ÖNTÖTTVAS SZEREPE A SZÜRKE TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSÁRA
A S ÉS Mn-TARTALOM JELLEMZŐ MINŐSÉGÉT
K i
v
o
VERESKÖI okl. a
Nehézipari
Műszaki
Egyetem
a
JÁNOS*
Kohómérnöki
A
és
elfogadott
értekezéséből
bírálói:
értekezés
Vizsgabízottság
Horváth
benyújtott
Karához
Dr. Verő József, tszv. egyetemi tanár, Szele Mihály, egyetemi tanár; Dr. Nándort" Gyula, egyetemi adjunktus,
Dr.
t
kohómémöknek
doktori Az
n
Zoltán,
tszv.
tagjai: egyetemi
MTA
az
a
tanár,
rendes
műsz.
tagja; kandidátusa.
tud.
dékán,
műsz.
MTA
rendes
tud.
kandidátusa,
elnök; DT. Dr. Dr.
Sándor, tszv. egyetemi tanár, az József, tszv. egyetemi tanár, tszv. tanár, Sándor, egyetemi egyetemi Imre, mb. tanszékvezető,
Gelei Verő Simon
Rákos
Az
értekezés
beadásának
Az
értekezés
elfogadásának
az
tagja; tagja; kandidátusa;
MTA rendes a műsz. tud.
adjunktus.
27. 1961. június időpontja: 1961. november időpontja:
24.
utóbbi
években mind öntödbéinik a gyakrabban kényszerülnek kupolókemenhőmérséklet A nabiztosítására koksz-adagokkal dolgozni. nagyobb a koksz felhasználása a koksz rosszabb mennyiségű minőségével, főképpen rosszabb és a fűtőértek túlértékkel Ezen szilárdsági elégtelenségével nmagyarázható. az öntödék kokszfelhasználását az utolsó években menően, lha megvizsgáljuk fajlagos és ezt 20-25 év azt a összehasonlítjuk előttivel, hogy a kokszfelhasználás látjuk, általában nem közömbös az kénnövekedett öntöttvas [l]. Ez a tény természetesen tartalma az olvasztóaz öntöttvas kémtartalmának mivel jó részét szempontjából, kokszból veszi fel. Az öntöttvas kéntartalmánask növekedését az továbbá is, hogy a eredményezi kéntartalmú 30 a már mintegy nagyobb ..350/0-át az öntödéből visszakerülő, A korábbi megstb.) képezi. (felöntések, selejtes öntvények beömlők, ontvénytöredék Ílgyelések [2] alapján kéntartalmának is arra összes hogy a betét következtethetünk, a kéntartalmának folyékony mintegy 750/g-a, a koksz pedig mintegy 300/g-a átmegy többszöri történő a hogy az öntöttvas kúpolókemencéiben eredménye, Yasba. Ennek Az
cében gyobb
kellő
a
betét
.
atolvasztása A
után
másik
következtében *Dr.
11
Vereskői
kénben
jelenség nagyobb János
dúsul. olvasztása folyamán, kell figyelembe mangán-leégést
mindig
az
jobban
öntöttvas
a
Nehézipari
Műszaki
Egyetem
hogy venni
öntészeti
a az
többszöri oxidáció
Tanszékén
átolvasztás következ-
docens.
161
során az öntöttvasban a kén fokozatosan növekszik csökken. Ez a jelenség a mangán gyakorlatban gyártási nehézsé: öntvényhiba-jelenségek jár együtt, lépnek gekkel fel, mint pl. rossz folyékonyság való stb. szívódás, poro-zitásra hajlam; hideg repedés hideg folyás, H. [3] a kén káros hatását különösen a Mater, nyersvasnélküli olvasztás eseté. az ben öntődében az Sper, G. [4] viszont egyik németországi hangsúlyozza, 1951-52-es közöl amit a években selejtszázalékról igen magas fellépő adatokat, nagyobb koksztében. ezzel
A
többszöri
átolvasztások
egyidejűleg
a
i
kénben való dúsulása okozott kis mangántartalom adag okozói között említi a selejt nagy kéntartalmat, amely a a folyékonyswágot wgázbezáródásokat gyártásánál rontja, vasöntvények eredményez A. M. [6] Az G. A. és Szamarin, acél Mesedlisvill, mangántartalmá; Z. A., Lubinova, c. csökkentésében kén káros hatásának a nak munkájukban szerepéről megállapitjáig mértékénél acél nagy vöröstörékenységi hajlamának szerep jut az hogy az Mn/s mellett.
következtében A. [5] szintén Tóth
viszony
alakulásának.
fogyasztás
Az
itt
a
Mindezek
hogy következtetni, sem teljesen napjainkban még további tallurgiájában nek
megvizsgálni
az
ismertetett az öntöttvas
a
az
mangán kimunkált. kutatásokat
irodalmi és kutatások hivatkozások arra az és a kén vasötvözetekvben szerepe ipari Ezek hatásának az Öntöttvasak vizsgálata
tanulmány növekvő
az eutektikus szövetszerke-zetére, öntöttvas az változására, keménység
különböző
kitószilárdstágára lom
célja
és
mangántarta-
Karbon
r
7%
l
leigya)a/akban
,
(WVÍÁGE/aű? 17-1
7300
7700
1
ej
l
"o"
JLem/y i"? 1
1
í"
elfog, ltlsfesog), moozgfií; [ly/LÜF) A; '
i
l
§904 6001-
g
xlÉ600
700
§
'**ií
"
54154
(s
,
l
-1í'5'-4-'
FESFSÚÜIZÜ-w ""f"";*',5""'"9 l
É"
500%"
WÍÉPÜ 30
felett
egy heterobelül gén rész következik, amelyen egy kénben dúsabb fázis dúsabb fáegy vasban zissal van az együtt jelen, Az eutektikum vasoldalán fekszik állapotábra 84,6 % FeSnél, 111. 3030/5 S-nvél. Az eutektikum olvadása 985 OC-on történik. Irodalmi adatok alapján egybehangzoan megállapítható, hogy a kén a kristályos Vasiban A gyakorlatilag oldhatatlan.
r";
*
állapotábrábtól leolvasható, hogy a FeS 1193 OC-nál olvad. 36,5 O/o S-tartalommal Tehát a eddig a koncentrációig folyékony tiszta vasban tökéletes oldhatóság áll fenn.
0010/0 mennyiségben oldja a kenet. konyság csökken, és főleg a kisebb, loknál egy-két század százaléknyi
nagyságára,
150077-7 7500
be,
S koncentráció
öntöttvas a Brinell-
sza-
mellett. A kennek
ezen
me-
alapján
ismert ad.at0k a hatását az
eddig
az
kténtartalmának számára cellák
Az
Az
még
igényel.
való olda vasötvözetekben már több kutató sőt Vizsgálta, hatóságát I. W. már a vasés Shewnan, [7] Chipman, levő és szaötvözetekben kén aktivitását is meghatározták. Az Fel-S badenergiáját rendszer az 1. ábrán mutatállapotábráját
juk
enged-
A '
7'
l,
a-ewxes
Zoowéwfl
ily; %5: kréiáísj 7§§"'"*;;f',;§'= 670304050
60
77 471190100
5
MÉN-J 1- ábra
1000
y-vas
jelenlétében
0,1 % körüli
C
OC körül azonban
esetében,
mintegy az
oldé-
főleg lágy acé-
kén oldásának a lehetősége megvan. szenemfémes fázisának sorrendje kristályosodási az olvadékból eleinte csak Az eutektikus vaskristályok képződnek. rint, rendellenesen eutektikum. Ez az eutektikum pedig Fe-FeS kb. 90% szulfiddal. kristályosodik, Így az eutektikum helyén a vaskristáA kristályhatárokzon lyok között vasszulfid hártya található. elhelyezkedő
Az
Fe-S
ötvözet
_
homérsékleten
162
hőmérsékleten és az eutektikum vasszulfíd közönséges 9850-os ridegségét hőmérsékleten olvadáspontját meghaladó pedig melegtörékenységet okoz. a is tartalmazó körülmények mangánt vasötvözetekben. Megváltoznak szerint a mangán az vélemény Az általános FeS+1VLn=MinS+Fe+q
rekació
kénteleníti és
szerint
1610 OC-on
hatatlan. O. Mayer
a
vasötvözeteket.
A
keletkezett
MnS
1600...
oldígy a folyékony öntöttvasakbanz gyakorlatilag és után Körber F., Oelsen Hotop W. munkája W., Schulte H. [8] a kivaternwér-rend:szer F., valamint Wentrup ezt a 2. ábra. állaLátható, vizsgálták, mutatja hogy olvadt a Mn-MnS rendszerből potban kiinduló M. K, F, M', f", görbével bezárt kéheterogén terület répezi a diagram legnagyobb
kristályos Vogel R. és
gíllapotábráját
szét. A
nagyobb mangántartalmií
szulfidok
v,
1400
.
.
.
1600
OC
kö-
.
rendelkezolvadásponttal ezek hamrarabb kristánek, így Cmint a nagyobb lyosodnak,
zötti Umzo
u
w
aa
a
706090
Hunyd/w-
4
104,,
"E _'_|
t";
u
ua/aiú
fe-Hn-íx-endszcr
(k. Vogd árulva/w
2.
állapotban képeznek.
oldódnak
uY/apotdbruya
közös
a
nyersvasak. Ezek egységes=ebmangándúsabbak. szegény ötvözetekből annál
oxidos záródszulfidok miis tartalmaznak, mányokat vel a szulfid éns oxid folyékony eutektizkumot megszlárdulásnál
kivált
ábra
és
kristályok
A
jgr-ggryg
egymásban
Si-tartalmú
a
minél bek, mangán
4
4
és
A MnO
+ FeS
reakció
e
MnS
+
1300 OC-on felül játszódik le és csak cserés a neakciótermékeknél reakció, mivel be. A reakció lefolyása után a vas(II)szulfid
FeO
balról jobb súlyveszteség
felé. nem
Ez egy helykövetkezett
összes kéntartalma mangánül) az feAbban ha a mangán(II)oXid lett lekötve. esetben, köthető le MnS mivel csak leslegben van, alakban, annyi mangán kén rendelkezésre áll amennyi így a Vas(II)oXid és mangán(ll)szulfid is marad vissza, mellett, még! mangáni(ll)oxid így olyan összetételekhez rendJutunk, amelyek a mangán(ll)szulfidamangán(II)oXid-Vasi(II)oXiwd szeren belül vannak. Természetesen abban az esetben, ha a mangán keveaz sebb, mint amennyi összes kén lekötéséhez olyan összetételszükséges, ez rendjutunk, amelyek a vas=(II)oxid*vasw(II)szulfid-mangán(II)szu1fid szerben vannak. A 3. ábra a rendszer vas(II)oxid-mangán(II)oxid-mangán(II)szulfid a abráját mutatja, míg .a 4. ábra vas(II)oXid--vas(II)szulfid-mangánűl) szulfid rendszer ábráját. A vas(II)oXid-vas(II)szulfid-mangán(II)oXid-mangánaDszulfid rendSzer Geissler K. és Kohlmeyer E. I. [9] szerkesztették állapotábráját meg,
szulfid
alakjában
-
_
I
m
163
0
(%2?)
amelyet
és E. J.
az
e"
W
.
700
/'
o
(%2.)
(K.őeisler
3.
ábra
5.
ábrán
is
md/
Itt
100
Fcs
abraJa
Kon/meger)
áxbra
görbe halad, eutektikumból,
eutektikus
egy
-/.
rendszer
E. J. 4.
láthatunk.
ao
60
FeS
ffeo-Fas-Nns
Koh/meger/
o
.
40
20
reo
d/ymya
rendszer
504970415"
[K űc/s/er
700
*
e
40 "W "'75
20
0
gím:xnv. v;
7017
kiindulva csökkenő
mangán(II)oxid-mangán(II)szulÍíd Az állapotábra a irányába. mangán(II)szulfid-vas(II)oxid oldalú lealapú gúla. Az állap-otábrából leforgatott háromszög az olvadékból olvasható, elsődlegesen hogy vasl(II)oXid-mangláni(II)oxid válnak vés vas(II)szulfíd Továbbá lemangánahszulfwid vagy kristályok % veuttektikum, amely 45 molekula olvasható, egy háromalkotós hogy van Az eutekti% MnS összetételű. % FeS és 15 molekula FeO, 40 molekula kétalkotós hőmérsékletnél egy kifelé a
olvadáspontja
kum A
szembeni
nagy
OC.
900
mangánnak
kénnel
a
affinitása
7255., 0
a
es
700
a folyékony mangán-szulfidnlák oldh.avarsban való viszonylagos ha miatt, tatlansága elegen-dő van jelen, a nagyobb mangán
öntöttvasakban
kéntartalmú keletkezett
lépheti az
a
mangánszulíid ol-dódási érték
az.
oldódási
a
ért/éket. hőmérsékés ha hőmérsék-
túlEz
eséstével az csökken, a fémÍürdőjén-ek lete még elegendő ahhoz, hogy a keletkezett a mangánszulfid fémfürdőből kiváljon és a fürdő felszínére szálljon, úgy a manlet
üst
gán
által
Az ,
,
kéntelenítés
irodalmi _
allap1that3uk, tartalmazó
hogy
elő. meg-
mangánt
öntöttvasakban Mns képződik,
denképpen lyek elszigetelt 164
áll adatokból
diszpengált
miname_
zár-
w
4 27060 *
244272252 (Na/zúzása x Á
Üőggvrzzo-
'
m
0
20
40
'70
M" s
ma!
0
m"
Ha
2"
'
A a
777557
Mnü
-
n. /
fes Jeo-Mns"
f/(Ge/s/er
M 5
(76507
Mn 0
m"
"l '7-
aV/apo/abraja koh/meyer)
rendszer és [J
5_ ábra
NHEJm/JG
ványkiént súak,
jelennek
mint
a
F-eS
és
meg,
Íhártya.
már
alakban esetekben keletkezett
ilyen Egyes
íkievésbé
:sokkal
még
káros
hatá-
vaskrizstályok belsejében már akkor kristályosodik,
a
MnS a mivel elhelyezkedhetnek, eindult nem meg. képződése még a vaskristályok oC-on a 1620 a Mivel jelentősebb mangántartalmű rnangánszulfid 1600 OC között 1400. kristályosodik, így a keletkeFe)S pedig (Mn, olvadék felszínére az annál úsznak, mégpedig zárványok zett nemfédmes A fémolvadékban nőnek. minél lebegő nagyobbra zárványok gyorsabban, a Stokes-féle értelmében a sebességét törvény folyékony felúszásának az valamint és a benne olvadéknlak lebegő zárványok anyag viszkozitása, a határozza zárványrészecskék nagysága fajsúlyának különbsége, továbbá
is
mikor"
-
-
.
meg
.
-
kísérletek
Saját
ismertetése
Tamman olvasztásokat A kísérleti végeztípusú olvasztókemencében 8 kg folyékony fém volt alkalmas. Az befogadására olvasztótégely kerülő öntödei töredék volt. Kémiai összetétele: Az olvasztásra betétanyag C 0,107%= Mint 0,720/o; P O,1449/o; S 1,98"/o; Mn 3500/0; Si A telítési fok: Sc 0,90. Több adag ol-látható, hipoeuituektikus összetétel. Az egyes 8 kg-os betéttel. vavsztását adagok mangánvégeztük egyenként ferés kéntartalm-at 67% Mn-tartaltnú femrormangán és 23,94 % S-tartalmú
tük.
=
=
=
=
-=
=
beötvözéssel változtattuk, Mn/S tartalmú hogy különböző anyaVizsgálat céljaira. gokat kapjunk a részletes A próbapálcák minden leöntése esetben formába történt. A prónyers a formából szobahőmérsékletre történt lehűlésük után szedtük bapálcákat ki. Az így elkészített próbapálcák szolgáltak a további feldolgozás céljaira. A próbapálcákat alá. kémiai elemzésnek vetettük Ebből készítettünk szaa é-s csiszolatokat kítópróba-pálcákat mikroszkópi vizsgálat céljaira. Ezeken mértük és ezeken a a makró-töretBrinell-keménységet, végeztük A nagyobb kéntartalmú öntöttvas-olvadék felületi oxidáció vizsgálatokat. szabad öntöthasábokat figyelésére, a felső felületén levegővel érintkező tünk A hasábok az összetételű homokformába. előbbi 110X7O alapmérete A hasábok 30 mm volt. öntését különböző mm, magassága mangántartalommal végeztük mellett. A hasábok azonos kéntartalom leöntése a után felületen folyamatokat [figyelemmel lejátszódó oxidációs A kísérleti adatai olvasztások a táblázat alapján kapott eredményeket A kén-tartalmát össze. táblázat és külön-külön mangánvizsgáljuk, foglalja az |belül a táblázaton Igen érdekes képet kikapunk. Ha megnézzük egyes és kén a a azt látjuk, sorszámámangán változását, próbák hogy mangán nak növekedésével a kéntartalom nem csökken, úgyszintén olyan mértékben növekszik, amint attól azt a beötvtizétssel jóval b-eaidragoltwk, hanem kisebb mértékben. A mangaáncsökkennéés kéntartalom mérvű nagyobb Sének oka az fel-színre ol-vardékban keletkezett zárványok mangánszulfid Való felúszása eltávolía salakkal előtt volt, amit a ipróbavétel képződött tottunk. csökEzt a következtetést kén az a és is igazolja, Íhogy mangán kenése főleg a nagyobb mangántartalmaknál be, 1,2 0/0)következett (0,4 Ez kitűnik már nem. míg a kiseblb 0,3%) tartalmaknál mangán w(0,2 a ahol is. Azon Mn/S viszonyt feltüntető olivadékoknál, oszlopok adataiból
roszulfid
j
.
.
.
.
.
.
1 65
KÉMIAI
,
E
6
Pfglga 0 1 2
3 4 5 6 7 3 9 11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24 25
26 27 23 29
g
5 g
u;
o!
o:
3,20
2,80 2,63 2,57 2,23 2,16
0,40
3,40 3,20 3,26 3,43 3,33 3,46 3,36 3,30 3,36 3,40 3,50 3,43 3,43 3,26 3,13 3,13 3,13 3,00 3,13 3,53 3,33 3,33 3,33 3,33 3,33 3,30 3,13 3,13
2,03 1,56 1,63 0,30 0,33 2,76 2,73 2,67 2,66 2,03 1,43 0,76 0,66 0,36 0,22 2,86 2,33 2,33 2,76 2,56 2,46 2,46 1,93 0,70
is sün.
Mnm.
PM,
s"
1,94
1,85
1,81
0,56 0,43 0,52 0,34 0,46 0,44 0,33 0,30 0,24 0,22 0,86 0,80 0,64 0,52 0,44 0,36 0,23 0,28 0,30 0,28 1,33 1,20 1,06 1,04 0,90 0,72 0,56 0,60 0,60
0,150
0,146
0,115 0,143 0,195 0,146 0,276 0,320 0,360 0,370 0,460 0,530 0,121 0,142 0,132 0,148
*-gal
jelzett
i
s
szakító
próbapálcák
4,90 15,5 3,35 159 2,72 20,0 2,32 12,6 14.9 1,66 1,37 15,9 1,05 17,3 0,81 11_.5 0,52 hibás pr. 0,42 14,3 7,10 l9,2 5,64 20,8 4,85 13,!) 3,51 l0,6* 1,72 22,0 1,14 20,8 töret 0,73 fehér 0,62 0,61 0,48 20,6 17,0 10,9 30,2 9,7 28,6 25,5 3,0 29,3 6,4 29,3 4,3 293 2,3 31,0 1,9 29,0 1,76
0,255 0,315 0,360 0,450
,,
0,490 0,590 0,031 0,112 0,110
0,156
hibásak
,, ,,
0,130 0,140 0,163 0,200 0,315 0,340
Öntödei Betétanyag: géptö-redék; 1400 hőmérséklet: "C; Csapolási 1300 Öntési hőmérséklet: "C; A beadagolt ,,S"-tartalma ,,FeS" segédötvözet A
Mn
i.
véna
0,77
0,63 1,03 1,27 1,30 1,90 1,73 3,00 3,03 0,64 0,77 0,76 0,77 1,23 1,70 2,37 2,47 2,64 2,91 0,67 0,50 0,50 0,57 0,77 0,67 0,34 1,20 2,43
ELEMZÉSEK
23,940/0
E E w
EÉ 215 242
215 229 229 263 292 475 469 474 210 230
182 203 242 241 356 332 346 413 168
205 132 219 205 209 205
224 172
volt.
voltak.
Mn/S viszony (Mn"S 2 l) egynél nagyobb, ott volt kéntelenedés, viszont kris Amérvu, a Mn S viszony (Mm/S 4 1) egynél kisebb, ott v.agy nagyon kéntelenedés. nem volt vagy egyáltalán tapasztalható felületen érintkező az öntöttvas szabad levegővel Tanulmányoztuk ún. felületi A érintkező folyékony lejátszódó fém "játékot". levegővel A légköri felületén a következők voltak levegő hatására megfigyelhetők. a folyékony vas felületén az oxidált anyagokból vékony hártyácska keletkezett. A folyékony a vas élénk volt megidermedéslg, mozgásban egészen aminek és a szakadások következtében a vékony ihártyácska felszakadozott többször Ez a folyamat között látható színű fémes vas. volt a sötétebb felületét a öntöttvas beborítja, megismétlődött, megdermedt míg Végül elemkutató minden amint azt több szerint, [10, 11] kémiai valószínűség a
alhol
,
166
N
8.
áb
m
H" Em x.N.wh
alatt számtalan hártya. A hártyák gázlyukakra és letiszigen vékony hártyafelületeket áttörjük háló alakokból felülete aáll. A leöntött durva, szabálytalan 6. ábra. Ha a a felületét hasábok a mangántaxtalmat mutatja növeltük, felé tolódott .a el. hálós felületkép méginkább szabálytalanság esetén a felületen levő 1%) tartalom (0,8 Nagyobb mangán gázvoltak üregekben fényes, egészen apró salakszerű golyócskák találhatók, komplexumok. amelyek valószínűen mangánoXideszulfid-iszilikát Ilyen saa lakszerű láthatók kb. kétszeres 7. ábrán bemugolyócskák nagyításban tatott ö-ntvény felületén. történő hőmérsékleten öntéssel is, amikor Végeztünk kísérletet kisebb is a keletkezett és szilikát a sűrűbb mangánszulfid zárványok folyású vaszése
igazolja, jellemző üreg títjuk, a hasáb
oxid-szilikát Ha
van.
.az
.
.
ban
csak és bennük
gánés
nehezen
vasat
golyócskák
salakszerű
a
felület a ható 8. ábrán. A táblázatból a csoportot újabb három Az első csoportba.
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
a
az
állíthatunk
közepes
a
A
harmadik a csoportba 1,3 % mangántartalommal. Ez a csoportosítás lehetővé
növekedésének
hatását
szilárdsági
tulajdonságaira
nagyobb
.a
man-
gázhólyagok,
felületen,
elszórtan
hanem el.
Ezek
csak lát-
felület
változásának
megfelelően
próbapwálcákiat esoroxljuk 0,2
próbapálcákat
mangántartalmú
0,5
próbákat
mangántartalmú
nagyobb
kivált külön
a
Amikor keletkezett
helyezkedtek Ilyen lemunkált
0,4 % mangántartalommal. A második csoportba 0,7% mangántartalommal.
a
a
mangántartalmú
kis
a
felszínre.
öntöttük,
kéntartalom fel.
és
mangán-
a
nemcsak közelében láthatóvá.
felület lettek után
öntvényben, megmunkálása
magában
felszállni 1260 oC-on
tudnak
kéntartalmú
.
.
.
.
.
.
.
0,8...
a kéntartalom hogy a továbbiakban és az öntöttvas grafit mennyiségére, klls mangán(O,2 0,4 %) értékeljük tartalom esetén, közepes mangiáin- (0,5 esetén és nagyobb man0,7 9/0)tartalom
teszi,
.
.
.
.
.
.
vMat/caztatva gán-
"s
(0,8
.
.
A telítési
.
esetén. 1,3 9/0) tartalom fok Sc 0,90 körül =
belül .
tartalomra
a
.
.
eé's'&8%% fit b-ól
asszes az
Az
van.
kénrtartaloan egyes változik általában 0,1 0,5 % -ig. Annak kéntartamegállapítására, hogy a növekvő mm átmélom a 20 hogyan befolyásolja akivált grapróbapálcáknál rőjű öntöttvas
csoportokon
(l:e
6-
.
.
.
őraftm +
D
*
0
0,1
0,2 0,3 0,9 [5J'fa"aIam'/"b""
lm _
168
9.
vett
mintánál
grafittartalmat alapján ményei ábra mutatja.
A
ábra
dó"
06
próbapálcávalamennyi külön megelemeztüík
mennyiségét,
is.
A kémiai készített
elemzés
diagramot
a
ereda
9.
a a kennek Leolvasható grafitképzőkorlátozó hatása, amely az egyébként melkarbonés sziliciurntartalom azonos minél lett .annál erősebben jut kifejezésre, kia Az ábrából kisebb mangántartalom. a, közepes, mintegy tűnik, hogy különösen
dést
10'
ábra
MME
xsvysx
50
40
30
JLJGÜÜ
20
NlI-d30-Z2% 5 =0,10-0.
70 0 1
2
3
4
5
6
6
7
Amaz/w
9
10
17
1113 .ara
H .
r
jw
+ y
í
x
g-qí];
x
í
!
k
1
Mp-az-aex
52-000;
ND=ÜJ'Ü.7
7.
r 1
,
,
1
y. 43:_%=0'9f; M/nqB-T/Z 1
900
fjoo anyag,
7
T_T* l
W
l. 4, +_L_
í
1
1
T
Z
11'
z
í,
'
'
w*r**
7012
0,1 12.
áb
0,2
[JJ-tarta/om
0,3
9,4 /o
as
0.5 -P
r a
lwigmyz
169
0,70/o mangántartalomig, 0,6 kritikus mint kéntartalornnál, .
.
Cákon
külső
a
Ilyen
töretképek
nő.
10.
A
ábra
A próbák mutatja. találjuk. A nagyobb még 0,3 % kéntartalom
töretét mainál szont
0,25
az
.
.
.
0,28 %
öntöttvas
jelent
0,8.
.
felett
elemzések 9. ábrán
kéntartalom
az felett amint azt a gönbe is mutatja.
csökkent, felelő
csökken
hirtelen
graaz meg ilyen összetételű próbapéjnövekvő kéntartalom arányában vastagodott. a 10. ábrán, ahol a kéntartalom balról jobb felé 17, 18, 19, 20. számú (balról jobb felé) próbáinak kémiai a összetételét táblázat sorszámegfelelő
láthatók táblázat
a
pálcáknál
átmérőjű
mm
értéknél
megfelelően kéreg, amely a
Ennek
fittartalma.
20
a
.
a
.
1,2% mangántartalmú vipróbapálcák is szürkén bár kristályosodtak, ilyen során talált grafittartalom lényegesen 0,8. l,2% mangántartalomnak meg.
.
az öntöttvas kémiai összetételében levő Mn S vimegvizsgáljuk a kivált amit a 11. ábrán mutaw függvényében grafit mennyiségét, be. azt látjuk, hogy a növekvő következtében mintmangántartalom nem a kén O,2...0,250/o kéntantalomig érvényesül grafitképződést
Ha szony tunk
egy
Ellenkező
hatása.
gátló
esetben.
ha
fürdő
öntöttvas
az
S-tartalma
0,15
.
..
0,180/o és a mangántartevlma csekély (0,2 030/0), hiába van elég szirosszak a licium, kapunk, mégis kemény vasat szilárdsági tulajdonságai, túlságosan rideg az öntöttvas. A 11. ábrából Mn/S értéke hogy a kritikus még azt is leolvashatjuk, 3 MnS is 3,5-nél van, amely itt nagyon jól egyezik, a gyakorlatban elterjedt Mn =1,72-S9/o +0,3 .
.
.
.
.
.
=
.
értékkel
.
.
öntöttvazsaknál kis
az
öntöttvas sára csökken Öntöttvas Az
szokásos
kéntartalom
mangántartalm-a
öntöttvas
riafittartalma.
is, Brinell-keménysge az.
amint
határáig.
növekvő kéntarta-lom esetén Ennek eredményeképpen az a 12. ábrán lát-ható. lesetében mzangántartalom
hatánő az Az ábra
0,4% mutatja, legfelső görbéje, amelyik 0,2. mellett is HB 200 [kp/mmz] feletti 0,2 % kéntartalom hogy már 0,1 értékeket a görbe emelkedni kezd kapunk, majd kb. 0,25 % kéntartalomnál 450 [kp,"mm2] értékig. Ez összhangban van a mintegy 400. grafitlkiválás csökkenésével. Az ábra mel0,7% mangántartalom középső görbéje 0,5 lett a kivált ahol a változását, mutatja Brinell-keménység grafittartalomnak az emelkedés sokkal kisebb és mint látható, megfelelően még 0,3 .
.
=
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
0,4 Ü/okéntartalom
.
kisebb
0,8.
.
.
is
csak
esetben ket kaptunk.
Ha
a
vizsgáljuk, lyen szerepe
=
l
Brinell-keménység amit
=
13.
a
van
növelő hatásának ket kaptunk a csak 7 Mn/S a
a
ábrán
megfelelő csökkentésében.
170
változását szerkesztettünk
mangán
N
8 értéknél
MnfS
az
meg,
mennyiségének
függvényében
viszony
látjuk,
akkor a
kén
mi-
hogy
keménységet
Mn S 4 1 értéknél igen nagy értéértéket és HB 200 [kp/mmü] alatti növelése további értünk el. Az Mne/S viszony 17 Pl. csökkenését Mn/S eredményezte. HB 168 [kp/mmz] volt. Az igaz, hogy a
Az
Brinell-keménységre,
további Brinell-keménység a Brinell-keménység
értéknél
..
kb. 300 [kp Ímm3]-ig emelkedik. Még a kén növelő ha a mangántartalom hatása, Brinell-kieménységaet az amint Ebben azt az ábra alsó görbéje 1,294) körül van, mutatja. HB 220 mellett is csak még 0,49 % kéntartalorn [kpfmmz] értémellett
=
=
--
karbonis, és az öntöttvas sebességétől függ a hűlés a kísérlet azonban eredményeiEgy következtetést mindenképpen előnyös a várhatárig hogy egy bizonyos
kén ridegítő hatása és szilíciumtartalmától. ből levonhatunk,
ható
így
iavulnak.
a
tás
kéntartalom
növekvő
A
lajdonságaina, Ez kén
egyenes
keményítő
vel
így
ga
romlik.
az
következménye hatásának,
szilárdságának
növekedésének
böző mangántartalom 14. ábrán mutatjuk alsó görbéje 0,2 mellett gántartalom .
egyébként
hogy
a
/-/8-+kg/mm §
mi-
szívóssászakítókén a különa mellett be. Az ábra
öntöttvas öntöttvas változását hatására
Az
.
0,496
.
Josági
é
mutatkozik.
is
mivel mangántartalom növelése, értékei és vaz öntöttvas
JOO
tu-
szakítósziláríd-
a
slag változásában
a
csökken
ha-
szilárdsági
öntöttvas
az
hatása
keményítő
kén
a
esetében erősen
kéntartalmak
nagyobb
§
§
Ú
[Mm/p],
mutatja,
13.
fokú a nagyobb (Sc) öntöttvasnál kéntartalom hatására a szakítószilárdság csökkenése már valamivel kítószilárdság 0,5 0,7% körül van (középső görbe), és a értékében szakítószilárdság még 0,3 volt változás lényegesebb tapasztalható. .
.
10
g
71
____
l Nm: xw. VJ _1____
telítési
azonos
a
7
a
5
4
3
2
1
o
man-
csökken.
nagymértékben kisebb, 0,8
.
.
álbra
.
.
.
.
.
0,40/o
A
sza-
mangántartalom 1,2 % mangántartalomnál ha
a
kéntaxtalom
mellett
sem
Ha a 13. áb-rába a különböző és kéntartalmaknál berajzoljuk mangánértékeit is, azt látjuk, hogy a különböző kapott szakítószilárdság Mn/S a szakítószilárdság, a ellentétben, viszony értékeinél Brinell-ke-ménységgel A szzakíítószilárdság emelkedik. emelkedése csak az Mn/S nagyobb mérvű E felett már csak 3 kismértékben 3,5 értékig tart. nagyon emelkedik, =
=
N
közel
illetve ken
állandó
marad.
érté-
Brinell-ke-
A
és a szakító-sziménység MnS az lárdság változását a 15. viszony függvényében
ábrán
ábra az
kÉŐGJlMnÁZZ-Üíírí/nv t "írj
""+5C=0,90;Mn=0,5-0,7%
5C=ag7,-Mn=0'g-1,27',
g
*
r 0
l a 7
Í
á
_
3
[Sftarmwm
____
MWE XML/J *
ábya
Ez
az
telítési
azonos
mellett
a
nagyobb
várható
kéntar:
is, megfíele10
esetén
mangántartalommal
bizto-
Brinellsítható megfelelő szakitoszia
*
14_
0,5
05
04
0,3
az
l
p
k
0,2
Öntöttvasak
talom
t
fel.
bizonyítja, hogy fogyártása
azt
lyamán fok (Sc) esetleges
l l
70
tüntettük is
keménység szilárdság.
es
171
í
5' u;
g
_
Í
+ A
m
a
lxx_
30, 300
a
A
l
lajdonságaíra főleg ann.ak
1
A
/
SZ
nek
"MB/M
'
'
"fw
.
'
m
É
l|
4
_
7
0
írni-f cím]
AMLXIVJJ
és 16.
16. ábrán
m
nell-keménységet
a.
változását
kötött A
mennyiségét fok
mellett
viszont az
lényegesen kén-,
öntöttvas
&:
NE
7-
5-01-05
g
tu-
Ennek ha megfelelően, az öntöttvas szamegvizsgáljuk és Brínellkítószilárdságának .a változását az keménységének öntöttvas a grafíttartalmának valóban azt látfüggvényében, juk, hogy a növekvő grafítmenya nyíség szakító-szilárdságot a emeli, "Brinell-keménységet A szakítószripedig csökkenti. az Öntöttvas gnafíttartalmánafk
ill.
hogy
zszakíttoszilárdság
a
és
a Brimetszené
Brinell-
A grafit grafíttantalmától. az azonos telítési befolyásolja egyébként az ennek megfelelő mangántartalma. öntöttvas
N
A/n =0,2-0.7
500
kén-
hatása gyakorolt a grafítképződvésne való natásától függ, azés attól a ontottvaltozastol, amelyet vas fémes alapszövetében elő-
látható,
nulla vonalát. kaarbontartalom 16. ábra muvtatja, diagramja milyen mértékben függ az keménység
a
7'
b. ábrán
és
levő mechanikai
be. mutatjuk szerint hogy a korábbi megállapítások kb. 125 egységnél jelző görbe m-eghosszabbítva
a
b.
3
"Ö
Brinell-kemténység
a
függvényében A
7'
ábra
m
lárdság
5
7
5
3
2
öntöttvas
az
idéz.
+
A
öntöttvasban
Az
1.]
É, kg/mm,:_
A
Éőűű
ha o:
*400
0117-07-12 % 5 -0.
x
400
"s
t300
l300
s
s 200
200
100
700
E
X
4"
30 20
5'"
r é"
10 070
Grarít
203040506070 % az díszes
2030405000708090 C-7.-/'a
Grafíf '/-
az
ossza:
NME xav. VJ
tayíítylg 16.
172
a.
C '/.-ra
vonatkoztatva
ygnaf/(azfgfya
ábra
,
16.
b.
ábra
ÖSSZEFOGLALÁS A
befolyásolja
kristályosodását
öntöttvas
szürke
kémiai
öntöttvas
az
összetétele, hatása
állapot folyékony lehűlési sebessége.
a
és
a
az kémiai összetétel öntőszakember a a telhet a közül az, ahol legtöbbet Ezek megkialakulásának érdekében. Különösen fontos a kémiai szövetszerkezet összefelelő karbon és szilícium az öntételben szereplő mennyisége; amely döntően befolyásolja az a Azonban karöntöttvas szövetszerkezetésben grafitkiválás mennyiségét. töttvas mellett döntő és és sziliciumtartalma jut a kivált szerep grafit mennyiségére bonaz és kéntartalomnak. öntöttvasban mindig jelen levő mangánalakjára ismerteti a különböző és kéntartalom az Jelen hatására tanulmány mangána kivált vánható szövetében a valamint öntöttvas grafit mennyiségi változását, glaazonos telítési fok hűtési változását mellett. (Sc) és azonos fít alakjának sebesség a kismértékű és kén változása is Kísérletek mangán alapján igazoljuk, hogy már
kialakulását és. a szilárdsági hatása a kis mangántartalmú azt öntöttvasaknál. hogy a kis mangántartalmú eredmények mutatják, már mértékÖntöttvasak szilárdsági tulajdonságai .0,150/o kén hatására jelentős 0,1 a növekszik túl ben rosszabbodnak, keménység, rideg lesz az öntöttvas zárványdús A túlnyomórészt keletkezik. vasszulfid a healapanyag zárványok vkristályhatárokon hálót és hideg A kén káokozna-k. el, összefolyó képeznek törékenységét lyezkednek hatása válik hozzáadáros csökkenthető, jelentéktelenné megfelelő mangántartalom A kísérleti azt sával. eredmények mutatják, hogy helyesen megválasztott Mn/S vimellett kén esetében is alig észrevehető a kén káros haszony még 0,14...0,160/0 Az öntöttvasban levő tása. mangán hogy kéntelenítően elegendő amellett, hat, gátolja kén káros hatását a vagy mangán-vasszulfid keletkezik, azáltal, ahogy manugánszulfid már nem szemcsés de mindenképpen vagy diszpenamelyik hálós, hanem szögletes, változákülönböző mellett a MnN/S tartalom grafitkiválás gált. Vizsgáltuk mennyiségi és szakítószilárdságának alakulását. sát, az öntöttvas Brinellekeménységének Megálladöntően karbon és szilícium hatását pítást befolyásoló nyert, hogy a grafitkiválást Azonban már messzemenően a kéntartalo-m. körüli mangán rontja 0,8...1"/n jelentős lehet a során Öntöttvasak szokatlan kéntarmindennapi gyártás kapott mennyiségű is teljes talma lhatását ha nem mivel a kén káros ellensúlyozhatja, szempontjából, mértékben. A gyakorlatban elfogadott 1,72 S0"0+ 0,3 Mn képlet alapján meghatározható csak mangánmennyiség addig a határig megfelelő, míg 030/0 mangán elegendő ashhoz, biztosítsuk. töretet hogy a szürke
jelentős
mértékben
befolyásolja
szövetének kén káros
öntöttvas
az
észrevehető
Különösen A kísérleti
tulajdonságokat.
a
.
.
IRODALOM
Miklós:
[l] Király
Napjaink
kúpoló
Kohászati
problémáiról.
Öntöde,
"Lapok,
január.
[2] [3] [4] [5]
N. G.: Vasöntészet. 1952. Girsovics, Nehézipari Könyvkiadó. 1952. uznd Giessereitechnsik, 12. füzet, Maier, H.: Metallurgie 12. füzet, und 1952. SPBT, G.: Metallurgie Giessereiteohni-k, Tóth András; Az Szakszervezeti Tanács öntödei okai. selejt
pest,
1950.
1960.
Journal
of
[8] Wentrup,
Ar-Lubhwvü,
Lapok, Wr-Chipman,
[7] scheTman,
[9]
V.
Kohászati
66. o. 422. oldal. 433. oldal.
Könyvkiadó,
Buda-
oldal.
26.
[6] Mesedlisvill,
1955.
Mwetals. H.: Archív
GIÉÍSSÍET, al.
1952. Íür
K-Kclhlmeyef,
1961. J.:
G.
kén
A
A.
Ar-Szamarin,
május,
oldal. aktivitása
M.:
Metallurgizdát.
Moszkva,
230.
folyékony
és
vasban
acélban.
június. das E. I.:
Eisenhüttenwesen, Archiiv
für
das
1935-46.
Eisenhüttenwesen,
évf.
9.
sz.
28,
535. oldal. 1958. 57-63.
o
[10] Muck, [11] Platz,
F.: 13.:
Chemische Stahl und
Centralblatt, 1887. Eisen,
évf.
1866. évi. 250. 640. oldal.
oldal.
173
BIII/ISFIHI/IE
CEPbI
COJIIEPMAHI/ISI
I/I
ZI-p H. E
P Ha Kpncwannmaunm MIUIKOFO noageücrsxxe
ceporo
Bepeuzrcezz 3
lO
M
E
okaamaaeT
qyryna 14
COCTOHHMH
CBOÜCTB
HA I/ISMEHEHI/IH CEPOFO HYFYHA
MAPFAHHA KALIECTBO
XAPAKTEPI/IBYIOUII/IX
xnmnqecxuü
Bnumme
B
ocrbxsaung.
cxopocrb
xmu/mecuom
COCTaB
cocTaBe,
qyryna
Hapííuy
Konnqecmo ŐOIIbIIIOE Bnnmme KpeMHHH, (bopmy amneM cenu, IIOCTOHHHO cmepmax-me MapraHua HpI/ICyTCTByIOmyX IIoKa3aHo u npopmu rpaqavrra, B nameneune Konuw-cnaa Bmaenanpennonaraenqoe uyryue. n B 11011 ncücTBnem xomurocn pasnnux-xoro cepbu, uyryHe Maprauua coacpmaunn npu BCJIHHI/lHaX cTeneHu Hacmmenna OlU/IHaKOBbIX Hpn npa(Sc) 14 CKOpOCTH oxnamnenun. HOHTH Bl/IIIbHO SHaHEI-II/IH OTHOIIIEHI/Iíl Mn/S BJII/IHHI/Ie Hesamen-ro BbIÖpHHHOM Bpezmoe cepu B KOIH/NCCTBE name Mapranua, HpH ce conepxcauurx O,14_-O,16 9/0. HonnuecTuo onpeoöbmuo IIGIIHCMOC no npuHaroü (popmyne 1,72 %8 + 053% Mn, HBJIHBTCH npHeMneMbmx amur; noKa nsnoma. oöecneueuua 110 TeX aocTaToqHo IIJIH 0,3 % Maprauua ceporo nop, c
yrnepona
conepmannem
rpaqmTa
nnmuerocn
u
Ha
nMeeT
NEINFLUSSDES DER
S-
UND DES
GUALITÁT
DIE
14
DIE ÁNDERUNG AUF CHARAKTERISIERENDEN
MN-GEHALTS GRAUGUSSES EIGENSCHAFTEN Dr.
J.
VERESKÖNI
ZUSAMMENFASSUNG
Krístallísierung die Gusseisens, beeiwnflusst. geschwíndigkeit Die des
zung
des
Graugusses des Wirkung
wird
flüssigen
chemische und seine
Zusammenset-
Abküzlungs-
spxíelt,
hinsichtlicwh Karboníumund des ausgeswcwhiedenen Mneine Gusseisen stets vorhandene uns S-Gehalt entsdheiSiliziumgehalt, Es wírd dende Rolfe. die zu erwartende und des ausgeschieMengenFormánderung ím in Abhángigkeit Mndenen Stoff des Gusseisens von den S-Gehaluns Graphits ten Bei beí (Sc) und Sáttigungsrad Abküzlgeschwindigkeit gleicwh-bleíbendem gezeigt. ist bei der schádliche ríchtíg gewáhlwtem Mn/S-Verháltnis sogar 0,14-0,160/0 Schwerfel Einfluss des Sdhwefels kaum bemwevkbar. Dáe auf Grund der allgwemein angenowmmenen Formel der bestimmbare isbt bloss zu bis 1,72 8% + 0,3 Mn 0/0 Mn-Menge bis für die Bruchs des O,3% Mangan GewáJhrleistung grauen Grenze entsprechend, der
Menge
undw
In
der
chemischen
durch die Zustandes
Form ím der
-
Zusammenseatzung nebwen dem Grapihits,
--
genügt.
EFFECT IN
OF
THE
S
PROPERTIES OF
AND MN CONTENTS CHARACTERIZING THE GREY CAST Dr.
J.
ON THE
THE
CHANGE
GUALITY
IRON
VERESKÓ-I
SUMMARY The of grey íron is ínfluenced cast crystallization compositiown by the chemical of The the effect of condition of the and the cast-íron_ cooling. liquid velocity amount and of the ín chemical is conítrolled the composhape segregated graphite sition Mn and the carbon S content ever ín besides the cast-iron by the present and of silicíum contents. shows the in quantity and shape Paper expectable change the Mnin wthe cast-iron different structure of the graphite segregated wby the effect and S-wcontents for the samwe saturation Wlitwh a Mn/S g'rade (Sc) and cooling velocity. ott ratio selected also for effect a content the harmful correctly 0,14-0,160/0 sulfur the sulfur be hardly Mn observed. The which be determined by may quantitiy may the a? formula is adequate 1,72 5% + 0,3 Mn generally acceputed, only up to the limit that is sufficient to assure the Íracture. 030/0 manganese grey
174
UEFFET DES TENEURS EN S ET MN SUR LA DES PROPRIÉTÉS POUR CARACTÉRISTIGUES DE LA FONTE GRISE Dr.
J.
MODIFICATION LA
GUALITÉ
VERESKÓI
RÉSUMÉ de la fonte sa cristallisatíon grise est influencée par composítion chimique, de refroidissement. Les en Mn et la vitesse teneurs et S toujours préröle la Íonte un en-dehors des teneurs en carbon; et síhce, jouent décísif, de la quantité et la Íorme du graphite Eauteur la déttermination illustre séparé. dans la quantíwté á prévoir, en ce wext la forma du qui concewrne graphiwte les changements de á Ieffet de différentes Mn la texture la fente teneurs en dans et S 5; séparer, de saturation vitesse de refroidissement. Pour le méme (sc) et 1a méme degré pour nocif Ieffet du soufre á peine de Mn/S est justement choisie, perune proportion de Iord-re de 0,14 á 0,160/0. La des teneurs de Mn quantivté pour cepwtíble pas méme á partir de la Íormule 1,720/;, S+ O,3% Mn généralement acwceptée qu'en peut doser limite suffisante convient laquelle pour 030/0 de Mn est encowre ne qu'á la valeur la cassure á assurer grise. La
liquide [état dans sentes
A
MÜSZAKI EGYETEM NEHEZIPARI KÖZLEMENYEI KÖTET
XIV.
A
Műszaki
Nehézipari
fokozat;
ipari
Műszaki
oktatói
Egyetem cím
doktori
i11.
Egyetem
elnyeréséért KohóBánya-,
által a kandidátusa tudományok doktora, tudományok és továbbá a Nehézbenyújtott elfogadott disszertációk, és Karán doktori Gépészmernöki megvédett egyetemi
rövid
disszertációk
kivonatai
SZERKESZTŐ
Dr.
BIZOTTSÁG
BÉDA felelős
Dr.
FALK
KÁLDOR
Dr. Dr.
TAKÁCS
GYULA szerkesztő
RICHÁRD
_
MIHÁLY
GELEJI
Dr.
Dr.
ERNŐ Dr.
évekből
19w60-63-as
az
ifj. Dr.
VINCZE
ENDRE
MISKOLC 1967
SÁNDOR
SÁLYI
ISTVÁN
TERPLÁN
ZÉNÓ
ábrák
Az
legtöbbjét
a
szenkesztők
irányításával
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Saj tó
Dr.
alá
rendezte
TERPLÁN
ZÉNÓ
tanár egyetemi irányításával
Dr.
VINCZE egyetemi
9
Nehézipari
Műszaki
ENDRE
docens
Egyetem,
Miskolc
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
NYELVÜ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
TARTALOMJEGYZÉK
Nándort
kandidátusa: Gyula, tszv. egyetemi tudományok docens, a műszaki keletkezésének és jelenlétének öntöttvasban Szilikátzárványok vizsgálata Drahos a műszaki kandidátusa: István, egyetemi tudományok docens, A hipoid-kúpfogaskerékpárok méretezésének geometriai alapjai Lévai a műszaki kandidátusa: egyetemi docens, IIDTE, tszv. tudományok szerszámmal és a foggörbe nem lefejthető Íoggörbe Egyenesélű evolutája kerekeknél kör .alakú hengeres Maschek okl. hevítése Hengerszimmetrikus bugák Tivadar, gépészmémök: Horváth a műszaki doktora: tszv. tanár, tudományok Zoltán, egyetemi A cinkkohászatban lejátszódó folyamatok termodinamikája
'.
.
-
'.
.
.
-
műszaki a docens, egyetemi vizsgálata hővezetésprobléma
Czibere Tibor, A nemlineáris
.
László,
Huszthy
.
a
tszv.
adjunktus:
egyetemi
31 43 47
-
-
kandidátusa:
tudományok potenciálelméleti
Fogpirofilnk
m1
-
61
alapon
meghatározása
számítással
a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Szaladnya Sándor, egyetemi hidraulikus másolwóberendezés sztatikus Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi pontosságvizsgálata Béda a műszaki kandidátusa: Módtudományok egyetemi docens, Gyula, hullám szera vizsgálatára képlékeny műszaki a Gribovszki kandidátusa: docens, tudományok László, egyetemi hőálló ötvözetekben. Maradó feszültségek Kozák a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Imre, egyetemi Vékony alakváltozása belső korlátozott hafalú cső rugalmas-képlékeny nyomás __.__.____:_..__._.___.____
.
-
1
v.
tására .
'.
--
-
-
-
-
-
-
-
-
docens: Az S és Mn-tartalom János, egyetemi változására minőségét jellemző tulajdonságok MTA az levelező Zambó tszv. tanár, János, egyetemi legfőbb paraméterei telepítésének Az Ms acél Szombatfalvy Árpád, okl. gépészmérnök:
Vereskői öntöttvas
a
szerepe
szürke
Bányaüzemek
tagja:
-
.
rozása-------
Ádám
'.
A
okl.
Antal, földi-áram
és
("magnetotellurikus .
Obádovícs
pontjának
meghatá-
------------
J.
bányakutatómérnök, a földmágneses anizotropia")
Gyula,
értékproblémái
és
a
műszaki
tudományok jelentkező módja
kapcsolatában és meghatározási
tér
docens: egyetemi a sajátértékek
kandidátusa:
anizotropia -
Differenciálegyenlet-rendszerek kiszámítása
digitális
sajátgép
matematikai
felhasználásával
Zoltán, egyetemi alapján-----------------
Szarka
'.
.
.
Gál
A teljesítmények szénbányászatban
okl, István, mérnök-közgazdász: és lehetőségei a gessége magyar
László, szültségvizsgálata
Kapolyi
Kiegyenlítöszámítás
adjunktus:
bányarné-rnök:
okl. -
-
-
a
-
--
-
-
szüksé-
emelésének --
Bányabiztosítószerkezetek -
mátrixkalkulus
-
optikai -
-
Ie-
83
103
123
tszv. Ferenc. egyetemi Siemens-Martin-kemencék suk szempowntjábóldocens, Iván, egyetemi Tarján felmelegedésével. nyalevegö kérdés vető vizsgálata-
tanár,
Sulcz
'.
-
2
Bíró Attila, cékben
a
Péntek
'.
x
kandidátusa:
tudományok önműködő vizsgálata
-
-
-
-
-
-
szabályzá-
-
_
műszaki kandidátusa: tudományok lehűlésével illetve kapcsolatos néhány -
-
-
-
Áramlási
-
és
-
-
-
hőátadási
_
_
vizsgálat
alap__
okl. kohómérnök: és hőtechnikai
István.
Földgáz-befúvással elemzéseviszonyainak
dolgozó -
nagyolvasztó _
-_
_
flotálás levegőkiválasztásos vegyészmérnök: Károly, műszaki kandidátusa: a tudományok docens, Tibor, egyetemi álló ívelt erősen egyenes szárnyrács pwrofilos lapátokból eljárás A
okl.
Farkas Ottó, olvasztósalaltok
:.
[OC!-1
_
mélykemen-
egyetemi
docens:
összetételének
maximálisan
Vizsgálatok kialakítására
-
-
-
301
_
Méreter-
kéntelenítő -
297
._
-
Czibere tezési vezéséhez--------------__
.
263
_
bá-
A
a
-------------____.
metallurgiai Németh
-
-
kohómérnök:
okl.
műszaki
a
hőüzemének
nagy-
_
.-
Fúrt többcsatornás villamosmérnök: okl. lyukak irányított Gábor, ellenállásszelvényezése Közelszintes okl. feltárása Molnár együttes telepek Sándor, bányamé-rnök: ésfejtése--------------___ a műszaki kandidátusa: Forrai tudományok docens, egyetemi Sándor, és rekonstrukciós és ipari létebányászati főleg centralizációs Különleges, analitikus műszaki-gazdasági helyének vizsgálata sítmények telepítési a matematikai docens. kandidátusa: Vincze Endre, tudományok egyetemi és néhány alkalmegoldása függvényegyenletek trigonometriai Komplex
Márföldi
'.
áramterű
.
-_
-
-
-
-
-
-
-
_
_
._
-
,
mazása Kovács
.
--------------_-__
Ferenc,
legkedvezőbb Patvaros
-.
tusa: .
448
Steiner
egyetemi termelési
tudományos József, Bányavágathálózatok
Ferenc, egyetemi Maradékanomália-számítás
tanársegéd: kapacitásának
kritikus és Külfejtések mélységének meghatározása a műszaki kandidámunkatárs, tudományok racionális telepítése -
adiunktus, --
a -
műszaki -
-
-
-
-
-
-
tudományok -
-
-
-
-
kandidátusa: -
-
_
_
MI/IIJJKOÍIbILIíOFO.
TIXVJbI
THÍHÉÍÍOIHI
lIHC'1'TTT.VT,-X
HOIII/ITEXHI/IHECKOPO
IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII
(BEHPPIISI)
(JOJLBJPHxCAAHI/IIG IL-p. ,'[. Haltüopu: n
jL-p
H.
11-1)
lI.
Hccilcnulzzlullu
llyryne
.
Ocnonu
Llpaxotu:
xyóqawnnx
.
n
.
.
.
.
Crmxtamtast
.
.
.
.
.
.
.
xmmqecxnx
rn11o1r,'1,rnux
.
.
.
.
.
npsuxoíí npomaoü
c
xruc'rpy.uou'ro_xn
unnuwueunü
cmunzrrnrax
nmm-uxsx
.
pun-nemz
rcoxxouqnvxocnn)ro
nap
Jlecau:
noaunlumnouuu .
.
.
xzpnnux
nonec. IZPIIBOÍÍ nyón n cslyrlac IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx óonnanol; Píarpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX í). Xopeam: n 1%]mouuuaxxxnta nporzoccon, xre1'a.1.n_yprzrrr nporonamnmx T. lluóepe: Ha, neannníínoí"x Jlc(:.1e,1ona1un' npomexrm TGHJOIIpOBOIIIIOCTII IIIOTD.
ÍL-p. JL-p. jL-p.
.
sgyóu
Mautelc:
T.
1Io'rexln,11a:1:t
rr-opnn
.
.
.
ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O
_vnpann:nnn1eí'í
.
.
.
.
nyTexu
or-none
öl
.
.
.
.
.
coporo
qyrynn
oxnoü
e .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
cmmxr
c
zsommnn
Toumx
11 unxrumr
xtarnunnaxn
u
ITOSIPM,
.
105!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
102%
.
.
.
.
[L-p. H. 31141160: líaxnuní'imno xxnpnxuvrpl.x PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; Ms cTaJn 1-1). A. CoMőczmgianbsLz: Onp0,Ie.'Ie1-un- u-ornm [l-lv. A. AOaM: AIIKBWIDOIIIHI(MarnurorosxzxyplluocIzan mnxanTponnn). r.
73%
.
.
omqyxvxonamra .
uzmccrno
47
mnma
BOJIHM Hztacluxtluníi IL-p. II. 53011: Merog: 11cc.'1e,1o1;zu11n1 1: [L-p. .'[, Fpuőocc/cu: Owrsvro-Ixxhtn uanpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx cmanax fL-p. II, Koaalc: Orpaur1qeriliazr y)rpyro-ImncTnuecna:1 gtmpopxtalnn; rommcTouuofi Jannonnn Tpyóhr rrojn mnannoxr xu1_v'rpeHHero cnoücrr. n xianonertns; [I-p. H. Bepezuiceu: lirmmne cepu co,1epn-:aH11n uapvaxma
xapanwopnzgvuuunx
231 42';
.
JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO
rouuocTn
.
.
.
.
.
pncutyrnnqxr
nortupnoru
rn,'q)a1;;xx1uec1;oro
1:po.x11:o17i
.
.
.
JL-p. .'I. Xycmu: Orrpe_'ncaenur(sIIpO(Í)H.'Í('Í'Íayóoxs Il'(.-:-Je,1ona1nxe wznwrrluocnofí jL-p. Ill. Ca/ldÖHbílZ
zmo-
.
.
.
n
.
.
npoaranuxnuznm-u né? onpcloJeHllfí
xwrox
cncuwnxx coóoTncnnrnx nuaqenuíí LL-p 171.II. Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI ,'1x1cpqJepeHnna.'unnax 11 pacqcr coócuwsoanhxx c unnqounü nouonuuo HIND:+ne1:'1*])0H1l0l'1 ypanuennü xrannnnbt ponofi xxarosxzvnluecnoü na oouone [L-p. JS. Capmi: Honnc-rxcalmonunfi pacueTa pacuew xlzrrpxxtmoro IIOIHJIIIOHIIJ! Tpyqzt [L-p. II. Fa/l: Hooóxo,'xn.xroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II 11pnx13no,'urre.71nnnwrxr n BHP _xfr0;[I.H0í'i IIPOMIMIIJIOIIIIOVTII Owrnuecnnqw IIPlIbTFallIH) [L-p. II. Runnüu: upenefi nanpnznvuxtsu p_xf,'r,unuuux 'rr'n:1o1301*o ,'[-p, (h, llLv/lbq: ÍÍl'c.'l(','10I'.a|IIIG poznnxm 1Ím!eHc-BÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
*
.
v
jL-p,
II.
muxn
Hvc.'m,1onuvxlrie
(uxnzuuuennxxxr
JL-p.
A.
aB'I'OMH'FIFIO('IÍOFO
nx
zapuuuu
Tzlpfm:
uelctyropxux
Bzzpo: An|uunHamlllorunxn Ireunx
.
nux
m-ucfi,
11-1), Ií. HeMem:
.
nmtpncon,
Bnxjlyxál
maxruoro
1-1). JT, Helznletc:
1uarysm]nmnmIH
.
.
.
_Y(','IUBIHI .
.
n
.
.
.
.
.
.
)IG'I'a.'I.TI_V[JPII'JGCIRIIX n 'ren.'tn'rexurarmcnnx rasszt c paónrauuurxx ,1_y-"rl.e.xx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0
*Í3.'I()'J'HIIIIH
c
BHJIGIIGHIIOJXI
Bozuyxa
.
.
mn
narpeBnM
.
.
.
.
.
.
.
.
c
TC-HJUIIepGJIENIII
ycixonnn
Anzmus
.
munmnxuux
UJHYFNIHX
13 -
yoxunnnfx
-
[Lovon-
.
_7[-p_T_ ljuőepe: IIOIIETICBJIH
1-13, O.
díaplcauz:
IOMGHHBIX
fI-p.
Pacqemnuü
TypŐHHhL
MBTOIL
líccnegxoxxaunn mnaxou
.
HüHPÉLBIIGIíHOM
IIOIÍB
HBOFHyTOFO
cocTaBa .
.
Mapgóeaböu: Cermnounpoxazume
1'.
pememn, oőpaayemoü HPOÓHJIH MaKCHMBSIBHO oóeccepnnamlunx
CUJIBHO
nonyuexuxa .
npsmoü
npoemnponanrm
lIOIIaTKaMII
('
.
o
POIIpWFHHJIGIíIIH
nmxaznmt
n
IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH ,
n nmexma noxromonlza nJacTon ropnzaonranlxmx jL-p. 111. IVÍO/lbl-lap: Comrecmay] anaznttrrltlecltoe Macn" nanoIlccnegxosanxte JI-p, II]. (Doppau: TexzmHo-auouoxmtleclcoo rgmmxmx: n amnmi ocoómx, oópaaoxr uenwpaxxnaaaxnouurxx pexoncxrpvnnxxo)nmx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvaxralmfi ropumx uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iIIYHIIIIHOIIHJLHHX JL-IL i). Buliue: Pemeuno
ypawsueuníi
JI-p
tb.
Koeau:
II
HÜKOTODHB
IIDI/IMOPDI
OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü
MOIIIHOCTIT HpOIHBOJICTBBIH-IOILÍ
HX
SMS)
HPYIMBHOIWIH
myónnm
OTIIDHTHX
11-1). H. Flameapouz: PRIUIOHHJIBHOG pacnonosnerllte oc-TaTnlIHofi nnoxmsmxr JÍl-p. (I). IUINEÜHEP:PacrreT
450
-
53.;
TORR
n
nanónnoe
őnaronpnirrnnü 9.31
paspaGoTnr: cewnü
ropnux
mapaócvror:
38.7
42?
NIITTEILUNGEN
FÜR
DIE
DER
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
SCHWERINDUSTRIE.
MISKOLC
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS
Dr.
Gy.
Nándori:
Dr. Dr.
Dr. Dr. Dr.
Dr. Dr.
ín
Gusse-ísen
Drahos:
I.
Lévai: Mit Zahnflankenevolute
-
-
-
-
-
-
beí
-
-
-
Problems des Bíasísw
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Dr. Dr.
Huszthy:
-
-
Dr. Dr.
Dr.
-
-
-
-
-
-
Vereslcői:
J.
Ceualítát Zambó:
Einfluss
-
-
S- und Mn-Gehalts charakterísíerendem
des
-
auf
díe
-
-
--
-
Ánderung
-
des
-
61 73
83 103 123
137
díe
der
Graugusses Eígenschaften Parameter der Von Grubenbetríeben wichtígeren Anlage Á. Szombatfalvy: des des Ms-Punktes Stahls Bestímmung A. Ádám: ím. Zusamwmenhang dem erdw Erdsvtrom und dem mít Anisotropíe Feld und Bestimihre magnetíschen (Magnewtotellurísche Anísotropíe) mungsmethode J. Gy. Obádovics: und der Dífferentíalgleichungssysteme Eígenwertprobleme Rechender Mitvtels eínerelektronischen digítalen Berechnung Eígenwerte J.
-
--
Die
161 7
-
-
-
Dr.
w
-
-
-
43 47
-
Wármeleitung -
-
der
Bestimmung
-
Dr.
-
-
-
Dr.
31
-
-
-
-' durch Berechnung Zahnprofíle S. Szaladnya Statische dífferentíalzylindríscher hydGenauigkeitsprüfung mít einer raulischer Nachformvorríchtungen Führungskante Eíné von Methodc zur Gy. Béda: DÍaSUSCÍTSűI Wcllen Untersuchung L. Gribovszki: Bleíbende ín vszárínebestáíndígen L-egíerungen Spannungen I. Kozák: Deformatíon eínes Verhinderte dünwandígen elastísch-plastísche Röhres ínneren D-ruc-ks ínfolge
L.
7
-
und
Zahnflanke Rádern
níchtlínearen
3
-
Hypoíd-
von
-
-
-
-
zylíndríschen Byöcke der Zinkmetallurgíe
der
--
-
abwálzbare
ín
Prozesse
Silíkat-
von
-
Dimensíoníe-rung
zylíndrísch-symmetrischen der
-
-
XVerkzeug níchtkreísíörmígeíí
Erwármuung Z. Horváth: Thermodynamik T. Czibere: Untersuchung auf potentíaltheoretíscheír
Anwesezuheít
und -
-
geradschneídígem
Maschek:
T.
-
geometrischeíí
der
Grundlagen kegelzahnradpaaren
I.
Ewntsteahuííg
der
Untersuchung
eínschlüsísen
--
-
-
--
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
-
-
179
181
maschine---w---------------195 Dr.
Z.
Dr.
I.
Dl".
Szarka:
Ausgleíchsrechnung
Gál: Notwendígkeit rischen Kohlenbergbau
L.
Optísche
Kapolyi:
und
auf
Grund
-
-
Matrízenkalküls
des
Möglíchkeíten --
-
_
Spannungsprüfung
-
-
-
-
Leistung-Steígerung
der
-
_
Unga-
-
ín
Ausbauelementen
von
229
-
ím
-
237
den
Gruben----_-___----------253 Dr.
Dr.
F.
I.
Tarján: wármung
Dr.
A.
Dr.
I.
Dr.
K.
2%
Sulcz: des Prüfung lích íhrerautomatíschen
Wármebetriebs
Síemens-Maríin-Öfen
von
Regelungeiníger grundlegenden -
-
-
-
Fragen Untersuchung Grubenwetters des Abkühlung Bíró: und StrömungsWárníeübertragungsverháltnísse Péntek: der und wármetechnischen Analyse metallurgíschen eines mit Hochofens Eínblasen von arbeitenden Erdgas Németh: Flotation mit Luft-Ausscheídung bzw.
-
-
-
-
hinsicht-
-
-
-
bezüglích -
-
ín
-
-
-
der
253
Er-
-
Tíeföten
-
267
--
293
Verháltnísse -
-
--
-
-
-
-
--
-
297 301
451
Czibere:
T.
Dr.
Berechnungsverfahren stark gewölbten zwecks Prüfungen
mit
felgitters O.
Farkas:
für
Hochofenschlacken G.
Dr.
Már-földi: entiertem
S.
Dr.
Molnár:
gerten S.
Dr.
Forrai:
Mehrkanálige Strömungsfeld
Gemeinsame Flözen
E.
Vincze:
Projektíerung
der Feststellung Entschwefelung Widerstandsprofilierung und
Schau-
Zusammensetzung
maximale
Ausrichtúng
geraden
eines
-
Abbau
von
-
der
bohrlöcher
in
zueínander
von
ori-
nahegela-
-
Technisch-wwtschaíthche
Grubenorts besonderer Rekonstruktion und tration .
zur
Profilschaufeln
Löwsung
und
und
einíge
analytische Industrieanlagen Anwendungen
Untersuchung haupátsáchlich
komplexer
de; bei
AnlageKonzen-
trigonometríscher
Funktíonalgleichungen .
F.
Kovács:
kapazítát Dr.
J.
Patvaros:
Dr.
F.
Steiner:
452
krítíschen Teufe und der Bestimmung Tagebauen von Grubenstreckennetzen Rawtíonelle Anlage
von
-
Restawnomalie-Rechnung
der
günstigen
Förder381 Í585
427
PUBLICATIONS OF
THE
OF
HEAVY
THE
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC
INDUSTRIES
(HUNGARY)
INDEX
Nándori ín
Gy.
'.
Drahos:
I.
.
I.
Lévai: tooth
of -
-
-
v-
Bases
couples. .
ínto
Inve-stigating cast-iron
sions
-
-
dímensíoning be
may cxrcular
'.
T.
Maschek:
Heatíng
'.
Z.
Horváth:
Thermodynamics
of
the Examiníng of potentials theory
problem
of
of
presence
silicate
inclu-
of
bevel
hypoid
gear
-
-
which for not
curve
evolute
and
formation
-
geometrícal
the -
Tooth curve
the -
hobbed by straight wheels cylindrical cylínder profile ingots
edgewd tool
and 31
-
symmetrical the
ín
taking
place
linear
heat
conductíon
by
calculatíon
pro-cesses
43
-
ziwncíc
the
metallurgy Dr.
the
Huszthy:
L.
'.
S.
'.
Béda: Gribovszki:
L.
.
I.
'.
J,
.
method
A
Vereskői:
characterízing Zambó:
the
'.
Á.
Szombatfalvy:
A,
Ádám:
Main
S
quality
the
plastic
deternainíng the
Ms
thín
Walled
on
the
change
tube
in
-
ín
the
ste-el
relation
the
of
aniso-tropr
mines
Z.
'.
I.
coal
179
the and
currents earth íts method
LA F.
'.
I.
'.
Necessity industry mining
Kapolyi:
Photo-optícal of
Tarján: Investígation of mine cooling
atmosphuere
or '.
A.
'_
I.
.
K.
Bíró:
Stream
and
Flotation
of
heat
by
ín
outpout ín
systems
support
principal
some
and
system .._:
-
hungarían
the
mínes
Siemens--Ma-rtín
from
furnaces
-
problems
related
the
to
warming 267
-
transfer
the
increasíng
oÍ regime regulatíon
the heat automatic of
Péntek: Analysíng furnace blast working Németh:
of
analysis
Sulcz: Investigating the of view poínt
of
-
--
possibílíties
and
177
-
of ditíferential Gy. Obádovics: Eingenvalue problems equatioun the digítal computer determining eígenvalues -by electroníc Szarka: matrix based on calculus Compensating computation
Gál:
properties -
--
'.
caused
161
of
location
of
powint
presenting (magnetotelluric -
123
alloys of
íron
the
fíe-ld -
83 103
wave
137
and Mn contents of the carst grey
itself
--
cyliwnder-
edge
heat-resístíng
ín
differential
a
controllmg
-
Determining
Anisotropy
of
accuracy owne
defowmatíon
of
parameters
and geomwagtnetic determination J.
the
on
61
statical with
-
based
-
stresses
-
not
profíles
plastic-elastic of
Effect
J.
.
-
tooth
investigating
Remaining
Kozák: Limited pressur-e by internal
'.
Dr.
for
of
-
the
Determining
the Szaladnya: Examining attachmewnt hydraulic copyíng
Gy.
'.
47
Czibere:
T.
ín
relations
and
metallurgical with
natural
air
separating
gas
deep
293
furnaces
heat-technical
injection
-
of
relation -
-
-
-
a -
297 301
453
T.
.
Dimensíoning swtrongly
Czibere:
of
consisting Dr.
O.
Dvr.
G.
Dr,
S.
blast
Márföldi:
Multi-channel
field
Molnár:
S.
_
E.
Vincze: tional
F.
Kovács: ductiown
straight
a
flange
grid 321
composítion
the
of
maximally
slags
331
bore-hole
logginug
with
directed
cur-
335
-
Simultanous
and
development
working
of
nearly
horizontal
coal
--
and and
analytical reconstructional
ínve-stigatio-n mining
of the location and industrial
-
Solvin-g equatíons
and
Determinatíon of
capacity
Dr.
J.
Patvaros:
Rational
Dr.
F.
Steiner:
Calculation
454
projecting blades form
to
reswístance
Technico-econonlical Forrai: of special, maínly centralízing
plants Dr.
order
fumace
desulfurizing
seams
Dr.
ín
Investígatians
Farkas:
rent
method for arched profiled
applications
sonue
of
the
critical
míning locationw of ro-adway
of
complex
depth
and
trigownometrical
func-
favounable
pro-
most
surface of
residuals
networks
ín
mines
-
385 427
ANNALES
ILUNIVERSITE
DE
LOURDE
DE
formation
ei-la
LINDUSTRIE
DE
MISKOLC,
(HONGRIE)
TABLE
Nándort
Gy.
'.
I.
'.
I.
'.
Drahos: denbées
Principes coniques
Lévai:
i
'.
provblémes
des silicate
dans
MATIERES
la et
la
concemant. la
présence
Íonte
géométrique
dimensíonnement
du
nypoi-des
Izexannen. de tajlle droirte
outil a circulaires .
Isértude de
ínclusions
des
DES
des
de
paires
roues
-1
--
tailxlewr des pour
de dent évolut
courbe de son
a
en
roues
développanwte cylindriques
un
par
znon-
31
-
symétriques cylindriques conwditions des se déroulant Z. Horváth Les thermodynamiques processus. du zinc lors du traitemenít métallurgique de la conduction non-linéaire Ijétude du probleme de chaleur T. Czibere: de potentiel a partim de la théorie L. Huszthy: Détermination des de dent calcul profiles par Lexamen de la précision d'un machine a S. Szaladnya: statique copier hyddun au différentiel seul taillant de commande et équipé raulique cylindre Íexamen dé Ionde Une méthode Gy. Béda: pour plastique Réchauffement
Maschek:
T.
des
lingots
43
-
47 81
-
'. '.
'.
L.
.
I.
Gribovszki: chaleur Kozák:
J.
'.
de d'une
Linvestigation Ieffet
a
Vereskői: Leffet tés caractéristiques
des
.
'.
Z.
'.
I. L.
Szarka:
1
la
déiormation élastico-plastique .-intérieure
d'un
tuyau
a
pression
S et Mn de la
en
qualité princípaux
Problemes etleur calcul
Calcul
Gál: La l'industrie le
Sulcz: de
nécessité et charbownniere
Izétude soutenement Eétude leur
des valeurs afaide d'une
dégalisation
Kapolyi:
121 modification
sur
fonte
proprié-
des
grise des
sieges
-
le
et
telluriques maéthode
et
pour
par
des
sut
calculatrice le
calcul
de
matrica
daugmenter possibilités howngroise méthodes des photoélastiques les
miwnier
réglage
basé
déquations systemes digitale électronique
des
propres
conditioans
dans
rendemen-ts
les
sollicitations
agissant
-
thermiques
des
fours
Siemens-Martin
en
Iéchauífe-
touchant -
chaleur
dans
195
229
-
-
automatique de quelques ILétude I_ Tarján: questiouns fondamentales de atmosphere et le refroidissement ment miniere et transmissíon A. Bíró: Condítions rhéologíques de profonds vue
-.
a
181
Obádovics: différentielles
Gy.
sur
F.
résistant
alliages
détemniwnation
sa
J.
'.
des
Zamnbó: Les parametres du choix de la place Á. Szombatfalvy: La détermínation du poinwt Ms de Iacier A. Ádám: des relations entre les courant Lanisotropie champ géomagneétique (anisotropie magnétotellurique)
'.
'.
la
teneurs la
pour
J.
'.
dans
83 103
._._.
mince
paroi
résíduelles
Conwtraintes
73
des
fours
.
Péntek:
I.
fourneau
Németh:
thermiques ILalnalyse des conditions de gaz naturel opéré par insufflation (fair Flottatíon par séparation
'.
K,
-.
T.
Méthode Czibere: des droit composé
'.
O.
Farkas: désulfurant
'.
G.
Étude
des maxímal
.
.
S. S.
E.
Molnár:
ILétude établissemenrts centralisés---------------Vincze:
La
Kovács:
F.
a
J.
Patvaros:
'.
F.
Steiner:
critíque
301
des
-
-
de
scories
-
-
trous
aubage 321
haut-foumeau -
de
champ
d'un
-
deffet
-
331
_
courant
de
couches
quasihorizontales
direc-
mesure
-
335
et
du choíx surtout
de
la
place
349
des
revconstruits
La des
qúelques
et
déterminatio-n
explitatiorxs Emplacement
Le
domaines
dapplication
des
équations
calcul
de
a
379
de ciel
Megjelent megyei
ouvert
Mb.
'v.:
1a
profonder 381
Vállalat,
milniéres
galeries
A
385
427
-
Béda 40
Marton
de
systemes
Dr.
példányban,
Nyom-daipuaari
de
-
des
kiadó;
et
optimale
résiduelle
Íanomalíe
500
capacité
la
raticxnnel
Felelős Borsod
et
355
solution
trigonométriques
fonctionnelles '.
-
résistance
haut 297
la construction bovmbé
de forage commun des abattage analytique techníco-économique miniers et industriels spéciaux
Préparation
Forrai:
-
-
de Márföldi: Sondage des multícanal tionnel,
.
dobtenier
d'un
-
de dimensiownnemewnt pour au fortemelnt aubes profil
possibilités
métallurgiques
et
5
Gyula terjedelemben
ív
Miskolc Szilárd
-
1967
-
10162
