Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Miniszteri Dicséret szakmai elismerések... 2

Tartalom

„Miniszteri Dicséret” szakmai elismerések

.......................2

Beszámoló Gyorsjelentés az OECD tanulmány megállapításairól . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Tudósítás a Gyógyszertár-működtetés 2012. Konferenciáról I. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Napi egészségpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Aktuális A gyógyszerellátás gyakorló szemmel l

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

A gyógyszertár és az egészségpénztárak kapcsolata

. . . . . . . . . . . . . . 20

Infokommunikációs lehetőségeink a gyógyszerészi gondozásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Felhívás Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A kozmetikus tanácsolja A Víz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Nyitott szemmel Hazai és külföldi sajtófigyelő

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 1

Elismerések Elismerések Elismerések Elismerések Elismerések Elismerések

ı M in iszteri Di c sé r e t‰ szakmai elismerések A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 20 éves jubileuma alkalmából az Elnökség kitüntetési javaslata alapján Dr. Réthelyi Miklós ıMiniszteri Dicséret‰ szakmai elismerésben részesítette a Szövetség három tagját. Az elismeréseket a miniszter a NEFMI dísztermében, a Március 15-i ünnepség alkalmából adta át. Dr. Gere Sándor 1976-ban kapott gyógyszerészi oklevelet a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Az egyetem elvégzése után SzabolcsSzatmár-Bereg megyébe került, Gávavencsellőn dolgozott beosztott gyógyszerészként. 1979-től gyógyszertárvezető a záhonyi Forrás Gyógyszertárban. 1982ben szakvizsgázott gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakágon. Az országban elsőként privatizálta gyógyszertárát, s a kezdetektől fogva, a mai napig is segíti kollegáit, átadva nekik minden információt, tapasztalatot, amit

Dr. Sándorné Dr. Raisz Ildikó közel 15 éve dolgozik a szerencsi Oroszlán Gyógyszertárban. Már pályakezdő gyógyszerészként is rendszeres résztvevője volt a Rozsnyay Mátyás Előadói Emlékversenyeknek, ahol jó néhány alkalommal helyezést is ért el. Szakmai tevékenysége kiváló, igényes. A maximalizmusra törekszik a munkája során. 1999-ben gyógyszerhatástan-toxicologia szakvizsgát tett. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gyógyszerügyi Menedzsment Szakközgazdász Szakán másoddiplomát is szerzett. Munkahelyén aktívan részt vesz a gyógyszerészi

Az OECD szerint a magyar gazdaság stabilizálása a tartós gazdasági fellendülés elengedhetetlen feltétele

Dr. Rixer Mária 1984-ben szerzett gyógyszerészi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a BajaSzentistváni Gyógyszertárban helyezkedett el, majd 1994-ban jogelőd nélküli gyógyszertárat nyitott. 1992-ben gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakágon vizsgázott. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gyógyszerügyi Menedzsment Szakközgazdász Szakán másoddiplomát is szerzett. Rendszeresen részt vesz a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szakmai pályázatainak értékelésében, szervezi a

Az OECD 2012. március 13-án Budapesten nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a nemzetközi konjunktúra romlása és a pénzügyi piacokon uralkodó bizonytalanság érzékenyen érintette a sérülékeny és súlyosan eladósodott magyar gazdaságot. Hangsúlyozza, hogy vitatható belföldi intézkedések fokozták a bizonytalanságot, ami negatívan hatott a cégek, háztartások és piacok bizalmára. A magyar gazdaságpolitika hitelességének és kiszámíthatóságának megerősítése elengedhetetlen egy, a gazdasági növekedést elősegítő és magasabb jövedelmet generáló környezet megteremtéséhez – hangsúlyozza a szervezet dokumentuma.

A kitüntetetteknek őszintén gratulálunk, további munkájukhoz sikereket kívánunk!

2 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

Gyorsjelentés az OECD tanulmány megállapításairól

Az OECD legutóbbi Magyarország országtanulmánya szerint gyors cselekvés szükséges a magyar gazdaság stabilizálásához és egy tartós gazdasági fellendülés alapjainak megteremtéséhez.

gondozási programban, jelentős segítséget nyújtva a Szövetség szakmai célkitűzéseihez. Kiváló kapcsolatot létesít mind a betegekkel, mind a kollegákkal. Rendszeresen részt vesz a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szakmai pályázatainak értékelésében (Év Patikája), jelenleg a Szövetség Ifjúsági Fórumának tagja. 2010-ben a Szövetség Emlékplakettja elismerésben részesült.

az elmúlt 30 év során megszerzett. A privatizációt követően elsőként azonnal belépett a Magángyógyszerészek Országos Szövetségébe, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet elnökeként, majd alelnökeként tevékenykedett több cikluson keresztül. Tagja volt a Szövetség Felügyelő Bizottságának is. Munkájának köszönhetően aktív területi szervezet létesült a megyében. 2007-ben a Szövetség Emlékplakettja elismerésben részesült.

OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD

Gyógyszerész Menedzser Klub rendezvényeit. Alapító vezetője a Szövetség Ifjúsági Fórumának. A MOSZ Elnökségi tagjaként, – hosszú betegségét követően is – fáradhatatlanul azon tevékenykedik, hogy bevonja a fiatal, frissen végzett diplomásokat a szakmapolitikai munkába, aktivizálja őket a szakmai munkán kívül a közösségi munkára is. Hosszú évek óta, jelenleg is a MOSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezetének az elnöke. 2006-ban a Szövetség Emlékplakettja elismerésben részesült.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Elnöksége

Egy, a nemzetközi szervezetekkel kötött pénzügyi védőhálóról szóló megállapodás szükséges a bizalom visszaállításához – állítja az OECD. A pénzügyi védőhálóról szóló megegyezés segítené a szükséges költségvetési kiigazítást és csökkentené Magyarország devizaadósságának terhét az árfolyam stabilizálásán keresztül. Az elengedhetetlen fiskális kiigazítást a kormánynak elsősorban hosszú távú költségvetési kiadáscsökkentéssel és a növekedést serkentő strukturális reformokkal kell elérnie. Az esetleges szükségessé váló pótlólagos költségvetési bevételt a növekedést legkevésbé fékező adók emelésével kell előteremteni. Továbbá törekedni kell a költségvetési kiigazítás terheinek igazságos elosztására. Bármely tervezett költségvetési kiigazítás hitelességét nagyban növelné, ha a költségvetési tanács megkapná a költségvetés felügyeletéhez szükséges erőforrásokat. Azonban a tanács túlzott, a költségvetés megvétózását, és ezen keresztül a kormány megbuktatását lehetővé tévő hatalmát meg kell szüntetni. Magyarországnak ezen túlmenően törekednie kell a háztartások eladósodottságának a csökkentésére. A háztartások adósságának csökkentését célzó programoknak a szorult helyzetben lévő háztartásokat kell célozniuk. Az adósságcsökkentés költségeit a hitelezők, adósok és a kormány között kell megosztani a bankrendszer túlzott sérülékennyé tételének megakadályozása vagy a hitelkínálat összeomlásának megelőzése érdekében. A bankokkal 2011. december közepén kötött megállapodás üdvözlendő lépés. Azonban a megállapodás nem célozza megfelelőképpen a bajba jutott adósokat.

A gazdasági növekedés serkentését a kulcsfontosságú középtávú célok közé kell emelni. A munkaerőpiaci részvétel növelése, különösen az alulreprezentált csoportok tekintetében, a munka és családi élet összeegyeztetésének megkönnyítésén, a munkaerőpiaci igényeket jobban kiszolgáló oktatási rendszeren és az előnyugdíjak megreformálásán keresztül érhető el. Az egészségügy reformja javítaná a lakosság egészségügyi állapotát és növelné a rendszer hatékonyságát. Az ígéretes reformok listáján az erőforrásoknak a fekvőbeteg-ellátástól a járóbeteg-ellátáshoz való átcsoportosítása, a megelőzés és az egészséges életmód népszerűsítése és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása szerepel. Az egészségügyi mutatók általánosan gyengék, a magyar lakosság általános egészségi állapota rossz. A mortalitás és élettartam vonatkozásában jelentős a különbség az OECD országok és Magyarország között (a születéskor várható élettartam mutatói a legrosszabbak az OECD-n belül). Az egészségben várhatóan eltöltött évek számában még nagyobb a szakadék.

A rendszerváltás mély nyomot hagyott Magyarországon, ami megnyilvánul a társadalom egészségi állapotán. A mortalitás nőtt a rendszerváltáskor középkorú férfiaknál. A nők születéskor várható élettartama nem változott, a férfiaké viszont másfél évvel csökkent 1988 és 1993 között, azóta folyamaGyógyszertár XI. évf. 4. szám 3

OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD

OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD ápolási napok száma is magas, kb. 20%-kal haladja meg az OECD átlagot. Az ágyszám leépítés dacára a kórházi ágyak száma az OECD átlag fölött maradt. Magyarországon a kórházak általában nagyméretűek, egy millió lakosra 17,5 kórház jutott 2008-ban az OECD 30,1 átlagával szemben. A magas technológiai szintű orvosdiagnosztikai berendezések elterjedtsége alacsony, azonban a velük végzett vizsgálatok számában kisebb az elmaradás az OECD átlagtól. A források allokációja egyenetlen bizonyos területek javára. A kórházak és szakrendelések gazdaságtalan felhasználása dominál a magyar egészségügyi ellátó rendszerben. A páciensek gyakran akkor is kórházi szakorvost keresnek fel, ha lenne olcsóbb és klinikailag hatékonyabb alternatíva. Magyarországon az egynapos rehabilitációs ellátás igen korlátozott, mindössze 2%, fele az OECD átlagnak. Az összes kórházi ellátás vonatkozásában az egynapos ellátás aránya szintén alacsony, 5,8%, az OECD 20%-os átlagos arányával szemben (2010). A felesleges kórházi igénybevételt jelzi például az is, hogy a szürkehályog műtéteknek csak 24%-a egynapos Magyarországon, ellentétben sok OECD ország 95% feletti mértékével.

tosan emelkedik, elsősorban a kardiovaszkuláris halálozási arány csökkenése miatt, de az OECD átlagtól való lemaradás így is jelentős maradt. 2009-ben pl. a szív-érrendszeri, a stroke és rákbetegségek mortalitása az egyik legmagasabb az OECD országok között. Ezzel szemben a fertőző betegségek aránya nagyon alacsony az oltási programoknak köszönhetően. Az egészségi mutatók nagyon egyenlőtlenek. Az egészség egyenlőtlenségének mérése a halálozáskori életkor standard szórása 15 év körüli, az egyik legmagasabb az OECD-ben 2007-ben. A régiók közötti eltérések a születéskor várható egészségben eltöltött évek számában a nőknél 8,1év, a férfiaknál 7,7 év volt 2008-ban, ami jelentős földrajzi és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket jelez. A rossz egészségi állapotot az egészségügyön kívüli tényezők is okozzák. Az életmód tekintetében domináns jelentős kockázati tényezők a dohányzás, a helytelen táplálkozás (sok állati eredetű zsír, koleszterin, só fogyasztása, alacsony zöldségfogyasztás), a fizikai tevékenység hiánya (a 15-64 év közötti férfiak 20, a nők 15%-a mozog rendszeresen), magas alkoholfogyasztás (12 l/fő az OECD 9,3 l/fő átlagával szemben, (a lakosság 4,6%-a súlyos alkoholista)) aláhúzzák a széleskörű népegészségügyi és megelőző programok szükségességét. A környezeti tényezők között problémás a víz minősége (az ivóvíz 40%-ának arzéntartalma Kelet-Magyarországon 30szorosa a WHO irányelv szerintinek), a vörösiszap-katasztrófa, a zaj-, és a légszennyezés. A társadalmi-gazdasági státusz vizsgálata során megállapítható, hogy a szegénység által sújtott régiók és társadalmi rétegek élettartam kilátásai jelentően rövidebbek. 4 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

Az egészségügyi rendszer nem eredményes az egészségi állapot javításában. A viszonylag alacsony forrás ellenére Magyarország nagy volumenű egészségügyi szolgáltatást nyújt az orvosi konzultációk és a kórházi ápolási napok tekintetében. A GDP mintegy 7,5%-át költi az ország egészségügyre, beleértve a köz- és magánkiadásokat. Egy főre vetítve a teljes egészségügyi kiadások vásárlóerő paritáson számolva az OECD átlagának 50%-át érték el 2009-ben. 1998-2008 között az egy főre jutó egészségügyi reálkiadások évi 4%-kal emelkedtek, jóval kisebb mértékben, mint néhány más hasonló országban (pl. Szlovákia 5%, Észtország 8,5%, Lengyelország 6%).

Egészségügyi szolgáltatások magas igénybevétele korlátozott erőforrások mellett. Magyarországon az egyetemes társadalombiztosítási rendszer modellje vezetett az egészségügyi szolgáltatások magas igénybevételéhez a viszonylag korlátozott erőforrások ellenére. 2009-ben az egy főre jutó orvosi konzultációk száma 12 volt, jóval fölötte az OECD 6,5 átlagának. Míg az ezer lakosra jutó gyakorló orvosok száma Magyarországon az OECD átlaghoz közeli 3 volt, a nővérek aránya alacsony, ezer lakosra 6 az OECD 9 körüli átlagához képest. A kórházi

Az elfekvő ellátási kapacitások is elégtelenek. Magyarországon az öregedő lakosság és a növekvő igény kielégítésére. 2009-ben az egészségügyi összkiadásnak 5%-át fordították erre, szemben az OECD közel 15%-os átlagával. A szűrő- és megelőző programokat nem megfelelően alkalmazzák Magyarországon. A méhnyakrák mortalitása jelentősen csökkenthető lenne. 2009-ben a szűrési arány Magyarországon 25%, az OECD-ben 60%. A mammográfiánál kedvezőbb a helyzet, 2009-ben a szűrési arány Magyarországon 50%, az OECD-ben 55%.

Különböző felmérések azonban azt sugallják, hogy Magyarországnak van az egyik legkevésbé hatékony egészségügyi rendszere az OECD-ben az egészségügyi mutatók szerint, amelyek a mortalitást és a várható élettartamot mérik. Joumard és mtsai 2010-es tanulmány szerint az OECD átlagtól való elmaradást a korlátozott hatékonysággal és a viszonylag alacsony forrással lehet magyarázni; Magyarország a hozzá nagyon hasonló egészségpolitikával és intézményrendszerrel rendelkező országokhoz képest is nagyon rosszul teljesít. Egy másik OECD elemzés 2008-ban szintén arra az eredményre jutott, hogy 1990 és 2008 között a magyar egészségügyi rendszer hatékonysága lényegesen romlott mind abszolút, mind relatív értelemben. Az időben és hatékonyan nyújtott ellátással elkerülhető halálozások száma lehet egy másik mutatója az egészségügyi rendszer hatásának a lakosság egészségi állapotára. Magyarországon azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek elkerülhetőek lettek volna, kétszerese az OECD átlagának. Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 5

OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD OECD képpen az árverseny erősítését, a generikumok alkalmazásának ösztönzését, a beteg compliance javítását és a gyógyszertámogatás felülvizsgálatát tűzték ki célul. Nevezetesen a kormányzat 2011 júliusában hozott intézkedéseket a gyógyszerpiaci verseny növelése érdekében. A nemzetközi referencia árak és a generikus program irányába tett lépések kedvezőek. A generikus termék referenciatermékké válásának az idejét a szabadalom lejárta után felére, három hónapra csökkentése is erősíti a versenyt.

A gyógyszerekre fordított kiadás az egészségügyi összkiadás jelentős részét képezi Magyarországon, és gyorsan növekszik. 2009-ben a teljes gyógyszerszámla a GDP majdnem 2,5%-át érte el, az egyik legmagasabb az OECD-ben. Egy főre vetítve a gyógyszerekre fordított kiadás közel 380 Euro volt vásárlőerő paritásban számítva 2008-ban, kissé az EU átlag felett. 2009ben a gyógyszerkiadás az egészségügyi összkiadás 33%-a volt, a magánkiadásokat is hozzászámítva 40%-ot ért el. Néhány szakértő azt állítja, hogy ez az arány mesterségesen magas annak köszönhetően, hogy az intézeti gyógyszerfelhasználást is tartalmazza, amelynek normál esetben nem a gyógyszerkiadások között kell szerepelnie. Ezzel a korrekcióval az arány 10%kal alacsonyabb lenne. Azt is állítják, hogy az egészségügyi szektor alacsony bérei leszorítják az egészségügy összkiadását, és így magasabb gyógyszerarány keletkezik. A gyógyszerkiadás 60%-a közfinanszírozott, ez az arány jóval alacsonyabb, mint az orvosok és a kórházak közfinanszírozási aránya (OECD 2011). Ez a magasabb co-paymentnek köszönhető a gyógyszereknél a társadalombiztosítási rendszerben, amit eszközként használnak a költségek egy részének a betegekre történő hárítására és a gyógyszerkiadások megfékezésére. Az egészségügyi ellátás szolgáltatásának forrás- és személyzeti korlátai. Összességében megállapítható, hogy a forrás biztosítása nem kielégítő vagy nem stabil. Magyarország egészségügyi kiadásainak szembetűnő tulajdonsága az instabilitás. A kiadások növekedésének rövid periódusait általában a költségmegszorítások és csökkentések követték. 1995 és 2009 között az egészségügy közkiadásai a GDP 5%-ára, azaz 1%-kal emelkedtek. A megszorítások az 1994-1998 és 2005-2008-as időszakban voltak különösen mélyek. Az egészségügyi összkiadáson belül a közkiadások aránya az 1995-ös 85%-ról 2009-re 70%-ra csökkent. Egyetlen intézkedéssel 2010 elején 100 Mrd Ft-tal, a GDP 0,3%ával csökkentették a kiadásokat. A közfinanszírozás problémái részben az adó- és járulékbevételek, valamint a jóléti és egészségügyi fogyasztói kosár összeméréséből adódnak. A társadalombiztosítás által biztosított szolgáltatások általánosan kiterjednek szinte mindenkire és minden szolgáltatásra, az alacsony vagy hiányzó co-payment mellett. Szisztematikusan felül kellene vizsgálni a szolgáltatási csomagot, és kizárni a nem költséghatékony szolgáltatásokat és termékeket, vagy amelyek klinikai hatékonysága még nem igazolt. Az egészségügyi rendszer finanszírozását erősen, befolyásolják politikai célok, amelyek nem kap6 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

csolódnak közvetlenül az egészséghez (szociális biztonsággal öszszefüggő munkaerő-piaci és szélesebb gazdaságpolitikai célok). Az egészségügyi humánerőforrás válsággal fenyeget. Figyelemre méltóak a rezidensek követelései. 4000 fő hiányzik az egészségügyből, és évente 1500 távozik az országból. Nővérből, a szomszédos országokból való bejelentkezés okán átmenetileg nettó többlet mutatkozik. Az egészségügyi rendszer reformjaival összefüggő kérdésekről. Miközben az egészségügyi ellátórendszer jelentős outputokat szolgáltat, ez nem nyilvánul meg az egészségnyereségben, a nyújtott egészségügyi szolgáltatások szintjének megfelelő mértékben. Ez az érzékelhető kapcsolathiány az egészségügy outputja és az egészségnyereség között valószínűleg több területre kiterjedő problémát jelez. Az irányításnak rá kell világítania az érintett gyengeségekre az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében, anélkül, hogy nyomást gyakorolnának a közkiadások növelésére. Növelni kell a kiadások hatékonyságát, kontroll alatt kell tartani az output inflációját és a költségeket – beleértve a gyógyszerkiadásokat is.

Az orvosok, betegek és gyógyszertárak ösztönzésének az alacsonyabb költségű generikumok iránti kereslet irányában kell hatnia. A vényköteles gyógyszerek kötelező helyettesítése a legalacsonyabb áru bioekvivalens helyettesítő készítménnyel, és a havi gyakoriságú árváltozás lehetővé tétele nagyban sikeresnek bizonyult Svédországban (Moise & Docteur, 2007). A generikumok alkalmazásának növelését segítő másik lehetőség az, hogy az orvosoknak a márkanév helyett a hatóanyagot kell felírniuk. Angliában 2004-ben az összes gyógyszer mintegy 80%-át írták fel ilyen módon. A vényírási szokások ilyen irányú sikeres befolyásolásához szükség van azonban az orvosi képzés megváltoztatására és az orvosok további folyamatos tájékoztatására az alternatív generikus termékekről, például számítógépes szoftver segítségével (Simoens & de Coster, 2006). Egy pilot-jellegű aktív hatóanyag-alapú vényírási rendszert vezetnek be Magyarországon 2012 áprilisában a koleszterin-csökkentő (sztatin) terápiában. Az orvosok döntéshozatalát támogató klinikai útmutatók is használhatók lennének a vényírás és gyógyszealkalmazás legjobb gyakorlatának segítésében. A vényírás és gyógyszerkiadás monitorozásához központi elektronikus adattárolásra lenne szükség. Ez még jobban segítené felbecsülni, mennyire felel meg a gyakorlat az útmutatóknak és a helyes vényírási szokásoknak. Ezen túlmenően az adatok birtokában ki lehetne alakítani az útmutatók bizonyítékon alapuló rendszerét. A pénzügyi konszolidációs csomag részeként a kormány növelte a gyógyszeripar értékesítési képviselőinek regisztrációs

díját. Míg ez csökkentheti az orvoslátogatók számát (habár a gyógyszergyártók ezt a megnövekedett költséget át tudják hárítani a fogyasztóra), nem valószínű, hogy megoldást nyújtson a tényleges problémára, vagyis a gyógyszergyáraknak az orvosokra gyakorolt nemkívánatos befolyásolására. Svédországban és Svájcban a gyógyszercégek és az egészségügyi szakemberek elfogadtak egy helyes magatartási kódexet, amely irányelveket és korlátozásokat ír elő a gyógyszergyári orvoslátogatók képzési és promociós tevékenységeire vonatkozóan. Svédországban egyes területi önkormányzatok betiltottak minden közvetlen érintkezést az orvosok és a gyógyszergyártók között (Moise & Docteur, 2007). Az ennyire szélsőséges intézkedések helyett bizonyos korlátozások, például a csoportlátogatások tudnák megőrizni az értékesítési képviselők látogatásainak oktató jellegét, és csökkenteni a gyógyszergyárak nemkívánatos befolyásolásának valószínűségét ezen a csatornán keresztül. Az összeállítást az OECD zárótanulmány alapján készítette: dr. Mikola Bálint népegészségügyi szakértő (15638/2011/EFIK) Dr. Balint Mikola, president Hungarian Private Pharmaceuticals Association Dear Colleague! Please find attached a copy of the 2012 OECD Economic Survey of Hungary, released on 13 March. We take this opportunity to thank you again for your willingness to share with us your views on various economic challenges facing the Hungarian economy. Your comments and insights were very helpful for the preparation of the Survey. We look forward to seeking your advice again in the future. With best regards, Pierre Beynet, Mehmet Eris and Rafal Kierzenkowski

A magyar kormányzati szervek hosszú idei és nagymértékben bíztak a nyers politikai eszközök alkalmazásában a gyógyszerkiadások kézbentartására. Ezt jelzi például az egyes büdzsék korlátozása. Ennél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a közkiadások csatornázására, hogy csak olyan gyógyszereket támogassanak, amelyek szükségesek, hatékonyak, és a legjobb áron biztosíthatóak. Ezen felül rendkívül fontos a gyógyszerek helyes felhasználásának megkövetelése. 2006-ban a generikumok a piac 30%-át tették ki értékben, és 40%-át volumenben, szemben a 2004. évi 55 %-os volumennel és 35%-os értékkel (EGMA 2007). Néhány OECD országban a generikumok értékben mérve viszonylag kis arányúak a teljes gyógyszerpiacon elért volumen arányhoz képest, amely az originális és a generikus termékek árkülönbségét fejezi ki, és ezzel együtt az árverseny mértékét a lejárt szabadalmú termékek körében. Magyarországon az árkülönbség sokkal alacsonyabb, ami a verseny hiányát jelzi a generikumok piacán (OECD, 2008b). A Széll Kálmán Terv egy sor fontos intézkedés bevezetését jelentette be a gyógyszerkiadások csökkentésére, ezek legfőGyógyszertár XI. évf. 4. szám 7

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Tudósítás a MOSZ Gyógyszertár-működtetés 2012 konferenciáról I. rész A Gyógyszertár-működtetés 2012 prekonferenciája alkalmával a Boehringer Ingelheim és az ABBOTT tartottak továbbképző prezentációkat a szép számban érdeklődő szakmai közönségnek. A 17. alkalommal megrendezett munkakonferencia első érdemi blokkjában – „Telemedicina– Telepharmacy–Hatóanyag alapú gyógyszerrendelés” címmel – a szakmai aktualitások kerültek bemutatásra. Prof. Dr. Kiss István a Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program és a Magyar Hypertonia Társaság elnöke megnyitó vezérelőadásában a telemedicina szerepét és jelentőségét mutatta be a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésében és a betegek gondozásában. Bevezetésként egy felmérés eredményeit ismertette az egészségmegtartás magyarországi statisztikáival kapcsolatban. A magas vérnyomás előfordulási aránya a 15 év feletti lakosság körében 32%, míg a nyugdíjas korosztály esetében eléri a 65%-ot. Háziorvosát a lakosság 76%-a évenként legalább egy alkalommal felkeresi, a betegek átlagosan 8 alkalommal jelennek meg évente háziorvosuknál. A lakosság mintegy 5%-a eltökélten egészségtudatos magatartást folytat, 28%-a fontosnak tartja az egészséget, míg 62% teljesen közömbös (!). Ez utóbbi lakossági kör kell, hogy számunkra célcsoporttá váljon, hiszen esetükben érhető el legnagyobb egészségnyereség a helyes életviteli metódusok kialakításának támogatásával. A hypertoniás betegek gondozásában legfontosabb feladat a folyamatos felkutatás, a diagnózis felállítása, a rizikó status feltérképezése, valamint a vérnyomáscsökkentő és rizikótényezőket befolyásoló kezelés beállítása. Ugyancsak lényeges a tájékoztatás, oktatás, nevelés, a kezelés hatásosságának nyomon követése, az időszakos ellenőrzés és az állapottól függő kezelésmódosítás egyaránt. Ha kettő vagy kevesebb kockázati tényező van jelen és a beteg korábban normotensiós volt, legalább kétévente vérnyomásmérést kell végezni vagy a pácienst erre ösztönözni. Három, vagy több rizikó fennállása esetén legalább évente vényomás-ellenőrzés, míg metabolikus szindróma vagy cukorbetegség, egyéb társbetegségek fennállása esetén legalább félévente kívánatos a vérnyomásmérés. Negyven év felett alacsony kockázati értéknél is évente kell vérnyomásmérést végeznifejtette ki Kiss professzor. A gyógyszerésznek a beteggel való konzultáció során ezekre az alaptételekre célszerű a beteg figyelmét ráirányítani. A gyógyszeres kezelés beállítása idején, az első fázisban, 10-14 naponként kell az állapotot kontrollálni. Később, ha valamilyen okból a kezelés módosítására kerül sor, szintén gyakoribb találkozások indokoltak. Hiszen célvérnyomás elérése kapcsán szövődménymentes hypertonia esetén legalább 2-3 havonta ellenőrzés szükséges, míg célszerv-károsodás, illetve kísérőbetegség jelenléte esetén legalább 4 hetente indokolt 8 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

az ellenőrzés. Gondozási tevékenységünk során alapszabálynak kell tekintenünk, hogy a betegek egészségtudatosságra való nevelése, a betegség korai felismerése, a gyógyító tevékenység egyik legfontosabb tényezője. Szükséges felmérni, ismerni a beteg pszichoszociális, mentális állapotát, ugyanis a megfelelő kommunikáció, csak a beteg számára is érthető módon történhet. Tudni kell, hogy csak a beteg segítségével állítható be a vérnyomás, csak a beteg aktív közreműködésével válik a kialakult betegség megfelelően kezelhetővé. Továbbiakban az előadó ismertette a vérnyomásbetegségek kezelése során a compliance – együttműködés, concordancia – összhang, adherencia- terápiahűség és a perzisztencia – tartósság jelentőségét. A hypertonia kezelésével kapcsolatos klinikai gyakorlat bemutatása során ismertetésre kerültek a célvérnyomás elérését befolyásoló tényezők és a kombinált antihypertenzív terápia ugyanúgy, mint a Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelvei, és az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlásai. Előadása záró részében Kiss professzor a hypertonia önmonitorozással és telemedicina útján történő kezelése (TASMINH2 vizsgálat) jelentőségére hívta fel a figyelmet. Bemutatta a hypertoniás betegek célérték elérése lehetőségét az otthoni vérnyomásmérés-teletranszmissziójával és ambuláns vérnyomás monitorozással. Kiemelkedően fontosnak minősítette a WEB kommunikáció és a gyógyszerészi gondozás értékét a hypertoniás betegek gondozásában, a MEDISTANCE rendszer felhasználásával.

A magas vérnyomás az Egyesült ˘llamokban, kiváltképp az afro-amerikaiak körében gyakori. Ha a hypertonia kiderül, akkor is az eseteknek csak legfeljebb egyharmadában sikerül a vérnyomást 140/90 Hgmm alá csökkenteni. A sötét bőrű amerikai urak viszont szeretik, ha a hajuk rendben van, és ezért rendszeresen járnak a fodrászhoz. Egy texasi kutató úgy okoskodott, hogy a fodrász-szalonokat kellene fölhasználni a hipertóniások kiszűrésére és megfelelő gondozására. (Ðgy gondoljuk, a gyógyszertárak ennél jóval hatékonyabb módon tudják itthon ezt a feladatot ellátni! [szerk.]). Az egészségi állapot szociális intézményekben történő távellenőrzése lehetőségeire hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Kékes Ede prezentációja. Milyen egészség ellenőrző igény jelentkezik szociális otthonokban, idős klubokban a cardiovascularis és metabolikus veszélyek elhárítása érdekében? – tette fel a kérdést az előadó. Ezek a vérnyomás folyamatos ellenőrzése, a cukorbetegek vércukor értékeinek ellenőrzése, a klinikai tünetek és vércukor kapcsolata, a lipid profil, és a koleszterin szint ellenőrzése. Ezeken felül lehetőség teremthető szívfrekvencia

mérésére, az értékhatárok jelzésére, az életet veszélyeztető aritmiák és ischemiás jelek felderítésére, a gyógyszeralkalmazás egyes kérdéseinek elemzésére. A távegészség ellenőrzési rendszer felépítését bemutatva részletesen ismertette a modell gyakorlati alkalmazását egy BudaGyógyszertár XI. évf. 4. szám 9



pest XIII. kerületi idős klubban a rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján.

korai felismeréséhez nyújtanak segítséget. Közben az „orvos/gyógyszerész válaszol” rovatba bárki névtelenül kérdéseket tehet fel szakembereknek, akik nyílt levélben válaszolnak mindenki okulására. Egyre több olyan orvosi műszer létezik, amely a beteg bizonyos életfunkcióit otthonában folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezek folyamatosan tájékoztatást nyújthatnak egy krónikus beteg állapotáról, és időben figyelmeztethetik az orvost a betegség előrehaladására.

A klubban 80 -100 fő klubtag tartózkodik rendszeresen. Első lépésként sor kerül a klubtagok általános adatainak rögzítésére (antropológiai adatok, testsúly, BMI, has körfogat, vérnyomás, pulzus, vércukor, koleszterin). Az adatokat a klub egészségügyi személyzete ID kóddal továbbítja a Szolgáltató Központnak. Az egyének ellenőrzése egy komplett rendszerrel történik a Szolgáltató Központ és a csoportot felügyelő egészségügyi személyzet közötti kapcsolat során. Az adatok Medistance rendszerbe való befogadását követően lehetőség nyílik az egyes egyének adatainak tartós megfigyelésére. A Szolgáltató Központ az összes adatok érkezését követően ellenőrzi azokat, intézkedik a veszélyeztetett egyének további egyedi megfigyeléséről, minderről visszajelzést küld. Emelkedett értékek esetén kontrollt kér, jelzést küld a kezelőorvos felé, indokolt esetben sürgősségi intézkedést tesz. Az eddigi tapasztalatokat összefoglalva Kékes professzor leszögezte, hogy a rendszer kitűnően alkalmas az otthoni vérnyomásmérés eredményeinek regisztrálására, hosszan tartó vérnyomás ellenőrzésre. Képes a vércukor, koleszterin és triglycerid értékeket továbbítani egy Szolgáltató Központba. A Szolgáltató Központ folyamatos kapcsolatban van az egyedi felhasználóval, vagy a populációcsoport egészségügyi felelősével. A rendszer képes speciális felvevő egységgel EKG-t készíteni és továbbítani a központba, ahol annak kiértékelése történik. Az adatok továbbítása teljesen biztonságos. Az orvosdiagnosztika és az információtechnológia szakszemélyzet általi összehangolásáról van szó, amely módszerrel igen hatékony megelőzési programot felépítve, komoly egészségnyereség könyvelhető el, minimális költséggel.

Dr. Samu Antal a MOSZ alelnöke, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága elnöke a gyógyszerészi gondozásban kamatoztatható infokommunikációs lehetőségekről tájékoztatta előadásában az érdeklődőket. Gustafson és Wyatt szerint az e-egészség „a betegek számára az Internet és egyéb elektronikus média használata az egészséggel és életmóddal kapcsolatos információk vagy szolgáltatások terjesztésére, ill. tárolására”. A távgyógyászat (telemedicina) olyan gyógyászati – diagnosztikai vagy terápiás eljárás, amelynél az egészségügyi szakszemélyzet révén távkapcsolatban van a pacienssel vagy egymással.

A távgyógyszerellátás (telepharmacy) a gyógyszerész elektronikus eszközök (IKT) révén kapcsolatban van a betegekkel és az orvosokkal. Orvosi-, gyógyszerészi-, és beteg információ cseréről van tehát szó, amelyet távközlési eszközökkel, a gyógyítás javítása céljából végzünk. Napjainkban egyre népszerűbbek azok az internetes tartalomszolgáltatók, melyek ezzel foglalkoznak. Tanácsokat adnak az egészséges életmódra vonatkozóan, közérthető leírásokat tartalmaznak gyakoribb betegségekről, és azok


A beteg szempontjából a rendszer előnyei kézenfekvőek. Azzal, hogy háziorvosához kerülve mindenki a korábbinál alaposabb ellátást kap, biztosabban és hamarabb fedezhetnek fel esetleg később súlyossá váló betegségeket. Számos esetben mentesül a páciens a gyakran időt rabló szakrendelésre-járás alól, a kezelőorvos közvetlenül a megfelelő helyre küldheti, így várhatóan csökkenthető a sorban állások időtartama. A háziorvos és betege közötti kapcsolat mélyebbé válik, hiszen végigkövetheti betege későbbi kezelésének menetét, átnézheti leleteit, és egyfajta „szakorvosi tolmácsként” tanácsot adhat dilemmáiban. A teammunka, azaz a háziorvosok és szakorvosok kooperációja az egészségügyben is hatékony módszer lehet. A gyógyítók oldalán előnyök jelentkeznek a háziorvosok, a szakorvosok, a gyógyszerészek számára, a háziorvos/gyógyszerész munkája egyértelműen felértékelődik, presztízsük emelkedik. Nagyobb mélységében látják át a betegek kezelésének/gyógyszerelésének folyamatát, a gyógyítási láncban elfoglalt helyzetük szintén értékesebbé válik. Ezzel egyidejűleg a szakorvosok leterheltsége csökken, több időt szánhatnak az osztályos munkára. A rendszer felépítésének egyértelmű motivációja a demográfiai trendek változásának iránya és sebessége, az egészségügyi szektor változásai, a krónikus betegek magas és növekvő száma, az ellátás színvonalával kapcsolatos növekvő elvárások valamint a finanszírozási nehézségek egyaránt. A rendszer működése e betegek számára könynyen népszerűsíthető. Hiszen otthonra vásárolt vérnyomásmérő készülékkel rendszeresen mérhetőek a családtagok adatai. Az adatok teljesen automatikusan kerülnek egy központi rendszerbe, ahol elemzik, majd elküldik a mérési eredményeket kezelőorvosnak és gyógyszerésznek. Az orvos az eredményeket látva a terápián módosít, az új gyógyszerek receptjeit elektronikusan is megkapja a beteg, a kontroll időpontjának megjelölésével. Kiválasztható a legkedvezőbb patika, ahol gyógyszer mellé kiegészítő termékeket és szolgáltatást is ajánlanak. A megadott mobiltelefonra érkezik az összes adatmozgás és időpont figyelmeztetés, az értesítő SMS.

Prof. Dr. Blaskó György a DE OEC tanára a péntek délutáni modul második részében a hatóanyag alapú gyógyszerrendelést a klinikus szemével mutatta be prezentációjában. Részletekbe menően ismertette az originális és a generikus készítmények közötti hasonlóságokat és a különbségeket. Gondolatvezetésében konkrét hatóanyagok esetében kitért a kutatási-, a kémiai-, a preklinikai és technológiai fejlesztésekre a szabadalmi kérdésekre és a regisztráció problémakörére egyaránt. A generikus gyógyszerek azonos hatósági követelményeknek felelnek meg, mint az originális gyógyszerkészítmények. Megadott hatósági előírások és minőségi követelmények teljesülése esetén az originális és a generikus termékek egymással egyenértékűek és egymást helyettesíthetik- szögezte le az előadó. Hiszen a gyógyszerkészítményeket hatóságilag törzskönyvezni kell, minden szabályt, hatósági előírást szigorúan be kell tartani. A minőségi és minőségbiztosítási követelményeket maradéktalanul ki kell elégíteni és a szabadalmi, adatvédelmi szabályokat be kell tartani. A hatóanyag alapú gyógyszerrendelés esetén a bevezetésről terápiás területenként, sőt hatóanyagonként célszerű dönteni. Az általános érvényű differenciálatlan bevezetés nem ajánlott. Az orvosoknak, gyógyszerészeknek fel kell újítani gyógyszer-hatástani ismereteiket, hiszen különbségek fordulhatnak elő a terápiás indexben, kiszerelésekben, így kockázata is lehet a gyakori készítményváltásnak. A generikus helyettesítésre biztonságos lehetőséget teremt a vényköteles gyógyszerek kiadásához kapcsolódó gyógyszerészi szakmai protokoll. Ezek alapján indokolt, hogy egy jól meghatározott gyógyszercsoport esetében, melynél a generikus verseny további erősítése szükséges, a hatóanyag alapú gyógyszerrendelés bevezetése megtörténjen. Pilot jelleggel a 2012. április 1-jével induló, az új preferált referencia ársávhoz kapcsolódó fixesítési eljárással egyidejűleg a koleszterinszint csökkentők csoportja esetén indulhat be a folyamat. A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet jelenleg is lehetővé teszi a hatóanyag néven történő rendelést, a módosítással a rendelet mellékleté-




ben kerülnének közzétételre azok a gyógyszercsoportok, amelyek esetében kötelező a hatóanyag néven történő rendelés. A betegek tájékoztatását, a térítési díj növekedése elleni védelmet biztosítja, ha a gyógyszerész a hatóanyag alapú fix csoportba tartozó gyógyszer esetében dokumentált módon tájékoztatja a beteget a referencia gyógyszer, illetve a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer térítési díjáról. Mindezek mellett meggondolandó lehet a hatóanyagalapú felírás speciális gyógyszerformák esetén (számos inhalátorforma, szájspray, stb.), ahol a felszívódási viszonyok különbözősége jelentős eltérést mutat. Ugyancsak nagy kockázatú lehet a terápiaváltás antidiabeticumok, antipsychoticumok, biotechnológiai termékek, valamint az alacsony terápiás indexszel rendelkező cumarinok, antiasthmaticumok esetében is.

Az áprilisban bevezetésre kerülő, a koleszterincsökkentők (sztatinok) esetében tervezett hatóanyag alapú gyógyszerrendelést támogatják, gazdaságilag előnyösnek tartják, nagyobb gyártói és nagykereskedői figyelemre számítanak. A hatóanyagnevek közismertek a gyógyszerészek körében, nem várnak konfliktust a betegekkel. Általában az idősebb szakmai korosztály fogalmaz meg aggodalmakat az árbevétel-veszteséggel, a nagyobb expediálás felelősségével összefüggésben.

Azzal összefüggésben, hogy milyen elvárásokat kapcsolnak a finanszírozók a hatóanyag-alapú gyógyszerrendeléshez, az előadó kifejtette az „olcsó, de drága” (branded generic) termékstratégiák, termékpozicionálásra alapuló generikus üzleti modellek háttérbe szorításának lehetőségét. A generikus penetráció ösztönzése a hatóanyag kizárólagosság vesztését követően egyértelműen előrevetíti az orvoslátogatói hálózatok méretének és költségeinek mérséklését, az orvosok gyógyszergyártói ösztönzésének visszaszorítását és a termékek marketingköltség hányadának jelentős csökkenését. A hatóanyag alapú gyógyszerrendeléssel összefüggő, a gyógyszertárak szintjén jelentkező kérdések kapcsán összefoglalójában Blaskó professzor kitért a továbbképzések aktualitásaira, a gyógyszertani és gyógyszer-hatástani ismeretek felújításának szükségességére, az informatikai támogatottság jelentőségére. Meggyőződése szerint tovább kell fejleszteni a gyógyszerészi gondozási programokat, előtérbe kell helyezni a farmakovigilanciai problémákat. A bátrabb, hatékonyabb helyettesíthetőséggel egyidejűleg vizsgálni kell a terápiahűség kérdését, a folyamat idő-, létszám-, és költségigényét.

A péntek délutáni szakmai program zárásaként a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés bevezetésével összefüggő előzetes piackutatás tanulságairól számolt be Kiss Katalin kutatásvezető, a Szinapszis Kft. munkatársa. Gyógyszerészek, orvosok és betegek bevonásával térképezték fel a kérdésben kialakult véleményeket.

Figyelemreméltó az orvosok megítélése a hatóanyag alapú felírással összefüggésben (Az Egyesül Királyságban 2004-ben az összes gyógyszer mintegy 80%-át írták fel ilyen módon. A vényírási szokások ilyen irányú sikeres befolyásolásához szükség van azonban az orvosi képzés megváltoztatására és az orvosok további folyamatos tájékoztatására az alternatív generikus termékekről, például számítógépes szoftver segítségével [(Simoens & de Coster, 2006) /szerk./]. A betegek, akik 25-30%-ban rendelkeznek ismerettel a kérdésben, általánosságban az orvos véleményére támaszkodnak (főképpen 65 év felett) a gyógyszerrendelés kérdésében. Elfogadják azonban a gyógyszerész tanácsát (főleg 50 éves korig) is, hacsak nem ragaszkodnak mereven a már bevált korábbi készítményhez (főképpen 65 év felett), annak árvonzatától függetlenül. Folytatjuk!

A generikus programmal öszszefüggésben a gyógyszerészek általában nem tartanak a zavartól, a helyettesítő készítmények közötti különbözőséget nem tartják veszélyesnek, megoldás orientáltak. A helyettesítés kapcsán felmerült korábbi konfliktusok, bizonytalanságok okafogyottá válnak, minimális informatikai átalakítást (vonalkód) szorgalmaznak. A generikus ösztönző rendszerrel összefüggő jogszabály elfogadottsága nagyon alacsony.


A pilisszentiváni Ureusz Gyógyszertárba gyógyszerészt felveszünk. Jelentkezni lehet: Kocsisné dr. Bártfai Katalin gyógyszertárvezetőnél Telefon: +36 (30) 9228-990 e-mail: [email protected]

Munkalehetőséget keresek! Számlaképes gyógyszerész, három évtizedes gyógyszertár-vezetői gyakorlattal, Magyarország területén átmeneti, vagy végleges állást keres. Szolnok megye (Cegléd és környéke előnyben).

Dr. Masznyik Géza szakgyógyszerész – Mobil: + 36 70/947-3225 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 13



Napi egészségpolitika

vélekedett az államtitkár. A béremelés konkrét összegéről szólva kifejtette, hogy jelenleg az érintett orvosok 80%-a keres bruttó 350 ezer forint alatt. Ezekre a dolgozókra vonatkozik most a havi bruttó 65.823 forintos béremelés. A részletekről szólva úgy fogalmazott, hogy az államtitkárság súlyozást alkalmazott. Vagyis figyelembe vette azt, hogy mennyit keres az adott egészségügyben dolgozó és egy sáv felett kisebb béremelést kap. „Az új bértábla hamarosan nyilvánosságra kerül”- fűzte hozzá. A 32 ezer szakdolgozó 15-20 ezer forintos havi pluszfizetést kap a kormány mostani döntése értelmében. A helyzet súlyosságát érzékeltetve elmondta, hogy a szakdolgozók 90%-a nettó 85 ezer forintnál kevesebbet visz haza, miközben 50%uk legalább 20 éve a szakmában van. „Bányamentésről van szó. Kiadtunk egy jelszót: mindent a bérekre. De van még egy jelszó: senkit sem hagyunk lent” – magyarázta az egészségügyért felelős államtitkár. Elmondása szerint a mostani intézkedés csak az első lépés. „A hosszú távú forrásteremtési stratégiájáról zajlanak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal és jól haladunk” – fejtette ki Szócska Miklós.

10 év után először béremelés⁄ Új bértáblát vezetnek be, és az orvosok jelenlegi fizetése szerint „súlyozzák” majd a fizetésemeléseket. A bejelentés szerint, aki 350 ezer bruttó alatt keres, annak bruttó 66 ezer forintos béremelés várható. Az is kiderült, hogy 86 ezer főt érint a most bejelentett – 10 év után először végrehajtott – központi béremelés. A kormányszóvivő az egészségügyi béremelésről szóló sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az egészségügyben 2002 óta nem volt központi béremelés. „A rendszer átalakításából fakadó megtakarítás teszi lehetővé a béremelést” – tette hozzá. „A magyar kormány megalakulása után vállalta azt, hogy az államadósságot generáló rendszereket mindenképpen átszervezi, átalakítja. Egyrészt azért, hogy a rendszert igénybe vevők jobb szolgáltatást kapjanak. Másrészt azért, hogy hosszútávon működtethető rendszereket hozzon létre és ezzel kordában tudja tartani az államadósságot“ – vezette fel az egészségügyi bérek rendezésével kapcsolatos kormánydöntésről szóló sajtótájékoztatót Gíró-Szász András.

„A kormány ezen az úton halad, amikor a nyugdíjrendszert, a tömegközlekedést és az egészségügyet alakítja át” – tette hozzá. Emlékeztetett ara is, hogy a kormány eladósodott egészségügyi rendszert, lepusztult kórházakat, ellehetetlenült infrastruktúrát örökölt. „A jobb ellátáshoz szükséges az, hogy hatékony egész14 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

ségügy jöjjön létre. A kormány pedig ebben mind az egészségügyben dolgozókra, mind pedig a betegekre partnerként tekint” – mondta. A kormányszóvivő kifejtette azt is, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium intenzív tárgyalásokat folytatott az elmúlt hónapokban. „Az emberi erőforrás krízist kezelnie kell a tárcának a nehéz gazdasági körülmények ellenére is” – hangsúlyozta.

gazdasági társaságok alkalmazottaira is vonatkozik, nem csak a közalkalmazottakra. Hangsúlyozta, hogy „ennek a mentőakciónak a forrásait meg kellett teremtenünk”. „Meg kellett ezért dolgoznunk” – emelte ki az államtitkár, aki azt is hozzátette, hogy a közbeszerzések

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint a legkritikusabb pontokon tud a kormány megoldást találni az idei évben. A miniszter elismerte, hogy voltak olyan kérések, amelyek teljesítése nem volt reális. „A kormány célja, hogy

kiszámítható életpályát biztosítson európai szintű munkakörnyezetben, jól szervezett képzési háttérrel”- mondta a tárcavezető. Tájékoztatása szerint az idei évi béremelés 86 ezer embert érint. “10 év után megkezdtük a dolgozók bérének emelését a lehetetlen körülmények ellenére”- érvelt Réthelyi. “16 ezer járó és fekvőbeteg ellátásban dolgozót érint a béremelés, 62 ezer szakdolgozót és további 1380 nem orvosi vagy ápoló diplomával rendelkező munkatársat”emelte ki. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár később részletezte, hogy a mostani béremelés, ami 30,550 milliárd forintba kerül, az állami tulajdonú

központosításából és a hatékonysági átszervezésből teremti elő a béremelés fedezetét a kormány. Az államtitkár a fiatal orvosokat képviselő Rezidensszövetségnek a sajtótájékoztatón felajánlotta, hogy leviszi Veszprémbe az iratmegsemmisítőjét annak érdekében, hogy közösen darálják le a letétbe adott orvosi felmondóleveleket. „Az aktív részvételemet is felajánlom, szeretném látni, amint ezek a dokumentumok szeletekre olvadnak” – fűzte hozzá. A mostani béremelés fedezete egyrészt a népegészségügyi termékadóból érkezik (15 milliárd forint), a maradék 15,550 milliárd forint az egészségügyi rendszer hatékonyságának javításából fog származni Szócska Miklós elmondása szerint. „Ez az összeg benne van a gyógyító megelőző kassza rendszerében” – mondta. „Emellett uniós források is rendelkezésre állnak a bérek fejlesztésére, összesen 15 milliárd forintértékben. Itt a szakdolgozók javára 2/3-1/3 felosztást fogunk alkalmazni“ – mondta Szócska. „Ez a mostani intézkedés egy kielégítő megoldást tud biztosítani” –

„A 15 Mrd Ft terhére az orvosok bérének emelése úgy valósul meg, hogy az orvosok bruttó 350.000 Ft fizetésig egységes, meghatározott összegű (a számítások alapján bruttó 65.823 Ft) emelésben részesülnek, a bruttó 350.000 Ft – 450.000 Ft bérrel rendelkezők esetében 350.000 Ft-tól 10.000 Ft-os sávonként 5.000 Ft-tal csökken az emelés mértéke, míg a 450.000 Ft felett keresők egységesen 10.000 Ft emelésre számíthatnak. Az egyéb diplomások egységesen 31.435 Ft béremelésben részesülnek” – áll a NEFMI közleményében. „A szakdolgozók esetében a 15 Mrd Ft felosztása a jelenlegi struktúrát alapul véve, több szempont együttes figyelembe vételével történik. Ugyanakkor lényeges, hogy minden fizetési osztályban és fokozatban történik bérfejlesztés, illetve hogy az emelkedés az egyes fizetési osztályokban fokozatos és arányos a pályán töltött idő előrehaladásával. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetésemelés nem egyszeri juttatás, hanem beépül az egészségügyi ágazati bértáblába, garantálva ez által az emelt összegű illetményt a jövőre nézve. Az emelés 2012. január 1-től valósul meg oly módon, hogy a törvénymódosítás 2012. július 1-jei tervezett hatályba lépését követően a különbözetet egy összegben kell a jogosultak részére kifizetni”. A kormány azt szretné,

hogy a nyárra rendelkezésre álljon az összeg. „Ezek után visszamenőleg január elsejéig egy összegben kaphatják meg a dolgozók a plusz összeget”. A konkrét intézkedésekről szóló bejelentéseket óriási várakozás előzte meg, hiszen az érdekképviseleti szervek a kormány döntésétől tették függővé tiltakozó akcióikat. A mostani bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a kormány kezelni igyekszik a humán-erőforrás krízist, és ezzel csillapítani próbálja az ijesztő méreteket öltő orvos elvándorlást. Emlékezetes, a Magyar Rezidensszövetség december utolsó napjaiban döntött arról, hogy elhalasztják a fiatal orvosok letétbe helyezett felmondóleveleinek aktiválását. Papp Magor, a Rezidensszö-

vetség elnöke akkor annyit árult el, hogy „a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak a Magyar Rezidens Szövetség vezetői”. A kormány bérrendezési terveiről Szócska Miklós államtitkár legutóbb egy hónappal ezelőtt beszélt, amikor azt mondta, hogy „az idén az ágazati bérfejlesztés első lépésére tudnak vállalkozni”. Ehhez három forrás áll rendelkezésre: a népegészségügyi termékadó bevételei, az uniós emberi erőforrás fejlesztési programok forrásai, továbbá a hatékonysági intézkedésekből kinyerhető források – tette hozzá. A háziorvosok a napokban elégedetlenségüknek adtak hangot, és jelezték, hogy bértárgyalást szeretnének, különben tiltakozó akcióba kezdenek. Nem aktiválják azokat a felmondóleveleket, amelyeket mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezett ügyvédi letétbe a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére az ágazatban dol-

gozók anyagi és munkakörülményeinek javításáért. Papp Magor, az MRSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta: a bejelentett béremelés az elmúlt évtized legjelentősebb kormányzati intézkedése az egészségügyben. Ezt, továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve, „megelőlegezett bizalmat tanúsítva”, hogy a béremelés a 2013-ban folytatódik, az MRSZ elnöksége a Magyar Orvosok Szövetségével egyetértve úgy döntött: a letétbe helyezett felmondásokat nem „élesítik”. Mint az ismeretes, a rezidensek még 2009-ben „hazát az orvosnak, orvost hazának” jelmondattal léptek fel, hogy érdekeiket érvényesítsék, majd 2011ben „a teljes kilátástalanság határán” döntöttek úgy, hogy megharcolnak a magyarországi munkavégzés feltételeiért. Az „Élhető magyar egészségügyet” mozgalom felmondóleveles akciójához több mint 2500 orvos csatlakozott, ezzel, mint fogalmazott, „példátlan öszszefogás született”. Ezen „vészjelzésükre” tavaly december végén döntött úgy a kormány, hogy az ágazatban dolgozók körülményeinek javítására 30 milliárd forintos keretet különítenek el. Papp Magor azt mondta: Magyarországon ilyen mértékű bérrendezést érdekképviselet még nem harcolt ki. „Az egészségügy élhetővé tétele elkezdődött, de a pohár még csak félig van.” Egyrészt fontosnak tartják, hogy a közeljövőben az alapellátás helyzetének javításához is megtalálják a szükséges többletforrásokat. Másrészt kiemelten fontos, hogy az idei béremelés 2013-ban és 2014-ben is folytatódjon, ennek eredményeképpen az orvosok bére érje el a hazai nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát, és mindemellett a szakdolgozók munkáját is becsüljék meg. Megjegyezte, fontos, hogy a bérek rendezésével egy időben a kormány felvállalja az egészségügy morális megújítását és a hálapénzrendszer felszámolását is. A rezidensszövetség elnöke külön eredménynek nevezte a rezidensek számára előző évben indított ösztöndíjprogramot, amelynek révén a fiatalok szakképzésük alatt jelentős anyagi segítséget kapnak, továbbá hogy tavaly év végén az önként vállalt túlmunka jogi szabályozását is rendezték. Mindezeken felül pedig, mint mondta, ígéretet kaptak egy egységes, átlátható bérszámfejtési protokoll bevezetésére, valamint arra, hogy 2012-ben a rezidensek olyan „önkormányzati jogosítványt” kapnak, amelynek alapján a szakképzés minőségbiztosítása is rendeződhet. Forrás: NEFMI, Richpoi Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 15


Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

kedések nem voltak elegendőek, így még ha eddig igyekeztek is megóvni a betegek pénztárcáját – noha tavaly több ezer gyógyszer ára nőtt –, most várhatóan a zsebükbe nyúlnak. A kiszivárgott

Gyógyszerellátás, gyógyszertárműködtetés gyakorló szemmel

Gyógyszerkassza – Amíg feszül a húr... Az ezévi részletes bevételi számokból kiolvasható, hogy járulékbevételekből 68 milliárd forint, a központi költségvetésből 48 milliárd forint érkezett az egészségügyi kasszába, a 18 milliárd forintos egyéb bevételek pedig jelentősnek mondhatók. Az egyéb bevételek megugrásában jelentős szerepet játszott a baleseti adóból befolyt 9,5 milliárd forint: ez ugyanis az egész évre tervezett 24 milliárd forintos előirányzat közel 40%-a. A népegészségügyi termékadó (közismertebb nevén chipsadó) februárban 2,63 milliárd forinttal hizlalta az E-Alap költségvetését. Ez utóbbi tétel azért fontos, mert az egészségügyi államtitkárság szerint részben a népegészségügyi termékadó biztosítja az idei béremelés fedezetét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a NEFMI az NGM-mel egyeztetve első javaslatát elkészítette a gyógyszerár-támogatási rendszer módosítására. A javaslatot a kormány első olvasatban megtárgyalta, ugyanakkor a konkrét intézkedésekről a kormány döntése után tud tájékoztatást adni. A potenciális megtakarítások az előzetes számítások szerint idén 10 milliárd forintot, jövőre ennél érdemben nagyobb összeget is elérhetnek. A gyógyszerkiadásokat a tavalyi 376 milliárdról 2012-ben 277 milliárdra csökkentik, vagyis százmilliárdos megtakarítást terveztek. A kormány most ezen a százmilliárdon túl további tízmilliárdos kiadáscsökkentést tervez. Az újabb forráskivonás után semmiképpen sem lesz tartható az a fajta kormányzati kommunikáció, mely szerint a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása nem jár együtt a lakossági terhek növekedésével. A mostani intézkedéseknek ugyanis már kizárólag a “többet fizető betegekkel” lehet fedezete. Mint ismer, a Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint 2012-13-ben összesen 16 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

120 milliárd forinttal kell csökkenteni az egészségpénztár gyógyszerár-támogatásra szánt keretét. Ebből idén első lépésként 83 milliárdos kivonást hajtottak végre, így 2012-ben már csak 219 milliárd forint fordítható a medicinák ártámogatására, amit jövőre újabb 37 milliárdos kasszacsökkentés követ. Csakhogy a központi költségvetés problémái miatt most újabb lépésre készül a kabinet, így gyógyszerkiadások további csökkentését tervezik. Így a 100 milliárdos támogatáscsökkentésen felül még idén 10 milliárdos lefaragásról dönthet a kormány. A várható megszorítást el is ismerte a nemzetgazdasági tárca egyik helyettes államtitkára. A kasszából kicsikarni akart újabb összegekkel egyébként nem állnak meg 10 milliárdnál, jövőre ennél is többet, további 30 milliárd forintot vennének el. Így a Kormány elképzelései szerint jövőre már legfeljebb 140 milliárd forintot lehetne a gyógyszerszedésre kényszerülő betegek segítésére fordítani. Eközben a gyógyszertámogatások idei 83 milliárdos csökkentését sem tartható. A kasszáról kiadott, első kéthavi adatok ugyanis igazolják: míg januárban 3,6 milliárdos kasszatúllépés volt, azaz a vártnál mintegy 7 százalékkal kedvezőtlenebbül alakultak a gyógyszerkiadások, ez a tendencia folytatódott februárban is. A két hónap alatt 57 milliárd forintra duzzadt, már elköltött gyógyszertámogatás 24 százalékkal haladja meg az időarányos előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártókat és a piac más szereplőit sújtó intéz-

Ma a gyakorló , gyógyszertárvezető gyógyszerész a legfontosabb feladata jelenlegi helyzetben a a gyógyszertár működőképességének megőrzése. Tekintsünk kissé vissza az elmúlt időszakra! tervek szerint például minden vényköteles orvosságra kiterjesztené a kabinet a jelenleg a 100 százalékos támogatottságú gyógyszereknél kötelező 300 forintos receptdíjat. De az is felmerült, hogy kötelezően csökkentetnék azoknak a készítményeknek az árát, amelyek legalább tíz éve forgalomban vannak Magyarországon. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a vény nélkül kapható termékek forgalmi adóját növelik, ami egyértelmű lakossági teheremelkedéssel jár. Más elgondolás szerint a vényköteles termékkörben szóba jöhet a hatósági ár bevezetése, amelynek során realizálni tervezett 25, 32, vagy 48%os, kötelezően előírt gyártói árcsökkenés az egész gyógyszerpiacnak óriási mértékű, nem várt forgalomcsökkenést okoz, annak gazdasági vonzataival együtt. Forrás: NEFMI, Portfolio.hu, Medical Online, MOSZinfo

* Az E. Alapba befizetett gyógyszeripari extra adó, támogatásvolumen szerződések utáni befizetés és orvoslátogatói díj levonásra került a gyógyszer közkiadások összegéből

** Becslés

A patikaliberalizáció lezárult. Bebizonyosodott, hogy a liberális rendszer bevezetése során a prognosztizált előnyök nem jelentkeztek. A liberalizmus évei azonban maradandó károkat okoztak a magyar gyógyszerellátás rendszerében. Röviden összefoglalva: 1. A gyógyszertárak száma 25 százalékkal nőtt. Az új gyógyszertárak nem a rosszul ellátott helyeken, hanem városokban, forgalmas helyeken nyíltak. Nem ritkán a már régóta működő gyógyszertár szomszédságában kezdték meg működésüket, annak betegkörét megcélozva igyekeztek azt tönkretenni! 2. A gyógyszertárak megnövekedett számával szemben azonban a gyógyszerek eladásából realizálható árrés tömeg nem növekedett. Az egyes patikákra jutó árrés tömeg átlagosan kb. 20%-kal csökkent. 3. A gyógyszertárak nyitvatartási ideje városokban ugyan megnőtt, csökkent a sorban állás ideje, viszont a csökkenő jövedelmezőség miatt a gyógyszertárak csökkentették készleteiket. Ezáltal a betegnek egyre gyakrabban vissza kell mennie a patikába, hogy megkapja a gyógyszerét. Vagyis a patikaszám növekedésével arányosan nem nőttek a patikai készletek! 4. Tévedés volt az a feltételezés is, hogy a liberalizáció hatására új tőke érkezik a gyógyszerpiacra! Az újonnan alakul kft-k, rt-k minimális jegyzett tőkével alakultak. Működési forrásaikat a gyógyszer-nagykereskedők áruhitelezéssel, szállítói állomány növelésével biztosították! 5. A növekvő patikaszámmal arányosan nem nőtt a gyógyszerészek száma, így a szakmai, prevenciós munka romlott. A hirtelen megnövekedett igény miatt a gyorstalpaló asszisztensképzés szintén jelentősen rontotta a szakmai színvonalat. 6. Számos gyógyszertárban a szakmai irányítást a pénzügyi befektető, ügyeskedők vették át. Ha a csődöket, a megnövekedett tartozási állományt vizsgáljuk, megállapítható, hogy általánosságban ezek a cégek sokkal rosszabbul gazdálkodtak, mint a bt-ben működtetett gyógyszerész tulajdonú patikák. A betegérdekkel szemben a profitszerzés került előtérbe. A felelőtlen gazdálkodásukat elősegítette az, hogy a liberalizáció lehetővé tette kft, rt. alakítását, így bármilyen kockázatot vállalhattak, hiszen csak a jegyzett tőkéjüket veszíthették el.

7. A nagykereskedők is milliárdos veszteséget könyvelhettek el az elmúlt évek során a fedezet nélkül kihelyezett áruhiteleken. 8. Nagy probléma a gyógyszerpiac vertikális integrációjának fokozódása. A nagykereskedők a saját tulajdonú láncuknak kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mint a közelükben lévő gyógyszerész tulajdonú patikának. Nem kérdés, hogy milyen hátrányt jelent az, ha a fő beszállítóm egyben a versenytársam is! 9. A nagyszámú patikanyitás azt a látszatot kelthette a kívülállókban, hogy a gyógyszertár működtetés egy aranybánya, ott sok pénz van. Talán a kormányzatot is befolyásolja, hogy innen lehet, innen kell elvenni! Pedig a helyzet ma egészen más! 10. Ha a liberalizáció nem került volna leállításra, akkor a sorozatos csődök, a felvásárlások, egymás ellehetetlenítése végül oda vezetett volna, hogy a gyógyszertárak néhány nagykereskedő tulajdonába kerültek volna.! Ezzel a liberalizáció elérte volna igazi célját, a verseny teljesen megszűnését, és néhány monopólium létrejöttét. A profitmaximalizálás, mint végső cél beteljesülhetett volna! A magyar gyógyszerkereskedelmet teljes mértékben külföldről irányították volna. 11. Az új kormányzat szerencsére felismerte a liberalizáció hátrányait és az EU Bíróság határozatainak figyelembevételével a felsorolt káros folyamatot leállította. Az Európai Bíróságnak a határozataiban megfogalmazott álláspontjából, csakhogy feledésbe ne menjen, idézek egy részt: A Bíróság elismeri a tagállamok azon jogát, hogy maguk határozzák meg a közegészség védelmének szintjét és ennek eléréséhez azt is előírhatják, hogy a gyógyszerek értékesítését szakmailag ténylegesen független gyógyszerészek végezzék, akik „hivatásos gyógyszerészként” kötelesek gyógyszertárat nem csupán gazdasági céllal, hanem szakmai szempontból nézve is megfelelően üzemeltetni, míg a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezők esetében megállapítja, hogy nincsenek meg ugyanazon garanciák, amelyeket a gyógyszerészek nyújtanak. Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 17

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Az ítélet kimondja, hogy a tagállam a mérlegelési mozgásterén belül úgy is vélheti, hogy a gyógyszertárak gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezők által történő üzemeltetése kockázatot jelent a közegészségügy vonatkozásában, különösen a gyógyszer-kiskereskedelem megbízhatóságát és minőségét illetően. A Bíróság végeredményül megállapítja, hogy a gyógyszertár tulajdonlására és üzemeltetésére vonatkozó fenti bemutatott korlátozó nemzeti szabályozás nem ellentétes a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgásának elvével. Köszönetet kell mondanunk a magyar Kormánynak, hogy a fentieket átültette a magyar jogszabályokba! A GYftv. 2011. január 1-n hatályba lépett módosítása értelmében új elvárások fogalmazódtak meg a gyógyszerellátással szemben. Az eladásvezérelt szempontok helyett a szakmai szolgáltatások biztosítása kapott prioritást. A gyógyszertár szakmai működtetéséért újra a gyógyszerész lett az első számú felelős. Csak gazdasági helyzetünk lényegesen rosszabb, mint a liberalizáció előtt volt! Ha a magyar gazdaság egészét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a korábbi évek gazdaságpolitikája nem folytatható. Elfogyott a külföldieknek értékesíthető állami vagyon, az ország eladósodottsága tovább nem növelhető. Az ország ellen túlzott deficiteljárás folyik. A megszorító intézkedéseknek a gyógyszervertikum egésze is szenvedő alanya. Sajnos a gyógyszertárak most sokkal rosszabb helyzeten vannak, mint a liberalizáció előtt. A 2011. március 1-n nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2012-re 83, 2013-ra 120 Mrd-s megtakarítást írt elő a gyógyszerkassza számra. Sajnos ez nem a végleges szám. A magyar közlönyben megjelent kormányhatározat szerint további intézkedéseket kell tenni a gyógyszertámogatások további csökkentésére is. A Széll Kálmán Tervben bejelentett, a jövő évi gyógyszertámogatásokat érintő lépéseken felül március közepéig kell indítványt tenni további megtakarítási intézkedésekre. Ez hideg zuhanyként érte az egész gyógyszerész szakmát. Az érdekvédelmi szervezetek, így a MOSZ is tiltakozott a további megszorítások ellen. Vizsgáljuk meg a Széll Kálmán Tervben a jelenlegi ismereteink szerint milyen megszorító intézkedések hatnak 2012. évben a gyógyszertárakra:

Generikus program Biohasonló támogatási rend Terápiás rend felülvizsgálat Betegegyüttműködést preferáló támogatási rend Nemzetközi referenciaárazás és kombinációk fixesítése ˘tsorolás gyógyszerkasszából kórháziba Egyedi méltányosság átalakítása Közgyógyellátás felülvizsgálata Összesen fogalomcsökkenés Ennek becsült árrése (14 % árrés esetén):

A gyógyszerkassza megtakarítása mrd Ft 30 4 4-6 2 5-7 5 3 2,5 55,5-59,9 7,77- 8,33

A múlt évben végrehajtott intézkedések árrés tömeg csökkenése: 1 mrd Ft. 18 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

További veszteség, amivel idén számolnunk kell: (becsült adat). Gyógyszerkészletek leértékelése Támogatásból kieső, eladhatatlanná váló gyógyszerek:

1 mrd Ft 0,5 mrd Ft

Ez gyakorlatilag 10 mrd Ft nagyságrendű összeg! A gyógyszertárak teljes árrés tömege 89 milliárd Ft. Így patikánként 10 -12% árrés tömeg veszteség prognosztizálható, ami jövőre a 15%-t is elérheti. A generikus kompenzációra szánt 2,7 milliárd forint mérsékelné a fenti terheket, de nem tudni hogy mikor, kinek jut belőle egyáltalán? Esetleg nem esik-e a kifizetés további fiskális megszorítások áldozatául. Emellett lesznek még olyan hatások is, amelyeket még prognosztizálni sem tudok. Mire gondolok: Várható lesz: 1. a kiemelt támogatás 300 Ft-s dobozdíjának emelése; 2. az emelt 90, 70, 20 százalékos támogatás 5-10 százalékos csökkentése; 3. a normatív, 80, 55, 25 százalékos kulcs csökkentése. Valószínűsíthető a 25 százalékos kulcs eltörlése. A gyógyszer gyártók terhei is jelentősen növekednek, ezért rákényszerülhetnek a korábban nyújtott kedvezmények csökkentésére. Az idei költségvetési tervek alapján a cégektől 59 milliárdos befizetést várnak el a 20 százalékos adóból és támogatásvolumen szerződésekből. Ez azt jelenti, hogy a patikákban kiváltott gyógyszerek támogatására jutó 219 milliárd forint közel negyedét a gyártók finanszírozzák. A gyógyszernagykerekedők forgalma is csökkeni fog, nekik is lépéseket kell tenni költségeik leszorítására. A fentiek alapján mit kell átgondolnunk, mit kell cselekednünk: 1. Próbáljuk meg a kormányt rávenni arra, hogy a gyógyszerkasszát ne részesítse további elvonásban a Széll Kálmán Tervben korábban bejelentett mértéken felül. Nem lehet a gyógyszerkasszából újabb tízmilliárdokat kivonni anélkül, hogy a betegterhek ne nőnének, a gyógyszerbiztonság ne szenvedjen csorbát. Az újabb és újabb megszorítások tovagyűrűző hatásainak már nagyobb kára lesz, mint előnye. A megszorítások következtében jelentős létszámleépítés, fejlesztések elmaradása várható. Sőt, magának a gyógyszertári infrastruktúrának a fenntartása kerül veszélybe. Be kell mutatnunk a megszorító intézkedések államháztartásra gyakorolt káros hatásait. A MOSZ-ban dr. Mikola Bálint Elnök Úr irányításával működik a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum. Ez megfelelő keretet biztosít a gyártók, nagykereskedők és gyógyszerészek érdekvédelmi szervezetinek együttműködésére. A gyógyszer vertikum összefogására van szükség, mert mindannyian rendkívül nehéz helyzetben vagyunk. 2. A múlt évben mintegy 50 gyógyszertárat működtető cég ellen indult felszámolási eljárás. Várhatóan ez az idén felgyorsul, mert 2450 patika gazdaságosan az előbbiekben vázolt feltételek mellett nem működtethető. Valószínűsíthető ellátatlan területek kialakulása vidéken.

3. A kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére még a múlt évben is több, újonnan alapított gyógyszertár kezdte meg működését. A jelenlegi patikaalapítási jogszabály nem tiltja kórház számára nyíltforgalmú gyógyszertár nyitását. Jó volna ezt a kiskaput bezárni. A gyógyszertáraknak saját gazdálkodásukat is felül kell vizsgálni. 1. Célszerű a könyvelővel cash-flow tervet csináltatni 10%-s árrés-tömeg kiesésre. Ha szükséges, azonnali intézkedéseket kell kezdeni a működőképesség fenntartása érdekében! Elképzelhető, hogy pl. béreket kell csökkenteni, részmunkaidőt bevezetni, vagy dolgozóktól megválni stb. Gazdasági tevékenységünk monitorozására havonta eredmény kimutatást kell készíteni. 2. Racionalizálni kell a gyógyszertár működési költségeit. A jelenlegi gazdasági helyzetben jó volna, ha nem köteleznék a gyógyszertárakat felesleges, túlzó kiadásokra. – Bár rendkívül fontos a magisztrális gyógyszerkészítés, de meg kell vizsgálni, hogy van-e létjogosultsága pl. a szemcsepp készítés jelenlegi eszközigényének, mivel ez ma már teljesen kiszorul a magi palettáról. Tárgyi feltételeinek forrás igénye 1 millió forint. Az éves karbantartási költsége közel százezer forint. Még nagy magisztrális forgalmú gyógyszertárban is csak elvétve fordul elő szemcseppkészítés. Miért ne lehetne ezt egyszer használatos eszközzel megoldani? Persze csak akkor, ha annak árára a készítési díj fedezetet nyújt. – Miért kell százezer forintért a papír alapú Európai Gyógyszerkönyv minden gyógyszertárba, mikor semmire sem használjuk? Ráadásul még a fiókpatikába is kell egy. Nem lehetne egy központi adatbázisból hozzáférni, ha mégis szükség volna valami tudományra? – A felesleges, ránk erőszakolt anyagi teher az információs pult. Ennek beruházási költsége kb 300 ezer forint, éves karbantartási díja 100 ezer forint. Na és persze a fiókpatikába ugyanúgy elengedhetetlen. Semmire sem jó. Ez is a liberális ámokfutás maradványa. Jó volna törölni a felszerelési listáról.

3. S az örök kérdés! Meddig ügyelnek még a gyógyszerészek ingyen? Az árrés tömeg már rég nem fedezi ennek költségeit. Végül vessünk egy röpke pillantást az előttünk álló napi feladattokra. A 44/2004. ESZCSM rendelet módosítása értelmében: 1. Januártól a 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet kell kiadni – szerencsére az orvosi receptíró szoftver megtanulta kiszámolni az ellátás időtartamát. 2. Februártól írásban tájékoztatjuk a beteget az olcsóbb gyógyszer áráról (ennek költsége persze ismét minket terhel). 3. Márciustól figyeljük, hogy mikortól adhatjuk ki a beteg gyógyszereit, meg azt is, hogy a recept 90 napos érvényességének idején belül vagyunk-e: ehhez már ott kell lenni egy kis zsebszámoló gépnek. 4. Áprilistól hatóanyag felírás, expediálás. Erre a szép, szakmai feladatra készülhetnénk, de sajnos márciusban legfőbb gondunk a készleteink hónap végére történő minimalizálása lesz, az április elsejei árcsökkenések miatt. 2012 a gyógyszerellátás szereplőinek nehéz éve lesz, hiszen a számunkra egyetlen bevételi forrás, az árrés bevétel jelentős csökkenése prognosztizálható, és az elkövetkező években sem várható jelentős javulás. A helyzet stabilizálásához jelentős kompenzálásra van szükség. Fontos az egészségügyért felelős politikai vezetés és gyógyszerészi szakmapolitikának az aktív együttműködése, hogy a korábban kitűzött célok, a lakossági gyógyszerellátás nemzeti és szakmai kézben tartása, a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségének biztosítása és a 2017-ig meghirdetett tulajdonosi program megvalósulhasson. dr Schlégelné dr Békefi Csilla



eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet;

A gyógyszertár és az egészségpénztárak kapcsolata Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, és az Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII.22.) Korm. rendelet tartalmazza. Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az egészségügy finanszírozásában növekszik az önkéntes egészségpénztárak jelentősége, melyek az egészség védelmét célzó, de a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. A munkáltató számára is előnyös, mert ugyanakkora nettó összegű juttatást lényegesen kevesebb járulékbefizetés mellett adhat a dolgozónak. A munkáltatók, munkavállalók és néhány biztosítótársaság időben felismerte a kölcsönös előnyöket, s 1998 és 2002 között ugrásszerűen megnőtt az alakuló egészségpénztárak száma. Az egészségpénztárak „virágkorán” már túl vagyunk, de még évente egy-két újonnan alakuló pénztárral találkozunk.

a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C. § a) pontjában foglalt szolgáltatásként;

Az egészségpénztárak által adómentesen nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § szerint): egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján; otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat; gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása; látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet; életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális

Néhány, a patikai forgalom szempontjából jelentős egészségpénztár Egészségpénztár neve Allianz Hungária Egészségpénztár Aranykor Országos Önkéntes Egészségpénztár AXA Önkéntes Egészségpénztár (korábban: Winterthur Önkéntes Egészségpénztár) Dimenzió Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár Generali Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár (korábban: Évgyűrűk Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár) Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Egészségpénztára Honvéd Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár K&H Medicina Egészségpénztár MKB Egészségpénztár OTP Országos Egészségpénztár Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Pro Sanitate Egészségpénztár PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztár TEMPO Országos Önkéntes Kiegészítő Egészségpénztár Ðj Pillér Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár 20 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

Alapítás éve


2005 2003

Taglétszám 2011. II. n. év 14 459 9 496

Szolgáltatás kiadások 2010. év (eFt) 459 449 481 728

2002

127 674

6 299 831

1998

34 697

nem küldött éves jelentést

2003

45 412

2 191 428

2000 1996 1999 1998 2002 2000 1995 1994 1996 2005

922 30 346 63592 139 242 165 495 107 668 21 3 583 70 753 1 170

2 804 175 4 422 889 7 871 030 7 527 654 5 411 556 1 590 360 727 4 448 145 74 175

a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók; ó hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén.

ségpénztári tag számára történő hitelezés, valamint a pénztárakkal történő hosszadalmas, követhetetlen elszámolás. Valamit javított a helyzeten a több egészségpénztár megbízásából és segítségével a gyógyszertári rendszergazdákkal együttműködve létrehozott Egészségpénztári Elszámoló Központ Kft. Az E2K kialakította a gyógyszertári adminisztrációt jelentősen csökkentő „EDI” elektronikus számlázási rendszert. Előnyei: nem kell az egészségkártyával kezdeményezett vásárlás során hagyományos módon számlát kiállítani, mert a rendszer ezt automatikusan elvégzi (a páciens a vásárlás tényéről a készpénzfizetési számlával megegyező tartalmú „nem adóügyi bizonylatot” kap), a gyógyszertár számítógépébe telepített törzsadat-rendszer miatt nem kerülhet olyan gyógyszertári termék egészségkártyán keresztül kiadásra, melynek elszámolása a későbbiekben gondot okoz,

51/C. § Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő (adóköteles) szolgáltatásokat nyújthatja: természetgyógyászati szolgáltatás;

a rendszer gyorsasága miatt nem kell hónapokat várni az eladott termékek ellenértékének kifizetésére,

sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;

Az EDI rendszer valóban sokat könnyített az elszámoláson, gondjaink azért még vannak.

gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása. ADÓKÖTELES SZOLGÁLTATÁS! (az egészségpénztár a patika számára kifizeti a vásárlás teljes összegét, s a taggal számol el).

1. Szerződéskötés:

a papír alapú számlák kezelési költsége magas

A gyógyszertár-egészségpénztár kapcsolat megromlása a szerződéskötéskor kezdődik

Az egészségpénztárak az elszámolás megkönnyítése érdekében pénztári kártyát bocsátottak ki és szolgáltatásaik elszámolását döntő többségben kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolítják.

A szerződések többsége hosszú, részletesen kiterjed a szolgáltató kötelezettségeire, apró betűi között elbújik a lényeg. Van olyan szerződés, amely 16 oldal, ebből 9 oldalon olyan lényeges dolgok vannak taglalva, hogy mit fed az autorizáció, a pre autorizáció, mit takar a kártya jogosultja fogalomkör. Mindenki elfárad már a harmadik oldalon, aláírja abban a hiszemben, hogy akaratával egyező.

A patikák számára nem egyértelműen kedvező ez a gyakorlat, hiszen az eddigi készpénzes fizetést felváltotta az egész-

A másik igen kedvelt módszer a szerződésmódosítás, amikor az egészségpénztár egyszerűen felbontja a szolgál-




tatóval a szerződést, és újat köt. Jöhet ismét minden adat, minden igazolás, töltjük vele az időt és koptatjuk a papírt. A módosítás lényegére senki nem hívja fel a figyelmünket, össze kellene hasonlítani a két szerződést, de sem időnk, sem erőnk nincs erre (elolvasni is nehéz, az apró betűk miatt). Így fordul elő, hogy a szerződés mellékletében egyezek bele abba, hogy az eddigi 1,4%!-os kártyahasználati díjat 2%-al „megfejeljék”

Infokommunikációs lehetőségek a gyógyszerészi gondozásban I.

A legtöbb szerződésben az egészségpénztár kötelezettséget vállal arra nézve, hogy honlapján feltünteti a vele szerződött patika elérhetőségét, fontosabb adatait. Sajnos, ezt is le kell ellenőrizni, és addig telefonálni, írni, amíg az ígéret nem teljesül. 2. Elszámolható „szolgáltatások” köre Nem egységes. Az egyértelmű jogszabály ellenére az egyes egészségpénztárak azt felülbírálva vagy elszámolhatónak minősítenek egy terméket, vagy nem. Az elszámolhatóságot az adott EP honlapján ellenőrizhetjük, miközben áll előttünk a beteg és vár. Az E2k csoportosuláshoz tartozó egészségpénztárak ez alól kivételt képeznek, egyértelmű (bár sok esetben vitatható) cikktörzset adnak át a rendszergazdáknak. Vitatható a szerződések azon kitétele is, hogy a nem elszámolható termék esetleges értékesítése esetén a patika számára nem térítik meg a vásárolt termék ellenértékét. (a patika nem áll szerződéses kapcsolatban az EP taggal), az elszámolható termékek köre pedig-mint az az előbbiekből kiderül, erősen szubjektív. 3.Számlakibocsátás: Itt is a vonatkozó jogszabály különböző értelmezése okozza a gondot. A papír alapú számlák kiállításánál az alaki követelmények között egészségpénztáranként tetszés szerinti variációban szerepel a tag neve, címe, tagkódja és az ep neve, címe. Mindez ismét remek alapot teremt arra, hogy miért NEM lehet a kifizetést teljesíteni. Ezen a területen is nagy előrelépést jelentett az EDI számlák kiállítása. 4. Elszámolás: Jó néhány ep-nél az EDI számlázás ellenére 25-30 napra történik a kifizetés. Az egy összegben történő utalásnál elég nehézkes követni, hogy mely számlák kifizetése történt meg. Jó néhány egészségpénztár küld utalásrészletezőt, jó néhánytól külön kérni kell. 5. A terminál, vagy tranzakciós díj felszámításának ellenőrzése sem egyszerű, van, aki küld tételes elszámolást, van aki kérésre küld, és van ,akiben bízni kell. A bank által felszámított terminálhasználati díjnál magasabb összeg kiszámlázása gyakorlatilag egy forgalom utáni „juta-


Egészségpénztár ADOSZT ALLIANZ ARANYKOR AXA DIMENZIŁ EGÉSZSÉGÉRT GENERALI HEREND ISYS KARDIREX MKB CARD MEDICINA OTP ORSZ. EP PATIKA POST˘S PRO VITA TEMPO ÐJ PILLÉR VASUTAS

Kártyaelfogadó CARD CONSULT CARD CONSULT CARD CONSULT CARD CONSULT MEDI SMART CARD CONSULT MEDI SMART CARD CONSULT CARD CONSULT CARD CONSULT CONSULT 1,3%

MEDI SMART MEDI SMART OPTI SOFT CARD CONSULT

Költség 1.3% 1,3% 1,3% 2% (0.2%) 2,2-2,46 1,3% 2,2-2,46 1.3% 1.3% 1,3% IGEN 1% 1,2%

E2k IGEN

IGEN IGEN

2,2-2,46% 2,2-2,46 1,5%

IGEN

1,3%

IGEN

IGEN

IGEN

Az egészségpénztárak különböző csoportosulásai és a tranzakciós díjak A K&H BANK kártyahasználati díja 0,7-1.7% + 25 FT/ Tranzakció lékot” jelent az EP számára, mely jó néhány esetben-akciós vagy nagy értékű termékek – az adott készítmény árrésével egyenlő. Tény az is, hogy minden szerződés nagyvonalúan hozzáteszi, hogy az OEP támogatás után nem számít fel kezelési költséget! Egyetlen problémamentes egészségpénztár PATIKA EP. Hetente fizet, havonta egyszer kell a számlát elküldeni (egy postaköltség) nincs tranzakciós díj. Azok a kisebb bankkártya-egészségkártya forgalmú patikák, ahol a terminál nem internetre van bekötve, a tranzakciós díj mellett még a telefonköltség is növeli a kezeléssel kapcsolatos kiadásokat. A papíralapú számlák és EDI havi összesítő postázásának költségeivel is számolnunk kell. Az Egészségpénztári befizetések terhére elszámolható szolgáltatások köre évről évre csökken, miközben a munkáltatói oldalról történő befizetések közterhei nőnek, ennek következtében csökkenő pénztári bevétel várható. Ha ehhez – a magas költségek miatt – egy szolgáltatói oldalról történő kihátrálás is társul, egyre kevesebben választják majd ezt a „megtakarítási” formát. Erre utaló jelek már vannak, a nagyobb városokban dolgozó kollégák egyre gyakrabban tapasztalják, hogy egyes, magas kezelési költséggel „terhelt” EP kártyákat sok patikában már nem fogadják el. A megoldást az egészségpénztárakkal folytatott egyeztető tárgyalás kell, hogy meghozza, mely a szerződéskötéstől az egységes elszámolható cikktörzsön keresztül a költségek minimalizálására is ki kell hogy terjedjen. Dr Csejtei Marianna

1. A gyógyszerész társadalmi és népegészségügyi szerepe A gyógyszerészeknek közösség közeli pozíciójuk folytán a lakosság széles rétegeiben van lehetőségük az életvitellel kapcsolatos információszerzésre, véletlenszerű és célzott rizikók felismerésére, szűrővizsgálatok elvégzésére és az egészségfejlesztést, prevenciót célzó befolyásolásra. Így a gyógyszerészek gondozói munkája a gyógyszeres terápia menedzselésén kívül kiegészül – elsősorban a jelentős betegpopulációt érintő területeken (diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus szindróma, asthma, COPD, osteoporosis stb.) – a népegészségügyi, egészségnevelési, betegoktatási és az egészségtudatos életvitelt elősegítő felvilágosítás feladataival. A fentiek figyelembevételével a WHO egy jó ideje sürgeti a gyógyszerészek akadémiai hátterének nagyobb mérvű kihasználását, szerepvállalását az általános egészségügyi- és különösen a gyógyszeres terápia menedzselése rendszerében. A gyógyszerészi népegészségügyi szolgáltatások magukba foglalják a lakosságnak nyújtott szakmai szolgáltatásokat, mint például a különböző szintű prevenciós (primer, szekunder, tercier) tevékenységek, a gyógyszerellátás felügyelete, vizsgálata és értékelése. A fő hangsúly az ésszerű gyógyszerhasználat támogatásán, elősegítésén van. A hatékony gyógyszerészi gondozás, a népegészségügyi beavatkozások, az ésszerű és eredményes farmakoterápia menedzselése, nélkülözhetetlen eszközei egy olyan elérhető, fenntartható, megfizethető, méltányos egészségügyi rendszernek, amely hatásos, biztonságos és jó minőségű gyógyszerellátás kínál. 2. Gyógyszerészi gondozás Magyarországon A magyarországi gyógyszerészi gondozási koncepció – a nemzetközi tendenciák és a hazai realitások figyelembevételével – egy több éves egymásra épülő folyamat eredménye. A megvalósítás során jól elkülönül egymástól az általános – (minden gyógyszertárban végezhető) és a betegség specifikus – diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus szind-

róma, stb. – (engedélyhez-, protokollhoz, megfelelő tárgyi és személyi feltételek teljesüléséhez kötött) gyógyszerészi gondozási gyakorlat. A program(-ok) kialakítása során figyelembe vettük, hogy a gyógyszerészeknek – az egészségügyi ellátó rendszer más tagjaival együttműködve – egyre inkább aktív szerepet kell vállalniuk az „egyénre szabott”, dokumentált és minőségbiztosított gyógyszeres terápia menedzsmentjében, valamint a népegészségügyi feladatok ellátásában. A jövőt illetően tehát az ún. „beteg-központú” gyógyszerészeti szolgáltatások végső célja, hogy a gyógyszerészeknek egyfajta új köztes szerepet kell betölteniük az egészség támogatása, a betegségek megelőzése, és az ésszerű gyógyszerhasználat elősegítése révén, valamint reagálniuk kell a gyógyszeres és nem-gyógyszeres terápia klinikai szempontjaira és a gyógyszerekkel összefüggő igényekre. Holisztikus szemléletű megközelítés esetén – ezt támasztja alá a nemzetközi gyakorlat is – a munka kiegészül az egészségnevelés, betegoktatás, egészségtudatos életvitelre történő edukáció feladataival. A gyógyszerész minden beteg számára – annak közreműködésével – egyéni gondozási tervet állít fel. A betegek a sikeres eredményhez azzal járulhatnak hozzá, hogy részt vállalnak a saját gondozásukért való felelősségből (önmenedzselés), és nem támaszkodnak egyedül és kizárólag a gondozást nyújtó szakemberekre, úgy ahogy a múltra jellemző régi paternalista rendszerben tették. A hatékony gyógyszerhasználati intervenció kulcsfontosságú kritériumai a beteg aktív részvételén alapuló interaktív megközelítési mód, az összpontosított, konkrét problémára irányuló folyamatos oktatás, a stratégiák kombinálása, a támogató felügyelettel történő nyomon követés, és az egyszerű mutatók alapján történő önellenőrzés. 3. A racionális farmakoterápia elősegítése Az egészségügyi szolgáltatások teljesítménye és minősége mindenhol kritikus mértékben függ a gyógyszerek rendelkezésre állásától és megfelelő használatától. Egy hatékonyan funkcionáló gyógyszerellátó rendszer létrehozására fordított minden erőfeszítés hiábavalónak és kárba veszettnek bizonyulhat, ha nem

párosul a gyógyszerek racionális használatával, vagyis az ésszerű gyógyszerfelírással, kiadással és alkalmazással. A gyógyszer- felhasználásnak ez az utolsó lépése lényeges, amennyiben a beteg, mint a farmakoterápiát igénybe vevő fél, ugyan optimális kezelést szeretne kapni, de ennek érdekében (pl.: krónikus megbetegedési kategóriákban az adherencia 50%-ot sem éri el) igen keveset tesz. A gyógyszerek tényleges alkalmazása gyakran meglepően távol esik a megbízható kísérleti és/vagy klinikai adatokon alapuló tudományos terápiás elvektől. A gyakran ésszerűtlen, kockázatokkal járó és semmilyen objektív előnyt nem nyújtó gyógyszer alkalmazások káros klinikai következményekkel és óriási többletköltséggel járnak, nem is szólva a betegek folyamatos veszélyeztetéséről, szenvedéséről. A nem megfelelő gyógyszerhasználat csökkenti a farmakoterápia eredményességét, minőségét és az erőforrások pazarlásához vezet. Az ésszerűtlen gyógyszerhasználat olyan egészségügyi és gyógyszerellátási probléma, amelynek következményei mind az egyént, mind pedig a társadalmat a felesleges kockázatok veszélyein keresztül hátrányosan érintik. A gyógyszerészi gondozás célja a gyógyszerekkel összefüggő nem kívánatos események megakadályozása, a potenciális és tényleges gyógyszer vonatkozású (mellékhatás, interakciók, adherencia, stb.) problémák felderítése és egyben az optimális gyógyszeres terápia megvalósítása. A gyógyszeres terápia menedzselése irányába történő érdemi és gyakorlati elmozdulás csak akkor következhet be, ha annak minden eleme transzparens módon, pontosan dokumentálva van és ha a társadalom valamint a finanszírozók egyetértenek abban, hogy amit a gyógyszerészek a betegek farmakoterápiájának javítása, illetve a prevenciós célkitűzések elérése érdekében végeznek, annak egészségügyi és gazdasági értéke, haszna van. 4. Távgyógyászat (telemedicina/ telepharmacy) – infokommuGyógyszertár XI. évf. 4. szám 23

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális nikációs technológia (IKT) alkalmazása, jelentősége az egészségügyi ellátásban Az elmúlt évtizedek során egyre korszerűbb infokommunikációs technológiák jelentek meg és ezeknek köszönhetően az információáramlás jelentős változásokat hozott a mindennapi életben és az egészségügyi ellátás különböző területein. Az infokommunikációs eszközök – internet, mobiltelefon, stb. – használata teljesen hétköznapivá vált, és a terápiás kommunikációban is megjelent. Kialakult a távgyógyászat, a telemedicina, amely az infokommunikációs eszközök egészségcélú alkalmazása, ami alatt egyrészt az egészségügyi ellátás informatikai támogatását értjük, valamint az informatikai eszközökkel támogatott betegtájékoztatási rendszereket értjük, amikor az egészségügyi folyamatok úgy folynak, hogy az egészségügyi szakember és a beteg térben és időben csak virtuálisan találkozik. A WHO definiciója szerin: „a telemedicina a távolság, mint kritikus faktor lekűzdése érdekében nyújtott olyan egészségügyi szolgáltatás, melynek során az egészségügyi szakemberek az informatikát és a kommunikációs technológiát arra használják, hogy kulcsfontosságú információkat cseréljenek a diagnózis felállításához, a betegségek és sérülések megelőzéséhez és gyógyításához, valamint, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtók folyamatos továbbképzése, a kutatás és az eredmények kiértékelése biztosítva legyen; mindez az egyének és közösségeik egészségi állapotának javítása érdekében.” Az egészségügy világszerte számos kihívással küzd, ilyen probléma például a: Demográfiai trendek – korfa változásának iránya és sebessége; – csökkenő születésszám; – (lassan) növekvő várható élettartam; – az idősek számának rohamos növekedése; – az ápolásra szoruló krónikus betegek számának gyors növekedése; – idősek ápolási és elhelyezési csapdája; – otthonápolás – nagyobb komfort, jobb életminőség, kisebb költségek előtérbe helyezése. Betegek („Fogyasztók”) igényeinek növekedése – minőség, kényelem, mobilitás – egyenlő esély a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, szabad szolgáltató választás 24 Gyógyszertár XI. évf. 4. szám

Egyes szakterületeken a szakemberek hiánya. Az egészségügy a világon az egyetlen olyan szektor, ahol a technológiai fejlődés nem vált ki élőmunkát. Mivel az orvosnak a telemedicina segítségével nem kell fizikailag jelen lennie egy vizsgálatnál, a technológia ezen vívmánya segíthet megoldani a szakorvoshiány kérdését. Egészségügyi szektor változásai – növekvő finanszírozási nehézségek – egyre szűkösebb és dráguló erőforrások (Biztosítói/finanszírozói oldalról) – forráshiány – szolgáltatási szintek egyértelműségének hiánya – az ellátás színvonalával kapcsolatos növekvő elvárások – ellátási kapacitás kereslet-kínálat olló nyílása, (Rész-)technológiák rendelkezésre állnak – előrejelzések – telemedicina az EUban fejlesztési prioritás A telemedicina segíthet megoldani az egészségügy számos problémáját, hiszen: egyes területeken (képalkotás, patológia, labor) pótolja a hiányzó szakembereket. egységesíti a tudást, azaz a szakemberek tudása ott is biztosítható, ahova ők személyesen nem jutnak el. Megoldhatóvá válik a betegek távfelügyelete. Ellenőrzés alatt lehetnek olyankor is, amikor nem lehet velük egészségügyi szakember. a telemedicina csökkenti az olyan egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, mint az orvosi rendelő-, sürgősségi osztály látogatása, hospitalizációk, kórházi újrafelvételek, házi vizitek száma, kórházi tartózkodás tartama, beutalók száma, orvoshoz fordulás tartama, laboratóriumi vizsgálatok száma, stb. a gyógyszerelés betartása (adherencia javítása) és a gyorsabb/pontos diagnózis és kezelés, haszonnal járhatnak az egészségügy igénybevételének csökkentése révén is. A telemedicina előnyei: hatékonyságnövekedés – gyógyítási költségek csökkentése az ésszerüsített belső folyamatok következtében gyorsabb az információk elérhetősége, hozzáférhetősége a betegek részére az eddig hozzáférhetetlen szolgáltatások elérése, életminőség javulás az eü. szolgáltatások során, kényelem, a kiesett munkaidő mennyiségének csökkenése hosszú távon átstrukturálódás, a „szolgáltatási portfolió” bővítés lehetősége anyagmegtakarítás (filmek, papír,stb.)

utazási költségek és időmegtakarítás egészségügyi személyzet leterheltségének csökkenése betegek, vagy egészségügyi szűrővizsgálatokon résztvevők gondozásba vételének lehetősége egészségügyi szolgáltatások eljuttatása távoli, ritkán lakott területekre hatékonyabb, gyakran életmentő jellegű kezelés biztosítása távolra javul az orvosi/szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés javul a betegek életminősége, biztonsága csökken a kórházi tartózkodás gyakorisága, időtartama rövidülnek az egyes várólisták másodlagos, harmadlagos szakvélemények gyors beszerzése, akár külföldről is optimalizálható az erőforrások felhasználása egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése hatékonyabb egységes, jól körülhatárolt betegkövetési, adminisztrációs rendszer gyorsabb az új gyógyszerek, eljárások, szakmai normák és jogszabályok országos megismerése öregkori önállóság lehetősége, stb. A telemedicina alkalmazásával kapcsolatos ellenvélemények: orvos – beteg – gyógyszerész kapcsolat elszemélytelenedése gyakrabban(?) előforduló műhibáktól való félelem magas költségek (?), beruházás hiúság – nincs szükség más belföldi/ külföldi szakember véleményére Központi kérdések: Adatbiztonság Személyi jogok védelme Adatok hozzáférésének szabályozása Adatok manipulálásának megakadályozása Adattovábbítási és konvertálási biztonság Adattárolási biztonság Jogosultságkezelés Átviteli sebesség A protokollok jelentősége Orvos-, gyógyszerész-szakmai átgondoltság, elfogadottság A folyamat orientáció – (pontos folyamatleírás szükséges!) Minőségbiztosítás Ellenőrizhetőség Költség és erőforrásbecslés Folytatjuk! Dr. Samu Antal

Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja! 332 helyszín, 1 229 616 vizsgálat, 64 632 látogató az életmód tanácsadáson: ez a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja elmúlt két évének mérlege. A prevenció jegyében idén is tovább folytatódik a Magyar lakosság egészségének javítása érdekében életre hívott kezdeményezés, mely 44 szakmai szervezet összefogásával valósul meg. Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2012-ben ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának speciális szűrőkamionja. A cél nem változott, a programban résztvevő 44 szakmai és civil szervezet továbbra is lehetőséget kíván biztosítani Magyarországon az embereknek, hogy megtegyék az első lépéseket egészségük javítása érdekében. A szűrővizsgálat eredményei azt mutatták, hogy erre ma még nagyobb szükség van, mint az sokan előzetesen gondolták. A program elmúlt két évében közel 42 000 ember élt a szűrőkamionon igénybe vehető 26 különböző, európai szinten is kiváló minőségű szűrővizsgálat adta lehetőséggel. A résztvevők 56 százaléka a nők, míg 44 százalékuk a férfiak köréből került ki, a legaktívabbak Budapesten (19,32%) és Pest megyében (15,35%) voltak az emberek, ezt követte Bács-Kiskun (11,84%), Heves (7,19%) és Veszprém megye (5,87%) lakossága. A vizsgálati eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a Program erőfeszítéseinek ellenére továbbra is van mit még tennünk a megelőzés tekintetében. A szűrésen résztvevők által kitöltött kérdőívből kiderült, a szűrőkamiont felkeresők 25 százaléka dohányzik. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik ember továbbra is hódol ennek a káros szenvedélynek, így számos olyan szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedés kockázatának teszi ki magát, amely a dohányzás nélkül elkerülhető lenne. A rizikófaktorok csökkentésének egyik fontos feltétele az egészséges, gyümölcsökben és zöldségfélékben, azaz vitaminokban gazdag táplálkozás. A kérdőíves felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a részt vevők 64%-a fogyaszt rendszeresen zöldségfélét.

Az általánosan jellemző mozgáshiány, valamint a nem megfelelő táplálkozás a BMI (testtömeg-index) és a haskörfogat értékekben is megmutatkozott, a vizsgálatokon részt vevők 52 százalékánál mértek eltérést az ideális célértékhez képest. A testzsírtömegre és a hasi zsírterületre vonatkozó adatok is elkeserítőek: előbbi az érdeklődők 62%-ánál, utóbbi a résztvevők 49%-ánál volt nagyobb a megengedettnél. A férfiak lényegesen rosszabb eredményeket produkáltak, hiszen amíg a nők 37%-ánál haladta meg a normális értéket a hasi zsírterület, addig az erősebbik nem 62%-ára volt ugyanez jellemző. Az életmódra vonatkozó káros tényezők (dohányzás, rendszertelen testmozgás, egészségtelen táplálkozás) elkerülése mindenkinek a saját felelőssége, azonban ezek mellett öröklött, genetikai faktorok is szerepet játszanak a fent említett betegségek kialakulásában. A szűrőprogram elmúlt két évében megkérdezettek 20%-ának a családjában fordult már elő szívinfarktus, 30%-ának fordult elő daganatos megbetegedés, míg stroke a résztvevők 9%-ának családjában következett be. A magasvérnyomás megbetegedésre vonatkozó hasonló kérdésre a résztvevők 43%-a válaszolt igennel. Ami a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából kiemelt kockázati tényezőkre vonatkozó vizsgálatokat illeti, a résztvevők 39 százalékánál mértek a normálisnál magasabb vérnyomásértéket, 27 százalékuk már hipertóniásnak számít. A bővített vizsgálatokon átesett emberek közel 10%-ának volt magasabb a vércukor szintje az elfogadhatónál, és a koleszterinszint tekintetében a résztvevők 33%-ánál mutatott a megfelelő értéknél többet az adott készülék. A mért eredmények igen jól jelzik, hogy a Programra továbbra is szükség van az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés érdekében.

Mindez azt mutatja, hogy átlagosan 36%-uk hetente, vagy ettől még ritkábban, havonta színesíti csak táplálkozását az egyébként elengedhetetlen zöldségekkel. Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevők 59 százalékának napi életritmusában a fizikai aktivitásnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 41 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc séta, vagy könnyed futás ajánlott) szintén kiemelt tényező például a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében.

A Program 2012-ben is a lakosság rendelkezésére áll 200 helyszínen bízva abban, hogy a korszerű ingyenes szűrővizsgálatok segítségével, valamint az egészséges életmód, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása által továbbra is sokat tehet a hazai lakosság egészségfejlesztése terén. Bővebb információ a programról és a helyszínekről: www.egeszsegprogram.eu címen található.

Dankovics Gergely Programigazgató

Prof. Dr. Kiss István Szakmai Programbizottság elnöke

Tisztelettel:


Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő

Nyitott szemmel! A Víz Mi is lehetne az aktuális cikk témája, így „A víz világnapja”-t követően, mint maga a víz! Emlékszem , kozmetikus tanuló voltam és a biokémia tanárnő az egyik órán feltett egy látszólag egyszerű kérdést: mi a leggyakrabban használt, arctisztításra alkalmas „anyag”? Felsoroltuk az összes arctejet és tonikot, valamint azok összetevőit, de a tanárnő csak csóválta a fejét. Senkinek nem jutott eszébe, mert annyira kézenfekvő volt, a víz! A víz, mely kivétel nélkül minden élőlénynek nélkülözhetetlen alkotórésze. Szervezetünknek mennyiségileg legnagyobb, élettani szempontból a legfontosabb alkotó eleme a víz. A növényi és állati szervezetek, valamint az embriók víztartalma eléri a 95%-ot. Embernél a méhen belüli életben 58-70% között mozog és sajnos életünk folyamán fokozatosan csökken. A víz higiénés, bőrápolási és gyógyító szerepéről az emberek véleménye koronként és népfajonként igen gyakran változott. Európában a rendszeres fürdés tulajdonképpen a francia forradalom után vált divattá, de még 70-80 évnek kellett eltelnie, mire szélesebb körben is elterjedt. A XIX. században Priessnitz és Kneipp már tudatosan, gyógyítási célból alkalmazták a vizet, az előbbi borogatások, az utóbbi hidegvíz-kúrák formájában. Közkedveltté váltak a gyógyfürdők is, de a fürdőkultúra igazi fejlődése csak a XX. században következett be. A víz kozmetikai szerepének jelentősége a történelem folyamán a higiénés színvonallal arányosan változott. Az igazi áttörés az 50-es években történt, amikor orvosok, biológusok és vegyészek egyértelműen bebizonyították, hogy a bőr öregedésének első számú felelőse a vízhiány. Ekkor nevezték meg először a bőrtípusokat, melyeket a bőr víztartalma szerint osztályoztak. Bőrünk 60-70%- a víz, a bőrön keresztül minden nap elveszítjük testünk folyadékmennyiségének jelentős hányadát. Ezért a bőr sejtjeinek víztartalmát elsősorban belülről kell biztosítani. Gerontológusok vizsgálata szerint a központi idegrendszer specifikus sejtjeinek csökkenésével tudható be, hogy a korral észrevehetően kisebb a szomjúságérzetünk. Ha nem iszunk eleget szédülünk, fáj a fejünk, rossz a közérzetünk és kozmetikai szempontból, dehidratált lesz a bőrünk. Nemrégiben olvastam egy cikken, hogy sokszor összekeverjük a szomjúság érzetét az éhségérzettel. Próbáljuk csak ki, amikor éhesnek érezzük magunkat, igyunk egy nagy pohár vizet! Kipróbáltam, hatásos! A bőr állapotát, a víz fogyasztás mellett még nagyon sok tényező befolyásolja. A bőr nedvességtartalma, a természetes olajak (faggyú), a víz és a természetes nedvességmegkötő faktor (NMF) arányától, a rugalmassága pedig, a rostok és az alapállomány duzzadóképességétől, vagyis víztartalmától függ. Ebből is látszik, hogy a bőr hidratálása egyáltalán nem egy-


szerű feladat. A másik nagy kihívás, a bőr barrierjének „áttörése”, azon keresztül átlépni és hatóanyagot juttatni a bőr mélyebb rétegeibe. A mai hidratáló krémeknek tehát több követelménynek is meg kell felelnie, csak néhány ezek közül: hosszantartó hidratálást kell biztosítania a bőr nedvességmegkötő faktorát kell növelnie védőréteget kell képeznie a bőr felszínén, hogy megakadályozza a transzepidermális, azaz bőrön át történő vízleadást A leggyakrabban használt hidratáló komponensek: a hialuronsav: poliszacharid származék, a bőrben az irha kocsonyás alapállományában található, a legnagyobb mértékben felelős a bőr víztartalmáért. liposzómák: kis méretű gömböcskék, melyeket lipidköpeny vesz körül, a belsejükben pedig a hidrofil, azaz nedvesítő fázis található. Méretük folytán és zsíroldékonyságuknak köszönhetően, bejutnak a bőr felső rétegébe és ott fejtik ki hatásukat. A liposzómák hatóanyagai kozmetikai cégenként különbözőek! Tehát minden bőrtípusnak szüksége van vízre, azaz hidratálásra. A víz mivel önmagában nem képes behatolni a bőrbe, de magas víztartalmú kozmetikumokat bemasszírozva, borogatások és gőzölés esetén a felhám megduzzad és jobban befogadja a nedvességet. A legjobb módszer az egészséges bőr eléréséhez a kímélő, de hatékony arctisztítás, melynek célja az ezt követő hidratáló krém komponenseinek lehető legjobb felszívódása. Hatásos és egyszerű módszer az ásványvízzel történő arcpermetezés, mely 10-15%-kal növeli a bőr hidratáltságát. És nem utolsó sorban a napi minimum 2 liter ásványvíz elfogyasztása! Így leszünk belülről és kívülről egyaránt kellőképpen hidratáltak! A kozmetikai szalonokban történő legújabb bőrhidratáló módszerekről a következő számban olvashatnak! Kellemes szépülést és jó egészséget kívánok minden Kedves Olvasónak! Barabás Éva

Nem sztrájkolhatnak a háziorvosok? A magyar háziorvosok ötöde 70 évnél idősebb, csak 15 százalékuk fiatalabb 35 évesnél. Komáromi Zoltán szerint egy átlagos praxisban 160 ezer forintos nettó bért tud magának fizetni a vállalkozóként dolgozó háziorvos. Ezért a rezidensek tiltakozása nyomán elhatározott béremeléshez hasonló többletjuttatást várna, bár szerinte emiatt nem lehetne sztrájkolni. „Ez a szféra a munka törvénykönyvéből adódóan nem sztrájkolhat, mert nem alkalmazottak vagyunk, hanem vállalkozók” – mondta az m1 Híradójának a háziorvos. „Ezzel visszaélni azonban nem elegáns” – tette hozzá. Az Alapellátó Háziorvosok Szövetsége szerint a vállalkozói jogviszony nem akadálya a sztrájknak. Az érdekképviselet azt ígéri, ha áprilisig nem kapnak a rezidensekhez hasonló béremelést, akkor tiltakozást szerveznek. Az úgynevezett elégséges szolgáltatást mindig biztosították az egészségügyi ellátórendszerben, hiszen ezt az ünnepnapokon, szabadnapokon működtetett ügyeleti rendszer szavatolja – nyilatkozta Selmeczi Kamill, hozzátéve: megvannak az eszközeik, hogy érvényt szerezzenek követeléseiknek. Szócska Miklós még februárban azt mondta, hogy a háziorvosok az idén biztosan nem számíthatnak többletpénzre, 2014 végéig azonban megduplázzák a páciensek után járó kártyapénzt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleményében azt írta, hogy addig is havi 50 ezer forint többletforrást biztosítanak a háziorvosoknak a praxis teljesítményének arányában, és további havi 50 ezer forintot adnak eszközvásárlásra, 2011 végén pedig 3,8 milliárd gyorssegélyt utaltak a háziorvosi praxisoknak. Forrás: M1 Híradó (2012. 03. 26). OGYI: nem töröltek az átlagosnál több készítményt a gyógyszernyilvántartásból. A magyarországi törzskönyvező hatósághoz az elmúlt hónapokban nem érkezett az átlagosnál nagyobb mennyiségű törlési kérelem – közölte a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézete. A Világgazdaság című napilap írt arról, hogy a gyógyszergyártók a kényszerű árcsökkentés miatt év eleje óta nemcsak tápszereket, de prosztatabetegségre és vércukorszint-szabályozásra szolgáló készítményeket is kivontak Magyarországról. Előfordulhat azonban, hogy egyes gyógyszereket nem töröltetnek, de mégis átmeneti termékhiány alakul ki, amelyről a GYEMSZI OGYI a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező cég hivatalos bejelentése alapján értesül. A bejelentésekről az intézet nyilvántartást vezet a honlapján, ezzel egy időben „minden rendelkezésre álló eszközzel segíti, hogy az átmeneti időszakban is biztosítható legyen a betegek ellátása”, például soron kívül alaki hiba engedélyt, párhuzamos import engedélyt, egyedi gyógyszer behozatali engedélyt ad ki – írták. Forrás: OEP (2012. 03. 27.) A háziorvost szeretjük, az egészségügyet nem Hazánkban a felnőtt lakosság egytizede tartja saját egészségét kitűnőnek és mintegy fele jónak, míg állapotát az emberek egyharmada kielégítőnek, minden tizedik pedig kifejezetten rossznak ítéli − derül ki az IRIS Network nemzetközi kutatásának eredményeiből. Ezzel az “erős közepes” eredménnyel nemzetközi összehasonlításban Magyarország az európai mezőny utolsó harmadában végzett. Az egészségügyi ellátások közül Magyarországon legtöbben a tb-finanszírozott háziorvosi és szakorvosi ellátást vették igénybe, de valamilyen “fizetős” szolgáltatást is minden ötödik lakos választott a megelőző egy évben. Míg az állami egészségügy igénybevétele hazánkban mindkét ellátási szint esetében számottevően meghaladja a nemzetközi átlagot, magánorvosokat kevesebben keresnek fel. Dietetikus szakemberhez, táplálkozási tanácsadóhoz csupán a felnőtt lakosság 7 százaléka fordult, ami megfelel a nemzetközi mértéknek,

csakúgy, mint az alternatív medicina (homeopátia, természetgyógyászat) igénybevételének 10 százalékos aránya. Magyarországon a megkérdezettek négyötöde negatívan nyilatkozott az egészségügyi rendszerről, ami kicsivel marad el a német, a szlovén és az ír eredményektől. A problémák fő okának a magyarországi megkérdezettek többsége a rendszer alulfinanszírozottságát tartja, ellentétben az összes többi országgal, ahol legtöbben a rendszer nem megfelelő működtetésében látják az egészségügy hibáinak elsődleges forrását. Forrás: Napi Gazdaság (2012. 03. 28.) Megkezdte működését a gyógyszerterápiás tanács Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács megtartotta első ülését, amelyen a megjelentek határoztak a testület működési- és ügyrendjének, továbbá 2012-re vonatkozó főbb feladatainak irányairól – közölte az Egészségügyért Felelős Államtitkárság. Mint ismeretes, a kormány tavaly év végén 1503/2011 (XII. 29.) határozatában döntött az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) felállításáról. A Tanács a nemzeti erőforrás miniszter véleményező, javaslattevő testületeként működik a jövőben. Legfontosabb feladata az egységes, országos kórházi gyógyszeralaplista kialakítása, folyamatos monitorozása, a gyógyszer közbeszerzések szakmai előkészítése, értékelése, a kórházi gyógyszerfelhasználás és beszerzés szakmai, valamint gazdaságossági szempontú elemzése. Emellett az OGYTT feladata a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésével, valamint a járóbeteg-ellátás keretében támogatott gyógyszerek támogatásának felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatok kidolgozása is. Forrás: Weborvos (2012. 03. 30.) Eltűnik a piacról a magyar csodaszer Magyar Innovációs Nagydíjat kapott egy ismert magyarországi gyártó szívgyógyszere. A hazai betegek azonban hamarosan már nem juthatnak hozzá a készítményhez. Az egészségbiztosító ugyanis megvonja az Egis termékének tb-támogatását, ezért a cég megszünteti a magyarországi forgalmazást. Külföldön viszont továbbra is kapható lesz a szer. Korábban két másik, innováció díjas – igaz, nem innováció-nagydíjas – Egis-termék is hasonlóan járt, elveszítette tb-támogatását s ezzel a magyar piacát is. Forrás: Magyar Nemzet (2012. 03. 31.) Gyógyszert kibocsájtó stent a koszorúerekben Megelőzi az ér visszaszűkülését az a gyógyszert kibocsájtó ballon, amelyet a szívinfarktus veszélye miatt ültetnek a koszorúérbe. Az életmentő technikai újítást ismertető tanulmányt, az Amerikai Szívgyógyász Kollégium: Cardiovascular Interventions szakfolyóirata közölte. Szívroham esetén a koszorúér elzáródását okozó szűkületet az érbe vezetett cső végén lévő ballon feltöltésével kitágítják, és a viszszaszűkülés megakadályozása végett fémhálóból szőtt, rugalmas hengert is oda helyeznek. Ez a hengerke, világszerte angol nevén emlegetett sztent, nem engedi a veszélyeztetett érszakaszt újra beszűkülni. Sok új sztent fémrostjainak felszínét olyan gyógyszerekkel is bevonják, amelyek megakadályozzák azon a helyen a véralvadást, a vérlemezkék összetapadását. A korábban beültetett hengerek felszínén ilyen gyógyszeres kezelés nem történt, ezért ott a véralvadás, a visszaszűkülés kockázata megmaradt. Forrás: Dr. Matos Lajos (2012. 04. 02.) Kanyaró: Magyarország is veszélyben Bár Európában a korábbi évhez képest átlagosan negyedére csökkent a kanyarós megbetegedések előfordulása, Magyarország szomszédságában, Romániában és Ukrajnában jelentősen nőtt az esetek száma. Tavaly egyébként az egész kontinensen csak két országban, Cipruson és Izlandon nem fordult elő a betegség, igaz, Magyarországon is csupán 5 esetet jelentettek. A kanyaró nagyarányú európai terjedésére az utóbbi két évben figyeltek fel a szakemberek. Az ECDC adatai szerint, ugyanis míg 2008-2009-ben 7-8 ezer kanyarós eset fordult elő Európában, addig 2010-2011-ben a fertőzöttek száma már meghaladta a 30 ezret. A tavalyi európai kanyarós betegek között 8 halálos áldozat is volt, 27-en szövődményként agyvelőgyulladást, csaknem 1500-an tüdőgyulladást kaptak. Forrás: Weborvos (2012. 03.) Gyógyszertár XI. évf. 4. szám 27

Egy nyáron át… Márciusi rejtvényünkben már említettem, hogy – olvasói kérésre – tavasztól őszig új témával jelentkezünk. Ezekben a hónapokban a művészetek, a képzőművészet, a zene és az irodalom jeles képviselői, illetve alkotásaik várnak majd megfejtésre. Első alkalommal a Németalföldi festők és műveik. Németalföldi festők Ezen a néven foglaljuk össze azt a festőművészetet, amely a régi németalföldi tartományokban fejlődött ki a renaissance korában, addig, amíg ezek a tartományok vallási és politikai szempontból egységesek voltak. Id. Pieter Bruegel a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja, a 16. század legnagyszerűbb flamand festője. Valószínűleg Bredában született, a Brabanti Hercegségben, amely ma Hollandiához tartozik. Életéről sok adatot nem tudunk. Bár ma már szinte csak paraszti életképek művészeként ismerjük, Bruegel kortársainak elismerését elsősorban rajzolóként vívta ki. Életének szinte utolsó éveiig készített rajzokat és rézmetszeteket. Olykor szatirikus, máskor erkölcsi célzatú, groteszk vagy fantasztikus képeket rajzolt, amelyekről Hieronymus Cock, a híres rézmetsző készített metszeteket. Ezeket akkoriban nagyra értékelték, albumokban gyűjtötték. Bruegel rajzainak értéke ebben az időben elérte Európa legjobb művészei munkáinak értékét. Elsősorban bibliai és falusi jelenteket ábrázolt. A falusi életről készített rajzok olyan részletességgel és realista módon elevenítik meg a 16. századi Flandriát, hogy történelmi dokumentumokként is felhasználhatók. Hírnevét A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat szilárdította meg. Ő fedezte fel Hieronymus Bosch művészetét, amelynek stílusa erősen hatott rá. Brüsszelben bontakozott ki festészete, s az ösztönzést Bosch festményeinek tanulmányozásából merítette. A vízszintes 1. sorban található a címe annak a képének, mely egy hatrészes sorozat része volt, amelynek öt tagja maradt fenn és amely az évszakokat ábrázolta. A flamand reneszánsz stílust képviselő festmény jelenleg a Bécsi Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. Jan van Eyck flamand festő, a korai németalföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A franciaburgund-flamand könyvfestészet alapján Campinnel és testvérével, Hubert van Eyckkal együtt a németalföldi táblakép festészet megteremtője és a flamand tájképfestészet előfutára, a flamand reneszánsz első képviselőinek egyike. Van Eyck születési időpontja nem ismert. Először Hágában III. János bajor herceg udvari tanácsosának feljegyzései említik, 1422-ből. Az irat egy kifizetést rögzít Eycknak mint udvari festőnek, eszerint 1395-ben, de inkább korábban születhetett. Önarcképe alapján is a legtöbb tudós 1395-nél korábbra teszi születési évét. Jan van Eyck az udvari munkák mellett privát ügyfeleknek is készített festményeket. Legkiemelkedőbb közülük a függőleges 17. sorban található alkotása, melyet Jodocus Vujdtsnek és feleségének, Batherine Borluutnak festett. Valamivel 1426 előtt kezdett a munkának és 1432-re fejezte be, legalábbis részben, ezt a poliptichont. Kevesen kérdőjelezik meg, hogy ez Európa legnagyobb hatást keltő önálló műve, mely jelenleg eredeti helyén, a St. Bavo katedrálisban, Gentben. Peter Paul Rubens flamand festőművész, Rembrandt mellett kora művészetének legjelentősebb alakja, a 17. századi flamand festészet egységes arculatának megteremtője. Sajátosan egyéni stílusa nagy hatást gyakorolt az európai festészet fejlődésére. Apja, Jan Rubens kereskedő és városi tisztviselő volt, akire a hatóságok gyanakodni kezdtek, hogy valószínűleg kálvinista, ezért menekülnie kellett Antwerpenből. Orániai Vilmossal együtt érkezett Kölnbe, ahol a híresztelések szerint nemcsak titkára, hanem szeretője is lett Szász Annának, Orániai Vilmos feleségének. Börtönbe vetették, és csak felesége, Maria Pypelinckx közbenjárására engedték ki két év múlva, azzal a feltétellel, hogy eltávozik Kölnből. Így kerültek a vesztfáliai Siegenbe, ahol a család hatodik, utolsó gyermekeként 1577. június 28-án megszületett Rubens. Rubens gazdag örökséget hagyott ránk, így hát csak találomra lett kiválasztva híres festményei közül, melynek címét a függőleges 16., vízszintes 76. és függőleges 8. sorokban (ebben a sorrendben) olvashatják. A képet az 1620-as évek elején festette. A festmény ma Szentpétervárott, az Ermitázsban látható.


Vízszintes 1. Megfejtés 13. … Sándor, az egyik legkülönösebb 20. századi magyar író 14. Szóösszetételben egyenlő mértékű 15. Fundamentum 18. Olasz férfinév 19. Ab ovo 20. Becézett angol férfinév 22. SNI 23. … et labora 25. Ezt az Emíliát szeretni kell! 26. NRA 28. Idegen iskola! 30. INZ 31. Gyógyszertár fontos része 32. Fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, névelővel 34. Latin szavak végén kiejtve „é” 35. Fohász 37. Kiejtett mássalhangzó névelővel 38. Azonos betűk 39. Országgyűlési Almanach rövidítve 40. -nál, -nél jelentése a németben 42. Ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője: … Zsigmond 43. Régi római pénz 44. Ilyen eszköz az ásó 46. Magas értékű lap a magyar kártyában 47. Tantál vegyjele 49. Sikert bezsebelő 52. Világhírű, magyar származású, amerikai szobrászművész volt: Amerigo … 53. Becézett női név 55. Fosztóképző 56. A pincébe! 58. Éra 60. Sötétítő eszköz 61. Modellvasút méret 62. Humán orvos Amerikában 64. A tetejére! 65. KRA 67. Disznó lakása 69. Virágok otthona 70. ÉA 71. Méh lak 73. Vitatkozó 75. Kis Ford 76. Megfejtés Függőleges 2. Délelőtt Londonban! 3. Község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben 4. Kofa 5. Idegen szent! 6. Claude … francia filmrendező, operatőr, forgatókönyv író 7. Kicsinyítő képző 8. Megfejtés 9. Feltételezve 10. … György, újságíró 11. A kézzel készített babák mestere 12. Piazza …, Róma egyik csodálatos szépségű tere 16. Megfejtés 17. Megfejtés 21. A líra és az epika mellett a három alapvető műfaj egyike 23. Tanítá 24. Gyerünk! 27. Menyasszony 28. Square Kilometre Array, gigantikus távcsőrendszer rövidítése 29. Mosópormárka 33. Légitársaságok nevében gyakran előforduló szó 36. Ráma 40. Kórházi osztály 41. Folyadékot 43. Régi, külföldi cigaretta márka 45. Papírra vettető 46. Orvosegyetemi Kar 48. Ógörög főtér 50. Orosz repülőgép típus 51. Disznó háza 54. Becézett női név 57. A földről felveszi 59. Keret 63. Villanyszerelők egyik munkaeszköze 66. A hét vezér egyike 68. Végtag 69. Fürdőszobában van 71. El a házból! 72. Kettős betű 74. Gallium vegyjele 75. KA A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Hegedűs Istvánné dr. – 1194 Budapest, Pozsony u. 68.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XI. évf. 4. szám 2012. április

ıKlinikum és farmakoterápia időskorban‰ Valamennyi nemzeti egészségpolitika kiemelt súlyt fektet az alapellátás definitivitásának fejlesztésére. A folyamatnak egyik meghatározó eleme a lehető legnagyobb egészségnyereség felmutatása a gyógyszeres terápiák kézbentartásával. Így van ez Magyarországon is. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás átalakítása, az ágazat gyógyszerészi felelősségen és tulajdonon alapuló működtetésének bevezetése, új horizontot nyitott a gyógyszerészet számára.

Elsőként az idős betegek ellátását összefoglaló kötet jelenik meg, mely a betegellátás geriátriai és gerontológiai vonatkozásait tárgyalja. Fokozottabb gyógyszerfelhasználás jellemzi ezt a korcsoportot. Az időskorúak gyógyszerfogyasztása jelentősen eltérő és speciális kérdéseket érint. Ennek értelmében elengedhetetlen fontosságú az idős szervezet sajátosságainak ismerete a házi- és szakorvosok valamint a gyógyszerészek számára.

A nemzetközi tapasztalatokra is figyelemmel a magyar gyógyszerésztársadalom évtizede felismerte a gyógyszeres terápia menedzselésének jelentőségét. A gyógyszerész az utolsó láncszem, aki a gyógyító orvosi team szakmai megfontolását követően a beteg kezébe adja a medicinát. Ezzel összefüggésben meghatározó fontosságú az egyes megbetegedések etiológiájának, patologiájájának és terápiájának ismerete a legtöbb gyógyszerkészítmény alkalmazását igénylő morbiditási-, társadalmi- és korcsoportok esetében. Célkitűzésünk szerint olyan szakmai praktikum sorozat megalkotásán fáradozunk, ami az alapellátás orvosának és gyógyszerészének egyaránt muníciót ad a helyes gyógyszeres terápia felépítésében, nyomon követésében és ellenőrzésében.

A kiadvány szerzői az egyes szakterületek klinikai és farmakoterápiás lehetőségeit dolgozzák fel. Az általános gerontológia és geriátria, a klinikum, a gyógyszerészi gondozás és gyógyszeres terápia menedzsment, valamint a gyógyászati segédeszközök használatának körültekintő bemutatása meggyőződésünk szerint hatékony eszköze lesz az adekvát és betegkövető terápiák alkalmazásának, nyomon követésének, az orvosok és a gyógyszerészek számára egyaránt. Szeretnénk azt elérni, hogy minden, a gyógyításban résztvevő szakember polcán munkaeszköz legyen ez a kiadvány. Dr. Mikola Bálint

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

G Y Ł G Y S Z E RT˘RI M E NE DZ S M E NT4

Szeged Pécs Budapest I. Szombathely Budapest II. Nyíregyháza Szolnok Veszprém Budapest III.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

– – – – – – – – –

15. 06. 20. 23. 30. 28. 11. 18. 25.

(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment4 2012. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit! Debreceni Egyetem ❏ Semmelweis Egyetem ❏ Szegedi Egyetem ❏

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Pécsi Egyetem ❏

Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Kelt: 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fizetési mód:

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

A lobbizás érdekkijárásos meggyőzés, amit a külföldiek profi módon művelnek 20 éve Magyarországon, csak mi magyar gyógyszerészek nem tudjuk eltanulni tőlük. Ha tudnánk lobbizni, nem lehetne 600 veszteséges patika hazánkban. Intenzíven kell foglalkoznunk ezzel a témával, mielőtt mindannyian becsődölünk. Nehezedő gazdasági helyzet velejárója: konfliktus előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán Makro- és mikroszinten is érdemes vizsgálódni. Makroszinten: A gyárak egymás közötti konfliktusai, gyárak és a nagykereskedők kiéleződő helyzete, valamint a nagykereskedők és a kiskereskedők, azaz a patikák egyre élesebb megnyilvánulásai. Mikroszinten: A romló gazdasági helyzet gyógyszertárakon belüli konfliktusai. A gyógyszerügy szempontjából lényeges jogszabály változások előadó: Dr. Sándor István

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

nek és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

14 05 19 22 29 27 10 17 24

(Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésé-

április május május szeptember szeptember október november november november

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik

javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

Lobbitevékenység a gyógyszerellátás hatékonyságáért előadó: Dr. Simon Kis Gábor

Helyszínek:

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók

Nehezedő gazdasági helyzet – magasabb szakmai színvonal.

❏

Ember legyen a talpán, aki képes a szinte hetente változó jogszabályi dzsungelben kiismerni magát. Ezért kell újra és újra a témával foglalkozni. Logisztika – a gyógyszerellátás egyik meghatározója előadó: Dr. Samu Antal Ahogy romlik a gyógyszerügy (gyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak) gazdasági helyzete, úgy kerülnek elő a logisztikai problémák. Stratégiai gazdasági tartalék a nagykereskedők számára a ritkább szállítás, ami tovább rontja a gyógyszertárak helyzetét. Gyógyszerpolitika előadó: Dr. Mikola Bálint Talán még soha nem volt akkora szüksége a gyógyszerügynek egy egységes és tudatos gyógyszerpolitikára, mint napjainkban. A gyógyszergyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak egymás kárára történő kiút keresése zsákutca. Fel kell ismerni a közös érdekeket és tudatosan ez irányban kell politizálni. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Miniszteri Dicséret szakmai elismerések... 2

Recommend Documents