MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (MIP)

Minőségirányítási program

Telepi Óvoda

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (MIP) Telepi Óvoda

2011 Budakalász, Mályva u. 1. OM-azonosító: 032877 Az óvoda fenntartója: Budakalász Város Önkormányzata

Óvodavezető: Fehérváriné Básits Margit

Készítette: Fehérváriné Básits Margit

1

Budakalász, 2010. augusztus 15.


Telepi Óvoda

Tartalomjegyzék 1. Általános rész ................................................................................................................................................... 1 1.1. Minőségfejlesztés előzményei, jelenlegi helyzete intézményünkben............................................ 1 2. Minőségcélok ..................................................................................................................................................... 1 2.1. Budakalász Város Önkormányzatának közoktatási minőségpolitikája ........................................... 1 2.2. Az önkormányzat minőségcéljai .............................................................................................................2 2.3. A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos óvodai feladatok .................................................................3 2.4. Óvodánk minőségpolitikája ......................................................................................................................4 2.5. Küldetésnyilatkozatunk ............................................................................................................................4 2.6. Jövőképünk .................................................................................................................................................5 2.7. Minőségcéljaink és feladataink ..............................................................................................................6 3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere ......................................................................................................8 3.1. Vezetői szándéknyilatkozat ....................................................................................................................8 3.2. Jogszerű működés.....................................................................................................................................8 3.2.1. Működést szabályozó dokumentumok ........................................................................................9 3.2.2. Az óvodai nevelőmunkát segítő dokumentumok ..................................................................... 10 3.3. Az intézményi munka tervezése .......................................................................................................... 10 3.3.1. Stratégiai tervek elkészítésének rendje................................................................................ 10 3.3.2. Az intézmény működésének tervezési rendszere ................................................................. 11 3.3.3. Éves Munkaterv elkészítésének rendje................................................................................... 12 3.4. Ellenőrzés – értékelés ............................................................................................................................ 13 3.4.1. A vezetői, intézményi ellenőrzés rendje, szabályai.............................................................. 13 3.4.2. Vezetői, intézményi értékelés rendje, szabályai .................................................................. 14 3.5. Humánerőforrással való gazdálkodás ................................................................................................. 15 3.5.1. Továbbképzési terv...................................................................................................................... 15 3.5.2. Belső képzés formái ..................................................................................................................... 16 3.5.3. Ösztönző rendszer működtetése ............................................................................................. 16 3.5.4. Új dolgozók fogadásának, betanulási rendje .......................................................................... 17 4. Partnerkapcsolatok feltárása, irányítása ................................................................................................. 18 4.1. A partnerek azonosítása........................................................................................................................ 18 4.2. Kommunikáció a partnerekkel ............................................................................................................... 18 4.3. Panaszkezelés .......................................................................................................................................... 19 4.3.1. Partneri kommunikációs táblázat .............................................................................................. 21 5. Mérés, értékelés ........................................................................................................................................... 22 5.1. Partneri igény és elégedettségmérés ................................................................................................ 22 5.2. Nevelési tevékenységek mérése, értékelése ................................................................................... 23 5.2.1. A programbeváláshoz kapcsolódó mérések, értékelések rendszere ............................... 23 5.2.2. A gyermekcsoportra vonatkozó tervezés, értékelés .......................................................... 23 5.2.3. Gyermekek fejlődésének nyomonkövetése ............................................................................ 24 5.2.4. A nevelőmunka során alkalmazott vizsgálatok rendje ......................................................... 25 5.2.5. Alkalmazottak önértékelése ..................................................................................................... 26 5.3. Irányított önértékelés.......................................................................................................................... 30 5.4. MIP végrehajtásának nevelőtestületi értékelése ........................................................................... 31 6. MIP felülvizsgálata, legitimációja ............................................................................................................. 32 7. Legitimációs záradék .................................................................................................................................... 34 8. Mellékletek ..................................................................................................................................................... 34


1



Telepi Óvoda

1. Általános rész 1.1. Minőségfejlesztés előzményei, jelenlegi helyzete intézményünkben Intézményünk 2000-ben kezdte meg a kiírt pályázat elnyerése után a Comenius 2000 Minőségfejlesztési eljárás, a partnerközpontú intézményi modell kiépítését. A település oktatási intézményeivel közös, csoportos felkészítésen vettünk részt, melyen segítséget kaptunk a modell kiépítésének lépéseihez, dokumentumainak elkészítéséhez. Munkánkat két tanácsadó is segítette. 2003-ban elnyertük a „Partnerközpontú intézmény” minősítést. Azóta működtetjük a Comenius I. partnerközpontú intézményi modellt. A programfejlesztés, a támogató csoportban való tevékenykedés a team munka, a szervezetfejlesztés a hatékony kommunikáció és kooperáció alapjait teremtette meg számunkra. A MIP kiépítése során ezekre a tapasztalatainkra támaszkodunk. Nevelőtestületünk tagjai 2000-től a minőségbiztosítás területén az alábbi ismereteket szerezték: Minőségbiztosítási alapismeretek (2 fő) Intézményi értékelés feladatai, teljesítményértékelés (1 fő) Minőségbiztosítás, programfejlesztés (2 fő) Tanügyigazgatási auditor (1 fő) Minőségbiztosítás bevezetése (2 fő) Pályázatírási alapismeretek (1 fő) Játszótéri játékok helyi felülvizsgálója (2 fő) Kompetencia alapú óvodai programcsomag (5 fő) Értékelés, mérés az oktatási intézményekben (1 fő) 2007-ben a fenntartói ÖMIP és helyi gyakorlatunknak megfelelően átdolgoztuk MIP-ünket. Kiegészítésre került a mérés, értékelés, a gyermeki fejlődés nyomon követése. 2009-ben beépítettük az alkalmazotti körre vonatkozó teljesítményértékelést. Jelenlegi munkánkat megkönnyíti, hogy valamennyien rendelkezünk minőségfejlesztési ismeretekkel, ismerjük az alkalmazott módszereket, így zökkenőmentes a kommunikáció és az együttműködés. A MIP-ben foglaltak segítik a hatékony működést.

2. Minőségcélok 2.1.

Budakalász Város Önkormányzatának közoktatási minőségpolitikája

„A közoktatási intézményrendszer működtetésével Önkormányzatunk vállalja: ¾ a törvényi kötelezettségből adódó feladatait az intézmények szolgáltatásait igénybevevők megelégedésére látja el; ¾ biztosítja a községben élő 3-14 éves gyermekek számára az óvodai és az általános iskolai nevelési–oktatási folyamatban való részvételt, figyelemmel kisérve a tankötelezettség teljesülését; ¾ az integrált nevelés megvalósításával csökkenti a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatását; ¾ a rendelkezésére álló erőforrásokat a leghatékonyabban használja fel; ¾ az általános iskolát befejező fiatalok számára lehetőséget kíván teremteni a középiskolai nevelési-oktatási folyamatban való részvételre; ¾ az iskola kultúra-átadó szerepének erősítését, a nevelés-oktatás sokszínűségét megtartva a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodással;


1



Telepi Óvoda

¾ az eltérő képességű gyermekek és fiatalok számára biztosítja a fejlesztő, speciális

felzárkóztató foglalkozást (logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, pszichológus);

¾ biztosítja a sajátos nevelési igény, a hátrányos gazdasági–, kulturális–, szociális helyzet

felismerését és a sajátos igényeknek megfelelő egyéni foglalkozást, fejlesztést, az esélyegyenlőséget.”

2.2.

Az önkormányzat minőségcéljai

¾ „a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség orientáltan,

¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾

hatékonyan, eredményesen működjön, az intézmények szívonalas működését szolgáló gazdasági feltételek mellett (intézkedési terv), az intézményekben folyó nevelő– és oktatómunka során erősődjön a tervezés szerepe; a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények a városban élő gyermekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését; az “átjárhatóság” és a “folytathatóságtovábbépíthetőség” elvének érvényesítését, az integrált nevelés megvalósításával a társadalmi hátrányokból adódó különbségek csökkentjenek; a közoktatási rendszerbe kerüléstől (óvoda, iskola) a tankötelzettség befejezésének időponjáig nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja; az oktatási intézmények tudás- és ismeretátadó szerepe mellett erősödjön az alapkészségek fejlesztése; a hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a kompetencia alapú oktatás folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével; alapkészségek fejlesztése, méréssel történő folyamatos ellenőrzése értékelése, az intézmények típusának (óvoda, általános iskola) megfelelő szinten; az országos kompetenciamérések eredményeinek hatékony felhasználása az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények nyújtsanak segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított; a “hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők legyenek (jóváhagyott pedagógiai program alapján); az idegen nyelvi kultúra színvonalának emelése a minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja; minden rászoruló gyermeknek segítséget tudjunk nyújtani a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz; hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatához kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; a meglévő információs-kommunkikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelező eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetővé váljon: • a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között; • a tantárgyközi, gyakorlatban is alkalmazott tudás kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése az oktatás teljes rendszerében, új munkaformák (pl. projektmunka, kooperatív tanulás) megismerésével és alkalmazásával.”


2



2.3.

Telepi Óvoda

A fenntartói elvárásokkal kapcsolatos óvodai feladatok

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

A minőségirányítási Intézményi minőségirányírendszert a MIP-ben tási rendszer meghatározottak szerint működtetése működtetik Nevelési program beválásának vizsgálata

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka

A humánerőforrás fejlesztése, ezen belül középtávú tovább-képzési program és, beiskolázási tervek elkészítése

Humánerőforrás minőségközpontú fejlesztése, a pedagógusok továbbképzése a középtávú továbbképzési programnak megfelelően történik

A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségé-nek további megőrzése, megvalósítása

A sokszínű programok alkalmazása, működtetése megalapozza és elősegíti a gyermekek továbbhaladását

Kiemelt nevelési célok megvalósítása; Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények teljes körű kielégítése;

Biztosított az egészséges, tudatos életmód, anyanyelvi kultúra; Hagyományőrzés; Egyenlő esélyek az iskolakezdéshez

Az iskolaérettség nyomon követése, és szükség szerinti vizsgálata a 6-7 évesek körében Esélyegyenlőség megteremtése; A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Potenciális baleseti források felülvizsgálata; Hibák kijavítása, megszüntetése

Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettséget;

Módszerek, eljárások

Helyzetértékelés; Fejlesztési terv, Partneri elégedettség értékelése Eredményesség, hatékonyság vizsgálata; Ellenőrzés, értékelés. Az óvoda humánerőforrás szükséglete alapján az óvodapedagó-gusok jelentke-zését figyelembe véve, a közösség elfogadásával Önállóan, helyben készített, adaptált minden készséget, képességet fejlesztő programok. Partnerek visszajelzéseinek (szülők, ált.isk.) elemzése Differenciált bánásmód; Fejlesztő foglalkozások

Az ötéves korosztály teljeskörű beóvodáztatása; iskolai életmódra való felkészítés;


Csoportszobák, játszóudvar, kiszolgáló helyiségek balesetvédelmi körüljárása – jegyzőkönyv

3

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő

Óvodavezetők

Éves beszámolóban

Óvodavezetők, óvodapedagógusok

Öt évente

Óvodavezetők

277/1997 (XII.22.) Kr. Átadása a fenntartónak Március 31.

Óvónők, Dajkák

Folyamatos

Óvodavezetők, óvónők, dajkák

Folyamatos

Önkormányzat, óvodavezetők, óvónők,

Iskolaérettség vizsgálat, Az iskolaérettségi Szakszolgálatok vizsgálatra javasolt igénybevétele gyermekek 100%-a szűrésre (megfigyelés, kerül. képességvizsgá-lat) Speciális programok Szociokulturális hátrányok csökkenése; Rendszeres adaptálása, készítése, óvodába járás elérése; megvalósítása; Egyéni A fejlesztésekkel bánásmód; biztosítottak az egyenlő Gyermekvédelmi feladatok esélyek hatékony működtetése Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok

Felelősök, közreműködők

Óvodavezetők, óvónők pedagógiai szakszolgálat munkatársai

Folyamatos, az iskolakezdés előtt Folyamatos, illetve az iskola beíratásokat megelőző időszak.

Óvodavezetők, óvónők, Folyamatos gyermekvédelmi felelősök Óvodavezetők, munka- és balesetvédelmi felelősök, karbantartók

Évente 2-3 alkalommal, illetve ha hibát tapasztalnak, bejelentenek, azonnal


Minőségirányítási program Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

Telepi Óvoda

Óvoda-iskola kapcsolata; Az óvoda-iskola átmenetének segítése

Kapcsolattartás szülőkkel, Naprakész információkkal fenntartóval, patronálóval, rendelkeznek az érintettek kapcsolódó a gyermekekről intézményekkel

Beiskolázási adatok, nyilvántartások; Információk átadása a köve-telményekről, lehetőségekről Szülői értekezletek; Fogadóórák; Családlátogatás; Egészségügyi, közművelődési intézmények dolgozóival való kapcsolat

Adatszolgáltatás, A költséghatékony gazdálHatékonyság, gazdaságosság előrejelzés évenkénti kodás felülvizsgálat

2.4.

Óvodavezetők, általános iskolák Minden évben igazgatói, február, március óvónők, tanítók Óvodavezetők, óvónők, SZMK, védőnők, Folyamatos családsegítő munkatársai, közművelődési szervezők Költségvetés Óvodavezetők, tervezésekor, óvónők, illetve május 15fenntartó ig

Óvodánk minőségpolitikája

Törekszünk helyi programunk hatékony megvalósítására, a minőségileg magas színvonalú nevelésrefejlesztésre, a megfelelő tárgyi, anyagi feltételek biztosítása mellett. Nevelési alapelveink egységesek: középpontban a gyermekek szeretete, érzelmi biztonsága, áll. Partnereink elégedettségét, igényét rendszeresen figyelve alakítjuk céljainkat. Nyitottak vagyunk a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnereinkkel való folyamatos kapcsolattartásra, rendszeres információcserére törekszünk. Elkötelezettek vagyunk minőségfejlesztési rendszer működtetése, a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat tudatosan tervezzük, fejlesztjük (képzés, önképzés), a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, minden folyamatára és tevékenységére, szolgáltatásaink minőségének fejlesztése mindannyiunk személyes felelőssége. Telepi Óvoda nevelőtestülete

2.5.

Küldetésnyilatkozatunk Mottó: “Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domonkos)

Derűs, otthonos, szeretetteljes légkörben a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszünk, komplex módon, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetekkel. Arra törekszünk, hogy a helyi nevelési programunk hatékony működtetése, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a gyermekek különböző fejlődési ütemének figyelembe vételével történjen. Kiemelt szerepet biztosítunk a játéknak, mely a 3-6-7 éves gyermekek legfőbb, legalapvetőbb tevékenysége. Jól és jót játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A játék kicsiben maga az élet. Játék közben szinte észrevétlenül tanul. Nagy gondot fordítunk az óvodában töltött idő tartalmassá tételére, változatos tevékenységekkel tartjuk ébren a gyermeki érdeklődést. Készítette: Fehérváriné Básits Margit

4



Telepi Óvoda

A gyermekek számára a mozgásöröm megélésére sokféle mozgási lehetőséget nyújtunk, ami biztosítja számukra a testi-, lelki-, szociális harmóniát. Gondot fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a prevencióra, a differenciált foglalkoztatásra, a másság elfogadására – az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében. Magatartásunkat a megértés és az optimizmus jellemzi. A szülőkkel őszinte, harmonikus, közvetlen kapcsolat kialakítására törekszünk. Célunk, hogy egyenrangú partnerviszonyt alakítsunk ki a szülőkkel, melynek alappillére a kölcsönös bizalom, tájékoztatatás, segítségnyújtás, tapasztalatcsere, információcsere. Számítunk a szülők aktív részvételére, támogatására rendezvényeinken, programjainkon. Hisszük, hogy az óvodáskor végére, őszinte, nyitott, kíváncsi, önálló, toleráns, kellő önfegyelemmel és akarattal rendelkező, jószívű, vidám, segítőkész gyermekek nevelődnek a szülők és az óvoda összehangolt tevékenysége által. Tudatában vagyunk annak, hogy mindenkor példaként járunk a gyermekek előtt, ezért viselkedésünkkel, tetteinkkel a követendőt közvetítjük. Nevelőtestületünk jól felkészült pedagógusokból áll, akiknek gyermekszeretete, szakértelme, hivatástudata, lelkesedése, értékközvetítő szerepe és tevékenysége, feladatvállalása garancia céljaink megvalósítására. Jellemzőjük az önképzés, az új kihívásoknak való megfelelni akarás, a minőségfejlesztéssel kapcsolatos elkötelezettség. Alapítványunk, a „Telepi Óvodásokért Alapítvány” óvodásaink megsegítését tűzte ki célul. Hisszük, hogy a szülők és más szponzorok anyagi támogatásával gazdagíthatjuk óvodásaink nevelési-fejlesztési lehetőségeit.

2.6.

Jövőképünk

Olyan óvoda, ahol érzelmileg meleg, biztonságos, egészséges környezetben otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny emberkék élik boldog, élményekben gazdag gyermekkorukat. A munkatársak a gyermekcsoportban biztonságos, nyugodt légkört teremtve, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva nevelik a gyerekeket, nevelő – fejlesztő tevékenységük során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtják. A magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-, és továbbképzést vállaló pedagógusok megfelelnek a partneri elvárásoknak, hivatásukban elkötelezettek, gyermekközpontú nevelési elveiket a családdal együttműködve valósítják meg. Az óvodai alkalmazottak partnerközpontú szemlélete együttműködő, korrekt, minden érdekelt fél elégedett. A fenntartó színvonalas, szakmai munkánkat erkölcsileg elismeri, anyagilag ösztönzi. A fenntartó által biztosított költségvetés garanciája a színvonalas személyi és tárgyi felszereltségünknek, melyet sikeres pályázatokkal és óvodai alapítványunk támogatásával bővítünk. A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése eszközeként intézményünk minőségfejlesztési rendszert működtet.


5



2.7.

Telepi Óvoda

Minőségcéljaink és feladataink

Minőség céljainkat akkor tekintjük eredményesnek, ha az elégedettség eléri a 80%-ot(skálaérték). CÉLJAINK

SIKERKRITÉRIUM

DOKUMENTUMOK

MEGVALÓSULÁS

1. Partnerközpontú működés fenntartása és fejlesztése

Intézmény színvonalas, minőségi működése

HOP, MIP, Munkaterv, Minőségfejlesztési munkaterv

Mérhető partneri elégedettség, folyamatos továbbfejlesztés,

2. Feltételek szinten tartása, fejlesztése

Költségvetés gazdaságos kihasználása, alapellátás, pályázatokon való részvétel, alapítvány működtetése

Költségvetés, éves munkaterv SZMSZ

Kiegyensúlyozott költségvetési mutatók esetén valósul meg

3. Gyermekközpontúság érvényesítése

A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését differenciáltan, és egyénenként változó testi, lelki szükségleteiket figyelembe véve valósul meg. Az esélyegyenlőség biztosított.

HOP Éves munkaterv Csoportok nevelési terve Egyéni személyiségi lapok

Partneri elégedettségmérés eredményei

4. A társas és közösségi élethelyzetekben a gyermeki személyiség, a kommunikáció és fejlesztése

A személyiségfejlődés valamennyi területén differenciálás. Nyugodt, meleg, derűs, nyílt szeretetteljes óvodai légkör. Szociális biztonság, egyéni bánásmód. Változatos, tevékenységekben gazdag óvodai élet.

HOP Éves munkaterv A csoportnaplóban a négyes feladatrendszer köré csoportosítva Egyéni fejlesztési lapokon a fejlődés ütemének rögzítése

Az óvodáskor végén minden egészségesen fejlődő gyermek képessé válik elmélyülten tevékenykedni, érdeklődődő és kíváncsi. Társaival és a felnőttekkel egyaránt nyíltan kommunikál és kooperál. Mérési eredmények

Hetirend, napirend megvalósulása. Rendszeres levegőzés, mozgás, gondozási feladatok teljesülése. A feltételek folyamatos biztosítása.

HOP, Éves munkaterv, (program tervezés, sport, rendezvények, étkezés kiegészítés) Csoport terv (gondozási feladatok, szabadidős tevékenységek, szokások) csoportnapló, személyiséglap

Az óvodáskor végére minden egészségesen fejlődő gyermek rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges testi és pszichikus fejlettséggel. Mérési eredmények, beiskolázási mutatók

5. Az életre való felkészítés az egészséges életmód kialakításának igénye.


6



Telepi Óvoda

6. Játékban tanulás

A játék az elsődleges tevékenység, biztosított a zavartalan, folyamatos és változatos játéklehetőség. A világ megismertetése tervezett folyamat, játékos, komplex, tevékeny módon valósul meg. A gyermeki játék a személyiség tükre, a fejlesztés, ismeretbővítés eszköze.

HOP Éves munkaterv Csoportok nevelési tervében Egyéni személyiségi lapok

Az óvodáskor végére, a gyermekek alkalmasak az iskolai életmód megkezdése, rendelkeznek elemi ismeretekkel, szokásokkal, testi, lelki képességekkel. Beiskolázási mutatók

7. Családdal való együttműködés – közösségformálás

Kölcsönös bizalom, segítségnyújtás, folyamatos információ-, és tapasztalatcsere, partnerviszony kialakítása

HOP Éves munkaterv Csoportok nevelési tervében

Elégedettségmérés Éves munkaterv értékelésekor

8. Együttműködés Derűs, egymás munkáját segítő és erősítése az alkalmazotti tiszteletben tartó munkahelyi légkör körben megtartása

HOP – MIP Éves munkaterv SZMSZ

Stabil alkalmazotti kör Nyugodt munkahelyi légkör

9. Információ – Tájékozottság, csapattag érzés kommunikáció fejlesztése Szabad véleménycsere, panaszkezelés

Éves munkaterv, értekezletek, megbeszélések, faliújság

Megfelelő információk birtokában a munka zökkenőmentes, akadálytalan

10. Továbbképzések önképzés

Továbbképzési terv Beiskolázási terv

Mindenki rendelkezik a megfelelő információval, kompetenciával. Elégedettségmérés

Fejlesztési napló

SNI gyermek egyéb területeinek erősítése Munkatársak pedagógiai fejlődése

Költségvetés Ellenőrzési terv

Balesetmentes óvodai élet

Munkaterv, MIP

Az egymásra épülő napi, heti, éves tervek, feladatok teljesülése biztosítja a gyermek folyamatos fejlődését.

11. Integráció

12. Biztonságos környezet 13. HOP beválásának vizsgálata

Beiskolázási terv teljesülése Az elfogadó környezetben a gyermek fejlődése nyomon követhető, a gyermek, a család differenciált segítése, speciális szakemberek bevonásával is megoldott. Az EU normáinak megfelelő játék és eszközrendszer Rendszeres balesetvédelmi bejárások Balesetvédelmi oktatás folyamatossága Jogszabályi és belső igényből fakadóan, a helyi igényeknek, elvárásoknak és lehetőségeknek megfelelő program,


7



Telepi Óvoda

3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere

Óvodánk 2003. március végéig kiépítette minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. partnerközpontú intézményi modell alapján. A modell négy fő eleme: tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és beavatkozás (PDCA). Azonosítottuk partnereinket, igény- és elégedettségmérést végeztünk körükben, ehhez szabályzatot készítettünk, kidolgoztuk partneri kapcsolattartás eljárásrendjét, és intézkedési tervet dolgoztunk ki teljesítésükre. Az intézkedési terveket megvalósítottuk, közben, ha kellett, korrekciót végeztünk. Az irányított önértékelés során megállapítottuk, hogy munkavégzésünk (céljaink) teljesülése partnereinknek megfelel. Az elért eredményekről, feladatokról partnereinket tájékoztattuk. A kidolgozott rendszert dokumentáltuk. Intézményünk minőségrendszerének működtetéséhez nevelőtestületünk létrehozta minőségfejlesztési Támogató Csoportját (TCS), melyet a minőségfejlesztési vezető irányít. A TCS működésének célja: intézményen belül önállóan és hatékonyan tudják a minőségfejlesztési rendszert működtetni. Feladata: • A kiépített - Comenius I – partnerközpontú minőségbiztosítási rendszer működtetése, a minőségfejlesztési TCS vezető irányításával. • A MIP feladatok teljesítésének segítése, közreműködés, szervezés, értékelés, irányítás. A feladat megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll. A megbízás legalább egy nevelési évre szól, tartalmazza a feladat és hatásköröket és több alkalommal ismételhető. Minőségfejlesztési csoport tagjainak díjazása a törvény által biztosított kereten belül történik. TCS megbeszélésekről feljegyzés készül. Az intézményvezető részt vesz a TCS munkájában. A TCS vezető tagja a vezetőségnek. Felelős: minőségfejlesztési vezető Ellenőrző: intézményvezető

3.1.

Vezetői szándéknyilatkozat „Mindent olyan egyszerűen csináljunk meg, amilyen egyszerűen csak lehet, de nem egyszerűbben.” (Albert Einstein)

Vezetői munkámmal elsősorban a Telepi Óvoda közvetlen partnereit szolgálom, és érdekeit képviselem a kívánatos jövő elérése érdekében. Ehhez: • Határozottságommal biztonságot nyújtok. • Biztosítom az óvoda törvényes, jogszerű, gazdaságos, és szakszerű működését, illetve az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. • Állást foglalok az innováció szükségessége mellett. • Figyelembe veszem az intézményi folyamatokban a változások logikai, materiális és lelki vonatkozásait. • A korrekt, építő kritikát várom és elfogadom. • Folyamatosan inspirálok a „kiválóság” elérésére. Mottóm:

" a jövő bennünk van."

3.2.

Óvodavezető

Jogszerű működés

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A belső szabályozók, dokumentumok visszakereshetők számítógépen, illetve az irattárban is.


8



3.2.1.

Telepi Óvoda

Működést szabályozó dokumentumok Felülvizsgálat/ frissítés ideje

Dokumentumok

Felelős

Hol található?

Alapító okirat

Működésben bekövetkező változások esetén vagy tv.

fenntartó mindenkori vezető

SZMSZ

Aktualizálás vagy változások esetén

óvodavezető óvodavezető helyettes

Közalkalmazotti szabályzat (KAT)

Választást követően

óvodavezető KAT elnök

Házirend

Évente aktualizálás augusztus 31.

óvodavezető óvodavezető helyettes SZMK képviselő.

Költségvetés

Évente

óvodavezető

Vezetői pályázat

2010

Éves munkaterv

Évente augusztus

Éves statisztika

Évente október

Törzskönyv

Évente október

óvodavezető

Munkaköri leírások

Évente szeptember

óvodavezető óvodavezető helyettes

Helyettesítési napló Szabadságolási terv Tanügyigazgatási nyilvántartások (előjegyzési, felvételi, felvételi és mulasztási, csoport naplók) HACCP élelmezésbiztonság Munka-, tűz és balesetvédelmi szabályzat Munkaügyi dokumentumok

Folyamatos

óvodavezető

személyi anyag alkalmazottak vezetői iroda

Folyamatosan

óvodavezető helyettes

óvodatitkári szoba

Évente

óvodavezető

vezetői iroda óvodai csoportok

Folyamatosan

óvodavezető

konyha

Jogszabály szerint

óvodavezető

vezetői iroda

Évente

óvodavezető

fenntartó alkalmazotti testület óvodavezető óvodavezető helyettes óvodavezető óvodavezető helyettes óvodatitkár

Eszköznyilvántartás

Minden év december

óvodatitkár

Selejtezés nyilvántartás

Hivatallal együttműködve

óvodavezető óvodatitkár

Gyakornoki Szabályzat

Évente

óvodavezető

Különös közzétételi lista

Évente

óvodavezető


9

fenntartó vezetői iroda vezetői iroda fenntartó Honlap vezetői iroda KAT elnök vezetői iroda kifüggesztés fenntartó, honlap fenntartó vezetői iroda fenntartó vezetői iroda vezetői iroda csoportok vezetői iroda KSH (kir.hu) fenntartó vezetői iroda

vezetői iroda óvodatitkári fenntartó fenntartó óvodatitkári fenntartó óvodatitkári fenntartó óvodatitkári honlap

szoba

szoba szoba szoba



3.2.2.

Telepi Óvoda

Az óvodai nevelőmunkát segítő dokumentumok Dokumentumok

Helyi Óvodai Program (HOP)

Felülvizsgálat/ frissítés ideje Aktualizálás vagy 5 évente (2015)

Törvényi változás vagy 5 évente (2015)

Továbbképzési terv

2008. (5 évente 2013)

Beiskolázási terv

évente

3.3.

Hol található?

óvodavezető nevelőtestület

MIP

Tankötelezettség, szakszolgálati és óvodai szakvélemények Pedagógiai dokumentumok (csoport naplók, személyiség lap, nevelési, fejlesztési tervek) Intézményi tervek, beszámolók, jegyzőkönyvek

Felelős

évente

vezetői iroda csoportok fenntartó Honlap óvodavezető vezetői iroda minőségfejlesztési vezető fenntartó Honlap fenntartó óvodavezető helyettes vezetői iroda fenntartó óvodavezető helyettes vezetői iroda vezetői iroda óvodavezető gyermeki személyiség lap

folyamatosan

óvodavezető óvodapedagógusok

óvodai csoportok

évente

óvodavezető

vezetői iroda

Az intézményi munka tervezése

A stratégiai tervezés az intézményvezetés legfőbb feladata. A tervezés alapot ad a belső munkának, információt a szülőnek, külső szakembereknek. A minőségi működés fenntartása és fejlesztése érdekében, a minőségügyi tevékenységben, mind az intézményi működés egészében a PDCA -elv érvényesül. Az intézmény vezetése külső és belső mérések, valamint az értékeléseinek, elemzéseinek tapasztalatai alapján meghatározza a feladatokat, valamint a fejlesztendő területeket. A folyamatos PDCA –elv érvényesülése biztosítja, hogy az óvoda szakmai célkitűzései és az óvodai működés összhangja meglegyen. A stratégiai dokumentumok rendszeres felülvizsgálata beszabályozott.

3.3.1.

Stratégiai tervek elkészítésének rendje

Cél: hosszú távon meghatározni az intézményi tervezés folyamatát, a tervek hierarchiáját, koherenciáját, az intézmény működési rendjét. Hatóköre: intézményvezetés Felelős: Óvodavezető Stratégiai tervezést az alábbi dokumentumok tartalmazzák: o HOP o MIP o SZMSZ o KAT szabályzat o Éves Munkaterv o Vezetői pályázat o Házirend o Továbbképzési terv


10



3.3.2.

Telepi Óvoda

Az intézmény működésének tervezési rendszere

A pedagógiai munka szabályozása:

A szervezeti működés szabályozása:

Nevelési program À

SZMSZ À

Minőségirányítási program À

Munkáltatói feladatok À

Vezetői pályázat À

Gazdálkodási feladatok À

Munkavédelmi szabályzat KAT szabályzat

Továbbképzési program Éves munkaterv Gyermekvédelmi munkaterv Munkaközösségi munkaterve Továbbképzési terv À

HACCP Tűzvédelmi szabályzat Selejtezési, leltározási szab.

Költségvetés tervezése egyéb gazdálkodási tervek À

À

Gyermekcsoportok tervező munkája

Belső ellenőrzési terv À Az intézmény önértékelése À Fenntartói ellenőrzések


11



3.3.3.

Telepi Óvoda

Éves Munkaterv elkészítésének rendje

A szabályozás célja: az Éves Munkaterv szerves része az intézmény stratégiájának, érvényesül benne az intézmény minőségpolitikája. Segíti az éves munka szervezését, irányítását. Egyértelművé teszi a dolgozók számára az éves feladatokat, azok ütemezését és a felelősöket. Dokumentum:

o Miniszteri rendelet a tanév rendjéről o Közoktatási törvény tanévre vonatkozó rendelkezései o Fenntartói MIP o Intézményi MIP o HOP o Az éves értékelés dokumentumai

Készíti: az óvodavezetés a nevelőtestület segítségével (előzetes ötlet, kérés, javaslat). Módja: az év utolsó nevelői értekezletén javaslatok gyűjtése (pl. kiemelt nevelési terület, munkaközösség témája), majd az óvodavezető a tanévnyitó értekezleten előterjeszti, véleményeket egyezteti, majd elkészíti, megvitatja és elfogadtatja a végleges változatot a nevelőtestülettel. A nevelőtestület döntése előtt be kell kérni a Szülői Szervezet véleményezését a munkatervre vonatkozóan. Határidő: szeptember 1. Felelős: Óvodavezető Érvényessége: A tanév folyamán lehetőség van a elfogadásáról a nevelőtestület dönt, többségi határozattal.

felmerülő

módosításokra.

Ennek

Az Éves Munkaterv teljesültségét a nevelőtestület közösen értékeli a tanévzáró nevelési értekezleten. Határidő: június 15. Felelős: Óvodavezető Az éves Munkaterv 1 példányát a fenntartó kapja, 1-1 példányt kapnak a csoportok, és a vezetői irodában is megtalálható. A munkaterv felépítésének lépései: ¾ Helyzetkép, működési feladatok ¾ Jelenleg jellemző működési állapot ¾ Fejlesztési feladatok, erőforrás – tervezés ¾ Működést biztosító feladatok ¾ Az óvoda éves rendje ¾ A pedagógiai munka feladatai ¾ A nevelési év céljainak meghatározása 1. az előző év értékeléséből meghatározandó célok, feladatok 2. a nevelési év aktuális céljai ¾ A célok elérését biztosító szervezési feladatok ¾ A feladatok meghatározása (ismétlődők, a minőségfejlesztés feladatai, speciális és egyedi feladatok…) ¾ A nevelési év rendje ¾ Ünnepek, hagyományok ideje, felelőse, ¾ A nevelőmunkát segítő együttműködések, szolgáltatások ¾ Nevelés nélküli munkanapok ideje, témája Készítette: Fehérváriné Básits Margit

12



¾ ¾

Telepi Óvoda

¾ Nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek ideje, témája ¾ A nevelőmunkát segítő továbbképzések ¾ Egyszemélyi felelősök, határidők ¾ Kapcsolattartás, szülői értekezletek, fogadóórák… Ellenőrzési terv: ki – mit – mikor – milyen módszerrel – kinél ellenőriz Mellékletek • Munkaközösségi terv • Munka- és balesetvédelmi terv • Gyermekvédelmi terv • Minőségfejlesztési terv

3.4.

Ellenőrzés – értékelés

Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük. Az ellenőrzés rendszere az intézmény működésének egészét átszövi, kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra egyaránt. Mindig ténymegállapításra épül, objektív. Nem követi szükségszerűen értékelés. Az ellenőrzés alapozza meg az egyéni és az intézmény értékelését is. Célja: a működési folyamatok ellenőrzése, javítása: eredmények megerősítése, hatékony módszerek elterjesztése, hiányok pótlása, hibák javítása. Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint Spontán és alkalomszerű: a problémák feltárása, megoldása érdekében Az ellenőrzési rendszer működtetéséért felelős: Az intézmény vezetője Hatókör: Ellenőrzési jogkörrel felruházott személyek

3.4.1.

A vezetői, intézményi ellenőrzés rendje, szabályai

Az ellenőrzés folyamata: Információgyűjtés, dokumentumok felülvizsgálata Helyszíni ellenőrzés, látogatás Megállapítások, összegzés, értékelés Látogatási emlékeztető (feljegyzés) készítése Szükség szerinti korrekciós javaslatok megfogalmazása Az érintettekkel a tapasztalatok, megállapítások elfogadtatása

megismertetése,

A (pedagógiai munka) belső ellenőrzésének rendje Ellenőrzési terv alapján történik a vezetői ellenőrzés. Kiterjed a nevelőmunka egész területére, a komplex foglalkozások és foglalkozáson kívüli időre is. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az Éves Munkatervben elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti az óvodavezető-helyettes, a munkaközösség-vezető, illetve a minőségbiztosítás kiépítéséért felelős személy. Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.


13



Telepi Óvoda

Az óvodában az ellenőrzés és értékelés alapja a pedagógiai munka hatékonyságának mérése. Az értékelés a kitűzött célok és feladatok gyakorlattal való szinkronja alapján tényszerű összehasonlítással történik. A nevelési év során valamennyi pedagógus munkája értékelésre kerül. A pedagógus kérésére minősítést szükséges írni. A konkrét megállapításokat tartalmazó objektív tényfeltáráson alapuló, segítő szándékú ellenőrzés tapasztalatairól dokumentáció készül, melynek elemzése az érintettek jelenlétében önértékelés és beszélgetés formájában történik. A dolgozók értékelésére az óvodavezető jogosult. Az értékelésnek kötelező eleme – ha ez indokolt -, az adott terület javítása érdekében a beavatkozás elrendelése. Elrendelhető: kötelező hospitálás, hiánypótlás, képzésen való részvétel, fegyelmi felelősségre vonás, folyamatszabályozás, módszertani útmutató kötelező használata. A beavatkozás módja egyedi esetben a felsoroltaktól eltérhet. A beavatkozás eredményességének vizsgálata 1 maximum 6 hónap után kontroll ellenőrzéssel történik. Az elrendelt feladat végrehajtását és az ebből eredő változtatás minőségét az óvodavezető ellenőrzi. Az ellenőrzés területei o Törvények betartása, dokumentumok jogszerűsége o Az eszköznorma és a valóság összehasonlítása o Munkafegyelem o Dokumentálás, tartalmi és formai szabályosság o Szakmai tevékenység, o A nevelők munkájának eredményei o Gyermekvédelmi tevékenység o A gyermekbalesetek megelőzése o Munkaközösség tevékenysége o Minőségirányítás aktuális feladatai o Munkaköri feladatok betartása

3.4.2.

Vezetői, intézményi értékelés rendje, szabályai

Az értékelés – adatelemzés - folyamatszabályozó tevékenység, melynek középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll. A meghatározott célkitűzéseket hasonlítja össze az intézmény működésének és pedagógiai tevékenységének eredményeivel. Magába foglalja az ellenőrzést is. A kitűzött céloknak való megfelelőség alapján minősít. Cél: az intézményi munka folyamatos fejlesztése Feladata: Az intézmény gyakorlatának vizsgálása, hogy meghatározhatók és kijelölhetők legyenek az intézményben a fejlesztendő területek, a javítandó folyamatok. A dolgozók informálása arról, hogy a teljes intézmény - ezen belül a saját munkaterületükön végzett munkájuk hatékonysága, szakmai eredménye milyen. Felelős: óvodavezető. Az intézményi értékelésről a tanévzáró értekezleten jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. Az intézményi értékelés kiemelten tartalmazza azokat a következtetéseket, melyek alapját képezik a következő év fejlesztendő feladatainak. Hatóköre: beszámolási kötelezettséggel rendelkezők


14



Telepi Óvoda

A folyamatleírás tartalma: Az intézmény év közben végzett munkáját tanév végén értékeli. Az éves értékelő beszámolók elkészítésének határideje: 05. 25. (TCS, munkaközösség, megbízottak, felelősök, pedagógusok önértékelése, csoportok munkájának értékelése…) Az év közben készült értékelések alapján az intézményi értékelést az óvodavezető készíti el 05. 31-ig. Indikátorok az intézményi értékeléshez Óvodáztatási mutatók: jelentkezettek és felvettek aránya; körzeten kívüliek száma; férőhely kihasználtság mutatója (%); óvodai csoportok átlaglétszáma, Nevelés és fejlesztés: partnerek elégedettsége; pedagógusok önértékelésének eredménye; egyéb szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma, aránya; speciális fejlesztő programok beépülése az óvoda nevelési programjába; fejlesztő programokban résztvevő gyermekek száma, aránya; dokumentált óvodavezetői, vezető-helyettesi látogatások száma; belső szakmai tapasztalatcserék és képzések száma (hospitálás, továbbképzés stb.), Emberi erőforrás: képzés, továbbképzés, tanulás; a továbbképzési normatív támogatás felhasználásának mutatói; a pedagógusok szakmai végzettségi mutatói (alapképzettség, másod diploma szakvizsgázottak száma és aránya Eredményesség: szülői elégedettség; Sajátos nevelési igényű (integrált nevelésben és fejlesztésben részesülők) száma és aránya; a gyermekek neveltségi szintje, szokás és szabályrendszer, Hatékonyság – költség: gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága és törvényessége; férőhely kihasználtság mutatói; fenntartói költségvetésen túl forrásbővítés; benyújtott pályázatok száma; elnyert pályázatok száma, összege A vezetés: az intézmény szakmai dokumentumainak összhangja; az intézmény külső és belső környezete (higiénia és környezetkultúra); az intézmény céljainak megvalósulása; az intézményvezető személyes eredményei; pedagógiai innováció beindítása; az intézmény szervezeti kultúrája,

3.5.

Társadalmi kihatás: pedagógusok részvétele a közéletben; az intézmény és kapcsolatai.

Humánerőforrással való gazdálkodás

3.5.1.

Továbbképzési terv

Célja: Az adott időszakban a pedagógusok képzésének, továbbképzésének törvényes, gördülékeny, és tervezett biztosítása a minőségi munka megtartása mellett. Minden pedagógus kolléga elvégezhesse az óvoda profiljának megfelelő és a számára érdekesnek talált továbbképzést, tanfolyamot. Közalkalmazotti Tanács véleményezi és a nevelőtestület fogadja el a továbbképzési programot. Továbbképzési terv alapján a HOP célkitűzéseinek megvalósításához szükséges továbbképzéseken való részvételt támogatjuk elsősorban. Természetesen ez nem jelenti az egyéb területek kizárását. Lehetőséget biztosítunk a pedagógiai munkát segítő kollégák szükség szerinti, beiskolázására. A továbbképzési terv végrehajtására évenként beiskolázási terv készül.


15



Telepi Óvoda

3.5.2. Belső képzés formái „Ha összejövünk, az kezdet. Ha együtt maradunk, az már haladás. Ha együttdolgozunk, az már siker.” (Henry Ford)

Szakmai munkaközösség:

Célja: a szakmai fejlődés lehetőségének biztosítása, módszertani felfrissítés, új ismeretek átadása. Feladata: összefogja az azonos téma iránt érdeklődő pedagógusokat, segíti szakmai továbbfejlődésüket, lehetőséget ad egymás munkájának megismerésére is. A nevelőtestület igénye alapján alakul meg, az általuk választott témakörben. Élén a munkaközösség-vezető áll, aki a munkaterv alapján irányítja és szervezi a munkát. A részvétel a munkaközösség munkájában önkéntes, jelentkezés alapján történik. Az óvodavezető biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Házi bemutatók, hospitálások: Célja: a pedagógusok megismerése, fejlődés segítése, új ismeretek átadása. Feladata: a szakmai, módszertani megújulás elősegítése, változatos módszerekkel, egymás jobb megismerésének biztosítása. A bemutatót tartó személyek önkéntes jelentkezés, vagy kiválasztás alapján az éves munkatervben rögzítettek alapján kerülnek sorra. A bemutatón a részvétel mindenki számára kötelező. A látottakat szempontok szerinti megbeszélés követi. Szakmai nap: Célja: szakmai továbbképzési lehetőség biztosítása (lehetőség szerint külső előadók). Feladata: a nevelőtestület nevelés nélküli munkanapja, nevelőtestület erősítése, szakmai értékek erősítése. A HOP színvonalas megvalósításának segítése (külsős szakmai előadó, társintézmény látogatása, szaktanácsadói képzés, szakmai konferencia…)

3.5.3.

Ösztönző rendszer működtetése

A szabályozás célja: olyan elismerési rendszer működtetése, amely eredményeként a dolgozók jobb munkavégzésre motiváltak. Az ösztönző rendszer akkor működik megfelelően, ha a kollektíva minden tagja tisztában van az elvárásokkal, lehetőségekkel. Felelős: intézményvezető Érintettek: minden dolgozó Az ösztönzés lehetőségei: Továbbképzéseken való részvétel erkölcsi és anyagi támogatása Szakmai előmenetel támogatása Hatáskörök, jogkörök bővítése Jutalom szabadság Minőségi kereset-kiegészítés lehetősége Az éves költségvetéskereteitől függően anyagi elismerés „Az óvoda dolgozója” díjra javaslat Alapítványi díjra felterjesztés „Budakalász Pedagógusa” díj kitüntetésre javaslat „Budakalász Közoktatásáért” díj kitüntetésre javaslat


16



Telepi Óvoda

3.5.3.1. „Az óvoda dolgozója” díj Célja: az elismerést olyan óvodai alkalmazott kaphatja, aki esztétikus, balesetmentes, rendezett, tiszta, gyermekközeli óvodai környezet (ki)alakításáért, fejlesztéséért folyamatosan tesz, és társait is segíti ebben a munkában. Az elismerés formája: tárgyjutalom (óvoda dolgozója póló) - írásos alkalmazotti ajánlás (kit, miért) alapján. A díjat az óvodavezető a pedagógus – nap keretében, ünnepélyesen adja át.

3.5.4.

Új dolgozók fogadásának, betanulási rendje

Cél: Minden újonnan belépő dolgozó teljes körű felvilágosítást kapjon a munkájával és intézményünkkel kapcsolatban, és pozitív benyomásaik legyenek a beilleszkedési folyamatról. Felelős: óvodavezető-helyettes Érintettek: belépő új dolgozók A folyamatleírás tartalma: Új kolléga kiválasztásának és hatékony betanulásának szempontjai, kritériumai: A kiválasztás feltételei - óvodapedagógus esetében o A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv., 127.§.-a alapján a jogviszony létesítésének feltételei: széles szakmai tájékozottság, képzettség (diplomák, tanúsítványok…) o innovációs készség- az óvodavezetővel történő beszélgetés alapján o óvodánk szemléletével való azonosulás képessége (HOP előzetes megismerése, vezetői beszélgetés…) o Az új kollégák felvételénél előnyt élvez az, aki az óvoda speciális feladatainak megfelelő képzettséggel is rendelkezik. o az általános óvodapedagógusi munkaköri leírással való azonosulás Betanulás rendje: Az adott csoportban munkát kezdő óvónő köteles egy délelőttös és délutános héten az adott csoportokban hospitálni. Feladatai: o a gyakorlat megismerése (szokás- szabályrendszer, napi tevékenységek) o az elmélet gyakorlatban történő alkalmazása o konzultációs lehetőségek igénybe vétele o adminisztrációs feladatok megismerése, gyakorlati alkalmazása A betanulásban segít: az adott csoportban dolgozó párja A munkába lépő új óvónő feladatai:

◦ Alapdokumentumaink megismerése (HOP, Házirend, SZMSZ) ◦ Óvodánk eszközkészletének megismerése (tárolásuk, használatuk) ◦ A szerzett tapasztalatok, benyomások alapján egyéni munkaköri leírásának előkészítése, plusz feladatok kijelölése, segítő-építő ötleteinek felhasználásával


17



Telepi Óvoda

◦ A betanulás ideje alatt a betanuló óvónő segíti és aktívan részt vesz a fogadó csoport munkájában, életében.

◦ A betanulást segítő óvónő a betanulás ideje után a vezetőnek beszámol a tapasztalatairól, melyen az új kollega is részt vesz. A megbeszélésről feljegyzés készül.

A kiválasztás feltételei - technikai dolgozók esetében Minimum nyolc általános, az érettségi előnyt jelent. Előny a dajka végzettséget igazoló oklevél. Előző munkahely pozitív véleménye. Betanulás: Az óvodavezető helyettes kijelöli a támogató dolgozót. A támogató bemutatja az új dolgozót mindenkinek, majd nála hospitál 5 napig. A hospitálás alatt elsajátítja a teendőket, a betanító egyre több feladat önálló elvégzését bízza a betanulóra. A második naptól a csoport óvónője is bekapcsolódik a betanításba és megismerteti a csoport életével, szabályokkal az új dolgozót. Bevezeti mindazon dolgokba, amit neki a gyerekekkel kapcsolatos tevékenységéhez tudnia kell. A betanulási idő maximum 5 munkanap. A betanulási idő végén a segítők a vezető jelenlétében megbeszélik a betanulóval a tapasztalatokat, melyről feljegyzés készül.

4. Partnerkapcsolatok feltárása, irányítása 4.1.

A partnerek azonosítása

Cél: A partneri elégedettségi vizsgálatokhoz adatbázis szolgáltatása. Feladat: közvetlen/közvetett kategorizált partnerek felsorolása, a kapcsolattartó személy neve, elérhetősége Gyakorisága: évente, szeptember Felelős: TCS vezető A dokumentum egy aktuális példányt a minőségügyi iratok között kell tárolni.

4.2.

Kommunikáció a partnerekkel

Cél: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az intézmény működéséről és az őket érintő folyamatokról. Felelős: óvodavezető Hatóköre: minden dolgozó Intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető, a csoportok szintjén az óvónők kötelesek meggyőződni. Közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban az intézményvezető feladata.


18



4.3.

Telepi Óvoda

Panaszkezelés

A panaszkezelés alapja: az intézmény házirendje, a HOP (benne a dolgozókkal szembeni elvárások), a gyermeki és szülői jogok és kötelességek, az SZMSZ, KAT. A problémakezelés folyamata: A folyamat gazdája az óvodavezető, aki vezeti a panaszokkal kapcsolatos nyilvántartást és a nevelési év végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, javasolja a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti beszámolóját az éves értékeléshez.

Panaszkezelés rendje intézményünkben a szülők részére Célja: hogy a gyermeket érintő, felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a leggyorsabban, a legmegfelelőbb szinten lehessen megoldani.

◦ ◦ ◦ ◦

A panaszos a problémájával a csoport óvónőjéhez fordul Az óvónő aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Jogos panasz esetén, az óvónő egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

◦ Abban az esetben, ha az óvónő nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt az óvodavezető felé. Az óvodavezető 3 napon belül egyeztet a panaszossal.

◦ ◦ Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban

rögzítik, elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

◦ Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos jelenti a panaszt a fenntartó felé.

◦ Az óvodavezető a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a ◦

panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszossal, amit írásban rögzítenek.

A panaszkezelés rendje intézményünkben az alkalmazottak részére Célja: az óvodában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat, a legkorábbi időpontban és a legmegfelelőbb szinten lehessen megoldani

◦ Az alkalmazott panaszát az érintettel, az érintett terület felelősével megpróbálja megbeszélni.

◦ Az alkalmazott szóban vagy írásban eljuttatja az óvodavezetőhöz. ◦ Az óvodavezető 3 napon belül megvizsgálja a panasz jogosságát. ◦ Ha a panasz nem jogos, akkor a vezető tisztázza az ügyet a panaszossal.


19



Telepi Óvoda

◦ Ha a panasz jogosnak minősül, az óvodavezető 5 napon belül egyeztet a panaszossal. ◦ Ezt követően a vezető és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos, az érintett és a vezető a beválást.

◦ Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg, a vezető a fenntartó felé jelzi a problémát. 15 napon belül az óvodavezető a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. A fenntartó képviselője és az óvodavezető egyeztet a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik.

◦ A panaszos elégedetlenségével ezután a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

.


20



4.3.1. Partnerek Gyermekek (közvetlen belső)

Szülők (közvetlen külső)

Alkalmazotti kör (közvetlen belső)

Fenntartó (közvetlen külső) Általános iskolák (közvetlen külső)

Telepi Óvoda

Partneri kommunikációs táblázat

Napi óvodai élet, egyéni és csoporthelyzet

Naponta

Kapcsolattartó személy a partner részéről Valamennyi gyermek

Napi kapcsolat az óvodai élet során Munkaterv alapján: Réteg- és csoportos szülői értekezlet Fogadóórák Családlátogatások Nyílt napok Hagyományos ünnepek Családi nap, munkadélután SZMK értekezlet Napi munkakapcsolat Az óvoda hagyományai Felnőttek ünnepei Alkalmazotti értekezletek Nevelői értekezletek Heti megbeszélés Munkakapcsolat Hagyományok Testületi, bizottsági ülés Óvodai rendezvények Munkakapcsolat Tanítók látogatása az óvodába, Gyerekek látogatása az iskolába Óvónők látogatása az elsősöknél Egyeztetetés

Naponta

Szülők sokasága

3 alkalom

Szülők sokasága Szülők sokasága Érintett szülők Érintett szülők Szülők sokasága Szülők sokasága Szülők sokasága Érintett szülők Valamennyi alkalmazott, érintett dolgozó

Együttműködési formák

Gyakoriság

havonta évente, szükség szerint tavasszal 2 nap munkaterv szerint 2 alkalom 3 alkalom Naponta Munkaterv alapján

Kapcsolattartó személy az intézmény részéről Adott csoport óvónői, óvodai alkalmazottak Adott csoport óvónői Óvodavezető Adott csoport óvónői Adott csoport óvónői Adott csoport óvónői Adott csoport óvónői Adott csoport óvónői Az óvoda dolgozói Óvodavezető, és helyettes Óvodavezető, megbízott szervező Óvodavezető

Munka menetének megfelelően

Munka menetének megfelelően Tavasz Ősz Szeptember


A Polgármesteri Hivatal munkatársai Polgármester, képviselők jegyző Iskolaigazgatók: Tanítók, alsós munkaközösség vezető,

21

Óvoda vezetője

Óvodavezető Nagycsoportos óvónők Nagycsoportos óvónők Volt nagycsop. óvónők Óvodavezető


Frissítés Nevelési év első napja Ut. azon.: 2009. 09. 01. Nevelési év első napja Munkaterv alapján, évente

Utolsó azonosítás: 2009. 09. 01. Nevelési év első napja Változás esetén azonnal Utolsó azonosítás: 2009. 09. 01. Változás esetén azonnal, változásig: Nevelési év első napja Ut. azon.: 2009. 09. 01 Nevelési év első napja

Ut. azon.: 2009. 09. 01


Telepi Óvoda

5. Mérés, értékelés 5.1.

Partneri igény és elégedettségmérés

Cél: partnereink elégedettségének, elégedetlenségének, elvárásainak megismerése, erősségeinkre támaszkodva további fejlődési, fejlesztési célok meghatározása, trendvizsgálat, a belső működés fejlesztése, erősítése. Feladat: a kidolgozott partnerazonosítás és igényfelmérés szabályzat alapján a rendszeres elégedettségmérés elvégzése, visszacsatolás a partnerek részére. A kérdéskörök állandóak, egy-egy kérdés az aktualitásnak megfelelően változtatható, de az évek mérései így összehasonlíthatóak maradnak. Közvetlen partnerek elégedettségének, elégedetlenségének, igényeinek mérése Gyakoriság

Partnerek

Szempontok

Módszere/ mintavétel

GYERMEKEK

A nevelés fejlesztés minősége Nevelési eredmények Tárgyi feltételek:

KépválogatásÉvente reprezentatív (25%) mintavétel Nyitott mese -teljes körű - Horváth és Dubecz féle módszerÉvente Gallup kérdőív-minden szülő

SZÜLŐK

ALKALMAZOTTI KÖR

FENNTARTÓPOLGÁRMESTER

ISKOLÁK

A nevelés-fejlesztés minősége Nevelési eredmények Környezet, tárgyi feltételek Kapcsolattartás, Dolgozói klíma, vezetés, Globális kérdések A nevelés-fejlesztés minősége Nevelési eredmények Környezet, tárgyi feltételek Kapcsolattartás Dolgozói klíma, vezetés Globális kérdések A nevelés-fejlesztés minősége Nevelési eredmények Környezet, tárgyi feltételek Kapcsolattartás, Dolgozói klíma, vezetés, Globális kérdések A nevelés-fejlesztés minősége Nevelési eredmények Kapcsolattartás, Globális kérdések

Saját kérdőív -reprezentatív (25%) mintavétel Állandó és aktuális kérdések Gallup kérdőív- minden dolgozó, teljes körű

Évente

Állandó és aktuális kérdések

Felelős

Keletkezett eredmény

Rögzítés

Óvónők

Elégedettség, elvárásigényfelmérés Összegzés

Adatbázis

Óvónők

Elégedettség, igényfelmérés Összegzésbemutatása a szülőknek Óvodave Elégedettség, elvárászető igényfelmérés Összegzés bemutatása az alkalmazottaknak

Interjú- szóbeli vagy írásbeli interjú a polgármesterrel Állandó és aktuális kérdések

Évente

TCS

Kérdőív- teljes körű, tanítók, napközis csoport vezetői, Állandó és aktuális kérdések

Évente

TCS


22

Elégedettség, elvárásigényfelmérés Összegzésfenntartóhoz eljuttatva Elégedettség, igényfelmérés Összegzés-iskolához eljuttatva


Adatbázis

Következő mérés időpontjai Következő mérés: 2010. november Következő mérés: 2010. november

Adatbázis

Következő mérés: 2010. november

Írásban Adatbázis


Adatbázis



5.2.

Telepi Óvoda

Nevelési tevékenységek mérése, értékelése

5.2.1. Cél:

A programbeváláshoz kapcsolódó mérések, értékelések rendszere 9 helyi nevelési terv diagnosztizálása, hatékonyságának mérése, 9 az eredményes, hatékony területeinek megerősítése, 9 szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése, 9 intézményi szintű fejlesztés, pedagógiai kultúra erősítése

Felelős: Óvodavezető A program felülvizsgálatát 5 évente el kell végezni, ha a törvény másként nem rendelkezik. A felülvizsgálatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. A program törvényességi megfeleltetése az óvodavezető feladata. A nevelőtestület vizsgálja, hogy az alapelvek, célok, feladatok az adott körülmények között teljesíthetők-e az elmúlt időszak tapasztalatai alapján. Dokumentumelemzéssel a program minden területét átvizsgálja, a felmerülő problémákat feltárja, elemzi és következtetéseket von le. A részterületek módosítására javaslatokat dolgoz ki. Az így elfogadott módosításokkal kiegészül a HOP. A nevelőtestület által módosított, elfogadott HOP-ot a fenntartónak jóváhagyásra előterjeszti az intézmény vezetője. A nevelőtestületi döntés előtt a Szülői Szervezet is megismeri és véleményezi a HOP-ot. Az óvoda vezetője a dokumentum 1-1 példányát átadja a csoportban dolgozó óvodapedagógusoknak, lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmény hivatalos helyiségében, a honlapon a szülők megismerjék a Helyi nevelési program tartalmát. Feladatunk az alábbi területek vizsgálata: 9 Feltétel-rendszer (személyi, tárgyi, anyagi) 9 Partnereink elégedettsége 9 Pedagógiai dokumentumok (Csoportnapló, személyiséglap) 9 Nevelő-fejlesztő munka: egészséges életmód, érzelmi nevelés, szocializáció; értelmi fejlesztés, nevelés; anyanyelvi nevelés; játék; művészeti tevékenység; mozgás; külső világ tevékeny megismerése; munka; tanulás; közösségi élet; gyermekvédelem; differenciálás…

5.2.2.

A gyermekcsoportra vonatkozó tervezés, értékelés Területei

Tervezés módja

Tervezés helye

Tervezés időszaka

Egészséges életmód Érzelmi nevelés és szocializáció Értelmi nevelés

Az országos ÓNAP és a HOP alapján történik csoportra szabottan.

Csoportnapló

Évente

Nevelési feladatok, szokásrend Napirend, hetirend Szervezési feladatok

Rugalmasan, időkeretek megjelölésével Aktualitásnak megfelelően.

Csoportnapló Csoportnapló

Szorgalmi idő és nyár Éves és heti lebontásban

Játék szabadidős tevékenység Társas közösségi tevékenység Munkatevékenység

HOP, az ötlettár, alapján Gyermeki érdeklődésre építve, komplexen

Csoportnapló

Ötlettár, és heti lebontás

Tanulási tevékenység Készítette: Fehérváriné Básits Margit

23



Telepi Óvoda

A gyermekcsoportok egy nevelési évre szóló tervét a csoportok óvodapedagógusai együttműködve készítik el. A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez igazodva csoportra szabottan tervezzük meg. Az értékelés a kitűzött célok, sikerkritériumok és az elért eredmények összevetésével történik. A gyermekek egyéni fejlesztésének terve és értékelése a személyiséglapban, a fejlesztő lapon, a csoportnaplóban található

5.2.3.

Gyermekek fejlődésének nyomonkövetése

Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlődését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését, ezzel összefüggően az iskolásítás elkerülését. Szem előtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehető legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni. Az óvoda nevelési intézmény jellegéből adódóan elsődlegesen a nem számosságra épülő un. „puha” mérési módszereket tartjuk elfogadhatónak. Ezek: • megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben, folyamatos megfigyeléssel) • beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembe vételével) • gyermekmunkák elemzése (családrajz, emberrajz) • dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő programok). A méréseket elsősorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok végzik, előfordulnak azonban olyan esetek, amikor „külső” emberek segítségét is igénybe vesszük. Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlődését folyamatosan mérjük, értékeljük. Tapasztalatainkat a „személyiséglapon” és a csoportnaplóban rögzítjük. Cél: 9 információ gyűjtés a gyermek személyiségfejlődéséről (bemenet), 9 közös értékrend, követelményrendszer, mérőeszköz alkalmazása, 9 a nevelési eredmény és a fejlődési folyamat nyomon-követése (személyiséglap), 9 iskolai élet megkezdésére alkalmasság megállapítása (kimenet), Sikerkritérium: a tanköteles korú gyermekek 70%-a megkezdi iskolai tanulmányait. Mérési eszközök: • Pipalisták, személyiség lap, kimenet lap, DIFER, • Problémás, bizonytalan helyzetben igényelhető a kollégák egyéb irányú vizsgálati tudása is.


24



5.2.4.

Telepi Óvoda

A nevelőmunka során alkalmazott vizsgálatok rendje

Korcsoport 3-4 év kiscsoport és az újonnan óvodába lépők

Célja Óvodakezdéskor a képességek feltérképezése, honnan indul

Módszer Megfigyelés, rögzítés

Határidő/ időpont Óvodakezdés után, két hónapon belül

Felelős

Dokumentum

Csoportos óvónők

Anamnézis Bemeneti lap

Csoportos óvónők

Személyiség lap

Csoportos óvónők

Emberrajzok

Csoportos óvónők

Személyiség lap

Minden korcsoport

Képességek fejlődésének nyomon követése, fejlettségi állapot Megfigyelés, rögzítés rögzítése – egyéni fejlesztési tervek

Minden korcsoport

Finommotorika, rajzkészség fejlődésének nyomon követése

Gyermekmunkák elemzése

Minden korcsoport

Testi fejlődés nyomonkövetése

Súly és magasságmérés

Fejlettség nyomon követése

DIFER szűrés

6. + év nagycsoport

Finommotorika, monotóniatűrés és téri tájékozódás vizsgálata csoportos helyzetben

Irányított feladatadás, megfigyelés, Január 15. munkák elemzése

Csoportos óvónők

Gyermekmunka


Iskolakezdési alkalmasság megállapítása

Iskolaérettségi szűrés DIFER

Január 15.

Csoportos óvónők

Pontozó lap


Iskolakezdési alkalmasság megállapítása

Összegzés, rögzítés

Január 15.

Csoportos óvónők

Kimenet lap


A helyben kiszűrt problémás(nak vélt) gyermekek szakszerű iskolaérettségi vizsgálata

Nevelési Tanácsadós iskolaérettségi vizsgálat igénylése, Szakértői Bizottsági vizsgálatra utalás

Január 20.

Nagycsoportos óvónők

Szakvélemény

3-4-5-6-+ év

Beszédbeindítás, beszédjavítás, diszlexia prevenció

Logopédiai szűrés, Logopédiai fejlesztés

Folyamatos (nagycsoportosok elsőbbsége)

Logopédus

Logopédiai napló

Mindhárom korcsoport

Részképességek, fejlődési fokok teljesülése a gyermek fejlettségében

Megfigyelés, pipázás

Március 30.

Csoportos óvónők

Pipalista

5. év


Tanévenként 2x Okt. 30 és márc. 30



Gyermek 5. életéve Csoportos óvónők

25


Difer lapok


5.2.5.

Telepi Óvoda

Alkalmazottak önértékelése

Cél: személyiség fejlesztése, folyamatos önkontroll, intézményi célok és egyéni karrier célok összhangba hozása, kölcsönös erősítése, támogatása. Az óvónők és a pedagógiai munkát segítő munkatársak saját munkájukról évi egy alkalommal, önértékelő lapot töltenek ki, melyen értékelik nevelő munkájukat, feladatvállalásukat, munkatársi együttműködésüket (swot analízis, nyitott mondatok, skálák). Az adatok elemzése, következtetések levonása az óvodavezető és az óvónő, illetve a csoporthármas „négyszemközti” megbeszélésén történik. Teljesítményértékelés A szabályzat hatálya:

Telepi Óvoda alkalmazotti közössége

A szabályzat érvényessége:

Visszavonásig

A teljesítményértékelés célja: A teljesítményértékelés időpontja: A teljesítményértékelés módja: A teljesítményértékelést végzi: Információ, nyilvánosság biztosítása:

• személyiség fejlesztés, folyamatos önkontroll, • a szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztése • az alkalmazottak teljesítményének megerősítése, javítása; • az egyéni és a szervezeti célok összhangjának erősítése. • évente májusban-júniusban, illetve • a KJT-ben meghatározott minősítés esetén (40§) • MIP ellenőrzési rendszere alapján, • Önértékelés óvodavezető, óvodavezető-helyettes, munkaközösség-vezető, minőségfejlesztési vezető Az érintett számára a rá vonatkozó értékelések megismerése biztosított. Az óvodai, szervezeti egységenkénti átlagok nyilvánosak (faliújság).

Célok részletesen: • egyéni erőfeszítés ösztönzése • a munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése • a munkavégzéshez szükséges források feltárása • a munkatárs szervezeti egységen belüli helyének feltárása • információk a kollégák adottságairól a munkaszervezés számára • a munkaköri leírások és munkacélok rendszeres áttekintése, felülvizsgálata

Fejlesztési célkitűzés: • teljesítmény visszajelzés az alkalmazott számára – motiváció, elégedettség • jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatos előrejelzés, a megerősítést igénylő területek kijelölése, • képzési, fejlesztési igények megfogalmazása

Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése


26



Telepi Óvoda

Vezetői feladatokat ellátók az óvodában: Óvodavezető-helyettes Munkaközösség vezető Minőségfejlesztési vezető

Óvodapedagógusi munka: az „Önértékelő lap óvodapedagógusok részére” alapján és a Megbízásuk alapján: „Önértékelő lap vezető beosztásúaknak”

Alkalmazottak teljesítményértékelése Az alkalmazottak saját munkájukról évi egy alkalommal, önértékelő lapot töltenek ki: • óvodapedagógusok: „Önértékelő lap óvodapedagógusok részére” • dajkák „Önértékelő lap pedagógiai munkát segítő munkatársak részére” • segítő alkalmazottak: „Önértékelő lap segítő munkatársak részére”

Értékelési területek Pedagógiai felkészültség Nevelés-fejlesztés Szervezeti kultúra Pedagógiai jellegű tevékenység Munkafegyelem, adminisztráció Munkaköri feladatok ellátása

Óvodapedagógusok

Dajkák

Segítő alkalmazottak

X X X X X

X

X

X X

X X

Az adatok elemzése, következtetések levonása az óvodavezető és az óvónő, illetve a csoporthármas „négyszemközti” megbeszélésén történik.

ELJÁRÁSREND 1. Előkészítés • Szabályzat felelevenítése • Az alkalmazottak saját önértékelésének előkészítése, megbeszélése • Csoportlátogatások mikéntjének, idejének rögzítése (munkaterv) • további támpontok vizsgálata: elért eredmények, dokumentációk, személyiség lapok, faliújság, dekoráció, tervek, szülői vélemények, kollégák véleménye, csoporton belüli tevékenységek… • Munkalapok, pipalisták előkészítése, vezetése az év során • Értékelő lapok biztosítása 2. Értékelés • Csoportlátogatás • Önértékelés • Vezetői értékelés kitöltése • Értékelő megbeszélés

Az állítások kiválasztása során végig tekintettel kell lenni arra, hogy minden esetben megfelelő bizonyítékkal tudja az értékelő és az értékelt alátámasztani értékelésének megalapozottságát. Azaz csak tényekre alapozva lehet az értékelést jól elvégezni. 3. Lezárás • az értékelést egy közösen elkészített fejlesztési-cselekvési terv zárja


27



Telepi Óvoda

• a megvalósulás mérőpontjának rögzítése • megvalósulás értékelése • hosszú távú következmény 4. Értékelési szintek: • 80% - 100% kiválóan alkalmas • 60% - 79% alkalmas • 30% - 59% kevéssé alkalmas • 30% alatt alkalmatlan

minősítésnél kiemelkedő minősítésnél megfelelő minősítésnél kevéssé megfelelő minősítésnél nem megfelelő

– elérhető pont 3 – elérhető pont 2 – elérhető pont 1 – elérhető pont 0

Dokumentumok: • önértékelő lap és vezetői értékelő lap • csoportlátogatási emlékeztető • egyéni összesítő, intézkedési terv • szakmacsoportonkénti összesítő • „Szakmai dokumentumok formai megfelelősége” formanyomtatvány • „Tervezés naprakészsége” formanyomtatvány • „Tervezés tartalma (szakmaiság)” formanyomtatvány • „Tervezés képessége (művészeti tevékenységek – változó tartalom, munkatervben rögzítve)” formanyomtatvány • „Gondozási feladatok megszervezése” formanyomtatvány • „Negyedéves bejárás értékelő lap” • „Munkakezdés ellenőrző lap” • Szülők visszajelzése – „szülői elégedettségvizsgálat __ és ___ kérdéseinek eredménye”

Az óvodavezető teljesítményértékelését Budakalász Város Önkormányzat Oktatási Osztályának vezetője, munkatársai illetve az önkormányzat által megbízott szakértő végzi az ÖMIP szabályozása alapján.


28



Telepi Óvoda

Pedagógusok teljesítményértékelésének rendszere

Szakmai tudás alkalmazása

Területek

Módszer

Mikor

Felelős

Dokument áció

Szakmai dokumentumok formai megfelelősége

Formanyomtatvány

Szeptember 30.

Óvh

Kitöltött lista

Tervezés naprakészsége

Formanyomtatvány

Szúrópróbaszerűen évente 4-szer

Óv+óvh

Kitöltött formanyom tatvány

Tervezés tartalma (szakmaiság)

Dokumentumelemzés

Április

óvodavezetés

munkalapok

Tervezés képessége (művészeti tevékenységek – változó tartalom)

Dokumentumelemzés

Március

óvodavezetés

munkalapok

Gondozási feladatok megszervezése

Megfigyelési szempontsor Önértékelés

Óv

Kitöltött lista

Szülők visszajelzése

Szülői elégedettségmérési kérdőív x, y, kérdései

November

Minőségfejlesztési vezető

elégedettsé gmérési kérdőívek

megfigyelés

Munkatervben rögzítve

óv, óvh, mfv

Értékelő lap

Május

Óv, minden alkalmazott??

Kitöltött szempontso r, vezetői értékelés

Csoportlátogatás

Önértékelés

Szempontsor, beszélgetés

Október Május


29

Indikátor 3 hibátlan 2 1 hiányosság 1 2 hiányosság 0 3 hiányosság 3 hibátlan 2 1 hiányosság 1 2 hiányosság 0 3 hiányosság 3 3 – 2.5 felett 2 - 2,5-ig 1 - 2,0-ig 0 - 1,5-ig 3 – 2.5 felett 2 - 2,5-ig 1 - 2,0-ig 0 - 1,5-ig 3 – 2.5 felett 2 - 2,5-ig 1 - 2,0-ig 0 - 1,5-ig 3 4,5- től magasabb 2 4,0- nél magasabb 1 3,6 tól magasabb 0 3,6 alatt összes látogatás értékelőlapjának átlaga 3 – kiváló 2 – megfelelt 1 – alkalmas 0 – nem alkalmas óvodai átlaghoz való közelítettség (szórásban)


Optimum

Minimum

3 2

1

3 2

1

3 2

1

3 2

1

3 2

1

3 2

1

3 2

1

3 2

1


5.3.

Telepi Óvoda

Irányított önértékelés

Cél: A partnerközpontú minőségfejlesztés feltételeinek és eredményeinek rendszeres értékelésével az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek, folyamatainak meghatározása, az intézményi működés partnerek elvárásainak megfelelő folyamatos fejlesztése. Sikerkritérium: Az önértékelés minden egyes területe érje el a négyes értéket és az összesített, valamint részterületeinek eredménye ne álljon ellentétben egyéb mérésekkel és a kérdőíves technikával összegyűjtött eredményekkel. Az eljárás leírása: 9 A pedagógiai munka és a partnerközpontú minőségfejlesztés stratégiai céljaihoz kapcsolódóan intézményünk 5 évenként (vezetői pályázati ciklus) irányított önértékelést végez a kidolgozott irányított önértékelés eljárásrendje alapján. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait. 9 Az önértékelés keretében elvégzendő elemezések alapján következtetéseket vonunk le, célokat tűzünk, ki és megtervezzük azok megvalósítását. Az irányított önértékeléssel egy következő időszak PDCA ciklusát indítjuk újra. 9 A minőségfejlesztési vezető irányítja és ellenőrzi az irányított önértékelés elvégzését. Ő készíti elő és szervezi meg az önértékelés folyamatát. 9 A felkészülést legalább 6 hónappal korábban elő kell készíteni. Az előkészítés magában foglalja az önértékelési cél, az értékelési területek, módszerek, eszközök, erőforrások és az elvárt kimenetek formájának pontos meghatározását, a mellékelt folyamatterv aktualizálásával és az értékelő csoport feladatra történő felkészítésével. 9 Az irányított önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése TCS feladata. 9 Az értékelés eredményeiről a feldolgozást végzők szöveges leírást, adattáblákat és grafikonokat készítenek az elemzés (és a későbbi összehasonlítások) számára. Ki kell mutatni az értékelési területeknek megfelelően részletezve a következőket: • Az „adottságok" vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket. • Az „eredmények" vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket. 9 Az irányított önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel az intézményvezető ismerteti. 9 A fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzések elvégzésére, a következtetések levonására, a fejlesztési irányok és célok pontos meghatározására minőségi körök alakulnak. A minőségi körök elkészítik a fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzéseket és a kővetkeztetéseket. Ennek keretében elvégzik a valós helyzet valamint az elérni kívánt célállapot (és annak mérhető sikerkritériumai) közötti eltérések okainak feltárását, elemzését továbbá megtervezik a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, és javaslatot tesznek a célok priorizálására és időtáv szerinti strukturálására. E közben szükség szerint konzultálnak az intézményvezetővel. Az ily módon elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat a minőségi körvezetőkkel kibővített. intézményvezetés megvitatja és dönt arról, mire szükséges azonnali vezetői intézkedést hozni, mit kell beépíteni az intézmény stratégiai dokumentumaiba illetve mire készüljenek az intézményi munkaterv mellékletét képező (vagy a munkatervbe beépülő) intézkedési tervek. 9 A vezetőségi döntésnek megfelelően a minőségi körök a célállapot elérésére intézkedési terveket készítenek. Készítette: Fehérváriné Básits Margit

30



Telepi Óvoda

Intézkedési terv javasolt tartalmi és formai elemei: a fejlesztendő terület megnevezése, a cél, az időtartam és az elvárt eredmény meghatározása, táblázatban rögzítve a feladatok (részlépések), a résztvevők, az időtartam, a határidő, a módszer, a felelős, az ellenőrző, célérték (elvárt eredmény). 9 Az intézkedési tervet az óvodavezető fogadja el és az alkalmazotti kör valósítja meg, A munkát a minőségfejlesztési vezető koordinálja-segíti, az intézményvezető ellenőrzi, és a dolgozói közösség az aktuális tanév végén a vezetői értékelést elfogadja. 9 A felmérési, adatgyűjtési eszközök egy-egy példányát, az önértékelés összesített és elemzett eredményeit, a céllistát, az intézkedések tervét és azok megvalósításának értékelési dokumentációját intézményünk iratkezelési szabályzata szerint az irattárban illetve elektronikus úton, számítógéplemezen tároljuk. Az adatok és a szöveges összegzések az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek, ezt a minőségfejlesztési vezető biztosítja. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása Az intézményvezetés mindenkori irányított önértékelés elvégzését követő 15 napon belül felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet. Módszer: Struktúra Minőségfejlesztési Kft. intézmények számára kialakított mérőeszköze, és ennek összehasonlítása addigi mérési eredményeinkkel. Területek: 1. A vezetés értékelése 2. Sratégiai és operatív tervezés 3. A dolgozók irányításának az értékelése 4. Erőforrások értékelése 5. A folyamatok és szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának a szintje 7. A szervezeti kultúra értékelése 8. A munkatársak bevonásának a mértéke 9. A külső partnerek (szülők, gyerekek) elégedettsége 10. A belső partnerek elégedettsége 11. Az óvoda oktatási, nevelési eredményei 12. Közösségi, társadalmi szerepvállalás

Felelősségi körök Intézményvezető: Az irányított önértékelés eljárásrendjének betartása és betartatása, az adatgyűjtéshez, adatfeldolgozáshoz és elemzéshez szükséges emberi és tárgyi erőforrások biztosítása, az érdekeltek tájékoztatása az értékelés eredményeiről. Az értékelés alapján a munkatársak minél szélesebb körű bevonásával fejlesztési célok és intézkedések meghatározása és megvalósítása. Minőségfejlesztési vezető: az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése, az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, elemzés, célmegvalósítás tevékenységeinek koordinálása, fejlesztési javaslatok elkészítése.

5.4.

MIP végrehajtásának nevelőtestületi értékelése

Cél: a MIP-ben meghatározott hosszú távú működési elvek, vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának teljesülésének nyomon követése Készítette: Fehérváriné Básits Margit

31



Telepi Óvoda

Az értékelés szempontjai: • Fenntartói minőségpolitikai célok teljesülése • Óvodai minőségpolitika teljesülése • Alapdokumentumok céljainak megvalósulása • Minőségirányítási rendszer működése • Partnerkapcsolatok teljesülése • Mérés, értékelés eredményei • A minőségfejlesztési munkaterv eredményei, megfogalmazott fejlesztések megvalósulása

Az értékelés rendje: A nevelési év végén a minőségfejlesztési csoport és az intézményvezetés a MIP végrehajtásának értékeléséről beszámolót készít, mely az éves munka értékelésének része. A szülői közösség véleményezi. Előzetes megismerés alapján a tanévzáró értekezleten a nevelőtestület megvitatja, szükség szerint módosítja és elfogadja. Az értékelést, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak, a javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

6. MIP felülvizsgálata, legitimációja A nyilvánosságra hozatal módja, formája, a megismerhetőség folyamatos biztosítása A MIP a teljes alkalmazotti kör által történő megvitatás, elfogadás és a fenntartó jóváhagyása után az óvoda irattárában és a nevelői szobában és kerül elhelyezésre. Az óvoda honlapján is biztosított a megismerése. Az intézményi faliújságon történő MIP elhelyezése által a szülők a dokumentumba betekintést nyerhetnek, illetve tájékoztatást kaphatnak. A felmerülő kérdésekre előre megbeszélt időpontban az óvoda vezetője, helyettese, illetve a minőségügyi felelős ad választ.

A rendszeres felülvizsgálati eljárás szabályai Minden tanév elején, illetve a törvényváltozások, - módosítások, valamint fenntartói elvárások változása kapcsán az MIP felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálat célja: • a MIP megfelelőségének igazolása, • a MIP biztosítja a kitűzött célok megvalósítását, • a MIP-ben meghatározott eljárásrendeknek, szabályozásoknak megfelelő intézményi működés. A MIP felülvizsgálatának rendje

Minőségcélok

Ideje 4 évente

Minőségpolitika Részt vevők Szempontok óvodavezető célok teljesülése, koherenciája, alkalmazottak azonosulása, fenntartói elvárásoknak megfelelőség Minőségfejlesztési rendszer


32


Minőségirányítási program Vezetési folyamatok

Ideje 4 évente

Tervezési folyamatok

4 évente

Irányított önértékelés

4 évente

Minőségfejlesztési csoport (TCS) Partnerkapcsolatok

Önértékelés

Intézkedési tervek

Telepi Óvoda Részt vevők óvodavezető, minőségfejlesztési vezető óvodavezető, minőségfejlesztési vezető óvodavezető, minőségfejlesztési vezető

Szempontok Eljárásrendnek megfelelő működés

HOP, SZMSZ, MIP megfelelő eredmények

elvárásoknak

feltételek és eredmények , összehasonlíthatóság, eredményesség kimutatására alkalmas, eredmények értékelése, intézkedés Minőségfejlesztési rendszer működtetése Ideje Részt vevők Szempontok évente óvodavezető szabályzóknak megfelelő működés, alkalmazottak bevonása, tájékoztatása évente óvodavezető, elégedettségmérés módszereinek minőségfejlesztési megfelelősége, problémalista és vezető intézkedési tervek a megoldásra évente óvodavezető, ismételhetőség, előző eredményekkel minőségfejlesztési összehasonlítható, eredményesség vezető kimutatására alkalmas, eredmények értékelése, intézkedés évente óvodavezető Formai, tartalmi megfelelőség

A módosítási eljárás szabályai A dokumentum módosítását írásban kezdeményezheti a nevelőtestület 20 %-a, illetve a szülői közösség, viszont Az okok feltárása alapján készül a módosítási javaslat. A minőségfejlesztési vezető elkészíti a módosítási javaslatot. Az alkalmazotti közösség szavazati többsége (50 % + egy fő elfogadása) esetén az óvodavezető módosítja az óvodai MIP-t. A módosított MIP a nevelőtestület elfogadásával, a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. A módosítás indoka lehet: a törvény-, jogszabály változása , a fenntartói elvárásokban történő változás, valamint az elégedettség- igényfelmérések során felmerült problémák (elvárás változás, célváltozás, túlszabályozottság, rossz célmeghatározás), új szabályozás beépítése.

Végül

„A tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés, majd tervkorrekció, ismét megvalósítás… folyamat (PDCA) értelmetlen a mérés, értékelés nélkül. De kár lenne elfelejteni, hogy bár a kisbabákat állandóan mérik, nem attól fejlődnek!”


33



Telepi Óvoda

7. Legitimációs záradék Alkalmazotti közösség jóváhagyásának kelte: Fenntartóhoz történt benyújtás kelte: Fenntartó jóváhagyás kelte: A MIP hatályba lépése:

augusztus 30. (21/2010 (08. 30.) 2010. szeptember 14. 2010. __________________ 2010. _________________

A MIP érvényessége:

2015. augusztus 31.

Tervezett felülvizsgálat kelte:

2014/2015

Szülői szervezet véleményezésének kelte:

2010. augusztus 25.

8. Mellékletek

Alkalmazotti jóváhagyás jegyzőkönyve SZMK véleményezése


34


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (MIP)

Recommend Documents