Mint minden évben, az idén is. Minden kedves Olvasónknak eredményekben. Karácsonyi ajándékként postaládánkba. Az elhurcoltakra emlékeztek

Ingyenes lap 8000 példányban

IV. évfolyam 1. szám • 2006. január 12.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

Ima és Változás Vigyázat, reform! Beváltatlan ígéretek Csodára várni, vagy változtatni? Azt mondják az okosok... Egy érdlakó feljegyzései Lendületben a nõtagozat Jöjjön el az én országom? Megjelenik minden páros héten, csütörtökön

Az elhurcoltakra emlékeztek int minden évben, az idén is megemlékeztek az 1945 januárjában Érdrõl elhurcolt többezer ártatlan áldozatra. Emlékezõ beszédet Romits Antal, a II. Világháborús Emlékmûbizottság elnöke mondott, maga is egykori rab a Gulágon, kiemelve, hogy a népirtások sorában még a mai napig sem kaptak méltó helyet a megemlékezések között a kommunisták áldozatai, az a sokszázezer ember, akiket a II. világháború után ártatlan áldozatként málenkij robotra a Szovjetunióba hurcoltak, a magyar kommunisták aszisztálása mellett. Hiába telt már el tizenöt év a rendszerváltás óta, a hajdani kommunista párt mai jogutódja, az MSzP nem kért tõlük bocsánatot, nem kárpótolta õket, csak kegyeletet színlelve koszorúznak. A Domonkos Béla alkotta szobornál tartott koszorúzást megelõzõen emlékezõ szentmisét tartottak a Jézus Szíve templomban, valamint istentiszteletet és koszorúzást a Kálvin téri református templomban. Déltõl az egykori elhurcoltak és családtagjaik találkoztak az érdeklõdõkkel a mûvelõdési központban.

M

M

A Fidesz MPSZ nevében (balról jobbra) Badics Kálmán, Segesdi János és Aradszki András koszorúzott

Sikerpropaganda arácsonyi ajándékként postaládánkba kaptuk papírharmónikára nyomtatva városunk elsõ emberének öntömjénezését saját polgármesteri tevékenységérõl. A kiadvány az országos szocialista sikerpropagandának érdi gyöngyszeme. „Saját gazdasági lehetõségeinket, adóerõképességünket növelni kell ahhoz, hogy céljainkat megvalósíthassuk…” – olvashattuk a dicshimnusz bevezetõjében. Nem foglalkozik az írás azonban olyan lényegtelen kérdéssel, hogy akkor mit csináltunk idáig három és fél év alatt a gazdasági lehetõségek kihasználása érdekében, ha

K

Új esztendõ

még most is a lehetõségek növelésével kell foglalkozni, nem pedig a három és fél év alatt megteremtett gazdasági eredmények szüretelésével. „Nagyvárost építünk…” – hangzik a fellengzõs szlogen, miközben az ateista „szocialista” képviselõk is a Jóistenhez könyörögnek, nehogy komolyabb esõt zúdítson ránk, ami vízelvezetõ rendszer hiányában megoldhatatlan problémákat okozna a városnak. „Nagyvárost építünk”, miközben az érdi házak jelentõs részébõl – járda és szilárd útburkolat híján – sárba lépünk ki, jó esetben ügyesen kikerüljük az emésztõkbõl

kiszivattyúzott szennyvíz-tócsákat. „Nagyvárost építünk”, miközben az érdiek többsége a nagyvárosból menekült családi házas agglomerációs városba, a zsúfoltságot, szmogot, élhetetlen, pénzközpontú kõtömeget hagyta el, amit a jelenlegi városvezetés vissza akar csempészni környezetünkbe. Ez nem a városlakók szándékának megvalósítása, ez egy „szocialista” polgármester nagyravágyó önmegvalósításának szándéka!

(Folytatás a 9. oldalon)

inden kedves Olvasónknak eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk! Nem lesz könnyû az új esztendõ, hiszen a magunk mögött hagyott óév sok mindennel megterhelte az ideit. Gondoljunk csak az államadósság tragikus növekedésére, az EU-s költségvetés vitájában elszenvedett vereségre, a költségvetési hiány miatti brüsszeli intõkre, a Gyurcsány-kormány önhitt, lekezelõ megnyilvánulásaira. Az év utolsó és az új elsõ hete pedig egy számunkra igen rossz következménnyel járó energiaválságot hozott, amely a látszólagos happy and ellenére rámutatott arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk idegen hatalmaknak. El kellene azon gondolkoznunk, hogy a gáz és olaj mellett mi mindenben is függünk másoktól, idegen érdekektõl? Például eladtuk szinte az egész energiaszektort: erõmûveket, áramszolgáltatót. Eladtuk a vízmûveinket, csatornahálózatainkat. Eladtuk a hulladékkezelést, a repülõtér üzemeltetését. Az SzDSz szorgalmazza az egészségügy és a MÁV privatizálását is. Idegen kézben vannak a bankok, a tõzsde, a MOL, a telefontársaságok. Külföldi tulajdonú cégek építik autópályáinkat, fõútjainkat. Ami pedig magyar, azzal sem sokat büszkélkedhetünk: fõként a pártállami idõkben jól helyezkedõ volt kommunista káderek szerezték meg a vadprivatizációban, s azóta is az állami megrendelések jól fizetõ, biztos emlõin cseperednek, mint Kóka miniszter vagy Gyurcsány miniszterelnök és baráti körének vállalkozásai. Nehéz lesz 2006, mert választásoktól lesz terhes. Nincs ember, aki kivonhatná magát ennek gondjaiból. Vagy azért, mert felelõsen gondolkodik, és ezért átéli a döntés súlyát, vagy azért, mert intenzíven részt vesz valamelyik oldalon a kampányban, vagy azért, mert az õ bõrére megy a játék, ha ki is akar maradni belõle. Mert egyet bizton ki lehet mondani: nincs kívülálló. Nem lehet elõkelõ idegenként élni országunkban. Így vagy úgy, de részesei leszünk a döntés következményeinek, és akkor már jobb, ha magában a döntésben is részt veszünk. Akkor nem tehetünk utólag szemrehányást magunknak, hogy bezzeg, ha... Városunkban is a szokásos módon kezdõdött az esztendõ: kátyúk és elöntött pincék, magyarázkodások és ígéretek. Ha majd télen nem lesz hideg és nem esik esõ, akkor majd megoldódik minden. Mert tenni, azt nem tudnak. Orlai Sándor

2

ÉRDI LAP

Ima és Változás Karácsonyi, Újévi idõszakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Imaév meghirdetése a nemzet lelki megújulásáért” címmel körlevelet bocsátott ki. A körlevél átfogó értékelést adott a magyar társadalom lelki állapotáról, rögzítve a múltba veszõ okokat és a jelen társadalmának az Isteni törvényeket tagadó, be nem fogadó életét. A nemzetbõl hiányzik az összetartás, kísért a reménytelenség és a csüggedés, az egyén hétköznapi önzések között él és hiányzik a társadalmi szolidaritás. A körlevél hangneme és tartalma sokakat megrázott. Az természetes sajnos, hogy a magyar politika és média baloldali, liberális része a körlevél kibocsátását alkalmasnak alkalmat látta arra, hogy ismét elõvegye szüleinek, nagyapjának, apósának hit és egyház ellenes brossúráit és a körlevél tartalmának érdemi vitatása nélkül szellemi pogromszerûen, csak bírálja és ne közvetítse a körlevél lelkiségét és a társadalomhoz szóló üzenetét. Pedig nekik is érdemes lenne önvizsgálatot tartani. Ha megnézzük a rendszerváltás utáni szocialista vezetésû kormányok tevékenységét abból a szempontból, hogy mit tettek azért, hogy a körlevélben megírt állapot kedvezõbbé váljon, akkor megállapítható, hogy az eredmény siralmas. Fejünk fölül eladtak mindent, ami értékes és a nemzet lét stratégiai biztosítéka volt. Kétszer is ránk engedték a kereskedelmi televíziózás szennyesét, benne a valóság-show-k egoizmusát, a nyilvános paráznaságot, mindezt persze a magyar fiatalság testi és szellemi fejlõdése érdekében. Az oktatásban általuk mércének tekintett ideológiai semlegesség nem azt jelenti, hogy a gyermeknek óvó és szeretõ figyelemmel lehetõsége van megismerni az ateista és a vallásos világfelfogás értékeit, különbözõségét, hanem egyoldalú tisztán ateista megközelítésû világszemléletet kapnak a nebulók, még akkor is, ha a tantárgy belsõ logikája alapján a végsõ kérdéseket fel kellene tenni. Az oktatás Magyar Bálint által lebutított követelményrendszere jó fogyasztókat, hamis gyöngyért rajongó masszát ad a társadalomnak. A családi létre nevelést nem vagy alig szolgálja az oktatás, aminek következtében rengeteg a

A

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Felelõs kiadó: Isaák László Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: Csák Lászlóné, 06-70 237-6159

kallódó, meg nem értett, kirekesztett ember, akiknek a költségvetési megszorításokkal fojtogatott szociális rendszer, a társadalom szolgáló apostolaiként dolgozó szociális munkások áldozatos munkája ellenére sem képes esélyt adni. A munka, mint az evilági emberi létezésnek egyik oszlopa, bizonytalanná vált. Az üzleti és gazdasági világ az emberben természeténél fogva munkaerõt lát, ami a társadalmi munkamegosztásban érthetõ. De az már baj, súlyos baj, hogy a magyar gazdasági elit többségi része a munkás érdekvédelmet a maga céljaira és kényelmére átalakította, legfeljebb annyit engedett meg, ha luxusbaloldal politikai érdekei úgy kívánják, egyes szakszervezeti csoportosulásokat politikai nyomásgyakorlás eszközének tekintse. Nyomokban sem létezik munkás szolidaritás. Sajnos ezen negatív állapotoknak sokszor, túl sokszor aktív résztvevõi a társadalom hívõ tagjai is. A körlevél a Bûnbánatra és az Imádságra való felszólításon túl Változásért is kiált. A demokratikus rend szerint le kell váltani azokat, akiknek a társadalom súlyos állapotát túlnyomó részt köszönhetjük. A politikai társadalomnak illõ és üdvös úgy vezetni az országot, hogy a körlevélben bemutatott bajok meghaladottak legyenek. El kell érni, hogy a spekuláció helyett a munka legyen érték. Meg kell teremteni a családok és a társadalom biztonságát, támogatva a minél több gyermek nevelését. El kell érni, hogy a polgár tiszta nyelvû, és lelkû államot, közigazgatást tapasztaljon maga körül. Olyan változás kell az állam vezetésében, a gazdaságban és a politikában, hogy ne kerüljünk ellentétbe az egyetlen biztos dologgal, Istennel és az ember lelkével. A Változáshoz sok munka és Imádság kell. Szövetkezzünk erre! Aradszki András

Jánosi György ígéretei (részletek) • Az érdi iparterület és a százhalombattai ipari park betelepítésével új munkahelyeket teremtünk. • Érden felgyorsítjuk a csatornázást és az úthálózat kiépítését. • Diósdon és Érden tehermentesítjük a belsõ úthálózatot, korlátozzuk az átmenõ forgalmat. • Megerõsítjük a mentõszolgálatot. • Erõsítjük a kis- és középvállalkozások életesélyeit. • A rendõrség fejlesztésével javítjuk a közbiztonságot. • Megépül az érdi sportcsarnok a fedett uszodával. („Velünk az ország!” szórólap)


A politikust is „el kell adni” Horváth Andrással, a FIDESZ kampányfõnökével beszélgettünk arról, hogy mit jelent az a sok új elem, ami megjelent a FIDESZ szervezetében, és mit vár a 2006. évi választásokon? – Sokan nem tudják, hogy a kampányfõnök hol helyezkedik el a hierarchiában a választások idõszakában. Valóban õ a fõnök? – A FIDESZ feldolgozta a 2002. évi vereség okait és többek között arra a következtetésre jutott, hogy a szervezettsége nem volt megfelelõ, e miatt alapjaiban egy sor változtatást hoztunk és rájöttünk arra, hogy az eredmények a választókerületek szintjén dõlnek el. Ezért új szövetségeket kötöttünk és helyi szintekre vittük le a felelõsséget is. Jelenleg úgy néz ki, hogy a siker a választókerületek elnökeié lesz, akik egyúttal országgyûlési képviselõjelöltek is, a kudarcért viszont a kampányfõnököt terheli a felelõsség. Tehát a kampányban a kampányfõnök az elsõ ember. – Ön eddig keveset szerepelt a politikában, kérem, mutatkozzon be! – Valóban direkt módon nem foglalkoztam eddig politikával, de akik közvetlenül ismernek, tudják, hogy egész életemben igyekeztem jó felé terelni a dolgokat. 58 éves vagyok, két felnõtt lányom és egy másfél éves fiú unokám van, 34-ik éve élem a házas emberek boldog életét. Szakmám szerint marketing szakközgazdász vagyok, 15 éven keresztül tanítottam marketinget még az ún. rendszerváltás elõtt is. 34 éve dolgozom a kereskedelemben. Olyan nagy cégeknél dolgoztam, mint az AMFORA, a Centrum és a Skála. 1992 óta a magánszférában tevékenykedem, több nagy németországi cég magyarországi megjelenésénél mûködtem közre. Jelenleg egy osztrák-magyar és egy német-magyar vegyes vállalatot vezetek. 1997 óta lakom Érden, a már korábban itt élõ barátaim befolyása és a zajos és nehezen lakható fõvárosnak köszönhetõen. – Mi a különbség az áru marketing és a politikai marketing között? – Tulajdonképpen nem sok, ahogy a terméket különbözõ marketing elemek felhasználásával minél hatékonyabban kell tudni eladni, ugyan úgy a politikust is különbözõ marketing módszerek segítségével kell a gyõzelemhez segíteni. Tréfásan szoktam mondani, úgy kell dolgozni, mintha 1 kg krumplit adnánk el. – Mióta irányítja a választási körzet kampányelõkésztését és mit „talált”, amikor elkezdte? – 2005 augusztusában ért az a megtiszteltetés, hogy felkértek erre a feladatra, ehhez azonban az is kellett, hogy amikor a FIDESZ szövetséggé alakult, beléptem soraikba. Barátaim mindig hívtak korábban is, mondván könnyû a pálya szélérõl bekiabálni, gyere közénk és játsszál te is a pályán. S én, aki egész életemben, s mind a mai napig is futballozok, beálltam

játszani. Tudtam, hogy ott másként történik majd minden, de õszintén meg kell mondanom, sokkal egyszerûbb volt, mint gondoltam. Kicsit féltem, hogy egy jól összeszokott csapatban rögtön centert és csapatkapitányt alakítani nem lesz könnyû feladat, de a csapat valamennyi tagja felsorakozott mellettem és elmondhatom, hogy az alapozásunk sikeres volt. Eddig azonban csak tréningeztünk, gyarapítottuk a majdani mérkõzés során alkalmazandó taktikát és összeillesztettük a pályán lévõ több tucat játékos feladatait. Néhány elõkészületi meccsünk is volt, ahol kiválogattuk a legjobb játékosokat, megfogalmaztuk a taktikát és összeszoktattuk a játékosokat. A nagy Mérkõzés majd csak most kezdõdik. Úgy látom, hogy kezd összerázódni és formába lendülni a csapat és jó esélyekkel indulunk az igazi megmérettetésben. – Lehet, hogy korai a kérdés, de milyen célt tûzött ki maga elé? – Mint minden ember, én sem szeretek veszíteni. Ezért talán nem meglepõ, ha erre azt mondom, a csapat gyõzni akar és szerintem gyõzni is fog. Dr. Aradszki András személyében olyan képviselõ-

jelöltet sikerült választanunk, aki kiválóan fogja képviselni a körzet (Százhalombatta, Diósd, Érd) valamennyi polgárának érdekeit. Ez nem kevés ember, hiszen Pest megye legnagyobb választókerülete vagyunk, csaknem százezer lakossal. Megvan az az elõnye, hogy hozzám hasonlóan õ is viszonylag új ember a nagypolitikában, nincsenek „ügyei”, és tenni vágyó ember. Az elmúlt idõszakban legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy az ismertségét növeljük. Úgy gondolom, hogy sikerült is. Számtalan megmozduláson vett részt, ahol a lakosság valamennyi rétege megismerhette õt. Hátrányunk az, hogy jelenleg – remélem már csak rövid ideig – nem mi irányítjuk az Önkormányzatot és képviselõnk sincs a Parlamentben. Ez elsõsorban azért szomorú, mert a helyi médiában való megjelenésünk, hasonlóan az országos átlaghoz, nagyon kevés. Reméljük, hogy az adófizetõk pénzébõl fenntartott médiumok a kampány ideje alatt megadják a lehetõséget, hogy különbözõ kérdésekben a véleményünk megjelenhessen. – Kérem, egy mondatban fogalmazza meg, mit vár a választásoktól? – Azt szeretném, hogy ha a választókerületbõl minél több ember menne el választani, s ezzel élne demokratikus jogával, s természetesen arra is biztatok mindenkit, hogy a szavazatát a FIDESZ-re és annak jelöltjére, dr. Aradszki Andrásra adja. – Ehhez kívánok sok sikert, s kérem egyben, hogy folyamatosan tájékoztassa lapunkat a 2006. évi feladatokról és eseményekrõl. – Ezt megígérem, és kívánok a lap valamennyi olvasójának jó egészség mellett VÁLTOZÁS-t 2006-ra. M.T.

A Fidesz nõtagozatának szervezésében karácsonyi mûsort tartottak a Napfény Otthonban és ajándékokat adtak át az ott lakó nyugdíjasoknak. A köszöntõt ARADSZKI ANDRÁS, a Fidesz MPSZ országgyûlési képviselõ-jelöltje mondta


3

ÉRDI LAP

Képzelt riport egy Önkormányzat döntéseinek hátterérõl egkérdeztem Illetékes elvtársat, miért születnek olyan döntések az Önkormányzatban, amilyenek születnek? I. e. : melyik döntésünket nem érti? Riporter: Miért emelték fel a pályáztatás nélküli ingatlanértékesítés értékhatárát 300 millióra, és azután miért csökkentették le 20 millióra, majd még tovább csökkentették 5 millióra? Nem beszélve arról, hogy elõször a Testület helyett a V. bizottságra ruházták az értékesítést, majd miután a város fél vagyona elfogyott, újra a Testület dönthet a kérdésben. I. e. : Mit nem, ért ezen? A felemelések, a csökkentések, a hatáskör átadása és visszavétele is az elõrelátásunk és megfontoltságunk bizonyítéka. Ha nem lettünk volna ilyen elõrelátók és következetesek, hogyan tudtuk volna három év alatt eladni a település ingatlanvagyonának felét? R.: A befolyt összegeket mire fordították, hiszen a fejlesztéseknek nyoma sincs? I. e. : Már hogyne lenne fejlõdés? Nem látta a FÁR áruházat? Vagy a TOP-KOP centrumot? R.: De azokat nem önök építették és az elhelyezésük is forgalmi dugókat okoz. Az eladásnál, pedig sokkal kevesebb pénzt kaptak, mint kellett volna. Egyesek szerint azért, mert az alelnök rokoni kapcsolatban állt a vevõvel. I. e. : Látja ez a baj magukkal!

M

A kákán is csomót keresnek. Na és buktunk párszáz milliót, de történt végre valami, vagy nem? R.: Történt, de a település nem járt jól. I. e.: Mindenki, mindig nem járhat jól. R.: A ÉVÍZ eladásánál szintén az emberek fognak rosszul járni, miért adják el mégis? I. e.: Azt csak úgy gondolják, meg mondják a rosszakaróink. A befektetõ direkt kikötötte, hogy Õ akar rosszul járni és hozzájuk képest, Teréz anya gyenge kezdõ, a jótékonykodásban. R.: Akkor miért volt szükség a kétes pályázatra és a szabálytalan lebonyolításra? I. e.: Ebben is következetesek voltunk. Ha a pályázat kiírás csapnivaló, miért legyen szabályos annak felbontása. Egyébként, másképpen nem lehetett volna a

kiszemelt, zsíros vevõvel üzletelni. R.: Így kívánják értékesíteni az ÉKOM, szemétszállító Kft.-t is? I. e.: Igen. És higgye el ezen az üzleten is nyerni fog valaki. R.: Ki lesz a szerencsés? I. e.: Nem vagyok jós. R.: Igaz a hír, hogy egy Zabhegyezõ Palota létesítése miatt az állatgyógyszertárat elköltöztetik a helyérõl? I. e.: Igaz. Ezzel is baja van? R.: Azt szeretném ezzel kapcsolatban kérdezni, hogy ugyan hegyezni való zab elég sok van, de miért a város közepébe telepítik ezt a csöppet sem szívderítõ látványt nyújtó, sõt sokakat, irritáló Palotát? Szakmai szempontból sem indokolt a hely kiválasztás. I. e.: Ezek a felvetések valósak, de mit tegyek megígértem, meg lesz. R.: Ön toronyórát lánccal, tejjel-mézzel teli patakokat is ígért. I. e.: Ebbõl látszik, hogy minden, csak a mesékben teljesülhet. R.: Ön a jutalmát mégis megkapta, helyesnek tartja ezt? I. e.: Naná! (jobbról üt, nekem fütyül, balról üt, nekem fütyül) Még szerencse, hogy ennek a történetnek minden megtörtént esettel való hasonlósága, csak a véletlen mûve lehet. Én nem szeretnék olyan helyen élni, ahol ilyesmik megtörténhetnek. Önök igen? Segesdi János

A Medgyessy–Gyurcsány-kormány beváltatlan ígéretei – 1. 2006 választási év. Ismét mûködésbe lépnek a programíró mûhelyek, megindul az ígéretlavina, Kuncze Gábor szavaival az „ígéretcunami”. Nézzük meg, hogy 2002-ben az MSzP-SzDSz páros miféle ígéretekkel nyerte meg a választást, és ezekbõl mennyi volt felelõtlen, máig beváltatlan, vagy egyszerûen hazugság, megtévesztés! Mivel nincs egyszerû dolgunk, apránként, részletekben megyünk végig a kártyavárként összedõlõ halmazon. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy körzetünk országgyûlési képviselõje – gondolom, nem sokszor találkoztak a hírekben nevével – Jánosi György is ugyanezekkel az ígéretekkel nyert. Vágjunk hát a közepébe! Kezdjük a fiatalokkal! Már csak azért is, mert képviselõnk egy ideig ifjúsági és sportminiszter volt. Ifjúság, sport Száz új tornatermet és tanuszodát építünk az iskolákban. A páIyakezdõ fiatalok részére garzonlakásépítési-programot kezdeményezünk. Folytatjuk a sportlétesítmény-fejlesztéseket. Valamennyi 14 és 25 életév közötti fiatal számára támogatást adunk ahhoz, hogy önálló internet-hozzáféréssel rendelkezzenek.

nes lesz a tankönyv. Bevezetjük az ingyenes étkezést az önkormányzati bölcsõdékben és óvodákban. Minden középiskolás ingyen tehet szert gépkocsivezetõi engedélyre. Helyreállítjuk a tanári pálya társadalmi rangját. Iskolafelújításiprogramot hirdetünk. Minden diák ingyen utazhat vonaton és távolsági buszon lakóhelye és iskolája között.

Oktatás Tízezer új kollégiumi férõhelyet létesítünk, illetve újítunk fel. A „Collegium-21” mozgalomban huszonegy felsõoktatási kollégium megépítését vagy modernizálását vállaljuk. Továbbfejlesztjük a felnõttképzés és a szakképzés intézményrendszerét. Az alapfokú oktatás elsõ nyolc évében ingye-

Otthonteremtés 2006-ra bérlakáshoz juthat minden mai igénylõ. Nyolcszázezer forintra emeljük a gyermekenként járó lakástámogatást. A négy év alatt 150-180 ezer lakás épül, és ebbõl legalább 25 ezer állami támogatással, önkormányzati bérlakás lesz. *.*.*

Könnyû dolgunk van, ha a megvalósult ígéreteket kell felsorolnunk. Mi inkább fogjuk meg a nehezét. Se száz új tanuszoda, se garzon-program, se száz új tornaterem, se támogatás az internethozzáféréshez. Nincs tízezer új kollégiumi férõhely, nincs ingyenes tankönyv, nem kapnak ingyen jogosítványt, nem utazhatnak a diákok ingyen az iskolába. A tanári pálya társadalmi rangjának helyreállításáról kérdezzék meg a tanárokat! Nem épült 25 ezer önkormányzati bérlakás, nem jutott lakáshoz minden igénylõ. Már megkezdték az újabb ígérgetéseket, de léphetünk-e kétszer ugyanabba a folyóba? Juhász Gyõzõ

H o n l a p u n k : w w w. e r d i l a p . h u

Vigyázat, reform!

M

ég egy éve sincs annak, hogy jelentõs változtatások helyett a kormány inkább kis lépések megtételében látta biztosítottnak az ország fejlõdését. A miniszterelnök egyenesen éhséglázadásoktól tartott a szerinte szigorú megszorításokkal járó, szükségesnek vélt intézkedések gyors ütemû bevezetésétõl. Mára már jórészt egyöntetûvé vált a vélemény: a nagy állami ellátó rendszerek, a közigazgatás, az egészségügy, a szociális ellátás átalakítása nem halogatható tovább. Persze a szakértõk és a gazdasági szféra régóta hangoztatott kívánalma, mint eddig, most is kevésnek bizonyult volna a politikai osztály halogató magatartásának megváltoztatásához, ám a súlyos magyar ikerdeficit kockázatait felmérõ nemzetközi pénzvilág és az EU nyomása utat nyitott az elodázott reformok felé. Hozzá teszem: elég rossz csillagállás alatt, hiszen meglehetõsen baljós körülménynek vehetjük, hogy a makrogazdaság balanszírozása és az állami és intézményi reformok egyazon idõben válnak szükségessé. Ráadásul – még az euró céldátumát is figyelembe véve – erõltetett menetben. Nem kerül tehát irigylésre méltó helyzetbe az, aki a tavaszi választások után kormányt alakíthat. Legyen az a jobb- vagy a baloldal miniszterelnök-jelöltje, illetve miniszterelnöke. Amúgy a leendõ miniszterelnök gondjainál inkább a társadalomra váró megpróbáltatások lehetnek aggasztóbbak. Annál is inkább, mivel az emberek jórészt felkészületlenül, põrén állnak az életükbe vágó változások elõtt. Fogalmuk sincs a reformerek szakzsargonban elõadott szavai mögött rájuk leselkedõ veszélyekrõl. Legtöbben – mint egy közvéleménykutatásból kiderült – támogatják az egészségügy vagy éppen a közigazgatás, közszolgálat átszervezését. Természetesen, hiszen ezek megvalósításától a betegellátás színvonalának javulását, a túlburjánzott bürokrácia visszaszorítását várják. Ritkábban merül fel, hogy a reformintézkedések az eddig természetesnek vett ellátások szûkítésével, a kórházak, iskolák bezárásával, munkahelyek tömeges leépítésével járhatnak. A várható fejlemények valódi tétje nem is az amúgy kínos kisebbnagyobb veszteségek (veszteségeink) elszenvedésében rejlik, hanem a szociális piacgazdaság alkotmányos pilléreinek meggyöngítésében, a még meglévõ szociális védõháló megritkítását célzó szándékokban. Emlékezetes, hogy a legutóbbi német választások kampányában milyen ellenállás fogadta a jóléti állam történelmi vívmányait fenyegetõ törekvéseket. Olyannyira, hogy a megalakult nagykoalíció elsõ vonalából végülis kiszorultak a radikális reformok, a megszorítások hívei. Persze a német és a magyar viszonyok összehasonlítása botorság lenne ezúttal. Mert azért a magyar társadalom védekezõ mechanizmusai, érdekérvényesítõ ereje nem jelent számottevõ gátat a mégoly radikális és önérdekei ellen ható politikai döntések elõtt sem. Persze az elkövetkezõ választásokig azért nincs mitõl tartani. Addig a beígért reformintézkedések az igazságosságot, a szakadatlan fejlõdést, a rendületlenül növekvõ jólétet, a hatékonyságot, a szegénység elleni küzdelmet – és persze szavazataink mind nagyobb számú besöprésének lehetõségét – jelentik majd. Kéri Mihály

Felajánlás z Érdi Mûvészek Társasága alkotói a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban megrendezett Téli Tárlaton bemutatott alkotásaik vételárát felajánlják a leendõ városi képtár megvalósítására. A kiállító mûvészek remélik, hogy felajánlásuk és a mûvészetkedvelõ közönség támogatása hozzájárul egy, a városhoz méltó kiállítóhely létrehozásához.

A

*** A TÉLI TÁRLAT megnyitása: január 20-án, 18 órakor Köszöntõt mond: DÖCSAKOVSZKY BÉLA polgármester A kiállítást megnyitja: DR. FELEDY BALÁZS mûvészeti író Közremûködik: HOLL ZSUZSA színmûvész, RÉTI ANIKÓ zongoramûvész A kiállítás megtekinthetõ: január 20-tól február 26-ig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ galériájában

4

Áradással kezdõdött az év

Olvasóink írják... Jelentem: fel vagyok jelentve... ...és csupán kérdéseim vannak: • Magyarországon a nyilvános parkolók csak nappali mûszakban nyilvánosak-e? • A Stop Shop bevásárlóközpont szemszögébõl nézve éjjel csupán potenciális vásárló vagyok, így állampolgári jogaim úgyszintén ponteciálissá válnak (jogi szempontból)? • Kinek fáj az, ha egy deklaráltan nem õrzött parkolóban éjjel nem temeti be a hó, nem eszi a jég az autómat (autónkat) – a szintén nem õrzött, ám a lakótelep környékén igencsak megcsappant számú csillaggarázs helyett? • Normális dolog az, hogy a rendõr éjjel 0 óra 25 perckor, amikor a parkolóban poroszkál, nem a kocsikat õrzi (a rongálóktól), hanem a parkolót (a kocsiktól), és feljelentõ cédulákat írogat? • S ha én éjjeliõr, vagy éjszakai betegápoló vagyok, s ily módon épp átutazóban? Mikor óhajtják megkérdezni tõlem, hogy mondjuk miért is áll ott az autóm? Vagy

ha csupán mezei városlakó Rio de Érd-en? Aki érzem, viselem a megnövekedett forgalom zaját-bûzét, aki sokadmagammal vásárlóként és a szolgáltatások igénybevételével fenntartom a komplexumot: óhajom, sóhajom, bánatom érdekel-e bárkit? • S a munkáját végzõ szorgalmas rend-õrtõl kérdezem: hol van bármilyen felirat, amely megtiltja nekem a parkolóház éjszakai használatát? • S ha netán volna bármilyen tiltó tábla: van-e valaki, aki azt normálisnak tartaná? • Jobb-e egy nyilvánosnak hirdetett parkolóház üresen, mint ha abban (akár ingyen) 10-20-70párszáz autó álldogál (akár éjjel is…)? Jelentem Tisztelt Városvezetés és Stop Shop Mûködtetõ Csapat: fel vagyok jelentve. Választ csupán a józan ész és az emberség tekintetében méltó intézkedés által várok! Mogyorósi Erika

osszul kezdõdött az év legalább ötven-hatvan érdi családnak: betört házukba, kertjükbe a belvíz, elöntötte a pincéket, pedig csak pár centi hó olvadt el és némi lassú esõ öntözte a várost. Az MTI tudósításából idézzük: „Nagy erõkkel dolgoznak a szivattyúk, hogy a belvíz által sújtott, hozzávetõleg 50 érdi lakóház pincéjébõl eltávolítsák az elmúlt napokban összegyûlt nagy menynyiségû vizet – közölte a városüzemeltetési osztály vezetõje. A rendkívüli helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy a 30 centi lehullott hó után két napig zuhogott az esõ, a fagyott talaj pedig nem volt képes magába szívni ezt a „roppant vízmennyiséget” – mondta Szokol Hubert. A természeti tényezõk mellett a gondokat az is te-

R

Korcsolyapálya az utcánkban udjuk, hogy minden évszaknak megvan a maga szépsége, még a télnek is, s a Karácsony is akkor meghittebb, ha a fenyõk havasak. Sajnos az idei Karácsonykor havat nem sokat láttunk, de az utcákon jeget annál többet. Az esõtõl, majd a rákövetkezõ fagytól korcsolyapálya lett az utcánk. Életveszélyes volt közlekedni nem csak autóval, de gyalogszerrel is, hiszen úgy, mint oly sokfelé Érden, a mi környékünkön sincsen járda, így kénytelenek vagyunk az utakon menni, ami szinte lehetetlen a jég miatt. Sokan nem is mertek elindulni otthonaikból, legfõképpen az idõsek, hiszen többen el is estek az utakon. Inkább vártak a házukban, hátha erre is jár majd egy sószóró autó, azonban hiába vártak. A helyzet tarthatatlansága miatt még Karácsony elõtt bejelentést tettem Szabó úrnak, aki a XII. választókerület Városgazdája. Õ meg is ígérte, hogy intézkedni fog, miután azonban láttam, hogy nem történik semmi, az ünnepeket követõen 29-én újra megpróbáltam telefonáltam neki, hogy küldje a szórót, vagy küldjön szóróanya-

T


ÉRDI LAP

got, majd én elszórom, hisz napok óta ezt teszem, de már elfogyott a homok. Sajnos azonban ezt nem tudtam elmondani Szabó úrnak, mivel a telefonja ki volt kapcsolva, minden bizonnyal az ünnepek forgataga nem engedte meg, hogy mint városgazda az ünnepek között is teljesítse feladatait. Mindezek után a Körmöci utcából egy lakó Kluták urat is felhívta, aki szabadságon volt, de azt mondta, hogy hívjuk a 365-610-es telefonszámot, ott majd készséggel segítenek nekünk. A számot felhívva egy hölgy meg is ígérte, hogy küldi az autót, de semmi nem történt ezek után sem, a jég pedig még mindig változatlanul megnehezítette az utcánkban és a környéken lakók közlekedését, életét. Végül felhívtam az Érdi Újságban közzétett Városgazdák közül egy másik urat, aki – bár ez a körzet nem hozzá tartozik – kiküldte a szóróautót és szóróanyagot is küldött vele együtt! Köszönet ezért Incze József Városgazdának! Fülöp Sándorné (Tátra utca) Tõzsér Gyuláné (Körmöci utca)

Onkológiai totó Tegye próbára tájékozottságát és nyerjen! A Szakorvosi Rendelõ Intézet kartonozója elõtt, az ÁNTSZ-ben, illetve a Tüdõgondozóban keresse szóróanyagunkat, töltse ki, dobja a gyûjtõládába és februárban közzé tesszük, hogy mikor és hol lesz

a sorsolás. Értékes nyeremények várják Önt! Bõvebb információ: www.erdirakliga.fw.hu Telefon: 06-30-328-2750

tézi, hogy az '50-es években olyan területeket építettek be, ahol a lápos, mocsaras talaj miatt nem lett volna szabad utcákat kialakítani... ... Arról is beszámolt, hogy a tapasztalatokat elemezve még e hónapban készül egy átfogó rendezési terv a hasonló helyzetek megelõzésére, s az önkormányzat elhatározta, hogy az átereszek tisztán tartását célzó ellenõrzéseket is szigorítják a jövõben.” (MTI)

ikor, kitõl és hányszor hallottuk az utolsó mondatot, melyet most a szakértõvé elõlépett Szokol Hubert szájába adtak? Legutóbb a nyári nagy esõzéskor Döcsakovszky Bélától. Mint a ráolvasás. Rege róka rejtem. Készül majd egy átfogó rendezési terv. Rege róka rejtem. Megnyugtatom Szokol Hubertet, hogy készült már ilyen terv. Ígéret meg annyi, hogy azzal tele a városháza padlása. Másnap maga a nagy ember, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ellátogatott Érdre. Megtekintett néhány elöntött házat, kertet, majd közölte: felszólította a tûzoltókat, hogy vegyenek néhány szivattyút, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy elönti a víz a pincéket. Mélységesen szomorú és együttérzõ arcot erõltetett magára, majd balra el. Csak azt nem mondta a miniszterelnök úr, hogy mibõl vegyenek szivattyút a legatyásodott tûzoltók, valamint azt sem fejtette ki részletesen, hogy ettõl mi oldódna meg? Mintha az esernyõtõl elállna az esõ. A szivattyúzás csak tüneti kezelés. Ha nincs vízelvezetés, nem oldunk meg semmit. Az pedig többmilliárd forint. De hát ilyen apróságra a szocialisták nem adnak.

M

Ennyit ér a polgármesteri ígéret? A határidõ lejárt. Az ígéret teljesítésére szánt idõ elfogyott. Az emberek türelme mikor fogy el?

Addig meg? Elõkerülnek a homokzsákok (a Szent István utcában például már állandósították azokat), jönnek a tûzoltók, a szivattyúk, átvágják idõnként az utat, elterelik a forgalmat, a lassan átnedvesedõ és rogyadozni kezdõ házak gazdái elõtt pedig széttárják kezüket: nincs pénz. Csak azt nem teszik hozzá: elvitte a polgármester – õszerinte megérdemelt – jutalma. Más is eszünkbe juthat, ha látjuk a Fehérvári úton elkezdõdött építkezést. A sportcsarnokról van szó természetesen. Kell az, mint Döcsakovszky Béla is mondta, például a birkózó gyerekek szülei is örülnek neki. De hát számoljunk egy kicsit! Összességében legalább hatmilliárdba kerül. Ennek töredékébõl építhettünk volna két 25 méteres medencét tanmedencével, olyat, amilyen Százhalombattán is üzemel. Kibõvíthettük volna lelátóval, öltözõvel a Battyhányi Iskola és a Kõrösi Iskola tornatermét. A maradékot pedig önrészként kezelve megoldhattuk volna Érd komplett vízelvezetését. Ehelyett szocialista nagyvárost építünk. A centrumba, ahol mindenki látja, látványos és fölösleges, a jövõt tönkretevõ randa betonkolosszusok, a magántõkének juttatott kedvezményes telkeken, a mellékutcákra pedig murvapor és semmi más. Azt mondják a meteorológusok, hogy január és február az átlagnál jóval csapadékosabb lesz... Orlai Sándor

Környezetvédõ klub tagtoborzással Az Érdi Környezetvédõ Egyesület kéri az Érden élõ • természet- és környezetvédelmi szakembereket, a vállalkozókat, akik fontosnak érzik a város környezeti tisztaságát, az érdi polgárokat, akik úgy érzik, hogy idejük és energiájuk van velünk dolgozni, ...jöjjenek el KEDDENKÉNT 17 ÓRÁTÓL A DIÓSDI ÚT 4/A/1 SZÁM (a vasút felõli bejárat) alatti irodánkba. A KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET VÁRJA ÖNT IS! MINDEN KEDDEN!


Csodára várni, vagy változtatni? zámtalan vidéki polgárban , kisgazdában merül fel ez a kérdés a választások küszöbén, és nem alaptalanul. A rendszerváltáskor bizakodtak, hittek és reméltek, azt remélték, hogy sajátjukon gazdálkodva elérhetik, hogy úgy fognak munkálkodni és úgy fognak élni, mint a sógorok, az osztrák gazdák. Nem kellett sok idõ az ébredéshez. A kárpótlás félresikerült, és ezzel sokak sorsa már jóelõre megpecsételõdött. Persze voltak – kevesen – szerencsések, akiknek sikerült akár saját tulajdon révén, akár bérleti lehetõségekkel megfelelõ gazdálkodási területhez jutni, de közülük is számosan rendkívül hátrányos körülmények között tudták elindítani vállalkozásukat. A polgári kormány a vidékfejlesztés terén nem alkotott nagyot, de volt Széchenyi-terv, kiemelten kezelték a vidékfejlesztést, támogatták a falusi turizmus bõvítését és a mezõgazdasági beruházásokat. Persze lehetett volna jobban, sokkal jobban is sáfárkodni a költségvetésbõl, többet is lehetett volna tenni a vidéki gazdálkodókért. Aztán jött a 2002-es választás, és a vidéki polgárok többsége nem ment elszavazni. Csalódtak, és csalódottságukban úgy érezték, nem érdemes az urnákhoz fáradni, hiszen számukra a polgári kormány édeskeveset produkált. Csak a kormányváltás után eszméltek arra, hogy mekkorát tévedtek. Közeledett uniós tagságunk, és a gazdák többsége értetlenül állt a kihívások elõtt. Õk nem „Európai Unióul” tanultak, õk csupán gazdálkodtak, hogy megkeressék családjuk számára a betevõt. Õk „csak” termeltek, és gondozták környezetünket. Dolgoztak, a pihenést nem ismerték, és bíztak abban, hogy segítséget kapnak ahhoz, hogy az EU gazdaságában is megéljenek. Segítséget azonban édeskeveset kaptak. Azt magyarázták nekik, hogy eredményesen

S

csak szövetkezeti körülmények között lehet gazdálkodni, hogy 100 hektár alatti terület nem tud ellátni egy családot, és hogy olyan gazdasági struktúrát kell választani, amelyet leginkább támogat az EU. Csupán arra nem futotta erejükbõl a mellesleg jól fizetett szakemberek százainak, hogy lekérjék Európából valamennyi tagállam kisgazdáinak adatait, és ebbõl készítsék el a gazdatársadalom számára a sokrétû lehetõségek tárházát. A magyar kisgazdák kényszerpályára kerültek. Ha rég áhított földjükbõl akartak megélni, ha meg akarták tartani egzisztenciájukat, akkor csak a helyben maradást választhatták. Akkor kockáztatniuk kellett. És kockáztattak, mert számukra vagy a munkanélküliség, vagy a mezõgazdasági tevékenység maradt csupán. Uniós polgárként meg kellett élniük azt, hogy nem csupán az MSzP-SzDSz kormányzat által ígért hazai támogatást nem kapták meg idõben, de még az uniós támogatást sem. Meg kellett élniük azt, hogy számosan adósságcsapdába jutottak a kormány kötelességmulasztása okán. Sztrájkba léptek, és ígéreteket kaptak. Az ígéreteket részben teljesítették, de nagyrészben nem. Az adósságcsapdában vergõdõk a hazai támogatások kifizetésének késlekedése okán ma sem tudnak szabadulni adósságaiktól. Ami pedig a vidékfejlesztést illeti, az országgyûlés által elfogadott költségvetésben a vidékfejlesztésre szánt keretösszeget az elmúlt években az FVM rendszeresen megcsapolta. Azt mondják, az útépítés elviszi a pénzt, az útépítés pedig a vidék fejlesztésének alappillére. Ez kétség kívül igaz, de… Kérdezem, hogy fogadható el olyan gazdasági konstrukció bármely útépítés esetében, amely a hasonló adottságú uniós országok útépítési költségének dupláját eredményezi? Hol vannak azok a kormányzati erõk,

akik nekünk, magyar állampolgároknak és vidékieknek elszámolnak? Olvasom, hogy a mezõgazdaságból élõk jövedelme átlagosan százezer forint alatt van , és hogy számos családi gazdálkodó a létminimum alatt él. Gazdasági szakemberek állítják, hogy a családi gazdálkodók a leszakadó társadalmi réteghez tartoznak. A gazdáknak, akik számunkra az egészséges élelmiszert termelik, akik környezetünket gondozzák, szembe kell nézniük azzal, hogy gyermekeik nem kapnak megfelelõ képzést lakóhelyükön. A szocialista-liberális kormánynak nem célja a vidéki családi otthon vonzóvá tétele, a vidéket – úgy tûnik – leírták. Továbbra is ezt akarjuk? Nem hiszem. Igaz, a Független Kisgazdapárt ma nem funkcionál, de ott vannak erõi a Kisgazda Polgári Egyesület, a FIDESZ és a KDNP soraiban. A kisgazda képviselõkre szükség van az országgyûlésben, hogy legyen a kisgazdáknak, a családi gazdálkodóknak, a vidéki polgároknak képviseleti ereje, hogy ne lehessen állami szinten kisemmizni õket. Ezért nekünk, kisgazdáknak az a kötelességünk, hogy meggyõzõen érveljünk. A vidéki polgároknak, nekünk mindannyiunknak pedig az a dolgunk, hogy 2006-ban voksoljunk. Tóth Tamás

Lázcsillapítás, lázas állapot – 2. Ha a fizikális lázcsillapítás mellet döntünk, két lehetõség közül választhatunk. Az elsõ lehetõség a klasszikus priznic, a hûtõ borogatás / nevét Priessnitz osztrák laikus gyógyító után kapta /. Az eljárás sajnos kezd feledésbe merülni, melynek okát abban látom, hogy sokkal egyszerûbbnek tartjuk egy tabletta bevételét. A módszer egyébkénthelyes kivitelezés esetén - jelenleg is a leghatékonyabb. Lényege: a beteg egész testét állott vizes lepedõbe burkoljuk, és 8-10 percenként a lepedõt Kicseréljük. Ezt a folyamatot négyöt alkalommal meg kell ismételni! Ha a testhõmérséklet 37,5 - 38 °C környékére csökken, nem kell tovább folytatni a borogatást. Amennyiben csak a homlokra, csuklóra és lábszárra helyezünk vizes rongydarabokat, lehet hogy a beteg számára kellemes érzés kelt, de semmi többet nem ér. A másik lehetõség a hûtõ fürdõ.

Van idõjárás, és vannak rosszul dolgozó állami közlekedési vállalatok gy december végi reggelen Érdre indultam. Felszálltam a vonatra, melynek tábláján azt jelezték, hogy késik. A szerelvény még jóval az elõre jelzett idõponton túl is állt, és mi, utasok semmiféle információt nem kaptunk a módosult indulási idõpontról. A hó ugyan esett, de nem volt rendkívüli ez az eset. Tél van, hát miért ne esne? Amikor végre elindultunk, csak örülni tudtunk. A meglepetés Kelenföldön ért bennünket, amikor azt közölte a bemondó, hogy vonatunk öt perc várakozás után továbbindul, majd tíz perc múltán azt, hogy bizonytalan ideig nem közlekedik. Nem tudtuk, mit tegyünk, és a kalauzok sem tudtak segítségünkre lenni, és már 8 óra harminc percet mutatott az óra. Úgy döntöttem, nem utazom tovább Érdre, visszafordulok, hiszen ebben a bizonytalan helyzetben ez a legbiztonságosabb. Felszálltam hát a visszafelé közlekedõ legközelebbi személyvonatra , amely a bemondó szerint öt perc késéssel indult volna. Ezen a szerelvényen számos érdi utassal találkoztam, akik elmondásuk szerint hét óra tizenöt perc óta próbáltak eljutni Budapest Déli Pályaudvarra. Ismét rossz lóra tettem! Szerelvényünket minden elõzetes tájékoztatás nélkül kitolatták, és a bemondó arról informált bennünket, hogy bizonytalan ideig nem közlekedik tovább. Mi, érdi, budapesti és más elõvárosi utasok várakoztunk, a BKV és Budapest városvezetése jóvoltából ugyanis két villamossal közel egy óra alatt lehet megtenni az egyébként hatperces vonatutat. Próbáltuk megtudni, hogy melyik szerelvényre kellene átszállnunk a Kelenföldön félreállított számtalan személyvonat közül, hogy a lehetõ leghamarabb célhoz érjünk, mindhiába. A kalauzok nem tudtak segíteni, a bemondó pedig nem akart vagy nem tudott információval szolgálni. A kalauzok csupán azt adták tudtunkra, de azt azután határozottan, hogy bekonferált induló nemzetközi vonatokra és az intercitykre nem szállhatunk fel. Végül tizenegy órakor a bemondó közölte velünk, hogy melyik vonatra kell átszállnunk ahhoz, hogy leghamarabb eljussunk a Déli Pályaudvarra. Közben csaknem három óra telt el! Este néztem a híradót. A MÁV sajtóreferense a zord idõjárás okozta nehézségeket taglalta, és elmondta, immár csaknem kétezer dolgozó állt munkába, hogy elhárítsák az akadályokat. Azt is mondta, hogy üzembe helyezték a szükséges berendezéseket. Az sem a riporternek, sem a referensnek nem szúrt szemet, hogy ha mindezeket 12 órával korábban teszik, akkor talán nincs is közlekedési probléma. Ezek után felmerült bennem a kérdés, tesz egyáltalán valamit országvezetésünk a közlekedési cégek mulasztása okán? Tesznek egyáltalán valamit az illetékesek a budapestiek és az elõvárosiak tömegközlekedésének megoldására? Vajon milyen alapon állítják, hogy az új szerelvényekkel megoldódnak a problémák, ha néhány hópehely, vagy más nem várt esemény elfogadhatatlan késésekhez vezet? Vajon elfogadható az, hogy senki nem szabadkozik a sokezer utazó elõtt, ha többórás késéssel érnek haza vagy munkahelyükre? Arról már nem is beszélek, hogy számos szerelvény tisztasági állapota az egészségügyi normákat messze alulmúlja. Akárhogyan számolunk, a tömegközlekedés költségei immár megközelítik a személyautóval közlekedés költségeit, és mindeközben a legalapvetõbb követelmények sem teljesülnek. Azt mondják, ne menjünk személyautóval Budapestre, válasszuk a tömegközlekedést. De mit tesz az országvezetés ennek érdekében? Tesz egyáltalán valamit? Mire várunk, mit remélhetünk mi, akik Budapest elõvárosaiban élünk vagy dolgozunk? Mit remélhetünk ettõl a vezetéstõl mi, érdiek, akik nem csupán a vasúti sorompók és a tömegközlekedési morál miatt kerültünk hátrányos közlekedési helyzetbe, de még személyautóval való közlekedésünket is nehezíti a hetes út vasúti hídjának elhúzódó felújítása? Szövényi Zsuzsanna

E

Jó egészséget kívánunk! Még orvosok között is vitatott, hogy mikor és hogyan végezzük a lázcsillapítást. Másképpen kell megítélni egy egyébként egészséges felnõttet, mint egy esetleg lázgörcsre hajlamos gyermeket, vagy például szív-érrendszeri-, illetve krónikus légzõszervi betegségekben szenvedõk lázas állapotát. Utóbbiaknál már nyugodtan 38°C határán alkalmazhatunk lázcsillapítást. Minden betegnél tanácsos a 38,5°C feletti testhõmérséklet csökkentése. „Megelõzés” céljából láztalan betegnek teljesen felesleges lázcsillapítót adagolni, inkább gyakrabban hõmérõzzünk. Ugyancsak ostobaság orvosi javaslat nélkül antibiotikumot adagolni, mert lázcsillapító hatása nincs, és közel sem bizonyos, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. A kórosan magas testhõmérséklet csökkentésére a két leginkább alkalmazott módszer a fizikális és a gyógyszeres lázcsillapítás.

5

ÉRDI LAP

Kádba testmeleg - a lázas beteg testhõmérsékletére gondolok - vizet készítünk, a beteget beültetjük, majd lassan hûtjük a vizet 36° C körüli hõmérsékletre. Ezt az eljárást is lehet ismételni, ha felszökik a láz. Nem szabad a beteget hideg, vagy jeges vízbe helyezni! Halálos szövõdmény is elõfordulhat! A gyógyszeres lázcsillapításra nem lehet általános tanácsokat adni, hiszen figyelembe kell venni, hogy felnõtt vagy gyermek betegrõl van szó, van-e ismert alapbetegsége, tud-e gyógyszerallergiáról, milyen más gyógyszereket szed, stb. Legfontosabb tanácsként azt mondhatom, hogy konzultáljunk kezelõorvosunkkal magas láz jelentkezése esetén. Óva intek mindenkit, hogy reklámok alapján válasszon gyógyszert, ami „mindenre” gyógyír. Ebben az esetben nem parfümrõl, autóról vagy egyebekrõl van szó, és sajnos életünk csak egy van! Dr. Schütz István

A Független Nõi Szövetség december 23-án – idén már nyolcadik éve – a Jácint utcai Idõsek Otthona lakóit egy karácsonyi vacsorával látta vendégül, otthonossá téve a bensõséges karácsonyi ünnepet.

6

ÉRDI LAP Azt mondják az okosok...

– hogy elõttem már elsütötték a poént, miszerint felajánlhatom adóm 1%át nemes célokra, de mi történt a maradék 99%-kal? Azon idõszakban a napilapok dupla-tripla oldalain kínálgatják magukat a rászorulók. Advent és a Karácsony is jó alkalom az adományok gyûjtésére. A fogyatékos emberek szervezetei, az egészségügy, a természetvédelem, a hajléktalanok és árvízkárosultak, állatmenhelyek és végtelenségig sorolhatnám. Ami igazán mellbevágott, az a Himnusz-szobor! Nemzeti imádságunk emlékmûvére magán adakozás szükségeltetik? Meddig foltozgassuk az állami feladatokat, kisfizetésû polgárok filléreivel? NN miniszter-államtitkár-vezérigazgató végkielégítése, vagy XY polgármester félévi jutalma is segíthetne. – hogy jó néhány vélemény után, már tárgyalási szakban van egy sokak számára fontos buszmegálló létesítése. Már a kerületi képviselõ-alpolgármesterig és az Autópálya Rt. vezérigazgatójáig haladt (tipegett) az ügy. Válasz, egyeztetés, megegyezés nincs, de már szóba került, hogy mégse kéne közel 1 km-es gyaloglásra kényszeríteni az M7 lehajtójánál a fizetõ utasokat. Nem kell elhamarkodni. A zsúfolt buszozás után, ennyi mozgás kell. A romok között. – hogy lerakták az alapkövet. Jöhet majd a sport, és a rendezvények. Az üzemeltetésbe betervezett SZDSZ-es képviselõ szerint, 2006 októberére elkészül (természetesen nincs összefüggés az azonos idejû önkormányzati választásokkal), és aztán jöhet akár az Omega is. Ezt már én mondom: eddig is jöhettek volna, csak nem tudtuk állni a gázsit. Majd meg azért nem jönnek, mert már többször elhangzott a legeslegutolsót is követõ, utolsó koncertjük. Na, esetleg, talán a Nyugdíjas Klubban. – hogy a parkvárosi Bem téren készülõ áruház, autóparkoló stb. kivitelezése eldugult. A beruházóval kötött szerzõdést – gondolom én – megelõzte a gondos tervezés, a tulajdonviszonyok tisztázása, hatósági engedélyek, ahogy kell. Mégsem így történhetett, mert ahol vár állott, most kõhalom… Ma, a környezõ ingatlantulajdonosokat vádolják mohósággal, akik rájöttek, mi is készül itt, és hogy ezáltal felértékelõdik a telkük. A politikusoknál napi gyakorlat, hogy a folyosói pletykák során megismerik a jövõt és fillérekért felvásárolják a területeket, ami késõbb busás hasznot hoz. Ezt nevezik „kapcsolati tõkének”. Régiesen: telekspekuláció. A lakosságot meg lehet mohónak titulálni, mert amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. – hogy dübörög a fejlõdés, az autópályák építése. Már Szegedet is elérte. Kampánypropaganda szerint, ez hozza majd az igazi nagy fellendülést. De, egyelõre inkább távoznak a befektetõk. Üzemek szûnnek meg (cipõ- és ruha és buszgyár, nyomda, stb.). Jó hír a

A

szalámigyártól, hogy csak tömeges leépítés várható. Bojárok és muzsikjaik, ez megint nem jött be. Puha az orrotok, vörös a fületek. – hogy a miniszterelnök egyre több ostoba rögtönzést fecserészik a nagy lendületben. A múltkor szemrehányást tett a magyar ifjúságnak, miért ragaszkodnak ósdi elvekhez, mint, hogy itthon, a hazájukban szeretnének dolgozni, érvényesülni. Ahelyett, hogy a nagyvilágban kóricálnának. Nyelvet tanulnának, meg tehermentesítenék a kormányzatot, a nem-létükkel. A minap pedig azzal rukkolt elõ, hogy azért drága nálunk az autópálya építés, mert túl sok a lehajtó és korlátozott a pályázati rendszer. Ki korlátozza? Az M5 pályázat nélkül épült, világrekord összegért. Hogy sok a lehajtó? Tényleg, hát elég lenne az M0-ásnál és Szegednél egy-egy. Mintha már hallottam volna ezt az ócsítsuk szöveget. A jobboldalnak más elképzelései is vannak. – hogy már megint baj van a szeméttel. Menetrend szerint jön a kukásautó. A munkások gépiesen, gyorsan haladnak, ürítik az edényeket. De az autó nagy és széles. Felbukkan egy fiatalka suhanc, és az apukától kapott sportkocsi dudájára fekszik, mert nem fér el. Szerinte nem kell szemetelés, mert õ siet. Vajon hová? Gondolom, a játékterembe. – hogy a jelenben is már a jövõ történelmét éljük. Egyre gyakrabban halljuk, hogy ezt-azt az aktát 70-80 évre titkosították. Vagyis, kortárs politikusok, üzletemberek titkolják cselekedeteiket és majd három generáció múlva egy levéltári könyvmoly, írhat belõle egy értekezést. Pedig a jelen, a jelenben lenne érdekes. A mai hazugságok eltussolása. Egy õszinte demokráciában az un. titokgazda fogalma nehezen értelmezhetõ. Nemzeti érdek. De melyiknek? Mikor bármilyen repülõ, nálunk bármikor leszállhat? – hogy szabad a gazda pajtások. A bíróság Rácz Péter fõúttörõt a csillebérci 82 milliós csalásért másfél év felfüggesztettre ítélte. Vagyis, ha másfél évig meghúzom magam, nem történik semmi, az elsíbolt pénz meg marad a zsebben. Így mulat egy régi úttörõ. Én is voltam úttörõ, mert muszáj volt, de sehol a 82 milkó. Ha legalább az 500 ezer büntetést kifizethetném! Hülyén halok meg. – hogy a téli autóvezetés titka a téligumi, és a hólánc. Amikor én, ’69ben szerzettem a jogsit, csak annyit mondtak, tanulj meg autót vezetni. A téligumit még nem találták ki, pedig ezek nagyon jó kisegítõk, pláne, ha tanklánctalppal is kombináljuk. Kiderült, hogy azoknak egyik sincs, akikre a bajban számíthatnánk. A mentõk, a tûzoltók, mi több a rendõrautók nyárival járnak, mert már erre sincs pénzük. Mondják, rendkívüli az idõjárás. Nem, nem. Mifelénk, nálunk most a szokásos tél van, mint ’69-ben és idõ-helybenjárás. Ilyen ez a téli lét. Kuchen Zoltán

Fidesz MPSZ érdi szervezete szeretne nagyobb létszámmal, nyitottabban mûködni, ezért szeretettel várja minden, a jobboldali, konzervatív, nemzeti oldallal rokonszenvezõ érdi lakos jelentkezését. Jöjjenek el szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után, ismerkedjenek meg életünkkel, munkánkkal, tagjainkkal, és tiszteljenek meg utána azzal, hogy felvételüket kérik a szervezetbe. Várjuk Önöket! Fidesz Érdi szervezete


Ami a huszonhét év elõtt történt – 23. Helytörténeti sorozatot közlünk az Érd – Óvárosi Szent Mihály Alapítvány közremûködésével. Az elmúlt részben megtudhatták mi történt településünkön 1944 novemberétõl Karácsonyig. Korábban olvasóinknak bemutattuk Eszes Vendelt és Volpach Jánost, akiket a szovjet hadsereg több ezer társukkal egyetemben elhurcolt „málenkij robotra” közvetlenül a harcok befejezése után 1945. januárjában. A mai alkalommal megismerkedhetünk Lukács Zoltánnal, aki elmeséli nekünk mi történt vele 1945. májusától 1948. július 13-ig. „…a második világháború befejezése elõtt a légierõ parancsnokságon dolgoztam mint civil alkalmazott. Amikor a front elérte a fõvárost, minket deportáltak Vas megyébe, és ott, Csákánydoroszlón folytattuk a munkánkat. A helyi kastély gazdatiszti házába voltunk elszállásolva, és magában a fõépületben volt a munkahelyünk, ahol a csapatoktól érkezõ híreket kellet rendszereznünk és iktatnunk. Amikor a szovjet csapatok elérték a Nyugat-Dunántúlt, akkor Klagenfurt felé vezényeltek minket, és lövészárkokat ásattak velünk. Ennek a munkának az oroszok támadása vetett véget. A front elvonulása után az ott áthaladó bolgár katonák kifosztottak minket, majd hazaengedtek. De a velünk levõ katonatisztek, akik jobban értesültek a hírekrõl, mint mi – és hallottak randalírozó partizán csapatokról – védelmet kértek a hazafelé vezetõ útra. Késõbb kiderült, hogy igazuk volt. Amikor a Dráva mentén vonultunk mintegy háromszázan, megtámadtak minket a lesbõl támadó partizánok, sorba állítottak és tizedelni akarták sorainkat, de ettõl a minket kísérõ bolgár katonák segítségével megmenekültünk. Sajnos nagy árat fizettünk azért, hogy az atrocitás miatt nem értünk magyar földre, ugyanis ezt követõen egy orosz gyûjtõtáborba kerültünk Feldbach mellett. Itt már több ezer hadifogoly várta sorsát. A tömeget háromezer fõs csoportokra osztották, és a Celldömölk melletti Intapusztára hajtották gyalog. Azért pont ennyien voltunk, mert ennyien fértünk fel egy vonatszerelvényre. Az út hosszú volt és gyötrelmes. A fizikai megpróbáltatások mellett sokkal rosszabbak voltak a lelkiek, amelyeket a bizonytalanság okozott. Szerelvényünk áthaladt Érden, így a vonatablakból láttam egykori és mai lakhelyemet. A fõváros érintésével Szeged – Temesvár – Arad – Gyulafehérvár – Brassó – Ploesti – Ramnicu Sarat – Kiev – Moszkva volt az útvonal. Az orosz fõváros közelében levõ gyûjtõtáborba, Ivanovoba kerültünk, majd más különbözõ táborokba, attól függõen milyen munkát végeztettek velünk. Elõször egy tõzegtelepen voltam, ahol a nélkülözhetetlen fûtõanyagot bányásztuk ki a mocsárból. Embertelen körülmények között dolgoztunk. A munkát csak a nyári hónapokban végezhettük,

mivel õsszel már korán fagyott, így már nem tudtunk dolgozni a gyakran egy méter magas zavaros vízben. A kitermelt téglanagyságú tõzeg darabokat magas bálákba raktuk, majd a téli idõszakban vonatra, így került az a nagy gyárakba fûtõanyagnak. Ezt követõen egy fakitermelésen dolgoztam a Volga menti Kinyesmában, ahol gyakran mínusz ötvenfokos hidegben voltunk kinn az erdõn. Minden elképzelhetõ ruhadarabot magunkra vettünk és csak a szemünk látszott ki az arcunkat is eltakaró rongyokból. Vonulás és munka közben figyeltük egymást, nehogy bármelyikünk fagysérülést szenvedjen. Szerencsére én megúsztam, és semmi effajta gondom nem volt. A kitermelt fát háromméteres rönkökre vágtuk, és szánkon húztuk be a telepre. A munka április végéig tartott, hiszen a hosszú tél miatt gyakran még májusban is hó volt a kies északi tájakon. A nyári idõszakban a behordott fát aprítottuk kisebb darabokra a fatelepen. Késõbb egy olyan lágerbe kerültem, melynek lakói Moszkva újjáépítésén dolgoztak. Építettünk lakóházakat és kórházakat egyaránt. A munka olyan sürgõs volt, hogy télen-nyáron dolgoznunk kellett. Gyakran olyan hideg volt, hogy a homokot és a vizet elõmelegítették, mert csak így tudtuk maltert készíteni a falazáshoz. A hét minden napján dolgoztunk, és az ünnepnapokat sem tarthattuk. Az idõ múlásáról természetesen tudtuk, hiszen majdnem mindenki vezetett titkos naptárt, ami nagyon veszélyes volt, mivel az õrség egy kis ceruzáért is büntetett, ha megtalálta. Igyekeztünk azért megemlékezni a karácsonyról. 1947 decemberében összeadtuk a cukor és lisztadagunkat és a szakácsok kis kalácsot

sütöttek nekünk belõle Szentestére, amelyet a barakkunkban ünnepeltünk meg. Az ellátás az éhenhaláshoz sok volt, a normális élethez kevés. Káposztalevest kaptunk káposzta nélkül és egyéb leveshez és fõzelékhez hasonlító folyadékot. A kenyéradag napi 60 dekagramm volt, de ez nagyon rossz minõségû téglakenyér, amely csöpögött a víztõl, és az íze is borzalmas volt. A külvilággal nagyon kevés kapcsolatunk volt. Családtagjainknak ritkán írhattunk azt is dupla levelezõ lapon, amely megcímzett másik felén kaphattunk választ. Ezeket a rövid életjeleket ma is õrzöm. Egy napon, 1948 nyár elején új ruhát kaptunk és cipõt, a hír gyorsan terjedt: haza megyünk. Az öröm azonban korai volt, mivel ismét munkára vezényeltek bennünket. És ezt még háromszor megismételték. Nagy csalódottságunkban végzetes dologra szántunk magunkat; éhségsztrájkba kezdtünk. Az étkezést megtagadtuk, a munkánkat viszont elvégeztük, így a büntetéstõl nem kellett tartani. Az ellenszegülésnek gyorsan híre ment, hiszen másnap a belügyminisztériumból jöttek elvtársak, hogy jobb belátásra bírjanak bennünket. Ez nem sikerült. Mulatságos volt látni, ahogy a szovjet tisztek szolgálták fel nekünk a levest és szinte etettek bennünket, de mi nem tágítottunk. És végül sikerült. Kiderült, hogy a táborparancsnok saját felelõségére tartott vissza bennünket, mivel nem tudta tartani a határidõt az építkezéseken, és így maga is bajba kerülhetett volna. Ígéretet kaptunk, hogy rövidesen hazatérhetünk, így elfogadtuk az élelmet. Csodával határos módon az orosz tisztek tartották szavukat, így elindultunk haza. Máramarossziget, Záhony, Debrecen, Budapest útvonalon térhettünk otthonainkba. Én 1948. július 13án értem ismét Érdre. Sajnos a Szovjetunióban töltött idõszak sokáig kísértett; nem beszélhettünk róla, hogy hol voltunk, mit csináltunk, mit láttunk, és sokáig csak alkalmi munkát végezhettem, mivel nem kaptam állást sehol. De én legalább hazatérhettem, nem úgy, mint azok a sortársaim, akik a messze távolban nyugszanak több ezer kilométerre hazájuktól, idegen földben…”. Lukács Zoltán szavait lejegyezte Stencinger Norbert

H o n l a p u n k : w w w. e r d i l a p . h u E-mail: [email protected]


7

ÉRDI LAP

Lendületben a nõtagozat

„Jöjjön el az én országom…” ???

A szövetséggé vált Fidesz lényeges részei a tagozatok. Az országosak megalakulása után kezdtek létrejönni a helyi tagozatok is. Érden elsõnek a Nõtagozat alakult meg, dr. Buttinger Antalné Julika vezetésével. Sõt, nem csak megalakult, hanem nagy lendülettel mûködni is kezdett: kirándulásokat, rendezvényeket szerveztek, az év végén jótékonysági esteket rendeztek, adományokat gyûjtöttek. eddigi munkájukról, további terveikrõl kérdeztem Julikát.

viccbéli kisebbségi bekopogtat egy vállalatnál, hogy nagyon szeretne dolgozni. Örülök neki, mondja a gazda. A fizetés nettó kétszázezer, korlátlan mobil használat, cégautó, évi három hónap fizetett szabadság, mit szól hozzá? Ne viccelõdjék már velem, mondja a jelölt. Mire a tulaj: Nem én kezdtem! A még inkább kisebbségi szadesz meg az én autómba kopogtatott be a minap egy bazi nagy plakátról, az útszélrõl. Nagyon bereggelizhettek tréfa répából, mert a Szent Biblia átírására adták a fejüket. Nem szöszmötöltek az aprajával, mindjárt a keresztények legszentebb imáját kezdték maszatolni. Átírták! Már régóta azzal tréfálkoznak, hogy õk a keresztény kultúrájú magyarság egyik pártjaként határozzák meg magukat. Ettõl azért a viccbéli ember munkakedvét is komolyabban kell venni. Nem biztos, hogy mindenki találkozik útszéli plakátjukkal, ezért fontosnak tartom merengésem okát megjelölni. Arról van szó, hogy Törpicsekéknek állandó viszketnékjük van a kereszténység minden formájától és ezt olyan módon hozzák a nagyérdemû tudomására, hogy óriás plakátokon csúfolják az imát, átköltve a „Jöjjön el a Te országod”-at, a jöjjön el az én országomra . Mondjátok már , eszem a kék lelketeket, nem vagytok egy kicsinykét telhetetlenek? Mit akartok még? Ott vagytok minden kilométerkõnél, mint a bolgár partizánok. Úgy rátelepedtetek szerencsétlen népünkre, mint egy bibliai sáskaraj. Jöjjön el a ti országotok??? Megjött, pár éve láttam a Vörösmarty téren. Ott kornyadoztak „daliás” polgárai szakadtan, betépve, kék marihuánafüstben pácolódva, kendermagot követelve maguknak rendõröktõl védett, bamba kábulatban. Igaz – ennek ellenére – kiseprûztük õket, síppal dobbal, nádi hegedûvel. Jöjjön el a ti országotok??? Gusztusom ugyan nem volt még hozzá, hogy közelrõl élvezzem, de nyaranta bárki láthatja a televíziók híradóiból, amint egymással nyalakodó férfiszerû lényeitek szivárványos zászlók alatt parádéznak a jobb napokat látott Andrássy úton. Ettõl jobban, hogy akarjátok? Csak nem az elsõ éjszaka jogára fáj a fogatok, csak éppen a võlegényre pályázva ? Jöjjön el a ti országotok??? A magyar ifjúság nevelésében, oktatásában mérhetetlen károkat okozva, eljött a ti országotok. Vitézlõ Magyar Bálint folyamatosan mutatja meg ország-világnak, mit jelent a ti országotok. Miért ne tenné, hiszen egy következmények nélküli országban a kutya sem kéri rajta számon a tetteit. Ha valami kis vérszívó parazitának sikerül egy elefántot megcsípnie, kétségtelenül elmondhatja magáról, elefántvér folyik az ereiben. Tessék mondani, elefántnak nézi-e bárki is ezután a pofátlan parazitát? A Keresztény Anyaszentegyházba és annak felekezeteibe kétezer éves történetük során nem csak paraziták, de sokkal fajsúlyosabb ragadozók is belemélyesztették fogukat, és megpróbálták szétmarcangolni. Nem járhattak sikerrel, mert tõlük jóval nagyobb hatalom vigyázta, hogy Jézus Krisztus alkotása, az Anyaszentegyház kiállja a próbákat és betöltse küldetését. Napjaink Magyarországában egy nagy pártot dróton rángatva, törpicsekék bõszen rohamozzák õsellenségüket, az egyházat. Az egyszeri székely legényt is fenyegette valami kehes jött-ment, hogy pofon fogja vágni, amire csak annyit felelt mosolyogva, hogy: Mondta ezt már ember is! A pofátlanságtól persze dühös lesz az ember és szeretne jól odacsapni a szemtelenkedõnek. Tulajdonképpen pont erre megy ki a játék, a provokálásra, rákényszeríteni a szeretetrõl, megértésrõl, egymás iránti tiszteletrõl beszélõket, hogy indulatból, dühbõl reagáljanak. Akkor aztán jót lehet röhögni rajtuk, ti sem vagytok különbek. Dühösnek lenni emberi dolog, de cselekedni mindig ésszel kell. Az elmúlt években láthattuk, tapasztalhattuk, mire képesek, milyen céljaik vannak, hová vezetik az országot és a nemzetet. Kezünkben van az eszköz, amivel megállíthatjuk õket. Egyszerûen össze kell fogni ellenük, és kinek-kinek a maga helyén megtenni, amit tehetsége, természete számára lehetõvé tesz. Jöjjön-e el még jobban az õ országuk? A szabad akarattal teremtett ember persze ezt is választhatja, és a következményeit is viselheti. Meg persze elõveheti a Bibliát, és megtanulhatja a Jézusi imát, amelyikben a gyarló ember így könyörög Teremtõjéhez: „Jöjjön el a Te országod!” Kopor Tihamér

– Tudjuk, hogy egy szervezet mûködtetéséhez nem elég a jó gondolat, a szép elv, tetterõs emberek is kellenek. Honnan Önben ez a szinte kimeríthetetlennek tûnõ energia? – Valószínûleg gyermekkoromra is visszavezethetõ. Egy vidéki kis faluban születtem, ahol csodálatos gyermekkorom volt. Különösen Édesanyám mindig mosolygós, vidám természete, az általa teremtett otthon melege hagyott bennem mély nyomokat. Szüleimtõl láttam, hogyan segítenek másokon válogatás nélkül, észrevétlenül, amit én is a legtermészetesebb dolognak tartok. Édesapámat az ötvenes évek végén, mivel nem lépett be a TSZbe, letartóztatták. Mint kislány látnom kellett Õt bilincsbe verve, meggyötörve. Nemrég voltam a bírósági épületben, ahol elítélték. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy semmi sem változott, az épület némán, hihetetlen stabil tanúként idézte elõ a gyermekkori szörnyû emlékeket. Talán innen ered az, hogy a mai napig nehezen tûröm el az igazságtalanságot. Lehet, hogy nem véletlenül kerültem össze egy hasonló sorsú családdal, amelyben a férjem Édesapját az 1956-os forradalomban való részvételéért ítélték el. Mindezek után természetes volt, hogy tevékenyen részt vállaltam a rendszerváltoztatásban, mint akkor már több éve érdi lakós és két fiú gyermek anyja, nagyobbrészt csak helyi szinten, de nagy energiával, és töretlen lelkesedéssel. Ezek az élmények munkálnak bennem a mai napig is, amikor még nagyobb szükség van az áldozatos, kemény munkára, az összefogásra, hogy a régi rossz emlékek elõidézõi, képviselõi ne kerülhessenek újra hatalomra! Ezért vállaltam el több, mint egy éve az Érdi FIDESZ Nõtagozatának vezetését. Úgy éreztem, kötelességem minden erõmet mozgósítani a jobboldali gyõzelem érdekében a közelgõ választásokon. – Mikor alakult a tagozat, és kik a segítõi? – 2004. november 24-én tartottuk a Nõtagozat elsõ taggyûlését, amin 12 fõ jelent meg. Azóta 40-50 fõre növekedett a létszámunk, természetesen nem mindenki tud rendszeresen eljárni a minden hónap elsõ keddjén megtartott gyûlésünkre, hiszen dolgozó feleségekrõl, családanyákról, sõt nagymamákról is van szó. Sokan segítik munkámat, ezek közül is kiemelném Fülöp Sándorné Magdika, Metzger Éva, Ács Katalin, Szûcs Lászlóné Magdi és Hart Károlyné Irénke áldozatos mun-

káját. A nemrég csatlakozottak közül elsõsorban Dr. Léhner Jánosné Zsuzsa, Pálfi Marika, Érzchegyi Lajosné Ildikó és Érczhegyi Emma szorgalma dicsérhetõ. Nagyon jó az együttmûködés a Keresztény Értelmiségi Szövetséggel, akikkel Tarnócziné Marikán és Martinovichné Katikán keresztül tartjuk a kapcsolatot. Mûsoraink állandó szereplõje Szigeti Eszter énekmûvésznõ, zongora kísérõjével Varga Zoltánnal együtt. – Több kirándulást is szerveztek. Hová és milyen volt? – 2005. augusztusában a Pongrátz Gergely által alapított kiskunmajsai 56-os Múzeumba és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Parkba több, mint ötvenen kirándultunk. Október 6-án Aradra mentünk, az 1948-as aradi vértanúk emlékünnepségére, ahol koszorút helyeztünk el az Obeliszknél és a Szabadság szobornál. Itt is szeretném megköszönni Donkóné Simon Judit képviselõnõ szakszerû idegenvezetését és gyönyörû versmondását. – Karácsony elõtt több jótékonysági akció volt. Kérem, meséljen errõl! – December 5-én mûsoros Mikulás napot tartottunk az Õsszefogás Egyesület Székházában a gyerekek részére. December 13án a Nyugdíjas Klub által szervezett mûsorban vettünk részt, majd 22-én a Topoly utcai Idõsek Otthonában, a Napfény Otthonban és a Jácint utcai Idõsek Otthonában tartottunk karácsonyi ünnepséget, ajándékokkal és a Nõtagozat tag-

Felhívás A Fidelitas szervezetéhez Bács Istvánnál, az érdi csoport elnökénél lehet jelentkezni. Minden csütörtökön 18 órától megtalálható az Összefogás házban (Érd, Alsó u. 8.)

jai által sütött süteményekkel kedveskedve az idõs embereknek. December hó folyamán kb. 400 élelmiszer csomagot szállítottunk ki a rászoruló, rossz életkörülmények között élõknek. – Mik az idei tervek? – 2005-ben megkezdtük, és idén folytatni fogjuk a használt kórházi eszközök felszerelések gyûjtését és szállítását a rászoruló Otthonokba, Egészségügyi Intézményekbe. Februárban jótékonysági bált rendezünk, aminek a bevételét karitatív tevékenység fedezésére fogjuk felhasználni. Reméljük, hogy tavasszal folytatni tudjuk a kirándulások szervezését és készülünk az 56-os Forradalom és Szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó megemlékezésére. – A végsõ cél a tavaszi választási gyõzelem. Mit tehetnek ezért a nõk, speciálisan? – Már a múlt évben is segítettünk a FIDESZ szervezete által megindított helyi problémák felmérésében. A választási kampány megindítását követõen minden erõnkkel támogatni fogjuk – plakátragasztás, szórólapok terjesztése, stb… – Dr. Aradszki András országgyûlési képviselõ jelöltünket. Megpróbáljuk a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István a „Hitel”-ben írt nagyszerû gondolatát megfogadni: „mert annyi Nemes és Szép, a mi az Emberiséget felemeli, a Ti Nemetek mûve. Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded növendéket, s jó polgárrá nevelitek; a Ti nemes tekintetekbûl szí a férfi lelke erõt s elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik a Haza ügyében, Ti fontok koszorút homloka körül.” Ennek jegyében a továbbiakban is törekedni fogunk jövõnk érdekében gyermekeinkkel megismertetni a polgári értékeket, és erõnk megfeszítésével bátorítani, buzdítani fogjuk az elkövetkezõ, mindent eldöntõ idõben a baráti körünkben, környezetünkben élõket, esetleg még ingadozókat, az ország sorsának jobbra fordítására. M. T.

Jogsegélyszolgálat A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, I. emelet, Fidesz-iroda, Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

A

PROFI HITEL

EZ AZ ÖN HITELMEGOLDÁSA!

• Jelzálog alapú gyors devizahitelek (CHF, EUR) ingatlanfedezetre, szabad felhasználásra • THM 6,52%-tól. Akár munkáltatói igazolás nélkül. Pl.: 1 M Ft 20 évre 7400 Ft/hó törlesztõ részletre • BAR-osoknak is, nincs kockázat, ingyenes elõbírálat • Megfelelõ ingatlan esetén hitelelõleg-áthidaló hitel, munkáltatói igazolás nélkül • Minimálbéres finanszírozás 15 M-ig • Hitelkiváltás terhelt ingatlanokra, magas kamatozású hitelek átvállalása • Végrehajtás, APEH, TB. felmondott hitelek kiváltása • Magánhitelek kiváltása • Ingyenes tanácsadás, elõzetes munkadíj nélkül OSZTRÁK HITELÜGYINTÉZÉS UNIÓS PÁLYÁZATÍRÁS, BIZTOSÍTÁS Tel.: 06-20-516-9152, 06-30-335-8179, 06-23-523-004 Fax: 06-23-365-710 • e-mail: [email protected] MI BIZTOSAN MEGOLDJUK PÉNZÜGYI GONDJAIT!

8

ÉRDI LAP Votin József:

Egy érdlakó feljegyzései

201. Évek mennek, évek jönnek. Az a biztosabb, hogy elmúlnak, mennek. Hogy a még elõttem lévõk, hogy az ezután eljövõk évek-e, vagy csak hónapok, napok? Ki tudja? Morzsolgatjuk napjaink, mint öreg néne az olvasóját, vagy a mohamedánok a szebhát, egyik szemet a másik után. Ha a végére értünk, kezdjük elölrõl. Már ameddig egyáltalán kezdhetjük. Mert egyszer az egész véget ér. Legalább is számunkra, számomra vagy számodra. Ez az egyetlen biztosan bekövetkezõ dolog az ember életében, csak a napját nem tudhatjuk. Talán jobb is. Így tovább reménykedhetünk. Reméljük, hogy ez az év jobb lesz, mint az elõzõek. Reménykedünk abban, hogy a változás végre jobb lesz. 202. Tettél valamilyen fogadalmat az új évre? Jó kívánság, fogadkozás, ígéret, reménykedés – ezt hallani minden évkezdetkor, mindenhol. Ígéretek? Azokból volt a legnagyobb bõség ez elmúlt évben. Mi értelme fokozni, halmozni a beváltatlan ígértek megvalósításuk közben átértelmezett és megváltoztatott halmazát? Semmi értelme. Ne ígérjünk semmit, de tegyünk meg mindent, ami javunkra válik, magunknak is, közösségünknek is. Készüljünk fel a tavaszra. Most már eljön, nem sokára. 203. Csodálattal figyelem az állatokat, ahogy felkészülnek a jövendõre. Menedéket készítenek, élelem-tartalékot gyûjtenek, ösztöneiktõl vezérelve, Gondoskodnak, gondolkodás nélkül. Az ember nem csak felkészül, hanem vár is. Olyan élõlény, amely várja az eljövendõt. A várakozás emberi magatartás. Benne van az elõrelátás, a várható egyéni és közösségi szükségletek és lehetõségek felmérése. A várakozásunkban azonban értékítélet is van: az általunk ideálisnak gondolt állapot megvalósulását kívánjuk. És benne van a tervezés is, mit kell tennünk és mit kell elhárítanunk a cél elérése érdekében. Talán abból következik ez, hogy az ember olyan lény, amely még nem valósult meg egészen. A lehetõség szerint van és a lehetõségek felé törekszik. Valahogy önmagát elõre hosszabbítja meg, amikor arra törekszik, ami még nincs. Így lesz a jövendõ várása, a jobb jövõben bízó remény az emberlét elidegeníthetetlen része. Azt írtam, hogy a jobb jövõben bízó ember. Mert nagyon, alapvetõen fontos, hogy milyen értéket állít valaki a várakozásának középpontjába. Itt is egy kettõsség, egy paradoxon van, mint az élet annyi más területén. Ránézésre úgy tûnik, hogy az emberek építik a jövõjüket, amikor megvalósítják a terveiket. Ennél fontosabb azonban, hogy a jövendõ építi az embert, mert az egyes személyek és a közösség életformája attól függ, hogy milyen jövendõ, illetve a jövendõ milyen szempontja irányítja, gyûjti össze a már meglévõ erõket a megvalósulásra váró lehetõségek felé.

Legegyszerûbben a múlt tapasztalataira épül a jövendõ várása. A tél hideg volt, idejében gyûjtünk tüzelõt a következõ télre. Azonban ha csak a múlt tapasztalatai alapján gondoskodnánk az elõre látható szükségletekrõl, abban szinte nem lenne semmi kezdeményezõ önállóság, nem nyilvánulna meg a várakozásnak újat teremtõ aspektusa. A jövõ-várásnak magasabb szintje az, amikor az ember a tapasztalatai alapján arra készül, ami meghaladja a tapasztalatunkat. Semmiféle elõzetes tapasztalattal nem rendelkeznek például az ûrjármûvek építõi, mégis kiszámítják, milyen viszonyoknak kell az ûrben megfelelnie a tervezett ûrhajónak. Sosem látott veszélyeket vetítenek elõre a jövõkutatók, a futurológusok, az emberiség és a természeti környezetben várhatóan bekövetkezõ változásokat jelezve – csak hát ki hisz nekik? Ámbár: az üvegház-hatás, a túlnépesedés, a mérhetetlen gazdagság és a tömeges szegénység egyre feszülõ ellentétérõl és következményeirõl már itt-ott kezdenek tapasztalataink gyûlni. Van végül az eljövendõ várásának egy olyan szintje is, amelyikben az ember minden számítást és minden tapasztalást felülmúló módon arra vár, hogy túlélje a halálát. Minden kultúra számít a túlvilági életre. Számtalan elképzelés, számtalan eljárás, ajánlás létezett és létezik a halál utáni életre, a végleges jövõre -- csak abban egyeznek meg, hogy a halál ténye nem az utolsó szó az ember számára, még abban a pillanatban is várnia kell az eljövendõ életet. 204. Ködös, borongós, szürke napok – borongós gondolatok. A napokig zuhogó esõ fedél alá kerget. Találomra hallgatom a rádiót, nézem a tévét. Napokig arról beszélnek a hírekben, hogy Érden mintegy 50 ház pincéjét elöntötte a víz. Hogy a tûzoltók. Hogy a polgármester is nyilatkozott. (Ez nálunk és Pesten sem újság.) Még az újság is írt Érdrõl. Kell nekünk még több rossz hír – rólunk?! Megyényi területek állnak víz alatt, városok, falvak. Egyszer ugyan megemlítik Gárdonyt is, de hogy senkit nem kellett kitelepíteni onnan, az már másnap az érdi hírhez kapcsolódik. Hány tízezer ház van Érden? Hány ezreléke mintegy ötven? Nagyon nagy probléma a talajvíz, évtizedek óta romló helyzetû csatornázatlan (felszíni és szennyvíz elvezetés nélküli) városunkban, ez kétségtelen. Legnagyobb gond az egyes embereknek, akik a vízben-sárban tocsognak. De nem segít rajtuk az ilyen hírverés, csak rontja a városról amúgy is rossz véleményt. Helyi hír viszont méltán lehetne. Az érd tv riportjában azonban csak tûzoltóautó és csõkupacok voltak láthatók, meg a távolban egy áruház teteje. Gondosan elhallgatták a cég nevét, amelyik egy parkvárosi utcában megoldotta a korábban mindent elöntõ víz problémáját. Álszent hivatkozás: itt nem reklámozunk! Ám ha a város cége lett volna! Vagy a vezetõje pártpolitikus! Akkor bezzeg!

az igazi Könyváruház Új! DAN BROWN: A MEGTÉVESZTÉS FOKA A Da Vinci-kód szerzõjének új krimije egy döbbenetes tudományos felfedezés, egy elképesztõ összeesküvés. Megvette már? URBÁN ERIKA: AZ ÉN KABOSOM (KÖNYV CD MELLÉKLETTEL) „Amirõl vele kapcsolatosan írok, mind megtörténtek. Összes magánszámát kívülrõl ismerem, de csak azokat írom le, amelyekrõl biztosan tudom, hogy pontosan úgy zajlottak le... Magam elé képzelem, ahogy azt Lacika mondta, elvégre úgy poentí-

rozni senki nem tudott, mint õ. erõsen hiszem, hogy õ írja ezt a könyvet, s csak sorrendbe kell tennem a számokat, és megjelenik elõttünk az õ egész élete, saját szavaival elmesélve. Egy ilyen életutat kitalálni nem lehet.” – Ezekkel a sorokkal ajánlja könyvét a mûvész felesége.


A rovat az ÖkoPorta támogatásával készült 2030 Érd, András u. 20. (A SPAR és a sorompó között). Telefon: 06/23 520-844 • E-mail: [email protected]

Tudta Ön? • Hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is egy-egy lakos átlagosan 6-7 kg élelmiszeradalékot fogyaszt el évente? • Hogy az élelmiszerekkel, az adalékokon túl, további 20-40 kg vegyszer jut a szervezetünkbe? • Hogy ezeknek egy része egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan ürül ki testünkbõl? • Hogy harminc évvel ezelõtt az allergia ritka betegségnek számított? • Hogy 1989-ben a mindössze 1000 példányban jelent meg a Lisztérzékenység címû könyv? És nem fogyott el 1 év alatt sem? • Hogy manapság szinte minden második gyermek szenved allergiától, vagy más túlérzékenységtõl (liszt, tej- tejcukor, fehérje, stb.)? • Hogy a hazánkban rohamosan növekvõ allergiás megbetegedések, és a növekvõ környezetszennyezés miatt szervezetünkre egyre inkább ránehezedõ vegyi terhelés között szoros összefüggés van? • Hogy Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter és Kökény Mihály vérében nemrégiben 49 illetve 50 féle vegyi anyagot azonosítottak? • Hogy van megoldás? Enyhíthetõk, és megelõzhetõk ezek a problémák? • Hogy a vegyszer és adalékanyag mentes táplálék nemhogy nem terheli szervezetünket, hanem egyenesen erõsíti? • Hogy hazánkban már közel 1 500 gazdaságban folyik vegyszermentes gazdálkodás? • Hogy ma már országszerte több, mint 200 helyen juthat több, kevesebb bioeledelhez? • Tudta Ön, hogy éppen Érden nyílt meg Magyarország elsõ Biocsemege üzlete? Mit jelent az, hogy biocsemege? Azért Biocsemege, mert üzletünkben csak és kizárólag minõsített biotermékeket tartunk. Az ÖkoPortát úgy alakítottuk ki, mint egy hagyományos csemege üzletet. Megtalálhatók benne mindazok a termékek, amelyekre egy átlagos család ellátásához szükség van, az ásványvíztõl a friss zöldségig. Hogy csak a legfõbb csoportokat említsem: cukor, édességek, felvágottak, fûszerek, halak, húsáru, lekvárok, liszt, olajok (étolaj, oliva, stb.), pékárú, száraztészták, szeszes italok, tejtermékek , üdítõk zöldség-gyümölcs, és még hosszan sorolhatnám. Azt jelenti ez, hogy nem kell lemondanom a megszokott ételeimrõl ahhoz, hogy biofogyasztó legyek? Igen. Áruválasztékunkat úgy alakítottuk ki, hogy senkit ne gyötörjön a dilemma: jóízût, vagy egészségeset egyek-e? Igenis lehetséges a kettõ együtt. Kiknek és mit kínál az ÖkoPorta, az elsõ magyar Biocsemege? Termékeinket mindazoknak kínáljuk, akik fontosnak tartják, hogy családjuk, gyermekeik egészségesek legyenek, és azok is maradjanak. Azoknak, akik nem szeretnék, hogy szervezetüket tovább terhelje az a 6-7 kilogramm élelmiszer adalék, és az a 20-40 kg vegyszer, amit a fejlett országok lakói táplálékukkal átlagosan évente elfogyasztanak. Szolgáltatásainkat azoknak kínáljuk, akiknek munkájuk, hivatásuk, családi elfoglaltságuk miatt nincs elég idejük arra, hogy felderítsenek, és rendszeresen bejárjanak 5-6 olyan helyet, ahonnan a család ellátásához szükséges dolgokat be tudják szerezni. Azoknak továbbá, akik az egészséges táplálkozás mellett is ragaszkodnak a megszokott íz világhoz, étkezési szokásaikhoz. Mit kínál tehát az ÖkoPorta? • Áruválasztékunk (az ásványvíztõl a friss zöldségig) alkalmas arra, hogy egy család teljes ellátását biztosítsa, egy helyen. Nálunk csak minõsített biotermékeket, garantáltan vegyszermentes portékát talál! • Biztonságot. Személyesen felkerestük azokat a nagykereskedõket és hazai termelõket, akiknek az áruit forgalmazzuk. És ezt vásárlóink biztonsága érdekében a jövõben is rendszeresen folytatjuk. • Információt és igény szerint tanácsokat, recepteket, kóstolókat. Az érdeklõdõkkel megosztjuk személyes tapasztalatainkat. • Személyre szabott beszerzést. Ha valami nem kapható nálunk, beszerezzük. • Kényelmet. Vásárlóinkat ingyenes parkoló várja. Annak, aki már megismerte termékeinket, lehetõséget a telefonon, vagy Interneten történõ rendelésre. A megrendelést összeállítjuk, és igény szerint -15000 Ft érték felett díjmentesen- házhoz szállítjuk. • Figyelmet. Nekünk fontos az, hogy vásárlóink elégedettek legyenek. Aki csatlakozik „Infoklubunkhoz”, folyamatos tájékoztatást kap mindarról, ami az egészséges táplálkozásról a birtokunkba kerül. Ha kérdését eljuttatja hozzánk, mi utánajárunk. Mi minden érdeklõdõt szeretettel várunk akkor is, ha csak tájékozódni szeretne. Még egy utolsó, de fontos kérdés: Mitõl bio a bio? Az Európai Unió szabályai szerint, ezek érvényesek Hazánkban is, csak azok a termékek minõsíthetõk bioterméknek, amelyek elõállítása során: • Csak természetes eljárásokat alkalmaznak a kártevõk ellen (pl: természetes ellenségüket). • Csak kíméletes szereket használnak, amelyek nem épülnek be a növényekbe, és amelyek ártalmatlanságát nemzedékeken átnyúló tapasztalat igazolja. • Csak biztonságos adalék anyagok alkalmaznak, és csak akkor, ha anélkül az étel nem készíthetõ el. • Egyáltalán nem használnak génmanipulált (GMO) szervezeteket és anyagokat. Sõt! Azok származékait sem. • Legalább három éve az elõírások szerint, ellenõrzötten folyik a gazdálkodás. • A folyamatot rendszeresen ellenõrzik, és megfelelõ minõsítést kapott. A bio-, vagy más néven öko gazdálkodás nagyon szigorú szabályok szerint folyik, és ma ez az egyetlen mezõgazdasági termelési forma, ahol az elõírásokat rendszeresen és nagyon szigorúan ellenõrzik is a fogyasztók érdekében. Az ellenõrzést csak minõsített és nemzetközileg is elismert ellenõrzõ szervezet végezheti.

• Masszázstanfolyam indul Érden 2006. január 16.-án. Érdeklõdi a 06 70/516-0050.-es telefonszámon lehet!


Az SzDSz akkor is hazudik, amikor kérdez

Sikerpropaganda (Folytatás az 1. oldalról) Hogyan jutottunk el eddig? Hogyan jutottunk odáig, hogy a szabadságot csak a szó szabadságává silányítottuk, valóságban diktatúrában, a magukat szocialistáknak vallók diktatúrájában élünk? Hogyan vált az ország az Európához csatlakozott országok között sereghajtóvá, Érd pedig a magyarországi városok között infrastrukturális szégyenfolttá? Az elmúlt több mint 50 év agymosása (az újkori, magukat „szocialisták”-nak nevezõk uralmát is beleértve) megtette a maga káros, majdnem végzetesen káros hatását. A Kádár korszak életszínvonalban javulást hozott. Torzítva, vagy egyáltalán nem jutottak hírek a Lajtán túlról hozzánk, és azt láttuk, ráadásul a propaganda nagyítóján keresztül, hogy fejlõdik az ország. Idõsebbektõl ma is hallunk olyan véleményt, hogy amivé fejlõdtünk, a Kádár-korszaknak köszönhetjük. (Számukra beláthatatlan, hogy mivé lehetnénk, ha a Kádár-korszak helyett a Marshall-segélyben részesült kapitalista országok kenyerét ehettük volna!!!) A megszépítõ messzeséget, a Kádár korszak legvidámabb barakk-nosztalgiáját használják ma ki azok, akik a „szocialista” cimke hordozásával becsapják szavazóikat. Az utolsó MSzMP-s kormány Németh Mik-

lós vezetése alatt – szokatlanul és váratlanul – az õszinteséget tûzte zászlajára, mint kiderült, már túl késõn. Az õszinteség csak siettette a rendszer bukását. A korábbi rendszer haszonélvezõi ebbõl azt a tanulságot szûrték le, hogy akkor sem szabad õszintének lenni, ha feketén-fehéren rájuk bizonyítják bûneiket, meg kell magyarázni, hogy az a legnagyobb bûnös, aki õket vádolja! Csak propaganda kérdése az egész… A vezetésre alkalmatlanságot is lehet leplezni látszattevékenységgel, a propaganda eszközeivel, idegen beruházásokkal, adóssághalmozással (ha az adóssághalmozás ügyesen takargatható, esetleg fortélyosan tálalható). Ha a „szocialistákat” vádoljuk városunk vagyonának elherdálásával, bûzös város létrehozásával többféle értelemben is, magunkra haragudhatunk. Radnótit idézve „bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép”, akik megválasztottuk õket. Ám annyi bûnt együttvéve sem követtek el az érdiek, hogy halmazati büntetésként a Döcsakovszki-féle „szocialista nagyvárosi” fejlõdésre legyenek ítéltetve… Felmentést a több, mint három éve kirótt büntetés alól az idei választások során kérhetünk. Kérni kell, el kell menni mindenkinek szavazni, mert magától nem jön a megváltás! Gál Gyula

9

ÉRDI LAP jabb identitáskampányt kezdett a szadesz, amelynek során egy kérdõívet töltet ki a gyanútlan internetezõkkel. A bevezetõ liberális hazugságaival most nem foglalkozom, de jellemzõ példaként nézzünk két kérdést, és az arra adott két válaszlehetõséget a magyarázatokkal együtt. 1. Folytassuk az autópálya építés jelenlegi ütemét • akkor is, ha ennek terheit még évekig kell fizetnünk. 2. Ne építsünk több autópályát • ami azt jelenti, hogy amelyik térséget most nem éri el autópálya, azt késõbb se fogja. Mi ebben a hazugság? A liberális válasz természetesen az 1-es számú. A hazugság a magyarázat vulgarizálása és az egyetlen alternatíva a magyarázattal. Mert építhetünk úgy is autópályát, hogy kevesebbe kerül, és ha nem építünk a közeljövõben többet, az nem egyenlõ a sohanapjával. Létezik továbbá átmeneti megoldás is, például nem autópályát, hanem gyorsforgalmi utat építünk, vagy megvárjuk azt, hogy EUs támogatást kapjunk, mint azt más, okosabban lobbizó országban teszik. 1. Az egyházak eltartása a hívek feladata, nem az államé, az állam vonuljon ki e területrõl • azaz ne kapjanak hitéleti támogatást az egyházak, de a hívõk rendelkezési joga nõjön meg. 2. Az államnak fontos feladata az egyházak finanszírozása, így ne csökkentsük az erre költött pénzeket • így hívõk és nem hívõk egyaránt finanszírozzák az egyházakat. Az elsõ számú közellenség az SzDSz számára az egyház, a vallás. A hazugság az 1-es válaszban és a 2es válasz magyarázatában rejlik. Az egyház eltartása természetesen alapvetõen az egyházak és a hívõk feladata lenne. Igen ám, de a kommunista hatalomátvétel után elkobozták az egyházak majdnem teljes vagyonát, feloszlatták a szerzetesrendeket, megszüntet-

Ú

ték szociális intézményeit, iskoláit. A rendszerváltás utáni egyházi kártalanítás nehezen indult, és csak a vatikáni egyezmény rendezte megnyugtatóan (ezt Horn Gyula írta alá). Ebben kimondták, hogy a mûködõ vagyon helyett járadékot kap az egyház, és csak az iskolákat, kórházakat, szociális intézmények épületeit kapják vissza. 1945 elõtt mûködõ vagyona volt az egyházaknak: nagybirtokok, gyárak stb. Ezek hasznából tartották fent az intézményeket. Az SzDSz egy rossz szóval sem illette azt, hogy Zwack Péter visszakapta a gyárát, ahol az Unicumot gyártják. Az egyház viszont ne kapjon vissza semmit? És ha a nem hívõk nem finanszíroznák az egyházakat, a nem SzDSz-szavazók sem finanszíroznák az SzDSz-t? Tallózhatunk még a kérdések között, de csak újabb hazugságokat találunk. Pl. adjuk el a vasutat, így emelkedik a minõség. Az angolok már kipróbálták ezt, sorra jöttek a vasúti szerencsétlenségek, vissza is államosították. Más kárán tanul az okos, a buta sajátján sem. Buták lennénk? Juhász Gyõzõ

HOLLAND-BELGA HASZNÁLTRUHA ÜZLET NYÍLT ÉRDEN! GYERMEK ÉS NÕI RUHANEMÛ, CIPÕ, ZOKNI, JÁTÉKOK, AJÁNDÉKTÁRGYAK NAGY VÁLASZTÉKBAN. ÉRD, CSERESZNYEFA U. 55. (ÜZLETSORON) NYITVA: H-P.: 9-18, SZ.: 8-14-IG.

10


ÉRDI LAP Kínálatunk:

MIKROSZKÓPOK az iskolai felhasználástól a professzionális kutató rendszerekig

KOLPOSZKÓPOK • Szemészeti mûszerek • Refraktométerek, fagyállómérõk • A mûszerekhez csatlakoztatható CCD kamerás és digitális fényképezõgépes képalkotó és képkiértékelõ rendszerek • A fenti mûszerek javítása és forgalmazása

Elektro-Optika Kft. 2030 Érd Kaktusz u. 24. Telefon: 03-23/520-077 Telefax: 06-23/374-965 E-mail: [email protected] Web: www.elektro-optika.hu

Nyomdai munkák Számítógépes kiadványszerkesztés Könyvek, folyóiratok, prospektusok, szórólapok tervezése, komplett nyomdai kivitelezése

Csoma Kiadó Kft. Telefon: 06-20/9205-496

vegyes átlagfogyasztás: 4,6-7,2 (l/100km) CO2 kibocsátás: 120-171 (g/km)

már M6 Kft.

. . . l e y l l é d e v n e Tele sz

2.040.000 Ft-tól

Érd és Százhalombatta között, a 6-os fôút 23-as km-nél (Batta felé félúton). Telefon/fax: 06-23/523-101 Szervizvonal: 06-70/4500-361

értékesítési vonal: 06-70/4500-380

Nyitva tartás: H–P: 8–18-ig Szo: 8–13-ig www.kiaerdm6.hu [email protected]

A részletekrôl érdeklôdjön márkakereskedésünkben! „A meglepetés erejével”

Jelzáloghitelek ingatlanfedezetre! Több banktól az Ön igényeinek megfelelõen! Személyre szabott megoldások, több féle hitelkonstrukcióval lakásvásárlásra, korszerûsítésre, építésre, kiváltásra, szabad felhasználásra! BAR-listásoknak is, és munkáltatói igazolás nélkül is!

Telefon: 06-23/360-569, 06-20/361-9412, 06-30/630-2023

SEBÉSZETI MAGÁNRENDELÉS DR. UJHELYI ISTVÁN SEBÉSZ SZAKORVOS Rendelési idõ: hétfõ, csütörtök: 16.30–20 óráig ÉRD, TECHNIKUS U. 43. Bejelentkezés telefonon: 06 30 8588-412 • Sebészeti konzultációk • Mûtétek: bõrelváltozások eltávolítása, benõtt köröm végleges ellátása • Lábszárfekélyek kezelése • Egyéb sebészeti ellátások

Direkt-K Kft. Kizárólag HÖRMANN BILLENÕ és SZEKCIONÁLT garázskapuk széles választéka többféle színben és mintával várja kedves vásárlóit! 2030 Érd, Szajkó u. 26. Telefon: 23/523-003 • Fax: 23/366-916, Mobil: 06-70/365-6355 • e-mail: [email protected]

Mint minden évben, az idén is. Minden kedves Olvasónknak eredményekben. Karácsonyi ajándékként postaládánkba. Az elhurcoltakra emlékeztek

Recommend Documents