A nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló miniszteri rendelet módosítása Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet által módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Kozák András köznevelési szakértő
Miről lesz szó az előadáson? A nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó rendelet novellájának normatani jellemzése Az egyes módosult és új jogszabályok tételes elemzése Az intézményi alapdokumentumok szükségessé vált korrekciói Új jogintézmények – új eljárásrend – új rutinok a tanügyi igazgatásban A rendelet módosításának gyakorlati következményei az egyes köznevelési intézmények vonatkozásában A módosító rendelet az ágazati szabályozó normák koherenciájában
A jogszabályváltozás normatani értékelése Módosítással érintett jogszabályok: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (Műkr.) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet Módosító jogszabály: az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet (módosító rendelet)
Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/175. sz. Hatályba lépés: 2014. november 4. napja - egységesen, így nem követi a jogalkotó a felmenő rendszer elvét
A jogszabályváltozás normatani értékelése A módosító rendelet novelláris (átfogó) jellegű: alapvető jogintézményeket érintő, nagy terjedelmű, mely egyaránt tartalmaz: koncepcionális jelentőségű tételes szabályokat (pl. NETFIT) szövegpontosító-jogtechnikai korrekciókat (pl. tantárgyfelosztás tartalmi elemei) deregulációt megvalósító – a hatályos normaanyagot csökkentő – normákat (pl. a fakultatív hit- és vallásoktatás intézményi megszervezéséről szóló szabály hatályon kívül helyezése). A módosított normák hatályukba lépésük napján teljes terjedelmükben beépültek a módosítással érintett jogszabályba (incorporatio).
A módosító rendelet által érintett szabályozási tárgykörök Az iskolai évfolyamok számozásának rendje Az iskolai szabályozó dokumentumok (házirend, pedagógiai program) tartalma Az óvodai, iskolai és kollégiumi foglalkozások megszervezésének rendje Az alapfokú művészeti iskolákban a tanuló számára előírt foglalkozások minimális tartama Az óvodai beíratás és az első évfolyamosok iskolai beíratásának egyes eljárásrendi szabályai A tanulói jogviszony megváltozásának bejelentésével kapcsolatos iskolai teendők A sorsolás útján felvehető tanulókra vonatkozó szabály
A módosító rendelet által érintett szabályozási tárgykörök A középiskola által előírt központi írásbeli vizsga lebonyolításának szabálya A középfokú iskola felvételi tájékozatójának tartalma Speciális ellátási szükségletű egyes tanulók központi írásbeli vizsgán történő részvételének kivételi szabálya A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba történő felvétel szabályai (általános iskola ügyintézési teendői) A tanulói jogviszony megszűnéséről való értesítési kötelezettsége az iskolának A tanulók igazolatlan mulasztásait érintő szabályok az egyéb foglalkozások vonatkozásában Az egyeztető eljárást vezető személy kiválasztása
A módosító rendelet által érintett szabályozási tárgykörök A krízishelyzetbe jutott tanulók esetén a konfliktuskezelési szaktanácsadóhoz fordulás lehetősége Az országos mérések lebonyolításának szabályai
A tanulók fizikai fittségének mérése: NETFIT rendszer (tartalmi és eljárási keretek) A tantárgyfelosztás tartalmi felépítése Az iskolai intézményi tanács létrehozásának és működésének szabályai A köznevelési intézmények névhasználatának szabályai A nevelési-oktatási intézmény egészségfejlesztési feladatai, a teljes körű egészségfejlesztés
A módosító rendelet által érintett szabályozási tárgykörök Együttműködési feladatok a gyermekvédelmi tevékenység folyamán
Az óvoda- és iskolapszichológus munkarendje A közösségi szolgálat egyes szabályai A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok feladatellátásához rendelt különös szakmai feltételek A két tanítási nyelvű középiskolai nevelés-oktatás feltétételei A mindennapos testnevelés, testmozgás feltételei A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok A különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások
A módosító rendelet által érintett szabályozási tárgykörök Az iskolai képesség-kibontakoztató és integrációs program Az óvodai fejlesztő program Az Arany János-programok Az egységes óvoda-bölcsőde működése A Köznevelési Hídprogramok megszervezése A TÁMOP-3.1.8. és a TÁMOP-3.1.15. projektek keretében történő próbaellenőrzés Az irattári terv dokumentumai Pontosító-szövegjavító jogtechnikai jellegű módosítások Hatályon kívül helyezett rendelkezések
Az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmának szabályozása Új szabályozási terület jelent meg az iskolák házirendjében: a tankönyvellátás iskolán belüli szabályainak meghatározása. Teendő: a házirend felülvizsgálata. A tankönyvellátás vonatkozásában a házirendben kell szabályozni különösen: * az állam által térítésmentesen biztosított tankönyvek tanulók, illetve pedagógusok részére a tanév feladataihoz való rendelkezésre bocsátását; * az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját; * az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét; * a tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendjét.
Az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmának szabályozása Fontos megemlíteni, hogy az új rendelkezések szerint megszűnt az iskolai tankönyvellátás rendjének szabályozása terén az iskolaszék illetve a szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogköre. Egyes speciális köznevelési alapfeladatot ellátó nevelési-oktatási intézmények helyi tantervének elkészítése terén a módosító rendelet kötelezővé teszi az adott intézménytípusnak megfelelő tartami szabályozó rendelkezések alkalmazását, így a két tanítási nyelvű iskola esetén a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 13.) EMMI rendeletet;
a nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletet.
Az iskolai szabályozó dokumentumok tartalmának szabályozása A kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit a kollégium nevelőtestülete az intézmény pedagógiai programjában a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet előírásainak megfelelően határozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása esetén az óvodai pedagógiai program és az iskolai helyi tanterv sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését célzó speciális fejlesztő programját, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet előírásaira való tekintettel kell meghatározni. Teendő: valamennyi speciális implementációjú programelem tartalmi szabályzó rendelettel való koherenciáját a pedagógiai programban felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítások eszközlésével.
Az óvodai, iskolai és kollégiumi foglalkozások megszervezésének rendje A rendelet módosítása az iskolai foglalkozások nevelési-oktatási intézmény épületében illetve tantermeiben, helyiségeiben és az azokon kívül történő megszervezésének feltételeit kiterjesztette az óvodai és a kollégiumi pedagógiai célú tevékenységekre is. Különös hangsúllyal került kiemelésre a módosítás eredményeképpen, hogy az óvodai, iskolai, kollégiumi foglalkozásokat NEM ELSŐSORBAN, HANEM az óvoda, a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az iskolának az – alapfokú művészeti iskola kivételével – minden év május 20-ig kell felmérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván a következő tanévtől részt venni (dereguláció).
Ha a tanítási óra nem 45 percből áll, nem lehet rövidebb 35 és nem lehet hosszabb 135 percnél. Az iskolának ezt a házirendjében kell szabályoznia, ahogyan azt is, hogy a főétkezésre biztosított szünet (ebédszünet) a többi szünet időtartamánál hosszabb kell, hogy legyen. Teendő: a házirend felülvizsgálata.
Az óvoda- és iskolapszichológus munkarendje A gyermek, a tanuló részére végzett egyéni tanácsadást az óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola által szervezett kötelező óvodai foglalkozás, iskolai tanóra – illetve más kötelező egyéb foglalkozás – alatt is végezheti abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse. Változatlan szabály, hogy az Nkt. 62. § (11a) bekezdése értelmében az óvoda- és az iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra, melynek szerves része a gyermekek, tanulók részére végzett egyéni tanácsadás. Az óvoda-, iskolapszichológus a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi .
Az óvodai beíratás és az első évfolyamosok iskolai beíratásának egyes eljárásrendi szabályai A nem települési önkormányzati óvodafenntartónak az óvodai beiratkozás általa meghatározott időpontjáról (ápr. 20 - máj. 20.) a beiratkozás első határnapját megelőzően 30 nappal tájékoztatnia kell az óvoda működési helye szerinti települési önkormányzatot is. Új szabály, hogy a napi négy órai kötelező óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával óvodai nevelési jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét – várhatóan – a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni erről a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A rendelet módosított szabálya kötelezettségként írja elő a kormányhivatal számára, hogy az első évfolyamosok beíratásának időpontjáról (ápr. 1 –ápr. 30.) a beiratkozás első határnapjától számított 30 napon belül értesítést küldjön az iskola illetékességi területén működő települési önkormányzat, továbbá az állami intézményfenntartó központ, vagyis a tankerület részére.
A tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését érintő szabályok A tanköteles tanuló másik iskolába történő beíratása esetén a tanulónyilvántartásba történő átvezetés mellett – mely az átvevő iskola teendője –, az átadó iskola feladatai bővültek. Az új rendelkezés értelmében a tanuló adatait az átadó iskola a járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal egyidejű értesítése mellett legfeljebb 15 napon belül törli a nyilvántartásából. Módosult a helyhiány miatt az iskolába fel nem vehető tanulók sorsolás útján történő felvételére vonatkozó szabály: valamennyi hátrányos – és nem csak a halmozottan hátrányos – helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló felvételi kérelmét kell a sorsolásban érintett tanulókat megelőzően teljesíteni.
A tanulói jogviszony megszűnését érintő új norma rendelkezik arról, hogy amennyiben a tanuló nagykorú, a szülőt csak abban az esetben kell értesíteni, ha az érintett tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él. Teendő: az iskolának a sorsolás megváltozott szabályának megfelelően a házirendjét, a tanuló adatainak a tanulói jogviszony megszűnését követő teendők tekintetében az adatkezelési szabályzatát kell felülvizsgálnia.
A középfokú beiskolázásról rendelkező normák Ha a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.
Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, az általános feltételek mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja (vizsga vagy képesség-, készségfelmérés), s ez esetben ennek tényét, továbbá a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét a felvételi tájékoztatóban közzétenni köteles. Lényeges változás, hogy a középfokú iskoláknak a 2015/2016. tanévtől a középfokú felvételi eljárás keretében a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait, valamint a felvételi tájékoztatót egységesen október 20-ig kell közzétenniük a honlapjukon és a KIFIR rendszerében. A módosító rendelet kizárja annak lehetőségét, hogy a Köznevelési Hídprogramokat – amennyiben nincsen mód azok megvalósítására középfokú nevelési-oktatási intézményben – általános iskolában szervezzék meg.
A középfokú beiskolázásról rendelkező normák Méltányossági szabály mondja ki, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló joga, hogy a középfokú iskolába való felvételi eljárásban az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgán indokolt esetben a szakértői bizottság támogató javaslata alapján: a) hosszabb felkészülési idő állhasson rendelkezésére; b) a vizsga egyes részei alól felmentést kaphasson; b) az általa az iskolai tanulmányai során korábban használt, megszokott eszközöket alkalmazhassa. E jogával a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló illetve gondviselője a központi írásbeli felvételi vizsga jelentkezési lapjához csatolt kérelem alapján élhet, melyet a központi írásbeli vizsgát szervező iskola igazgatója határozatban bírál el, s amely kizárólag a vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az általános iskola speciális továbbtanulási ügyintézési teendője: A középfokú beiskolázást érinti az a norma, amely szerint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkező kiskorú tanuló felvételi lapjainak kitöltését és továbbítását az általános iskola csak akkor szervezheti meg, ha a szülő erre irányuló kifejezett kérést fogalmaz meg.
A tanulók igazolatlan mulasztásait érintő szabályok Anyagi jogi norma: általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről [Nkt. 27. § (2) bek.]. Új szabály, hogy a tankötelezettségét iskolába járással teljesítő tanuló nem csak a tanórai, hanem az egyéb foglalkozásokról való nem igazolt távollétével is szankcionálandó cselekményt valósít meg [Műkr. 51. §].
Gyakorlati következmény: az iskoláknak a tanuló illetve szülője által vállalt egyéb foglalkozásokról (pl. napközi, tanulószoba) való hiányzást is vizsgálni kell, és szükség esetén intézkedni. Teendő:
a házirend módosítása a jogszabályváltozásnak megfelelően (az egyéb foglalkozások bevezetése az intézményi szabályozó norma szövegébe); a szülők, gondviselők tájékoztatása az új szabályról.
Együttműködési feladatok a gyermekvédelmi tevékenység folyamán A módosító rendelet a gyermekjogi képviselővel bővítette a gyermekvédelmi feladatok ellátásában közreműködési jogosultsággal és kötelezettséggel rendelkező alanyi kört. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek, tanulónak panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket, a tanulót az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban. A gyermekjogi képviselő nevét, fogadóórájának idejét minden nevelésioktatási intézmény köteles az épületében jól látható helyen kifüggeszteni. A gyermekjogi képviselő gyermekvédelmi tevékenységével összefüggésben: a) jogosult a köznevelési intézményben tájékoztatást kérni; b) indokolt esetben megkeresi az intézmény fenntartóját; c) figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet.
A fegyelmi eljárásrenddel, továbbá a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos új szabályok A nevelési-oktatási intézményben a fegyelmi tárgyalás előtt egyeztető tárgyalás levezetésére – az állami fenntartású köznevelési intézményekben – már az oktatásügyi közvetítő szolgálat közvetítője nem, csak olyan 18. életévét betöltött személy kérhető fel, akinek személyét, mediátori szerepét mind a sértett, mind a kötelességszegő fél egyaránt elismeri. Az óvodás gyermeket és az iskolás korú tanulót veszélyeztető krízishelyzetek esetén, amennyiben azok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, a nevelési-oktatási intézmény nem csak ifjúságvédelmi, családjogi területen dolgozó szakemberhez, hanem – az oktatásügyi közvetítő szolgálat helyett – konfliktuskezelési szaktanácsadóhoz is fordulhat.
Az iskolai intézményi tanács létrehozásának és működésének szabályai Az állami iskolákban működő, kötelezően létrehozott intézményi tanácsban – amennyiben az adott nevelési-oktatási intézmény kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja – a tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt. Az intézményi tanács ügyrendje új tartalmi elemekkel bővül: o amennyiben a felek autonóm akaratából jött vagy jön létre az intézményi tanács [Nkt. 73. § (3) bekezdés], ennek tényét rögzíteni kell, továbbá meg kell jelölni céljait, feladatait; o meg kell határozni ülésezésének rendjére és a határozathozatalra vonatkozó szabályokat és a működésével járó egyéb rendelkezéseket. Az intézményi tanácsot működtető iskolák számára adódó kötelező feladat, hogy a rendelet módosításának hatályba lépésétől számított 45 napon belül, tehát 2014. december 19-ig felül kell vizsgálnia az ügyrendjét, és a módosításokkal egybeszerkesztve meg kell küldenie azt az Oktatási Hivatal számára.
A tantárgyfelosztás tartalmi felépítése Az iskola tantárgyfelosztásának egyes tartalmi elemei – az új jogszabályi környezethez igazítottan – szintén változtak (koherencia-követelmény). A tantárgyfelosztás új tartalmi elemei: a) a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszáma (a kötelező óraszám helyett);
b) az órakedvezményre jogosító jogcímek (pl. szakszervezeti vezető, közalkalmazotti tanács elnöke, tagja, tanfelügyeleti, szaktanácsadói, pedagógus minősítési megbízást teljesítő Mesterpedagógus illetve Kutatótanár munkaidő-kedvezménye); c) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek száma; d) az egyéb foglalkozások óratervi óráktól elkülönülő feltüntetése pedagógusonként és egyéb foglalkozásonként; e) a pedagógusok által ellátott óratervi órák, egyéb foglalkozások számának tantárgyankénti, osztályonkénti és egyéb foglalkozásonkénti, valamint az egyes pedagógusok nevelésseloktatással lekötött óraszáma külön-külön összesített óraszámai.
A tanulók fizikai fittségének mérése: a NETFIT rendszer A rendelet egyik legátfogóbb tartalmi módosítása a tanulók fizikai fittségének (fizikai állapotának és edzettségének) mérésére épülő egységes tartalmi és eljárási keretek meghatározása az iskolában. A rendelet új 4. mellékletében meghatározott, egységes fizikai fittségi mérési módszer alapján kidolgozott tartalmi keret szerinti informatikai alapú tesztrendszer a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT). A tanulók fizikai állapotának mérése az iskola valamennyi nappali rendszerű munkarendben nevelt-oktatott tanulójára kiterjed. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és egyéb – e feladattal az igazgató által megbízott – pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából ‒ elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között ‒ szükséges intézkedéseket, melynek alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.
A tanulók fizikai fittségének mérése: a NETFIT rendszer Gyakorlati következmények:
szükségessé válik a munkakörileírás-minták aktualizálása, mely a szervezeti és működési szabályzat módosítását igényli; a munkatervben kell ütemezni, hogy ezt a munkát kik és hogyan végezzék az adott tanévben; a fizikai fittségi mérés eredményeit az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A tanulók fizikai fittségi mérése a 2014/2015. tanévben országos mérés keretében 2015. január 5. és május 27. között kerül lebonyolításra. A mérés eredményeit 2015. május 27-ig kell feltölteni a NETFIT rendszerbe.
A NETFIT rendszerről a Magyar Diáksport Szövetség alábbi webcímén olvasható részletes tájékoztatás: http://www.mdsz.hu/netfit/netfit-attekintes/. A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, az Nkt. 27. § (11)-(11a) bekezdésében foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.
A nevelési-oktatási intézmény egészségfejlesztési feladatai A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen (pl. iskolaorvos, védőnő) kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) szakmai ajánlásával. A nevelési-oktatás intézményben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés érdekében a nevelési-oktatási intézmény vezetője az OEFI által kidolgozott módszertani útmutató alapján folyó teljes körű intézményi egészségfejlesztés keretében megvalósuló egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál, megszervezésénél beszerzi az intézményben dolgozó óvodavagy iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.
A közösségi szolgálat szabályai A középiskola a 9-12. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít, így:
* az már nem csak 9-11. évfolyamos diákok számára szervezhető meg, * a lehetőleg három évre történő arányos elosztás lehetősége kikerült a normaszövegből, * a szülő kérésére történő felmentés lehetőségét is annulálta a jogalkotó. A közösségi szolgálat [Nkt. 6. § (4) bek.] megszervezése a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének a felelőssége. A közösségi szolgálat – a tanuló választása alapján – megvalósulhat állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben.
A közösségi szolgálat szabályai A tanuló a fogadó intézményben nem láthat el olyan feladatot, amely az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására irányul. A közösségi szolgálat végzésének egyes területei között új elemként jelent meg az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél végezhető bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység (mentor kijelölésének kötelezőségével). A rendelet méltányossági alapon ad lehetőséget a tanulónak arra, hogy a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő intézményben is teljesítheti. A közösségi szolgálat teljesítéséről szóló igazolást a középiskolának a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor kell kiállítania. A fogadó intézmények listája az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tekinthető meg: http://www.kozossegi.ofi.hu/Institutes .
A középfokú oktatásra vonatkozó speciális szabályok A hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumokban csak mesterpedagógus fokozatú pedagógusok oktathatnak. Ez alól kivételt csak az idegen nyelv, a testnevelés és a művészeti területhez tartozó tantárgyat oktatók képeznek. A két tanítási nyelvű középiskolai nevelés-oktatás esetében a képzés egyes kondícióit az adott célnyelv vonatkozásában határozza meg a rendelet. A gimnáziumban és a szakközépiskolában folyó két tanítási nyelvű képzés folytatásának egyik feltétele, hogy három egymást követő tanévben az adott célnyelvből nem a felvett, hanem a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább nyolcvan százaléka tegyen sikeresen nem általános, hanem két tanítási nyelvű érettségi vizsgát. Fontos kiegészítő szabályként került rögzítésre, hogy a 2017/2018. tanévben azon két tanítási nyelvű nevelés-oktatást folytató középiskola, ahol a jogszabályban foglalt feltételeket a 2017/2018. tanév kezdetéig nem teljesítik (moratórium), a két tanítási nyelvű nevelés-oktatás kezdő évfolyamára nem hirdethet felvételt. Ezen intézményekben a két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerben, a 2018/2019. tanévtől megszűnik.
A köznevelési intézmények névhasználatának szabályai A bölcsődei feladatellátást is végző óvodák hivatalos elnevezése: egységes óvoda-bölcsőde.
A köznevelési intézmények névhasználatát érintő további új szabályok az intézmények által ellátandó köznevelési alapfeladatra való pontosabb, kifejezőbb – egyben informatívabb jellegű – utalás célját szolgálják: nyelvoktató nemzetiségi iskola (országos nemzetiségi önkormányzat által alapított intézmény), többcélú nevelési-oktatási intézmény intézményegységeinek elnevezésében az egyes intézménytípusra utalni kell, az intézmények egyedi elnevezésében – a korábbi normaállapottól eltérően – nem szerepelhet jel vagy jelölés azok szubjektív interpretációja miatt (pl. nem lehet az iskola nevének része idézőjel, &jel, @-jelölés, $-szimbólum, görög betű stb.).
Az alapfokú művészetoktatást érintő változások A rendelet az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók létszáma számításának aspektusában nem a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásának szabályozásáról, hanem a tanítási év átlagában tanítási hetenként a tanuló számára kötelezően biztosított négy foglalkozás időtartamának meghatározása vonatkozásában rendelkezik. Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy – előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő – foglalkozás együttes időtartama: a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is, b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén - minden művészeti ágban - legalább száznyolcvan perc, c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.
Az alapfokú művészetoktatást érintő változások Az alapfokú művészeti iskolában, amennyiben a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág, több tanszak képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz elnevezésű speciális nyomtatványon kell nyilatkoznia arról, hogy gyermeke melyik iskolában, melyik művészeti ágban, melyik tanszakon vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. A kormányhivatal a nem állami alapítású, fenntartású alapfokú művészeti iskola működési engedélyéről szóló határozatában a legmagasabb tanulói létszámot művészeti áganként tünteti fel.
Az alapfokú művészetoktatást ellátó intézmény hivatalos megnevezése lehet: a) alapfokú művészeti iskola megnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra történő utalás, b) zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,
c) más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.
Az iskolai évfolyamok számozásának rendje A rendelet iskolai évfolyamok számozását szabályozó 2. §-ának (2) bekezdése új g)-i) pontokkal egészült ki, amelyek előírják:
az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák előkészítő évfolyamainak (9/E), a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakiskolák szakképzési évfolyamainak (Ksz/11, Ksz/12) és
a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók érettségire történő felkészítését végző szakközépiskolák évfolyamainak (Szé/12/1, Szé/12/2) általánostól eltérő számozását, szemben a korábbi jogállapottal, ahol erre vonatkozó disztinkcióval nem élt a jogalkotó.
Teendő: a felvételi tájékoztató tartalmi átdolgozása és a tanulói nyilvántartás valamint a különféle dokumentációk módosítása.
További igazgatási és munkajogi tárgyú változások A nevelési-oktatási intézményben működtethető élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata üzemeltetésére vonatkozó feljogosító rendelkezést nem a létesítő okirat, hanem a szervezeti és működési szabályzat kell, hogy tartalmazza. A módosító rendelet a nevelési-oktatási intézmények irattári tervének Gazdasági ügyek pontját újabb alpontban foglalt dokumentumtípussal egészítette ki, nevezetesen a költségvetési támogatási dokumentumokkal, melyeket az intézmény az iktatástól számított öt esztendeig köteles az irattári szabályok alapján őrizni. Az iskolák által alkalmazott új záradéktípus a Híd II. program első éve tanulmányi követelményeinek teljesítéséről szóló záradékszöveg osztálynaplóban és törzslapon feltüntetendő következő szövege:
„A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének tanulmányi követelményeit teljesítette.” Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodás korú gyermekek létszámának maximális mértékét az Nkt. 4. melléklete által 25 főben meghatározott legnagyobb óvodai csoportlétszámhoz igazította.
További igazgatási és munkajogi tárgyú változások Az Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban és a Köznevelési reformok operatív megvalósítása kiemelt projektek (TÁMOP-3.1.8., TÁMOP-3.1.15.) keretében próbaellenőrzésen átesett pedagógusok, intézményvezetők és intézmények próbaellenőrzésének eredményét az országos szakmai-pedagógiai ellenőrzés (tanfelügyelet) rendes eljárása keretén belüli ellenőrzésként kell elfogadni. Nem kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetű, hanem általában a hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat kell figyelembe venni: az iskolai felvételi körzetek kialakításánál, a körzeti beiskolázási feladatokat ellátó iskoláknak a felvételi kötelezettségük teljesítésén túli további felvételi, átvételi kérelmek terén előnyben részesített tanulók kiválasztása során;
a középfokú felvételi eljárásban a középfokú iskola által készített jegyzékben történő rangsorolásnál; a magántanulói státus kérelmezése esetén a gyermekjóléti szolgálattól való véleménykérés tekintetében; A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program egyes kérdései vonatkozásában.
További igazgatási és munkajogi tárgyú változások Az Arany János-programok elnevezését érintő változtatás: a „Hátrányos Helyzetű Tanulók” névelem törlésre került. Az Arany János Tehetséggondozó Programnak, az Arany János Kollégiumi Programnak és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programnak a megvalósítását végző pedagógusok számára a fenntartó illetménypótlékot állapít meg.
Az országos írásbeli idegen nyelvi mérések vonatkozásában a mérőeszközök összegyűjtése, feldolgozása és az elemzés elkészítése a nem az Oktatási Hivatal, hanem a mérést lebonyolító iskola feladata. A rendelet az állami fenntartású köznevelési intézmények közé sorolja azokat az Nkt. 7. § (1) bekezdésében nevesített intézményeket is, amelyek központi államigazgatási szerv (pl. Országos Rendőr-főkapitányság, Honvédelmi Minisztérium stb.) vagy állami felsőoktatási intézmény (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem) fenntartásában működnek. Valamennyi működési engedélyt kérelmező intézmény fenntartójának csatolnia kell a kérelemhez a pénzügyi feltételek igazolására vonatkozóan a feladatellátáshoz szükséges források között a költségvetési hozzájárulást és az egyéb támogatást is
Hatályon kívül helyezett rendelkezések A fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésével kapcsolatos kiegészítő szabály Az egész napos iskola foglalkozási időkeretére vonatkozó részletszabályozó norma A középfokú egyházi és magánintézménybe való tanulófelvétel pozitív diszkriminációra vonatkozó rendelkezése [tartalmi tekintetben ez változatlan az Nkt. 31. § (2) bekezdésének a) pontjában, melynek értelmében, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi vagy magán fenntartó tartja fenn, és a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja] A szakképzésben résztvevők mulasztásainak számítására vonatkozó egyes szabályok [azok a szakképzési törvényben foglalnak helyet] A szakiskolai felzárkóztató oktatásban foglalkoztatott pedagógusok szakképzettségi és végzettségi kritériumairól szóló rendelkezés Az intézményi tanács működésére vonatkozó egyes szabályok
Felülvizsgálandó intézményi szabályozók, dokumentációk Intézményi szabályozó norma
Vizsgálandó terület
Pedagógiai program
Házirend
Szervezeti és működési szabályzat
Speciális implementációjú programelem jogszabályi megfelelősége Sorsolás szabályai (hátrányos helyzet) Egészségfejlesztési program (NETFIT) Tankönyvellátás iskolán belüli szabályainak meghatározása A főétkezésre biztosított szünet időtartamának meghatározása A tanulói mulasztások (egyéb foglalkozás) A tanórák, foglalkozások időkeretének meghatározása Munkakörileírás-minták korrekciója (NETFIT) Munkaközösségek feladatspecifikációja (NETFIT)
Felülvizsgálandó intézményi szabályozók, dokumentációk Intézményi szabályzat, dokumentáció
Vizsgálandó terület
Munkaterv
A fittségi mérés teendői, felelősei, határidők
Tantárgyfelosztás
Új tartalmi elemek
Adatkezelési szabályzat
A NETFIT rendszer működtetésével kapcsolatos adattovábbítási rutinok Az átadó iskola tanulói jogviszony megszűnését követő teendői
Intézményi tanács ügyrendje
Ülésezések rendjére vonatkozó szabályok Határozathozatal szabályai Egyéb, a működéssel kapcsolatos rendelkezések
Törzslap
Új záradékszövegek
Teljesítésigazolás a közösségi szolgálatról
A közösségi szolgálat megszervezésének paraméterei
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
