Általános elméleti alapok Fizikai átviteli jellemz k és módszerek Webprogramozó + ISGT
Sávszélesség • analóg rendszerek esetén használt fogalom • egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának a különbségét értjük alatta
Jellemz
sávszélességek
Adatátviteli sebesség (digitális sávszélesség) • az id egység alatt átvitt bitek száma • bit/s • A digitális sávszélességen az elérhet maximális adatátviteli sebességet értjük
Jellemz
sávszélességek
1
Jellemz
sávszélességek
Adatátviteli id
Jellemz
sávszélességek
Jelzési sebesség • a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások száma • Baud • 1 baud = log2 P [bit/s] • P a kódolásban használt jelszintek száma
2
Analóg jelek átalakítása digitálissá • az eredeti analóg jelekb l mintákat vesznek, emiatt a mintavételezett hangjel id ben és értékben nem folytonos, hanem egymástól elkülönül impulzusok sokaságából áll • A mintavételezett impulzusok amplitúdóértékét bináris formában megadva, megkapjuk az analóg hanganyag digitális megfelel jét, ami elkülönül (diszkrét) minták sorozatából áll • PCM - Pulse Code Modulation
Mintavételezés
Analóg jelek átalakítása digitálissá • Az analóg jelek digitalizálásának folyamata két fázisból áII, ezek – a mintavételezés és – a kvantálás, diszkrét minták sorozatának létrehozása.
Mintavételezési frekvenciák
• az id ben és értékben folytonos analóg jelekb l impulzussorozatot állítunk el • Shannon tétele: egy mintavételezett jelb l akkor lehet az eredeti jelet információveszteség nélkül visszaállítani, ha a mintavételezési frekvencia értéke legalább kétszerese az eredeti analóg jelben el forduló legnagyobb frekvenciának
Kvantálás
Kvantálás
• Az A/D konverter bemenetére vezetett impulzusok bináris adatokká átalakítva jelennek meg a konverter kimenetén • lényegében egy kerekítés, hiszen az analóg jel amplitúdója bármilyen értéket felvehet, azonban az A/D konverter csak meghatározott számú bitet használ a jel digitális ábrázolásához
3
Vonalak megosztása
Vonalak megosztása
• Ahhoz, hogy információcserét valósíthassunk meg két végpont között, szükségünk van a végpontok között az összeköttetést biztosító vonalakra. • Csatorna: amelyeken az információcsere történik • Vonal: tényleges, fizikailag létez összeköttetéseket biztosít
• az adó- és vev oldal számára csak a végeredmény, az információ a fontos • egy vonalon több csatorna is kialakítható
Multiplexelés • egy adatvonalat el re meghatározott, rögzített módszer szerint elemi adatcsatornákra osztunk fel • El lehet az id tartományban és a frekvenciatartományban is végezni • frekvenciaosztásos és id osztásos multiplexelés
Vonalkapcsolás • Az adatvezetéket a kommunikálni szándékozó felek csak a kommunikáció id tartamára kapják meg • A kapcsolat a kommunikáció befejezésekor megsz nik
Üzenet- és csomagkapcsolási módszerek • Az átvitelre szánt információt kisebb egységekre kell bontani • a vonalon egymás után át kell vinni • az egységekb l újra össze kell rakni
Multiplexelés frekvenciaosztással • FDM – Frequency-Division Multiplexing • ha szinuszos hullámok összegéb l el állítunk egy jelet, abból bármelyik összetev t a csatorna másik oldalán eredeti formájában kinyerhetjük egy alkalmas sz segítségével
4
Multiplexelés frekvenciaosztással • legf bb felhasználási területét a távbeszél hálózatok viv frekvenciás rendszerei jelentik • Másik, mindenki által ismert felhasználása a módszernek a rádió-, televízióadások
Multiplexelés szinkron id osztással • STDM – Synchronous Time-Division Multiplexing • a nagyobb sávszélesség adatvonalat id ben osztják fel több, elemi adatcsatornára • minden elemi adatcsatorna egy-egy id szeletet kap • Teletext
Vonalkapcsolás Vonalkapcsolás • fizikai kapcsolat létesül az adó és vev között, ami az összeköttetés idejére áll fenn • Az összeköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel • Az adatátvitel befejeztével a kapcsolat lebomlik
Üzenetkapcsolás
Csomagkapcsolás
• nem foglalják le a teljes vonalat, csupán a szomszédos hosztig építik fel a kapcsolatot • tárol és továbbít (store and forward)hálózatok • Hiba esetén a teljes üzenetet meg kell ismételni, ami tetemes id t vehet igénybe
• a továbbítandó üzenetet kisebb adagokra bontjuk, és ezeket egyenként küldjük el a címzettnek • meg kell állapítani a küld és a címzett közötti legrövidebb, és ezzel együtt a leggyorsabb útvonalat is • A vev feladata a csomagok helyes sorrendbe állítása, majd azok egyesítése • Számítógépes hálózatok
5
A kábelek jellemz i Átviteli közegek
Koaxiális kábel • Az árnyékolás egyrészt a második jelvezeték, másrészt árnyékolja a bels vezet t. • Csökkenti a küls interferenciahatást • Nagyobb távolságra lev csomópontokat lehet er sítés nélkül összekötni vele, mint csavart érpáras vezetékkel • olcsóbb, mint az optikai kábel, és a technológiája széles körben ismert és elterjedt
Koaxiális kábel
Koaxiális kábel
• vastag Ethernet kábel (sárga):
• vékony Ethernet (fekete):
– a legnagyobb átmér Ethernet – gerincvezetéknek használják, – meglehet sen merev, – felt sárga szín
• telepítése költségesebb, mint a csavart érpáras kábelé
– régebben gyakran használták – érdemes volt alkalmazni olyan helyeken, ahol a kábelt kanyargós nyomvonalon kellett vezetni. – könny volt vele dolgozni, olcsóbb volt a használata. – Mivel a küls rézfonat egyúttal az egyik jelvezeték is, különösen ügyelni kell a helyes földelésére. – a kábel mindkét végén megfelel min ség elektromos kontaktust kell biztosítani a kábelvég és a rászerelt csatlakozó között. – A hálózatépít k ezt gyakran elhibázzák. – A legújabb szabványok már nem javasolják a használatát
6
STP • árnyékolás • csavarás • ellenáll az elektromágneses és rádiófrekvenciás interferenciának • drágább a telepítési költség • az árnyékolás nem szállít adatokat, ezért elég az egyik végén földelni. • helytelen árnyékolás esetén antennaként m ködhet • ScTP (FTP) – az érpárak nincsenek külön árnyékolva
UTP • a vezetékek páronkénti összesodrásával csökkentik az EMI és az RFI hatását • az érpárak közötti áthallást úgy csökkentik, hogy az érpárokat eltér mértékben sodorják • négy pár rézszálat tartalmaz • hullámimpedanciája 100 ohm • Könny telepíteni • olcsó
UTP • az RJ-45-ös csatlakozókkal stabil kapcsolódások alakíthatók ki • a leggyorsabb réz alapú adatátviteli közeg • érzékenyebb az elektromos zajra és interferenciára
7
Egyeneskötés
kábel
• Eltér ködés Ethernet portok esetén • Mindkét végén T568B bekötés
Keresztkötés kábel • Azonos m ködés Ethernet portok között • Egyik végén T568B, a másikon T568A bekötés
A teljes bels visszaver dés Üvegszálas kábelek
8
9
Egymódusú szál
Egymódusú szál
• küls köpenye általában sárga • kisebb méret magjában csak egy módus használható a fényjelek továbbítására • A magok átmér je 8-10 mikron • a fényforrás infravörös lézer • 90 fokos szögben lép be a magba • az adattovábbító fényimpulzusok lényegében egyenes vonalban haladnak a mag belsejében
• a LAN-ok forgalmát legfeljebb 3000 méterre képesek továbbítani ( a többmódusú 2000 m-re • épületek közötti kapcsolatok kiépítésére használják • Nagyobb sávszélességet biztosít, mint a többmúdusú
!!! • hullámhossza a látható tartományon kívülre esik • fénye elég er s ahhoz, hogy maradandó károsodást okozzon az emberi szemben • Soha nem szabad olyan optikai szál végébe nézni, amelynek másik vége m köd készülékhez csatlakozik • Soha nem szabad hálózati kártya, kapcsoló vagy forgalomirányító adóportjába nézni • Az optikai szálak végén mindig véd sapkát kell tartani, illetve a kapcsoló vagy forgalomirányító optikai portjához csatlakoztatva kell hagyni ket
10
Vezeték nélküli adatátvitel • a hordozható eszközök a kábeles csatlakoztatás nélkül is alkalmasak legyenek hálózati szolgáltatások igénybevételére • Vezetékes összeköttetést nem lehet minden esetben megvalósítani. • a költségek (kábelek fektetése, közterületen utcák felásása) nem állnak arányban a létesítend hálózati kapcsolat el nyeivel
A lézeres adatátvitel
Lézeres átvitel
• pont-pont közötti adatátvitelre használhatjuk • Az illetéktelen lehallgatás, illetve küls zavarás ellen viszonylag védett • Az id járási viszonyok azonban befolyásolják a fény terjedését • A megvalósított adatátviteli sebesség jelenleg 2 és 100 Mbps között van
Adatátvitel infravörös fény segítségével • Infravörös Adat Egyesülés – IrDA • Az IrDA-Data infravörös kapcsolat két eszköz között • semmilyen optikai akadály nem lehet a két egység között • a távolságuk kb. 1 méternél ne legyen több • Egy infravörös eszköz kb. 30 fokos szög kúp alakú területet tud besugározni
Az IrDA általános jellemz i • Elterjedt megoldás a vezetékes kapcsolat helyettesítésére, több tízmillió eszköz világszerte, „célozd meg és mehet az átvitel” stílusú, egyszer használat. • Rendkívül sokféle hardver- és szoftvermegoldása létezik, szinte minden elterjedt számítástechnikai rendszerhez. • Nem kell számolni más eszközt l származó zavarással, így nem szükséges speciális biztonsági eljárás használata. • Nagy adatátviteli sebesség (fejlesztés alatt a 16Mbit/sec-os kapcsolat).
11
Hol használható az IrDakapcsolat?
802.11 szabvány
• notebookok, asztali PC-k, kézi számítógépek (különös tekintettel a mobilkommunikációs megoldásokra) • nyomtatók, • mobiltelefonok, személyhívók, modemek, • digitális fényképez gépek és kamerák, LAN eszközök, • orvosi és ipari berendezések, • szórakoztatóelektronikai termékek, órák stb.
• közvetlen sorozatú szórt spektrum (Direct Sequence Spread Spectrum, DSSS) • akár 11 Mbit/s sebességre is képesek, de a 2 Mbit/s fölötti sebességtartományban nem feltétlenül tudnak együttm ködni egymással
802.11b szabvány
802.11a
• • • •
• az 5 GHz-es frekvenciatartományban üzemel WLAN készülékeket fedi • nem biztosítja a 802.11b készülékekkel való együttm ködést • 54 Mbit/s átviteli sebességet biztosítanak, de egy különleges, adatkett zésnek nevezett megoldással akár 108 Mbit/s sebességre is képesek • a tényleges sebesség általában 20-26 Mbit/s
az átviteli sebesség 11 Mbit/s Wi-Fi™ nagysebesség vezeték nélküli hálózat tényleges teljesítményük általában a 24 Mbit/s tartományba esik • a 2,4 GHz-es tartományban üzemel
802.11g • visszafelé kompatibilisek a 802.11b készülékekkel • A Cisco kifejlesztett egy olyan hozzáférési pontot, amely 802.11b és 802.11a készülékek együttes használatát is lehet vé teszi ugyanazon WLAN-ban.
12
Hozzáférési pont – Access point (AP)
Letapogatás • Amikor egy ügyfél aktivizálódik egy vezeték nélküli hálózaton belül, akkor magával kompatibilis készüléket keres, amelyhez társulhat.
13
Aktív letapogatás
Passzív letapogatás
• a vezeték nélküli csomópont egy szondakérést küld el, amivel megpróbál csatlakozni a hálózathoz. • A szondakérés tartalmazza a csatlakozásra kiválasztott hálózat szolgáltatásazonosítóját (Service Set Identifier, SSID). • Ha sikerül azonos SSID-vel rendelkez hozzáférési pontot találni, akkor az szondaválaszt bocsát ki.
• A csomópontok „jelz z" felügyeleti kereteket keresnek • Ha egy csomópont annak a hálózatnak az SSID-jét tartalmazó jelz z keretet kap, amelyhez csatlakozni szeretne, akkor megkísérli a csatlakozást.
Adaptív sebességválasztás
Nyílt rendszer • csak az SSID egyezését követeli meg • Biztonságos és nem biztonságos környezetben egyaránt alkalmazható, bár az alacsony szint szimatoló (sniffer) eszközök segítségével a WLAN SSID-je könnyen meghatározható
Megosztott kulcs
Biztonsági megoldások
• A WEP egy meglehet sen egyszer , 64 és 128 bites kulcsokat alkalmazó algoritmus • a hálózatot a hozzáférési ponton keresztül elérni próbáló csomópontoknak ezzel egyez kulccsal kell rendelkezniük
• EAP, WPA – MD5 titkosítás
• LEAP (Cisco) – els sorban Cisco WLAN hozzáférési pontok által használt típus
14
Biztonsági megoldások
A Bluetooth-rendszer
• Felhasználóhitelesítés
• rövid hatótáv • pont-több pont kapcsolat • Hatótávolsága 10 cm-t l néhányszor 10 m-ig terjed, épületeken belül és kívül is • Kis távolságok esetén a falak sem jelentenek akadályt
– Csak hitelesített felhasználók számára teszi lehet vé a vezeték nélküli hálózaton keresztüli adatküldést és -fogadást. (jelszó, MAC-cím)
• Titkosítás – Titkosítási szolgáltatásokkal növeli az adatok védettségét a behatolók ellen.
• Adathitelesítés – A forrás- és a célkészülék hitelesítésével biztosítja az adatok sértetlenségét.
A Bluetooth általános jellemz i
Bluetooth-eszközök
• M ködési tartománya a szabadon felhasználható 2.4 GHz-es, ún. ISMrádiósáv • frekvenciaugrásos, szórt spektrumú technológia • egyszerre 8 eszköz használhatja a csatornákon megosztozva
• • • • •
Telefon
A telefon m ködési elve
• A hagyományos nyilvános, kapcsolt távbeszél hálózatok kialakításakor a cél az emberi hang felismerhet módon való átvitele volt • a hangot analóg elektromos jelekké kellett alakítani, továbbítani, valamint a vonal túlsó végén visszaalakítani hallható hanggá
• Az emberi hang analóg villamos jellé alakítására a mikrofon szolgál • A telefontechnikában használatos mikrofonok a hanghullámok amplitúdóváltozásának megfelel en változtatják ellenállásukat, és ennek megfelel en változik az áramkörben az áram
telefonok, személyhívók, modemek, LAN-eszközök, fejhallgató/mikrofon egységek, asztali, notebook és kéziszámítógépek.
15
A telefon m ködési elve
A telefon m ködése
• A visszaalakítást hangszóró végzi • A hangszóró elektromágnes tekercsén az áram átfolyva, a kialakuló mágneses tér változásaival mozgásra kényszeríti a membránt, az pedig hallható hangot fog kibocsátani
• A kétirányú átvitelhez két áramkör szükséges • Ahhoz, hogy egy beszélgetést kezdeményezni lehessen, egy újabb funkcióra is szükség van: a jelzésre • Erre a célra külön csenget áramkör hozzáadása szükséges
Távbeszél rendszer
Vezetékek
• Kapcsolóközpontok • az ügyfelek és a kapcsolóközpontok közti vezetékek (el fizet i hurkok) • telefonközpontok közötti nagytávolságú vezetékek (trönkök)
• Az el fizet i hurkok manapság csavart érpárból állnak • A kapcsolóközpontok között koaxiális kábeleket, mikrohullámú összeköttetést, leggyakrabban pedig üvegszálas kábeleket használnak
Digitális átvitel
A digitális átvitel el nyei
• a közelmúltig a távbeszél rendszerekben az átvitel analóg módon történt • A digitális elektronika és a számítógépek kifejl dése lehet vé tette a digitális átvitelt
• Ha a jeleket nagyobb távolságra akarjuk továbbítani, a csatorna veszteségei miatt er síteni kell azokat • mivel azonban csak két jelalak van, a torzulás ellenére könnyebben felismerhet ek
16
A digitális átvitel el nyei
Adatátviteli eljárások
• a hibaarány alacsony szinten tartható • beszéd, adat, zene és kép együttes továbbítását is lehet vé teszi • jóval nagyobb adatsebességet lehet elérni • sokkal olcsóbb • üzemeltetése egyszer bb
• Karakterorientált
Átviteli módszerek
Szinkron átviteli módszer
• Szinkron • Aszinkron
• az egyes bitek jellemz id pontjai (kezdetük, közepük és a végük) egy meghatározott alapid tartam egész számú többszörösére helyezkednek el egymástól • A vev átvéve az adó adási ütemét már helyesen tudja az ezt követ biteket vagy bitcsoportokat (karaktereket) értelmezni
Aszinkron átviteli módszer
Digitális jelek kódolása
• • • •
• NRZ (Non Return to Zero) – Nullára vissza nem tér • RZ (Return to Zero) – Nullára visszatér • AMI (Alternate Mark Inversion) – Váltakozó 1 invertáló • Manchester
START-STOP átvitel Az adatfolyamot egy START bit el zi meg Ezt követik az adatok Az adatokat követi a paritásbit (hibaellen rzés, nem kötelez ) • A paritásbit után egy vagy két STOP bit következik
– Eleinte csak szövegeket és számokat kellett továbbítani
• Bitorientált – más jelleg információk átvitele is szükségessé vált a sokszor eltér szóhosszúságú és adatábrázolású számítógépek között
17
Nullára vissza nem tér
Nullára vissza nem tér
• A digitális értéket veszi fel a jel is • Csak akkor használható, ha biztosítjuk az adó és a vev közti szinkronizációt egy külön csatornán • Erre azért van szükség, mert sok egyes, vagy sok nulla esetén a vev „eltévesztheti” a kapott jelek számát
Nullára visszatér
Nullára visszatér
• Minden 1-es után visszatér a 0 szintre • az 1-esek esetében nem kell külön szinkronjel • Sok nulla esetében azonban még ez az eljárás sem hatékony
Váltakozó 1 invertáló
Váltakozó 1 invertáló
• A szinkronizációt úgy oldja meg, hogy az egymás utáni 1-esek +1, illetve -1 között váltakoznak. • Sok 0 esetén még mindig kell a szinkronizálás
18
Manchester
Manchester
• 0 és 1 esetén is van jelváltozás, így teljes a szinkronizáció • A jelváltozás iránya határozza meg, hogy 1-es vagy 0 következik • 1-es esetében negatívból változik a jel pozitívba, 0 esetében pozitívból negatívba • Ezt a módszert használják a napjainkban legelterjedtebb Ethernet-hálózatokban.
Karakterek ábrázolása
ASCII kódrendszer
• • • •
• Eredetileg 7 bites jelábrázolást valósított meg • 128 jelet tudtak vele tárolni • az angol abc bet in, a számokon, vezérl jeleken kívül alig fért bele egy-két speciális jel
ASCII kódrendszer Latin 1 karakterkészlet 852-es kódlap Unicode
Latin 1
852-es kódlap
• 8 bites karakteráblázolás • 256 jel • Magába foglalta számos európai ország nemzeti jelkészletét • A teljes magyar jelkészlet ábrázolására azonban még ez a jelkészlet sem adott megoldást
• Az ASCII-kódkészlet nem gyakran használt jeleinek a nemzetek jeleivel való lecserélése révén jöttek létre az ún. Kódlapok • Teljes megoldást nyújtottak a nemzeti írásjelek alkalmazására • A magyar a 852-es kódlap volt • ha több kódlapot egyszerre kellett használni, akkor a memóriába való be-ki lapozásával lehetett csak megoldani
19
Unicode
Az RS 232 szabvány
• 1987-ben a XEROX • 16 bites, tehát 216=65536 karaktert lehet vele ábrázolni. • a kompatibilitás érdekében szerepelnek benne az ASCIIvezérl jelek
• A távközlési vonal és a számítógépes jelek összehangolására a modem, vagy egy CSU/DSU eszköz szolgál
Modem • Ha a helyi hurok analóg és nem digitális, akkor modemet kell használni • telefonvonalakon továbbítanak adatokat úgy, hogy modulálják és demodulálják a jeleket
CSU/DSU • csatornaszolgáltató egység (channel service unit) • adatszolgáltató egység (data service unit) • gyakran egyetlen készülékbe van integrálva, ez a CSU/DSU • a forgalomirányító interfészkártyájába is be lehet építve • DIGITÁLIS VONALAK HASZNÁLATÁHOZ!
20
Moduláció Moduláció • Amplitúdómoduláció • Frekvenciamoduláció • Fázismoduláció
DCE
DTE
• adatberendezés vagy adatkommunikációs berendezés (data communications equipment) • az adatokat a helyi hurokra juttatja
• adat-végberendezésnek (data terminal equipment) • adatokkal látja el a DCE-t
Cellás mobiltelefonok • eleinte a beszédalapú kapcsolattartásra használták • egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé válik
21
Els
generáció
Második generáció
• Mobil telefonálásra kezdetben az analóg rendszerek szolgáltak a 450MHz-es sávban • maximum 1,2 kbps, vagy jó esetben 2,4 kbps sebesség
• A 900 MHz-es és az 1800 Mhz-es sávot használó GSM • digitális átvitelre épültek • adatátviteli sebessége 9,6 kbps • adatátvitel esetén is id alapú elszámolást alkalmaznak
„2,5” generáció
Harmadik generáció
• GPRS (General Packet Radio System – csomagkapcsolt mobiltelefon-szolgáltatás) • 60-70 kbps sebesség • már nem vonalkapcsolásos elven ködik
• UMTS (Universal Mobile Telecommunication System – Univerzális Mobiltelefon-rendszer) • 2 GHz-es sávban m köd rendszer • 2 Mbps adatátvitelre is képes
Cellás topológia
Cellaosztás
• A rádiótelefonok által használt frekvencián nem lehet nagy távolságokat áthidalni • nem kaphat minden el fizet külön frekvenciát a beszélgetéshez • Cellaosztás • a frekvenciák ismételt felhasználása
• A területet kisebb részekre osztják • A cellákon belül egy központi rádióállomás tartja a mozgó el fizet kkel a kapcsolatot • A cellák alakját szabályos hatszög alakra érdemes tervezni
22
A frekvenciák ismételt felhasználása • a hullámterjedés sajátosságai lehet vé teszik, hogy egy bizonyos távolság felett újra fel lehessen használni a frekvenciasávot • Az azonos frekvenciákat használó cellák közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy az azonos csatornák zavaró kölcsönhatása elfogadhatóan kicsi legyen
A szomszédos cellák eltér frekvenciákat használnak
A mobilközpont feladata Több felhasználó esetén csökkenteni kell a cellák méretét
• a cellás rendszer m ködésének vezérlése • kapcsolattartás a mobil felhasználókkal • a cellarendszer illesztése a nyilvános vezetékes távbeszél hálózathoz
Csatornakiosztás
Fix csatornakiosztás
• Egy-egy cellában csak meghatározott számú frekvenciát lehet kiosztani • Mindenkinek ismer s lehet a szilveszteri „csúcsforgalom” • Ezt a korlátot igyekeznek a mobiltelefon társaságok enyhíteni
• a központ el re meghatározott számú csatornákkal dolgozhat • Ha elfogy a rendelkezésre álló csatorna, az új hívást kezdeményez nek várnia kell az egyik csatorna felszabadulására
23
Dinamikus csatornakiosztás
Hibrid csatornakiosztás
• ha elfogy az el re definiált csatorna, a központ a szomszédos cellából kérhet szabad csatornát • Gond csak akkor van, ha elvon a szomszédos cellától csatornát és a szomszédnak is szüksége lenne szabad csatornára • Így tovább gy zhet a cellák elvonása
• a rendelkezésre álló csatornák egy részét fix módon, másik részét dinamikus módon használja a cella.
Adaptív csatornakiosztás
ISDN
• a csatornákat el ször fix módon kiosztja • majd hagyja, hogy bizonyos ideig dinamikusan kezeljék a cellák • Az el re meghatározott id letelte után azonban újra kiosztja a csatornákat • így próbálja megakadályozni a túlzott csatornaelvonásokat.
• teljesen digitális hálózat • digitális jelek továbbítását teszi lehet vé a meglév telefonos vezetékrendszeren • kisebb távoli irodák és a vállalati LAN közötti telefonos hálózati kapcsolat megteremtésére használják
El nyök • Többféle forgalomtípus, vagyis adat, hang és mozgókép továbbítására egyaránt alkalmas. • A kapcsolatokat sokkal gyorsabban hozza létre, mint a modemek. • A B csatornák a modemeknél gyorsabb adattovábbításra képesek. • A B csatornák alkalmasak egyeztetett pontpont protokoll (PPP) kapcsolatok létrehozására.
24
D (delta) csatorna
B (hordozó) csatorna
• Az ISDN sávon kívüli jelzésrendszert használ a hívások létrehozásának vezérlésére és a jelzések továbbítására • Az ISDN a (telefon)számokat a D csatornán keresztül, nagyobb sebességgel továbbítja a kapcsolók felé, így a kapcsolatok létrehozása is rövidebb ideig tart
• Az ISDN hordozó (bearer, B) csatornákat használ az adatok továbbítására • Minden B csatorna sávszélessége 64 kbit/s • Több B csatornával az ISDN sok bérelt vonali összeköttetésnél is nagyobb sebességet kínál a WAN-kapcsolatok létrehozására • Minden ISDN B csatorna külön, a többit l független soros kapcsolatot tud létesíteni
DSL • digitális el fizet i vonal (Digital Subscriber Line) • szélessávú technológia (egyetlen fizikai átviteli közegen belül több frekvenciát használnak az adatok továbbítására ) • a meglév csavart érpáras telefonvonalakat használja nagysebesség adattovábbításra az el fizet k felé
25
DSL • Aszimmetrikus DSL (Asymmetric DSL, ADSL) • Szimmetrikus DSL (Symmetric DSL, SDSL) • Nagysebesség DSL (High Bit Rate DSL, HDSL) • ISDN jelleg DSL (IDSL) • Lakossági DSL (Consumer DSL, CDSL), más néven DSL-lite vagy G.lite
Kábelmodem • a koaxiális kábeleket széles körben alkalmazzák tévéjelek továbbítására • Bizonyos kábeltévé-hálózatok adatátvitelre is alkalmasak, mégpedig a hagyományos telefonvonalaknál jóval nagyobb sávszélességgel. • kétirányú, nagysebesség adatátvitelre képesek ugyanazon a koaxiális kábelen, amely a televíziós jelet is továbbítja
Kábelmodem
Kábelmodem
• akár 30–40 Mbit/s sebességre is képes egy 6 MHz-es kábelmodemes csatornán • A kábelmodemes el fizet k a tévéjeleket továbbra is vehetik, miközben számítógépükkel adatokat küldenek és fogadnak. Mindezt egy egyszer , egy vonalat két vonallá alakító jelosztó teszi lehet vé. • A kábelmodemes el fizet knek a kábelszolgáltatójuk által kiválasztott internetszolgáltatót kell használniuk
• Minden helyi el fizet ugyanazon a kábel-sávszélességen osztozik • Minél több el fizet veszi igénybe a szolgáltatást, annál kisebb sávszélesség jut egy el fizet re.
26
Kábelmodem
Terminálkezelés • el fordul , hogy a végponti berendezéseknek nem kell komoly adatfeldolgozási vagy számítási feladatot ellátniuk, csupán adatbeviteli pontként kell m ködniük • bankkártyaterminál, jegykezel -terminál stb. • Ebben az esetben valamilyen kommunikációs vonal segítségével összekötik a terminált a központi számítógéppel
Terminál • monitorból, billenty l, kommunikációs egységb l álló megjelenítési és beviteli eszközt • Feladata, hogy kapcsolatot tartson a központi egységgel.
Egyszer , intelligencia nélküli terminál • csak arra képes, hogy a központ felé küldje a bevitt adatokat, illetve, hogy a központból érkez adatokat megjelenítse • Minden adatfeldolgozási m velet a központi számítógépen történik • pl. egy kártyás ajtónyitó
27
Korlátozott intelligenciával rendelkez terminál
Terminálként m köd kisszámítógép
• Bizonyos m veletek elvégzésére önállóan is képes • saját memóriája, processzora is van • pl. egy bankkártya terminál • minden fontos m veletnél a központi géppel kommunikál.
• egy hagyományos PC • önállóan is képes munkát végezni, de bizonyos esetekben terminálként üzemel • Telnet, ssh, hyperterminal
Terminálvezérl
Körbekérdezés
• a terminálok adási jogosultságának kiosztása • megakadályozza azt, hogy több terminál egyszerre próbáljon adást kezdeményezni • Az adási szándékról úgy szereznek tudomást, hogy lekérdezik a terminálokat
• roll-call pooling • A terminálvezérl elküld egy üzenetet az összes terminálnak, melyben egy adott terminál adási szándékáról érdekl dik • A címzett terminál válaszként vagy adatot küld vissza, vagy egy speciális jelet, amely azt jelent, hogy nincs adási szándéka • Ha több adatot szeretne elküldeni, mint ami egy adásba belefér, megvárja a következ adási lehet séget. • Hátránya az id pazarlás: a terminálnak mindig válaszolnia kell
Központ felé haladó lekérdezés
Ellen rz
• a legtávolabbi terminálnak küld lekérdez üzenetet. • ha nincs adási szándéka, a következ terminálnak elküldi az adási jogot • megtakarítja a központba, majd a következ terminálhoz küldend kéréseket
kérdések
• Igaz-e a következ állítás? 1 baud = 1 bit/sec – Nem – Igen – Csak akkor, ha 2 különböz jelet kódolunk
28
Ellen rz
kérdések
• Mit jelent a vonalak megosztása? – Azt, hogy egy adatvonalat több logikai csatornára osztunk. – Azt, hogy egy adatcsatornát több logikai vonalra osztunk. – Azt, hogy egy fizikai vonalat több fizikai csatornára osztunk
Ellen rz
kérdések
• Mit jelent a szinkron adatátvitel? – Az adatokat küldéskor egy speciális jel vezeti be. – Az adatokat csak meghatározott id közönként lehet küldeni
Ellen rz
kérdések
• Melyik multiplexelési eljárást használja az Internet? – Vonalkapcsolás – Üzenetkapcsolás – Csomagkapcsolás
Ellen rz
kérdések
• Melyik kódolási eljárást használják az Ethernet-hálózatokban? – RZ – AMI – Manchester
VÉGE
29
