Ingyenes havilap 12 000 példányban
XIII. évfolyam 1. szám • 2014. január 22.
ÉRDI LAP A
P O L G Á R I
Ö S S Z E F O G Á S
L A P J A
facebook.com/er di.fidesz; facebook.com/t.meszaros.andras; er difidesz.hu
Az elhurcoltakra emlékeztünk 945 januárjában több ezer érdi és Érd környéki férfit hurcoltak el a szovjetek málenkij robotra. Városunkban minden évben megemlékezünk az elhurcoltakról a Földrajzi Múzeum előtt álló emlékműnél. Az idén a rossz időben, sűsű, apró szemű esőben Bács István alpolgármester mondott megemlékező beszédet, majd a pártok, társadalmi és civil szervezetek és a lakosság koszorúzott. A megemlékezés után a Szepes Gyula Művelődési Központ aulájában folytatódott a megemlékezés a Harmónia Énekkar műsorával majd beszélgetéssel. Szilágyi József egykori hadifogoly egy 1988-ban készített interjúban röviden így emlékszik vissza az eseményekre: „Az oroszok sokszor vittek el munkára embereket, vagont kirakodni, ágyúállást ásni, ápolónőnek, vagy éppen péknek, akár több hétre is. 1945. január 6-án azonban más volt a helyzet. Végigjárták a községet, és minden munkára alkalmas férfit vagy éppen fiút elvittek. De mivel nem mindenkit találtak otthon, így január 8-án kihirdették, hogy aki dolgozni akar, az jelenjen meg a vásártéren, mely a mai buszpályaudvar helyén volt. Több százan elmentek annak a reményében, hogy jó munkát kapnak. Azt mondták nekünk, hogy Székesfehérváron vannak a szükséges iratok, s hogy odáig el kell gyalogolnunk. Elkezdtek hajtani minket Székesfehérvár felé, de egy idő után gyanússá vált a minket őrző felfegyverzett orosz katonák furcsa viselkedése. Az első állomásunk Ercsi volt, itt egy urasági istállóban aludtunk. Elvettek tőlünk mindent, csak a ruhánk maradt. Ercsiből gyalog mentünk Dunapatajra. Itt a kalocsai érsekség adott egy kis kenyeret. Dunapatajról gyalog mentünk Bajáig, majd innen vonattal Temesvárra. Bezsúfolt vagonban utaztunk napokon keresztül, s egyik nap csak vizet másik nap csak valamiféle élelmet kaptunk. Temesváron már sokan meghaltak. Én innen egy csoporttal visszakerültem Szegedre. Szegeden a foglyok körében flekktífusz járvány pusztított. Egyetlen szerencsém, hogy én voltam katona, s így be voltam oltva a járványok ellen. Szegedtől nem messze, Majsa határában egy ideiglenes reptérre hurcoltak. Itt volt szép emléke kedves feleségemnek. Utánam utazott, hogy találkozhassunk, s ennek érdekében a reptér mellett kapáló idegen asszonyok kezéből kivette a szerszámot, csak hogy beszélhessen velem néhány szót. Az éjszakát pedig, mivel hazautazni nem tudott a szegedi hullaházban töltötte. Szegeden kiválogatták közülünk azokat, akik olyan állapotban voltak, hogy kimehettek a Szovjetunióba. Meztelenre vetkőztettek, és egy pillantással eldöntötték, hogy én kimehetek. Engem persze vittek tovább Ukrajnába, RomniKucerájba (Romnij). Innen Szaratovba, le a Volgára. 1945 őszén azt ígérték, hogy hazajöhetünk, de amikor megláttam az állítólagos hazaszállító vonat drótozott ablakát, rögtön tudtam, hogy ez csak mese. Így kerültem Sztálingrádba, s a Donyec-medence szénbányájában dolgoztam. 1947-ben hoztak egy olyan rendeletet, mely szerint a bányában dolgozó hadifoglyoknak fizetést kell adni. Ezután a kolhozba küldtek ki, ahol vezető ember lettem, mert sikerült óriási búzatermést összehozni az oroszoknak. Nekem még szerencsém is volt, mert jól beszéltem oroszul, így általában mindenhol engem tettek a hadifoglyok vezetőjévé. Ott a kolhozban már tűrhető életünk volt. Maguk a sztálingrádi emberek rosszabbul éltek mint mi. Sokszor mi adtunk kenyeret az orosz asszonyoknak, hogy adják oda gyermekeiknek. Az első két év és a gyűjtőtáborok voltak félelmetesek. A WC-nek nevezett óriási lyukba volt aki beleesett, s mi nem tudtuk kihúzni. Állandó hasmenés gyötört minket, s gyógyszereket nem kaptunk. Így hát mi csináltunk magunknak például lehántott fakéregből a hasmenés ellen.” A mai Magyarország területéről mintegy
Havilap lettünk gy változást kell bejelentenem ide első számunkban: a13. évfolyamunkban havilappá kényszerültünk átalakulni. A háttérben – mint minden hasonló esetben – finanszírozási nehézségek lapulnak, de egy ennyi ideje meglévő lapnál óhatatlanul előjön a hullámvölgy is a sok hullámhegy után. Nem dobjuk be a törülközőt, mert tudjuk, szükség van az Érdi Lapra, egy tavalyi felmérés szerint a lakosság több mint kétharmada olvassa több-kevesebb rendszerességgel. A szükségből megpróbálunk erényt is kovácsolni, és az eddigieknél – ha ugyan ez lehetséges – még színvonalasabb lapot tenni az olvasók elé. A ritkuló megjelenésből következően kevesebb aktualitást tüdunk Önök elé tárni, ellenben jobban körül tudunk járni egy-egy időtálló témát. Remélhetőleg ez az állapot nem tart sokáig, és a zökkenő után vissza tudunk térni a megszokott mederbe. Addig is tartsanak ki mellettünk, olvassanak és szeressenek minket!
E
1
A város nevében Bács István alpolgármester, T. Mészáros András polgármester és Tóth Tamás alpolgármester koszorúzott
Az érdiek egy szál virággal rótták le kegyeletüket
A Művelődési Központban a Harmónia Vegyeskar műsorát hallgatták a megemlékezők 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el „málenkíj robotra”. A „málenkij robotra” elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között. Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, antihigiéniás körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40%-a meghalt, de voltak olyan
települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a kivagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ.
Újdíj int ismeretes, a kormány január 1-jétől fizetőssé tett eddig ingyenes autóút és autópálya szakaszokat, és egyúttal bevezette az éves megyei matricákat. Ez a hír komoly vitát és felzúdulást váltott ki, mert érdekeket sértett, ugyanakkor sokaknak jókora kedvezményt nyújtott. Érdekes módon most is jól megkülönbözhetően a balliberális oldal zúdult fel, a Jobbik kontrázott, a konzervatív oldal sokkal józanabbul viszonyult az új helyzethez. Vajon miért? Járjuk körül kissé a kérdést! Az alapvetést valószínűleg a liberalizmus és a konzervativizmus közötti különbségben kell keresnünk. A liberalizmus az egyént helyezi előtérbe, az egyén szabadságát jelöli meg mint legfontosabb célt. Ami rossz az egyénnek, az rossz. Úgy gondolják, hogy az egyének tudják a legjobban, mi a jó nekik. A liberalizmus sokszor radikális változásokat akar, hívei a forradalmaknak, a gyökeres változásoknak, sok közük van a baloldalhoz is. A konzervatívok jobban tisztelik a kialakult rendet, a hagyományokat, az intézményeket, és nem szeretik a felfordulást, szeretnek „fontolva haladni”, a hibákat úgy kijavítani, hogy a meglévő hagyományos alap ne változzon, csak jobbá legyen. Világosan levezethető a kétféle kiindulópont az újdíj körül kibontakozott vitában. Az egyik fél – a liberálisok – mindig saját magukból indultak ki, és vagy az egész rendszert utasítják el, vagy olyan változásokat szorgalmaznak, ami nekik személy szerint jó. A konzervatívok nagyobb összefüggésben vizsgálják, és látják a fákon keresztül az erdőt is. Hogy konkrétabb legyek, vizsgáljuk meg Érd helyzetét! Eddig az M7-es és az M6-os az érdi csomópontokig ingyenes volt, utána fizetős. Azok az érdiek, akik Budapestre jártak, ezeken a szakaszokon nem fizettek. Most évente 5000 Ft-ért kénytelenek matricát venni. Azon túl, hogy 5000 Ft nem egy elviselhetetlen összeg, mit lehet pozitívumként felhozni akkor, ha ez plusz kiadást jelent? Egyrészt azt, hogy kevesebbnek pluszt, és többeknek mínuszt, mert akinek autója van, nem csak Budapestre jár, hanem szerte az országba. Sokan nyáron a Balatonra, Velencei-tóra. Ide eddig vagy éves matricát vettek, vagy a régi úton csoszogtak, most 10-15 ezer Ft-ért egy évig autóznak Gödöllőtől Dabason át a Balatonig. Aki pedig nem érdi, de matrica nélkül rajtunk keresztül autózott, az ezután elkerüli városunkat. Aki pedig a garázsban tartotta és csak hétvégén vette elő az autót, most is kikerülheti a fizetős utakat. Néhány szakaszt pedig ki fognak venni a fizetősségből, tehát a becsúszott hibák kijavítása meg fog történni. Mindig vannak vesztesek és nyertesek. Szerintem az utóbbiból van most több. ORLAI SÁNDOR
M
2
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
ÉRDI LAP
Ki érti ezt?
Épülhet az új rendőrkapitányság
Ha hétfő, akkor tüntetés álunk tüntetéseknek látszó szabadtéri konferenciák zajlanak, melyeken politikai boszorkányüldöző puccsisták államcsínyről álmodoznak. A lényeg az anarchia, összezúzni a demokráciát. Így lehetne leírni jellemzőit ennek az újkeletű politikai provokáció hadjáratnak, rendezvénysorozatnak, mellyel megpróbálják bebeszélni számunkra, hogy ezek nem eltúlzott reakciók, hanem szükséges tüntetések, valamint egészséges, biztonságos, rendes cselekedet lenne országunknak, gazdaságunknak, társadalmunknak, hogyha megbuktatnák a kormányt. Habár a vezérszónokok beszédeit – amelyek az elmúlt 25 évet teljesen elítélik – fura módon rengeteg balliberális politikus érzi magáénak, nem veszik észre, értelmetlenül teszik ezt, hiszen az egyik fő üzenetük, hogy nekik, és táboruknak is távozniuk kellene a porondról. De akkor felmerül a kérdés, miért nem hagyják dolgozni a kormányt, és kiket képviselnek? Ez az a szűk csoport, akiknek a bázisa kevés volt az idei választásokon 3szor is. Ők azok, akik rendteremtő demokratáknak tartják magukat, miközben be akarnak törni a parlamentbe. Az alternatíva jelenleg az, hogy minden alkalommal más-más idegen emberek szónoklatokkal biztosítékot ígérnek a korrupciómentes közélethez, miközben közülük rögtön választások nélkül, pucscsot elkövetve akarnak bejutni a Parlamentbe. Vajon ez legitim? A diktátorok csinálták így a történelem során, és mi ez, ha nem a puccsista diktátorok hatalomra jutásának receptje? Ígérgető karrieristák,akik a szólásszabadsággal visszaélve vásári komédiát akarnak csinálni a demokrácia működéséből. Miért kellene jobban bíznunk a megmérettetés nélküli hitegetőkben ? Vajon szimpatikus-e közösségi oldalakon szervezkedőknek felelőtlenül ígérgetni, eseményeket kreálni? Ennek a komolysága is megkérdőjelezhető… Valójában az összes tüntetés a külföldi médiumoknak készül, ahogyan a hatásvadász fotók is, ezután az írók rányomják az egész népre, az egész országra azt a hangulatot, amit ez a kis csoport képvisel. Valótlan képet mutat egy provokatív kisebbség, azzal a szándékkal, hogy nyugaton azt higgyék, erre társadalmi igény van. . Az összes nyugati médium, amelyik felül ennek, kommunikációs trükk áldozata, vagy prédája. Demokráciarombolással el akarják érni, hogy a többségi elv, és a polgárok választása a FIDESZ-KDNP vezetése iránt értéktelennek tűnjön. De Vajon tudnak-e arról külföldön, milyen katasztrofális állapotban van a magyar balliberális oldal? Komoly igény sem merül fel hazánkban ennek az irányzatnak a méltó felújítására? Fontos hogy megtudja a világ: Jelenleg széttöredezett, leszerepelt radikális utcai harcosok képviselik ezt az irányzatot. VITRIO L.
N
heti szokásos sajtótájékoztatón először Bács István alpolgármester számolt be az új érdi rendőrkapitányság építésével kapcsolatos tárgyalásairól. Elmondta az alpolgármester, hogy Pintér rendőrkapitány úr meghívására megbeszélést tartottak, melyen részt vett az ORFK, a BRFK illetékesei, és a tervező cég küldette is, amely céget tavaly közbeszerzési eljárás keretében választottak ki. Egyeztettek a város vezetőségével és a főépítészi csoporttal a pontos elhelyezkedésről a tavaly Érd város által rendelkezésre bocsátott telken. A tervek készülnek, a tervező cég elmondása szerint idén májusig le kell szállítaniuk az engedélyes terveket. A kivitelezést szeretnék még az idén, szeptember folyamán elkezdeni, a befejezés pedig a jövő évben várható. Az új épület alapterülete nettó 2000 négyzetméter lesz, három szinten, alatta pedig parkolók lesznek, és kialakításra kerül egy bizonyítékraktár, valamint fogda is. Az építkezés alatt a rendőrkapitányság a jelenlegi helyén fog működni, és a régi épületnek az átadás után új funkciót fognak keresni. A rendelkezésre álló 1,2 milliárd forintból egy korszerű, 21. századi rendőrkapitányság épülhet.
A
T.Mészáros András polgármester is remélte, hogy ez az ütemezés betartható lesz. A továbbiakban egy sokakat izgató kérdésről beszélt a polgármester: hogyan költjük el a lakosságtól befolyt adóforintjainkat? Néhány példa: Építményadóból tavaly 949 millió forint, telekadóból 126 millió forint folyt be a lakosságtól.Néhány példa arra, hogy mire költöttük ezt a pénzt: Az iskolák üzemeltetéséhez hozzájárulás 429 millió Ft. A Meseház Óvoda újjáépítésének önrésze 154
Karácsonyi ételosztás
millió Ft. A Sportcsarnok üzemeltetési költsége 239 millió Ft. Gárdonyi Tanuszoda üzemeltetése 83 millió Ft. Ez utóbbi összeg a későbbiekben fűtéskorszerűsítéssel és a tetőszerkezet cseréjével csökkenthető lesz. Ercsi úti sportpálya üzemeltetése 17 millió Ft. Több intézményt részlegesen felújítottunk: Vörösmarty Gimnázium, Szociális Gondozó egyik épülete, gyermekkönyvtár stb. 29 millió Ft-ért. A szociális ágazat fenntartói kiegészítése 231 millió Ft. Látható tehát, hogy van mire költeni az adóforintokat.
Emlékezzünk a Doni katasztrófára! 943. január 12-én, és az azt követő hónapokban a magyar katonák életüket adták a magyar hazánkért, mert becsapták őket. Becsapták őket, becsapták a nemzetünket, amikor azt ígérték, hogy ha részt vesztek ebben a háborúban, akkor viszszakapjátok az elrabolt magyar területeket. Napjainkban ezért a legkevesebb az lenne, ha a nemzetünk végre méltó módon emlékezne rájuk és áldozatukhoz méltó emlékművel, magyar földön hősi temetőt hozna létre. A világon mindenütt a legnagyobb szégyen, ha a haza nem értékeli a fiai szenvedését, hazaszeretetét. Egy nemzetet minősít az, hogy miként bánik hősi halott katonáinak az emlékével. Még a fővárosunkban sem őrzi emlékmű a doni hősök emlékét. „Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar.” Béke poraikra, emlékezzük rájuk tisztelettel!
1
Több száz adag ételt osztottak karácsony előtt a rászorulóknak a Fidesz aktivistái a Művelődési Központ előtt
A fogyasztói árak csökkenését okozta a rezsicsökkentés A benzinár és a rezsicsökkentés húzta lefelé a fogyasztói árakat decemberben. 2013. decemberhez képest 0,9, idén novemberhez képest 0,7 százalékos árcsökkenést mért a KSH. rezsicsökkentés folytatását szorgalmazta az érdi választókerület kereszténydemokrata képviselője, amint az az ÉRD TV-nek adott interjújából kiderül. Aradszki András arról beszélt, hogy bár az intézkedéseknek köszönhetően a magyarországi energiaszolgáltatások a második legolcsóbbak Európában, a cél, hogy hazánk az első helyen álljon. Szerinte erre van lehetőség, de nem árt az óvatosság. Aradszki András úgy fogalmazott, hogy van mozgástere az országnak, ám az ukrán válság miatt csak megalapozott lépéseket lehet tenni. A képviselő elmondta, hogy nemcsak a magánszemélyek rezsijét kell csökkenteni, hanem az ipari fogyasztók, valamint a kis-és középvállalkozások rezsiköltségeit is mérsékelni kell. Aradszki András szerint mindent
A
Érdi Városi Polgárőr Egyesület 2030 Érd, Fűtő u. 41 Ügyelet 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06 23 374-459, 06 30 621-2596, 06 30 621-2579 Polgárőrség Bűnmegelőzési Központ Telefon: 06-23-632-888, Mobil: 06-30-621-2596
ÉRDI LAP
A polgári összefogás lapja • Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelős kiadó a kft. ügyvezetője • Felelős szerkesztő: ORLAI SÁNDOR Szerkesztőség: 2030 Érd, Budai út 16-18., Telefon: 06-20/9205-496. E-mail:
[email protected], Honlap: www.erdilap.hu •ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, 8200 – Veszprém, Házgyári út 12., Felelős vezető: Horváth Gábor – ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68, e-mail:
[email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10
megtesznek, hogy ezek a terhek csökkenjenek a jövőben. Az energiaszolgáltatások – például a gáz, az áram és a távhő ára – többször, több lépcsőben csökkent az előző években. A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Novemberhez viszonyítva 0,7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Utoljára 1968-ban volt ehhez hasonló a fogyasztói árak éves csökkenése, ekkor mínusz 0,3 százalékot tett ki éves összehasonlításban – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az MTI-nek. Hozzátette: a decemberi csökkenésért egyértelműen két tétel felelős, a háztartási energia árának csökkenése és az elmúlt időszaki szokatlan árcsökkenési hullám a járműüzemanyagoknál. Az alacsony havi inflációhoz az élelmiszerek árának csökkenése is hozzájárult, a karácsony előtti időszakra jellemző akciók miatt. Az egész éves adatot vizsgálva jól látszik, hogy az üzemanyagár-csökke-
nésnek volt a legnagyobb hatása az árindex csökkenésére – mondta. A forint árfolyamának romlása statisztikailag nem kimutathatóan jelenik meg a fogyasztói árszínvonalban. A KSH adatai szerint decemberben az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál, és 0,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A járműüzemanyagokért 5,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni novemberhez képest, egy év alatt 10,4 százalékkal csökkent az áruk. Éves szinten a legnagyobb mértékben, 5,4 százalékkal a háztartási energia ára csökkent. Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013 decemberéhez képest. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára decemberben. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. ÉRDMÉDIACENTRUM, MTI.HU
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
A rászorulók továbbra is támogatást élveznek a helyi közösség részéről
árhatóan idén március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer. A változtatásokkal a jogalkotók célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz. A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól. A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a “túléléshez”, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése. A járásoktól kérhető jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma átkerül a járási szintre márciustól az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglal-
V
kozáshelyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján. Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen “települési támogatás” lesz. Ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek (pl. a korábbi méltányossági közgyógyellátás vagy a korábbi óvodáztatási támogatás is). Átmeneti szabályként a lakásfenntartási támogatás esetén a 2015. január 1. napja előtt megállapított támogatások 1 évig kifutó rendszerben megszűnnek. 2015. január 1 és február 28 között benyújtott kérelmek esetében a támogatást február 28-ig, határozott időre kell megállapítani. 2015. június 4-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem nem nyújtható be. A 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével meg kell a törvény szerint szüntetni. Szintén átmeneti szabályként a méltányossági közgyógyellátást 2015. február 28-ig lehet megállapítani az önkormányzatoknál, maximum 1 év időtartamra. Ezt követően ezen a néven megszűnik, viszont – amennyiben megfelel a feltételeknek – az újonnan bevezetendő települési támogatást lehet helyette igényelni. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a támogatás összegéről ez év márciusig Érd MJV Közgyűlése rendeletet fog alkotni. Tehát márciustól lehet majd érdeklőd-
ni az új támogatás feltételeiről, addig csak tervezet lesz. Fontos tudni, hogy a törvény szerint e települési támogatás felső határa legfeljebb 28 500 forint lehet havonta (az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező módon). Szintén elvi kérdésként rögzíthető, hogy a megállapított támogatásokat határozott időre lehet majd megállapítani. Ezt követően a jogosultság felülvizsgálatával lehet esetlegesen újból megállapítani. Új támogatási elemként javasoljuk majd, hogy egy aktuális kérdésben, a csatorna rákötés belső hálózatának kiépítéséhez azoknak a családoknak, akiknek a jövedelmük alapján szociális helyzetük okán ezt nem tudnák megtenni, nyújtson a közösség támogatást. Magától értetődő elvárás az adót fizető állampolgárok részéről, hogy a szociális támogatásokkal ne lehessen visszaélni. Azaz ellenőrizhető legyen, hogy valóban csak a rászorultak kapjanak támogatást közös adóforintjainkból. Az új rendszerben vélhetően hatékonyabban ki lehet szűrni az ügyeskedőket, amellett, hogy aki rászorul, továbbra is megkapja a szükséges támogatást. Várhatóan igazságosabb lesz tehát a rendszer, hiszen itt helyben, az önkormányzatnál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Az átalakítást a kormány is azzal indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Országosan az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz. A kormány képviselői bíznak abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudunk tenni a támogatási rendszerben. Ebben bízunk mi is! SIMÓ KÁROLY ALPOLGÁRMESTER
Megemlékezés Tárnokon 015. január 8-án Tárnok egy bensőséges rendezvény keretében emlékezett meg a második világháború kitörésének 100. évfordulójáról és a 70 évvel ezelőtt ezen a napon „málenkij robotra” elhurcoltakról. A rendezvény fényét emelte a Magyar Honvédség impozáns közreműködése. A megemlékezésen beszédet mondott Tárnok polgármestere, Szolnoki Gábor, majd dr. Aradszki András országgyűlési képviselő, államtitkárral együtt helyezték el az emlékműnél a megemlékezés koszorúját. Szolnoki Gábor polgármester megemlékezésében idézte: „70 évvel ezelőtti történésekre emlékezünk. Az emlékezés pedig kötelességünk, mert ez az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy hasonló dolog ne történhessen meg velünk, vagy a jövő nemzedékeivel. Ez a tárnoki gyásznap nem csak az elhurcoltak emlékért van, hanem minden olyan ember emlékért, akik a háború poklában elpusztultak.” Idézet a megemlékezésen elhangzott Prohászikné Poszmik Elvíra Falum gyásznapja. című verséből: „Idegenben porlik testük. / De a csendes éjszakában / lelkük hazajár.” Érd Megyei-jogú Város Önkormányzata nevében Tóth Tamás alpolgármester koszorúzott.
2
3
ÉRDI LAP Je ne suis pas Charli
okak számára ismerős a címben írtak ellenkezője: „je suis Charlie, aminek a magyar hevenyészett fordítása Charlie vagyok, vagy az egykori USA elnök Kennedy legendás berlini beszédjére célozva, „én is Charlie vagyok” Kennedy elnök a kettéosztott Berlinben járván a 60as évek elején, azzal kezdte az összegyűlt nyugat-berliniek előtt a beszédét: Én is berlini vagyok. Ezzel fejezte ki szolidaritását a szinte élhetetlenné vált nagyváros lakosaival. Azóta fel-felkapják a kifejezést, ha valakivel, vagy valakikkel a legszorosabb együttérzést próbálja kifejezni bárki közszereplő, művész, vagy politikus és természetesen mindazok, akik e közszereplők hű követői. No persze az sincs kizárva, hogy valaki, reggel felébredvén, önmagától jut efféle érzésre. De az igazodási vágy, a megfelelési kényszer miatt a megfelelni vágyók ösztönszerűen tudják, mi a teendőjük. Az egyik legvadabbul együtt érző a nagy diszkó király, maga Fletó úr. Több táblája is lehet, amelyikre az van írva, hogy „Én is…” és a politikailag legproduktívabb meghatározással folytatódik. Például: cigány vagyok, meleg vagyok, Charlie vagyok stb. Visszatérve a címben jelzett kifejezéshez, pontosabban annak állító formájához, ismerős lehet sok olvasó számára, hisz a francia újság a Charlie Hebdo szerkesztőségének brutális kivégzése sokakat arra sarkallt, hogy felmutassák a kis táblát, rajta a felirattal: Je suis Charlie. Mert meg kell felelni, Európa ezt várja. Jelezve, maga is lehetne áldozat, hisz annyira hasonul velük, hogy szinte már ő is egy közülük. Teszik ezt úgy, hogy nagy valószínűséggel soha életükben nem is láttak Charlie Hebdo lapot, de még csak rajzot sem belőle. Ezt a lapot még Franciaországban sem túl sokan nézegethetik, hisz elenyésző, harminc ezres példányban (ez a közel nyolcvan millió lakosú országban igen csak picurka szám) kel el. De, hogy-hogy nem, a legutóbbi példányszám felugrott ötmillióra. Na ugye, hogy ugye? Sajtószabadság ide, együttérzés oda – ha jó sok vér folyik, viszik a lapot a trendi és felvilágosult humanisták, mint a cukrot. Az sem baj, ha az a vér pont a szerkesztőség ajtaján folyik ki. Persze erre nyilván az lehetne a válasz, hogy ez mind smafu, a legfontosabb maga a szent és sérthetetlen sajtószabadság. Mutogatni kell a feliratot, „Karcsika vagyok én is”, mert a sajtószabadságot géppuskázták le ott abban a szerkesztőségben. Nehéz, nagyon nehéz elkerülni a sajtószabadság polémiájának utcájába a betérést. Hogy most szabad-e, még akár egy efféle pimaszul szemétkedő újságnak is különböző –főleg vallási- értékeket, kifejezetten bicskanyitogató módon folyton összekenni fekáliával és éretlen kamaszok módjára vihogni azon, hogyan bőszülnek fel a hívek? És az adott vallás hívei (mert belerúgtak ezek válogatás nélkül mindenkibe), mit is tehetnek ellenük? Meg, ha már sajtószabadság, erre hivatkozva, akár pedofil magazint is ki lehetne adni és adott esetben, majd azt is meg kell-e védeni a hülye vaskalapos konzervatívoktól? Ez azonban csak a felszíne lenne egy olyan problémának, amely sok évtizeddel ezelőtt kezdődött és manapság Európa nyugati felének legtöbb országában olyan időzített bombaként ketyeg, amelyiknek már nagyon a végén jár a detonátorában a számláló. Meglehet már el is kezdődött a robbanás, csak annyi a különbség a klasszikus pokolgéphez képest, hogy ez nem egyszerre, hanem egyre sűrűbb és nagyobb robbanássorozatban pusztítja el az európai keresztény kultúra nyugati felét. Amikor a hatvanas, hetvenes években elkezdődött a gyarmatok sokadik kifosztása, még nem gondolt bele senki a lehetséges következményekbe. Az észak-afrikai francia gyarmatok lakossága, a nyersanyagok, természeti kincsek elrablása után, még jó volt a birodalomnak alja munkára. A birodalom – igaz, véres harcok után – kivonult a legtöbb országból, maga után hagyva azokat a kezdetleges társadalmakat, amelyek már nem voltak törzsiek, és még nem voltak modernek sem, aminek legkomiszabb következménye a kiszolgáltatottság lett, még a gyarmatosítóktól is kegyetlenebb hatalomnak, a pénztőkének kiszolgáltatva. A kilátástalan helyzetben lévő bennszülöttek – a jobb élet reményében- özönlöttek a volt birodalom központjába, ahol tárt karokkal várták őket, hisz rengeteg olyan tevékenység, munka volt, amihez a büszke és rátarti franciának már nem fűlött a foga. Egy-két évtized alatt, a valaha Európa legkatolikusabbnak tartott országában a muzulmán lakosság aránya elérte a 15%-ot úgy, hogy közel-távol nem akadt integrációs terv és program, hogy az európai keresztény kultúrához kössék az egyre nagyobb tömeget. Nem is nagyon lehetett, hisz maga a kereszténység is állandó gúny tárgyává vált, leromboltak minden olyan gátat, amelyeknek mélyen e kultúrában voltak az alapjai. Az egyetlen istenített eszme a liberalizmus maradt, ami áthatott mindent. A keresztény Istent ki lehetett ebrudalni a közéletből, az iskolákból, az erkölcsből, a politikából. De a nagyeszű franciák egy dologról mindenképen elfeledkeztek: a vallás alappillére egy kultúrának. A társadalmi viszonyokban, felépítményben pedig – mint, ahogyan sehol sem – nincsenek vákuumok. Ha keletkezik is valamiért, a régi helyébe bezúdul egy másik és ki fogja tölteni az üres teret. Ami az iszlámot illeti, nem valamiféle könnyen elnyomható törzsi hókusz-pókuszról van szó, hanem egy erőteljes, hódító kultúráról. Amelyik büszke az értékeire, nem engedi mások által sem kritizálni, sem gyalázni magát. Tehát, amíg egyik oldalon lassan kifűrészelik maguk alól az ágat mindazok a nyugat-európai országok, amelyek szinte viszolyogva tekintenek a kereszténységre, ezzel együtt a másik oldalról nézve, egyre erősebb pozíciókba segítik kultúránk majdani eltörlőit. Az alja munkákra beengedett, lenézett gyarmatiak mostanra már a dominanciát is követelik maguknak. Döbbenetes volt az a görcsös vakság, amellyel mértékadó politikusok, a mindig mindent jobban tudó és megmondó, baromira független újságok okostónijai még csak érinteni sem voltak hajlandóak a párizsi merényletek igazi – kulturális különbségekben gyökeredző – okait. Igaz, mit is tehetnének ma már? Mire mennének, ha egyszer feltárnák és elmondanák azokat? Mit tehetnek a többmilliós muszlim közösséggel, akiknek nagyobb része már másodharmad generációs francia? (Vagy éppen német.) S ráadásul itt van a kertek alatt az új afrikai menekülthullám, amint elözönlik Dél-Itáliát és haladnak a kontinens belseje felé. Minden egyes megölt francia megbocsájthatatlan bűne a gyilkosának. A szellemiséget azonban, mely idáig vezetett pontosan a Charlie Hebdo mosdatlan szájú, mosatlan kezű, alpári lelkű karikatúristái testesítették meg leginkább. Éppen ezért minden európai keresztyén értékre vigyázónak ki kell jelentenie: Én nem vagyok Charlie! Je ne suis pas Charlie! KOPOR TIHAMÉR
S
4
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
ÉRDI LAP
Olvasónktól Magától értetődő? arácsony előtti napokban az érdi Rendelőintézetben jártam, több osztályon, kivizsgálás céljából. Mindenhol nagyon készségesek voltak. Nagyon jól esett, mert kissé nehézkesen tudok járni. Köszönöm! Amikor már mindenki az ünnep lázában él és biztosan szívesebben az otthoni teendőivel foglalkozna – köztük én is – de a betegség nem időhöz kötött dolog. Szeretném megköszönni a figyelmességüket inkább, mert az emberek hajlamosak csak a sérelmeiket papírra vetni, holott jó is történik, és azt természetesnek vesszük! Ady Endre Karácsony című versének egy pici részletével szeretnék köszönetet mondani az Intézet minden kedves munkatársának! „Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgotha nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget” Békés, szeretetteljes boldog új esztendőt kívánok! KASZÁS SÁMUELNÉ, SÓSKÚT
K
Idén is Yours Truly futás Érden
Magyar kultúra napja él közepén, az év 22. napján van a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik, és ez a nap egyben – 1989 óta – a Magyar Kultúra Napja is. A fellelhető kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén, (a kéziraton csak ennyi áll: Cseke, 1923. január 22.) és erre az eseményre emlékezve e napon ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor talán legnagyobb költője versének – eredetileg – hosszabb címet adott: Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból – mely vers nemzeti himnuszunkká, azaz egy közösség identitását kifejező énekké vált, s amelyet minden magyar ember elérzékenyülve és mélységes, szent áhítattal hallgat immár 165. éve. Himnuszunk zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte, és Egressy Béni zenésítette meg. 1844-ben a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza. A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” him-
T
nusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, – változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről. Ilyentájt sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények, és egy-egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak átadni, megmutatni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből. Városunkban is megemlékezünk természetesen a himnusz születéséről, de mivel az ünnepségek, rendezvények éppen egybe esnek lapzártánkkal, így csak rövid felsorolással
tudunk ízelítőt adni. A Művelődési Központban lesz a Magyar Kultúra Napja városi ünnepsége, ahol Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és T. Mészáros András polgármester mond köszöntőt, majd átadják a Bella István-díjat, a Csuka Zoltán-díjat és az Érdi Művészeti Díjat, majd kihirdetik a Így írok én... irodalmi pályázat eredményét. Ezután kulturákis műsor következik. A Csuka Zoltán könyvtárban Koncz Gábor irodalmi estjének lehetnek vendégei az érdeklődők. Az Érdi Galériában megnyílik a Téli Tárlat.
Megjelent az Irka Antológia 2014 z érdi Irodalomkedvelők Klubja kiadásában immár a második antológia jelent meg Érd Város Oktatási és Művelődési Bizottságának támogatásával. Ez az összeállítás mintegy egyfajta keresztmetszete az IRKA-kör munkájának. Verseket, novellákat, grafikákat, festményket talál benne az érdeklődő olvasó. Megérdemlik, hogy felsoroljuk a szerzőket: Beck Zoltán, Bíró András, Bozó Patrik, Csigi Ádám, Daróci Attila, Fazekas Major Gizella, Gróf Mária, Gyöpös József, Habos László, Hlinyánszky Domonkos, Horváth Lilla, Karácsony István, Kissné Matkó Gabriella, Kósa Márta, Kovács F. István, Kovács Sándorné, Kreischer kornélia, Lovrics Rebeka, Magyar András, Májer József, Móczár Csaba, Novákovicsné Tóth Ica, Őri Eszter, Pergel Antal, Petrik István, Szabó Aida (Jampa drolina), Szabó Imre, Szabó L. Valéria, Szirják Györgyi, Tarnócziné Barabás Irén, Temesi Éva, Tilingerné Gerlei Ilona, Tiszaörsi Nagy Zoltán és Vidák Réka. Az illusztációk szerzői: Ács József Ferenc, Ács Valéria Mária, Bálint Imre, Fazekas Éva, Kurdi István, Nagyszalóki András, Pálvölgyi Margit, Szekér Gizi, Szirják Györgyi és Vincze Jutka. A kötetet Habos László szerkesztette, összeállította és a szöveget gondozta Daróci Lajosné, az Irodalomkedvelők Klubjának vezetője. A kötet lapozva ez juthat eszünkbe: jó, hogy sokan vannak azok, akik érdemesnek tartják a kultúrával foglalkozni szabadidejükben, és örömet akarnak szerezni másoknak.
A
Az érdi BSI futónagykövet csoport 2015-ben is csatlakozik finn kezdeményezésű nemzetközi futáshoz 25 és 50 kilométeres távokkal. A közös futás január 25-én, vasárnap 8:00 órakor indul a Duna-gáttól a Thermál Hotel parkolójából. Innen egy 25 kilométeres útvonalon egészen Érd legtetejéig futunk, 6-7 perces tempóval, majd 11 óra körül érkezünk vissza a gáthoz, amin további öt kört futnak az 50 kilométeres táv résztvevői. A két útvonalhoz bármilyen résztávval, bárhol lehet csatlakozni. Nevezési díj nincs, a frissítés önellátó, részvétel saját felelősségre! Mellékutakon futunk, lezárás, útbiztosítás nem lesz. A részvételt kérjük az esemény FB oldalán jelezni, itt további információk is megtalálhatók, illetve ha kérdés van, akkor hamar válaszolunk: https://www.facebook.com/events/423866154433591
Kertünk, házunk rejtett erőforrásai 3.
A 25 kilométeres táv útvonala: http://www.futoterkep.hu/futas/YOURS_TRULY_25KM_ERD_ERD_i870gy/ További információk a Your Truly nemzetközi futásról: http://www.futas.net/yourstruly/ Szeretettel várunk minden futót! Temesi Panni és Muk András BSI futónagykövetek Érd
A Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 2015. február 9‐én 17 órakor
beiskolázási tájékoztatót tart az érdeklődő szülők részére. Takácsné Tóth Noémi igazgató A Hit Gyülekezete szeretetszolgálatának érdi szervezete az Érdi Roma nemzetiségi Önkormányzattal közösen 2015. január 24-én, szombaton, 10-12 óráig
ingyenes ruhaosztást tart
a Diósdi út 35-ben (régi ÉRUSZ udvar), ahová mindenkit szeretettel várunk! Férfi, női, gyermek ruhák, kabátok és cipők között lehet válogatni
A fahamu árosunkban is igen sokan visszatértek a hagyományos fatüzelésre. Sokan vitáznak róla, mennyire környezetszennyező, vagy mennyire nem, de ezekben a vitákban a legritkább esetben szokták azt is figyelembe venni, hogy miféle biokémiai folyamatok játszódnak le a fa égése során. E miatt van aztán egy lapra hozva az egyéb szerves anyag elégetése során felszabaduló káros anyagokkal a fafüst is. Még olyasmivel is találkozni, hogy nincs nagy különbség az autók kipufogógáza és a fatüzelés füstkibocsájtása között. Nem témája e cikknek efféle elemzés, de egy tényt mindenképpen tessék a vita során figyelembe venni. A fa, mint biológiai lény, a fejlődése során a környezeti széndioxid saját szervezetébe való beépítésével táplálkozik, természetesen a fotoszintézis és a földben lévő tápanyagok felvétele is elengedhetetlen része e folyamatnak. Tehát, amikor az elégetésére kerül sor, nem keletkezik pótlólagos széndioxid, csupán az azelőtt beépült szabadul fel és kerül vissza a levegőbe. Igen ám, de a tüzelés végén ott marad a hamu. Újabb gond, probléma,
V
hová lehet tenni? A buta kihelyezésnek számos formájával találkozhatunk. Beleöntik a kukába, kikupacolják az árok, vagy valamelyik patak szélére, kiszórják az útra, zacskóba rakják, és autózás közben kihajítják az országút mentén. Pedig létezik okos és hasznos felhasználása is ennek az értékes anyagnak. A kísérletező kedvű, a régi dolgok felélesztésén szívesen próbálkozóknak lehet belőle különböző tisztítószereket készíteni, mert a fahamu vizes főzete a lúg, ami a legtöbb mosó és mosogatószerben is fontos alkotóelem. A hamuval igen szépen lehet edényeket tisztára suvickolni. Ezek macerásabb felhasználási módok, de a legegyszerűbb a kertben, a növényvédelembe bevonni a hamut. Ha már van komposztálónk, egysze-
rűen csak oda kell szórni rá a kályhából kiszedett hamut. Rengeteg nyomelemet, ásványi anyagot tartalmaz és jótékonyan változtatja meg lúgosra a savas kémhatású termőföldet. Hagyjunk meg egy-két vödörnyit belőle, száraz helyen tárolva és tavasszal nagyon jó hasznát vehetjük a levéltetvek elleni védekezésben, úgy, hogy a fertőzött növényeket, amíg még rajtuk a reggeli harmat, beszórjuk vele. Itt is a lúgos kémhatás fogja elűzni a kártevőket. A meztelen csigák sem nagyon tolerálják e miatt a hamut és odébb csúsznak az ilyen kertből. A következő számunkban nagyságrendekkel fajsúlyosabb témát kezdünk majd körüljárni. Addig is tessék elgondolkodni, melyek az ön háztartásának állandó és nem is olyan kis tételű kiadásai. Ezek között van egy-két olyan tétel, amelyik egyetlen fillér befektetés nélkül úgy kiválthatók, hogy egy idő után teljesen díjmentessé is válnak. Igen, a sárga csekkek némelyike akár el is felejthető. Mi kell hozzá? Másként gondolkodás, a dolgok más módon szemlélése, mint eddig, a kiszolgáltatott helyzetből önállóvá válás. KOPOR TIHAMÉR
5
ÉRDI LAP
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
Érd Város Szociális Munkájáért díjat kapott Kiss Sándor
Gyermekkorom madárszíve – Baka Györgyi új kötetéről – endhagyó módon a könyvborító címoldalán nem olvashatjuk a szerző nevét. Rendhagyó a könyv azért is, mert a szerző előszóval látta el verseit, rögzítve gyermekkora hovatartozásának színhelyeit. (Hol vagyok otthon?) És előszót olvashatunk Vasadi Pétertől, a jeles költőtől is. Baka Györgyi Gyermekkorom madárszíve című verskötete emlékező utazás. Emlékezés az egykor vele lélegző külvilágra, körülötte és vele lépdelő otthoni tájaira, azokra a gyermekévekre, melyek észrevétlenül, ösztönösen beköltöztek oda, hol a szíve dobog és lelke fénylik, hogy évtizedek múltán megnyíljanak belső képeit előhívó verses szavaival. „Úgy megyek haza, mint aki az időtlenbe / indul, kívül már semmi, se kerítés, se ház / belül a félbemaradt mozdulatok / megfejthetetlenül ismétlődnek. / Ki búcsúzik, kitől? Ki indul, kihez? // Nem vár senki, nem sír értem az eperfa, / lombja sincs már, és én csak állok / dermedten, szűkölök, mint éhes állat, / apa, a föld alól is kikaparnálak, / de csak szomjam maradt, hogy rád találjak.” (Úgy megyek haza ) Valójában nem kell vonatra szállnia vagy autóban utaznia a csemői tanyavilágba, se Rákospalotára, elég ha érdi lakása ablakából kitekint a fogyó holdra, mely gyermekkorát ringatja. Tudja, hogy úgysem találná a régi földi tájakat, nem bújhatna „a mogyoróbokrok / oltalmazó ölelésébe”... Már a gyermekkorból minden emlékezetében van és képzelete varázsa láttathat szülőföldet, hozhat illatokat, színeket, hangokat. Baka verseiben a mikrokozmoszt felmutató mondanivaló életélményekhez kapcsolódva jut szóhoz. Lélekanalízisek mondatai törnek fel, szorongással, fájdalommal vagy csupán egyedi tapasztalások egyetemesí-
R
Érd Város Szociális Munkájáért Díj adományozható a város szociális ellátása érdekében végzett példaértékű munkát, valamint az elesettek gondozásában kifejtett kiemelkedő tevékenységet végző személyek és közösségek részére. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy 2014-ben az ÉRD VÁROS SZOCIÁLIS MUNKÁJÁÉRT DÍJAT Kiss Sándor, a Gyermekjóléti Központ munkatársa részére adományozza. iss Sándor 2008. óta dolgozik a Gyermekjóléti Központban családgondozóként és lakótelepi utcai szociális munkásként. Ezt megelőzően a Nyárád utcai fiúotthonban 17 évig dolgozott, mint nevelőtanár. Gyakorlati munkája mellett rendkívül fontosnak tartja az állandó képzést. Szociálpedagógiai képzettsége mellé elvégezte Pécsett a szociálpolitika szakot, képzett mediátor. Kiss Sándort a rendkívüli alázat, szerénység és munkája iránti elkötelezettség jellemzi. Számára nem létezik a munkaidő fogalma. Ha kell, kora reggel már az iskolában, vagy a családoknál van, de nem ritka, hogy késő este keresi fel, vagy találkozik a bajba jutott fiatallal. Szabadidejét a város történelmének, múltjának, helyi nevezetességei-
K tő megszemélyesítései társulnak egymáshoz jelenetezéseiben. „... Sosem látott emberek /érkeznek sietve, de nem / hozzánk mennek be, / hanem nagyapáékhoz. /Bentről nagyanya rikoltozó, / majd elfúló hangja hallatszik. / Valaki bántotta őt, azt hiszem. // Jobb ha csendben vagyok, / ha nem vagyok szem előtt. / Valamiért boszszantom / a nagyanyámat, ha előtte / lábatlankodok. Úgy mondja, / tűnj el valamerre, hát eltűnök.“ (Hiányát hordozom) Baka költeményeit a belülről kifelé hatoló líraiság jellemzi. Valójában a külső mérték elvetése a belső mérték javára történik. A költő belső világa hozza létre az emlékezés – egykori valóságos tartalmainak – adekvát formáit. Feltárulnak a gyermeki emlékképek csillanásai, a szülők, nagyszü-
lők, kövek, békaszemek, virágok szirmai, gyíkok, bogarak, vakondokok, tollpihék, csigaházak... a közel és a távol időbeni átváltozásai. „... Minden, ami körülvesz / én vagyok, megismerjük / egymást egymásban / a szélben síró füvekkel, / fürge hangyákkal, lebegő / pillangókkal...” (Gyermekkorom madárszíve ) Valójában meg-megszakított verses naplót ír. Nagyanyja meséit szövi tovább, hívja életre, versbe párákkal előlebegő otthonaiból a csodálkozás fényeivel, hogy kicsike madárként örök betűfészket rakjon, s dobogjon, lobogjon madárszívével. A könyvet Szalay Miklós illusztrációi és László Bandy grafikái gazdagítják. (Budapest, 2014. Budapest, XV. kerületi Önkormányzat) BÜKI ATTILA
nek a felkutatása jellemzi. Ebből az elkötelezettségből született meg és így az ő nevéhez fűződik az „Ismerd meg Érdet és Érd környékét” címet viselő nyári szabadidős, prevenciós program gyakorlati megvalósítása, valamint az „Ófalusi nyár” programsorozat. Feladatának és hitvallásának tekinti Érd nevezetességeinek, híres embereinek, műemlékeinek megismertetését a gyermekekkel, fiatalokkal. A városunkban élő roma nemzetiség számára is segítséget nyújt saját hagyományaik, történelmük, múltjukban rejlő értékek felkutatásában, megőrzésében. Ezért is szervez számukra előadássorozatot, irodalmi esteket, és útjára indította a Roma Asszonyok Énekkarát. Kiss Sándor életeleme az emberekkel való foglalkozás, az emberek szeretete, segítése, az életük könnyebbé, jobbá tétele. A város szociális ellátásában kifejtett több évtizedes példaértékű munkájáért méltó e-díjra. *** Kiss Sándor hosszú ideje egyben az Érdi Lap munkatársa is, saját nevén és Feketegyarmati Sándor néven publikálja írásait, melyek közül egyet lapunk 6. oldalán is megtalálhatnak olvasói. Ezért külön is öröm számunkra kitüntetése, és a gratulációnk mellett „önző módon” azt kívánjuk, hogy még sokáig és sokat írjon mindannyiunk örömére!
Téli tárlat az Érdi Galériában Immár 15. alkalommal rendezik meg a Téli Tárlatot Érden, megnyitása óta a Galériában. Kéri Mihály képviselőt, a Galéria vezetőjét kérdeztük. – Az idei tárlat hasonló lesz az eddigiekhez? – Hasonló lesz természetesen, mert most is Érd és környékének művészei mutatkoznak be. Mintegy negyven-ötven alkotóról van szó évről-évre. Most is annyit várunk, de a beszélgetésünk idején még nem adták le a képeket. – Az idén hányan lesznek? – Hatvan művészt kértünk föl arra, hogy jelentkezzen a kiállításra. Lesz szakmai zsűri is, ők fogják kiválogatni a falra kerülő képeket. Mindenki két képet adhat be, hogy legyen lehetőség válogatni. A gyakorlat azt
mutatja, hogy háromnegyed része a felkérteknek ad is képet a tárlatra. Nincs persze arra garancia, hogy mind a falra kerül, mert a hely korlátozott. – Kiket kértek föl? – A felkértek általában az érdi járás területén laknak, így Érd mellett pusztazámori, százhalombattai, tárnoki, sóskúti, törökbálinti alkotók is megjelennek. Természetesen a túlnyomó többségük érdi. – Ez az idei év első kiállítása? – A tárlat szervesen illeszkedik a Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek sorába, és a január közepéig látható kiállítás után kerül sorra. – Mire számíthatunk a Galéria ezévi programjában? Tudható-e már, milyen kiállítások kerülnek sorra? – Gyakorlatilag minden hónapban megnyitunk egy új kiállítást, az éves tervet éppen most fogadta el a Köznevelési és Művelődési Bizott-
ság. Február végén Sütő Róbert festőművész kiállítása nyílik, márciusban Pirk László festőművész, áprilisban Méry László festőművész, májusban Boros Ilona festőművész mutatkoik be. Júliusban ismét megrendezzük az Érdi Művésztelepet, augusztusban Adorján László grafikusművész kiállítására kerül sor, szeptemberben vendégünk lesz a párizsi KOKO galéria, októberben Kovács Johanna festőművész, novemberben Kéri Mihály, vagyis én mutatkozom be, decemberben pedig hagyományosan az Érdi Művésztelep alkotóinak képeiből nyílik kiállítás. – Lesznek-e az idén is az emeleti részen időszaki kiállítások? – A fölső termekben, mivel azok közös használatúak a Vigadóval, nem tudunk egész évre előre tervezni, de az idén is négy-öt kiállítás biztosan lesz.
Érdi Városi Polgárőr Egyesület 2030 Érd, Fűtő u. 41 Ügyelet 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06 23 374-459, 06 30 621-2596, 06 30 621-2579
Polgárőrség Bűnmegelőzési Központ Telefon: 06-23-632-888, Mobil: 06-30-621-2596
6
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
ÉRDI LAP
Szavakkal és színekkel J
anuári sétám során, a szállingózó hópelyhek közepette, becsöngettem a Szamos utcába, mert akárcsak az itt lakó költő, én is „szeretem látni az orgonák/nyurguló tulipánok sorát/és játszani a képzelettel/a házak udvarán s hallgatni/ahogy csikordul kilincs ajtózár/nézni a lassú sziromesőben/amint kölyökkutya hempereg/és derűjével port kever/mintha játszanám az életem/csupán mosolygok mindezen/mint várat építő gyermek/ki homokba rejtezett”. Már a meleg szo-
Művészetében a vers,a próza, a publicisztika és a festészet valamint a műfordítások, és még az irodalmi lap szerkesztése is úgy fonódnak össze, olyan természetességgel, mint egy erdőben a fák, bokrok, cserjék, virágok, napfény és az ég „naponta szálló/pillanattal hinti szét” színeit és fényeit. A Duna-part irodalmi, kulturális és társadalmi folyóirat, nép és értelmiség, társadalmi és művészeti tudat, társadalmi öntevékenység, haza és nagyvilág megannyi kérdésfeltevése volt hasábjain, mutatta a folytonosságot a Csuka Zoltán-i úton. Verseiben a természet, a fény és a csend, az igazság még a homályon át is ragyog. Tartalmi vonatkozásban alanyi-tárgyi valóság, emberi-társa-
bában ülve mesélgettünk, és Csuka Zoltán munkássága, a Sárd utca 35. számú ház, az ott lévő Jószomszédság Könyvtár jut eszünkbe, melyet Harmat Béla a délszláv népek irodalma bölcsőjének nevez. Álmodozunk műfordítói táborról, az udvaron Ivo Andric, Miroslav Krleza szobrairól, szerb, horvát, szlovák turistákról. Felesége kínálgat bennünket, de annyira belemerülünk a művészetek zeg-zugos utcájába, hogy csak a költőt, írót, szerkesztőt, festőt figyelem és szorongatom a Magyar Nyugat Könyvkiadónál megjelent legújabb „Csavarvonal” című verseskönyvet, melyet dedikálva kaptam, és „Túl a Golgotán” című CD-jét, melyen 22 vers hangzik el a költő előadásában. Jólesik a beszélgetés, s még jobban, hogy csillogó szeméből tervek sokasága tündöklik elő. Magával ragadnak szavai, s beszéd közben érzem figyelő tekintetét, és ilyenkor mintha megnyílnék a föld és egy szerteágazó, kiterebélyesedő, új értelmű hazaszeretet ölelne át. Amint hazaérek, kényelembe helyezzem magam és olvasom Büki Attila legújabb verseit.
dalmi és természeti világ olvad össze. Büki Attila különböző irodalmi iskolák és művészeti irányzatok jegyeit olvasztja össze költészetében, és e heterogén elemekből merőben új, egységes és eredeti költői szintézist alkot. Sokszor éreztem a vers és próza közötti ingamozgást, ami a költő egyéni sajátos vonása. A verses könyv hét fejezetből tevődik össze, de olyan odafigyeléssel történt a szerkesztés, hogy folyamatos egységnek tűnik, ugyanis egyrészt a szubjektív én és az objektív embersors világát, másrészt a természeti és társadalmi szférát bonthatatlan egységbe forrasztja. A képgazdag költői világot festményeivel még hangsúlyosabbá teszi a művész. Verseiben a természet végtelenje egyrészt kozmikus rezonanciát ad halk melankóliájának, másrészt békeövezettel fogja körbe, amelyben háborgó lelkünk megnyugodhat. A könyv és a CD is karakterisztikus, mint maga Büki Attila, az Érden, a Szamos utcában élő költő, drámaíró és festőművész, aki szavakkal és színekkel áll ki az igazság mellett. FEKETEGYARMATI SÁNDOR
Advent a Marianumban székesfehérvári egyházmegye fenntartásában működő Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 2014. december 17-én tartotta hagyományos adventi műsorát és vásárát, melynek második alkalommal adott otthont a Szepes Gyula Művelődési Központ. Ezúttal a rendezvényt a Kaszap István emlékév tiszteletére ajánlották fel, hiszen Székesfehérváron a műsorral egy időben szentmise keretében emlékeztek meg a fiatalon elhunyt szentéletű kispap halálának 79. évfordulójáról. Kaszap István (1916-1935) Székesfehérváron született, diákéveit is itt töltötte. Nyolcadikos gimnazista volt, amikor eldöntötte, hogy jezsuita lesz. A rendben azonban csak nagyon kevés időt tölthetett, mivel súlyos betegség támadta meg, melynek tünetei egész testén jelentkeztek. A kórházban 19 évesen hunyt el. Halála után székesfehérvári püspök kezdeményezésére megkezdődött a boldoggá és szentté avatási eljárás, amelynek egy része 1947-ig le is zajlott, a politikai helyzet alakulása miatt azonban félbeszakadt. 1991-ben adódott újra lehetőség arra, hogy a kiegészítő egyházmegyei eljárásokat lefolytassák. Azóta is sok ezren kérik boldoggá avatását. A Marianum iskola adventi rendezvényének minden műsorszáma előtt a műsorvezető a szentéletű kispap életéből ragadott ki részleteket, melyek bizonyítják, hogy Kaszap István méltán válhatott a fiatalok példaképévé. Ezen a decemberi estén a művelődési ház előtere szebbnél szebb portékákkal volt tele, a karácsonyi díszektől az apró ajándékokig, melyeket az iskola diákjai és dolgozói készítettek. Az épületbe belépőket a felső tagozatosok angol nyelvű karácsonyi dalokkal fogadták. A nézőtér 17 órára zsúfolásig megtelt. Takácsné Tóth Noémi igazgatónőnek, majd az iskola püspöki biztosának, Hajdu Ferenc atyának köszöntő szavait követően léptek színpadra a tanulók. Az 1. osztályosok angyal- és pásztorköszöntője nyitotta meg a műsort, amelyet a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Kis Siba táncegyüttesének fellépése követett. A 2.a osztályosok német nyelvű előadása után a Max Lucado műveiből készült két színdarabot láthatta a közönség az alsó és felső tagozatos drámaszakkörösök szereplésé-
A
vel. A felső tagozatos diákok verses és hangszeres előadásait az énekkar, majd a 3.a osztály furulyán játszó tanulói, végül az alsó tagozatosok két éneke követte.
Ezzel az igen sokszínű adventi műsorral kívánt áldott karácsonyt a Marianum Általános Iskola a tanulóknak és családjaiknak. KÉKESI VIKTÓRIA
Kovács Sándor: Érdi portrék 10.
Fekete Lajos – Csuka Zoltán szellemi küzdőtársa, irodalomszervező költő 1900. augusztus 3-án született Újnémeten (Szilágy vármegye). 10 éves korától árvaságra jutott. Középiskoláit Temesvárott és Budapesten végezte. 1918-tól a Jogi Kar hallgatója lett a budapesti Tudományegyetemen. Mivel 1919ben elkötelezte magát a tanácsköztársaság mellett, annak leverése után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba, a későbbi Jugoszláviába emigrált. Először a megszállt Baja környékén vállalt néptanítói munkát. Később Dunacsehi segédjegyzőség után családja eltartása érdekében a vajdasági Újvidéken gyarmatáru-nagykereskedésben helyezkedett el. Szenteleky Kornél és Csuka Zoltán mellett bekapcsolódott a vajdasági magyar irodalom megteremtésébe. Mivel 1929ben a nagyszerb nacionalista irányultságú Sándor király katonai diktatúrája kiutasította Jugoszláviából, Budapesten folytatta életét. 1938 óta élt Érdligeten. 1930-1947 között az Államtudományi Intézet előadója, majd 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének a tudományos munkatársa volt. Társadalmi, kulturális missziót is vállalt, az 1958-tól az érdi Művelődési Tanács elnöke is volt. Különösen szűkebb pátriájáért, Érdligetért tett sokat pl. a színjátszás támogatásával (KIOSZ-ban, majd a Vuletta-féle italboltban léptek fel a színjátszók). 1973. július 8-án hunyt el. Hagyatékát lánya,
Fekete Viola irodalomtörténész gondozta. 1990. október 25-én került megnyitásra Fekete Lajos érdligeti emlékszobája, amelyet Botka Lajos a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója avatott fel. Sajnos az emlékszobát tíz év múlva Fekete Viola városból való elköltözése miatt felszámolták, az emléktárgyak, relikviák a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba kerültek. Még Újvidéken jelentek meg Fekete Lajos első verses kötetei (Béklyózott erők feltámadása, Szent grimasz). Költészetére nagy hatással volt Ady Endre. Hagyományos és modern stíluselemek keveredtek költői eszköztárában. Témáiban inkább a magánélet, a család s a természet szeretete, mintsem a közéleti kérdések dominálnak. A néphez, a kisemberekhez való kötődésének megvallása azonban néhány versében felbukkan. 1930-tól Budapesten több irodalmi lap munkatársaként dolgozott. (Nyugat, Kelet Népe, Budapesti Hírlap, Népszava), de írt a kolozsvári Pásztortűzbe, az újvidéki Kalangyába is. 1934ben Baumgarten jutalomban részesült. (Ez nem azonos a Baumgarten díjjal!) 1945 után az Irodalmi Újságban, a Csillagban, a Magyar Nemzetben, az Élet és Irodalomban és a Kortársban jelentek meg versei. Újabb verses kötetei jelentek meg (Tengerzúgás, Vassal és fohásszal, Delelő Nap, Szárnyaló idő). A bujdosó visszanéz címmel írt önéletrajzi jegyzeteit
Szabadkán 1971-ben adták ki. A költő hátrahagyott verseit lánya, Fekete Viola jelentette meg A lét ízei címmel. Érden először Harmat Béla írt róla rövid életrajzot a Tiéd a táj című antológiában. Érdi tél című versét idézzük 1946-ból, amely a világháború utáni ínséges időket, a fővárosba
ingázók sorsközösségét, nehéz életét villantja fel. „Künn fagyban recsegnek a fák, dermedten jajong a világ; az a kis világ, melyre itt a tél uszítja szeleit. Buda felől az északi fagyos szél úgy sír, mint aki kezét-lábát vesztette el és most kínjában énekel. Fagyos karjával a Duna s az érdi domb zegezuga úgy átölelte a falut, hogy tán már vacogni se tud. Pedig, be volna jajszava, jajszó, mely arról hangzana, hogy egy helyen ennyi szegény ember csak sínylődik, nem él. Az erdőről a nép a fát vacogva hordja s parazsát úgy élteti, hogy belefúj a tűzbe, míg bele nem un. Nem is csoda, havak s fagyok között az ember úgy vacog, hogy fájdalmában jujjogat, míg megjön a munkásvonat. Innen munkába jár a nép, Ilka-major és Hamzsabég kis féltetős viskóiból az első vonathoz lohol. Tudom, mert együtt szenvedünk, ismernek – a mi emberünk, mondják – s ha közöttük vagyok, megemelik a kalapot. Nálunk Érden ilyen a tél. A vonat döcög, mendegél, mi meg fázunk, kezünk remeg, költő vagy munkás egyre megy.”
ÉRDI LAP Dr. Komáromi Sándor, volt gimnáziumi tanár: Korai emlékeim Érdről – 1.
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
963/67 között, még fiatalon, az akkor harmadik éve működő, utóbb Vörösmarty Mihályról elnevezett érdi gimnázium tanára, egyben az 1967ben végzett IV. B. osztályfőnöke voltam. Tanulmányi ösztöndíjjal 1970-ig névlegesen még a tantestülethez tartoztam, de legfeljebb alkalomszerűen helyettesítettem vagy szakkört vezettem. (Ez idő alatt doktoráltam: dr. phil.) A „sorsom” utána egy budapesti nagykönyvtárba, a jelenlegi Országos Idegennyelvű Könyvtárba szólított, és egészen nyugdíjazásomig ott tevékenykedtem. 2013-ban a Vörösmarty Öregdiákok Egyesülete megkeresett azzal, hogy soros találkozójukon idézzem fel röviden emlékeimet az intézményben eltöltött időszakról. Két évvel korábban emlékeztünk meg az iskola indulásának (1961) 50. évfordulójáról. (Az Érdi Kronológia web-lapja, tévesen, egy évvel eltolja a dátumot!) Nos, 2013-ra esett az én itteni éveim kezdetéhez mért, „saját” 50 éves jubileumom. Csak többszöri nekifutásra tudtam gondolatban körvonalazni, mit is említhetek fel majd 15-20 percben. Természetesen rengeteg minden kimaradt, amire szívesen kitértem volna. Véletlenül éppen érdi környezetben, közelebbről Érd-Tuszkulánumban felnövekedvén, ami a gimnáziumban végzett munkám szempontjából sem mellékes körülmény, szíves-örömest előhozakodtam volna ezzel-azzal itt megélt élményeim, itt szerzett tapasztalataim sorából. Nem én voltam azonban az egyetlen „műsorszám”. Ugyanakkor az esemény felébresztette bennem a vágyat, hogy, ha más formában is, emlékeimet összeszedjem.
1
Először is tisztázni való: beköltöző családban nőttem fel Érden, és Budapesten születtem (1939-ben). A szülők mint vidéki felvándorlók előtte ott éltek pár évet, ipari üzemekben dolgoztak. Érden, az értékesítési akció vége felé a tuszkulánumi parcellázások hangzatos reklámjának felülve, először telket vettek, nyilván olcsón és részletfizetésre. A rossz, köves telek a lassan benépesülő tájék Tárnok felőli legszélén, a temető közelében (Könyves Kálmán u.), a vasúti közlekedéstől meglehetősen távol helyezkedett el. Megúnhatták (hallottam is tőlük ilyesmit később) a pesti Róbert Károly körútról való kijárkálást, s kivettek egy szoba-konyhás lakást körülbelül az Érd-Felső megálló és a telek közötti távolság felezőpontján. Én akkor már megvoltam, anyám nem is dolgozott tovább, de apámnak most már Érdről kellett bejárnia Pestre a munkába. Asztalosként dolgozott az Óbudai Hajógyárban, miközben már készült a mestervizsgájára. Az elképzelés az volt, hogy a meglévő szűkös lakhatást, a vasúthoz közelebb, tágasabbra cseréli, s kiváltva az iparengedélyt mielőbb megnyitja Érden műbútor-asztalos műhelyét. Rá is találtak anyámmal egy kétszobás házra (bérleményként, de valamikor, jóval a háború után, megvették) az Érd-Felső vasúti megálló felől vezető s a Vörösmarty Mihály / Kossuth Lajos kereszteződésbe befutó Bethlen Gábor utca végénél. A háborús időszak és folytatása Első személyes emlékeim öt-hatéves koromtól immár erről a térpontról
A tuszkulánumi tó (később strand) kelteződnek. A hármas sarok élénk kis „alközpontnak” bizonyult: ötven méteres távolságon belül megtalálható volt hentesbolt (Bubenik), fűszeres (Karádi, legalább is a háborús front után), háztartási üzlet (Schwannauer). Az üzlethelyiségek a lakóházakhoz tartoztak. A sarkon nyílt egy cipészműhely is. Ebbe a sorba kívánkozott apám leendő műhelye, ha nem szenved halasztást az 1944 nyarától közbejött háborús eseményekkel. A tavaszi német bevonulást kisvártatva a szövetséges légitámadások követték, télre állandósult a hadszíntér a fővárost körbefogó orosz ostromgyűrű hátában. A történés érdi metszetéből magam is sokmindent láttam és megéltem a környező utcákba begördülő német tankoktól a fejünk felett zajló
légicsatákon át az orosz bevonulásig, amikor is az ostromlók valamilyen alegység betelepítésével, minket is, mint Érdszerte sokakat, házon belül „szerencséltettek”. Az egy fedél alatt lakás jó két hónapon át keserves élet volt, egy előszoba választott az alegységtől, de az is ott járt be. A konyhánkról volt még a hátsó udvarra kijárat. Törékeny biztonságunk az első világháborús orosz hadifogságot megjárt, velünk lakó nagyapa komunikációs készségén és az orosz bentlakók önmérsékletén állt. Apámra egyszer esti sötétben részeg oroszok a ház előtt így is rálőttek, s csak a véletlenen múlt, hogy a golyó nem talált. Másszor talán két hét elteltével jött haza – szökve, elcsigázva - az elhurcolásból.
7
A háborús időszak ínsége, mely a nép mindennemű szükségletére kiterjedt, az orosz beszállásolás vészes hónapjai után még jó darabig folytatódott. Csak példaként említem: amikor anyám ősszel beadott a tuszkulánumi iskolába, a hideg beálltával minden tanulónak naponta egy-egy hasáb fát magával kellett vinnie, hogy fűteni lehessen a tantermet. A fűtési gondok enyhítése volt a motívuma annak a községi akciónak, amely a Felső-vasút oldali tűlevelű fenyves irtását a lakosságnak felkínálta. A kiserdő a parcellázásokból maradt vissza, a mai Vörösmarty Gimnázium telkét is elfoglalva. Mentem én is apámmal lábatlankodni, azért emlékszem jól. Talán két egymás utáni napon át folyt a kitermelés, utána már nem volt fa. A bennragadt tuskókkal borított, gidresgödrös terep azután ott éktelenkedett sokáig, talán csak a gimnázium építését közvetlenül megelőzően került sor a feltöltésre. Egy-egy csonk a környező kertekben sokáig őrizte vagy őrzi még ma is a szélesebb erdősáv emlékét. Az új kommunista rendszer rányomta a bélyegét a létezés minden mozzanatára, s a „helyzet” természetesen foglalkoztatta az embereket. A Schwannauernél anyám, míg én a szoknyájába kapaszkodtam, egy-egy szomszéddal versengve kárhoztatta a kommunistákat, akik apámmal is levetették a cégtábláját, s gyalázatos bérezéssel a kisipari szövetkezetbe kényszerítették. ( Következő számunkban folytatjuk!)
VOTIN JÓZSEF: nemnapló – 1. Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni. (Nagy Gáspár)
2015. január ANNYI ÖNÉLETRAJZOT ÍRTAM MÁR, hogy lassan nem is tudom, melyik az igazi. Öcsém, aki kertészmérnökként akkor éppen kevesebbet keresett, mint én építész technikusként, egyszer azt találta mondani, velem szemben ő hátrányban van, mert „túltanulta magát”. Erre emlékezve a munkanélkülivé rendszerváltódott évtizedeim alatt, túlkorosként, rendre a megpályázott állás követelményeihez alkalmaztam (rövidítettem) az esedékes önéletrajzot. Kész változat volt építész tervező, építésvezető, beruházó, műszaki ellenőr, könyvtáros, ingatlanforgalmazó és értékbecslő és egyéb, korábban fizikai, majd irodai munkára; mindegyiknél a megfelelő sokéves gyakorlat feltüntetésével. Reggelente végignéztem a hirdetéseket és pár soros kísérő levéllel faxoltam a – ma úgy mondjuk – pályázatokat. Volt olyan év, a Horn kormány idején kettő is, amikor 113, ill. 98 álláshirdetésre jelentkeztem hiába. (Praktikusan csak az évszámot kellett változtatnom a lap alján…) Még a személyes meghallgatásig sem juthattam el tucatnyinál többször. Nyilván azért, mert csak a sláger szerint „nemcsak a húszéveseké a világ”, ugyanis a szakmai önéletrajz első sorában szerepelt a születési dátumom. Feleségem azzal vígasztalt, hogy a nőket sújtó sok alattomos kirekesztettség mellett, esetemben az életkoron kívül a szakmai tapasztalat is óvatosságra inthette a hr-eseket. A zöldfülű alkalmazott trendi – és előnye, hogy nem lát bele annyira a vállalkozás kártyáiba sem. Az önéletrajzok mindegyikének köze van hozzám. Valamennyire. De egyik sem mutat be igazán. És nem ismerhetnek meg a fényképeimről, a rajzaimból, de az írásaimból sem. Azokból sem teljesen. Így azután az ember elővesz egy fehér lapot és arra firkál. Vagy rajzolgat. Avagy írogat. Mit? Ami eszébe jut. Mi jut egy vénember eszébe? Sok minden. Több is, mint kellene. Emlékek. Az ember öregkorára már csak az emlékeinek él. Azután, talán, az emlékeiben. Néha abban reménykedik, hogy majd tovább él. Mások emlékeiben. Első emlékeim Zuglóba visznek. A főváros ostroma. Elsötétítés, szirénák bömbölése, ágyúk a játszótéren, éjszakai botorkálás az óvóhelyre. Régebbi dolgokra nem emlékszem. Csak fényképeken látom ott magam.
Meghatározó élményem volt elsőnek érkezni, azon a kedden, a Magyar Rádió kapuja elé. Két év múlva reál gimnáziumban érettségiztem, kedvtelésből az orosz és német mellett franciául és latint tanultam. Nem jártam külföldön. Csoportos turista útlevéllel sem engedtek érettségi után külföldre, még Csehszlovákiába sem. Azután az egyetemet sem fejezhettem be, de a Magyar Néphadsereg kétszeres Kiváló Katonája lettem, és arany fokozatú Kiváló Ifjú Technikus oklevelem is van. Jó három évtizedig dolgoztam építészként. A szakmában minden, tervező, beruházó, kivitelező, kőműves, ács és még segédmunkás is voltam, de legjobban azt a 11 évet szerettem, amikor műemléki felügyelőként bebarangoltam Szabolcs, Szatmár, Bereg, Hajdú, Bihar, Békés megyét, majd Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom, Pest és Fehér után Tolnát, Baranyát. Érdre is akkor kerültem, a népi építészeti emlékek felügyelőjeként. Azután, az emberélet útjának felén túl, jártam főiskolára és szereztem még néhány szakmát. Az utolsó negyedszázad vége felé, a zűrzavaros küszködés közben kezdtem írni. Rajzolni, festeni a mentorommá választott Bálványos Huba professzor ösztönzésére kezdtem újra. Írásaim különböző újságokban jelentek meg, értük eddig 1 fillért sem kaptam, de nyolc év termését sikerült az érdi önkormányzat pályázatán nyert támogatással az „Egy érdlakó feljegyzései” címmel könyvbe gyűjtenem. Azután csöndben félreálltam. A margóra húzódtam, ahol mindig is éreztem magam. Nagyon jól tudom, hogy „az, hogy paranoiás vagyok, nem jelenti azt, hogy nem üldöznek”. Ezt a mondatot írtam úgy öt éve az Amator Artium megyei képzőművészeti pályázat, majd az Eszencia országos vándorkiállítás katalógusába. Évekig tartó hallgatás után, többek – ismerősök és ismeretlenek – ösztönzésére újra írni kezdtem és a múlt hónapig az Érdi Lapban vagy 50 alkalommal megjelent a „Múló napok hordaléka”. Idén meg így reflektálok a mindennapokra. *** LAPOZGATÁS, TALLÓZÁS óév végén, újév előtt, régi levelek között, tétova téli esték, ködös délutánok és moccanatlan magánycsöndű éjszakák időmúlatása, néha váratlan meglepetéseket hozhat. Mindig van valami izgalmas – voyeur vonzalmú csábítás – mások leveleit, vagy másnak írt leveleket olvasni. Olyan is kezembe került, amelynek írójára sem emlékszem. Másokkal találkoztam, pl. Érden, a múzeumkertben – én emlékszem minden szavára, ő azt sem tudta, ma sem tudja, ki vagyok. (Én sem mindig.) Itt van például egy sokoldalú tudós francia, bizonyos Bernard Le Calloc’h egyik levele, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnökéhez írt. „1947-ben, amikor engem küldtek Gödöllőre, hogy ott francia nyelvet tanítsak és elsajátítsam a magyart, kénytelen voltam meg-
állapítani, hogy Magyarország ugyanúgy Trianontól szenved, az igazságtalanságnak ettől a borzasztó emlékművétől, amelyet egy második, ugyancsak a „béke” nevében született szerződés egyszerűen felújított 1947-ben, alig néhány hónappal Magyarországra jövetelem előtt. Emlékszem, hogy akkoriban a diplomaták azzal mentegetőztek, hogy a Szovjetunió bénító katonai ereje miatt nem áll módjukban változtatni Trianon rendjén, mivel az nem akarja kockáztatni, hogy az esetleges tárgyalásokon szóba kerüljön az a felháborító zsivány eljárás, amelyhez a Szovjetunió szomszédai rovására folyamodott. 90 év elteltével és négy évtizeddel a kommunista diktatúra, terror és visszaesés után az 1920-ban Trianonban hidegvérrel elkövetett és 1947-ben megismételt mészárlás ma is vérrel festett betűkkel áll Európa térképén. Pedig ez a világ már nem is hasonlít az akkorihoz. Trianon vérfertőzött gyermekei azóta hajótörést szenvedtek. Csehszlovákia szétesett. Nem létezik. Jugoszlávia darabokra tört. Már nem létezik. Nyugaton az Európai Unió szerencsére már az együttműködésre épít az évszázados ellentétek helyett. De Trianon még most is itt van abszurd határaival, kisebbségeivel, lakóhelyükről elűzött tömegeivel, felkavaró és diszkriminatív intézkedéseivel. Elkerülhetetlen, hogy az egyesült Európa egy napon szembenézzen azzal a drámával, amely itt, Versailles-ban játszódott le az első világháborút követően. Mert a múló idő nem megoldás. Nem változtat az igazság megcsúfolásán, amit annak idején a koncért való undorító tülekedésben elkövettek.” A levelet a professzor 2010-ben írta, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján. NEM TUDOM, MÁSNAK MIT JELENT Trianon. Számomra Trianon a gyalázat szinonimája. Azonban ma már sokaknak ugyanúgy „csak történelem”, mint az I. világháború, a Tanácsköztársaság 100 napja, a II. világháború, 1956 forradalma és a Moszkvából importált kommunisták, Rákosi Mátyás és Kádár János nyomasztó fenyegetettségű terrorja, megalkuvó, hazug biztonságú érája – és ezt is, azt is, a ma élő, általános iskolás korúnál idősebb magyar lakosság (85%) jó része számára is a „bús feledékenység sűrű homálya” fedi. Toporgunk, tájékozódni próbálunk a hazugságok erdejében, amely továbbra is burjánzik, úgy, ahogy a milliárdos kisztitkárpártelnök emlékezetes beszédében jellemezte a módszereiket. Fél évszázadig csak otthon hallottam Trianonról és a tankönyvekben csak futólag említett „Párizs környéki béke” osztálytársaim, kortársaim jó részének csak apróbetűs tananyag volt, nem lényeges epizód. Holott alapvetően maghatározta azt, hogy hol és hogyan élünk. Máig is.
8
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
ÉRDI LAP
Birkózás és sumo 25 arany-, 16 ezüst-, 32 bronzérem, 10 ötödik pontszerző hely, valamint a csapatversenyekben is dobogó legfelső fokára állhattak az Érdi Spartacus birkózói és sumósai a hétvégi versenyen. anuár 10-én és 11-én került megrendezésre a hagyományos nemzetközi birkózó- és sumo verseny. A munkanap áthelyezése miatt ezúttal szombaton a Nemzetközi VetkerAquatherm Kft. Kupa keretein belül a sumósok léptek a küzdőtérre, vasárnap a Nemzetközi Érd Centrum Kupa, Lakatos Gábor emlékverseny került megrendezésre. A két napon 10 országból – észt, amerikai, olasz, lengyel, ukrán, egyiptomi, szlovák, cseh, szerb, illetve magyar versenyző - több mint 500 fő mérte össze erejét. Az érdiek ezúttal is kitettek magukért, a kitűnő rendezés és vendéglátás mellett, a sumósaink 18 arany-, 16 ezüst-, 32 bronzérem mellé 4 ötödik pontszerző helyet értek el. Birkózóink 7 arany-, 4 ezüst-, 11 bronzérem és 6 ötödik pontszerző hely mellett a Centrum csapatkupa I. helyét is itthon tartották 199 ponttal, II. helyen az ESMTK 146 ponttal, a III. helyen az FTC végzett 93 ponttal. Rendezvényeinket a magyar sportági szövetségek vezetői mellett Rozgonyi János a Batthyány Sportiskola igazgatója, az EFS, illetve az ESU vezetői is megtisztelték részvételükkel, Dr. Simó Károly alpolgármester a birkózóverseny eredményhirdetésén vett részt.
J
Vetker-Aquatherm Kft. Kupa Sumo verseny eredményei: Gyermek fiú- és leány kategória: -20 kg Vakarcs Balázs II., Bori Richárd III. -25 kg Vakarcs Balázs II., Kaszás Elza III. -30 kg Andorfer Vendel II., Feik Lázár III. -35 kg Virág Henrik I., Gyenes Bence II., Hegedűs Nagy Bence III., Farkas Bence III., Hermann Norbert V. -40 kg Kaszás Lilla III.
U-12 fiú kategória: -30 kg Feik Lázár I., Nikolics Balázs II. -35 kg Sipos Alex III. -45 kg Fecskó Máté II., Virág István III., Bíró Ádám V. -55 kg Krausz István I. -65 kg Egri Zalán I. +65 kg Nagy Gergely I. U-14 leány kategória: -50 kg Sipos Boglárka I. U-14 fiú kategória: -45kg Virág István V. -55 kg Burij Anatolij I., Vakarcs Ádám II. -65 kg Végh Artúr I., Egri Zalán III. -75 kg Nagy Gergely I. +75 kg Varga Dániel II. U-16 Női kategória: -50 kg Sipos Boglárka I. U-16 Férfi kategória: -50 kg Váncza István I. -55 kg Berta Mike I. -60 kg Végh Richárd II., Buzás Patrik III., Csörgő Hugó III., Végh Artúr V. -80 kg Pataki Sámuel I. U-18 Női kategória: -50 kg Váncza Ivett I. U-18 Férfi kategória: -60 kg Kovács Bence III., Buzás Patrik III. -70 kg Csörgő Vilmos II. -80 kg Délceg József II. -90 kg Pataki Sámuel I. -100 kg Száraz Péter I., Molnár Tamás III. U-21 Férfi kategória: -60 kg Lemák Viktor II., Kovács Bence III. -70 kg Csörgő Vilmos III. -85 kg Prim Martin I. +115 kg Molnár János III. Felnőtt női kategória: -55 kg Lemák Diána I. -80 kg Horváth Éva III. Felnőtt férfi kategória: -70 kg Lemák Viktor III., Csörgő Vilmos III. -85 kg Ferenczi Gábor III. -100 kg Tóth Attila III. Érd Centrum Kupa, Nemzetközi Lakatos Gábor Emlékverseny eredményei: Gyerek korcsoport a Peugeot Pé-Ta Kupát vette át:
20 kg Jakab Roland III. 35 kg Virág Henrik II., Gyenes Bence III., Hermann Norbert V. Diák II. korcsoport a Kati Mami Sütödéje Kupát vette át: 29 kg Feik Lázár II. 50 kg Krausz István I., Metzl Milán V. Diák I. korcsoport a Berta Kupát vette át: 29 kg Nedvig Máthé III. 50 kg Vakarcs Ádám V. +63 kg Egri Zalán V. Serdülő női korcsoport a 6 x 6 TAXI Kupát vette át: 52 kg Sipos Boglárka III. Serdülő fiú korcsoport a 6 x 6 TAXI Kupát vette át: 54 kg Berta Mike III., Mezei Patrik III. 63 kg Végh Richárd II., Végh Artúr III. 85 kg Varga Dániel III. Kadet korcsoport a Berta Kupát vette át: 50 kg Váncza István I., Nagy Krisztián II. 58 kg Buzás Patrik V. 85 kg Pataki Sámuel I. 100 kg Molnár Tamás I. Junior női korcsoport a Poirot Belga Bistro Kupát vette át: 52 kg Váncza Ivett I. Junior férfi korcsoport a Poirot Belga Bistro Kupát vette át: 74 kg Illés Lajos III. 84 kg Délceg József III. 96 kg Lajsz Dominik I., Ferenczi Adrián III., Száraz Péter V. Centrum csapatverseny eredménye: I. hely Érd 199 pont II. hely ESMTK 146 pont III. hely FTC 93 pont Legjobb vendégversenyző: Schenrig Vilmos (Máv-Milon), a Magyaros Kenyér Kft. Kupáját Legjobb hazai versenyző: Lajsz Dominik szintén a Magyaros Kft. Kupáját kapta. Köszönetemet fejezem ki a Batthyány Általános Iskolának, támogatóinknak és a segítő szülőknek a verseny rendezéséhez nyújtott segítségüket. Gratulálunk! TAR MIHÁLY
A röplabdázás ünnepe etedik alkalommal rendezte meg a Delta Röplabda Sportegyesület az év első hétvégéjén a „2015 perc röplabda” névre keresztelt versenyt Érden. Január 2-án T. Mészáros András polgármester megnyitója után éjfélkor kezdték el ütni a labdát, és pontosan 2015 percen át zajlott a játék. Idén új helyszínen, a Batthyány János Általános Iskola Tornacsarnokában, húsz csapattal és mintegy kétszáz résztvevővel rendezték meg a tornát. A résztvevő csapatok két tízes csoportban mérkőztek meg egymással, majd felső- és alsóházi rendszerben folytatták a helyosztókért zajló küzdelmet. A röplabdázók két pályán 40 percenkénti váltással folyamatosan játszottak 2015 percen keresztül. A 33 óra 35 percig tartó maratoni küzdelemben végig színvonalas mérkőzéseket láthattak a kilátogató vendégek. Az érdi birkózóktól kapott szőnyegekkel berendezett pihenőhely biztosította a nyugodt alvást a csapatoknak az iskola folyosóján. Vasárnap délelőtt, az utolsó mérkőzésen dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Bucsánszky Nóra, Bodnár Petra, Keppel Barbara, Vas Alexandra, Horváth Vera, Kovács Ákos, Bársony Tamás, Tóth Tibor, Szele Péter összetételű Last Minute hozta a kötelezőt, így sorozatban hetedszer bizonyult a torna legjobbjának. Második helyen a Vilmos körtéi, harmadikként pedig az Ennyi végzett.
H
A Dömötör László főszervező által jogosan a röplabdázás ünnepének, valamint a generációk találkozásának aposztrofált program zárónapján a torna győzteseivel gálamérkőzést játszott a magyar női válogatott. Az idei Európa-bajnokságra kijutott hölgyek egy szórakoztató összecsapáson nyertek 2-0-ra a Last Minute ellen. A nemzeti csapatot Szombathelyi Szandra, Szakmáry Gréta, Csengeri Petra, Tálas Zsuzsanna, Vacsi Evelin és Miklai Zsanett képviselte Érden. A találkozót követően a Bon Bon együttesből ismert Szolnoki Péter énekelt a sportolóknak és a közönségnek. A Magyarországon egyedülálló sportesemény zárónapján a sportág nagyjai találkoztak egymással. Ott volt a lelátón dr. Kotsis Attiláné, aki min-
den idők legsikeresebb röplabda-kapitánya. Gabi nénit 2010-ben a röplabda halhatatlanjai közé választották az Amerikai Egyesült Államokban. Tatár Mihály Európa-bajnoki ezüstérmes ugyancsak a helyszínen tekintette meg a vasárnapi programot, mint ahogy úszó olimpiai bajnokunk, Czene Attila is. Utóbbi büszkeségünk védnökként, és a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökeként az eredményhirdetésen a győztes csapat érmeit is átadta. Poór Csaba, a Magyar Röplabda Szövetség elnöke és Simó Károly Érd alpolgármestere, szintén a díjátadók között voltak. A fővédnöki tisztséget ellátó dr. Simicskó István sportért felelős államtitkár is kilátogatott a rendezvényre, ahol elmondta, hogy „ez a röplabdázás ünnepe is arról szólt, hogy szükség van ilyen, a sportágat népszerűsítő rendezvényekre.”
A szurkoló hangja em úgy sikerült az őszi szezon női kézilabda csapatunknak, ahogy a játékosok, a szakmai stáb, és a szurkolók elvárták. A legjobb négy közé jutás még elérhető a téli-tavaszi szezonban, de ehhez a csapatnak azt a tudását kell hozni, ami benne van. Mert ebben a csapatban az egyéni képességek terén és csapatként is sokkal több van az őszi szezon végén elfoglalt hatodik helyezésnél. Ezt 50%-os teljesítménnyel (5 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség) sikerült elérni, ami a tizenkét csapatos magyar bajnokság középmezőnyéhez elegendő. A csapat azoktól a csapatoktól akik a legjobb négybe pályáznak vereséget szenvedett ( Győr, Ferencváros, Dunaújváros, Siófok) az ugyanide igyekvő Székesfehérvárral az Érd Arénában döntetlent játszott. A legfájóbb a debreceni vereség, hisz a Loki jelenleg nem tartozik az NBI magyar élcsapataihoz. A szurkoló elvárása természetesen mindig, minden esetben a győzelem, még akkor is, ha nagyon jól tudja, hogy az nem minden mérkőzésen valósulhat meg. A kétszeres BL győztes Győrt a világsztárjaival nem egyszerű feladat legyőzni, mint ahogy a magyar bajnokság utolsó öt évében csak a Ferencvárosnak sikerült egy alkalommal. De a szurkoló a Győr ellen is elvár a csapattól egy jó mérkőzést, egy „ki-ki” meccset, egy olyan küzdelmet, amelynek a végeredménye még nem látható a parkettre kivonuláskor, vagy az első negyedóra végén. A „ki-ki” mérkőzés az elvárás a Ferencváros elleni meccseken is. Bátran ki merem jelenteni, hogy a Fradi játékoskerete semmivel sem erősebb az Érd kereténél, a Fradi elleni meccseket mégis lányainknál a kishitűség, az önbizalomhiány szövi át, ami csak vereséghez vezethet. A Győr ellen sem érthető a kishitűség, a Győrnél gyengébb Fradi ellen meg főleg nem. A játékoskeret és az elmúlt három év teljesítménye alapján a Nemzeti Sport szakírója a 2-4 helyre várta a bajnokság kezdetén az Érdet. Ő úgy gondolta, hogy az Érd nagy harcban lesz a Fradival a bajnoki dobogó második helyéért. Az érdi szurkoló is így gondolta. Aztán valami megbomlott, valami nem úgy működött a Siófok elleni második fordulóbeli vereség után, ahogy az elvárható lett volna. A nyögvenyelős hazai Mosonmagyaróvár elleni győzelem után jött a debreceni zakó, majd a szurkolókat váratlanul érintő szerződésbontás Triscsuk Krisztinával . Aztán döntetlen itthon a Fehérvárral, és vereség az egyébként is erős, de Triscsukkal még erősebbé váló Dunaújvárostól. A csapat a legjobb négybe jutásért való harcban a közvetlen riválisaival szemben vesztett értékes pontokat, amelyeket a „tavaszi-téli” szezonban vissza kell hozni. A felsőházba jutáshoz az őszi 11 ponthoz még 17-18-at kell hozzátenni, azaz botlásnak nincs helye. De azt is mondhatjuk hogy kilenc mérkőzést kell megnyerni, azaz nyerni kell Dunaújvárosban és Székesfehérváron is. De a biztos négybe kerüléshez a közvetlen riválisainknak is botlaniuk kell.
N
Kiélezett, rendkívül izgalmas télitavaszi szezon áll előttünk, amelyet lányaink önmaguknak tettek nehézzé. A tavaszi-téli szezon mindenesetre jól indult számunkra. Győzelem az utolsó helyezett Szeged, majd a Siófok ellen. A szegedi mérkőzésből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de a Siófok elleni győzelem az őszi tabella harmadik helyezettje, és a négybe pályázó csapat ellen már komoly eredmény. Ezzel sikerült az egymás elleni mérkőzések végeredményét két-két ponttal letudni, azaz az első négypontos mérkőzést döntetlenre hozni. Közben Debrecenben a Loki megtréfálta a Fehérvárt, és még ezt megelőzően a Dunaújváros is nyert egy góllal Siófokon. A tavaszi harmadik fordulóban a Siófok elszenvedte a Ferencváros otthonában a harmadik tavaszi vereségét is, míg az érdi lányok egy nagyon szoros küzdelmes mérkőzésen 32:29-re nyertek Mosonszolnokon a Mosonmagyaróvár ellen. A negyedik fordulóban a Debrecen elleni mérkőzés sem volt „sétagalopp”. A 25:24 arányú győzelemért nagyon meg kellett izzadni lányainknak, a Debrecen kiválóan védekezett, s nagyon jól használta ki megingásainkat. A forduló rangadóján a Dunaújváros legyőzte a Székesfehérvárt, a Siófok vesztett Győrben. Csapatunk ezzel az ötödik helyezett Székesfehérvárral azonos pontszámmal áll a negyedik helyen, jobb gólkülönbségével megelőzve a Fehérvárt. De ne felejtsük, számunkra az igazi értékmérő mérkőzések még hátra vannak, mindjárt január 24én Székesfehérváron, majd a 31-i Vác elleni meccs után február 4-én Dunaújvárosban. Lányaink a hazai és a nemzetközi kupában is talpon vannak. A Magyar Kupában a legjobb nyolc közé jutást érő győzelmet épp Székesfehérváron érte el a csapat. (lehet ismételni a bajnokságban is) A legjobb négy közé jutásért a Szombathely másodosztályú csapatát juttatta ellenfélnek „Fortuna istenasszony”. A mérkőzésre februárban Szombathelyen kerül sor így minden esélyük megvan arra a lányoknak, hogy az érdi kézilabda történetében első alkalommal a kupa legjobb négy csapata közé kerüljenek. Az EHF kupában a legjobb nyolc közé jutás a tét. A számunkra kisorsolt spanyol Rocasa Gran Canaria lemondott pályaválasztói jogáról, így mindkét mérkőzésre az Érd Arénában kerül sor. Az első mérkőzést február 14-én 16 órai kezdettel, a visszavágót pedig egy nappal később ugyancsak délután négy órakor rendezik. A Rocasa Gran Canaria jelenleg vezeti a spanyol bajnoki tabellát, válogatottja pedig a decemberi Európa Bajnokságon ezüstérmet szerzett. Igaz a Gran Canariából egyedül Navarro kapus került be a válogatottba, de ennek ellenére felkészülhetünk egy nagyon jó együttes fogadására. Reméljük a hazai pálya a várható nagyszámú szurkoló segítségével meghozza a továbbjutást, s egy európai kupában a legjobb nyolc között ünnepelhetjük csapatunkat. Hajrá Érd! hajrá Érdi VSE PATÓ LAJOS
KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NŐI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba
a kézilabda iránt érdeklődő lányokat. Jelentkezés és érdeklődés: 2001-2002, szivacs-kézilabda: KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 2003-2004-es korosztály: Kemény Andrea Tel.: 06 30 860 3586 97-98-99-as korosztály: OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály: HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78
ÉRDI LAP
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
A magánytól az összetartozásig Pál Feri varázslatos előadása Érden anuár 30-án végre Érden is elindul az országos népszerűségnek örvendő Nyitott Akadémia sorozat, melynek keretében hazánk legismertebb, legkitűnőbb lélektani szakembereivel találkozhatunk. A pszichológiai előadásfolyam keretében első alkalommal sokak kedvence, Pál Feri érkezik a Szepes Gyula Művelődési Központba. Pál Ferit ma már senkinek sem kell bemutatni, hiszen neve az elmúlt évek során fogalommá vált. A népszerű pap és mentálhigiénés szakember olyan egyéniség, akire egyszerűen nem lehet nem odafigyelni. Híres “keddi alkalmaira” minden héten közel ezren zarándokolnak el Budapesten, és az ország minden pontján különleges eseménynek számít, ha előadást tart. Őt meghallgatni, élőben találkozni vele, valóban óriási élményt jelent. Azokról a kérdésekről beszél, amelyek a legjobban foglalkoztatnak bennünket, és egyszerű szavakkal képes bonyolult összefüggéseket megvilágítani. Sosem elégszik meg olcsó, közhelyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Ugyanakkor akár stand up komikusként is megkereshetné a kenyerét, olyan fergeteges humora van. Érdre vadonatúj előadással érkezik, mely karácsonyra megje-
J
lent könyvének témáját dolgozza fel, A magánytól az összetartozásig címmel. Érdemes végre leszámolni azzal az illúzióval, hogy egy párkapcsolat akkor jó, akkor “az igazi”, ha nem kell érte semmit tenni, mert “magától működik”. Ebbe az illúzióba rengeteg kapcsolat beleszürkült, beleszáradt, beleroppant már. Magától ugyanis nem működik semmi - még a testünk sem. Ha elhanyagoljuk, akkor legyengül, lepusztul, sebezhetővé válik, megbetegszik. Miért gondoljuk, hogy a szerelemmel, a párkapcsolattal máshogy van ez? A legmélyebb szerelmen, legőszintébb cinkosságon alapuló
kapcsolatért is folyamatosan dolgozni kell, ha nem akarjuk egyszer csak azon kapni magunkat, hogy valami megváltozott, elromlott, kiüresedett. De hogyan lehet egy kapcsolaton “dolgozni”? Melyek azok a területek, amelyekre különösen figyelnünk kell, és mit tehetünk, ha baj van? Mik azok a korai figyelmeztető jelek, amelyek távolodásra, elsodródásra utalnak, és milyen eszközökkel lehet aktívan tenni azért, hogy nehézségek idején is meg tudjuk őrizni az összetartozásunkat? Ma már a kutatásoknak köszönhetően rengeteg információ áll rendelkezésünkre minderről. Jóval több, mint amennyi benne van a köztudatban. Gazdag tudásanyag és praktikus eszközök sokasága kínálja magát. Ezekből ad ízelítőt január 30-án Pál Feri, a tőle megszokott élményszerű stílusban. A Nyitott Akadémia helyszíni standján - számos egyéb, pszichológiai és spirituális témájú mű mellett - kedvezményes áron meg lehet vásárolni Pál Feri vadonatúj könyvét (és korábbi műveit is), melyeket a szerző kérésre szívesen dedikál is. Az előadásra jegyek elővételben még korlátozott számban kaphatók: személyesen a Szepes Gyula Művelődési Központban, online a www.nyitottakademia.hu oldalon.
Sudoku Megfejtésként egy kilenc betűs szót kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendő levelezőlapon névvel és címmel az „Sudoku” játékunk szerkesztõje alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Előző számunk megfejtése a „KARÁCSONY” A három leggyorsabb beküldőnk: 1. Varga János, Érd 2. Kiss család, Érd 3. Gyarmati Károly, Diósd Gratulálunk nekik!
KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE
Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS 06-30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor
www.aradszkiandras.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu • www.erdmediacentrum.hu www.erdilap.hu • www.tarnok.hu • www.diosd.hu
9
10
ÉRDI LAP
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
Hirdessen az Érdi Lapban!
Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelőző nap, jelezze az
[email protected], és a következő számtól elküldjük Önnek.
Nyomtatott és elektronikus formában a weboldalunkon (www.erdilap.hu) megjelenik az Ön hirdetése. Az internetes példányszámmal megnövekedett újság biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az Ön hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az Ön hirdetése egy olvasó elérésére még 50 fillérjébe sem kerül! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu •
[email protected]
11
ÉRDI LAP
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
HIRDETÉSFELVÉTEL: Nagy Gábor: 06-20-355-4710, e-mail:
[email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Duguláselhárítás, víz, gáz, központi fűtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csőtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • GYÓGYMASSZÁZS Kovács Péter - különféle keleti és orvosi gyógymasszázsban jártas okleveles masszőr házhoz megy. Időpont egyeztetésért keressen bizalommal az alábbi elérhetőségen! Mobil: 0620/2433-045. • Csókás vízvezeték szerelő. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06 20 5858-838. • Pedikűrös házhoz megy! Gyógypedikűrt, esztétikai pedikűrt vállalok otthonában. Pedikűr :3000.- Frissítő talpmasszázs:3000.- Andi: +36-30-372-1951. • Redőny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23-375111. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Készpénzért akár 30 napon belül megvásároljuk eladó ingatlanát!(családi ház, lakás, ipari és mezőgazdasági ingatlan, telek) Tel.: 06 70 366-1966. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érden 1 szoba összkomfortos bútorozott ház, gyermektelen párnak kiadó, 02.01-től hosszú távra. Kocsi beálló van. 40 000.-Ft + kaució 1hó. Tel.: 06 30 546-7013 • Üzemi és üzleti helyiségek kiadók. Főúton, buszmegállóhoz közel! Érdeklődni lehet a 06 30 757-6373 as mobiltelefonszámon.
• Érden a lakótelep mögött Edit utcában kiadó 13m2 és 18m2 - es üzlet, együtt és külön is. Sokáig borozóként működött. Jelenleg is meg van a teljes berendezés. Tel.: 06 30 232-8063. • Diósd 7-es főútvonalán az Interspárral szemben, 53m2 -es különálló egység iroda vagy üzlet céljára kiadó. Tel.: 06 30 9866-654. • Szoba kiadó 1 főre. Tel.: 06 23 394-236 • Garázs kiadó Diósdon, akár raktárnak is! Ár:20 000.-Ft/hó.Tel.: 06 23 382-367, 06 20 344-7966, 06 20 806-1738. ÁLLÁS • Az M+M Kft azonnali kezdéssel felvesz, dolgozni akaró, fémforgácsoló-, szerszámlakatos munkatársat. Érdeklődni lehet: 2030 Érd Diósdi út 76. Tel: 0623/365026. • Zöldség- gyümölcs üzletünkbe keresünk 2 fő hölgy eladót, aki munkájára igényes és jól terhelhető! Önéletrajzokat a
[email protected] e-mail címre várjuk. • Érdi szabászatra nem dohányzó munkaerőt keresünk. Előny: szabászati és varrónői gyakorlat. Tel.: 06 30 447-4235, 06 23 378-003. • Az érdi székhelyű NELKE Klíma Top Kft. VÍZ-, GÁZ, KÖZPONTI-FŰTÉSSZERELŐ munkatársat keresazonnali belépéssel. Elvárás: ív- és lánghegesztő képesítés, minimum 5-8 éves épületgépészet területén szerzett gyakorlat, „B” kategóriás jogosítvány. Fényképes jelentkezését a
[email protected] e-mail címre várjuk, érdeklődni a +36 20/772-7828 telefonszámon lehet. • Érden fatelepre segédmunkást keresünk, jó fizikummal. Jelentkezni személyesen az Érd, Szovátai út 2. szám alatti fatelepen. • Pannonjob Kft, keres törökbálinti telephelyű partneréhez, három műszakos munkarendbe, betanított csomagolói munkakörbe (ref.szám:PJ2174) munkatársakat. Feladatok:Termékek gyártásában való részvétel. Termékek kézi- és gépi csomagolása. Termékek gyártásközi minőség ellenőrzése. Jelentkezni az alábbi telefonszámon vagy a megadott email címen lehet: Email
[email protected], telefon: 0620/5784884 (nyilv.szám:4376-4./2003, 07-0006-06).
Újévi fogadalom: A hallás nem játék zilveszterkor sokan elhatározzák, hogy egészségesebb és teljesebb életet fognak élni, mint azelőtt. Talán nem is gondolnánk, hogy hallásunk egészsége milyen óriási hatással van életünkre. Miért érdemes megfogadnunk, hogy sokkal inkább odafigyelünk hallásunk épségére? Érdemes elolvasni!
S
Társas kapcsolatok elvesztése Fülünk az egyik legfontosabb érzékszervünk. Nem csupán a hangok érzékelését, a térbeli tájékozódást teszi lehetővé, hanem a kölcsönös megértést és az emberek közötti kapcsolattartást is. Ezért hallásunk Ha túl sokat várunk, akkor lehet, csökkenése, elvesztése komoly akadályát jelentheti hogy már késő lesz. annak, hogy teljes életet éljünk. „Tapasztalatom szerint azok a hallásveszteséggel élő emberek, akik nem kezeltetik problémájukat, idővel elzárkóznak a külvilágtól, befelé fordulóvá válnak. Ennek oka, hogy nem értik meg pontosan, mit mondanak nekik, és kényelmetlennek érzik, hogy gyakran vissza kell kérdezniük. Sokszor előfordul, hogy nem csupán környezetük előtt szégyellik a dolgot, még maguknak sem merik bevallani, hogy valóban baj van.” – meséli el nekünk Dr. Tibold Eszter fül-orr-gégész, az Amplifon Hallásközpontok audiológus főorvosa. Az érintettek számára tehát a halláscsökkenés az elszigeteltség érzését hozza magával, amely súlyosabb esetben akár depresszióhoz is vezethet.
Ne késlekedjen, nehogy késő legyen! A halláscsökkenés okozta következmények hallókészülék segítségével a legtöbb esetben orvosolhatóak, ennek ellenére manapság még mindig nagy az ellenállás az emberekben. Ahelyett, hogy segítséget kérnének, inkább visszahúzódnak. Sajnos az is közrejátszik, hogy nem is olyan könnyű észlelni a tüneteket. „A halláscsökkenés általában lassan és fokozatosan jelentkezik, így egy megszokott állapottá válik, mely nagyban megnehezíti felismerését. Kezdetben csak néhány hang tűnik el, nem az összes. Ezért is érdemes évente ellátogatnunk egy szűrővizsgálatra, ahol kiderülhet, ha baj van.” – mondja Dr. Tibold Eszter. A szakember nem győzte hangsúlyozni, milyen fontos, hogy időben eljussunk egy hallásspecialistához. Bármilyen furcsán is hangzik, a hallást is el lehet felejteni. „Az agyunk hallásközpontja hosszantartó halláskárosodás esetén elfelejti, hogyan hangzottak régen a különböző zajok, hangok és dallamok. A hangminőség a hallásveszteség fokának megfelelően nem csupán halkabbnak hangzik, a halláskárosodás típusának megfelelően torzított formában, hamisan rögzül. Ha túl sokat várunk, akkor lehet, hogy már késő lesz, és a legmodernebb hallókészülékkel sem tudunk segíteni. A hangok valóban hangosabbak lesznek, de az érintett ennek ellenére sem fogja érteni a beszédet.” – világított rá a probléma lényegére a szakember.
Mit tegyen, ha szeretne ellátogatni egy hallásvizsgálatra? Az Amplifon téli megelőző kampányának köszönhetően most lehetősége van arra, hogy részt vegyen egy ingyenes, teljes körű hallásvizsgálaton. A világ vezető gyártóinak készülékeit kipróbálhatja, és akár otthoni környezetben is tesztelheti. A vizsgálatokra nem kell várni, hiszen mindenki időpontot kap és személyre szabott ellátásban részesül. Érdemes tehát most bejelentkezni! Bejelentkezés: 06 (23) 522 802.
• Segédmunkásokat és lángvágó szakmunkásokat keresünk százhalombattai munkahelyre. Hosszú távú munka, kétheti fizetéssel, heti előleggel. Érd.: 06 30 419-0098, 06 70 335-2644. • Érden megbízható autószerelő munkatársat keresünk azonnali kezdéssel, jó fizetéssel. Tel.: 06 70 3360-476. MUNKÁT VÁLLAL • Háztartási kisegítő heti 2-3 alkalommal munkát keres. Tel.: 06 30 401-7213. EGYÉB • Keresem azt az autóstársamat, aki 2014.12. 11-én 15:20 perckor a Vörösmarty Mihály Gimnáziumnál egy fehér autóval a lezárt útszakaszt kikerülve, előttem haladt és szemtanúja volt az általam kikerült autó belém tolatásának! Tel.: 06 20 422-0752. • Tetőcserép 650db eladó. Tel.: 06 20 329-1284 • Tüzelő tölgy, bükk, gyertyán méterben, hasítva 14 900.-Ft/m3. Kalodás kicsi 1x1x1m 16 900.-Ft, szórt 15 900.-/m3, kalodás erdei 1x1x1,7m 29 800.-Ft. Szállítás hétvégén is! T: 06 30 409-4334. • Vásárolnék minden féle használt kézi szerszámokat (satu, üllő, villás kulcsokat, hegesztőket, kalapácsokat, állványos fúrókat, elektromos kisgépeket, vas és fa esztergályos szerszámokat (lapkákat,eszterga kések, tokmányok,...stb.) faipari felső marókat és minden féle műhelyi szerszámokat.) 06 30 2428413. • Tűzifa Akció! Ingyenes házhozszállítással billencses kisteherautóval! Tölgy, bükk 18 500.-Ft-tól /m, hasogatva, méterben és kuglizva. 1 erdei köbméter ömlesztve 21 500.-Ft! Várjuk telephelyünkön, hogy személyesen kiválassza tüzelőjét! Érd, Szovátai út 2.Tel.: 06 70 943-3229. • Zsóryfürdőn még több kedvezmény a Termál Panzióban ápr.30-ig, kivéve ünnepek. Min.3 éj foglalás és 50% foglaló befizetésével 4.990/fő/éj félpanzióval. Más kedvezménnyel nem vonható össze. Honlap: www.zsoryfurdo.hu; email:
[email protected], telefon: 06-49/413-227.
• NAGY TÉLI GYÜMÖLCSLÉ VÁSÁR! 100%-os natúr préselt ALMALÉ, ŐSZILÉ-ALMÁVAL és MEGGYLÉ-ALMÁVAL 5 literes kiszerelésben, termelői áron megvásárolható! Tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Kóstolja meg Ön is! Érden, Diósdon, Tárnokon ingyenes házhoz szállítás. Bővebben: Telefon: 30/2721769, honlap: www.finomgyumolcsle.hu. AUTÓ BÉRLÉS • Autóbérlés már 2 333.-Ft/naptól! Kilométer korlátozás nélkül! A 7-es főút M0-ás kereszteződésénél, Diósd határában! XXII. ker. Budapest, Diótörő út 127. www.a111rent.hu T.: 06 30 570-0875. AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk vagy várjuk telephelyünkön. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390, www.a111auto.hu. RÉGISÉG • Kastély, kúriák berendezéséhez azonnali készpénzfizetéssel ezüst nemű tárgyakért 6-12 személyes evőeszközöket (hiányosat is) kiemellten magas árat tudok fizetni! Kis és nagyobb méretű festményeket, porcelánokat /Herendi, Zsolnay/, Kovács Margit kerámiákat valamint teljes hagyatékot felvásárolok! Kiszállás és szakbecslés díjtalan! Tel.: 06 20 946-5884.
Érd Szovátai ut 34 sz. alatti 100 m2es üzlethelység csendes üzleti tevékenységre, vagy irodának kiadó. Eddig élelmiszer üzlet működött benne, élelmiszer üzletnek berendezéssel együtt kiadó. Tel: 06 20 278-8738.
Hirdetésfelvétel: 06-20-355-4710
12
ÉRDI LAP
XIII. évfolyam 1. szám • 2015. január 22.
Az érdi függönyboltban az új évben is a vevő van a középpontban! Karnisok különleges, egyedi igények szerint is. Függönyeit megtervezzük, készre varrjuk, felszereljük. Több száz minta közül választhat! Lakásfelmérés, szaktanácsadás nálunk ajándék. Érd, Riminyáki út 79. Tel.: 06‐30/227‐4494 Nyitva tartás: H‐P: 9‐18 óráig, SZOMBAT: 9‐12 óráig Tájékozódjon FACEBOOK
oldalunkon: web: www.fuggonybolterd.hu
Tisztelt Szülők, Tisztelt Iskola-, Óvodavezető! Ezúton szeretném tájékoztatni önöket,hogy szeptembertől folytatódik az úszás oktatás Érden,a Gárdonyi tanuszodában a Gárdonyi Géza u. 1. szám alatt. Várjuk szeretettel óvódás és általános iskolás gyerekek jelentkezését, hogy megismerhessék a víz és az úszás élményét. Célunk, hogy kedvező áron, magasan képzett szakoktatóink révén, személyre szabott kezdő és haladó csoportos rendszerben szakszerűen és biztonságosan tanulhassák meg gyermekeink a különböző Úszásformákat az egyik legegészségesebb sportágban. Érd Megye Jogú Város Önkormányzata Ingyenes vízfelület használattal+belépő támogatja a gyerekek úszás oktatását a következő kedvező feltételekkel: Nagycsoportos óvódás és Általános iskola első osztályos tanulók részére. A csoportos úszásoktatás, kedvezményes térítés ellenében vehető igénybe. A szolgáltatás alkalmankénti ára: -60’perces oktatás Óvodai szervezésben 600 Ft/alkalom. Az iskola szervezésében 1. osztályos tanulók részére 600 Ft/alkalom, 2. osztálytól 950 Ft/fő/alkalom, amelyhez biztosítjuk és megszervezzük a kedvezményes oda- vissza szállítást. Szülői szervezésben (délutános oktatás keretein belül) 1150 Ft/fő, mely tartalmazza a csoportos foglalkozás árát, valamint az uszoda belépőt is. (Testvérkedvezmény érvényesíthető!) Reméljük, hogy szervezésünkben sok új úszó reménységgel fog Érd városa is gazdagodni és sokan érzik majd magukénak gyermekeink közül ezt a helyben rendelkezésre álló egészséges mozgásformát. Munkatársunk várja jelentkezését vagy érdeklődését az alábbi telefonszámon:
Fülöp Henriett, 06-20-2215-502 Tisztelettel, Érdi Úszó Sport Kft