Mindig van választás. Az Európai Unió kulcskompetenciái Hallgatói jegyzet

s á t z s a l á v n a v g i d n Mi Az Európai Unió kulcskompetenciái Hallgatói jegyzet

SZERZŐ: DR. ZACHÁR LÁSZLÓ LEKTOR: DR. LISZNYAI SÁNDOR NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

Az Európai Unió kulcskompetenciái

TÁMOP 2.2.2. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag

3. modul

Székesfehérvár 2009.

AZ EURÓPAI UNIÓ KULCSKOMPETENCIÁI

TARTALOMJEGYZÉK

IV. 1. Lecke:

Az Európai Unió kulcskompetenciái ................................... 9

IV.1.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 10 IV.1.1.1. A kulcskompetenciák megalkotásának indokai---------------------------------------- 10 IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 10 IV.1.1.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------- 19

IV.1.2. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 20 IV.1.2.1. Az EU kulcskompetenciái ---------------------------------------------------------------- 20 IV.1.2.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 20 IV.1.2.3. Önellenőrzés ----------------------------------------------------------------------------- 23

IV. 2. Lecke: A kommunikációs kompetenciák .............................................. 25 IV.2.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 26 IV.2.1.1. Az anyanyelv, mint kulcskompetencia-------------------------------------------------- 26 IV.2.1.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 26 IV.2.1.3. Önellenőrzés --------------------------------------------------------------------- 28

IV.2.2. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 29 IV.2.2.1. Az idegen nyelv mint kulcskompetencia ----------------------------------------------- 29 IV.2.2.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 29 IV.2.2.3. Önellenőrzés -------------------------------------------------- 30

IV. 3. Lecke: A szakmai tudás alapkompetenciái ........................................... 31 IV.3.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 33 IV.3.1.1. A matematikai kompetencia -------------------------------------------------------------- 33 IV.3.1.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 33 IV.3.1.3. Önellenőrzés ----------------------------------------------------------------------- 35

IV.3.2. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 36 IV.3.2.1. A természet- és műszaki tudományos kompetencia----------------------------------- 36 IV.3.2.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 36 IV.3.2.3. Önellenőrzés --------------------------------------------------------------------- 37

IV.3.3. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 38 IV.3.3.1. Informatikai (IKT) és digitális kompetencia ------------------------------------------- 38 IV.3.3.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 38 IV.3.3.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------ 40

IV. 4. Lecke: A társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciái ... 41 IV.4.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 42 IV.4.1.1. A szociális kompetencia ------------------------------------------------------------------ 42 IV.4.1.2. A tananyag részletes bemutatása --------------------------------------------------- 42 IV.4.1.3. Önellenőrzés -------------------------------------------------------------------------- 44

IV.4.2. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 44 IV.4.2.1. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája--------------------------- 44 IV.4.2.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 44 IV.4.2.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------- 46

IV.4.3. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 47 IV.4.3.1. Az állampolgári kompetencia ------------------------------------------------------------ 47 IV.4.3.2. A tananyag részletes bemutatása ----------------------------------------------------- 47 IV.4.3.3. Önellenőrzés ----------------------------------------------------------------------------- 48

SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

2


IV. 5. Lecke: A sikeres karrier alapkompetenciái .......................................... 49 IV.5.1-2. Tanulási feladat ------------------------------------------------------------------- 51 IV.5.1-2.1. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia ------------------------------51 IV.5.1-2.2. A tananyag részletes bemutatása ---------------------------------------------------51 IV.5.1-2.3. Önellenőrzés -----------------------------------------52

IV. 6. Lecke: A tanulás elsajátításának kompetenciája.................................. 54 IV.6.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 55 IV.6.1.1. A tanulás elsajátításának kompetenciája ------------------------------------------------55 IV.6.1.2. A tananyag részletes bemutatása -----------------------------------------------------55 IV.6.1.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------57

IV. 7. Lecke: A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei különböző élethelyzetekben......................................................................... 59 IV.7.1. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 60 IV.7.1.1. Felnőttkori nehézségek a munka világában, élethelyzetek és megoldáskeresés a kulcskompetenciák fejlesztésével -------------------------------------------------------60 IV.7.1.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------60

IV.7.2. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 61 IV.7.2.1. Helyzetleírás, interjú készítés módszertana---------------------------------------------61 IV.7.2.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------61

IV.7.3. Tanulási feladat---------------------------------------------------------------------- 61 IV.7.3.1. Interjú készítése, feldolgozása, ismertetése---------------------------------------------61 IV.7.3.2. A tananyag részletes bemutatása -----------------------------------------------------61 IV.7.1-3. Önellenőrzés --------------------------------------------------------------------------62

I. függelék Szakirodalom jegyzék, nyomtatott és internetes kitekintő ------------------------- 65

3



I. A MODULFÜZET ALAPADATAI

A modul megnevezése: Az Európai Unió kulcskompetenciái

A fejlesztő team tagjai: Dr. Zachár László

A modul célja: Megismertetni a hallgatókat az EU-kulcskompetenciák bevezetésének elméleti és gyakorlati

indokaival,

a

kulcskompetenciák

fő

tartalmával,

és

gyakorlati

hasznosíthatóságával, különös tekintettel a felnőttek különböző élethelyzeteiben szükséges alkalmazási igénnyel, és lehetőséggel. Az alkalmazási lehetőségekben a hallgatók alapszintű tervezési-tanácsadási készségeket szereznek.

A modul időtartama:

30 óra

A modul során elsajátítandó kompetenciák: • A hallgató a modul sikeres befejezése után elfogadja a kulcskompetenciák szükségességének

szemléletét,

és

a

fejlesztésükre

való

törekvés

követelményét. • A hallgató a modul sikeres befejezése után ismeri a kulcskompetenciák szerepét, jelentőségét, különböző típusait, és fajtáit, és képes azokról összefoglaló tanácsadói ismertetést tartani. • A hallgató a modul befejezése után képes egyszerű, de tipikusan problematikus

élethelyzetekben

tanácsokat

adni

a

kulcskompetenciák

segítségével történő megoldáshoz. • A hallgató a modul befejezése után, komolyabb életvezetési problémák érzékelése esetén képes további segítségnyújtáshoz szakemberhez irányítani a felnőttet.


4


A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérések formája Számonkérések rendszeressége Számonkérések tartalma A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) Megszerezhető minősítések Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítés következménye

5

Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés Modul végén, modul folyamán A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a tananyagban való előrehaladást ellenőrző dolgozat Megfelelt, kiválóan megfelelt 60%, 90% Modulzáró vizsga ismétlése



II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ

A tanulásban való előrehaladás rendszere: • A modulfüzet tananyagát leckékre bontottuk. • A leckékre való felbontás alapját a modul során elsajátításra kerülő kompetenciák rendszere (egymásra épülése) adja. • Az egyes leckéken belüli tanulási feladatok a leckéken belüli részcélkitűzések szerint kerültek felosztásra. • Minden tanulási feladat végén önellenőrző kérdések találhatók, melyek segítségével a hallgató ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítania a tanulási feladatban ismertetett fogalmakat. • A leckék végén, azok tananyagára épülő felmérések találhatók, melyek segítségével az oktató ellenőrizni tudja a hallgató előrehaladását a modul adott célkitűzésére vonatkozóan. • A modul modulzáró feladattal zárul, melynek segítségével az oktató komplex módon ellenőrizni tudja, hogy a hallgató felkészültsége mennyire felel meg a modul célkitűzéseinek.

A tanulást segítő rendszerek: • Oktatástechnikai eszközök alkalmazása. • A hallgató teljesítményét önmaga önellenőrző feladatokkal, oktatója a modulzáró vizsga segítségével értékeli. • Interneten elérhető hazai és külföldi szakirodalom, illetve egyéb (elméleti és gyakorlati) információ.


6


Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére: Olvassa el figyelmesen

Fontos rész

Megértést könnyítő példa

Önellenőrző feladat

Önállóan feldolgozandó feladat

7



III. A MODUL TARTALMA Sorszám

Lecke címe

1.

Bevezetés - az Európai Unió kulcskompetenciái c. modul tartalma

2.

A kommunikációs kompetenciák

3.

4.

A szakmai tudás alapkompetenciái

A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái

5.

A sikeres karrier alapkompetenciái

6.

A sikeres életút alapkompetenciája

7.

A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei különböző élethelyzetekben

Tanulási feladat sorszáma/címe

Óraszám

1.1. A kulcskompetenciák megalkotásának indokai 1.2. Az EU kulcskompetenciái

2/30 2/30

2.1. Anyanyelv

2/30

2.2. Idegen nyelv

1/30

3.1. Matematikai kompetencia

1/30

3.2. Természet-, és műszaki tudományi kompetencia 3.3. Informatikai (IKT), digitális kompetencia 4.1. Szociális kompetencia

1/30 1/30

4.2. Kulturális tudatosság

1/30

4.3. Aktív állampolgárság

1/30

5.1. Kezdeményezőkészség

1/30

5.2. Vállalkozói készség 6. Tanulási kompetenciák

1/30 3/30

7.1. Felnőttkori nehézségek a munka világában, élethelyzetek és megoldáskeresés a kulcskompetenciák fejlesztésével.

1/30

7.2. Helyzetleírás, interjú készítés

2/30

1/30

módszertana. 7.3. Interjú készítése, feldolgozása,

6/30

ismertetése 8.

Modulzáró vizsga Összesen


2/30 30

8


IV. A MODUL TANANYAGA IV. 1. Lecke:

Bevezetés - Az Európai Unió kulcskompetenciái c. modul tartalma

Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a modul tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciáinak fő tartalmát és alkalmazási területeit. A lecke fő tartalma • a kulcskompetenciák alkalmazásának elméleti és gyakorlati indokai; • az EU nyolc kulcskompetenciája, azok komplex – ismeret-készség-attitűd – szerkezete; • a kulcskompetenciák összefüggése az életpálya-építés (pályaorientációpályaválasztás –pályakorrekció, stb.) és a munka világa (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.) kompetenciáival; • a modul fejezeteinek fő tartalma. A tanulási feladathoz tartozó rész célkitűzések A lecke követelménye, hogy átfogó ismeret elsajátítása a kulcskompetenciák fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a modul teljes tartalma iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni az EU-kulcskompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, meghatározni az alkalmazás elméleti és gyakorlati indokait; • meghatározni (definiálni) az EU-kulcskompetenciák általános – ismeretkészség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét;

9



• bemutatni a kulcskompetenciák jelentőségét és alapvető hasznosságát az életpálya-építésben (pályaorientáció-pályaválasztás –pályakorrekció, stb.), illetve a munka világában (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.).

IV.1.1. Tanulási feladat IV.1.1.1. A kulcskompetenciák megalkotásának indokai

IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása A tanulási feladat fő tartalma

A

IV.1.1.

tanulási

feladat

keretében

megismerhetők

a

kulcskompetenciák

megalkotásának és bevezetésének, illetve elterjesztésének nemzetközi indokai az Európai Unió Szociális Kartája, illetve foglalkoztatási irányelvei, valamint az EU referencia-kerete alapján. Megismerhetők továbbá a hazai indokok is, amelyek saját helyzetünk elemzéséből fakadnak. Ezekre alapozva tartalmazza a tananyag a kulcskompetenciák magyarországi elterjesztésének és alkalmazásának feladatait. Az Európai Unió 2003-ban külön munkacsoportot hozott létre a kulcsfontosságú kompetenciák elemzésére, melynek keretében olyan kompetenciákat vizsgált, melyek birtoklása alapvető feltétele az egyén alkalmazkodóképességének biztosításához, illetve folyamatos fejlesztéséhez a piacgazdaság körülményei között. A kulcskompetenciákat a tankötelezettség végén mindenkinek birtokolnia kell, illetve a felnőttkorban továbbfejleszteni szükséges, mivel a kulcskompetenciák az alapfeltételei a szakképesítés elsajátításának, illetve jó minőségű gyakorlásának, később pedig - az egész életen át tartó tanulás jegyében – a szükséges tovább-, és átképzéseknek.


10


Európai célkitűzések és hátterük

Az emberi erőforrás fejlesztése: mind az oktatás-képzés kiterjesztésének, mind a minőség fokozásának követelménye alapvetően a gazdasági fejlődés igényéből fakad. A piacgazdaság alapfeltételként követeli meg a munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztését, az aktív élet során történő többszöri – akár négyszerötször bekövetkező – szakmaváltást. Ebben az alkalmazkodásban kulcstényező a „tudás-társadalom” fejlettsége, amely – a potenciális és tényleges munkaerő szakmai képzettségén kívül, – magában foglalja a népesség iskolázottságának szintjét és korszerűségét, a tanuló társadalom kiterjedtségét, illetve az egész életen át tartó tanulás szervezettségét. Az élethosszig tartó tanulás követelménye rövid idő alatt – 1997-99 között –, a fiatal és felnőtt munkaerő iskolázottságának és szakképzettségének növelésére irányuló cél- és feladatrendszerben fogalmazódott meg, és beépült az európai országok foglalkoztatásfejlesztési irányelveibe is. Az Európai Unió magasfokú követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben: konkrét teljesítménymutatók elérését kell kitűzniük a népesség iskolázottságának és szakképzettségének

fokozására.

Az

Unió

kiterjedésével

párhuzamosan

a

feladatrendszer is egyre átfogóbbá, ugyanakkor pontosabbá válik: ma már magában foglalja a képesítések, a szakképzés, és minőségbiztosítás fejlesztésének, illetve a támogatási programok egységesítésének követelményét, hogy csak a legfontosabbakra gondoljunk. Az elmúlt tíz évben egyre „sűrűsödtek”, és mind pontosabbá váltak a humán erőforrásfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi integrációs és szakmai szervezetek, - (pl.: OECD, ETF, illetve EAEA, stb.) 1 -, valamint az Európai Unió egész életen át tartó tanulással (lifelong learning – LLL) kapcsolatos állásfoglalásai (4). Ennek nyomán mind szervezettebb tevékenység kezdődött, egyrészt az új tanulásfilozófia befogadásáért, népszerűsítéséért,

1

másrészt

az

alacsonyabb

iskolázottságú

rétegek

piacképes

OECD – Organisation for Economic Co-operationand Development ETF – European Training Foundation EAAE – European Association for Adult Education

11



szakképzettséghez juttatásáért, harmadrészt a megfelelő tanulási képességgel rendelkező rétegek korszerűbb szakképzettségéért. A teljesség igénye nélkül érdemes röviden összefoglalni, hogy az Unió milyen fázisokon keresztül jutott el 2000 és 2006 között a kulcskompetenciák referencia-keretének kibocsátásához. a. A kiinduló állásfoglalás közismerten az Európa Tanács lisszaboni állásfoglalása (5), mely kimondta, hogy egy európai keretrendszernek kell meghatároznia az egész életen át tartó tanulás révén biztosítandó új alapvető készségeket, mivel „Európa fő tőkéjét az emberek képezik”. Ezt a stratégiai irányt azóta többször megerősítették, beleértve a módosított lisszaboni stratégiát is. (6) Fontos megjegyezni, hogy egy 2002-es tanácsi állásfoglalás rögzítette az egész életen át tartó tanulás meghatározását, amely szerint a tanulási folyamat óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig tart.(7) b. Lényeges előrelépést jelentett 2002-ben az „Oktatás és képzés 2010 munkaprogram” – ról szóló állásfoglalás, mely rögzítette, hogy az európai oktatási és képzési rendszerek jövőbeli célkitűzései magukban foglalják a tudástársadalomban szükséges készségek fejlesztését, továbbá a nyelvtanulás előmozdításának, a vállalkozások fejlesztésének sajátos célkitűzéseit, és általában az oktatás erősítésének igényét.(8) c. A foglalkoztatással kapcsolatos készségeket 2005-ban határozta meg a Tanács. Tartalmi célként egyrészt a munkaerő-piaci integráció megszerzését, másrészt a változáshoz való alkalmazkodás fontosságát tűzte ki, célcsoportként pedig a munkanélküli és az inaktív személyek körét határozta meg.(9) d. A Tanács 2003-ban kezdte meg a konkrét kulcskompetenciák meghatározását, ekkor már európai referenciaszinteket („referenciaértékek”) fogadott el, melyek az alapvető kommunikációs készségekre: az olvasási, írási és szövegértési készségekre vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Bizottság által 2005ben elfogadott jelentés rámutatott, hogy nem történt előrelépés a 15 éves korúak


12


körében a gyenge olvasási, írási, szövegértési készséggel rendelkezők arányának csökkentése terén. e. Az Unió 2003-2005 között a referencia-célok közé felvette a hiányos iskolázottság felszámolását – széles értelemben –, így többek között a korai iskola-elhagyás (lemorzsolódás) csökkentését, a felső középfokú végzettség növelését, és a felnőttek növekvő tanulási aktivitását. E célok teljesítésére a Bizottság 2005-ben visszatért, és megállapította, hogy azok teljesítése elmarad a várakozásoktól, így valószínű, hogy nem fognak teljesülni a 2010-re kitűzött referencia-szintek. f. Az iskolai végzettség kérdésköréhez kapcsolódóan szükséges megemlíteni, a 2004es maastrichti ”– a szakoktatásról és szakképzésről szóló – tanulmány „figyelmeztetését”, mely szerint 2010-ben

az európai munkaerő új állásokhoz

megkövetelt végzettségi szintje, rendkívül megnő. E szerint 2010-re az új állások majdnem 50 %-a követel majd meg felsőfokú végzettséget, 40 % alatt lesz a felső középiskolai osztályok elvégzését igénylő állások aránya, és az összes állás csak körülbelül 15 %-a lesz elérhető az alapfokú végzettségűek számára! g. 2004-2006-ben az Unió állásfoglalásai egyre erőteljesebben szorgalmazzák egyrészt, az oktatás szélesebb körű szerepének megvalósítását, így többek között a közös kulturális háttér megőrzésében és megújításában, az alapvető társadalmi és állampolgári értékek megőrzésében, és fejlesztésében, mint például a társadalmi és kulturális sokféleség, az állampolgári egyenlőség, és tolerancia. Másrészt kiemelték, hogy az oktatás fontos funkciója a munkába állás és a munkahely megtartásának segítése az emberek számára, mind az iskolás, mind a felnőttkorban. (10) Ezen célok elérése érdekében fejleszteni kell az együttműködést a politikák alkotói, az oktatást és képzést nyújtók, a szociális partnerek, valamint a munkáltatók és a tanulók között. Összefoglalva: érzékelhető, hogy az Unió folyamatos és tudatos munkával fejlesztette az

emberi

erőforrás-fejlesztés

alapvető

célkitűzésének

megvalósításához:

az

alkalmazkodó-képesség növeléséhez szükséges feladatrendszer tartalmát. Az általános, a szakmai és a munkavállalói tulajdonságok minél pontosabb feltárása és leírása elengedhetetlen feltétele a közös európai feladat- és módszertan kidolgozásának. 13



Az is jól látszik, hogy a Közösség folyamatosan, komplex problémakörként kezelte a fejlesztési folyamatot, hiszen nemcsak a szűkebb értelemben vett kompetencia-rendszer meghatározását ösztönözte, hanem az állampolgári, a szociális, és a kulturális együttműködés gyakorlásához szükséges tulajdonságok fejlesztését is. (11) Hazai célkitűzések és indokaik

1. A foglalkoztatáshoz szükséges tudás tartalma Az elmúlt húsz évben az emberi erőforrás-fejlesztés a magyar társadalom- és gazdaságfejlődés egyik központi problémakörévé vált, melynek több oka van. A gazdaság-stratégiai indok az, hogy Magyarország világgazdaságba történő, magasabb szintű integrációjának szinte kizárólagos erőforrás-tartaléka a munkaerő, illetve annak minősége

és

fejlődőképessége,

tekintettel

természeti

erőforrásaink

közismert

szűkösségére. A hazai foglalkoztatás- és képzéspolitika együttesen érdekelt abban, hogy a társadalom gazdaságilag aktív – a 15-64 éves korosztályt magában foglaló – része folyamatosan olyan tudással rendelkezzen, amely a globális piacgazdasági verseny körülményei között biztosítja a mindenkori foglalkoztatást. Ennek több követelménye van, így többek között • az egyén jó minőségű – a munkaerőpiacon keresett –, szakmai tudása és munkavégző képessége, illetve annak folyamatos fejlesztése (korszerűsítése), beleértve a technikai-technológiai változásokhoz való alkalmazkodást; • az egyén megfelelő pályaorientációs (első szakképesítés megszerzése előtt pályaválasztási, utána pályakorrekciós) képessége, különösen a képességeknek és a képzési lehetőségeknek megfelelő szakképesítés (szakma) megválasztása; • az egyénnek a munka világával kapcsolatos egyéb: megfelelő munkahelykeresési, munkahely-megszerzési, illetve munkahely-megtartási képessége; • a váratlan munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodás képessége; • az egyén megfelelő tanulási képessége, mely meghatározó a kiválasztott szakképesítés elsajátításának sikerességében, illetve a megszerzett szakmai tudás minőségében (szakmai kompetenciákban); de ugyanúgy lényeges kritériuma a pályaorientációs, és a munka világával kapcsolatos tulajdonságok megszerzésének is. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

14


Fentiek alapján érzékelhető az a komplex kihívás, hogy az alkalmazkodóképesség kialakulásához, a megfelelő szintű tartós foglalkoztatáshoz, nem elegendő a munkaerő megfelelő

szakképzettsége,

azon

túl

szükséges

a

megfelelő

pályaorien-

tációs/pályakorrekciós képesség is, illetve a munka világával kapcsolatos más tulajdonságok. Ezen követelmények realizálásához az államnak is hozzá kell járulnia az egyének számára nyújtandó segítség rendszerszerű megteremtésével: a pályaorientációs-, és karrier-tanácsadó hálózatok kiépítésével, illetve megfelelő képzés-támogatási rendszer működtetésével, mint ezt látjuk a hazai fejlődésben is. Megjegyezhető, hogy a felsorolt képességek kifejlesztése, és folyamatos fenntartása az átlagosnál jóval nehezebb feladatot jelent az alacsonyabb iskolázottságú, esetleg szakképzetlen, és általában szociális hátrányokkal is rendelkező rétegek számára, melyhez nyilvánvalóan nagyobb segítséget kell kapniuk. 2. Az önálló tevékenység követelménye – a kompetencia Érdekes folyamatnak lehettünk tanúi az elmúlt tíz évben az egyén felelősségének hangsúlyozásában: saját életútjának és karrierjének alakításában, ebből következően boldogulásának és sorsának formálásában. A gazdasági-társadalmi alkalmazkodóképesség fejlesztését szolgáló oktatási-képzési reformok mellett felerősödött az ember saját felelősségének hangsúlyozása a munkavégző képesség erősítésében és fejlesztésében, melynek oka nyilvánvalóan objektív: a piacgazdaság viszonyai között nem lehet „központi” intézkedésekkel gazdasági, munkaerő-piaci, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó képzési folyamatokat meghatározni, legfeljebb befolyásolni. Az előzőekben összefoglalt, magasabb szintű követelmények társadalmi indítéka a piacgazdaság követelményrendszeréből fakad, amely szerint az önálló tevékenység követelménye megkülönböztetett jelentőségű. Ezért az angolszász országokban megalkották a kompetencia fogalmát, amely egy adott munka (tevékenység) végzéséhez, új érték előállításához, vagy munkakör betöltéséhez (ellátásához) szükséges tudás.

15



A kompetencia hazai hivatalos fogalmát a felnőttképzési törvény definiálja: „A felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott

feladat

eredményes

teljesítésére.”

(2001.

évi

CI.

törvény

a

felnőttképzésről) Ebből az értelmezésből adódóan a kompetencia birtoklása „kompetenssé” tesz, azaz felhatalmazási lehetőséget is ad egy adott munkakör betöltésére, feladat végzésére stb.

A kulcskompetenciák (KK) szerkezete

KK fogalmának meghatározása

KK ismerettartalma

KK készségtartalma

KK attitűdtartalma

1. ábra: A kulcskompetenciák szerkezete

A törvényi meghatározásból látható, hogy ez a tudás komplex: magában foglalja az ismeretek, a cselekvések (készségek) és az attitűdök (magatartás) olyan együttesét, amelyek garantált teljesítményt eredményeznek az adott - kisebb-nagyobb – feladat elvégzésekor, vagy működési területen. (Például: egyedi munkák végzése, konkrét termék előállítása, teljes- vagy részmunkakör ellátása, stb. - hozzátehető: további betanítás nélkül!) Megjegyzés: a kompetencia-centrikus – tehát a tényleges és mérhető teljesítményen alapuló – tudás megszerzése, illetve annak folyamatos fejlesztése az egyén elsődleges érdeke, hiszen amennyiben a munkavállaló nem éri el az aktív és önálló tevékenység szintjét, tartós foglalkoztatása még keresett szakma esetén sem garantálható. Nyilvánvaló az is, hogy aki egyszerű műveleteket csak állandó utasítások mellett képes végrehajtani, azt alacsonyabb foglalkoztatási minőség várja, mint azt, aki bonyolult feladat önálló (megismerő) végrehajtására képes. Mindennek a jelentősége abban van,


16


hogy az egyént fiatal korától segíteni kell abban, hogy reális önértékelő képessége alakuljon ki, és annak megfelelően válasszon pályát, illetve tervezze karrierjét. Összefoglalva: a kompetencia értelmezése kettős, egyrészt jelenti a személy olyan tudását, illetve munkavégző képességét, amelynek birtokában képes egy konkrét feladat meghatározott minőségű elvégzésére, másrészt felhatalmazást jelent egy meghatározott munka elvégzésére vagy egy munkakör betöltésére. Lényeges, hogy egy szakképesítés megszerzésének célja a szakmai tudás olyan szintű elsajátítása,

amelynek

eredménye

az

adott

szakképesítés

szakmai

és

vizsgakövetelményeiben meghatározott irányú és mértékű munkavégző (feladatmegoldó) képesség.

A kulcskompetenciák funkciója

a tudásalapú társadalomban növelni a

foglalkoztathatóságot

társadalmi kohéziót

személyes karriert

2. ábra: A kulcskompetenciák funkciója A kulcskompetenciák rendszere

Az előzőek alapján összefoglalható: a piacgazdaságon alapuló demokratikus társadalmakban az emberrel, mint humán erőforrással szemben három kihívás érvényesül folyamatosan. • Az egyik kihívás az, hogy a folyamatos technikai-technológiai változásokhoz képes-e az egyén alkalmazkodni, meg tudja-e szerezni azt a tudást, amely szükséges a foglalkoztatáshoz a piacgazdaság körülményei között; képes-e tudását folyamatosan fejleszteni: iskolai vagy iskolai rendszeren kívüli – formális, nem-formális, vagy informális keretek közötti – tanulással.

17



• A második kihívás az egyén számára az, hogy a piacgazdasági verseny keretei között ténylegesen megvalósul-e a munkához való joga, meg tudja-e őrizni, vagy meg tudja-e szerezni azt a munkahelyet, amely biztosítja számára a megélhetést, illetve a boldogulást. • A harmadik kihívás az ember társadalmi létéből következik, hogy képes-e mindig beilleszkedni a szűkebb és a tágabb környezetbe: állampolgárként, de szociális és kulturális partnerként egyaránt. Fentiek miatt kulcskérdés, hogy meg lehet-e határozni egyértelműen azokat a tulajdonságokat, illetve tudást, amelynek birtokában az egyén képes leküzdeni a vázolt kihívásokat, és az életpálya építése során biztonsággal tudja megoldani foglalkoztatását, képes saját karrierjének építésére, és harmonikusan tud élni szűkebb és tágabb környezetében. A biztonságos életpálya építéséhez (karrier) ötféle, különböző tudás-rendszer „birtoklása„ szükséges: 1. Az általános műveltség kompetenciái; 2. A szakmai tudás kompetenciái; 3. A munka világának kompetenciái (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák); Utóbbi magában foglalja a pályaorientációs tevékenység folytatásához szükséges tudást, és az ún. munkavállalói kompetenciák körét, mint például az álláskeresési készségeket. 4. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái; valamint 5. A tanulás kompetenciái. Az Európai Uniónak a humán-erőforrás fejlesztésére irányuló kutatómunkája eredményeképpen

jelent

meg

a

2006.

decemberi

tanácsi

állásfoglalás

a

kulcskompetencia-referencia kerettel, mely pontosan definiálja az első és a második „kompetencia-csomagot” (tudás- és tulajdonság-rendszert).


18


A kulcskompetenciák teljes rendszere

EU kulcskompetenciák (referencia-keret)

• anyanyelven folytatott k. • idegen nyelveken folyt.k. • matematikai, természetés műszaki tudományi • digitális kompetencia • szociális és állampolgári • kezdeményezőkészség és vállalkozói komp. • kulturális tudatosság és kifejezőkészség • a tanulás elsajátítása

Pályaorientációs kompetenciák

• pályaorientáció • pályaválasztás • pályakorrekció kompetenciái

Munkavállalói kompetenciák

• álláskeresés • állás-elnyerés • munkahelymegtartás kompetenciái

3. ábra: A kulcskompetenciák teljes rendszere

A fenti ábrában összefoglalt kompetencia-csomag az EU referenciakereténél bővebb, mert tartalmazza a pályaorientációs tevékenységhez, valamint a munkavállaláshoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kompetencia alrendszereket is, nem tartalmazza viszont magának a szakmai tudásnak a kompetenciáit. Megjegyzés: Az ábrában feltüntetett pályaorientációs és munkavállalói kompetenciák irodalma ma már Magyarországon is szerteágazó, így azokat most külön nem részletezzük.

IV.1.1.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az Európai Unió főbb dokumentumait, melyekben az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan foglalt állást különböző kérdésekben! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Nevezze meg az Európai Unió azon dokumentumát, amelyben a kulcskompetenciákat definiálta, illetve fejlesztésükre vonatkozóan foglalt állást! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

19



3. Nevezzen meg olyan dokumentumokat, melyekben az EU előkészítette a kulcskompetenciákra vonatkozó állásfoglalását! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. A kulcskompetenciák tartalmi felépítése hármas tagozódású: ………………..ből, …………….ból, és ……………ből állnak. 5. A kulcskompetenciákat ……….

fontossági sorrendbe állítani, mert azok

összefüggnek egymással. 6. Írjon példákat olyan kulcskompetencia-párokra, melyek fejlettsége kihat egymásra! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. IV.1.2. Tanulási feladat IV.1.2.1. Az EU kulcskompetenciái

IV.1.2.2. A tananyag részletes bemutatása A tananyag-rész vázolja a kulcskompetenciák rendszerét – az EU-referenciakerete alapján –, ezen belül röviden indokolja csoportosítást, illetve az egyes csoportokba sorolt kompetenciák szükségességét. A feladat az alábbi kompetenciákat, illetve kompetencia-csoportokat foglalja össze röviden: • A kommunikációs kulcskompetenciák •

anyanyelvi

•

idegen nyelvi

• A szakmai tudás kulcskompetenciái •

matematikai kompetencia

•

természet-, és műszaki tudományi kompetencia

•

informatikai (ICT), digitális kompetencia


20


• A társadalmi beilleszkedés és együttélés kulcskompetenciái •

szociális kompetencia

•

kulturális tudatosság

•

aktív állampolgárság

• A sikeres karrier kulcskompetenciái •

kezdeményezőkészség

•

vállalkozói készség

• A sikeres életút kulcskompetenciája •

tanulási kompetenciák

Az Európai Unió referenciakerete

Az előző fejezetben már vázolt EU-referenciakeret alapján látható volt, hogy az Unióban elfogadott kulcskompetenciák a következők: • anyanyelvi (beszéd, olvasás, írás), • idegen nyelvi (beszéd, olvasás, írás), • matematikai kompetenciák, • természet-, és műszaki tudományi kompetenciák, • digitális kompetencia (számítógép- és Internet-használat), • szociális és állampolgári kompetenciák, • kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák, • kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciái, • a tanulási képesség kompetenciái. Az EU-referenciakeretben szereplő kompetenciákat rendszerezve, látható, hogy az EU kulcskompetenciák lényegében négy csoportba sorolhatók – mint azt az előző fejezetben már vázoltuk: 1. Az általános műveltség kompetenciái (kommunikáció: anyanyelv, idegen nyelv,

matematika,

természet-

és

műszaki

tudományok,

digitális

kompetencia); 2. A munka világának kompetenciái (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák); 3. A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciái; 4. A tanulás kompetenciái.

21



(Az EU-kulcskompetenciákat kiegészítő kompetenciákat, - például a pályaorientációs, és más, a munka világához tartozó kompetenciákat -, most nem tárgyaljuk.) 1. Az általános műveltség kulcskompetenciái A referenciakereten belül az általános műveltség tudás-keretébe tartoznak: • a kommunikációs kompetenciák, • a matematikai kompetencia, • a természet-és műszaki tudományi kompetenciák. Nyilvánvaló, hogy a kommunikációs kompetenciák tovább bonthatók: • anyanyelvi, • idegen-nyelvi, és • digitális kompetenciára. Az általános műveltség kulcskompetenciáit több okból tartjuk jelentősnek. • Egyrészt, a mindenki számára szükséges anyanyelvi kommunikációs tudás tartalmát jelentik, amely lehetővé teszi a társadalomba történő beilleszkedést az alapvető kommunikációs kompetenciák révén (írás, olvasás, beszéd). Az anyanyelv irodalmi ismerete, magas szintű művelése továbbá alapvető része az általános

műveltségnek,

amelyből

fakadnak

további

magasabbrendű

tulajdonságok is (pl. hazaszeretet). • Másrészt, kiinduló alapja minden magasabb rendű tudásnak, – például a szakmai tudásnak (szakképesítésnek) –, hiszen a szakmai kompetenciák a közismeretikre épülnek. (matematikai, természettudományi, digitális, stb.) • E

vonatkozásban

neveztük

ezeket

a

kompetenciákat

szakmai

kulcskompetenciáknak is, tekintettel arra, hogy birtoklásuk nélkül nem lehetséges szakmai tudást szerezni. • Végül, az általános műveltség kulcskompetenciái az egész életen át tartó tanulásnak is alapfeltételei, hiszen az életpálya sikeres befutásához, illetve aktív alakításához akár többször is szükséges szakmát váltani, ennek pedig alapfeltétele a megfelelő szélességű és mélységű általános műveltségi kompetenciák birtoklása. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

22


2. A társadalmi kompetenciák A társadalmi együttélés és beilleszkedés kompetenciáinak

főcsoportja is tovább

bontható • a szociális és állampolgári kompetenciákra, • a kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciáira, illetve • a kockázatvállalási és a vállalkozói készség kompetenciáira. Utóbbit azért soroltuk ide, mert – mint a későbbi kifejtésből kitűnik –, ez a kompetencia-csomag

tartalmazza

többek

között

az

egyén

önálló

véleménykialakításának és döntési kockázat-vállalásának kompetenciáit, melyek alapvető fontosságúak a tudatos, és sikeres társadalmi beilleszkedéshez, illetve karrierhez. 3. Az életvezetési, életpálya-építési kulcskompetenciák Az életvezetés, és az életpálya-építés egyik „kulcskompetenciája” a tanulási képesség birtoklása. Az EU referenciakerete tartalmazza a tanulási kompetenciákat is, melyek alapvetően eszköz jellegű tudást jelentenek, hiszen birtoklásuk magának az általános műveltség vagy a szakmai tudás megszerzésének feltétele. Ugyanakkor a tanulási kompetencia „kulcsfeltétel”, melynek alapvető oldalait és technikáit (írás, olvasás, beszéd, gondolkodás) mindenkinek olyan mértékig kell elsajátítani, amilyen jellegű tanulási célt, illetve feladatot vállal. Nyilvánvalóan más jellegű tanulási cél az alapműveltség elsajátítása, mint valamely konkrét szakmai tudás megszerzése. (Természetesen a sikeres életpálya-építéshez, illetve a hatékony életvezetési képességhez – a tanulási képességen kívül –, még további tulajdonságok birtoklása szükséges, mint például a reális önértékelés, a célirányos probléma-megoldó gondolkodás, a kitartó motíváció (akarat), stb., ezeket a jellemzőket azonban a teljes modulfüzet-sorozat más egységei tárgyalják).

IV.1.2.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az Európai Unió referencia-keretében foglalt nyolc kulcskompetenciát! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 23



2. Sorolja fel az általános műveltségbe sorolható kulcskompetenciákat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel a szakmai tudás fejlesztési alapjaként figyelembe vehető kulcskompetenciákat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Sorolja fel a társadalmi beilleszkedést támogató kulcskompetenciákat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

Felmérés és értékelés a IV.1. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a kulcskompetenciák alkalmazásának indokairól.

(20 pont)

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Írásbeli feladat - a kulcskompetenciák rendszeréről. (30 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3-7. Írásbeli feladat az egyes kompetencia-csoportok fő tartalmáról. (5x10 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


24


IV. 2. Lecke: A kommunikációs kompetenciák Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetenciákat. A lecke fő tartalma • az anyanyelv, mint kommunikációs kulcskompetencia fő funkciója és tartalma; • az idegen nyelv (nyelvek), mint kommunikációs kulcskompetencia(ák) fő funkciója és tartalma. Az anyanyelv és az idegen nyelvek birtoklásának összefüggése más kulcskompetenciák funkcionálásával. A tanulási feladatokhoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye az átfogó ismeretek elsajátítása az anyanyelv és az idegen nyelvek – mint kulcskompetenciák – fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a kommunikációs tudás e két fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni

az

anyanyelv

és

az

idegen

nyelv(ek),

mint

EU-

kulcskompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, meghatározni a jobb minőségű, kiterjedtebb, és hatékonyabb hazai alkalmazás elméleti és gyakorlati indokait; • meghatározni (definiálni) az anyanyelv és az idegen nyelv(ek), mint EUkulcskompetenciák általános – ismeret-készség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; • bemutatni az anyanyelv és az idegen nyelv(ek), mint EU-kulcskompetenciák jelentőségét és alapvető hasznosságát az életpálya-építésben (pályaorientáció-

25



pályaválasztás –pályakorrekció, stb.), illetve a munka világában (álláskeresés, álláselnyerés, munkahely-megtartás, stb.).

IV.2.1. Tanulási feladat IV.2.1.1. Az anyanyelv, mint kulcskompetencia

IV.2.1.2. A tananyag részletes bemutatása A

IV.2.1.

tanulási

feladat

keretében

megismerhetők

az

anyanyelv

mint

kulcskompetencia jelentősége, , illetve szerepe a kommunikációban, továbbá az egyes kompetencia-elemei (anyanyelvi ismeretek, készségek, és attitűdök). Az anyanyelvi kompetencia jelentősége kettős. Alapvető fontosságú azért, mert csak az csak az anyanyelv birtokában képes az egyén beilleszkedni az őt körülvevő (közvetlen) közösségi környezetbe (pl.: család, iskola, munkahely), illetve tud ténylegesen részt venni a szélesebb társadalmi életben (pl.: állampolgári jogok aktív gyakorlása). Másrészt ez a kompetencia az alapja a tanulásnak, hiszen tanulni kommunikációs készségek (olvasás, írás, beszéd) nélkül nem lehet. Az anyanyelvi kompetencia fő tartalma tehát egyrészt konkrét képességet jelent, amelynek révén ki tudjuk fejezni véleményünket, gondolatainkat és érzéseinket szóban és írásban - (pl.: hallott szöveg értése és beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) -, másrészt ez a kompetencia komplex képesség, amelynek révén az egyén részt vehet a társadalmi és a kulturális életben, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kompetenciához kapcsolódó ismereteket, és készségeket foglalja össze a következő két ábra.


26


Az anyanyelven folytatott kommunikáció ismeretei

verbális kapcsolattartás alapjai

nyelvi és irodalmi stílusok

• köszönés • bemutatkozás • szándék közlése • kérdezés • válaszadás

• nyelvi stílusok • irodalmi stílusok • nem irodalmi stílusok • kommunikációs helyzet és stílus

alapismeretek

• szókincs • nyelvi funkciók • funkcionális nyelvtan

4. ábra: Az anyanyelven folytatott kommunikáció ismeretei A fenti ábrából látható, hogy az anyanyelven folytatott kommunikáció megköveteli az egyéntől, hogy rendelkezzen a szókincs, a funkcionális nyelvtan és a nyelvi funkciók ismeretével. Ez magában foglalja a verbális kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi stílusok körét, a különféle nyelvi stílusok és regiszterek fő sajátosságait, és a nyelv és a kommunikáció változását különféle helyzetekben.

Az anyanyelven folytatott kommunikáció készségei

Alapvető készségek

szóbeli és írásbeli kommunikáció • különböző helyzetekben • különböző követelmények esetén (pl.: érvelés, meggyőzés)

Speciális készségek

különböző szövegek • megkülönböztetése • felhasználása információk • keresése • összegyűjtése • feldolgozása • segédeszközök alkalmazása

5. ábra: Az anyanyelven folytatott kommunikáció készségei

27



Látható, hogy az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy tudjon mind szóban, mind írásban érintkezni különféle kommunikációs helyzetekben, illetve képes legyen figyelemmel kísérni, és a helyzet követelményeihez igazítani kommunikációját, így többek között szóbeli és írásbeli érveit a cél érdekében, de a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően tudja megfogalmazni és kifejezni. Az anyanyelvi készség mint kompetenciaelem, magában foglalja továbbá azt is, hogy az egyén képes információkat keresni, azokat összegyűjteni és feldolgozni, annak során különféle

típusú

szövegeket

tud

megkülönböztetni

és

felhasználni,

illetve

segédeszközöket alkalmazni Az anyanyelven folytatott kommunikáció magasabb rendű „művelése” pozitív attitűdöt (szemléletet, hozzáállást, magatartást), illetve gyakorlatot igényel. Ennek magában kell foglalnia a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődést („Hogy van?; Van valamilyen problémája?; Segíthetek valamiben?), ugyanakkor a kritikus és építő jellegű párbeszédre való hajlamot (Alapvetően igaza van, viszont amit hangsúlyoztam az is fontos, mert…; Örülök, hogy Ön is így látja, mert…; Véleményem szerint kettőnk álláspontja nem is áll távol egymástól, mivel…; Kérem, még egyszer gondolja át álláspontját, mert ha azt fenntartja, akkor annak következményei nem kívánatosak, például; stb.). A magasabb minőségű anyanyelvi kapcsolat lényegi jellemzője az esztétikus, kulturált nyelvhasználat, és stílus, illetve az arra való törekvés. Ez a szemlélet, illetve gyakorlat segítheti az anyanyelv társadalmi kulcsszerepének elfogadását, és a funkciójának kiteljesedését. Összefoglalva: a kommunikációs kompetencia minősége alapvetően függ az anyanyelv elsajátításának mértékétől, melyben természetesen fontos tényezők az anyanyelvi ismeretek és készségek, de az attitűd is, ahogyan az egyén azonosul az anyanyelvi környezettel, és maga is formálja azt.

IV.2.1.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az anyanyelv ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

28


2. Sorolja fel az anyanyelv készség-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3. Sorolja fel az anyanyelv attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 4. Írjon példákat olyan anyanyelvi kommunikációs feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci beilleszkedésére! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ IV.2.2. Tanulási feladat IV.2.2.1. Az idegen nyelv mint kulcskompetencia

IV.2.2.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.2.2. tanulási feladat keretében megismerhető az idegen nyelv mint kulcskompetencia jelentősége, illetve szerepe a kommunikációban, továbbá az egyes kompetencia-elemei (idegen nyelvi ismeretek, készségek, és attitűdök). Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak a nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között, illetve a soknemzetiségű országokban, és az embereknek munkát vállalni az anyaországon kívül. Az idegen nyelvi kompetenciák fő tartalma döntő részben az anyanyelven folytatott kommunikáció azonos készségeivel jellemezhető, tehát olyan képességet jelent, amelynek segítségével – hasonlóan az anyanyelvi kompetenciákhoz – az idegen nyelvi környezetben is kifejezhetők a vélemények, a gondolatok, és az érzelmek - szóban és írásban -, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben egyaránt. 29



Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció olyan attitűdöt igényel, mint például az interkulturális megértés, amelyhez szükséges a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelv kulturális vonzatának és változatosságának ismerete. Európában ez a szemlélet azért különösen fontos, mert az európai multikultúrális és többnyelvű társadalmakban elismert tény, hogy az anyanyelv nem minden esetben a tagállam hivatalos nyelve, vagy az anyanyelv csak egyike a hivatalos nyelveknek. (Megjegyzés: a kulcskompetenciák EU-referenciakeretének hivatalos változatában lábjegyzet rögzíti a következőket „Az európai multikulturális és többnyelvű társadalmakban elismert tény, hogy az anyanyelv esetleg nem minden esetben a tagállam hivatalos nyelve, és hogy a hivatalos nyelven való kommunikáció képessége előfeltétele az egyén teljes körű társadalmi részvételének. Egyes tagállamokban előfordulhat, hogy az anyanyelv csak egyike a hivatalos nyelveknek. Az ilyen esetekre alkalmazandó intézkedések az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, különleges igényeiknek és körülményeiknek megfelelően.” - Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU L 394/14 (1) - 2006.12.30.

IV.2.2.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az idegen-nyelv ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel az idegen-nyelv készség-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel az idegen-nyelv attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat olyan idegen-nyelvi kommunikációs feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


30


Felmérés és értékelés a IV.2. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a kommunikációs kompetenciák alkalmazásának indokairól. (20 pont) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Írásbeli feladat - a kommunikációs kompetenciák rendszeréről. (30 pont) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3-4. Írásbeli feladat az anyanyelvi, és az idegennyelvi kompetenciák fő tartalmáról. (2x10 pont) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

IV. 3. Lecke: A szakmai tudás alapkompetenciái 31



Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül a szakmai tudás alapkompetenciáit: a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciákat. A lecke fő tartalma • a matematika, mint a szakmai tudás kulcskompetenciájának fő funkciója és tartalma; • a műszaki- és a természettudományok tudás, mint a szakmai tudás kulcskompetenciáinak fő funkciói és tartalmuk; • a digitális kompetencia, mint a szakmai tudás egyik kulcskompetenciájának fő funkciója és tartalma. A matematikai, a műszaki- és a természettudományos, valamint a digitális kompetenciák összefüggése más kulcskompetenciák funkcionálásával. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye átfogó ismeretek elsajátítása a matematikai, a műszaki- és a természettudományos, valamint a digitális kompetenciák – mint kulcskompetenciák –, fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a tudás e három fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciák jelentőségét az egész életen át tartó tanulás folyamatában, • meghatározni (definiálni)a matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciákat, mint EU-kulcskompetenciák általános – ismeretkészség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét;


32


• bemutatni matematikai, a műszaki- és természettudományos, és a digitális kompetenciák

jelentőségét

az

életpálya-építésben

(pályaorientáció-

pályaválasztás –pályakorrekció, stb.).

IV.3.1. Tanulási feladat IV.3.1.1. A matematikai kompetencia

IV.3.1.2. A tananyag részletes bemutatása A

IV.3.1.

tanulási

feladat

keretében

megismerhetők

a

matematika

mint

kulcskompetencia jelentősége, szerepe a teljes tudásban, az egyes kompetencia-elemek (matematikai ismeretek, készségek, és attitűdök). A matematikai kompetencia jelentősége a többi kulcskompetencia közül kiemelkedik, fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. Ennek oka egyrészt az, hogy a bennünket körülvevő természeti jelenségek leírásának alapvető eszköze a matematika, másrészt, a logikus és objektív gondolkodás elsajátításában a matematika szerepe meghatározó, harmadrészt a napi életben nem lehet alapvető matematikai tudás nélkül cselekvőképesen részt venni, gondoljunk a számolás szerepére. A matematikai kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismereteket, készségeket és attitűdöket a 6. ábra mutatja.

33



A matematikai kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

készségek

• számok, mértékek • alapműveletek, formák • fogalmak, koncepciók

• elvek, folyamatok alkalmazása • bizonyítások • matematikai nyelvi kommunikáció • segédeszközök alkalmazása

attitűdök

• igazság tisztelete!! • dolgok okának és • érvényességének keresése

6. ábra: A matematikai kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei A matematikai kompetencia fő tartalma a matematika alkalmazásának képességét foglalja magában: a számtani-mennyiségtani műveletektől a mindennapi problémák matematika segítségével történő megoldásáig. A matematikai kompetencia kiterjed a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességére, beleértve a logikus és a térbeli gondolkodást, valamint az ilyen jellegű megjelenítés értelmezését (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). Látható, hogy a matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és az alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét, a matematikai fogalmak és koncepciók ismeretét. Az egyénnek rendelkeznie kell ugyanakkor azzal a készséggel, hogy alkalmazni is tudja az alapvető matematikai szabályokat, elveket és folyamatokat a mindennapi életben: a munkahelyen, és otthon a magánéletben. Ennek része az ún. matematikai nyelvi kommunikáció elsajátítása – mint például az alapműveletekben, a viszonyszámok alkalmazásában való jártasság szóban és írásban. A matematikai kompetenciához szükséges pozitív attitűd a tények – az igazság – tisztelete, és az a törekvés, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük. Ez a szemlélet nem alakul ki magától, mivel az ember alapvetően szubjektív, és szándékainak, törekvéseinek, illetve rövid távú érdekének látszólag „ellentmond”, ha SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

34


szigorú matematikai tényszerűséggel kell megítélnie saját helyzetét, vagy a szóbanforgó jelenség, dolog értékét, és annak alapján dönteni. Az egyén tényleges érdeke azonban a matematika „igazságának” figyelembe vétele, mivel annak törvényszerűségei objektívek, azaz – a természeti törvényekhez hasonlóan –, tudatunktól függetlenül érvényesülnek. Ennek az összefüggésnek a figyelembe vétele és érvényesítése a sikeres életpálya-építés és karrier egyik alapfeltétele, hiszen hosszú távon nem lehetünk sikeresek, ha nem a pontos valóságra építünk.

IV.3.1.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a matematikai kompetencia ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Sorolja fel a matematikai kompetencia készség-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3. Sorolja fel a matematikai kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 4. Írjon példákat olyan matematikai kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

35



IV.3.2. Tanulási feladat IV.3.2.1. A természet- és műszaki tudományos kompetencia

IV.3.2.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.3.2. tanulási feladat keretében megismerhetők a természet- és műszaki tudományos kulcskompetenciák jelentősége, szerepük a teljes tudásban, az egyes kompetencia-elemek (a természet- és műszaki tudományos ismeretek, készségek, és attitűdök). A

természet-

és

műszaki

tudományos

kompetenciák

jelentősége

a

többi

kulcskompetencia közül kiemelkedik - fontossága talán az anyanyelvihez hasonlítható -, mert szerepe a reális világ megértésében, illetve a társadalmi beilleszkedésben az átlagosnál nagyobb. A természettudományi kompetencia jelentősége az, hogy az ember ilyen irányú tudása szükséges a természeti világ megértéséhez és magyarázatához, a fizikai világ problémáinak, jelenségeinek, törvényeinek felismeréséhez, illetve bizonyításához, a szükséges következtetések levonásához. A műszaki tudományok terén meglévő kompetenciák azért szükségesek, mert birtokukban lehetséges a természeti világ átalakítása emberi akaratnak és szükségletnek megfelelően. A természettudományi és technológiai kompetencia ugyanakkor magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyes ember felelősségét a változtatásokkal kapcsolatban. A természettudományi kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismereteket, készségeket és attitűdöket a 7. ábra mutatja. A műszaki és természettudományok terén szükséges ismeretek magukban foglalják a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos koncepciókat, elveket és módszereket; technológiák, technológiai termékek és folyamatok, valamint a tudomány és a technológia természeti világra gyakorolt hatásának ismeretét. E kompetenciák eredményeként az egyén megérti a tudományos elméletek, alkalmazások, technológiák társadalmi előnyeit, korlátait, az ezekkel kapcsolatos döntések értékeit és kockázatait.


36


A természet- és műszaki tudományi kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

• természeti világ alapelvei • alapvető tudományos elvek, koncepciók, és módszerek • technológiai termékek és folyamatok • tudomány és technológia természetre gyakorolt hatása

készségek

• technológiai eszk. gépek alkalmazása • tud.adatok alkalm. • tud. kutatás alapvető jellemzői ismerete és alkalm.

attitűdök

• kíváncsiság • kritikus értékelés • biztonság fenntarthatóság tisztelete

7. ábra: A természet- és műszaki tudományi kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

A készségek magukban foglalják a célok elérése, illetve a döntések meghozatala érdekében szükséges tudományos kutatások alapvető jellemzői meghatározásának, illetve a tudományos eredmények és adatok alkalmazásának kompetenciáját. Az iskolázott egyénnek képesnek kell lennie a tudományos eredmények alapján megfelelő következtetések levonására, azok eredményeinek befogadására. A tudományos és technikai-technológiai fejlődéssel kapcsolatos emberi magatartásnak magában kell foglalnia a kritikus értékelés és kíváncsiság attitűdjét, de az etikai kérdések iránti érdeklődést is. E vonatkozásban lényeges szemléleti követelmény a biztonság, más oldalról a fenntarthatóság iránti elkötelezettség a szűkebb és tágabb környezet vonatkozásában.

IV.3.2.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetenciák ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetenciák készség-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

37



3. Sorolja fel a műszaki és természettudományos kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat olyan műszaki és természettudományos kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

IV.3.3. Tanulási feladat IV.3.3.1. Informatikai (IKT) és digitális kompetencia

IV.3.3.2. A tananyag részletes bemutatása

Az informatikai (digitális) kompetencia jelentősége a modern világban kiemelkedő, mivel az információs társadalmi technológiák (IST) a korszerű társadalom minden szektorát átszövik. Ezek döntő része ma már digitális rendszerű, melyek kiterjednek a munka, a tanulás és a szabadidő szinte teljes területére, ezért a digitális kompetenciák birtoklása elengedhetetlen a modern társadalomban való érvényesüléshez. A digitális kompetencia tartalma magában foglalja egyrészt az információs kommunikációs technológiák (IKT) szerepének tudatos elfogadását a mindennapi életben, másrészt az információ megkeresésének, összegyűjtésének és feldolgozásának digitális képességét. Az alábbi ábra az informatikai (digitális) kompetencia ismeret-készség-attitűd oldalait foglalja össze.


38


A digitális kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

• jogi / etikai szabályok • információ tárolás • információ kezelés ismeretei / szabályai

készségek

• szövegszerkesztés • táblázatkezelés • Internet-használat • információ- keresés - gyűjtés - feldolgozás

attitűdök

• kritikus gondolkodás • kreativitás • innováció

8. ábra: A digitális kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

Az informatikai (digitális) kompetencia ismeretei magukban foglalják az IKT szerepének és lehetőségeinek értését és ismeretét a munkában, valamint a személyes és társadalmi életben. Ismerni szükséges e kompetencia szerepét a kreativitás és az innováció támogatásában, és alapismeretekkel kell rendelkezni a digitális technika interaktív használatához tartozó jogi és etikai elvekről. Az informatikai (digitális) kompetencia készségei magukban foglalják a főbb számítógépes alkalmazásokat, mint például, az információ tárolását, és feldolgozását, így többek között a szövegszerkesztést, az adattáblázatok és adatbázisok kezelését. Az egyénnek ma már képesnek kell lennie az Internet útján történő információszerzésre és kommunikációra. Az európai uniós követelmények megfogalmazzák az egyén digitális kompetenciájának kiterjesztését komplex információ előállítására és bemutatására, valamint a tanulás és a kutatás számára történő alkalmazására. Az informatikai (digitális) kompetenciához kapcsolódó szemléletnek kritikus és megfontolt mérlegelést kell követelnie az IKT használatából adódó információtúlkínálat miatt, melynek során minősíteni szükséges magának az információ-forrásnak a megbízhatóságát is. Más oldalról az egyén nyitottsága szükséges a digitális kompetencia megszerzéséhez, az a meggyőződés, hogy olyan eszköz birtokába lép, amely megsokszorozza szűkebb és tágabb életcéljai elérési lehetőségét, mind szakmai, mind társadalmi és kulturális, mind magánéleti vonatkozásban.

39



IV.3.3.1. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetenciák ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetencia készség-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel az informatikai (digitális) kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat olyan informatikai (digitális) kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat az egyén munkaerő-piaci karrierjére. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Felmérés és értékelés a IV.3. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a kulcskompetenciák alkalmazásának indokairól.

(20 pont)

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Írásbeli feladat - a kulcskompetenciák rendszeréről. (35 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3-5. Írásbeli feladat az egyes kompetenciák fő tartalmáról. (3x15 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

40


IV. 4. Lecke: A társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciái Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül a társadalmi beilleszkedés és együttélés alapkompetenciáit: a szociális kompetenciát, a kulturális tudatosság és az aktív állampolgárság kompetenciáit. A lecke fő tartalma A társadalmi beilleszkedés és együttélés kompetenciáinak jelentősége egyrészt az, hogy képessé teszik az egyént a társadalmi és a szakmai életben történő hatékony, és építő módon való részvételre, az egyre sokszínűbb társadalomban, másrészt az, hogy az egyén szükség esetén képes ilyen típusú konfliktusok megoldására. A szociális kompetencia fő tartalma az interperszonális és interkulturális viszonyokból adódó különbségek megértésének, és kezelésének, illetve a szükséges együttérzésnek a képessége. Az állampolgári kompetencia fő tartalma a közügyekben való teljes körű, aktív és demokratikus módon való részvétel képessége. A lecke tartalmazza a szociális kompetencia, a kulturális tudatosság és az aktív állampolgárság kompetenciáinak összefüggését más kulcskompetenciákkal. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye: átfogó ismeretek elsajátítása a szociális kompetencia, a kulturális

tudatosság

és

az

aktív

állampolgárság

kompetenciái

–

mint

kulcskompetenciák –, fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a magatartás és a tudás e három fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni a szociális kompetencia, a kulturális tudatosság és az aktív állampolgárság kompetenciáinak jelentőségét az egész életen át tartó tanulás, illetve az emberi viselkedés folyamatában,

41



• meghatározni (definiálni) a szociális kompetencia, a kulturális tudatosság és az aktív állampolgárság kompetenciáit, mint EU-kulcskompetenciák általános – ismeret-készség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; • bemutatni a szociális kompetencia, a kulturális tudatosság és az aktív állampolgárság kompetenciái jelentőségét a társadalmi beilleszkedésben, és együttélésben.

IV.4.1. Tanulási feladat IV.4.1.1. A szociális kompetencia

IV.4.1.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.4.1. tanulási feladat keretében megismerhető a szociális kompetencia jelentősége, szerepe a társadalmi beilleszkedésben és viselkedésben (ismeretek, készségek, és attitűdök). Mint a lecke bevezetőjében említettük, a szociális kompetencia fő tartalma az interperszonális és interkulturális viszonyokból adódó különbségek megértésének, és kezelésének, illetve a szükséges együttérzésnek a képessége. A szociális kompetenciához kapcsolódó ismeret, készségek és attitűd elemeit a 9. ábra foglalja össze. A szociális kompetencia ismereteibe tartoznak egyrészt, az egyén és a különböző közösségek

(csoportok,

munkaszervezetek)

kapcsolatával,

a

nemek

közötti

egyenlőséggel és megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos felfogások, társadalompolitikai

megközelítések

(„politikák”),

másrészt

a

sikeres

interperszonális

kapcsolatokhoz, és a társadalmi részvétel gyakorlásához szükséges viselkedési szabályok.


42


9. ábra

A szociális kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

készségek

• egészséges életvitel

• tolerancia

• magatartási szabályok

• együttérzés

• esélyegyenlőség

• tűrőképesség

attitűdök

• együttműködés • integritás • sokféleség tisztelete

9. ábra: A szociális kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei A kompetencia-profil ismeretei kapcsolódnak az egyéni és társadalmi léthez, és segítik annak megértését, illetve alkalmazását, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, illetve családját, és közvetlen társadalmi környezetét e vonatkozásban pozitív irányban képes befolyásolni. A szociális kompetencia készségei olyan együttműködést jelentenek, amely biztosítja a különféle nézőpontok kifejezését és megértését. Ugyanakkor magában foglalja azt a képességet, hogy építő módon tudunk kommunikálni különféle környezetekben, toleranciát tudunk mutatni, bizalmat keltő módon tudunk tárgyalni, és képesek vagyunk az együttérzésre. Az egyénnek képesnek kell lennie kezelni a stresszt és a frusztrációt, amely szociális helyzetéből fakadnak. A szociális kompetencia az együttműködés, a magabiztosság és az integritás attitűdjén alapul. Az egyénnek érdeklődnie kell az interkulturális hatások iránt, értékelnie kell a sokféleséget, és ebből adódóan tisztelnie kell a másságot. Ugyanakkor nyitottnak kell lennie az előítéletek leküzdésére, illetve késznek kell lennie kompromisszumra.

43



IV.4.1.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a szociális kompetencia ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel a szociális kompetencia készség-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel a szociális kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat a szociális kompetencia olyan alkalmazási feladataira, melyek megoldása kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

IV.4.2. Tanulási feladat IV.4.2.1. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája

IV.4.2.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.4.2. tanulási feladat keretében megismerhető a kulturális tudatosság jelentősége, szerepe a társadalmi beilleszkedésben és viselkedésben, a népek, nemzetek közötti kapcsolatokban (ismeretek, készségek, és attitűdök). A kulturális tudatosságnak és kifejezőkészségnek, mint kompetenciának a jelentősége abban áll, hogy a különböző művészeti ágak - a zene, az irodalom, a képzőművészet, és az előadó-művészet – produkciói a humán világ elidegeníthetetlen, és csak az emberre jellemző része, ezért azok befogadása alapvető érdeke a civilizált társadalmaknak. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

44


Másrészt, a kulturális kifejeződés nélkülözhetetlen a kreatív képességek fejlesztésében, amely a különböző szakmatanulási képességek fejlesztésébe is átvihető. A kulturális tudás fő tartalma egyrészt magában foglalja a helyi, a nemzeti és az európai kulturális örökség ismeretét, valamint a világban elfoglalt helyük megértését. A kulturális tudatossághoz és kifejezőkészséghez, mint kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismereteket, készségeket, és attitűdöket foglalja össze a 8. ábra. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség elsajátításához egyfelől szükséges ismerni, az alapvető kulturális műveket, ideértve a népszerű kortárs kultúrát, másfelől elengedhetetlenül fontos megérteni Európa és a világ más régiói kulturális és nyelvi sokféleségét, az ennek megőrzésére irányuló igényt, az esztétikai tényezők jelentőségét a mindennapokban.

A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciáinak ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

• nemzeti / európai kulturális örökség • kortárs kultúra hely / tárgy / művek

készségek

attitűdök

• művek / előadások tisztelete és élvezete

• nyitottság / tisztelet

• önkifejezés sokfélesége

• esztétikai befogadókészség

• kulturális cselekvés

10. ábra: A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciáinak ismeretei, készségei, attitűdjei A kulturális tudatosság és kifejezőkészség készségei alapvetően a művek és előadások tiszteletét és élvezetét jelentik, másrészt a művészeti ágak/kifejezési formák sokfélesége révén megvalósuló önkifejezést, amely az egyén veleszületett képességeire épül. Ezen túlmenően: a kulturális tudatosság és kifejezőkészség készségei egyrészt abban testesülnek meg, hogy az egyén össze tudja kapcsolni saját nézőpontját mások 45



véleményével, másrészt fel tudja ismerni azokat a társadalmi és gazdasági lehetőségeket, amelyeket kulturális jellegű cselekvésben tud megvalósítani. A kulturális tudatosság és kifejezőkészség gyakorlásához szükséges attitűd egyrészt a művészi önkifejezés iránti tiszteletet jelenti -, amelynek alapfeltétele a kulturális sokféleség esztétikai befogadásának képessége -, másrészt a kulturális élet, az abban való részvétel igénylése, melynek alapfeltétele a saját nemzeti kultúra befogadása.

IV.4.2.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség készség-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel a kulturális tudatosság és kifejezőkészség attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat a kulturális tudatosság és kifejezőkészség olyan alkalmazási feladataira, melyek megoldásának minősége kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


46


IV.4.3. Tanulási feladat IV.4.3.1. Az állampolgári kompetencia

IV.4.3.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.4.3. tanulási feladat keretében megismerhető az aktív állampolgárság kompetenciájának jelentősége, szerepe a társadalmi beilleszkedésben és viselkedésben (ismeretek, készségek, és attitűdök). Az aktív állampolgárság kompetenciájának ismeretei tartalmazzák a demokrácia, az igazságosság, az egyenlőség, az állampolgárság és a különféle polgári jogok fogalmait. Szükséges továbbá ismerni a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeit és a fejlődés fő tendenciáit, beleértve a társadalmi és politikai mozgalmak fő céljait, értékeit és politikáit. Európában fontos ismerni az európai integráció főbb célkitűzéseit, és értékeit, ahogyan mindezek az elvek és törekvések az Európai Unió alapjogi chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban kifejezésre jutnak, illetve ahogyan azokat a különféle intézmények helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten - alkalmazzák. Az állampolgári kompetenciához kapcsolódó ismeret, készségek és attitűd elemeket a 9. ábra foglalja össze.

Az állampolgári kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

készségek

• fogalmak • fogalom-rendszerek • történelmi / társadalmi ismeretek

• kritikai elemzés

• együttműködés

• választási „tudás”

attitűdök

• emberi jogok tisztelete • felelősségérzet • közös értékek tisztelete

9. ábra: Az állampolgári kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

47



Az állampolgári kompetenciához tartozó készségek azokat a cselekvéseket jelentik, ahogyan az egyén részt vesz a közösségi tevékenységekben, együttműködik másokkal a közügyekben, valamint szolidaritást és érdeklődést mutat a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában. Jelenti továbbá, a helyi, a nemzeti és európai szinten megvalósuló döntéshozatal kritikus és alkotó, és a bennük való részvételt, különösen szavazás útján. Az állampolgári kompetencia gyakorlásának alapvető, pozitív attitűdje az emberi jogok teljes körű tisztelete, beleértve a demokrácia, az emberek közötti egyenlő jogok, a társadalmi szolidaritás elfogadását, és megértését, valamint mások értékeinek és magánéletének tiszteletben tartását.

IV.4.3.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel az állampolgári kompetencia ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel az állampolgári kompetencia készség-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel az állampolgári kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat olyan az állampolgári kompetencia alkalmazási feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat a társadalmi beilleszkedés és együttélés minőségére! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


48



(20 pont)

............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Írásbeli feladat - a kulcskompetenciák rendszeréről. (35 pont) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3-5. Írásbeli feladat az egyes kompetenciák fő tartalmáról. (3x15 pont) ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

IV. 5. Lecke: A sikeres karrier alapkompetenciái Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül a sikeres karrier alapkompetenciáit, ezen belül a kezdeményezőkészséget, és a vállalkozói készséget.

49



A lecke fő tartalma A sikeres karrier alapkompetenciáinak a jelentősége egyrészt az, hogy képessé teszik az egyént a gazdasági és a szakmai életben történő versenyképes tevékenységre, valamint önálló vállalkozások megalapítására és működtetésére. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia további jelentősége az, hogy funkcionálásuk alapfeltétele az egyén elképzelései, és céljai megvalósításának. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fő tartalma egyrészt az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy az egyén tervezni tudja saját céljai megvalósítását, ugyanakkor fel tudja mérni, és képes legyen vállalni azokat a kockázatokat, amelyek a célok megvalósítása folyamán, és utána felmerülhetnek. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye, hogy átfogó ismeretek elsajátítása a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia – mint kulcskompetenciák –, fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a magatartás és a tudás e két fontos része iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia jelentőségét az egész életen át tartó tanulás, illetve az aktív emberi tevékenység folyamatában, • meghatározni (definiálni) a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, mint EU-kulcskompetenciák általános – ismeret-készség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét; • bemutatni a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia jelentőségét a társadalmi beilleszkedésben, és együttélésben.


50


IV.5.1-2. Tanulási feladat IV.5.1-2.1. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

IV.5.1-2.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.5.1-2. tanulási feladat keretében megismerhető a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia jelentősége, szerepe. Ezek egyrészt a piacgazdaságon alapuló demokratikus társadalomba történő beilleszkedéshez szükségesek (hiszen ez a társadalom többek között a versenyen alapul), másrészt a gazdasági és a szakmai életben történő versenyképes tevékenység gyakorlásához. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia komplex képességet jelent. Egyfelől magában foglalja a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás tulajdonságait, beleértve azt a képességet, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és azokat megvalósítja. Másfelől természetesen tartalmazza valamely vállalkozás létesítéséhez, és működtetéséhez szükséges, – az adott vállalkozásnak megfelelő – speciális készségek és tudás birtoklását, beleértve a vezetési és szervezési képességet és tudást. A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia ismeret-, készség-, és attitűdelemeit a 9. ábra foglalja össze. Az ismeretek alapvetően magukban foglalják a gazdaság működésének jellemzőit, a szükséges

vállalkozási

jogszabályokat,

illetve

marketing-ismereteket.

A

kezdeményezőkészség fejlesztését, a vállalkozási ismeretek elsajátítását ugyanakkor az iskolai oktatás programjában is szerepeltetni kell, beleértve a háztartásgazdaság alapismereteit. A kompetencia készség-oldala is két szakaszban fejlesztendő. Egyrészt magában foglalja a fiatalkori nevelésben kialakítandó készségeket, az óvodai-iskolai oktatás során megoldandó feladatok révén, melyek segítik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás tulajdonságainak fejlesztését. Másrészt a felnőttkori célirányos tanulás szakaszát kell említeni, amely döntően a menedzselés (vezetés) feladatainak megtanulására, illetve megvalósítására irányul (ideértve a tervezés, a szervezés, az

51



irányítás, a vezetés és a delegálás, más oldalról az elemzés, a kommunikálás, a beszámolás, és az értékelés-önértékelés feladatait). A vállalkozói attitűdöt a kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a tanulásban, a munkában, valamint a személyes és társadalmi életben egyaránt. Magában foglalja ugyanakkor a célkitűzések elérését szolgáló motivációt és eltökéltséget, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések. Ezen szemlélet, illetve tulajdonságrendszer kialakításának is az iskolai oktatás oktatásnevelés során kell megkezdődnie, mert csak így lehet elérni, hogy az egyén reálisan tudja megítélni vállalkozási képességét, hogy ti. „hivatásszerűen” kíván-e vállalkozó lenni, vagy csak alkalmazotti munkája során fogja hasznosítani a szükséges „vállalkozói” tulajdonságokat.

Kezdeményezőkészség/vállalkozói kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

készségek

• gazdaság működése

• „menedzselés”

• vállalkozások szabályai

• önismeret

• „lehetőségek”

• együttműködés

attitűdök

• kezdeményezőkészség • motivácíó • akarat • innováció

12. ábra: Kezdeményezőkészség/vállalkozói kompetencia ismeretei, készségei, attitűdjei

IV.5.1-2.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

52


2. Sorolja fel a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia készség-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3. Sorolja fel a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

4. Írjon példákat olyan alkalmazási feladataira, melyek megoldásának minősége kihat gazdasági és a szakmai életben történő versenyképes tevékenységre, más oldalról a demokratikus társadalomba történő beilleszkedésre. ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................


(20 pont)

2. Írásbeli feladat - a kulcskompetenciák rendszeréről.

(30 pont)

3. Írásbeli feladat az egyes kompetencia-elemek fő tartalmáról.

(50 pont)

Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

53



IV. 6. Lecke: A tanulás elsajátításának kompetenciája Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja bevezetni a lecke tartalmát, illetve megismerni az Európai Unió 2006-ban elfogadott kulcskompetenciái közül a tanulás elsajátítását, az ehhez szükséges ismerteket, készségeket, és attitűdöt. A lecke fő tartalma A tanulás elsajátítása kompetenciájának a jelentősége az, hogy képessé teszi az egyént a tanulás szükségletének felismerésére egy adott élethelyzetekben, majd képes a tanulás tárgyát

pontosan

kiválasztani/meghatározni,

illetve

a

tanulási

tevékenységet

megszervezni, és természetesen a szükséges tudást megszerezni. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A

lecke

követelménye:

átfogó

ismeretek

elsajátítása

a

tanulás

elsajátítása

kompetenciájának – mint kulcskompetenciának –, fogalmi és alkalmazási rendszeréről, felkelteni az érdeklődést a tanulás „tudása” iránt. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni a tanulás elsajátításának jelentőségét az egész életen át tartó tanulás, illetve az aktív emberi tevékenység folyamatában, • meghatározni (definiálni) a tanulás elsajátítása kompetenciájának, mint EUkulcskompetenciának általános – ismeret-készség-attitűd – tartalmát; röviden kifejteni a kompetenciák komplexitásának lényegét;


54


IV.6.1. Tanulási feladat IV.6.1.1. A tanulás elsajátításának kompetenciája

IV.6.1.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.6.1. tanulási feladat keretében megismerhető a tanulás elsajátításának kompetenciája, jelentősége, szerepe az egész életen át tartó tanulás, illetve az aktív emberi tevékenység folyamatában, illetve az ennek birtoklásához szükséges (ismeretek, készségek, és attitűdök). A tanulás jelentősége kiemelkedik a kulcsképességek közül, hiszen tanulási tevékenység nélkül nem lehetséges elsajátítani a többi kulcskompetenciát. Ebből adódódóan a tanulás fő tartalma mindig a kompetenciák alkotóelemeinek - ismeretek, készségek és attitűdök - elsajátítására irányul. A tanulási tevékenységhez tartozik az egyén részéről, saját tanulásának megszervezése is, beleértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást, akár egyéni, akár csoportos tanulás során. Még szélesebb értelemben a tanulás képessége magában foglalja a tanulási szükséglet felismerését, továbbá az elérhető lehetőségek feltárását, illetve a feltételek megteremtését (pl. a források megszerzését). A tanulási kompetenciához kapcsolódó ismeret, készségek és attitűd összefoglalását a 10. ábra mutatja. A tanuláshoz szükséges ismeretek közé soroljuk az egyén számára előnyös tanulási stratégiák ismeretét, ennek alkalmazási feltételeként az egyén önismeretét saját tanulási készsége erős és gyenge pontjairól, illetve annak meghatározását, hogy képes-e önálló tanulásra, vagy szükséges-e segítség. Utóbbi esetben a tanulónak meg kell tudni mondania – legalább nagy vonalakban –, hogy a segítség melyik tanulási fázisra, és milyen mértékben irányuljon.

55



A tanulás elsajátítása kompetenciájának ismeretei, készségei, attitűdjei

ismeretek

• tanulási stratégiák, módszerek, technikák • szakmai önismeret • oktatási, képzési lehetőségek

készségek

• alapvető készségek (írás, olvasás, számolás) • info-kommunikációs technika • szervezés • önértékelés • önfegyelem

attitűdök

• kíváncsiság • motíváltság • problémamegoldás

13. ábra: A tanulás elsajátítása kompetenciájának ismeretei, készségei, attitűdjei A tanulás elsajátításának készsége közé soroljuk az alapvető kommunikációs készségek birtoklását, mint a folyamatos és nyelvtanilag helyes írás, az értő olvasás, az érthető és logikus beszéd, valamint a digitális kompetencia alapjaiból az elektronikus információszerzés készségét. Természetesen a hatékony tanuláshoz szükséges további tulajdonságok, mint pl. a figyelem-koncentrálóképesség a fogalmak és leírások megértéséhez; az utasítások megértése, a logikus gondolkodás, és válaszadás képessége a feladatok megoldásához, stb. A egyénnek ugyanakkor képesnek kell lennie a csoportban végzett tanulásra is –, hiszen az esetek többségében ez a tanulás-szervezési forma kombinálódik az egyéni (otthoni9 tanulással. E vonatkozásban a tanulónak képesnek kell lennie a csoportba történő szocializációra: az együttműködésre, illetve a kommunikációra, beleértve a tanulási eredmények megosztását másokkal, stb. A tanulási képesség magában foglalja az önálló tanulás, illetve az önfegyelem képességét, az ennek biztosításához szükséges motiváció folyamatos meglétét. Utóbbi mozgatórugója nyilvánvalóan a tanulás eredményességében és hasznosságában való hitet jelenti, melyet szükség esetén segítséggel is fenn kell tartani, hiszen a motivációs SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

56


szint a tanulási nehézségek hatására általában csökken. Utóbbi esetekben a problémamegoldó attitűd megléte - az egyénnek az akadályok megszüntetésére irányuló akarata, becsvágya - támogatja a tanulási folyamat fenntartását. Nyilvánvaló, hogy ennek a tulajdonságnak a mozgatórúgója mindenkinél más, hiszen összefügg a tanulás céljával. Közismert motíváció, mikor a felnőtt azért tanul, mert magasabb szintű, vagy új képesítést kíván szerezni, mivel az szükséges karrierjének fejlesztéséhez, vagy pozíciója megtartásához (például középiskolai végzettség/érettségi, vagy szakképzettség). Ugyanakkor a fejlett társadalmakra jellemző, hogy egyre többen tanulnak „csupán” azért, hogy tudásuk, műveltségük, nyelvtudásuk, stb. gyarapodjon, mindezt azonban érdeklődésből/hobbiból teszik, részben szabadidejük hasznos eltöltésére, nem pedig karriernövelési célból. Ehhez természetesen szükséges az anyagi feltétel megléte is, mely nyilvánvalóan nem azonos a társadalom minden rétegénél. Az ún. informális tanulás lehetőségei azonban a média-csatornák (rádió, televízió, nyomtatott sajtó) széles választéka, és részben ingyenes elérhetősége (közszolgálati rádió, televízió) révén a társadalom szinte minden rétege száméára elérhető.

IV.6.1.3. Önellenőrzés 1. Sorolja fel a a tanulás elsajátításának kompetenciája ismeret-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 2. Sorolja fel a tanulás elsajátításának kompetenciája készség-elemeit! ........................................................................................................................................... ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ 3. Sorolja fel a tanulás elsajátításának kompetenciája attitűd-elemeit! ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

57



4. Írjon példákat olyan tanulási kulcs-feladatokra, melyek megoldásának minősége kihat gazdasági és a szakmai életben történő versenyképes tevékenységre, meghatározó az ember életében! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

Felmérés és értékelés a IV.6. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a tanulási kompetencia indokairól.

(20 pont)

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Írásbeli feladat - a tanulási kompetencia rendszeréről. (30 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Írásbeli feladat az egyes kompetencia-elemek fő tartalmáról. (50 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


58


IV. 7. Lecke:

A

kulcskompetenciák

fejlesztésének

lehetőségei

különböző élethelyzetekben Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A lecke célja megismertetni azokat az élethelyzeteket, amelyek a legtipikusabban mutatják a kulcskompetenciák fontosságát, és bemutatni (gyakorolni) azokat a módszereket, amelyek a ezekben a szituációkban a leghatékonyabban fejlesztik a kulcskompetenciákat. A lecke fő tartalma A lecke három részből áll: • az elsőben bemutatásra kerülnek a tipikus élethelyzetek, • a másodikban megismerhető a helyzetleírás, és az interjú készítés módszertana, • a harmadik részben pedig a hallgatók tipikus interjúkat mutatnak be, amelyeket gyakorlatként készítettek. A tanulási feladathoz tartozó részcélkitűzések A lecke követelménye átfogó ismeretek elsajátítása a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeiről, és egyszerű gyakorlatok bemutatásán keresztül igazolni az értő alkalmazás szintjét. A hallgató a tanulási feladatok sikeres elvégzése után képes lesz: • összefoglalni

a

tipikus

élethelyzetekben

hangsúlyozottan

szükséges

kulcskompetenciákat, • bemutatni a tipikus élethelyzeteken felmerülő kompetencia-hiányokat, illetve azok fejlesztésének módjait.

59



IV.7.1. Tanulási feladat IV.7.1.1.

Felnőttkori

nehézségek

a

munka

világában,

élethelyzetek

és

megoldáskeresés a kulcskompetenciák fejlesztésével

IV.7.1.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.7.1. tanulási feladat keretében megismerhetők a munka világában jelentkező felnőttkori nehézségek, illetve az egyes élethelyzetek tipikus problémáinak megoldása a kulcskompetenciák fejlesztésével. A lecke egésze az alábbi probléma-szituációk feldolgozását tartalmazza: • Valamely iskolai oktatás/képzés befejezés előtti megszakítása által adódó helyzet megoldása • A felnőtt pályájának tervezési feladatai, a tanulás irányának meghatározása • Alapkészség fejlesztésének feladata, a szükséges tevékenység meghatározása • Szakmai tanfolyam-kiválasztásának feladata, szempontjai • Munkahely keresése, a szükséges kulcskompetenciák • Képességek szinten tartásához szükséges tevékenység • Új munkahely keresése – a jelenlegi birtokában –, mert munkanélküli állapot várható • Munkanélkülivé vált, de újra integrálódni akaró felnőtt élethelyzete, megoldási irányok • A nyugdíjaskor élethelyzete, amikor a felnőtt még tevékenykedni, sőt tanulni is akar Ennek a tanulási feladatnak a keretében a felsorolt élethelyzetek rövid, jellemző bemutatása történik meg, melyeket az interjúk során fognak a hallgatók a gyakorlatban megismerni, és feldolgozni, azaz tanácsokat adnak az interjúvolt személy számára. Természetesen a megszerzett tudás része az interjú anyagának rendszerezése, tipizálása, illetve archiválása is.


60


IV.7.2. Tanulási feladat IV.7.2.1. Helyzetleírás, interjú készítés módszertana

IV.7.2.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.7.2. tanulási feladat keretében a hallgatók megismerik az előző problémaszituációk helyzetleírásának szempontjait, az interjúkészítés feladatait és lépéseit. • A probléma-szituáció társadalmi jellemzői (élethelyzet, foglalkoztatási következmény, tanulási-képzési következmény, egyéb jellemzők) • A probléma-szituáció személyi jellemzői (életkor, iskolai végzettség, szakképzettség, tanulási képesség) • A

probléma-szituáció

tárgyi-anyagi-időbeli

jellemzői

(tanulási

lehetőségek/feltételek, költségfaktorok/lehetséges támogatások, időfaktorok) • Az interjúkészítés feltételei (kiválasztási, előkészítés)

IV.7.3. Tanulási feladat IV.7.3.1. Interjú készítése, feldolgozása, ismertetése

IV.7.3.2. A tananyag részletes bemutatása A IV.7.3. tanulási feladat keretében a hallgatók megismerik az előző problémaszituációk interjúval történő feltárásának feladatait és lépéseit, illetve a feldolgozás módszereit. • Az interjúkészítés módszerei (lebonyolítási szempontok, igazodás az interjúalany személyiségéhez); • Az anyaggyűjtés technikája; • A felvett anyag feldolgozási módszerei; • Előkészítés a prezentációra.

61



IV.7.1-3. Önellenőrzés 1. Soroljon fel tipikus élethelyzeteket, melyekben a kulcskompetenciáknak kitüntetett szerepe van! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Sorolja fel az interjú előkészítés szempontjait! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Sorolja fel az interjú lebonyolításának lépéseit! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Írjon példákat olyan kulcskompetencia-fejlesztő feladatokra, melyek megvalósítása segíti a tipikus élethelyzetek megoldását! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Felmérés és értékelés a IV.7. leckéhez Feladatok: 1. Szóbeli feladat - a tipikus élethelyzetek leírására

(20 pont)

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Írásbeli feladat – az interjúkészítés feltételeiről és folyamatáról (35 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3-12. feladat az egyes élethelyzetek megoldására. (9x5 pont) ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

62


Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.

Összefoglalás A kulcskompetenciákról szóló referencia-keret 2006. december 18-án történt kibocsátásával az Európai Unió Bizottságának célja az volt, hogy ösztönözze a tagállamokat az európai társadalom új szükségleteihez igazodó, a jövő-orientált minőségi oktatás és képzés fejlesztésére, illetve támogassa a tagállamok ilyen irányú törekvéseit. A komplex cél az, hogy a tagállamok alapoktatási és szakképzési rendszerei minden fiatal számára kínáljanak eszközöket kulcskompetenciáik olyan szintre való fejlesztéséhez, amely felkészíti őket a felnőttkorra, a munkába állásra, illetve a további tanulásra, hogy kompetenciáikat később is fejleszteni, illetve frissíteni tudják. Lényeges útmutatás, hogy az előzőekben bemutatott valamennyi kulcskompetenciát egyformán fontosnak kell tekinteni, hiszen mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudásalapú társadalomban. A kompetenciák ugyanis – vagy azok egyes elemei – részben fedhetik egymást és egymásba fonódhatnak, az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ebből fakadó pedagógiaiandragógiai alapelv, hogy a kulcskompetenciák elsajátításának tanításakor tudatosan kell törekedni arra is, hogy a kapcsolatokat, azok sokszínűségét, illetve egymásra való pozitív hatásukat bemutassuk.

63



I. függelék Irodalom AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006. december 18.) - 962/2006/EK AZ EURÓPA TANÁCS sz. határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (2006. november 15.) - 1720/2006/EK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG határozata a felnőttkori tanulásról: Tanulni sohasem késő (2006. október 23.) - COM 614/2006 ANTALOVITS

M.

2006.,

Kompetencia-alapú

képzési

modell

a

vállalati

oktatók

pedagógiai/pszichológiai fejlesztéséhez. Felnőttképzés, IV/2-3. 60-66. o. BARTA T. 2005., Felnőttképzésben oktató szakemberek kompetenciáinak meghatározása. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 18. Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest. BRANDON, B. (ed) 2005., 834 Tips for Succcessful Online Instruction. The eLearning Guild, Santa Rosa. BRANDON, B. (ed) 2007., The eLearning Guild’s Handbook on Synchronous e-Learning. The eLearning Guild, Santa Rosa. CONRAD, R. (1999, July 11). Save yourself from drowning in online interaction. Retrieved June 9, 2003, from http://www.cren.net/~jboettch/conrad.htm. KERKA, S. (1998). Competency-based education and training: Myths and realities. ERIC/ACVE. Letölthető cikk: http://www.eric.ed.gov/. KADOCSA L. 2006., Az atipikus oktatási módszerek. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 1. Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest.


64


KÁLMÁN A. 2005., A felnőttoktatásban és –képzésben alkalmazható kompetenciaelvű módszerek és azok alkalmazhatósága. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 13. Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest. MURRAY, M. 2007., Introduction to Synchronous e-Learning. (In) BRANDON, B. (ed) 2007., The eLearning Guild’s Handbook on Synchronous e-Learning. The eLearning Guild, Santa Rosa. p. 1-12. ROE, R. A. 2007., The Competence Model as device for assessing output for the Advanced Diploma in W&O psychology. XIII. European Congress of Work and Organizational Psychology. Stockholm, May 9-12, 2007. SMITH, T. C. 2005., Fifty-One Competencies for Online Instruction. The Journal of Educators Online, Vol 2, Number 2, July 2005. SZEKERES T. 2007., Gazdaság és felnőttképzés. Előadás az NSZFI által szervezett Tanártovábbképzési Konferencián - 2007. május 18.

65


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080 [email protected] • www.afsz.hu

Mindig van választás. Az Európai Unió kulcskompetenciái Hallgatói jegyzet

Recommend Documents