Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2007-2013
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......................................................................................................................................5 I. HELYZETKÉP: A KÖZOKTATÁS HELYZETE MISKOLCON...........................................8 1. MISKOLC TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE .........................................................8 1. 1. A TELEPÜLÉSRŐL ÁLTALÁBAN ...................................................................................................8 1. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ...............................................................................................................11 1. 3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS .......................................................................14 1. 4. A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS ÉS OKTATÁS .......................................................................................18 1. 4. 1. Gimnázium......................................................................................................................20 1. 4. 2. Szakképzés ......................................................................................................................22 1. 4. 3. Szakközépiskola ..............................................................................................................31 1. 4. 4. Szakiskola .......................................................................................................................32 1. 4. 5. Speciális szakiskola ........................................................................................................33 1. 4. 6. Kollégium .......................................................................................................................34 1. 4. 7. Felnőttoktatás helyzete ...................................................................................................36 1. 5. NEM HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ........................................37 1. 6. MŰVÉSZETI OKTATÁS ..............................................................................................................38 1. 7. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA ....................................................................44 1. 8. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT .................................................................................................51 1. 9. PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS ....................................................................................53 1. 10. A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI ..............................58 1. 11. A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA ........................................................60 1. 12. SWOT ANALÍZIS......................................................................................................................64 II. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI AZ ELKÖVETKEZENDŐ HAT ÉVBEN ..............................................................................................................................................66 1.
A FEJLESZTÉSI TERV ALAPELVEI .................................................................................66
2. A FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI..............................................................................................68 2. 1. A CÉLKÉPZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK:........................................................69 2. 2. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYA ...............................................................................69 2. 2. 1. Esélyegyenlőség - esélyteremtés.....................................................................................69 2. 2. 2. Minőségi oktatás megerősítése.......................................................................................71 2. 2. 3. Hatékony működés..........................................................................................................74 2. 3. ÁLTALÁNOS CÉLOK .................................................................................................................74 2. 4. TARTALMI FEJLESZTÉSEK CÉLJAI .............................................................................................75 2. 5. NEVELÉS ..................................................................................................................................75 2. 6. OKTATÁS .................................................................................................................................76 2. 7. SZOLGÁLTATÁS .......................................................................................................................77 2. 8. GAZDÁLKODÁS ........................................................................................................................77 2. 9. A HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ........................................................................................77 2. 10. TEHETSÉGGONDOZÁS ............................................................................................................77 2. 11. FELZÁRKÓZTATÁS .................................................................................................................78 2. 12. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ................78 2. 13. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A SZÜLŐK KÖZÖTTI KAPCSOLAT ...........................................................79 2. 14. SPECIALITÁSOK ÉRVÉNYESÜLÉSE A HELYI PROGRAMOKBAN ................................................80
2
III. INTÉZMÉNYTÍPUSONKÉNTI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA.............................81 3. 1. ÓVODA ....................................................................................................................................81 3. 2. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ..............................................................................................................83 3. 2. 1. Nevelési feladatok...........................................................................................................84 3. 2. 2. Képességek, részképességek fejlesztése..........................................................................84 3. 2. 3. Lokálpatriotizmus erősítése............................................................................................85 3. 2. 4. Környezeti nevelés, egészséges életmód.........................................................................85 3. 2. 5. Alapfokú művészetoktatás-nevelés terén ........................................................................85 3. 2. 6. Sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó iskolák feladatai.............................................86 3. 3. KÖZÉPFOK, FELNŐTTOKTATÁS .................................................................................................88 3. 4. KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS FELADATAI .......................................................................94 3. 5. KOLLÉGIUMI NEVELÉS .............................................................................................................96 3. 6. FELNŐTTKÉPZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ............................................................96 3. 7. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FELADATAI ..............................................................................97 3. 7. 1. Fejlesztés a nevelési tagozat terén .................................................................................98 3. 7. 2. Fejlesztés a logopédiai tagozat terén .............................................................................99 3. 7. 3. Iskolapszichológiai hálózat fejlesztése.........................................................................100 3. 7. 4. Jogszabályi változásokból adódó feladatok .................................................................100 3. 8. PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLAT FELADATAI .....................................................................101 3. 9. MISKOLCI VÁROSI SPORTISKOLA FELADATAI ........................................................................103 3. 10. EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGE AZ OKTATÁSBAN ÉRINTETTEKKEL .....................................103 IV. MISKOLC KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁHOZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK ELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA .................................................................106 4. 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA: ......................................................................................................106 4. 2. BÁZISHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA .....................................................................106 4. 3. CÉLJAINK, TERVEINK A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TERÜLETÉN AZ ELKÖVETKEZENDŐ ÉVEKBEN: ......................................................................................................................................107 4. 4. A MISKOLCI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS KÖZÉPTÁVÚ CÉLJAI, FELADATAI A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS PROGRAMJÁBAN.......................................................................108 V. ROMA KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK ÉS TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA .........................................................................109 5. 1. A ROMA LAKOSSÁG HELYZETE...............................................................................................109 5. 2. „LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE” NEMZETKÖZI MULTIKULTURÁLIS NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM ......111 5. 2. 1. A program sajátossága és koncepciója ........................................................................111 5. 2. 2. A program feladatrendszere.........................................................................................112 5. 2. 3. Családok bevonása az óvodai életbe............................................................................112 5. 2. 4. Családgondozás - szociális munka...............................................................................113 5. 2. 5. Az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítésének megoldása .........................113 5. 2. 6. A Lépésről lépésre program folytatása az általános iskolában ...................................113 5. 2. 7. Feladat és eszközrendszer ............................................................................................114 5. 2. 8. Tevékenységi rendszer..................................................................................................114 5. 2. 9. Roma etnikum programja.............................................................................................114 5. 2. 10. Etnikai kisebbségi iskolai oktatás...............................................................................115 5. 2. 11. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő program............115 5. 3. CÉLOK, FELADATOK ..............................................................................................................115 5. 3. 1. A roma gyerekek iskolai sikertelenségének okai ..........................................................115 5. 3. 2. Nevelési-oktatási (pedagógiai) alapelvek ....................................................................116 5. 3. 3. Általános célkitűzés ......................................................................................................117 5. 3. 4. Közvetlen célok.............................................................................................................117 3
5. 3. 5. Távlati célok .................................................................................................................118 5. 3. 6. Feladatok az óvodai és iskolai oktatás területen..........................................................119 5. 3. 7. A különböző területeken meglévő hátrányok csökkentése............................................119 5. 4. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK HELYI DESZEGREGÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROGRAMOK ...........120 5. 5. A ROMA FELNŐTTKÉPZÉS HELYZETE ......................................................................................121 5. 6. A ROMA FELNŐTTKÉPZÉS LEHETŐSÉGEI .................................................................................122 5. 6. 1. A program indokoltsága...............................................................................................123 5. 6. 2. Mentorképzés / esélyegyenlőségi szempontok ..............................................................123 5. 6. 3. A fejlesztési program főbb elemei ................................................................................124 5. 6. 4. A fejlesztés fő célkitűzése..............................................................................................124 5. 6. 5. Fejlesztési stratégiák ....................................................................................................125 VI. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM...................................................................................127 6. 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET .....................................................................................................128 6. 2. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A KÖZOKTATÁSBAN ..........................................................130 6. 3. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ...131 VII. CSELEKVÉSI TERV ............................................................................................................135
4
BEVEZETÉS Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXXIX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) szabályozza.
A közoktatásról szóló törvény 85.§ (4) bek. szerint a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat – működtetési és fejlesztési tervet (továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az intézkedési terv célja, hogy kiszámítható feltételekkel alkalmas helyzetet teremtsen közoktatási feladatainak ellátásához. A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, illetve a középtávú beiskolázási tervet.
A működési terv tartalmazza: •
a kötelező feladatok ellátásának módját,
•
az önként vállalt feladatok és azok ellátásának módját,
•
az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket,
•
a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.
Az önkormányzat jogszabályok által meghatározott feladatai
Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint közszolgáltatásként minden település köteles gondoskodni egyebek között az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről. Az önkormányzat maga határozza meg, hogy – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a demográfiai mutatók, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, a helyi sajátosságok és hagyományok, a szomszédos közigazgatási területekhez való viszony. Az óvodai nevelésről, valamint az általános iskolai oktatásról, nevelésről való gondoskodást, mint kötelező feladatot a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell a települési önkormányzatnak ellátnia. E törvény részletezi a helyi 5
önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét. Az önkormányzatok e feladataikat az intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján látják el.
A helyi önkormányzatra vonatkozóan a közoktatási törvény 86.§-a az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.” Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott kötelező közoktatási feladatok a Ktv. rendelkezései alapján:
•
óvodai nevelés
•
a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása
•
általános iskolai oktatás
•
a többi gyermekkel együtt nevelhető – oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, köztük az enyhén értelmi fogyatékosok óvodai, általános iskolai ellátása
•
kisebbségi oktatás (nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott körzetben)
•
napközi-otthonos és tanulószobai ellátás
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátott önként vállalt közoktatási feladatok az alábbiak:
•
középfokú oktatás (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola)
•
sajtos nevelési igényű – középsúlyos értelmi fogyatékosok – óvodai nevelése
•
sajátos nevelési igényű – középsúlyos értelmi fogyatékosok – általános iskolai neveléseoktatása
•
autista gyermekek speciális nevelése
•
ép értelmű mozgássérült, valamint a dyslexiás gyermekek óvodai-iskolai ellátása
•
alapfokú művészeti oktatás
•
nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás 6
•
pedagógiai szakmai szolgáltatás
•
megyei
egészségügyi
intézményben
tartós
gyógykezelés
alatt
álló
gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás •
kollégiumi ellátás
•
felnőttoktatás
•
fiatalok sportiskolai tevékenységének szervezése
A fejlesztési terv megalkotásakor figyelembe vettük a város oktatási sajátosságait, hagyományait, mely azonban nem jelenti a már kialakult rendszer változatlan formában történő megőrzését. Kiemelt szerepet szánunk a közoktatás szolgáltató jellegének, a kistérségi szemléletmód és tervezés kialakításának, erősítésének, a sajátos képzési igényű gyermekekért való fokozott felelősségvállalásnak. Jelen fejlesztési terv önmagában stratégiai célok, elvek gyűjteménye, tárháza. A koncepció akkor válik valósággá, ha széleskörű társadalmi és szakmai nyilvánosság elfogadja és végrehajtja. E koncepcióban az elvek rövid- és középtávra jelölik ki városunk oktatásügyének legfontosabb irányait, lehetőségeit.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata feladat-ellátási kötelezettségének és önként vállalt feladatainak intézmények fenntartásával, működtetésével tesz eleget. Az önkormányzat döntéseit minden esetben a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével hozza meg. Miskolc város közoktatási intézményhálózat működtetési s fejlesztési terve a lakosság érdekeinek széleskörű figyelembevételével készült. Egyetlen szülő számára sem közömbös, hogy a helyi közoktatás milyen minőségű nevelést és oktatást képes biztosítani gyermeke számára. Ez döntő a város népességmegtartó képessége szempontjából is.
7
I. HELYZETKÉP: A közoktatás helyzete Miskolcon 1. Miskolc társadalmi, gazdasági helyzete 1. 1. A településről általában
Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa, és oktatási szempontból az ország hét regionális központjának egyike. A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek határvonalán épült. Miskolc területe 236,68 km2 , ebből 58,02 km2 a belterület és 178,66 km2 a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugati irányban 19 km, észak-déli irányban 10 km.
8
A 2001-es népszámlálás alapján a városnak 185.387 lakosa van, ebből 95,7% magyar, 2,2 % roma, 0,3% szlovák, 0,3% német, 0,1 % görög és 1,4 % egyéb nemzetiségű. 73.508 lakás van a városban, km2-enként átlag 310,56. A 2005. évben a lakosok száma 175.701 főre csökkent. A lakosság számának csökkenését egyrészt a munkanélküliség, másrészt a korszakra jellemző szuburbanizációs folyamat okozta. A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az állami cégek privatizációja – az ország többi részéhez hasonlóan – itt is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi vállalatok, hipermarketek, külföldi érdekeltségű bankok, biztosító társaságok jelentek meg a térségben. Miskolc gazdasági célkitűzéseit a Fejlesztési Pólus Program határozza meg. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményeként a külföldi befektetők is felfedezték városunkat. Miskolc a régió pénzügyi, kereskedelmi, ipari és oktatási-tudományos központja. Az ipari beruházások között kiemelkedő a Bosh és a Shinwa miskolci letelepedése, mely a szakképzett munkaerő számára munkahelyi lehetőséget jelent. A Tiszai pályaudvar épületének felújítása a vasúti közlekedés számára biztosít jó lehetőséget. Ennek köszönhetően megnőtt a beruházási lehetőségeket kereső cégek érdeklődése. Az autópálya 2004. év végén elérte a várost, mely várhatóan újabb lendületet ad a fejlődésnek. A belváros rekonstrukciójával egyidőben fejlődésnek indult a turizmus is, amelyet a város hagyományos télinyári fesztiváljai és kulturális rendezvényei, valamit az „Európa Kulturális Fővárosa” címre beadott pályázat előkészületei hoztak lendületbe. A város vezetése céltudatosan erősíti a régióban Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét.
A város állandó népessége 2006. január 1-jén:
175.575 fő
A város népsűrűsége 2006. január 1-jén:
742 fő/km2
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
Állandó népesség 186 346 184 325 182 220 181 565 178 950 177 141 175 575 173 658
Születések száma 1 685 1 526 1 608 1 494 1 527 1 544 1 657
9
Halálozások száma 2 150 2 387 2 226 2 254 2 404 2 487 2 376
190 000 185 000 180 000 175 000 170 000 165 000
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Állandó népesség 186 346 184 325 182 220 181 565 178 950 177 141 175 575 173 658
0-2 év 4 651
3-5 év 4 479
6-13 év 12 825
14-17 év 18-59 év 7 835 105 138
60 év felett 38 730
2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Születések száma
2000. 2001.
2002. 2003.
2004. 2005.
2006.
1 685 1 526 1 608 1 494 1 527 1 544 1 657
Halálozások száma 2 150 2 387 2 226 2 254 2 404 2 487 2 376
10
1. 2. Az óvodai nevelés Az óvodáskorú gyermekek száma 2000-től 2007-ig Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Születési intervallum 1994.06.01-1997.05.31 1995.06.01-1998.05.31 1996.06.01-1999.05.31 1997.06.01-2000.05.31 1998.06.01-2001.05.31 1999.06.01-2002.05.31 2000.06.01-2003.05.31 2001.06.01-2004.05.31
2000
2001
Fiú 2 578 2 450 2 328 2 286 2 269 2 355 2 333 2 333
Leány Összesen 2 416 4 994 2 348 4 798 2 231 4 559 2 161 4 447 2 234 4 503 2 212 4 567 2 219 4 552 2 128 4 461
3 000 gyermeklétszám
2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
Fiú
évek
Leány
A 2000. évben városunkban az óvodáskorú népesség 4.994 fő. A ténylegesen beírt gyermekek száma 5910 fő volt. Az óvodába beírt gyermekek száma 2000-től 2006-ig 616 fővel csökkent.
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
50
45
46
44
44
43
42
Gyermekek száma
5910
5381
5236
5257
5280
5183
5294
Férőhelyek száma
5683
5277
5456
5325
5275
5244
5244
Csoportok száma
235
229
226
220
220
218
218
Pedagógusok száma
503
483
449
480
470
467
459
Óvodák száma
11
Az óvodás gyerkekek száma 6000 5800 5600 5400 5200 5000 4800 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
A 2004-ben végrehajtott igazgatási-gazdasági integráció eredményeként 13 központi és 31 tagóvodában folyik szakmai munka. 2006-ban egy tagóvoda megszüntetésére került sor, valamint 2007. szeptember 1-jétől egy tagóvoda kerül bezárásra. A beiratkozott gyermekek száma 5294 fő. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 519 fő, ez az összes gyermeklétszám 10,2 %-át jelenti. A 100 férőhelyre jutó gyermekek száma 103,5, az egy csoportra jutó gyermeklétszám 24,2 fő, az egy óvodapedagógusra jutó gyermeklétszám 11,5 fő. Az óvodai csoportok száma 218. Az óvodapedagógusok száma 459 fő. Az egyéb dolgozók száma 417 fő. Az óvodai összdolgozói létszámra jellemző, hogy a közeljövőben jelentős létszámú nyugdíjazásra nem kerül sor. Az ágazatban dolgozók 75 %-a 40-45 év feletti. Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson minden kötelezett gyermek részt vesz. Szlovák nemzetiségű óvodai ellátásban részesül 22 fő. Az óvodai nevelés kettős funkciót tölt be, egyrészt a szociális igazgatás körébe tartozó feladatként biztosítja a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a közoktatás részeként felkészíti a gyermekeket az iskolába lépésre. Az óvodai nevelőmunka, az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, mely biztosítja az óvodai nevelés sokszínűségét, ugyanakkor az általános társadalmi igények megjelenését. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: -
az egészséges életmód kialakítása,
-
az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
-
az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
12
A családok körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (kompenzálás, esélyegyenlőség biztosítása). Az egésznapos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésnek a feltételeit. Egyre több óvoda foglalkozik kiemelten az anyanyelvi neveléssel, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra neveléssel. Az egészségügyi szűrés (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat) az óvodákban rendszeres. Az óvodáskorú beszédhibás gyermekek ellátását ún. logopédiai körzetek biztosítják, fejlesztésük a beszédhibás gyermekek számának növekedése miatt indokolt. Kiemelten kezeljük a diszlexia prevenciós óvodai csoportok működtetését, ahol a későbbi iskolai kudarcok elkerülésére helyezzük a hangsúlyt. Országosan egyedülálló kezdeményezésünk, hogy megoldottuk valamennyi közép- és nagycsoportos óvodás diszlexiás szűrését. A különböző etnikai réteghez és más-más szocio- kultúrához tartozó szülők igényeit az óvodák speciális, helyi nevelési programjaikkal eredményesen és hatékonyan elégítik ki. Kiemelt szerepet játszik a „Lépésről-Lépésre Óvodafejlesztő Program”, melynek célja a gyermekek fejlődésének támogatása és személyiségfejlesztése, az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek, különbségek ismeretében. A családok szerepének hangsúlyozása kiemelt feladatként jelenik meg az óvodák életében. Ezért óvodáink „családi napokat” szerveznek, melyek lehetőséget biztosítanak egymás megismerésére, kölcsönös segítésére. A teljes körű óvodáztatás biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek körében, a későbbi iskolai sikerességet javítani hivatott stratégia meghatározó eleme. Lehetővé tettük, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermek 3 éves kortól kezdve kivétel nélkül költségmentesen bekapcsolódhasson az óvodai nevelésbe. Az iskola előtti nevelés tartalmi követelményeinek a meghatározása és a nevelés megszervezése során kiemelt figyelmet fordítunk az óvodáztatás társadalmi hátránykompenzáló feladatára. Erősíteni kívánjuk az óvoda-iskola kapcsolatát. A város különböző területein biztosítjuk a teljes körű feladatellátást a nevelés-oktatás terén. Az óvodai nevelés egészét átfogó prevenciós korrekciós tevékenységek végzése a gyermekek védelme, optimális fejlődésük elősegítése minden óvodai dolgozó kötelessége.
13
Az óvodás korúak jelenlegi és várható létszáma
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Születési intervallum 1994.06.01-1997.05.31 1995.06.01-1998.05.31 1996.06.01-1999.05.31 1997.06.01-2000.05.31 1998.06.01-2001.05.31 1999.06.01-2002.05.31 2000.06.01-2003.05.31 2001.06.01-2004.05.31 2002.06.01-2005.05.31 2003.06.01-2006.05.31
Fiú
Leány
Összesen
2 604 2 483 2 340 2 290 2 277 2 364 2 359 2 347 2 352 2 386
2 435 2 362 2 247 2 164 2 248 2 223 2 232 2 134 2 184 2 254
5 039 4 845 4 587 4 454 4 525 4 587 4 591 4 481 4 536 4 640
3 000 2 500 2 000 gyermekszám 1 500 1 000 500 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
évek
2007
2008
2009
Fiú Leány
Az adatokból látható, hogy 2009-re az óvodáskorú gyermekek száma némi növekedést mutat.
1. 3. Az általános iskolai nevelés és oktatás 2000-ben az önkormányzati fenntartású általános iskolák száma 36 volt, az egyéb fenntartásúaké négy. 2006-ra – a 2004-ben végrehajtott igazgatási-, gazdasági integráció következtében – 15 központi és 19 tagiskolában folyik oktatás. Jelenleg a nem helyi önkormányzat által fenntartott általános iskolák száma: 8. Ezzel egyidejűleg 5 önkormányzati fenntartású és 3 egyéb fenntartású gimnáziumban folyik hat és nyolc osztályos képzés az általános iskolás korosztály részére.
14
Az általános iskolás korúak létszáma 2000-től 2007-ig Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Születési intervallum 1986.06.01-1994.05.31 1987.06.01-1995.05.31 1988.06.01-1996.05.31 1989.06.01-1997.05.31 1990.06.01-1998.05.31 1991.06.01-1999.05.31 1992.06.01-2000.05.31 1993.06.01-2001.05.31
Fiú 8 137 7 993 7 782 7 510 7 277 6 964 6 717 6 538
Leány Összesen 7 630 15 767 7 446 15 439 7 261 15 043 7 087 14 597 6 841 14 118 6 608 13 572 6 333 13 050 6 271 12 809
2005
2006
9 000 8 000 gyermekszám
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2000
2001
2002
2003
2004
2007
Fiú
évek
Leány
Miskolcon 2000-ben 15.767 fő volt az általános iskoláskorú gyermekek száma. Az önkormányzati fenntartású intézményekben a beírt tanulók száma 15138 fő volt. Ezzel szemben 2006-ban 13.050 fő volt az iskoláskorúak létszáma, míg az önkormányzati iskolákban, 11.599 tanuló nevelése, oktatása folyik. Ez a vizsgált időszakban a 6-14 éves korosztálynál 2717 fő csökkenést, míg a beírt tanulók esetében 3539 fő csökkenést jelent. Ennek oka egyrészt a születendő gyermekek számának csökkenése, másrészt az egyéb fenntartású intézmények, valamint a hat- és nyolc osztályos képzés elszívó hatása, valamint két általános iskola egyházi fenntartásba történő átadása. A korosztály 3,3 %-a 433 fő tanul szegregált, sajátos nevelési igényű tanulókat oktató intézményben.
Iskolák száma Tanulók száma Osztályok száma Pedagógusok száma
2000 34 15.138 666 1.410
2001 33 14.450 638 1.415
2002 31 13.713 611 1.343 15
2003 30 13.126 595 1.320
2004 15 12.585 577 1.325
2005 15 12.131 561 1.261
2006 15 11.599 537 1.213
A 2004-ben végrehajtott iskolai integráció hatása pozitív. Tapasztalatok szerint: •
a szakmai munka felpezsdült az intézményekben
•
megindult a szegregáció felszámolása (közös körzetek)
•
iskolák közötti áttanítás megvalósult (pedagógusfoglalkoztatás)
•
szakmai színvonal megemelkedett művészeti képzés, két tanítási nyelvű képzés területenként biztosított
•
iskolapszichológusi hálózat továbbfejlesztése
•
kiterjesztettük a dyslexia veszélyeztetettség mérését
•
erőforrások koncentrált felhasználása
Jelenleg városunkban 33 önkormányzati fenntartási általános iskola, két eltérő tantervű általános iskola és két zeneiskola működik. A 33 általános iskolából 15 székhelyintézmény, 18 pedig tagintézmény. Az önkormányzat 33 általános iskolájában 11.599 fő tanul 537 osztályban. A pedagógusok száma 1.213 fő. Napközis ellátásban 4.057 fő részesül, ez az össztanulói létszám 35%-a. Az intézmények szakmai munkáját a kor igényeit tükröző sokszínűség jellemzi. Napjainkban a korszerű tudás megszerzése és a gazdasági, kulturális kapcsolatok bővülése elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek ismeretét. Az eredményes nyelvtanítás oktatáspolitikánk egyik prioritást élvező területe kell, hogy legyen a jövőben is. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság.
Városi szinten az alábbi területek prioritása jelentkezik: -
alapkészségek megfelelő szintű oktatása
-
anyanyelv, történelem
-
nemzettudat, lokálpatriotizmus erősítése
-
idegen nyelvi képzés
-
számítástechnika, informatika
-
testi nevelés, sport, testkultúra fejlesztése
-
környezetvédelem, környezeti kultúra fejlesztése.
Az idegen nyelv oktatását intézményeink kulcsfontosságú feladatként kezelik, mely országosan is figyelemreméltó. A nyelvtanítás/tanulás egyik speciális formája a két tanítási nyelvű képzés, mely intenzív és hatékony nyelvtanulási lehetőséget biztosít a diákok számára. Két tanítási nyelvű képzés jelenleg 8 általános iskolában folyik. A képzésben résztvevők száma 1.333 fő, mely 16
az össztanulói létszám 11,5%-a. Ezen túlmenően angol nyelvet emelt szinten oktatnak 23 iskolában és német nyelvet 14 iskolában. Nagy részük (13) két nyelv emelt szintű oktatását is biztosítja. A két tanítási nyelvű oktatási formában a diákok nyelvtudása megközelíti az anyanyelvi területen iskolázottakét, ami óriási előnyt jelenthet a későbbiekben. Itt az idegen nyelv tudása nemcsak cél, hanem eszköz is a további tudás elsajátításához. Az elmúlt években a nyelvtudás társadalmi értéke alapvetően megváltozott. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, így a diákok, szülők körében is növekedett a nyelvtanulás iránti igény. Városunkban sikeresen szerveztük meg az ingyenes nyelvoktatást a felnőtt lakosság részére. A 32 órás tanfolyamokon angol, német, francia nyelvet tanulhattak a résztvevők, életkortól függetlenül. Eddig 27 csoportban 1.350 fő részére biztosítottuk ezt az oktatási formát. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezt a lehetőséget a jövőben is folytatni kívánjuk.
A tehetséggondozásban fontos szerepet tölt be az alapfokú művészetoktatás, melynek célja a pszichomotoros képességek, az esztétikai kifejezőképesség, az empatikus képesség, valamint más kultúrák befogadása iránti képességek fejlesztése. Ennek népszerűsítése érdekében egyre több intézményünk alapító okirata tartalmazza ezt a tevékenységi formát.
Városunkban a művészeti oktatás területén elsősorban a zenei oktatás jelentős múltra tekint vissza. Jelenleg három alapfokú, egy középfokú és egy felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény működik. Az alap- és középfokú zenei oktatási intézményekben összesen 24 tanszakon folyik képzés.
A város művészeti oktatásának palettáját színesíti a komplex táncművészeti képzés és néptáncoktatás, amely a tanulók mozgás- és viselkedéskultúrájának fejlesztését szolgálja. A tánctagozatos általános iskolai oktatásra alapozva jött létre a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a néptánc és színpadi tánc középfokú oktatása, amely korábban gimnáziumi fakultációként működött.
A középfokú vizuális oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg. Miskolcon hat általános iskolában működik emelt szintű rajz művészeti oktatás, mely képzési forma a finommotorikus adottságok fejlesztésére nyújt lehetőséget.
17
A rajzoktatás kiemelt szerepére tekintettel, valamint a művészeti képzési formák iránti megnövekedett igény figyelembe vételével három szakképző intézményben képző- és iparművészeti szakok bevezetésére került sor. Az egészséges életmód, a sport megszerettetése céljából 1998 tavaszán Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése megalapította a Miskolc Városi Sportiskolát. Az intézményben ma már 15 sportágban, a 75 sportági csoport valamelyikében kb. 1.500 fiatal sportol. A sportiskola szervezett keretek között biztosítja a minőségi sport utánpótlását, (a kiválasztást, felkészítést, versenyeztetést), a tehetségek gondozását, a fiatalok játék- és mozgásigényének kielégítését, szabadidejük hasznos eltöltését.
1. 4. A középfokú nevelés és oktatás
Az alapfokú oktatási intézményekből továbbtanulni szándékozó fiatalok számára a középfokú oktatási intézmények differenciált iskolaválasztási lehetőségét biztosítanak. Az általános iskolai tanulmányok mind életkor, mind a továbbhaladás irányának megfelelően széles skálán folytathatóak intézményhálózatunkban. A demográfiai viszonyok alakulását elemezve megállapítható, hogy a tanulóknak az alapozó iskolatípusból való korábbi kilépési lehetősége – négy, illetve hat évfolyam elvégzése után a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba – igen érzékenyen érintette és érinti napjainkban is az általános iskolákat. A magas színvonalon működő általános iskolákból lépnek ki a gyerekek, melynek két fontos következménye van. Egyik, hogy az iskolák a legjobb gyermekeiket veszítik el, másik, hogy az egyéb fenntartású iskolák beiskolázása is innen történik. A kilépők számának figyelembevételével az ötödik és hetedik évfolyamon az 1992/93-as tanévtől kezdődően folyamatosan kell osztályösszevonásokat, iskolaintegrációt - s a közeljövőben tagiskola illetve telephely megszüntetéseket is - végrehajtani.
Miskolc város megyeszékhely voltából adódóan a középfokú oktatás területén változatos képzési kínálatot biztosít, amely nemcsak a megye, de a régió területén élők igényeit is kiszolgálja. A megye 15 középfokú oktatási intézménye mellett Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 21 középfokú oktatási intézményt működtet, ami a megyében működő középfokú önkormányzati fenntartású oktatási intézmények 58 százaléka. Országosan - Budapestet nem számítva - a legnagyobb intézmény-hálózatot Miskolc város tartja fenn.
Városunk középiskolai oktatása szervesen illeszkedik a megyei képzés rendszerébe, és ezzel együtt igazodik a fejlődés különböző irányaihoz. A tendenciáknak megfelelően nőtt az érettségit 18
adó iskolákban a tanulók száma. A korszerű tartalmú, az idegen nyelv (két tanítási nyelvű), a számítástechnika, az informatika oktatását kiemelten kezelő képzési formák iránt nőtt az igény.
Az elmúlt hat évben, városunkban az önkormányzati fenntartású középiskolák, illetve képzési helyek száma csökkent. A Közgyűlés II-34/73.124/2000. sz. határozata értelmében a 20002001. tanévtől kezdődően két szakképző iskola összevonása következtében (Mezőgazdasági és a Debreczeni) egy szakképző intézménnyel kevesebb folytatta munkáját. Az II-26/3.120/2001. sz. közgyűlési határozat a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolát az evangélikus egyház kezelésébe adta, a X-196/3.623/2001. sz. határozat pedig a város két egészségügyi szakképzést folytató középiskoláját egy intézménybe integrálta. A
város
képviselőtestülete
I-22/59.110/2004.
sz.
határozatával
az
iskolák
akadálymentesítéséről meghirdetett „Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése” c. pályázat benyújtásáról is döntött.
A középfokú oktatás intézményhálózatának alakulását mutatja a következő táblázat:
2000
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Iskolák száma
24
23
22
21
21
21
21
Tanulók száma
18.020
17415
17177
17024
17337
17075
16876
Osztályok száma
576
563
552
543
564
571
575
Osztályterem
462
442
451
451
472
480
487
Főállású pedagóg. sz.
1685
1724
1382
1365
1373
1365
1402
Napközis tanulók sz.
30
37
24
35
34
42
45
Napközis csoportok sz.
1
1
1
1
1
1
1
31,3
30,9
31,1
31,3
30,7
29,9
29,3
39
39,4
38
37,7
36,7
35,6
34,6
10,7
10,1
12,4
12,3
12,6
12,5
12
Osztályok átlagos létszáma Egy osztályteremre jutó tanulók száma Egy főállású pedagógusra jutó tanulók száma
Jelenleg városunkban 5 gimnázium 10 szakközépiskola és 6 szakképző iskola (5-ben szakközépiskolai osztályokkal) önkormányzati fenntartású, 2 katolikus, 1 református és 1 evangélikus egyházi fenntartású, 2 magán, 1 alapítványi fenntartású, 1 központi költségvetési szerv által működtetett középfokú közoktatási intézmény található.
19
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően továbbra is vannak olyan intézmények, melyek iránt fokozott igény mutatkozik, míg vannak iskolák, amelyek érdeklődés hiánya miatt nem tudják feltölteni a tervezett tanulói létszámokat. Léteznek úgynevezett “divatos” és csekély érdeklődésre számot tartó ún. hiányszakmák. Évek óta jelentősen növekszik az érettségizettek és továbbtanulni szándékozók száma. A gimnáziumban érettségizett jelentős számú továbbtanuló mellett egyre nőtt a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka is. A tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon folytató diákok mellett sokan a felsőfokú oktatásban tanulnak tovább. Utóbbiakat a felsőfokú továbbtanulásban a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek vélt munkaerőpiaci korlátai motiválják. Az utóbbi években a felsőfokú túlképzés, a diplomás munkanélküliség egyre inkább megkérdőjelezi annak helyességét. A továbbtanulási kedv növekedése a szakképző iskolák tanulói bázisának beszűkülését eredményezte.
1. 4. 1. Gimnázium
A gimnázium az általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára, szakirányú továbbtanulásra, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktatási-nevelési intézmény. A jogszabályi változással bevezetett kétszintű érettségi vizsga következtében a képzés – iskolánként változó mértékben és területen – szélesedett.
Miskolc önkormányzatának fenntartásában öt tiszta profilú gimnázium működik. A gimnáziumi képzési kínálat változatos, (angol, francia, német, spanyol két tanítási nyelvű képzés, nyelvi előkészítő, angol, német, biológia, történelem, dráma, rajz, matematika, fizika, kémia, testnevelés tagozatok) de az iskolahasználók által keresett (kisebb költségigényű) általános tagozat szűkös volta mellett több intézmény kínál hasonló, vagy azonos képzési szerkezetet. Hat osztályos képzést 3 intézmény, nyolc osztályos gimnáziumi képzést 1 intézmény működtet. A gimnáziumok az iskolatípus adta lehetőségeket jól használják ki: sokszínű képzést valósítanak meg. Kötöttségeik ellenére is változatos képzési programot teljesítenek, hűen tükrözve az évek során kialakított egyéni arculatukat.
A városban megjelenő, nem önkormányzati (elsősorban egyházi) fenntartású gimnáziumok előnyösen befolyásolják a gimnáziumi oktatás minőségét, mintegy versenyhelyzetet teremtve a gimnáziumok között. Az egyházi intézmények évfolyamonként 3 osztályban működtetnek nyolc és 1 osztályban hat évfolyamos képzést.
20
Összességében elmondható, hogy gimnáziumaink tanulói létszámának alakulására kezdetben nem voltak drámai hatással az újonnan létrejött egyéb fenntartású gimnáziumok. Ennek okai: •
egyrészt a kistérségből érkező vidéki tanulók számának növekedése, az önkormányzati fenntartású intézmények szélesebb szakmai kínálata,
•
másrészt az új képzési formák, a hat és nyolc évfolyamos képzés bevezetése voltak.
Utóbbi képzések viszont az általános iskolákat hozták nehéz helyzetbe, hiszen a felső tagozatból elszívták a legtehetségesebb tanulókat.
Önkormányzati fenntartású
2000.
2001.
2002.
2003. 2004. 2005. 2006.
8
5
5
Tanulók száma
4210
3775
3748
3720 3690 3693
3635
Osztályok száma
122
108
107
106
106
106
106
Osztálytermek száma
133
107
106
105
107
110
105
Szaktantermek száma
32
35
37
37
35
35
38
Főállású pedagógusok száma
286
320
314
317
320
313
323
Napközis tanulók száma
30
37
24
35
34
42
45
Napközis csoportok sz.
1
1
1
1
1
1
1
Vidéki tanulók száma
1450
1483
1481
1486 1420 1416
1456
Egyéb dolgozók száma
147
140
139
134
126
144
145
1 osztályra jutó tanulók száma
34,5
35,0
35,0
35,1
34,8
34,8
34,3
1 osztályteremre jutó tanulók száma
25,5
26,6
26,2
26,2
26
25,5
25,4
1 osztályteremre jutó osztályok. száma
0,74
0,76
0,75
0,75
0,73
0,73
0,74
1 főállású ped.-ra jutó tanulók száma
14,7
11,8
11,9
11,7
11,5
11,8
11,3
gimnáziumok Képzési helyek száma
5
5
5
5
Az 1999-2000. tanévben kifutott és megszűnt a szakképző iskoláinkban korábban engedélyezett általános gimnáziumi, valamint a Zrínyi Ilona Gimnáziumban működő nyolc osztályos gimnáziumi képzés. Így a képzési helyek száma 8-ról – a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógia Szakközépiskola egyházi kézbe adását is figyelembe véve - 5-re csökkent, és a tanulói létszámok is ennek megfelelően változtak. A III-52/73.176/2000. sz. közgyűlési határozat a Földes Ferenc Gimnázium számára engedélyezte az öt évfolyamos képzésű Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Programjához
21
való csatlakozást, így felmenő rendszerben megvalósult és sikeresen működik az oktatási kormányzat jelentős többlettámogatásával a Földes Gimnázium Arany János osztálya. Az Avasi Gimnáziumban már korábban is működő két tanítási nyelvű képzés meghagyásával a IV-69/75.176-2/2000. sz. közgyűlési határozat engedélyezte a két tanítási nyelvű oktatás beindítását 3 további gimnáziumban (Herman, Diósgyőri, Zrínyi). A IX-218/23.652/2003 sz. közgyűlési határozat 9 intézményben, köztük 2 gimnáziumban engedélyezte - szintén 5 éves képzési idővel - a nyelvi előkészítő osztály indítását a 2004-2005. tanévtől
A tanulói összetétel a gimnáziumokban a 2006-2007. tanévben A 3635 főből: - 2.602 fő 4-5 évfolyamos (71,6 %) - 622 fő 6 osztályos
(17,1 %)
- 411 fő 8 osztályos
(11,3%)
képzésben vesz részt. A 3635 főből 1033 fő általános iskolás korú (hat és nyolc évfolyamos), mely 28,4 %-a az összes tanulói létszámnak. A nappali tagozatos gimnáziumi osztályok száma 2003 óta nem változott, jelenleg 106. Az osztálytermek száma 105, attól függően változik, hogy az indított osztályok tagozati összetétele milyen arányban igényel szaktantermi munkát. A pedagógusok száma 313-ról 323 főre, 10 fővel (3%) nőtt, a nyelvi előkészítőkkel és az emelt szintű képzéssel indokolhatóan. A főbb mutatószámokat figyelembe véve az 1 osztályra jutó tanulók száma 34,3 fő. Az átlaglétszám a törvényileg engedélyezett 35 fős maximált létszám alatt van, de jócskán meghaladja az idei költségvetési törvényben megjelent csoportfinanszírozással finanszírozható csoportlétszámot (28 fő). A 3635 fős tanulólétszámból 45 fő (1,2 %) napközis, 1 napközis csoportban. A vidéki tanulók száma 1.456 fő (40 %). A gimnáziumok egyéb dolgozói létszáma 145 fő, mely 1-gyel több, mint az előző évben.
1. 4. 2. Szakképzés
A város szakképzése kétféle iskolatípusban (szakközépiskola és szakiskola) folyamatosan változó széles kínálatot biztosít az iskolahasználók számára.
22
Az új OKJ 21 szakmacsoportjából csak a vegyipari szakmák hiányoznak a város iskoláinak képzési kínálatából, de ezek is elérhetők a kistérség határában lévő Kazincbarcikán. A szakmaszerkezet változatossága mellett megfigyelhető egyes esetekben a szakmai képzés párhozamossága is néhány iskolában. A 2006-tól két lépcsőben bevezetendő új OKJ-ben a szakmák száma drasztikusan lecsökkent (felére) a képzési idő azonban több szakma esetében nőtt.
Megváltozik a szakképzés szerkezete is a korábbi tantárgyközpontú oktatást felváltja a modulrendszerű képzés. Ennek első próbája a 2006-2007. tanévben a TISZK anyaiskolájában beindított két szakma (marketing és reklámügyintéző, gépgyártástechnológiai technikus) oktatása lesz.
A szakmai kínálatot az alábbi táblázat mutatja:
Szakma megnevezése
Iskola neve Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium, Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Acél- és fémszerk. Technikus Ács-állványozó Alkalmazott fotográfus Ápoló
Asztalos
Autóelektronikai műszerész Automatizálási technikus Autószerelő Banki szakügyintéző Banki ügyintéző Beton-és vasbetonkészítő Biotermesztő Bőrdíszműves
23
Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kandó Kálmán Szakközépiskola, Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium
Bőrműves Bútorműves Cukrász Csecsemő-és gyermekápoló Csecsemő-és kisgyermekgondozó Cserépkályha-és kandallókészítő Cserépkályha-készítő Dekoratőr, kirakatrendező Díszítőfestő Díszítőszobrász Díszműkovács Dísznövény és zöldségtermesztő Dísznövénykertész Dísznövénytermelő Divat-stílustervező Egészségügyi operátor Egyházzenész Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszer-szerelő Elektronikai műszerész Elektrotechnikai technikus Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Élelmiszeripari menedzser Élelmiszeripari technikus Énekes (műfaj megjelölésével) Építményvakoló kőműves
24
Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium, Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium, Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola Andrássy Gyula Szakközépiskola Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium
Épületburkoló Épület-és építménybádogos Épületfalazó kőműves Épületgépész technikus Épületszobrász Erdészeti szakmunkás Erdőművelő Erősáramú elektronikai technikus Európai üzleti asszisztens Faesztergályos
Faipari technikus Fakitermelő Fémforgácsoló Fényező-mázoló Fizioterápiás asszisztens Fodrász Fogtechnikus Földmérő és térinformatikai technikus Földmérő technikus Gazdasági informatikus II. Gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat-szerelő Gázipari technikus Gázvezeték-és készülékszerelő Gépésztechnikus Gépgyártás-technológiai technikus Gépipari mérnökasszisztens Gépíró és szövegszerkesztő Géplakatos 25
Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Gyógynövényismerő és- termelő Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Gyümölcstermelő Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Háztartási elektronikai műszerész Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Házvezetőnő Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Hegesztő Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Hentes és mészáros Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Hidegburkoló Szakképző Iskola és Kollégium Híradásipari technikus Kandó Kálmán Szakközépiskola Gábor Áron „Művészeti Iskola” Hulladékgazdálkodási technológus, akkreditált Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Hús- és hentesáru eladó Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Húsipari szakmunkás Kollégium Igazgatási ügyintéző Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Informatikai műszerész Kollégium Informatikus – térinformatikus Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Informatikus (rendszerinformatikus) Szakiskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Ipari és kereskedelmi hűtőgépszerelő Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Ipari informatikai technikus Kollégium Ipari olaj-és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembe Eötvös József Építőipari, Művészeti helyezője Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Ipari olaj-és gáztüzelő-berendezés kezelője Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Jogi asszisztens Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Kandallóépítő Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Karosszérialakatos Szakiskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kárpitos Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Kéményseprő Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Keramikus Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Grafikus, elektronikus grafikus
26
Kereskedelmi technikus Kereskedelmi technikus Kertész Kiadványszerkesztő Kozmetikus Kőfaragó, épületszobrász Kőműves Könyvkötő asszisztens Környezetvédelmi és vízgazdálkodási technikus Környezetvédelmi technikus Kötöttpályás járművillamossági szerelő Kötöttpályás motor- és berendezés-szerelő
Közlekedés- üzemviteli, gépjárműüzemi technikus Közlekedésépítő útépítő technikus Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész
Központifűtés-és csőhálózat-szerelő Külkereskedelmi ügyintéző Látszerész és fotocikk-kereskedő Magasépítő technikus Marketing és reklámügyintéző Mázoló, lakkozó Mechatronikai technikus Megújuló energiagazdálkodási technikus Melegburkoló
27
Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Andrássy Gyula Szakközépiskola (új OKJ), Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola, Andrássy Gyula Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium
Mentőápoló Mezőgazdasági menedzser asszisztens Molnár Multimédia fejlesztő Műanyag hegesztő, hőformázó Műholdas és kábeltelevíziós vételtechnikai műszerész Műkőkészítő Műszaki informatikus Műszaki számítástechnikai technikus Műszaki üzletszervező technikus NC, CNC gépkezelő NC, CNC programozó Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével) Nőiruha-készítő Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Nyomdai segédgépmester Ötvös Parkettás Parkgondozó Pék Pék-cukrász Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér Postai forgalomellátó Postai üzleti asszisztens Ruhaipari technikus Ruházati kereskedő Segédkönyvkötő 28
Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Kandó Kálmán Szakközépiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Andrássy Gyula Szakközépiskola Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Kandó Kálmán Szakközépiskola, Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Andrássy Gyula Szakközépiskola, Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium, Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola, Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Kandó Kálmán Szakközépiskola Kandó Kálmán Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola
Sírkőkészítő Sütő és cukrász technikus Szakács
Számítástechnikai műszerész
Számítástechnikai programozó
Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógép kezelő használó Számítógéprendszer-programozó Szárazépítő Szellőző- és klímaberendezés szerelő Szobafestő Szobafestő-mázoló és tapétázó Szobrász Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével) Táncos Tapétázó Tartósítóipari szakmunkás Távközlési műszerész Távközlési technikus Tejtermékgyártó Televízió- és videotechnikai műszerész
Textilműves
29
Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola, Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Debreceni Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium ,Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium
Tűzzománcozott-dísztárgy készítő Ügyintéző titkár Ügyviteltechnikai műszerész Üveges--és képkeretező Üvegműves Vállalkozási ügyintéző Vas- és műszaki kereskedő Vasbeton-és műkőkészítő Vasútüzemvitel-ellátó Vendéglátó eladó
Vendéglátó technikus Villamosgép- és készülékszerelő Villanyszerelő
Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) Zöldség és fűszernövény termelő
30
1. 4. 3. Szakközépiskola
A szakközépiskola szakképzési rendszerünk legszínesebb intézménye. Négytől öt évig terjedő képzési időben érettségit, ezt követően 1-től 3 évig terjedő képzési idő alatt különböző struktúrájú szakképzettséget ad.
A fokozatosan megszűnő ún. világbanki program alapján működő szakközépiskola a képzés első két évében az alapműveltségi tantárgyak elsajátítására koncentrál (Csak néhány órában nyújt pályaorientációs képzést). 11-12. évfolyamon kezdődik a szakmai előkészítő tantárgyak oktatása. A szakközépiskolák jelenlegi képzési rendszerét ez a világbanki képzés alapozta meg. A képzésben résztvevők az eredményes érettségi vizsga után szakképzési évfolyamon az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szakmai programja szerinti szakképesítés megszerzésében, továbbá akkreditált felsőfokú képzésben vehetnek részt, vagy felsőfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat. A közoktatási törvény előírása szerint a szakközépiskolában a tanuló előbb felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú továbbtanulásra, ezt követően bekapcsolódik az OKJ vizsgával záruló szakképzésbe, amely munkába állását segíti elő. Az 1999-es törvénymódosítás alapján a szakközépiskola 9. évfolyamától kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint az utolsó
középiskolai
évfolyam
elvégzéséhez,
illetve
középiskolai
végzettséghez
kötött
szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A
demográfiai
mutatók
folyamatos
csökkenése
ellenére
egyre
növekszik
a
szakközépiskolákba beiskolázottak száma, melyet a szakközépiskola négy évfolyamának elvégzése, illetve az érettségi megszerzése, majd a felsőfokú továbbtanulás érettségire épülő szakmák iránti növekvő igény magyaráz. Ebből adódóan a szakközépiskolák és szakiskolák létszámában arányeltolódás mutatkozik az előbbi javára. A szakközépiskolai intézményhálózat alkalmas a növekvő igények kielégítésére. A megváltozott körülményeknek és az emelkedő tanulói létszámnak megfelelő szakmai összetételű kínálatot adnak szakközépiskoláink. Egyidejűleg az igényeknek és az OKJ lehetőségeinek megfelelően sokrétűbb is lett a szakképzés.
31
A szakközépiskolák tanulói összetételének változását az táblázat mutatja
Önkormányzati fenntartású
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
szakközépiskolák Képzési helyek száma Tanulók száma Osztályok száma
17 10575
17
15
15
15
15
15
9493 9342 9400 9671 9973 10356
353
325
313
308
327
343 344,5
1068
978
818
804
795
821
823
Napközis tanulók száma
0
0
0
0
0
0
0
Napközis csoportok sz.
0
0
0
0
0
0
0
Főállású pedagógusok száma
Vidéki tanulók száma
5658
5726 5613 5620 5646 5680
5792
Egy osztályra jutó tanulók száma
30,0
29,2
29,8
30,5
29,6
29,1
28,8
Egy osztályteremre jutó tanulók száma
29,6
27,1
26
25,7
25,8
25,6
24,8
Egy osztályteremre jutó osztályok száma
1,38
1,38
1,29
1,26
1,26
1,26
1,26
9,9
9,7
11,4
11,7
12,2
12,1 12,1
Egy főállású pedagógusra jutó tanulók száma
Az önkormányzati fenntartású érettségire épülő szakképző intézményekben 15 képzési helyen 10.356 diák tanul. Ez 383 fővel (3,8 %) több, mint az előző évben. A tanulócsoportok száma 344,5. A pedagógusok száma 823 fő. Az egy osztályra jutó tanulók száma 24,3 fő. A vidéki tanulók száma 5792 fő, mely az összes tanulói létszámhoz viszonyítva 55,9 %-ot jelent.
1. 4. 4. Szakiskola
A szakiskolai képzést, mint a szakmunkásképzés bázisát a rendszerváltás utáni gazdaságitársadalmi változások jelentősen szűkítették. Közben átalakult a képzési szerkezete és több szakmánál az időtartama is. 1998 szeptemberétől a szakiskolában folyó oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszra bomlott. Ettől az időtől kezdődően a szakiskolában szakképzés csak 16 éves kortól kezdhető el az első szakképzési évfolyamon. A szakképzésben résztvevő tanulók ettől kezdve 16 éves korukig nem vesznek részt szakmai gyakorlaton, ami gyengíti a szakma iránti motivációjukat, az iskolához való kötődésüket.
32
A munkaerőpiaci változások eredményeképpen érezhető lett az a szülői törekvés, hogy gyermekeiket az érettségit is adó szakközépiskolákba íratják be szívesebben a jobb munkavállalási és továbbtanulási lehetőségek reményében. A szakiskolák szakmastruktúrája széles választási lehetőségeket kínál az e területen továbbtanulni szándékozóknak.
A szakiskolák létszámadatait az alábbi táblázat mutatja
Önkormányzati fenntartású szakiskolák
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Képzési helyek száma Tanulók száma
6
6
6
6
3235 3418 3909 3741
6
6
6
3817 3246 3342
Osztályok száma ( a speciálissal együtt)
101
136
132
129
131
122 124,5
Főállású pedagógusok száma
262
256
250
244
258
231
217
Napközis tanulók száma
0
0
0
0
0
0
0
Napközis csoportok sz.
0
0
0
0
0
0
0
Vidéki tanulók száma
2410 2436 2584 2481
2496 2408 2038
Egy osztályra jutó tanulók száma
29,6
25,1
26,0
25,7
25,8
25,6
24,8
42
40,7
38,9
38,5
37,4
36,2
35,6
1,38
1,38
1,29
1,26
1,26
1,26
1,26
15,6
15,8
14,8
14,1
12,1
Egy osztályteremre jutó tanulók száma Egy osztályteremre jutó osztályok száma Egy főállású pedagógusra jutó tanulók sz.
A 2006/2007. tanévben 3342 fő tanuló kezdte el a tanulmányait 124,5 osztályban, 217 pedagógus irányításával. A tanulói létszám 96 fővel a tanulócsoportok száma 2,5-del nőtt. A pedagógusok száma 14-gyel csökkent, mely elsődlegesen a közismereti órák számának változásával magyarázható. Az 1 osztályra jutó tanulók száma 24,8 fő. A vidéki tanulók száma 2.038 fő, mely az összes tanulói létszám 61 %-a.
1. 4. 5. Speciális szakiskola
A szakképző intézményhálózatunk egyre növekvő fontosságú tevékenységi területe a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés, amely a speciális szükségletű tanulók általános és szakmai felkészítésére hivatott.
33
A speciális szakiskolát az 1995-ös törvénymódosítás ismerte el önálló képzési formaként, a társaikkal együtt haladni képtelen, speciális szükségletű tanulók szakmai képzése céljából. Ezen tanulók (a 9-10. osztály befejezése után) 1 vagy 2 éves képzés keretében sajátítják el az életkezdéshez és a munkába álláshoz szükséges ismereteket. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók életkezdésre való felkészítése készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás keretében történik. A tanulók képességének fejlesztésére előkészítő oktatás is van 9-10. évfolyamon, ennek azonban nincsenek szakképzési évfolyamai.
A speciális szakiskola – nevében jelzetten – az oktatási terület olyan feladatát látja el, melyre egyre jelentősebb igény mutatkozik, ugyanakkor a képzés feltételrendszere még nem egészen kidolgozott. Középfokon a gyógypedagógiai szakképzésnek még nincs hagyománya, ezért nagy segítséget jelentenek az NSZI (Nemzeti Szakképzési Intézet) által kifejlesztett speciális programok, valamint a városunkban ezt a feladatot ellátó Martin János Szakképző Iskola országosan is elfogadott szakmai pedagógiai innovációs tevékenysége.
1. 4. 6. Kollégium
A kollégium, a vidéki, gyakran hátrányos helyzetű tanulók számára, hátrányaik leküzdésének egyik legfontosabb színtere. Az ott dolgozók állandó délutáni és esetenkénti éjszakai munkabeosztása áldozatos munkát igényel az alkalmazottaktól, ugyanakkor a tanulókkal való sokoldalú pedagógiai, nevelési feladatok ellátása a fiatalok szocializációjának fontos színtere. A városban az önkormányzat jelenleg 2 önálló leánykollégiumot, 1 önálló fiúkollégiumot működtet. A fentieken kívül 3 nem önálló önkormányzati fenntartású kollégium ad otthont a vidékről naponta bejárni nem tudó tanulóknak. A kollégiumok fenntartása nagy társadalmi hozadékkal, de nem kis költséggel járó tevékenysége a városnak. A város önkormányzata nem egyedüli kollégium-fenntartó, hiszen a felsoroltakon kívül még 4 egyházi és 1 megyei fenntartású tehetséggondozó kollégium segít az igények kielégítésében. Kihasználtságuk változó, van intézmény, amelyben erőteljes csökkenés mutatkozik, másutt csak kisebb ingadozás vagy a teljeshez közeli kihasználtság mutatkozik. Mint az intézményeinkben mindenütt, a kollégiumokban is - a fenntartás szempontjából - az irántuk mutatkozó igény meghatározó. A kollégiumot igénylők csökkenő létszáma következtében 2003-ban megszűnt a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Kollégiuma, amelynek tanulóit a Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium vette át.
34
A kollégiumi intézményhálózat összefoglaló mutatói
Férőhely 2002 2003 2004 2005 2006 Debreczeni Márton Szakképző Iskola és Kollégium Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium Központi Leánykollégium Petőfi Sándor Középiskolai Fiúkollégium Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Összesen
A kihasználtság 2006-ban
160
87
85
64
57
61
38,13%
280
227
232
222
242
229
81,79%
120
105
94
70
94
74
61,67%
384
378
385
384
360
348
90,63%
392
345
331
309
291
274
69,90%
372
314
349
349
368
345
92,74%
408
398
390
400
409
398
97,55%
2116 1854 1866 1798 1821 1729
81,71%
100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Debreczeni Márton Kollégium
DiósgyőrVasgyári Kollégium
Eötvös József Kollégium
Központi Petőfi Sándor Karacs Teréz Középiskolai Leánykollégium Középiskolai Fiúkollégium Leánykollégium
35
Szemere Bertalan Kollégium
Összességében tehát az önkormányzati fenntartású kollégiumok 2116 férőhelyén 1729 tanuló kollégiumi ellátása történik. Ez a teljes kapacitás 81,71 %-os kihasználtságát biztosítja.
1. 4. 7. Felnőttoktatás helyzete
A felnőttoktatás iránti igény az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen nem változott. A fiatalabb felnőttek tanulási igénye és a folyamatosan meglévő munkanélküliség, valamint a kormány „100 lépés programja” indokolja a felnőttképzés fenntartását. Az általános iskolai felnőttoktatás a Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézményben folyik.
Középiskolai felnőttoktatás
Nagy hiányt pótol a középiskolákban szervezett iskolai rendszerű felnőttoktatás, amely érettségire készíti fel azokat, akik valamely okból nem tudták az érettségi bizonyítványukat időben megszerezni, s munkahelyük elvárja, esetleg támogatja is annak megszerzését.
Gimnáziumban tanulók száma Szakközépiskolában tanulók száma
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
1664
1402
1231
1104
1329
1397
1206
959
1034
1102
1029
630
592
421
A felnőttek gimnáziumi oktatása továbbra is a város 4 gimnáziumában (Avasi Gimnázium, Földes Ferenc Gimnázium, Herman Ottó Gimnázium és Diósgyőri Gimnázium) levelező és esti tagozaton történik. A gimnáziumi tanterv szerinti felnőttképzés történik a Szakmunkások Szakközépiskolája Levelező Tagozatán (Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium - kifutó képzés, Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola, Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium). Itt a tanulók munka mellett vagy munkanélküliként szereznek a szakmunkásbizonyítványra épülő érettségi bizonyítványt három tanév alatt. Nagy
felnőttoktatási
múlttal
rendelkező
iskolákban
Szakközépiskola) elsorvadóban van a felnőttek képzése.
36
(Fáy
András
Közgazdasági
2006-ban megszűnt a második szakma megszerzésének ingyenessége, csupán a hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítja ezt a lehetőséget a törvény. A munkahelyi támogatás csökkenő mértéke a szakközépiskolai felnőttképzés visszaesését okozta. A "Száz lépés Program"a szakképzést várhatóan a hátrányos helyzetű felnőttek képzési támogatásával a felnőttoktatás irányába tolja el. A felnőttoktatásban jelentős szerepet vállal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ és az ÉRÁK, amelyek szakképzési programjaikkal segítik a felnőttek munkaerőpiaci szak- és átképzését. Ebben a tevékenységben intézményeink számára is nyílik lehetőség.
1. 5. Nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmények Miskolc városában a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és az annak végrehajtására kiadott 11/1994. MKM. rendelet által biztosítottan 1993-tól, - immár 14 éve - indult be a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működése. Fejlődésük dinamikusnak mondható. Amíg az önkormányzati intézményekben az 1990-es évektől folyamatos létszámcsökkenés tapasztalható, addig a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekben enyhe emelkedés figyelhető meg. Egyértelműen megállapítható, hogy az egyházi fenntartású intézmények jelentenek számottevő beiskolázási konkurenciát. A 2006/2007es tanévben a teljes vertikum több mint 7.000
gyermek/tanuló neveléséről és oktatásáról
gondoskodik 34 feladat-ellátási helyen.
Intézmény típus
2000 /2001.
2001 /2002.
2002 /2003.
2003 /2004.
2004 /2005.
2005 /2006.
2006 /2007.
Változás (fő)
Óvodák
283
282
280
276
271
271
268
-15
Általános iskolák
936
1.038
1.481
1.606
1.660
1.721
1.822
+886
Gimnázium
1.690
2.229
2.207
2.228
2.215
2.252
2.267
+577
Szakközépiskolák
1.404
1.756
1.876
1.624
1.559
1.202
1.348
-56
598
800
608
819
1.094
1.200
1.344
+746
4.911
6.105
6.452
6.553
6.799
6.646
7.049
+2.138
Szakképzés
Összesen
•
Az óvodák közel 300 fős – jelenleg stagnáló – létszáma a 2000. év előtti időszak legmagasabb létszámának megközelíthetően a fele. 37
•
Az
általános
iskolák
az
óvodákhoz
viszonyítottan
folyamatosan
felfelé
ívelő
létszámváltozást mutatnak. A 7 nem önkormányzati fenntartású általános iskolából az 5 egyházi fenntartású iskolába jár a tanulók 95%-a. •
A középiskolákban (gimnázium és szakközépiskola) a tanulói létszám a 14 év alatt a 2002/2003-as évben érte el a legmagasabb létszámot, a 4.083 főt. Innentől kezdve évente több, mint 100 fővel csökken a létszám. A 2000/2001-es tanévhez viszonyítva így is 522 fővel tanulnak többen a 2006/2007-es tanévben. Jelenleg 9 középiskolai feladat-ellátási helyen 3.615 fő tanul (63%-ban gimnazistaként, 37 %-ban szakközépiskolásként). A középiskolákon belül a szakközépiskolások megoszlási aránya 10%-kal csökkent a 2000/2001-es tanévhez viszonyítva, ami most 56 fővel kevesebb létszámot jelent. A 3.615 fő az önkormányzati fenntartású középiskolák 2006/2007. évi 13.570 fős létszámnak a 26,7%-át teszi ki. Az egyházak főként a gimnáziumi képzésben vesznek részt.
•
A nappali tagozatos szakképzés területén – amely javarészt érettségire épülő képzés – a 2006/2007-es tanévben 1.344 fő szerez szakképesítést. Ez a létszám a 2000/2001-es évhez viszonyítva + 746 főt (+125%-ot) tesz ki. Jelenleg 11 szakképzési helyen oktatják a nem helyi önkormányzati intézményekben a tanulókat. Az 1.344 főből mindössze 21 fő (1,6%) szerez szakmát egyházi intézményben.
A középfokú oktatást (középiskola és szakiskola) összevetve az önkormányzati fenntartású intézményekben folyó oktatással megállapítható, hogy amíg az önkormányzati intézményekben kis mértékben fogyó (-569 fő) a létszám a 2000/2001-es tanévhez képest, addig a nem helyi önkormányzati által fenntartott iskolákban dinamikus a növekedés a bázis évhez viszonyítva. A növekedés létszámban 1.267 fő, közel 35%-os. Ez főként a szakképzésben és a felnőttképzésben jelentkezik. A középfokú oktatási intézmények fenntartói összetételét vizsgálva megállapítható, hogy amíg a gimnáziumok közel 100%-ban van jelen az egyház, addig ez az arány a szakközépiskolákban és a szakiskolákban a nem egyházi intézményekre (magániskolákra), mint nem helyi önkormányzati fenntartású intézményekre jellemző. 1. 6. Művészeti oktatás
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 10. §. (3) bekezdése a gyermekek jogai közé sorolja a tehetségek felismerését és fejlesztését.
„… a képességének, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.” 38
Miskolc önkormányzata fontosnak tartja a városban élő gyermekek érdekeinek előtérbe állítását, a fiatalok jó színvonalon történő iskoláztatását, képzését. Ezért az ellátási kötelezettségeken túl – többek között - gondoskodik az alapfokú művészetoktatásról, melynek feladata az egyéni képzésen alapuló tehetséggondozás. Városi szinten az alapfokú művészetoktatás területén az alábbi művészeti ágak prioritása figyelhető meg. Miskolcon a művészeti oktatás területén elsősorban a zenei oktatás jelentős múltra tekint vissza. Jelenleg városunkban 3 alapfokú (Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola, Erkel Ferenc Zeneiskola, Egressy Béni Zeneiskola) 1 középfokú (Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) és 1 felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény (Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete) működik. A város művészeti oktatásának palettáját színesíti a komplex táncművészeti képzés és néptáncoktatás, melyet alapfokú művészetoktatás keretében a Fazekas Utcai Általános és Zeneiskolában, a Munkácsy Mihály Általános és Művészeti Tagiskolában, a Széchenyi I. Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskolában, a Bem J. Általános Iskolában, valamint a Kaffka M. Általános és Művészeti Tagiskolában folytatnak. A tánctagozatos általános iskolai oktatásra alapozva jött létre a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a középfokú néptánc és színpadi tánc oktatás. Városunkban 6 általános iskolában (az Istvánffy Gyula Tagiskolában, a Szabó L. Általános Iskolában, a Munkácsy M. Tagiskolában, a Győri Kapui Tagiskolában, a Kaffka M. Általános és Művészei Tagiskolában és a Szilágy D. Általános Iskolában) folyik emelt szintű rajz művészeti oktatás. A középfokú vizuális oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg.
A rajzoktatás kiemelt szerepére tekintettel, valamint a művészeti képzési formák iránti megnövekedett igény figyelembevételével került sor az alapfokú művészeti képzés további bővítésére, új művészeti ágak bevezetésére.
Alapfokú művészeti képzés bővítése 2005/2006. tanévtől Az alapfokú művészetoktatás iránt mutatkozó egyre nagyobb szülői igények, alapján, a 2005/2006. tanévtől az alábbi művészeti ágak bevezetéséhez kaptuk meg a Közgyűlés hozzájárulását.
39
1. A Fazekas-Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (3525 Miskolc, Fazekas u. 6.) képző- és iparművészeti (festészet, grafika) valamint színművészetbábművészeti képzés indítására.
2. A Bem József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a.) alapfokú művészetoktatás keretében táncművészeti (társastánc), színművészetbábművészeti (színjáték), valamint képző- és iparművészeti (grafika, festészet) képzés indítására.
3. A Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (3534 Miskolc, Könyves K. u. 2.) alapfokú művészetoktatás keretében képző- és iparművészeti (rajz, festészet) képzés indítására.
4. A Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (3529 Miskolc, Gesztenyés u. 25.) alapfokú művészetoktatás keretében képző- és iparművészeti (textilműves) és zeneművészeti (népzene) képzés indítására.
5. Az Avastetői Általános Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3524 Miskolc, Pattantyús Á. G. u. 2.) alapfokú művészetoktatás keretében képző- és iparművészeti (grafika, festészet, fotó-videó, bábkészítő, kerámia, kézműves, textilműves) és színművészet- bábművészeti képzés indítására.
Jelenleg városunkban alapfokú művészetoktatást folytató általános iskolák:
•
Fazekas-Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
•
Bem József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
•
Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
•
Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
•
Avastetői
Általános
Magyar-Angol
Két
Tanítási
Nyelvű
Iskola
és
Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény •
Erkel Alapfokú Zeneoktatási Intézmény
•
Egressy Béni Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Fontos szülői elvárásnak teszünk eleget akkor, amikor közoktatási intézményeink biztosítani tudják a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését a tanulók, a
40
szülők, a pedagógusok és a fenntartói igények kielégítése, valamint a közoktatási feladatellátás bővítése céljából. A területi feladatellátás biztosított a város minden részén. Az alapfokú művészetoktatás legfontosabb funkciói: •
Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.
•
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.
•
Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.
•
A művészeti képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a művészeti ismeretek átadására, pszichomotoros adottságok fejlesztésére (képzőművészet, tánc stb.).
•
A művészetoktatás a különböző irányzatok, műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a növendékekkel, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására készítsen fel.
•
A művészeti iskola fontos feladata az esélyegyenlőség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten.
Minden növendéknek joga, hogy a művészeti iskolában képességének, érdeklődésének, adottságainak
megfelelő
képzésben
és
oktatásban
részesüljön,
képességeihez
mérten
továbbtanuljon. Általános nevelési, pedagógiai célok, feladatok •
Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek érdekében szükséges, hogy az alapfokú művészetoktatást folytató intézményekben egy olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka valósuljon meg, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, amiben a növendék és a tanár egyaránt jól érzi magát, s melynek eredményeképpen csökken a növendékek kudarcélménye. Ugyanis elsősorban a sikerélményen keresztül történő munka a legcélravezetőbb.
•
A művészeti iskoláktól, a benne oktató-nevelő munkát végző szakemberektől azt várjuk, hogy sokirányú tevékenységükkel segítsék az adott település közművelődési életét. Tudjuk, 41
a pedagógus személyisége, művészi aktivitása képes arra, hogy közösséget hozzon létre, s a művészetek iránti igényeket felkeltse, befolyásolja, valamint kielégítse azokat. •
A választott művészeti területen speciális ismeretek nyújtása szükséges, az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével pedig hozzá kell járulni a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.
•
Ki kell alakítani a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, a művészetek befogadására, értésére és művelésére kell nevelni.
•
Fontos elvárás, hogy a művészeti nevelés sajátos eszközeivel ösztönözze a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és a kommunikációban a toleráns magatartásra.
Mindezen célok megvalósítását elsősorban a személyiségközpontú, tehetséggondozó, értékközvetítő pedagógiai munka szolgálja. Középfokú művészeti oktatás Rajz-vizuális oktatás A középfokú vizuális oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg. Az alapfokú vizuális oktatás folytatásaként jött létre a speciális tantervű rajzoktatás: •
a Zrínyi Ilona Gimnáziumban,
•
az Avasi Gimnáziumban.
Míg előbbiek az autonóm művészetek utánpótlását biztosítják, addig a város és a régió hagyományos kismesterségeinek örökségét felvállalva, az iparművészeti képzési formák iránti megnőtt igényt is figyelembe véve vezettük be és működtetjük a szakközépiskolai művészeti képzést 3 szakképző intézményben:
•
az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban,
•
a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskolában,
•
a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban.
A 3 intézményben a tehetséggondozás a rajz- és mintázás-oktatás kiemelt szerepe mellett működik, a szakmai képzés szakmánként külön csoportokban és párhuzamos rendszerben zajlik, azaz a 9. évfolyamtól kezdve nagy óraszámban tanítanak szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket.
42
Mindhárom intézmény – az általa oktatott ipari szakmák iránti igény csökkenését, és a meglévő tárgyi feltételekből adódó lehetőségeket kihasználva, profiljához igazítható művészeti szakok oktatását vezette be. A legszélesebb művészeti szakmai kínálatot az országosan is elismert színvonalon dolgozó Gábor Áron "Művészeti Iskola" Szakközépiskola biztosítja, amely kihasználatlanná lett tanműhelyi kapacitására támaszkodva előbb a fémműves szakok (ötvös, díszműkovács, bronzműves és szoboröntő), majd a későbbiekben a tömeges képzés elkerülése érdekében újabb, kevésbé eszközigényes szakok (alkalmazott grafikus, elektronikus grafikus, bőrműves, keramikus, szobrász, textilműves, textilrajzoló és modelltervező asszisztens) bevezetését kezdeményezte. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az alkalmazott fotográfus, a dekoratőr, valamint a csökkenő varrónőképzést felváltó stílus és divattervező szak bevezetésével csatlakozott a művészeti képzés iránt megnőtt igény kielégítéséhez. Ugyanabban az időben az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola és Kollégium indított részben az építőiparhoz kötődő iparművészeti szakokat (díszítőszobrász, és díszítőfestő, bútorműves és intarziakészítő, üvegműves) ennek kiegészítéseként, a művészeti képzést kiterjesztve - a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskolában is működő - keramikus, textilműves szakok indítását kezdeményezte. A két intézmény a szakmai kínálatban szereplő azonos, vagy hasonló szakokat évenként váltásban indítja. Mindhárom intézményben – az eltelt évek tapasztalatai alapján – eltérő szakmai színvonal és nagy érdeklődés mellett zajlik a művészeti oktatás, amelynek előnyei a jelentkezők számának növekedésében, az oktatás színvonalának javulásában és a felsőfokú felvételik sikerességében mérhetők. A művészeti képzés azonban kiscsoportos jellegéből adódóan magas költséggel jár, így az elkövetkező időszakban szükségessé válik a létszámkeretek szűkítése, illetve a széles szakmai kínálat mellett a képző intézmények közötti szorosabb együttműködés kialakítása, a szakmai párhuzamosságok megszüntetése, az egységes szakmai igényesség kialakítása.
Táncoktatás
A tánctagozatos általános iskolai oktatásra alapozva jött létre a Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskolában a néptánc- és színpadi tánc középfokú oktatás. A városban a művészeti képzés speciális feladata az egyéni képzésen alapuló tehetséggondozás, melynek megvalósítása az új oktatási dokumentumok bevezetésével eltér a többi szakképzési formától és párhuzamos oktatás keretében történik. 43
1. 7. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása
A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása érdekében az Országgyűlés – összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaival – megalkotta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt.
A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. E törvény 30.§ (2) bekezdése szerint „a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában résztvevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézmény) történhet”.
Miskolc város kiemelt feladatának tekinti, hogy a fogyatékkal élőkről megfelelő módon gondoskodjon, megteremtve mindazokat a lehetőségeket, melyekkel ép társaik is élhetnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával kapcsolatban stratégiai cél, hogy minden Miskolcon született különleges gondozást igénylő gyermek 0-26 éves korig helyben kapja meg a sérülésének megfelelő oktatást, terápiát, a törvény által előírt szolgáltatásokat, képzési lehetőségeket annak érdekében, hogy képességeik a lehetőségekhez mérten fejlődjenek és társadalmunk teljes értékű tagjává válhassanak. A szakszerű fejlesztéssel elősegíthető a tanulók eredményes tanulási tevékenysége, megfelelő iskolatípusba történő beiskolázása.
44
A nevelés-oktatás legfőbb célja a sajátos nevelési igényű tanulók mind teljesebb beillesztése a társadalomba, ennek érdekében hiányosságaik lehetőséghez mért kompenzálása, képességeik, készségeik és ismereteik optimális fejlesztése, miközben biztosítani kell számukra a gyermeki lét örömeit és a mind teljesebb emberi életre való felkészülés lehetőségét. A szülők körében egyre markánsabban jelentkező igény, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekük a többségi általános iskolába járó tanulókkal együtt kapja meg a fejlesztéshez szükséges ellátást. A feladatellátás célja, hogy erősítsük a nevelési-oktatási intézményeink befogadó készségét, olyan optimális képzési kínálatot biztosítsunk, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez, egyben hozzáférhetővé tesszük számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. Ennek keretében fejleszteni tudjuk a tanárok szociális érzékenységét, empátiáját, a különbözőségek kezelésének képességét. Gazdag módszertani repertoár kialakításával, rugalmas és hatékony tanulási módszerek elsajátításával, egyéni tanulási tempó megvalósulásával nyitott, befogadó óvodák és iskolák kialakítása a célunk. Ebben a befogadó, szakmailag felkészült, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) által támogatott közegben biztosítani tudjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek individuális fejlődését. Az értelmi fogyatékos tanulónak a központi idegrendszer károsodása következtében sérül a megismerő tevékenysége. Városunkban az értelmi fogyatékos tanulók neveléséről-oktatásáról két általános iskola és egy középiskola gondoskodik szegregált formában (Tüskevár Óvoda és Általános Iskola, az Éltes Mátyás Általános Iskola és a Martin János Szakképző Iskola). A Tüskevár Óvoda és Általános Iskola az óvodás, illetve iskolás korú enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermekek oktatását végzi. Az Éltes Mátyás Általános Iskolában az enyhe fokban értelmi fogyatékos, továbbá a halmozottan sérült: értelmi- és hallássérült, értelmi- és mozgássérült, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékosok integrált oktatása és az autista gyermekek ellátása történik. A 8. osztályt végzett értelmi fogyatékosok a Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskolában folytatják tanulmányikat. Ez az intézmény nem csupán az ő képzésüket biztosítja, hanem az ép értelmű testi- és érzékszervi fogyatékosokét is. Speciális szakiskolai oktatás keretében OKJ-ben szereplő speciális szakmákban szakmai vizsgákra készítik fel a tanulókat. Az általános iskolákban megkezdett integráció hatékony folytatása csak a középiskolai integráció keretei között teljesedhet ki, hiszen ha általános iskolában integráltan tanul a sajátos nevelési igényű gyermek, szeretné tanulmányait ugyanilyen keretek között folytatni, melyhez az érintett pedagógusok szakmai felkészültséget biztosítani kell. 45
A fogyatékos fiatalok számára a munka világába való átvezetést, a szakmai felkészítést a Martin János Szakképző Iskola látja el. Olyan rehabilitációs rendszerek működtetését valósítja meg, melyekben az igénybe vevők is aktív szerepet játszanak. Számos projekt indult a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésre szolgáló esélyt teremtő kezdeményezések, az oktatás, képzés, foglalkoztatás, szociális szolgáltatások terén. A városban az oktatási intézmények és a civil szervezetek az innovatív fenntartható foglalkoztatáspolitika és gyakorlat fejlesztésére törekednek, amely mindannyiunk számára nagy kihívást jelent. Ez továbblépést jelent a befogadó társadalom eszméjének megvalósítása útján, az új európai város megteremtéséért.
A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása céljából a 2005/2006. tanévtől valamennyi miskolci óvoda és általános iskola alapító okiratában helyet kapott az integrált nevelés-oktatás lehetősége. A személyi feltételek jelenleg vagy főállású gyógypedagógusokkal, vagy megbízási jogviszony keretében biztosítottak.
Az országos vagy megyei szakértői bizottságok szakvéleményében az „integráltan oktatható” sajátos nevelési igényű tanulót a körzetileg illetékes óvoda vagy általános iskola látja el. A közoktatási törvényben előírt habilitációs vagy rehabilitációs órákat az intézmények a tantárgyfelosztásukon szerepeltetik. A fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógust saját intézményi létszámukból, vagy óraadóként, vagy utazó gyógypedagógusi ellátásban biztosítják.
Létrejött az Éltes Mátyás Általános Iskolában az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A személyi feltételek kialakítása a 2005/2006-os tanévben megbízási szerződéssel, a 2006/2007-es tanévben munkaerő-átcsoportosítással, normatíva különbözet terhére történik. A Tüskevár Óvoda és Általános Iskola fejlesztése befejeződött. Szétszabdaltságának csökkentése, egységesítése, informatikai fejlesztése céljából került sor az intézmény átépítésére, mely során Miskolc városa összesen 50. 243 e Ft összeggel támogatta „A 21. század iskolája” c. pályázatot. (ESZA pályázat). A beruházás összköltsége 112. 369 e Ft.
A többségi óvodákban és általános iskolákban a fejlesztést a pedagógusok a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve
alapján
végzik.
A
pedagógusok
munkáját
gyógypedagógusok,
iskolapszichológusok segítik. A pedagógusok továbbtanulásában és továbbképzésében a prioritást ezek a területek kapják.
46
A súlyosan és halmozottan sérült gyermekek ellátása a szegregált intézményekben megoldott. Alapító okiratukban szerepel a feladatellátás.
A mozgássérülteket ellátó intézmények (13. sz. Hunyadi Mátyás Tagiskola, Éltes Mátyás Általános Iskola és EGYMI) akadálymentesítése megtörtént, személyi felvonó, lépcsőnjáró, rámpák kiépítésével. Az Éltes Mátyás Általános Iskola és EGYMI sportudvara aszfaltborítást kapott.
A Kt. 35 §-ának (1) bekezdése értelmében a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A korai gondozás a 0-6 éves korú, eltérő fejlődésű fogyatékos kisgyermekek és családjaik ellátását, és a családok egyéni szempontjait figyelembe vevő komplex szolgáltatásokat biztosítja. Célja a különböző rendellenességekkel világra jött értelmileg sérült, mozgássérült, látás-, hallássérült, hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros, beszédsérült és halmozottan fogyatékos gyermekeknek és családjaiknak a lehetőleg egy helyen történő gyors és hatékony segítségnyújtása. Jelenleg ezt a fejlesztést a Megyei Pedagógiai Intézet Szakszolgálata és a Korai Fejlesztő Központ (Kamilla Fejlesztő Központ, Miskolc, Klapka Gy. u.) végzi. A Kt. 35. §-ának (2) bekezdése szerint a fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. Ezek a gyermekek súlyosabb fejlődési rendellenességgel születtek és nem kerültek be a közoktatás rendszerébe, számuk meghatározása ezért nehéz. Jelenleg a Megyei Pedagógiai Intézet Szakszolgálata látja el a halmozottan sérült képzési kötelezett gyermekeket utazó gyógypedagógusok segítségével. Az őket gondozó szülők sajnos nem tudnak munkát vállalni, mert megoldatlan a gyermekek nappali gondozása és fejlesztése. Sok esetben tanácstalanok azzal kapcsolatban, hogy problémájukkal kihez forduljanak, kitől várhatnak segítséget. A fejlesztő felkészítés 1993-ban történő bevezetése óta eltelt idő elégséges szakmai tapasztalatot adott a jogi és tartalmi szabályozás újragondolásához és ennek továbbfejlesztéséhez. Az intézményrendszer alkalmas arra, hogy fokozatosan az e körbe tartozó gyerekek részére is a jelenleginél több, napi rendszerességgel biztosított szolgáltatást, iskolarendszerű fejlesztést nyújtson 47
A közoktatási törvény 2005. december 5-én elfogadott módosítása megteremtette a jogi alapot ahhoz, hogy az érintettek – függetlenül az egészségi állapottól, a fogyatékosság mértékétől és/vagy halmozódásától – napi rendszerességgel, az állapotukhoz igazodó iskolarendszerben biztosított ellátás keretében nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek. A Kt. 30/A § alapján „a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés kereti között teljesíti tankötelezettségét (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás)”. 2006. szeptember 1-jétől indítható fejlesztő iskola azoknak, akik az adott évben töltik be a hatodiktizedik életévüket. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulók fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján kerülnek a fejlesztő csoportokba (30/A § (2) bekezdés). A fejlesztő iskolai oktatás megszervezésének kívánatos helyszínei a gyógypedagógiai intézmények. A törvény módosítása ennek lehetőségét megteremtette, a szakmai, tárgyi feltételek többsége már ma is rendelkezésre áll ezekben az intézményekben. Az érintett gyermekek alacsony száma és szórt előfordulása indokolja, hogy a többcélú kistérségi társulások is kiemelt figyelmet fordítsanak az ellátás megszervezésére. A fejlesztő iskolai oktatás megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező.
A látássérült tanuló vizuális tapasztalatszerzésében teljesen vagy részlegesen gátolt. A sérülés mértéke alapján vak, gyengénlátó és aliglátó gyermekekről van szó. Tekintettel arra, hogy a gyermekben a fogyatékosság következtében negatív személyiségjegyek - szorongás, félelem, agresszió, túlzott érzékenység - is kialakulhatnak, jelentős felelősség hárul az őket befogadó iskolára. A gyermekeknek speciális gyógypedagógiai - tiflopedagógiai - megsegítésre van szükségük. Az Avastetői Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vállalta fejlesztésüket integrált formában, jelenleg 3 fő tanul az iskolában. Munkájukat a debreceni Kettesi Aladár Általános Iskola és a budapesti Vakok Általános Iskolájából utazó gyógypedagógus segíti. Halmozottan sérült (látás – értelmi sérült) gyermekek fejlesztése szegregált intézményekben is folyik. Az általános iskoláskorú vak és gyengénlátó gyermekek zöme a megyén kívül tanul bentlakásos intézményben, a debreceni Gyengénlátók Általános Iskolájában.
A hallási fogyatékos gyermeknek a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, illetve a nyelv fejlődése, - ennek következtében - a személyiségfejlődése. A Nyitnyikék Napközi Otthonos Óvoda a nagyothalló gyermekek nevelését felvállalta. 48
A városunkban született siket tanulók Egerben, a Siketek Általános Iskolája és Diákotthonában tanulnak. Integrált oktatásukat a Kazinczy Ferenc Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola (5 fő), az Arany János Tagiskola (2 fő), a Móra Ferenc Tagiskola (1 fő), és a Kaffka Margit Tagiskola (1 fő ) látja el. Ezen oktatási forma esetén a hallási fogyatékos tanulóknak szurdopedagógus segítségre van szükségük, aki sérülés-specifikus pedagógiai eszközökkel az egyén szükségleteihez igazodó fejlesztést végez.
Mozgássérült tanulónál a mozgásszervi rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása, vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn. Ennek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Városunkban a József utcai Napközi Otthonos Óvoda látja el az óvodáskorú mozgássérült gyermekeket (10 fő). Ép értelmű mozgássérültek integrált oktatását a Bársony János Általános Iskola Hunyadi Mátyás Tagiskolája (12 fő), a 10. Sz. Petőfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola (4 fő) és a Bem József Ált. Iskola (1 fő) végzi.
Halmozottan fogyatékos (értelmi- és mozgássérült) tanulók fejlesztését az Éltes Mátyás Általános Iskola és EGYMI, a Tüskevár Óvoda és Általános Iskola és a Martin János Szakképző Iskola szakemberei végzik. Szakszerű fejlesztésükről konduktor, gyógytornász és szomatopedagógus gondoskodik. Értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásában az Istvánffy Gy. Tagiskola (2 fő), a 10. Sz. Petőfi Sándor Iskola (4 fő), az Arany János Tagiskola (1 fő), a Sas úti Tagiskola (1 fő), a Görömbölyi Tagiskola (1 fő), az Erenyői Tagiskola (1 fő), a Széchenyi I. Tagiskola (1 fő), és a Fazola Henrik Tagiskola (5 fő) vesz részt.
A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutista, hiperkinetikus, aktivitászavar, tanulási képességek kevert zavara, kevert specifikus fejlődési zavar, tanulási zavar veszélyeztetett) gyermekek/tanulók ellátásában szegregált formában az Árpád úti Napközi Otthonos Óvoda (15 fő), az Áfonyáskert Napközi Otthonos Óvoda (11 fő), a Herman Ottó Általános Iskola Munkácsy Mihály Tagiskolája (111 fő), a 21. Sz. Általános Iskola (95 fő) és a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola (17 fő) vesz részt.
49
2008. augusztus 1-jétől ez a minősítés kikerül a sajátos nevelési igényű kategóriából. 2007. július 31-étől a vizsgálatot, valamint a szakértői vélemények készítését a nevelési tanácsadó veszi át. A sajátos nevelési igényű minősítésből kikerülő gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Jogszabály hiányában jelenleg nem
tisztázott, hogy a minősítés megszűnése után milyen
órakeretből, milyen végzettségű pedagógus látja el ezeket a tanulókat.
A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek/tanulók létszámadatai Iskolák
Tanulólétszám
Bársony János Általános Iskola
3
- 13. Sz. Hunyadi Mátyás Tagiskola
14
Kazinczy Ferenc Ált. és Magyar-Angol K.T.Ny. Isk
20
- Miskolctapolcai Tagiskola
7
Fazekas Utcai Ált. és Zeneiskola
7
- Istvánffy Gy. Tagiskola
2
Szabó L. Ált. és Német Két Tan. Ny. Iskola
1
- Vörösmarty Tagiskola
4
Selyemréti Ált. és Magyar Angol K.T.Ny. Isk.
5
- József A. Tagiskola
4
10. Sz. Petőfi S. Ált. és Magyar-Angol Két T.Ny. Isk.
5
- Rónai F. Tagiskola
7
Bem J. Ált. Isk.és A.M.I.
20
-Arany J. Tagiskola
23
21. Sz. Ált. Isk.
24
- Móra F. Tagiskola
14
- 36. Sz. Tagiskola
8
II. Rákóczi F. Ált. és Magyar-Német K.T.Ny.
7
- Győri Kapui Tagiskola
10
Könyves Kálmán Ált. Isk. és A.M. I.
8
- Kaffka M.Ált. Isk. és A.M.I.
17
Szilágyi D. Ált. és Magyar-Angol K.T.Ny.Isk.
2
- Görömbölyi Tagiskola
4
- Gárdonyi G. Tagiskola
4 50
Bulgárföldi Ált. és Magyar-Angol K.T.Ny.I.
3
- Erenyői Tagiskola
7
- Kuti I. Tagiskola
1
Herman O. Ált. Isk. és M.M. A.M.I.
20
- Munkácsy M .Ált. és Művészeti Isk.
26
Avastetői Ált., M-A K.T.Ny. Isk. és A.M.I.
8
- Széchenyi I. Ált. és A.M.I.
25
Komlóstetői Ált. Isk.
20
-Fazola H. Ált Isk.
5
Összesen:
333 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
3
3
3
3
3
3
3
771
664
583
672
574
591
623
61
50
50
53
47
49
53
61
53
53
58
56
52
55
89
103
102
121
111
102
122
8,6
6,4
5,7
5,5
5,2
5,8
5,1
Nincs adat
255
304
387
393
398
410
771
919
887
1059
967
989
1033
Szegregált intézmények száma Szegregált tanulók száma Csoportok száma Tantermek száma Főállású pedagógus száma 1 pedagógusra jutó tanulók száma Integráltan oktatott tanulók száma Összes sajátos nevelési igényű
1. 8. Pedagógiai szakszolgálat
Az elmúlt időszakban megnövekedett azoknak a gyermekeknek és tanulóknak a száma, akik nem mindenben azonosulnak az óvodai- és iskolai nevelés és oktatás céljaival. Társadalmi beilleszkedésük sikere attól függ, hogy a pedagógusok felismerik-e a problémákat, rendelkeznek-e megfelelő pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek eredményre vezetnek. A pedagógiai szakszolgálat feladatait a Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet végzi.
51
A miskolci pedagógiai szakszolgálat ellátja: •
a nevelési tanácsadást
•
a logopédiai ellátást
•
a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást.
A szakszolgálati tevékenység keretében 2000-től megvalósult eredmények: •
Új logopédiai körzetek megnyitására került sor két óvodában.
•
Javultak a személyi feltételek a logopédiai tagozaton.
•
Két logopédiai körzetben felvállalták a különböző életkorú, dadogó gyerekek csoportos, komplex művészetterápiás fejlesztését
•
A tárgyi feltételek javultak (felújítás, korszerűsítés, bútorok cseréje, szakirodalom bővítés, informatikai fejlesztés)
•
A szakmai munka végzéséhez szükséges fejlesztő eszközök beszerzése( tesztek, diagnosztikai eszközök, fejlesztő eszközök, játékok, Ayres terápiás kellékei stb. )az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően folyamatosan történik.
•
A város több területén nevelési tanácsadói decentrumok kerültek kialakításra.
•
Az intézmény a főiskolai egyetemi hallgatók gyakorlati terepintézményévé vált.
•
Az innovációs és szakmai fejlesztések terén új vizsgálati eljárások kerültek bevezetésre. (Woodcock-Jonhnson, Mediáció-konfliktuskezelési technikák)
•
A beszédhibás gyermekek kiszűrése érdekében évente logopédiai szűrővizsgálatokat végeznek.
•
Létrehoztuk és fokozatosan bővítettük az iskolapszichológusi hálózatot
Jelenleg intézményeknél
kilenc kerültek
körzetben
működik
alkalmazásra.
iskolapszichológus,
Munkájuk
szervezése,
akik
nevelési-oktatási
szakmai
irányítsuk
a
szakszolgálathoz tartozik. Az iskolapszichológiai hálózat szakmailag színesebbé tette városunk pszichológiai kultúráját, hatékonyan segíti a pedagógusok munkáját és a prevenciós, mentálhigiénés szemlélet formálását.
A Miskolc Kistérség Többcélú Társulása keretében megvalósult eredményeik: •
A 2004-ban létrejött Miskolc Kistérség Többcélú Társulása keretében, Miskolcon kívül 18 település intézményeit látják el óraadó utazó szakemberek alkalmazásával. A gyógypedagógus az adott helyszínen módszertani segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógusainak, szüleinek, a hiperaktív, viselkedési probléma, öntörvényű viselkedés esetén. 52
•
Az intézet lehetőségei szerint igyekszik szolgáltatásait gyermekközelben a gyermekek lakóhelyén biztosítani.
1. 9. Pedagógiai szakmai szolgáltatás
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 1998. november 1 – jével létrehozott - a pedagógiai szakmai szolgáltatás céljából – egy többcélú oktatási intézményt, melynek neve: Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Városi Pedagógiai Intézet. Feladataként a Közoktatási törvény 22. § 1. bek., és a 36. § valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló (többször módosított) 10/1994 (V.13.) MKM rendelet által meghatározott tevékenységeket jelölte meg.
Az intézet 2005. augusztus 1-jétől egy másik intézményhez került, így neve: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet lett. A névváltozással együtt feladatbővítésre is sor került, amely magába foglalja a kistérségi koordinációs tevékenységet, valamint bűnmegelőzést.
Szakterületük •
Igazgatás – szolgáltatás
•
Szaktanácsadás
•
Pedagógus – tájékoztatás
•
Tanuló – szülő tájékoztatás
•
Pedagógus-továbbképzés
•
Tehetséggondozás és versenyszervezés
•
Mérés-értékelés
•
Informatika
•
Pedagógiai szakkönyvtár
A feladatok köre az intézet működése során folyamatosan bővült
•
Diszlexia Prevenciós Módszertani Központ (2002-től)
•
Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ
(2002-től)
•
Városi Környezeti Nevelési Központ
(2003-tól),
Környezetvédelmi Bizottság támogat) 53
melyet
anyagilag
a
•
Kistérségi koordinációs tevékenység
•
Bűnmegelőzés
Eredményeik az egyes területeken Igazgatás – szolgáltatás feladata: • Folyamatos tájékoztatás a jogszabályi változásokról; • belső szabályzatok elkészítéséhez segítségnyújtás; • az intézményvezetők tanügyigazgatási és munkáltatói tevékenységét segítő tanácsadás Szaktanácsadás feladata: Az oktatás és nevelés valamennyi területére kiterjedő szaktanácsadói hálózat működtetése és koordinálása, szakmai munkaközösségek működtetése.
Szaktanácsadók száma, területe: Óvodai terület:
3 fő Miskolc város + 1 fő kistérség területén
Általános iskola alsó tagozat:
4 fő Miskolc város + 1 fő kistérség területén
Általános iskola felső tagozat:
11 szaktárgyi szaktanácsadó
Középiskola:
12 fő szaktárgyi szaktanácsadó
Nevelési csoport:
8 fő
A szaktanácsadók a következő tevékenységekben nyújtottak/nyújtanak szakmai segítséget •
A pedagógiai programok megalkotása
•
Helyi tantervek elkészítése
•
Szakmai innováció
•
Módszertani segítségnyújtás
Pedagógus-tájékoztatás feladatai •
Az oktatási-nevelési intézmények vezetőivel, ill. pedagógusaival napi kapcsolat kiépítése és fenntartása
•
A tankönyvkiadókkal való folyamatos kapcsolattartás
•
A szakmai kiadványok készítése, megjelentetése, terjesztése (Hírexpressz, Miskolci Pedagógus, DIÓ, Talentum, Versenynaptár)
•
Pedagógiai műhely működtetése, melynek célja: az oktató – nevelő munkához kapcsolódó ismeretterjesztés
•
Tájékoztatás pályázatok megjelenéséről 54
Tanuló – szülő tájékoztatás feladatai
•
A diákönkormányzati munka segítése
•
Továbbképzések, tréningek szervezése diákok szülők számára
•
Pódium szervezése (Középiskolák bemutatkozása diákok és szülők részére)
•
Nyári szaktábor szervezése
•
Diákújság szerkesztése
Pedagógus-továbbképzés szervezése, feladatai
•
Az igényeknek megfelelően, a törvényi változásokhoz igazodva saját akkreditációjú és más szervezésű továbbképzések megszervezése és lebonyolítása.
•
A módszertani kultúra fejlesztésére irányuló továbbképzések szervezése.
•
A megváltozott feltételekhez (uniós elvárások) alkalmazkodó, élethosszig tartó és alkalmazható tudás megszerzéséhez igazodó továbbképzések szervezése.
•
A fenntartó igényeihez, elvárásaihoz igazított akkreditált továbbképzések szervezése, valamint az új módszerek megismertetését szolgáló továbbképzések szervezése (pl. digitális oktatás).
Tehetséggondozó- és tanulmányi versenyek szervezése, feladatai
•
Tanulmányi – és tehetséggondozó versenyek szervezése és városi, kistérségi szintű koordinációja (Az Oktatási Közlöny által meghirdetett általános iskolai és középiskolai tanulmányi versenyek, ill. az iskolák által és egyéb szervezetek által hirdetett versenyek megszervezése, ill. abban való közreműködés)
•
Szakmai segítségnyújtás a versenyek feladatainak összeállításához, feladatbank létrehozása
•
Hagyományteremtő céllal képesség- és készségmérő versenyek szervezése (pl. Ciceroszónokverseny, Nyelvi-illemtani-kommunikációs verseny, Rejtvényfejtő verseny)
•
Versenynaptár szerkesztése
Mérés – értékelés feladata
•
Általános- és középiskolai tantárgyi mérések évente (Pl. Matematika és magyar tantárgyakból teljes körű követő mérés, középszinten történelem, magyar és matematika próbaérettségi szervezése, idegen nyelvi mérés) 55
•
Képességmérés
•
Oktatáskutatások
•
Intézményi – és eredményességi vizsgálatok
•
Az intézményi minőségbiztosítás segítése
Informatika feladata
•
Oktatástechnikai szolgáltatás, intézményekkel elektronikus kapcsolattartás
•
Az intézeti honlap működtetése, naprakész frissítése
•
A belső informatikai hálózat működtetése, karbantartása
Pedagógiai szakkönyvtár feladata
•
Szakmai pedagógiai könyvtár működtetése.
•
Folyamatos állománygyarapítás (A legújabb módszertani szakkönyvek beszerzése, ajánlása).
•
Ajánló- és témabibliográfiák összeállítása.
•
Szakmai munkaközösség létrehozása és működtetése (könyvtárosok).
Diszlexia Prevenciós Módszertani Központ
•
Megalakulásakor az országban elsőként végezték az óvodás korú gyerekek (középső és/vagy nagycsoportos gyerekek) teljeskörű diszlexia prevenciós szűrését.
•
Módszertani segítségnyújtás az óvónők és tanítók számára
•
Továbbképzések szervezése a témában (Diszlexia prevenció és reedukáció; Meixner-féle továbbképzés)
Tehetségfejlesztő- és Tanácsadó Központ
•
Az országban másodikként jött létre, jelenleg is működik a központ.
•
Tehetséggondozó műhelyek működtetése, koordinálása.
•
Előadások, szakmai tanácskozások szervezése szülőknek, diákoknak, pedagógusoknak.
•
Kutatómunka szervezése.
•
Nyári tehetséggondozó szaktábor szervezése.
•
Módszertani segítségnyújtás. 56
•
Tehetséges gyerekek azonosításának megszervezése.
•
A „Talentum” c. kiadvány szerkesztése.
Városi Környezeti Nevelési Központ
•
A tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelés segítése, a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős magatartás elősegítése, a szemlélet formálása. (konferenciák, szakmai napok,
tanulmányutak,
továbbképzések,
előadások,
versenyek,
terepgyakorlatok,
kiadványok, oktatási segédanyagok megjelentetése.)
Új területek
A kistérségi koordinátor feladatai •
Szakmai szolgáltatásaink biztosítása a kistérségi iskolák számára
•
Kapcsolattartás a kistérségi iskolák vezetőivel, pedagógusaival
Bűnmegelőzés •
Szoros kapcsolat a miskolci Bűnmegelőzési Centrummal, feladatainak elvégzésében való feladatnyújtás
•
Szoros együttműködés az ifjúságvédelemmel
2002. január 1-jétől létrehozták a Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítványt a szakmai munka segítésére, és az oktatásban működő civil szervezetekkel való együttműködésre.
A Városi Pedagógiai Intézet innovációs tevékenységei:
•
Pályázatok folyamatos figyelése és írása a szakmai munka segítésére (Pl. OM pályázatok, PHARE pályázatok, HEFOP pályázatok, TEMPUS Közalapítvány, MOBILITAS, B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatai)
•
Hagyományteremtő rendezvények pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek („Együtt Európában” – A tehetséges tanulók bemutatkozása; Óvodai konferencia; Szülők Fóruma /Pódium/; Magyar nyelv hete; A tudomány ünnepe; Módszertani vásár; Pedagógiai Műhely; A tanulás ünnepe; Ifjúságvédelmi fórum, Kistérségi gála; Díjátadó GÁLA …)
57
•
Külső kapcsolatok kiépítése és fenntartása (Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem, Nevelési Tanácsadó Intézet, TIT, Tankönyvkiadók; Herman Ottó Múzeum, Miskolci Nemzeti Színház; Drogambulancia Alapítvány…)
•
Alkalmanként (nem rendszeresen) megjelenő kiadványok (Városi konferenciák szakmai anyagának megjelentetése; kutatási beszámolók; a környezeti neveléssel kapcsolatos szakmai anyagok; útmutató az iskolai gyermekvédelmi munkához stb.)
•
Az Európai Unió országaiból érkező pedagógiai szakértők egyhetes tanulmányútjának és szakmai programjának a kidolgozása és megszervezése
•
Európa Parlament modell szervezése diákoknak
1. 10. A nevelési oktatási intézmények infrastrukturális feltételei
A feladatellátás feltételeihez – a humán erőforrásokon kívül – a tárgyi feltételek is szorosan hozzátartoznak. Forráshiány miatt az oktatási intézmények épületeinek műszaki, műszaki üzemeltetési szempontok szerinti felmérése nem valósult meg hiánytalanul. Az oktatási intézmények folyamatos biztonságos működéséhez szükséges a megfelelő ütemű, előre tervezett rekonstrukciókat, beruházásokat megvalósítani. A források jobb kihasználása érdekében, az intézményi felmérések elengedhetetlenek, ezért az elmaradt felméréseket pótolni szükséges. Az adott 2000 és 2007 közötti időszakban kb. 459 M Ft összeget fordított az önkormányzat az oktatási intézmények karbantartására. A jogszabályi előírásokhoz igazodóan egyes óvodai, általános iskolai játszótéri eszközök felmérése megtörtént, de jogszabályi minősítése, és új eszközök beszerzésére forrás hiányában nem került sor.
Felújítás, bővítés több intézményben történt: pl.: Miskolc–Tapolcán a Vár úti Óvoda bővítése, a Könyves Kálmán Általános Iskola, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója, a Selyemréti Általános Iskola rekonstrukciója, a Szilágyi Dezső Általános Iskola homlokzat felújítása, a Tüskevár Óvoda és Általános Iskola rekonstrukciója, s a Fazola Henrik Általános Iskolában nyílászáró csere. Több helyen sor került a világítás és az elektromos hálózat felújítására: pl.: Belvárosi Óvoda, Középszer Óvoda, Petőfi Kollégium, Görömbölyi Általános Iskola. A
mozgásukban
korlátozott
gyermekek
esélyegyenlőségét
személyszállító
beépítésével támogattuk. Pl: Éltes Mátyás Általános Iskola, Hunyadi Mátyás Általános Iskola. 58
liftek
2007-ben készülnek el a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola bővítésének, felújításainak munkái, a Diósgyőri Gimnázium bővítési rekonstrukciós munkái, valamint kezdődnek az Avasi Gimnázium bővítési munkái. Több intézményben fűtésrekonstrukciós munkákat is végeztünk.
Az intézmények állapota folyamatos felújítást igényel. A közművek elavultsága, a szociális helyiségek állapota, a megfelelő korszerű fűtés kialakítása, a biztonságos elektromos energia biztosítása, a nyílászárók, tetők állapota indokolná több intézmény felújítását.
Kötelező eszköz és felszerelés az oktatási intézményekben
Intézményeink a lehetőségekhez mérten törekednek a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 08.) MKM. rendelet 7.sz. mellékletében meghatározott eszköz és felszerelések folyamatos beszerzésére. Az eszköz és felszerelés teljesítéséhez önkormányzatunk 2003-ban, a 2004-2008 – as időszakra vonatkozóan, 2008. augusztus 31-ig kapott haladékot a területileg illetékes OKÉV-től. Az akkori felmérés szerint csak a szükséges eszköz és felszerelések teljesítése, 7 évvel ezelőtti árakon számolva, több mint 886 M Ft forrás biztosítását igényli 2008. augusztus 31-ig. A központi költségvetés 2004 óta változó célra és változó összegekkel határozott meg eszközfejlesztésre normatív kötött támogatásokat. Ez a támogatás 2005. év óta jellemzően a szakmai informatikai fejlesztéseket, működtetéssel összefüggő beszerzéseket, illetve a szakmai eszköz és felszerelés vásárlásokat szolgálja. Az önkormányzat költségvetési rendeleteiben 2004 és 2006 között elkülönítetten 50-50 millió Ft forrás szerepelt erre a célra, és ez idő alatt összesen 536 M Ft értékű fejlesztésre került sor. A szakmai informatikai normatíva segítségével 2005-ben valamennyi általános és középiskola számára 3 éves tartós bérleti konstrukcióban korszerű, nagy- és kisértékű hardvereszközök kerültek beszerzésre. A támogatás vonatkozó hányadát az akkreditált TANINFORM 2005 szoftver és hozzá kapcsolódó szolgáltatás vásárlására fordítottuk. Az intézményvezetők a pályázati lehetőségek kihasználásával is törekednek a tárgyi feltételek javítására. A felszerelési és eszköznorma teljesítése – a jogszabályban előírt határidőig, 2008-ig – a központi támogatás jelenlegi mértékével és a XI - 256/23.829./2003. számú közgyűlési határozatában foglalt fenntartói hozzájárulással valósítható meg. 59
1. 11. A nevelési oktatási intézmények gazdálkodása
Az évek óta tartó gyermek és tanulólétszám csökkenése és az egyre szűkülő források ellenére „egy oktatásbarát” önkormányzati képviselőtestület kellő odafigyelés mellett, még biztosítani tudta a zavartalan működtetést. Az önkormányzat a hatékonyabb teljesítményelvű gazdálkodáshoz való közelítéssel – a fokozatosság elvének érvényesülésével, a fejlesztési tervet évente felülvizsgálva – integrálta igazgatásilag és gazdaságilag az intézményeket, összevont osztályokat és csoportokat. Az állam által egyre jobban szabályozott korlátok között kellett és kell biztosítani a gyermekek, tanulók ellátását. A jogszabályi besorolások egyre több feladatra kötelezték, illetve kötelezik az önkormányzati fenntartókat anélkül, hogy annak költségeit az állam biztosítaná. Az önkormányzat a humán erőforrással is céltudatosan gazdálkodott, igyekezvén a rendszerből átszervezésre kerülőkről gondoskodni, hogy ha lehet ne maradjanak ellátás nélkül. Ehhez nagy segítséget nyújtott a volt Belügyminisztérium és a jelenlegi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, mely pályázatot írt ki az álláshelyek megszüntetésére, így lehetőség nyílt, hogy a felmentésekre, végkielégítésekre, korengedményes nyugdíjazásra járó plusz pénzügyi terhekből valamennyi visszajusson az önkormányzati költségvetésbe. A fokozatos szűkítések évente csak viszonylagos megtakarítást eredményeztek, mert a normatív hozzájárulások arányos részét vissza kellett fizetni a központi költségvetésbe. Miskolc város költségvetése 2002-től 2006-ra 53,7%-kal emelkedett, az oktatási ágazat költségvetése ezen időszakban 51,23%-kal, melyből látható, hogy az inflációt ugyan egy költségvetés sem követi, az önkormányzat feladatellátási kötelezettségének teljesítése példamutató. Az oktatási ágazat jelentős forrását a normatív hozzájárulás képezte és képezi ma is. Az önkormányzatnak, azonban így is további támogatást kellett nyújtania, mely évente meghaladta és jelenleg is meghaladja a 40%-ot. (2002. évben 48.54%, 2006. évben 47,96%) A város intézményhálózata területileg szétszórt, több oktatási formával, tagozattal, egyéb szolgáltatás nyújtásával (étkeztetés, helyiség bérbeadással) foglalkozik, s különböző végzettségű, képzettségű és korú munkavállalóval rendelkezik. Ezért az ágazaton belüli költségvetés emelkedése is változatos eltérést mutat, 2002-2006 az emelkedés 30,63%-tól 64%-ig terjedt. Legmagasabb a gimnáziumoknál, mert az ott dolgozók nagy többségénél az egyetemi végzettség dominál. Az intézményi költségvetések összetételénél a személyi juttatás és járulékai alkotják a legnagyobb hányadot (bér 63,26%, járulék 21,44 %). Ezt figyelembe véve a dologi kiadásokra jut a legkevesebb, amiből a karbantartási, felújítási munkákra forrást nem lehet biztosítani. Több intézménynél ez jelenti a legnagyobb gondot. 60
A 2006. évi költségvetési beszámoló adatait vizsgálva: •
egy óvodás gyermekre jutó kiadás
507.801 Ft
•
egy általános iskolai tanulóra jutó kiadás
515.947 Ft
•
egy középiskolás tanulóra jutó kiadás
539.149 Ft jutott.
61
Költségvetési adatok 2002.
2003.
Megnevezés intézmények Miskolc város költségvetési összege - ebből oktatási ágazat költségvetési kiadás oktatási ágazat részesedési aránya a város költségvetéséből oktatási ágazat költségvetéséből bevételi forrás normatív hozzájárulás oktatási ágazat költségvetéséből bevételi forrás normatív hozzájárulás %-ban
2004.
2005.
2006.
költségvetési év tény
Emelkedés e Ft-ban 2002-2006
Emelkedés %-ban 2002-2006
2007. költségvetési előirányzat (terv)
38.281.600
45.091.196
47.258.194
55.032.824
58.859.358
20.577.758
53,7
47.916.496
13.888.417
17.525.501
18.165.951
19.323.650
21.004.330
7.115.913
51,23
19.600.380
36,28
38,87
38,44
35,11
35,68
7.133.198
9.899.285
10.591.025
11.396.432
10.932.699
51,36
56,49
58,30
58,98
52,04
40,9
3.799.501
53,26
10.512.513
53,63
Költségvetési adatok oktatási ágazat 2002.
2003.
Megnevezés intézmények
2004.
2005.
2006.
költségvetési év tény
Emelkedés e Ft-ban 2002-2006
Emelkedés %-ban 2002-2006
2007. költségvetési előirányzat (terv)
Óvodák
1.921.768
2.312.891
2.343.620
2.503.438
2.633.454
711.686
37,03
2.531.935
Alapfokú iskolák
5.318.938
6.615.282
6.904.718
7.330.671
7.120.587
1.801.649
33,87
6.668.872
Szakképző iskolák
2.248.271
2.808.259
2.982.215
3.217.431
3.257.689
1.009.419
44,89
2.913.405
Gimnáziumok
1.181.926
1.548.786
1.648.818
1.801.771
1.938.395
756.469
64,00
1.718.023
Szakközépiskolák
2.441.507
3.010.543
3.191.204
3.364.541
3.594.878
1.153.371
47,24
3.052.060
Kollégiumok
576.844
678.651
701.067
729.076
753.587
176.743
30,63
635.020
63
1. 12. Swot analízis
Az oktatási stratégiai jövőképének alapja az a SWOT elemzés, mely a gyenge pontok feltárása mellett információt nyújt az oktatási rendszerünk erősségeiről, a veszélyekről és a lehetőségekről is.
SWOT elemzés
Erősségek: - a közoktatási intézményhálózat sokszínűsége - partnerközpontúság - a lexikális tudásanyag jó hatásfokú átadása - jó pedagógusellátottság (létszám) - széles körben kiépült képzési kapacitás - magas pályázati aktivitás - jó koordináció a pedagógiai szakszolgálattal és a szakmai szolgáltatással - innovatív pedagógusok - speciális igények kielégítése, integrált oktatás - tehetséggondozás - jó színvonalú óvodai ellátás - 3 éves, hátrányos helyzetű óvodások ellátása - felelősségérzet az oktatásban - jó külső kapcsolatok - kiemelt foglalkozás a hátrányos helyzetű roma gyermekekkel - magas szintű tárgyi oktatás - nyitottság - színvonalas nevelési programok - iskolapszichológusi hálózat - színes rendezvények az iskolákban - SNI tanulók ellátása (EGYMI) - felhasználó közeli szolgáltatás - a szakképzés munkaerőpiac felé fordulása - sokoldalúan kvalifikált, elkötelezett oktatógárda, mely képes az állandó megújulásra - pozitívan változó pedagógus attitűd - hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek képzésének felvállalása és rehabilitálása, terápiás fejlesztése - megújuló képesség - valós egyéni szükséglet feltárása - partneri kapcsolat
Gyengeségek: - gyenge problémakezelő képesség - leromlott infrastrukturális háttér - működésben finanszírozási hiány - a tartalmi megújulást célzó jogi szabályozást lassan követi a pedagógiai gyakorlat - információáramlás hiánya - csökkenő gyermeklétszám - pályázatokhoz forráshiány (önrész) - pedagógus munkájának csökkenő elismerése - magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma - nem önkormányzati fenntartású iskolák elszívó hatása - nem minden intézményben oldható meg az integráció - szülői együttműködés gyengülése - esélyhátrányok újratermelődése - pedagógus kiégése - fiatal pedagógusok rendszerbe kerülésének akadályai - a pedagógusok nem rendelkeznek kellő módszertani repertoárral - eltérő az intézmények munkamorálja, határidők pontos betartása - több intézmény esetében hiányos a törvényismeret - iskolák közötti átjárhatóság hiánya - tudatos szakmaválasztás hiánya - munkaerő-piaci esélyek bizonytalansága - pénzügyi források hiánya - önálló munkavégzés képessége - munkakultúra hiányosságai általában - nyelvi ismeretek hiánya - foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek, képességek hiánya - infrastrukturális feltételek alacsonyak - a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása - lemorzsolódások csökkenése - a szociális hátrányokkal és a speciális
Veszélyek: - a gyermeklétszám további csökkenése - finanszírozási korlátok - családok romló anyagi helyzete - a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése - SNI-s gyerekek számának növekedése - deviancia erősödése - a tanulás, tudás leértékelődése - a politikai adminisztrációs feladatok - munkahelyek hiánya - gazdasági érdekek erősödése - az oktatási minőségi mutatóinak csökkenése - nincs eszköz a pedagógusok kezében az agresszivitás kezelésére - intézmények összevonása, bezárása - tovább romolhat a beiskolázhatók szociális háttere, hozott ismeretanyaga, ami a pedagógiai problémák további felerősödésével járhat - társadalmi megítélés - a társadalmi különbségek növekedésével a szolidaritás tovább gyengül és az előítéletesség fokozódik, különösen a hátrányos helyzetűek esetében
problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások minősége és mennyisége. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett fiatalok oktatása, képzése. Lehetőségek: - a szakmai tapasztalatcserék bővítése - intézmények adottságainak kiaknázása - jobb minőségű szolgáltatás - pedagógiai szakmai- és szakszolgálat bővítése - gyorsabb, pontosabb információ áramlás - meglévő források jobb kihasználása - humánerőforrás összefogása, fejlesztése - intézmények közötti együttműködés kiszélesítése - a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók integrálódása a társadalomba - beiskolázási körzetek újragondolása - mikrokörzeti bázisközpontok, pedagógiai műhelyek kialakítása - szülői elégedettség növelése - egyéni bánásmód kialakítása - szolgáltatói szemlélet erősödése - szakvizsgázott pedagógusok szellemi tőkéjének kamatoztatása - szegregáció enyhítése, megszüntetése - szakképzés, piaci igényeknek való megfelelése - továbbképzéseknél az iskolai érdekek szem előtt tartása - az átjárhatóság biztosítása - az életen át történő tanulás - moduláris oktatás,átjárhatósági mobilitás növelése - kompetencia alapú képzés, mérés, értékelés - készségek, képességek fejlesztése - egyéni fejlesztés, mérés- személyre szabott képzés - új módszerek és képzési formák bevezetése - módszertani segédanyag tartalomfejlesztés - új irányítási, együttműködési, fejlesztési, értékelési módszerek alkalmazása az uniós normák figyelembevételével - az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - az értelmi – érzékszervi – testi fogyatékos tanulók szükségleteit kielégítő szolgáltató centrum létrehozása
65
II. A fejlesztés alapelvei, céljai, feladatai az elkövetkezendő hat évben Az 1990-es évektől a gazdasági feltételek megváltozása az oktatás terén is új feladatokat jelentett. A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan nőtt a szociális problémával küzdő, hátrányos helyzetű családok, gyermekek száma. Mindezek új pedagógiai kihívásokat jelentettek az intézményfenntartók és a nevelési-oktatási intézmények számára. Városunk oktatási kínálatát színesíti az egyházi- és egyéb fenntartású oktatási intézmények magas száma. A tudomány és technika fejlődésének, a gazdaság igényeinek megfelelően változott az oktatás tartalma, bővültek a tanítás, tanulás, nevelés módszerei és eszközei, melyhez időről időre igazodni szükséges. A társadalmi fejlesztés új elemeként jelent meg a szolgáltatáshoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó képzések kiemelése. A szakemberképzésben kiemelt szerepet kapott az informatika és a nyelvi képzés. Kreatív, kommunikatív, a kultúrát befogadni képes, művelt európai polgárokat kívánunk képezni. Ehhez szükséges, hogy 3 éves kortól biztosítsuk az intézményes keretek között megvalósuló nevelést, egészen az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulásáig. Célunk egy erős iskolai életpálya felépítése diákjaink számára. Ennek megvalósítása során fontos a képességeknek, igényeknek megfelelő választási lehetőségek megteremtése. Ebben a folyamatban elsődleges az írás, olvasás, számolás szilárd alapjának elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, valamint a beilleszkedési, magatartási problémák és részképességzavarok feltárása.
1. A fejlesztési terv alapelvei a.) Elérhetőség b.) Nyilvánosság c.) Esélyegyenlőség d.) Értékőrzés e.) Humanizmus f.) Hatékonyság g.) Minőség h.) Kiszámíthatóság i.) Átjárhatóság 66
a.) Elérhetőség A város által fenntartott közoktatási intézményhálózat mindenki számára elérhető legyen. Járuljon hozzá a gyermeki személyiség fejlesztéséhez, egyéniségük kibontakoztatásához, a fiatalok egészséges testi és lelki fejlődéséhez, a másokkal szembeni tolerancia, a másság elfogadásához.
b.) Nyilvánosság Az oktatás közügy. Az intézmények nevelő-oktató munkájában együttműködik a gyermek, szülő és pedagógus, valamint minden olyan partner, aki elfogadja és segíteni tudja programjuk megvalósítását. Fontosnak tartjuk az érintettek hiteles tájékoztatását az intézményekről. A döntéshozók és iskolahasználók közötti kapcsolat feltétele, hogy a kommunikáció nyílt, párbeszéden alapuló, folyamatos és szakszerű legyen.
c.) Esélyegyenlőség Minden tanulónak esélyt adunk szociokulturális hátrányainak leküzdésére. A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elítéljük és kiküszöböljük.
d.) Értékőrzés A város közoktatási intézményeiben lévő pedagógiai értékeket meg kívánjuk őrizni. Fontosnak tartjuk a nemzeti, európai és egyetemes kultúra értékeinek megismertetését, tiszteletét.
e.) Humanizmus Hangsúlyozzuk az ember, az emberi élet tiszteletére, védelmére nevelést, a humanista emberkép kialakítását. Erősíteni kell a pozitív szokásokat és a humánus magatartást.
f.) Hatékonyság A jelenleginél hatékonyabb működésre kell ösztönözni az intézményeket. Az eredményesség és a hatékonyság kapcsolatában ez az intézmények költségérzékenyebb és alkalmazkodóbb működését követeli meg.
g.) Minőség A pluritás elve szerint az intézmények értékhierarchiája sokszínű. Az iskola választott értékeit a pedagógiai
programja
tartalmazza.
A
tanulmányi
eredményekben,
versenyeken,
a
továbbtanuláskor tükröződnie kell az egyes intézményekben folyó minőségi munkának. Az 67
iskolának fontos feladata a diákok felkészítése az önművelésre, az új ismeretek megszerzésének önálló technikáira. A közoktatás intézményeiben kell megkapniuk a gyermekeknek azt a tudást illetve a tudás megszerzésének képességét, amire alapozva továbbléphetnek, új ismereteket, a boldogulásukat biztosító szakmát, diplomát szerezhetnek. Ezért a pedagógusokkal szembeni követelmény – az óvodától a középiskoláig – nem csupán a tudás egyre magasabb színvonalú közvetítése, hanem a hátránnyal induló gyermekek számára a felzárkóztatás esélyének megteremtése.
h.) Kiszámíthatóság Az intézmények működése kiszámítható legyen mind gazdasági, mind pedagógiai vonatkozásban. Az óvodák és általános iskolák terület-ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. Pedagógiai Programjukat az adott lakókörzet szociális háttérismeretének függvényében készítik.
i.) Átjárhatóság Az iskolák közötti átjárhatóságot a tankötelezettség idejéig biztosítani kell. Az esetleges feltételeket a középiskola tegye nyilvánossá pedagógiai programjában.
2. A fejlesztési terv céljai Napjainkban a közoktatás többszintű rendszere jelentős változásokon megy keresztül, melyek fő okai az egyre gyorsuló ütemben változó és egyre magasabb szintű követelményeket támasztó társadalmi és gazdasági elvárások. Városunk közoktatási rendszerének mind struktúrájában, mind feltételrendszerében folyamatosan alkalmazkodnia kell ezekhez az elvárásokhoz, mely tudatosan megtervezett és végrehajtott stratégiát igényel a közoktatás szereplőitől. A társadalmi-gazdasági környezet változása nyomán az elmúlt évtizedben új kihívásokkal kellett szembesülni. Ezek közül a legjelentősebb a demográfiai helyzet folyamatos romlása. A halálozások és az élveszületések különbözetének romló aránya mellett számolni kell azzal a ténnyel is, hogy a népesség az elvándorlók számával tovább csökken. Városunk lakossága szociális szempontokból változatos összetételű, bár ennek mértéke az elmúlt években jelentősen mérséklődött. A szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók száma növekvő tendenciát mutat. Mindezeket a problémákat oktatási rendszerünknek kezelni kell. 68
2. 1. A célképzést meghatározó általános alapelvek:
-
Az oktatást, az emberi erőforrások fejlesztését a városunk és a régió versenyképességének javítása szempontjából meghatározó tényezőnek tekintjük.
-
Az oktatás és képzés egységes rendszert alkot ahol az óvodai nevelés, általános iskolai-, gimnáziumi nevelés és oktatás, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés természetesen tartalmaz egyedi specifikumokat, de a fejlesztés egymásra épülő, visszaható szinergikus struktúrában valósítható meg.
-
Ahhoz, hogy a célkitűzések és azok elérését szolgáló programok adekvát módon illeszkedjenek a városunk, a kistérség és a régió gazdasági és társadalmi viszonyaihoz, az oktatási rendszer fejlesztését a település, a terület és térségfejlesztés részeként kell értelmezni.
2. 2. A közoktatás fejlesztésének iránya
A kialakult hagyományaink megőrzése mellett három fő irányvonalon szükséges előrelépni. a.) Esélyegyenlőség – esélyteremtés b.) Minőség – eredményesség c.) Hatékony működés (forrásokkal való ésszerű bánásmód)
2. 2. 1. Esélyegyenlőség - esélyteremtés
Meg kell valósítani a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek az oktatáson keresztül történő növelését, ennek érdekében: •
Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek 3 éves kortól történő óvodai ellátását.
•
Támogatjuk azokat a programokat, melyek javítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátásának feltételeit, illetve amelyek megkönnyítik az óvodából iskolába történő átmenetet.
•
Biztosítjuk, hogy az óvodahálózat eleget tegyen legfontosabb feladatának, vagyis a gyerekeket alkalmassá tegye az iskolai tanulmányokra. Az óvodának – mint az alapkészséget megalapozó és fejlesztő intézménynek – széles körű információval kell rendelkeznie a gyermekek képességeiről, hiányosságairól, lelki és testi egészségi státuszáról annak érdekében, hogy még az óvodai környezetben megkapja a megfelelő fejlesztéseket a
69
kudarcmentes iskolakezdéshez, illetve a gyermek sajátos igényeinek megfelelő iskolai ellátásához. Különösen fontos: -
a különböző fogyatékkal élő gyermekek,
-
a részképesség-zavarok,
-
a beilleszkedési és magatartás zavar,
-
az autisztikus tünetek, tartós problémák és
-
egyéb egészségügyi problémák felismerése.
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek gondozására. •
Hangsúlyozzuk a különböző fejlesztő tevékenységek szerepét az óvodáskorú gyermekeknél. Támogatjuk a fejlesztőpedagógusok, pszichológusok bevonását, a beszédhibás gyermekek logopédusok által történő fejlesztését, az asztmás gyermekek úszás- és barlangterápiáját, valamint az ételallergiás gyermekek ellátását.
•
Felülvizsgáljuk az iskolák körzeteit, szükség esetén úgy alakítjuk, hogy az ne eredményezzen jelentős különbségeket a hátrányos helyzetű gyermekek beiskolázási arányát illetően.
•
Szorgalmazzuk az indokolatlan iskolai szegregáció felszámolását.
•
Erősíteni kívánjuk az integrációs célok szolgálatába állított szervezeti, iskolaszervezési feltételeket, a célirányos munkaerő-gazdálkodást, valamint a folyamatos forrásteremtést.
•
Támogatjuk egy hatékony, komplex integrációs pedagógiai rendszer kiépítését, melynek legfontosabb területei:
•
-
az osztályba/csoportba sorolás szempontjai
-
tanulási-tanítási módszerek
-
együttműködésen alapuló értékelési rendszer
-
műhelymunka-továbbképzési koncepció, terv.
Az iskolák változatos kínálatának biztosításával támogatjuk a tanulók motiváltságának erősítését, a szociális és kulturális hátrányok csökkentését.
•
Erősíteni kívánjuk a civil táradalom (szülői szervezetek, kisebbségi szervezetek) részvételét az oktatásra vonatkozó döntések meghozatalában.
•
Javítani kívánjuk az integrált oktatás, együttnevelés személyi és tárgyi feltételeit.
•
Megújítjuk és kiterjesztjük a nevelési tanácsadás, pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások rendszerét, a logopédiai ellátást, az iskolapszichológiai tevékenységet.
•
Előtérbe helyezzük a pedagógus továbbképzéseknél az integrált oktatás módszertanának megismerését (különösen a középfokú intézményekben).
70
•
Az önkormányzat közoktatásának működtetési és fejlesztési tervét kiegészítjük az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedési tervvel.
•
Erősíteni kívánjuk a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás szerepét kistérségi szinten. Ennek célja, hogy a közoktatásban érintettek – lakóhelyüktől, társadalmi helyzetüktől függetlenül – minél jobban megismerjék a pszichológia és pedagógia adta korszerű lehetőségeket a nevelési hibák elkerülése érdekében, valamint elősegítse egy egészségesebb szülő-gyermek, pedagógus-gyermek, pedagógus-szülő kapcsolat gyakorlását.
•
Lehetővé kívánjuk tenni minden gyermek, tanuló számára, hogy igénybe tudja venni azokat a
közoktatási
szolgáltatásokat,
melyek
személyiségfejlődéséhez,
tehetségének
kibontakoztatásához szükségesek. •
Elősegítjük a hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó iskolába való bejutását és az érettségi utáni továbbtanulását.
•
Szorgalmazzuk a felzárkóztató osztályok indítását az általános iskolát be nem fejezett fiatalok számára, hogy a szakképzésre előkészítő évfolyamon folytathassák tanulmányaikat és ennek elvégzését követően bekapcsolódhassanak a normál szakképzési rendszerbe.
•
Folyamatosan fejlesztjük a speciális szakiskolai rendszer szakképzési kínálatát. A képzéshez biztosítani kívánjuk a fogyatékossághoz illeszkedő módszertani és technikai feltételeket.
•
A TISZK-en keresztül szolgáltatásokat biztosítunk a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás terén a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára.
•
Javítani kívánjuk az oktatáshoz való hozzáférést az esélyteremtés elősegítése érdekében.
•
Egyenlőtelenségek
mérséklése,
integráció
elősegítése,
különböző
képességű
és
felkészültségű tanulók együttnevelésének biztosítása. A jelenleg elkülönülten nevelt gyermekek és tanulók nevelését, oktatását folyamatosan a normál tanterű intézményekben, osztályokban kell megvalósítani. (Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy bizonyos estekben szakmailag az önálló intézményekben való nevelés a hatékonyabb.)
2. 2. 2. Minőségi oktatás megerősítése
Minőségi oktatás nélkül régiónk felemelkedése nem biztosítható. Ennek megteremtése érdekében: •
Támogatjuk a képességfejlesztő oktatás gyakorlati megvalósítását.
•
Az iskolai sikeresség előfeltétele a tanuláshoz szükséges alapkészségek megbízható elsajátítása. Fokozni szükséges az alapkészségek megerősítését az általános iskolában. Biztosítjuk a tanulás alapfeltételeit, a dyslexia prevenciót és a pszichológusi hálózatot.
71
•
Kiemelt szerepet szánunk a képességfejlesztésnek, a tanulók kulturális és egyéni sajátosságaihoz igazodó adaptív differenciált, változatos, az életkori fejlettségre tekintettel lévő oktatási eljárások alkalmazásának.
•
Szorgalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás időkeretének kihasználását az 5-6. évfolyamokon.
•
Kiemelt feladatnak tartjuk a kompetenciafejlesztést, a változatos tanulási formák alkalmazását.
•
Visszaállítjuk a természettudományos tárgyak oktatásának presztízsét.
•
Megőrizzük és bővítjük az idegen nyelvi előkészítő osztályok rendszerét a középiskolákban.
•
Megteremtjük annak feltételét, hogy minden középiskolás – amennyiben erre igényt tart – alanyi jogon tanulhassa az angol nyelvet.
•
Szorgalmazzuk a multimédiás eszközök, az internet és a digitális tananyagok használatát a tanulás folyamatában.
•
Erősíteni kívánjuk a kommunikációs készségek, a szövegértés, a szövegalkotás, a vizuális nyelv és nyelvhasználat elsajátítását az oktatási folyamat egészében.
•
A testi nevelésben hangsúlyozni kell az egészséges életmódot, a felnőttkori sportolást megalapozó tartalmakat.
•
Javítani fogjuk a mindennapi testedzés feltételeit az iskolákban és a kollégiumokban.
•
Megújítjuk, továbbfejlesztjük a tehetséggondozás rendszerét.
•
Szorgalmazzuk a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítását.
•
Támogatjuk a kollégiumokban folyó szakmai munka minőségének javítását célzó kezdeményezéseket.
•
A szakiskolák szakképzési évfolyamain támogatjuk a módszertani fejlesztéseket.
•
Támogatjuk a TISZK által folytatott fejlesztési tevékenységeket.
•
A TISZK szakmai kínálatának bővítésével a szakképzésben a legkorszerűbb tudást biztosítjuk.
•
A szakképzés fejlesztését, átalakítását a TISZK-re építjük, összhangban a Technopolis koncepció vonalával. A pályázati forrásokat e célra igénybe kívánjuk venni.
•
A régió és a kistérség iskoláival összhangban a cégek igényeihez igazítva alakítjuk ki szakképző intézményeink egységes képzési kínálatát.
•
Megszüntetjük a szakképzésben levő párhuzamosságokat.
•
A középfokú művészeti oktatásban a minőségi képzés és vizsgáztatás szem előtt tartásával egységes képzési szerkezetet alakítunk ki.
•
Szorgalmazzuk a szakképzésben tanuló fiatalok idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztését. 72
•
Folytatni kívánjuk a szakképző iskolák infrastruktúrális fejlesztését.
•
Ösztönözni fogjuk a szakképző iskolák felnőttképzésbe történő bekapcsolódását.
•
Támogatjuk a hiány-szakképesítések oktatását.
•
Szorgalmazzuk a tanulószerződések számának növelését.
•
Támogatjuk az oktatás bekapcsolását a térség idegenforgalmának fejlesztésébe. E cél érdekében szorgalmazzuk az idegenforgalommal összefüggő szakmák oktatását.
•
Kiemelt figyelmet fordítunk a teljeskörű intézményi önértékelésre, melynek eredményét nyilvánosságra hozzuk.
•
Kiteljesítjük a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét.
•
Indítványozzuk az alapfokú művészeti oktatási intézmények minősítési eljárását.
•
Kiemelten kezeljük a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését.
•
Javítani kívánjuk az oktatás, képzés tárgyi feltételeit.
•
Erősíteni fogjuk az általános iskolák, a középiskolák és a felsőoktatás közötti együttműködést, a tanulói életpályát meghatározó folyamatok pontos fenntartói és intézményi meghatározását, a folyamatszabályozás megvalósítását.
•
Erősíteni kívánjuk a természettudományos tárgyak oktatását a természettudományi érdeklődés felkeltése érdekében. Fokozni kívánjuk a matematikai, természettudományos és műszaki ismeretek elsajátítását és alkalmazását.
•
Fontosnak tartjuk a középiskolák kapcsolatának erősítését a Miskolci Egyetemmel, különös tekintettel a tehetséggondozás és a műszaki ismertek iránti érdeklődés felkeltése terén.
•
Biztosítani kívánjuk az információs és kommunikációs (IKT) technológiák alkalmazását az oktatásban és a képzésben. (digitális tananyagfejlesztés)
•
•
Az oktatás eredményessége és az alapvető készségek fejlesztése terén szükséges az -
alapkészségek fejlesztése
-
kompetenciák fejlesztése °
informatika
°
idegennyelv
°
együttműködési képesség
°
tanulás tanulása
°
szociális alapkészségek
A folyamatos önértékelésen és folyamatszabályozáson alapuló minőségfejlesztési, minőségirányítási program működtetése az intézményekben. A nevelési értékelési rendszer továbbfejlesztése.
•
Egységes normákon nyugvó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszer.
•
A pedagógus szakma fejlődésének támogatása (továbbképzés, átképzés). 73
•
Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása terén szükséges. -
az informatikai eszközellátottság fejlesztése,
-
az
informatikai
eszközök
működtetésének,
karbantartásának
és
cseréjének
megoldása, -
tartalom és módszertani fejlesztés.
•
Szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése.
•
A meglévő épületállomány felújítása, korszerűsítése. -
a szociális, kommunális helyiségek,
-
világítástechnika (Szemünk Fénye Program),
-
energiatakarékossági követelményeknek megfelelő nyílászárók és fűtéstechnika,
-
szabadtéri funkcionális terek (játék és sportudvarok, tanuszodák kialakítása).
2. 2. 3. Hatékony működés
Hatékonyan működő intézményrendszer nélkül feladatainkat nem tudjuk ellátni, ezért: •
Javítani kívánjuk a közoktatás és a szakképzés költséghatékonyságát és irányítását.
•
A szakmai színvonal megőrzése, emelése mellett a tanulólétszám alakulásának függvényében megvizsgáljuk egyes tagintézmények megszüntetésének, a tanulók székhelyintézményében történő elhelyezésének lehetőségét.
•
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a pedagógus létszámot, annak alakulását az ellátandó feladatokhoz igazítjuk.
•
Vizsgáljuk a meglévő forrásokkal való ésszerű bánásmódot.
•
Áttekintjük a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végző iskolai alkalmazottak foglalkoztatásának kereteit, szükség esetén javaslatot teszünk annak módosítására.
•
Évente vizsgáljuk a csoportok- és osztályok indítását intézményeinkben.
•
A finanszírozás és oktatás színvonalának erőteljesebb összekapcsolása szükséges.
•
A tárgyi feltételek javítása érdekében meg kell valósítani az
•
-
épületrekonstrukciós programot pályázat útján
-
taneszközökkel való ellátottságot az eszközfejlesztési tervnek megfelelően
-
intézmények hardver és szoftver ellátásának folyamatos fejlesztését
A közoktatás és a szakképzés költséghatékonyságának és irányításának javítása.
2. 3. Általános célok •
igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek
•
modern, gyermekközpontú óvodák, általános iskolák működtetése 74
•
alapvető készségek fejlesztésére koncentráló oktatás – használható tudás
•
egyenlő esélyek biztosítása
•
a színvonal emelése – minőség - eredményesség
•
a nyelvtanulás lehetőségeinek bővítése
•
a pedagógusok munkájának ésszerűbb szervezése
•
az intézményhálózat hatékonyságának növelése
2. 4. Tartalmi fejlesztések céljai •
az idegennyelvek oktatásmódszertanának fejlesztése, idegen nyelvű oktatási programok adaptálása
•
az informatikai kultúra elterjesztése, informatikai oktatóprogramok bevezetése, az iskolák nyitása a számítógéppel nem rendelkező lakosság számára
•
a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás oktatási programjának kidolgozása
•
a művészeti nevelés intézményes keretek között történő művelése
•
prevenciós projektek és programok kidolgozása (kábítószer, alkoholizmus, dohányzás, bűnözés vonatkozásában)
•
sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedését segítő programok működtetése, kooperatív tanulási technikák beindítása (pl. dyslexia prevenció)
•
az egészséges életmódra nevelés terén a testnevelés órák, diáksportkörök, sportiskola tevékenységének fejlesztése
•
a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása
•
a nemzetközi oktatási projektbe való bekapcsolódás segítése
2. 5. Nevelés •
Az intézmények tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a társadalomba való gyakorlati beilleszkedés technikájának átadása, a hétköznapi problémák kezelésének megoldása, képességek fejlesztése. Viselkedéskultúra fejlesztése, devianciák kezelése.
•
Szükséges a tanulási problémákkal küzdő gyerekek hatékonyabb segítése. Az iskoláknak nagyobb figyelmet kell fordítania a tanulási szokások formálására, a tanulás-módszertani segítségnyújtására, motivációra.
•
Az intézmények értékrendjében kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmód, az önismeret, a pályaorientáció és a környezeti kultúra.
•
Fordítsanak kiemelt figyelmet az intézmények pszichés klímájára, a házirend betartására és betartatásra, az iskolai diákmozgalom erősítésére, támogatására.
75
•
Az intézmények tekintsék kiemelt nevelési feladatnak a nemzetiségi hagyományőrzést, hagyományápolását, a helyi kulturális értékek megismerését.
2. 6. Oktatás •
Az intézményekben tanulóközpontú szakmai munka legyen. Növekedjen a differenciált tanítási módszerek alkalmazása az oktatásban, a pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és menedzselésére.
•
Az iskola átgondolt beiskolázási terv készítésével törekedjen az egyes szakterületeken hiányzó szakemberek biztosítására (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező).
•
Szükséges a pedagógusok módszertani tudásának gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bővítése.
•
Az oktatási folyamatot jellemezze az elfogadott program és tanterv alkalmazása.
•
A tanulás tanítása épüljön be az iskolai óratervbe.
•
Kiemelten kezeljék a tanulók folyamatos értékelését, a közösen elfogadott követelmények érvényesítését (pedagógiai program).
•
Ki kell alakítani az egyes tanulók előmenetelével kapcsolatos adatok, információk folyamatos dokumentálásának rendszerét.
•
Fordítsanak
figyelmet
a
tehetséggondozás,
felzárkóztatás
eredményességének,
hatékonyságának növelésére. •
A munkából kieső pedagógus helyettesítését úgy kell megoldani, hogy az a tanulók számára a lehető legkevesebb veszteséget jelentse.
•
A szakmai eredményesség, hatékonyság vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális tanévre a megfelelő mutatókkal (indikátorokkal).
•
Az értéket hordozó hagyományok továbbvitele.
•
A mikrotársadalmi környezet igényei, elvárása által kialakított önálló arculat megőrzése.
•
Az önkormányzat által biztosított NAT fölötti órakeretek hatékony felhasználása, minőségnövelő célzattal.
•
A másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, a befogadó jelleg erősítése integrált nevelés megvalósítása.
•
A
meglévő
specialitások
továbbvitele
(idegen
nyelv,
ének-zene,
testnevelés,
számítástechnika, matematika). •
Az egész napos nevelés feltételeinek biztosítása, napközis és iskolaotthonos csoportok működtetése.
76
•
Az olvasás, írás, számolás súlyos zavarával küzdő tanulók speciális ellátása érdekében fejlesztő csoportok működtetése.
2. 7. Szolgáltatás •
A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. E téren szorosan együtt kell működni a Városi Pedagógiai Intézettel.
•
Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.
2. 8. Gazdálkodás •
Az önkormányzat elvárja nevelési-oktatási intézményeitől, hogy a gazdálkodási és szakmai hatékonyságot szem előtt tartva költségtakarékosan, a közoktatásban érintett külső és belső partnerek elégedettségét kiváltó módon működjenek.
•
Rendelkezzen az intézmény az erőforrások ellenőrizhető és áttekinthető felhasználásának dokumentációjával. (költségvetési támogatás mértéke, normatívák és azok felhasználásának szakfeladati elkülönítése, saját bevételek).
2. 9. A humán erőforrás fejlesztése •
Elsősorban azokat a fejlesztéseket szükséges támogatni, amelyek a pszichológiai, pszichopedagógiai, szociálpedagógiai ismeretek bővítésével járnak és a különböző prevenciós területeken alkalmazhatóak.
•
A pedagógiai programokban megfogalmazott szakmai fejlesztésekhez szükséges szaktudás megszerzésének támogatása az évente készített továbbképzési tervek alapján.
•
A továbbképzési tervben előnyben kell részesíteni azokat, akik a részképesség zavar, magatartás zavar kezelésével kapcsolatos kurzusokra jelentkeznek. Napjainkban elsődleges az egyre gyakrabban megjelenő beilleszkedési – magatartászavaros, részképesség problémával küzdő tanulók neveléséhez oktatásához szükséges gyógypedagógiai és pszichológiai ismeretek megszerzésének előtérbe helyezése a szaktárgyi képzésekkel szemben.
2. 10. Tehetséggondozás •
A középiskolai oktató-nevelő munka egyik legfontosabb eleme a tehetségek azonosítása és gondozása. Ennek valamennyi iskolatípusra jellemzőnek kell lenni.
•
A tehetség kiválasztást a gimnáziumokban a hat, a nyolc osztályos, a tagozatos rendszer, a szakképzésben pedig az egyes szakmai irányokra való jelentkezés már a felvétel 77
időszakában sugallja. A felvételi követelmények meghatározásakor a középiskoláknak ismerniük kell az általános iskolai követelményeket az ott folyó tehetséggondozó tevékenységet és a már azonosított tehetségeket. •
A középiskolákban egyéni vagy csoportos foglalkozások kapcsán biztosítani kell a tehetségek fejlődését, pályázatokon, tanulmányi versenyeken való részvételüket.
•
Legyenek a tehetség azonosításhoz szükséges ismeret birtokában a pedagógusok.
•
A tehetségek számára tehetséggondozó iskolai vagy városi szakkörökben, tanulmányi versenyeken, pályázatokon való részvétellel kell biztosítani a fejlődésüket.
•
Középiskolai továbbtanulásuk kapcsán különös figyelemmel kell kísérni sorsukat, biztosítani továbbhaladásukat; tagozatok esetén (pl. rajz, testnevelés, nyelv, stb.) a folytathatóságot.
2. 11. Felzárkóztatás •
Az első évfolyamra való felvételt követően nagyon fontos feladat a hiányosságok feltárása és pótlása, lehetőleg a bevezető évfolyamokon.
•
A különbségek csökkentésére fejlesztő iskolai oktatás megszervezése a 6-10 éves korosztály számára. A felsőbb évfolyamokon is ha szükséges akár egyéni, akár csoportos formában meg kell szervezni e tevékenységet.
•
A középiskolába lépéskor az általános iskolákból hozott tudás rendkívül heterogén. Ebben az időszakban szinte minden iskolában indokolt a felzárkóztatás.
•
A felzárkóztatás egy különleges új formája a nyelvi előkészítő évfolyam bevezetése. Különösen szakképző intézményekben az idegen nyelv oktatására célszerű felhasználni ezt a lehetőséget.
•
Szakiskolákban nappali rendszerű felzárkóztató osztályok szervezése, indítása.
2. 12. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, szociális hátrányok enyhítése •
Az óvodák, iskolák gyermekvédelmi tevékenységüket a gyermekvédelmi stratégiájukban határozzák meg.
•
Az iskolák az ifjúságvédelmi felelősön keresztül kötelesek rendszeres kapcsolatot tartani a Családsegítő Szolgálattal és a Gyámügyi Osztállyal.
•
Szükséges a veszélyeztetett gyermekek folyamatos nyomonkövetése, családi helyzetük ismerete.
•
A védőnőkkel, civil szervezetekkel célszerű együttműködni a gyermekek családi és lakókörnyezetük megismerésében.
78
•
A szociális támogatásban részesülő tanulók esetén figyelembe kell venni, hogy elsőbbséget élvez az étkeztetésük.
•
Azon gyermekek számára, akiknek nincsenek biztosítva a nyugodt tanulás és a megfelelő étkezés feltételei, iskolaotthonos, napközis, tanulószobai csoportokat kell szervezni.
•
A
gyermekvédelmi
feladatok
megoldásába,
ahol
lehetséges,
szükséges
az
iskolapszichológust is bevonni. •
Az iskoláknak egészségnevelési, bűnmegelőzési előadásokat kell beépíteni programjaikba.
•
Az iskolában biztosítani kell a baleset- és munkavédelmi szabályok érvényesülését.
•
A középiskolás korban a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok – az életkori sajátosságokból adódóan is – kibővülnek. Az általános iskolai időszakhoz képest nő a deviancia források száma, veszélyeztetettség mértéke. Az ifjúságvédelmi felelősöknek hatékony, jó kapcsolatot kell kiépíteni a Gyámügyi Osztállyal és a Családsegítő Szolgálaton kívül a rendőrség bűnmegelőzési
csoportjával,
Gyermekjóléti
Szolgálattal,
az
ÁNTSZ-szel
és
az
ügyészséggel. •
Támogatni kell a hátrányos helyzetű fiatalok szakmai képesítés megszerzésére irányuló törekvését
•
A gyermek és ifjúságvédelmi munkában együtt kell működni az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolapszichológussal.
2. 13. Az intézmények és a szülők közötti kapcsolat •
Valamennyi szülő számára hozzáférhetővé kell tenni az iskola pedagógiai programját.
•
Szükséges, hogy a szülői értekezleteken sor kerüljön a pedagógiai program, a közoktatási törvény, szülőkre, tanulókra vonatkozó rendelkezéseinek és a házirendnek tömör ismertetésére.
•
A szülőknek olyan információk birtokába kell jutniuk, hogy az iskolával, a gyermekük nevelésével, haladásával kapcsolatban építő módon tudjanak kommunikálni, akár egyéni, akár testületi formában.
•
Ki kell alakítani a partnerközpontú, nyitott iskolát.
•
Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az általános iskolákban a tanulók pályaválasztásának. A szülőkkel való építő együttműködés egyik legfontosabb területének kell lennie.
•
Biztosítani kell az intézményekben a szülői szervezetek megalakítását és működését.
•
Nyitott, partnerközpontú, folyamatos párbeszéden, konszenzuskeresésen alapuló óvoda- és iskolapolitikát kell folytatni.
•
Az iskola működését befolyásoló döntésekbe be kell vonni a szülői közösségeket. 79
2. 14. Specialitások érvényesülése a helyi programokban •
A tagozatos képzési formákat működtető iskolákban elvárható az adott területeken a színvonalas tehetséggondozó tevékenység és az azt tükröző versenyeredmények.
•
A kéttanítási nyelvű képzés általános iskolai kimenetén legalább sikeres alapfokú nyelvvizsga teljesítése a cél.
•
A gimnáziumokban működő tagozatok esetén mind a tanulmányi versenyeken, mind pedig az emelt szintű érettségi vizsgákon, az egyetemi, főiskolai beiskolázás során elvárható a kiemelkedő eredmény.
•
A gimnáziumi oktatás területén elsőrendű feladat a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés.
•
A kéttanítási nyelvű képzésben a kimenetnek legalább középfokú nyelvvizsgának kell lennie.
•
Lehetőséget kell biztosítani az iskolai végzettséggel nem rendelkezők felzárkóztatására és szakképzésére, valamint az érettségi megszerzésére.
•
Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a társaikkal együtthaladni képtelen, sajátos nevelési igényű tanulók felzárkózatására, szakmai képzésére.
•
A szakképzést folytató intézményeinkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó
programok
bevezetésével,
a
moduláris
képzés
adta
lehetőségek
kihasználásával több szintű szakmai végzettség megszerzését is biztosítani kell. •
Támogatni kell a piacképes szakmák bevezetését, a gazdasági fejlődés céljainak és irányainak figyelembe vételével.
•
Törekedni kell a gazdaság szereplőivel való összehangolt együttműködés kiépítésére, a munkaerő-piaci igények figyelembe vételére.
80
III. Intézménytípusonkénti feladatok meghatározása 3. 1. Óvoda •
Alapkészségek fejlesztése
Az óvodai nevelés célja az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegíteni az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Kiemelt feladat az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak kialakítása, a helyes mintaadás. Ezen túlmenően az alapkészségek, az észlelés és a kreativitás, finommotorika, nagymozgás testséma fejlesztése.
Módjai: °
Készség-, kompetencia- és gondolkodásfejlesztő egységek megvalósítása az óvodáskorúak életkori sajátosságainak megfelelően.
°
Játékos formában történő komplex készségfejlesztés.
°
A mozgás, a közvetlen cselekvés, a közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztése.
°
A fejlesztő programok a játékra épüljenek; a játékban jelenjen meg az ismeret, a jártasság, a készség.
°
Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tágabb értelemben vett tanulás folyamatához.
°
A folyamatban való aktív részvétel lehetőségének biztosítása.
°
Az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele.
°
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációt, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységekkel kapcsolatos programok megvalósítsa.
•
A játék feltételeinek biztosítása
A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legjobban fejlesztő tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai napirendben, erre kiemelt időkeretet kell biztosítani. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt a játékformákhoz.
•
Az érzelmi nevelés és szocializáció
Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A mese a gyermeki élményfeldolgozás fontos formája. Az óvodai nevelés során a mindennapos mesélés a 81
gyermek személyiségfejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Ki kell alakítani a társas kapcsolatok iránti igényt, az éntudatot, a másság elfogadását. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő tevékenységi formák gyakorlása, az erkölcsi tulajdonságok (önzetlenség, figyelmesség, együttérzés, segítőkészség) erősítése. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szocializációs felzárkóztatására.
•
Az értelmi fejlesztés megvalósítása
A gyermekek számára olyan változatos tevékenységeket kell biztosítani, melyeken keresztül gazdag tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. A népdalok, népi játékok, néptáncok segítik a hagyományok megismerését, magalapozzák, elősegítik a zenei anyanyelv kialakulását. Az éneklés, a mondókák a gyermekek mindennapi tevékenységének része. Az ábrázoló tevékenységre teret, eszközt, lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhessék a rajzolást, festést, mintázást. A tanulás lehetőségének biztosítása magába foglalja a modellközvetítés magatartás, viselkedés tanulását, az ismeretszerzést, a probléma- és feladatmegoldást.
•
Egészséges életmódra nevelés
Ki kell alakítani az egészséges életmód szokásrendszerének alapjait. Lehetőséget kell adni a gyermekek
mozgásigényének
kielégítésére,
a
külső
természeti
környezetben
történő
élményszerzésre. A rászorulók számára biztosítani kell a gyógytestnevelésben való részvétel lehetőségét.
•
Környezeti nevelés feladata
A gyermekek spontán és szervezett tapasztalatszerzés során ismerjék meg a közvetlen és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formáit, mennyiségi, téri viszonyait. Tapasztalataik segítsék a környezetben való eligazodást, az értékek védelmét, megbecsülését, a szülőföld és az itt elő emberek megismerését, szeretetét.
•
A nemzeti és etnikai feladatok ellátása
A nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelvében megfogalmazottak végrehajtása során különös figyelemmel kell lenni az anyanyelv gyakorlására, a kultúra, az identitástudat alapelemeinek megismertetésére.
•
Óvoda-iskola modell
A közoktatási rendszerünkben haladó gyermek számára a legnagyobb megrázkódtatást az óvodából az iskolába való átlépés jelenti. 82
Az óvodahálózat legfontosabb feladta, hogy a gyerekeket alkalmassá tegye az iskolai tanulmányokra. Az óvodának – mint az alapképességeket megalapozó és fejlesztő intézménynek – széles körű információval kell rendelkeznie a gyermekek képességeiről, hiányosságairól, lelki és testi egészségi státusáról, annak érdekében, hogy még az óvodai környezetben megkapják a megfelelő fejlesztéseket a kudarcmentes iskolakezdéshez, illetve a gyermek sajátos igényeinek megfelelő iskolai ellátáshoz. Különösen fontos: -
a különböző fogyatékokkal élő gyermekek,
-
a részképességzavarok,
-
a beilleszkedési és magatartás zavar,
-
az autisztikus tünetek, tartásproblémák és
-
egyéb egészségügyi problémák (allergia, stb.) felismerése.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek gondozására, kiemelt felzárkóztatására figyelmet kell fordítani. Az iskola és az óvoda között biztosítani kell azt az együttműködést, információ áramlást, amely a gyermek eredményes iskolai pályafutását elősegíti. Az óvodáskorú gyermekeknél nagy figyelmet kell fordítani a különböző fejlesztő tevékenységekre: -
fejlesztőpedagógusok, pszichológusok bevonására
-
beszédhibás gyermekeknek logopédusok által történő fejlesztésére, a dyslexia prevencióra
-
asztmás, ételallergiás gyermekek ellátására úszás és barlangterápiájára.
3. 2. Általános iskolák
Az alapelveknek megfelelően kiszámítható, áttekinthető és célszerű intézményhálózat működtetése érdekében megvalósítandó feladatok: •
Az oktató-nevelő munkában tekintettel kell lenni a tanulók életkori sajátosságaira, egyéni haladási tempójára, a köztük lévő különbségekre.
•
Segítségnyújtás a deviáns, tanulási- és magatartási problémákkal küzdő gyermekek társadalomba való beilleszkedéséhez, problémák leküzdéséhez.
•
Az intézmények biztonságos anyagi hátterének megteremtése, a célnak megfelelő optimális létszámú pedagógus és egyéb segítő személyzettel, tiszta, rendezett, megfelelő állagú épületben működjenek.
83
3. 2. 1. Nevelési feladatok •
Az általános iskolai évek alatt a tanulók – az életkori sajátosságaiknak és érdeklődési körüknek megfelelően – ismerkedjenek meg a demokratikus állami berendezkedéssel, sajátítsák el az ehhez tartozó alapvető viselkedésformákat.
•
Minden iskolában meg kell szervezni a diákönkormányzatot és tanácsokkal, pedagógiai módszerekkel támogatni kell működését.
•
Fejleszteni kell az iskolai közösségekben a közösségi összetartozás érzését (osztályok), a csapatmunkára való felkészítést, a kooperációs szellemet.
•
Ki kell alakítani a közösségi viselkedés alapformáit, a kommunikáció szabályait.
•
Meg kell ismerni a felnőtt társadalomhoz való kapcsolódás formáit, tartalmi elemeit.
•
Elő kell segíteni a megfelelő önismeret kialakítását és önbizalom megszerzését.
•
A másság megismerése és helyes kezelése, az integrált oktatás bevezetése, módszertanának megismerése fontos pedagógiai feladat.
3. 2. 2. Képességek, részképességek fejlesztése •
Az általános iskola legfontosabb feladata az alapkészségek elsajátíttatása. Ezért az 1-6. évfolyamon alapvető szerepet kap a képességfejlesztés, a differenciált, az életkori sajátosságokra is figyelemmel lévő oktatási módszerek elterjesztése. Tovább kell csökkenteni a gyerekek felesleges lexikális ismeretekkel való terhelését. Növelni kell a nem szakrendszerű oktatás idejét az 5-6. évfolyamon.
•
A bevezető és kezdő évfolyamokon alapkövetelmény a szövegértő olvasás, írás, matematikai alapműveletek elsajátítása.
•
Az iskolának olyan módszertani választékkal kell rendelkeznie, amely a különböző tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára is lehetővé teszi ennek a tudásnak a megszerzését.
•
Nagyon fontos követelmény az anyanyelvi kultúra, az idegen nyelvi tudás, a kommunikációs készség fejlesztése, alapvető informatikai ismeretek elsajátítása.
•
Olyan pedagógiai módszereket kell alkalmazni, melyek a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazását segítik.
•
Kiemelt feladatként kell kezelni az esztétikai készségek, finom motorika fejlesztését (rajz, ének).
•
A mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtésével biztosítani kell a fizikai és motorikus képességek fejlesztését, a tartásproblémák megelőzését.
•
Az első osztályokba beiskolázott hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására biztosítani kell az egyéni fejlesztést.
84
•
Az általános iskola 8. osztályát elvégzett tanulóknak olyan képességekkel, készségekkel, tudással kell rendelkezniük, hogy alkalmasak legyenek középfokú iskolában folytatni tanulmányaikat.
•
Korszerűsíteni kívánjuk a természettudományos tárgyak oktatását annak megkönnyítése érdekében, hogy a diákok használható tudást szerezzenek.
3. 2. 3. Lokálpatriotizmus erősítése •
Elsősorban az anyanyelvi, történelmi ismereteiken, nemzeti ünnepeinken, évfordulókon keresztül erősíteni kell a magyarságtudatot.
•
A pedagógiai programba be kell építeni olyan helytörténeti ismereteket, amelyek erősítik a lokálpatrióta szellemiséget. 3. 2. 4. Környezeti nevelés, egészséges életmód
•
Ki kell alakítani (illetve az óvodában már korábban kialakítottra építeni) a helyes táplálkozási, higiéniai, öltözködésbeli szokásokat, valamint az egészséges életmódot megalapozó más magatartásformákat.
•
Meggyőző prevenciós tevékenységet kell folytatni – az életkori sajátosságoknak megfelelően – az egészségkárosító szokások, szenvedély-betegségek kialakulásával szemben.
•
Az épített és a természeti környezet értékeinek megbecsülésére kell nevelni a tanulókat.
•
Az egészséges életmódra nevelés kapcsán ki kell emelni a rendszeres sportolás jelentőségét és biztosítani a mindennapos testmozgás, valamint a diáksportkörökben a versenyszerű sportolás lehetőségét.
•
A környezeti nevelés és a testmozgás a kirándulásokon kapcsolhatók össze. Ösztönözni kell az iskolákban a kirándulások és az erdei iskolák szervezését.
•
A pedagógiai program részeként megfogalmazott egészségnevelési és környezeti nevelési programban meghatározott feladatokat végre kell hajtani.
3. 2. 5. Alapfokú művészetoktatás-nevelés terén Ének-zene oktatás terén az alábbi fejlesztéseket javasoljuk: •
Az alap- és középfokú zenei képzés intézményeinek szorosabb együttműködését szükséges elősegíteni.
Rajz-vizuális kultúra, tánc-dráma oktatás terén: •
A város hagyományaira épülő széles művészeti (főként iparművészeti) szakmai kínálat 85
megtartása a művészeti oktatással foglalkozó intézményekben. •
A művészeti képzést folytató intézményeket be kell vonni a város kulturális életébe, szükséges a velük való együttműködés a város arculatának kialakításában.
3. 2. 6. Sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó iskolák feladatai Ezeknek az intézményeknek kiemelt pedagógiai céljai a következők: •
a gyógypedagógia hagyományainak megőrzése,
•
az integrációs folyamatokkal összhangban a gyógypedagógia módszertanának ki kell egészülnie speciális ismeretekkel,
•
a sérült gyermekek számára is biztosítani kell a munkaerő-piaci megjelenést,
•
a közoktatási rendszeren keresztül is arra kell törekedni, hogy ezeknek a gyerekeknek javuljon az életminősége,
•
közelíteni kell az Európa Unió országainak gyógypedagógiai szemléletéhez.
A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy a tanulók sajátos nevelési igényűek. Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest kell arra törekedni, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő a továbbtanulást és a társadalomba való beilleszkedést. Az iskolák feladatai: •
Az általános műveltség megalapozása az életkor, a sajátos nevelési igény, a fejlettség, az egyéni képességek, a szociális háttér figyelembe vételével.
•
Egyéni adottságokhoz mért ismeretközvetítés, minden gyermeknél a legközelebbi fejlődési zóna elérésére való törekvés.
•
A tanulók képességeinek tudatos fejlesztése, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.
•
A sérült funkciók működőképességének megfelelő módon való teljesítése érdekében a gyermek képességfejlesztése a tanulók egyéni fejlődési igényei és szükségletei szerint.
•
Egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése az önálló tanulás képességének kialakítása és fejlesztése céljából.
•
Testi, lelki egészség megóvása, az egészséges életmód, egészségvédelmi technikák elsajátítása.
•
Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében.
86
•
A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a teljesebb társadalmi beilleszkedés érdekében.
•
Az általános emberi értékek megismerése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.
•
Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, megbecsülése, kötődések, azonosulások kiépítése.
•
Konfliktuskezelési technikák megismertetése, a kommunikációs képességek fejlesztése.
•
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok megoldása.
•
Valamilyen tevékenységbeli tehetség felismerése, gondozása.
•
Tartós munkavégzésre való képesség kialakítása.
Városunkban a sajátos nevelési igényű tanulók között legnagyobb arányú a tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyermekek száma.
E tanulók speciális módszerekkel történő hatékony fejlesztése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a társadalomba való beilleszkedésük minél problémamentesebb legyen. •
Az alapkészségek elsajátítása: az olvasás és írás, valamint számolási készség elsajátítása alsó tagozatban, megőrzése, fejlesztése felső tagozatban.
•
A tankötelezettség teljesítése terén elért eredmények javítása, hiányzások számának csökkentése, tanulók motiválása.
•
A tanulók neveltségi szintjének javítása.
•
A gyógypedagógus végzettséggel rendelkezők számának növelése.
•
Tanulásban akadályozott (enyhe fokban sérült) tanulók megfelelő teljesítmény mérésének kidolgozása, értékelése.
•
Óvodai előszűrés sajátos nevelési igény kiderítésére (feladatlap + értékelés kidolgozása).
•
A gyermekek vizsgálata és megfelelő iskolatípusba történő irányítása időben történjen meg.
A nevelés-oktatás legfőbb célja a sajátos nevelési igényű tanulók mind teljesebb beillesztése a társadalomba, ennek érdekében hiányosságaik lehetőséghez mért kompenzálása, képességeik, készségeik és ismereteik optimális fejlesztése, miközben biztosítani kell számukra a gyermeki lét örömeit és a mind teljesebb emberi életre való felkészülés lehetőségét.
87
3. 3. Középfok, felnőttoktatás
Az elkövetkezendő évek kiemelt feladata a középfokú oktatás, ezen belül is a szakképzés és a felnőttképzés megreformálása. A középfokú iskolai képzés célja, hogy: •
felkészítse a tanulókat felsőfokú tanulmányok folytatására (gimnázium, szakközépiskola), illetve akik nem tanulnak tovább, azok
•
szakmai képesítést szerezzenek.
A középfokú oktatási intézményeinknek a gazdaság és a társadalom által támasztott igényekhez igazodó széles képzési kínálatot kell kialakítaniuk, és a szakképzés terültén a modulrendszerű képzés keretei között a szakmacsoportos alapozó oktatásra támaszkodva színvonalas, költséghatékony és rugalmas szakképzést működtetni. Csak az tud bekapcsolódni a munka világába, tud munkát vállalni, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Azok átképzése is könnyebb, akik már rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel. Napjainkra egy torz rendszer alakult ki a szakképzésben, túl magas a felsőfokú végzettségűek aránya, és kevés a szakmunkások, technikusok száma. Ráadásul mind a felsőoktatásra, mind a középfokú oktatásra jellemző, hogy a szakmaszerkezetük nem tükrözi a gazdaság igényeit. Bizonyos szakmai területeken túlképzés van (pl. informatikai, művészeti, közgazdasági szakterület), más területeken pedig hiány mutatkozik (pl. a műszaki szakterülethez tartozó szakképesítések egy része). Ezen tényezőket ma már úgy emlegetik, mint a gazdaság fejlődésének egyik akadályozó tényezőjét. Tehát az előbbiek alapján elmondható, hogy a középfokú szakmai képzés felértékelődött, s ez feltétlen szemléletváltozást igényel a társadalom, az oktatásirányítók részéről. Tudomásul kell venni, hogy ez a képzés költségesebb, de többszörösen megtérül később a tanulók munkavállalásával. A középfokú szakmai képzésben részvevők tanulmányi eredménye nem elég jó, s ez különösen igaz a szakiskolai képzésben résztvevőkre. Ezért nagy jelentősége van a tanulók motiválásának, a szakma iránti érdeklődés felkeltésének. Ez leginkább úgy biztosítható, ha a tanulók minél korábban részt vesznek a gyakorlati oktatásban. Ezért támogatjuk a szakiskolai képzésben és a szakmacsoportos szakközépiskolai képzésben is (különös tekintettel a műszaki szakterülethez tartozó szakmacsoportokra vonatkozóan) a gyakorlati oktatás bevezetését már a 910. évfolyamokon is. 88
A szakiskolai oktatásban a 11-12. évfolyam tanulmányainak már része a gyakorlati képzés, de a szakközépiskolai oktatásban is meg kell teremteni ennek a feltételeit. Tehát a gyakorlati oktatás révén megfelelő sikerélményhez juthatnak a tanulók, s így reméljük minél többen fogják az iskolákban oktatott szakmákat választani az érettségi utáni szakképzésben. A gyakorlati oktatásnak kell pótolnia azt is, hogy a tanulók otthon egyre kevesebbet barkácsolnak, megszűnt a technika oktatása az általános iskolákban, tehát a diákok a gyakorlati képzés keretében vesznek először szerszámot a kezükbe. Mindez ugyanúgy igaz az érettségi utáni szakmai képzésre jelentkezőknél is, emiatt ők sem, vagy alig vállalkoznak a műszaki szakterülethez tartozó szakképesítés megszerzésére. A szakmai kultúra alapvető részét alkotják a gyakorlati ismeretek, melyeknek elsajátítása csak a szakma gyakorlása – gyakorlati oktatása révén történhet. Ez a feladat ma már teljesen az iskolára, a szakmai gyakorlati képzésre hárul. A gyakorlati oktatás harmadik fontos kérdése: korszerű, az ipar igényeinek megfelelő gyakorlati ismeretek átadása, az ipar igényeinek megfelelő munkakultúra elsajátítása, mely leginkább ipari környezetben oldható meg. Ezért szorgalmazzuk a képző intézmény és a gyakorlati képzést megvalósító cégek, vállalkozások között létrejövő tanulószerződések kötését. Ezt az oktatási módszert támogatja a BOKIK is, amely keretében a tanulószerződések felügyeletére jól kialakított rendszert dolgozott ki. Az Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) működtetésével a legmodernebb szakmai tudás centruma kerül kialakításra a szak- és felnőttképzésben. A TISZK megfelelő lehetőséget biztosít az iskolák együttgondolkodásához, a szakmai elképzelések összehangolásához. A TISZK központi képzőhelyét az Andrássy Gyula Szakközépiskola területén valósítjuk meg. A tanműhely teljes felújításával és bővítésével, a legmodernebb eszközök használatával lehetőség lesz a korszerű gyakorlati oktatás megvalósítására. Ezzel együtt további két TISZK jellegű szakképzési beruházásra nyújtottunk be pályázatot. Ezek egyike a turisztikai területhez kapcsolt tanszálloda létrehozását, a másik a Technopolisz elképzeléshez kapcsolódó elektronikai oktatás fejlesztését kívánja megoldani. Mindhárom létrehozandó képzési centrum nagy segítséget nyújthat a miskolci Pólus Program megvalósításához. Az Európai Uniós csatlakozás következtében a nyelvoktatás iránti növekvő igénnyel kell számolni, ezért a szakképző intézményekben is szükséges folytatnunk a nyelvi előkészítő osztályok indítását és a két tanítási nyelvű oktatást. Mivel a munkaadók között nagyon sok a külföldi tulajdonos, ezért igen nagy jelentősége van az idegen nyelvi ismeretek elsajátításának. Az egyén, illetve a cégek külföldi munkavállalása is 89
indokolja a nyelvi képzés színvonalának emelését. Az általános nyelvi képzés mellett fontos a szakmai idegen nyelv oktatása. A nyelvtanuláshoz a legnagyobb ösztönzést az idegen nyelvi környezet biztosítja. Ezért bíztatni kell diákjainkat külföldi szakmai gyakorlatokon való részvételre, nemzetközi szakmai kapcsolatokban való együttműködésre. A tanulók foglalkoztatását elősegíti, ha EUROPASS bizonyítvány-kiegészítőt is kapnak a szakmai bizonyítványukhoz (illetve kihasználják az EUROPASS rendszer egyéb előnyeit is: önéletrajz, nyelvtanulási napló, szakmai-tanulmányi gyakorlatok dokumentálása). A szakmai képzés hatékony és rugalmas működtetése céljából szoros intézményi együttműködést kell kialakítani valamennyi szakmai területen. Támogatjuk a szakképző iskolák közötti együttműködést
Ez több szempontból is fontos kérdés: •
A gyakorlati képzés infrastruktrális és módszertani fejlesztése elsősorban Európai Uniós pályázati források felhasználásával lehetséges, amelyeknél előnyt élveznek az iskolai együttműködések, társulások. Fontos feladatunk lesz a pályázati lehetőségek kihasználása szakképző intézményeink fejlesztésében. Ehhez a költségvetésben minden esztendőben szükséges az önrész fedezetének biztosítása.
•
A szakmai képzés profiltisztítása mára elkerülhetetlenné vált – a különböző iskolákban a párhuzamosságokat meg kell szüntetni, vagy csökkenteni szükséges. Ezt alapvetően gazdaságossági szempontok indokolják. Így egy-egy iskola az adott szakterület gazdája lehet, alkalmassá válhat korszerű, speciális szakmai ismeretek átadására.
A moduláris képzés lehetővé teszi, hogy a tanulók a szakmához tartozó szakmai ismereteket ott szerezzék meg, – az iskolák szoros együttműködése révén – ahol ehhez a legjobbak a feltételek. Továbbá, ha egy adott szakmára kevés tanuló jelentkezik, az iskolák közötti együttműködés révén lehetőség lesz a tanulók átirányítására, rokon szakképesítések más iskolában történő elsajátítására. Ezeket a célokat erősítheti a közös beiskolázási stratégia kialakítása, szakképző évfolyamon minimális csoportlétszám meghatározása. Ehhez szükséges az együttműködés kialakítása és elmélyítése a Miskolci Egyetemmel az akkreditált képzési formákban. Lényeges, hogy a tanulókat a szakmai képzésben tartsuk. Ez nem csak a képzés gazdaságossága miatt fontos, hanem az egyénnek is, hogy szakképzett fiatalként hagyja el az iskolarendszert.
90
A szakmacsoportos alapozó képzésben is szükséges az iskolák együttműködése, az alapozó képzés összehangolása: •
így az alapozó képzés is gazdaságosabban folytatható,
•
ez biztosítja egy szakmacsoporton belül az iskolák közötti átjárhatóságot,
•
ezzel az érettségi utáni szakmai képzésben egységes szakmai alapokra lehet építeni.
Együttműködés a szakmai képzés irányítóival, gazdasági szervezetekkel: •
A
BOKIK,
a
Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei
Munkaügyi
Központ
évenkénti
tájékoztatókkal segítsék a szakképző intézmények és a fenntartó tájékozódását. •
A fenntartó segítse elő az iskolák hatékony együttműködését, szakmai fejlesztési, képzési társulását.
•
A Miskolci Egyetem nyújtson segítséget a szakmai képzésben résztvevő pedagógusok továbbképzéséhez, kölcsönös előnyök alapján működjön együtt az AIFSZ képzésben a város szakközépiskoláival.
•
Szorgalmazzuk, hogy a diákok a 13-14-ik évfolyamon maradjanak a szakképző intézményekben.
•
A gazdasági szervezetek szakember-utánpótlásuk biztosítása céljából fogalmazzák meg a szakképzéssel kapcsolatos igényeiket, vegyenek részt a tanulók gyakorlati képzésében, nyújtsanak közvetlen támogatást az iskolai gyakorlati képzéshez. Az együttműködés kialakításában a szakképző intézményeknek kell a kezdeményező szerepet felvállalni.
•
A kapacitás megőrzésével támogatni kell a fiatalok érettségihez juttatását.
•
Szorgalmazni kell a piacképes szakmák kínálatának bővítését.
•
A szakképző iskolák képzési struktúráját fokozatosan kell fejleszteni szélesen képző, alapozó évfolyamokkal.
•
Segíteni kell a középiskolákból kimaradt fiatalok érettségihez, illetve szakmához juttatását.
•
A szakképzési rendszernek követnie kell a munkaerő-piaci igényeket és mozgásokat.
•
Az intézményeken keresztül meg kell teremteni az élethosszig tartó tanulás szakmai bázisát.
•
A
képzési
és
továbbképzési
alkalmak
gyarapításával
és
az
ezzel
összefüggő
karriertervezéssel ösztönözni kell a pedagógusokat a folyamatos ön- és továbbképzéseken való részvételre. •
Folytatjuk az idegennyelv-oktatás modernizációját, megőrizzük és fejlesztjük az idegen nyelvi előkészítő évfolyamok rendszerét. 2010-re megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden tanuló minden középiskolában alanyi jogon tanulhasson angolul, amely a világérintkezés alapvető nyelvi eszközévé vált. 91
•
Folytatjuk az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazását. Erősíteni kívánjuk a digitális írástudás kultúráját, a multimédia kínálta lehetőségekkel támogatjuk az egyéni tanulási igényeket és lehetőségeket.
•
Kiteljesítjük a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét.
•
A szakképzés intézményrendszerének a fiatalok oktatásán túl a felnőttek számára is egy életen át kell biztosítani az új és új ismeretek, szakmák megszerzésének lehetőségét. A szakképzés fejlesztésének új stratégiája e célok megvalósítását szolgálja.
•
Támogatjuk a Térségi Integrált Szakképző Központ működését, bővítését és újak szervezését, hogy a diákok minél nagyobb számban tanulhassanak a XXI. századi igényeknek megfelelően épített, felszerelt, korszerű informatikai eszközökkel rendelkező intézményben.
•
Kiemelten kell támogatni a hiányszakmákra képző intézményeket.
•
A szakiskola 9-10. évfolyamán nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás.
•
Korszerűsíteni kell a szakképzés informatikai rendszerét, hogy az a regionális és helyi munkaerő-piaci igények változásait követve gyors és érdemi segítséget nyújtson a pályaválasztási döntésekhez.
•
Támogatjuk a szakképzésben tanuló, illetve a szakképesítést szerezett fiatalok szakmai idegen nyelvi tudásának fejlesztését.
•
Csökkentjük az oktatási rendszerből szakképzetség nélkül kilépők és lemorzsolódottak arányát. A hátrányos helyzetű, a tankötelezettségnek eleget nem tevő tanulók előkészítő évfolyamon készülhetnek fel a szakképző évfolyamok megkezdésére.
Szakképzési feladatok: •
A műszaki képzés korszerűsítése, az új OKJ szerinti változatos szakmastruktúra közös városi szakképzési kínálat kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése érdekében.
•
Ennek
érdekében
meg
kell
erősíteni
a
szakképzéssel
foglalkozó
intézmények
együttműködését, a fejlesztési, képzési társulások közös beiskolázási stratégiáját. •
Térségi Integrált Szakképző Központtal való együttműködés során támogatni kell a korszerű tananyagra épülő, fejlett technológiákat alkalmazó szakmák bevezetését.
•
Támogatjuk új TISZK-ek illetve TISZK jellegű szakképzési társulások kialakítását.
•
A szakképzésben a nyelvoktatás támogatásának erősítése
•
Szakképzést
folytató
intézményeinkben
a
munkaerőpiaci
igényekhez
rugalmasan
alkalmazkodó iskolák működésének biztosítása, az adott intézményen belül több szintű 92
szakmai végzettség megszerzésével. •
Ehhez a bevezetendő új OKJ alapján szükséges elkészíteni a város szakképzésének modultérképét.
•
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a hátrányos helyzetű és roma fiatalok érettségi és szakmai képesítés megszerzésére irányuló törekvéseit támogatni kell.
•
Az iskolák támogatása a technikusképzés és az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtésében.
•
A középfokú oktatási intézmények képzési szerkezetének fokozatos átalakítása, a gazdasági fejlődés céljainak és irányainak figyelembevételével.
•
Meg kell határozni az indítható osztályok számát, valamint a gyakorlati képzés tanulócsoportjainak létszámát. Amelyik szakmánál lehetséges, legalább 12 fő-re növeljük azt.
•
A pályaválasztási füzet megjelenése előtt az iskolák és a fenntartó egyeztetése szükséges az indítandó képzésekkel kapcsolatban.
•
A hasonló szakmai profilú intézmények tanügy-igazgatási integrálását, együttműködését, társulását meg kell valósítani.
Művészeti szakképzés •
A városban működő három művészeti képzést folytató középiskola intézményi korszerűsítése az alábbiak szerint (lépések):
- a képzési párhuzamosságokat megszüntetjük, a művészeti képzést egy ipar- és egy alkalmazott művészeti intézményben helyezzük el - a város művészeti hagyományaihoz igazodva a humán és anyagi erőforrásokat koncentráljuk a művészeti szakmákban •
A képzési keretszámokat (jelenleg 630 művésztanulója van a város művészeti szakközépiskoláinak) a fokozatosság elvét is figyelembe véve racionális keretek (350-400 fő) és egységes feltételek (egységesített helyi tanterv) közé szorítva erősíteni szükséges a képző intézmények együttműködését.
•
Erősítjük a művészeti képző intézmények kapcsolatát a műszaki felsőoktatással (elsősorban a Miskolci Egyetemmel) a kismesterségek képzésére épülő ipari formatervezés, a design oktatását előtérbe helyezve.
•
A szakképző iskolák törekvéseinek támogatása az iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára szervezendő felzárkóztató és szakképzési programokban. 93
•
Az intézményi szintű tehetséggondozást a szakkörök működtetésével továbbra is támogatni kell.
Speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola A Nemzeti Fejlesztési Terv II.(TÁHOP) - összhangban az Európai Unió elvárásaival - kiemelt prioritással kezeli a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek képzését.
•
Megkülönböztetett segítségnyújtás a társaikkal együtt haladni képtelen speciális szükségletű tanulók szakmai képzése és felzárkóztatása számára
•
Az esélyegyenlőség biztosítása, a gyakorlati képzés és a tanulás minél eredményesebb kialakításával el kell érni, hogy a fogyatékkal élők is beilleszkedhessenek a társadalomba, helyet találjanak a munkaerőpiacon.
Gimnáziumok •
A gimnáziumokban az oktatási szerkezet megtartása mellett a nyelvoktatás kiemelt jelentőségére való tekintettel a két tanítási nyelvű oktatás további megtartása, eredményességi és költségvetési pozíció vizsgálata alapján.
•
A város valamennyi gimnáziumában biztosítani szükséges a szülői igényeknek megfelelően általános tagozat működtetését legalább egy osztályban.
•
Az általános képzésű osztályokban tanuló diákok számára a tehetséggondozást szakköri keretek között kell biztosítani.
•
A miskolci Pólus Program szellemében erősítendő mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákban erősíteni kell a természettudományos képzést.
•
A fentiekhez igazodva az intézmények működésének eredményességét figyelembe véve felül kell vizsgálni és városi szinten meghatározni a tagozatos, egyedi tantervű, tehetséggondozó feladatokat ellátó osztályok számát.
•
Erősíteni szükséges a szakképző intézmények és a gimnáziumok szakmai együttműködését.
3. 4. Középiskolai oktatás-nevelés feladatai
a)
Nevelési feladatok •
A közösségi életben való részvétel írott és íratlan szabályait ismerni és gyakorolni kell.
•
A diákoknak meg kell ismerniük az emberi kapcsolatok építésének és megtartásának formáit. 94
•
A másság helyes értelmezését ki kell alakítani a korábbi ismeretekre, tapasztalatokra építve.
•
Támogatni kell az iskolában létrejött diákönkormányzat munkáját, biztosítani kell működésük tárgyi feltételeit és a szükséges pedagógiai segítséget is.
•
Lehetőséget kell biztosítani, hogy a diákok megtanulják és gyakorolják a demokratikus viselkedési formákat, az érdekvédelem az érdekérvényesítés gyakorlatát.
•
Meg kell tanulniuk érvelni, legyenek meggyőzőek és meggyőzhetőek.
•
Meg kell tanulniuk maguk és mások érdekeinek képviseletét, választók és választhatók legyenek.
b)
Képességek, készségek fejlesztése A középiskolákban tanuló diákok egy része (kb. egyharmada) felsőfokú tanintézetekben
folytatja pályafutását, a többiek pedig a munkaerő-piacra kerülnek. A folyamatosan szerveződő változó igényű piacgazdaság a fiatal pályakezdő munkavállalók számára nagyon kemény kihívásokat, versenyhelyzetet jelent. A jó szakmai felkészültség mellett még számos fontos emberi adottságra is szüksége van.
Ennek indokai: •
ki kell alakítani a tanulóban a saját életpályája formálása iránti készséget,
•
legyen meg érdekérvényesítő képessége, tudjon lehetőleg idegen nyelven is kommunikálni, legyen az álláskeresési technikákban járatos,
•
szakmai tudását kreatív módon hasznosítsa, legyenek alapvető informatikai ismeretei,
•
a közösségi együttműködés szabályait, formáit ismerje, képes legyen csapatmunkára, tudjon alkalmazkodni,
•
ki kell alakítani a tanulókban a konfliktus-kezelő képességet,
•
a gimnáziumi képzésben az elsődleges cél a továbbtanulás elősegítése, az idegen nyelvi és az informatikai ismeretek megszerzése,
•
a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzésekben egyaránt érvényesülnie kell az aktív, gyakorlatban is alkalmazható tudásnak, szakismeretnek,
•
a mentális mellett, a fizikai adottságok fejlesztésének kiemelt jelentőségére való tekintettel az iskolák vezetésének nagy figyelemmel kell lenni a tömegsport és az iskolai sportkör aktív tevékenységére.
c)
Lokálpatriotizmus erősítése •
Az iskolai élet minden lehetséges területén erősíteni kell az európai identitást és a magyarságtudatot. 95
•
Az igaz patrióta viselkedésének egyensúlyt kell teremtenie a globalizálódással szemben.
•
A saját és más népek kultúrájának ismerete és megbecsülése jellemezze az Európa Unióban élő magyar embereket.
d)
Környezeti nevelés, egészséges életmód •
Meg kell erősíteni és fenn kell tartani a már korábban kialakított higiénés, táplálkozási, öltözködési szokásokat.
•
A középiskolákban – a legveszélyeztetettebb korosztály – rendkívül erőteljes, hatékony egészségnevelési és prevenciós tevékenységet kell kifejteni az egészségkárosító szokások és szenvedélybetegségekkel szemben.
•
Támogatni kell az iskolán belüli és kívüli sportolási törekvéseket
3. 5. Kollégiumi nevelés
•
A kollégium alapfeladata az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása.
•
A
kollégiumnak
biztosítani
tehetségkibontakoztatásának,
kell az
a
harmonikus
önképzési
formák,
személyiség az
fejlődésének,
együttműködési
a
készség
fejlesztésének, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzésének, a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. •
A kollégiumoknak rendszeres kapcsolatban kell lennie a szülőkkel és konstruktív együttműködés keretében szükséges a nevelési cél- és eszközrendszert kialakítani.
•
A kollégiumi ellátás korszerűsítése
•
A kollégiumi kihasználtságát növelve az intézmények és férőhelyek számát a csökkenő tanulói igényekhez igazítjuk
3. 6. Felnőttképzéssel kapcsolatos követelmények A 16. életévüket betöltött fiatalok és felnőttek, - akik a 8. évfolyamot nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat az általános iskolai felnőttképzésben fejezhetik be. Egy intézményben folyik ilyen képzés. Középiskolai felnőttképzésnek négy gimnázium és öt szakközépiskola ad helyet. A jövőben számolni kell azzal a ténnyel, hogy a tankötelezettség ideje 18 évre nőtt. (Ez az 1998-ban első évfolyamot elkezdett tanulókra vonatkozik).
•
A szakképző intézmények szabad kapacitásának kihasználásával a felnőttképzés fejlesztése: 96
-
az érettségi megszerzésére irányuló képzés
-
iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés ° a life long learning képzések ° a munkaerőpiaci képzések keretében.
•
A kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi képzés kiemelt fejlesztése, az ebben érdekelt iskolák szakmai együttműködésének erősítése.
•
Elektronika, informatika, mechatronika oktatása
•
A hatékony intézményi és önkormányzati minőségbiztosítás kialakítása
A Munkaügyi Központtal és a kamarákkal való együttműködés továbbfejlesztése •
A felnőttképzésben alapvető követelmény, hogy a tanulni kívánó fiatalok és felnőttek számára olyan lehetőséget biztosítsunk, amellyel növelni tudjuk az esélyeiket a munkaerőpiacon versenyképes szakképesítés megszerzésében.
•
Meg kell teremteni a folyamatos, egész életen át történő tanulás kereteit szakmai és tárgyi feltételeit.
•
A tanulók majdani munkaerő-piaci érvényesítéséhez nemcsak a szükséges ismeretek és képességek birtoklására van szükség, hanem arra is, hogy megfelelően használni és alkalmazni tudják ezeket.
•
Felnőttkorban a tanulási folyamat keresletirányított és individualizált. Megköveteli, hogy a kimenet látható legyen és biztos gazdasági vagy egyéb előnyhöz vezessen.
•
Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az adott munka által igényelt kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé; általa magasabb szintre emelhető a kodifikáció szintje, mivel más munkára is alkalmas kompetenciákhoz is hozzájuttatja az embert, valamint fejleszti a személyiségét.
•
Stabil, működőképes felnőttképzési rendszer kialakítása a TISZK-ben.
3. 7. Pedagógiai szakszolgálat feladatai A Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet két tagozattal, nevelési és logopédiai ellátásrendszerrel működik, a klienseik száma évről-évre rohamosan emelkedik. Szerteágazó tevékenységi körükből kiemelten fontos:
97
•
A beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességekkel, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek és családjuk problémájának feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkozások megszervezése.
•
Beszédhibás gyermekek vizsgálata, terápiája, gondozása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, a dyslexia megelőzése és gyógyítása.
•
A dyslexia prevencióhoz értő óvónőknek szorosan együtt kell működni ebben a tevékenységben az intézettel.
•
Segítséget kell nyújtani a pedagógusoknak és szülőknek a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok megoldásában. Ebben a tevékenységben kiemelt szerepet kell játszania az iskolapszichológiai hálózatnak.
•
Közreműködik a városi tehetséggondozó rendszer működésében.
•
Amennyiben a gyermek problémája az intézet szakmai kompetenciáját meghaladja, gondoskodnia kell, a gyermek más szakintézménybe irányításáról.
Igény szerint iskolaérettségi vizsgálatokat folytatnak, mellyel segítséget nyújtatnak a megfelelő fejlettségi szinten történő beiskolázáshoz.
3. 7. 1. Fejlesztés a nevelési tagozat terén
a.) pszichológiai fejlesztési terv •
A tanulási zavarok diagnosztikus módszertanának megújítása (új tesztbattéria, team-munka).
•
Diagnosztikus és terápiás központtá válás, a terápiás munka erősítése.
•
Szakértői feladatok, szakmai kontroll és koordináció az óvodában, az iskolában dolgozó szakemberek számára.
•
Decentrumok kialakítása a város több pontján, fejlesztése, igény szerinti továbbfejlesztése.
•
Szorosabb (személyes) kapcsolattartás az oktatási intézményekkel.
•
Terápiás és fejlesztő módszerek skálájának bővítése (továbbképzések, új módszerek, eszközök).
•
Szakvélemény – központúság helyett konzultáció – központú, - segítés (szülő, orvos, pedagógus).
•
Szakmai konferenciák szervezése.
•
Kliensközpontú működési mód: o
munkaszervezéssel a várakozási idő csökkentése,
o
közvetlen kommunikációadás,
o
sürgősségi
ambulancia,
krízis
–
ambulancia
létrehozása
felelősökkel, gyermek-jóléti szolgálattal szorosabb együttműködés), 98
(ifjúság-védelmi
o
pályaválasztási szolgáltatás bővítése,
o
esetmegbeszélő csoportok vezetése pedagógusoknak, ifjúság-védelmi felelősöknek,
o
mediációs szolgáltatás, konfliktuskezelés,
o
gyermekcsoportokkal párhuzamosan szülőcsoportok vezetése,
o
középiskolás korosztály ellátásának fejlesztése a decentrumokban.
•
Szakmai kapcsolat bővítése társintézményekkel.
•
Szakmai kapcsolatcsere (budapesti, vidéki nevelési tanácsadókkal).
b.) pedagógiai fejlesztési terv •
EU-konform tornaszoba, tornaterem kialakítása.
•
Neves
szakemberek
vezetésével
új
módszertani
terápiás
eszközök
gyakorlati
alkalmazásának elsajátítása. •
Személyiségfejlesztő csoportos tréning (pszichopedagógus vezetésével).
•
EXTRA LESSON terápia – rajz, festés és mozgásgyakorlatok.
•
Állat – terápiához állatsimogató kialakítása.
3. 7. 2. Fejlesztés a logopédiai tagozat terén
•
A várakozási idő csökkentése érdekében újabb logopédiai körzetek nyitása, hogy a logopédusnak csak egy-egy integrált iskolát és a körzetéhez tartozó óvodát kelljen ellátnia. (A gyermeklétszám csökkenése ellenére a beszédhibás gyermekek száma nő városunkban).
•
Tanácsadás az érintett szülőknek. Hogyan foglalkozzanak gyermekükkel „home training” formájában addig, amíg logopédushoz kerülnek.
•
A megkésett beszédfejlesztésű gyermekek csoportos fejlesztésének célja: komplex ráhatással – a mozgás, ének-zene, ábrázolás segítségével – sokirányú fejlesztés, illetve a személyiség pozitív irányú befolyásolása. A terápia heti 1 vagy 2 alkalommal történne. A megkésett beszédfejlődés terápiáját sok esetben célszerű (lenne) mozgásfejlesztéssel is kiegészíteni (ld.: Ayres –terápia ).
•
Mindegyik javasolt módszernél szükség lehet pszichológus bevonására és szakszerű segítségére.
•
A logopédiai tagozat munkatársainak specializálódása beszédhiba-típusonként (dadogás, afázia, megkésett beszédfejlődés).
•
„Beszédjavító Állomás” (Logopédiai Ambulancia) létrehozása, ahol ambuláns formában történne a beszédhibák ellátása beszédhiba-típusonként.
•
Óvónőknek, tanítónőknek továbbképzések, tanfolyamok szervezése. 99
•
Együttműködés olyan egészségügyi intézményekkel, ahol a legnagyobb számban fordulnak meg beszédfogyatékos gyermekek (Fül-Orr-Gégészet, Rehabilitációs Intézet, Gyermek Ideggondozó és a város gyermekgyógyászai, szakorvosai).
•
Kapcsolattartás az országban működő logopédiai ambulanciákkal, szakmai szervezetekkel, együttműködés a Dyslexiás Gyermekek Szüleinek és Segítőinek Egyesületével.
•
A legújabb, legcélszerűbb diagnosztikai és terápiás módszerek elsajátítása.
•
Logopédiai számítógépes adatbázis használata. A szakvélemények, vizsgálatkérő lapok, számítógépes adatrögzítéssel történő nyilvántartása.
•
A kistérségi iskolák, óvodák, pedagógusai számára logopédiai témakörök kidolgozása után akkreditált tanfolyamok beindítása az igényeknek megfelelően. A dyslexia prevencióval foglalkozó óvónők munkájának aktív koordinálása – előadások, szakmai tájékoztatók tartásával.
3. 7. 3. Iskolapszichológiai hálózat fejlesztése
2003-ban elkezdtük az iskolapszichológusi, illetve fejlesztőpedagógusi hálózat kiépítését. Tervezzük az iskolai –és az óvodapszichológiai hálózat teljes – a várost lefedő – kiépítését (Diósgyőr, Bulgárföld, Pereces, Győri kapu, Martin-kertváros, Szirma) (új körzetek nyitásával a meglévő 9-et tovább bővítve), valamint a középiskolás korosztály ellátását.
3. 7. 4. Jogszabályi változásokból adódó feladatok
Az oktatási és kulturális miniszter a 7/2007. (II.13.) OKM rendelettel módosította a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendeletet, ennek alapján a sajátos nevelési igény fenntarthatósága megváltozik. 2007. december 31-ig a szakértői és rehabilitációs bizottságok megvizsgálnak minden olyan gyermeket, akiknek a sajátos nevelési igényét a pszichés fejlődési zavar miatt állapították meg. A későbbiekben – 2007. január 1. után – a sajátos nevelési igény akkor tartható fenn, ha azt a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége indokolja, illetve, ha a szakértői bizottság szakvéleményét gyermekneurológiai vagy gyermek- és ifjúságpszichológiai vélemény alátámasztja. A sajátos nevelési igényű körből történő visszahelyezés után a fejlesztés, terápiás ellátás 2008. július 31. után átkerül a nevelési tanácsadók felelősségi körébe. 2008. július 31-ét követően a sajátos nevelési igényű gyermekeknek megközelíthetően 50%-a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő minősítés alá kerül. Rehabilitációs célú
100
foglalkoztatásukat, azaz a fejlesztőpedagógiai és pszichológiai ellátásukat az óvodai, iskolai nevelés és oktatás, valamint a nevelési tanácsadó keretében kell ellátni.
3. 8. Pedagógiai szakmai szolgálat feladatai Az oktatási tartalmi korszerűsítésének folyamatában- az iskolaszerkezetben végbemenő változások nyugvópontra juttatásával - megnő a pedagógiai intézet szerepe, hogy felkészítsék a pedagógusokat arra, hogy az alkalmazható tudás megszerzésének igényével magas szakmai célokat érjenek el. (A Közoktatási törvényt módosító 2006. évi LXXI. törvény 16. §)
A Közoktatási törvényben előírt, az önkormányzat által kitűzött és az eddig végzett feladataikat a jövőben is végezniük kell. Tevékenységüket a város, a megye és a régió fejlesztési célkitűzéseihez alkalmazkodva, azt figyelembe véve végzik. •
Bővíteni, erősíteni kell szakmai kapcsolataikat a felsőoktatási intézményekkel, ill. a kistérség nevelési-oktatási intézményeivel, valamint civil szervezetekkel.(valamennyi területen)
•
Az iskolai esélyegyenlőség biztosítása érdekében egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítására
tegyenek
javaslatot
a
fenntartónak,
amely
garantálja
a
képzés
egyenértékűségét, hatékonyságát, zökkenőmentes átjárhatóságát. Ennek szellemében kell fejleszteni a mérési – értékelési rendszerüket. •
Segítség nyújtása az iskoláknak, hogy pályázataik útján bekapcsolódjanak az Európai Unió közoktatási és szakképzési programjaiba. Szakembereik segítséget adnak a pályázatok megírásához, ill. a pályázatok megvalósításához is.
Szakterületek
Mérés-értékelés •
A mérési kultúra kiterjesztése (továbbképzések szervezése, mérési programok bemutatása, a mérési eredmények hasznosíthatósága a további feladatok kijelölésében stb.)
•
Az oktatási, mérési kutatásokba való bekapcsolódás annak érdekében, hogy a nevelésioktatási intézményeknek átfogó segítséget tudjanak adni.
•
Az
OKÉV
által
végzett
országos
mérésekhez
való
intézményi
megfelelések
adatfeldolgozásában, az intézkedési tervek elkészítésében, azok szakmai véleményezésében 101
és az ezekhez kapcsolódó „ellenőrző” mérések elkészítésében segítségnyújtás (A Kt. 99.§ 7. bek.) •
Intézményi értékelési, minősítési szempontrendszer kidolgozása.
Pedagógus- továbbképzés •
Elsősorban olyan továbbképzések szervezése a pedagógusok számára, amely segíti őket a módszertani megújulásban.
•
Lehetőség szerint és az igényekhez alkalmazkodva – továbbképzések szervezésével – lehetőséget nyújtsanak a szakvizsgák megszerzéséhez.
•
A pedagógiai
intézet
szakembereinek
lehetőséget
biztosítunk
arra,
hogy olyan
továbbképzéseken vegyenek részt, ahol felkészülnek arra, hogy a város és a kistérség pedagógusainak szakmai továbbképzését ők is megtarthassák.
Szaktanácsadás szervezése •
A szaktanácsadói hálózat átszervezése az új feladatok, kihívások, elvárások figyelembe vételével. (Pl. kompetencia alapú oktatás)
•
A
kistérségben
dolgozó
szaktanácsadók,
ill.
munkaközösségek
tevékenységének
bekapcsolása a város vérkeringésébe.
Pedagógus-tájékoztatás - Informatika •
Az aktuális információk naprakész eljuttatása a pedagógusokhoz (honlap, e-mail stb.)
Pedagógiai szakkönyvtár •
Kistérségi szakmai munkaközösség létrehozása és működtetése
•
Iskolai rendezvények naptárának elkészítése
Tanulmányi- és tehetséggondozó versenyszervezés •
A tehetséggondozó, készség- és képességmérő versenyek körének kitágítása, kiterjesztése.
Tanuló – szülő tájékoztatása •
Pályaválasztási tréning szervezése szülőknek, diákoknak és pedagógusoknak.
Tanügyigazgatás •
Az igazgatási szolgáltatás kiterjesztése a kistérségre.
•
A pedagógus munkakörből kiszorult szakemberek racionális foglalkoztatása érdekében „pedagógusbank” működtetése 102
3. 9. Miskolci Városi Sportiskola feladatai
Az utánpótlás versenysport bázisaként működő intézményünknek több célkitűzést kell megvalósítani. •
Mind több gyermek ismerje és szeresse meg kultúrált körülmények között a versenyszerű sportolást.
•
Az edzéseken, a versenyekre való felkészítés során a pedagógiai szempontoknak prioritást kell élvezniük.
•
A tehetségkiválasztás és gondozás kiemelt feladata az intézménynek, de azonos súllyal kell mérlegelni a kevésbé kiemelkedő tudású, de sportolni szerető, szorgalmas gyermekeknek a pályafutását. Biztosítani kell, hogy a legjobbak „profi” első osztályú miskolci egyesületeknél folytathassák pályájukat.
•
A városban működő első osztályú egyesületekkel való folyamatos és a gyermekek érdekét képviselő együttműködés megteremtése.
3. 10. Együttműködés lehetősége az oktatásban érintettekkel
A vállalt tartalmi feladatok teljesítése azt feltételezi, hogy folyamatos, élő kölcsönhatás alakuljon ki az önkormányzat, az intézmények és az óvoda-, iskolahasználók (családok, munkaerőpiac, felsőoktatás) között. Ennek érdekében fontosnak tartjuk •
Szakmai vizsgálatokkal, ellenőrzéssel nyomon követni az intézmények pedagógiai programjának megvalósítását, hogy a fenntartói döntések megalapozottak legyenek. Intézményi klímamérések szülői, tanulói, tanári vélemény.
•
Olyan informatikai központ létrehozását, amely az ellenőrzésen túl a szakmai feladatok koordinálását, a helyi innovációt, az át- és továbbképzés rendszerét egyaránt elősegíti, a VPI közreműködésével.
•
Folyamatos egyeztetést a Megyei Önkormányzat szakembereivel a térségi feladatellátás programszerű kialakítására és annak pénzügyi feltételei megteremtésére.
•
Az iskolahasználók növekvő szerepének, hatásrendszerének érvényesítése érdekében folyamatosan működő új munkaformák létrehozását (iskolaszékek, szülői és vállalkozói fórumok, beiskolázási fórumok).
•
A közoktatás tartalmi feladatainak és a pedagógus továbbképzés, átképzés korszerűsítésének biztosítása érdekében egyeztető tanács létrehozását a helyi felsőoktatási intézmények képviselőivel, ill. – a munkaerőpiaci visszajelzések hasznosítása érdekében – a Megyei 103
Munkaügyi Központtal és a Gazdasági Kamarákkal. A fejlesztések során kiemelten kezeljük a Miskolci Egyetemmel való együttműködés erősítését. Ezért e téren: •
Törekedni kell arra, hogy a város középiskoláiban tanuló fiatalok továbbtanulási döntésükben előnyben részesítsék a Miskolci Egyetemet. Közös érdekünk, hogy a fiatalokat megtartsuk városunkban. Szorosabb együttműködést, kapcsolattartást szorgalmazunk a Miskolci Egyetem és a középiskolák vezetői, tanárai és a továbbtanulni szándékozó fiatalok szülei között.
•
Továbbra is élni kell az egyetem által biztosított tehetséggondozási programokkal, melyek az egyetemi helyszíneken, laboratóriumokban folynak, és amelyek elsődleges célja a természettudományi kultúra megalapozása újszerű módszerekkel.
•
Együtt kell működni a középiskolák, szakközépiskolák átszervezése során.
•
Továbbra is biztosítani kell intézményeinkben a Miskolci Egyetem tanárképzésének gyakorlóiskolai hátterét.
•
Szorosabb együttműködésre törekszünk a közös oktatási programok, pályázatok elkészítésében.
•
Együttműködünk digitális tananyagok, elektronikus szolgáltatások, digitális könyvtár ismereteinek elterjesztésében.
•
A pedagógusképzés, továbbképzés és a szükséges átképzések kidolgozásában, a szakirányú továbbképzés,
a
mesterképzés
és
felnőttképzés
területén
továbbra
is
szorosan
együttműködünk. A Miskolci Egyetem Továbbképző Intézetével való együttműködés a pedagógus továbbképzések területén. •
Szorgalmazzuk az olyan kulturális és sportrendezvények megtartását, amelyek erősíthetik a közoktatásban tanulók, az egyetemi hallgatók, a tanári közösségek és az egyetemi oktatók kapcsolatait.
Az önkormányzat oktatásügyi alap- és vállalt feladatainak teljesítése szempontjából megkülönböztetett szerepe van a magas szintű szakmai, pedagógiai kultúrát közvetítő pedagógusnak. Ahhoz, hogy e szerepkörnek megfelelhessenek az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük.
•
A városi és megyei szaktanácsadói hálózat együttműködésének elősegítése, a szaktárgyi és tantárgypedagógiai át- és továbbképzések új rendszerének, a pedagógus szakvizsgára való felkészülés feltételeinek támogatása, finanszírozása terén. 104
•
A korszerű vezetőképzés és – továbbképzés szakmai és financiális feltételeinek megteremtése.
•
Az oktató pedagógus ösztöndíjrendszer,
tekintélyének visszaállítása. Meg kell vizsgálni a helyi
valamint
szaktudományos
vagy
tantárgypedagógiai
innovációs
tevékenység érdekében biztosítandó alkotói szabadság lehetőségét.
Kiegyensúlyozott, a fenntartó és az intézményhasználók által egyaránt elismert intézményműködés és fejlesztés csak a fenntartó önkormányzat és a szakmai érdekképviseleti fórumok folyamatos, érdemi párbeszéde, közös döntés-előkészítése esetén várható.
Ennek teljesülése érdekében az önkormányzat a maga eszközeivel: •
ösztönzi a Pedagógus Kamara, illetve szakmai fórumok létrejöttét, támogatja azok működési feltételeinek megteremtését,
•
támogatja a hagyományosan kialakult, a szakma által elfogadott és eredményes működést tanúsító testületek, szervek további fennmaradását,
•
együttműködik az egyéb fenntartású oktatási-nevelési intézményekkel, az óvodavezetők szövetségével, az igazgatói egyesületekkel, az érdekképviseletekkel a város oktatáspolitikai céljainak megvalósításában.
105
IV. Miskolc Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települések ellátásának fejlesztési koncepciója A térségünkben megoldandó többcélú kistérségi társulást érintő problémák egyaránt érintik az egészségügy és az oktatásügy szakembereit, sőt más, a szakterületen dolgozókat is, ezért nagyon fontos, hogy az érintett szakmák egységes és közös álláspontot alakítsanak ki, illetve fogalmazzák meg a legkorszerűbb ismereteket, tennivalókat és a gyakorlatban széleskörűen alkalmazzák is, valamint fokozzák minden területen együttműködésüket.
4. 1. A többcélú kistérségi társulások ellátásához szükséges személyi feltételek biztosításának indoklása: •
a társintézmények (városi gyermek-ideggondozó) hiánya,
•
a családok szocioökonómiai státuszromlásának következményei miatt jelentős mértékben megnövekedett a problémás esetek száma,
•
a családterápiás ellátás létrehozása szükséges a családszerkezet szétesése, a család diszfunkcionális működése miatt,
•
a vizsgálatokra, a terápiás kezelésekre a várakozási idő rendkívül hosszú (2-3 hónap),
•
az oktatási és nevelési intézmények (óvodák, iskolák) részéről nagymértékben megnövekedett az igény a magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek vizsgálatra, terápiás megsegítésére,
•
a szakmai ismeretek bővítésében sokoldalú támogatást biztosít a Városi Pedagógiai Intézet
4. 2. Bázishelyek kialakításának fontossága •
A szétszórtan elhelyezkedő települések között az elérhetőség egy-egy települési szakszolgálati centrummal biztosítható.
•
Adott a szakemberek, pedagógusok, szülők, gyerekek számára egy állandó központi helyiség, intézmény, ahová problémáikkal közvetlenül fordulhatnának. Ezt a helyiséget a szakmai igényeknek megfelelően a társulási normatívából igényesen a (minimális eszköz és felszerelés jegyzék) 14/1994. MKM rendelet 4. sz. melléklete alapján, folyamatosan, lépcsőzetesen be lehetne szerezni, az adott település oktatási intézményei igényeihez igazodva, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, igényekhez.
Ma Miskolc városában sokéves gyakorlati tapasztalat gyűlt össze a problémás gyermekekkel való foglalkozásról, fejlesztésről, különböző módszerekről. Egyre több szakember foglalkozik ezzel a problémakörrel, de sokan közülük elszigetelten. 106
A pedagógiai szakszolgálat rendkívül sokrétű szerteágazó, speciális feladat, melyhez különleges felkészültségű szakemberekre, komplex és összehangolt tevékenységre, jelentős tárgyi feltételre van szükség. Ez a tevékenység ahhoz a preventív szemléletformáló, mentálhigiénés tevékenységhez tartozik, amelyet a nevelési tanácsadók kezdettől magukra vállaltak a pedagógusok, gyerekek és a szülők vonatkozásában is. E tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a lakosság minél jobban ismerje meg a pszichológia és a pedagógia adta korszerű lehetőségeket a nevelési hibák elkerüléséhez és az egészségesebb szülő – gyermek, pedagógus kapcsolat gyakorlásához.
4. 3. Céljaink, terveink a többcélú kistérségi társulások területén az elkövetkezendő években: •
bázishelyek számának bővítése a társult településeken (Alsózsolca, Sajóbábony),
•
a Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet eszközállományának további fejlesztése,
•
a szakszolgálaton belül a feladatokat ellátó főállású szakemberek létszámának bővítése (logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai területen),
•
utazó szakszolgálat, gyógypedagógiai ellátás kialakítása, bővítése,
•
tehetségígéretek felkutatása, azonosítása, diagnosztizálása, képességeik fejlesztése speciális és komplex tehetségfejlesztő program beindításával,
•
gyermekek szervezett utaztatása a közoktatási ellátásban, szakszolgálati jellegű segítésben (iskolabusz, mikrobuszvásárlás, bérlés),
•
továbbképzések, szakmai tanácsadás biztosítása
Legfontosabb feladataink: •
kapcsolattartás a társult önkormányzatokkal,
•
a társult önkormányzatok számának növelése,
•
szakszolgálati tevékenység teljesebbé tétele, bővítése,
•
tehetséggondozás, felzárkóztatás lehetőségeinek felmérése, kihasználása,
•
munkaközösségek mellett munkacsoportok kialakítása, szakértői bázis működtetése.
Ezeknek a feladatoknak az ellátását ott célszerű megszervezni, ahol a szakmaiság biztosított, illetve ahol szükség van rá. Alapvető cél, hogy a közoktatási pedagógiai szakszolgálati ellátások minél közelebb kerüljenek az igénybevevőkhöz.
107
Közelebb kerülhetnek az igénybe vevő szülőkhöz, gyermekekhez a pedagógiai szakszolgálati ellátások a bázisintézményekkel vagy az utazó szakemberekkel. A környező települések részéről egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható, egyre több önkormányzat keresi az együttműködés lehetőségét városunkkal.
4. 4.
A miskolci pedagógiai szakszolgálati ellátás középtávú céljai, feladatai a többcélú
kistérségi társulás programjában
A kistérségi tárulás az együttműködés keretei között a települések önállóságát nem sértve a közoktatás területén az alábbi célkitűzéseket kívánja megvalósítani:
•
Önkéntességen alapuló, a gyermekek és a település érdekeit szolgáló, kiépíthető közoktatási együttműködések kialakítása.
•
Olyan iskolastruktúra kialakítása, amely hatékony, költségtakarékos, eredményes, minőségileg mérhető, együttműködő.
•
A közoktatási szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével, lényeges többletráfordítások nélkül javuljon.
•
Minden tanuló számára váljanak elérhetővé a minőségi szakszolgáltatások.
•
A kisiskolák, kistelepülések leszakadásának megállítása, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése.
•
Minden gyermeknek, tanulónak lehetővé tenni, hogy igénybe tudja venni azokat a közoktatási
szolgáltatásokat,
amelyek
személyiségfejlődéséhez,
tehetségének
kibontakoztatásához szükségesek. •
Lehetővé kell tenni, hogy valamennyi óvoda, iskola hozzáférjen a legfrissebb pedagógiai információkhoz, igénybe tudja venni a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatásokat.
•
Ki kell építeni az intézmények között a gyors információs csatornákat, rendszeressé és folyamatossá kell tenni az elektronikus kommunikációt.
•
Nagyobb lehetőségek biztosítottak így az oktatási-nevelési intézményeknek a pályázati források megszerzésére.
•
Oldani a város és a társult települések között a felhalmozott feszültséget, hogy hatékonyan tudja szolgálni a város és a vonzáskörzete fejlődését.
•
Átláthatóvá, követhetővé, ellenőrizhetőbbé kell tenni a tanügyigazgatást, naprakész információkhoz kell juttatni az önkormányzatokat az intézmények munkájáról.
•
Össze kell hangolni az intézményi fejlesztéseket, koordinálni és az igényekhez igazítani a beruházásokat. 108
V. Roma kisebbséghez tartozó esélyegyenlőségének biztosítása
gyermekek
és
tanulók
Magyarországon a legnagyobb kisebbséget a romák alkotják. Az elmúlt harminc évben két nagy roma kutatásra került sor hazánkban. Mindkét vizsgálat azt állapította meg, hogy ehhez az etnikumhoz tartozók az átlagnépességnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak. A hátrányuk az elmúlt évtizedekben tovább nőtt. Helyzetük javítása össztársadalmi feladat. A közoktatáspolitikán túl kiterjed a lakáspolitikára, a foglalkoztatáspolitikára, a szociálpolitikára és az egészségügyi ellátásra is.
5. 1. A roma lakosság helyzete
A roma lakosság túlnyomó része a népesség legszegényebb részét alkotja. A hátrányos helyzet létének és növekedésének a legfőbb oka, hogy a romák közül feltűnően sokan nem rendelkeznek kereső foglalkozással és a rendszerváltást követően jelentős számban vesztették el a munkahelyüket. A 15-59 éves roma férfiak közül csupán 31%, 15-54 éves nők közül pedig csak 18% van foglalkoztatva. Az ilyen korú romáknak mindössze 24%-a rendelkezik rendszeres munkából származó jövedelemmel és 42%-a kap valamilyen rendszeres, nem munka jellegű jövedelmet. A roma etnikumhoz tartozó háztartásokban tehát az átlagosnál jóval kevesebb a rendszeres munkahelyi keresettel rendelkezők aránya, ugyanakkor a gyermekek száma magasabb a roma családokban, az egy főre jutó jövedelem átlaga pedig ebből következően messze elmarad az országos átlagtól. A roma etnikumhoz tartozóknak az országos átlaghoz képest jóval nagyobb száma él a szegénységi minimum alatt. A szegénység és a munkanélküliség lényegesen tartósabb ebben a társadalmi csoportban mint a nem romáknál. A roma közösségek életében a munkanélküliség mellett a nagy mértékű elszegényedés jelenti a társadalmi felemelkedésük akadályát. A szociológiai vizsgálatok eredményei között nagyon súlyos problémaként kell értékelni, hogy a megkérdezett háztartásoknak a 12%-a a napi élelmiszer bevásárlásokra sem rendelkezik elegendő pénzzel. A roma lakosság 35%-ánál a lakáshelyzet (a lakás mérete és minősége) az átlagtól rosszabb, 29%-ánál pedig nagyon rossz, elhanyagoltnak mondható. A kisebb vidéki településeken élő romák helyzetét még rontja az a tény is, hogy a településen kívüli munkavállalásuknak az esélyét csökkenti a tömegközlekedés ritkulása és drágulása. Egyszerűen a szegénység helyzetéből adódóan az útiköltségre nem jut pénz. A szegénység nem csak alacsony jövedelmet jelent, hanem hozzájárul a szegények egészségi állapotának romlásához, a szegény családok gyermekeinek rossz fejlődési feltételeihez, iskolai
109
sikertelenségéhez, a lelki betegségek és a deviáns viselkedések gyakoriságának a növekedéséhez is. Egy modern társadalom számára súlyos tehertétel, ha tagjainak egy része szegény. Különösen akkor számottevő a probléma, ha ez olyan gyermekeket érint, akik súlyos szegénységben szocializálódnak. E területen működő szociológusok szerint a szegénység kialakulásában és reprodukálásában nagyon fontos okként a műveltségbeli és iskolai végzettség terén fennálló hátrányokat lehet megjelölni. A modern társadalmakban a mindennapi élethez széles körű tájékozottságra, gyakorlati jártasság elsajátítására van szükség. Akik nem rendelkeznek ezekkel a képességekkel hátrányos helyzetbe kerülnek a társadalmi élet szinte minden területén. Gyakran kapcsolódik ehhez a szegények kevésbé jó testi, lelki egészségi állapota. A szegény rétegbe tartozóknak egy különös viselkedési norma és értékrendszere vagyis „kultúrája” alakul ki – szegénység kultúrája -, amely egyrészt megkönnyíti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék, másrészt megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek. Ugyanakkor ennek a sajátos norma és értékrendszerének az iskoláztatás nem lényeges eleme (Oscar Lewis, Fábián Katalin). A roma gyermekek iskolai előmenetelét számos körülmény nehezíti: a sajátos szocializációs körülmények, a szegénység kultúrája, a család által közvetített kulturális minták különbözősége, a foglalkoztatási nehézségek, a rossz szociális helyzettel összefüggő kilátástalanság, a tanulással kapcsolatos gyenge motiváltság. A tanulási, iskolai nehézségek szomorú következménye, hogy nagy arányú a lemorzsolódás, a tankötelezettségi kor betöltéséig a nyolc általános iskolai osztályt többen nem végzik el, a többségi társadalomhoz képest kicsi a munkaerőpiacon versenyképes szakmai végzettséget szerzett tanulók, valamint az érettségizettek és felsőfokú oktatásban résztvevők aránya. Az elmúlt évtizedekben – különösen a rendszerváltást követően – Miskolcon is hasonló helyzet alakult ki mint amit országosan is tapasztalhatunk, azzal a különbséggel, hogy városunkban – és régiónkban is – nehéziparra épült a gazdaság. Az ágazat összeomlása jelentősen megnövelte a munkanélküliséget és különösen érzékenyen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintette. Egyik napról a másikra az itt élő roma családok döntő többsége munka és jövedelem nélkül maradt. A munka világához fűződő kapcsolatuk megrendült, a társadalmi felemelkedésük esélye jelentősen csökkent. Aggasztó, hogy az elmúlt másfél évtizedben felnevelkedett egy olyan generáció, aki már saját gyermekeit neveli, de semmilyen munkahelyi tapasztalata nincs. A romák társadalmi felemelkedése, integrációja komplex társadalompolitikai kérdés. Le kell azonban szögezni azt is, hogy a közoktatásnak nagyon fontos feladata van a megoldásban. Erősíteni kell azt a szocializációs környezetet, amely olyan normák és értékek közvetítését biztosítja, amely elősegíti a modern társadalomban való eligazodást, beilleszkedést, érdekérvényesítést garantáló képességek kialakítását, a munkaerőpiacon való eredményes érvényesülést nyújtó szakmai tudás 110
megszerzését, miközben a kulturális gyökereket, hagyományokat is erősíti. Olyan pedagógiai programok
alkalmazására
van
szükség,
amelyek
ezeket
a
feltételeket
megteremtik,
megakadályozzák a szegénység kultúrájának és a hozzákapcsolódó, a társadalmi integrációt gátló norma és értékrendszer reprodukcióját. Szükséges elérni: a három éves korban való teljes beóvodázást, a hatékony iskolai előkészítést biztosító pedagógiai program alkalmazását, a zökkenőmentes óvoda-iskolai átmenetet, az általános iskolai tanulmányok során a tehetséggondozó és felzárkóztató oktatás révén, hogy valamennyi roma tanuló versenyképes szakmai tudáshoz jusson, amit munka világában vagy a gimnáziumi és egyetemi tanulmányai során majd a diplomaszerzést követően használni tud és ezzel együtt megvalósítani a roma közösségek teljes társadalmi integrációját.
5. 2. „Lépésről Lépésre” nemzetközi multikulturális nevelési-oktatási program
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata sokat tett és tesz az integráció megvalósításáért. A város közoktatásának fejlesztése során folyamatosan oktatásszervezési és módszertani újítások, illetve pedagógiai továbbképzések valósulnak meg. Miskolcon a hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésében, az esélyegyenlőség, ezáltal a továbbtanulási esélyek biztosításában, a differenciált oktatási szolgáltatások nyújtásában a „Lépésről Lépésre” program 10 éve működő rendszer. Szükséges az óvoda-iskola átmenet erősítése, hogy a szegregált oktatási környezetből bármely iskolába garantált legyen az átjárás, tehát a megfelelő
képességekkel
rendelkező
hátrányos
helyzetű
fiatalok
esélyegyenlőségének
biztosításához szükséges feltétel és támogató háttér jöjjön létre.
5. 2. 1. A program sajátossága és koncepciója •
Individualizálva szocializál
•
Sajátos tevékenységközpont- rendszerben biztosítja a feltételeket, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek között a választási lehetőséget.
•
A családok bevonása az óvodai életbe, aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad az közös játékra, a gyerekekkel való törődésre, a nevelésre.
•
A program, az óvoda lehetőségeit, a környezet igényeinek, a család helyzetének és a gyermekeit érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve támogatja a szociálpedagógus feladatainak beépítését az óvoda által felvállalt tevékenységek 111
körébe, melynek feltétele a szociálpedagógusi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazása.
5. 2. 2. A program feladatrendszere Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében, az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és a gyermek személyiségének fejlődését eredményezik. •
Egészséges életmód alakítása
•
Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
•
Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
•
Az anyanyelv fejlesztése
•
Művészeti nevelés
•
A külső világ tevékeny megismerése
5. 2. 3. Családok bevonása az óvodai életbe A roma közösségek társadalmi integrációjának első lépése az óvodai nevelés. Az óvoda azonban nemcsak a gyermekek, hanem a családok szocializációjában is fontos szerepet játszhat. A helyi óvodai program alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Az óvoda pótolhatatlan, mással nem helyettesíthető funkciója: a családi nevelés kiegészítése, a speciális, kortárs kapcsolatban történő szocializálás. A program nyitottsága lehetővé teszi, hogy a családokban megjelenő értékek felszínre kerüljenek. Az óvoda különféle programokkal betölti a kultúra közvetítő és kultúra teremtő szerepet is, segíti a városrész civil szervezetinek tevékenységét, amely erősíti az itt lakó emberek identitástudatát, nemzetiségi énképét. A család óvodai életben való részvételének sokféle lehetősége van: •
Családi szoba működtetése szociális munkában jártas szakemberek részvételével (információs tábla, előadások, tájékoztatások városi rendezvényekről, szociális segítségadás lehetőségeiről, Klub programok, könyvek, játékok kölcsönzési lehetőségei),
•
Óvodai újság megjelenése,
•
Hírlevelek kiadása,
•
Szükség szerint családlátogatások,
•
Szülői megbeszélések
A szülőknek lehetősége van arra, hogy alkalmanként, előzetes megbeszélés alapján gyermeke csoportjában besegítsen a szervezési, gondozási feladatokban.
112
Az együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek a gyermekeikről, az óvodában folyó nevelési – fejlesztő munkáról, s maguk is gazdagítják személyiségükkel a csoport életét.
5. 2. 4. Családgondozás - szociális munka Az óvoda nyitottságából adódóan óvodapedagógus vagy megfelelő végzettséggel rendelkező szakember (szociálpszichológus, pszichopedagógus) segíti az intézmény által felvállalt szociális jellegű tevékenységeket, amivel sokat lehet tenni a krízis helyzetben lévő családokért.
Családgondozás lehetőségei: •
család és gyermekvédelmi tevékenység, pszichológiai hálózat,
•
szociális jellegű támogatások lehetőségeiről folyamatos információk nyújtása,
•
a családban fellépő életvezetési, mentális problémák kezeléséhez segítségnyújtás,
•
családi felkérésre közvetít a családok és a szakszolgáltató intézmények között.
Az óvoda, az óvodapedagógus a családról bizalmas információt nem adhat ki felhatalmazás nélkül illetéktelen személynek.
5. 2. 5. Az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítésének megoldása Az iskolák az óvodákkal folyamatosan tartják a kapcsolatot. A leendő első évfolyamosokat az óvodában meglátogatják a nevelők, ismerkednek egymással, együtt tevékenykednek. Az osztályba sorolás a szülők és az óvónők kérésének, véleményének figyelembe vételével történik. A szülőknek nyílt nap keretében van lehetőségük a tanítók személyiségét és módszereiket megismerni. Az átmenetet hospitálásokkal, konzultációkkal, közösen készített felmérésekkel segítik.
Célja: •
átmenet elősegítése
•
kapcsolatteremtés
•
gyermekek személyiségének megismerése
•
érzelmi kötődés megalapozása.
5. 2. 6. A Lépésről lépésre program folytatása az általános iskolában Az program keretében a hátrányos helyzetű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos többletfeladatok valósulnak meg: •
Képességkibontakoztatás
•
Iskolaotthonos foglalkoztatást az alsóbb évfolyamokon
113
•
Intenzív gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátása a prevenció előtérbe helyezésével
Kiemelt feladat a nyelvismeret fejlesztése, számítástechnikai oktatás, tanulók egészséges életmódra nevelése, mindennapos testedzés, fokozott környezetvédelmi nevelés.
5. 2. 7. Feladat és eszközrendszer •
A
tanulói
sikerek
elérése
érdekében
az
alapkészségek
fejlesztése,
kulcskompetenciák alapozása. •
Értékrend megfelelő alakítása.
•
Akaraterő, fegyelmezettség, a kudarctűrő- képesség kialakítása.
•
Sikerkereső, pozitív énképpel rendelkező, de önmagát reálisan megítélő tanulók nevelése.
•
Humánus magatartásformák kialakítása.
5. 2. 8. Tevékenységi rendszer •
Alsó tagozaton nyelvi, irodalmi, kommunikációs program továbbvitele a szülői igényekkel összhangban a hagyományos módszer biztosítása mellett.
•
Dyslexia prevenció
•
Lépésről- lépésre program folytatása.
•
Etnikai oktatás.
•
Iskolaotthonos rendszer biztosítása.
•
Életvezetési ismeretek oktatása
•
Drogprevenciós tevékenység (1.-8. évfolyamig)
•
Képességkibontakoztatás 1-8. évfolyamig Magyar nyelv, irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyakból.
•
A napközis, iskolaotthonos csoportok munkája, a tanulószobai tevékenység igen jelentős területe az iskola egészének.
5. 2. 9. Roma etnikum programja •
Differenciált fogalakozások a tanórákon
•
Egyéni felzárkóztatás
•
Egyéni konzultációk
•
Napközis ellátás biztosítása
•
A tanuló bevonása a szabadidős tevékenységekbe, részvételük anyagi támogatása az alapítványokból 114
5. 2. 10. Etnikai kisebbségi iskolai oktatás A csoportokat évfolyamonként a szülők írásos kérelme alapján alakítják ki. A roma kisebbségi oktatás biztosítja a roma tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek, a történelmének, irodalmának,
képzőművészetének,
zenei
és
tánckultúrájának,
valamint
hagyományainak
megismerését.
5. 2. 11. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő program •
képességkibontakoztató foglalkozások minden évfolyamon,
•
intenzív napközis ellátás,
•
differenciált foglalkozás a tanórákon,
•
egyéni konzultációk.
5. 3. Célok, feladatok 5. 3. 1. A roma gyerekek iskolai sikertelenségének okai •
szociális hátrány
•
az eltérő családi szocializáció
•
a nyelvi hátrány
•
a pedagógiai gyakorlat
•
az előítélet
•
a motiváció hiánya.
A foglalkoztatási és az iskoláztatási gondok ma összefüggő láncot alkotnak. A munkalehetőségek hiánya miatt a roma gyerekek nem motiváltak a tanulásra, a végzettség hiánya pedig a foglalkoztatás akadálya. Tudatában vagyunk, hogy a roma népesség jelenlegi foglalkoztatási, s azon túl társadalmi helyzete számottevő mértékben csak akkor javulhat, ha e körben a gyermekek óvodába küldése és iskoláztatása terén jelentős előrelépést sikerül elérni. Az iskola azt várja a szülőktől, hogy gyermekeiket tanulásra, jó iskolai eredményekre ösztönözzék. A roma szülők nagy részének azonban az iskolához nem fűződnek kellemes emlékei, hiszen többnyire ők maguk is kudarcot, kudarcra halmozó diákok voltak. Az első lépéseket a bizalom megteremtése érdekében az iskolának is meg kell tennie. Fontos, hogy ismerjék azokat a szociális értékeket, melyeket a roma családok magukénak vallanak. A gyermekek otthoni és iskolai világa között közeledésre és bizalomra van szükség.
115
5. 3. 2. Nevelési-oktatási (pedagógiai) alapelvek •
Minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy tehetségének megfelelő pályára kerüljön, hiszen megfelelő módszerekkel, pozitív pedagógiai attitűddel minden gyermek eljuttatható az ismeretszerzés megfelelő szintjére.
•
Erősíteni kell a gyermekekben és a szülőkben azt a felfogást, hogy a romák felemelkedésében és integrációjában az oktatásnak fontos szerepe van, ezért minden nevelési-oktatási tevékenységet olyan megfontolással kell végezni, hogy az pozitív hatással legyen a családi környezetre is.
•
A nevelési folyamat és tevékenység tervezésekor a gyermekek kreativitásának és kritikai érzékének a fejlesztése legyen irányadó.
Bátorítani kell a gyermekeket minden olyan
tevékenységben, amely személyiségfejlődésében pozitív hatású lehet. •
Az életkori sajátosságok figyelembevételén túl fokozott óvatossággal, kellő toleranciával kell kezelni az eltérő egyéni képességeket s ezek hatásait. A nevelő legyen tájékozott a pszichológia (fejlődéslélektan) és a pedagógia (alternatív pedagógia) elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt.
•
Az erkölcsi és etikai értékeket valós környezetben, konkrét tapasztalásokhoz kötve a közösségépítés és a személyi fejlesztés középpontjába kell állítani. Itt kapjon helyet az egymás iránti felelősség és tisztelet, a megbecsülés és az elfogadás, a szeretet és az együttérzés értékének és érzésének a kifejezése és erősítése is.
•
A személyiség- és közösségfejlesztésben kiemelt fontosságú legyen a családi nevelés, illetve az egészséges életmód és életvitel kialakítása.
•
A pedagógusoknak minden esetben a gyermekek érdekeit szem előtt tartva kell kezdeményeznie a szülői segítőkapcsolat kialakítását és ápolását.
•
A szülőket be kell vonni az iskolai élet eseményeibe, rendezvényeibe, s egyben hangsúlyt kell fektetni a korrekt információcserére, a kölcsönös tájékoztatásra.
•
Legyenek
olyan
egészségnevelésével,
foglalkozások,
rendezvények,
művelődésével,
igényeik
melyek lehetőség
kifejezetten szerinti
a
szülők
kielégítésével
kapcsolatosak (előadások, felnőttek iskolája, tanfolyamok, családi napok stb.). •
A gyermeki személyiségjogok tiszteletben tartásával mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a roma gyerekeket etnikai hovatartozásuk miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés.
116
5. 3. 3. Általános célkitűzés A hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatásához való hozzáférésének biztosításán túl a versenyképes tudás kialakítása a közoktatás rendszeréből kilépő tanulók esetében szorosan összefügg az egyenlőtlenség csökkentésével. A fenti cél érvényesítésének legfontosabb nehézsége abban rejlik, hogy annak megvalósítása bonyolult összefüggésrendszerre irányuló, összetett fejlesztő rendszer segítségével képzelhető el.
A szükséges fejlesztésnek négy egymással összefüggő területre kell kiterjednie: •
Az „egyénre szabott” a kulturális, etnikai, képességbeli és tanulási szükségletekben kifejeződő sokféleséghez alkalmazkodó pedagógiai gyakorlat általánossá tétele. A differenciált fejlesztésre és tanulási sikerre orientált pedagógia eszköztár alkalmazása.
•
Az integrált, befogadó intézményfejlesztés, a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását eredményesen megvalósító intézmények körének a bővítése, az oktatás minőségének javítása érdekében fejlesztett szolgáltatási rendszer kialakítása, képzési programok intézményi együttműködési modellek támogatása révén.
•
A szociális hátrányok tanulási eredményeket negatív módon befolyásoló hatásának (például lemorzsolódás) ellensúlyozására (prevenció, kompenzáció) irányuló fejlesztés olyan iskolán belül szerveződő, vagy külső támogató szolgáltatások rendszerének kialakítását feltételezi, melyek hatékonyan segítik elő a hátránykompenzációs erőfeszítéseket. Ennek párhuzamosan a tehetséges fiatalok kibontakozását is segítenie kell.
•
A
roma
tanulókkal
visszaszorítása
szembeni
(deszegregáció)
hátrányos egyszerre
megkülönböztetés kell,
hogy
minden
irányuljon
formájának a
hátrányos
megkülönböztetés okainak, különböző megnyilvánulásainak (például előítéletes attitűdök) felszámolására.
5. 3. 4. Közvetlen célok •
A tanulók integrációjának támogatása a befogadó, illetve integrálóvá váló intézmények fejlesztése révén.
•
Az óvoda- általános iskola- középiskola átmenet erősítése, az átjárhatóság biztonságos megvalósítása.
•
Miskolcon – e problémakörben kiemelten érintett – óvodák, általános iskolák és középiskolák szakmai és tárgyi fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációmentes és sikeres oktatásának a fejlesztéséhez, e gyermekek továbbtanulási esélyeinek növelése, az integrált neveléshez szükséges kompetenciák elsajátítása 117
•
Intézményfejlesztés és pedagógiai módszertani fejlesztés
•
Tanulói mérési módszerek egységesítése, beépítése az intézmények minőségbiztosítási programjába
•
Az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása
•
A pedagógus továbbképzésének támogatása
•
Intézményen belüli (tagintézmények közötti) integráció felerősítése
•
Települési szintű oktatási esélyegyenlőségi program megvalósítása
•
A szegregáló oktatásszervezői formák felszámolása mentorálassal, fejlesztéssel, képzéssel
•
Középiskolában való továbbtanulás esélyének növelése a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket nagy számban oktató 8. osztályos tanulóinak kiscsoportos felkészítésével, fejlesztésével – középiskolai szakemberekkel együttműködve.
•
A roma gyerekek iskolai sikerességének elősegítése, az iskolai rendszerben való továbbjutási esélyek biztosítása (tanulási, szociális feltételek)
•
Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek olyan pedagógiai és szociális környezetet nyújtani, mely pozitívan hat a családi környezetre is
•
A pedagógiai hatásfolyamattal, illetve a roma kultúra megismerésével, megismertetésével erősíteni az etnikai identitástudat kialakulását, egyben az oktatáson keresztül elősegíteni a romák társadalmi integrációját
•
Differenciált személyiségfejlesztés, felzárkóztatás
•
A romák integrációjának elősegítése az iskolában és a helyi társadalomban
5. 3. 5. Távlati célok •
A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban.
•
A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban, a továbbtanulás esélyeinek kiegyenlítése
•
A sikeres tanulás és munkába állás feltételeinek megteremtése
•
A versenyképes, munkaerő-piacra felkészítő tudás
•
Esélyegyenlőség megteremtése a hátrányos helyzetű fiatalok számára, lemorzsolódás csökkentése, az elvándorlás fékezése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése
•
A kistérség népességmegtartó képességének fokozása
•
A halmozottan hátrányos tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása
•
Kirekesztéstől mentes közoktatási rendszer megteremtése, befogadó intézményi körzet kialakítása
118
•
A tanulók képességének maximális kibontakoztatása a személyiségközpontú oktatás-nevelés által, tanulói életpálya program bevezetése
•
Óvodás kortól felépített, teljes városi intézményhálózatra kialakított, mentori hálózattal támogatott képzési, fejlesztési és integráció tanulói életpálya program működtetése.
5. 3. 6. Feladatok az óvodai és iskolai oktatás területen •
Vonzóvá és elérhetővé kell tenni számukra az óvodai képzést, melynek keretei között a 3-6 éves korú gyermekekben kialakulnak azok a készségek, viselkedési, érzelmi és gondolati minták, melyek megkönnyítik számukra a törésmentes iskolai beilleszkedést és motiválhatják őket a továbbtanulásra. Célszerű növelni az óvodákban a roma származású dolgozók arányát.
•
Az iskolaérettségi vizsgálatok tesztjeit módosítani kell, hogy a roma szocializáció által elismert értékek is helyt nyerjenek a vizsgált készségekben
•
A iskola és az óvoda közötti átmenetre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
•
Körültekintőbben kell dönteni a roma gyermekek magántanulóvá történő nyilvánításakor.
•
Szorgalmazni kell az interkulturális programok bevezetését.
•
Törekedni kell, hogy az oktatás kiterjedjen a roma kisebbség történelmére, kultúrájára vonatkozó információkra. Ennek során a korszerű pedagógiai eszközök használata javasolt (felfedező tanulás, drámapedagógia, tevékenykedtetés stb.).
•
Fontos a roma kultúra megismerése (megismertetése), a meglévő hagyományok ápolása, a családi értékek, szokások tisztelete és erősítése.
•
Támogatni kell a diákok zökkenőmentes középiskolai továbbtanulását, különös tekintettel az érettségit adó középiskolákba. Ehhez a pályaválasztási tanácsadás szerepét erősíteni szükséges.
•
Törekedni kell a lemorzsolódás megakadályozására, a továbbtanulási esélyek növelésére, a továbbtanuló növendékek „utánkövetésére” segítésére.
•
Támogatjuk a tehetséggondozást és pályaorientációt. Kiemelt feladat a jó képességű gyerekek és családi környezetük ösztönzése az érettségit adó középiskolákba való továbbtanulásra (patronáló tanár).
5. 3. 7. A különböző területeken meglévő hátrányok csökkentése Szociális hátrányok: a nevelési-oktatási intézményekben az optimális tanulási feltételek, a szociális biztonság, a mentálhigiénés törődés megvalósítása, fokozott figyelem a család- és gyermekvédelem terén, a családsegítő szolgálattal szoros kapcsolat kiépítése.
119
Eltérő családi szocializáció: a családi szocializáció értékeire épített pedagógiai gyakorlat megvalósítása. Az óvoda, iskola első lépésben a gyerekek családi biztonsághelyzetét erősítse még, s erre építse a tantárgyi képességek és készségek elsajátításához szükséges fejlesztéseket.
Nyelvi hátrány: a pedagógus először ismerje meg a gyerek előzetes tudását, élettapasztalatát, nyelvi kifejezőkészségét, s ezután bővítse a gyerek szókincsét. Alkalmazza a helyi hátrányok kezelésére a leghatásosabb pedagógiai eljárásokat (pl. dráma, zene, ének tánc, rajz, képzőművészet).
Előítélet: Meg kell teremteni a társadalomban az előítéletektől, sztereotípiáktól, mítoszoktól és gyűlölettől mentes, a valós érveken és értékeken alapuló közgondolkodás és cselekvés lehetőségét roma ügyben. Fontos feladat a roma kultúra megismerése és közvetítése a roma és a többségi társadalom felé. Meg kell ismerni és el kell fogadni a családból jövő szokásokat. Mindezek fontos szerepet játszanak az identitás erősítésében.
Pedagógiai gyakorlat: Szorgalmazzuk a kiscsoportos foglalkozásokat szakköri formában. Hatásos pedagógiai eljárások: beszélgetőkör, kooperatív tanulás, differenciált foglalkozás, integráció, pozitív elfogadás, multikulturális oktatás, Lépésről-lépésre program stb.
Motiváció: Fontos szerepe van az identitás erősítésének, a csoportépítésnek, a sikerélmény nyújtásának.
5. 4. A hátrányos helyzetű tanulók helyi deszegregációját célzó programok
•
A fejlesztés szükségessé teszi, hogy pontosan azonosíthatóak legyenek azok az oktatási intézmények, melyek nem sikeresek a hátrányos helyzetű / vagy roma tanulók oktatása területén, ezért a fejlesztés kiemelt célcsoportjává kell válniuk.
•
Az integrált oktatáshoz, neveléshez szükséges pedagógiai eszközök (tantervek, tankönyvek, segédletek) kifejlesztésének folytatása, színvonalas oktatás biztosítása, és a társadalmi integrációs folyamatok iskolai szinten történő erősítése az esélyegyenlőség jegyében.
•
Célként fogalmazzuk meg a közoktatási intézmények alkalmazkodását a tanulók kulturális és etnikai sokféleséghez az integrált oktatás szakmai és pedagógiai és szabályozási feltételeinek a javítása érdekében.
•
Iskolai preventív programok kidolgozása,
a hátrányos helyzetű tanulók iskolai
lemorzsolódásának csökkentése érdekében, már az óvodai képzéstől kezdődően. 120
•
Iskolán kívüli szakmai szolgáltatások kialakítása, melyek segítik a diákok tanórai felkészülését, amelyek csökkentik a szegénységből eredő hátrányokat, valamint lehetővé teszik és elősegítik tehetségük kibontakozását.
•
Antidiszkriminációs képzési és konfliktuskezelési szolgáltatások rendszerének kialakítása és működtetése. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók iskolázatási feltételeinek javítására, életpálya építés és társadalmi integráció támogatására célzott programok megvalósítása.
•
Mentor, patronáló rendszer kialakítása és működtetése a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosításának érdekében, a középfokú oktatásban és a felnőttoktatásban egyaránt.
•
Hátrányos helyzetű tanulók szegregációjának felszámolása,a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldását segítő pedagógiai fejlesztések kidolgozása, a hátrányos megkülönböztetés felszámolása és támogató társadalmi környezet megteremtése.
•
Közösség fejlesztési prioritás –tanulási lehetőségek bővítése.
•
Interkulturális oktatás fejlesztése –az oktatási rendszerben a kulturális sokszínűséget szolgálja, amely elősegítheti a sokszínű társadalomban történő együttélést: amelynek meg kell jelennie a pedagógusképzésben, a módszertani fejlesztésekben, szakértők képzésében oktatási programok, tananyagok kidolgozásában.
5. 5. A roma felnőttképzés helyzete
A roma lakosság iskolázottsága, képzettségének színvonala jelentősen elmarad a lakossági átlagtól, az utóbbi években erősen megkopott szaktudásuk miatt a szakmunkások jelentős része sem talál stabil munkahelyet. A roma munkanélküliek jelentős hányada mára kikerült a munkanélküli ellátásból, ugyanakkor a szociális háló nem ad nekik megfelelő biztonságot. Amennyiben anyagi, egészségügyi szociális, foglalkoztatási helyzetük nem javul, akkor az olyan – önmagában pozitív – demográfiai jelenségek, mint a sok gyerek, fiatal átlagéletkor is visszájára fordulhat, és már óvodáskortól kezdve a szegénységet, illetve a tartós munkanélküliségből fakadó szubkultúrát „termelik” újra.
A tartós munkanélküliség legfontosabb okai: •
a területi- és szocio- kulturális hátrány,
•
a lakáskörülmények, 121
•
inaktivitásra ösztönző szociális rendszer.
•
megfelelő képzettség hiánya
•
új munkaerő- piaci követelmények
•
alapkészségek, kulcskompetenciák hiánya
•
munkatapasztalat,
szakképzettség
és
a
másodlagos
munkavállalói
eredmények
(rendszeresség) hiánya •
tartós inaktivitással összefüggve egészségügyi, pszichés, családi és szociális problémák
•
érdekérvényesítő
képességük
deficitjei:
kommunikációs
problémák,
előítélet,
diszkrimináció, a településen belüli lakhatási hátrányok, elérhetőség korlátozottsága (kirekesztettség).
Miskolc városban és kistérségében is egyre több azon fiatalok és az idősebb korosztályhoz tartózók száma, akik tanulmányaik során nem tudták elsajátítani a társadalmi beilleszkedéshez, a munkába álláshoz, a családalapításhoz szükséges készségeket, ismeretek. Ezeknek az embereknek alig van esélyük arra, hogy jövőjüket, egyéni életüket kialakítani, rendezni tudják, hogy a társadalmi munkamegosztásba be tudjanak kapcsolódni, hogy a munkaerőpiacon az esély legkisebb reményével meg tudjanak jelenni. A jelenség nem véletlen, számos okra vezethető vissza, annak ellenére, hogy a többségük az iskolában kapja meg az első esélyt. Az első esélyt, a képzés előnyeit azonban különböző okok gyengítik, döntően az, hogy nem rendelkeznek stabil, támogató családi és szociális hátérrel. Azok az emberek – közöttük különösen a roma kisebbséghez tartozók, a társadalmi lét perifériájára szorulók-, akik nem végzik el az iskolát, vagy bármilyen képesítés nélkül kerülnek ki az oktatásból: •
a későbbiekben nagyon nehezen – szinte reménytelenül nehezen- tudnak csak elhelyezkedni, munkába állni,
•
életük során többször válnak munkanélkülivé, egyik rosszul fizetett állásból, a másikba sodródnak könnyen válnak tartós munkanélkülivé, jó néhányan úgy, hogy még soha sem álltak munkaviszonyban,
•
állandó pénzzavarral küzdenek
Végezetül
hiányoznak
a
munkaerőpiacról,
nem
váltak
önmaguk
eltartójává,
hanem
visszafordíthatatlanul eltartottakká, reménytelenné.
5. 6. A roma felnőttképzés lehetőségei
A felnőttképzés folyamatában három érdekrendszer céljait, hatását kell figyelembe venni, amelyek számos ellentmondást hordoznak magukban. 122
A társadalmi érdek legfontosabb összetevője a tanultság, a képzettség minél magasabb szintjének elérése. A gazdaság érdeke a munkaerő- piaci kínálatnak való megfelelése a legkisebb befektetés árán. Az egyéni érdek az előzőektől nem függetlenül, de az egyéni karrier szándékok a fentiektől jelentősen eltérhetnek. Állami szempontból a cél az érdekrendszerek harmonizációja, a szinergia minél magasabb szintű megteremtése. Az élethosszig tartó tanulás elve a tanulást, mint rendszert kezeli. Az alapfokú képzésből lemorzsolódottaknak meg kell teremteni a „második esélyt” az oktatáson keresztül megfelelő szakmai tudás megszerzése révén bekerülni a munkaerőpiacra. Olyan programokra van szükség, amely nem az oktatás hagyományos formáira módszereire épít, hanem a szokásos közoktatási szolgáltatások mellett személyiségfejlesztő szolgáltatásokat is magába foglal (tanácsadás, tréningek, speciális csoportterápia, szabadidős tevékenységek, érdekérvényesítő, konfliktuskezelő technikák) valamint kiterjed a munka világába való beilleszkedést segítő szakmai, mentális és manuális tevékenységekre. A program megvalósítására egy fejlesztő központ létrehozása szükséges, amely képes ellátni, megvalósítani, az előzőekben megfogalmazott három szervesen összekapcsolódó, egymást kiegészítő tevékenységet. Szervezetileg iskolához is kapcsolódhat, annak részeként is működhet. Ez a Szociotranzit Fejlesztő Központ nemcsak Miskolc városában, hanem a kistérség többi területén élő hátrányos helyzetű emberek fejlesztését is érintené, kihelyezett adott településen szervezett csoportokban speciálisan felkészített pedagógusok közreműködésével. Megvalósításához, működéséhez pályázati forrásokat szükséges felkutatni és biztosítani. A program sikere érdekében a fejlesztésen, képzéseken túl a környezet és a motiváció erősítése is kiemelt feladat. Ehhez a program elfogadását segítő – e program keretei között kiképzett – mentorok járulnak hozzá.
5. 6. 1. A program indokoltsága A fentiekben részletezett problémák enyhítése érdekében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának és háttérintézményei szakembereinek, valamint a roma, nem roma szervezetek munkatársainak, illetve a program hitelességét, elfogadását és beágyazódását segítő- e program keretében toborzott – telepeken élő önkéntesek kiválasztásával, képzésével szükséges elősegíteni a városban élő romák társadalmi és munkaerő- piaci reintegrációját, az esélyegyenlőség biztosítását.
5. 6. 2. Mentorképzés / esélyegyenlőségi szempontok Az esélyegyenlőség növelésének érdekében a program célul tűzi ki olyan önkéntesek bevonását a képzésbe, akik szintén hátrányos helyzetűek, mivel - megítélésünk szerint biztosítottabbá válik a célcsoport és a szakemberek közötti megfelelő szintű kommunikáció. 123
Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás jelenik meg, amely átfogó jelleggel foglalkozik a helyi közösség, célcsoport esélyegyenlőségi szükségleteivel. A mentorhálózat kialakítása, alapja a Szociotranzit Fejlesztő Központnak, amely egyben a célcsoportnak a miskolci és a kistérségi munkaerőpiacra történő belépése. A mentori tevékenységen keresztül a képzésbe bevont emberek személyre szabott tanácsadással járulnak hozzá a roma munkanélküliek
tudatosabb
életvezetéséhez,
tervezéséhez,
illetve
hosszabb
távon
elhelyezkedéséhez.
5. 6. 3. A fejlesztési program főbb elemei A fejlesztés célcsoportja: -
A társadalmi és szakmai beilleszkedésben érdekeltek csoportja, akik képzettséggel nem, vagy alig rendelkeznek,
-
a tanköteles kort betöltötték,
-
nem rendelkeznek azon készségekkel, mely lehetővé teszi számukra a szokásos képzésben való eredményes részvételt,
-
nem képesek elhelyezkedni, munkahelyüket megtartani,
-
alacsony szinten sajátították el az alapkészségeket
-
az iskolával kapcsolatos tapasztalataik többnyire negatívak,
-
szociális helyzetük javulására nem igen számíthatnak,
-
nagy a kockázata annak, hogy tartósan a társadalom peremére szorulnak és kirekeszti őket a társadalom.
A célcsoportok szükségletei: -
munkahelyteremtés
-
kulcsképességek fejlesztése
-
pszicho-szociális segítségnyújtás
-
szociális segítségnyújtás
-
információnyújtás és tanácsadás
-
ügyintézés
-
infrastruktúra
5. 6. 4. A fejlesztés fő célkitűzése Olyan
fejlesztési
program
működtetése,
melynek
segítségével
az
abban
részt
vevők
beilleszkedhetnek a társadalomba és bekapcsolódhatnak a munka világába azzal, hogy a program -
adja vissza az egyén önbizalmát, hitét, 124
-
kezelje szociális, szocio- kulturális hátrányait,
-
segítse elő, ösztönözze a sikeres beilleszkedéshez szükséges attitűd kialakítását,
-
segítse elő a megfelelő készségek elsajátítását,
-
az egyéni igényekhez illő, hatékony és színvonalas képzés széles körét kínálja,
-
értesse meg valós helyzetüket,
-
ismertesse meg adottságaikat, tárja fel igényeiket,
-
tisztán láttassa velük reális elhelyezkedési esélyeiket a helyi munkaerő- piacon
A program legfontosabb célkitűzése a munkaerőpiacon keresett szakképesítés megszerzése, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság biztosítása, külső munkahelyre vagy képzésbe juttatás. A program célkitűzéseinek megvalósításához célra orientált munkatársak széles körének közreműködése
szükséges
(pedagógus,
pszichológus,
művelődési,
szociális,
gazdasági
szakemberek). A célnak megfelelő speciális tárgyi feltételeket kell biztosítani, amelyek eltérnek a megszokott hagyományos iskolai feltételrendszertől. A képzéshez, fejlesztéshez tananyag kidolgozása és a hozzákapcsolódó módszertani eszközök megteremtése szükséges, amely a szakmai ismeretek mellett a személyiség olyan fejlesztéseit is biztosítja, amely a modern társadalomban való könnyebb eligazodást, érdekvédelmet és érdekérvényesítést is elősegíti. Végül meg kell teremteni a működéshez szükséges anyagi forrásokat. Ehhez fel kell kutatni pályázati forrásokat valamint központi költségvetési pénzeszközöket.
5. 6. 5. Fejlesztési stratégiák A Szociotranzit Fejlesztő Központ létrehozásával a következő célok megvalósításában működik közre: -
a célcsoport igényeire összpontosító módszerek a fejlesztés valamennyi területén
-
sokoldalúan képzett, a célcsoportra motivált szakemberek biztosítása
-
törekvés a helyi munkaerő- piac igényeinek kielégítésére, ennek megfelelő képesítések biztosítása
A képesítések kínálatának kialakításában különösen fontos a helyi munkaerőpiac igényének ismerete, amelynek egyik előfeltétele a különböző gazdasági és társadalmi szervezetekkel való együttműködés. -
A fejlesztésben megkülönböztetett szerepet játszik a számítógépes ismeret és a multimédia szerepe
125
-
partnerség, célra orientált együttműködés (kisebbségi önkormányzat, különböző szervek, szervezetek) a fejlesztő munkában
-
a helyi munkáltatókkal való folyamatos kapcsolattartás
A helyi munkáltatóktól kapott közvetlen támogatás nélkülözhetetlen, mivel: -
segítenek meghatározni azokat a képzendő szakokat, a készségeket és képességeket, amelyek a helyi munkaerőpiacon az integrációhoz szükségesek lehetnek;
-
a képzést nyújtókkal együtt részt vehetnek a tanulók személyre szóló tanácsadási programjának kidolgozásában (mint mentor);
-
a munkahelyi gyakorlat sikeres befejezése esetén alkalmazhatják a gyakorlaton részt vevőket. A munkáltató így olyan embert alkalmazhat, aki motivált, már beilleszkedet az adott területen, és rendelkezik megfelelő készségekkel.
126
VI. Esélyegyenlőségi program Bevezetés
Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezésére, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az Európai Közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény bevezeti a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A tv. 35. §-ban foglaltak szerint a települési önkormányzat- a Programban meghatározott célokkal összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési
önkormányzat
által
ellátott
feladatokkal
kapcsolatos
célokat,
megvalósításuk
forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.
Nemzetközi és hazai kutatások igazolják, hogy a magyar társadalom erőteljes polarizálódásával párhuzamosan az iskolarendszer is szélsőségesen differenciálódik, újra termelve a társadalmi esélykülönbségeket. A PISA 2000 jelentés szerint Magyarországon az alsó és felső társadalmi státuszú szülők gyermekeinek iskolai teljesítménye közötti különbségek kiugróan nagynak számítanak. Az iskolák társadalmi rétegek szerinti szegregálódása a legszembetűnőbben a hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók pályafutását befolyásolja. Az iskolai mobilitási, így a társadalmi érvényesülés esélyei sokkal korlátozottabbak. A szegregált oktatás súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulására. Hosszú távon csökkentheti esélyeiket a munkaerő-piaci 127
érvényesülésben és a sikeres felnőtté válásában. A szegregáció megszüntetése és a diszkrimináció mentes oktatási gyakorlat kialakítása össztársadalmi érdek. Ugyanakkor az oktatási feltételek kialakításánál tekintettel kell lenni az adott célcsoportba tartozó gyerekek és szülők igényeire. A gyermekek egy része folyamatos felzárkóztatást igényel, amely csak különleges feltételek között valósítható meg.
Ugyanakkor minden olyan esetben, ahol a gyermekek számára ez kedvező,
biztosítani kell az integrált oktatás lehetőségét. Demokratikus társadalom nem létezhet esélyegyenlőség, vagy arra való szüntelen törekvés nélkül. Az esélyegyenlőség, az integráció és az állampolgári nevelés összefüggnek egymással. Az oktatás, képzés esélykiegyenlítő, integráló szerepe nem kérdőjelezhető meg.
Óvoda iskolára felkészítés
Jövedelem növekedés
Szociális helyzet javulása
Általános iskola Alapkészségek megszilárdítása
Munkahely
Általános életfeltételek javulása
Középiskola Szakmai ismeret megszerzése továbbtanulás
Felsőoktatásban való magasabb részvételi arány
Érdekérvényesítő képesség növekedése, önszerveződés
A társadalom jövője szempontjából fontos, hogy általános- és középiskoláink képesek legyenek kihasználni, hasznosítani annak a lehetőségnek szociális erejét, amikor egy iskolába, egy osztályba többféle társadalmi, vallási csoport, etnikum tagjai járnak. Az oktatás szempontjából elsősorban azon egyenlőtlenségek és különbségek számbavétele a fontos, amelyek valamilyen módon hatással lehetnek a gyermekek iskolai pályafutására. Többnyire a legkülönbözőbb hátrányok egymást erősítő hatását tapasztaljuk.
6. 1. Jogszabályi környezet
A közoktatásról szóló törvénynek az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését előíró rendelkezései szorosan kapcsolódnak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség 128
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásaihoz. A közoktatási intézmények kötelesek megtartani az e törvényben meghatározottakat. A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban az Alkotmány 70/A §-a is meghatározza. A közoktatásról szóló törvény egyik legfontosabb alapelve, hogy a közoktatásban a gyermekek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Az 1993. évi LXXIX. törvény 4/A §-ában rögzíti (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. A 2003. évi CXXV. törvény 27. és 28. §-a kimondja, hogy minden természetes személynek joga van arra, hogy korának, képességeinek megfelelő, más hasonló adottságú személyekkel azonos színvonalú nevelésben és oktatásban részesüljön a nevelési-oktatási intézményekben. Az egyenlő bánásmód elvét az oktatási rendszer minden szintjén, az iskolarendszeren kívüli képzéseken is alkalmazni kell.
Mindenkit egyenlő bánásmód illet meg: •
az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor,
•
a felvételi kérelmek elbírálásakor,
•
az oktatási következmények maghatározásakor,
•
a teljesítmény értékelésekor,
•
a különböző szolgáltatások biztosításakor illetve igénybevételekor,
•
az oktatással kapcsolatos juttatásokhoz való hozzáféréskor,
•
a kollégiumban történő elhelyezéskor, ellátáskor,
•
a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáféréskor,
•
a nevelési tanácsadáshoz, logopédiai ellátáshoz való hozzáféréskor,
•
az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony létesítésekor illetve megszüntetésekor.
129
6. 2. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban
Miskolc város célkitűzései és kiemelt beavatkozási területei:
Távlati célkitűzések: •
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci esélyeinek növelése.
•
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai esélyegyenlőségének biztosítása, ezáltal a társadalmi beilleszkedésük elősegítése.
•
A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése az oktatásban; a továbbtanulási esélyek kiegyenlítése.
•
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása.
•
Nyitott, kirekesztésektől mentes közoktatási rendszer megteremtése, befogadó intézményi környezet
kialakítása,
melynek
célja,
minden
tanuló
képességének
maximális
kibontakoztatása a személyiségközpontú oktatás-nevelés által. •
Olyan folyamatok beindítása, amelyek hatására a tanulócsoportok, iskolák társadalmi összetétele közötti különbségek jelentősen csökkennek.
•
A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban.
•
Az összetartó szolidáris társadalom erősítése.
•
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, és területfejlesztési célokat.
Közvetlen célkitűzések:
A halmozottan hátrányos tanulók iskolai koncentrációjának csökkentése több oktatási intézmény együttműködése révén. •
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának támogatása a település intézményeibe a befogadó illetve integrálóvá váló intézmények fejlesztése révén
•
A többségében halmozottan hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák – helyi oktatási igényekhez illesztett – funkcióváltásának elősegítése.
•
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók más társadalmi csoporthoz tartozó tanulókkal való együttnevelése által mobilitási esélyének növelése.
•
A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő tanulók iskolai mobilitásának, a település intézményeibe való integrációjának elősegítése, a befogadó intézmények fejlesztése révén. 130
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, kiemelten kezeli az oktatási esélyegyenlőség érvényesülését, az egyenlő hozzáférés biztosításának elvét. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az infrastrukturális és szakmai fejlesztések esetében az alábbi csoportnak: •
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak.
•
A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelemnek, integrált oktatásuk támogatásának, tanulási lehetőségeik bővítésének.
•
A
sajátos
nevelési
igényű
tanulók
oktatásának,
együttnevelés
támogatásának,
gyógypedagógiai intézmények korszerűsítésének. •
A nemzetiségi oktatás fejlesztésének.
•
A migráns tanulók integrált oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén.
Kiemelten fontos feladat az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának vizsgálata, valamint a tanulói összetétel vizsgálata. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdításában az egyenlő hozzáférés biztosításán túl fő szempont olyan támogató szolgáltatások szervezése, megvalósítása, melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai előmenetelüket, sikerességüket, életútjukat. Minden esetben fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetés ellen. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a fentebb felsorolt bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy osztályban, csoportban, intézményben, tagozatán, ha ezt az adottságaikban mutatkozó különbség nem teszi indokolttá. A nevelési-oktatási intézmények nem engedélyezhetik olyan tanulói, szülői vagy más szervezetek megalakítását, szakkörök működését, melyek nyílt-vagy burkolt célja más személyek, csoportok kirekesztése, megbélyegzése, lejáratása.
6. 3. Esélyegyenlőség biztosítása az önkormányzati közoktatási intézményekben
Miskolc város önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézményekben biztosítja az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód követelményét. Az oktatás-és nevelés különböző szintű intézményei részére meghatározza a feladatokat, fejlesztési célokat, melyek az esélyegyenlőség megvalósítását, az egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálják.
Óvodai nevelés terén: •
Integrált nevelés feltételeinek javítása.
•
Tanulási zavarok korai felmérése, a fejlesztés megvalósítása, dyslexia prevenció. 131
•
Teljes körű óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos és roma gyerekekre.
•
Iskolakezdés megkönnyítése.
•
Óvoda-iskola átmenet segítése.
•
Iskola előkészítő hatékonyságának növelése. Hiányzások fokozott ellenőrzése.
Alapfokú oktatás terén: •
A képesség kibontakoztató és integrált oktatás elterjesztése.
•
Körzethatárok fokozott figyelemmel kísérése.
•
Inkluzív oktatás erősítése.
•
Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem.
•
Hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között a hátránykompenzáció terén és a prevenciós munkában.
•
Kiemelt feladat a kommunikációs képességek fejlesztése, tehetséggondozás.
•
Motivációs jellegű felzárkóztató foglalkozások.
•
Tankötelezettség teljesítése.
•
8. osztályt befejező tanulók számának növelése.
•
Továbbtanuláshoz szükséges alapismeretek, készségek megfelelő szintű alkalmazása.
•
Speciális, alternatív programok alkalmazása (Lépésről-lépésre, MAG).
•
Tanodák szerepének erősítése.
•
Hiányzások csökkentése.
Középfokú oktatás terén: •
Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.
•
Kommunikációs, értelmi, szociális, önismereti, önfejlesztő, információ szerző és előhívó képességek fejlesztése.
•
Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások.
•
Piacképes szakma elsajátítása.
•
Továbbtanulásra való felkészítés.
Kollégiumi ellátás: •
A tanulókkal való egyéni foglalkozások.
•
Sajátos nevelési feladatok magas szintű megvalósítása.
•
Szokásrendszer kialakítása. 132
•
Egészséges életmód, viselkedéskultúra, közéletiségre nevelés.
•
Kulturális és sporttevékenységek szervezése.
Alapfokú művészetoktatás terén: •
Minden gyermek tehetségének, képességének megfelelő sikereket érjen el a választott művészeti ágban.
Pedagógiai szakszolgálat terén: •
Minden rászoruló gyermek segítséget kapjon mentális problémáinak kezeléséhez.
•
Különféle terápiás programokon vegyenek részt a hátrányok csökkentése érdekében.
•
Minden gyerek képességének megfelelő iskolatípusban teljesítse a tankötelezettségét.
Mindannyiunk kötelessége az iskolai szegregáció elleni fellépés. A beiskolázási körzeteket folyamatosan úgy alakítjuk, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Tovább kell fejleszteni az antidiszkriminációs jelzőrendszert. Az oktatási diszkrimináció felszámolása érdekében számítunk a civil társadalom részvételére. Szorgalmazzuk az „Utolsó Padból” programot. Növelni kívánjuk a képesség-kibontakoztató és integrációs programokban részt vevők számát. Biztosítjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók gyermekek, amennyiben állapotuk engedi, kortársaikkal közösen tanulhassanak. A súlyos, tartós gyógykezelésű tanulók számára fenntartjuk a Megyei Kórházban működő tagiskolát. Szorgalmazzuk a pedagógusok pedagógiai kultúrájának tartalmi megújulását. A továbbképzéseken a pedagógus szerepkör változásaihoz igazodó differenciált metodikák, egyéni fejlesztési technikák fontosságát, valamint az átmeneteket segítő ismeretek megszerzését hangsúlyozzuk. Támogatjuk a befogadó iskolai modell kialakítására való törekvéseket. Körültekintést kívánunk el a magántanulóvá nyilvánítás terén. Nem engedhető meg, hogy a leghátrányosabb helyzetű tanulók ellenőrizhetetlenül kiessenek az oktatásból. Szorgalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók napköziben, iskolaotthonban, tanulószobában való részvételét a tanulás segítése, a felzárkóztató tehetséggondozás illetve a megfelelő szokások kialakítása céljából. A korai iskolai szelekciót mérsékelni szükséges. A középiskolában szorgalmazni kell a nyelvi előkészítő osztályok indítását, mely közösen segíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, sikeres előrehaladását. A homogén osztályokkal kapcsolatos társadalmi közvélekedést folyamatosan alakítani szükséges.
133
Erősíteni kell a hátrányos helyzetű szülők tájékoztatását lehetőségeikről, a különböző igénybe vehető szolgáltatásokról, ismertetni kell velük az esetleges választásaik lehetséges kimenetelét, melyek befolyásolhatják gyermekei további sorsát. Tájékoztatni kell a szülőket az igénybe vehető szociális kedvezmények lehetőségeiről, az igénylés módjáról. •
Ingyenes tankönyvellátás
•
Gyermekétkeztetés normatív kedvezményei
•
Pénzbeli támogatás
•
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
•
Iskolakezdési támogatás
•
Hátrányos helyzetű alsó tagozatos tanulók ingyenes utaztatása a helyi közlekedési eszközökön
A közoktatásban megvalósítandó további esélyegyenlőségi feladatok meghatározása és végrehajtása az egyes nevelési-oktatási intézmények feladata. A speciális célok és feladatok meghatározását, valamint a végrehajtásuk módját az intézmények intézkedési tervben határozzák meg. Az intézkedési terv elkészítésének határideje 2007. szeptember 15. Az intézkedési tervnek tartalmazni a kell: •
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók/gyermekek számát évfolyamonként az egyes intézményekben.
•
A hátrányos helyzetű tanulók arányát az intézményi tanulólétszámhoz viszonyítva.
•
Tanévekre lebontott tanévet a 2007/2008. tanév és a 2011/2012. tanév közötti időszakra az iskolán belüli szegregáció csökkentésére (várt arányok) osztályonként megjelölve a képzési formát, az összes tanulók számát, a hátrányos helyzetű tanulók számát és arányát.
•
Az iskolán kívüli segítő programokban történő részvétel számát (pl. útravaló program, Arany J. program, Tanoda program stb.).
•
A tanórán kívüli programok lehetőségét, illetve tervet az ilyen programokhoz való hozzáférés javítása érdekében.
•
Az intézkedési tervnek tartalmazni a kell a fent említett adatokat a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozva is.
134
VII. Cselekvési terv A cselekvési terv az alábbi területeken jelöl ki feladatokat 1. A város közoktatási intézményrendszerének átszervezése 2. Az esélyegyenlőség biztosítása 3. Tehetség segítése 4. Középiskolai oktatás 5. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás 6. Humánerőforrás 7. Infrastruktúra 8. Együttműködés területe
1. A város közoktatási intézményrendszerének átszervezése
•
Az óvodák, iskolák működésének kihasználtságának és szervezeti struktúrájának vizsgálata, a további működés meghatározása.
Az intézményhálózat átszervezésének alapelvei: Demográfiai változások A hatályos közoktatási törvény átlaglétszáma A hatályos költségvetési törvény rendelkezései Az esélyegyenlőség biztosítása A feladatellátás területi biztosítása Az intézmény kihasználtsága Az intézmény eredményességi mutatói (országos mérések alapján)
•
Határidő:
minden év június 1.
Felelős:
főosztályvezető
A tanulólétszám függvényében meg kell vizsgálni a tagintézmények megszüntetésének, a tanulók székhely intézményben történő elhelyezésének lehetőségét a területi feladatellátás és a szakmai színvonal megőrzése mellett.
Határidő:
minden év június 1.
Felelős:
főosztályvezető 135
•
Felül kell vizsgálni az intézmények alapító okiratát, pontosítani szükséges az intézmények férőhelyét és a maximálisan felvehető gyermek- és tanulólétszámot.
•
Határidő:
minden év június 1.
Felelős:
főosztályvezető
Az intézményhálózat átszervezése nyomán kialakított integrált intézményekben évente fenntartói felülvizsgálat keretében, a gyermek- és tanulólétszám ismeretében, az 1993. évi LXXIX.
törvényben
meghatározottak
szerint
kell
meghatározni
a
csoport-
és
osztályszámokat, a pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát.
•
Határidő:
minden év május 31.
Felelős:
főosztályvezető
El kell készíteni a középfokú intézményrendszer átalakításának tervét. Az intézkedések eredményeként -
csökkenteni kell a gimnáziumi egyedi tantervű képzés arányát,
-
meg kell akadályozni a szakképzés szétaprózódását el kell végezni a profiltisztítást, meg kell szüntetni a párhuzamosságokat,
-
meg kell teremteni a szakképző intézmények közös városi szakképzési kínálatát és a szakképzési évfolyamokon a közös beiskolázási stratégiát,
-
elő kell segíteni a szakképző intézmények, szakmai fejlesztési, képzési társulásainak kialakítását, ahol szükséges a tanügyigazgatási integrációt megvalósítani,
-
meg
kell
teremteni
az
iskolarendszerű
felnőttoktatás
gazdaságosabb
működésének feltételeit, csökkenteni kell a képzőhelyek számát, -
a Pólusi Fejlesztési Stratégia mentén a megyénkben működő szakképző intézményekkel egyeztetni kell a beiskolázási stratégiát és szakmai fejlesztéseket.
•
Határidő:
2007. szeptember 30.
Felelős:
főosztályvezető
Az iskolai oktatásban teljes körben alkalmazni kell a kompetencia alapú oktatási programokat, folyamatosan gazdagítani kell valamennyi tantárgy, de különösen az idegen nyelv oktatásának módszertanát. 136
•
Határidő:
2013. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
Meg kell vizsgálni és támogatni kell – a kölcsönös érdekek figyelembe vételével – a kistérségből
csatlakozni
kívánó
települések
intézményeinek
társulásban
történő
működtetését.
•
Határidő:
évente május 1.
Felelős:
főosztályvezető
A nem helyi önkormányzat által fenntartott intézményekkel közösen meg kell vizsgálni a gimnáziumi osztályok számát és képzési formáit.
•
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
A művészeti szakképző intézmények létszámkereteit felülvizsgálva a széles képzési kínálat mellett szükséges a párhuzamosságok megszüntetése.
•
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
Meg kell vizsgálni az önálló kollégiumok középfokú oktatási intézményeikhez történő integrációjának lehetőségét.
•
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
Felül kell vizsgálni az intézményekben működő konyhákat, javaslatot kell tenni gazdaságosabb működésükre.
Határidő:
2007. május 31.
Felelős:
főosztályvezető
137
•
•
Az önkormányzat által az intézmények részére biztosított órakeret felülvizsgálata.
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
Az iskolapszichológusi hálózat bővítése szükséges
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
2. Az esélyegyenlőség biztosítása
•
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden gyermek, tanuló esetében meg kell vizsgálni a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók többiekkel történő integrált nevelésének és oktatásának lehetőségét.
Támogatni kell az együttnevelésre irányuló
programok elterjedését.
•
Határidő:
2010. december 31.
Felelős:
főosztályvezető
Meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyerekek iskolaérettségének, illetve óvodában maradásának okait.
•
Határidő:
minden év május 31.
Felelős:
főosztályvezető
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani kell az iskolaotthonos osztályok működtetését.
•
Határidő:
évente
Felelős:
főosztályvezető
Minden intézményben fel kell készülni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fogadására, eredményes nevelésükre, oktatásukra.
138
•
Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető
Meg kell akadályozni a szakiskolába jelentkezett tanulók lemorzsolódását. Elő kell segíteni, hogy a szakiskolák ismerjék meg egymás programjait, az eredményesen működő, jól bevált programok átvételével javítsák saját programjaik hatékonyságát.
Határidő:
2013. szeptember 1.
Felelős:
szakiskolák igazgatói főosztályvezető
•
Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és a beiskolázási tervek összeállításakor kiemelten figyeljenek az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelést elősegítő programokra.
Határidő:
2013. szeptember 1.
Felelős:
intézményvezetők főosztályvezető
•
A beiskolázási körzethatárokat folyamatosan vizsgálni szükséges annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény által megengedett kereteket ne lépje túl.
Határidő:
évente
Felelős:
főosztályvezető
3. A tehetség segítése
•
Az
Arany
János
Tehetséggondozó
Program
fenntartásával
esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű tanulók számára.
•
Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető
Ki kell dolgozni a tehetséggondozás városi stratégiáját. 139
biztosítani
kell
az
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
Városi Pedagógiai Intézet főosztályvezető
•
Lehetővé kell tenni a közoktatási törvényben valamint az önkormányzat által biztosított órakeret terhére a tehetséges tanulók Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyekre való felkészítését.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
középiskolák igazgatói főosztályvezető
4. Középiskolai oktatás
•
•
Valamennyi gimnáziumban kell normál osztályt indítani
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
El kell érni, hogy minél több tanuló tegyen idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
iskolaigazgatók főosztályvezető
•
Meg kell vizsgálni a gimnáziumi csoportbontások indokoltságát. El kell érni, hogy egy osztály csak maximum két csoportra bontva működjön a tagozatos tantárgyakból.
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
iskolaigazgatók főosztályvezető
•
A szakképző iskolák kísérjék figyelemmel a munkaerőpiaci igényeket, a szakképzés változásait és azokhoz alkalmazkodva folyamatosan gondoskodjanak az iskolai képzések megváltoztatásáról. 140
Határidő:
folyamatos
Felelős:
iskolaigazgatók főosztályvezető
•
A szakképző iskolák képzési kínálatukban működjenek együtt a párhuzamosságok megszüntetésében, a profiltisztításban és ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztessenek a fenntartóval.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
iskolaigazgatók főosztályvezető
•
A moduláris képzések bevezetésével és széleskörű elterjesztésével lehetővé kell tenni a tanulók számára, hogy több szakmai leágazáshoz szerezzenek alapvető ismereteket, melyek birtokában rész- és teljes értékű szakképesítésre tehetnek szert.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
iskolaigazgatói főosztályvezető
•
Át kell alakítani, s lehetőség szerint koncentrálni kell a felnőttoktatási rendszert.
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
5. Pedagógiai és szak- és szakmai szolgáltatás
•
•
Felül kell vizsgálni a szaktanácsadói rendszert.
Határidő:
2008. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
A szakszolgálat támogatása a szükséges a kistérségi feladatok ellátásában Határidő:
folyamatos 141
Felelős:
főosztályvezető
6. Humánerőforrás
•
•
Lehetőség szerint segíteni kell az állásukat elvesztők további foglalkoztatását. Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető
Mérsékelni kell a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számát. Határidő:
folyamatos
Felelős:
intézményvezetők főosztályvezető
•
Támogatni kell az új, hatékony módszerek elsajátítását szakmai programok, továbbképzések keretében. Határidő:
folyamatos
Felelős:
intézményvezetők főosztályvezető
•
Támogatni kell a digitális tanagyagok elterjesztését, alkalmazását. Határidő:
2013. szeptember 1.
Felelős:
intézményvezetők főosztályvezető
•
Erősíteni kell a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását. Határidő:
folyamatos
Felelős:
intézményvezetők Főosztályvezető
•
Évente értékelni kell az intézményi minőségirányítási program végrehajtását.
142
Határidő:
minden év szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
7. Infrastruktúra •
Az intézmények infrastruktúráját költségvetés keretében pályázati pénzek bevonásával folyamatosan korszerűsíteni szükséges.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
intézmények vezetői főosztályvezető
•
•
Az óvodai játszótereket, udvarokat az új szabványi előírásokhoz kell igazítani.
Határidő:
2013. szeptember 1.
Felelős:
főosztályvezető
Kiemelt figyelmet kell fordítani az informatikai és a kötelező eszközrendszer folyamatos korszerűsítésére.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető
8. Együttműködés területe
•
A városban működő nem önkormányzati intézményekkel és fenntartókkal szorosan együttműködve kell a közoktatást érintő döntéseket meghozni.
•
Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető
Szorosabb kapcsolat kiépítése szükséges a Miskolci Egyetemmel a tehetséggondozás és a továbbtanulás terén.
Határidő:
folyamatos
Felelős:
főosztályvezető 143
Záradék:
Elfogadta Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a ……../2007. ( ………..) számú határozatával.
Miskolc, 2007. május
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében:
Káli Sándor polgármester
144
