Kórházi egészségfejlesztés a gyermekek és serdülők számára Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals (HPH-CA)
Minta a „jó gyakorlat” leírására Szerkesztette: Peter Nowak, Hermann Schmied (Ludwig Boltzmann Institute fot the Sociology of Health and Medicine, University of Vienna, Austria) Kollaborációban a HPH-CA Munkacsoporttal 2007 április Firenze Fordította: Dr. Scheiber Dóra, Lektorálta: Dr. Kovács Zsuzsanna, Dr. Békefi Dezső Tartalomjegyzék Előszó A HPH-CA Munkacsoport (Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals (HPH-CA) Minta a „jó gyakorlat (good practice)” leírására Bevezetés: A minta céljai A „jó gyakorlat” kritériumai Minta a „gyakorlat” leírására Előszó Ezt a kiadványt a WHO egyik szervezetén, az Egészségfejlesztő Kórházak Hálózatán ( Health Promoting Hospitals Network, továbbiakban HPH) belül alakult Egészségfejlesztő Gyermekkórházak (Health Promotion for Children and Adolescents in & by Hospitals, továbbiakban: HPH-CA) Munkacsoportja állította össze. A Munkacsoport célja, hogy megoldást találjon a gyermekek és serdülők egészségfejlesztésének speciális kérdéseire, azzal, hogy meghatározza és érthetővé teszi azokat a feladatokat, amelyeket ezen a területen a kórházaknak kell elvégezni. Az egészségügyben dolgozó szakemberek és vezetők felelőssége, hogy az egészségfejlesztést célzó feladatok a kórházakban is megvalósuljanak. Ez az anyag elsősorban a gyermekkórházak, és gyermekosztályok személyzetének szól, de az egészségügy más területein és a szociális szférában dolgozó szakemberek számára is útmutatóul szolgál. Hozzájárul ahhoz, hogy bizonyítékokkal szolgáljunk a kórházban végzett egészségfejlesztési tevékenység elismeréséhez és értékeléséhez, ami egyben a HPH-CA Munkacsoport célja.
Fabrizio Simonelli HPH-CA Munkacsoport vezetője
1
2. HPH-CA Munkacsoport A HPH filozófiája, legidőszerűbb szakmai iránya és tapasztalatai szerint működő HPH-CA Munkacsoport szeretné kiterjeszteni a HPH elveit és kritériumait a gyermekek és serdülők kórházi egészségfejlesztésére. Ebben a tevékenységben az elméleti háttér, a szervezeti keretek nyújtásával szeretné megerősíteni az egészségügyben működő szervezeteket, szakembereket és intézményeket. A HPH-CA Munkacsoport tagjai 2007. áprilisában: Ms Isabelle Aujoulat-Simonazzi Unité d'éducation pour la santé RESO Health Systems Research Ecole de Santé Publique Université catholique de Louvain Brussels – BELGIUM Dr Laurence Bentz Nice University Hospital Hôpital de Cimiez Nice Cedex 3 – FRANCE Dr Manuel del Castillo Rey Hospital de Sant Joan de Déu Esplugues de Llobregat – SPAIN Dr Irmgard Eichler Universitätsklinik für Kinder- und Jugendheilkunde Vienna – AUSTRIA Dr Giuliana Filippazzi European Association for Children in Hospitals (EACH) Milano – ITALY Ms Cathy Hennebry The Children’s University Hospital Temple Street Dublin – IRELAND Dr . Kovács Zsuzsanna Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest – HUNGARY
Mag. Peter Nowak Ludwig Boltzmann Institut für Medizin- und Gesundheitssoziologie WHO-Kooperationszentrum für Gesundheitsförderung in Krankenhaus und Gesundheitswesen Vienna – AUSTRIA Mr. James E. Robinson Royal Hospital for Sick Children Lothian University Hospitals NHS Trust Edinburgh - UNITED KINGDOM Dr Lagle Suurorg Tallinn Children’s Hospital Tallinn – ESTONIA Dr Stella Tsitoura European Society of Social Pediatrics (ESSOP) Athens – GREECE Ass. Prof. Dr Hanne Tonnesen WHO Collaborating Centre for Evidence Based Health Promotion in Hospitals Clinical Unit of Health Promotion Bispebjerg Hospital, University of Copenhagen - DENMARK Munkacsoport Központ Dr Fabrizio Simonelli Dr Maria José Caldés Pinilla Dr Katalin Majer Health Promotion Programme A. Meyer University Children’s Hospital Florence – ITALY
2
3. Minta a „jó gyakorlat ( good practice)” leírására Bevezetés: A minta célja A HPH-CA Nemzetközi Munkacsoportja már korábban kezdeményezte a kórházakban a gyermekek és serdülők egészségfejlesztésében alkalmazott „jó gyakorlatok” összegyűjtését. A Munkacsoport számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a területen kevés a bevett gyakorlat és a tapasztalatcsere. Ez különösen igaz a gyakorlat fenntarthatósága tekintetében. A „jó gyakorlatok” összegyűjtése és terjesztése alapvető jelentőségű, hogy ezzel is elősegítsük az egészségfejlesztést Európa szerte. Ezt a mintát a HPH-CA Munkacsoportja a Nemzetközi Egészségfejlesztő Kórházak Hálózatának (Health Promoting Hospitals Network - továbbiakban: HPH) segítségével az alkalmazott „jó gyakorlatok” szisztematikus gyűjtésével alakította ki. A munka elméleti alátámasztásához két alapvető kérdésre kell választ adni: 1. Mi a „jó gyakorlat” a kórházi egészségfejlesztésben, ami hatással lehet a gyermekek és a serdülők egészségmutatóira? 2. Mit tudnak az egészségügyi szakemberek a ”jó gyakorlatról”, és milyen támogatásra van szükségük, hogy ismereteiket a gyakorlatba át tudják ültetni? (Hogyan képes a személyzet a gyermekek, serdülők és szüleik egészségfejlesztését a kórházi gyakorlatban legjobban megvalósítani?) E kérdések megválaszolásához először szükség volt nemzetközi szinten tudományosan bizonyított egészségfejlesztésről szóló irodalom áttekintésre (P.Nowak, H. Schmied1). Még mindig nézeteltérés van arról, hogy mi számít bizonyítéknak2. Az első kérdésre az alábbiakban a „jó gyakorlat” lehetséges kritériumaival próbálunk választ adni. A második kérdésre pedig, egy kitölthető táblázat bemutatásával adunk választ. A munkaanyag mindkét része abból a célból került kialakításra, hogy az alkalmazott ötletek összegyűjtése és terjesztése révén a követendő „jó gyakorlat” útmutatójául szolgáljon a szakemberek számára az egészségfejlesztés területén. A megválaszolatlan kérdések áttekintése és megvitatása folyamatban van. Ez a szakmai párbeszéd biztosítja a téma elméleti hátterét és a lehetséges jövendőbeli változtatásokat. Vagyis a „jó gyakorlat” jövendőbeli tapasztalatainak és bizonyítékainak, összegyűjtésével és terjesztésével bővülhet a kórházban végzett egészségfejlesztési tevékenység. 1
Ez az irodalmi áttekintés egy németnyelvű, még nem közölt tanulmány: P.Nowak, H. Schmied, Hermann (2005): munkairat: Dokumentationsblatt von „Modellen guter Praxis”.Wien, Ludwig Boltzmann Institut für Medizin- und Gesundheitssoziologie. 2
McQueen, D. V. (2001): Strengthening the evidence base for health promotion. Health Promotion International. Vol. 16, No. 3., p. 261-265.
3
A „jó gyakorlat kritériumai A következőkben felsorolt kritériumok listája3 arra szolgál, hogy segítse az olvasót annak eldöntésében, hogy az általa alkalmazott „jó gyakorlatot” tudja értékelni. Az egészségfejlesztésben követendő „jó gyakorlat” elfogadott kritériumait a WHO Egészségfejlesztést Értékelő Európai Munkacsoportja ( WHO European Working Group on Health Promotion Evaluation) dolgozta ki4,5. A „jó gyakorlat” kritériumai az egészségfejlesztésben: 1. megerősítés: képessé tenni az egyéneket/ csoportokat arra, hogy a saját egészségüket érintő, személyes, társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre nagyobb hatást gyakoroljanak; 2. részvétel: minden érintettet be kell vonni a folyamat minden fázisába; 3. holisztikus megközelítés: testi, lelki, szociális és spirituális egészség; 4. igazságosság: az egyenlőség és a társadalmi igazságosság egyértelmű kinyilvánítása; 5. integrált / interszektoriális / többcélú: magába foglalja az egyének és környezetük fejlesztését sokféle szakmát felölel valamennyi vonatkozó szektort érinti; 6) fenntartható: a minőség folyamatos javulását eredményezi; Megfelel az igazgatási és tudományos kritériumoknak6: 7) elfogadható: a gyakorlatot valamennyi érdekelt fél elfogadja (páciensek, szakemberek, a kórház vezetése); 8) dokumentált és értékelt: az eredmények bemutathatóak; 9) hatékony: az eredmények jók és költséghatékonyak; További két kritérium a terjeszthetőség szempontjából: 10) innovatív: újszerű, a közléskor még nem rutinszerűen alkalmazott; 11) transzferálható: más szakemberek által, módosítás nélkül is ismételhető.
3.
A kritériumok listáját HPH-CA Munkacsoportja a szakirodalom áttekintése és megvitatása alapján állította össze. 4 Rootman, Irving ; Goodstadt, Michael; Hyndman, Brian; McQueen, David V.; Potvin, Louise; Springett, Jane; Ziglio, Erio (Hg.) (2001): Evaluation in health promotion: principles and perspectives. Copenhagen: WHO. WHO Regional Publications. European SeriesNo.92) p. 4-5. 5 Kahan, Barbara; Goodstadt, Michael (2001): The Interactive Domain Model of Best Practices in Health Promotion. Developing and Implementing a Best Practices Approach to Health Promotion. In: Health Promotion Practice, 2,1,5. 43-67:
„Az egészségfejlesztésben a legjobb gyakorlat az, amelyben az alkalmazott tevékenység céljai megegyeznek az egészségfejlesztés általános értékeivel / céljaival / etikájával / elképzelésével / hitével / bizonyítékaival, ugyanakkor a körülményeket figyelembe véve olyan célokat tűznek ki, melyek az adott helyzetben a legnagyobb valószínűséggel elérik a várt eredményeket. 6.Rada, Jiri; Ratima, Mihi; Howden-Chapman, Philippa (1999): Evidence-based purchasing of health promotion: methodology for reviewing evidence. In: Health Promotion International, 14,2, S. 177-187
4
Ha az ön által alkalmazott gyakorlat megfelel a legtöbb felsorolt kritériumnak, töltse ki az űrlapot! Minta a „gyakorlat” leírására Áttekintés 1. Adjon az alkalmazott gyakorlatról áttekintést a következő információkkal:
A gyakorlat címe/ neve
A szervezet neve Összefoglalás (célok, egészségfejlesztési szempontok, célcsoport, fő beavatkozások, eredmények) max. 300 szó
Kulcsszavak (max. 6)
Legfontosabb adatok
2. Elérhetőség A kontakt személy adatai Teljes név/ cím Szerep Részleg Cím Telefon e-mail Web címek (amennyiben szervezetnek vagy osztályoknak van elérhető web címe)
5
A gyakorlat részletes leírása 3. A gyakorlat leírása a folyamat végső fázisában 7 Melyek a gyakorlat fő jellemzői? (pl.: célcsoport, új szolgáltatások, tanfolyamok, kapcsolatok/hálózatok, anyagok stb.) Azt is írjuk le, hogyan működik:
A gyakorlat kapcsolata az egészségfejlesztéssel 4. Mutassa be a gyakorlat és az egészségfejlesztés összefüggését
Megerősítés: Milyen megerősítést nyújt a gyakorlat ?
Részvétel: A célcsoport milyen módon vett részt a gyakorlat kifejlesztésében?
Holisztikus megközelítés: Az egészség mely területét fejlesztjük? (testi, szellemi, szociális, lelki)
Egyenlőség: Ez a gyakorlat milyen módon jut el valamennyi rászorulóhoz?
Integráció: Minden egyes résztvevő (szakmák, szervezetek, ágazatok) közreműködik-e benne? Hogyan biztosítható együttműködésük?
Fenntarthatóság: Vannak e olyan speciális indikátorok, melyek szerint a gyakorlat hosszú távon is működik?
7
„Végső fázis” kifejezésen azt a pillanatot értjük, amikor az elképzelés vagy terv működésbe lép és az egészségfejlesztésben rutinná kezd válni. A kivitelezés lépéseinek leírása csak abban az esetben szükséges, ha az nélkülözhetetlen a gyakorlatba való átültetetéshez.
6
Értékelés és eredmény 5. Írja le az eredményeket és a következtetéseket Elfogadhatóság: Becsülje meg, hogy a fő résztvevő csoportok (pl.: szülők, bevont szakemberek, vezetés) számára mennyire fogadható el és hajtható végre a gyakorlat?
Értékelési mód: Határozzon meg mennyiségi és/vagy minőségi módszereket az értékelésre! Határozzon meg a sikerességi mutatókat!
Eredmények: Ábrázolja, milyen eredményeket tud felmutatni! Mutassa be a végeredményt (pl.: az egészség javulása, egészségkultúra, egészségügyi szolgáltatás elérhetősége, életminőség, a személyzet/betegek megelégedettsége stb.).
Hatékonyság (gazdasági eredményesség): A gyakorlat költsége8 /haszna? Kimutatható e a gyakorlat hatékonysága a korábbi vagy máshol alkalmazott gyakorlatokkal való összehasonlítás alapján ?
8
Itt a napi rutin kiadásokat értjük. Ha lehet, ezt egészítse ki a kivitelezés teljes költségvetésével.
7
Következtetések és javaslatok 6. Milyen az következtetései és javaslatai vannak?
Elsajátított lecke: A gyakorlat átadására adjon meg néhány jó tanácsot más szakemberek részére (pl.: sikerek és akadályok).
Jövő: Vázolja fel azokat a lépéseket, melyeket a további eredmények érdekében kíván tenni.
További információk 7. Van-e további elérhető információ / anyag a gyakorlatra vonatkozóan?
Web címek a gyakorlattal kapcsolatos további információkkal?
A gyakorlatra vonatkozó közlemények (citáció, internetről letölthető anyagok, ha vannak)
Speciális anyagok, azok elérhetősége (pl.: formanyomtatványok, eszközök, bemutatások, videók, brosúrák stb.)
8
