Miniszteri rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés szakmai feltételeiről

TERVEZET – A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 13889-1/2007-SZMM

Miniszteri rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés szakmai feltételeiről

Budapest, 2007. június

Készítette: dr. Izsa Szabolcs

Látta: dr. Lakatos Hedvig

Jóváhagyta: Csizmár Gábor

2 TERVEZET – A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A szociális és munkaügyi miniszter …/2007. (...) SzMM rendelete a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés szakmai feltételeiről A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ának (3) bekezdésében, valamint – az adópolitikáért, illetőleg az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §ának (2) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá – az 5. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében, az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és b) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítésre irányuló kérelmet benyújtó foglalkoztatónak az állapotfelmérést az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elvégeznie. 2. § (1) A korkedvezményre biztosító járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásért (a továbbiakban: mentesítési eljárás) 150 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Az igazgatási szolgáltatási díj az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) alaptevékenységének körébe tartozó szolgáltatási bevételnek minősül. A díjat az OMMF Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01743496-00000000 számú számlájára kell befizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására és Készítette: dr. Izsa Szabolcs




----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

nyilvántartására az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (3) Az OMMF a befizetett díjról számlát állít ki és azt a foglalkoztatónak megküldi. 3. § A mentesítési eljárásban igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5 000 forint, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. 4. § A mentesítési eljárásban szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetnek (a továbbiakban: OMFI) a mentesítési eljárásban felmerülő – e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott összegű – szakértői díját és a szakértői költségeit az OMFI által megadott számlára kell befizetni. 5. § (1) Ez a rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni] „g) ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.”





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------1. sz. melléklet a …/2007. ( ) SZMM rendelethez ADATLAP A FOGLALKOZTATÓI ÁLLAPOTFELMÉRÉSRŐL 1. Munkakör és munkahely megnevezése: ……………………………………………….… ……………………………………………….… 2. Munkaidő: -

tényleges napi munkaidő tartama: ……… óra túlmunka átlagos időtartama: ……………… óra/hét

3. Műszakrend a) Egy műszakos b) Kétműszakos c) Három műszakos d) Folyamatos e) a)-d) kombinációja éspedig: …………………………………………… 4. Munkaenergia forgalom mértéke fizikai munka esetén(1)

férfiaknál

……… kJ/min, vagy ……… dHR/perc(2)

Nőknél

……… kJ/min, vagy ……… dHR/perc

5. Munkakörre jellemző klímaparaméterek(3) -

EH /KEH oC(4)

……………………

-

mesterséges hideg munkakörnyezet(5)

-….oC a munkaidő ………%ában

1

Lásd Függeléket és értékelésnél 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet 2. sz. táblázatát dHR: a műszak átlag pulzusszám és a nyugalmi pulzus különbsége. A pulzusszám mérése Polar pulzusszámlálóval valósítható meg. 3 3/2002.(II. 8.) SzCsM-EüM rendelet 1. sz. melléklet 4 3/2002.(II. 8.) SzCsM-EüM rendelet figyelembe vételével készült vizsgálat adata 5 3/2002.(II. 8.) SzCsM-EüM rendelet figyelembe vételével készült vizsgálat adata 2





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-

Váltakozó munkaklíma o Külső környezet

………… oC

o Belső munkakörnyezet

………… oC

Alkalmazott munka/pihenési rend

munkaidő

…. az összmunkaidő %-ában

pihenés

…. az összmunkaidő %-ában

6. Kényszertesthelyzetben végzett munka(6) A napi munkaidő

……………….. %-ában

7. Ismétlődő és/vagy egyoldalú mozgással járó tevékenység7 A napi munkaidő

……………….. %-ában

8. Jelentős szellemi, figyelmi igénybevétellel járó munka zavaró zajos környezetben (adott munkakörre jellemző mért értéke)(1,8)

dB(A)

9. Magasban végzett munka (3 méter felett) 10. Föld alatt végzett munka a munkaidő ………………………%-ában 11. Tűz és robbanásveszéllyel járó munkavégzés és/vagy munkakörnyezet 12. Feszültség alatti munkavégzés(9) 13. A foglalkoztatott a munkavégzés során saját vagy mások testi épségét és/vagy vagyoni értékeket az átlagost meghaladó mértékben veszélyeztetheti(10) 6

Pl. térdelve, guggolva, fekvő testhelyzetben, kinyújtott karokkal oldalt vagy fej felett végzett munkák. A kéz kis anatómiai képleteit érintő, erőkifejtéssel járó és/vagy percenként 20-nál nagyobb gyakorisággal ismétlődő munkavégzés 8 a 66/2005.(XII.22.) EüM rendelet szerinti mérések alapján 9 72/2003.(X.29.) GKM rendelet 10 Pl. olyan munkavégzés amely emberekért, anyagi értékekért való nagy felelősség viselésével jár, döntést igényel nehezen áttekinthető és/vagy új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk-, bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, egymást gyorsan követő problémákkal járó helyzetekben. 7





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------14. Állandó időkényszerben végzett, figyelmi igénybevétellel járó munka 15. Családtól távoli tartós munkavégzés, önmagában vagy a rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel Megjegyzések: A munkaenergia forgalom, a munkahelyi klíma és a zaj esetében egy évnél nem régebbi, az adott munkakörre jellemző mérési adatot kell feltüntetni, illetve mérési jegyzőkönyvet egyidejűleg csatolni kell. Igenlő válasz esetén a sor végén szereplő négyzetbe „x” jelzést kell tenni, egyéb esetekben a válaszokat a kipontozott sorokba beírással vagy szabadlapos formában kérjük kitölteni. Ez utóbbi esetben a kérdés sorszámára kell hivatkozni, illetőleg ezt a tényt a lapon jelezni kell. Jelen adatközléshez csatolandó a munkaköri leírás, illetve a munkakörülményekre, technológiára vonatkozó rövid leírás.





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Útmutató a dolgozók munkatevékenységének energetikai elemzéséhez Az ismertetendő módszerrel a munka-energiaszükségletet számíthatjuk ki, tehát azt az energiaszükségletet, amelyet a dolgozó az alap-energiaszükségleten felül igényel munkatevékenységének ellátásához. A módszer feltételezi az A és B táblázat szakszerű alkalmazását. A táblázatok a munkatevékenységnek két összetevőjét különböztetik meg. Ezek: A) B)

testhelyzetek és helyváltoztató mozgások, munkavégzési módok.

A dolgozó munka-energiaszükségletét tehát A és B összege adja. A táblázatokban az energiaszükségletek kJ/min értékben vannak megadva. A)

Testhelyzetek és helyváltoztató mozgások

Ülésen és álláson üldögélést és álldogálást kell érteni, amelybe kisebb helyzet- és helyváltoztató mozgások is tartoznak, mint pl. az, hogy ülés közben a dolgozó mozgolódik, egyik oldaláról a másikra dől, néha néhány másodpercre feláll, illetve állás közben testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi, időnként egy-két lépést tesz. Előfordul, hogy a dolgozó munka közben fekszik, térdel vagy guggol. A fekvést ülésként, a térdelést és guggolást állásként számoljuk el. A járás fogalmával nincs ellentétben, ha a dolgozó járás közben egy-két percre megáll. De már pl. az ácsorogva járást nem minősíthetjük járásnak. A járás ugyanis legalább kb. 3 km/h sebességű haladást tételez fel. Az ácsorogva járkálás sebessége ennél kisebb. Akkor járunk el helyesen, ha az ácsorogva járkálást állásra és járásra bontjuk, vagy – kissé elnagyolva – az állás és a járás energiaszükségletének összegét felezzük. Így pl. a szövőnő testhelyzetét és helyváltoztató mozgását nem lehet álldogálással vagy járkálással jellemezni: a szövőnő álldogál és járkál. Fontos, hogy tekintettel legyünk a járás feltételeire: különbséget kell tenni vízszintes vagy lejtős pálya vagy lépcső között; ügyelni kell a haladás irányára (felfelé vagy lefelé) és a pálya talajának minőségére (sima, kemény, üzemi, mezőgazdasági terep). A táblázatok energiaszükségleti adatokat tartalmaznak a vízszintes és lejtős pályán való járáskor leggyakrabban előforduló haladási sebességekre. A vízszintes pályához képest az emelkedő leküzdése mindig energiaigényesebb, viszont a lejtőn lefelé járás – legalábbis azokon a határokon belül, amelyekkel üzemi körülmények között általában számolni kell – könnyebb. Üzemi terepnek minősülnek általában a felvonulási területek, kohászati üzemekben az öntőcsarnokok stb., egyszóval mindazok a helyek, ahol a talaj nem süppedő, de időnként át kell lépni, meg kell kerülni kisebb kiemelkedő tárgyakat. A mezőgazdasági terep ettől elsősorban abban különbözik, hogy süppedő, egyenetlen és a járást egyéb körülmények is nehezítik, mint pl. az, hogy a talaj gyomos, a kultúrnövényeket átlépegetni, kerülgetni kell stb. B) Munkavégzési módok





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------E munkavégzési módokat illetően különbséget kell tenni a kézzel, az egy vagy két karral, valamint a törzzsel és végtagokkal végzett munkák között. A kézzel végzett munkákat az olyan mozdulatok jellemzik, amelyekben lényegében csak az ujjak és a csukló ízületei vesznek részt. Ha a végtagok mozgatása könyök- és vállízületből történik, a tevékenység karral végzett munkának minősül. A törzzsel és végtagokkal végzett munkák gyűjtőfogalmába azok a nagyobb erőkifejtést igénylő tevékenységek tartoznak, amelyek a törzsizmok fokozott igénybevételével járnak. A felsorolt kategóriákon belül fokozatokat különböztetünk meg. A kézzel és karral végzett munkákban elegendő a könnyű és nehéz fokozat elkülönítése. A könnyű fokozattól a nehezet általában az különbözteti meg, hogy az utóbbiban a mozdulat valamilyen ellenállás leküzdésével jár együtt. A törzzsel és végtagokkal végzett munkákban – minthogy azok igen széles tartományt hidalnak át – célszerű a könnyű, közepesen nehéz, nehéz és igen nehéz fokozatok megkülönböztetése. Kézzel végzett vagy könnyű munkának számít többek között a kézzel való írás, az elektronikus műszerek szerelése, a számítógép kezelése. Ellenben bőrnemű anyagok kézi varrása, amely már ellenállás leküzdésével jár, kézzel való nehéz munkának minősül. Ilyen jellegű munka még a futószalag mellett végzett könnyű szerelési munka, amelyet pl. csavarhúzóval vagy kisebb villáskulccsal hajtanak végre. Egy karral végzett könnyű munkának számít a kis ellenállású emelőkapcsolók működtetése, a szórópisztollyal való festés, a metszés, ha a vessző nem vastag és nem kell hajlítani. Az egy karral végzett nehéz munkák fokozatába tartoznak a hegesztés, a kisméretű kalapáccsal végzett kalapácsolási munkák, pl. amikor a cipész a talpba szöget ver. Két karral végzett könnyű munkának számít a személygépkocsi vezetése, a fonónő szálkötözési tevékenysége, a kézi szabás, az üvegfúvás, az esztergályos tevékenysége általában, a csomagolási feladatok (legfeljebb 1-2 dg egységsúlyokig). A lombgereblyézés is kétkari könnyű munka, de már nem az a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, mert abba a törzs izmai is aktívan bekapcsolódnak. Kétkari nehéz munkának minősül az ablaktisztítás, a gyümölcsszedés, a kézi rakodás csípő- és vállmagasság között, hajlongás nélkül, legfeljebb 15 kg egységtömegig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon, 100 kg hasznos teherig és az üres csille tolása. Törzzsel és végtagokkal végzett könnyű munka a padlósúrolás, a nagymosás kézzel, a teregetés, a gyalulás, a talajegyengető gereblyézés nehéz talajon, kézi teherszállítás 10 kg hasznos teherig, kézikocsik húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon 100-200 kg-os és csille tolása 350 kg-ot meg nem haladó hasznos terhelés közben. Közepesen nehéz fokozatnak tekinthető a legtöbb kovácsolás tevékenység, az ásás laza talajon, motoros fűrészek kezelése az erdőgazdaságban, a lapátolási munkák 5 kg hasznos teherig, kézi teherszállítás 15-20 kg között, üres kézikocsi húzása-tolása vízszintes, sima, kemény talajon 200-400 kg, és csille tolása 350-600 kg hasznos teherrel. A törzzsel és végtagokkal végzett nehéz munkára példa a legtöbb csákányos munka, lapátolási munkák 5 kg hasznos teher felett, 25-20 kg-os egységtömegek hajolgatással egybekötött emelgetése, a kézi teherszállítás 25-40 kg között, a kézikocsi húzása-tolása üzemi terepen 150 kg, vagy vízszintes, sima, kemény talajon 600-900 kg hasznos teherrel. Az igen nehéz fokozatba sorolhatók: kazánok kézi salakozása, a hajk-kivágás az erdőgazdasági munkákban, anyagmozgatás kézi kocsival vagy csillével, az előzőekben megadott hasznos terhelés felett. A táblázat





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Testhelyzet- és helyváltoztató mozgások Ülés (fekvés) Állás (térdelés, guggolás, állás meghajolva) Járás sima, kemény talajon vízszintes 10%-os lejtőn felfelé 10%-os lejtőn lefelé Járás üzemi terepen vízszintes 10%-os lejtőn felfelé 10%-os lejtőn lefelé Járás mezőgazdasági terepen vízszintes 10%-os lejtőn felfelé 10%-os lejtőn lefelé 20%-os lejtőn felfelé 20%-os lejtőn lefelé Járás lépcsőn felfelé lefelé


Sebesség Km/h -

Energiaszükséglet kJ/min 1,0-2,0

Kód

-

1,5-2,5

A2

3 4 5 3 4 5

8,0 11,0 14,0 16,0 22,0 11,0

A3 A4 A5 A6 A7 A8

4 3 4 4

11,0-14,0 20,0 26,0 14,0

A9 A10 A11 A12

4 3 4 4 2 3 3 lépcsőfok/min 60 80 60

14,0-20,0 25,0 34,0 16,0 27,0 38,0 18,0

A13 A14 A15 A16 A17 A18 A19

31,0 37,0 11,0

A20 A21 A22


A1



----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

B táblázat Munkavégzési módok Kézzel végzett Egy karral végzett Két karral végzett Törzzsel és végtagokkal végzett

könnyű munka nehéz munka könnyű munka nehéz munka könnyű munka nehéz munka könnyű munka

Energiaszükséglet kJ/min 1,0-3,0 3,0-5,0 3,0-5,0 5,0-9,0 6,0-9,0 9,0-12,0

Kód

10,0-16,0

B41

16,0-25,0 25,0-36,0 36,0-

B42 B43 B44

közepesen nehéz munka nehéz munka igen nehéz munka

B11 B12 B21 B22 B31 B32

Példa a munka-energiaszükséglet kiszámítására A munka-energiaszükséglet kiszámításának lépéseit a téglahordók példáján mutatjuk be. A folyamatos üzemi téglagyártási technológia során a téglakihordók az állandóan előrehaladó tűz nyomában a kihűlésben levő, kézzel, illetve tenyérvédővel már megfogható téglákat a kemencéből a kemence előtti térségbe hordják ki az alábbiak szerint: a téglákat kettesével speciális talicskára rakják, a megrakott talicskát vaslemezekkel kirakott pályán kitolják a tároló helyig, majd az üres talicskát maguk után húzva visszatérnek a kemencébe. A pályának 25-30 kg-os vaslemezekkel való lerakását is a téglakihordók végzik, viszont a téglák lerakása a talicskáról – mások feladata. Első lépés: a műveletek lajstromozása: A téglakihordók a következő műveleteket végzik: - a pálya lerakását vaslemezekkel, - a talicska megrakását a kemencében, - a megrakott talicska kitolását a kemencéből a tároló helyig, - az üres talicska visszahúzását a kemencébe. A kihordók a munkaidő egy részét nem a termelőmunkára fordítják, hanem - ácsorognak, - üldögélnek. Második lépés: az egyes műveletekre fordított összidő meghatározása percekben. Ez úgy történik, hogy meghatározzuk pl. a talicska megrakásának átlagidejét, és azt az értéket megszorozzuk a műszakonkénti fordulók számával. Előfordulhat, hogy a perc pontosságú időelemzés felesleges. Ilyenkor értelemszerűen nagyobb, de legfeljebb negyedórás egységekben számolunk. A téglakihordók tevékenységi műveleteinek időértékei így alakultak: vaslemezek lerakása 30, talicska megrakása 180, megrakott talicska kitolása 30, üres talicska visszahúzása 30, ácsorgás 120, üldögélés 30 perc.





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------Harmadik lépés: a műveletek energetikai minősítése a táblázatok szerint: az elemzésnek ez a lépése igényli a legnagyobb körültekintést és szakértelmet. - A pálya lerakása vaslemezekkel: állva-járkálva (vízszintes üzemi terepen) törzzselvégtagokkal végzett könnyű munka. Kódja és energiaszükséglete A2 + A9 + B41 = 2,0 + 12,0 + 11,0 = 18 kJ/min. 2 2 A kód A2 + A9 tagjának értelme: fele-fele időben álldogálás és járkálás. 2 - A talicska megrakása: álldogálás és törzzsel- végtagokkal végzett közepesen nehéz munka (kb: 5,5 kg törzshajlítgatással egybekötött emelgetése). Kódja és energiaszükséglete: A4 + B42 = 2,0 + 19,0 = 21,0 kJ/min. - A megrakott talicska kitolása: járás vízszintes, sima, kemény talajon 4 km/h sebességgel, plusz törzzsel-végtagokkal végzett nehéz munka. A dolgozó ugyanis a mintegy 220-280 kg hasznos teher szállítása közben nemcsak tolóerőt fejt ki, mint kézikocsin szállítás közben, hanem tartóerőt és (maroknyomás). Kódja és energiaszükséglete: A4 + B43 = 11,0 + 28,0 = 39,0 kJ/min. - Az üres talicska visszahúzása a kemencébe: vízszintes, sima, kemény talajon járva, két karral végzett könnyű munka. Kódja és energiaszükséglete: A4 + B31 = 11,0 + 6,0 = 17,0 kJ/min. - Ácsorgás: álldogálás és járkálás vízszintes üzemi terepen. Kódja és energiaszükséglete: A2 + A9 + B0 = 1,6 + 11,0 + 0 = 6,3 + 0 = 6,3 kJ/min. 2 2 A kódban a B0 tag arra utal, hogy a munkavégzési mód szerint az energiaszükséglet 0 kJ. - Üldögélés: Kódja és energiaszükséglete: A1 + B0 = 1,0 + 0 = 1,0 kJ/min. Negyedik lépés: Összesítő táblázat készítése, amely az elemzés összes lényeges adatát tartalmazza, tehát lehetővé teszi a számítás ellenőrzését és esetleges korrigálását egy későbbi időpontban is. C táblázat felsorolása Pálya lerakása Megrakás Kitolás Visszajövet ácsorgás üldögélés

A téglakihordók tevékenységi műveleteinek kódja időértéke energiaszükséglete (min) (kJ) A2 + A9 + B41 2,0 + 12,0 + 11) x 30 = 30 540 2 2 A2 + B42 180 (2,0+19,0) x 180 = 3780 A4 + B43 30 (11,0+28,0) x 30 = 1170 A4 + B31 30 (11,0 + 6,0) x 30 = 510 A2 + A9 + B0 1,6 + 11,0 120 x 120 = 756 2 2 A1 + B0 30 1,0 x 30 = 30 420 6786





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------A téglakihordó munka-energiaszükséglete tehát a 7 órás műszakban mintegy 6800 kJ.





---------------------------------------------------------------------------------------------------------------2. számú melléklet a …/2007. (…) SZMM rendelethez Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban alkalmazott szakértői díjai és költségei: -

szakvélemény elkészítése: 200 000 Ft helyszíni szemle: 50 000 Ft/szakértő/nap + közlekedési költség (szükség esetén szállásköltség)

-

klímamérés: 500 000 Ft a munkavállaló szervezete igénybevételének meghatározása: 500 000 Ft zajmérés: 200 000 Ft fokozott pszichés megterhelés vizsgálata: 50 000 Ft/nap

A fent meghatározott díjakat vizsgált munkahelyenként és munkakörönként kell megfizetni.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai indokolás A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék-fizetése ellenében kerülhet sor, azzal, hogy a 2007. évben az ún. korkedvezmény-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg a foglalkoztató helyett. A többletjárulék megfizetése – foglalkozás-egészségügyi szakmai szempontok figyelembevételével – a biztosított korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg munkahelyen történő foglalkoztatásához kapcsolódik. A korkedvezményre jogosító munkaköröket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet – 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezett, de 2010. december 31-éig tovább alkalmazni rendelt – 1. számú melléklete tartalmazza. A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel összefüggő egyes feladatokról szóló 1106/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban a Kormány feladatul tűzte ki az egyes foglalkoztatóknak a korkedvezmény rendszeréből történő kikerülése feltételeinek és eljárásrendjének kidolgozását. A Korm. határozatban foglaltak végrehajtására elkészített kormány-előterjesztés kétszintű (törvényi, illetőleg kormányrendeleti szintű) szabályozást tartalmaz, azonban a korkedvezménybiztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés valamennyi elemének magasabb szintű jogszabályban való szabályozása nem indokolt. A fentiekre tekintettel az egyes törvények korkedvezmény-biztosítási járulékkal összefüggő módosításáról szóló törvény-tervezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt egészíti ki a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert a mentesítés szakmai feltételeinek meghatározására felhatalmazó rendelkezéssel. A miniszteri rendelet-tervezet 1. számú melléklete tartalmazza azt az ún. állapotfelmérési adatlapot, amelyet a foglalkoztatónak – a kormányrendeleti szintű szabályozásnak megfelelően – a kérelmében megjelölt munkakör és munkahely vonatkozásában ki kell töltenie és a kérelméhez kötelezően csatolni kell. Készítette: dr. Izsa Szabolcs




----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezen túlmenően a tervezet – összhangban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetőleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény eljárási költségekkel, illetőleg a díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseivel – meghatározza a mentesítési eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, illetőleg a szakértői díjak és költségek mértékét.




Miniszteri rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítés szakmai feltételeiről

Recommend Documents