A MUNKAIDÖ
IPARÁBAN
ÉS MUNKABÉR BORSOD MEGYE A SZÁZAD ELEJ ÉN ALFRÉD
LEHOCZKY Kézirat
beérkezett:
1978.
június 23.
Az időszak
legnagyobb szociálpolitikai kérdése, hogy Magyarországon viszonylag a nyugat-európai bérszínvonalat viszonylag alacsony alapul véve munkabér járult. Ez természetes velejárója a termelő erők fejlettségi szintjének. Bár a bormint látni fogjuk -, nem tekinthetők sodi viszonyok egysíkúaknak, alapvetően mégis a általános illetve eltérései viszonyok jellemzők rá, magyarországi éppen e viszonyokon vál-
hosszú munkaidőhöz
-
-
-
nak különösen
láthatókká.
l. A munkaidő A század
rülő szociális
Borsod
órás munkaidő
elején mindvégig
a
munkaidő
az
egyik legélesebben
és
leggyakrabban
felme-
követelés.
megyében 1900-ban volt jellemző. [l]
a
bányászatban általában
12 órás,
az
iparban
10-12
bányászatban a bányaszabályzatok szerint műszak közben 2 órás pihenő járt a szó sem lehetett, sőt munkásoknak, de az alacsony munkabér mellett ennek betartásáról esetenként a munkaidőt is meg kellett hosszabbítani, hogy kellő keresethez jussanak. Miután legtöbb helyen a diósgyőri és ózdi bányákban elsősorban vasárnap sem volt munkaszünet,a váltás alkalmával 18 órát dolgoztak a munkások. A szabályzat ugyan kimondha hogy ,,a héfvégén a műszakváltás nappali műszakról éjszakai műszakra és viszont mina műszakváltás digolyképpen eszközölendő, hogy a munkásoknak előtt 8 órai pihenő idő en8edtessék", ezt sajátosan oldották meg. [2] A munkások a vasárnapi munkaidő ellen tiltakoztak. mindvégig [3] A vasárnapi munkát az 1891. évi XIII. tc. szabályozta, a 3. paraBrafus alapján kiadott rendelkezések azonban lehetővé tették, törvényesítették azt. [4] A bányászok évente mintegy 280-290 az öszműszakot dolgoztak. E műszakszám WS szénmedencék közül is alacsonynak mondható, ami a vidéki munkások nagy arányá"ik következménye. [5] A
-
NMEKözleményei,
V. Sorozat,
-
Társadalom
tudományok,
24 ( 1 9
79) kötet,
I 41
-
I 59
141
húzódnak mögött jelentős eltérések átlagosan teljesített műszakok meg Bana 1908. májusában teljesített műszakok látható, hogy az állandó munkíb alapján sok (általában telepítettek), több műszakot teljesítettek, mint a nem állandó munkások az állandó munkások mintegy 70%-a teljesített legalább 24 műszakot, addig az Míg Az
aknán
az
munkásoknak
lenes tett
csak
28 műszaknál
iglenes
e
mert
is,
és
9%-a. Ez míg az ideiglenes munkásoknak a igyekezett kihasználni bányánál töltött között 30-35 műszak teljesítése sem. [6]
főleg
ezek
a
északi
az
megyék
munkások
szokás, hogy ben még erősen dívott,
val. Az
munkásoknak
egy része
munkások
A falusi
azért
állandó
az
többet,
munkások
volt ritka
52%-a. Ugyanakkor
a
a
nyarat
munkásainak
általában
munkások
e s
évi otthon
aratási
ideig:
csak 4%-a arra
teljes]: vall, hogy 321%
időt,
s
ezért
nem
műszakteljesítése kevesebb volt töltötték
mezőgazdaságimunka
és más munkákat
nyáron vállaltak, ebben az [dg összefüggött a bányászat alacsony bérével, amit a nyári kiemelt
mezőgazdasági napszámbér gesen meghaladt. [7]
főleg
-
a
nehéz
aratási, kaszálási
és más munkákban
-
lénye.
a férfrmunkásokétól is rosszabb munkáshiány következtében gyermekmunkások száma jelentősen lecsökken, ami a meg. a tőkéseket. levő létszám fokozott kihasználására ösztönzi [8] A korabeli lapok is kényte. lenek megállapítani: a gyermekmunkások hiánya következtében olyan ,,munkavédelmi anomália" állt elő, hogy "egyes helyeken a fiatal munkások munkaídeje meghaladja a felnőtt munkások munkaidejének tartamát". [9] A szabályzatok azon pontja tehát, mely a 16 éven aluliak munkaidejét 8 órában határozza meg, nemcsak hogy nem valósult meghacsak 5 órát tölthet a nem Az a munkán fordult. ellenkezőjére szabály pedig, hogy éjjeli írott malaszt maradt. 1912-ben 151, bányánál dolgozó 16 éven aluli gyergyermekmunkás, mek közül 82 dolgozott föld alatti beosztásban. [10]
A gyermekmunkások 1907-től helyzetbe kerültek.
a
a
avasgyártásban is. Az 1900-as népszámlálás adatai adnak erről bizonyos képet, bár a létszám nagysága jelzi, hogy nincs teljességről szó. Eszerint a 2859 munkás 10 órás (38,3%), illetve a 12 órás (61,5%) munkaideje 1900-ban zömének az összes volt. Ez alig különbözik munkás (4847 fő) arányaitól. A munkaidő
Az időszakban
hasonló
-
a
volt
termelés
rendkívül
hullámzó
volta
miatt
-
kettős
véglet
volt
jel-
(és kényszerítették) munKonjunkturális is kásokat, hogy pihenőnap nélkül, műszaknyújtással dolgozzanak, míg a dekonjunktúra taridején jórészüket elbocsátották, a vállalatnál maradók pedig heti több pihenőnappal a ,,rendelés hiányából" elrendeli kítva dolgoztak. E módszer főleg Ózdon vált rendszerré: 188% válik munkaszünet Ózdon. [12] A diósgyőri vasgyárban az ("porátka") megszokottá -189S közötti években az évi munkanapok száma 297-310 között mozgott. [13] időszakban
lemző.
a
vállalatok
arra
ösztönözték
a
az évi szabadságot. Szabadságot diósgyőri vasgyárban a század elején bevezették csak 32 éven felüli, legalább nyolc év óta a gyárban dolgozó állandó társpénztári MB kap hatott (60%-os bér mellett hat, illetve nyolc napot), ha vasárnapokon is dolgozott [14]
A
kisipar hátrányos helyzete a munkaidőben a vasárnapi munka kiskereskedelemben jellemző A
142
is
volt.
és
megmutatkozott. A kisiparban b9V'l' a munkáltatók Miskolcon -
lm szerint
1910-ben
-
ugyan
ruházatiiparban 21_.l%,
a
csak
a
12 óránál
munkások
4,1'7o-a dolgozott pedig 48,2%. [15]
szállodaiparban
többet,
de
a
2. A munkabér
helyes értékelése rendkívül bonyolult feladat, egyik meghatározója eb összetevőkkel való összefüggésben A munkabér
-
e
nalának.Miután
munkás
a
tudta elérni, ezirányú
mert a
bér
a
munkások
nagysága
-
életszínvo-
helyzetének javítását legegyszerűbben a munkabér-emeléssel harcának kibontakozó legtöbbször első helyén szerepelt.
követelése
elején azt nagy alapbért minszámították. ez a kifizetésének szabták mert meg, szolgált táppénz alapjául, den vállalatnál alacsonyan sviszonylagmagasabb volt a műszakbér (akkord munka esetén), vagy az egyezményes bér az alap(időbéresetén). A diósgyőri bányáknál például 1905-ben 1,40-1,60 korona volt korona. is csak továbbra felemelték, 1,40-3,60 s miután Ugyanegy sztrájk nyomán bér, a A MÁK bámunkásoknál elérte koronát. műszakbér 3,70-5,50 ugyanezen [16] akkor a nyákban a vájárok alapbére 2,40, a segédvájároké 2, a csilléseké és napszámosoké pedig 1,60 korona volt. [17] A Rimamurányi bányákban a vájárok alapbére 2, a segédvájároké 1,7-1,9, a csilléseké 1-l,7, a takarító fiúké pedig 0,7-1 korona. [18] 1908 májusában csak 2 Baross-aknán Grísák József 3,40 K-ás alapbérrel rendelkezett, míg Buris Boldizsár Antal műszakbérük azonos volt. Paulás koronával, (3,20 (4,55 K) mégis mindkettőjüknek K köK alapbér) ugyanebben a hónapban 11 helyen dolgozott, és műszakbére 4,20-8,05 a társláda zött ingadozott. [19] A besorolás szempontjából volt tehát döntő (pl. a betegs ezt a vállalat ki is a munkások használta kézben tartására. pénz megállapításánál), helyes megítélését
A bérek
minden
Szinte
nehezíti
az
vállalatnál
a
bonyolult mód, ahogyan
kettős
bérskálát
alkalmaztak:
a
század az
alapbérnek a tényleges keresetre legtöbbször nem volt hatása. A műszakbért bányákban a termelés (csilleszakmány) és a beosztás (vájár, csillés) határozta alapbérnek a napszámban lévőknél volt még jelentősége. Az
dául Az
a
pélmeg.
vasipari munkások
bérhelyzetéről bizonyos képet kapunk az 1900-as népszámláalapján. [19[a] mutatja, hogy a borsodi helyzet kevés kivétellel megegyezik az a Az adatok szerint a munkások országos átlaggal; tapasztalható eltérés nem számottevő. 32.l%-ának hetibére 20 korona alatt volt. Ez a bérhelyzet oly mértékben negatív, és oly mértékben eltér a két nagy vállalat konkrét a borsodi eredményeitől, hogy viszonyok megítélésében nem tekinthetjük elfogadható alapnak. [l9/b] Célszerűbb ezért a két nagyvállaA
lás
lat
Ez azt
helyzetét Külön
önállóan
elemezni.
érdemes
az egyes beosztások bérskálában szemügyre venni elfoglalt helye szempontjából is a diósgyőri kincstári vállalatnál kialakult bérskálát. [20] A 16 fizetési fokozat szabályos ,,szamárlétra". A 16. osztályban 60 fillérrel kezdődik az alapbér, s húsz filléres osztályonkénti emelkedéssel jut el 3,60 koronáig. Az első hat osztályban az ,,alku-
-
bér"
(B) eltért
az
alapbértől. (A)
Az egyes
osztályokba
az
alábbi
típusú
munkásokat
osz-
tották be.
143
Gyár l.
előkavarász
osztály
A:
3,60 K
B:
4,60-S,0
II.
osztály
A:
3,40 K
B: 4,2-4,4
K
kovács, gépőr, olvasztár, gépész, K
osztály
A: B:
3,8-4,0
kőműves, előhegesztő,
3,0 K
B:
3,4-3,6
V.
osztály
A:
2,8 K
B: 3,0-3,2
II.
K
kovácssegéd, hegesztő segéd, üstelőkészítő, gépőr, előkészítő
III.
K
kormányos, gépőr, damsegéd, másodhengerész, I. o. emelő
osztály
VI. A:
I.
2,4 K
osztály
VIH.
I.
ács
o.
ács
o.
o.
ács
vájár
o.
K
osztály
VII.
hegesztősegéd
mozdonyvezető I.
II. emelő
2,6 K
B: 2,6-2,8
előhengerész
K
osztály
A:
mozdonyvezető gépész
gázfejlesztő előmunkás, lakatos, gépőr, kormányos, II. előhengerész
3,20 K
IV.
mozdonyvezető
előhegesztő gépész, adagvezető I. előhengerész, főosztályozó
I.
III.
Bánya
olvasztársegéd, darusegéd, sínegyengető előmunkás
II.
öntecstisztító
III.
szénszállító
I.
vájár
o.
o.
vájár
2,2 K IX.
osztály
2,0 K
I.
osztály
1,8 K XI.
osztály
1,6 K
szénadagoló, hegesztősegéd, III. emelő, segéd
salakhordó,
géptisztító,
II.
osztályú segédVálál
segédmunkás, III. hegesztő; segéd, gépkezelő, IV. emelő salakhordó, ll.
öntecssegéd,
segéd, gépkezelő,
IV. emelő
144
segédvájár
vashordó, II.
X.
o.
III.
o.
segédvájár
Gyár
Bánya l.
1,4 K
segédmunkás, sínpakoló
xuL osztály
napszámos, sínpakoló
II.
xn osztály
csillés
o.
o.
csillés
1,2 K
napszámos, géptisztító
XIV, osztály 1,0 K xv_ osztály
-
tanonc
-
0,8 K XV], osztály
tanonc
-
0,6 K
Figyelemre méltó, hogy a bányákban az elw három osztályba előmunkások, kiemelt A tulajdonképpeni bászakemberek (mozdonyvezető, gépész, kovács, kőműves) tartoztak. nyászok (vájárok) csak a VI. osztályba lépnek be. A
diósgyőri gyár
rint oszlott
és
bánya létszáma
(7481 fő)
fizetési
csoportokként
az
alábbiak
sze-
meg:
Összesen
Osztály I-III.
8,870
III-VI.
203%
VII-IX.
302%
X-XIII.
38,5%
30,6% 35 ,9% 3,570
A fenti
3,4%
megoszlás munkahelyenként
6,0% l4,2%
9,4%
19,9%
XIV-XVI.
Bánya
Gyár
számottevő
28,4% 48,9%
2,5%
eltérést
mutat.
3,8 K felett, hetibére diósgyőri gyárban a 6331 főből 9,4%-nak volt a műszakbére hetet K. Ez héttel 26,6 számítva) legalább számítva) 1383 K-ás évi megfelelt (52 (hétnapos A
bérnek. Felú
határa
bérnek
heti
33,6 K, évi szinten
tehát
1747
Korona.
Ha
figyelembe egymagában olyan jelentős réteg, amely a fő bázisát Amikor arról hallunk, hogy a diósgyőri gyártelep történéseinek e munkásokra gyárban ,,több száz ember", vagy "család" ezt és ezt tette, úgy elwsorban kell gondolnunk. A gyár által ösztönzött történéseknek e réteg a főszereplője, így a telepi eseményekre, hangulatra e tíz százalék nyomja rá bélyegét. vesszük, hogy
a
fenti
e
százalék
595 főt
jelentett, képezhette.
ez
jelentősebb hányadát (20,0%) azok teszik ki, akiknek bére meghaladja a ezeket jó közepesen megfizetett rétegnek tarthatjuk. Hetibérük meghaladja a viszoaz előző erre Ez a mintegy 1300 fő természetszerűen hasonul, réteghez a is adnak. Normális között munkáltatóval. viszonyok lojális
A létszám
2,6 K-át,
s
20 Koronát.
nyai módot
145
közepesen (30,5%) és a rosszul fizetettek rétege többséget alkotnak, a termelésben elfoglahha rétegek gyakoroltak lényeges befolyást a dolgok menetére.
A munkások
(36,9%) lyük alapján
nem
munkásainak
Egy
Ezek
tatott.
megoszlás mellett
szerinti
21 ,77
típusú
közül
a
kétharmados
valóságos
3,11 K (hetibér tehát más
többségét
e
bérskála
A fenti
gyár
túlnyomó
ki. Bár
teszi
keresetét
K)
volt
kimutatás
1189
fő
a
ismerjük a diósgyőri vas_ átlagos műszakbére
férfi munkások
a
gyárban. [21] 1904-ben
szerint
(21
adatból
sor
egy
is. 1904-ben
diósgyőri gyár
a
évi
többet
,2%) keresett
ezer
munkást
5600
koronánál,
nál. A legalább heti 20 K-át kitevő kereset az alsó határ, mely fölött a munkások gedettek lehettek, s ezt jelzi a diósgyőri gyár főnökének megállapítása, mert ezt a választójog megadásának alsó határaként. [22] 1905-ben utóbbinál
a
diósgyőri gyárban
K. A nők
pedig 2,82
1-1,2
K-át,
a
férfi munkások
a
munkások
gyermek
napi átlagbére 3,20 K, 0,94-1,18
foglalkob
vagyis napi 3,3 K_
K-át
a
már eléteszi
bányában
kerestek.
bányában magasabb gyárban. gyár jelentik, hogy itt a ,,munkásosztály tisztességes anyagi viszonyok között részesül." jó keresetben [23] bérek
volt
a
a
bér,
mint
A
a
vezetői
azt
meg
szerint
A két a
fenti él és
bérviszonyokra fényt vet a termelési költségek alakulása. A diósgyőri vasgyárban a termelési tette ki a bérköltség, a nagyobb hányad műszakköltség 36-39%-át költség (anyag, gép stb.) volt. 1903-tól 1908-ig (a konjunkturális fejlődéssel párhuzamosan), a bérköltség csökken, de 1912-ben újra a korábbi szintre kerül. Mindez jelzi, hogy a a munkaerőt konjunkturális időszakban jól ki tudták használni, amint azonban válsáea a vállalat romlik. lenségek adódnak, bérarány szemszögéből [24] A
általában
-
A
lentkeznek
nagyipari
munkások
Ózdon,
ezért
-
sajátos, országostól eltérő
ennek
részletesebb
vizsgálata
vonásai
különösen
erőteljesen je-
célszerű.
és a monomodern üzemeire támaszkodva Rimamurányi jelentős profitra, át 1906szert. belüli tett uralkodó következtében busás póliumon helyzete extraprofitra ban a Rimamurányi üzemeiben az ország vasipari munkásainak 34,4%-a dolgozott, akiknek az összes munkabér 39,47%-a jutott. Az egy munkásra eső átlagbér évi l82,7 koronával volt több a rimamurányinál, mint a m. kir. vasgyárak üzemeiben, és például 464,3 koronával a Nadragi Vasgyár munkásainak utalni kell arra fizetésénél. [25] Természetesen is, hogy az ózdi gyárban a munka intenzitása nagyobb volt, mint bármelyik más üzemben, amit az egy főre eső termelési érték mellett az a tény is mutat, hogy a gyár munkásainak 72%-a szakmányban (akkord-bérben) dolgozott. [26] az ország összes Az ózdi munkások heti bérét összevetve vasipari munkásainak átlő" A
-
-
képet kapunk. [27] Három réteg számaránya különbsen figyelemre méltó. A század elején az egész magyar ipari munkásságot figyelembeVŐVÉ az átlagkereset körülbelül tehető. heti 20 koronára vasipari üzemel" Míg az ország összes ben 20 koronánál kevesebb bért kapott munkások 55,72%-a, addig Ózdon a munkások Ez a bére. a volt 22,8'7o-ának munkásosztály helyzete és a munka csupán ilyen alacsony kívül mozgalom szempontjából nem figyelmen hagyható körülmény. gos heti
146
bérével, meglepően érdekes
jelentős tényező
A másik
a
munkások
alkotják legfelw rétegének jele. erő teljesebb növekedésének
alakulása.Míg országosan
ezek
a
A munkások
csak 3,2%.
legfelső (60 munkások leszűkülése
korona
9,77%-át, Ózdon
hetibér feletti) rétegének addig Ózdon ez a hányad a hazai szakmunkásréteg
rétegének arányából következik, hogy míg országosan a (34,71%), addig Ózdon ezek teszik ki a munkások többközbenű réteg viszonylag a vonása Ózdon a munkásoszgégét(74%). E közbenw réteg magas aránya leglényegesebb tály sajátos helyzetének. A munkások
e
két szélső
szűk
fő bázisát
Helyzetükbőlkövetkezően
vasgyártással
közvetlenül
foglalkozó 1225 munkás képezte. politikai mozgalmakra e réteg gyafontos. A termekorolt döntő befolyást, ezért e réteg megoszlásának vizsgálata különösen ez a forrasztó és az az Martint, gyárat acélhengerműt foglalta magába lő üzemeknél A Martin-üzemalsó réteg még kisebb (l3%), a legfelső réteg nem mutat alapvető változást. a 60 koronánál munnél látunk csak jelentős emelkedést nagyobb hetibérrel rendelkező ami minden azzal mint több számánál, össze, üzemrészben, kások bizonnyal függ hogy új mert itt kevés szakmunkással rendelkeztek A résztaz idegen munkás, még. vasgyártásban között különösen rendelkezők vevő munkások nagy a közepes fizetéssel aránya (83%). (l. táblázat) gyár
Az ózdi
a
mind
a
termelésre, mind
a
-
-
Hetibérek
megoszlása 1898-ban
Hetibér
Megnevezés
-
Ország
összesen
(K)
Létszám 20
21-40
40-
'
35 481
55,72
25,57
18,9l
l 760
22,8O
46,20
30,82
1 225
13,00
50,00
37,00
Csak Martin
200
13,00
45,50
41 ,50
Műhely
300
38300
37,00
24,00
45
97,80
2,20
Ózd
összesen
.
Ebből
vasgyártással foglalkozók
Téglagyár
-
1. táblázat
147
Külön
is
munkásokra.
A
kettéosztása figyelembe veendő a munkások között 61 ,6% vasgyártásban foglalkozók
míg az összes létszámban gyártók között 30,9%. A 30
ezek
nya,
kások
közül
(napszámosok) Ózdon
került
a
"kiemelt"
aránya 51,8%. A 40 K hetibér hetibérrel
rendelkezők
egésze
felettiek a
és
"kiemelt"
munkások m;
aránya
a vas-
,,közönséges"
mum
ki.
helyzet alapját nem a felső réteg képeb te, hanem az a nagyszámú középréteg, mely alkalmas talaja volt a különböző iránybó1]d_ induló szociális demagógiának. Az ózdi munkásmozgalom helyzetében csak e réteg fon-a. lehetett változás. Ezt az ózdi munkásmozgalom fejlődése is igazolta, mert dalmasodásával is bázisává. Tere réteg vált a kialakuló bérharcoknak, később pedig a politikai harcoknak is változások mennek évek során a bér szerinti mészetesen megoszlásban végbe, amit már évi helyzet is tükröz. A változás az 1901. alapvető oka a munkások abszolút számának növekedése, de egy sor más tényező is hatást gyakorolt rá. Már az 1901.évi állapot szerint i; méltó a figyelemre munkásmozgalom szempontjából legjelentősebb réteg, a 20-40 koroés viszonylagos számának munkások na heti bérrel rendelkező abszolút növekedése. [27a] a
Az ózdi
tőkések
K alatti
"közönséges" volt
számára
kialakult
kedvező
munkások
helyzetének megítélésén az sem változtat, hogy voltak egyes munkásság alsó rétege szélesebb. Az iparvasút (175 munkás) és a téglagyár (45 munkás) nem gyakorolhattak alapvető hatást az ózdi munkásság mozgalmak-a. A javítóműhelyben szintén nagyobb a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők aránya, de a szakmunkások mindegyikének magasabb volt a hetibére 30 koronánál. üzernrészek,
ahol
a
Figyelemre méltó a különbség, mely a Rimamurányi egyes üzemei között látható. leközelében fekvő borsodnádasdi Az ugyancsak Borsod megyében levő, Ózd közvetlen a az bér ózdihoz hasonlítva. Ime: alacsony mezgyárban meglemen Bérarány (%) -
20-40
20 K
K
40 K
Ózd
23
50
27
Borsodnádasd
70
27
3
Országos átlag
73,6
19,7
2,3 [23]
meghatározó. A nők munkabére a férfi min? 191% kások bérének általában egyharmada, a gyermek munkásoké még ennél is kevesebb! műszakbére ben, amikor a férfi munkások átlagosan 357,2 fillér, a nőké 122,4, a Halnak munkásoké fillér volt. pedig 106,4 [29] A
bányáknál
A század
férfi munkások sára alakult 148
ki.
a
férfi munkások
bére
a
a
közül Borsodban volt a legmaBa-Sabb elején az ország összes szénvidékeí 113% E bér az átlagbére. magasabb iparmedence vasgyáraiban fizetett bér A politikai válság során lezajlott nagy sztrájkmozgalmak következtében
azonban vet
a
jelentősen emelkedtek lemarad, átlagbére is, de kéűbb (2. táblázat)
nógrádi
a
szénvidéken
a
szénvidék
borsodi
alatt maradt. A
átlagbérének
férfi munkások
alakulása
a
melyet 1907-ben még köolykor az országos átlagbér
bérek, és
barnauénbányáuatban
(fillérben)
(BKL. évfolyamai alapján)
Bérek
Év
az
egyes
szénmedencékben
Oruágos Borsod
Nógrád
262,7 271,l
283,1 295,6
268,3 269,6
269,0 271,0
282,1 282,5
314,4
279,3 276,7
275,0
3l0,9
1906
298,5
312,8
349,0
302,1
1907
318,4
359,4
362,4
1908
328,l
347,4
366,6
1909
348,9
337,2
1910
335,4
35 3,1
387,6 360,6
1911
333,3
327,8
367,0
346,0
191 2
350,9 367,5
357,2 364,l
329,7 398,8
345,2
1902 1903 1904 1905
.
1913
Tata
302,0 312,2 _
336,2 334,0 345 ,0
372,4
2. táblázat
béreket
részleteiben
vizsgáljuk, sok fontos dologra felfigyelhetünk. a legnehezebb munkát bányászok végzik, bérük csupán az átlakialakult bérszínvonal körül l910-ben az gosan mozog. ország Összes munkását tekintve 20 korona volt az átlagos hetibér. a férfi mun[30] 1911-ben a borsodi szénmedencében kások átlagos hetibére érte el a 20 koronát. nem [31] Ha
a
Bár
közismerten
a
A bérek
eltérés
a
bányatelepeken átlagos bére és
az egyes férfi munkások
nagy
eltéréseket
ezen
belül
a
mutattak. Ugyancsak vájárok átlagbére között.
nagy
az
férfi munkások
327,8 fillér volt, a vájáátlagbére műszakonként 938, az utóbbiaknál megfelelően az évi bér az előbbieknél pedig 1320 korona. [32] Ha figyelembe vesszük, hogy a férfi munkások bérében bennfoglaltatik a vájárok magasabb bére is ami megemeli az átlagot -, úgy a csillések és általában az urasági állomány évi bére korona lehetett. volt Hetibérük nem legfeljebb 500-700
Amíg 1911-ben
roké 465,4 fillér.
a
Ennek
-
több
10-20
koronánál.
vájárok és az összes és bányatelepen sem.
férfi munkások
bére közötti arány nem ugyanaz minden szénkülönbMíg Nógrádban csupán 78,4 fillér a műszakonkénti fillér. a a Borsodban borsodi kincstári l37,6 ség, addig Még nagyobb különbség bányákban, ahol a vájárok átlagos műszakbére 155,4 fillérrel magasabb. Ez a nagy eltérés az egyik fő oka a mind erőteljesebbé váló telepi és vidéki munkások szembenállásának. [33] A
vidéken
149
állandó
ideiglenes
az
munkások
képen
változtat,
hogy
a
közül
kettőnek
közül
munkás
koronát
a
százalék
64 szállításon
az
mögött
azonos
és
állandó
ideig az
mun_
munkások számú
18 munkás
K műszakbért
(2,94
az
keresett
állandó
az
dolgozó
műszakbére
volt kevesebb
felül
160 koronán
utóbbi
az
14, míg koronát
80-120
kiemeljük csapatvezető vájár 5,08 K, a vájárok 4,20
meg.
munkás
sem
Ha Baross-aknán
látjuk, hogy
állandó
az
munkások
állandó
27%-a, 120-160
az
A fenti
az
80 koronánál.
kevesebbet
12%-a, míg ideiglenes munkásoknak ideiglenes munkásoknak pedig 6%-a keresett.
25,
az
kás húzódik azt
44,
májusában
1908
55%-a keresett
munkások
kások
14,
közül
munkásai
akna
Baross
munkásoknak
lenes
kaptak.
mun_
bérét A
11,
3,97 K), míg a hét pedig 2-3,80 K közötti
kapott vájárbért, a többi hat munkás egy része mozdonyvezető [34] A vájárok és más szakemberek különösen volt. koronás stb. Hallunk 6-8 műszakbérről is. bányaács jobb helyzetben Miután az állandó munkások általában telepítettek voltak, ezeknél a különböző juttatások. kal együtt (lakás, társláda stb.) olyan feltételek alakultak ki, melyek a munkásarisztokrá. ciára jellemző, a vállalatok ki. számára kedvező lojális magatartást alakítottak ideiglenes
műszakbérrel
egy
rendelkezett.
[35á
bányászok összességében rosszabb helyzetben voltak, mint a vasipari munkások a bányászok helyzetének hátrányos voltára felhívjuk a figyelmet, akkor éppen arra a különbségre kell utalnunk, hogy itt éppen a termelés fő tényezői vannak közepesen a rosszul és gyengén fizetve. A diósgyőri bányáknál a bányászok 51%-a tartozik fizetettek rétegébe, s ezek között van a vájárok zöme és az összes segédvájár. [36] A
Amikor
A tőkések
reket
-
-
alkalmaztak, ellenállásába
tározott
különböző "Ösztönző" módszefőleg a konjunkturális időszakokban melyek segítségével a munkaidő növelése nélkül (ami a munkások haa teljesítményt. ütközött) emelhették
A műszakbér
lényegében
akkord-bért
jelentett,
A munkaintenzitás
erőteljesebben
alkalmaznak.
rek bevezetése
nyomán számottevően
amit
fokozása,
emelkedik
a
a
a
termelés,
századfordulót
követően
mind
"izzasztó" módszebérek lényegében nem
különböző de
a
változnak.
bonyolult bérrendszerek ,,melyek segítségével úgy állapították meg a teljesítménybért intenzitásra késztessék a munkást -, bért, hogy legnagyobb nem az átlagos, hanem a legmagasabb teljesítmény alapján határozták meg." Ugyancsak tela ,,normális a különböző rendszerek", ilyen módszeren melyek ,,jutalmazási alapultak jesítmény után járó bért nagyon alacsonyan szabták meg, viszont bizonyos magas teljesít mények után jutalmat fizettek". [37] A bevezetett
a
a
-
lehető
szükségesnek tartja olyan "intézkedések" kidolgozását, melYek alapján meglevő ,,munkásállomány mellett a széntermelésben nagyobb teljesítmény l?" gyen elérhető". Ugyanott új prémiumrendszer kidolgozását javasolják, mert ,,fel kell Éle" lezni írják -, hogy a munkások nem érzik magukat indíttatva, hogy teljes munkabírast nem fejtsenek ki". [38] És ha a munkások saját "indíttatásból" fejtettek ki teljes mlm kabírást, a kidolgozott bérrendszerek alapján kénytelenek voltak, ha maguk és Családlu MÁK 1907-ben
A
a
-
életét 150
biztosítani
akarták.
A
esetén
ymdszm-júnukyüzra-Sajúkazánülübenbevezetettbénendszer,
ujutaímazásx"
ami több
,
váltott
sztrájkot
hetes
csillénként
10, hét
A béreknél
ki
30 fillér
pedig
a
szám valóban
megdöbbentő. [40] Egyben nagy részre
ajább három
1[2 csille termelés ki.
[39]
levonások
a
a
megtévesztő
azonban
Az élű
kell osztanunk.
"jutalmat"
például, hogy
téren való reális adatkezelés. Ha azt mondjuk a munkásoktól 158 K évi munkabérből a 3,815
4
fizettek
ügye. Elengedhetetlen az e diósgyőri gyárban 1902-ben 1,466 366 K volt a levonás (38,4%), akkor
kérdés
felmerülő
minduntalan
műszakonként
szerint
mely
-,
esetén
csille
részbe
tartoznak
is. A levonásokat
legszolgáltatásokért törfogyasztási alapjába tar-v a
gént levonások (az összes levonás 83,8%-a), amelyek a munkások a fogyasztói szövetkezet részesedése, amin belül a nagy toznak. Közülük leelentősebb a a vásárlási E tartozik lakbér (1,7%), a földbér (0,1%) előleg jelenti. csoportba összeget és
a
kölcsöntörlesztés. A másik
járulékok jelentik (az összes levonások 16%-a), (233 K) a társpénztári járulék. A munkások által űzetett legnagyobb sokszor tűrt járulék. de kifogásolt, zenedíj (8,275 K) a büntetés. Ez a teljes bértétel A harmadik 0,05%-a, az csoportja. a levonásoknak levonások Az s akkor sem tekinthető összes 0,2'7o-a. nagyösszeg elenyésző (l ,847 K), még a "megváltási díjat", amit a munkásnak nősüléskor, szabadság alkalnak, ha hozzávesszük közel azonos mával kellett fizetnie. Ennek összege a büntetéssel nagyságrendű (1904 K). amin belül
A levonások
nagy
csoportot
az
adók és
tétel
a
váltak
akkor
682
kritikussá, amikor
büntetés
a
konkrét
termelést
érintő
"ösztön-
bányáknál lényegessé csilleszakmány bevezetésészerepelt. nél. A hiányosan megrakott csillék, a meddő túlzott aránya azt jelentette, hogy az egész csillót törölték a teljesítményből, s mivel ennek a felvigyázók szubjektív ítéletéeldöntése nek függvénye volt, tág teret engedett egyes munkásokkal, csoportokkal szembeni megtorlásnak. Nem véletlen, hogy éppen ez a büntetési mód vált a bányászok elégedetlenségének egyik fő tényezőjévé, s minduntalan a sztrájkkövetelésekben is. előfordul
zőként"
A
Ez elűsorban
munkaerőhiány,
MígDiósgyőrben
a
1902-ben
8341 K-t, 1907-ben
pedig
vált
a
konjunkturális csak 8353
1847 K-át.
a
időszakokban ki
K-t tett
a
növekedett
büntetés,
1905-ben
a
mértéke. 3391, 1906-ban
büntetések
[41]
Az előbbiekkel
összefüggésben is külön szóvá kell tennünk az élelemtárakat, melyek mint szükségintézmények létesítmények. Az élelemtárak lakóhelytől távol eső nélkülözhetetlenek voltak. A a munkások telepeken legtöbb helyen előjegyzett kvótát kaptak, melyet ezekben az üzletekben levásároltak. Bizonyos áruféleségekre különböző a vállalatok csökkenszinte minimálisra Íiketteket,utalványokat (J ancsi-bankó) adtak, így tették készpénzforgalmukat. Miután a munkások ezekben az árudákban voltak kénytelenek vásárolni, ez számos visszaélésre, árdrágításra adott lehetőséget. Sokat vitatott
Az élelemtárak
-
-
terén
tapasztalt visszásságok a kormányszervek figyelmét is felkeltetkénytelenek szóvá tenni azt. A bányakapitányság megállapította, miután a ,,bérf1zetést illetőleg.nem áll fenn törvényes hOBY kötelezettség arra nézve, hogy a munkás keresetekészpénzhen fizetendő hanem korlátlanul szabad tere van a hiteleki, ték, s
bár óvatosan,
de
151
zésnek, bányamunkásaink lenné a
nem
helyzetét
ezidőszerinta-trueic-rendszer
kedvgzőb
megállapításra joggal válaszolt a Népszava, hogy ,,legundorítóbb módon tényleg meg is teszik". [42]
tehetik."
A
A vállalkozók
a
A Rimánál
támadásokat
kivédendő
élelemtár
(provizorát)
nemcsak
áthidaló
különböző
"tehetik", ha.
megoldásokhoz folya. társláda,
a tiszti jövedelmét nyugdijjnadott számára a fel, arányosan lehetőséget "nyerésb kedés" kivédésére. [43] Diósgyőrött az élelemtár (konzum) szövetkezeti alapon működött A szövetkezet tagjai belépési járulékot fizettek, amiért bizonyos kedvezményekben része. sültek. A diósgyőri fogyasztási szövetkezet állandó tárna. egyébként a miskolci kereskedők a dásának volt célpontja, hiszen a nagytömegű munkabért nem kereskedelmi engedte csa. tomákba. [44]
modtak.
és
tézet
között
iskola
az
az
A munkások
tiszta
osztották
a
ami
helyzetének valóságos vizsgálatához elengedhetetlen
reálbér
a
elemzése.
[45] A műszakbérek
nalának
emelkedése
alakulásáról.
Alapvető
A munkások
emelkednek
a
század
munkabérek
melyest
javultbmunkások
kozódott,
hogy 1913-ig
a
egymagában kérdés:
semmit
tud vásárolni
mond
sem a
kapott
a
munkások
bérből?
életszínvo-
[46]
eleji helyzetét vizsgálva azt látjuk, hogy a sztrájkok hatására és 1906-ig némileg megelőzték az árak emelkedését, így valaéletszínvonala. a drágaság oly mértékben 1906-tél azonban fomunkások romlott. helyzete jelentősen [47]
Ózdi Hírlap már 1906
Az
mit
írni
leplezetlenül kénytelen
decemberében
fő okának
a
fokozódó
,,Minden drága drágaságról, írja -, szaporodó sztrájkok egyik teszi a létfennami csak szükséges a napi élethez. Ez az állapot nemcsak hogy elkeseredetté Az egész társatartásért folytatott küzdelmet, de némely ember számára lehetetlenné a drágaság. Drágább lett a lakbér, drágább lett a hús, dalmi életre nyomasztólag nehezedik ." [48] S bár a drágaságot kezdetben csak átmeneti a kenyér jelenségnek tekintik, az elkövetkező években mind súlyosabbá válik. A Diósgyőri és Vasgyári Szemle 1909-ben ,,Élni könnyű, de megélni nehéz" címmel ad képet a drágaságról. [49] azt
s
a
tekinti.
-
.
.
.
.
volt
1,42 korona
egy kiló
gulását mutatja, hogy Hasonló
a
magasak voltak az árak. ára, holott országosan csak 1,22
különösen
iparmedencében
A borsodi
emelkedett.
.
szalonna ára
szalonna
drágulást
látunk
1910
-re
egyéb
Miskolcon termékeknél
Miskocon korona.
2,14 koronára is.
1900-ban Az árak drá-
(országosan 1,93)
[50]
különösen nehézzé válik a figyelembe mértékben terjed az alsóbb helyzet. ,,Napjainkban ínség, nyomor igazán megdöbbentő néprétegek körében" írta a Munka című folyóirat. [5l) A munkások helyzete 1913-ban vált a legsúlyosabbá, amikor életszínvonaluk legalább 10%-kal az 1901-es színvonal alá süllyedt. [52] Az árak
és bérek
alakulását az
152
1910
után
a
vizsgálandó a "középkáderek" (művezetők, főművezetők, aknászok, mestefelvigyázók), valamint a tisztviselők bérhelyzete. Saját kategóriájukhoz képest mind réteg kiemelkedő jövedelmekkel rendelkezett. Külön
rek és két
véve
A művezetők ten
bérük
(és
megegyezik
selői fizetést.
felső
legjobb munkásokéval,
szinten
rétegéből túlhaladja
válnak a
alsó
ki,
legkisebb
szín-
tisztví-
[53] például
1914-ben
bérük 1400 K-tól ház esetén
felső
középkáderek) a munkásság
más
a
3600
250-800
K
K). Az alapjövedelmek
diósgyőri gyárban K-ig terjedt. [54] A a
,,lakpénzzel"), az
alábbiak
művezető
bér
illetve
szerint
dolgozott. Évi kiegészült ingyen lakással(vagy saját ingyen fűtéssel, fűtési pótlékkal (100-140
381
havi
oszlottak
és főművezető
'
meg:
58 fő
l5,2%
2500-2800
K:
57 fő
l5,0%
2000-2200
K:
91 fő
233%
K:
175 fő
45,9%
K felett
3000
l 800
1400-
:
A legmagasabb rétegnél az alapbér és a pótlékok összesen I 06,5 K-ás heti jövedela vármegyei főjegyzővel, hogy a diósgyőri gyáeredményeztek. E helyzet mondatta közül kiemelkedő vezetők jobb helyzetben éltek, mint a megyei és a városi ri munkások azért nem letisztvíselők túlnyomó többsége, s jegyezte meg ironikusan, hogy Miskolcon het frákert kapni vasárnapi napokon, mert e réteg másra költeni a pénzét nem tudja, egész nap "fiákeroztatja magát". [55] met
jelzik, hogy a főművezetők jövedelme közvetlenül irányító mérnökök és más szakemberek után következtek. A fentiek
Ha
a
munkásokból
vesszük, úgy közel 2114
ezer
Diósgyőrben K volt. [56]
az
kikerült
e
fős létszámuk
középvezetők és az előmunkások jelzi horderejüket.
átlagos
altisztek
a
évi
jövedelme
1904-ben
termelést
számát
1768, 1912-ben
és
ügyvitelt
együttesen
pedig
többsége (S2%) saját lakással (házzal) rendelkezett 54,8%, az első osztáDiósgyőrött. A saját lakással rendelkezők aránya a főművezetőknél között csak 41 ,7%. [57] lyú művezetőknél 64,8%, míg a másodosztályú művezetők A művezetők
és főművezetők
A tisztvíselők jövedelme rendkívül letménye meghaladta az 5000 K-át, de
szórást
nagy
mutat.
A három
főtisztviselő
évi il-
összeget meghaladó jutalék járult. Nyolc bétisztviselő 4001-5000, kilenc 3001 -4000 K illetményt kapott. 27 tisztviselő további re 2001-3000 K volt, míg a további K. Az utóbbi kategóriában 49 főnek 1000-2000 tisztviselői állományban levő érettségizett írnokok, bérszámfejtők, ügykezelők tartoztak. [58] Különösen
tisztviselőket,
megfizette de
a
(Országosan2 848 korona), víselők fizetése sok bérének. adó
a
művezetőket a
Amikor
az
is. 1906-ban
a
művezetőké
a
az
Rimamurányi
üzemek
tisztvíselők
3 386 korona
a rétegét, mindenekelőtt korona évi 6000 bére átlagos (országosan 2 303korona). A tiszt-
vezető
pedig három és félszerese volt a munkáa Társaság odaa magasabb bér ellenszolgáltatásként a 25 éves Művezetők Egyesülete jubileumát ünnepw
mintegy hatszorosa, Nem is titkolták, hogy
hűséget követel.
ehhez
a
művezetőké
153
Borbély Lajos vezérigazgatónak hódoló levetet ésajándékot küld, Borbély dicsérőleg ír a művezetők buzgalmáról: ,,Teljesen méltányolom ama fontos szolgálatukat során át önfeláldozóan évek hosszú és lankadatlanul tanúsítanak melyeket társulatunk 5,, dekében". [59] be a munkások bérviszonyok fontos szerepet töltöttek mindennapi életében é; A differenciált a magatartásában. kép, mely viszonyokban tükröződött, volt az egyik lé. a munkásmozgalom nyeges motívuma sajátos helyzetének, alakulásának. A
JEGYZET
[1]
bányákban
A külföldi
következő
a
Franciaországban (1910-től), Magyarországon
8 óra (1910. a
a helyzet: Amerikában 9 óra (be- és kiszállással együnl 8 óra l-tő'l), (1910-től), január Angliában Belgiumban 9 óra bányászok 2272-11 dolgozott 8 órás (Pécs, Tatabánya) és 64%-a
volt
12 órás műnakban.
[2]
egyik műszak
Az nap
Továbbiakban:
[3] [4]
(sikta) szombat hétfő reggel hat
déli 12 órától
Vö.:BKL.
1906.
A Kereskedelmi
adott
rendelete
kítást
nem
Hivatalos
6 órától vasárnap déli 12 óráig tartott, míg a óráig. (Bányámati-Kohámxtí Lapok, 1906. II. k.
este
másik vasig. 793.
1.
-
BKL .)
szerint
parasznyai bányászok 1905. évi sztrájkjának követelései.)
l.. (A
793.
II.
Minisztérium ,,a
,,az ipari munka vasárnapi szünetelése tárgyában" kimunkák, melyek félbeszaacélgyárak üzemágainál mindazon a vasárnapi munka tartoznak tilalma alá. (Borsodvánnegye
1903-ban
vas-
szenvedhetnek",
és
nem
Lapja, 1903. július 2.)
A korabeli
sajtóban természetesen
csolatban.
Érdekes
vélemény hangzott
el a vasárnapi munkaszünettel kapés gyakorgazdaságtan alkalmazott lati tanai" c. munkájában: ,,A vasárnapi munkaszünet jogosultsága nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi okokban színvonaláa vasárnapi munkaszünettel a nép erkölcsi rejlik. Hogy azonban nak emelése párhuzamosan járjon, arra és intézkedésekről intézményekről szükséges megfelelő gondoskodni. Ha ez nem történik, akkor bizonyos, hogy az erkölcsi hanyatlás korszakában, nemcsak amelyben élünk, a vasárnapi munkaszünet előnyöket fog hozni, hanem hátrányokat is; akkor a rendetlenség, az engedelmetlenség, az elégületlenség esetei is szaporodást fognak tapasztalni. A statisztika mutatja, hogy a vasárnap sok bűntettet, sok Öngyilkosságot okoz. A Vaitt érintkezik korunk sárnapi munkaszünet egyik legfontosabb problémájával, mely a nevelés kérdése. Ha ennek megoldása nem sikerül, ha a vallásosság hanyatlik, az erkölcsiség, a becsületnöveka vak szenvedélyek és korlátlanul érzés, a családi fegyelem, hogyan fogjuk föltartóztatni vő vágyak özönét? Gondoskodni kell oly intézményekről, melyek a vasárnapot a népnevelés e problémával az egyház, az állam, a társadalom. Lehetetlen, hOBY napjává teszik. Próbálkozzék az erkölcsi a komoly törekvéseknek ne sikerüljön győzni, és akkor a vasárnapi munkaszünet haladás kiindulópontja lesz." (i. m. 474. l.)
[5] [6] [7]
154
A BKL. A
az,
sok
Földes
amit
Béla ír ,,A társadalmi
évfolyamai alapján.
perecesi bánya korabeli
bérkönyvei alapján. látnunk
3
bérviszonyokat. Borsod megyében 1898-ban 51' mezőgazdasági napszámbér a téli 0,78 K-tól, a nyári 1,66 K-ig terjed. A bányában vagy 3 9' 3 adati ban a képzetlen, tehát napszámos munka legfeljebb 0,8-l K. Néhány összehasonlító K. Egy summás Dél-Borsodból lóhere kimúlás napi 2,8-4,4 (általában 6 havi szerződéssel) A
helyzet megértéséhez
kell
a
magyar
(összesen) 725 kg rozslíszfet, megyében havi 48 K-át, valamint 1898-ban.) és 6 l pálinkát kapott. (Mezőgazdasági munkabérek
Szabolcs szalonnát
[8]
A
gyermeklétszám
a
következőképpen 332 fő
1910
195 fő
1905
377 fő
1912
151 fő
(Vö. Lehoczky
Alfréd:
medencében
aborsodi
nagy nehézséget okoz a fiatal munkások vel bír, mint a föld alatti bányamunka." BKL:
1908.
1908.
májusában Baross-aknában
hiánya,
a
mert
Miskolc, 1967.
II.
"gyártelepek a gyáripari
(BKL. 1908.
702.
102. l.)
közelében
fekvő bányáknál foglalkozás nagyobb vonzerő+
l.)
II. k. 702.1.
Juhász
csillekapcsoló (alapbére 1,30 K.) 9 nap 2 óráDienes Miklós légajtóőr (alapbére műszakot teljesített, Podiner Ferenc géptisztító (1 K: teljesített ebben a hónapban, tehát egyetlen szabad napja sem tisztító 29 műszakot teljesített. (Perecesi Bányaigazgatóság írató
val, 3 nap 3 órával, 6 nap pedig 4 órával 3 órával hosszabb 1,20 K.) 6 alkalommal
műsakbér)
1/2 műszakot Alajos szénrosta tára. Bérkönyvek.)
[10]
története
szénbányánat
A borsodi
leszögezte, hogy
is
öt;
alakult:
1900
Wahlner
[9]
kg büzatlsztet,
II
30
volt.
Kalafusz
BKL.
1913.
József
dolgozott többet.
II. k.
nyugdíjas bányász visszaemlékezésémunkába. Bányász a bányából. Történt lettem, takarító. volt szükség, s mivel a testi erőm megfelelt, ismét! azonban, hogy a bányában szállítócsillésekre a bányába küldtek, szállítócsillésnek. Édesapám a bányafenntartásnál dolgozott, és addig könyörögtem Guzovics Lajos főaknásznak, hogy 15 éves koromban édesapám csapatában csapata csillés lettem, majd 16 éves koromban Farkas Dániel csapatába kerültem, fejtésbe, széntermeA
bányászgyerek
ben:
,,
.
.
.
sorsa
tükröződik
Vas
Sándor
bánszállási
12 éves voltam.
Nagy lettem, mert 1908. március 8-án felvettek Nagy, kifejlett gyerek voltam, de fiatal, és visszarendelte]:
léshez." A
Népszava
12
órát,
a
írta
többi
a
sajószentpéteri banyáról, hogy "tizenkét együtt, s a hajcsárok bottal
munkásokkal
éves verik
gyerekek dolgoznak őket."
Közlemények, Új sorozat, [11] Központi évi bérkönyvét az ózdi Gyártörténeti [12] Lásd az Acélmű 1903-1905. [13] Lenin Kohászati Művek irattára. Régi iratok. 32. cs. (Továbbiakban: [14] LKM it. R. ir. 36. cs. 32829Il905. Statisztikai
Nem totta
ott
(1903. december
napi 22.)
14. k.
járt szabadság, ha másütt akart dolgozni (pl. aratáson). megegyezni, hogy "remélik, a munkások meghálálják
Az ezt
Múzeumban. LKM
it. R. ír.)
igazgatóság szükségesnek az
tar-
áldozatot".
[15] KSH. Újsorozat, 14. kötet. [16] BKL. 1906. II. k. 793.1. [17] Uo. 1907. II. k. 789. l. [18] Uo. [19] A perecesi bérkönyvek alapján. [19a] KSH. Uj sorozat, 14. kötet. [19b] A fő bérarányok az alábbiak voltak((%):
155
11-20K
-IOK
KHwdnL
242
sL9
1L6
02
IIJ
493
363
15
53,2
44,l
23,5
64,3
3,9 12,2
0,1
29,9
s4,4
15,3
0,4
m.
össz.
Orsz.
valóságos helyzettől minden bizonnyal vannak kevéssé képviselve. nagyipari munkások
Az eltérést a
6.
cs.
Uo.
S.
cs.
1904.
Pm.
XVI.
és miskolci
A borsodi
Nemes
hogy
-
a
létnámban
borsodi
Éva és Román
oszt.
története
munkásmozgalom
János.
227-232.
Összeállította:
I. 1869-1918.
(Továbbiakban:
1.
Források
.
.
.
)
Uo.
29.
Uo.
cs.
A
országainak gyáripara
korona
A magyar
Rimamurány-Salgótarjáni
RMST.
Vasmű
Rt.
az
1906.
évben.
levéltára
az
Országos Levéltárban.
(Továbbiakban:
K-t és 5,6%-a 40 K. hetibér
20-40
szénbányászok évi átlagos bére 988
327 fillér.
(BKL. 1912. II. k. 947. l.)
[32] BKL. 1912. II. k. 937. l. [33] BKL. 1907. II. k. 762. l. [34] Bérkönyvek a perecesi irattárban. [35] A már idézett perecesi bérkönyvben 8 fő
200 K felett:
[36] [37] [38] [39] [40] [41]
156
200
Lásd
29 fő
K
ím. 344.
OL. MÁK. Rt. BKL.
1916.
LKM. Uo.
61.
cs.
cs.
I. K. 694.
it. R. ir. 5.
29.
1908.
korona
májusában
(napibér 7,8 K) (napíbér 6,5 K)
levő táblázatot.
8. oldalon
a
Herend-Ránki
cs.
l.
VB
jkv. 93.
l.
6675I1903.
315. l.
28,7%-a
felett.
A borsodi
150-
OL.
lt.)
[27la] Uo. 1901. évi kimutatás. [28] OL. RMST. lt. 1898. évi kimutatás. [29] BKL. 1913. II. K. 942. l. György: Magyaromág gyáripara 1900-1914. [30] Berend T. Iván-Ránki Budapest, 1955. a Berend és Ránki szerint 1910-ben munkások keresett 20 K-át, 65,4%-a magyar ipari [31] [31]
éppgn
13076/6.
cs.
4159/395.
Források:
Beránné
okozza,
az
a
it. R. ir. 6.
LKM Uo.
Vö.:
[23] [24] [25] [26]
41K
Nógádnm Zólyom m. Krassó-Sz.
[20] [21] [22]
21-40K
sz.
1907.
április
15.
volt
a
1911-ben.
következő
A
magas
napibér ugyanakkor
havi béreket
találtuk?
Vö.
[42]
Lehoczky Alfréd:
A borsodi
története
szénbányászat
I. Miskolc,
1965.
l.
132-134.
megállapítását:
azon intézkedéa "Nagyon fontosak kapcsolatban A munkabérnek sek, melyek a munkabérek pénzben való kifizetését, áruk kizárásával, követelik. számos visszaélés árukban való szolgáltatásából ("truck-system") keletkezett, mint azt az adatuk
VÖ- ezzel
[43] [44]
[45]
Béla korabeli
Földes
egész halmaza bizonyítjaP. (Földes i. m. Vasmű Rimamurány-Salgótarjáni
Vö.:
471. Rt.
l.)
jóléti intézményei.
1907.
ban
4667l1906. A diósgyőri Konzum fogyasztási szövetkezeteként 3529 tagnak 18 323 üzleuésze volt, 366 460 K értékben.
Vö.
Alfréd: Lehoczky
LKM.
it. 6.
cs.
szénbányászat
A borsodi
fogyasztás megoszlására
A
vonatkozóan
vö.:
[46] im. 214.1. [47] Vö.: Berend-Ránki: Ózdi 1906. december 9. Hírlap. [48) [49] Diósgyőri és Vasgári Szemle, 1909. április [50] Néhány fogyasztási cikk árának alakulása a
története LKM.
it. 6.
121-123.
sz.
8651/1907.
4.
miskolci
piacon (Közp. Stat.
Búzaliut
kg kg kg kg kg kg
Bab
(süveg)
Marhahús Szalonna sír
Disznóz
Hív.
jelentése alapján]:
ára (fillér)
Mértékegység
neve
1 900
Cukor
1906r
l.
lI.
A termékek
Árucikk
működött.
l 9 10
1906
26
26
29
15
34
38
93
79
97
105
l 27
1 14
14 2
175
214
134
1 77
220 21
Tej
lit.
17
22
Bor
lit.
83
80
80
Törköly
lit.
198
195
221
Szén
q
120
125
164
(barna)
[51] Munka, 1910. [52] Berend-Ránki: [53] Diósgyőrben
augusztus
a
15.
331. l.
i.m.
tisztviselők
és művezetők
évi fizetésének
megoszlása:
Tisztviselő
Művezető
"
4000 3-4000
2-3000 2000
[54]
LKM. évi
Kfelett
11,5% 9,470
K K
28,1%
K alatt
lt. R. ir. 32.
-
152% 383% 459%
s1,o%
cs.
Adatok
a
M. kir. kincstári
bányászat és
az
azzal
rokon
ágazatok
1914.
állapotáról. 157
Br.
555] [56] [57] [58] [59]
Tabu:
vadnay
A
lt. R. ir. 32.
LKM.
193.124
Budapest?
cs.
Uo.
OL.
THE
országainak gyáripara
korona
A magyax
u. Vez.
RMST.
OF THE
ANALYSIS
AND
HOURS
ig.
az
1906.
évben.
742311905.
lev.:
COUNTY
BORSOD
WAGES
AT
INDUSTRIAL
BEGINNING
THE
OF THE
WORKERS"
WORKING
ZOTH CENTURY
b? ALFRÉD
LEHOCZKY
Summary analyse the two main objective factors ínfluencíng the living ch. The meg. period of the eatly development of the labour movement. axe The number of working hours axe separately tioned two factors the wages and the working hours. considered respectively. Making use of conceming the mining, iron- and steelmaking, and handicrafts of the hístorical the original documents and by applying the methods socíology as well the study analyses the dgevelopmentof the wages, the double wage-scale, the shift-wages the "inciting" methods the is paid to and fmally the formulating of the real wages. Special attention degtee of Wage-withholding The
cumstanees
the
salarícs
basic
aim
the
study is
to
ín the
of the
workers
of the
"technicians"
ARBEITSZEIT
of the
and that
UND
clerks.
ARBEITSLOHN
BORSOD KOMITATES
ZU BEGINN
lN DER
INDUSTRIE
DES JAHRHUNDERTS
von
ALFRÉD
LEHOCZKY
Zusammenfassung Die Arbeit
hat
sích
grundlegend
zum
Ziele
díe Arbeitszeit
gesetzt,
die zwei endscheidendsten
den
in der Zeit
objektíven der Entstehung
Be-
de!
Arbeitslohn, Arbeiter, dingungen ín dem Befsbam und zu analysieren. Es wird das Majs de: Arbeitszeit Arbeiterbewegung daxzustellen in de: Eisenerzugung und in dem Kelingewerbe extra untersucht. Aufgrund von originalen DokumeW ten, auch die Mittel der lústorischen Soziologie verwendet, werden die Gestaltung des Arbeitslohnes: die Doppellohnskala, die "anregenden" die Schichtenlőhne, Methoden, das Maü de: Abzüge und schlieislich de:
158
Beamten
der
Lage. der
die
Gestaltung extra
behandelt.
des Reallohnes
und
analysiert.
Es werden
die Löhne
der
,,mittleren
Kadet" Und
Pl BAPIIJIATA
BPEMH
PABOHEE
AIIOPEII
paöota
Hacromuax
Hoz
paöoqee
npeMx
s
nponanonme
Men-ron,
npnMeHnn
nana,
gaa
mxana
Koneu
"cpenxnx
A szerző
n
aapnnaru.
n
cpenmna
akeneaa
aapaöomon
paannrne
peanumx
xanpon"
címe:
n
DR.
O BEKA
M e
ceöe
ocnonnon Ima naxneüumx uemuo, HaŐPOCTLn axmnnanponan a nMenpaöounx n nepnone oöpaaonannx paöouero nnnxcerma, n ropnoM omennno Mepa paöouero npeMerm paccMarpnsmaercx
crannT
nonontex-um
ycnonnx
HAIIIEF
JIEXOIIKH
Peuuo
oöbemnnnux
B HPOMBIIIIIIEIIHOCIH
B HAHAJIE
BOPIIIOIICKOH OBIIACTH
n
nnam,
n
Mensxon
IIPOMHIIIJIBIIIIOCTH.
ncropntlecxon onnaMu
aapaöornux
cMen, nnaT.
counonornn,
Ha
ocnone
anannanpyxoTcn
"crnmynlipyloüle" Meronu, Paöora
omemno
aalmMaercn
noky-
opnrmiuunmx paannrne Mepa
maoi-
aapnna-r,
omncnennn
aapnöomon
n
Ha-
marok
cnyntauxnx.
LEHOCZKY
ALFRÉD
docens
NME
Maxxizmus-lenínizmus
35 1 5
Miskolc-Egyetemváros
Tanszéke
159
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET
MISKOLC,
'
1-3.
1979
FÜZET
TARTALOMJEGYZÉK
Lengyel Béla: Agrárfejlődésünk főbb kérdéseiről Nagy Aladár: Szokolí Tóth
A
László:
Árpádné:
gépipar helyzete, Mérnöki
Bozsík
János:
Sándorné:
A
tevékenység, hatáskör és munka
szerinti
totalitás-kategória Küzdelmek
Lehoczky Alfréd: A munkaidő
.
távlati
.
a
.
.
.
feladatai
fejlődésünk néhány
Infrastrukturális
Majoros György: Munka Garadnai
aktuális
és
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
kérdése
elégedettség
elosztás
.
.
.
.
.
.
előnnényéről
néhány fxlozófiatörténeti
bányák államosításáért és munkabér
Borsod
a
borsodi
megye
3
.
iparvidéken
iparában
a
század
elején
.
33 49 73
87 109 123 141
