Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ. alkalmazott high-tech ipari megoldások

o

Miskolc Fejlesztési Pólus – TECHNOPOLISZ – alkalmazott high-tech ipari megoldások

Fejlesztési Pólus Stratégia

Miskolc, 2006. március 15. 1

A stratégiai anyagot készítette: − Dr. Lukács János egyetemi tanár, humánpolitikai igazgató, Miskolci Egyetem; − Dr. Piskóti István egyetemi docens, intézetigazgató, Miskolci Egyetem. A stratégia elkészítését folyamatos konzultációval, részanyagokkal segítette: − Dr. Bernáth Attila városfejlesztési igazgatóhelyettes, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; − Buzásné Józsa Viktória osztályvezető, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet; − Dr. Halmai Gyula igazgató, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; − Koczka Sára szakmai referens, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; − Melkovicsné Tömösi Katalin kabinetfőnök, a Stratégiai Városfejlesztési Programiroda vezetője, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; − Dr. Nyiry Attila ügynökség vezető, Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség; − Szűcs Erika alpolgármester, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata; − Dr. Tompa Sándor országgyűlési képviselő. A tanulmány mind szemléletében, mind tartalmi részleteiben épít Miskolc város és az ÉszakMagyarország Régió korábban készült, érvényes stratégiai dokumentumaira, valamint − a Miskolci Egyetem (ME), − az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (NORDA), − a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), − a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), továbbá számos más intézmény, illetve szakértő által készített mindazon résztanulmányokra, javaslatokra, amelyeket a Miskolc-TECHNOPOLISZ Fejlesztési Pólus Stratégia kidolgozásának folyamatában rendelkezésre bocsátottak. Technikai segítségnyújtás: − Daróczi Magdolna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing Intézet; − Gombos Ágnes ingatlannyilvántartási és projektelőkészítő irodavezető, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; − Hava József pályázatíró projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; − Dr. Juhász-Nagy Judit befektető-szervezési projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.; − Kota László tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont; − Lakatos Andrea városfejlesztési projektmenedzser, MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. Készült a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatásával.

2

A stratégia véglegesítéséhez írásos véleményt megfogalmazó szakértők: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Dr. Bakos István egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Miskolc; Dr. Balogh Tamás főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs Főosztály, Budapest; Bárdos István tulajdonos, Szerviz Iroda Utazásszervező Kft., Miskolc; Dr. Barkóczi István vezérigazgató, FUX Ipari, Szolgálgató és Kereskedelmi Rt., Miskolc; Bekes Dezső elnök, Városszépítő Egyesület, Miskolc; Bene Zsuzsa szakmai tanácsadó, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Miskolc; Bihall Tamás elnök, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Miskolc; Dr. Bodnár Judit megyei tisztifőorvos, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete, Miskolc; Dr. Boholy Zoltán megyei főügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség, Miskolc; Dr. Borsányi Gáborné Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete, Miskolc; Dr. Bőhm József egyetemi docens, dékán, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Miskolc; Börzsei Tibor ügyvezető igazgató, Miskolc Városi Közlekedési Zrt., Miskolc; Dr. Csáki Tibor igazgató, Miskolci Egyetem Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET), Miskolc; Dr. Cselényi József egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék, Miskolc; Dr. Deák Csaba igazgató, Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutató Központ (ImKKK), Miskolc; Dr. Dinya László tudományos és kutatási rektorhelyettes, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös; Drótos László ny. vezérigazgató, Miskolc; Dr. Dúl Jenő egyetemi docens, Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Metallurgiai és Öntészeti Tanszék, Miskolc; Esz Anna kereskedelmi konzul, irodavezető, ITD Dél-Németországi Képviselete, München; Gauder Péter városfejlesztési mérnök, Ecorys Magyarország Mérnöki Tanácsadó Kft., Budapest; Harmati Márta főtanácsos, BorsodChem Rt., Kazincbarcika; Hunyady Szabolcs elnök, Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, Budapest; István Zsolt osztályvezető, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Jakab István ügyvezető igazgató, Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft.; Kerekes Ferenc ügyvezető igazgató, Elastico Gyártó-, Szolgáltató Kereskedelmi Kft., Miskolc; Kmeczkó Gyula gazdasági és controlling igazgató, Borsod Volán Személyszállítási Zrt., Miskolc; Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék; Dr. Kovács Ferenc akadémikus, Miskolci Egyetem, Műszaki Föltudományi Kar, Geotechnológiai és Térinformatikai Intézet, Bányászati és Geotechnológiai Tanszék, Miskolc; Körtvélyesi Erzsébet ügyvezető igazgató, Well-Press Kiadó Kft., Miskolc; Dr. Lengyel Attila igazgató, Miskolci Egyetem, Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK), Miskolc; Lenkeyné dr. Biró Gyöngyvér igazgatóhelyettes, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Dr. Lehoczky László osztályvezető, Miskolci Egyetem Központi Igazgatás Tudományos Ügyek Irodája; Dr. Mátó Tibor adminisztrációs- és humánerőforrás igazgató, Shiwa Magyarország Precíziós Kft., Miskolc; Dr. Nagy József ügyvezető, Nagy Ferenci Kft., Bükkaranyos; Nagyné Danka Szilvia Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális igazgató, Raiffeisen Bank Rt., Miskolc; Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, Budapest; Olajos Csaba területi főépítész, Észak-magyarországi Területi Főépítészi Iroda, Miskolc; Dr. Orosz Gábor hivatalvezető, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal, Miskolc; Dr. Pankucsi Márta főiskolai docens, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, Miskolc; Dr. Patkó Gyula egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, Miskolci Egyetem, Miskolc; Puskás Péter ügyvezető, Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., Miskolc; Dr. Sándorné Dombai Margit lakossági régió vezető, K&H Bank Kelet-magyarországi lakossági régió, Miskolc;

3

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Sárközi György vezérigazgató, Borsod Volán Személyszállítási Zrt., Miskolc; Dr. Sibelka György regionális igazgató, ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., Eger; Dr. Siposs István regionális igazgató, Magyar Innovációs Szövetség, Miskolc; Skoda László igazgató, MÁV Rt. Területi Igazgatóság, Miskolc; Sólyom Margit főépítész, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Miskolc; Soós Gergely menedzser, NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Miskolc; Dr. Szabó Szilárd egyetemi tanár, tanszékvezető, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke, Miskolc; Dr. Szakály Dezső egyetemi docens, vállalkozási és befektetési igazgató, Miskolci Egyetem, Miskolc; Szalai Zsuzsanna vezérigazgató, Csavar- és Húzottáru Zrt., Alsózsolca; Széll Gábor gazdasági-műszaki főigazgató, Miskolci Egyetem Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság, Miskolc; Szentpéteri István ügyvezető elnök, Észak-Magyarországi Gyáriparosok Szövetsége, Miskolc; Dr. Szilágyiné Baán Anna titkár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), Miskolc; Dr. Szintay István egyetemi tanár, dékán, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Miskolc; Dr. Tóth László igazgató, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAYLOGI), Miskolc; Dr. Újszászy László főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság, Miskolc; Ujvári Andor osztályvezető, Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály Város- és Térségfejlesztési Osztály, Miskolc; Vajsz Miklós ügyvezető igazgató, OTP Bank Rt. Észak-Magyarországi Régió, Miskolc; Váradiné dr. Szarka Angéla egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Villamosmérnöki Intézet Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék, Miskolc; Varga György osztályvezető, Miskolc Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztály, Miskolc; Dr. Vékony Sándor ügyvezető, INTECO Műszaki-gazdasági, Tervező, Szervező, Kivitelező és Tanácsadó Kft., Miskolc; Dr. Vitvera László ügyvezető igazgató, Jabil Circuit Magyarország Kft., Tiszaújváros.

A stratégia készítői köszönik a szakértői kör személyes konzultációk keretében és az első vitaanyagról (Miskolc Fejlesztési Pólus – TECHNOPOLISZ az alkalmazott high-tech ipari megoldások, Fejlesztési Pólus Stratégia, Vitaanyag, Miskolc, 2006. január 31.) írásbeli vélemények formájában nyújtott segítségét.

4

Tartalomjegyzék

I.

Fejlesztési Pólus Stratégia

Vezetői összefoglaló 1. A pólus-stratégia szerepe, feladata – alapelvei .................................................4 2. A fejlesztési stratégia megalapozása – helyzetkép 7 2.1. A gazdasági teljesítmény és trendjei ..........................................................7 2.2. Az oktatási-kutatási kompetenciák ...........................................................37 2.3. A város, a régió versenyképességét meghatározó tényezők .....................52 3. Miskolci Fejlesztési Pólus stratégiai fejlesztési modellje ...............................60 3.1. Jövőkép - a fejlesztés célrendszere – a tervezési időszak konkrét céljai ..60 3.2. A 4D-stratégia - a fejlesztések irányai - prioritásai ..................................63 3.2.1. Tudásbázisok fejlesztésének prioritásai– a gazdaságfejlesztés technológiai alapjai, intézményei .....................................................................................28 3.2.3. A Fejlesztési Pólus Stratégia szektorális súlypontjai – az integrált fejlesztés területei ........................................................................................................83 3.2.4. A Fejlesztési Pólus stratégia hazai és nemzetközi összehasonlításban59 3.3. A pólus fejlesztés-stratégiai program-térképe ........................................103 4. A Fejlesztési Pólus stratégia kulcsszereplői,regionális beágyazottsága........107

II.

Miskolc Fejlesztési Pólus realizálása, projektjei (2006. 03. 31.)

1. A Miskolc Fejlesztési Pólus menedzsmentje és értékelési mechanizmusa 2. A Fejlesztési Pólus kulcsprojektjei, alprogramja tartalma, tervezési dokumentumai 3. A Fejlesztési Pólus megvalósításának részletes pénzügyi háttere

5

Vezetői összefoglaló A fejlesztési pólus program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat - mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Jelen stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását helyezi középpontba. − − − − − − − − − −

A pólus-stratégia kiinduló alapelvei, törekvései a következők: tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés; versenyképes struktúra, hatékonyság és foglalkoztatás a célrendszerben; a régióközpont városra koncentráló, de regionális hatású program; a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a versenyben, a piacaikon való fellépésükben; egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; kereslet- és kínálatorientált területfejlesztési megoldások szükségszerű kombinálása az országos, regionális és helyi stratégiákkal, programokkal összhangban; ipari és technológiai típusú stratégia célszerű ötvözése; K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása; olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését, a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szakmailag megalapozott pozícionálása, nemzetközileg is határozottan megjelenő, látható karakteres profil, versenyelőny kialakítása.

A Pólus Stratégia tehát olyan Miskolcra koncentráló tudásalapú gazdaságfejlesztés, amelynek lényege a regionális kisugárzó hatás. Ennek megfelelően a MFP-stratégia a két „alapstratégia” – a 2007-13 időszakra elkészült Városfejlesztési Stratégia (ezen belül a „Megújuló gazdasági vonzerő városa” program) és az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiája 200713-ra szóló Regionális Operatív Programjának (ezen belül a Technorégió, a versenyképes gazdaság fejezetének) – tartalmi metszete, a fejlesztések meghatározó gazdasági magját képezi. A Pólus stratégia a Városfejlesztési Stratégia törekvéseit erősíti, amikor a „tudomány és kultúra városa” pozícionálást lényegében kibontva alakítja ki a tudományra, tudásra, az innovációra épülő város-, s ezen belül gazdasága fejlesztésének részletes programját. A „tudásalapú gazdaságfejlesztés” szerves egységet képez a „kulturális alapú város és gazdaságfejlesztési” törekvésekkel, amelynek Miskolcra vonatkozó konkrét elképzeléseit az „Európai Kulturális Fővárosa” pályázatban kifejtettek foglalták össze. A Pólus-stratégia és a „kulturális alapú” fejlesztési elképzelések nem egymás riválisai, hanem kiegészítői, amelyet bizonyítanak az ezen törekvéseket integráló városfejlesztési stratégia céljai, programjai, az alprogramok és a projektek egybeesése. A Pólus-stratégia konkrét programokat, projekteket tartalmaz, a „felhasználói”, projektgazda szemléletet is képviseli, azaz a „direkt-célzott” jellege miatt több mint keret és intézkedés, pályázatorientált regionális stratégia. A Pólus Stratégia programjai, összehangolt projektjei a Regionális Operatív Program céljai, intézkedései realizálását garantáló, s komplexen menedzselendő fejlesztési programot képeznek.

6

A térségi gazdaságfejlesztésnek, a Pólus Stratégiának feladata, hogy sajátos eszközeivel, projektjeivel támogassa a vállalkozások versenyképességének, az azt megalapozó innovációkészségének, potenciáljának javulását, úgy hogy egy versenyképes, innováció-és versenyképesség-barát térséget, környezetet biztosítson. Jövőkép Minden település küldetése, így Miskolcé sem más, minthogy minél jobb életminőséget teremtsen lakói, polgárai számára. Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiájának jövőképe is erre épülhet, azaz hosszútávon nemzetközi, európai, az Európai Unió fejlett országai polgáraival azonos életminőséget, jólétet biztosítson lakói számára. Az életminőség nem csak gazdagodást, jövedelmet, hanem a gazdasági jólét mellett a kulturális, közösségi és egészségi-környezeti értelemben egyaránt ki kell teljesedjen. Jövőképünkben hosszabb távon megszűnik, a tervezési időszakban pedig érezhetően csökken a város relatív gazdasági elmaradottsága. A gazdaság dinamizálásának, a növekedés záloga a helyi és újonnan létrejövő, betelepülő innovatív vállalkozásokra épülő, szerves fejlődési folyamatot képező gazdasági szerkezetváltás megvalósulása. Miskolc város és régiója gazdasági, telephelyi vonzereje, attraktivitása nő. Jelentős – időben prioritást képező - fejlesztések valósulnak meg az innováció-, versenyképesség-támogató vállalkozói környezet infrastrukturális és intézményi, szolgáltatási feltételei, kínálatának bővítése terén, hiszen az itt meglévő elmaradottság alapvető akadálya lehet a város tudásalapú fejlődésének. A város és térsége tudás-alapú gazdasága, a műszaki és gazdaságtudományi tudásbázisokra épülő high-tech ipari megoldások bázisán, egészséges struktúrában fejlődik, a mind számukban, mind gazdasági erejükben növekvő innováció-orientált nagy- és kisebb vállalkozásai klaszterek és hálózatok keretében integráltan együttműködnek és környezettudatos, fenntartható fejlődési elvnek megfelelő növekedést mutatnak fel. Ennek következtében nő a város, s régiója jövedelemtermelő, értékalkotó ereje, a gazdaság termelékenysége, s ennek köszönhetően a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő mértékű lesz a lakosság aktivitási, foglalkoztatottsági szintje. A tudást szolgáló intézményrendszer kiépítésével és fejlesztésével - a tudás megteremtésének, átadásának és közvetlen hasznosításának fejlesztése révén - a város kutatási potenciáljának (benne kiemelten az üzleti tudományokkal szinergiában fejlődő technológiai, műszaki K+F) és a humán erőforrás minőségének képzéssel történő kiemelt fejlesztésével a város, a régió innovációs potenciáljában fordulatszerű változás áll be. A Fejlesztési Pólus gazdasági dinamikáját a hagyományos ágazatainak technológiai korszerűsítése, az új, növekvő gazdasági ágakban a helyi K+F eredményekre épülő befektetések egyaránt hordozzák. Az erősségekre koncentrálásnak, a növekvő területeken történő gyorsításnak és az új gazdasági súlypontok kiépítésének dinamikus szemlélete képezi a jövőkép elérésének stratégiai garanciáját. A Fejlesztési Pólus gazdasági prioritásai sokoldalú illeszkedést, kapcsolat kiépítését teszik lehetővé a région belüli decentrumokkal, a szomszédos régiókkal, annak centrumvárosaival, de a K+F és a termelési, szolgáltató hálózatot egy szélesebb országos és nemzetközi együttműködési rendszerbe illeszkednek, s teszik a Miskolc TECHNOPOLISZ-t nemzetközileg is ismert, elismert növekedési pólussá.

7

A fejlesztés célrendszere

Lakosság életminőségének növelése

Alapcél Stratégiai főcél

Jövedelmek növekedése

Foglalkoztatottság növekedése

Termelékenység növekedése

Eszközjellegű stratégiai célok Gazdasági struktúra korszerűsödése

Innovációk finanszírozása, kockázati tőkealap

Gazdasági kooperációk, klaszterek, hálózatok fejl.

Innováció-releváns (menedzsment, inkubációs) szolgáltatások fejl.

Vállalkozások innováció- és versenyképességének növekedése

K+F bázisok, tudásközpontok fejlesztése

Felsőoktatás, szakképzés fejlesztése

Telephelyi vonzerő növelése

Befektetés-beruházás ösztönzés integrátorok kiemelt támogatása

Városképi és szolgáltatásfejlesztések

Gazdasági elérhetőség, közlekedés-logisztikai fejlesztések

Gazdasági területek infrastruktúrafejlesztése

Új, integráló és innovatív vállalkozások betelepülése, alakulása

A tervezési időszak konkrét céljai A célhierarchia egyes elemei mögé mérhető, a tervezési időszakban realizálható törekvések határozhatóak meg, amelyek az alábbiakban írhatóak le.

8

Fejlesztési cél A város erős gazdasági-telephelyi vonzerejének kialakítása 1. 2.

3. 4.

A város és régiója elérhetőségének javítása Nemzetközi szintű közlekedési - logisztikai infrastruktúra létrehozása Gazdasági területek infrastrukturális fejlesztése Befektetés-beruházás ösztönző rendszer fejlesztése

5.

Integrátor vállalkozások, betelepítése, termelő és K+F beruházások kiemelt támogatása 6. Városképi vonzerő növelése, városépítészeti fejlesztések, köz- és rekreációs, kulturális szolgáltatások korszerűsítése Vállalkozások innovációés verseny-képességének növelése

7.

Felsőoktatás, szakés felnőttképzés korszerűsítése

8.


9.

Gazdasági együttműködéseket, hálózatokat kialakító gazdaságfejlesztés

A gazdasági struktúra korszerűsödése A foglalkoztatott növelése A termelékenység növekedése A jövedelmek növekedése

Az elérendő teljesítmény a 2007-13 időszakra Jelentős számú külső integrátor cég betelepülése, új cég alapítások dinamikájának, a már ittlévők beruházásainak előző időszakhoz képesti megduplázása. Regionális repülőtér fejlesztés, mely megszünteti a város, a régió meglévő versenyképességi hátrányát. Miskolcot a szomszédos régió centrum-városaival, a régió decentrumaival összekapcsoló közút, s vasútfejlesztés, valamint a város nemzetközi, regionális kereskedelmi szerepét erősítő logisztikai központok, hálózatok rendszerének kialakítása. A város és térsége iparterületei rehabilitációjának befejezése, több száz hektár új iparterület kialakítása. Ipari parki szolgáltatások kiteljesítése, aktív befektetés-szervezői tevékenység, differenciált pénzügyi-, finanszírozási konstrukciók kialakításának támogatása. Befektetés-ösztönző város- és térségmarketing. A város, a régió gazdasági potenciáljának, alapjának növeléséhez további nemzetközi súlyú integrátor cégek betelepülésére van szükség, egyrészt a beszállítói hálózatok fejlesztése, másrészt a K+F területén létrehozandó kutató-fejlesztő részlegek, vállalkozások révén. A helyi és agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése, parkolási rendszerek kialakítása a munkába-járás, ügyintézés elérhetőségének javítására. Belváros rehabilitáció teljessé tétele. e-közigazgatás, ügyintézés, a digitális szolgáltatások kiteljesítése Rekreációs és szabadidő-ipari kiemelt beruházások megvalósítása A K+F aktivitás országos szintre emelése. A kutatók számának megduplázása, a bejegyzett szabadalmak jelentős növelése, az új termék/szolgáltatás-hányad megduplázása a vállalkozásoknál. Exportorientáltság jelentős növelése. Integrált emberi erőforrás-fejlesztési klaszter és részterületi klaszterek, együttműködések létrehozása, Az infrastruktúra, tananyag és oktatásmódszertan nemzetközi sztenderdeknek való megfeleltetése, nemzetközi, interregionális együttműködések. A Technopolisz kutatási-, gazdaságfejlesztési prioritásaihoz igazodó kutatási infrastruktúra, intézmények és programok kialakítása, a felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati K+F összekapcsolása. A kooperáció-készséget és képességet javító menedzsment fejlesztő programok működtetése. Innováció-releváns szolgáltatások – innováció-menedzsment és marketing tevékenység fejlesztése Beszállítói klaszterek, hálózatok kialakítása és működtetése a húzóágazatokban. KKV-k beszerzési és értékesítési klasztereinek, kooperációinak fejlesztése a kiemelt ágazatokban. E-kereskedelem és az „e” vonatkozású vállalkozói készségek, aktivitások nemzetközi szintre fejlesztése Üzleti kapcsolatok építését, nemzetközi integráltságot támogató kiállítás- és vásárközpont létesítése. Az alkalmazott high-techre épülő ágazatok, tevékenységek, termékek súlyának megduplázódása. A munkanélküliségi ráta jelentős, az ún. strukturális munkanélküliség szintjére csökkenése. A termelékenység mutatóinak az országos átlagnak, a kiemelt ágazatokban azt meghaladó kedvező szintje A bérjövedelmek, keresetek, mind a vállalkozások nyeresége releváns mutatói országos átlagtól való regionális elmaradásának megszűnése

9

Miskolc-Technopolisz Fejlesztési Pólus számára a négy dimenziós fejlesztést, a 4Dstratégia megvalósítását dolgoztuk ki, amelynek logikai ábrája a következő.

Realizálási prioritás - koncentráció: 1. Integrátor vállalkozások betelepítése, kiemelt projekt-fejlesztéseik támogatása 2. KKV-kooperációk projekt-fejlesztése

Miskolc és régiója versenyképességének, gazdaságának növekedése, fejlődése

4.D. A tudásbázis, K+F erősségekre építő gazdasági hasznosítás, fejlesztési stratégiai iránya

3.D. Meglévő gazdasági erősségekre épülő innovatív megújítás stratégiai irány

1.D. A város telephely-attraktivitását vonzerejét növelő fejlesztések stratégiai iránya

2.D. Funkcionális (oktatás, képzés, kooperáció, szolgáltatások stb.) innováció-versenyképesség növelése gazdaság-fejlesztések stratégiai iránya, Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai pozícionálásának ötvöznie kell a helyzetelemzésünkben feltárt gazdasági és tudásteremtési erősségeket, gazdasági kultúrát, hagyományokat, a tényleges és potenciális piaci versenyelőnyöket, azokat a lehetőségeket, melyeket a külső és belső gazdasági tényezők, folyamatok meghatároznak, s mindazon korlátokat és veszélyeket, melyek a stratégia realizálását befolyásolják. Mindezek alapján javasoljuk a TECHNOPOLISZ megnevezéssel, az alkalmazott hightech ipari megoldások bázisára épülő fejlesztési stratégia elfogadását és megvalósítását, azaz − a korszerű mérnöki, műszaki tudományi tudásra épülő gazdaságfejlesztést, − világszínvonalú, magas technológiai képességeket hordozó termékek, gyártási folyamatok és szolgáltatások megalkotásában jelenik meg, azaz azonnal alkalmazza is a tudást, s − a város és régiója vállalkozásai piaci teljesítményükben a gazdálkodási és menedzsment tudás és készségek révén közvetlenül hasznosítják azokat. Az alapstratégiai törekvések kijelölése után a szakmai, gyakorlati prioritások, fejlesztési irányok meghatározása a feladat. A következőkben a kutatás-fejlesztési, majd a szektorális húzóágazatainak kijelölésére, a Pólus Stratégia elsődleges beavatkozási terepeinek kijelölésére kerül sor. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai prioritásai, pozícionálásának fő elemi a következők. − Funkcionális fejlesztések csoportja:

10

=

alkalmazott high-tech ipari megoldásokat eredményező tudásbázisok, központok általános fejlesztése; = az emberi erőforrásokat fejlesztő képzési-oktatási program; = az üzleti élet szereplőinek gazdasági versenyképességét, együttműködéseik hatékonyságát közvetlenül támogató gazdaságfejlesztési programok; = Miskolc város attraktivitását, telephelyi vonzerejét növelő, azt támogató infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; = a fejlesztések gazdasági, piaci hasznosulását biztosító, azokat gyorsító innovációmenedzsment és régió-városmarketing tevékenységek fejlesztése. − Integrált Fejlesztések csoportja: = gazdasági növekedést, fejlődést biztosító gazdasági területek kiemelt fejlesztése kompetencia központok létesítése révén, a K+F bázisok célzott támogatása perspektivikus fejlesztési területek integrált (technogy push és/vagy pull jellegű) gazdaságfejlesztői menedzselése által. A Pólus stratégia javasolt kutatási prioritásai, kutatási területei: Tudásbázisok – tudásközpontok – kutató helyek Anyagtudomány és anyagtechnológia Mechatronika Vegyipar, műanyagipar Logisztika Föld- és környezettudomány (fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás) Műszaki alapú élettudomány Innováció-menedzsment, marketing Gazdasági versenyképesség Nanotechnológia K+F tevékenység – programok A vázolt tudásbázis-keretek jó alapot biztosíthatnak arra, hogy jelentősen növekedjen a régió gazdaságának K+F aktivitása, vonzó kutatóhelyek alakuljanak, ahová szívesen jönnek hosszabb időszakra kutatni, amelyekkel szívesen kooperálnak a nemzetközi hírű kutatók, kutató-intézetek, amelyek készséges és hatékony megvalósítói a vállalkozások K+F törekvéseinek. A sikeres megvalósítás feltételezi: − az egyetemi, a kutatóintézeti és a vállalkozói kutatóhelyi aktivitás egyfajta integrálását, − a növekvő állami, közösségi forrásbevonást, a vállalkozások K+F költésének növelését, − továbbá a források hatékony felhasználását kell biztosítani. Ezt a hatékonyságot elsősorban a gazdaság, a vállalkozások – azon belül különösen az újonnan betelepülő, s a termékeit, termelését megújító helyi vállalkozások – igazolt K+F igényeire, keresletére koncentrálással lehet megvalósítani. A vállalkozások K+F költésének, tevékenységének kívánatos növelése nem jelentheti a K+F kompetenciafejlesztések szétaprózását, hanem az infrastruktúrájában és személyi feltételeiben is felkészült kutatóhelyek kutatási program és projekt alapú működtetését kívánja. A kutatási tevékenység gazdasági hatásosságát a keresletorientált K+F programok biztosíthatják, azaz nem szervezetek, intézetek, hanem a vállalkozói szféra igénye, kereslete által visszaigazolt kutatási programok kapnak finanszírozást, támogatást, hiszen ilyenekhez készek maguk a vállalkozások is önrészt, szakmai megbízást adni.

11

A Pólus-program K+F és az azt támogató innováció-menedzsment, marketing, versenyképesség-kutatások, az azokhoz szükséges eszközök beszerzésének támogatása alapként működő forrásból történjen, ahol szakértő grémium döntése alapján kerülnek elfogadásra, finanszírozásra konkrét fejlesztési, kutatási programok, projektek A tudásbázisaink fejlesztési jellege széles ágazati, felhasználási területet jelöl ki, melyek közül az országos, regionális és helyei elemzések alapján - prioritásként: − a mechatronikára épülő gép- és járműipart, − a vegyipart és a ráépülő műanyagipart, − a környezeti ipart valamint − szabadidő-ipart jelöljük meg, amelyek integrált fejlesztése a Pólus számára a gazdaság dinamizálását eredményezheti. A Pólus stratégiai prioritások gyakorlati érvényesítésére a kiemelt területen, tudatosan ösztönzött, integráltan ható fejlesztést, ún. Kompetencia Központ által koordináltan javasoljuk. A Kompetencia Központ az adott gazdasági szektor növekedéséhez, teljesítménye növeléséhez szükséges összes kompetencia-terület összehangolt fejlesztésének gazdája, menedzsere legyen, ne önálló szervezetekként, hanem a Pólus-menedzsment keretein belül működő virtuális centrumként működve koordináljon a különböző szakmai klaszterek, együttműködések, programok és projektek között. A Kompetencia Központ a Fejlesztési Pólus konzorciumi tagjainak – Miskolc megyei jogú város, NORDA, Miskolci Egyetem, BOKIK, vezető vállalkozások – együttműködésére épül. A 4 Kompetencia Központ feladata, hogy Miskolc város, s a térség adott területen meglévő (K+F, képzési, termelési, együttműködési stb.) kompetenciáinak, projektjeinek gazdasági hasznosulását – komplex módon, a K+F-től, az innovációk gyakorlati megvalósításáig, a beruházási, a termelési folyamatig – biztosítsák, azaz nem csak K+F-ről, hanem a gazdasági eredmények, hasznosulás menedzseléséről, koordinálásáról szól.

Ipari park(ok) Logisztikai Központ Inkubációs ház(ak) Start-up központ

Tudásközpont (Science Park)

Innovációs Park (menedzsment, marketing, spin off) Beszerzési kooperáció

Beszállítói klaszter (pl. Boshhálózat)

Képzési klaszter Klaszter 2

Klaszter 3

12

A Kompetencia Központok az egyes kompetencia-területek érintettjeinek, szereplőinek (kutatóhelyek, vállalkozások, szolgáltató, „hídképző”-intézmények stb.), s együttműködéseinek (klaszterek, hálózatok) különböző funkcionális törekvéseit (oktatás, kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés, beruházás, stb.) a helyi gazdasági növekedési, fejlődési hatás maximalizálása érdekében harmonizálják. A Mechatronikai, Vegyipari, Környezetipari, Szabadidőipari Kompetencia Központok – a leendő Technopolisz Fejlesztési Pólus menedzsment szervezetén belül – az adott területek fejlesztési program garanciáit biztosítják azáltal, hogy koordinálnak, együttműködést szerveznek, támogatást közvetítenek, folyamatokat irányítanak, azaz a gazdaságfejlesztés egyes eszközeit és az adott terület gazdasági és más szereplőit összekapcsolják, integrálják a szinergiahatások érvényesítése érdekében. − Koordinációt biztosítanak a kutatási központokhoz (KKK, Tudásközpont, vállalati kutatóhelyek stb.); − segítik a beszállítói, értékesítési hálózatokat, klaszter-együttműködéseket; − elemzéseket készíttetnek az ágazati gazdasági, piaci lehetőségekről, a szakmai fejlesztési, üzleti döntések kockázatainak csökkentésére; − különböző innováció-releváns szolgáltatások közvetítésével segítik a vállalkozások működési hatékonyságának javítását; − segítik a KKV-k hálózati, együttműködési integrációját, kooperációját; − segítik a specifikus pénzügyi, finanszírozási konstrukciók kialakítását, s igénybevételét a KKVoknál; − impulzusokat adnak, vállalkozói igényeket közvetítenek az oktatási, képzési intézmények felé; − megjelenítik, leképezik a különböző szakmai és civil szervezeti igényeket, segítik a tudományos, üzleti, közigazgatási és civil szféra adott gazdasági területen szükséges együttműködését; − az adott gazdasági területen közösségi marketing tevékenységet folytatnak, kezdeményeznek és ösztönöznek annak érdekében, hogy minél jobban hasznosuljanak, értékesüljenek a szektor, a gazdasági terület kompetenciái. Ezen felsorolás csak a legkézenfekvőbb és legfontosabb tevékenység-elemeket emelte ki, amelyek mögött számos Pólus Program és Projekt koordinálása áll majd. A gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok mögött megjelenő erősségek, fejlesztési törekvések lehetővé teszik, igénylik a városon, régión kívüli kooperációkat, az interregionális, nemzetközi (különösen határmenti) tudományos, szakmai, gazdasági együttműködéseket, amelyek révén nem csupán a régión belüli, hanem régiók közötti hálózatok is kiépülnek. A +2 PreKompetencia Központok stratégiai elemei A fejlesztési súlypontok között sajátos, fontos helyet kell kapnia a logisztikának, s az egészségipari fejlesztéseknek. Az egészségipar hátterében ki kell építeni, meg kell erősíteni a K+F bázisokat, kutató-intézet létrehozásával, mely a város, a régió ezirányú tudásteremtését, s ezáltal a gazdasági hasznosulás elemeit, a gazdaság, az egészségügyi szféra szereplőivel való szorosabb együttműködés feltételeit hozza létre. A logisztikai terület fejlesztései szorosan, szervesen kapcsolódnak a más ágazati Kompetencia Központok projektjeihez. A logisztikai fejlesztések terén országos nagy-projekt születik (Mezőkövesd-Repülőtér Logisztikai Központ), valamint a térségi logisztikai központok 13

kialakítását, s a vállalkozások konkrét fejlesztéseit támogató regionális operatív program intézkedés támogatja, míg a Pólus Stratégia a logisztikai kutatások terén Kiválósági Központ definiálását, támogatását valósítja meg. Miskolc város elérhető logisztikai szolgáltatások terén történő fejlesztését, e vonatkozásban vonzerejének fejlesztését különösen fontosnak tartjuk, hiszen ezáltal a város egykori kereskedelmi központ funkciói újra-megerősítésre kerülhetnek. Ennek kiteljesedését szolgálhatják a gazdaságfejlesztés infrastrukturális programjai, a kiállítás- és vásárközpont létesítése, de az elektronikus kereskedelem terén kívánatos regionális fejlesztések is. A logisztika terén meglévő tudásbázis erősítését a KKK mellett, Kiválósági Központként is történő fejlesztésével célszerű megtenni, mely révén a regionális együttműködések, kívülre nyújtandó szolgáltatások egyik bázisa lehet. Javasoljuk Innovációmenedzsment és Marketing (a jelenlegi ImKKK, ITTC bázisán) valamint Régió- és városmarketing terén ún. Kiválósági Központ definiálását létrehozását, melynek lényege, hogy a tudásbázis, kompetenciák, erőforrások alapján nem csupán a Miskolc Fejlesztési Pólus, hanem más pólusok, région kívüli szereplők számára is szolgáltat, végez tudástranszfert, ezáltal erősíti a Miskolc Fejlesztési Pólus pozícióit, interregionális hatásait. Miskolc város, s régiója egyedülálló stratégiai lehetősége, hogy a Pólus-program révén a gazdaságfejlesztés olyan mechanizmusát alakítsa, mely hosszabb távú rásegítő keretet képezhet a vállalkozások és együttműködéseik ösztönzésének, támogatásának, annak érdekében, hogy megerősítsék és megtartsák gazdasági versenyképességüket.

14

1. A pólus-stratégia szerepe, alapelvei és tervezése A fejlesztési pólus program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat - mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. Jelen stratégia is ezt célozza, a város és régiója versenyképessége, a gazdasági teljesítménye javítását – hatékonyság, foglalkoztatás-növelés, szerkezetváltás - helyezi középpontba. A Fejlesztési Pólus (FP) a Versenyképességi Pólus (VP), Növekedési Pólus (NP) szinonimként használt megnevezések1, melyek az elmúlt évtizedekben eltérő szakmai súlypontokként születtek. A Versenyképességi Pólus a gazdasági, a gazdasági szereplők piaci tevékenységének közvetlen versenyképességére, a mikroszintű kezdeményezésekre súlyoz, a fejlesztési pólus kifejezés elsősorban a területfejlesztési, a kínálat-orientált, infrastrukturális megközelítést jelenti, míg a növekedési pólus kifejezés a gazdasági teljesítmények erőteljes növelése oldaláról építkező stratégiai megoldásokra fókuszál. A hazai törekvésekben, s így a Miskolc Pólus esetében is komplex, a speciális adottságok, gazdasági helyzethez alkalmazkodó komplex, „kevert” megközelítést kell érvényesítenünk. A Pólusok szerepe tehát egyre komplexebb, sokoldalúbb. A központok legújabban a nemzetközi gyakorlatukban területfejlesztési és gazdaságfejlesztési hatásokat együttesen kell, hogy betöltsenek az Európai Unió országainak, régióinak fejlesztésében, s így reményeink szerint a következő évtizedben, hazánkban is. Miskolc Fejlesztési Pólus (MFP) stratégiájának program-dokumentumaiban nincs helye, nem szükséges a pólus-program teljes elméleti, szakirodalmi megalapozása, fejlődésének bemutatása, de a bevezetőben szükségesnek tartjuk azon szemléleti alapelvek, módszertani alapok kiemelését, melyeket közvetlenül érvényesítünk a koncepció, s a Miskolcra vonatkozó konkrét módszertani, stratégiai és operatív javaslatok megfogalmazásában. A Fejlesztési Pólus Stratégia szerepe, tartalma – általánosan és konkrétan – a következőkben foglalható össze: • A stratégia lényege a tudásalapú (innováció-orientált) helyi gazdaságfejlesztés szakmai, tartalmi megalapozása, s a fejlesztés megvalósítási módszerei, eszközei szervezeti, pénzügyi garanciáinak biztosítása, • A Pólus központi városa, ahová a stratégiai program fejlesztései koncentrálódnak, jelen esetben Miskolc egy - 100-150 km. sugarú – hatás- és együttműködési terület „kapuvárosaként” jelenik meg. • Ugyanakkor egy komplex térségi, városi gazdaságfejlesztési stratégia nem minden eleme része a Pólus-stratégiának, elsősorban a növekedés-orientált, a regionális, térségi hatású, adott esetben az országhatáron átnyúló elemekre kell koncentrálni. A pólus-stratégiának egyszerre kell lennie gazdaságfejlesztésnek és területfejlesztésnek Ez az elvben egymást erősítő kettősség adja a „pólus szakmai műfaj” nehézségét és szépségét. • Gazdaságfejlesztés tartalmi lényege, prioritása a versenyben résztvevő helyi vállalkozások versenyképességének, s a napjainkban azt biztosító innováció-képességének a megerősítése, hiszen egy város, egy térség versenyképesség nem jelent mást, mint vállalkozásainak versenyképességét, versenyképes termékekben, korszerű gyártási technológiákra épülő sikeres piaci tevékenységet.

1

A legutóbb készült szakmai anyagok már következetesen a Fejlesztési Pólus kifejezést használják, ezért a miskolci stratégia megnevezésében is ezt alkalmazzuk majd.

15

•

• •

• • •

• •

•

•

A közösségi (uniós, kormányzati, regionális, városi) eszközöket és forrásokat alkalmazó Pólusstratégia és program feladata olyan környezeti feltételek és közvetlen támogatások rendszerének kialakítása, mely a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a nemzetközi versenyben, a nemzetközi piacokon való fellépésükben. A Pólus-stratégiának a globális versenyben helytálló, lokális vállalati kötődések erősítése, a regionális/lokális specializáció támogatása alapfeladata. A fejlesztési stratégia a keresletorientált területfejlesztési módszertani megközelítés dominanciája mellett – a relatíve elmaradott térségi helyzetünkből eredően szükségszerűen kínálatorientált stratégiai elemekkel is operál (ezért kerül előtérbe az infrastruktúra-fejlesztés, befektetés-ösztönzés stb.) A stratégia szakmai magja, alaptörekvése a tudás-intenzív tevékenységek térbeli koncentrálása előnyeinek kihasználása, közvetlen gazdasági teljesítménnyé alakítása. A stratégia megvalósításának alapcélja a versenyképesség erősítésével a gazdasági szerkezetváltás támogatása és a foglalkoztatás-növelése. Az Egyetemnek, a felsőoktatásnak egyre meghatározóbb, kiemelkedőbb szerepe, s felelőssége van a gazdasági versenyképesség növelésében, a tudás-háromszög – kutatás, oktatás és tudástranszfer működtetése révén, mely természetesen a felsőoktatási intézmények működésének hatékonyságnövekedését is megkívánja. A Pólus-stratégia a tudásalapú gazdaság lokális innovációs rendszerének fejlesztéseként, s nem általános értelmű, átfogó városfejlesztésként kell, hogy megjelenjen. A Technopolisz, a Miskolc Fejlesztési Pólus a két klasszikus pólusstratégiai megközelítés – a technológiai és ipari típusú pólusok – ötvözésére épít. A meglévő és erős gazdasági ágakra, a meghatározó súlyú, nagy, globális, nemzetközi cégek integráló szerepére, s az ezekhez kapcsolódó helyi KKV-k fejlesztési alapelvből indulunk ki. Megközelítésünk másik eleme a meghatározott új technológiák, kutatási eredményekre, tudásra épülő gazdasági erő létrehozása. A Pólus-stratégia célszerű prioritásokat kell, hogy megfogalmazzon, a nemzetközi gyakorlatban is jellemző 2-4 tudásközpont, iparág, fejlesztési területre koncentrálás kívánatos, különösen azon elvárás függvényében, mely szerint a stratégia megvalósítása révén a város, a térség teljesítményét „nemzetközileg is láthatóvá” kell tenni. A Pólus stratégia feladata nem projekt-ötletek megvalósítása egy konkrét hétéves időszakban, hanem olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését.

16

Európai Uniós és hazai országos fejlesztési dokumentumok, prioritások – NFTII. SOP-ok

Miskolc Városfejlesztési stratégia (2007-13) megújuló gazdasági vonzerő városa

Pólus-stratégia - tudás/innováció alapú gazdaságfejlesztés -

ÉM-Régió fejlesztési stratégiája ROP (2007-13) gazdasági versenyképesség

Érintett fejlesztési területek, s szereplőinek saját stratégiái, fejlesztési döntései 1. ábra. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia viszonya a kapcsolódó fejlesztési tervekhez A Pólus Stratégia tehát olyan Miskolcra koncentráló tudásalapú gazdaságfejlesztés, amelynek a regionális kisugárzó hatás a lényege – ezért a MFP-stratégia a két „alapstratégia” – a 2007-13 időszakra elkészült Városfejlesztési Stratégia és az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Stratégiájának, 2007-13-ra szóló Regionális Operatív Programjának, s azon belül elsősorban a „Techno-régió” programban megfogalmazott gazdasági versenyképességet erősítő programok tartalmi metszete, a fejlesztések meghatározó gazdasági magját képezi. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szűkebb, mint a komplex és integrált város- vagy régiófejlesztés, de szűkebb a teljes regionális gazdaságfejlesztésnél is, mert csak és elsősorban a dinamizáló, innováció-orientált elemekre koncentrál. A Pólus stratégia a Városfejlesztési Stratégia törekvéseit erősíti, amikor a „tudomány és kultúra városa” pozícionálást lényegében kibontva alakítja ki a tudományra, tudásra, az innovációra épülő város-, s ezen belül gazdasága fejlesztésének részletes programját. A „tudásalapú gazdaságfejlesztés” szerves egységet képez a „kulturális alapú város és gazdaságfejlesztési” törekvésekkel, melynek Miskolcra vonatkozó konkrét elképzeléseit az „Európai Kulturális Fővárosa” pályázatban kifejtettek foglaltak össze. A Pólus-stratégia és a „kulturális alapú” fejlesztési elképzelések nem egymás riválisai, hanem kiegészítői, melyet bizonyít az ezen törekvéseket integráló, 2007-13-as városfejlesztési stratégia céljai, programjai, az alprogramok és projektek egybeesése. A Pólus-program egyik stratégiát sem helyettesíti, azok tematikus része. A sajátos hangsúlyai, gazdaságfejlesztési mélysége, prioritásai, regionális jellege miatt ugyanakkor több, mint a város- és kistérsége fejlesztéséről szóló városfejlesztési stratégia.

17

A Pólus-stratégia konkrét programokat, projekteket tartalmaz, a „felhasználói”, projektgazda szemléletet is képviseli, azaz a „direkt-célzott” jellege miatt több, mint a keret és intézkedés, pályázat-orientált regionális stratégia, ROP. A Pólus Stratégia programjai, összehangolt projektjei a regionális Operatív Program céljai, intézkedései realizálását garantáló fejlesztési program, csomagja A Pólus-stratégiának meg kell találnia az összhangot a város, a régió egésze elképzeléseivel, s igazodnia kell azokhoz az uniós programokban, és a Nemzeti Fejlesztési tervben, az országos fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz, melyek a finanszírozhatóság biztosítása mellett a hazai és nemzetközi interregionális együttműködések szinergia hatásának a kihasználását is biztosíthatják. A Pólus Stratégia igazodási pontokat is ki kell, hogy jelöljön az érintett terület szereplői (városok, kistérségek, vállalkozások, intézmények stb.) számára saját stratégiájuk megalkotásához. Ezt jelzi az 1. ábra alsó téglalapjának tartalma. A Fejlesztési Pólus Stratégia – mely az előzőekben összefoglalt szereppel bír - állást, kell, hogy foglaljon a fejlesztendő kulcs-technológiák, húzóágazatok vonatkozásában, hogy a lehetséges célzott források minél jelentősebb dinamizáló hatást töltsenek be. Összefoglalóan – széleskörű szakértői egyetértéssel - megállapíthatjuk, hogy a pólusstratégia kiinduló alapelvei a következők: − tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés; − versenyképes struktúra, hatékonyság és foglalkoztatás a célrendszerben; − a régióközpont városra koncentráló, de regionális hatású program; − a vállalkozásokat, a gazdaság közvetlen szereplőit hozza helyzetbe a versenyben, a piacaikon való fellépésükben; − egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; − kereslet- és kínálatorientált területfejlesztési megoldások szükségszerű kombinálása az országos, regionális és helyi stratégiákkal, programokkal összhangban; − ipari és technológiai típusú stratégia célszerű ötvözése; − K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása; − olyan gazdaságfejlesztési mechanizmus és együttműködési rendszer kialakítása, mely keretet képez, s segíti a vállalkozások folyamatos megújulását, versenyképességük megőrzését − a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia szakmailag megalapozott pozícionálása, nemzetközileg is határozottan megjelenő, látható karakteres profil, versenyelőny kialakítása. A stratégiai javaslatok megalapozását az alábbi tervezési folyamat lépéseivel végeztük el, amelynek eredményei a tanulmány következő tartalmi fejezeteiben kerültek összefoglalásra.

18

A stratégia gazdaságpolitikai megalapozása, helyzetértékelés

Fejlesztési modell

Jövőkép Célrendszer Stratégia koncepció

A stratégia regionális beágyazottsága

Stratégiai térkép, programok

A stratégia kulcsszereplői A stratégia menedzsmentje A stratégia értékelési mechanizmusa 2. ábra. A Fejlesztési Pólus Stratégia tervezési folyamata, tartalmi elemei

2. A fejlesztési stratégia megalapozása – helyzetkép Egy tudásorientált fejlesztési pólus-stratégia megalapozását két aspektusból célszerű elvégezni, nevezetesen a gazdasági teljesítmények és a tudásteremtés, a rendelkezésre álló technológiák, lehetőségek oldaláról, hiszen azt keressük, hogy miként kapcsolhatóak egybe, hogyan tudjak egymásnak - s ezáltal a városnak, térségnek - növekedést, fejlődést generáló impulzusokat adni a gazdaság és a tudásteremtés szereplői, hol vannak erős bázisok illetve fehér foltok az egyes területeken. A röviden összefoglalásra kerülő helyzetkép – amely a Városfejlesztési Stratégia, az ÉszakMagyarországi Régió Fejlesztéspolitikai Koncepciójához, Operatív Programjához készült helyzetelemzés, a KSH 2004. évkönyve és a 2005-ről publikált adatai, a Beszállítói Hálózatok, a Regionális Logisztikai Központ, valamint a Regionális Turisztikai Klaszter létrehozására készült megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a BOKIK gazdasági elemzéseire épülően – bemutatja, értékeli a város, a régió gazdasági teljesítménye és technológiai képességei kapcsán − a jelenlegi helyzetet, erősségeinket és gyengeségeinket, − a meghatározó fejlődési trendeket, amelyek alapján kirajzolódhatnak a fejlesztési stratégia lehetőségei, veszélyei. Az elemzések szokásos összefoglaló technikáit is alkalmazva SWOT-elemzést, probléma-térképet és a város, a térség innováció-, versenyképességét jellemző csillagmodellt készítettünk.

19

2.1. A gazdasági teljesítmény és trendjei A fejlesztési stratégia gazdasági alapjainak jellemzését a legfontosabb mutatókat tartalmazó statisztikai táblákkal, összeállítással vezetjük be. BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió Ft Megye, régió 2001 2002 2003 Borsod-Abaúj-Zemplén 694 657 765 754 845 579 Heves 355 841 394 107 432 501 Nógrád 180 401 197 437 215 009 Észak-Magyarország 1 230 899 1 357 298 1 493 089 ORSZÁG ÖSSZESEN 14 849 809 16 740 415 18 408 815

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, 1000 Ft 2001 2002 2003 925 1 025 1 141 1 087 1 209 1 333 816 897 983 947 1 050 1 162 1 458 1 648 1 817

Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 2001 2002 2003 18 17 17 11 12 12 20 19 20 VII VII VII -

Forrás: KSH A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK A GAZDASÁGI ÁGAK FŐBB CSOPORTJAI SZERINT, 2003 Millió Ft Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, Ágazatok összesen erdőgazdálkodás, (alapáron) halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Megye, régió A, B C,D,E F G–O A–O Borsod-Abaúj-Zemplén 27 112 237 096 37 662 440 810 742 680 Heves 20 759 126 898 20 531 211 354 379 542 Nógrád 6 343 50 792 12 089 119 254 188 478 Észak-Magyarország 54 214 414 786 70 282 771 418 1 310 700 ORSZÁG ÖSSZESEN 532 700 4 118 145 792 918 10 715 537 16 159 300 Forrás: KSH AZ IPAR TERMELÉSE, 2004 A termelés a) Megye, régió értéke, milliárd Ft megoszlása, % egy lakosra jutó volumen-indexe, értéke, 1000 Ft előző év = 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén

982,6

6,4

1 336,90

116,3

Heves Nógrád Észak-Magyarország ORSZÁG ÖSSZESEN

418,6 170 1 571,30 15 402,20

2,7 1,1 10,2 100

1 295,10 782,3 1 231,80 1 523,90

113,3 107,6 114,4 107,5

a) 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai Forrás: KSH AZ IPAR NÉHÁNY FŐBB JELLEMZŐJE, 2004

Termelés a) Megye, régió Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

119,4 116,9 107,7 117,6

Egy alkalmazásban állóra jutó Alkalmazásban álló a) termelés a) előző év = 100,0 114,5 104,3 117,5 99,5 120,7 89,2 117,4 100,2

ORSZÁG ÖSSZESEN 107,9 111,5 a) A 49 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai.

Értékesítés millió Ft

előző év = 100,0

Az értékesítésből az export aránya, %

853 840 343 939 126 984 1 324 762

118,4 113,9 106,9 116

50,2 46,1 64,1 50,5

96,8 15 118 278

108,4

57,3 Forrás: KSH

20

A REGISZTRÁLT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA GAZDASÁGI ÁG SZERINT, 2004. Ebből szállítás, szálláshely- raktározás, mezőgazdaság, Ipar Építő- Kereskede- szolgáltatás, vad-erdő-, posta, ipar lem, javítás vendéglátás Megye, régió Összesen halgazdálkodás távközlés Borsod-AbaújZemplén 20 146 921 2 399 2 270 4 906 982 728 Heves 8 759 532 1 097 989 2 102 445 312 Nógrád 5 073 291 786 697 1 206 208 168 ÉszakMagyarország 33 978 1 744 4 282 3 956 8 214 1 635 1 208 ORSZÁG 481 305 14 672 52 674 45 521 122 099 20 047 16 672 ÖSSZESEN Forrás: KSH A 15–74 ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, 2004 MunkaFoglal- MunkaGazdasá- Gazdaságilag Aktivitá- nélküliségi Foglalkoztakoztatott nélküli gilag aktív nem aktív si arány tási arány ráta Megye, régió 1000 fő százalék Borsod-AbaújZemplén 240,7 29,3 270 283,8 48,8 10,9 43,5 Heves 116 9,2 125,2 121,8 50,7 7,3 47 Nógrád 74,4 7,7 82,1 84,4 49,3 9,4 44,7 Észak431,1 46,2 477,3 490 49,3 9,7 44,6 Magyarország ORSZÁG 3 900,40 252,9 4 153,30 3 567,90 53,8 6,1 50,5 ÖSSZESEN Forrás: KSH AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA, 2004 Borsod-AbaújÉszakOrszág Megye Zemplén Heves Nógrád Magyarország összesen Mezőg., vad-, erdő-,halgd. 5 002 2 991 1 013 9 006 101 143 Ipar 49 135 25 798 14 910 89 843 779 346 Ebből: feldolgozóipar 43 360 21 979 13 783 79 122 714 839 Építőipar 8 193 3 253 1 434 12 880 129 609 Kereskedelem, javítás 14 760 8 117 3 578 26 455 324 827 Szálláshely-, vendéglátás Szállítás, raktár. posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan-ügyl.gazd. szolg. Közig. védelem, kötelező társadalom-biztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Ebből: teljes munkaidős - fizikai foglalkozásúak - szellemi foglalkozásúak

4 105

2 230

1 038

7 373

80 694

13 954 1 854 5 512

5 642 1 108 2 611

2 940 540 1 087

22 536 3 502 9 210

224 544 52 773 194 818

20 965 16 243

7 163 7 173

6 007 4 043

34 135 27 459

318 114 255 689

15 032

6 465

4 043

25 540

224 956

4 430 159 185

1 436 73 987

1 003 41 636

6 869 274 808

79 605 2 766 118

85 008 62 826

40 329 28 162

22 280 16 532

147 617 107 520

1 382 813 1 179 964 Forrás: KSH

21

AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE, 2004 Megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Ebből: feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Ebből: teljes munkaidős - fizikai foglalkozásúak - szellemi foglalkozásúak

Borsod-AbaújZemplén

Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Ország összesen

90 985 131 219 126 012 94 037 85 595

82 303 139 228 127 860 93 415 88 327

95 309 113 395 111 318 87 226 88 660

88 610 130 551 123 953 93 123 86 815

96 913 141 421 136 851 99 961 122 436

80 981

79 763

76 255

79 962

89 978

124 638 222 141

121 993 194 259

103 869 190 714

121 269 208 270

157 640 324 974

106 988

102 182

93 862

104 260

154 317

134 359 154 556 117 584

153 680 153 377 130 539

155 247 148 121 123 824

142 365 153 313 121 859

181 245 158 331 129 295

103 554 123 019

113 029 127 884

101 618 119 248

105 219 123 751

137 089 145 059

89 116 168 891

96 446 172 903

86 941 162 787

90 791 169 003

95 955 202 604 Forrás: KSH

NÉHÁNY FONTOSABB ADAT TERÜLETI MEGOSZLÁSA - 2004 (százalék)

Megye, régió

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén

KutatóFelsőfejlesztő oktatási helyen intézÉpített dolgozó mény lakás kutatók hallgaés fejlesztóia) tőkb) 38,8 61,3 23,1 3,7 4,4 18,7 42,6 65,7 41,8 2,4 2,4 4,1 0,9 1,0 1,5 2,2 1,9 3,9 5,5 5,3 9,5 5,7 2,9 6,0 1,7 0,7 3,3 0,9 0,4 3,1 8,3 4,0 12,4 6,5 3,9 3,3 1,7 0,9 3,2 0,4 0,1 1,1 8,6 4,9 7,6 3,7 3,0 2,8

Bruttó hazai termék (GDP) (f) 35,1 9,8 44,9 4,0 3,3 2,9 10,2 5,2 2,8 2,7 10,7 3,0 2,2 1,8 7,0 4,6

Ipari termelés Regiszt(g) rált vállalkozás 15,5 8,8 24,3 8,9 12,1 3,0 24,0 10,2 3,7 4,6 18,4 1,7 3,0 1,3 6,0 6,4

29,6 10,8 40,4 3,8 2,8 3,7 10,2 4,2 2,4 3,1 9,7 3,8 3,5 2,1 9,3 4,6

Külföldi érdekeltségű vállalkozások+ száma

saját tőke

53,3 8,1 61,4 1,6 2,3 2,6 6,5 4,3 2,7 2,7 9,8 2,2 1,7 1,0 4,9 1,3

56,5 12,5 69,0 3,8 3,4 1,0 8,2 6,7 2,0 0,5 9,1 0,4 0,8 0,1 1,3 3,5

22

Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

7,0 0,2 10,9 6,1 2,2 4,2 12,4 2,4 1,6 7,4 11,3

ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: megyék összesen

100,0c) 61,2

1,2 0,0 4,3 5,4 0,9 1,5 7,8 1,5 0,5 6,0 8,0

1,8 0,9 5,5 7,1 2,7 5,9 15,7 3,1 1,7 2,8 7,6

2,3 1,2 8,1 4,1 2,7 3,2 10,0 3,6 2,4 3,2 9,2

2,7 1,1 10,2 3,3 3,4 2,8 9,5 3,1 1,9 2,4 7,4

2,5 1,4 8,4 4,2 2,7 4,0 10,9 4,4 2,7 3,8 10,9

100,0 38,7

100,0 76,9

100,0 64,9

100,0 84,4

100,0d) 70,3

1,0 0,5 2,8 1,0 0,8 7,7 9,5 2,4 0,7 2,1 5,2 100,0 46,7

1,2 0,4 5,1 1,8 1,1 0,8 3,8 0,6 0,6 0,9 2,1 100,0e) 42,1 Forrás: KSH

a) Egyetemi és főiskolai képzésben részt vevő hallgatók az intézmény helye szerint.— b) A kutató-fejlesztő munkára fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.— c) Külföldre kihelyezett tagozatokkal együtt.— d) Külföldön működőkkel együtt.— e) Egyéb, fel nem osztható befektetéssel együtt. f) Beszerzési áron, 2003.— g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.

23

AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA - 2004

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

29. 30.

Megye, régió

Mezőgazd. vad, erdő-, halgazd.

Ipar

SzálláshelyEbből: Keresszolgálfeldol- Építő-ipar kedelem, tatás, gozóipar javítás vendéglátás

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Országhatáron kívüli tevékenység

3 407 6 398 9 805 6 417 3 330 3 432 13 179 5 653 3 439 3 039 12 131 6 320 5 813 3 853 15 986 5 002 2 991 1 013 9 006 8 526 5 902 4 582 19 010 8 698 7 426 5 902 22 026

117 017 74 139 191 156 50 340 40 116 33 841 124 297 50 886 36 143 31 926 118 955 25 392 17 234 18 619 61 245 49 135 25 798 14 910 89 843 33 379 32 171 32 436 97 986 40 696 25 763 27 871 94 330

107 433 69 683 177 116 45 182 36 999 30 741 112 922 47 898 34 892 29 750 112 540 22 381 15 252 14 773 52 406 43 360 21 979 13 783 79 122 30 332 30 292 30 470 91 094 38 389 24 491 25 225 88 105

32 980 15 126 48 106 4 961 3 909 4 749 13 619 5 735 3 178 4 396 13 309 4 048 4 052 3 005 11 105 8 193 3 253 1 434 12 880 5 910 3 607 5 139 14 656 5 641 3 963 5 208 14 812

–

1 534

1 534

1 122


101 143 97 736

779 346 660 795

714 839 605 872

129 609 95 507

106 267 24 759 38 977 5 362 145 244 30 121 10 665 2 561 7 903 2 000 8 704 3 998 27 272 8 559 12 798 3 889 6 857 2 658 8 155 3 717 27 810 10 264 10 254 2 971 8 347 2 934 4 814 971 23 415 6 876 14 760 4 105 8 117 2 230 3 578 1 038 26 455 7 373 14 768 4 590 9 867 1 779 14 181 2 668 38 816 9 037 14 813 3 156 8 770 2 174 12 231 3 134 35 814 8 464 1

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

69 183 18 953 88 136 7 261 5 339 7 324 19 924 12 551 7 290 6 213 26 054 7 140 6 157 3 576 16 873 13 954 5 642 2 940 22 536 10 006 6 220 11 119 27 345 7 530 6 519 9 337 23 386

–

290

324 827 80 694 218 559 55 935

224 544 155 071

24

KözigazIngatlan- gatás, Pénzügyi ügyletek, védelem, közve- gazdaság kötelező títés i szolgál- társadalomtatás biztosítás 28 455 101 660 2 052 16 070 30 507 117 730 1 232 6 911 891 4 297 1 151 3 811 3 274 15 019 2 060 5 456 873 3 455 941 5 361 3 874 14 272 1 418 5 771 1 051 2 071 801 3 135 3 270 10 977 1 854 5 512 1 108 2 611 540 1 087 3 502 9 210 1 626 4 975 1 057 4 128 1 239 5 793 3 922 14 896 1 696 3 754 1 140 3 510 1 588 5 446 4 424 12 710

Egyéb közösEgészségi, ségügyi, személy Összesen szociális i ellátás szolgáltatás

Oktatás

127 747 13 294 141 041 9 269 6 067 7 932 23 268 9 681 6 742 7 597 24 020 9 924 9 333 5 874 25 131 20 965 7 163 6 007 34 135 11 774 10 027 15 875 37 676 12 922 11 392 8 529 32 843

59 584 21 741 81 325 8 410 6 235 8 301 22 946 11 056 5 780 5 517 22 353 14 353 8 283 5 157 27 793 16 243 7 173 4 043 27 459 17 528 8 077 13 413 39 018 11 151 8 036 15 608 34 795

4

–

–

52 773 194 818 24 318 93 154

318 114 190 367

255 689 196 105

–

68 521 30 797 13 073 5 485 81 594 36 282 7 312 2 298 5 664 1 473 7 504 2 072 20 480 5 843 9 038 3 742 5 035 2 150 6 356 2 270 20 429 8 162 9 423 2 645 6 767 2 191 4 858 921 21 048 5 757 15 032 4 430 6 465 1 436 4 043 1 003 25 540 6 869 9 179 3 484 8 368 2 117 11 507 2 907 29 054 8 508 10 317 2 868 8 215 2 181 8 279 3 133 26 811 8 182

Ebből: teljes munkaidős fizikai

szellemi

foglalkozásúak

770 377 230 670 1001 047 117 637 87 224 92 819 297 680 132 545 83 600 85 488 301 633 99 659 74 233 55 584 229 476 159 185 73 987 41 636 274 808 125 745 93 320 120 859 339 924 123 242 89 089 106 266 318 597

279 611 128 068 407 679 69 871 52 356 54 064 176 291 75 969 51 395 52 066 179 430 47 787 40 365 31 112 119 264 85 008 40 329 22 280 147 617 66 384 50 866 62 222 179 472 68 546 48 846 53 983 171 375

437 265 85 067 522 332 40 392 30 253 33 314 103 959 48 414 27 381 29 359 105 154 39 978 29 085 20 938 90 001 62 826 28 162 16 532 107 520 50 633 33 595 45 699 129 927 45 079 32 382 42 387 119 848

2

2 953

1 685

1 223

224 956 79 605 156 435 48 806

2766 118 1992 788

–

Sorszám

1382 813 1179 964 1101 517 741 476

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

29. 30. Forrás: KSH

25

FELSŐOKTATÁS, TUDOMÁNYOS KUTATÁS

Megye, régió

Felsőoktatási intézmények hallga-tóia)

Ebből: nappali tagoza-ton

Kutatófejlesztő hely

K+F létszámb) összesen

Ebből: kutató, fejlesztő

Ráfordítás,c) millió Ft

36 384 19 585 23 534

17 550 10 499 14 406

.. 39 743 104 229

Országosan 1990 1995 2000

102 387 179 565 295 040

76 601 129 541 176 046

1 256 1 442 2 020

Megyénként és régiónként, 2004 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

147 018 14 167 161 185 9 174 3 332 8 173 20 679 21 491 6 414 3 419 31 324 24 538 6 311 1 626 32 475 14 026 26 357 875 41 258 23 048 8 147 15 843 47 038 8 907 5 931 28 117 42 955

90 213 7 034 97 247 5 758 1 859 6 248 13 865 11 749 2 938 2 770 17 457 14 534 2 553 836 17 923 8 065 5 423 790 14 278 16 513 3 459 6 741 26 713 4 676 2 344 17 103 24 123

1 127 128 1 255 61 24 73 158 125 39 30 194 175 44 8 227 91 51 3 145 183 33 64 280 69 28 185 282

13 740 1 001 14 741 567 184 455 1 206 617 136 142 895 936 196 112 1 244 661 391 15 1 067 1 181 234 348 1 763 375 114 1 421 1 910

9 139 652 9 791 356 142 288 786 428 106 66 600 577 132 19 728 449 186 4 639 811 133 222 1 166 226 69 899 1 194

109 344 7 348 116 692 4 608 831 5 381 10 820 6 441 684 1 100 8 225 4 263 1 315 195 5 773 3 314 1 378 37 4 729 10 988 2 096 1 677 14 761 2 646 859 8 391 11 896


378 466d) 231 448

212 292d) 121 393

2 541 1 414

22 826 9 086

14 904 5 765

172 896 63 552

a) Egyetemi és főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók az intézmény helye szerint.— b) A kutató-fejlesztő munkára fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.— c) A kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (tudományos szolgáltatás, termelés stb.) ráfordításait nem tartalmazza.— d) A külföldre kihelyezett tagozaton tanulókkal együtt.

26

A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT, 2004

Ebből Megye, régió

Regisztrált korlátolt vállalkozás felelősségű társaság

szövetkezet

betéti társaság

egyéni vállalkozás

Regisztrált vállalkozás 1000 lakosra

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Külföld

354 613 129 499 484 112 45 132 33 047 43 756 121 935 50 904 28 465 37 485 116 854 45 705 41 429 24 683 111 817 55 501 29 558 16 189 101 248 50 389 32 893 47 477 130 759 53 136 31 793 46 069 130 998 905

90 420 25 156 115 576 6 154 5 360 5 214 16 728 7 624 4 061 4 263 15 948 6 497 3 951 2 796 13 244 7 504 3 868 1 993 13 365 7 240 4 421 5 830 17 491 8 343 3 457 5 568 17 368 –

1 191 504 1 695 236 152 238 626 389 157 190 736 232 246 210 688 457 209 130 796 394 264 288 946 454 285 306 1 045 –

81 919 28 910 110 829 7 966 5 106 4 823 17 895 7 223 3 325 5 206 15 754 7 952 4 586 3 335 15 873 9 936 3 834 2 320 16 090 8 723 5 091 9 254 23 068 8 478 4 074 6 962 19 514 –

160 761 72 575 233 336 29 338 21 031 31 820 82 189 33 545 20 061 26 370 79 976 29 104 31 412 17 627 78 143 35 355 20 799 11 116 67 270 32 331 22 342 31 239 85 912 34 624 23 287 31 818 89 729 768

209 113 170 105 105 119 110 116 107 127 117 114 125 101 114 76 92 75 80 92 80 82 85 98 82 108 97 –


1 198 628 843 110

209 720 119 300

6 532 5 341

219 023 137 104

717 323 555 794

119 100 Forrás: KSH

27

A REGISZTRÁLT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA GAZDASÁGI ÁG SZERINT, 2004 Ebből Megye, régió

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Külföld ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: megyék összesen

mezőÖsszesen gazd., vad-, erdő-, halgazd.

ipar

szállítás, szálláshely, raktározás, kereskeszolgáltatás, építőipar posta, delem, javítás vendéglátás távközlés

193 852 56 924

1 120 1 308

17 611 7 221

14 584 7 287

47 482 14 174

6 641 2 090

5 722 2 462

250 776 15 794 12 016 11 936 39 746 17 359 8 404 11 115 36 878 16 601 10 017 7 056 33 674

2 428 559 370 680 1 609 621 496 668 1 785 795 927 463 2 185

24 832 2 014 1 600 1 422 5 036 1 949 1 007 1 315 4 271 1 782 975 953 3 710

21 871 2 036 1 564 1 157 4 757 1 462 702 937 3 101 1 673 865 826 3 364

61 656 3 595 2 664 2 648 8 907 4 270 2 086 2 655 9 011 4 113 2 400 1 703 8 216

8 731 619 630 833 2 082 945 500 832 2 277 737 759 286 1 782

8 184 649 588 451 1 688 739 324 370 1 433 472 351 288 1 111

20 146 8 759 5 073

921 532 291

2 399 1 097 786

2 270 989 697

4 906 2 102 1 206

982 445 208

728 312 168

33 978 18 058

1 744 936

4 282 1 971

3 956 1 877

8 214 4 957

1 635 752

1 208 536

10 551

634

1 416

1 160

2 790

479

440

16 238 44 847 18 512 8 506 14 251 41 269 137

907 2 477 1 199 733 512 2 444 –

1 642 5 029 2 748 1 183 1 551 5 482 32

1 663 4 700 1 609 728 1 376 3 713 59

6 697 14 444 5 350 2 365 3 917 11 632 19

500 1 731 831 377 601 1 809 –

515 1 491 790 301 457 1 548 9

481 305

14 672

52 674

45 521

122 099

20 047

16 672

287 316

13 552

35 031

30 878

74 598

13 406

10 941 Forrás: KSH

28

KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK

Megye, régió

Szervezetek száma

Saját tőke

Ebből: külföldi Szerverészesedés zetek száma

milliárd Ft 2003 4 931,5 4 054,1 1 427,2 1 352,7 6 358,7 5 406,8 417,5 368,2 394,0 384,6 119,0 107,7 930,5 860,5 782,2 755,7 239,3 232,6 70,4 40,8 1 091,9 1 029,1 78,3 59,3 82,7 74,5 25,9 23,6 186,9 157,4 438,6 325,9 135,2 115,2 49,3 37,5 623,1 478,6 242,3 228,7 156,2 137,3 71,6 68,3 470,1 434,3 73,5 61,6 77,8 63,8 108,2 77,9 259,5 203,3

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Egyéb fel nem osztható befektetés

14 143 2 149 16 292 406 634 696 1 736 1 136 700 721 2 557 635 466 238 1 339 359 268 148 775 273 228 2 105 2 606 670 199 619 1 488 –

136,6


26 793 12 650

10057,3 4 989,2

Saját tőke

Ebből: külföldi részesedés

milliárd Ft 2004+ 13 583 2 065 15 648 397 594 659 1 650 1 108 698 681 2 487 571 437 245 1 253 328 258 135 721 258 215 1 954 2 427 606 179 535 1 320

7 217,9 1 589,4 8 807,3 481,8 439,1 129,0 1 049,9 849,1 255,4 58,8 1 163,3 57,4 97,2 15,3 169,9 451,1 152,1 48,9 652,1 235,0 145,9 98,5 479,4 79,6 76,5 115,9 272,0

4 811,2 1 480,2 6 291,4 422,0 430,8 116,8 969,6 827,1 250,7 41,8 1 119,6 45,4 90,4 14,2 150,0 213,0 133,1 35,4 381,5 220,9 144,1 94,6 459,6 67,9 65,5 86,9 220,3

136,6

–

169,9

169,9

8 706,6 4 515,9

25 506 11 923

12763,8 5 376,0

9 761,9 4 780,8 Forrás: KSH

29

A GAZDASÁGI SZERVEZETEK BERUHÁZÁSAI, 2004+

Megye, régió

Beruházás összesen, millió Ft

Egy lakosra jutó beruházás, Ft ezen belül Összesen

mezőgazdaság, vad-,erdőhalgazd.

szállítás, raktározás, oktatás, posta, egészségügy távközlés

Ipar

Budapest Pest Közép-Magyaro. Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemp. Heves Nógrád Észak-Magyaro. Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Országhatáron kívüli tevékenység

731 911 336 374 1 068 285 139 608 173 169 86 002 398 778 130 162 81 614 116 132 327 907 99 571 113 383 51 731 264 685 240 616 81 206 29 217 351 039 136 066 66 225 87 921 290 212 108 302 76 047 93 946 278 295

430 200 296 623 376 775 325 663 548 497 233 995 358 633 295 802 307 067 392 402 327 329 248 129 340 558 210 015 269 938 327 370 251 208 134 447 275 201 247 474 160 740 150 914 187 911 200 173 194 386 220 884 204 994

1 663 4 630 2 850 10 781 14 379 12 790 12 467 13 531 12 280 15 074 13 655 15 324 16 557 18 412 16 518 7 204 7 173 3 089 6 495 15 085 11 021 10 197 12 157 15 514 17 346 16 741 16 426

93 289 138 496 111 370 178 225 428 276 103 274 224 448 157 131 163 998 87 972 138 521 101 985 51 553 83 698 80 267 204 542 142 722 54 075 163 241 77 480 67 521 59 326 67 975 75 167 71 236 61 427 69 730

90 567 57 126 77 192 40 115 25 725 23 892 30 667 47 727 48 496 206 849 94 940 22 573 177 504 31 058 77 310 46 970 23 081 16 387 35 705 69 215 30 166 20 319 40 353 41 827 37 904 38 941 39 792

24 786 5 365 17 019 8 061 9 569 8 401 8 602 12 681 9 097 9 920 10 914 12 178 19 346 10 621 14 221 13 062 12 746 9 138 12 313 20 580 8 256 12 836 14 371 10 136 13 828 22 156 14 966

35 404

–

–

–

–

–

ORSZÁG ÖSSZ. Ebből: megyék összesen

3 014 605 2 247 291

298 265 267 349

10 029 11 700

120 611 122 769

58 031 51 355

13 951 11 747 Forrás: KSH

30

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP)

Megye, régió

Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió Ft 2001

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: megyék összesen

Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, 1000 Ft

2002

2003

2001

2002

2003

5 164 048 1 377 454

6 043 034 1 593 112

6 468 082 1 806 524

2 952 1 275

3 494 1 452

3 777 1 620

6 541 502 647 558 428 597 461 855 1 538 010 770 382 397 335 376 980 1 544 697 435 842 342 769 290 676 1 069 287

7 636 146 664 691 482 322 483 826 1 630 839 851 013 435 889 426 118 1 713 020 496 747 375 051 322 199 1 193 997

8 274 606 737 564 603 116 529 117 1 869 797 956 477 507 665 497 821 1 961 963 546 511 414 144 322 709 1 283 364

2 311 1 511 1 352 1 231 1 372 1 772 1 478 1 257 1 539 1 070 1 016 1 158 1 074

2 701 1 551 1 525 1 307 1 462 1 938 1 626 1 428 1 703 1 225 1 115 1 291 1 204

2 927 1 721 1 910 1 433 1 679 2 176 1 902 1 675 1 955 1 354 1 237 1 300 1 301

694 657 355 841 180 401

765 754 394 107 197 437

845 579 432 501 215 009

925 1 087 816

1 025 1 209 897

1 141 1 333 983

1 230 899 592 978

1 357 298 665 675

1 493 089 755 590

947 1 073

1 050 1 206

1 162 1 371

428 703

463 991

496 751

1 022

1 112

1 198

484 558 1 506 239 544 694 377 293 497 188 1 419 175

523 027 1 652 693 608 173 405 801 542 448 1 556 422

588 828 1 841 169 655 164 435 280 594 383 1 684 827

823 965 996 942 1 158 1 031

891 1 062 1 116 1 021 1 269 1 136

1 007 1 187 1 207 1 103 1 394 1 236

14 849 809

16 740 415

18 408 815

1 458

1 648

1 817

9 685 761

10 697 381

11 940 733

1 148

1 269

1 419 Forrás: KSH

31

A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK A GAZDASÁGI ÁGAK FŐBB CSOPORTJAI SZERINT, 2003

(folyó áron, millió Ft)

Megye, régió

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: megyék összesen

Mező-gazdaság, vadgazdál-kodás, erdőgazdál-kodás, halászat

Ipar

Építőipar

Szolgál-tatások

Ágazatok összesen (alapáron)

A, B

C,D,E

F

G–O

A–O

14 629 38 207

925 669 417 367

202 689 119 853

4 513 054 1 017 021

5 656 041 1 592 448

52 836 26 614 15 601 17 642 59 857 30 272 15 979 19 390 65 641 29 366 29 826 21 783 80 975

1 343 036 257 183 268 326 140 005 665 514 345 431 186 166 153 413 685 010 100 023 67 963 78 411 246 397

322 542 35 189 23 004 26 031 84 224 39 343 20 994 22 664 83 001 24 032 19 803 19 285 63 120

5 530 075 329 259 231 372 280 424 841 055 427 075 225 953 245 094 898 122 326 339 246 154 159 934 732 427

7 248 489 648 245 538 303 464 102 1 650 650 842 121 449 092 440 561 1 731 774 479 760 363 746 279 413 1 122 919

27 112 20 759 6 343

237 096 126 898 50 792

37 662 20 531 12 089

440 810 211 354 119 254

742 680 379 542 188 478

54 214 42 030 23 886

414 786 182 040 136 326

70 282 39 752 18 126

771 418 402 317 256 064

1 310 700 666 139 434 402

34 379 100 295 52 151 34 187 32 544 118 882

115 166 433 532 131 927 84 587 113 356 329 870

31 634 89 512 34 303 17 506 28 428 80 237

337 367 995 748 355 059 244 470 347 163 946 692

518 546 1 619 087 573 440 380 750 521 491 1 475 681

532 700

4 118 145

792 918

10 715 537

16 159 300

518 071

3 192 476

590 229

6 202 483

10 503 259 Forrás: KSH

32

AZ IPAR TERMELÉSE, 2004 A termelésa) Megye, régió

értéke, milliárd Ft

megoszlása, %

egy lakosra jutó értéke, 1000 Ft

volumen-indexe, előző év = 100,0

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Országhatáron kívüli tevékenység

2 390,5 1 353,6 3 744,1 1 376,4 1 870,9 456,3 3 703,6 1 565,0 573,6 701,5 2 840,1 257,1 464,3 205,5 926,9 982,6 418,6 170,0 1 571,3 510,6 527,7 427,6 1 466,0 474,2 291,6 372,1 1 137,8

15,5 8,8 24,3 8,9 12,1 3,0 24,0 10,2 3,7 4,6 18,4 1,7 3,0 1,3 6,0 6,4 2,7 1,1 10,2 3,3 3,4 2,8 9,5 3,1 1,9 2,4 7,4

1 405,1 1 193,7 1 320,5 3 210,8 5 925,9 1 241,6 3 330,8 3 556,7 2 157,9 2 370,3 2 835,1 640,7 1 394,7 834,2 945,3 1 336,9 1 295,1 782,3 1 231,8 928,7 1 280,9 734,0 949,2 876,4 745,3 874,9 838,1

102,8 105,6 103,9 102,3 123,9 108,3 113,0 106,0 94,4 118,1 106,1 94,9 116,6 100,6 106,1 116,3 113,3 107,6 114,4 110,0 99,8 100,7 103,4 106,2 102,0 102,8 103,9

12,3

0,1

–

100,3


15 402,2 12 999,4

100,0 84,4

1 523,9 1 546,5

107,5 108,4 Forrás: KSH

a) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.

33

AZ IPARBAN ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK, 2004 Alkalmazásban álló Megye, régió fő

Budapest Pest KözépMagyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Országhatáron kívüli tevékenység ORSZÁG ÖSSZESEN Ebből: megyék összesen

Feldolgozóiparban 1000 alkalmalakosra zásban álló

Ebből élelmiszer, ital, dohány gyártása

textília, bőrter-mék, lábbeli gyártása

vegyipar

gépipar

117 017 74 139

69 65

107 433 69 683

15 076 11 217

9 379 3 459

18 301 8 183

32 617 29 577

191 156 50 340 40 116 33 841 124 297 50 886 36 143 31 926 118 955 25 392 17 234 18 619 61 245

67 117 127 92 112 116 136 108 119 63 52 76 62

177 116 45 182 36 999 30 741 112 922 47 898 34 892 29 750 112 540 22 381 15 252 14 773 52 406

26 293 3 810 4 142 4 186 12 138 6 012 4 426 4 329 14 767 3 923 3 169 1 692 8 784

12 838 1 988 1 249 2 468 5 705 6 479 7 777 3 102 17 358 4 097 3 095 4 018 11 210

26 484 3 245 5 325 4 287 12 857 4 308 1 875 858 7 041 1 548 616 426 2 590

62 194 21 011 18 563 8 051 47 625 20 834 14 847 14 211 49 892 5 972 4 821 4 498 15 291

49 135 25 798 14 910

67 80 69

43 360 21 979 13 783

7 033 3 808 1 152

4 587 2 111 1 386

8 414 1 260 446

12 200 8 792 4 233

89 843 33 379 32 171

70 61 78

79 122 30 332 30 292

11 993 6 392 3 865

8 084 5 612 5 968

10 120 3 058 1 430

25 225 8 355 11 591

32 436 97 986 40 696 25 763 27 871 94 330

56 63 75 66 66 69

30 470 91 094 38 389 24 491 25 225 88 105

7 175 17 432 11 278 6 999 6 695 24 972

6 446 18 026 5 133 4 727 3 649 13 509

2 976 7 464 3 631 1 140 3 167 7 938

7 746 27 692 9 774 5 760 4 128 19 662

1 534

0

1 534

22

0

836

212

779 346

77

714 839

116 401

86 730

75 330

247 793

660 795

79

605 872

101 303

77 351

56 193

214 964 Forrás: KSH

34

AZ IPAR NÉHÁNY FŐBB JELLEMZŐJE, 2004 (Székhely szerinti adatok)

Megye, régió

Egy alkalmaAlkalzásban Termemazásba állóra lésa) jutó n állóa) termelésa) előző év = 100,0

Értékesítés

millió Ft

előző év = 100,0


Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

105,2 105,7 105,3 102,2 124,3 112,9 113,9 105,2 94,1 98,6 102,0 96,0 125,0 105,8 113,8 119,4 116,9 107,7 117,6 101,5 96,4

107,7 102,6 106,3 106,6 115,8 118,5 114,5 110,2 101,4 105,2 108,3 104,8 122,8 113,2 118,5 114,5 117,5 120,7 117,4 111,4 99,5

97,7 103,0 99,1 95,9 107,3 95,3 99,5 95,5 92,8 93,7 94,2 91,6 101,8 93,5 96,0 104,3 99,5 89,2 100,2 91,1 96,9

3 464 388 1 090 534 4 554 922 1 298 550 1 850 144 413 005 3 561 699 1 628 524 519 017 212 544 2 360 085 301 389 719 736 178 763 1 199 888 853 840 343 939 126 984 1 324 762 583 940 323 900

106,7 104,2 106,1 105,9 127,5 109,6 116,6 104,4 94,1 101,1 101,7 96,5 126,0 103,7 113,6 118,4 113,9 106,9 116,0 103,2 91,5

42,1 52,9 44,7 66,9 78,6 59,5 72,1 80,0 78,8 26,6 74,9 21,7 88,5 22,5 61,9 50,2 46,1 64,1 50,5 28,6 56,1

100,4 99,7 111,4 99,6 99,8 104,2

134,8 113,3 108,2 104,1 104,4 105,6

74,5 88,0 103,0 95,7 95,6 98,7

302 556 1 210 396 393 675 177 712 335 139 906 527

102,1 99,5 112,9 98,0 100,9 105,2

64,5 45,0 45,2 36,9 28,0 37,2

ORSZÁG ÖSSZESEN

107,9

111,5

96,8

15 118 278

108,4

57,3 Forrás: KSH

a) A 49 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai.

35

AZ IPAR NÉHÁNY FŐBB JELLEMZŐJE, 2004 (Székhely szerinti adatok)

Megye, régió

Egy alkalmaAlkalzásban Termemazásba állóra lésa) jutó n állóa) termelésa) előző év = 100,0

Értékesítés

millió Ft

előző év = 100,0


Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

105,2 105,7 105,3 102,2 124,3 112,9 113,9 105,2 94,1 98,6 102,0 96,0 125,0 105,8 113,8 119,4 116,9 107,7 117,6 101,5 96,4

107,7 102,6 106,3 106,6 115,8 118,5 114,5 110,2 101,4 105,2 108,3 104,8 122,8 113,2 118,5 114,5 117,5 120,7 117,4 111,4 99,5

97,7 103,0 99,1 95,9 107,3 95,3 99,5 95,5 92,8 93,7 94,2 91,6 101,8 93,5 96,0 104,3 99,5 89,2 100,2 91,1 96,9

3 464 388 1 090 534 4 554 922 1 298 550 1 850 144 413 005 3 561 699 1 628 524 519 017 212 544 2 360 085 301 389 719 736 178 763 1 199 888 853 840 343 939 126 984 1 324 762 583 940 323 900

106,7 104,2 106,1 105,9 127,5 109,6 116,6 104,4 94,1 101,1 101,7 96,5 126,0 103,7 113,6 118,4 113,9 106,9 116,0 103,2 91,5

42,1 52,9 44,7 66,9 78,6 59,5 72,1 80,0 78,8 26,6 74,9 21,7 88,5 22,5 61,9 50,2 46,1 64,1 50,5 28,6 56,1

100,4 99,7 111,4 99,6 99,8 104,2

134,8 113,3 108,2 104,1 104,4 105,6

74,5 88,0 103,0 95,7 95,6 98,7

302 556 1 210 396 393 675 177 712 335 139 906 527

102,1 99,5 112,9 98,0 100,9 105,2

64,5 45,0 45,2 36,9 28,0 37,2

ORSZÁG ÖSSZESEN

107,9

111,5

96,8

15 118 278

108,4

57,3

a) A 49 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai.

36

A kiemelt statisztikai adatok, az elmúlt években végzett gazdasági kutatások, szakmai szervezeti elemzések (pl. a regionális beszállítói programot, logisztikai hálózat kiépítést, a turizmusfejlesztési, a szakképzési és az innovációs stratégia készítését megalapozó megalapozó primer kutatások illetve a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, a B.A.Z.-Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzései) a város, a térsége és a régió gazdaságát sokoldalúan elemezték. A részletes kutatási eredmények bemutatására e stratégiai anyagban nem kerülhet sor, ezért néhány összefoglaló megállapítással élünk. • A gazdaság jövedelem-termelő képessége, a GDP-ben mért teljesítménye továbbra is relatíve alacsony, egy lakosra jutó fajlagos mutatója jelentősen (40-50 %-kal) elmarad az országos átlagtól, bár mind volumenében, mind a megyék rangsorában Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megye esetében előrelépést regisztrálhatunk. • Az Európai Unió, 25-ök átlagát 100 %-nak véve, régiónk 37 %-kal, a 10 legalacsonyabb fejlettségű, jövedelemtermelő képességű régiók között, a 249. helyen áll. • Ez az alacsony teljesítmény nem vonzza a befektetőket, s ezen tényezőt igen nehéz más aspektusokkal, érvekkel, kedvezményekkel kompenzálni. • A GDP főbb gazdasági ágak struktúrájában az ipar súlya jelentősebb a régióban, mint az országos arány, mely a szolgáltatások egyre növekvő súlya mellett az ipari, ezen belül a feldolgozóipari tevékenység relatíve jelentősebb értéktermelő, foglalkoztatási szerepét jelzik. • Az ipari ágazatok jelentős súlyát jelzik a 2004. évi termelés- és értékesítés-növekedési adatok is, melyeknél megelőzzük az országos átlagot, bár az egy lakosra jutó értékek, s az exportrészarány megyéinknél még elmarad az országos számoktól, s a növekedés is erőteljesen koncentrált, néhány gazdasági szereplő teljesítménye között oszlik meg. • A közel tíz éve számított ún. „Balassa-féle realizált komparatív előny” mutató (ME GTK Marketing Intézet) ágazat, s termékcsoport szintig jelzik a megye, a térség gazdasági súlypontjait, relatív versenyelőnyeit, amelyek elsősorban az ún. hagyományos iparágakban (vegyipar, feldolgozóipar: fémfeldolgozás, gépipar, műanyagipari, s élelmiszeripari termékek, stb.) vannak jelen. • A vállalkozások száma, összetétele visszatükrözi a régió – nem eléggé differenciált -gazdasági struktúrájának, erejének állását, mely egyre jobban kezd duálissá válni. • Relatíve alacsony a vállalkozás-alapítási dinamika, rugalmasság, mely elsősorban a KKV-k (elsősorban tőkeellátottságban meglévő) gyengeségére, a nem hatékonyan működő hálózati, beszállítói együttműködésekre, az innovációs kultúra és menedzsment tevékenység gyengeségeire vezethető vissza. • Kevés a városban, a régióban az integrátor szerepet betöltő nagy, nemzetközi piacokon is meghatározó szereplő. A vegyipar óriásai mellett megjelent vállalakozások közül örvendetes módon többen tudatos regionális hálózatépítésbe kezdtek (pl. BOSCH, ZF, Remy Automotiv és mások). • A foglalkoztatási struktúrában szintén erősebb az ipar, feldolgozóipar súlya az országos átlagnál, bár az aktivitási ráta, foglalkoztatási arány továbbra is alacsonyabb régiónk, megyéink esetében az országos átlagnál. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete minden ágazat esetében jellemzően alacsonyabb megyénk, régiónk esetében az országos átlagadatoknál, bár ez a különbség – a verseny szférában különösen az ipar, feldolgozóipar vonatkozásában – már nem oly jelentős, s az átlagadatok terén három régiót is megelőzünk. A megyei rangsorokban is kedvezőbbek a megyéink helyezései más – termelési jellegű teljesítménymutatókhoz képest. • Kevés az erős piaci pozícióval, jelentős tőkével működő, integráló szerepet betöltő nagyvállalat, ezek is Miskolc, Tiszaújváros, Eger, Kazincbarcika, s kisebb részben Hatvan, Ózd, Sátoraljaújhely térségében koncentrálódnak.

37

• • • • • • • • • •

Hiányoznak a vállalkozások betelepülését, működését, illetve újak segítését ösztönző ipar területek, inkubátorházak és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások. Hiányoznak, illetve alacsony színvonalúak a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző közvetítő szervezetek hálózata, elégtelen a régió kutatás-fejlesztésekkel foglalkozó szervezetei és a vállalkozások közti kapcsolatok. A tőkebefektetés, s a beruházások szintje az országos átlagnál alacsonyabb a régióban, ami hozzájárul az országon belüli regionális gazdasági-társadalmi különbségek növeléséhez. Országos átlagnál jelentősebb munkanélküliség, magas a tartós munkanélküliek aránya, többgenerációs munkanélküliség kezd kialakulni. Alacsony a foglalkoztatottság ráta a régióban, országos átlagot meghaladó rokkant nyugdíjasok és a szociális segélyben részesülők szám, különösen az aprófalvas északi határ menti területeken. Rossz egészségi állapot, sok inaktív, rokkant nyugdíjas, miközben a halálozási ráta magasabb az országos, európai átlagnál. Alacsony a jövedelemszint a régióban, lakosság jelentősebb része szegényedik el. Az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság képzettségi színvonala, innovációs és alkalmazkodási képessége, mely nem minden esetben követi a gazdaság igényeit. Kevés a felsőfokú végzettségűket foglalkoztató munkahely a régióban, különösen a közép- és kisvárosokban, ami a diplomások elvándorlását ösztönzi. A helyi közigazgatás, valamint a civil szervezetek humán-erőforrás kapacitásában, valamint eszköz-ellátottságában meglévő hiányosságok (pl. uniós, informatikai ismeretek terén) korlátozzák a közigazgatás hatékony működését, modernizációját.

38

2.2. Az oktatási-kutatási kompetenciák 2.2.1. Középfokú képzés A középfokú oktatásban folyó munka eredményessége számos mutatóval jellemezhető. A jelen stratégiában feldolgozott munka2 a felsőoktatási felvételi vizsgák eredményességi és a középiskolai tanulóknak szervezett versenyek eredményei közül három-három mutató alapján fogalmaz meg következtetéseket, két ötéves időszak adatai alapján. A legfontosabb adatokat a következő két táblázat mutatja be. A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGE: A RÉGIÓ HÁROM MEGYÉJÉNEK HELYEZÉSEI A MEGYÉK, FŐVÁROS SORRENDBEN Mutató

felsőoktatási felvételizők aránya felvételi dolgozatok átlageredményei* nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya száz tanulóra jutó OKTV pontszámok száz tanulóra jutó OSZTV pontszámok* egyéb középiskolai versenyek száz tanulóra jutó pontszámai * 1991-95 helyett 1992-96.

Helyezés a megyék sorrendjében Borsod-AbaújHeves Nógrád Zemplén 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 5.-7. 9. 5.-7. 8. 19. 20. 18. 19. 17. 18. 20. 20. 13. 18. 18. 12. 20. 15. 14. 12.

14. 18.

12. 10.

9. 12.

13. 20.

20. 16.

16.

18.

19.

17.

20.

14.

A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGE: A RÉGIÓ HÁROM MEGYÉJE MEGYESZÉKHELYÉNEK HELYEZÉSEI A VÁROSOK SORRENDJÉBEN Mutató

felsőoktatási felvételizők aránya felvételi dolgozatok átlageredményei* nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya száz tanulóra jutó OKTV pontszámok száz tanulóra jutó OSZTV pontszámok* egyéb középiskolai versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai * 1991-95 helyett 1992-96.

Helyezés a városok sorrendjében Miskolc Eger Salgótarján 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 1991-95 2000-04 5. 8. 4. 4. 19. 20. 20. 20. 17. 18. 22. 22. 14. 16. 15. 9. 22. 18. 8. 11.

12. 18.

13. 8.

3. 10

7. 20.

20. 12.

16.

19.

21.

18.

15.

9.

A táblázatok adataiból két következtetést fogalmazunk meg. • Szoros korreláció van a megyék és a megyeszékhelyek helyezései vonatkozásában, ami a megyeszékhelyek meghatározó szerepére vezethető vissza. • A vizsgált időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város egyetlen mutató alapján sem javított helyezésén, átkerülve több esetben a harmadik harmadba. A régió másik két megyéje és megyeszékhelye a mutatók felében javított helyezésén (szürke cellák), nem egy 2

Neuwirth, G.: A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója I.

39

esetben jelentős mértékben. A javulások olyan mutatókban következtek be, amelyek egyéni teljesítményeket tükröznek, illetve a tehetségekkel való foglalkozást tükrözik vissza. Az előző adatokhoz és a következtetésekhez jól illeszkednek egy másik vizsgálat3 adatai és megállapításai. A 14-17 éves korcsoportnak a középfokú oktatás különböző típusaiban való részvétele alapján képet kaphatunk a képzési irány és a gazdasági fejlettség összefüggéseire. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Nógrád megyében a középiskolások aránya alatta marad az országos átlagnak, Heves megyében meghaladja azt és ugyanez igaz a szakmunkások, szakiskolások arányára is. Ebből egyúttal az is következik, hogy Heves megyében a középfokú oktatásban nem részesülők aránya alatta marad az országos átlagnak, míg a másik két megyében meghaladja azt. Összefoglalásképpen a tanulmány az alábbiakat állapítja meg. • A fejlettebb régiókban élő fiataloknak nagyobb az esélye a magas szintű szakmai képzettség megszerzésére, mint máshol élő társaiknak. Sokoldalú, a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési kínálatból választhatnak a diákok. Az érettségit adó képzésben részt vevők számának növekedésével az iskolázottsági szint is emelkedik, amely megnyitja az utat a magasabban képzett munkaerőre épülő nemzetgazdasági ágazatok megtelepedése előtt. • A fejlettebb régiókon túl kiemelkedik néhány regionális centrum – Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen –, amelyek a vonatkozó megyék oktatási mutatóit is javítják. Ugyanakkor a humán tőke egyedül nem képes térségformáló szerepet betölteni. • A fejletlenebb, alacsonyabb iskolázottságú térségekben, a középfokú oktatásban érintett korosztály nagyobb arányban vesz részt a szakmunkás- és szakiskolai képzésben. A gazdasági visszaesés és az oktatási hátrányok halmozódásának összefüggéseire mutatnak rá az olyan térségek, mint Észak-Magyarország egyes megyéi. Ezekben a megyékben nem sikerült az oktatási kínálatokat korszerűsíteni, az ott élők alacsonyabb iskolai végzettségéhez igazodik a középfokú képzés; az oktatási struktúra újratermeli a hátrányokat és növeli az elmaradottságot.

2.2.2. A szakképzés helyzete A szakképzés iránti reális igény megismerését és felmérését egyrészt a munkaerő-piaci és oktatási statisztikák eltérő tartalmi elemei és rendszerei, másrészt a munkáltatók bizonytalan piaci helyzete és jövőképe nehezíti. Az összeállításunk a régió szakképzés-fejlesztési stratégiájának megállapításai alapján készült. A szakképzés iránt mutatkozó igényt az Észak-magyarországi régióban alapvetően két tényező (befolyásolta) befolyásolja: egyrészt az ún. divathatások, másrészt az iskolák által nyújtott és propagált kínálat. Ezért számos kritika éri mind a szülők, mind pedig a gazdaság szereplői részéről magát a szakképzést. A szülők a szakma megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőség hiányával szembesítik legtöbbször a képzőintézményeket, míg a gazdaság szereplői az igényeknek megfelelő képzettségű, felkészültségű szakembereket hiányolják, joggal. A keresleti viszonyokat alapvetően meghatározza az adott térség gazdasági helyzete. A gazdaságilag hátrányos helyzetű kistérségekben rendkívül alacsony a szakképzésben részt vevők száma, beszűkült a szakmák iránti érdeklődés. Ezekben a kistérségekben az összes foglalkoztatott több mint 40%-a 8 vagy annál kevesebb iskolai osztályt végzett. Különösen kedvezőtlen ez az arány a romák körében, akiknek közel 88%-a alacsony iskolai végzettségű.

3

M. Császár, Zs.: A középfokú oktatás térszerkezetének változása Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig.

40

SZAKISKOLÁK MEGOSZLÁSA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN (2003) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai kistérség

Intézmények száma

Miskolci (3501) (Emőd, Sajószentpéter) Edelényi (3502 Encsi (3503) Kazincbarcikai (3504) Mezőkövesdi (3505) Ózdi (3506) Sárospataki (3507) Sátoraljaújhelyi (3508) Szerencsi (3509) Szikszói (3510) Tiszaújvárosi (3511) Összesen:

Oktatott szakmák száma

Képzésben részt vevők száma(fő)

8

81

2.487

1 1 3 1 3 1 2 4 2 1 27

2 6 22 7 13 8 10 10 2 6 167

22 162 732 160 354 183 263 477 41 170 5.051

Heves megye Statisztikai kistérség




Egri (4001) Hevesi (4002) Gyöngyösi (4004) Hatvani (4005) (Lőrinci) Pétervásárai (4006) Összesen:

7 1 6 3

38 11 22 29

1051 211 506 614

1 18

4 104

70 2.452

Nógrád megye Statisztikai kistérség



2 1 1

22 8 1

545 144 11

3

16

443

1 8

4 51

88 1.231

Balassagyarmati (4201) Bátonyterenyei (4202) Rétsági (4204) (Nógrádsáp) Salgótartjáni (4205) (Egyházasgerge) Szécsényi (4206) Összesen:


Hasonló korrelációs kapcsolat állapítható meg az Észak-magyarországi régió kistérségeinek gazdasági teljesítménye és a szakközépiskolában tanuló diákok száma között SZAKKÖZÉPISKOLÁK MEGOSZLÁSA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN (2003) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Statisztikai kistérség

Miskolci (3501) Edelényi (3502) Encsi (3503) Kazincbarcikai (3504) Mezőkövesdi (3505)


18 1 1 4 3


82 1 1 12 7

Képzésben részt vevők száma (fő)

4.347 35 20 387 135

41

(Putnok) Ózdi (3506) Sárospataki (3507) Sátoraljaújhelyi (3508) Szerencsi (3509) (Abaújszántó, Tokaj) Szikszói (3510) Tiszaújvárosi (3511) (Mezőcsát) Összesen:

3 1 4 4

5 2 8 6

182 30 191 158

1 2

2 5

29 127

42

131

5.641

Heves megye Statisztikai kistérség

Egri (4001) Hevesi (4002) Füzesabonyi (4003) Gyöngyösi (4004) Hatvani (4005) Összesen:


13 1 1 6 3 24


53 2 2 22 7 86


1.516 17 20 629 268 2.450

Nógrád megye Statisztikai kistérség

Balassagyarmati (4201) Bátonyterenyei (4202) Pásztói (4203) Salgótarjáni (4205) Szécsényi (4206) Összesen:


4 1 1 8 1 15


20 4 2 23 1 50


474 67 65 843 16 1.465

Évről évre csökken a szakképzésben részt vevők száma a régióban. Az általános iskolát elvégzett, továbbtanulni szándékozó fiatalok érdeklődésében és továbbtanulási szándékában is irányváltás következett be. A figyelem a szakképző iskolai képzéssel szemben az érettségit, illetve az ezt követően szakképzettséget is adó szakközépiskolák felé fordult. Ezért a korábban tiszta profilú szakmunkásképző iskolák képzési struktúrájukat szakközépiskolai képzéssel bővítették. Mindezek következtében a pályakezdő munkanélküliek között nőtt a felsőfokú végzettségűek száma és részaránya, míg a szakmunkás végzettségűeké – a növekvő arányú továbbtanulásnak is köszönhetően a képzésben részt vevők létszámcsökkenését meghaladó mértékben – csökkent a régióban. A szakképzésben részt vevők meghatározó része továbbra is kereskedelmi, élelmiszeripari és gépészeti szakmákat tanul. Azaz érdemi struktúraváltás nem következett be. Ebben az is szerepet játszott, hogy az iskolák és fenntartóik elsősorban a meglévő személyi és tárgyi feltételeik által behatárolt kapacitásaik működtetésében érdekeltek. Jelentősebb profilváltásra csak azokban az iskolákban került sor, ahol a gazdaság szereplőivel szoros kapcsolatot tudtak kialakítani, illetve ahol az oktatott szakmák társadalmi presztízse mozgatta a tanulói igényeket. (A végzett tanulók elhelyezkedéséről az iskoláknak intézményesített formában nincs információjuk.) Egyre nagyobb arányban jelentkeztek a számítástechnikával, a környezetvédelemmel összefüggő szakképesítésekre, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó olyan szakképesítésekre, amelyek nem a nagyüzemi termeléshez köthetők (pl. mezőgazdasági vállalkozó, falusi vendéglátó), vagy újabban divatszakmának számítanak (pl. lótenyésztő). Az ún. divatszakmák azonban a munkaerőpiacon nem 42

mindig keresettek, így e folyamat nemcsak változást okozott, hanem konzerválta is a munkaerőpiac szerint változtatásra érett struktúrát. A kedvezőtlen társadalmi presztízsű szakmákra – függetlenül a gazdaság tényleges igényeitől – nem jelentkeznek elegen, így az ide tartozó szakmacsoportban, szakmában érdekelt munkaadók az elmúlt években állandóan munkaerőhiánnyal küzdöttek. A munkáltatók (bár a gyakran változó közgazdasági szabályozók miatt nem vállalkoznak hosszabb távú gazdasági prognózisokra) különösen a külföldi érdekeltségű vállalkozások elsősorban fizikai szakmákban (forgácsoló, lakatos, faipari szakmunkás) a miskolci, az egri és a salgótarjáni tapasztalatok alapján keresnek munkavállalókat. (A gazdaságból származó információk beszerzését, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az önkormányzatok a szakképző iskoláikra bízták. E kapcsolatok azonban elsősorban nem a képzés szerkezetére, hanem a gyakorlati képzőhelyek biztosítására, az iskola számára közvetlenül átadott szakképzési hozzájárulás nagyságára voltak hatással.

TANULÓK SZÁMA RÉGIÓS ÖSSZESÍTÉSBEN SZAKMACSOPORTONKÉNT, 2003 (FŐ) Szakmacsoport B-A-Z Heves Egészségügy 629 317 Egyéb szolgáltatások 1.520 183 Elektrotechnika-elektronika 637 242 Élelmiszeripar 409 218 Építészet 572 405 Faipar 496 117 Gépészet 1.093 498 Informatika (szoftver) 711 546 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1264 813 Könnyűipar 332 129 Környezetvédelem-vízgazdálkodás 75 0 Közgazdaság 436 213 Közlekedés 104 8 Mezőgazdaság 337 359 Művészet 726 215 Nyomdaipar 11 6 Oktatás 186 0 Szociális szolgáltatások 152 20 Ügyvitel 341 132 Vegyipar 137 0 Vendéglátás-idegenforgalom 951 681 Összesen 11.119 5.102

Nógrád 141 128 73 10 259 99 451 424 469 76 22 121 0 64 18 0 63 30 135 0 210 2.793

Összesen 1.087 1.831 952 2.539 1.236 712 2.042 1.681 2.546 537 97 770 112 760 959 17 249 202 608 137 1.842 19.014

Forrás: Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság

A végzett tanulók munkanélkülivé válása a szakképzési rendszer strukturális aránytalanságaira, a szakközépiskolák kibocsátása és a munkaerőpiac felvevőképessége közötti összhang hiányára, ill. arra enged következtetni, hogy a szakképzés rendszere még ma sem alkalmazkodik rugalmasan a munkaerőpiac igényeihez.

43

A pályakezdők iránti érdeklődés a megyei munkaügyi központ adatai szerint elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok részéről jelentkezett. A cégek többsége általában gyakorlott munkaerőt keres. Szakiskolai és szakközépiskolai képzésben részt vevők száma szakterületenként (B-A-Z, Heves, Nógrád megye) Megye

Szakterület

Szakiskolai oktatásban részt vevők száma

Szakközépiskolai oktatásban részt vevők száma

Összesen

B-A-Z agrár gazdasági humán műszaki agrár gazdasági humán

711 1.171 579 2.590 452 749 133

72 1.348 2.762 1.459 145 1.244 331

783 2.519 3.341 4.049 597 1.993 464

műszaki agrár gazdasági humán

1.118 78 217 163

730 16 522 306

1.848 94 739 469

műszaki Összesen

773 8.734

621 9.556

1.394 18.290

Heves megye

Nógrád megye

Létszám Szakterület

Szakiskolai oktatásban részt vevők száma

Szakközépiskolai oktatásban részt vevők száma

Összesen

Régió agrár gazdasági humán műszaki Összesen:

1.241 2.137 875 4.481 8.734

233 3.114 3.399 2.810 9.556

1.474 8% 5.251 29% 4.274 23% 7.291 40% 18.290 100,0%

Szakterület

Szakiskolai oktatásban részt vevők

Szakközépiskolai oktatásban részt vevők

Összesen

agrár gazdasági humán műszaki

84,19% 40,70% 20,47% 61,46%

15,81% 59,30% 79,53% 38,54%

100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

Régió

2.2.3. Felsőfokú képzés A Miskolci Egyetem, a régió egyetlen egyetemeként, – oktatási-kutatási és innovációs tevékenységével – szellemi centrumként, integráló és katalizáló szerepet betöltve vesz részt az észak-magyarországi régió oktatási-kutatási és kulturális feladatainak ellátásában; földrajzi fekvésénél fogva pedig aktív szerepet vállal a határainkon túl (Felvidék, Kárpátalja, Erdély) élő magyarok támogatásában. A képzési és minősítési feladatokat az Egyetem akkreditált felsőfokú szakképzés, alapképzés, kiegészítő alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori (PhD) képzés, valamint habilitációs eljárás keretében látja el és jogosult a képzésekkel és a minősítésekkel összefüggő oklevelek és bizonyítványok kiadására. Az Egyetem – valódi universitas-ként – hat egyetemi és két főiskolai karral, valamint egy kari funkciókat ellátó intézettel rendelkezik. Ezek a következők: Műszaki Földtudományi Kar (a korábbi Bányamérnöki Kar jogutódja), Műszaki

44

Anyagtudományi Kar (a korábbi Kohómérnöki Kar jogutódja), Gépészmérnöki Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar (Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskola jogutódja), Egészségügyi Főiskolai Kar és Bartók Béla Zeneművészeti Intézet. A jogelőd karok utalnak az 1735-ben alapított intézmény hagyományaira, a jelenlegi karok pedig az intézmény megújulási készségére és képességére. A Miskolci Egyetem számára az oktatás területén törvényi kötelezettség a bolognai folyamat bevezetésében való alkotó részvétel. A hagyományos egyetemi, illetve főiskolai képzés kifutóban, a BSc, alapképzés felfutóban van, a következő tanévtől pedig – egyes karokon és szakokon – indul az MSc., mester-képzés is. Az Egyetem ezeket a képzéseket akkreditáltatta, rendelkezik tehát a folytatásukhoz szükséges jogosítványokkal. Két sajátosság külön is említést érdemel: egyrészt vannak olyan szakok, amelyeken országosan egyedülálló képzés folyik; másrészt a sokféle karra alapozva interdiszciplináris képzések is meghirdethetők (például műszaki menedzser, gazdasági informatikus). Az Egyetem számára az a stratégiai kérdés, hogy milyen szakok, szakirányok oktatására készül fel, továbbá milyen egyetemen belüli, regionális, hazai és nemzetközi együttműködések kialakításában/kialakulásában vesz részt. Az Egyetem megalapozta azoknak a feladatoknak a teljesíthetőségét, amelyek a nemzetközi oktatási munkamegosztásból, a hallgatók szabad intézményválasztásából rá hárulhatnak (például Európa Tanulmányok Központ, English Teaching Resource Centre). Az oktatás több nyelven folyhat, a kollégiumi férőhelyek száma és színvonala megfelel a kívánalmaknak, a szolgáltatási és a kulturális igények egyre nagyobb hányada az Egyetemvárosban is elérhető. A Miskolci Egyetem, mint a régió egyik legjobb intézményi adottságokkal rendelkező képzési és kutatási centruma – összhangban az európai régiók gazdasági versenyképességének megteremtésével foglalkozó lisszaboni ajánlással – stratégiájában célul tűzte ki, a térség elmaradottságának felszámolásában való meghatározó közreműködést. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne gátolja a tudás és a piacképes szakképzettség hiánya, versenyképes munkaerőre van szükség. Az Egyetem a képzési struktúra átalakításával, új szakok indításával és az azokhoz kapcsolódó fejlesztések végrehajtásával kívánja e célt elérni. (Azt, hogy nem divatos megfogalmazásról van szó csupán igazolja, hogy az első nem műszaki kar alapítására – alig több mint két évtizede – regionális igények okán került sor az akkori Nehézipari Műszaki Egyetemen. További példa erre a mechatronikai képzés, a vegyipari orientáltságú képzés két karon is, valamint a védőnő, a gyógytornász és a képalkotó diagnoszta képzés.) A Miskolci Egyetemen jelenleg hét doktori iskola működik, minden egyetemi karnak van akkreditált doktori képzése. A doktori (PhD) képzés legfontosabb adatait – az 1992-es alapítástól napjainkig – a következő táblázat foglalja össze. A táblázat adatai szerint az eddig felvettek 38,92 %-a szerzett abszolutóriumot, 11,08 %a pedig oklevelet. A 2002-ben, a MAB Doktori Bizottságának elnöke által készített felmérés szerint az országos adatok 24,8 % és 11,0 %, rendre. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a kiadott abszolutóriumok tekintetében a Miskolci Egyetem szignifikánsan meghaladja az országos átlagot, a végzettek vonatkozásában pedig pontosan teljesíti azt. Kiindulva abból a tényből, hogy fokozat csak abszolutórium birtokában szerezhető, az valószínűsíthető, hogy a jövőben a végzettek aránya is meg fogja haladni az országos átlagot.

45

A MISKOLCI EGYETEMEN FOLYÓ DOKTORI (PHD) KÉPZÉS LEGFONTOSABB ADATAI ÖSSZEGZÉS AZ 1992-TŐL 2005-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Felvételt nyertek, fő AbszolutóNappali riumot Kar Levelező Egyéni Külföldi Összesen szereztek állami egyéb ösztöndíjas ösztöndíjas fő % Műszaki Anyagtudományi 61 28 77 7 2 175 74 42,29 Kar: Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola Állam- és Jogtudományi Kar: 112 1 164 50 12 339 138 40,71 Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola Bölcsészettudományi Kar: 56 82 27 165 111 67,27 Irodalomtudományi Doktori Iskola* Gazdaságtudományi Kar: 92 12 155 58 15 332 115 34,64 Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Gépészmérnöki Kar: 96 20 65 5 186 48 25,81 Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola Gépészmérnöki Kar: 63 1 70 10 2 146 32 21,92 Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola Műszaki Földtudományi Kar: 82 3 82 20 22 209 86 41,15 Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola Összesen 562 65 695 177 53 1552 604 38,92 *A Filozófia Doktori Iskolára 2005-ben vettek fel először hallgatókat.

Oklevelet szereztek fő 29

% 16,57

44

12,98

18

10,91

22

6,63

14

7,53

11

7,53

34

16,27

172

11,08

46

Az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) huszonhat főiskolai és öt egyetemi szakot, valamint kilenc felsőfokú szakképzést kínál hallgatóinak. Ezek mellett 18 szakirányú továbbképzési szakkal rendelkezik és számos pedagógusi szakvizsga-programot hirdet meg, évről-évre. A Főiskolának jelenleg Bölcsészettudományi, Természettudományi, valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kara van, amelyek mellett létrehoztak egy negyedik fakultást, a Pedagógiai, Pszichológiai és Tanárképzési Fakultást. Természetes törekvés a fakultás karrá alakítása. A tudomány, a művészetek tisztelete, a kitartás Eszterházy öröksége, amelyet felvállal a Főiskola, s amelynek szellemében oktatja hallgatóit. A Semmelweis Egyetem Testnevelési Karával közösen kínálnak testnevelés-képzést; a város másik felsőoktatási intézményével, az Érseki Hittudományi Főiskolával, pedig hittanár-nevelő szakon folytatnak közös képzést. A Főiskola két kincse közül az egyik az európai hírű csillagvizsgáló, amely ma is olyan műszerekkel rendelkezik, amelyek csak a Greenwich-i csillagvizsgálóban maradtak meg; a másik kincs pedig a mai napig nyitott, nyilvános Főegyházmegyei Könyvtár, amelynek alapítása szintén Eszterházy nevéhez fűződik. A Főiskola hallgatóinak többsége a nagy régióból, azaz Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megyéből érkezik, A régió másik főiskolájának a Károly Róbert Főiskolának (Gyöngyös) törekvése, hogy kiszolgálja a régió tudáspiacának mennyiségi és minőségi igényeit, kiemelten a közgazdasági, az agrárgazdasági, illetve a környezet- és vidékfejlesztési szakképzés területén. A Főiskolán a Gazdálkodási Főiskolai Karon és a Mezőgazdasági Főiskolai Karon folyik felsőfokú szakképzés, főiskolai képzés (BSc), továbbá szakirányú továbbképzés. A turizmusvendéglátás szak szakmai gyakorlati oktatásának hátterét a Károly Róbert Kht. által üzemeltetett Hotel Opál biztosítja. Mindkét karon szerteágazó kutatómunka folyik, miként a Mezőgazdasági Főiskolai Kar szerves részét képező Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben is. A Károly Róbert Főiskola Gyöngyös városával és a térséggel karöltve összehangolt stratégiai, infrastrukturális fejlesztéseket végez, s ezáltal, mint a szakmai, a társadalmi, a sport és a kulturális rendezvények legjelentősebb támogatója, továbbra is az oktatás reformot célzó törekvéseit pártfogolja. A két főiskola az elmúlt években jelentős kutatási programokat indított a vállalkozói szférával együttműködve, állami programok támogatásával, elsősorban az agrárgazdaság terén, mint például Egerben a borászathoz kötődően, míg Gyöngyösön az Asbóth program által támogatott Észak-Magyarországi Biomassza klaszter létrehozása által. A főiskolai kutatási programok, együttműködések a Pólus-program K+F programjának részei, kapcsolódó elemei lesznek. A felsőoktatás, benne a Miskolci Egyetem, a régió más főiskolái is képzési struktúrájuk megújításának időszakát élik. Az országosan, tudományterületileg alapvető – a gazdasági szféra igényeinek kielégítéséből megfogalmazott – BSc (bachelor), azaz alapképzési szakokra épülnek a differenciálást, a specializálódást megvalósító MSc (master), azaz mester szakok. A korábbi felsőoktatási képzési struktúrát merevségéért, a foglalkoztatási igényeknek való gyenge megfelelésért ért jogos kritikák alapja várhatóan csökken, hiszen az új szak-szerkezet rugalmasabb, gyorsabb reagálást tesz lehetővé, ezáltal keresettebbé, vonzóbbá válhatnak a régió intézményei is. A Fejlesztési Pólus Stratégia sikere szempontjából rendkívül fontos a műszaki képzés korszerűsítése, amely iránt az érdeklődés az elmúlt évtizedben a társadalomtudományi területekhez képest alacsonyabb volt. A műszaki képzés keresettségének csökkenése, az ebből eredő „kontraszelektáltabb” hallgatói összetétel nemzetközi tendencia, amely éppen a

47

munkaerő-piaci kereslet, vonzóbb jövedelmi kondíciók, illetve szakmai karrierlehetőség révén – és a társadalomtudományi területeken tapasztalható telítettség, túlképzés okán – a régióban is változóban van. Az utóbbi években Magyarországon is több kísérlet történt a felsőoktatási intézmények rangsorolással történő összehasonlítására. Közös vonása e rangsoroknak az, hogy legalább részben eltérő szempontok alapján készültek, nem mindig terjednek ki a felsőoktatás egészére és általában nem hasonlíthatók össze a nemzetközi gyakorlatban használatos megoldásokkal. • Az intézmények egy részére kiterjedő és nem is teljes terjedelmében közölt4 rangsorolás két szempontot vett figyelembe: az adott karon szerzett diploma értékét a piacon és a jelentkezési lap első helyén beadott jelentkezések számát. • Teljesebb képre törekvő az a rangsorolás5, amely már négy szempontot állít a középpontba: a diákperspektívát, a vállalati perspektívát, az intézmények Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (OTDK) való részvételét, valamint az akadémiai perspektívát. A diákperspektíva számszerűsítése a túljelentkezés mértéke (összes nappali tagozatra jelentkező viszonya a meghirdetett nappali helyek számához), a vállalti perspektíva megítélése pedig a nagyvállalatok vagy cégek és fejvadászok véleménye alapján történt. Az OTDK részvételre a 2003. és a 2005. évi konferenciákon elért helyezések alapján lehetett pontokat kapni, az akadémiai perspektíva az egy oktatóra jutó hallgatók száma (mennyiségi mutató) és a vezető oktatók összes oktatóhoz viszonyított aránya (minőségi mutató) segítségével került számbavételre. • Szintén négy szempontot vesz figyelembe az intézmények sorba állításánál az előzővel közel azonos időben megjelent rangsorolás6. Ebben a változatban az intézménybe való bekerülés nehézsége és a tanulmányok nehézsége kétszeres, míg a diplomák hazai és nemzetközi elismertsége egyszeres súllyal szerepel. Az adatok részben intézményi, részben kari bontásban láttak napvilágot, ami azok összevethetőségét – különösen a több azonos tudományágban működő karral rendelkező intézményeknél – nagymértékben nehezíti. • A felsőoktatás nagyobb hányadának sorba állítására tesz kísérletet egy szintén 2005. végén közölt összeállítás7. A kari, illetve szakok szerinti rangsorok két szempontra épülnek: a túljelentkezés mértékére (a felvettek viszonya az összes jelentkezőhöz) és a bejutáshoz szükséges pontszámra; az intézmények rangsora pedig a kari, illetve szakok szerinti listákon szerzett helyek átlagával alakult ki. Torzítja az eredményeket és az azokból levonható következtetéseket, hogy csak azok az intézmények szerepelnek az összetett rangsorban, amelyekben legalább öt értékelt szak volt, illetve több képzés esetén csak a legjobb helyezést vették figyelembe. Sajnálatos, hogy alapvetően téves megállapítások is szerepelnek az anyagban: „Míg korábban csak két helyen (a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen) oktattak leendő gépészmérnököket, addig 2005-ben valódi robbanás következett be e képzésben.” • A legkésőbb, 2006. januárjában megjelent rangsor8 tekinthető talán a legteljesebbnek. A felsőoktatási intézmények összesített rangsora nyolc minőségmutató alapján alakult ki, amelyek közül négy oktatói, négy pedig hallgatói. A négy oktatói minőségjelző: a tudományos besorolásúak aránya, a tudományos publikációk száma, a nyelvtudással rendelkezők száma és az egy oktatóra jutó hallgatók száma; a négy hallgatói minőségjelző pedig: a felvételi túljelentkezési arány, a nyelvvizsgával rendelkezők 4

Haszon, 2004. január. HetiVálasz, V. évfolyam, 41. szám, 2005. október 13., Melléklet 6 Világgazdaság, 2005. november 4. 7 Felsőoktatás felsőfokon, Népszabadság Rt., 2005. november. 8 Felvételitől pályakezdésig. Diploma 2006. HVG különszám, 2006. január. 5

48

aránya, a PhD hallgatók aránya, továbbá az egy számítógépre jutó hallgatók száma. Az összesített rangsor alapja az intézmény nyolc mutatóban egyenként szerzett helyezéseinek számtani átlaga, a legkisebb értéket tekintve legjobbnak. A régió felsőoktatási intézményei, illetve azok karai az egyes rangsorokban különböző helyeket foglalnak el. Általában elmondható, hogy a Miskolci Egyetem az egyetemek második csoportjában foglal helyet, amely még akkor is igaz, ha egy-egy kar, illetve szak vonatkozásában elért helyezése ennél előkelőbb – akár első – is lehet. A Népszabadság által közölt intézményi vegyes, tehát egyetemeket és főiskolákat együttesen tartalmazó rangsorban az Eszterházy Károly Főiskola éppen a Miskolci Egyetem mögötti helyen található, a Károly Róbert Főiskola ezen a listán nem szerepel. A HVG által közölt, szintén intézményi vegyes rangsorban a Miskolci Egyetem a 11. helyen, az Eszterházy Károly Főiskola a 27. helyen, a Károly Róbert Főiskola pedig a 38. helyen található. A Miskolci Egyetemről szóló értékelés a következő: a „… Miskolci Egyetemen … kedvező oktatói mutatók (2.) előnytelen hallgatói jellemzőkkel (17. hely) párosulnak”, az intézmény az összesített szóródás mutatója alapján a 10. helyen áll. Az intézményi összesített oktatói rangsorban a Miskolci Egyetem a 2., a Károly Róbert Főiskola a 27., az Eszterházy Károly Főiskola pedig a 32., míg az intézményi összesített hallgatói rangsorban a Miskolci Egyetem a 17., az Eszterházy Károly Főiskola a 26., a Károly Róbert Főiskola pedig a 42. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a város és a régió jelenlegi humán erőforrás állapota nem kielégítő, színvonala országos és európai összehasonlításban átlag alatt van, dinamikája több területen kedvezőtlen. Miskolc, s a kistérsége ún. Humán Fejlettségi Indexe (HDI) – amely képzettség, jövedelem és várható élettartam elemekből tevődik össze – nem áll előkelő helyen, a kistérségek rangsorában a 49., ahol 1. a győri és 17. például az egri kistérség. Ennek oka számos pozitív és negatív tendencia együttese, a jelenségek ellentmondása, mint például − a képzésbe belépők, képzésben résztvevők számának csökkenése, − romló tanulási hajlandóság, − az iskolázottság romló szociális, ismereti háttere, anyaga; − az alacsony gazdasági aktivitás; − az átképzések elhelyezkedést segítő gyakori sikertelenségének a tanulásba vetett hitet csökkentő hatása; − a szakképzett munkaerő iránt megjelenő hiány; − képzett munkaerő elvándorlása, különösen a felsőfokú végzettségűek térség elhagyása; − a széles és jó színvonalú képzési intézményi háttér; − az oktatási, képzési kereslet bizonytalansága, divatorientáltsága.

49

2.2.4. K+F tevékenység A K+F tevékenység legfontosabb jellemzőit foglalja össze – megyei, regionális és országos relációban – a következő három táblázat. A KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS JELLEMZŐI, 2003. Megnevezés Kutató-fejlesztő hely K+F létszám összesen Ebből: kutató és fejlesztő segédszemélyzet Teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám Ebből: kutató és fejlesztő segédszemélyzet Akadémiai rendes vagy levelező tag Tudomány doktora Tudomány kandidátusa Akadémiai tagok és fokozattal rendelkezők a tudományos kutatók, fejlesztők %-ban K+F költség, millió Ft a) Beruházás, millió Ft Ráfordítás, millió Ft Munkában lévő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma

Borsod-AbaújZemplén

Heves

Nógrád

ÉszakORSZÁG Magyarország ÖSSZESEN

92

48

4

144

2470

1 614

748

16

2378

48681

1 119 240

456 72

8 4

1583 316

30292 8659

614

330

12

956

23311

416 130 6 53

160 43 16

6 2 -

582 175 6 69

15180 4641 303 1774

393

149

-

542

8836

40,4 2594 316 2910

36,2 1026 96 1112

75 14 89

39,0 3695 426 4121

36,0 138523 28106 166629

849

448

28

1325

21372

a) A kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek ( szolgáltatások, termelés, stb.) költségei nélkül.

Megye, régió Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország ORSZÁG ÖSSZESEN

PUBLIKÁCIÓS ADATOK, 2003. Magyar nyelvű könyv szakfolyóiratbeli cikk könyv 150 1112 21 78 358 2 228 1470 23 3835 20441 1024

Idegen nyelvű szakfolyóiratbeli cikk 603 88 691 14145 Forrás: KSH

KUTATÁS-FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK, 2003 K+F beruházások az K+F Tudományos Kutatók és összes fejlesztők száma foglalkoztatottal ráfordítások a nemzetgazdasági GDP rendelkezők 10000 beruházás százalékában száma 10000 foglalkoztatottra százalékában (%) (%) foglalkoztatottra Borsod-Abaúj-Zemplén 46 19 0,34 0,13 Heves 39 14 0,26 0,12 Nógrád 1 0,04 0,05 Észak-Magyarország 37 14 0,28 0,12 ORSZÁG ÖSSZESEN 78 27 0,91 0,93 Forrás: KSH Megye, régió

50

A Miskolci Egyetem, illetve tanszékei szerteágazó kutatómunkát folytatnak a természettudományok, a műszaki tudományok, a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a művészetek területén, különböző tudományágakban, alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket egyaránt végezve. A kutatási tevékenység kisebb részben költségvetési, nagyobb részben pályázati forrásokból finanszírozott és szorosan kapcsolódik a doktori iskolákban folyó munkához. A kutatómunka szervezeti keretei sokrétűek és azok is jól példázzák az igényekhez és a körülményekhez való igazodás képességét. A kialakított – egymástól nagyon eltérő súlyú és erejű, illetve kutatót foglalkoztató (részleteket lásd később) – formációk a következők: − Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet (AKKI, a korábbi akadémiai intézet jogutódja); − Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK); − Innovációmenedzsment Kooperációs Kutató Központ (ImKKK); − Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Tudásközpont (MLR-RET), továbbá annak bázisán kapcsolódás a német-magyar tudásközpont programhoz; − Kihelyezett Társadalomkutató Központ (Sajópálfala); − Szabó Lőrinc Kutatóhely; − tanszéki és MTA kutatóhelyek. Az AKKI, a kooperációs kutatóközpontok, a MLR-RET a pályázati támogatásaihoz jelentős, összességében milliárdos közvetlen vállalkozói forrást tudott társítani. Az Egyetem vezető szerepet tölt be a régió kutatási és technológiai fejlődésében. Az elmúlt időszakban számos innováció-intenzív kis- és nagyvállalat jelent meg a városban és a régióban, kutatási kapcsolatot keresve az Egyetemmel; a csúcstechnológiával dolgozó multinacionális vállalatok az Egyetem kutatás-fejlesztési és akadémiai hátterére is alapozták és alapozzák tevékenységüket (például General Electric, Shinwa, Bosch). Az Egyetem a régió felemelkedéséhez integráltságával, kutatási-fejlesztési és módszertani alkotó készségével, a korszerű megoldások implementálásával (infrastruktúra, szakképzési módszertan, gyakorlati alkalmazások), továbbá elérhetőségével és rendelkezésre állásával járul hozzá. A felsőoktatási kutató bázisok mellett komoly szerepe van a városban, illetve a régióban található kutatási potenciálnak is. Elegendő pusztán a BorcodChem, a TVK, az ÉVM és az Eurofoam alkotta „vegyipari tengely”-re, illetve a Bosch cégek (Hatvan, Eger, Miskolc) és a ZF (Eger) nevével jelzett „mechatronikai tengely”-re utalnunk, vagy a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetét említenünk. Az erőfeszítések és az objektíven is kimondható eredmények mellett hiba lenne nem összefoglalni a legfontosabb sajátosságokat, problémákat, gondolva a fejlesztés, illetve fejlődés elemeire egyaránt. • A kutatás-fejlesztés jellemző mutatói – a fővárosi koncentráció, dominancia mellett – rámutatnak a régió gyengeségeire, amelyek elsősorban a K+F ráfordítások GDP és a beruházások százalékában mért alacsony teljesítményét jelzik. Ebben különösen sajnálatos, hogy a nemzetközi arányokhoz képest jelentősen alacsonyabb a vállalati szektor részaránya. • Az innovációs teljesítmény javulását a gyenge kereslet és gyenge diffúzió (tudásáramlás) akadályozza, amely csak regionális hálózatok révén javulhat. • A K+F teljesítmény szétaprózott, nem kellően hatékony, amit az egy K+F témára jutó kutató, fejlesztő személyek, egy fő alatti száma is mutat, melyet a kritikus szint fölé kell emelni. 51

•

•

•

A K+F potenciál ugyanakkor mind létszámában, mind tudományos teljesítményében jelentős, elsősorban a Miskolci Egyetemen koncentrálódik, amely az innovációs lánc mentén haladva „törpévé” zsugorodik, nem hasznosul kellő mértékben gazdasági versenyképességként. A régióban sem rajzolódnak ki egyértelmű kutatási prioritások, amelyek mind a nagyobb számú, s koncentrált vállalkozások megbízásain, saját fejlesztésein alapuló, mind pedig az állami forrásokhoz finanszírozott K+F növekedésében realizálódnának. E vonatkozásban a Kooperációs Kutató Központok, a Miskolci Egyetem, valamint az egri és gyöngyösi főiskola Tudásközpont pályázatai jelentenek tematikus koncentráltságot, amelyekhez jelentős milliárd forintot meghaladó vállalkozói megbízást integrálnak. A Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület országos helyzetértékelése a régióra is igaz, nevezetesen, hogy az egyetemek tudásközpont funkciója alig működik, a kutató-egyetemi erő gyenge, kevés az igazi tudományos iskola, hiányzik a teljesítményt mérő kritérium-rendszer.

A Miskolci Egyetem tevékenységének jelentős hatása van a város és az Északmagyarországi Régió fejlődésére, földrajzi elhelyezkedéséből, társadalmi és gazdasági környezetéből fakadóan vállalja a regionális humán erőforrás fejlesztő, felsőoktatást és tudományt szervező szerepet. Ennek keretében Egyetem − együttműködik a város és a régió középfokú oktatási intézményeivel (például Térségi Integrált Szakképző Központ – TISZK); − kihelyezett képzéseket működtet a régióban és a régión kívül (Eger, Hatvan, Budapest, Dunaújváros, Nagykanizsa); − szoros kapcsolatokat tart fenn a vállalati, vállalkozói szféra szereplőivel (például szakképzési támogatás, innovációs alap, speciális – gyakran kihelyezett – képzések, kutatások); − együttműködik a különböző kutatási szereplőkkel (például BAYLOGI); − oktatási és tudományos kapcsolatokat ápol az ország felsőoktatási intézményeivel, amelyekben kiemelt szerepe van a régióban lévő, illetve a régióhoz közel fekvő (például Debrecen, Kassa) intézményeknek; − együttműködik a különböző non-profit szervezetekkel (például kamarák, szakmai és tudományos egyesületek, közhasznú alapítványok); − nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak és minden földrészre kiterjedők. Mindezek együttesen ugyanakkor biztosítják a Miskolci Egyetem, a régió főiskoláinak, kutatóintézeteinek, vállalati kutatóhelyeinek középfokú oktatási-képzési intézményeinek, regionális beágyazottságát, oktatási és kutatási kompetenciáit, szakmai és tudományos erejét. Ez az erő továbbfejlesztésre, továbbfejlődésre alkalmas, képes arra, hogy saját versenyképességének fejlesztésével, működésének korszerűsítésével, szélesebb körű együttműködési rendszerrel alapja, bázisa legyen a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek.

2.3. A város, a régió gazdasági versenyképességének tényezői A gazdaságfejlesztés egy város fejlesztésének meghatározó jelentőségű, célszerű eleme, folyamatos teendője, amely az önkormányzati, a vállalkozói szektor és a non-profit szféra együttes tevékenységének, egymásrautaltságának eredménye.

52

A gazdaságfejlesztési-, s így a Pólus-stratégia szoros kapcsolatban van a gazdasági versenyképességet megalapozó kutatás-fejlesztéssel, a termék, folyamat és szolgáltatási innovációkkal, valamint az infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve a versenyképességet befolyásoló olyan területekkel is, mint az oktatás, a hatékony közigazgatás, a jog- és belbiztonság, az egészség vagy a települési környezet. A helyi „gazdaságpolitika” ma az általános térség- és településfejlődési törekvések, életszínvonal növekedés mellett, mint a piaci kudarcok számának csökkentésére és az induló vállalkozások támogatására irányuló tevékenységként jelenik meg. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy egy térség, egy város tartós megújulása – akár a külföldi tőke bevonásakor is – csak ott lehet eredményes, ahol az agglomerációs előnyöket kihasználják, az ipartelepítések ráfűződnek a helyi vállalkozások technológiai és termelési bázisaira, azokkal valamilyen integrációra lépnek. Miskolc, a térség lakóinak gazdasági jóléte, gazdaságának versenyképessége alapvetően nem a makrogazdasági beavatkozásokban, s csak részben a természeti, erőforrásadottságokban határozódik meg, hanem a lehetőségeket leginkább kihasználó, életképességet felmutató mikroszintű, vállalkozási fejlődésben, alkalmazkodásban. E vállalkozás-szintű alkalmazkodási tendencia egyéni, de társadalmilag támogatott stratégia kell hogy legyen, ahol természetesen a közösségi típusú intézményeknek is megvannak a saját feladataik, a nemzetközi és a belföldi vonatkozású keretfeltételek, a versenyfeltételek, az innovációs magatartás támogatása terén, de adott esetben jelentős hatást indukálhatnak a kormányzat tudatosan célzott külföldi vállalkozások betelepülését földrajzilag terelő lépései, illetve a közvetlen fejlesztési, szakmai vállalkozástámogatások. A Pólus-stratégia a vállalkozások ezen társadalmi támogatottságát kell, hogy megjelenítse, garantálja, oly módon hogy bizonyos fejlesztési prioritások megjelölésével segítse a vállalkozások döntéseit, s vállalkozói szinten verseny-semleges módon felépített programokkal, projektekkel támogassa azok megvalósítását. Egy vállalkozás versenyképességét az általa gyártott termékek, nyújtott szolgáltatások sikeres értékesítése, a piac általi elismerése jelenti. A sikeres értékesítést, versenyelőny kialakítást egy innovációk által vezérelt versenyben meghatározzák a vállalkozás: − kompetenciái, (erőforrásai, inputjai, képességei) − folyamatai (hatékonysága) − teljesítménye, kínálatának korszerűsége, megkülönböztethetősége, azaz miként tudja magát és teljesítményét pozícionálni, sikeresen elhelyezni, eladni piacain. A versenyelőnyök kiépítése, a sikeresség igényli, megkívánja − a megfelelő vállalkozói tőkeerőt, − a szűkebb infrastrukturális és üzleti környezet fejlettségét, − a térség attraktivitását, telephelyi vonzerejét, pozitív imázsát, − közösségi jellegű, területi és ágazati marketing tevékenység támogatását, − a rendelkezésre álló inputok, különösen a munkaerő megfelelő színvonalát, − az innovációs kultúrát, a rendelkezésre álló technológia fejlettségét, − a kutatás-fejlesztési, termelési, menedzsment tevékenység hatékonyságát, − a megvalósított és piacra vitt innovációkat, az innovatív termékek széles körét, súlyát

53

− a piaci tevékenység, a marketing, az értékesítési munka színvonalát, az üzleti és társadalmi kapcsolatok jó menedzselési képességét, − partner piaci szereplőkkel való együttműködő készségét, eredményességét, − a külső üzleti, pénzügyi, forrásbiztosító szolgáltatásokat.

3. Vállalkozói tőkeerő

4. Képzett, alkalmas munkaerő

2. Térségi, telephelyi vonzerő, imázs

Vállalkozások versenyképessége

1. Kedvező társadalmi, szabályozási, támogatási környezet

8. Üzleti kapcsolatok, fejlettsége, innováció-releváns szolgáltatások

5. Hatékony K+F és innovációmenedzsment

6. Hatékony termelés és korszerű termékstruktúra

7. Hatékony piaci, marketing, értékesítési tevékenység

3. ábra. Vállalkozások versenyképességét, versenyelőnyeit meghatározó belső és környezeti tényezők A versenyképesség a vállalkozás saját képességein, teljesítményén, s az azt támogató környezeti feltételek, közösségi támogatás hatékonyságán nyugszik. A térségi gazdaságfejlesztésnek, a Pólus Stratégiának feladata, hogy sajátos eszközeivel, projektjeivel támogassa a vállalkozások versenyképességének, az azt megalapozó innováció-készségének, potenciáljának javulását, úgy hogy egy versenyképes, innováció-és versenyképesség-barát térséget, környezetet biztosítson. Napjainkban egy város, egy térség gazdasági helyzetére – az innovatív, dinamikus vállalatok, vállalkozások megléte mellett, s ahhoz kapcsolódóan – további feltételcsomagok bírnak nagy jelentőséggel, úgymint − a munkaerő kínálatának megfelelő minősége és motiváltsága (humántőke); − az innováció-releváns-szolgáltatások fejlettsége, mint például képzés, tanácsadás, együttműködések koordinálása, finanszírozó intézmények stb.; − az információs piacok gyors elérésének lehetősége (technika, értékesítési és beszerzési piacok, konkurensek stb.); − a tudásbázis erőssége, − a tőkéhez jutás, beruházás-, fejlesztésfinanszírozás kedvező feltételei, − infrastrukturális feltételek.

54

A térségi, regionális gazdasági, versenyképességi gondok, alkalmazkodási hiányosságok mögött számos ok húzódik meg: − aránytalanságok a vállalati struktúrában, magas ágazati koncentráció; − a gazdasági szolgáltatások fejletlen rendszere; − relatíve alacsony vállalat- és vállalkozásalapítási dinamika; − hiányzó együttműködések, klaszterek és hálózatok, − erős külső kontroll érvényesülése, hisz a vállalati központok többnyire a régión, a városon kívül találhatók, ami a K+F és a marketing szempontjából egyaránt hátrányos lehet; − a munkaerő egyoldalú képzettsége; − csekély vállalkozói mobilitás-készség, amely egy átmeneti alkalmazkodási időszakban nélkülözhetetlen és a sikert korlátozó elzárkózáshoz vezethet. A területi térségi, városi versenyképesség a vállalkozói versenyképességre épülően számos tényező, adottság fejlettségében, outputban, teljesítményben jelenik meg, s válik mérhető. A térség, város versenyképességének legfőbb eredménye, célja a lakosság életszínvonalának, minőségének növelése, a térségi, városi jövedelem, ennek meghatározójaként a termelékenységi, foglalkoztatottsági helyzet javítása. A versenyképesség, a térség sikeressége számos tényező megfelelősségén nyugszik, melyek meghatározásában Lengyel Imre (2003) piramis-modellje az alábbi tényezőket emeli ki: - társadalmi szerkezet, döntési központok, környezet minősége, régió-társadalmi kohéziója, gazdasági szerkezet, innovációs kultúra, regionális elérhetőség, munkaerő felkészültsége, - kutatás-fejlesztés, infrastruktúra és humán tőke, kívülről jövő befektetések, kis- és középvállalkozások, intézmények és társadalmi tőke, - munkatermelékenység, foglalkoztatottság, - regionális, térségi és városi jövedelem, - életminőség, életszínvonal,

7 regionális elérhetőség 7 7 környezet minősége vállalkozások innovativitása vállalati k+f 6társadalmi kohézió 6

innovációs centrumok erőssége k+f kormányzati források exportorientáltság együttműködési készség piacméret-piaci vonzerő

4 5

3

4

KKV pozciója, ereje

6szabad ipari területek 6munkaerő felkészültsége

2 1

5

0

5

beszállítói hálózatok

5

34 3

5

menedzsment készségek fejlesztése6

társadalmi szerkezet

5

technológiai fejlettség 6szakképzés színvonala

3 4

6felsőoktatás versenyképessége 4

3 4

4

6város-térség vonzerő

külső befektetések

6beruházások ösztönzése régióbeli döntési központok 6 integrátorok jelenléte start-up támogatások vállalkozóbarát közigazgatás

4. ábra. Versenyképesség potenciál-csillag

55

A versenyképességet meghatározó tényezők sorát bővítve, a rendelkezésre álló adatok, statisztikák, korábbi kutatások, tervezési dokumentumok megállapításai alapján egy versenyképesség-potenciál csillagot állítottunk össze, rögzítve benne egy tízes skálán a Miskolcra és a Fejlesztési Pólus területére vonatkozó helyzetértékelés legfontosabb területeit, megállapításait. A szakértői értékelés alapján, – amely a statisztikák mellett számos empirikus kutatás, tanulmány, nemzetközi összehasonlításban tett, részben számszerűen is kifejezhető megállapításaira épít – megállapítható, hogy − a térség elérhetősége – a légi közlekedést – kivéve jónak mondható, bár a vasút (gyorsforgalmi) és közútjaink minőségének fejlesztése még jelentős feladat; − a környezet-minőség, a természeti adottságok kedvezőek, ugyanakkor tájsebek, s még nem rehabilitált iparterületek egyaránt rontják a helyzetet; − a társadalmi kohézió, a régión belüli egyenlőtlenségek, a társadalmi szerkezet demográfiai, képzettségi, szociális mutatói számos gyengeségre, kedvezőtlen jelenségre utalnak; − a munkaerő felkészültsége alapvetően elismerést vált ki, ugyanakkor a képzettségi struktúra nem minden területen felel meg a keresleti elvárásoknak, a felsőoktatás, a szakképzés rugalmatlansága, gyengesége, a pályaválasztási döntések „divat-orientáltsága” számos hiányterületet és túlképzést egyaránt eredményez; − a felsőoktatás intézményei Miskolcon és a régióban a képzési struktúra váltását élik, a bolognai elvekre épülő struktúra várhatóan növeli a piac-orientáltságot, s nem csupán az oktatás, de majd az üzleti szférával való kapcsolattartás, s a kutatás terén is; − a város, a térség vonzereje, telephelyadottságai kevésbé elismertek a hazai és külföldi üzleti körökben, a pozitív imázs, megítélés építése jelentős feladatokat jelent, annak ellenére, hogy a kedvező, előnyös objektív feltételekre már több területen építhetünk; − alapvetően ezen előző tényezőre vezethető vissza a beruházások, befektetések alacsony szintje, (különösen, ha kiemeljük a nagy volumenű vegyipari beruházásokat); − az egyre inkább szolgáltató jellegűvé, vállalkozásbarátabbá váló közigazgatás fejlesztése még elengedhetetlen, különösen az elektronikus, az ügyfélbarát kapcsolattartás terén; − a versenyképesség növeléséhez, különösen a beszállítói, vállalkozói hálózatok kiépítése érdekében szükség lenne további, néhány integrátor cég megtelepítésére, különösen olyanokéra, ahol a döntési központ, legalábbis részben a térségbe kerül; − a térség KKV-i jelentős nehézségekkel, a pénzügyiek mellett piacképességi problémákkal küzdenek, de erősödőben van egy középvállalkozói, önálló, illetve részintegrátori funkciókat betöltő cég-kör; − jelentős mértékben nőtt a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek menedzsmentkészsége, képessége, ugyanakkor az innovációkhoz szükséges kockázatvállalási- és kezdeményező- készség, valamint a piaci marketing-munka, értékesítés terén jelentős gyengeségek vannak; − a vállalkozások kooperációkészsége és képessége is relatíve gyenge, amely a beszállító hálózatok, klaszter-, és más típusú együttműködések kialakulásának akadályozója; − a vállalkozások innováció-készségének gyengesége megjelenik az alacsony vállalati K+F ráfordításokban, s az export-orientáltság gyengeségében is; − relatíve kevés kormányzati K+F forrás landol a térségben, amely hozzájárul ahhoz, hogy nemigen jött létre innovációs centrum a városban, a térségben. A versenyképesség potenciál értékelése közvetlenül kijelöli, érzékelteti a város, a régió gazdasági problémájának, kulcs-kérdéseit, segíti a problématérkép megrajzolását.

56

Relatíve alacsony életminőség

Relatíve alacsony jövedelmek Relatíve alacsony foglalkoztatottság

Gazdasági struktúra aránytalanságai

Relatíve alacsony termelékenység

Marketing, értékesítés gyengesége

Alacsony újtermék- és technológia arány

Alacsony belsőkülső beruházásintenzítás Város, régió imázsa, vonzereje

Gazdaságfejlesztés alacsony hatásossága

Kevés integrátor cég jelenléte Telephelyi infrastrukturális hiányosságok Tudás/képző intézmények strukturális gyengeségei

Alacsony K+F ráfordítások és hatékonyság k+f intézmények fejletlensége Innovációskooperációs kultúra gyengesége

Munkaerőképzettség aránytalanságai

Helyi KKV-k piaci, pénzügyi gyengesége

5. ábra. Probléma-térkép A probléma-térkép a versenyképesség növekedését akadályozó legfontosabb tényezőkre, feltételekre, s a közöttük lévő összefüggésekre, egymásra-épülő hatásokra hívja fel a figyelmet, jelezve azt, hogy hol, s milyen sorrendben célszerű beavatkozni, támogatási konstrukciókat kidolgozni. Az egyik vonulatot a helyi KKV-k készségeinek, fejlesztési-, beruházási- és piaci tevékenységének a támogatása képezi. Az infrastrukturális és telephelyi vonzerő-fejlesztés fontos feltétele a további integrátor vállalkozások megjelenésének, amely a K+F aktivitás, a beruházási tevékenység, s ezáltal az új termék- és technológia-arány javulását, a gazdasági struktúra korszerűsödését eredményezheti, különösen a KKV-kal való összekapcsolódásukkal. Az oktatási-képzési rendszer korszerűsítésére épülő munkaerő kvalifikáltság növelése fontos feltétele a KKV, s az integrátor cégek fejlődésére épülő termelékenység és foglalkoztatottság növekedésnek, ezáltal a jövedelmek és a jólét növelésének. A helyzetelemzés klasszikus összefoglaló eszköze, a SWOT elemzés segítségével is megalapozható a jövőkép, a stratégiai célok és programok meghatározása.

57

Erősségek

SWOT ELEMZÉS Gyengeségek

− nemzetközi piaci erejű integrátor cégek jelenléte a vegyipar, gépés járműipar területén − ipari teljesítmény növekedése − nemzetközileg is jelentős vegyipari teljesítmény, s széles ráépülő műanyagipari vállalkozói kör − a vállalkozói klaszterek, hálózatok kiépítésére irányuló kezdeményezések erősödése − a műszaki kultúra, a műszaki képzettség és végzettség erős reprezentáltsága, gazdasági vonzerőként működése − egyetemi K+F potenciál vonzereje, növekvő gazdasági nyitottsága − kooperációs kutató központ-ok működése − sokrétű, fejlett képzési intézményrendszer − fejlett üzleti szolgáltatások − jó közúti és vasúti elérhetőség, info-kommunikációs hálózati ellátottság − fellelhető aktuális és potenciális húzóágazatok

− − − − − − − −

Lehetőségek

Veszélyek

− a tudás, az innováció válik a gazdaság versenyképességének meghatározójává − az információk erőforrásként történő hasznosítósága nő, igény az eredmények elterjedése iránt − társadalmi aktivitás, foglalkoztatás lehetőségek bővülése a térség iránti érdeklődés növekedésével − EU integráció, forrásbevonási lehetőségek bővülése − kedvező nemzetközi gazdasági, politikai környezeti feltételek − térségi különbségek csökkentésének EU és kormányzati prioritása − országos fejlesztési prioritások iránya kedvező a városnak − nemzetközi (különösen regionális) együttműködés ösztönzése − bizalmon alapuló kapcsolati hálók erősödése és felértékelődése − a régió közötti kapcsolatok, együttműködés-erősítési készsége − a miskolci identitás pozitív tartalmának erősödése, pozitív városkép elterjedése − szolgáltató szektor bővülése − a turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülése − társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye nő − környezettudatosság erősödése, − életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása, − egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedése − innovációs és vállalkozási készség javulása

−

− −

−

alacsony jövedelemtermelő képesség gyenge telephelyi vonzerő alacsony vállalatalapítási dinamika KKV-k pénzügyi nehézségei, gyenge piaci pozíciói, Vállalkozások akadozó együttműködési készsége alacsony innovációs kultúra, kockázatvállalási készség kedvezőtlen foglalkoztatottsági és aktivitási szint alacsony K+F aktivitás mind vállalkozói, mind állami források esetében hiányzó koncentráció a K+F tevékenységben, aránytalanságok a képzési struktúrában légi közlekedés hiánya negatív demográfiai trendek, feszültségek a szociális helyzet, a társadalmi kohézió terén

külső környezeti hatások, belső konfliktusok miatt elmarad, nem folytatódik a város és gazdaságának megújulás − külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma, szerkezetváltást akadályozó feltételek − együttműködési készségek gyengülése − a tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális bajok fennmaradnak − a lakosság polarizáltsága fennmarad, mely jelentős korlátozó tényezővé válik − a fejlődést csak kívülről érkező forrásokra próbálják alapozni − elvándorlás, agyelszívás folytatódása − negatív demográfiai tendenciák − szegénységi kockázatok erősödése − társadalmi kirekesztődés erősödése, társadalmi konfliktusok kiéleződése − elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódása − környezeti fenyegetettség növekedése, megújuló környezeti elemek rombolása − természeti erőforrások túlzott igénybevétele − befektetői érdeklődés gyengülése, vállalkozói szféra kooperációs, integrációs elégtelensége − szomszédos régiók tőke-elszívó ereje erősödik − az interregionális gazdasági kapcsolódások nem épülnek fel kellő mértékben

6. ábra. SWOT-elemzés Mindezen elemzések alapján a stratégai program – a gyengeségek leküzdése, s az erősségek kihasználása érdekében - az alábbi törekvéseket kell, hogy támogassa: − Miskolc város gazdaságának továbbra is szüksége van a külső tőkebevonásra, a gazdasági teljesítmény növelése, az integráló (hálózat és klaszter-szervező) funkciót is betöltő, nagy vállalkozások, befektetések megvalósítására. − Technológiai változás és a korszerű high-tech, s ezen belül az info-kommunikációs technológiák nélkül csak rövid, esetleg középtávon lehet növekedést elérni, míg hosszú távon a város gazdasági lépésvesztése állandósul, behozhatatlanná válhat, ezért az elsődleges prioritást a K+F tevékenység megerősítésére épülő, sikeres innovációk támogatásának, ösztönzésének kell adni.

58

− Csak tudás- és innováció-orientált gazdaságfejlesztés lehet sikeres, amely ez által növekedési és foglalkoztatási hatásokat egyaránt hordoz, valamint hozzájárul az exportképesség, a nemzetközi versenyképesség növekedéséhez is. A gazdaságfejlesztés célja a vállalati belső megújulás, az innovációs készség növelésének a segítése, az ehhez szükséges keret, feltételrendszer biztosítása, s nem egyszerűen az infrastrukturális elemek (például üzemtelepítés, útépítés) kiépítésében való részvétel. − Az innováció-orientált gazdaságfejlesztés célcsoportjában az integrátorok mellett, azokra épülően alapvetően a kis- és középvállalatok állnak, hiszen az innovációs készség nem csupán a vállalati méret függvénye, így ennek következtében sajátos – kis- és nagyvállalatok közötti – innovációs munkamegosztás van kialakulóban.

59

3. Miskolci Fejlesztési Pólus stratégiai fejlesztési modellje 3.1. Jövőkép - a fejlesztés célrendszere – a tervezési időszak konkrét céljai Minden település küldetése, így Miskolcé sem más, minthogy minél jobb életminőséget teremtsen lakói, polgárai számára. Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiájának jövőképe is erre épülhet, azaz hosszútávon nemzetközi, európai, az Európai Unió fejlett országai polgáraival azonos életminőséget, jólétet biztosítson lakói számára. Az életminőség nem csak gazdagodást, jövedelmet, hanem a gazdasági jólét mellett a kulturális, közösségi és egészségi-környezeti értelemben egyaránt ki kell teljesedjen. Jövőképünkben hosszabb távon megszűnik, a tervezési időszakban, pedig érezhetően csökken a város relatív gazdasági elmaradottsága. A gazdaság dinamizálásának, a növekedésnek a záloga a helyi és újonnan létrejövő, betelepülő innovatív vállalkozásokra épülő, szerves fejlődési folyamatot képező gazdasági szerkezetváltás megvalósulása. Miskolc város és régiója gazdasági, telephelyi vonzereje, attraktivitása nő. Jelentős – időben prioritást képező - fejlesztések valósulnak meg az innováció-, versenyképesség-támogató vállalkozói környezet infrastrukturális és intézményi, szolgáltatási feltételei, kínálatának bővítése terén, hiszen az itt meglévő elmaradottság alapvető akadálya lehet a város tudásalapú fejlődésének. A város és térsége tudás-alapú gazdasága, a műszaki és gazdaságtudományi tudásbázisokra épülő high-tech ipari megoldások bázisán, egészséges struktúrában fejlődik, a mind számukban, mind gazdasági erejükben növekvő innováció-orientált nagy- és kisebb vállalkozásai klaszterek és hálózatok keretében integráltan együttműködnek és környezettudatos, fenntartható fejlődési elvnek megfelelő növekedést mutatnak fel. Ennek következtében nő a város, s régiója jövedelemtermelő, értékalkotó ereje, a gazdaság termelékenysége, s ennek köszönhetően a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő mértékű lesz a lakosság aktivitási, foglalkoztatottsági szintje. A tudást szolgáló intézményrendszer kiépítésével és fejlesztésével - a tudás megteremtésének, átadásának és közvetlen hasznosításának fejlesztése révén - a város kutatási potenciáljának (benne kiemelten az üzleti tudományokkal szinergiában fejlődő technológiai, műszaki K+F) és a humán erőforrás minőségének képzéssel történő kiemelt fejlesztésével a város, a régió innovációs potenciáljában fordulatszerű változás áll be. A Fejlesztési Pólus gazdasági dinamikáját a hagyományos ágazatainak technológiai korszerűsítése, az új, növekvő gazdasági ágakban a helyi K+F eredményekre épülő befektetések egyaránt hordozzák. Az erősségekre koncentrálásnak, a növekvő területeken történő gyorsításnak és az új gazdasági súlypontok kiépítésének dinamikus szemlélete képezi a jövőkép elérésének stratégiai garanciáját. A Fejlesztési Pólus gazdasági prioritásai sokoldalú illeszkedést, kapcsolat kiépítését teszik lehetővé a région belüli decentrumokkal, a szomszédos régiókkal, annak centrumvárosaival, de a K+F és a termelési, szolgáltató hálózatot egy szélesebb országos és nemzetközi együttműködési rendszerbe illeszkednek, s teszik a Miskolc TECHNOPOLISZ-t nemzetközileg is ismert, elismert növekedési pólussá. 60

Lakosság életminőségének növelése

Alapcél Stratégiai főcél

Jövedelmek növekedése

Foglalkoztatottság növekedése

Termelékenység növekedése

Eszközjellegű stratégiai célok Gazdasági struktúra korszerűsödése

Innovációk finanszírozása, kockázati tőkealap

Gazdasági kooperációk, klaszterek, hálózatok fejl.

Innováció-releváns (menedzsment, inkubációs) szolgáltatások fejl.

Vállalkozások innováció- és versenyképességének növekedése


Felsőoktatás, szakképzés fejlesztése

Telephelyi vonzerő növelése

Befektetés-beruházás ösztönzés integrátorok kiemelt támogatása

Városképi és szolgáltatásfejlesztések

Gazdasági elérhetőség, közlekedés-logisztikai fejlesztések

Gazdasági területek infrastruktúrafejlesztése

Új, integráló és innovatív vállalkozások betelepülése, alakulása

7. ábra. A Miskolc-TECHNOPOLISZ Fejlesztési Pólus célrendszere A célhierarchia egyes elemei mögé mérhető, a tervezési időszakban realizálható törekvések határozhatóak meg, amelyek az alábbiakban írhatóak le.

61

Fejlesztési cél A város erős gazdasági-telephelyi vonzerejének kialakítása 1. 2.

3. 4.

A város és régiója elérhetőségének javítása Nemzetközi szintű közlekedési - logisztikai infrastruktúra létrehozása Gazdasági területek infrastrukturális fejlesztése Befektetés-beruházás ösztönző rendszer fejlesztése

5.

Integrátor vállalkozások, betelepítése, termelő és K+F beruházások, spin off cégek kiemelt támogatása 6. Városképi vonzerő növelése, városépítészeti fejlesztések, köz- és rekreációs, kulturális szolgáltatások korszerűsítése Vállalkozások innovációés verseny-képességének növelése

6.

Felsőoktatás, szakés felnőttképzés korszerűsítése

7.


8.

Gazdasági együttműködéseket, hálózatokat kialakító gazdaságfejlesztés

A gazdasági struktúra korszerűsödése A foglalkoztatott növelése A termelékenység növekedése A jövedelmek növekedése

Az elérendő teljesítmény a 2007-13 időszakra Jelentős számú külső integrátor cég betelepülése, új cég alapítások dinamikájának, a már ittlévők beruházásainak előző időszakhoz képesti megduplázása. Regionális repülőtér fejlesztés, mely megszünteti a város, a régió meglévő versenyképességi hátrányát. Miskolcot a szomszédos régió centrum-városaival, a régió decentrumaival összekapcsoló közút, s vasútfejlesztés, valamint a város nemzetközi, regionális kereskedelmi szerepét erősítő logisztikai központok, hálózatok rendszerének kialakítása. A város és térsége iparterületei rehabilitációjának befejezése, több száz hektár új iparterület kialakítása. Ipari parki szolgáltatások kiteljesítése, aktív befektetés-szervezői tevékenység, differenciált pénzügyi-, finanszírozási konstrukciók kialakításának támogatása. Befektetés-ösztönző város- és térségmarketing. A város, a régió gazdasági potenciáljának, alapjának növeléséhez további nemzetközi súlyú integrátor cégek betelepülésére van szükség, egyrészt a beszállítói hálózatok fejlesztése, másrészt a K+F területén létrehozandó kutató-fejlesztő részlegek, vállalkozások révén. A helyi és agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése, parkolási rendszerek kialakítása a munkába-járás, ügyintézés elérhetőségének javítására. Belváros rehabilitáció teljessé tétele. e-közigazgatás, ügyintézés, a digitális szolgáltatások kiteljesítése Rekreációs és szabadidő-ipari kiemelt beruházások megvalósítása A K+F aktivitás országos szintre emelése. A kutatók számának megduplázása, a bejegyzett szabadalmak jelentős növelése, az új termék/szolgáltatás-hányad megduplázása a vállalkozásoknál. Exportorientáltság jelentős növelése. Integrált emberi erőforrás-fejlesztési klaszter és részterületi klaszterek, együttműködések létrehozása, Az infrastruktúra, tananyag és oktatásmódszertan nemzetközi sztenderdeknek való megfeleltetése, nemzetközi, interregionális együttműködések. A Technopolisz kutatási-, gazdaságfejlesztési prioritásaihoz igazodó kutatási infrastruktúra, intézmények és programok kialakítása, a felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati K+F összekapcsolása. A kooperáció-készséget és képességet javító menedzsment fejlesztő programok működtetése. Innováció-releváns szolgáltatások – innováció-menedzsment és marketing tevékenység fejlesztése Beszállítói klaszterek, hálózatok kialakítása és működtetése a húzóágazatokban. KKV-k beszerzési és értékesítési klasztereinek, kooperációinak fejlesztése a kiemelt ágazatokban. E-kereskedelem és az „e” vonatkozású vállalkozói készségek, aktivitások nemzetközi szintre fejlesztése Üzleti kapcsolatok építését, nemzetközi integráltságot támogató kiállítás- és vásárközpont létesítése. Az alkalmazott high-techre épülő ágazatok, tevékenységek, termékek súlyának megduplázódása. A munkanélküliségi ráta jelentős, az ún. strukturális munkanélküliség szintjére csökkenése. A termelékenység mutatóinak az országos átlagnak, a kiemelt ágazatokban azt meghaladó kedvező szintje A bérjövedelmek, keresetek, mind a vállalkozások nyeresége releváns mutatói országos átlagtól való regionális elmaradásának megszűnése

62

A célrendszer elemeinek, hierarchiájának kijelölése után meg kell határoznunk, hogy milyen fejlesztési stratégia, milyen tudásbázis és gazdasági szektorbéli prioritások és stratégiai programok mentén érhetjük el azokat, milyen tudatos intézkedések garantálhatják a törekvések realizálását,

3.2. A 4D-stratégia - a fejlesztések irányai - prioritásai A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia egyik alapvető feladata, hogy olyan programokat, fejlesztési projekteket valósítson meg, melyek közvetlen és közvetett módon a vállalkozások, s ezáltal a város a térség gazdasági versenyképességét javítják, elsősorban – a 3. Ábrán bemutatott – a vállalkozások kompetenciái, az általános innováció-képességük erősödésére épülően. A fejlesztési stratégia ezen dimenzióját funkcionális fejlesztésnek nevezhetjük, mely az általános kompetencia, készség és képességfejlesztési programokkal történik. A funkcionális fejlesztés nem tartalmaz ágazati, gazdasági területi prioritásokat. A vállalkozások gazdaságfejlesztési támogatást igénybevevő-képessége határozza meg, hogy ki tud élni a lehetőségekkel, mely fejlesztések révén utólag rögzíthetőek a gazdasági területi fejlődési eltolódások. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai beavatkozásait az ismert négy fejlesztési szintbe illesztettük. A célok elérése érdekében fejlesztendő tényezők és fejlesztési fejezetek kapcsolatát mutatja a következő ábra. Vállalkozói versenyképességet meghatározó tényezők

Hatékony kutatás-fejlesztés Hatékony vállalati (innovációs) menedzsment Termék-, folyamat- és szolgáltatási innovációk

Pólus-stratégiai fejlesztések szintjei

I. Innovációs funkciók II. Gazdaságfejlesztő funkció

Képzett, motivált munkaerő Hatékony vállalkozói piaci tevékenység, marketing és értékesítés

III. Regionális funkciók

Hatékony piaci-társadalmi kapcsolatok, együttműködések A város, térség attraktivitása, telephelyi vonzereje

IV. Városfejlesztési funkció

Környezeti, infrastrukturális feltételek Vállalkozói tőkeerő

8. ábra. Fejlesztési aktivitások és versenyképesség-növelő hatások

63

A Fejlesztési Pólus stratégiájának – a növekedés, fejlődés gyorsítása, a nemzetközi gazdasági trendekhez történő jobb alkalmazkodás érdekében – fel kell vállalnia a gazdaságfejlesztés területi, szakmai prioritásainak meghatározását, integrált menedzselését is. A stratégia prioritásainak meghatározásakor két irányból építkezhetünk. A pólusok egyik típusa a technológiai, tudáserősségekre alapulóan határozza meg a gazdaságfejlesztési prioritásokat, mely akkor eredményez közvetlen helyi, regionális gazdasági teljesítményt, ha már helyileg érdekelt jelentős, meghatározó globális cég testesíti meg azt a területet. A másik építkezési irány a meglévő ipar, meglévő gazdasági teljesítmények fejlesztéséből kiindulva jelöli ki a technológiai, innovációs tudásfejlesztési irányokat, azok alapján kitűzve saját fejlődési törekvéseit. Miskolc esetében szerencsésen ötvözhetőek a módszerek a prioritások kijelölésében. Az ötvözésre kényszeríti a Technopolisz-stratégiát a város és térsége gazdasági helyzete, relatív elmaradottságából eredő „pótló-fejlesztések”, időtényező szorítások, s az adottságok realitásai is. Mindezek alapján a Miskolc-Technopolisz Fejlesztési Pólus számára a több, nevezetesen, a négy-dimenziós fejlesztést, a 4D-stratégia megvalósítását javasoljuk, melynek logikai ábrája a következő.

Realizálási prioritás - koncentráció: 1. Integrátor vállalkozások betelepítése, kiemelt projekt-fejlesztéseik támogatása 2. KKV-kooperációk projekt-fejlesztése

Miskolc és régiója versenyképességének, gazdaságának növekedése, fejlődése

4.D. A tudásbázis, K+F erősségekre építő gazdasági hasznosítás, fejlesztési stratégiai iránya

3.D. Meglévő gazdasági erősségekre épülő innovatív megújítás stratégiai irány

1.D. A város telephely-attraktivitását vonzerejét növelő fejlesztések stratégiai iránya

2.D. Funkcionális (oktatás, képzés, kooperáció, szolgáltatások stb.) innováció-versenyképesség növelő gazdaság-fejlesztések stratégiai iránya, 9. ábra. Miskolc-TECHNOPOLISZ Fejlesztési Pólus stratégiája

64

Miért 4D stratégia, mi az előnye a négy irányból, négy megközelítés ötvözését jelentő gazdaságfejlesztési stratégiának? Az érvek az alábbi gondolatok köré épülnek: − az 1.D, azaz az infrastrukturális – időben lehetőleg a fejlesztési időszak elején megvalósuló –fejlesztések pótolnak az elmúlt évtizedekben elmaradt beruházásokat (pl. terület-rehabilitáció, légi közlekedés), kihasználják a térség gazdasági lehetőségeit (pl. logisztikai központ), s növelik a város, térség telephelyi, befektetési vonzerejét közvetlen (pl. iparterület kialakítás, közigazgatási szolgáltatások fejlesztése) illetve közvetett módszerekkel (pl. belváros rekonstrukció) − a 2.D, a funkcionális jellegű gazdaságfejlesztés olyan új és hagyományos eszközöket tartalmaz az oktatás, képzés stb. terén, mely az erősebb, a gazdasági növekedésre, fejlődésre kész vállalkozások számára kínál pótlólagos lehetőségeket, támogatás saját képességei kiegészítéseként, s lehetővé teszi új innovatív vállalkozások létrejöttét, a KKV-k integrálódását, − a 3.D, a jelenleg is gazdasági potenciállal, nagy teljesítménnyel rendelkező ágazatok, üzleti területek növekedésének rövid távon is jelentkező gyorsítására törekszik, azáltal, hogy tudatosan fejleszti a K+F tevékenységet, az innovációk megvalósítását, az eredmények hazai és nemzetközi piaci bevezetését, sikerre vitelét, ezáltal új vállalkozások létrejöttét, a meglévők bővülését támogatva munkahelyek teremtődnek, s nő a termelékenység. − A 4.D, a technológia-push típusú növekedést, a K+F lépésekre, eredményekre épülő új innovatív termékek, technológiák létrehozását, ezáltal a városban új, vagy kevésbé fejlett gazdasági ágazatok megtelepítését, fejlesztését, a jövő húzóágazatainak megalapozását, fokozatos gazdasági építkezését támogatja (pl. spin off cégek, high-tech cégek, KKV-k inkubációs támogatása). Míg az 1.D és 2.D inkább funkcionális, addig a 3.D és 4.D integrált fejlesztést jelent. A 4D sorrendje nem egymásutániságot jelent, de a következő fejezetekben részletezendő tartalmak alapján összeállítható a fejlesztési programok, projektek időbeni, forrás-szükséglet vonatkozású struktúrája, prioritásai. A Pólus-stratégia a meghatározó innovációs, növekedési impulzusok adását célozza, ezért a fejlesztéseknek, programoknak, projekteknek egy meghatározó mértéket el kell érniük, ezért elsősorban az integrátor cégek, s a KKV-k erőit összefogó kooperációk által generált projektek, nagy infrastrukturális fejlesztések alkothatják a Pólus Programot. Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai pozícionálásának ötvöznie kell a helyzetelemzésünkben feltárt gazdasági és tudásteremtési erősségeket, gazdasági kultúrát, hagyományokat, a tényleges és potenciális piaci versenyelőnyöket, azokat a lehetőségeket, melyeket a külső és belső gazdasági tényezők, folyamatok meghatároznak, s mindazon korlátokat és veszélyeket, melyek a stratégia realizálását befolyásolják. Mindezek alapján javasoljuk a TECHNOPOLISZ megnevezéssel, az alkalmazott high-tech ipari megoldások bázisára épülő fejlesztési stratégia elfogadását és megvalósítását, azaz − a korszerű mérnöki, műszaki tudományi tudásra épülő gazdaságfejlesztést, − világszínvonalú, magas technológiai képességeket hordozó termékek, gyártási folyamatok és szolgáltatások megalkotásában jelenik meg, azaz azonnal alkalmazza is a tudást, s − a város és régiója vállalkozásai piaci teljesítményükben a gazdálkodási és menedzsment tudás és készségek révén közvetlenül hasznosítják azokat. Az alapstratégiai törekvések kijelölése után a szakmai, gyakorlati prioritások, fejlesztési irányok meghatározása a feladat. A következő két fejezetben a kutatásfejlesztési, majd a szektorális húzóágazatainak kijelölésére, a Pólus Stratégia elsődleges beavatkozási terepeinek kijelölésére kerül sor. 65

3.2.1. Tudásbázisok fejlesztésének prioritásai – a gazdaságfejlesztés technológiai alapjai, intézményei A tudásbázisok és a kutatási-oktatási szféra elemzése alapján világos rendelkezésre álló technológiai, tudományterületi irányok rajzolódnak ki. A Miskolci Egyetem tudásbázisának karaktere, versenyképessége, gazdaságfejlesztő képessége a műszaki tudományok eredményeinek közvetlen gazdasági hasznosításában van, amelyhez a gazdasági, üzleti tudományokkal több évtizedre visszanyúló oktatási-kutatási együttműködés értéknövelő hatása társul. A tudásbázis másik erősségeként kell tehát kiemelni a gazdálkodástudományokat, amelyek terén a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara az országban elsőként ismerte fel az innováció-menedzsment és marketing jelentőségét, létesített Kooperációs Kutató Központot (KKK). Az Innovációmenedzsment KKK feladata a kutatás-fejlesztés gyakorlati, piaci hasznosításának támogatása, a – termék- és folyamatinnovációk révén – közvetlen gazdaságfejlesztési eredmények biztosítása. A szakirodalom ma már egyöntetűen hangsúlyozza, hogy a sikeres innováció nem egyszerűen a műszaki, technológiai problémamegoldás függvénye, hanem a sikeres piaci bevezetés, azaz a piaci igényeknek való megfelelés, elfogadtatás, a piac-orientáltság érvényesítésétől függ. Miskolc Fejlesztési Pólus tudásbázisának stratégiai pozícionálását, karakterét az alkalmazott high-tech ipari megoldások jellegben határozzuk meg, amelynek lényege, hogy a legújabb technológiai fejlesztések – a vevő igényeinek, keresletének megfelelő – termék, folyamat és szolgáltatási innovációk által történő, gyakorlati, a piac által elismert alkalmazására koncentrálunk. Miskolc Fejlesztési Pólus esetében a műszaki- és a gazdaságtudományi szakmai kompetenciák, erősségek egyesítésére, a közvetlen gazdasági hasznosításra építhető fel a tudásalapú helyi gazdaságfejlesztés. Ez a tudományos szinergia szerves alapot képez egy szélesebb tudományos együttműködésre és egy széles gazdasági hasznosítás, üzleti felhasználási terület megteremtésére. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai prioritásai, pozícionálásának fő elemi a következők. − Funkcionális fejlesztések csoportja: = alkalmazott high-tech ipari megoldásokat eredményező tudásbázisok, központok áltlános fejlesztése; = az emberi erőforrásokat fejlesztő képzési-oktatási program; = az üzleti élet szereplőinek gazdasági versenyképességét, együttműködéseik hatékonyságát közvetlenül támogató gazdaságfejlesztési programok; = Miskolc város attraktivitását, telephelyi vonzerejét növelő, azt támogató infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; = a fejlesztések gazdasági, piaci hasznosulását biztosító, azokat gyorsító innovációmenedzsment és régió-városmarketing tevékenységek fejlesztése. − Integrált Fejlesztések csoportja: = gazdasági növekedést, fejlődést biztosító gazdasági területek kiemelt fejlesztése kompetencia központok létesítése révén, a K+F bázisok célzott támogatása perspektivikus fejlesztési területek integrált (technogy push és/vagy pull jellegű) gazdaságfejlesztői menedzselése által. Az integrált (szektorális) fejlesztés adja meg a funkcionális fejlesztések prioritását, profilját, súlyozását. Ahhoz, hogy a Technopolisz fejlesztési pólusként valóban

66

gazdasági növekedés-generálóvá váljon tudatosan kell építenie a városban és környezetében meglévő, illetve reálisan kiépíthető tudásalapokra, technológiai alapokra. Ezek az alapok – mint alapanyagok – különböző formációkban felhasználva, egymásra épülve és egymást erősítve kijelölik azokat a K+F irányokat, amelyek a pólus húzóerői lesznek. Attól függően, hogy az alapokat milyen struktúrába rendezzük, illetve milyen tevékenység láncokat szolgálnak azok, különböző szerveződések képződnek, illetve képezhetők. Ezek a tevékenység láncok, illetve szerveződések fogják aztán jelenteni és/vagy kiszolgálni a tudást felhasználó iparágakat, területeket, vállalkozásokat stb. Hangsúlyozásra érdemes az a tény, hogy a tudásalapok és technológiai alapok fejlődése és fejlesztése – ismét csak újabb vagy más formációkban, másképp egymásra épülve – újabb tevékenységi láncokat és/vagy szerveződéseket generálhat, amelyek egyúttal a növekedési spirál garanciái is. A műszaki tudományok (anyagtudomány, anyagtechnológia, gépészet, elektronika, elektrotechnika, földés környezettudomány, informatika, kémia, nanotudomány, nanotechnológia) kutató-helyei alkalmazott high-tech megoldásokat teremtenek a gazdasági szféra különböző felhasználási területei számára. (energiaipar, gépipar, járműipar, környezeti ipar, logisztikai ipar, mechatronikai ipar, szolgáltató ipar, vegyipar). A kutatási tevékenység erőssége kell, hogy legyen a gyakorlatban használható, termékben, gyártási megoldásokban megjelenő tudások, kutatási eredmények produkálása. A vázolt elemeket foglalja össze a következő ábra. Tudásközpont (komplex kutatási tevékenység)

Tudásalapok és technológiai alapok Anyagtudomány Anyagtechnológia Gépészet Elektronika Elektrotechnika Föld- és környezettudomány Informatika Kémia Közgazdaságtudomány Nanotudomány Nanotechnológia Oktatástechnológia

Kooperációs Kutató Központ Felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek

Felhasználó iparágak és területek

Vállalkozások K+F szervezetei

Környezeti ipar Mechatronikai ipar Vegyipar

Kooperációs Kutató Központ

Energiaipar Gépipar Járműipar Logisztikai ipar Szabadidő gazdaság Szolgáltató ipar

(felsőoktatás-vállalkozás)

Felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek Vállalkozások K+F szervezetei

10. ábra. A tudásbázisok, a tudásteremtés szervezetei és a felhasználó gazdasági területek logikai kapcsolódása, formái A tudásteremtés, a K+F tevékenység bázisaként – az ábrán és a valóságban egyaránt – számos szervezeti forma jelenik meg. Mind a szakirodalom, mind a gyakorlat egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérően használja a fogalmakat. Jelen tanulmányban az alábbi definíciókból indultunk ki. − A felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek közé soroljuk a tanszékeket, kari intézeteket vagy az önálló akadémiai, alapítványi kutatóintézeteket, akik önálló, független, pályázati, vagy eseti vállalkozói megbízásból végeznek kutatásokat.

67

− −

−

−

−

Kooperációs Kutató Központ (KKK) tartós, több éves, adott kutatási területhez kötődő, szerződésben rögzített, részben állami, részben vállalati forrásból finanszírozott, a felsőoktatási/kutatóintézeti és a vállalkozások együttműködésére épülő közös K+F tevékenység szervezeti kerete. Tudásközpontnak (TK) nevezzük egy adott tudományos probléma, terület, kutatási tevékenységét összefogó együttműködést koordináló valós vagy virtuális szervezetet, amely adott esetben az e területen működő korábbi KKK-okra, felsőokatási/kutatóintézeti műhelyekre, vállalkozások K+K szervezeteire (KH) is kiterjed, szakmailag integrálja azokat. Kompetencia Központként (KK) definiáljuk azon valós szervezetet (vagy egy szervezet részét), amely egy körülhatárolt gazdasági területen folyó, integrált gazdaságfejlesztési tevékenységet fejt ki, úgy, hogy összehangol, koordinál, közvetít, kezdeményez a tudományos, K+F szervezetek, vállalkozások, fejlesztési-, pénzügyi- és non-profit intézmények között az adott gazdasági terület tudásalapú növekedése, gazdasági teljesítményének, hatékonyságának növelése érdekében. Kiválósági Központként (CE) olyan szervezeteket, kutató és menedzselő intézeteket jelölünk, akik az adott tudományos, szakmai területen országos, esetleg nemzetközi ismertséggel, tapasztalatokkal bírnak és képesek arra, hogy nem csupán a Miskolc Technopolisz, hanem más fejlesztési pólus számára is nyújtsanak szakmai, tudományos szolgáltatásokat. Szükségesnek tartjuk kiemelni a felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek, valamint a vállalkozások K+F szervezetei hangsúlyos szerepeltetését. Ezek azok a magok, amelyekre a különböző formációk épülhetnek, amelyek nélkül nincs realitása a minőségi változásoknak.

A tudásbázis fejlesztése, fejlesztési formái kapcsán a három megjegyzést teszünk. − Egyes formációk napjainkban is léteznek, ami nem zárja és nem is zárhatja ki azt, hogy a jövőben is fennmaradjanak, továbbfejlődjenek vagy átalakuljanak. Bármely változás vagy átalakulás a fejlesztési pólus megkívánta dinamikával, de a fokozatosság elvének betartásával kell hogy végbemenjék. − Az a tény, hogy egyes tudásalapok vagy technológiai alapok önálló formációban nem öltenek testet pusztán azt a tartalmat hordozza, hogy azokra nem egy, hanem több – az informatika esetében például minden – formáció épít. (Egy másik példa: a mechatronika három eleme a gépészet, az elektrotechnika-elektronika és az informatika.) − A fejlődés nem képzelhető el az egyes tudásalapok és technológiai alapok kölcsönös egymásra hatása, vagyis az egyes formációk együttműködése nélkül. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése akkor várható el hatványozottan, ha nem elszigetelt, hanem szervesen építkező fejlesztések valósulnak meg; ez szolgálja az egyedi és az általános megújulását egyaránt. (Szemléletes példa erre a műszaki alapú élettudományok területe, ahol az anyagtudomány, a mechatronika vagy a mikrogépészet szinergiája minőségileg mást, többet eredményezhet.) A tudásbázisok, kutatási területek definiálásakor, jövőbeni lehetőségeinek felvázolásakor elsősorban a Miskolci Egyetemre, mint integrátorra építünk, de minden kutatási prioritás az önálló kutatóintézetek, vállalkozások K+F fejlesztésére és a hazai és külföldi partnerek együttműködésére is kell, hogy épüljön, a K+F tevékenység programszerű, igazolt kereslet-orientált, a vállalkozói igények és megbízások prioritásával történő kialakításával. A tudásalapok és a technológiai alapok megszerzésének gyökere a tanulás, illetve az oktatás és a képzés. Ahhoz, hogy a Technopolisz versenyképességi pólus valóban a high-tech (ipari) alkalmazások pólusává válhasson, a szakképzésnek és a felsőoktatásnak egyaránt meg kell újulnia. Ezzel párhuzamosan, pontosabban ezekkel szoros egységben meg kell újulnia a felnőttképzésnek (benne az átképzésnek) és a vezetőképzésnek egyaránt.

68

11. ábra. A Fejlesztési Pólus oktatási-képzési geográfiai súlypontja, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

Nyilvánvaló, hogy az iskolarendszerű képzés nem szolgálhatja ki az egész életen át tartó tanulás filozófiáját, ezért olyan új oktatási formáknak és technológiáknak is meg kell jelenniük, illetve erősödniük, mint a „virtuális iskola” és az e-oktatás. A folyamatok meghatározó intézménye a városban a Miskolci Egyetem, a pólus hatáskörzetében pedig a vele együttműködő felsőoktatási intézmények. A vázolt feladatok megoldásához szükségesnek tartjuk három klaszter, együttműködési rendszer létrehozását: felsőoktatási klaszter, szakképzési klaszter, felnőttképzési és vezetőképzési klaszter. A hatékonyság növelése érdekében realitása van egy oktatástechnikai infrastruktúra kataszter összeállításának és az infrastruktúra elemeket az intézmények között dinamizáló szervezetnek. Az oktatás és a kutatás szinergiáját szemlélteti a következő ábra, amelyben a jel a fejlesztési pólus keretében elsődlegesen, míg a () jel a nem elsődlegesen fejlesztendő formációkra utal, a szürke oszlopok pedig nem szigorú formát, sokkal inkább lehetőséget (célt) jelentenek. Alapelvként fogalmazható meg, hogy kutatás-fejlesztési támogatásokat olyan programok, vállalkozások kapjanak, amelyek a szükséges K+F munkákat az arra legalkalmasabb régiós kutatóhelyen rendelik meg, és akiknek elemi érdeke az innovációk mielőbbi realizálása, termékekben és munkahelyekben.

69

KUTATÁS Javaslat

OKTATÁS Forma

Javaslat

KKK

KI

KH

Anyagtudomány és anyagtechnológia

()

Mechatronika

()

()

Vegyipar, műanyagipar

()

Logisztika

()

()

()

()

()

()

()

Gazdasági versenyképesség

()

Nanotechnológia

()

()

()

Föld- és környezettudomány

Műszaki alapú élettudomány Innovációmenedzsment, marketing

Bármely más téma

KK

CE Felsőoktatási klaszter

Szakképzési klaszter

Felnőttképzési és vezetőképzési klaszter

Oktatási infrastruktúra és technika fejlesztés

Kutatási infrastruktúra fejlesztés

TK

12. ábra. Tudásbázisok, K+F intézmények rendszere és kapcsolatai a Miskolc Fejlesztési Pólusban (Rövidítések: TK = tudásközpont; KKK= Kooperációs Kutató Központ, KI = kutatóintézet; KH = kutatóhely; KK = kompetencia központ; CE = kiválósági központ)

1. Anyagtudomány és anyagtechnológia Az anyagtudomány a 21. század tudománya. Az újabb és újabb felhasználási területek mind újabb, illetve különleges tulajdonsággal rendelkező anyagok kidolgozására serkentik a kutatókat. A mechatronikai/elektronikai ipar, a gépipar, a járműipar, az élettudományok „mögött” lévő műszaki háttér stb. ma még elképzelhetetlen tulajdonságokkal rendelkező anyagokat fognak igényelni. Igaz ez a fémes anyagok, a kerámiák, a polimerek, a kompozitok (társított anyagok), még tovább lépve a hibrid anyagok és anyagszerkezetek esetében egyaránt. Az új anyagok egy egészen különleges tulajdonsággal bíró családja a nano mérettartományba eső mikroszerkezettel bíró nanoanyagok. A Miskolci Egyetemen részben a Műszaki Anyagtudományi Kar, részben a Gépészmérnöki Kar rendelkezik olyan szellemi és technikai háttérrel ami alapja lehet egy Anyagtudományi és Anyagtechnológiai Tudásközpont kialakításának. Az elképzelt tudásközpontnak a fémek, ötvözetek, kerámiák, polimerek és az ezen anyagok bázisán létrehozható kompozitok, hibrid anyagok szerkezetének, tulajdonságainak, a szerkezetek, tulajdonságok megváltoztatásával foglalkozó technológiák kutatásával kell foglalkoznia. Rendkívül fontos terület a szerkezetek, tulajdonságok, illetve az ezeket meghatározó folyamatok szimulációja, ráadásul ez az a terület, ami viszonylag kis anyagi erőforrást (számítástechnika, szoftverek) de jelentős szellemi tőkét igényel. Ennek a művelésébe be lehet vonni a matematikával, a fizikával, a fizikai kémiával, a mechanikával foglalkozó kutatókat, valóságos interdiszciplináris kutatásokat megvalósítva. A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara nevében is hordozza a tárgykör oktatási kompetenciáját, amelyet a Gépészmérnöki Kar vonatkozó kompetenciája – részben közösen, részben önállóan 70

indított képzések keretében – tesz teljesebbé. Mindkét kar BSc, illetve MSc képzési rendszerében, illetve doktori (PhD) iskoláiban magas szinten, megfelelő infrastrukturális háttérrel folyik a képzés. A tervezett Tudásközpont építhet – a már említett kari bázisok mellett – a Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK) tevékenységére és tapasztalataira egyaránt. 2. Mechatronika A termékfejlesztésben az innovatív mechatronikai fogyasztási cikkek, szolgáltató eszközök, mérő, vizsgáló, tesztelő berendezések lehetnek a középpontban. Az ilyen termék versenyképes, piacképes; kívánt minőségű; magas intelligenciájú; energiatakarékos; miniatürizált; felhasználó- és környezetbarát. A technológiafejlesztésben az innovatív mechatronikai technológiák kidolgozása a cél, a hagyományos mechatronikai technológiák adaptálása sajátos, újszerű mechatronikai technológiákba; az alkatrész előállítási technológiák intenzifikálása; a szerelés és szétszerelés, a mérési, ellenőrzési, tesztelési eljárások megújítása, illetve új eljárások kifejlesztése. Az innovatív mechatronikai technológia hatékony és nagy teljesítményű; kis ráfordítás igényű; energiatakarékos; megfelelő minőséget biztosít; intelligens; környezetbarát. Az innovatív mechatronikai rendszerek elemzési, tervezési és irányítási módszereinek fejlesztése keretében szintén több célkitűzés fogalmazható meg: − meglévő rendszerek elemzése és a menedzsment számára forgatókönyvek készítése; − szakértői rendszerek kifejlesztése a rendelkezésre álló számítógépes vállalati információs rendszerek bázisán; − új rendszerek tervezési, meglévő rendszerek áttervezési (reengineering) módszereinek kidolgozása; − a rendszerek irányításához, optimális működtetéséhez szükséges stratégiák, folyamatok és technológiák, irányítási algoritmusok, adatbankok kifejlesztése; − hálózatszerűen működő mechatronikai rendszereket támogató módszerek fejlesztése; − mintarendszerek kidolgozása, kiépítése és működtetése. A mechatronikai kutatások a Miskolci Egyetemen folyó mérnökképzés számos tantárgyával vannak szoros kapcsolatban, alapvető célkitűzés az élő ipari problémák, valós ipari rendszerek megismerése és megismertetése. A végzett kutatásokhoz kapcsolódva a hallgatók közül egyre többen kerülhetnek közelebb a gazdasághoz, a gyakorlathoz, amely hozzájárulhat a vállalatok harmonikusabb szakember utánpótlásához, a végzősök optimálisabb elhelyezkedéséhez. A kutatások oktatáserősítő hatása a kutatásba bevont oktatók elmélyültségének növekedésében, a megszerzett ipari tapasztalatok oktatási hasznosításában nyilvánul meg. Ehhez nyújtanak biztos hátteret és alapot a régióba települt Bosch és Remy Automotive cégek, a ZF Hungária, a Jabil Circiut, a General Electric és ehhez ad szervezeti kapcsolódást a Mechatronikai Intézet, illetve annak Robert Bosch Mechatronikai Tanszéke. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara felismerve a korszerű ipar változó igényeit, évek óta folyamatosan korszerűsíti oktatási szerkezetét. A megújulás egyik fontos területe a mechatronika oktatásának fokozatos erősítése a gépészmérnöki tudományokon belül. Jelenleg egyetemi és főiskolai szintű mechatronikai szakirányon folyik a képzés, az új, lineáris képzési rendszerben BSc szinten szakirány és szak, MSc szinten pedig szintén szakirány, illetve a mechatronika szakon belül több szakirány indítását tervezi a Kar.

71

A mechatronika gépészeti, informatikai és elektrotechnikai-elektronikai alapjainak megléte, a kutatás és az oktatás vázolt egysége, a régióba betelepült mechatronikai cégek, az iparágban érdekelt KKV-ok, a régión kívüli területekre kisugárzó hatás indokolják a Mechatronikai Tudásközpont kialakítását és működtetését. A tervezett Tudásközpont építhet – a már említett bázisok mellett – a Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK), valamint a Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET) tevékenységére és tapasztalataira egyaránt. Az előzőekben megfogalmazott érvek Mechatronikai Kompetencia Központ kialakítását és működtetését is indokolják. 3. Vegyipari, műanyagipar A vegyipari kutatás meghatározó színterei jelenleg és várhatóan a jövőben is a BorsodChem, a TVK és az ÉMV. A vegyipari nagyvállalatok, mint alapanyag termelők, elsősorban az általuk gyártott alapanyagok folyamatos fejlesztésével erősíthetik piaci pozíciojukat; ezekre az alapanyagokra számos helyi feldolgozó vállalkozás épül(het), amelyek viszont a termék- és technológia-fejlesztésben érdekeltek. A BorsodChem beruházásainak több mint fele kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik, évi 200-300 MFt ráfordítással a kutatási, fejlesztési tevékenységben 80-85 főt foglalkoztat. A hasonló profilú KKV-k a nagyvállalat kutatási tevékenységét szolgáltatásként veszik igénybe. A BorsodChem a polimer kutatási tevékenység bővítésére 1,5 Mrd Ft értékű új kutató létesítmény beruházását tervezi a jövőben, ahol doktoranduszok, egyetemi hallgatók is fogadhatók. Az alkalmazásorientált kutatások, a nagyszámú és igen eltérő jellegzetességekkel bíró (piaci) szereplő, valamint a kutatási témák interdiszciplinaritása indokolják egy Vegyipari-vegyészeti Kooperációs Kutató Központ szervezését. Ehhez társulhatnak a Miskolci Egyetem kutatóhelyei, valamint az Egyetemen működő Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet (AKKI). A megfogalmazottak egyúttal együttesen megkívánják és indokolják egy Vegyipari Kompetencia Központ létrehozását. A szándékot tovább erősíti a vegyipar és a mechatronika kapcsolata, ami az anyagtudomány és anyagtechnológia alkalmazásával – a vegyipari gépek, eszközök gyártásán, karbantartásán és kivitelezésén túl – az autóipari beszállítói tevékenységgel is szélesedhet a jövőben (BorsodChem poliol gyártással a poliuretán alapú autó elemek gyártásának szélesítése, például Eurofoam). 4. Logisztika A Miskolci Egyetemen a logisztikai rendszerek területen jelentős – az országban talán a legerősebb – tudásbázis alakult ki, amelynek továbbfejlesztési lehetősége megfelelő támogatásokkal biztosítható. Az oktatók-kutatók jelentős tapasztalatokat szereztek közel 15 éven át a különböző nemzetközi, illetve EU-s projektekben, így továbbiak elnyerésére is jó esélyeik vannak. A Miskolci Egyetemen folyik a legszélesebb körben és a legnagyobb létszámban a logisztikai szakember képzés, napjainkban logisztikai szakon az MSc szintű képzés akkreditációja is folyamatban van. A város kedvező közlekedés-földrajzi adottságai, a gépészeti, informatikai, elektrotechnikai-elektronikai és logisztikai alapok megléte, a kutatás és az oktatás vázolt egysége, azok iparral való kapcsolata, az iparágban érdekelt KKV-k, a régión kívüli területekre kisugárzó hatás Logisztikai Kooperációs Kutató Központ, minőségében Kiválósági Központ kialakítását és működtetését indokolják. A tervezett Kooperációs Kutató Központ építhet – a már említett bázisok mellett – a Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek

72

Regionális Egyetemi Tudásközpont (MLR-RET), továbbá a Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutató Központ (MeAKKK) sokrétű tevékenységére és tapasztalataira. 5. Föld- és környezettudomány (fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás) Az iparági igények és a kormányzati célkitűzések alapján olyan környezet- és hulladékgazdálkodási technológiai tudásbázis kialakítása szükséges, amely gazdaságosan fenntartható, környezetkímélő technológiákat vezet be, és ezek elterjesztésével képes hozzájárulni a régió és tágabb szinten hazánk és Közép-Európa életminőség javításához, és olyan naprakész tudású szakembereket képes kinevelni, akik a megszerzett tudást alkalmazva képesek felelősen gondolkodni és gondoskodni a környezetről. A környezeti ipar – a környezeti károk elhárítása, a kármentesítés, a környezetkímélő technológiák kifejlesztése, a környezetvédelmi berendezések gyártása, megújuló energiák kutatása – a régión belül is hosszú ideig piacot találhat, az uniós támogatások pedig segítik az ilyen fejlesztéseket. Ezen területek különösen erős regionális felsőoktatási (Károly Róbert Főiskola) és vállalkozási (AES, Tiszai és Mátrai Erőmű stb.,) együttműködés kialakulását eredményezhetik. A kelet-európai országok piaca – beleértve a volt Szovjetunió területét is – hatalmas piacot jelenthetnek, különösen akkor, ha a régió tudományos és gazdasági szereplői erős (hazai és nyugat-európai) referenciákra tesznek szert. A Miskolci Egyetemen meglévő, integráltságát tekintve országosan is egyedülálló tudás, a Műszaki Földtudományi Kar hazai és nemzetközi elismertsége, illetve kapcsolatrendszere, a régióban megoldásra váró feladatok mind egy Föld- és Környezettudományi Tudásközpont, mind pedig egy Környezetipari Kompetencia Központ megalapítását és működtetését indokolják. A Tudásközpont és a Kompetencia Központ egyaránt bekapcsolódhat a más területeken folyó kutatásokba, a más területeken megjelenő feladatok megoldásába, egyrészt azok szakmai tartalma, másrészt azok interdiszciplinaritása miatt. 6. Műszaki alapú élettudomány Áttekintve Miskolc pozícióit az egyes megújítást célzó dimenziókban és összehasonlítva azt Debrecen, Pécs és Szeged pozíciójával, megállapítható, hogy a humán erőforrás-felsőoktatás oldalon lévő közelség az innováció oldalon már távolságként jelenik meg. Az ezt előidéző számos ok közül egyiknek – és nem jelentéktelennek – azt gondoljuk, hogy a másik három városban az egyetemi, kutatóintézeti és klinikai háttér következtében az élettudományok jelenléte lényegesen magasabb, mint Miskolcon. Ismert tény, hogy a társadalmi fejlődés, a felzárkózás esélyéhez nélkülözhetetlen az emberek egészségi állapotának javulása. A kedvezőtlen tendenciák megállítása és a kedvező irányú változások bekövetkezése érdekében olyan komplex egészségfejlesztő program kidolgozása és megvalósítása szükséges, amely a szociális helyzetnek, valamint a testi, lelki egészségnek az összefüggésén alapul. A programnak a környezeti ártalmak csökkentésétől az egészségtudatos magatartás általánossá tételén át, a prevenció különböző módjaira, az egészséges életmódra egyaránt ki kell terjednie.

73

Miskolc nem tűzheti ki célul az orvosképzés városi meggyökereztetését, utalva pusztán Debrecen és Kassa közelségére. A városban meglévő műszaki-technikai tudásalapok és technológiai alapok, valamint az egészségügyi intézmények fejlettsége és kooperációt sugárzó szerepvállalása, továbbá a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának megalapítása viszont lehetőséget ad a műszaki alapú élettudományi ipar intenzifikálására. Tipikusan olyan területről van szó, amely magas tudásigényű, interdiszciplináris, a nagyok és a kicsik (KKV-k) együttműködését tételezi fel, infokommunikációs, menedzselési és marketing „szolgáltatásokat” igényel. A vállalkozói szektor a piaci igényekhez igazodóan egyre szélesebb körű szolgáltatásokkal biztosítja az egészségfejlesztést, a prevenciót és benne a diagnosztikát, a testkultúra ápolását, illetve az átmenetileg vagy tartósan bajba, hátrányos helyzetbe került embertársaink segítését. Napjainkra a kevesek kiváltságából tömegsporttá vált az egészséget, a jó fizikai állapotot kondicionáló létesítmények látogatása, növekvő népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés és lakberendezés, amelyet az ökotermékek forgalmának növekedése, a természetbarát életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások terjedése is jelez. Az egészség megőrzését és fejlesztését szolgálja ma már az egészséges táplálkozáson, a mozgáson kívül számos technika és technológia. A vázolt növekedési irány tárgyi és személyi feltételei nem rosszak, megvannak annak szunnyadó és aktív gyökerei egyaránt. Mind az orvostudományok, mind a műszaki és a kapcsolódó tudományok területén rendelkezésre áll a magasan képzett és elkötelezett szakember, illetve tudósgárda, a Miskolci Egyetem több karán – mindenek előtt Egészségügyi Főiskolai Karán – folyik olyan képzés, amely alapot szolgáltat a nem orvosi oldalon. A középszintű egészségügyi szakemberek képzése is magas szinten folyik a városban, a város kórházai, egészségügyi intézményei – a gyógyító ellátások mellett – egyre felkészültebbek a prevenciós és rehabilitációs ellátásokra. Megvannak a vonatkozó ipar alapjai, mind az „alapanyag” gyártás, mind a termék tervezés és gyártás, mind pedig a szolgáltatás vonatkozásában is. Nem kevés ugyanakkor a kiaknázatlan területek száma, elegendő talán ha csak a gyógyító ásványokra, a gyógynövény kultúrára, az integrált műszerfejlesztésekre, vagy az információk informatikai támogatással való kezelésére, feldolgozására, elemzésére stb. utalunk. A város vezetése az egészséget a középpontba állító, jó értelemben divatot teremtő programokkal, a szolgáltatások hálózatszerű működésének segítésével, az információk digitalizálásával, hozzáférhetővé tételével, az egészség marketingjének és PR-jának erősítésével ösztönzi a város lakóit és az idelátogatókat az egészségtudatos magatartásra, az aktív egészségfejlesztésre. Tekintettel a műszaki alapú élettudományi terület interdiszciplinaritására, sokrétűségére, együttműködésekre alapozott megvalósíthatóságára, magas tudásigényére, a városon és a régión átnyúló partnerségi köreire, valamint az átfogott folyamatra, annak kutatóhelyi hálózatában való definiálása és realizálása indokolt. Fontos hangsúlyozni a terület, illetve az azt reprezentáló intézmények más területekkel és intézményekkel való szoros kapcsolatát, amely – a kölcsönös egymásra hatáson keresztül – külön-külön és együttesen is erősíti azok húzóerővé válását. 7. Nanotudomány, nanotechnológia Az anyagtudománnyal és az anyagtechnológiával analóg módon – az értelmezhető azonosságok okán – a tudásalapok és technológiai alapok között (11. ábra) megjelenítettük a nanotudományt és a nanotechnológiát. Ezzel egyúttal utaltunk az értelmezhető

74

különbségekre is, valamint arra a tényre, hogy a nanotudomány-nanotechnológia területén nincsenek meg egyenlőre azok az alapok és kapcsolódási pontok, amelyek az anyagtudomány-anyagtechnológia vonatkozásában léteznek. Jelen fázisban – különös tekintettel az NKTH által meghirdetett orosz-magyar nanotechnológiai projektre (BAYLOGI), valamint a potenciálisan értelmezhető szinergiákra – szorgalmazzuk a fejlődés ezen lehetőségét és irányát, figyelemmel annak (felső)oktatási vonatkozásaira is. A projekt, illetve a kutatóintézet tevékenysége esetében ma még nem látható, mikor kerül abba a fázisba, hogy termékei a gazdaságban megjelenjenek. Ugyanakkor, ha a következő négy-öt évben legalább néhány tucat tudós számára biztosít magas szintű kutatóhelyet, akkor a tudás transzfer és diffúzió által jelentős szellemi hatást fejthet ki, illetve szellemi tőkét alapozhat meg. 8. Innovációmenedzsment, marketing A tervezett tevékenység és központ meghatározó alapja a Miskolci Egyetemen működő Innovációmenedzsment Kooperációs Kutató Központ (ImKKK), amelynek – illetve amely által megtestesített projektnek – átfogó célja a régió vállalatainál meglévő és potenciális innovációk hasznosulásának elősegítése által a cégek versenyképességének, foglalkoztatási potenciáljának és stabilitásának növelése. Konkrét cél a vállalati innovációk megvalósulásának segítése és hatásfokának javítása érdekében olyan módszertani elemek és új kutatási megközelítések kialakítása, amelyek hozzájárulnak a vállalati innovációs stratégiák fejlesztéséhez; az innovációt hatékonyan támogató szervezeti struktúrák kialakításához; hatékony innovációs marketinggel az új termékek, szolgáltatások piaci elfogadásának elősegítéséhez. A Központ küldetése a Miskolci Egyetem – elsősorban annak Gazdaságtudományi Kara – kutatási erőforrásainak, kompetenciáinak hatékony, céltudatos felhasználásával folytatandó gazdaságtudományi és menedzsment kutatások révén hatékony módszerek, és ezen alapuló szolgáltatások kidolgozása a tágabb régió vállalkozásainak innovációs, valamint K+F projektjei gazdasági, piaci hasznosulásának támogatására, ezáltal segítve az együttműködő vállalkozások versenyképességének fejlődését, stabilitásuk és a foglalkozatási potenciáljuk növekedését. Az Központ hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósítása révén, egy olyan jól működő, önálló jogi személyiségű szervezet kíván lenni, amely integrálódik a Miskolci Egyetem oktatási és kutatási intézményei közé, de stabil bevételeinek köszönhetően önfenntartó módon működik. Folyamatosan szélesedő szolgáltatási kínálatával először a nagy, majd az itt működő közepes méretű cégeket kívánja megcélozni, munkájukat átfogó gazdaságtudományi kutatási eredményekkel segítve. A Központ munkájával folyamatosan szélesíteni kívánja a Gazdaságtudományi Kar – és a Miskolci Egyetem – nemzetközi kapcsolatrendszerét, elsősorban a szomszédos országokban és Európa más területein folyó kutatási munkák szakmai eredményeinek felhasználásával. A Központ stratégiai elveit tekintve hangsúlyt kíván helyezni az ellenőrizhető, átlátható szervezeti működés kialakítására és a sikerorientált gondolkodás tudatossá tételére. A kialakult tudásokra alapozva a cél a tágabb régió sokirányú innovációs tevékenységét támogató Kiválósági Központtá válni, széles hazai és nemzetközi kapcsolati rendszerrel.

75

9. Gazdasági versenyképesség A versenyképesség összetett fogalom, amely egyaránt feltételez innováció potenciálokat, teljesítményeket, üzleti sikereket gazdasági szereplők közötti együttműködéseket agglomeráción, région, nemzeti határokon kívül és belül. A versenyképességi pólus küldetését tekintve valamilyen iparág, termék, de elsősorban tudásra épített kisugárzási, gazdasági szervező erő, amely húzóerőt képez a térség, a régió gazdasági szereplői, intézményei számára. Ennek megfelelően a választott három vivő területeken alapvető kérdés az, hogy a nagyvállalati szféra, a tudástermelők, illetve a térség KKV-ai hogyan tudnak eredményesen együttműködni. Egy fejlesztési pólus csak úgy tud sikeresen működni, ha a térség gazdasági, intézményi szereplőinek versenyképességi helyzetét – objektív értékelő rendszer működtetésével – szenzorálja és időbeli, illetve időpontok közötti banchmarking-ot végez. Mindezek alapján, illetve segítségével lehet a KKV-ok fejlesztését a pólus vivő cégeihez és kutatásaihoz kapcsolni, a versenyképességi paraméterek és a gazdasági szereplők szándékait tudatosan befolyásolni, hatékony piaci, marketing tevékenységet folytatni. Vagyis a pólus működtetése során különböző feladatrészek integrálására és összehangolt irányítására kell hogy koncentráljon. Ilyenek − a kiválasztott innovációs és gazdasági potenciákkal rendelkező térségi vivő szereplők K+F, illetve partnerfejlesztési igényeinek menedzselése; − a térség versenyképességi paramétereinek állandó figyelése és változtatási prioritásainak meghatározására; − a KKV-k és a nagyvállalati körök K+F és gazdaságfejlesztő akcióinak összekapcsolása, klaszterek szervezése, illetve a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás segítése; − a versenyképességi programok monitorozása, értékelése, valamint az elért eredmények banchmarking és best practice szerinti hozzáférhetőségének biztosítása. Ki kell emelni, hogy a versenyképesség színvonalát az innovációképesség és innovációmenedzsment, a humán elem fejlesztése és menedzselése, a pénzügyi hozzáférések menedzselése, a hatékony piaci munka, marketing és értékesítési tevékenység – ezen belül pedig az ügyfél orientáltság érvényesítése, továbbá a piaci partnerkapcsolatok menedzselése –, mint részfeladatok együttes végzése befolyásolja. Az első elem a technológia és a termék, valamint szolgáltatás színvonalát is magába foglalja; míg az azt követően felsoroltakat a versenyképességi pólus tekintetében a pólus stratégiai menedzsmentje, projekt menedzsmentje, illetve a térség gazdasági, önkormányzati és politikai szereplőivel való együttműködés határozza meg. Mindezek a feladatok a versenyképesség fejlesztő és monitoring témakörök kutatásának szükségességét igazolják, amelyek egy, a versenyképességi pólus szervezetében működő Gazdasági-Versenyképességi Kutatóintézet keretei között valósíthatók meg. A központ nem pusztán regionális, hanem országos szerepvállalásra is törekszik. 10. Észak-magyarországi Tudás és Innovációs Park (Science Park) A tudásközpontok, kooperációs kutató központok, kutató intézetek és kutatóhelyek, valamint kompetencia központok és kiválósági központok létrehozásánál, illetve működtetésénél tudatosan törekedni kell a sokszínű és jól diverzifikálható tevékenység struktúra, illetve infrastruktúra kialakítására.

76

Bármely központ működése elképzelhetetlen az egyetemi kutató helyek, a más kutató intézetek, a vállalati K+F bázisok bevonása és együttműködése, továbbá a humán erőforrás fejlesztéssel (tanulás, oktatás, képzés, karrier-menedzselés) való szinergia nélkül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy célszerű a Miskolci Egyetemen, illetve ahhoz kapcsolódóan működő kutatások kereteként egy olyan ernyőt, terepet – ami lehet például az Észak-magyarországi Tudás és Innovációs Park – képezni, amely szervező, szolgáltató (például marketing) stb. erejével, s adott esetben a fizikai infrastruktúra biztosításával tovább fokozza azok hatékonyságát, a gazdasági megvalósítási hányad növelését. Ezen keresztül, vagy ennek segítségével − a rendelkezésre álló lokális és az elérhető globális tudás – feltérképezés, rendezés, keretbe foglalás, tárolás révén – összehangolható, − a tudásigények közvetíthetők és gerjeszthetők; − a nagyvállalkozások és KKV szintű gazdasági szereplők közötti kapcsolatok kialakíthatók és működtethetők; − új vállalkozások (spin off-cégek) hozhatóak létre, melyek inkubált fejlesztésére infrastruktúra biztosítható, − a klaszter, illetve hálózati kezdeményezések támogathatók és szervezhetők; − a régió innovációs hálózatának működése ösztönözhető.

Tudásbázisok – tudásközpontok Anyagtudomány és anyagtechnológia Mechatronika Vegyipar, műanyagipar Logisztika Föld- és környezettudomány Műszaki alapú élettudomány Innováció-menedzsment, marketing Gazdasági versenyképesség Nanotechnológia K+F tevékenység - programok

Szakmai, tudományos és civil szervezetek, szövetségek

Önálló kutató intézetek

Miskolci Egyetem

Région belüli és kívüli partner felsőoktatási intézmények

Üzleti szféra, vállalkozások és K+F részlegei

13. ábra. Kutatás-fejlesztés együttműködői és prioritási területei A vázolt tudásbázis-keretek jó alapot biztosíthatnak arra, hogy jelentősen növekedjen a régió gazdaságának K+F aktivitása, vonzó kutatóhelyek alakuljanak, ahová szívesen jönnek hosszabb időszakra kutatni, amelyekkel szívesen kooperálnak a nemzetközi hírű kutatók, kutató-intézetek, amelyek készséges és hatékony megvalósítói a vállalkozások K+F törekvéseinek.

77

A sikeres megvalósítás feltételezi: − az egyetemi, a kutatóintézeti és a vállalkozói kutatóhelyi aktivitás egyfajta integrálását, − a növekvő állami, közösségi forrásbevonást, vállalkozások K+F költésének növelését, − továbbá a források hatékony felhasználását kell biztosítani. Ezt a hatékonyságot elsősorban a gazdaság, a vállalkozások – azon belül különösen az újonnan betelepülő, s a termékeit, termelését megújító helyi vállalkozások – K+F igényeire, keresletére koncentrálással lehet megvalósítani. A vállalkozások K+F költésének, tevékenységének kívánatos növelése nem jelentheti a K+F kompetenciafejlesztések szétaprózását, hanem az infrastruktúrájában és személyi feltételeiben is felkészült kutatóhelyek kutatási program és projekt alapú működtetését kívánja. A kutatási tevékenység gazdasági hatásosságát az igazolt keresletorientált K+F programok biztosíthatják, azaz nem szervezetek, intézetek, hanem a vállalkozói szféra igénye, kereslete által visszaigazolt kutatási programok kapnak finanszírozást, támogatást, hiszen ilyenekhez készek maguk a vállalkozások is önrészt, szakmai megbízást adni. A Pólusprogram K+F és az azt támogató innováció-menedzsment, marketing, versenyképességkutatások, az azokhoz szükséges eszközök beszerzésének támogatása alapként működő forrásból történjen, ahol szakértő grémium döntése alapján kerülnek elfogadásra, finanszírozásra konkrét fejlesztési, kutatási programok, projektek Vállalkozás(ok) k+f program, projekt kezdeményezése

MFP - TUDÁSBÁZISAI

2. A program-, projektjavaslat piac- és versenyképesség kutatása Termék- és technológia műszaki megvalósítás kutatás-fejlesztése Innováció piaci menedzselésének, marketingjének stratégiai tervezése

1. Miskolc Fejlesztési Pólus szakértői bizottságának támogató döntése, (K+F alap, vagy ROP v. SOP program döntése)

Az innováció (termék, gyártási technológia) megvalósítása, piaci bevezetése (esetleg új, spin off vállalkozás, stb.) támogatása

14. ábra. Kutatás-fejlesztés program megvalósulása az MFP-programban A MFP-program K+F projektjei konkrét vállalkozói kezdeményezésre, az ötlet, a javaslat piaci érettségének, versenyképességének bizonyításával, ha szükséges annak kutatásával történő igazolásával, kerül támogatásra, megindításra. (Ha a források decentralizálása, alapszerű működése megvalósul, akkor az MFP-irányítása dönt, ha nem akkor az MFPtámogatásával a releváns pályázati döntéshozók.) Az innováció sikere érdekében fontos az eredmények (például új termék) piaci hasznosításának menedzsment, marketing tervezési támogatása, esetleg új cég alapításának, a

78

termelés és a piaci bevezetés konkrét megvalósításának támogatása, ezért fontos, hogy egyegy ígéretes projekt esetében teljes innovációs folyamat (különösen a KKV-kooperációk esetén) értelmezésre, kezelésre, támogatásra kerüljön. Ezt a komplexitást biztosíthatja Kompetencia Központ keretében való együttműködés.

3.2.2. Az emberi erőforrás fejlesztése a klaszterek, hálózatok bázisán Az oktató-képző intézmények a demográfiai trendekből, s a nemzetközi oktatási trendekből, s különösen a felsőoktatás és a továbbképzések terén nemzetközi szinten is élesedő verseny következtében jelentős tartalmi, módszertani és működéshatékonysági kihívás előtt állnak. A város érdeke, hogy fennmaradjon, fejlődjön oktatási rendszerének színvonala, elismertsége, hatékonysága. A klaszter, mint az együttműködések hálózata arra kínál lehetőséget, hogy természetessé, rendszeressé váljon mind a horizontális, mind különösen a vertikális, az egymásra épülő képzési szintek intézményeinek szakmai együttműködése, s a közös feladatok, problémák megoldásában közösen tudjanak fellépni. Különösen fontos a közoktatás, a felsőoktatás, és a felnőttképzés-továbbképzés intézményei közötti eddig hiányzó, vagy eseti kooperáció rendszerré formálása, egy integrált, több elemű emberi erőforrás-fejlesztési klaszter kialakítása. Ezekhez szükséges − az intézmények közötti együttműködés szervezetének, működési mechanizmusainak felállítása; − közös tartalmi, módszertani és működési minőségi-standardok kialakítása; − az egymásra épülő képzési szintek intézményeinek képzési tartalmainak, összhangjának, konzisztenciájának megteremtésére; − a képzések gyakorlatorientáltsága erősítésére, az igényeket felmérő kutatások, valamint a felhasználókkal kiépítendő kapcsolati háló révén, − közös kommunikációs- és értékesítési info-kommunikációs plattform kialakítására; − közös fellépésre a szakmai minőség, a közös érdekek védelmében. 1. Szakképzési klaszter A város társadalmi és gazdasági versenyképességének egyik gátja a szakképzettség terén lelhető fel. Relatíve alacsony a szakképzésben részt vevők száma, s mivel az érettségit is adó középiskolákban tovább tanuló fiatalok létszáma nőtt, ez azt eredményezte, hogy − a szakiskolákba a leggyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulók jelentkeznek, növekvő számú bukást és lemorzsolódást eredményezve, az igényt az ún. divathatások, másrészt az iskolák által nyújtott kínálat befolyásolja, − a végzett tanulók munkanélkülivé válása a szakképzési rendszer strukturális aránytalanságaira, a szakközépiskolák kibocsátása és a munkaerőpiac felvevőképessége közötti összhang hiányára, illetve arra enged következtetni, hogy az iskolák kényelmi, adottságbeli okokból a kívánatosnál lassabban változtatják oktatási kínálatukat. A cél tehát nem lehet más, mint megfelelő tartalmú, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó képzési kínálattal és infrastruktúrával rendelkező, a foglalkoztatókkal szoros kapcsolatban lévő, együttműködő szakképzési rendszer kiépítése. Ebben szükség van − a változó gazdasági környezethez igazodó vállalkozási készségek fejlesztésére; − korszerű gyakorlati feltételek biztosítására; 79

− a szakképzés minőségének javítására; − a harmonikus személyiségfejlesztés integrálására; − a felnőttkori tanulásra való igény megteremtésére; − a munka világából kikerülők átképzési hajlandóságának növelésére; összességében tehát a munkaerő-piaci esélyek növelésére. Mindezek – a meglévő együttműködési tapasztalatokra épülően – indokolják a város vezető közoktatási intézményei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) és a Miskolci Egyetem részvételével egy szakképzési klaszter megalapítását. Ehhez jó alapot jelentenek a megvalósítás alatt álló Térségi Integrált Szakképző Központ, illetve az annak kapcsán szerzett tapasztalatok. A szakképzési klaszter megvalósítója lehet a BOKIK által kimunkált, a gazdaság igényeihez illeszkedő Regionális Szakképzési Modell-nek, amely – a demográfiai változásokat, a gazdasági centrumok térbeli elhelyezkedését figyelembe véve – regionálisan szervezett és irányított, magas színvonalú szakképzést eredményezhet. 2. Felsőoktatási klaszter, Nemzetközi Oktatási Központ Az oktatás területén a Miskolci Egyetem számára a továbbfejlesztés legfontosabb stratégiai iránya a bolognai folyamat bevezetésében való alkotó részvétel. Ezzel párhuzamosan az Egyetem fel kíván készülni arra a feladatra, ami a nemzetközi oktatási munkamegosztásból, a hallgatók szabad intézményválasztásából rá hárulhat. A Miskolci Egyetem, mint a régió egyik legjobb intézményi adottsággal rendelkező képzési és kutatási és centruma – összhangban a bolognai folyamat által meghatározott képzési és foglalkoztatási célokkal, valamint az európai régiók gazdasági versenyképességének megteremtésével foglalkozó lisszaboni ajánlással – célul tűzte ki, a térség elmaradottságának felszámolásában való meghatározó közreműködést. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne gátolja a tudás és a piacképes szakképzettség hiánya versenyképes munkaerőre van szükség. Az Egyetem a képzési struktúra átalakításával, új szakok indításával és az azokhoz kapcsolódó fejlesztések végrehajtásával kívánja e célt elérni. Ezt szolgálják a már akkreditált, illetve kidolgozás alatt lévő BSc és MSc szakok, az azokon belüli szakirányok, Az intézményi infrastrukturális fejlesztések – a képzés tekintetében – négy irányt követnek: megfelelés az új képzési struktúra támasztotta tartalmi követelményeknek; szélesebb tér biztosítása a gyakorlatorientált és az önálló munkára építő képzéseknek, illetve képzés elemeknek; megfelelés a gazdasági környezet – benne különösen a régió – támasztotta követelményeknek; a hallgatók életminőségének javítása. Mindezek eszközei a campus területén működő, át- és kialakítandó intelligens képzési és tanulási terek, valamint a korszerű tudást és ismereteket átadó központok, kutató laboratóriumok. Az egyetemi campus fejlődése során csak részben teremtődtek meg a versenyképes tudást biztosító oktatási, tanulási és kutatási feltételek. A tudásalapú információs társadalom elvárásainak megfelelni képes szakemberek képzéséhez szükséges – átfogó és alapvető – intézményi infrastrukturális fejlesztések, valamint a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó korszerű laboratóriumi háttér fejlesztések elengedhetetlenül szükségesek a megfogalmazott célok eléréséhez. Az oktatás nemzetközivé válása – akár az Európai Unióra, akár az azon kívüli területekre gondolunk – legalább két alapvető tendenciát indított el. Az egyik a hallgatói mobilitás jelentős növekedése, a másik pedig a hallgatókért folytatott harc, amelyek ma már

80

földrészek közötti nagyságrendet fognak át. A tervezett központ mindkét terület kihívásaira szeretne válaszolni, mindkét vonatkozásban szeretné javítani a Miskolci Egyetem pozícióit. Nyilvánvaló tény, hogy egy stabilan magas hallgatói létszám, illetve arányaiban érdemleges nagyságrendű külföldi – fizetőképes és igényes – hallgató nem pusztán a felsőoktatás, hanem a város és a régió számára is fontos, hiszen bevételt hoz, turistákat vonz, még több szállal kapcsolja be a várost és a régiót a nemzetközi vérkeringésbe stb. Mindezek – a meglévő akadémiai és vállalati együttműködési tapasztalatokra épülően – indokolják a Miskolci Egyetem és a város vezető közoktatási intézményei részvételével, valamint vállalati és kamarai támogatással egy felsőoktatási klaszter megalapítását. A klaszter a későbbiekben regionálissá, majd interregionálissá, illetve határokon átnyúlóvá is bővíthető. 3. Felnőtt- és vezetőképzési klaszter A tudás, szakterülettől függően, egyre rövidebb és rövidebb idő alatt évül el, annak megújítása tehát egyéni, családi, munkáltatói és nemzetgazdasági érdek. Az egész életen át tartó tanulás filozófiája nem építhet pusztán az egyéni képességekre, készségekre és elhivatottságra, legalább részben iskolarendszerűnek is lennie kell. A folytonosan változó gazdasági környezet, a legkülönbözőbb méretű és finanszírozási konstrukciójú piaci szereplők egyrészt egyre több, másrészt pedig egyre többféleképpen képzett vezetőt igényelnek. Ezen a területen is szükség van iskolarendszerű formákra és ez a terület is tipikusan olyan, ahol a tudás megújítása időről-időre kívánatos. A tervezett klaszter e két kihívás csomagnak kíván megfelelni és azért együtt, mert több közös sajátosság értelmezhető a két területen, illetve a hatékonyság – mind a képző, mind pedig a képzett oldaláról – az elsődleges szempontok egyike. 4. Ifjúsági karrierközpont program A város fiatalokat megtartó ereje jelenleg nem kielégítő, sok miskolci vagy Miskolcon tanuló diák, hallgató hagyja el a várost és a régiót. Ezen változtatni kell, mindenképpen szükséges az itt tanuló és végző közép- és felsőfokú végzettségűek nagyobb hányadát a városban, illetve a régióban tartani. Ennek érdekében számukra vonzó, versenyképes feltételeket kell kínálni úgy az elhelyezkedés megkönnyítését illetően, mint a lakhatási körülményeket illetően. Ehhez kíván hozzájárulni a tervezett ifjúsági karrierközpont program, amely nem pusztán egy intézmény létrehozását célozza, hanem egy integrált foglalkozást, szolgáltatás-lánc nyújtást is magába foglal. 5. Infrastruktúra hálózatok 5.1. Kutatási infrastruktúra hálózat Az előzőekben bemutatott, high-tech alapokra épülő K+F tevékenységek magas színvonalú eszközháttér nélkül nem valósíthatók meg, azokban pedig komoly hiány van a városban és a régióban egyaránt. Ez az állítás akkor is igaz, ha tekintetbe vesszük az elmúlt évek vonatkozó fejlesztéseit, hiszen két tényről nem feledkezhetünk meg. Egyfelől a műszaki-technikai fejlődés olyan gyors, hogy a ma korszerűnek tekintett eszköz holnapra elavul; másfelől pedig olyan fejlesztéseket céloztunk meg, amelyek vonatkozásában alap

81

műszer- és eszközpark kialakítása is szükséges. E területen legalább kétirányú gondolkodás kívánatos: egyfelől az egyes intézmények kutatási infrastruktúrájának fejlesztése; másfelől pedig egy kutatási infrastruktúra kataszter összeállítása és az infrastruktúra elemeket az intézmények között dinamizáló szervezet felállítása. Kívánatos, hogy olyan virtuális szerveződések alakuljanak ki (például gépipari mérő- és minősítő állomás), amelyek – szabályozott feltételek mellett – minden érintett szereplő számára biztosítják az eszközökhöz való hatékony hozzáférést. 5.2. Oktatási infrastruktúra hálózat Az előzőekben vázolt tartalmi, szakmai, módszertani, együttműködési (klaszter alakítási) törekvések infrastrukturális és oktatástechnikai feltételek nélkül nem tudnak megvalósulni. Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztések, épület- és oktatástechnikai korszerűsítések valósultak meg, mégis jelentős azon intézmények száma, amelyeknél különösen szükségesek a beruházások. A műszaki-technikai haladással való lépéstartás igénye még azokban esetekben is további beruházásokat tesz szükségessé, ahol a közelműltban számottevő fejlesztések voltak. Új fejlesztési súlypontokat képeznek továbbá az e-oktatáshoz kapcsolódó, valamint az intézmény szolgáltatás-orientált, diák-, illetve hallgatóbarát ügyintézéséhez, külső kapcsolattartása korszerűsítéséhez szükséges eszköz- és informatikai fejlesztések. E területen is legalább kétirányú gondolkodás szükséges és indokolt: egyfelől az egyes intézmények oktatási infrastruktúrájának fejlesztése; másfelől pedig egy oktatástechnikai infrastruktúra kataszter összeállítása és az infrastruktúra elemeket az intézmények között dinamizáló szervezet felállítása. Ezen a területen is elég lehet olyan virtuális szerveződés(ek) kialakítása, amely(ek) – ezúttal is szabályozott feltételek mellett – minden érintett szereplő számára biztosítjá(k) az eszközökhöz való hatékony hozzáférést.

5.3. Könyvtári és könyvtári-informatikai fejlesztések Sem a kutatási programok, sem a tanulási, oktatási és képzési elképzelések, sem pedig az általános műveltség emelési szándékok nem valósíthatók meg könyvtári és könyvtáriinformatikai fejlesztések nélkül. Napjaink infokommunikációs világában is helye van a folyóiratoknak, a könyveknek és a különböző nyomtatott kiadványoknak. Természetesen a digitális technikák és technológiák térhódítását nem lehet – és nem is szabad – figyelmen kívül hagyni, ennek megfelelően a könyvtáraknak, könyvtári, illetve közgyűjteményi funkciókat és feladatokat ellátó intézményeknek jelentősen meg kell újulniuk. A megújulás legalább három elemet foglal magába: egyrészt a fizikai és infrastrukturális megújulást; másrészt az állománygyarapítást, legyen szó bármely információ hordozóról; harmadrészt pedig az informatikai megújulást. Ezek az elemek együttesen, illetve a könyvtári hálózat integráltságának fokozása a szolgáltatások tartalmának és színvonalának növekedését is magukkal hozzák. A könyvtári és a könyvtári-informatikai fejlesztéseknek nemcsak az oktatást és a kutatást kell szolgálniuk. Szükség van a gazdasági szereplők, különösen a KKV-ok ilyen támogatására is, innovációs hírszolgálat, szakirodalom-figyelés stb. formájában. Ezekbe a feladatokba – kihasználva az informatika adta lehetőségeket – bevonhatók egyetemi hallgatók, doktoranduszok, akik így a valós gazdasági folyamatok részeseivé válhatnak, növelve régióban való maradásuk esélyeit is.

82

3.2.3. A Fejlesztési Pólus Stratégia szektorális, ágazati súlypontjai – az integrált fejlesztés területei A kutatási területek, a kutatóhelyek gazdasági, üzleti kapcsolatrendszere széleskörű, egy-egy kutatóhely több ágazat, gazdasági felhasználás irányába nyújt szolgáltatást. Fontos tendencia, s a Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiáját is meghatározó, kedvező tény, hogy az ágazati határok elmosódnak, integratív „iparágak” jönnek létre, melyek több „hagyományos ágazat” kereteit érintik. Ilyen például a környezeti ipar, a mechatronika, szabadidőipar stb.. A műszaki és gazdaságtudományi kutatóhelyek fejlesztési tevékenysége jól tudja szolgálni ezt a sokoldalúbb elvárást, mellyel jelentősebb multiplikációs hatást tudnak kifejteni. A gazdasági háttérelemzéseink is mutatják, hogy a K+F és a gazdasági területek jelenlegi fejlettségi, együttműködési összhangja különböző: − az egyik csoportba tartoznak az erősebb, hagyományosan fejlett ágazatok, melyek mögött erős helyi K+F bázis is dolgozik, − egy másik csoportban az erős tudásbázisra még nem épült fel a régióban attraktív, vonzó, s nagyobb gazdasági súllyal rendelkező ágazat, termelés, illetve fordítva, meglévő gazdasági erősségeknek hiányzik a helyi tudásbázisa, − míg a harmadik csoportba, a jövő perspektivikus területei tartoznak, ahol mind a tudásbázis, a technológia-fejlesztés, mind a gazdasági területek terén induló, perspektivikus lehetőségekről beszélhetünk. A gazdaság növelésének, a dinamizálás lehetőségeinek minél gyorsabb, s a következő évtizedben minél hatásosabb kihasználása érdekében, mindhárom kategóriában szükséges fejlesztési programokat indítani, ezzel is csökkentve a gazdasági változások, átrendeződések révén keletkező sérülékenység veszélyét. Jármű, gép-, műszeripar

Fejlesztési terület attraktivitása

(Mechatronika) logisztika

Szabadidő ipar

Vegyipar

Egészség ipar Környezeti ipar

Elsősorban K+f erő

Elsősorban gazdasági erő

Mindkét téren erősség

Relatív versenypozíció k+f ill. gazdasági teljesítmény révén

15. ábra. Piacattraktivitás-relatív versenyképesség mátrix a prioritások hátterében 83

A jelenlegi K+F helyek és vállalkozások egyetemi együttműködési rendszerét jellemzi példaként a következő táblázat.

Összesen 1

1

1

régión kívül

1

régióban

0

régión kívül

0

régióban

0

3 1 4

1 1 2

Egészségügy

Szolgáltató ipar régión kívül

régión kívül

régióban

régión kívül

Szabadidő gazdaság

Járműipar 1 1 1 3

régióban

MeAKKK 11 22 10 23 1 3 3 4 1 1 ImKKK 1 1 1 3 1 2 MLR-RET 2 3 1 1 2 1 2 1 1 Összesen 13 23 14 25 5 0 6 4 2 0 6 0 2 2 MeAKKK: Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont ImKKK: Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatóközpont MLR-RET: Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont

régióban

régión kívül

régióban

Gépipar

Energiaipar régión kívül

régióban

régión kívül

régióban

Környezeti ipar

Logisztikai ipar régión kívül

régióban

Vegyipar régión kívül

régióban

régión kívül

régióban

Anyagtudomány és anyagtechnológia régión kívül

A felhasználó vállalkozás székhelye

régióban

Felhasználó iparágak és területek

Mechatronikai ipar

A táblázat összefoglalja a három, jelenleg már működő központ kapcsolatrendszerét, egyrészt a felhasználó iparágak és területek, másrészt a gazdasági szereplők székhelye szerinti csoportosításban. Annak ellenére, hogy a központok a mechatronikára, az anyagtudományra és a logisztikára fókuszálnak, a kapcsolódó gazdasági szereplők negyedének (25 %) elsődleges profilja más, a fejlesztési pólus célzott területeivel egyező. A számadatok azt is mutatják, hogy a kapcsolódó gazdasági szereplők nagyobb hányada (54 %) régión kívüli szereplő, ami a pólus tudástartalmának értékére, illetve a pólus lehetséges – és valószínűsített – kisugárzó hatására utal.

31 9 12 52

50 7 4 61

84

A szakértői portfolió az egyes perspektivikus gazdasági területek, s a helyi K+F bázisuk értékelése alapján készült. A fejlesztési terület vonzereje, attraktivitása tényező értékelésekor figyelembe vettük az adott területnek, piacának jelenlegi és a tervezési időszakra prognosztizált növekedési trendjeit, jövedelemtermelő képességét, térségi gazdasági multiplikációs hatásait, melyek általános (s ezáltal a Pólus Stratégia szempontjából is) attraktivitásukat növelik, míg vonzerőcsökkentőként értékeltük a terület tőkeszükségletét, s más jellegű piacbelépési korlátait. A relatív versenypozíció kategóriája az adott területet – más elsősorban hazai – Pólus Központtal, régióval való összehasonlításban – a gazdaságban és a K+F-ben betöltött szerepe, ereje, súlya, térségi tényleges és potenciális kompetencia-előnyei alapján került megállapításra. A portfolió csupán vizuális megjelenítése az elemzésekben – a számos esetben nem számszerűsíthető módon – figyelembe vett tényezők megítélésére épülő prioritásképzésnek. A tudásbázisaink fejlesztési jellege széles ágazati, felhasználási területet jelöl ki, melyek közül a hivatkozott országos, regionális és helyei elemzések alapján - prioritásként: − a mechatronikára épülő gép- és járműipart, − a vegyipart és a ráépülő műanyagipart, − a környezeti ipart valamint − szabadidő-ipart jelöljük meg, melyek integrált fejlesztése a Pólus számára a gazdaság dinamizálását eredményezheti. A Pólus stratégiai prioritások gyakorlati érvényesítésére a kiemelt területen, tudatosan ösztönzött, integráltan ható fejlesztést, ún. Kompetencia Központ által koordináltan javasoljuk. A Kompetencia Központ az adott gazdasági szektor növekedéséhez, teljesítménye növeléséhez szükséges összes kompetencia-terület összehangolt fejlesztésének gazdája, menedzsere legyen, ne önálló szervezetekként, hanem a Pólusmenedzsment keretein belül működő virtuális centrumként működve koordináljon a különböző szakmai klaszterek, együttműködések, programok és projektek között. A Kompetencia Központ a Fejlesztési Pólus konzorciumi tagjainak – Miskolc megyei jogú város, NORDA, Miskolci Egyetem, BOKIK, vezető vállalkozások – együttműködésére épül. A 4 Kompetencia Központ feladata, hogy Miskolc város, s a térség adott területen meglévő (K+F, képzési, termelési, együttműködési stb.) kompetenciáinak, projektjeinek gazdasági hasznosulását – komplex módon, a K+F-től, az innovációk gyakorlati megvalósításáig, a beruházási, a termelési folyamatig – biztosítsák, azaz nem csak K+Fről, hanem a gazdasági eredmények, hasznosulás menedzseléséről, koordinálásáról szól. A Kompetencia Központok az egyes kompetencia-területek érintettjeinek, szereplőinek (kutatóhelyek, vállalkozások, szolgáltató, „hídképző”-intézmények stb.), s együttműködéseinek (klaszterek, hálózatok) különböző funkcionális törekvéseit (oktatás, kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés, beruházás, stb.) a helyi gazdasági növekedési, fejlődési hatás maximalizálása érdekében harmonizálják. A Mechatronikai, Vegyipari, Környezetipari, Szabadidőipari Kompetencia Központok – a leendő Technopolisz Fejlesztési Pólus menedzsment szervezetén belül az adott területek fejlesztési program garanciáit biztosítják azáltal, hogy koordinálnak, együttműködést szerveznek, támogatást közvetítenek, folyamatokat irányítanak, azaz a

85

gazdaságfejlesztés egyes eszközeit és az adott terület gazdasági és más szereplőit összekapcsolják, integrálják a szinergiahatások érvényesítése érdekében. − Koordinációt biztosítanak a kutatási központok (KKK, Tudásközpont, vállalati kutatóhelyek stb.) és a vállalkozók, beszállítói, képzési és egyéb típusú klaszterek, üzleti szolgáltatók, gazdaságfejlesztő intézmények (inkubáció stb.) között; − segítik a beszállítói, értékesítési hálózatokat, klaszter-együttműködéseket; − elemzéseket készíttetnek az ágazati gazdasági, piaci lehetőségekről, a szakmai fejlesztési, üzleti döntések kockázatainak csökkentésére; − különböző innováció-releváns szolgáltatások közvetítésével segítik a vállalkozások működési hatékonyságának javítását; − segítik a KKV-k hálózati, együttműködési integrációját, kooperációját; − segítik a specifikus pénzügyi, finanszírozási konstrukciók kialakítását, s igénybevételét a KKV-knál; − impulzusokat adnak, vállalkozói igényeket közvetítenek az oktatási intézmények felé; − megjelenítik, leképezik a különböző szakmai és civil szervezeti igényeket, segítik a tudományos, üzleti, közigazgatási és civil szféra adott gazdasági területen szükséges együttműködését; − az adott gazdasági területen közösségi marketing tevékenységet folytatnak, kezdeményeznek és ösztönöznek annak érdekében, hogy minél jobban hasznosuljanak, értékesüljenek a szektor, a gazdasági terület kompetenciái. Ezen felsorolás csak a legkézenfekvőbb, s legfontosabb tevékenység-elemeket emelte ki, mely mögött számos Pólus Program és Projekt koordinálása áll majd.

Ipari park(ok) Logisztikai Központ Inkubációs ház(ak) Start-up központ

Tudásközpont (Science Park)

Innovációs Park (menedzsment, marketing, spin off) Beszerzési kooperáció

Beszállítói klaszter (pl. Boshhálózat)

Képzési klaszter Klaszter 2

Klaszter 3

16. ábra. Integrált megközelítés, együttműködés a Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központokban

86

A Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok, például a Mechatronikai Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központ (Me-GKK) keretén belül számos klaszter, konkrét egy-egy integrátor által szervezett beszállítói hálózat, önálló KKV-kooperációk, tudományos együttműködések, különböző képzési klaszterek, célzott oktatási programjai, közösségi infrastrukturális fejlesztések, innováció-releváns szolgáltatásokat nyújtó intézmények jelennek meg, a Me-GKK – ezek együttműködését segítően – koordinál, projekteket generál, közvetít, partnereket keres, megvalósítást támogat, azaz hozzájárul a különböző típusú szereplők közötti kooperáció hatékonyságához.

Az MFP konzorciumi és együttműködő tagjai, érintettjei

Miskolc Fejlesztési Pólus menedzsment szervezete MeGKK

VeGKK

KöGKK

L-Pre GKK

É-Pre GKK

SziGKK

17. ábra. A GKK-k tevékenysége a MFP menedzsment szervezetén belül A Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok az MFP Menedzsment Szervezetén belül megjelenő virtuális szervezetek, ahol egy koordinátor menedzser révén történik az érintettek, adott esetben a Kompetencia Központ meghatározó szereplői által irányított, az innovációs, gazdaságfejlesztő kezdeményezések, projektek támogatása. A Kompetencia Központok mögött megjelenő erősségek, fejlesztési törekvések lehetővé teszik, igénylik a városon, régión kívüli kooperációkat, az interregionális, nemzetközi (különösen határmenti) tudományos, szakmai, gazdasági együttműködéseket, melyek révén nem csupán a régión belüli, hanem régiók közötti hálózatok is kiépülnek. A +2 Pre-GKK stratégiai elemei A fejlesztési súlypontok között sajátos, fontos helyet kell kapnia a logisztikának, s az egészségipari fejlesztéseknek. Az egészségipar hátterében ki kell építeni, meg kell erősíteni a K+F bázisokat, kutató-intézet létrehozásával, mely a város, a régió ezirányú tudásteremtését, s ezáltal a gazdasági hasznosulás elemeit, a gazdaság, az egészségügyi szféra szereplőivel való szorosabb együttműködés feltételeit hozza létre.

87

A logisztikai terület fejlesztései szorosan, szervesen kapcsolódnak a más ágazati Kompetencia Központok projektjeihez. A logisztikai fejlesztések terén országos nagy-projekt születik (Mezőkövesd-Repülőtér Logisztikai Központ), valamint a térségi logisztikai központok kialakítását, s a vállalkozások konkrét fejlesztéseit támogató regionális operatív program intézkedés támogatja, míg a Pólus Stratégia a logisztikai kutatások terén Kiválósági Központ definiálását, támogatását valósítja meg. Miskolc város elérhető logisztikai szolgáltatások terén történő fejlesztését, e vonatkozásban vonzerejének fejlesztését különösen fontosnak tartjuk, hiszen ezáltal a város egykori kereskedelmi központ funkciói újra-megerősítésre kerülhetnek. Ennek kiteljesedését szolgálhatják a gazdaságfejlesztés infrastrukturális programjai, a kiállítás- és vásárközpont létesítése, de az elektronikus kereskedelem terén kívánatos regionális fejlesztések is. A logisztika terén meglévő tudásbázis erősítését a KKK mellett, Kiválósági Központként is történő fejlesztésével célszerű megtenni, mely révén a regionális együttműködések, kívülre nyújtandó szolgáltatások egyik bázisa lehet. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégia további pozícionálását jelenti azon erősségek érvényesítése, melyek a Gazdaságtudományi Kar, az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ, valamint területi, város- és régiómarketing témában a Marketing Intézet, s a város marketingvállalkozásainak tudásbázisán olyan kompetenciákban vannak jelen, melyek országosan is meghatározóak, egyediek. Javasoljuk Innovációmenedzsment és Marketing (a jelenlegi ImKKK, ITTC bázisán) valamint Régió- és városmarketing terén ún. Kiválósági Központ definiálását létrehozását, melynek lényege, hogy a tudásbázis, kompetenciák, erőforrások alapján nem csupán a Miskolc Fejlesztési Pólus, hanem más pólusok, région kívüli szereplők számára is szolgáltat, végez tudástranszfert, ezáltal erősíti a Miskolc Fejlesztési Pólus pozícióit, interregionális hatásait.

Ve-GKK – Vegyipari Kompetencia Központ A vegyipar, s az arra épülő ágazatok, gazdasági aktivitás a térség meghatározó tényezője. Jelentős térségi integrátori szerepet játszik az európai méretekben, különösen az újabb technológiák, alapanyagok terén komoly beruházások révén, is jelentős vállalkozás, a Borsodchem Rt. A vegyipar vállalati bázisai a régióban a BorsodChem Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., mint Közép-Kelet Európa meghatározó műanyag alapanyaggyártói, amelyek leányvállalataikkal együtt 6100 főt meghaladó létszámot hosszú távon foglalkoztatnak. A BorsodChem Rt. telephelyén 11 leányvállalata, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. telephelyén 8 társult vállalata és leányvállalata működik, mindkét társaság öt-hat külföldi értékesítési szervezettel rendelkezik. Emellett vegyipari szereplő a növényvédő szer alapanyag gyártó Észak-Magyarországi Vegyiművek és a szintén Sajóbábonyban működő poliuretán termékeket gyártó Eurofoam Hungary Kft is. A meghatározó vegyigyárakon túl a Miskolcon és vonzáskörzetében 60-at megközelítő, regionális szinten több mint száz kis és közepes méretű vegyipari cég tevékenykedik, amelyek főleg műanyag alapanyag feldolgozással, illetve a nagyobb cégekhez kapcsolódóan vegyipari alapanyag gyártással foglakoznak. Külön is említést érdemel a Sanofi-Synthelabo Chinion Rt. gyógyszergyártó

88

cég. Ezt a jelentős bázist egészítik ki a szolgáltató cégek, mint az energia ellátást biztosító AES, a BorsodChem-Erőmű, a TVK Erőmű, valamint a nagy számú gépészeti, villamos, irányítástechnikai kivitelezési és szolgáltató cég, számuk mintegy 25. Mindkét vegyipari óriás a közelmúltban és a jövőben igen jelentős alapanyag gyártó beruházást valósít(ott) meg, együttes beruházásuk elérte a 190 Mrd Ft-ot, amely hosszú távon biztosítja a jelenleginél több KKV kapcsolódását a termelési rendszereikhez, akár alapanyag gyártóként, akár feldolgozóként. A magas szintű csúcstechnológia alkalmazása megköveteli, hogy ezek a csatlakozó cégek szintén élenjáró technológiát alkalmazva minőségi termékeket állítsanak elő. A térségben jól kirajzolódik a Miskolc áthaladó ún. vegyipari tengely, mely az előbb említett cégek, vállalkozói kör révén jelentős régión belüli hálózatot képez, s széles régiók közötti, nemzetközi együttműködést hordoz, melyet következő ábránk mutat be. A Vegyipari Kompetencia Központ (V-KK) meghatározó eleme lesz a Borsodchem Rt. által integrálandó beszállító-hálózat kialakítása, s annak menedzselése. A gazdasági területhez jelenleg is komoly térségi K+F aktivitások kapcsolódnak mind a műszaki, mind a gazdaságtudományi területeken, melyek egy kooperációs kutatóközpont keretében továbbfejlesztendőek..

18. ábra. Vegyipari-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontja, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

Me-GKK – Mechatronikai Kompetencia Központ Hazánkban a mechatronika fokozottan növekvő szerepet tölt be az iparban és a szolgáltatásokban. Nagy hányadot tesznek ki a mechatronikai termékeket gyártó vállalatok, amelyek eredményességét, versenyképességét egyaránt meghatározza a mechatronikai 89

termékek, technológiák és rendszerek színvonala, minősége, korszerűsége. Más jellegű termékeket gyártó, illetve szolgáltató vállalatoknál is jelentős hányadot tesznek ki a mechatronikai berendezések, esetenként olyan mértékben, hogy működtetésükre a mechatronikai rendszerek sajátosságai a jellemzőek. A mechatronikai rendszereket napjainkban olyan alkatrész gyártó-szerelő-szolgáltató egységek hálózata képezi, amelyben megtalálhatók a nagyvállalatok, a beszállítói feladatokat ellátó kis- és középvállalatok (KKV) egyaránt. A szolgáltató vállalatok sorában megjelennek karbantartók, információ- és logisztikai szolgáltató, újrahasznosító vállalatok. Ebben a hálózatban optimalizálható egy un. ellátási lánc az alapanyagokat, alkatrészeket és részegységeket előállítók és felhasználók között, amelyek minősítő jellemzőit a lánc minden eleme együttesen befolyásolja. Mindezekből következik, hogy a hálózatszerűen működő, mechatronikai rendszerek fejlesztésének ki kell terjedni a lánc elemeit képező egységeknél a termékekre, technológiákra, és ezeket összekapcsoló, integráló, gyártó, szerelő, információt szolgáltató, logisztikai, karbantartó, újrahasznosító és egyéb szolgáltató rendszerekre. A mechatronikára épülő gazdasági területek - gép, berendezés, műszer, alkatrész stb. gyártás – súlya ma is jelentős a régió gazdaságában. A 2005-ben a regionális mechatronikai beszállítói hálózat kialakítását megalapozó kutatások megerősítették, hogy a régióban mintegy 350-400 cég kapcsolódik e területhez. Az akkor végzett megkérdezésbe bevont 268 céges minta részletes elemzése kiegészült egy összevont beszállító-képesség nemzetközi sztenderd feltételeknek való megfelelést vizsgáló szűrési folyamattal, annak megállapítása céljából, hogy az egyes cégek milyen mértékben beszállító-érettek. A beszállító-képességet meghatározó legfontosabb tényezők körébe az alábbiakat vontuk be: Tőkenagyság, árbevétel mértéke, árbevétel változása, eredmény, termék eredete, saját szabadalom és knowhow, termelési technológia fejlettsége, K+F ráfordítások, minőségbiztosítási rendszer, vállalatirányítási rendszer, beszállítói tapasztalat, alvállalkozói kör, marketing költségek, vevőkör összetétele. − − −

−

−

A megfeleltségi különbségek alapján az alábbi csoportokat regisztráltuk: 1. csoport nagysága: 7% - az érett beszállítók, rész-integrátorok akik nemzetközileg is jó esélyekkel bírnak, s egyre inkább alkalmasak különböző szintű integrátori feladatokra, 2. csoport nagysága 13% - esélyes cégek, akik elsősorban erős beszállítói pozíciók elérésére alkalmasak, saját fejlesztéssel, jó szervezettséggel, minőségbiztosítási, vállalatirányítási rendszerelemekkel, 3. csoport nagysága 34% - fejleszthető, felzárkóztatható cégek, akiknél bizonyos minőségi elemek, törekvések megvannak, melyek fejlesztésével, a hiányzó minőségbiztosítási, szabályozási, technológia-fejlesztési és kapacitásbővítési beruházásokkal alkalmassá tehetők 4. csoport nagysága 38% - alkalmatlan cégek, akik jelen állapotukban méretük, felkészültségük, adottságaik alapján nem tudják igénybe venni a REBESZ támogatásokat, sokan negatív eredménnyel, üzletileg is veszélyeztetett helyzetben gazdálkodnak. Támogatást számukra a partnerségek kialakítása, esetleg más KKV-támogató programok jelenthetnek, s ezek révén bizonyos hányaduk felzárkózási esélyei létrejöhetnek. 5. csoport nagysága 8% - esélytelen cégek, akik negatív eredménnyel, rossz mutatókkal, alacsony fejlettségi színvonallal beszállítói szempontból teljesen rossz adottsággal bírnak.

A gazdasági terület integrált fejlesztésében, az M-KK-ban a regionális beszállítói hálózat fejlesztésének programja meghatározó szerepet játszik. A területen vezető integrátor cégekként a régió három városában (Miskolc, Eger, Hatvan) is működő BOSCH90

cégek mellett több nemzetközi cég is fontos szerepet kap (ZF, Remy Automotive, Jabil Circuit, GE, Shinwa stb.). Az alábbi ábra jól érzékelteti azt a mechatronikai (BOSCH)-tengelyt, amely e terület fejlesztésében meghatározó, integráló szerepet kaphat. A mechatronikai beszállítói hálózat, az M-KK tevékenysége számára különösen fontos kapcsolódási, „együtt-fejlődési” lehetőséget jelent a szlovákiai autóipari fejlesztések, termelés megerősödése. A „mechatronikaterületei az ország más Fejlesztési Pólusaival, nagyvárosai gazdasági szereplőivel való K+F, termelési és piaci kooperáció természetes terepei

19. ábra. Mechatronikai-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

Kö-GKK – Környezetipari Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központ Társadalmi, gazdasági igény és műszaki lehetőség a környezetközpontú (alternatív) eljárások alkalmazása. Napjainkban csak azok a termékek tekinthetőek korszerűnek (hightech terméknek), amelyek: − különleges gyártási folyamattal (új elveken, felismeréseken alapuló gyártási eljárás és berendezés) készülnek; − különleges tulajdonságokat (új használati érték, nagy élettartam, különleges pontosság, eszközöknél nagy anyag- és/vagy energiaátalakítási hatásfok) hordoznak; − környezetbarátak. Ezt a minden gyártási folyamatot átfogó igényt oly módon lehet kielégíteni, ha a gazdaságban olyan ipari kultúrát alakítunk ki, ahol a tervezés és a termelés, valamint a fogyasztás folyamatában a termelésintegrált környezetvédelem és a termékintegrált környezetvédelem szerves egységet alkot. A termelésintegrált környezetvédelem alapján a piacképes termékek gyártási folyamatát oly módon kell kialakítani, hogy a folyamat csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális környezeti hatással és minimális mértékben keletkező 91

maradékanyaggal (hulladék) járjon. A termékintegrált környezetvédelem alapján a termékeket olymódon kell kialakítani (tervezni és gyártani), hogy az elhasználódásuk után, a szükséges előkezelést követően, a szerkezeti anyagaik a termelési folyamatba visszavezethetőek legyenek. − − − −

A fenti célok eléréshez szükséges feltételek: környezetbarát termékfejlesztés és terméktervezés; tiszta ipari (természet-kompatibilis) és energiatakarékos technológiák, alternatív energiaforrások kifejlesztése és alkalmazása; új, komplex szemléletű hulladékfeldolgozási (recycling) technológiák és rendszerek kidolgozása és bevezetése; környezetbarát innováció, környezettudatos nevelés és képzés, vállalkozási környezet, lakossági és politikai környezet.

A környezet védelmének hagyományos megközelítése a szennyezés megelőzésében vagy a hulladékkezelésben nyilvánul meg, de ezek a stratégiák csak a potenciális környezeti hatások elkerülésére vagy azok minimalizálására koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva a terméktervezést. Az öko-design a termelési és fogyasztási folyamat középpontjába a lánc egy megelőző szakaszát helyezi: a termék fejlesztési folyamatát. Így a filozófia elve, hogy a "tervezéskor küszöböljük ki a termékből és a gyártási folyamatból eredő környezeti hatásokat". Összességében, a termékkel kapcsolatos környezeti hatások kb. 80 %-a a termék tervezési fázisában meghatározásra kerül és az életciklus költségek tekintetében is ugyanez a helyzet. Emiatt mindennél fontosabb az, hogy a környezeti és gazdasági vonatkozásokat már a kezdetektől figyelembe vegyük a terméktervezés integrált részeként. A környezettudatosság a kreativitáshoz és az innovációkhoz kapcsolódik A környezettudatosság egy pozitív márkakép kialakításáról is szól, „szembetűnni a piacon”. Manapság a főbb OEM-ek beszállítói minősítése figyelembe veszi a szállító környezeti profilját is. A környezetvédelemre érzékeny vásárlók megjelenésével, akik talán azt is észlelik, hogy a zöld termékek a legtöbb esetben hatékonyabb is a többinél, a zöld termék jobban eladhatóvá válik. Számos öko-címke igazolja, illetve közöli a vásárlókkal a termékek kiváló környezeti tulajdonságait. A gyakorta nagyobb hatékonyságuk mellett, a környezettudatosan tervezett termékek a vásárlói biztonságot is növelik, megbízhatóbbak és jobb minőségűek. Az ipari vásárlók az öko-design további fontos mozgatórúgói; különösen a környezetvédelmi politikával rendelkező, világméretű szereplőknek lehet a legnagyobb hatása a beszállítókra. Alapvető dologként azt kérik, hogy a szállítók hozzák a környezetvédelmi menedzsment alapelveit egy adott szintre. Gyakorta kérik a beszállított alkatrészek részletes anyaglistáját is, különböző részletességgel, az egyszerű anyagfelsorolástól egészen a teljes anyagdeklarációig. Ezért, ha valaki „környezetbarát beszállító”, ez döntő érvként szólhat mellette a szállítók kiválasztásakor. Az öko-design egy másik üzleti haszna, hogy a terméket egy új perspektívából közelíti meg. Az ökológiai hátteret figyelembe vevő terméktervezés új, igen innovatív koncepciókhoz vezethet. A termék környezetvédelmi elemzésének eredményeként jobban érthetők az alkotórészek összetételei és funkciói, akárcsak a szállítási lánc kapcsolatai. A szállítási lánc jó menedzsmentje előfeltétele a kiváló termékminőségnek. Ipari ásványok környezetkímélő, ásványvagyon-takarékos termelése egyik oldalról bányaművelési kérdés: olyan lelőhely kiaknázását és olyan műveléstechnika alkalmazását igényli, ami a környezetet leginkább kíméli; másik oldalról a kitermelt primer

92

ásványoknak a lehető legnagyobb társadalmi, technikai minőségű termékek előállítását kell szolgálniuk: − a korszerű, intenzív, kis területigényű, talajkímélő és egészségesebb állattartást megvalósító mezőgazdaság; − az energia megtakarítást eredményező építőipari és kriotechnikai termékek; − minőségi töltőanyagok gyártását, különös tekintettel a műanyag-, a papír- és gumiipari felhasználásra; − élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipari minőségi (nagytisztaságú) ásványtermékek; − környezetvédelmi célú termékek. A hulladékfeldolgozási programba foglalt fejlesztő munka célja a településeken a lakosságnál és az iparban keletkező hulladékok egységes rendszerben történő kezelése és hasznosítása, a hazai viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes komplex technológiai rendszerének kidolgozása és a rendszerek alkalmazásának elterjesztése. Ennek keretében különös figyelmet érdemes fordítani a szilárd települési hulladékok maradvány anyagából történő szabályozott fűtőértékű másod-tüzelőanyagok előállítására, az építési és nagytömegű ipari hulladékokból ásványi és tüzelőanyag termékek, valamint az elektronikai hulladékokból a fémek és műanyagok kinyerésére és hasznosítására. A célokat olyan innovatív tudásbázis létrehozásával lehet elérni, amely képes új környezet- és hulladékgazdálkodási technológiák és rendszerek kifejlesztésére és elterjesztésre. Ennek megfelelően a projekt fő feladata az e terület folyamatos fejlesztését szolgáló kísérleti kutató- és oktatóbázis, azaz kísérleti célú hazai kísérletekkel megalapozott technológiai nagyminta-rendszer kidolgozása, létrehozása és működtetése, amely magába foglalja a laboratóriumi és pilot kísérletekkel megalapozott biológiai és mechanikai előkészítési, valamint termikus feldolgozási módokat.

20. ábra. Környezetipari-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

93

SZi-GKK – Szabadidő-ipari Kompetencia Központ A szabadidő-ipar/gazdaság néven összefoglalt Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központ (SZi-GKK), fejlesztési terület a modern gazdaság meghatározó húzóágazatainak fejlesztésére irányítja a figyelmet. A szolgáltatások GDP, jövedelemtermelő képességének, a foglalkoztatottság növelésében betöltött súlya tény, szerepének hangsúlyozása szinte fölösleges. A szabadidő-gazdaság egyik meghatározó szegmense a turizmus nemzetközileg a GDP több, mint 10 %-át termeli, s a foglalkoztatottságban is hasonló arányokkal, lényegében a legnagyobb ágazat. Amennyiben a turizmus mellett a szabadidő-gazdaság többi elemét, mint a kultúra, a szórakozás, a sport stb. is bekalkuláljuk, jelentős növekedési potenciált regisztrálhatunk Magyarország, s Miskolc, a régió vonatkozásában is. A kultúra gazdaságépítő, gazdaságfejlesztő hatása tudományosan, s a nemzetközi gyakorlat számos példáján igazolt. Ezek között csak jól ismert példák az olimpiákhoz, a sport világ- és kontinensversenyeihez, vagy éppen az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolható gazdasági növekedések. Ez a Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központ tudja megteremteni a szerves kapcsolatot az innováció- és a kulturális alapú gazdaságfejlesztés megközelítései között. Nem véletlen az sem, hogy például Ausztria tudásalapú gazdaságfejlesztésében ezen ágazat K+F és innováció-orientált fejlesztése kiemelt szerepet kap. Miskolc és Észak-Magyarország kompetenciái a szabadidő-gazdaság/ipar gazdasági, keresleti, ismertségi mutatói terén a régiók összehasonlításában dobogós helyezett, az országos fejlesztési stratégiák – különösen turizmus terén kiemelt szereplője. A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiában az SZi-GKK nem jelenti a hagyományos turizmus-fejlesztési stratégia beintegrálását, hanem azon növekedési, innovációs eredmények tudatos beépítését tűzi ki célul, amelyek régióbeli K+F teljesítményekre, s a versenyképességet meghatározó K+F alkalmazásra építi a terület fejlesztését. Az SZi-GKK kapcsán kritikaként felmerülhet a K+F, az innováció-orientáltság kevésbé érezhető szerepe. Kétségtelen, hogy pl. a turizmus terén gyakran (különösen a tömegturizmus esetén) a kevésbé tudásorientált területek jelennek meg gyorsabban, ugyanakkor a turizmus nemzetközi trendjei, éppen a gazdasági növekedés, a gazdasági hatékonyság, a multiplikátorhatás növelésé, s a turizmus nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében is a szolgáltatások K+F orientáltságára, s benne egyre több innovatív termék, eszköz használatára építenek. A K+F vonatkozásában a Miskolc – Technopolisz Fejlesztési Pólus műszaki és gazdaságtudományi tudásbázisai jól kamatoztathatóak. Néhány perspektivikus K+F terület az alábbiakban fogalmazható meg: − megújuló (alternatív) energiaforrások turisztikai hasznosítása (kikötők, ökolétesítmények, egyéb, közművektől elszigetelt turisztikai attrakciók energiaellátása, működtetése, fürdők fűtése stb.); − környezetbarát, tájba integrálható kommunikációs-információs technológiák és rendszerek kifejlesztése (védett, ökológiailag értékes területek beruházásainak műszaki megoldásai, aktív turizmus kiszolgálására alkalmas segélyhívó rendszerek szoftverhardver elemei: pl. vízi turizmus, sziklamászás, túrázás);

94

− holtágak és vízterek rekreációs célú hasznosításának műszaki problémái (iszap elhelyezése és hasznosítása, elnövényesedést megakadályozó, illetve megszüntető ipari technológiák); − a biztonságos vízi közlekedést és part-menti infrastruktúrát veszélyeztető árvízcsúcsok csökkentésének műszaki megoldásai (pl. tározók turisztikai hasznosításához kapcsolódó és ökoturisztikai területek eltérő vízigényét lekövetni képes zsiliprendszer innovatív szoftveralapú automatikája); − egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásaihoz kapcsolódó intelligens mérő- és felhasználói rendszerek (fitness, egészségügyi eszközök, mint például fitness kardiológiai óra); − innovatív balneológiai megoldások: kisfelhasználók, turisztikai kisvállalkozások számára elérhető árszínvonalú, hazai fejlesztésű wellness technológiák kutatása; − a turizmusban és szabadidő szektorban fokozott jelentőséggel bíró személyes igények kiszolgálására alkalmas egyedi vezérlésitechnológiák kidolgozása (például ellenáramos úszómedencék vezérelhetőek a felhasználó által úszás közben is); − Balneológiai kezelések műszaki technológiai hátterének fejlesztése (pl. súlyfürdő, mint "hungaricum") és a hatásmechanizmusok (például iszappakolások, csontritkulás, masszázsfajták) kutatása; − ökoturisztikai, védett területek infrastrukturális fejlesztéseihez kapcsolódó innovatív megoldások (például beton helyett más szilárd burkolat, hullámtérben elhelyezkedő közlekedési útvonalak iszapmentesítése stb.); − egységes arculatú és egységes technológiával üzemelő, minőségi vízi turisztikai objektumok tervezése (például folyami kikötők egységesítése, funkcionális típusválasztékának kifejlesztése, tervezése vagy hallépcsők turisztikai hasznosításának műszaki-technológiai megoldásai); − bezárt bányaterületek, iparterületek turisztikai hasznosítása műszaki-technológiai hátterének kidolgozása, alternatívák elemzése. A Miskolci Egyetem műszaki és gazdaságtudományi kutatóhelyei már számos szakmai együttműködést építettek ki jelentős fürdőhelyekkel, turisztikai központokkal. A SZi-GKK széles lehetőséget teremt a régió tudásbázis decentrumai (Eger, Gyöngyös), felsőoktatási intézményeinek a fejlesztési stratégiához való kapcsolódására is. Az SZi-GKK, a szabadidő-gazdaság integrált fejlesztése a Miskolc Fejlesztési Pólus pozícionálásában egyedi, a nemzetközi láthatóságot jelentősen segítő elemet jelent, másrészt jelentős mértékben tud hozzájárulni a stratégia eredményeinek a szélesebb lakossági kör általi érzékeléséhez, az életminőség-javító elemek minél gyorsabb megjelenéséhez is. A szabadidőipar fejlesztési a Miskolc város és térsége esetében is jelentős imázsformáló hatású, melynek eredményei a gazdaság más ágazatainak fejlesztése kapcsán is növelik az attraktivitást, telephelyi vonzerőt. A Szabadidőipari Kompetencia Központ K+F eredményei jelentősen javíthatják a régió turizmusának versenyképességét, szakmai megalapozottságát, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a Szi-GKK tevékenysége nem terjed ki a turizmus ágazat közvetlen menedzselésére, az a különböző turisztikai klaszterek, desztináció-menedzsment szervezetek által történik, ugyanakkor a közöttük szükséges, innováció-orientált együttműködések koordinációja, támogatása része a Szi-GKK aktivitásainak. Ezen megközelítés révén a turizmusfejlesztési beruházások támogatása alapvetően nem a Pólus Stratégia részei, hanem a Regionális Operatív Program keretei között jelennek meg. 95

21. ábra. Szabadidőipari-Kompetencia-Központ geográfiai súlypontjai, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

+1 – L-preGKK - A logisztikai ipar fejlesztése A logisztikai rendszerek és hálózatok kiemelt fejlesztését alapvetően két főirány határozza meg. Az egyik maga a városi és regionális (gazdaság)fejlesztési koncepció, amely nem valósulhat meg fejlett logisztikai hálózatok nélkül. Ennek főbb okai a következők: − a globalizáció következtében a mechatronikai ipar, illetve a vegyipar multinacionális cégei világméretű beszállítói és elosztási (disztribúciós) hálózattal rendelkeznek, és ehhez fejlett logisztikai hálózatokat igényeknek; − a KKV-k Kárpát-Euró-Régióra is kiterjedő működésében jelentős szerepet játszik logisztikai szolgáltatások hálózatszerű, klaszterszerű biztosítása; − napjaink termelési-szolgáltatási folyamatai nem egy telephelyhez kötődnek, hanem hálózatszerűen működnek, amelynél integráló elemek a logisztikai rendszerek, az ellátási láncok (SCM); − a nagyvállalatok versenyképesség növelésében egyik meghatározó elem az intern (belső) logisztika, ez nem importálható és harmonikusan kell kapcsolódnia az extern (külső) hálózatszerű logisztikához; − a vállalatoknál ugyancsak fontos törekvés a lean production (a karcsúsítás), amely egyik nagy lehetősége bizonyos tevékenységnél – így a logisztikánál is – az outsourcing-ba adás, ami csak akkor érhető el, ha színvonalas logisztikai szolgáltató vállalatok állnak rendelkezésre; − a logisztika hálózatok optimális kialakításánál kiemelt feladatot jelent a környezetbarát megoldások választása.

96

A másik főirány II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt szerepet kapó „Magyarország-logisztikai központ” projekt, amelynek célja, hogy Magyarország KözépKelet-Európa logisztikai központjává váljon. Ez Miskolc városára és a régióra egyaránt kiemelten fontos szerepet szán, mert − az egyre növekvő kelet-nyugati áruforgalom kereszteződési pontjába esik; − ipari parkokkal integrált logisztikai központok létrehozása további jelentős számú új munkahely teremtésére ad lehetőséget; − a tranzit áruforgalom helyett magas szintű értékteremtő logisztikai szolgáltatásokat lehet megvalósítani; − a fejlett logisztikai rendszer kedvező feltételeket teremt a hazai és külföldi befektetőknek; − a logisztikai hálózatok fejlesztésénél lehetőség van a fejlett információs és telekommunikációs technológia alkalmazására, amely biztosítja a termelési és a szolgáltatási folyamatok versenyképességét. A logisztikai rendszerek, hálózatok kiemelt fejlesztése nemcsak a város, a régió gazdasági fejlesztésnek mozgató ereje, hanem szorosan kapcsolódik az életminőségével összefüggő fejlesztésekhez, illetve ezek hatékonyságát is alapvetően befolyásolja. Ilyen kiemelt területek: egészségügy, pénzintézeti szolgáltatások, postai szolgáltatások, áruházláncok, tömegközlekedés, turizmus, katasztrófa elhárítás stb. Mindezeknél azt is figyelembe kel venni, hogy foglalkoztatottak aránya a szolgáltató ágazatban nő, vagyis nő a munkahelyek teremtésének lehetősége is. Miskolc – közlekedés-földrajzi helyzetére, lehetőségeire alapulóan – a szűkebb és tágabb régió logisztikai centrumává válhat, amelynek érdekében olyan infrastrukturális feltételek és szolgáltatások kialakítása szükséges, amelyek vonzóvá teszik a várost – mint telephelyet – az ilyen típusú vállalkozói döntések terén. Szakmai elemzésekre épülően ki kell jelölni egy olyan terület, amely alkalmas logisztikai központ, bázis kialakítására, s amely multimodális megközelíthetőséggel bír. Ezek után ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, be kell telepíteni a szakmai szolgáltatások a központba, majd megtörténhet a vállalkozások felé való kiajánlás és a betelepülésük segítése. Egy város logisztikai központként, bázisként való választása kedvező hatással van a tágabb értelemben vett logisztikai ipar fejlődésére is. Egy város önkormányzatának, közösségének érdeke egy ilyen típusú tevékenység relatíve nagyobb, de arányos mértékű megtelepülése, az annak létrejöttében való szerepvállalás, mert jelentős pozitív multiplikációs hatásai meghaladják azon közlekedési, forgalmi és egyéb kockázatokat, amelyek vele járnak.

97

22. ábra. Logisztikai fejlesztések geográfiai súlypontjai, kisugárzása (Jelölések: világoskék sáv – (nemzetközi) növekedési tengely; szürke sraffozott sávok – regionális tengely; szürke ellipszis – határon átnyúló vonzáskörzet és város kapcsolat; piros folytonos vonal – régión belüli kapcsolódás; piros szaggatott vonal – régión kívüli kapcsolódás.)

+2 – E-preGKK - Egészségipar fejlesztése Ismert tény, hogy a társadalmi fejlődés, a felzárkózás esélyéhez nélkülözhetetlen az emberek egészségi állapotának javulása. A kedvezőtlen tendenciák megállítása és a kedvező irányú változások bekövetkezése érdekében olyan komplex egészségfejlesztő program kidolgozása és megvalósítása szükséges, amely a szociális helyzetnek, valamint a testi, lelki egészségnek az összefüggésén alapul. A programnak a környezeti ártalmak csökkentésétől az egészségtudatos magatartás általánossá tételén át, a prevenció különböző módjaira, az egészséges életmódra egyaránt ki kell terjednie. Miskolc nem tűzheti ki célul az orvosképzés városi meggyökereztetését, utalva pusztán Debrecen és Kassa közelségére. A városban meglévő műszaki-technikai tudásalapok és technológiai alapok, valamint az egészségügyi intézmények fejlettsége és kooperációt sugárzó szerepvállalása, továbbá a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának megalapítása viszont lehetőséget ad a műszaki alapú élettudományi ipar intenzifikálására. Tipikusan olyan területről van szó, amely magas tudásigényű, interdiszciplináris, a nagyok és a kicsik (KKV-k) együttműködését tételezi fel, info-kommunikációs, menedzselési és marketing „szolgáltatásokat” igényel. A vállalkozói szektor a piaci igényekhez igazodóan egyre szélesebb körű szolgáltatásokkal biztosítja az egészségfejlesztést, a prevenciót és benne a diagnosztikát, a testkultúra ápolását, illetve az átmenetileg vagy tartósan bajba, hátrányos helyzetbe került embertársaink segítését. Napjainkra a kevesek kiváltságából tömegsporttá vált az egészséget, a jó fizikai állapotot kondicionáló létesítmények látogatása, növekvő népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés és lakberendezés, amelyet az ökotermékek

98

forgalmának növekedése, a természetbarát életmódhoz kapcsolódó szolgáltatások terjedése is jelez. Az egészség megőrzését és fejlesztését szolgálja ma már az egészséges táplálkozáson, a mozgáson kívül számos technika és technológia. A vázolt növekedési irány tárgyi és személyi feltételei nem rosszak, megvannak annak szunnyadó és aktív gyökerei egyaránt. Mind az orvostudományok, mind a műszaki és a kapcsolódó tudományok területén rendelkezésre áll a magasan képzett és elkötelezett szakember, illetve tudósgárda, a Miskolci Egyetem több karán – mindenek előtt Egészségügyi Főiskolai Karán – folyik olyan képzés, amely alapot szolgáltat a nem orvosi oldalon. A középszintű egészségügyi szakemberek képzése is magas szinten folyik a városban, a város kórházai, egészségügyi intézményei – a gyógyító ellátások mellett – egyre felkészültebbek a prevenciós és rehabilitációs ellátásokra. Megvannak a vonatkozó ipar alapjai, mind az „alapanyag” gyártás, mind a termék tervezés és gyártás, mind pedig a szolgáltatás vonatkozásában is. Nem kevés ugyanakkor a kiaknázatlan területek száma, elegendő talán ha csak a gyógyító ásványokra, a gyógynövény kultúrára, az integrált műszerfejlesztésekre, vagy az információk informatikai támogatással való kezelésére, feldolgozására, elemzésére stb. utalunk. A város vezetése az egészséget a középpontba állító, jó értelemben divatot teremtő programokkal, a szolgáltatások hálózatszerű működésének segítésével, az információk digitalizálásával, hozzáférhetővé tételével, az egészség marketingjének és PR-jának erősítésével ösztönzi a város lakóit és az idelátogatókat az egészségtudatos magatartásra, az aktív egészségfejlesztésre.

Pólus, mint a versenyképes vállalkozásokat támogató gazdaságfejlesztés dimenziói és Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok integrált feladata a Versenyképességi feltételek teljessé tétele

8. Támogató innováció-menedzsment, marketing 7. Kapcsolatok, együttműködések fejlettsége 6. Szektor telephelyi, infrastrukturális vonzereje 5. Képzett munkaerő 4. Tőkeerő, finanszírozási feltételek 3. Termék és gyártáskorszerűség 2. Érintett vállalkozások köre 1. K+F bázisok

MeGKK

VeGKK

KöGKK

SziGKK

LGKK

EGKK

23. ábra. Gazdaságfejlesztési Kompetencia Központok integrált fejlesztési feladata

99

Pólus, mint a versenyképes vállalkozásokat támogató gazdaságfejlesztés dimenziói és Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok integrált feladata a Versenyképességi feltételek teljessé tétele - Kiinduló állapotok – a szükséges fejlesztési irányok 8. Támogató innováció-menedzsment, marketing 7. Kapcsolatok, együttműködések fejlettsége 6. Szektor telephelyi, infrastrukturális vonzereje 5. Képzett munkaerő 4. Tőkeerő, finanszírozási feltételek 3. Termék és gyártáskorszerűség 2. Érintett vállalkozások köre 1. K+F bázisok

MeGKK

VeGKK

KöGKK

SziGKK

LGKK

EGKK

24. ábra. A kiemelt szektorok versenyképességi állapota – a GKK-k feladata A két ábra „vizuálisan” is jelzi, érzékelteti, hogy az egyes szektorok milyen eltérő feltételekkel indulnak a versenyképesség terén, miként értékelhetőek az egyes dimenziók eltérő adottságai, helyzete, felkészültsége. Az integrált fejlesztés, a szektorális Gazdaságfejlesztő Központok koordinációs segítségével történő Pólus stratégia programjai, projektjei a hiányzó kockaelemekkel jelzett területeken történő tudatos, a vállalkozásokat segítő gazdaságfejlesztést kell, hogy megvalósítson.

100

3.2.4. A Fejlesztési Pólus stratégia hazai és nemzetközi összehasonlításban A jelenlegi francia innováció-támogatás és regionális fejlesztéspolitika egyik leghangsúlyosabb elemét jelenti a versenyképességi pólusok kialakításának terve. A francia kormány 2005. júliusi döntésének megfelelően, 2006. és 2008. között, 67 versenyképességi pólus részesül támogatásban. A támogatás adókedvezményekből (20 %), központi támogatásból (27 %), valamint kutatási és innovációs ügynökségek, illetve bankok támogatásaiból (53 %) tevődik össze. A 105 pályázatból kiválasztott 67 versenyképességi pólust három kategóriába sorolták: − „világprojekt” kategória – 6 pólus: olyan pólusok, amelyek már eddig is a világelsők között voltak valamelyik szektorban, egyenként több mint 5000 kutató munkájára támaszkodnak, kiemelt támogatásban részesülnek; − „világprojekt-jelölt” kategória – 9 pólus: olyan pólusok, amelyek kiválósága, innovatív ereje bizonyított, de még nem érik el a világprojektek kritikus tömegét és a fejlesztések azt célozzák, hogy átkerüljenek az első kategóriába; − „országos pólus” kategória – 52 pólus: olyan, általában helyi, illetve regionális jelentőségű, innovatív, szoros ipari kapcsolatú pólusok, amelyek összességében a francia gazdaság versenyképességét javítják, hosszabb távon nemzetközi jelentőségű pólussá fejleszthetők. A Miskolc Fejlesztési Pólus pozícionálásában természetesen a gazdasági, szakmai indokok képezték a meghatározó alapot, melyek azt is lehetővé tettek, hogy a kijelölt súlypontok révén nemzetközileg is láthatóvá tehető a város és régiója egyrészt az egyedisége, másrészt az indokolt és lehetséges hazai és nemzetközi kapcsolódások, kooperációk révén. Az alábbi rövid áttekintés – mely részben előzetes tervezési dokumentumok, másrészt már meghirdetett fejlesztési stratégiák alapján készült – jól mutatja, hogy Miskolc törekvései miként viszonyulnak más mérvadó, partner, esetleg konkurens város szándékaihoz. Város

Szlogen

Elsődleges komponensek, stratégiai súlypontok (húzóágazat)

Győr

„Autopolis” A fejlődés vonzásában

Nyugat-Dunántúl fejlesztési pólusa a technika és a tudás bázisán. Célja a nemzetközi versenyképesség növelése. Gépgyártás , gépMechatronika Logisztika Megújuló energiák és jármű-ipar hasznosítása

Regionális Nemzetközi Egyetemi Tudásközpontok hálózata, INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park komplexum kialakítása, SMART-NET – városi/regionális szakértői hálózat kialakítáa, Megújuló enegiák kutatása, hasznosítása – Győri Autóipari Beszállítói Park és hálózat, Multimodális Regionális Logisztikai Központ – Puha telepítési tényezők fejlesztése A Dél-Dunántúl központja, tartósan jól élhető és érezhető városként, a kulturális Életminőség ipar, az egészségipar és a környezetipar bázisán „szolgáltató pólusként” pólusa generálója kíván lenni a régió új fejlődési pályára állításának. Európa Kulturális Egészségipar környezetipar Közlekedés, Fővárosa 2010 vízbázis revital. Pécs

Európa Kulturális Fővárosa – PTE Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ, Digitális Média-kutató, Manufaktúra negyed, Siklósi vár rekonstrukciója, Greenhill Pécs Filmstúdió, Pécs XXI. szd. Közlekedési mintaváros, Egészségipari és versenyképességi és tudásközpont, Mozgásszervi rehabilitációs centrum, Országos Meddőségi Centrum, Pannon Inkubátorház, Biotechnológiai Innovációs Bázis, Hulladékgazdálkodási program, biomassza fűtőmű, Mecsextrém – erdei szabadidőpark. Szeged dinamikusan fejlődő régióközpontként úgy válik nemzetközileg is ismert tudásvárossá, hogy eközben fenntartható, harmonikus, biztonságos és egészséges és színvonalas életkörülményeket biztosít lakóinak.

101

Szeged

agrár biotech ipari-környezetvédelmi orvosi biotech biotech (megújuló energia, (high-tech, anyagtudomány) környezettechnológia) Szent-Györgyi Albert Kompetencia Központ, Egészségipari Tudományos Park, Humán biotech inkubátoház, Élettudományi és Bioipari Technológiai Központ és Bioinnovációs Inkubátor, Genomikai Innovációs központ, Környezet-technológiai Kísérleti Mező, Geotermikus Pilot Projekt, Szoftveripari Innovációs és Kutatóközpont, Anyagtudományi és Nanotechnológiai Fejlesztési Program, Regionális kockázati Tőkealap, kamarai Üzleti Főiskola, Befektetésösztönzés, e-business, Citylogisztika, …..műszaki képzés, tudós-város, Nemzetközileg versenyképes K+F eredmények felfedezése, termékké alakítása, gyártása és világméretű alkalmazási feltételeinek megteremtése. A tudás a vendég-váró az élhető város eurórégió-központ a tudás és a modernizáció iparosítása (logisztika, (informatika, anyagtudomány, város „Biopolisz”

anotechnológia, molekuláris kiállítás- és biológia, HR és üzleti) vásárközpont) GND RET, Farmaklaszter, Agrár Innovációs Tudásközpont, Informatikai Tudásközpont, Debrecen ACCENT Tudásközpont, HE-fejlesztési és üzleti tudásközpont, Európai Spallációs Neutronforrás megépítése, Kereskedelmi Központ, K+F finanszírozási háttér, Déli Ipari Park, Innohíd – ipari-logisztikai területek, TISZK továbbfejlesztése, repülőtér-fejlesztés, Regionális Kiállítás és Vásárközpont, közlekedés-fejlesztési projektek, Debreceni Kulturális Központ, Erdőspuszták regionális idegenforgalmi központ, Regionális központi szerepkört tölt be a felsőoktatás, a K+F, a piaci szolgáltatások, az innováció, a tőke és technológiatranszfer, az informatika, a „Innopolisz” makroregionális logisztikai funkciók, az idegenforgalom és a kulturális kapcsolatok twerén. Cél nemcsak a főváros agglomeráció, hanema nagytérségi kisugárzó hatás növelése. Budapest Medipólus Ökopólus Infopólus Médiapólus Technopólus Econopólus

Debrecen

Tudásgazdaság klaszterekbe szervezése, Innopolisz – Technológiai-Tudományos parkok létrehozása, K_K-Európai értékelő rendszer felállítása, tudás-munkaerőpiaci monitoring, informatikai infrastruktúra, Duna-menti Technopolisz,

Székesfehérvár

Miskolc

„Infopolisz”

Régióközponti szerepet betöltő, mechatronikai és IKT innovációra épülő, tudásalapú, versenyképes járműipari, elektronikai, média-, szoftver és műanyagipari és logisztikai központ, ahol a fenntartható fejlődés vonzó életkörülményeket és befektetési környezetet biztosít. technológiák városa kapcsolatok városa királyok jólét, minőségi élet (high-tech) (logisztika) városa városa

Innovációs Park, Klaszter-programok: Műanyag-völgy, Mechatronika, Üzlezi média és szoftveripar fejlesztése, TISZK, Műszaki Tudásközpont, Technológiai Inkubátorház, regionális közlekedési központ, (vasút, reptér,), logisztikai bázis fejlesztése, Fehérvár Expo Kiállítás és vásárcsarnok, E-Régió, regionális innovációs pénzügyi alap, nemzetközi kereskedelmi központ. Miskolc és térsége tudás-alapú gazdasága a műszaki és gazdaságtudományi Technopolisz – tudásbázisokra épülő alkalmazott high-tech ipari megoldások bázisán, egészséges struktúrában fejlődés, ……… (alkalmazott Környezet- Szabad-idő ipar Vegyipar, Mechatronika high-tech ipari gépgyártás, gép- és ipar s az arra épülő megoldások) feldolgozóipar műszer, jármű-ipar

25. ábra. Fejlesztési pólusstratégiák áttekintő összehasonlítása A városok törekvéseinek összehasonlításakor figyelembe kell vennünk, hogy eltérő szakmai stílusban készült anyagok állnak rendelkezésre, melyekben a pólus-stratégiák gazdaságorientált súlypontja mellett gyakran a tágabb városfejlesztési programok, célok és szlogenjei is megfogalmazásra kerülnek. Általános megítélés, hogy jellemzően túl szélesre nyitottnak tűnik az egyes városok fejlesztési spektruma.

102

3.3. A pólus fejlesztés-stratégiai program-térképe A Pólus-stratégia program-struktúrájának kialakításában kettős törekvés érvényesítése szükséges: − egyrészt egyedi nagy beruházás-jellegű programok, projektek megvalósítása, − másrészt hosszabb távon működő gazdaságfejlesztési támogatási programok (alapok), illetve a gazdasági, tudományos, önkormányzati és civil szereplők közötti kooperációs mechanizmusok kialakítása, miáltal nem csupán eseti növekedési impulzusok adhatók, hanem tartós fejlesztési keretek, mechanizmusok is létrejönnek.

Funkcionális versenyképesség-javítás

Integrált fejlesztés területei

1. Science Parkok hálózata Tudásteremtés Kiemelt K+F tudásbázisok fejlesztése Kutatási infrastruktúra fejlesztése Kutatási műszer-, berendezés-fejlesztés Kutatási programok alapszerű támogatása Műszer-kateszter létrehozása

2. Tudásátadás – emberi erőforrás fejlesztése Emberi erőforrás-fejlesztési klaszter kialakítása Oktatás és a gazdasági szféra közötti hídképző funkciók, intézmények fejlesztése Nemzetközi Oktatási Központ Vezető kutatók, oktatók megnyerése Ifjúsági Karrier Központ Intézményi infrastruktúra-kateszter

MeGKK VeGKK

3. Tudás hasznosítása -gazdaságfejlesztés Gazdasági területek infrastruktúrafejlesztése - Rehabilitáció, Új területek feltárása, Ipari Park, - Észak-Mo-i és miskolci repülőtér - Logisztikai Központ Gazdaságifejlesztés –üzleti együttműködések - Integrált hulladékgazdálkodás - megújuló energiaforrások program - Innovációreleváns üzleti szolgáltatások - KKV integrációs ház, -I nkubáció, strat up központ, spin off cégek - Kiállítás és vásárközpont - konferenciaközpont - Pénzügyi alapok - Befektetés-ösztönzés, város- és térségmarketing

4. Tudásgazdaság környezetfejlesztése Városfejlesztési Városépítészeti, rehabilitációs és közlekedési fejlesztések Város- (e) szolgáltatások, kínálat fejlesztése Rekreációs, szabadidő, kulturális funkciók fejl. Regionális funkciók, hatások fejlesztése Regionális hatású infrastrukturális fejlesztések - útfejlesztések – Miskolc-Kassa, gyűrű, 26-os út Regionális közszolgálati szerepkör erősítése Nemzetközi interregionális, határmenti együttműködések

KöGKK SZiGKK LpreGKK EpreGKK

26. ábra. Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai térképe 103

A programtérkép tartalma foglalja össze a Miskolc Technopolisz Fejlesztési Pólus stratégia korábbi fejezetei elemzéseiben, a prioritások meghatározásában és indoklásukban megjelenő közösségi típusú beavatkozási területeket és gazdaságfejlesztési módszereket, melyek a tervezés következő fázisában a már kikristályosodóban lévő látszó alprogramok, projektek tervezésében öltenek konkrét formát. A programtérkép két oldalon építkezik: − a bal oldalon a város és régiója, valamint vállalkozásai versenyképességének növelését szolgáló beavatkozási területeket rendezi a pólus-stratégia készítés feladat-meghatározása, módszertani elvárásai alapján, míg − a jobb oldal a szektorális, gazdasági területi prioritásokkal kijelöli a funkcionális intézkedések kiemelt célterületeit, s ezáltal képezve a fejlesztési célokat szolgáló optimális fejlesztési keretet. Tekintsük át a program-térkép legfontosabb elemeit. 1. Tudásteremtés – Kiemelt K+F tudásbázisok fejlesztése – Science Parkok A 3.2.1. fejezet kijelölte a K+F prioritási területeket, megjelölve a Miskolci Egyetem, s más kutatóhelyekre épülően kialakítandó, de zömében már meglévő intézmények támogatandó elemeit, melyek a következők: − Anyagtudományi és anyagtechnológiai Tudásközpont, − Mechatronikai Tudásközpont, − Vegyipari-vegyészeti Kooperációs Kutató Központ, − Föld- és környezettudományi Tudásközpont, − Nanotechnológiai Kutató Intézet, − Logisztikai kooperációs kutatóközpont − Innovációmenedzsment és marketing Kooperációs Kutató Központ, − Gazdasági Versenyképeségi Kutató Intézet. A Pólus Stratégia programja ezen tudásbázisok tevékenységét Science Parkok létrehozása által, a vállalkozói, s más együttműködői partnerekkel kidolgozandó konkrét, projektjei alapján az alábbi formákban támogatja: − kutatási infrastruktúra fejlesztése (az alapvető működési kompetenciák kialakítása); − kutatási műszer-, berendezés-fejlesztés (a kutatási feladatokhoz szükséges konkrét feltételek); − kutatási program-kooperáció támogatása (a vállalkozások és más források által biztosított pénz kiegészítése a MFP Kutatási Alapjából, a Fejlesztési Stratégia kiemelt prioritásaihoz igazodó, s az eredményességi kritériumoknak megfelelő konkrét kutatási projektekhez, célszerű kutatási börze működtetése); − műszer-kataszter létrehozása (a célja a műszerállomány hatékony kihasználása, az indokolatlan párhuzamos fejlesztések elkerülése). 2. Tudásátadás – emberi erőforrás fejlesztése A program célja az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, a gyakorlatorientáltságának, a gazdasági szférával, mint felhasználókkal történő integrálása, a végzettek munka világába történő minél hatékonyabb bevezetése, a városban és régiójában a szakemberek

104

megtartásához szükséges feltételek, ösztönzések biztosítása, az alábbi alprogram elképzelések mentén: − emberi erőforrás-fejlesztési klaszter kialakítása, mely a különböző képzési szintek és formák tulajdonostól független stabil szakmai együttműködési, koordinációs keretét hivatott létrehozni, benne szűkebb oktatás-területi klaszterek révén; − Felsőoktatási képzés, Szakképzés, Felnőtt- és vezetőképzés korszerűsítési programcsomagok kidolgozása és megvalósításának támogatása a MFP stratégiai prioritásai mentén; − Nemzetközi Oktatási Központ létesítése a város oktatási-képzési rendszere nemzetközi piacképességének támogatása érdekében; − vezető kutatók, oktatók megnyerését, Miskolchoz kötését támogató, ösztönző program (lakás és egyéb szakmai és életkörülmény feltételek biztosítása); − az oktatási és a gazdasági szféra közötti hídképző funkciók, intézmények fejlesztése; − Ifjúsági Karrier Központ létesítése a városi, regionális kötődés és a kiemelkedő tudás minél hatékonyabb hasznosítása érdekében; − könyvtár, könyvtár-informatikai fejlesztése a tudás rögzítése és elérhetőségének szélesebb biztosítása érdekében; − intézményi infrastruktúra-kateszter az adottságok, erőforrások minél hatékonyabb kihasználása, s az indokolatlan párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében. 3. Tudás gazdasági hasznosítása - gazdaságfejlesztés A program azon projekteket egyesíti, melyek a vállalkozások versenyképességéhez, hatékony működésükhöz szükséges közösségi infrastrukturális feltételek, együttműködéstkapcsolattartás fejlesztő, valamint a piaci értékesítést támogató funkciók létrehozását, gyakorlását finanszírozzák, amelyek az alábbi keretekben illeszkedhetnek. − Gazdasági területek infrastruktúra-fejlesztése (elsősorban az iparterületek, befektetési területek és alapvető infrastrukturális és szolgáltatási környezetének kialakítása, a vállalkozások költségeit, döntéseinek kockázatát csökkentendő, például: = Ipari Park fejlesztése; − Gazdasági –üzleti együttműködések fejlesztése (amely a vállalkozások alapítását, más cégekkel való üzleti kooperáció, kapcsolattartás feltételeinek támogatását, az üzleti döntésekhez kapcsolódó szolgáltatások támogatását jelenthetik, például: = high-tech, start up támogató központ = inkubációs helyek, = tematikus (beszállítói, értékesítési stb.) klaszterek, hálózati együttműködésre felkészítő vállalkozásfelkészítés, = kiállítás és vásárközpont létesítése, = KKV-k számára integrációs, üzleti szolgáltatások fejlesztése, elektronikus kereskedelem, valamint = Innovációs-, kockázati tőkealap, azaz pénzügyi-finanszírozási termékfejlesztési kooperáció, = tanácsadás révén); − közösségi típusú befektetés-ösztönzés, város- és térségmarketing tevékenység működtetése, mely nem csupán az újonnan betelepülőkre irányul, hanem a városban és régiójában már gazdálkodók számára nyújt „rásegítő” marketingszolgáltatást. 4. Tudásgazdaság környezeti feltételeinek fejlesztése

105

Ezen programkeret a tudásalapú gazdaság kibontakozásához szükséges városi funkciókat, s a regionális szerep és hatások erősítésével párosuló regionális funkciókat kell egyesítse. A gazdasági növekedés, hatékonyságjavulás, foglalkozatási hatás, telephelyvonzerő fejlesztés, azaz a célrendszer teljesítéséhez való program-hozzájárulás mértékének kritériumai alapján kerülnek majd a konkrét projektek tervezésre, elfogadásra az alábbi területeken: − Városfejlesztési funkciók szintjén = Városépítészeti, városrész-rehabilitációs és közlekedési fejlesztések kulcs-projektek, = Város- (e) szolgáltatások fejlesztésének kulcsprojektjei, = Rekreációs, szabadidő, kulturális funkciók fejlesztésének kulcsprojektjei,. − Regionális funkciók, hatások fejlesztése szintjén = Regionális hatású infrastrukturális – közlekedési, logisztikai, info-kommunikációs fejlesztési kulcsprojektek révén, = Regionális közszolgálati szerepkör erősítésének kulcsprojektjei (e-közigazgatás, szociális- és egészségügy) = Nemzetközi interregionális, s különös tekintettel a határmenti együttműködések kulcsprojektjei, melyek alapvetően a funkcionális és szektorális fejlesztési súlypontokhoz kötődnek majd, (K+F, logisztika, stb.) A Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok, mint a szektorális, a fejlesztés gazdasági súlypontjainak menedzselését, kompetenciák, projektek koordinációját végző szervezetek feladatait a 3.2.2. fejezetben foglaltuk össze, melyek az integrált fejlesztést, s ezáltal a funkcionális gazdaságfejlesztési támogatások terén a szektorális prioritások érvényesülését biztosítják. A 4+2 program tartalma ezen szakmai koordinációt jelentős, menedzsmentképességek és folyamatok támogatását, a további projektek generálásának, előkészítésének és megvalósításának a biztosítását jelenti. Ezen képességek és feladatok sikeres megvalósítása a Pólus Fejlesztési Stratégia hosszabb távú fenntarthatóságát, működésének a gazdaság elvárásaihoz történő igazítását, s finanszírozhatóságát teremthetik meg. Az egyes programok részletes tartalma, az abba bekerülő projektek köre egy értékelési kritériumrendszernek való megfelelés igazolása után történik, melyek a projekt megvalósíthatóságát bemutató tervezési dokumentumnak kell bizonyítania. A szelekciós, értékelési kritériumok konkrét elemei a stratégia célrendszerének való megfelelésből kerülnek levezetésre. Ezek között a legfontosabbak: − gazdasági növekedés, hatékonyságjavulás, foglalkozatási hatás, telephelyvonzerő fejlesztés, új K+F eredmény, szabadalom, új termék-technológia létrehozása, gazdasági haszon mértéke, együttműködés-fejlesztés, további forrásbevonási képesség, külső/programon kívüli forrás bevonásának mértéke, − azaz a célrendszer teljesítéséhez való program-hozzájárulás mértékének kritériumai alapján kerülnek majd a konkrét projektek tervezésre.

106

4. A Fejlesztési Pólus stratégia kulcsszereplői, regionális beágyazottsága A Miskolc Fejlesztési Pólus stratégiai koncepciójának, prioritásainak meghatározásakor, a programok kereteinek kijelölésekor már nevesítésre kerültek a kulcsszereplők, az egyes területeken érintett vállalkozói kör, tudományos műhely, oktatási intézmény, a közösségi szféra intézményei, szakmai és civil szervezetek köre. Az alábbiakban felsorolásban foglaljuk össze ezen érintettek körét, akik nem csupán a tervezés további szakaszaiban, hanem az egyes programok, projektek megvalósításában is kulcsszerepet játszanak: − Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, − Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Megye megyei Önkormányzata, − Észak-Magyarország Régió Területfejlesztési Tanácsa, − regionális – NORDA – és megyei fejlesztési ügynökségek, − Regionális Innovációs Tanács és ügynöksége, − a megyék Kereskedelmi és Iparkamarái, valamint a vállalkozások tevékenységét, érdekeit képviselő, menedzselő szervezetek (GYOSZ, ÉMGK stb.) − a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, a Károly Róbert Főiskola, − helyi kutatóintézetek, BayLogi, − MTA Miskolci Akadémiai Bizottság, − civil szervezetek, szakmai társulások, − tőkejuttató szervezetek (Fejlesztési Intézetek, bankok) − technológia transzfer szervezetek, − a projekteket kivitelező, működtető vállalkozások, − a projektekben kedvezményezett vállalkozások, melyek meghatározó cégeit a kifejtésekben részleteztük. − a helyi, a regionális és az országos média. A K+F és szektorális fejlesztési prioritások geográfiai struktúráját, az adott regionális tengelyek felvázolásakor, megjelenítettük a regionális partnervárosok szerepeit, s a régiónkon kívül fejlesztési kapuvárosok, szomszédos és távolibb országbeli együttműködő városok, térségek és adott esetben konkrét vállalkozások, fejlesztési intézmény potenciális együttműködési terepét. A konkrét programok, projektek részletezik a jelzett szerepek konkrét tartalmát. A Fejlesztési Pólus stratégiája nem csupán a résztvevők, az érintett regionális, nemzetközi kulcsszereplők révén tükröz „regionális beágyazottságot, hanem a stratégia programjainak a regionális fejlesztési koncepció prioritásaihoz, a város és térsége fejlesztési stratégiájának törekvéseihez való illeszkedésével is, mely illeszkedés jellegét, tartalmát a tanulmány elején részleteztük. Összhangban az 1. ábrával, a pólus stratégia viszonyát az „Észak-magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései”-hez, valamint „Miskolc megyei jogú város 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai”-hoz azonos szerkezetben, táblázatos formában (koherencia mátrix) mutatjuk be. A táblázatok sorai tartalmazzák a fejlesztési pólus stratégiában megfogalmazott integratív program-csomagokat – értelemszerűen ebben a

107

fázisban még konkrét (kulcs)projektek megnevezése nélkül –, az oszlopokban pedig a két kapcsolódó stratégia programjai, illetve alprogramjai szerepelnek. Az adott cellában szereplő jel a közvetlen kapcsolódásra utal (kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés), a () jel a közvetett vagy részleges kapcsolódást jelenti. A koherencia, vagyis a beágyazottság akkor áll fenn, ha minden sorban – a Miskolc Technopolisz Fejlesztési Pólus menedzsment projekt kivételével – találunk legalább egy, kapcsolódásra utaló jelet, illetve az oszlopok nagyobb hányadában is szerepel jel. Utóbbi állapot szükségszerű, hiszen a Fejlesztési Pólus projekt a versenyképesség, a gazdasági versenyképesség javítását helyezi a középpontba. A táblázatok által visszatükrözött kapcsolódások alapján a pólus stratégia beágyazottságát bizonyítottnak tekintjük.

4.1. A Pólus-stratégia menedzsmentje A Pólus-program, a stratégia részletes tervezése és megvalósításának irányítása megkívánja, hogy nem eseti projekt-menedzseléssel, hanem tudatosan felépített döntéshozó és koordináló, menedzselő szervezettel rendelkezzen. A Miskolc Technopolisz Fejlesztési Pólus stratégiájának megvalósulását jelentős mértékben a kialakítandó menedzsment szervezet hatékonysága határozza meg. E szervezet feladata a funkcionális programok és a Gazdaságfejlesztő Kompetencia Központok szektorális prioritást érvényesítő koordinációs feladatainak, saját szervezetén belül kialakítandó program/projekt-teamek általi menedzselése, biztosítása. A Menedzser Szervezet a stratégia kulcsszerelőivel való széleskörű együttműködésre kell, hogy építse tevékenységét, melynek részletes szabályozására, az ellenőrzési, monitoring mechanizmusok kidolgozására a programok és projektek véglegesítése után kerülhet sor. A MFP készítésének és realizálásának legfontosabb szervezeti keretei a következők: 1. Miskolc Fejlesztési Pólus konzorcium, mint döntéshozó testület tagjai: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolci Egyetem Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács BOKIK – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csatlakozott tagjai: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közlapítvány BorsodChem Rt. Robert Bosch Power Tools Kft. GE Consumer + Industrial ZF Hungária Kft. TVK Rt. 2. Koordinációs Munkacsoport, mint szakértői döntés-előkészítő testület tagjai: Országos Területfejlesztési Tanács Képviselője Stratégiai Városfejlesztési Programiroda vezetője Országgyűlési Képviselők képviselője Oktatási Minisztérium képviselője Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselője Miskolci Egyetem képviselője Miskolci kutatóközpontok, intézetek képviselője

108

Regionális fejlesztő szervezetek képviselője BOKIK képviselője Miskolc Megyei Jogú Város Magisztrátusának társelnöke Észak-Magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség képviselője MIK Rt. Képviselője Borsodchem Rt. Képviselője Andrássy Gyula Műszaki Középiskola képviselője Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. Logisztikai igazgatója TVK Rt. képviselője A stratégia készítésének szervezetei a működtető, realizáló szervezeti keretekké alakulhatnak.

MFP Igazgató Tanácsa

-

Szakértői, tudományos Bizottságok

MFP-ügynökség - Igazgató - adminisztráció - GKK-menedzserek Program és projektmenedzserek

Együttműködő partnerek

27. ábra. A Miskolc Fejlesztési Pólus-stratégia menedzsment keretei A vázolt menedzsment keretek többféle megoldással biztosíthatóak. Célszerűnek tűnik önálló Pólus-ügynökség, mint az egész programcsomag koordináló szervezetének a létrehozása, amely alkalmas a széleskörű hazai és nemzetközi szakmai kapcsolattartásra, a program érdekeinek képviseletére, koordinációra, projekt-menedzsmentre. Az ügynökség jogi kereteit természetesen meglévő – célszerűen Miskolc város tulajdonában lévő – alkalmas szervezet is biztosíthatja. A konkrét szervezeti megoldást (méretét, finanszírozását stb.) a kulcsprogramok és konkrét projektek részletes kidolgozásának folyamatában, azok függvényében célszerű kialakítani. A záró oldalakon a program-térkép kulcselemeinek a városfejlesztési stratégiával és a régió fejlesztési stratégiájával, operatív programjával meglévő koherenciáját mutatjuk be.

109

A fejlesztési pólus alapvető funkcionális szintje

I. Innovációs funkciók

II. Gazdaság-fejlesztési funkciók

III. Regionális központ szerep és funkciók

IV. Városfejlesztési funkciók K+F bázisok fejlesztése Emberi erőforrások fejlesztése Gazdasági területek infrastruktúra fejlesztése Gazdasági-üzleti együttműködések fejlesztése Befektetés-ösztönzés, városés térségmarketing Regionális hatású infrastrukturális fejlesztések Miskolc Technopolisz FP menedzsment projekt Városépítészeti fejlesztések Város-szolgáltatások, kínálat fejlesztése ()

Integrált hulladékgazdálkodás – környezetvédelmi ipar

() ()

()

Kiállítás/Vásár és Kulturális Központ

Logisztikai centrum

Desztináció-menedzsment

High-tech és start up központ

Telecentrum – távmunkaközpont

Kulturális és turisztikai élmények program

KKV integrációs ház/központ – KKV-klaszterek

Kulturális hálózat, klaszter – intézményi együttműködés, korszerűsítés

Megújuló, alternatív energiák

Tradíciók háza – komplex projekt

Magyarország történelme/meséi – tematikus élménypark ...

Lillafüred-Bükk program

Tapolca-program (Vizek és kövek völgye)

Diósgyőri vár – komplex kulturális és turisztikai fejlesztés

Tehetség-mozgalom

Science Museum – „Technikai csodák palotája”

Történelmi-Avas – a kultúra és művészetek dombja

Megújuló tudás program

A belvárosi kulturális és turisztikai vonzerő fejlesztése

Oktatási-... intézmények infrastrukturális és oktatástechnikai fejlesztése

Képzési szféra társadalmi-gazdasági ..., kooperációs programja

Szakképzési együttműködési bázisok kialakítása

Képzési klaszter létrehozása

Integratív program-csomagok ME Regionális Tudásközpont – „technopolisz” koncepcióra épülő …

Miskolc fejlesztési pólus stratégiája Miskolc 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó városfejlesztési stratégiája és operatív programjai Gazdasági vonzerő program

110

A fejlesztési pólus alapvető funkcionális szintje

I. Innovációs funkciók

II. Gazdaság-fejlesztési funkciók

III. Regionális központ szerep és funkciók

IV. Városfejlesztési funkciók Integratív programcsomagok Környezetvédelmi ipar, megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar meghonosítása Regionális tudásközpont kialakítása

()

Regionális belső hálózatok: vízbázis védelem Regionális belső hálózatok: szilárd hulladékkezelés és rekultiváció

()

Nyitott határok: belső és külső határok

Regionális belső hálózatok: katasztrófavédelem

Regionális belső hálózatok: gyorsforgalmi utak – főúthálózat

Kistelepülések

Szolgáltató városok

Agglomerációs, szuburbán és korlátozott központi szerepkörrel rendelkező települések

Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az Észak-Alföldi régióval közösen

Tudás város-, kreatív város-, innovatív városhálózat; a tudás, az innováció átadására képes városok

A programhoz kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés

A programhoz kapcsolódó szolgáltatás-fejlesztés

Regionális turisztikai klaszterek létrehozásának támogatása

Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi Régióval

A versenyképes gazdaság megteremtése (techno-régió) program

Koherens és integrált kommunikációs stratégia kialakítása, régiómarketing eszközök fejlesztése

Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

Regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása

Kreatív ipar

K+F bázisok fejlesztése Emberi erőforrások fejlesztése Gazdasági területek infrastruktúra fejlesztése Gazdasági-üzleti együttműködések fejlesztése Befektetés-ösztönzés, város- és térségmarketing Regionális hatású infrastrukturális fejlesztések Miskolc Technopolisz FP menedzsment projekt Városépítészeti fejlesztések Integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása a régióban

Miskolc fejlesztési pólus stratégiája Az Észak-magyarországi régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései (2007-2013) A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése

()

()

()

Város-szolgáltatások, kínálat fejlesztése

()

111

112

Miskolc Fejlesztési Pólus TECHNOPOLISZ. alkalmazott high-tech ipari megoldások

Recommend Documents