MINISZTERELNÖKI HIVATAL Infokommunikációs Államtitkárság. Múlt és jövı. Eredmények és lehetıségek az infokommunikáció és az e-közigazgatás területén

MINISZTERELNÖKI HIVATAL Infokommunikációs Államtitkárság

Múlt és jövı Eredmények és lehetıségek az infokommunikáció és az e-közigazgatás területén


A siker záloga az e-közigazgatásban: • Egyetértés • Támogatottság • Együttmőködés


I. Az elmúlt idıszak eredményei


Stratégiaalkotás

1. E-kormányzat 2005 stratégia és programterv •

a szolgáltató állam kialakítása az e-közigazgatás fejlesztésével

•

hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb közigazgatási mőködés kialakítása


2. E-közigazgatás 2010 Stratégia • a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselık érdekében • a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése • a hatékony közszolgáltatások nyújtása érdekében a közszféra szakmai hozzáértésének növelése ikt területen • a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetőek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése


3. Informatikai Átfogó Stratégia az

informatikai jellegő fejlesztéseket dokumentumok rendszerbe foglalása:

• • • • •

Integrált szolgáltatások Ügyfélorientált szolgáltatások Elektronikus ügyintézés Állampolgári bevonás Vállalkozások IKT fejlesztése

érintı

stratégiai


Szabályozás

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 2009. június 15. : az OGY ellenszavazat nélkül elfogadja Szabályozási területei:

• a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át elérhetı szolgáltatások nyújtásának és hozzáférésének eljárási és technikai feltételei • az elektronikus közszolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatás mőködéséhez, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végzı személyek jogai és kötelezettségei • a szolgáltatást igénybe vevık jogai és kötelezettségei


Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény végrehajtási rendeletei 1. Az elektronikus ügyintézés szabályozása az ügyfelek számára: az elektronizálással megnyíló lehetıségek, feladatok ügyfélközpontú megközelítése, bemutatása. 2.

Az elektronikus ügyintézés a szolgáltatók oldaláról: elsıdlegesen a szolgáltatók kötelezettségeit, eljárásrendjét, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális szolgáltatásokat tartalmazza.

3.

A biztonsági rendelet: koncentráltan tartalmazza a biztonsággal kapcsolatos követelményeket a központi elektronikus szolgáltató rendszer minden elemére (a felhasználókat is beleértve)

4. Az azonosítással kapcsolatos kérdések átfogó rendezése.


2008. évi CXI. törvény Ket. novella Alapelv: 8. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekmények törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet eltérı rendelkezése hiányában, jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton is gyakorolhatók.

Hatóság-hatóság (G2G) kapcsolattartás •

Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani

•

A kapcsolat módjának megválasztásában elsıdleges a költségtakarékosság, hatékonyság

•

A központi rendszeren keresztüli kapcsolattartás 2011. január 1-tıl kötelezı


Ügyfél-hatóság (C2G) kapcsolattartás Ügyfél és az eljárás egyéb résztvevıje számára csak törvény teheti kötelezıvé az elektronikus kapcsolattartást •

Ügyfél szabadon választhatja – – –

•

(nyilatkozatban vagy elektronikus beadvánnyal) az elektronikus kapcsolattartást, ha az adott ügyben az értelmezhetı és ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérıen nem rendelkezik

Jogszabály elıírhatja, hogy – –

az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus őrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus kapcsolattartást kötelezıvé teszi, és a kérelmet elektronikus formanyomtatványon vagy szoftver használatával kell benyújtani, az elektronikus formanyomtatvány kitölthetı és letölthetı, valamint a szoftver letölthetı változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.


2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérıl és az elektronikus tértivevényrıl Jelentısége: az elektronikus iratküldést közjogi szempontból, az elektronikus iratok hitelessége, joghatás kiváltó képessége alapján közelíti meg. Ennek legfontosabb elemei az okirat tartalmi változatlansága és a továbbításátvételhez főzıdı jogkövetkezmények rendezése

Elektronikus tértivevény: –

elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hitelt érdemlı módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult szerv vagy személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely idıpontban történt meg.

Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, – –

közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minısített elektronikus aláírása nélkül is elektronikus közokirat. a magánokirat, ha a szerzıje küldi az ügyfélkapuján keresztül, elektronikus aláírás nélkül is teljes bizonyító erejő magánokirat lehet

E-ügyintézés a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren


Hivatali feldolgozó háttér- és szolgáltató rendszerek

Ágazati szolgáltató rendszerek

Háttérrendszerek Okmányirodák, Népesség nyilvántartó stb.

(APEH elektronikus bevallás, OEP TAJ, stb.)

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer

Hivatali kapu E-ügyintézés üzenetek ellenırzése, átvételátadása, logisztikája, idıpecsét, napló

Közmő kiszolgáló rendszerek Tár k e z e l ı

BEDSZ - biztonságos

elektronikus dokumentumtovábbítási szolgáltató réteg

Mo.hu

Ügyfélkapu – személyazonosító alrendszer Ágazati portálok

Elektronikus ügyintézések: Ügytár, ügyindítás, őrlapkitöltés, direkt ügyintézés, lekérdezések

E K G

Szervezeti postafiók

Értesítési tárhely

Bejelentkeztetı felület eID/jelszavas Egyablakos ügyintézési pont

Személyes ügyintézési interaktív felület

Ügyfél

Csatlakozó Hivatali kliensek

Önkormányzati háttérrendszerek

Letöltések kulcstár, őrlapok, szerkesztık

Publikus Tájékoztat ás

K Ü K


EKG

2002. Budapesten létrejön a a központi kormányzati intézményeket szélessávú csatlakozással összekötı hálózat 2003. Létrejönnek a 18 megyeszékhelyet összekötı nagysebességő hálózati összeköttetések 2004-2009. folyamatos fejlıdés 2009. vége: 1700 bekötött intézményi telephely 50 000 EKG-ba integrált telefonszám


Ügyfélkapu

2005. IV. 1. – nem áprilisi tréfa: elindul a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptetı és - azonosító rendszere 2009. november: több mint 800 000 regisztrált Ügyfélkapu felhasználó több mint 30 közigazgatási intézmény eszolgáltatásai érhetıek el

MINISZTERELNÖKI HIVATAL Infokommunikációs Államtitkárság Szolgáltatás megnevezése [szolgáltatást nyújtó szervezet]

A leggyakrabban használt ÜK szolgáltatások Csatlakozás idıpontja

Okmányirodai szolgáltatások [KEKKH]

2005-2006.

Értesítés személyi iratok lejártáról [KEKKH]

2009. január

Elektronikus árverés [APEH]

2008-2009.

Adó- és járulékbevallás - SZJA, ÁFA, TÁNYA [APEH]

2005-2009.

Elektronikus cégeljárás [IRM]

2005-2006.

Elektronikus cégbeszámoló [IRM]

2009. (május 1-tıl kötelezı!)

Mezıgazdasági adatszolgáltatás [MVH]

2009.

Mezıgazdasági e-kérelmek benyújtása [MVH]

2008. (2009-tıl kötelezı!)

Általános nyomtatványkitöltı szolgáltatás [MeH-APEH]

2009.

Rendırségi ügyekkel kapcsolatos e-ügyintézés [ORFK]

2009.

Jövedéki és energiaadó bevallás [VPOP]

2007.

Vámügyintézés [VPOP]

2007.

Munkaügy, álláskeresés [SZMM]

2004.

Társadalombiztosítás, betegéletút lekérdezés [OEP]

2006.

Nyugdíjügyintézés [ONYF]

2007.

Magán-nyugdíjpénztári nyilvántartással összefüggı elektronikus szolgáltatás [PSZÁF] 2009. Felsıoktatási felvételi [OKM, OFH]

2004.


Proaktív szolgáltatás: 2009. januárjától az Ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezı felhasználók automatikusan e-mail értesítést kapnak arról, ha személyi igazolványuk, vezetıi engedélyük vagy útlevelük érvényességi ideje a végéhez közeledik. Az értesítést három alkalommal: az érvényességi idı lejárta elıtt 2 hónappal (útlevél esetén 6 hónappal), majd 1 hónappal és végül a lejárat napján küldik meg a felhasználóknak a regisztrációnál megadott e-mail címükre. A szolgáltatás ingyenes és lemondható.

5. J an

u M ár ár ci us M áj us S z Jú l ep ius te m b N ov er 20 em 06 b . J er an u M ár ár ci us M áj us S z Jú l ep ius te m N b ov er e 20 m 07 b . J er an u M ár ár ci us M áj us J Sz úl ep ius te m N b ov er 20 em 08 be Ja r nu M ár ár ci us M áj us S z Jú l ep ius te m b N ov er 20 em 09 b . J er an u M ár ár ci us M áj us S z Jú ep lius te m b N ov er em be r

20 0

MINISZTERELNÖKI HIVATAL

Infokommunikációs Államtitkárság

(2005.április 1.- 2009. november 13.)

Ügyfélkapus regisztráltak

900 000

800 000

700 000

600 000

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

0


Kormányzati Portál

2003. Létrejön a egy olyan egységes kommunikációs felület, amelynek segítségével a kormányzat egyszerően és gyorsan képes kormányzati, államigazgatási információkat eljuttatni az állampolgárokhoz Legfontosabb szolgáltatások: – – – – – – – – – – – – –

Idıpontfoglalás okmányirodába Közel 1000 ügyleírás napi ügyintézéshez Jogszabálykeresı Hivatalkeresı Pályázati keresı Dokumentumkeresı (szerzıdések, egyéb nyomtatványok) Országinformációk Hirdetmények EU-szolgáltatások listája Hasznos linkek ügyek intézéséhez (jogszabályokkal) Hírek, háttéranyagok, sajtótájékoztatók Hírlevél Párbeszéd fórum

3. Á

pr ilis Jú liu s O 2 0 kt ó be 04 r .J an uá r Áp ril is Jú liu s O 2 0 kt ó be 05 r .J an uá r Áp ril is Jú liu s O 2 0 kt ó be 06 r .J an uá r Áp ril is Jú liu s O 2 0 kt ó b 07 er .J an uá r Áp ril is Jú liu s O k t 20 ób 08 er Ja nu ár Áp ril is Jú liu s O 2 0 kt ó b 09 er .J an uá r Áp ril is Jú liu s O kt ób er

20 0

MINISZTERELNÖKI HIVATAL

Infokommunikációs Államtitkárság

Halmozott oldalletöltés a Kormányzati portálról (2003. április - 2009. november)

800 000 000

700 000 000

600 000 000

500 000 000

400 000 000

300 000 000

200 000 000

100 000 000

0


Központi rendszerbe feltöltött összes küldemények száma (2006. május 1. - 2009. november 12) 70000000

60000000

50000000

40000000

30000000

20000000

10000000

M áj us Jú liu Sz s ep te m be N r ov em be r

liu s ep te m be N r ov em 20 be 09 r .J an uá r M ár ci us

Jú

Sz

M áj us Jú liu Sz s ep te m be N r ov em 20 be 08 r Ja nu ár M ár ci us M áj us

Jú liu s ep te m be N r ov em 20 be 07 r .J an uá r M ár ci us Sz

20 0

6. J

an

uá r M ár ci us M áj us

0


Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ

2006. május: megkezdi mőködését a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK)

Feladata: segítségnyújtás és szakszerő tájékoztatás az állampolgárok és a vállalkozások közigazgatási ügyintézéséhez

Fıbb jellemzık: -

7X24 órás rendelkezésre állás Többcsatornás elérés: telefonon (189), e-mail-ben 2009. július 1. új elérési csatorna bevezetése: VoIP Az indulás óta több mint 3 000 000 hívás Átlagos szolgáltatási szint: 87 %


E-gazdaság fejlesztése E-gazdaság fejlesztését célzó programok, intézkedések 2007 és 2008-as ÚMFT pályázatok (indulás 2007 nyarán): • GOP 2.2.1 (KMOP 1.2.5) Vállalati folyamatmenedzsment támogatása • GOP 2.2.3 (KMOP 1.2.7) E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása • Eredmény: összesen 9 kiírás révén 1040 darab KKV részesült informatikai fejlesztéseihez támogatásban (megítélt támogatás: 8,4 milliárd Ft) Jelenleg folyamatban lévı (2009-es) pályázatok: • GOP 2.2.1 Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása (idei keret: 2,5 milliárd Ft) • KMOP 1.2.5 Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása (idei keret: 1,2 milliárd Ft) • GOP 2.2.3 Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása (idei keret: 2 milliárd Ft) • GOP 3.4.1 – Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása (idei keret: 1,5 milliárd Ft)


E-számlázás Az elektronikus számlázás akadálymentesítése, népszerősítése 2009-ben projekt az érintett szakmai szervezetek, piaci szereplık bevonásával elérhetıek: ennek eredményeként elkészültek, és a www.e-szamlazas.gov.hu oldalon közérthetı tájékoztató anyagok a számlakibocsátók és a számlabefogadók számára az e-számlázás gyakorlati alkalmazásáról, elınyeirıl online, interaktív döntéstámogató alkalmazás a projekttel összhangban 2009 októberében megjelent egy új, korszerő APEH közlemény az elektronikus számlázás jogszabályainak értelmezésérıl „Fair Business” e-kereskedelmi minısítı rendszer 2009 szeptemberében megkezdte mőködését a szakmai szervezetekkel közösen kialakított „Fair Business” minısítı rendszer (www.fairbusiness.hu ) szigorú jogi, biztonsági, fogyasztóvédelmi minısítés után az ekereskedelmi honlapok két évig jogosultak használni a Fair Business védjegyet ez a logo a fogyasztók számára a megbízható webáruházakat jelöli, amelyekben nem kell félniük a vásárlástól


Elektronikus árverési rendszer Az Elektronikus Árverési Felület (EÁF) olyan virtuális árverési csarnok, ahol az APEH végrehajtási eljárásai során lefoglalt és az APEH birtokában lévı ingóságok és ingatlanok értékesítése történik. Árverési vevı lehet bárki, aki regisztrálta magát az Ügyfélkapun és az árverés szabályait elfogadja. 2008-ban, a szolgáltatás indulásakor az elektronikus árverésbe bevont vagyontárgyak köre elsısorban gépjármővekre és kisebb elektronikai termékekre terjedt ki. 2009. január 1-jétıl üzletrészek és ingatlanok is értékesíthetık az adóhivatal elektronikus árverésein, így teljessé vált az elektronikus árverésre kerülı vagyontárgyak köre.


E-árlejtés

Az elektronikus árlejtés alkalmazását elısegítı tájékoztató anyagok: • a közbeszerzési eljárásban új megoldásként jelent meg az elektronikus árlejtés, amit az ajánlatkérık akár harmadik fél – piaci szolgáltató – segítségével is igénybe vehetnek • az elsı idıszak tapasztalatait felhasználva elkészült a rendelet részletes szakmai kommentárja, gyakran feltett kérdések és válaszok győjteménye, valamint szemléletes tájékoztató az elektronikus árlejtésrıl az ajánlatkérık illetve az ajánlattevık számára.


Nyílt forráskódú szoftverek 2009. tavaszán a kormány megteremtette a lehetıséget a nyílt forráskódú szoftverek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése elıtt a költségvetési intézmények, valamint a közoktatás és a felsıoktatás számára, a Microsoft és a Novell szoftverekkel azonos keretösszeg erejéig. A program célja, hogy elısegítse a nyílt szabványokon alapuló gondolkodásmód, tevékenységek és társadalomszervezés elterjedését.


E-Magyarország 2.0 eMagyarország 2.0 – közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata A 2003-ban induló program célja a közösségi internet hozzáférés, az eMagyarország Pontok hálózatának biztosítása és kiterjesztése az ország teljes területére, különös tekintettel a hátrányos helyzető térségekre és kistelepülésekre az esélyegyenlıség biztosítása céljából. A program koncepciója az egységes szolgáltatásokat megvalósító környezet és a feltételi rendszerre koncentrál: 2007-tıl az eTanácsadók képzése: eMagyarország Pontokon mőködı humáninfrastruktúra, ill. eTanácsadó segítı hálózat fejlesztése, az internet használat és a különbözı e-közszolgáltatások igénybevételének segítése céljából. Jelenleg 1555 regisztrált, képzett eTanácsadó, többségük az eMagyarország pontokon dolgozik.


Védekezés a káros internetes tartalmakkal szemben

•

a gyermekek számára káros internetes tartalmak elleni védekezés technikai lehetıségeirıl elkészült két kézikönyv, melyek az eTanácsadók képzésében is felhasználásra kerülnek a jövıben: – –

egy a laikus felhasználóknak (pl. szülık) egy a professzionális felhasználóknak (pl. iskolai rendszergazdák, pedagógusok)

Az útmutatók a www.emagyarorszag.hu oldalon érhetıek el.


•

NETre Kész 2007.

A NETre Kész 2007 pályázat szintén motivációs programként indult, az információs társadalom fejlesztéséért, az internet-használat bıvüléséért 2008-ban. Eddigi eredményei: a 40 nyertes pályázó programja egy részét 2009-ben valósította meg. Jelenleg 31 pályázó küldte be elszámolását, melybıl 28 került elfogadásra. Az eddig beérkezett beszámolók alapján 60 669 fıt értek el a pályázók oktatás, elıadás, klubfoglalkozás, roadshow és egyéb rendezvény formájában.

•

•

Ebbıl 19665 fı végzett tanfolyamot, közülük az alábbi hátrányos helyzető csoportok azonosíthatók (fı):


NETre Kész 2008. Célja: • az internet-használat bıvítése, • az információs társadalom fejlesztése országos és helyi nonprofit szervezetek mintaértékő projektjeinek pályázati úton történı támogatásával, • az infokommunikációs eszközök, alkalmazások, és tartalmak iránti társadalmi nyitottság növelése, • a motivációs gátak lebontása, a tudatosság növelése az ismeretterjesztés, a tudás és a bizalom erısítésén keresztül. • • • •

57 nyertes pályázat Lekötött támogatási összeg: 282 millió Ft A projektek megvalósítási határideje 2009. szeptember 30. A projekt lezárása várhatóan 2009. december.


Menet 2008 • A pályázattal a kormányzat támogatja olyan civil szervezetek projektek • megvalósítását, amelyek: • feltárják a közösségi terek közötti együttmőködési lehetıségeket • erısítik a hálózati mőködést • összehangolják a civil és üzleti szféra törekvéseit • minısítik a meglévı e-szolgáltatásokat és új eközszolgáltatások, valamint • speciális tudástárak kidolgozására tesznek javaslatot. • • • •

47 nyertes pályázat Lekötött támogatási összeg: 739 millió Ft A projektek megvalósítási határideje 2009. szeptember 30. A projekt lezárása várhatóan 2009. december.


Támogatott tevékenységek megoszlása Tevékenységek a MENET, NETre Kész 2008 keretében az eddigi beszámolók alapján

Felmérések, kutatások, tanulmányok, tananyagok

500 100

Rendezvények, konferenciák

317

Roadshow

517

Oktatás

0

100

200

300

400

500

600

db

A pályázatkezelést végzı Közremőködı Szervezet kalkulációja szerint a nyertes pályázók számszerően tett vállalásai alapján a három program összesen 200 ezer embert céloz elérni a digitális írástudást népszerősítı, különbözı formában (oktatással, elıadással, fórummal, egyéb anyagokkal) vállalt oktatással


•

Jogszabályalkotási tevékenység: •

•

•

•

Elektronikus hírközlés, frekvenciagazdálkodás

Közösségi jogalkotás: •

Hírközlési keretszabályozási csomag felülvizsgálata (NRF Review)

•

Roaming szabályozás

•

GSM irányelv módosítás

•

Digitális hozadék

Hazai jogalkotás: •

Törvényi szint (Eht.)

•

Kormányrendeleti szint (azonosítógazdálkodás, frekvenciagazdálkodás)

•

Miniszteri (MeHVM) rendeleti szint (jogharmonizációs, frekvenciagazdálkodás)

Pályázatok: •

Öt digitális televízió, valamint egy VHF sávi digitális rádió mősorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságának megszerzésére

•

Negyedik GSM/UMTS, 26 GHz, valamint a 450 MHz-es frekvenciasáv használatára

Egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítása (Eht. módosítás)


Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer

Elsıdleges célja azoknak a szabványoknak, követelményeknek és elıírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztésmódszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. A Keretrendszer kialakítása során elkészült dokumentumokat a Közigazgatási Informatikai Bizottság Jogi- és Mőszaki Szabályozási Albizottsága véleményezése után a KIB 2009. I. negyedévében elfogadta


Digitális örökség

5183 híradóbejátszás 240 000 megtekintés egy hét alatt www.filmhiradok.nava.hu


II. Futó projektek – a jövı lehetısége


E-közigazgatási Tudásportál

A projekt célja, hogy feltárja és elérhetıvé tegye a központi és a helyi közigazgatás intézményeiben már meglévı eközszolgáltatásokkal összefüggı szakmai információkat és tudásbázisokat. Az E-közigazgatási Tudásportál projekt egyik eredménye egy olyan interaktív tudásbázis lesz, amely a strukturáltan győjtött, rendszerezett és a Tudásportálon megjelenített információk, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatok, trendek, stratégiák folyamatos nyomon követése által megszerzett tudás felhasználásával támogatja, hogy a hazai közigazgatásban átgondolt, országosan és nemzetközileg is összehangolt, interoperábilis fejlesztések jöjjenek létre. A projekt befejezésének idıpontja: 2010. március


SZIR

Belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv implementálása A projekt célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében olyan elektronikus egyablakos ügyintézési pont létrehozása amelynél: •

a szolgáltatók és a szolgáltatások igénybevevıi távolról és elektronikus úton férhetnek hozzá az irányelv által elıírt szolgáltatásokhoz.

•

a szolgáltatók minden, a Szolgáltatási Irányelv hatókörébe tartozó eljárást és alaki követelményt távolról és elektronikus úton teljes körően teljesíthetnek.

Az 1 950 millió Ft támogatás mellett három fázisban megvalósuló projekt végrehajtására 2009. június 30. és 2010. november 30. között kerül sor.


E-levéltár

Elektronikus levéltár Az EKOP támogatásával megvalósuló projekt alapvetı célja: A központi államigazgatási szervek és - amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetıséggel - az önkormányzatok maradandó értékő elektronikus iratainak kezelésére kialakításra kerüljön az elektronikus iratok hosszú távú megırzését biztosító, az elektronikus levéltári kezelést támogató informatikai infrastruktúra. A projekt egy hosszú távú fejlesztés elsı üteme, amelynek végsı célja valamennyi maradandó értékő közirat és védett magánirat idıkorlát nélküli megırzése.


HBONE+ A HBONE+ projekt eredményeként a hazai egyetemek, kutatóintézetek által használt országos informatikai infrastruktúra színvonala eléri az európai szintet. A magyar kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók egyenrangúan, azonos színvonalú eszközökkel kapcsolódhatnak be az európai kutatási-oktatási programokba. Az intézmények az új adathálózati infrastruktúra kiépítésének köszönhetıen a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb kapacitás felett rendelkeznek majd, és a fejlesztések eredményeként az eddigieknél jóval rugalmasabban férhetnek hozzá a legmodernebb európai (GEANT2/3) és globális (pl. Internet2) kutatói hálózatokhoz, illetve az extrém, nagy sávszélességet igénylı kutatási erıforrásokhoz.


E-fizetés Elektronikus fizetés megvalósítása Projekt célja a központi elektronikus fizetési szolgáltatás és a kapcsolódó elszámolási rendszer létrehozása, mely intézményhez köthetı adatokat biztosít a központi gazdálkodási rendszer számára, láthatóvá teszi a fizetési rendszer mőködésének költségeit. Megvalósuló eredmények: •

Közszolgáltatások „ellenértékének” kiegyenlítése, továbbá más állammal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetése elektronikus úton.

•

Az egy ügyhöz tartozó, de különbözı jogosultaknak történı befizetések egy fizetési tranzakcióval történjenek, így csökkentve a tranzakciók számát, a tranzakciós költségeket.

A projekt 3,9 milliárd Ft EKOP támogatásban részesül.


Multicsatornás – elektronikus és telefonos – ügyfél kiszolgálási rendszer, Contact Center (CC) integrációs és harmonizációs program A program infrastrukturális hátteret kíván biztosítani az e-közigazgatás szélesebb elterjesztése, az esélyegyenlıség javítása, illetve az olcsóbb közigazgatás és a szolgáltató állam kialakítása érdekében. A rendszer az alábbi fıbb elemekbıl épül fel, és a következı funkciókat valósítja meg: •

Multicsatornás Contact Center (MCC)

•

Elektronikus ügyfélszolgálat (ContactCenter Agent - CCA)

•

Intelligens Kikérdezı Rendszer (IKR) és Tudástár (SZIR projekt keretében)

•

Információmenedzsment és monitoring.


Ügyfélkapu 2

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése és a közmővesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése. Az elektronikus kormányzati tevékenység sikerének elıfeltétele, hogy az állampolgárok úgy kommunikálhassanak a kormányzati szervekkel, hogy a nap bármely szakaszában, bárhonnan elérhessék az Ügyfélkapu szolgáltatásait. Biztosnak kell lenniük abban, hogy adataik nem jutnak illetéktelen kezekbe, nem használják azokat szándékaiktól eltérı célra, nem vesznek el A projekt célja: •

A Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése.

•

A kor követelményeinek megfelelıen a meglévı szolgáltatások minıségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erısítése.


Ügyfélkapu 2

Az „Ügyfélkapu 2” projekt keretében 2010. januárjától megújul a Kormányzati Portál is. A változás indokai: - Megváltozott szolgáltatási és jogszabályi környezet - Felhasználói visszajelzések: túlzsúfolt, nehezen áttekinthetı A változás célja: - A rendszer megbízhatóságának és üzembiztonságának növelése. - Szolgáltatások minıségének javítása, ügyfélbarát jelleg erısítése






A változás várható eredményei: • Használhatóbb elektronikus közszolgáltatások • Ergonomikusabb,tagoltabb, átláthatóbb, felhasználóbarát portálfelület • Nagyobb üzembiztonság • Személyre szabható portálfunkciók


Nemzeti Digitális Közmő

Optikai körzethálózati Települések szolgáltatók száma száma Nincs

1.207

Egy

1.100

Kettı Három+

773 72

A települések egyharmadát egy optikai szolgáltató sem éri el körzethálózati szinten

•• AA valódi valódi szélessávú szélessávú eléréssel eléréssel

Valódi szélessávval csak a települések egyharmada érhetı el 3.175

2.492 1.050

Összes település

Települések legalább 2 Mbps -os eléréssel

Települések legalább 6 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv)

rendelkezı rendelkezı ~1.000 ~1.000 településen településen is is csak csak ~200.000 ~200.000 háztartásnak háztartásnak van van valódi valódi szélessávú szélessávú hozzáférése hozzáférése aa 3,8 3,8 millióból millióból •• AA Közháló Közháló által által elért elért 2.507 2.507 település település közül közül is is csak csak 1.905-ben 1.905-ben van van ADSL ADSL kapcsolat kapcsolat (minimum (minimum 22 Mbps-os Mbps-os sávszélesség) sávszélesség)

A körzethálózati infrastrukturális hiány determinálja a települések nagy részén tapasztalható gyenge szélessávú ellátást Forrás: GKIeNET; NHH


A NEMZETI DIGITÁLIS KÖZMŐ MINT ALAPINFRASTRUKTÚRA Mi Mi aa célja célja Digitális Digitális Közmő Közmő kiépítésének? kiépítésének? 1. 1. A A Digitális Digitális Közmőnek Közmőnek az az aa célja, célja, hogy hogy aa valódi valódi szélessávú szélessávú (6+ (6+ Mbps) Mbps) elıfizetıi hozzáférés egész Magyarország területén lehetıvé váljon elıfizetıi hozzáférés egész Magyarország területén lehetıvé váljon (tömeges (tömeges valódi valódi elıfizetıi elıfizetıi szélessávhoz szélessávhoz megfelelı megfelelı kapacitást kapacitást ad ad minden minden településen) településen)

Milyen Milyen infrastruktúrát infrastruktúrát jelent jelent aa Digitális Digitális Közmő? Közmő? 2. 2. A A Digitális Digitális Közmő Közmő egy egy homogén, homogén, nyílt nyílt hozzáféréső hozzáféréső optikai optikai gerincgerinc- és és körzethálózat. körzethálózat. Társadalmi Társadalmi cél: cél: minden minden településen településen valódi valódi szélessávú szélessávú elıfizetıi elıfizetıi elérés. elérés.

Kinek Kinek elınyös elınyös aa Digitális Digitális Közmő? Közmő? 3. 3. A A Digitális Digitális Közmő Közmő mindenki mindenki számára számára elınyös: elınyös: aa lakosság, lakosság, aa vállalkozások, vállalkozások, az az IKT IKT piac piac szereplıi szereplıi és és az az állam állam számára számára egyaránt egyaránt pozitív pozitív aa fejlesztés fejlesztés

Hol Hol tart tart aa folyamat? folyamat? 4. 4. A A Digitális Digitális Közmő Közmő koncepciója koncepciója kidolgozott, kidolgozott, az az EU-val EU-val folynak folynak az az egyeztetések, egyeztetések, az illetékes döntéshozói fórumok (kormányzat, az EU képviselıi) az illetékes döntéshozói fórumok (kormányzat, az EU képviselıi) egyaránt egyaránt pozitívan pozitívan fogadták fogadták aa kezdeményezést kezdeményezést


Köszönöm a figyelmet!

Dr. Baja Ferenc infokommunikációért felelıs kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára

MINISZTERELNÖKI HIVATAL Infokommunikációs Államtitkárság. Múlt és jövı. Eredmények és lehetıségek az infokommunikáció és az e-közigazgatás területén

Recommend Documents