOM Kft felhatalmazást kapott arra, hogy a közterületi reklámvagyonnal az önkormányzat részére történő díjfizetés mellett önállóan gazdálkodjon, s lehetőség szerint optimalizálja az üzletág árbevételét. A MIKOM Kft. 2011 novemberében Miskolc közigazgatási területén belül elvégzett egy térinformatikai felmérést az óriásplakát állományra vonatkozóan. A felmérés során jelentős számban tárt fel szerződéssel nem rendelkező, díjat nem fizető reklám felületet igénybe vevőket, amelyek rendezése érdekében következetes intézkedéseket tett. A hirdető partnerek egyes reklámhordozók esetében készségesen együttműködnek a MIKOM Kft-vel, míg más esetekben jelentős ellenállást tanúsítanak, bírósági peres eljárások is folyamatban vannak, számos esetben kerül sor a reklámhordozó elbontására.

91


A reklámhordozók tételes átvizsgálását követően a MIKOM Kft. az alábbi reklámfelületekkel gazdálkodhat: OP (óriás plakát) felülettel: 96 db, Citylight felületek: 213 db, Hirdetőoszlopok: 46 db, Áramszekrények: 38 db, Kandeláberek: 387 db. A MIKOM Kft. az elkezdett térinformatikai felmérés adatainak felhasználásával az alábbi változásokat végezte, illetve végzi a közterületi reklámvagyon hatékonyabb működtetése érdekében. Azokkal a társaságokkal, amelyek 2007-től közterületi reklámtevékenységüket nem jelentették be, illetve egyes reklámhordozók tekintetében elkerülték a közterületi díj megfizetését, a MIKOM Kft. érvényesítette és érvényesíti a rendeleti díjtételeket. 2012. évre a reklámfelületek használatára vonatkozóan a társaságok jelentős részével a MIKOM Kft. megkötötte a szerződést. Jelenleg az alábbi szervezetek vesznek részt a reklámhordozók ellenőrzésében: − Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztály − Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály − Beruházási és Városüzemeltetési Osztály − MIKOM Nonprofit Kft. A reklámberendezések összes bérleti díjának megközelítőleg 80-90 %-a az 1-2 m2-nél nagyobb berendezésekből folyik be. Ez azt jelenti, hogy a felületek kb. ugyanilyen arányban építési engedélyhez kötöttek. Ebből a szempontból az építési osztály közreműködése kulcskérdés. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy a társaságok sok esetben elmulasztják az építési engedélyek megkérését mind a köz-, mind a magánterületeken. Az önkormányzati tulajdonú intézmények, gazdasági társaságok területén található reklámhordozók bérleti díjainak meghatározása egységesebbé válhat, ha az önkormányzat a reklámcélú hasznosítás bérleti díjainak kialakítására vonatkozóan egységes elvárásokat fogalmaz meg.

92


3. sz. függelék A vagyongazdálkodás jogszabályi háttere, gyakorlati eljárások Az alábbiakban a vagyongazdálkodásra vonatkozó fő jogszabályi előírások, valamint azok a speciális vagyonjogi problémák és gyakorlati eljárások kerülnek bemutatásra, amelyek alapvetően meghatározzák a szűkebb értelemben vett vagyongazdálkodás alapját, keretrendszerét. I. Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások Az önkormányzat vagyongazdálkodását alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, különösen "a helyi önkormányzatok gazdasági alapjai" című VI. fejezete, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

93


106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. 107. § A helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik. 108. § A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati vagyon funkciója kettős: mindenekelőtt egyrészt infrastruktúrát biztosít a törvényben előírt kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásához, másrészt bevételt teremt az önkormányzat számára a közfeladatok ellátásához, a vagyon állagmegóvásához, felújításához, a beruházások megvalósításához. Ezen alapul az önkormányzati vagyon törvény szerinti felosztása is: a forgalomképtelen vagyon funkciója az infrastruktúra biztosítása, míg a forgalomképes (üzleti) vagyon funkciója a bevételteremtés, hozam elérése. A korlátozottan forgalomképes vagyon mindkét célt szolgálja, elsősorban infrastrukturális célja van, viszont a közfeladatok ellátása szempontjából nélkülözhető vagyonelemek az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatóak. A forgalomképes vagyonnal való gazdálkodás is specifikus. Meg kell felelni a befektetések maximális biztonságával szemben támasztott követelménynek, azaz csak olyan vállalkozásba lehet befektetni, ahol a kockázat mértéke nem haladja meg a bevitt vagyon értékét, az üzleti vállalkozás tevékenysége nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátásának biztonságát. Az üzleti vagyonnak mindezek mellett hozamteremtőnek kell lennie, a vagyonnal való hatékony gazdálkodás és a pénzügyi forrásigény is erre készteti az önkormányzatot. Kellő rugalmasságot kell biztosítani a vagyongazdálkodásban, alkalmazkodni kell a piacgazdaság követelményeihez. 1.

Törzsvagyon

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján: 106. § (2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. 110. § (2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján: 5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. (2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

94


b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. Forgalomképtelen vagyon A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján: 3.§ (1) 3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető. A forgalomképtelen vagyoni körbe tartoznak a kizárólagosan önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek. Helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyon A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján: (3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon a törvényben foglalt kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Hatályos vagyonrendelet szerint idesorolt vagyonelemek: - helyi közutak és műtárgyaik és a helyi közút tartozékai, - terek és parkok, - vizek és vízi-közműnek nem minősülő közcélú vízi-létesítmények, - levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai, - mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy Közgyűlés rendeletével annak nyilvánít. 1.1.2.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján: 3.§ (1) bek. 12. pontja szerint: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. 95


5.§ (4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek elidegenítési és terhelési tilalom alatt állnak, osztott tulajdon nem létesíthető rajtuk. A forgalomképtelen vagyonelemek körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hivatkozott bekezdésein kívül, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény határozza meg. A forgalomképtelenség fő jogi hatása, hogy a forgalomképtelen dolog elidegenítése semmis, a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat.

1.2.

Korlátozottan forgalomképes vagyon

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján: 3.§ (1) bek. 6. pontja szerint: Korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 6.§ (6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemei részleges forgalmi korlátozás alá esnek, csak törvényben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel idegeníthetőek el, illetve terhelhetőek meg. A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hivatkozott bekezdésein kívül, az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény határozza meg. A korlátozott forgalomképesség fő jogi hatása, hogy a feltételeknek meg nem felelő elidegenítés semmis, a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. Hatályos vagyonrendelet alapján ide sorolt vagyonelemek: a) műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok, Az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3.§ (4) bekezdése alapján: (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a kultúráért felelős miniszter hozzájárulása is szükséges. 96


b) védett természeti területek és természeti értékek, Az egyes állami vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 7.§ (4) bekezdése alapján: (4) Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges. c) muzeális és művészeti gyűjtemények, muzeális emlékek, műalkotások, köztárgyak, d) közművek és közműnek nem minősülő egyéb közcélú létesítmények, e) önkormányzati költségvetési szervek használatába adott ingatlanvagyon, f) sportpályák és sportcélú létesítmények, g) köztemetők, h) erdők, i) hulladéklerakó és létesítményei, j) repülőtér, k) helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai, l) gazdasági és közhasznú társaságokban lévő önkormányzati részesedések. 2.

Forgalomképes (üzleti) vagyon A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 18 pontja alapján: 18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba Hatályos vagyonrendelet alapján ide sorolt vagyonelemek: Mindazon vagyon, amelyet jogszabály nem sorol törzsvagyoni körbe.

II. Gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok áttekintése, egységesítése 1.1. A szabályok áttekintése, egységesítése A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény alapján: 8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében. (2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. (3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e 97


törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében. (4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. (5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. (6) A 100 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat. (7) Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat különkülön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, köteles a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását kérni a legfőbb szerv döntése előtt a következő kérdésekben: a) további gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése, b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása. (8) Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak nonprofit többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot alapíthat és csak ilyen nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést. (9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok cégalapításaira vonatkozó, korlátozó törvényi szabályok miatt az önkormányzat vagyonrendeletének és az önkormányzati részesedéssel bíró, érintett gazdasági társaságok társasági szerződéseinek felülvizsgálatát és módosítását el kell végezni. 18.§ (4) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg a törvény átlátható szervezetekre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felül kell vizsgálni és kezdeményezni kell a gazdálkodó szervezet tulajdonosi

98


szerkezetének a törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását. A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény 2. melléklete alapján: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelem a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek elidegenítési és terhelési tilalom alatt állnak, osztott tulajdon nem létesíthető rajtuk. Tekintettel a közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságok közvetett önkormányzati tulajdonára, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata jelenleg nem rendelkezik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként nyilvántartandó társasági részesedéssel.

III.

Speciális vagyoni kérdések

1. Versenyeztetés szabályainak megalkotása A nemzeti vagyonról szóló CXCVI. törvény alapján: 13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény alapján: 68. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat. Az önkormányzat vagyonrendelete előírja, hogy a versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben - a Közgyűlés által jóváhagyott - Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza. Jelenleg a versenyeztetés a MIK Zrt. által elfogadott és alkalmazott szabályzat alapján történik. Szükséges a vagyonrendelet versenyeztetésre vonatkozó rendelkezéseinek 99


felülvizsgálata és az összhang megteremtése a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásaival. Továbbá nélkülözhetetlen a versenyeztetés szabályainak rendeleti szintű megalkotása, akár önálló szabályzatként, akár a vagyonrendelet részeként. 2. Elbirtoklás Rendezni kell a jogosulatlanul használt önkormányzati ingatlanok jogi helyzetét és hasznosítási lehetőségeit. Ez annál is inkább indokolt, mert az önkormányzat egyes ingatlanai ellen állampolgárok tulajdonjog megállapítása iránti eljárást kezdeményeznek a bíróságon, az általuk 15 éven túl sajátjukként használt önkormányzati telkek tekintetében és a tulajdonos önkormányzat csak az eljárás megindításakor szembesül az elbirtoklás tényével. Az elbirtoklás szempontjából célszerű különválasztani a forgalomképtelen és a forgalomképes ingatlanokat. Amennyiben az elbirtoklás jogszabályi feltételei fennállnak, az elbirtoklás tényének bíróság általi megállapítását követően az adott ingatlan - vagyonvesztéssel, bevétel képződése nélkül - kikerül az önkormányzat tulajdonából. Ennek elkerülése érdekében javasolt, hogy az önkormányzat legalább 15 évenként minden forgalomképes ingatlanával valamilyen formában rendelkezzen, hogy megszakítsa az esetleges elbirtoklási időt. A bírósági gyakorlat szerint a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanok nem birtokolhatóak el, viszont a funkcióját vesztett forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében nem garantált az elbirtokolhatatlanság megállapítása. Ezért javasolt a forgalomképtelen ingatlanok felmérése és ezt követően a funkcióját vesztett ingatlanok mielőbbi hasznosítására (értékesítésére) javaslat készítése. A gyakorlatban hosszú időt vesz igénybe és rugalmatlan az ingatlanok törzsvagyonból való kivonása és a Miskolci Építési Szabályzatban (továbbiakban MÉSZ) való átvezetése. 3. A MÉSZ korrekció összeállításakor az utak nyitása, új útterületek kijelölése, valamint belterületi határvonalak módosítása esetén a felmerülő jogszabályon alapuló kártalanítási, szolgáltatási kötelezettségek becslése, kimutatása 3.1. Kisajátítás, kártalanítás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján: 30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. (2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. (6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi 100


önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli. (7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani. Az idézett jogszabályhelyből következően, amennyiben a MÉSZ egy idegen tulajdonú ingatlan építési, telekalakítási tilalommal történő megterhelését, részben, vagy egészben útként, zöldterületként történő szabályozását írja elő, a tulajdonost kártalanítás illeti meg, valamint követelheti az ingatlan kisajátítási eljárásban történő önkormányzati megvásárlását. A tulajdonos, amennyiben a korlátozás elrendelése miatti kártalanítási megállapodás a kérelme beadásától számított egy éven belül nem jön létre az Önkormányzattal, a kártalanítás megállapítása iránt kérelemmel fordulhat a Kormányhivatalhoz. A kérelem beadását követő öt éven belül megállapodás hiányában a tulajdonos beadványában a Kormányhivataltól kérheti, hogy kötelezze az Önkormányzatot a kisajátítási kérelem benyújtására. Minden esetben előfeltétele az eljárás megindításának, a kérelem érdemi vizsgálatának, hogy a tulajdonos bizonyítsa, az ingatlant a korlátozás elrendelését megelőzően szerezte. A MÉSZ egy hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó, rendeletben rögzített dokumentum, amelynek a fentebb vázolt kötelezettségei azonban az esetleges útnyitási, beruházási elképzelések megvalósítása előtt keletkeznek. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a MÉSZ módosítások elfogadásakor kerüljön kimunkálásra, hogy a módosítás tételesen milyen ingatlanokat érint és várhatóan az elrendelt korlátozások milyen költségvetési terhet jelentenek az Önkormányzatnak. 3.2. Belterületbe vonás A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján:

101


15. § (1) A belterületbe vonás esetén a 9-13. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell - az érintett földrészletek helyrajzi számait és a területfelhasználási célt tartalmazó - képviselő-testületi döntést, valamint a településszerkezeti terv kivonatát. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket az (5) bekezdés szerint kívánja belterületbe vonni. (3) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe. (4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi földrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől. (5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez. A MÉSZ meghatározza a belterületbe vonható területeket, kijelöli az új belterületi határvonalat. Az ingatlanok tulajdonosai 2008. január 1. napjától az Önkormányzaton keresztül kezdeményezhetik a belterületbe vonási eljárás megindítását, a kérelem befogadásáról a döntést a Közgyűlés jogosult meghozni. A jelenlegi gyakorlat szerint a Közgyűlés egy évben egyszer, minden év októberében tárgyalja a belterületbe vonási ügyeket. A kérelmek elbírálásánál alapvető szempont a törvényi feltételeken túl a terület közművesítettségének állapota, tekintettel arra, hogy a belterületbe vonással az Önkormányzat ellátási kötelezettsége nő. A MÉSZ egységesen kijelöli a belterületbe vonható területeket, azonban területeket preferáló, időbeli ütemezést a végrehajtásra nem tartalmaz. Amennyiben megalkotásra kerülne egy, a belterületbe vonásra alkalmas területeket meghatározó ütemezés, amely stratégiailag a fejlesztési elképzeléseknek megfelelően tartalmazza a preferált területeket, az egyedi ügyben hozott támogató, vagy elutasító döntések is jobban alátámaszthatóak lennének. Összességében javasolt és célszerű a MÉSZ módosítások előterjesztésekor egy körültekintő, a járulékos kötelezettségekre is kiterjedő kiegészítő anyag összeállítása, amelynek ismeretében megalapozott, átgondolt és felelős döntés hozható. 4. Nyomvonalas létesítmények közterületen történő elhelyezése esetén fizetendő kártalanítás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának törzsvagyonába tartozó közterületek olyan forgalomképtelen vagyontárgyak, melyek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Közgyűlés rendelkezik. A Vagyonrendelet 26. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzat tulajdonában lévő köz- és egyéb területeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények (gáz-, villamos, távhő-, hírközlési, víz- és csatornavezetékek), egyéb al- és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez, – amennyiben ahhoz építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának joga a Polgármestert illeti meg.

102


A nyomvonal jellegű építmények, valamint az ezek működtetésével összefüggő építmények közterületen történő elhelyezéséhez – az érintett ingatlan tulajdonosának – a nyilatkozata szükséges. A tulajdonosi hozzájárulás tartalmában a vezetékjoggal azonos „engedélynek” minősül. Bizonyos esetekben azonban vezetékjog, használati, vagy szolgalmi jog bejegyzése szükséges az említett nyomvonal jellegű építmények közterületen történő elhelyezéséhez. E jogokat nem egyoldalú tulajdonosi jognyilatkozat, hanem kétoldalú megállapodás, - vagy ennek hiányában államigazgatási határozat - keletkezteti. A nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséért az ingatlan tulajdonosát a Ptk. 108.§ (1) és 171.§ (1) bekezdései értelmében kártalanítás illeti meg: 108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. 171. § (1) Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. A használati, szolgalmi jog alapján közérdekű tevékenységet folytató szerv a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja. Jogszabály határozza meg azokat a szerveket, amelyek javára használati jog (szolgalom) alapítható: pl. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény. Az idegen ingatlanokon alapítható jogokért a felsorolt törvények – összhangban a Ptk. 108. és 171.§-aiban foglaltakkal – kártalanítási kötelezettséget írnak elő a nyomvonalas létesítmények elhelyezéséért. A kártalanítási kötelezettségnél fogva meg kell téríteni mindazokat a jogszerűen okozott károkat, amelyeket más ingatlanán jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal, létesítmények elhelyezésével, azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, valamint az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával a tulajdonosnak okoztak. A kártalanítás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azt, hogy a nyomvonalas építmények - akár közterületen, akár egyéb önkormányzati területen történő - elhelyezése jelentős részben közszolgáltatás (villany, gáz, víz, csatorna) megvalósítását segíti elő. Célszerű különbséget tenni a közterület és az egyéb önkormányzati ingatlan között a szabályozás kialakításakor. A közterület jellegéből adódóan alkalmas a nyomvonalas építmények elhelyezésére, így az ingatlan használhatóságának korlátozása kisebb, mint egy forgalomképes ingatlan esetében. A kártalanítás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni azt is, hogy az ingatlanon elhelyezésre kerülő nyomvonalas létesítmények körül biztonsági övezet kialakítását írják elő az ágazati jogszabályok. A biztonsági övezet korlátozza a tulajdonos ingatlanhasználati jogát, mert különböző - a tulajdonost egyébként megillető - tevékenységek tilalmát írják elő, amely a vezeték nyomvonala körül akár 1-12 méterig terjedhet. A kártalanítási igények érvényesíthetőségének kérdésével az Alkotmánybíróság is foglalkozott, megállapítva azt, hogy alkotmányellenes, sérti a piacgazdaság elvét, és hátrányos megkülönböztetést valósított meg, ha a szolgáltatók ingyenesen helyezhették el

103


közterületen közcélú létesítményeiket, ugyanakkor, ha azok kiváltása válik később szükségessé, annak költségét az önkormányzatnak kell viselnie. Az Alkotmánybíróság 3/2000. (II.25.) AB. sz. határozatában ismételten kimondta, hogy az Alkotmány tiltja a köztulajdon preferálását, ugyanakkor ugyanolyan védelemre érdemes, mint a magántulajdon. A tulajdonkorlátozás valamennyi esetében, tehát nem csak a kisajátítás kapcsán szükséges, hogy a beavatkozást igazoló közérdek és a tulajdon kényszerű jogsérelme közötti arányosság kiegyenlítődjék, melynek eszköze a kártalanítás. A tulajdonhoz való jog nem korlátlan, az a köz érdekében, a közérdekkel arányos módon korlátozható, azonban, minthogy az önkormányzati tulajdon a tulajdon más formáival azonos, korlátozására is ugyanazok a szabályok irányadók. Így, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadásával vagy megállapodásban rendezik a felek a használati vagy vezetékjog kérdését, szerződési elem lehet annak ellenértéke, vagyis a kártalanítás. A fentiekből következik, hogy az önkormányzat jogosan terjeszt elő kártalanítási igényt a közterületet igénybe vevő kérelmezőkkel szemben. A kártalanítás összegét önkormányzatunk esetenként külön-külön - az adott nyomvonalterv alapján, a nyomvonalas vezeték hossza és az általa elfoglalt terület, valamint a létesítmények körüli biztonsági övezet szélessége alapján - értékbecsléssel állapítja meg. Az értékbecsléseket a Vagyongazdálkodási, Számviteli és Kontrolling Osztály megbízása alapján a MIK Zrt. készíti el. A kártalanítási megállapodás aláírását követően számlázás ellenében történik meg a kártalanítási ellenérték megfizetése. Az önkormányzati tulajdonú (értve ez alatt a közvetett és közvetlen önkormányzati tulajdonú) cégek beruházásához kapcsolódó, vagy általuk megvalósított közműelhelyezések, kiváltások esetét külön szabályozni szükséges, amennyiben a cégek esetében az önkormányzat nem kíván kártalanítási igényt érvényesíteni.

104

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁS I KONCEPCIÓJA, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVE

Recommend Documents