A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet. Mindig van választás

s á t z s a l á v n a v g i d n Mi A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet

SZERZŐ: FAZAKAS IDA LEKTOR: DR. PROFESSZOR VÖLGYESY PÁL NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

KIVITELEZŐK: PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

A pályaismeret és jelentősége

TÁMOP 2.2.2. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag

1. modul

Készítette: Fazakas Ida

Székesfehérvár 2009.

A PÁLYAISMERET ÉS JELENTŐSÉGE

TARTALOMJEGYZÉK IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere.................................................................................................. 8 IV.1.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------- 9 IV.1.1.1. A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában ---------- 9 IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása IV.1.1.3. Önellenőrzés

------------------------------------------------------- 9

------------------------------------------------------------------------------14

IV.1.2. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------15 IV.1.2.1. A foglalkozások osztályozási rendszere--------------------------------------------------15 IV.1.2.2. A tananyag részletes bemutatása IV.1.2.3. Önellenőrzés

-------------------------------------------------------15

------------------------------------------------------------------------------34

IV.1.3. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------35 IV.1.3.1. A képzések osztályozási rendszere--------------------------------------------------------35 IV.1.3.2. A tananyag részletes bemutatása IV.1.3.3. Önellenőrzés

-------------------------------------------------------35

------------------------------------------------------------------------------44

IV.2. Lecke: Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozás- leírások szempontrendszerei és tartalma .......................................................... 46 IV.2.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------47 IV.2.1.1. A foglalkozás-leírások szempontrendszerei ---------------------------------------------47 IV.2.1.2. A tananyag részletes bemutatása IV.2.1.3. Önellenőrzés

------------------------------------------------------47

------------------------------------------------------------------------------59

IV.3. Lecke: A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei ........................ 61 IV.3.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------62 IV.3.1.1. A pályaismeret bővítésének általános módszerei ---------------------------------------62 IV.3.1.2. A tananyag részletes bemutatása IV.3.1.3. Önellenőrzés

------------------------------------------------------62

------------------------------------------------------------------------------74

IV.3.2. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------75 IV.3.2.1. Segédanyagok és eszközök a pályaismereti tevékenységekhez-----------------------75 IV.3.2.2. A tananyag részletes bemutatása IV.3.2.3. Önellenőrzés

------------------------------------------------------75

------------------------------------------------------------------------------77

V. Modulzáró vizsga ..................................................................................................... 79 I. függelék Szakirodalmi jegyzék ------------------------------------------------------------------- 82

SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

2


I. A MODULFÜZET ALAPADATAI

A modul megnevezése: A pályaismeret és jelentősége

A fejlesztő team tagjai: Fazakas Ida

A modul célja: A modul fő célja: felismertetni a pályaorientációra vállalkozó szakemberekkel a pályamunka világában történő tájékozottság fontosságát. Megismertetni azt a dinamikus viszonyt, amely a munkát végző ember és a munka/pálya kínálta lehetőségek között kialakítható. Ennek érdekében az alapfogalmak tisztázása történik meg. Célja, hogy a hallgatók képesek legyenek eligazodni a foglalkozások osztályozási rendszerében, ismerjék a foglalkozások leírásának szerkezetét. Ismerjék meg a középfokú szakképzés és a felsőoktatás rendszerét, kiemelten a szakmacsoportos oktatás jellemzőit a pályaismeret szempontjából! Szerezzenek jártasságot a pályaismeret tanításának pedagógiai módszereiben!

A modul időtartama:

30 óra

A modul során elsajátítandó kompetenciák: A hallgató a modul befejezése után legyen képes: a pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni, a pályaismeret alapfogalmait definiálni, a széles felhasználású osztályozási rendszereket értelmezni, a hazai osztályozási rendszerben eligazodni, a gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni, összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között, foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni, önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között,


3


önállóan eligazodni a képzési leírások között, foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten, eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás), önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző kiadványokban és interneten. Önálló alkalmazás szintjén ismerje: a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét, a különböző foglalkozás-leírásokat (FIK, FIT mappa), az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket, a pályaismeret bővítésének általános módszereit, • személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből.

A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérések formája

Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés.

Számonkérések rendszeressége

Modul végén, modul folyamán.

Számonkérések tartalma

A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában.

A felnőttek tudásszintjének

Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a

ellenőrzésére szolgáló módszer(ek)

tananyagban

való

előrehaladást

ellenőrző

dolgozat. Megszerezhető minősítések

Megfelelt, kiválóan megfelelt.

Megszerezhető minősítésekhez tartozó

60%, 90%.

követelményszintek Sikertelen teljesítés következménye

Modulzáró vizsga ismétlése.


4


II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ

A tanulásban való előrehaladás rendszere: • A modulfüzet tananyagát leckékre bontottuk. A leckékre való felbontás alapját a modul során elsajátítandó kompetenciák adják. Az egyes leckéken belüli tanulási feladatok a leckéken belüli rész célkitűzések szerint lettek felosztva. Minden tanulási feladat végén önellenőrző kérdések találhatók, melyek segítségével a hallgató ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítania a tanulási feladatban ismertetett fogalmakat. A leckék végén, azok tananyagára épülő felmérések találhatók, melyek segítségével az instruktor ellenőrizni tudja a hallgató előrehaladását a modul adott célkitűzésére vonatkozóan. A modul modulzáró feladattal zárul, melynek segítségével az instruktor komplex módon ellenőrizni tudja, hogy a hallgató felkészültsége mennyire felel meg a modul célkitűzéseinek.

A tanulást segítő rendszerek: • Oktatástechnikai eszközök alkalmazása. • A hallgató teljesítményét önmaga önellenőrző feladatokkal, oktatója modulzáró vizsga segítségével értékeli. • Interneten elérhető pályaismeret bővítését segítő rendszerek. • Informatikai oktatóterem internet hozzáféréssel.


5


Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére:

Olvassa el figyelmesen

Fontos rész

Megértést könnyítő példa

Önellenőrző feladat

Önállóan feldolgozandó feladat


6


III. A MODUL TARTALMA

Lecke

Időtartam

Témakör

sorszáma

(óra)

A pályaismeret alapfogalmai és a 1.

foglalkozások osztályozási rend-

10

szere Hogyan 2.

ismerhetők

meg

a

foglalkozások? - a foglalkozások

9

leírásának szempontrendszerei 3.

4.

A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei Modulzáró vizsga


9

2

7


IV. A MODUL TANANYAGA IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere

Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A pályaorientáció speciális ismeretanyagát a személyiségben rejlő lehetőségek feltárásán túl a pálya-munka világában való jártasság adja. A pályalélektan témakörén belül a pályaismeretre vonatkozó információk elkülönített területet jelentenek. Ebben a leckében foglalkozunk a pályaismeret alapfogalmaival, definiáljuk a pályaorientációt, meghatározzuk annak tartalmát, illetve bemutatjuk a pályaismeret szerepét a pályaorientációs munkában. A pályaorientáció szempontjából két témát emelhetünk ki a pályaismeretek halmazából. Az első a pályák osztályozási szempontjainak megismerése, a második terület a foglalkozási profil tartalma, amely a következő lecke témája. Az osztályozási rendszerek megismerése elméleti és konkrét haszonnal is jár. Az elméleti gazdagodást az osztályozási lehetőségek sokféleségének áttekintése adja, amely arra sarkalhatja a pályaorientációval foglalkozó szakembert, hogy minél jobban és részletesebben törekedjék a pálya és a munka világának megismerésére. A konkrét hasznot a hazai osztályozási rendszerekben való eligazodás jelenti, mert a pályaorientációs tevékenységhez tartozik a korrekt információnyújtás. A felvételi lapok kitöltésétől a munkakör megpályázásán keresztül számtalan olyan tevékenységhez kérhet támogatást az egyén, amelyhez szükségesek ezek az ismeretek. A lecke elvégzése után a hallgató: • ismerje a pályaismeret alapfogalmait, és ezek összefüggéseit. • tudja meghatározni a pályaorientációt és értse a pályaismeret szerepét, helyét ebben a folyamatban. • megismeri a széles felhasználási körű osztályozási rendszereket, a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét.


8


A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A hallgató a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. A pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni. 2. A pályaismeret alapfogalmait definiálni. 3. A széles felhasználási körű osztályozási rendszereket értelmezni. 4. A hazai osztályozási rendszerben eligazodni. 5. A gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni. 6. Összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között. 7. Eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás).

IV.1.1. Tanulási feladat IV.1.1.1. A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában

IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása

A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris szemléletű ismeretanyag, amely pszichológiai, közgazdasági, jogi és munkatudományi ismereteket tartalmaz. A pályaorientációt olyan folyamatként definiáljuk „amely a tanuló egyéni igényeinek

figyelembevételével

segíti

a

megfelelő

pálya,

szakma

kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén.” (Szilágyi, 2000) Ez a meghatározás hangsúlyozza a folyamatjelleget és a tanulók individuális esélyeinek növelését, amely értelmezés új szerepet kíván meg a pályaorientációt végző intézménytől, így az iskolától is. A pályaorientáció célja tehát, hogy az egyént a pályaválasztási döntésében támogassa. A pályaválasztás azt jelenti, hogy „az egyén a fennálló lehetőségek alapján önállóan, céljának megfelelően kiválaszt egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé teszi, hogy a társadalom és/vagy a maga számára értéket tartalmazó munkát végezhessen.” (Szilágyi, 2000) A hangsúly az egyén és környezete közti interakciós folyamaton van, amely folyamat döntéssel zárul, és ez adja a későbbi pályája kiindulópontját. A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamatnak kellene megelőzni, amelyben a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel,


9


öndefinícióval rendelkezik. Ismeri annak a társadalmi környezetnek a gazdasági jellemzőit és képzési lehetőségeit, valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról. Ezek szerint a pályaorientáció tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és a pályaismeret jelenti. A pályaismeret fontosságát nem lehet elvitatni a pályaorientációs folyamatban. Változó világunkban olyan információmennyiséggel kell megküzdeni a pályák világára vonatkozóan, amely nehézséget jelent sok pályaválasztó, pályát módosító vagy munkát vállaló számára. Így a pályaismeret sosem „kész” tudásanyag, folyamatosan kell fejleszteni, tanulni azoknak, akik korrekt információt akarnak nyújtani. A statikus szakmastruktúrák kora lejárt. A jelenlegi gazdasági változások azt mutatják, hogy igen rövid idő alatt még egy jól működő piacgazdaságban is átszerveződik a szakmai struktúra, új szakmák jelennek meg, eltűnnek mások, de átalakul, megújul a szakmai tartalom is. A foglalkozások számának gyarapodása, illetve átalakulása természetes következménye a piacgazdasági folyamatoknak. Hazánkban a különféle közép- és felsőfokú képesítést igénylő foglalkozások száma több ezer, ennek megfelelően sok foglalkozás, ezen belül munkakör betöltésére lehet vállalkozni. Természetes igénye a pályát vagy képzést választó, vagy munkát vállaló egyénnek hogy segítséget

kapjon

a

pályák

közti

eligazodásban.

A

pályaorientációt

végző

szakembereknek pedig kötelessége, hogy a pályaválasztás, pályamodósítás előtt állókat vagy képzést választó, munkát vállaló fiatalokat és felnőtteket eligazítsák a pályák világában. Ez a foglalkozások elemzésének és leírásának egyik legfőbb célja. A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, az ehhez szükséges háttértudást jelenti. Az egyes foglalkozásokban lényeges szerepet játszó tényezők tudományos leírása és csoportosítása a pályalélektani kutatások egyik legfontosabb feladata. „A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi és leírja azokat az

ismérveket,

amit

a

munkát

végző

embernek

a

pályán

a

foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie.” (Völgyesy, 1995) Az optimális pályaválasztási döntés támogatásához ismerni kell az embert és személyiségjellemzőit, valamint a foglalkozásokat és azok követelményeit, amelyeket az emberrel szemben támasztanak. Tudatában kell lennünk, hogy mind a pályák és foglalkozások tartalma, mind pedig a munkát végző


10


személyisége változik. Az ember-pálya kapcsolata tehát egy dinamikus, folyton változó kapcsolat, de ez nem jelenti, hogy nincsenek állandó elemek, hiszen ezek nélkülözhetetlen szempontok ahhoz, hogy az embert hogyan viszonyítsuk valamely foglalkozáshoz. Szükséges néhány kifejezést meghatározni, amelyeket a munkavégzéshez kapcsolódó fogalomként használunk, vagyis a pályaismeret alapfogalmait (Völgyesy, 1995): Hivatás: olyan foglalkozási tevékenység, amely megfelel a személyiség erkölcsi értékeinek, érzelmi szükségleteinek, gyakorta intellektuális forrásból táplálkozik. Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló összetett, célirányos cselekvések sorozata. A képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkaköröket is foglalkozásnak nevezik. Szakma: tulajdonképpen azonos a foglalkozással, de a magyar nyelvben a középfokú foglalkozásokat szoktuk így megnevezni. Állás: fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül az állás azonos a munkahelyek számával.) Az angol nyelv tárhódításának köszönhetően a pozíció szót az állás analógiájaként használjuk, holott eredeti jelentésük eltérő lásd alább. Munkakör: a szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált; meghatározott tudás, tartalom, folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá. Foglalkozási tevékenység (job operation): egy adott szervezeten belül a szervezeti funkciók (amelyeket az Alapító Okirat és az Üzleti Terv / Stratégia definiál) és a betöltésükhöz szükséges kötelességek és feladatok mátrix szerű kombinációja. Feladat (duty) a következőképp jellemzi Völgyesy (1995): • „Minden feladat magába foglal egy megoldást, elintézési folyamatot. A munkafolyamat vagy túlnyomó részt mentális vagy mentális és fizikai tevékenységek kombinációjaként valósul meg. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

11


• Minden feladat egy olyan tárgyra terjed ki, amelyen a kívánt tevékenységnek végbe kell mennie, ez vagy személyi, vagy anyagi jelegű. • Minden feladat megoldásában szüksége van segédeszközök (eszmei vagy tárgyi munkaeszközök) alkalmazására.” Pálya: jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról. Munka: az egyén és társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai energiát igényel, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték. Végzettség: eredményesen befejezett iskolai, szakmai tanulmányok igazolt eredménye, a szakképesítés szintjét jelöli. Az OKJ szerinti szakképesítési szintek, a végzettségek a következők: Alapszintű

– befejezett iskolai végzettséget nem igénylő

Középszintű

– nyolcadik évfolyam elvégzése után

Középszintű

– tizedik évfolyam elvégzése után

Középszintű

– középiskola befejező évfolyamának elvégzése után

Középszintű

– érettségi után

Emeltszintű


Felsőfokú


Felsőfokú

– felsőfokú iskolai végzettséggel

A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésével három felsőfokú végzettségi szintet különböztetünk meg: • alapképzésben, BA (Bachelor of Arts) és BSc (Bachelor of Sciences) végzettség szerezhető. • mesterképzés, MA (Master of Arts) és MSc (Master of Sciences) végzettség szerezhető. • doktori képzés, PhD (Doctor of Philosophy) vagy DLA („Doctor of Liberal Arts”) végzettség szerezhető. (Az alapképzésben és a mesterképzésben a BA/BSc, illetve MA/MSc rövidítések azt jelzik,

hogy

a

végzettség

alapja


humán

vagy

reál

terület

volt-e.

12


A BSc, MSc képzések alatt az informatikai, műszaki, agrár, nemzetvédelmi és katonai, orvos- és egészségtudomány, sporttudomány, természettudományi képzési terület szakjait értjük. A BA, MA képzések pedig a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási szakokat, valamint a művészet, művészetközvetítés, pedagógus és társadalomtudomány képzési területeket takarja. A rövidítések az angol elnevezésekből adódnak, úgy mint science, illetve art. A PhD vagy a DLA rövidítéssel egyenértékű a „Dr.” rövidítés, ami tehát tudományos minősítésről árulkodik. DLA tudományos fokozat csak a zeneművészet, képzőművészet és az iparművészet területén szerezhető meg.) Képzettség: valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudást, valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek) birtoklását jelenti, nem azonos a szakképesítéssel. A következő négy képzettségi (képesítési) szintet alkalmazza a FEOR (lásd később): • I. képzettségi szint:

Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8. osztálya,

illetve

annak

megfelelő)

megszerzett

képzettség. • II. képzettségi szint:

Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség.

• III. képzettségi szint:

Középfokú

oktatás

keretében

az

általános

gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség. • IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán) megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség. Megjegyzés: a FEOR-ban alkalmazott képzettségi szintekben leírt végzettségi szintek még nem tükrözik az OKJ felosztását, de ez a korrekciós folyamatosan zajlik. Írja le, hogy milyen foglalkozásokat, szakmákat sajátított el? (erről általában van valamilyen bizonyítványa, oklevele, „papírja”) Milyen végzettségi szintek kapcsolódnak az egyes foglalkozásához, szakmájához? Milyen állásokat töltött be és tölt be most? Ott melyik foglalkozásához kapcsolódó tudását használta? SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

13


IV.1.1.3. Önellenőrzés 1. Hogyan definiáljuk a pályaorientációt és mi a tartalma?

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Melyik a pályaismeret két nagy területe? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Indokolja, a pályaismeret fontosságát a pályaorientációs folyamatban! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Mi a foglalkozás és állás közti összefüggés? Mondjon konkrét példát! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. Milyen képzettségi szinteket különböztet meg a FEOR? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 6. Milyen felsőfokú végzettségi szintek vannak? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


14


IV.1.2. Tanulási feladat IV.1.2.1. A foglalkozások osztályozási rendszere


A pályaismeret egyik fontos összetevője a foglalkozások osztályozása. Ezt a műveletet nem lehet addig végrehajtani, míg az osztályokba sorolandó egységeket megfelelően nem definiáltuk. Másrészt minden osztályozásnak vannak kritériumai, olyan szempontok, amelyek alapján lehet sorolni az adott egységeket első, második, vagy további fokozatokba. A foglalkozások osztályozása esetében, a sorolandó egység a foglakozás, így elsősorban a kritériumokat kell kijelölni és meghatározni. A foglalkozások

elemzését,

a

munkaanalízist,

a

munkahelyelemzés

és

a

tevékenységelemezés jelenti. A munkahelyelemzés a munkahelyi feltételekkel és annak környezetével foglalkozik. A tevékenységelemezés olyan feladatokat vizsgál, amelyek egy munkakört betöltő személy munkáját jellemezi, tehát nagyrész feladatelemzés, amelynek eredményeként kialakul a pályaosztályozás, a sokféle foglalkozás különböző kritériumok

szerinti

rendezése.

Ennek

megfelelően

szociológiai,

gazdasági,

pszichológiai és egyéb kritériumok alapján osztályozhatunk. A pszichológiai jellegű osztályozási rendszerek komplexitásra törekednek, nemcsak a pályák objektív feltételeit veszik figyelembe, hanem a munkát végzőket is. Kétféle osztályozási stratégiát kombinálnak, egyrészt a foglalkozási feltételek, körülmények osztályozását, illetve a foglalkozást betöltő személyek pszichés feltételeit, alkalmassági kategóriáit. Fontos, hogy a pályaorientációs gyakorlatban is jól használható osztályozási rendszer alakuljon ki, amelyet az alkalmasság-diagnosztikai munkában is hasznosítani lehet. A foglalkozások elemzésének és osztályozásának egyik alapvető célja, hogy eligazítást nyújtson a pályák világában, mivel, mint megfogalmaztuk életutunk során gyakran hozunk pálya-, munka választási döntéseket, és ekkor az önismeret mellett a foglalkozások alapos ismeretére is szükség van. Az elemzések, osztályozások haszna, jelentősége több síkon is megragadható. A nemzeti osztályozási rendszerek, amelyek tükrözik a munkaerőpiac szerkezetét


15


lehetőséget

adnak

statisztikai

nyilvántartásokra,

amelyek

felhasználhatók

a

foglalkoztatáspolitikai döntésekben. A foglalkozások elemzésének másik fontos célja, hogy a szakképzéshez nyújtson információkat. A foglalkozások jelenlegi és jövőbeni várható helyzetéről, tantervek elkészítésében,

követelmények

kidolgozásában,

standardok

meghatározásában,

kompetenciakörök megállapításában nagy jelentősége van. Az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységhez hasznos háttéranyag (toborzás, teljesítmény-értékelés, karriertervekhez, munkakör kialakításhoz). A foglalkozások osztályozásának másik fontos gyakorlati célja annak meghatározása, hogy adott szakképesítéssel milyen foglalkozás, munkakör tölthető be. Nemzetközi összehasonlító munkákban is fontos eszköz, elősegíti az információcserét a foglalkozásokról, olyan adatokat biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá tesznek. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé teszi a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, szakképesítések ekvivalálása, stb.

Osztályozási eljárások

Elvileg nagyon sok osztályozási eljárás dolgozható ki, amelynek használhatósága csak a mindenkori felhasználás során határozható meg. A szakirodalom a következő osztályozási eljárásokat különbözteti meg (Völgyesy, 1995, Szilágyi, 2000): 1. Széles felhasználási körű osztályozási eljárásokat Az Amerikai Foglalkozási Szótár (Dictionary of Occupatinal Titles – DOT) a foglalkozásokat kilencjegyű kódokkal látja el, amely segíti a felhasználókat, hogy bizonyos foglalkozásokat be tudjon sorolni bizonyos csoportba. A kilenc számjegyű kódnak három számjegyenként sajátos célja, jelentése van. Az első három számjegy foglalkozáskategóriákba való besorolást jelöl, az középső három pedig a foglalkozás során végzett munkatevékenységeket minősíti adatokkal, személyekkel és dolgokkal kapcsolatban, az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A


16


foglalkozások egy részénél a kód az első hat számjegye lehet azonos, de adott kilencjegyű kódja csak egy foglalkozásnak lehet. Az első három számjegy első számjegye azt a fő kategóriát jelöli, amelybe a foglalkozás besorolható, összesen kilenc ilyen fő kategória van: 0/1

felsőfokú végzettséget igénylő és egyéb magasabb műszaki, vagy vezető foglalkozások

2

irodai és kereskedelmi foglalkozások

3

szolgáltató foglalkozások

4

mező-, erdőgazdasági és halászati foglalkozások

5

feldolgozó foglalkozások

6

gépekkel kapcsolatos foglalkozások

7

bankszakmabeli foglalkozások

8

építőipari foglalkozások

9

egyéb foglalkozások

A kilenc fő kategória további 83 szélesebb (két kódszámmal kifejezett) és 564 szűkebb (három számmal kifejezett) foglalkozásra van felosztva. A fő és alkategóriák kialakítása négy kritérium szerint történik, ennek megfelelően akkor foglalnak egy kategóriába foglalkozásokat, ha: • hasonló anyagokat dolgoznak fel (pl. előbb említett fafeldolgozás) • azonos foglalkozásmiliőbe tartoznak (pl. irodai tevékenység) • közös feladataik vannak (pl. szolgáltatás) • egy bizonyos iparágba tartoznak (pl. építőipar). A textilfestő-, nyomó esetében a 652 kódszámhoz való besorolás azt jelenti, hogy: 6

gépekkel kapcsolatos foglalkozások

65

nyomdaipari foglalkozások

652

nyomdaipari gépkezelői foglalkozások

A középső három számjegy a foglalkozás során végzett munkatevékenységeket (worker function) minősíti. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy minden foglalkozás valamilyen viszonyulást kíván meg a dolgozótól adatokkal, személyekkel és dolgokkal kapcsolatban. A középső három számjegy számai ezt a viszonyt fejezik ki a fenti három


17


kategóriával kapcsolatban. A táblázatban a számok a felelősség és önálló döntéshozatal magas illetve alacsony szintjét fejezik ki (növekvő számmal csökken ez). adatok

személyek

dolgok

0. szintetizálni

0. tanácsot adni

0. gépeket felszerelni

1. koordinálni

1. tárgyalni

1. precíziós munkák

2. elemezni

2. oktatni

2. vezérelni, felügyelni

3. összeállítani,

3. vezetni, felügyelni

3. gépeket

szerkeszteni

kezelni,

üzembe helyezni

4. számítani

4. szórakoztatni

4. megmunkálni, kezelni

5. átvinni, másolni

5. meggyőzni

5. gépeket kezelni

6. összehasonlítani

6. beszélni, értesíteni

6. adagolni,

beadni,

távolítani 7. kiszolgálni

7. Tenni-venni

8. utasítást kapni, (ki)segíteni

Ennek megfelelően a 382 kód azt jelenti, hogy az állást betöltő személy adatokat összeállít, szerkeszt, utasításokat kap, segít a személyekkel kapcsolatban, dolgokat felügyel, vezérel. Az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A példánk esetében a Textilfestő-, nyomó 652.382.010 Az amerikai osztályozási rendszer nagyon pragmatiku, sok munkakörről, foglalkozási csoportról ad sokoldalú információt és az alkalmassági követelményeket nagyon jól mutatja be. Az alkalmasság, képességszint, döntési kompetencia, felelősség fontosabb alapelvek, mint a nálunk használt képzettségi szint. Természetesen a részletes jellege miatt nehézkes a karbantartása is. Az Foglalkozok Kanadai Osztályozása és Szótár (Canadian Classification and Dictionary of Occupations – CCDO) mérföldkő volt a maga idejében 1971-ben, de


18


jelentős változások történtek a foglalkozások és a felhasználói igények területén, a legnagyobb problémák az osztályozási rendszer struktúrájával és a foglalkozási leírások merev felépítésével kapcsolatban merültek fel. A Kanadai Foglalkoztatási és Bevándorlási Bizottság arra a feladatra vállalkozott, hogy egy új foglalkozási rendszert dolgozzon ki. Az új rendszerrel szembeni elvárások, hogy ne csak egy hatékony, statisztikai célokra jól használható osztályozási rendszer legyen, hanem olyan, amely jól tükrözi és megmagyarázza a foglalkozások világát. Az új rendszer az Országos Foglalkozási Osztályozás (National Occupational Classification – NOC), amelynek érvényben lévő változata a NOC-2006, amelyet a 1992-es és 2001-es változatok előztek meg. A NOC kidolgozásának legfőbb célja, hogy a felhasználók számára átláthatóbbá tegye a foglalkozások világát, ezért két kiadványt is tartozik az osztályozási rendszerhez: • A Foglalkozásleírások, amely 520 foglalkozási csoport standard leírását tartalmazza, kód és megnevezés szerint. • Karrier Kézikönyv, amely egy tanácsadói változata a NOC-nak, amely több mint 900 foglalkozásról ad közre információt képességek, érdeklődés, fizikai tevékenység,

képzésbeli

követelmények,

potenciális

munkahelyek

tekintetében. Ebben az osztályozási rendszerben a foglalkozások csoportba sorolásának alapja a munkaterület (Skill Type) amely a munkatevékenységre alapoz, de kifejezi a képzési terület és az iparágat is valamint a képzettségi szintet (Skill Level). A munkaterületeket 9 kategóriába sorolják, amelyektől külön kezelik a vezető (management) foglalkozásokat, mivel ezekhez a foglalkozásokhoz nem minden esetben tartozik meghatározott képzettségi szint: 0 – felső szintű vezetők és törvényhozók; 1 – kereskedelem, pénzügy és adminisztráció; 2 – természettudományok és alkalmazott tudományok; 3 – egészségügy; 4 – társadalom-, neveléstudományok, államigazgatás, vallás; 5 – művészet, kultúra, kikapcsolódás és sport; 6 – eladás és szolgáltatás; 7 – kereskedelem, szállítók, gépkezelők; 8 – kitermelés, elsődleges feldolgozás; SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

19


9 – gyártás, feldolgozás A NOC négy számjegyű kódjának első számjegye a kilenc kategória valamelyikét jelöli. Képzettségi szintek a következők: A – olyan foglalkozások, amelyekhez feltétel a felsőfokú végzettség, a NOC kódon belül az 1-es szám jelenti ezt a szintet. B - olyan foglalkozások, amelyekhez szakképzettség szükséges, technikusi vagy szakmunkás szinten, a NOC kódon belül a 2-es és a 3-as szám jelenti ezt a szintet. C – olyan foglalkozások, amelyekhez alapfokú végzettség és/vagy rövid idejű tréning, munkatapasztalat szükséges. a NOC kódon belül a 4-es és az 5-ös szám jelenti ezt a szintet. D – szakképzettséget nem igénylő, betanított munkával végezhető foglalkozások, a NOC kódon belül az 6-os szám jelenti ezt a szintet. A NOC négy számjegyű kódjának második számjegye fejezi ki, hogy melyik képzettségi szinthez tartozik a foglalkozás. A NOC-ban szereplő 26 főcsoporthoz való tartozást a kód első két számjegye adja meg, amely kifejezi a munkaterületet és a képzettségi szintet. További 140 alcsoport lett kialakítva, amelyet a harmadik számjegy jelöl. A negyedik számjegy a foglalkozás saját kódja, ezen a szinten 520 foglalkozáscsoport lett elkülönítve. 64 (C) – alapszintű eladók és szolgáltató foglalkozások 643 – alapszintű munkakörök az utazás és szállodaipar területén 6435 – Hotel recepciós A foglalkozáscsoportokat egy jól áttekinthető mátrixban foglalják össze az alcsoportok szintjéig, ahol szemléltetik a munkaterületek és képzettségi szint kritériumok együttes alkalmazását. (www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/pdf/Matrix.pdf) A Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (International Standard Classification of Occupations – ISCO) egy olyan nemzetközi munkaügyi szabvány, amely a foglalkozások osztályozásához nyújt segítséget. Az ISCO első változatás 1958-ban fejlesztették ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban (ma International Labour Organization – ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). Majd SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

20


1968-ban, 1988-ban és 2008-ban módosították. Az ISCO – 08 szabvány három fő célja nem változott a korábban megfogalmazottakhoz képest: Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról azáltal, hogy olyan eszközt biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá teszi. A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé tegye a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, stb.! Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál! Az ISCO-08 ajánlásait adaptálják a FEOR-08 osztályozási rendszer kialakításában, amely munka eredményeként kialakul az új foglalkozási struktúra, a foglalkozások tartalmi leírása, valamint az OKJ szakképzettségek és foglalkozások megfeleltetése. A FEOR-08 várhatóan 2010-ben kerül bevezetésre. 2. A magyar osztályozási rendszer A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (FEOR)–t 1975-ben dolgozták ki azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, illetve beosztás szerinti osztályozására. A FEOR kódrendszere 8 számjegyből állt: • az első szám a fizikai és szellemi foglalkozásúakat különítette el, • az első-második a foglalkozási főcsoportot, • az első-harmadik a foglalkozási csoportot, • az első-negyedik a foglalkozást jelentette. • az első hat számjegy a munkakör jelölésére szolgált, • a hetedik szám a képzettséget, illetve beosztást, • a nyolcadik szám fizikai dolgozóknál a munkafeltételeket, szellemi foglalkozásúaknál a felelősség mértékét jelentette.


21


Ez az osztályozási rendszer - amelynek alapja a fizikai és szellemi munka elkülönítése, jellemzője a merev hierarchia és strukturáltság - elavult. Az 1992-1993. években kidolgozásra került új osztályozási rendszer – FEOR-93 - a foglalkozások besorolásánál figyelembe vette azokat a főbb tevékenységelemeket, amelyeket egy-egy foglalkozásnál végezni kell. Az új osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO ajánlásait. Az új ISCO-08-as adaptálási folyamatának eredményeként, várhatóan 2010-ben jelenik meg a FEOR-08. Ennek ismerhető változásait folyamatosan jelöljük a tananyagban. Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. A másik csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje. Ezek a fogalmak – szakértelem, tudás, ismeret – csak akkor értelmezhetők, ha valahogy mérni tudjuk őket, így kiegészítő módszerként a rendszerben szereplő foglalkozásokhoz

megkívánt

szakképzettséget,

iskolázottsági

előfeltételt

is

hozzárendelnek. Az ISCO-88 négy alapvető képzettségi szintet állapít meg, de ezek a magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt csak nagyvonalakban követhetők. A FEOOR-93 a 2-9. főcsoportoknál alkalmazza a képzettség ismérvét, de ezt nem tekinti kizárólagosnak, a tartalomtól független szempontnak. Általánosságban megállapítható, hogy a minimális képzettségi feltétel: • a 2. főcsoportban a IV. képzettségi szint (egyetem, főiskola), • a 3. és 4. főcsoportban a III. képzettségi szint (gimnázium, szakközépiskola, technikum), • az 5.- 8. főcsoportokban a II. képzettségi szint (szakmunkásképző, szakiskola), • a 9. főcsoportban az I. képzettségi szint (8 általános, szakképzettséget nem igénylő). Az is fontos szempont, hogy valamely foglalkozás gyakorlása mennyiben követel meg önállóságot a döntéshozatalban. Azonos képzettségű és hasonló területen dolgozó személy között ebben a tekintetben lényeges különbségek adódhatnak,


22


amelyeket a besorolásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni (lásd 2. és 3. főcsoport közti párhuzamokat). A besorolás alapelvei nem változnak a FEOR-08-ban, mivel az ISCO-08 alapelvei is változatlanok, de a képzettségeket, iskolai előfeltételeket aktualizálni kell a megváltozott felsőoktatási és szakképzési struktúrának és szinteknek megfelelően. Egyéb besorolási szempontok A besorolás alapvető egysége a foglakozás. A több foglalkozást tartalmazó alcsoportokon belül előfordulhat, hogy valamely tevékenység tartalma közvetlenül egyik felsorolt foglalkozáshoz sem kapcsolható, ilyen esetben a negyedik számhelyen a „9” számjegyértékkel jelölt „egyéb” megnevezést kell alkalmazni. 5299 – Egyéb szolgáltatási foglalkozások – ide tartoznak a máshová nem sorolható lakás-, és kommunális szolgáltatás területén dolgozók (pl. hulladékgyűjtő, hulladékkezelő, szemétszállítási ellenőr) A besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. Ha olyan dolgozókat kell besorolni, akik fő munkahelyükön is többféle tevékenységet végeznek akkor a legjellemzőbb vagy a munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet kell figyelembe venni. Ha a különböző feladatok elvégzéséhez szükséges szakképzettség, döntési hatáskör tekintetében lényeges eltérés állapítható meg, akkor indokolt a magasabb szaktudást, nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást előnyben részesíteni. Például a termelési és eladási tevékenység együttes végzése esetén az előbbi kap prioritást. Aki kenyeret süt és elad, azt a sütőipari tevékenysége alapján sorolják be. A foglalkozást, a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát mindegy hogy valaki alkalmazásban álló, vagy társasági tag, vagy önálló. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag csak akkor sorolható be, ha a munkafolyamatban is részt vesz. A három főnél kevesebb beosztottat foglalkoztató egységek – boltok, műhelyek, stb. irányítói nem minősíthetők vezetőnek, hanem tevékenységük jellege szerint sorolják


23


be őket. A legalább három, de legtöbb húsz munkavállalót foglalkoztató önálló szervezetek vezetői kisszervezeti vezetőnek minősülnek. A vezetők közé csak azok sorolhatók be, akik meghatározott szervezeti egység munkáját folyamatosan irányítják (lásd 1. főcsoport). Nyilvánvaló, hogy miután a FEOR-93 négyszámjegyes foglalkozásai gyakran "gyűjtő" - több tevékenységet, munkakört tartalmazó foglalkozások, ezért azokat a felhasználók, saját céljaiknak megfelelően tovább bonthatják. Tekintettel arra, hogy egyes foglalkozások összetett jellegüknél fogva akár tíznél több munkakörre is tagolhatók, célszerű a munkaköri részletezésre két számhelyet (például az ötödiket és hatodikat) fenntartani. A négyszámjegyes decimális rendszer ezáltal - a felhasználók igényei szerint - hatszámjegyes decimális rendszerré bővíthető. (A FEOR-08 nómenklatúra módszertani mellékleteként jelenik meg a foglalkozások tartalmi leírása, mely tartalmazza majd az adott foglalkozásokhoz tartozó munkakörök megnevezését is, és e munkafolyamat eredményeként egy hozzávetőlegesen 17400 munkaköri megnevezést tartalmazó állomány áll majd rendelkezésre.) A FEOR-93 osztályozási rendszer főbb jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: • négyszámjegyes decimális rendszer; • tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt" alkotja; • a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A FEOR-93 négy osztályozási szintet és jelenleg 631 foglalkozást tartalmaz, a FEOR-08 ennél valamivel kevesebbet tartalmaz majd (kb. 524, lásd alább). A négyszámjegyes decimális rendszer négy osztályozási szintje egy példán érzékeltetve: az elektroműszerész besorolása a következőképpen történik: főcsoport

(1. számjegy)

csoport

(1-2. számjegy)

7 Ipari és építőipari foglalkozások 74 Vas- és fémipari foglalkozások


24


alcsoport

(1-3. számjegy)

foglalkozás (1-4. számjegy)

744 Műszerészek 7443 Elektroműszerész

Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a FEOR-93 csoportosításait, illetve zárójelben a FEOR-08 várható struktúráját: Főcsoportok

Csoportok

megnevezése 1.

Törvényhozók, igazgatási,

Alcsoportok

Foglalkozások

száma 4 (3)

11 (9)

64 (51)

7 (8)

24 (27)

112 (119)

8 (8)

24 (26)

123 (110)

2 (2)

6 (6)

20 (25)

érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2.

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

3.

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

4.

Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

5.

Szolgáltatási jellegű foglalkozások

3 (2)

13 (8)

62 (42)

6.

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

4 (2)

7 (6)

30 (17)

foglalkozások 7.

Ipari és építőipari foglakozások

6 (6)

23 (17)

120 (79)

8.

Gépkezelők, összeszerelők,

3 (4)

17 (13)

76 (50)

2 (3)

8 (9)

23 (28)

3 (3)

3 (3)

3 (3)

járművezetők 9.

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0.

Fegyveres szervek foglalkozásai


25


42 (41)

Összesen

136 (124)

632 (524)

(Az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozó kétszámjegyes csoportokat az 1. számú melléklet tartalmazza a FEOR-93 és FEOR-08 közti különbségekkel.)

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet, hogy a FEOR-08 változaton még néhány, nem alapvetőnek tekintett változtatás lehetséges a következők miatt: • A FEOR-08 foglalkozásainak tartalmi leírását készítő szakértők még tehetnek észrevételt az egyes foglalkozások megnevezésének, illetve rendszerbeli helyének

megváltoztatására,

esetleg

új

foglalkozások

felvételére,

foglalkozások összevonására, szétválasztására. • Az ISCO-08 foglalkozások tartalmi leírásának megismerése után is elképzelhető kisebb változtatás a FEOR-08 rendszerében. • A FEOR-08 közigazgatási egyeztetése során is lehetnek figyelembe veendő javaslatok. Az egyes főcsoportok jellemzői 1. Főcsoport: Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (FEOR-08) A

főcsoportba

tartoznak

mindazok

a

foglalkozások,

amelyek

a

központi

államigazgatásban, az önkormányzatoknál, valamint a társadalmi és gazdasági élet bármely területén a vezető, irányító funkcióval kapcsolatosak. Ez a rendszer abból indul ki, hogy a vezetői tevékenység nem beosztás, hanem a foglalkozások sajátos körét képezi, és így önálló főcsoport illeti meg a foglalkozások egységes rendszerében. A vezetői foglalkozások további jellegzetessége, hogy még ajánlásként sem alkalmazható a képzettségi szint, tekintettel arra, hogy az irányítási feladatok

végrehajtásához

elvben

a

legkülönbözőbb

képzettségi

szintek

kapcsolódhatnak (kinevezés vagy választás eredményeként, illetve vállalkozóként különböző képzettségű személyek látnak el vezetői feladatokat). Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor a jogszabály valamely vezetői munkakör betöltését meghatározott képzettséghez köti.


26


Mivel az 1. főcsoportba tartozó foglalkozások leglényegesebb tevékenységei a vezetés, az irányítás, ezért az önálló döntési, bizonyos esetekben irányítói hatáskört is igénylő foglakozásokat, amelyeknél a fő feladat nem a vezetés, hanem a speciális szakmai ismeretek vagy képesség alkalmazása, a 2. főcsoportba kerültek. A FEOR-08 változásai főbb változásai a következőkben foglalhatók össze: több foglalkozás összevonása megtörtént (pl. közigazgatási vezetőké), a közvetlen termelésirányítói, művezetői foglalkozások megszűntek, illetve – tartalmuk szerint – egy részük a részegység-vezetők, illetve a 3-as főcsoport felügyelő-típusú foglalkozásai közé kerültek. 2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglakozások A főcsoportba a műszaki és természettudományi, egészségügyi, szociális, pedagógiai, gazdasági, jogi és társadalomtudományi, valamint kulturális, művészeti és vallási területekhez kacsolódó magas végzettségi szintet – egyetemi, főiskola, BS/Bsc, MA/Msc - igénylő foglalkozások tartoznak. Az ilyen munkaköröket ellátók feladataihoz tartoznak a tudományos kutatások folytatása, fogalmak, elméletek, eljárások kidolgozása és fejlesztése, a tudományos ismeretek magas fokú elméleti és gyakorlati alkalmazása, valamint szaktanácsadás, tervezés, irányítás, oktatás, tudományos cikkek írása, beszámolók összeállítása, művészeti alkotások létrehozása és bemutatása. A FEOR–93 általában nem különbözteti meg a kutató jellegű foglalkozásokat a felhasználási jellegű természet- vagy társadalomtudományi foglalkozásoktól (pl. kísérleti, kutató fizikus a 2141 Fizikus foglalkozásnál szerepel). A 2511 Közgazdász foglalkozáshoz kell sorolni: • azt a személyt, aki termelő vagy kereskedelmi gazdasági szervezetnél

gyakorlati

jellegű

közgazdasági

elemzéseket,

számításokat készít, illetve • a közgazdasági kutatásokat folytató, elméleti kérdésekkel foglalkozó közgazdászokat is. A FEOR-93 lényeges besorolási szempontja, hogy a közigazgatásban és az érdekképviselet területén dolgozókat tényleges tevékenységük szakmai iránya szerint minősíti. (Azonos 2531 Jogász, jogtanácsos foglalkozási számot kap a gazdasági


27


szervezet jogi ügyeit intéző jogtanácsosa és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvény-előkészítéssel foglalkozó jogásza.) Ha a közigazgatásban és az érdekképviselet területén dolgozók tevékenységének tartalma e főcsoport egyetlen foglalkozásának sem felel meg, akkor - kivételes esetben a 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintézők foglalkozási besorolás lehetséges. (Természetesen e tevékenységi körrel kapcsolatos elveket nemcsak a 2. főcsoport vonatkozásában, hanem a többi főcsoport - különösen a 3. főcsoport - foglalkozási besorolásánál is követi a FEOR.) A főcsoportban a FEOR-08 újra szabályozta, bővítette az informatikai jellegű foglalkozásokat, hasonlóképpen változásokat eszközölt az egészségügyi, oktatási foglalkozások terén. A gazdasági foglalkozásokat a korábbiakhoz képest jobban harmonizálta az ISCO-08-hoz. 3. Főcsoport: Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások A főcsoportba a nem egyetemi szintű felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat sorolja be. E főcsoportba lényegében olyan foglalkozások kerülnek, amelyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket (foglalkozásokat). Ez a főcsoport tehát képzettség szempontjából a többi főcsoporthoz képest vegyesebb képet mutat. Ezért különös jelentősége van annak, hogy e főcsoport foglalkozásait a képzettség szintje mellett a tevékenységi kör jellege, az önálló munkavégzés mértéke, a döntés lehetősége, illetve hiánya határozza meg. A 2. és 3. főcsoport kapcsolatából következik, hogy a két főcsoport foglalkozásainak tagolása – foglalkozási csoportok, alcsoportok kialakítása – hasonló, ezzel is jelezve, hogy a 2. főcsoportba tartozó foglalkozások egy részét (az önállóság, a döntési lehetőség,

illetve

az

igényelt

szakismereti

szint

alacsonyabb

fokának

figyelembevételével) a 3. főcsoport foglalkozásai kiegészítik. Gyűjtsenek olyan példákat a 2. és 3. főcsoport foglalkozási csoportjaiból, amelyek ezt a kiegészítő jelleget bemutatják! Pl. 21 Műszaki és természettudományi foglalkozások – 2123 Építészmérnök 31 Technikusok és hasonló műszaki foglakozások – 3123 Építésztechnikus

A FEOR -08-ban itt is hasonló változások történtek, mint a 2. főcsoportban. Jelentős változás az is, hogy a bonyolult gépek kezelői, az ún. folyamatirányítók a 8.


28


főcsoportból átkerültek ebbe a rendszerbe. Az ISCO-08 megoldását átvéve új foglalkozási alcsoport alakult, mely az ún. hatósági jellegű foglalkozásokat próbálja lehatárolni. Hasonlóan új foglalkozási alcsoportba kerültek az ún. felügyelő típusú foglalkozások. 4. Főcsoport: Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (FEOR-08) E főcsoportba tartoznak azok a foglakozások, amelyek a különböző nyilvántartási, adminisztrációs és ügyviteli, pénzkezelési, titkári, ügyfélforgalmi tevékenységgel, rutin jellegű információk adásával kapcsolatosak. A főcsoport foglakozásai rendszerint középiskolai vagy középfokú szakiskolai képzettséget igényelnek. FEOR-08

ebben a főcsoportban új struktúrába rendeződtek a foglalkozások.

Hangsúlyosan szerepelnek ebben a főcsoportban azok a foglalkozások, melyek az ügyfelek tájékoztatását végzik. 5. Főcsoport: Szolgáltatási jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (FEOR-08) E főcsoporthoz lényegében az anyagi és nem anyagi szolgáltatásokkal kapcsolatos fizikai jellegű foglalkozások tartoznak. E foglalkozások a végzett munka tartalmának megfelelő szakképzettséget (iskolában vagy gyakorlatban szerzett szakmai képzettséget) és tapasztalatot igényelnek. A FEOR–93 a könnyebb áttekinthetőség kedvéért külön-külön foglalkozási csoportba rendezi a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, a közlekedési, postai, hírközlési és a nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozásokat. A közlekedési foglalkozások közé értendők azok a tevékenységek, amelyek az utazóközönség ellátásával kapcsolatos szolgáltatások (pl. kalauz, utaskísérő, stb.). A szolgáltatási foglalkozások egy része bizonyos szempontból kapcsolódik a 3. főcsoport egyes foglalkozásaihoz. A védelmi szolgáltatási foglalkozásokat el kell határolni a 3. főcsoport magasabb szakképzettséget, nagyobb döntési önállóságot feltételező élet- és vagyonvédelmi foglalkozásaitól, pl. 3525 Nyomozó - 5365 Testőr. A FEOR-08 a főcsoport foglalkozásait új struktúrába rendezi, az idős és beteggondozási foglalkozások nagyobb részletezettséggel kerültek be a rendszerbe.


29


6. Főcsoport: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások A főcsoport foglalkozásai körébe tartoznak a növénytermesztési, a kertészeti, állattenyésztési, állatgondozási, az erdészeti, a halászati tevékenységek. A munka tartalmának megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. A mezőgazdasági gépek kezelői a 8. főcsoportban, az egyszerű és rutinfeladatokat ellátó dolgozók a 9. főcsoportban szerepelnek. A FEOR-08-ban a főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, a növényvédelmi, növény-egészségügyifoglalkozások átkerültek a 3-as főcsoportba. 7. Főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások A főcsoportba sorolt foglalkozások alapvetően a nyersanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához, az energiaellátáshoz, építésekhez, valamint az ipari és építőipari termékeket szerelő, javító és karbantartó tevékenységekhez kapcsolódnak és különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. Olyan szakipari és kézműves jellegű tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza a főcsoport, amelyekre jellemző, hogy milyen anyagokat dolgoznak fel a munkafolyamat során, valamint fontos az alkalmazott eszközök, szerszámok, valamint a termelési folyamat egyes szakaszainak ismerete, a végtermék és a szolgáltatás jellemzőinek áttekintése. A felsorolt ismérvek alapján a 7. főcsoport foglalkozásai többnyire elkülöníthetők a 8. főcsoportba soroltaktól. A két főcsoport foglalkozásainak elválasztásánál tehát nem a képzettségi szint a döntő, hanem az adott foglalkozást jellemző tevékenység belső tartalma, amelynek egyik lényeges eleme a döntéshozatal önállóságának foka. Mindazonáltal a két főcsoport foglalkozásainak helyes elválasztásához gyakran szükséges lehet a tevékenység jellegének, tartalmának, a termelési folyamat sajátosságainak beható értékelésére. Mivel a FEOR-93 alkalmazása során jelentős gondot okozott a 7. és 8. főcsoport foglalkozásainak szétválasztása, a FEOR-08 igyekszik ezt a problémát orvosolni. A főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, jelentős mennyiségű foglalkozást (pl. bányászati foglalkozások) vontak össze a 8-as főcsoport foglalkozásaival. 8. Főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők A főcsoport azokat a foglalkozásokat tartalmazza, ahol a feladatok főleg az automatizált gépek kezeléséhez kapcsolódnak. Az e főcsoportba tartozó foglalkozások a végzett SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

30


munka jellegének megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. Ide tehát mind szakmunkások, mind betanított munkások besorolhatók. A FEOR-08-ban a főcsoportban egyes foglalkozások összevonásra kerültek (pl. az élelmiszeripari foglalkozások), más foglalkozások részletesebben tagolódtak (pl. gyártósori összeszerelők). A bonyolult gépek kezelői, az ún. folyamatirányítók pedig átkerültek a 3-as főcsoportba. 9. főcsoport: Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások E főcsoportba tartoznak mindazok, akik munkájuk során szakképzettséget nem igénylő, általában korlátozott mértékű személyes kezdeményezéssel és döntéssel járó, időnként komoly fizikai erőt is igénybe vevő, egyszerű rutinfeladatokat látnak el. E főcsoport esetében a FEOR-08 a FEOR-93-hoz képest jobban részletezi az ide tartozó foglalkozásokat (pl. a takarító típusú foglalkozásokat). 0. Főcsoport: Fegyveres szervek foglalkozásai E főcsoportba tartoznak a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság) azon hivatásos és szerződéses állományú tagjai, akik a fegyveres szervek rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében szolgálati beosztásuk szerint – a FEOR 1–9. főcsoportjaiba be nem sorolható – tevékenységet végeznek. A fegyveres szervek "0. főcsoportba" nem tartozó hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állókat – a FEOR–93 általános besorolási elveinek figyelembevételével – a tényleges tevékenységüknek megfelelő főcsoportba kell besorolni. A FEOR-08-ban a főcsoport foglalkozásai változatlan formában kerültek a rendszerbe. 3. Gyakorlatorientált osztályozási eljárások A pályaorientációs munka gyakorlata szempontjából ezek a pályaosztályozási eljárások nagyon fontosak, vagyis az az igény, hogy a pályaorientáció tartalma szempontjából fontos önismereti jellemzők is szerepeljenek az osztályozási rendszerekben. Ilyen


31


önismereti jellemzők az érdeklődés, képesség, munkamód, érték. A számítógépes orientáló eljárások kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tanácskérőket megerősíti, ha meg tudják határozni helyüket a munka világában. Ehhez azonban fontos, hogy önismereti megközelítés is szerepeljen az osztályozási rendszerekben, ezért Holland, Roe, Super, Patterson kísérleteit nagyra kell értékelnünk. Holland osztályozási eljárása Holland osztályozási eljárásában érdeklődési körök kidolgozásával alakított ki pályaosztályozási rendszert. Abból a feltevésből indult ki, hogy hasonló érdeklődésű emberek hasonló pályákat választanak, vagy fordítva, az egymáshoz hasonló pályákon hasonló érdeklődésű emberek dolgoznak Az általa kidolgozott Szakmai Érdeklődési Kérdőív hazai adaptációja is elkészült. A kérdőívvel vizsgált hat érdeklődési típus: realisztikus, intellektuális, művészi, szociális, vállalkozói és konvencionális. Az érdeklődések csoportosításával 120 kódcsoportot lehet alkotni, de ezeket a kombinációkat Holland még a 70-es években, tanulmányaiban nem tette közzé. Példák: Realisztikus csoport: erdőgazdaság, építészet, mezőgazdaság Intellektuális csoport: zoológia, vegyészet, gyógyszerészet Szociális csoport: gyógypedagógia, szociális munka, szociológia Konvencionális csoport: könyvelés, adminisztráció, pénzügyek Vállalkozói csoport: politika, jogtudomány, társadalomtudomány Művészi csoport: irodalom, nyelvek, zene Ann Roe osztályozása Roe egy olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a foglalkozások egy kétdimenziós táblázatba csoportosíthatók. Az első dimenzióba nyolc csoport tartozik, amely az érdeklődési körre és a beállítódásra vonatkozik. A második dimenzió a képzettség szintjét rögzíti, ezen belül hat hierarchikus fokozat van. Érdeklődési irányok

Képzettségi fokozat

• Szolgáltatás

• Felső vezető

• Kontaktus

• Középvezető

• Szervezés

• Végrehajtó


32


• Technika

• szakképzett

• Szabadban

• Betanított

• Tudomány

• Szakképzetlen

• Kultúra • Művészet Ez az osztályozás érdekes kísérlet, amely a foglalkozások nagy számát pszichológiai kritériumok alapján áttekinthető nagyságra redukálja. Super osztályozási rendszere Super épít az előző osztályozásra, a foglalkozásokat a DOT esetében már elvégzett gazdasági ágazatok szerinti felosztással egészíti ki, amelyek a következők: mező- és erdőgazdaság, bányászat, építészet, gyártás/ipar, kereskedelem, pénzügyek, szállítás, szolgáltatás, kormány/igazgatás/hatóságok. Így osztályozása háromdimenzióssá vált, és úgy vélte, hogy e séma elméleti kidolgozottsága lehetőséget ad arra, hogy a foglalkozások osztályozásával kapcsolatos tapasztalati vizsgálatokat mellőzzük. Patterson felosztási kísérlete Ismerünk képességek szerinti felosztási kísérleteket. Patterson és társai a minnesottai skála segítségével osztályozták a foglalkozásokat, a skála hét képességcsoportját négy szintre osztották be. Képességcsoportok: akadémiai, mechanikai, szociális, egyházi, zenei, művészi, fizikai, a szintek: megfelelő, átlagos, jó, igen jó. Magyar orientáló eljárások A Szent István Egyetem Munkavállalási Tanácsadó Tanszék munkatársai 1993 óta folyamatosan fejlesztenek orientáló eljárásokat. Ezek az általában kérdőív jellegű módszerek pontosan körülhatároltan megfogalmazzák, hogy milyen felvilágosítással egészítheti ki a tanácskérő az önmagáról alkotott képét. Segítik a tanácskérő öndefiníciós képességének kialakulását. Természetesen a képesség, érdeklődés, érték, munkamód és pályaismeret mélységére irányuló önértékelő eljárások akkor válnak teljessé, ha nem külön-külön elemzik a tanácskérőt, hanem igyekszenek összekapcsolni pályaajánlattal, vagyis összekapcsolják a személyes profilt egy pályaprofillal.


33


Érdeklődéshez kapcsolódó eljárások: MÉK – Munka Érdeklődés Kérdőív, TájolóÉrdeklődés, PÉK- Pálya Érdeklődés Kérdőív, Érdeklődés 2. Képességekhez kapcsolódó eljárások: ÁKVK - Általános Képességet Vizsgáló Kérdőív, Tájoló - Képességek, KSK – Képesség Struktúra Kérdőív. Munkamódra vonatkozó eljárások: Hogyan szeretek dolgozni?, A munkám… Ezeknek az eljárásoknak nagy előnye a pályaismeret szempontjából, hogy a számítógépes programok pályaajánlatot is készítenek az egyes önismereti jellemzők (érdeklődés-, és képesség kombinációk) mellé. Ez egy nagyon körültekintő, és az aktuális változásokat, naprakész információkat is beépítő munkát kíván. Kialakításukat többéves kutatómunka előzi meg, és karbantartásukhoz jelentős állami támogatás szükséges, mivel a frissítések hiányában nem használják ezeket a tanácsadók.

IV.1.2.3. Önellenőrzés

1. Mi az osztályozási rendszerek célja, haszna?

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Milyen osztályozási szempontokat ismert meg az egyes rendszerezésekben? Melyek a közös szempontok? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Melyek az ISCO fő céljai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Melyek a FEOR-93/08 osztályozási alapelvei és felépítése? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. Jellemezze az egyes FEOR főcsoportokat, gyűjtsön példákat hozzá! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


34


............................................................................................................................................. 6. Mi a gyakorlatorientált osztályozási eljárások célja? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

IV.1.3. Tanulási feladat IV.1.3.1. A képzések osztályozási rendszere


Az Országos Képzési Jegyzék nem egy standard osztályozási rendszer, de jelentősége a pályaorientációs munkában elvitathatatlan. Ugyanígy a felsőoktatási képzési szerkezet is átalakult a bolognai folyamat révén, így az osztályozási fejezetben ezeket is bemutatjuk röviden. OKJ – Országos Képzési Jegyzék

Az új – világbanki támogatásra épülő – szakképzési modellben az iskolák szakmacsoportos képzést ajánlanak a tanulóknak. Az új tartalmú szakképzés szabályozása szerint a 10. osztály végéig általános képzést kell folytatni a középfokú oktatásban, minden iskolatípusban. Így ha a tanulók életkorát vesszük figyelembe, akkor 13-14 éves korban az érdeklődésének megfelelő szakmai irány – a szakmacsoport kiválasztása – megtalálása a fontos. Ezért nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a tanulók és nem utolsó sorban szüleik az általános képzés ideje megismerjék a szakmacsoportok jellemző foglalkozásait, követelményeit. Szakközépiskolában a 11. évfolyam után, szakiskolában a 9. évfolyam után kezdődik el a tényleges szakképzés. A szakmatanulásnak sokféle útja rajzolható ki ettől kezdve az iskolarendszeren belül és kívül egyaránt, amelyhez nagyon sok információra lehet szüksége a képzést választónak és a pályaorientációt végzőnek egyformán. Ehhez nyújt alapvető ismeretanyagot az Országos Képzési Jegyzék, amely az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazza. Ezt az évek során nagyon sokszor módosították, egyes szakképzések megszűntek, helyettük újak kerültek be, egyesek összeolvadtak, mások szétváltak. Az eddigi Képzési Jegyzékben a szakképesítések csak laza kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

35


szakmák egymásra épülése. Ez azt is eredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem volt lehetőség a korábban már megszerzett ismeretek beszámítására, így nem jöhettek létre hatékony és modern képzési pályák. Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők: • Jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések kialakítása. • A szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése. • A mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása. 2006-ban viszont a szakképzés egész szerkezetét átalakították. A legfontosabb változások a következők: • A szakmai követelmények moduláris felépítésűek, sok modul több szakképesítésnél is szerepel. • Megjelentek a rész-szakképesítések. • Egyes szakképesítések elágazásos szerkezetűvé váltak. • Az eddiginél jóval több egymásra épülő képesítés jelent meg. • Sok új szakképesítés jelent meg, néhány viszont megszűnt és vannak, persze amelyek eddig is léteztek. A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is. A Szerkezetlakatos képzésben elsajátított alapmodult a Hegesztő képzésben nem kell újra tanulni és vizsgázni, csak a kiegészítő modulokat. Így jóval kevesebb időráfordítással lehet új szakképesítést szerezni. A rész-szakképesítések segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud


36


minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik - azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassa a tanulást. Elágazások, ráépülő szakképesítésekkel hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre. Gyűjtsenek a www.okj2006.hu oldalról szakmacsoportonként szakmákat, amelykehez

rész-szakképesítéseket,

elágazásokat

és

ráépülő

szakképesítéseket kapcsolhatók! A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Ugyanis ha a szakképesítéseknél az elágazást, ráépülő szakképesítést is számoljuk, akkor - az eddiginél több - 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk. Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám tükrözi ezentúl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. Az OKJ-azonosító: • 1-2. számjegye a szakképesítés szintjét, • a 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területét, • a 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, • a 8. az alap-szakképesítést, • a 9. a rész-szakképesítést, • a 10. az elágazást, • a 11. a ráépülést, • a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, • a 14-15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi.


37


Az új Országos Képzési Jegyzék 2006 elején megjelent, de az nem jelenti azt, hogy az új szakmák egyből megszerezhetővé váltak. Ebben az átmeneti időszakban, amikor a régi és az új képzési jegyzék még többé-kevésbé egymás mellett él, vannak olyan szakképesítések, amelyek az új és a régi OKJ szerinti is lehet tanulni. (Iskolarendszerű képzésben egyes szakmák oktatása még 2008 szeptemberében is indulhat a korábbi OKJ-nak megfelelően.) Hamarosan megjelenik a régi és az új szakképesítések hivatalos megfeleltetése, ez után azt is lehet majd tudni, hogy ha továbbtanulásnál, munkakör betöltésénél egy új OKJ szerinti szakképesítést adnak meg feltételként, milyen régi OKJ-s végzettséget fogadnak el helyette. Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek nem lesz megfelelőjük az új OKJ-ban. Azok, akik ilyennel rendelkeznek, továbbra is szakképzettnek számítanak, mégpedig

olyan

szintű

szakképesítéssel

rendelkeznek,

amilyen

a

szakmai

bizonyítványukban szerepel. A régi és az új OKJ közötti átjárás jelenleg még megoldatlan, azaz nincs rögzítve, hogy a korábbi szakképesítések alapján hogyan egyszerűsíthető a szakmai vizsga. Ennek szabályozása nagy kihívás elé állítja a szakembereket, ez a feladat jóval több, mint a régi és az új szakképesítések egyszerű párosítása. A megfeleltetés során a munkaerőpiaci változásokat, a munkával eltöltött időt, a korábbi szakképesítés megszerzésének idejét is figyelembe kell venni. leírása. Az OKJ a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja, amelyek a munkamegosztástól és technikai fejlettségtől függő, azonos technológiai folyamatok, tevékenységek alapján kialakított nagyobb foglalkozási, ill. képzési egységek. A szakmacsoportokat 4 nagy szakterületbe sorolja. A csoporton belüli szakmák részére ez azt jelenti, hogy a képzési idő legalább kétharmadában, a szakmai alapképzés mind tartalmában és jellegében, mind időtartamában megegyező. Az egyes szakterületek szakmacsoportjai a következők: Humán szakterület Ssz. Szakmacsoport 1.

Egészségügy

2.

Szociális szolgáltatások

3.

Oktatás (oktatás, pedagógia)

4.

Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet,


38


színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés 19.

Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelem, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

Műszaki szakterület Ssz. Szakmacsoport 5.

Gépészet

(gépgyártás,

finommechanika,

gépszerelés,

anyagvizsgálat,

gépkezelés,

automatika,

bányászat,

hegesztés,

kohászat,

felületkezelés,

minőségbiztosítás) 6.

Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)

7.

Informatika (szoftver)

8.

Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

9.

Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő)

10.

Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

11.

Faipar

12.

Nyomdaipar

13.

Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel)

14.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ssz. Szakmacsoport 15.

Közgazdaság

16.

Ügyvitel

17.

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

18.

Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

Agrár szakterület Ssz. Szakmacsoport 20.

Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

21.

Élelmiszeripar


39


A szakmacsoportok különböznek egymástól a megmunkálandó anyag, a munkavégzés helye, a munkavégzés műszerezettsége, eszközigényessége és a munkavégzésben domináns munkatársi kapcsolatok tekintetében. A www.epalya.hu, www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu, www.kepezdmagad.hu oldalakon részletes tájékoztatást találunk az OKJ-s szakképesítésekre vonatkozóan, régi és új OKJ szerinti keresésre is van lehetőség, továbbá szakképesítés megnevezése, OKJ azonosító,

szakmacsoport,

képzési

szint

és

forma

szerint

is

kereshetünk

szakképesítéseket és ezekre vonatkozó részletes leírásokat. Az

ePálya

rendszerben

az

OKJ

leírásokban

megtaláljuk,

hogy

legjellemzőbben melyik foglalkozás tölthető be az adott szakképesítéssel (FEOR kóddal). Az új felsőoktatás szerkezete A magyar felsőoktatás a bolognai átállás előtt duális szerkezetű volt. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan, egymástól függetlenül léteztek a 3-4 éves (gyakorlatorientált) főiskolai, és a 4-6 éves (elméletorientált) egyetemi képzések. Ebben a rendszerben 214 főiskolai és 199 egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget lehetett szerezni. A képzések nem

épültek

egymásra,

a

főiskolai

oklevéllel

rendelkezők

csak

kiegészítő

tanulmányokkal, számos különbözeti vizsga letételével, sőt, igen gyakran csak mindent a nulláról kezdve szerezhettek egyetemi végzettséget. E rendszerben a diáknak már a jelentkezéskor biztosan kellett tudnia, mit és milyen formában kíván tanulni, korrekciós mechanizmusok alig voltak, sem a szakok, sem a képzési szintek között nem volt biztosítva az átjárás. A bolognai folyamat révén új többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet alakult ki. A folyamat céljai és alapelvei: • könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. az oklevélmelléklet bevezetése által) • egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, • egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, • széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, • együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, • a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

40


• az egész életen át tartó tanulás támogatása, • a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, és vonzerejének növelése. A felsőoktatási képzési struktúra képzési területet, ezen belül képzési ágat majd szakot különböztet meg. A képzési terület azoknak a képzési ágaknak és szakoknak az összessége,

amelyek

hasonló vagy részben megegyező

képzési tartalommal

rendelkeznek. A képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos. Az alap- és mesterképzési szakok a következő képzési területekre oszlanak: • agrár képzési terület • bölcsészettudomány képzési terület • gazdaságtudományok képzési terület • informatika képzési terület • jogi és igazgatási képzési terület • műszaki képzési terület • művészet képzési terület • művészetközvetítés képzési terület • nemzetvédelmi és katonai képzési terület • orvos- és egészségtudomány képzési terület • pedagógusképzés képzési terület • sporttudomány képzési terület • társadalomtudomány képzési terület • természettudomány képzési terület • hitélet és hittudomány képzési terület A többciklusú képzési rendszer három képzési szintet különböztet meg: Az első képzési szint az alapképzés (BA/BSc) amely (alapszaktól függően) 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás „főbejárata”. A korábbi több mint 400 egyetemi és főiskolai szak helyett jelenleg 133 alapképzési szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók. A második felsőfokú képzési szint a mesterképzés (MA/MSc), amely 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést).


41


A képzés csúcsa a doktori képzés, ami a tudományos fokozat megszerzésére készít fel (PhD/DLA). Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. A Bologna-képzés bevezetését követően 17 szakon egységes, osztatlan képzésben vehetnek részt a hallgatók, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat, tehát a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő 10-12 félév lehet. A felsőfokú szakképzés bár szorosan véve nem a többciklusú felsőoktatási rendszer része, de a képzések, képzési szintek közti mobilitás kapcsán mindenképpen említést kell tennünk róla. Ez szakképzettséget igen, de felsőfokú végzettséget nem ad, viszont az e képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. A képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja. Szűk értelemben szintén nem a bolognai képzési rendszer része a szakirányú továbbképzés. Ez a 2-4 féléves képzési forma szakképzettséget ad, de a végzettségi szintet nem emeli. A jelentkezés előfeltétele egy felsőfokú oklevél megléte. A felsőoktatási képzések kínálatának áttekintéséhez az alábbi ábra nyújt segítséget:

Forrás: www.felveteli.elte.hu

A lineáris képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt. E rendszer elvileg több időt hagy a hallgatóknak saját képességeik felismerésére, s kiküszöböli a régi képzési rendszer kapcsán említett hátrányokat. Az eddiginél sokkal


42


szerteágazóbb képzési lehetőségek, rugalmasabb képzési utak nyílnak a hallgatók előtt. A többciklusú rendszer egyik nagy előnye, hogy a hallgatók mesterszinten, más területen is folytathatja tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte. Így például az új rendszerben olyan párosítás is elképzelhető, hogy egy műszaki területen szerzett alapszakos oklevéllel nemcsak műszaki, hanem mondjuk közgazdasági mesterszakon is lehetősége

nyílik

a

mesterfokozat

megszerzésére.

A

mesterképzés

felvételi

követelményeit (így például azt, hogy mely alapszakról és milyen feltételekkel fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A mesterképzés bevezetése a korábban főiskolát végzetteknek is fontos lehetőség, ugyanis az új rendszerben a korábbinál jóval egyszerűbb módon emelhetik végzettségi szintjüket. Az új képzési rendszer alapgondolata az is, hogy lényegesen megnő a hallgatók, képzések, intézmények és országok közötti mobilitás lehetősége. De hogy mindez Magyarországon hogy fest majd a gyakorlatban, arra még nem könnyű válaszolni. Jelenleg a felsőoktatásban jelen vannak a bolognai szakokat tanulók és a régi főiskolai, egyetemi képzésbe járók is. A magyar hallgatók külföldi mobilitási viselkedéséről még nem sokat lehet mondani tehát, mint ahogy a Bologna-rendszer a legizgalmasabb mobilitási pontjáról, a bachelor-master átmenetről sem, hisz az első tömeges Bachelorvégzés 2009-ben várható. Félő, hogy a rövid képzési ciklus nem fog kedvezni a külföldi mobilitásnak, Németországhoz hasonlóan, erre egész egyszerűen nem lesz idő, valamint az alapszakok „túlsűrítettsége” is gátolja ezt. A bolognai rendszerű felsőoktatási szakok interneten (képzettség és képzési terület szerinti kereső-funkcióval) elsőként az ePálya rendszerből ismerhető meg, hogy a felsőoktatási szakok elvégzése milyen foglalkozás (FEOR kóddal) betöltését teszi lehetővé. Tehát a keresztkeresők

segítségével

meg

tudjuk mondani, hogy az adott

szakképesítéssel vagy felsőoktatásban tanult szakkal milyen foglalkozás vagy jellemző munkakör tölthető be, ami a pályaorientáció egyik fontos eleme a képzések megválasztásakor. Összefoglalásként a pályaismeret, mint tudásrendszer, fontosságát a pályaorientációt végző szakember szempontjából két nagy téma köré csoportosítva fogalmazhatjuk meg. A gyakorlati munka szempontjából az önismereti megközelítés jelentős a pályák világában történő eligazodáskor. A pályaválasztás előtt álló vagy váltani akaró személyek, még ha jó öndefinícióval rendelkeznek is, nem biztos, hogy eligazodnak a SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

43


képzések és a munka világában, gyakran kérnek ebben információt és segítséget. A már szakmai végzettséggel rendelkezők esetében a hasonló foglalkozások megtalálása lehet a cél. Így egyrészt a képzésválasztásban való segítséghez ismernie kell az OKJ rendszerét, a képzések követelményeit, feltételeit, a felsőoktatás rendszerét, a továbbtanulási lehetőségeket és felvételi követelményeket, a tanfolyami képzéseket, stb. Az információk további felhasználási körét a tényleges munkalehetőségek megtalálásában való segítségnyújtás jelenti. Az ebben való tájékozottságot most az adja, hogy ismeri az adott szakképesítéssel betölthető foglalkozásokat, illetve értelmezni tudja a kiírt állásokat, munkalehetőségeket. Megítélésünk

szerint

a

pályaismeret,

mint

a

pályaorientációs

szakemberek

interdiszciplináris felkészültségének egyik legjelentősebb összetevője, nagymértékben hozzájárul szakmai kompetenciájuk növeléséhez.


1. Melyek az OKJ legfontosabb változásai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Melyek az OKJ szakmacsoportjai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Mutassa be a felsőoktatás képzési struktúráját, szintjeit és képzési területeit? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Mutassa be az epalya.hu oldalon található keresztkeresők fontosságát a gyakorlatban! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


44


Felmérés az IV.1. leckéhez

Feladat: 1. Mutassa be a FEOR főcsoportokat és csoportokat, gyűjtsön a csoportokhoz jellemző foglalkozásokat és keresse ki az OKJ vagy felsőoktatás rendszerében a képzési lehetőségeket! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


45


IV.2. Lecke: Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozásleírások szempontrendszerei és tartalma

Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés Az előző leckében a pályaorientáció szempontjából fontos két téma közül a pályák osztályozási szempontjait ismertük meg. Ebben a leckében a második területtel foglalkozunk: a foglalkozási profilokkal, a foglalkozások tartalmával. A foglalkozási profilok adják azokat az információkat a pályákról, amelyek alapul szolgálhatnak a pálya kiválasztásához. A pályaorientációban a foglalkozási profilok elkészítésének feladatától a felhasználóbarát pályaismertető technikákon keresztül szükség van a tartalmi elemek ismeretére. A foglalkozás-leírások tartalmi szempontjai adják lényegében azokat a kapaszkodókat, amelyek sok esetben, mint követelmény jelennek meg a pályaválasztóval szemben. Ha a pályaorientációban ezekre a speciális szempontokra a szakember ráirányítja a figyelmet, segít a pályakiválasztás folyamatában. A lecke elvégzése után a hallgató: • megismeri a foglalkozás-leírások módszertani megközelítéseit és szempontjait, • megismeri a különböző foglalkozás-leírások szerkezetét, • megismeri az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket • képes lesz végzettségi szinteknek megfelelő foglalkozások kiválasztására, • képes lesz önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző kiadványokban és interneten. A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A hallgató a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. Foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni. 2. Önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között. 3. Önállóan eligazodni a képzési leírások között. 4. Foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

46


IV.2.1. Tanulási feladat IV.2.1.1. A foglalkozás-leírások szempontrendszerei


A foglalkozások elemzését, a tevékenységelemezést nemcsak a pályák osztályozása során alkalmazzák, hanem a foglalkozások leírása, profilja összeállításánál is. A foglalkozások és a munkakörök megismerésének, elemzésének és leírásának céljai és módszerei is eltérhetnek egymástól. A foglalkozások és a munkakörök elemzése és leírása az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenység egyik alapeleme. A munkaerő toborzásához, a megfelelő személy kiválasztásához, a teljesítmény értékeléséhez, a képzési programok megtervezéséhez és az egyéni karriertervek elkészítéséhez is fontos pontosan tisztában lenni azzal, hogy az egyes foglalkozásnak és azon belül a munkaköröknek mi a tartalmuk. A munkakörelemzés módszeres információgyűjtés az adott munkakörben elvégzendő feladatokról és a munkakör betöltésének előfeltételeiről. A munkakörelemzés terméke a munkaköri leírás és a munkaköri követelményprofil. A munkaköri követelmény azoknak a fizikai és szellemi tulajdonságoknak a meghatározása, melyek a munka hatékony elvégzéséhez és így a munkakör betöltéséhez szükségesek. A foglalkozáselemzés során az adott foglalkozáshoz tartozó jellemző munkakörök elemzését végezzük el. A foglalkozás-leírás az adott foglalkozás lényeges feladatait, tevékenységeit tartalmazza. A foglalkozásprofil a feladatok ellátásához szükséges képesség, érdeklődés és egyéb személyi jellemzőket foglalja össze. Az első foglalkozás-leírást 1912-ben Lipmann készítette el, körkérdéses módszerrel tárta

fel

a

munkafeladatok

jellegzetességeit,

a

fizikai

és

szellemi

munkakövetelményeket, a képzési formákat, a foglalkozás gazdasági és szociális viszonyait. Az 1920-as évek végétől az egyes szakmákra való alkalmasság megítéléséhez felhasználták a foglalkozások leírását, amelyek leginkább a pályán való sikeres

működéshez

szükséges

képességeket


emelték

ki.

A

kizárólag

a 47


képességkövetelményekre koncentráló foglalkozás-leírások azonban túlhaladottá váltak. Helyüket, az egész embert és a munkakörnyezetet figyelembe vevő, személyiségközpontú leírások vették át. Az előző leckében megismert széles felhasználási körű osztályozási eljárásokhoz (DOT, CCDO, NOC) készültek foglalkozás-leírások is. A DOT kiegészül egy Foglalkozásokat áttekintő kézikönyvvel (Occupational Outlook Handbook), a legújabbat 2009-ben adták ki. Ez a könyv közérthető formában nyújt információkat

sok

foglalkozásról,

a

következő

témakörökben:

jellemző

munkatevékenységek, képzettségi követelmények, elhelyezkedési lehetőségek, kereset, munkakörülmények, jövőbeli kilátások, lehetőségek. A CCDO - amelyet a magyar foglalkozás-leírások kialakításánál is használtak - a foglalkozás-leírás szerkezetében egy fő mondat összegzi, hogy általánosságban mi a dolgozó feladata, milyen eszközökkel és anyagokkal dolgozik, és milyen terméket készít, vagy milyen szolgáltatást végez. A leírás második része tartalmazza a pálya alapos, informatív leírását. A munkatevékenység során elvégzendő feladatok fontossági vagy időrendi sorrendben jelennek meg. A szemléletességet a cselekvést kifejező szavak, az igék biztosítják. Az igék önmagukban sugallják a feladatok ellátásához szükséges eszközöket. A második rész választ ad arra a kérdésre, hogy: mit, hogyan és miért kell elvégezni. Tartalmazza: • a legfontosabb feladatokat, kötelezettségeket; • a feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és eszközöket; • a feladat elvégzése során felhasználandó anyagokat, azok készültségi fokát; • a feladatok elvégzésének az idejét; • a feladatok kiosztásának minőségét, pl. írásban, szóban, előírások vagy utasítások alapján stb.; • a

feladatok

elvégzése

folyamán

felhasználandó

segédanyagokat,

pl.

segédkönyveket, gépkönyveket, különböző rajzokat és dokumentációkat stb.; • hogy a feladatokat egyedül vagy egy csoport tagjaként kell-e elvégezni; • a feladatok elvégzése során kell-e másokat felügyelni, irányítani, képezni;


48


• a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket és jogosítványokat; az utalásokat a beszámolók, jelentések és tanulmányok készítésére; stb. Ebben a részben még felsorolják azokat a feladatokat, melyek nem kapcsolódnak szorosan a foglalkozáshoz, de ellátásukra bizonyos esetekben az igényeknek megfelelően sor kerülhet. A NOC-hoz két kiadványt is tartozik, amely foglalkozás-leírásokat tartalmaz: • A Foglalkozásleírások című (Occupational Descriptions), amely 520 foglalkozási csoport standard leírását tartalmazza, kód és megnevezés szerint, összetevői még a fő kötelezettségek, alkalmazási követelmények, képzés, megelőző szakmai gyakorlat, működési engedélyek és a foglalkozási mobilitás. • Karrier Kézikönyv című (Career Handbook), amely egy tanácsadói változata a NOC-nak, ez több mint 900 foglalkozásról ad közre információt képességek, érdeklődés, fizikai tevékenység, képzésbeli követelmények, potenciális munkahelyek tekintetében. Hazai foglalkozás-leírások

Magyar Foglalkozási Információk Kézikönyve (FIK) A harmadik ipari szerkezetátalakítási program keretében a Világbank támogatást nyújtott Magyarországnak, a munkaerőpiaci és átképzési szolgáltatások fejlesztésére. A támogatás kapcsán került sor a magyar foglalkozási kézikönyv összeállítására. A magyar kézikönyv a kanadai szakértők segítségével készült el. A kézikönyv alapját képező

pályaleírásokhoz

szükséges

információk

egy

része

pszichológiai

pályaleírásokból származik, amelyek a 80-as évek végén, elsősorban pszichológusok munkaelemzése alapján készültek el. További információforrásként szolgáltak a CCDO leírásai is. Azoknál a pályáknál ahol nem ált elegendő információ a rendelkezésre, interjúk készültek a pályán dolgozókkal, a következő szempontok alapján: • a foglalkozás megnevezése, a dolgozó beosztása, • a szervezeti egység neve, funkciója,


49


• a lényeges munkatevékenységek, és ennek során használt gépek, eszközök, anyagok. Az elkészült pályaleírásokat szakemberek, oktatók és az igazgatásban dolgozók ellenőrizték (validizálták), hogy a leírásokban szereplő információk megfelelnek-e a valóságnak. A Foglalkozási Információk Kézikönyvében a foglalkozásleírások az alábbi struktúrát követik: 1. FEOR kód: a foglalkozás azonosítására szolgáló négyszámjegyes foglalkozási kód. 2. FEOR megnevezés: a kódhoz tartozó foglalkozás megnevezése. 3. A foglalkozás tartalmának leírása: Két részből áll: a rövid, bevezető leírás, amely tömören leírja a munka jellegét és célját, illetve a foglalkozás részletes leírása, ebben szerepelnek az elvégzendő feladatok és tevékenységek, időrendi vagy fontossági sorrendben, a munkához szükséges gépek és eszközök, valamint a munka során felhasznált anyagok. 4. Példák az ide sorolt foglalkozásokra: ez a rész bemutatja a gyakran előforduló munkaköri elnevezéseket, hogy így szemléltesse az adott csoportba tartozó munkakörök jellegét. 5. Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás: segíti a csoport tartalmának és határainak megértését az olyan hasonló foglalkozások bemutatásával, amelyek más foglalkozáscsoportba tartoznak. 6. Minimális iskolázottsági előfeltételek: a munkaköri alkalmazáshoz szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség. Ahol a foglalkozáshoz több munkakör is tartozik, ott az iskolázottsági szint a ranglétra alacsonyabban álló munkakörre vonatkozik. 7. Fizikai megterhelés: a munkafeladatok ellátásához szükséges fizikai erőfeszítés mértéke (ülő, könnyű, közepesen nehéz, nehéz, nagyon nehéz munka). 8. Fizikai tevékenységek: a feladatok során gyakran előforduló tevékenységek, mozdulatok (emelés, cipelés, tolás/húzás, mászás/egyensúlyozás, görnyedés, térdelés, guggolás, mászás, huzamos ülés, huzamos állás, a karok, a kéz és az ujjak használata, beszéd, hallgatás/hallás, látás, gyaloglás, futás, színek közti különbségek megállapítása). 9. Munkavégzés helyszíne: a munka környezeti feltétele (belső, külső, részben belső, részben külső).


50


10. Munkakörnyezet: a foglalkozást kellemetlené tevő munkakörülmények (nagyon hideg, nagyon meleg, nedvesség, nyirkosság, zaj és rázkódás, balesetveszély, por, füst, gázok, rossz ventilláció). Nézzenek meg egy foglalkozás-leírást a FIK-ből! Szakmaismertető információs mappa (Foglalkozási Információs Tanácsadó -FIT mappa) A FIT mappák foglalkozás-leírásai részletesebb leírásokat tartalmaznak és az alábbi struktúrát követik: A. Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga...) B. Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? C. Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Mit kell tanulni a szakképzés során? Milyen lehetőségek vannak szakmai gyakorlatra, szakmai továbbképzésre ebben a szakmában?


51


D. Elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában Magyarországon? Hogyan alakul a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában Magyarországon, és az Európai Unióban? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? A szakképesítéssel betölthető munkakörök E. Egyéb információs források A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen szakkönyvek segítenek a pályaválasztásban? Milyen elektronikusan elérhető források adnak további információkat a szakképzésről? Tanulmányozzanak át egy FIT mappát! A 15/2008 NSZFT szerződés keretében megvalósult fejlesztések eredményeként 374 foglalkozást bemutató mappát aktualizáltak, továbbá elkészült 212 foglalkozás esetében, a foglalkozások munkaerőpiaci helyzetének, kilátásainak bemutatása mappakiegészítés. A mappa-kiegészítés első része „A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete” című rész, ebben az adott szakmára – amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg, akkor szakmacsoportra – vonatkozó információkat strukturáltan, aktuális adatokkal és ábrákkal kiegészítve, rövid, szöveges ismertető formában írtak le. E rész alapvetően három alrészből tevődik össze, mely az áttekinthetőséget, az olvasó számára a könnyebb eligazodást valamint az on-line kereshetőséget szolgálja. Ezek a következők: foglalkoztatottak száma, munkahelyek jellege, munkarend, bérezés. A mappa-kiegészítés második része „A foglalkozás jövőbeni kilátásai” című rész, melyben az adott szakma– amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg, akkor szakmacsoportra – jövőjére, jövőbeni munkaerőpiaci helyzetére, az iránta való keresletre, az azt befolyásoló tényezőkre, a kereslet területi jellegzetességeire vonatkozó információkat összegezték strukturáltan, ábrákkal, adatokkal és szakértői becsléssel kiegészítve. E rész tájékoztatja az olvasót a szakma ellátásához szükséges iskolai végzettség alakulásáról, a szükséges képességekről, kompetenciákról, azok várható jövőbeni alakulásáról, a munkavállalóval szembeni követelmények változásáról, valamint a szakmában bejárható karrierpályáról. A rész öt alrészből áll, melyek szintén


52


az áttekinthetőséget és a kereshetőséget szolgálják. Ezek a következők: szakma iránti kereslet, életkormegoszlás, fő feladatok, munkakörülmények, kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások, karrier. Tanulmányozzanak egy mappa kiegészítést, és értelmezzék az adatokat! Elektronikus információszolgáltató rendszerek - pályaismeretet bővítő internetes portálok Az internetes portálok közül (a teljesség igénye nélkül) azokat tekintjük át röviden, amelyek a pályaismeret bővítését is célul tűzték ki, illetve válogatásunk szempontja között szerepelt az is, hogy találunk-e az adott portálon foglalkozás vagy szakmaleírásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaorientációt végzők ismerjék az internetes információforrásokat és azok tartalmát, mivel ezek sokkal könnyebben frissíthetők és gyors keresést biztosít mind a tanácskérők, mind a tanácsadók számára. A jelen leckében nem térünk ki a számítógéppel támogatott tanácsadó rendszerek bemutatására, csupán a pályaismeret szempontjából hasznos internetes információforrásokat mutatunk be. Jelenleg a legkomplexebb információs forrás a pályaismeret szempontjából az ePálya, ezért elsősorban ezt mutatjuk be. ePálya - www.epalya.hu A tanulás menüpont alatt lehet tájékozódni, hogy milyen tanulási lehetőségek vannak, mit takarnak a különféle képzettségek, és hogyan kapcsolódnak mindezek a munkához, a munkába álláshoz. szerint lehet keresni A képzettségek keresőfelületen az új és régi OKJ-s szakképesítéseket, valamint az új (bolognai rendszerű) felsőoktatási szakokat, szakirányokat találjuk. Az új OKJ szerinti szakképesítések megjelenő adatai: • Szakképesítés neve, OKJ száma • Hozzárendelt foglalkozás (FEOR) és hasonló foglalkozások • Szakképesítés szintje • Szükséges iskolai végzettség • Szakmacsoport és tanulmányi terület • Lehetséges képzési forma (iskolai rendszerben és/vagy felnőttképzésben)


53


• Maximális képzési idő (év vagy óraszám) • Felelős minisztérium • Mestervizsgáért felelős kamara • Kapcsolódó rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések • Jegyzékbe kerülés éve • Szakmai és vizsgakövetelményeket az NSZFI honlapján A Bolognai rendszerű felsőoktatási szakok megjelenő adatai: • Szak megnevezése (angolul is) • Végzettség megszerzésével betölthető foglalkozás (FEOR) - ahogy korábban már jeleztük ez az információ kizárólag az e-pálya rendszerben található meg. • Oklevélben szereplő szakképzettség • Képzési terület, képzési ág • Képzési idő, összegyűjtendő kreditek száma • Szakmai gyakorlatra, nyelvi követelményekre vonatkozó adatok • Kapcsolódó bemutató-mappa • Mesterszak esetén: előzményként elfogadott szak(ok), számításba vehető alapképzési szakok A képző intézmények keresőfelületen középfokú iskolák, egyetemi, főiskolai karok találhatók. A gyakorlati képzőhelyek felületen kereshetünk gyakorlati képzőhelyeket megyei, régiós bontásban is. A képzések felületen egyszerűen kereshetünk a képzési ajánlatok között, a szak, képzettség megnevezés szerint és/vagy középfokú iskolai képzések, felsőoktatási képzések szűkítésekkel. A munka menüpont alatt egyszerűen lehet keresni a foglalkozások között, a foglalkozás megnevezése (vagy egy része) és a FEOR kód megadásával. Ha nem töltünk ki egyetlen mezőt sem, a találati listán minden foglalkozás megjelenik. A foglalkozás-leírásban a FIK-nél ismertetett leírásnak egy rövidített változatát találjuk, de át lehet lépni az ÁFSZ oldalára is megnézni a leírást. Továbbá megtaláljuk az oldalon a jellemző munkaköröket, a már ismertetett FIT mappákkal, illetve a


54


kiegészítéseket a munkaerőpiaci helyzetképpel és tendenciákkal. Harmadrészt pedig kiegészülnek szakmabemutató filmekkel a foglalkozásokról szóló információk (szintén a 15/2008 NSZFT szerződés keretében megvalósult fejlesztések eredményeként készült el az 50 szakmabemutató film). Borbély-Pecze és társai (2008) tanulmányukban a magyar pályaorientációs portálokat, internetes rendszereket elemzik. A tanulmányuk alapján a következő csoportokba sorolt portálokat mutatjuk be: • komplex rendszerek: KépezdMagad, Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK), FELVI • szakképesítéseket, foglalkozásokat bemutató rendszerek: Szakképesítés.hu, Milegyek.hu KépezdMagad – www.kepezdmagad.hu A rendszer azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyesítse magában a különböző képzési adatbázisokat, egy helyen tegye elérhetővé az élethosszig tartó tanulás különböző állomásain szükséges adatokat. A rendszer különböző képzési adatbázisokat tartalmaz (középiskolák, szakmák, intézmények, képzések, nyelvtanfolyamok, autósiskolák). Az adatok

elérése

felhasználóbarát,

de

sok

beállítási

lehetőséget

tartalmazó

keresőfelületeket alakítottak ki. A szakmákat kereshetjük: név vagy OKJ-szám alapján, valamint összetett kereséssel szakmacsoport, szakirány (kétszintű), szint, szükséges iskolai végzettség, betölthető foglalkozás, lehetséges képzési forma, egyéb jellemzők (szakmai előképzettség, nyelvvizsga, gyakorlat szükségessége) alapján. A szakmabemutató adatlapok tartalma: (alap)adatok; képzési és vizsgafeltételek; jogszabályok; a szakképesítéssel végezhető munka bemutatása; egészségkárosító tényezők, balesetveszély; szakmai és vizsgakövetelmények; szükséges tulajdonságok; egészségi követelmények; továbbképzési, átképzési lehetőségek, kapcsolódó szakmák; előzmények az OKJ-ban és a régi jegyzékekben. Pozitívumai: A szakképesítések, a képzési lehetőségek és a képző intézmények között sokféle feltétel beállításával lehet keresni. A szakmabemutatásoknál részletesen megismerhetők a szükséges tulajdonságok és az adott szakmára jellemző egészségügyi követelmények/feltételek. A jelenleg megszerezhető szakképesítések mellett a régieket SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

55


is tartalmazza a rendszer, és információt ad a régi és új szakképesítések megfeleltetéséről is. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központ – Képzés határok nélkül - www.npk.hu A honlap feladata elsősorban olyan információk közzététele, amelyet, európai képzési lehetőségeket keresők, Magyarországon tanulni kívánó külföldiek használni tudnak, valamint fórum biztosítása az EuroGuidance tanácsadók részére. Az NPK tanácsadóinak feladata a hálózaton keresztül válaszolni a magyarországi tanulással kapcsolatos kérdésekre, és továbbítani a hozzájuk érkezett, külföldi tanulással kapcsolatos kérdéseket, valamint információs anyagokat készíteni a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi tanulásához. Ezek az anyagok, valamint az európai képzési lehetőségekkel kapcsolatos hírek megtalálhatók a honlapon. Szakmák bemutatása címszó alatt a szakmabemutató filmeknek kellene szerepelniük, ezek azonban már évek óta szerzői jogi problémákra hivatkozva nem érhetőek el. FELVI - www.felvi.hu Az oldal a felsőoktatással és főként a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos minden fontos információt közzétesz, és mindezt legtöbbször jól értelmezhető, könnyen kezelhető eszközökkel teszi. Legfontosabb tartalmi elemek, funkciók: • Szakkereső: kar vagy intézmény szerint, egyszerű és összetett kereső; szakirányú • Továbbképzések, doktori képzések keresője • Felsőoktatási intézmények bemutatása (karok és szakok is) • Szakleírások • Aktualitások, hírek, fontos tudnivalók • Statisztikák, rangsorok, ponthatárok • Elektronikus felvételi rendszer • Pályaorientációval kapcsolatos anyagok (érdekességek, kérdőívek stb.)


56


Többféle, egyszerű és összetett, szabadszavas és listás keresést is használ a rendszer, illetve a találatok „körbejárhatóak”: a szak leírásából behívható, hol, milyen formában indul a szak, az intézmény nevéből leírására, kínálatára is lehet lépni. Az oldal sok pályaválasztási önismereti kérdőívet is tartalmaz, de a kérdőívek elhelyezkedése nem feltűnő, így kevesen tudnak róluk, illetve a személyiséggel összefüggő

kérdőívek

nem

kapcsolódnak

a

beiskolázási

szakokhoz

így

a

pályainformációs rész és a pályaorientációs részek szigetszerűen elkülönülve működnek. A kérdőíveket önismeret, hallgatói élet, munka, pályaválasztás, karrierépítés témákba rendezve találjuk. A Munka, pályaválasztás témakör alatt megtaláljuk a Munka Érdeklődés Kérdőívet (az oldalon a neve Munkatevékenységek és érdeklődés kérdőíve), és Super Érték Kérdőívet (az oldalon Milyen személyes szempontok fontosak a foglalkozásválasztásban? Munkaértékek a későbbi pályán a neve). Az oldalakra folyamatosan kerülnek fel az újabb és újabb kérdőívek. Pozitívumok: • Csatornákba rendezett tartalmak és funkciók (felvételizni szeretnék – hallgató vagyok – érdeklődöm – felsőoktatási műhely – hivatali ügyek). • Minden felsőoktatási képzési lehetőséget, képzéstípust, minden intézményt tartalmazó információforrás. • Sokféle önismereti kérdőív kitöltésének lehetősége; táv- és személyes tanácsadás lehetősége. A szokásos érdeklődés, képesség, képességfelmérő kérdőíveken kívül a tanulást, munkába állást segítő, pályaérettséget, pályaismeret fontosságát vizsgáló kérdőívek is vannak. • Informatív és sok témát, hozzászólást tartalmazó fórumrendszer. • Kiemelt, különösen aktuális vagy fontos cikkek, tudnivalók, blokkok hangsúlyos tálalása a nyitólapon. Szakképesítés.hu - www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu A teljes egészében magántőkéből létrejött honlap legfontosabb célja az új OKJ szakképesítéseinek bemutatása. Ezzel a célkitűzéssel és az erre épülő szolgáltatásokkal első volt az országban, noha a 2007. januári indulás óta már egyéb, hasonló honlapok is elindultak. A szakmák bemutatása mellett képzéskeresőt is fejlesztenek, valamint megjelentetnek szakképzéssel kapcsolatos híreket.


57


Pozitívumok: • A régi és az új OKJ szakképesítései egyaránt megismerhetők, előbbiek bő, utóbbiak jelenleg még szűkebb adattartalommal. • Az adatlapok egyszerűen elérhetők (ABC, szakmacsoport, szint, tanulmányi terület szerint válogatva vagy névre, névrészletre keresve). • Közvetlen átlépés az SZVK rendeletekhez, a FEOR foglalkozás-leírásokhoz. • A szakmák mellé igyekeznek képzési kínálatot is rendelni (hol szerezhető meg az adott szakma?). Ez a kínálat egy egyszerű keresőfelületen is elérhető (képzés neve vagy szakmacsoport, képzési hely és intézménynév szerint). • Az oldal, számos gyakori keresőszóra („okj”, „képzések”, „országos képzési jegyzék”, „okj-s képzések”, „szakképesítés”, régi és új szakképesítések nevei stb.) első helyen jön ki az internetes keresőkben, így hatékonyan segíti az internetet használó, de a tájékoztató oldalakat nem ismerő felhasználókat. A www.szakkepesites.hu rendszert ennek megfelelően magas látogatottsági adatok jellemzik (1500-1600 egyedi látogató naponta). • Átlátható felépítés és menürendszer, szakképzéssel kapcsolatos hasznos linkek, gyakori kérdések, fogalomtár megjelentetése. Negatívumok: • Az új OKJ szerinti szakmák viszonylag szűk adattartalommal ismerhetők meg, bár minden esetben elérhető az érintett SZVK rendelet is. • Az oldal nem rendelkezik a szakma- vagy képzésválasztást segítő tanácsadó funkcióval, inkább tájékoztató, informáló jellegű. • A képzéskereső egyelőre csekély adattartalommal működik, sok esetben csak indítási jogosultságok szerepelnek. A rendszerben nem hirdető képzések esetén csak a képző intézmény neve és települése ismerhető meg (cím, telefonszám, honlap nem). • A szakmabemutató adatlapok kizárólag szöveges információkat tartalmaznak (vizuális elemek nélkül). Milegyek.hu - www.milegyek.hu Az NFI pályázat keretében létrejött oldal egyrészt az új OKJ szakképesítéseinek bemutatását, másrészt a pályakezdéssel, munkába állással kapcsolatos információkat gyűjti össze. A keresők és a statikus anyagok mellett interaktív blokkokat is kínálnak:


58


bér kalkulátor, (magyar és idegen nyelvű) önéletrajz varázslók, önismerettel kapcsolatos kérdőívek stb. Pozitívumok: • Az OKJ szakképesítései sokféle módon kereshetők: név, szakmacsoport, végzettségi szint, felvételi feltételek szerint. • A szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek adatai alapján lehetséges a tulajdonságok, képességek alapján való keresés is. • Témához kapcsolódó érdekességek teszik vonzóbbá, tartalmasabbá a honlapot, például: szakmaválasztás horoszkóp alapján, játékos kompetenciateszt, színes hírek stb. Negatívuma, hogy a szakma-adatlapokon kevés információ jelenik meg.

IV.2.1.3. Önellenőrzés 1. Mutassa be a munkakörelemzés és a foglalkozás-leírás közti összefüggéseket? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Melyek a CCDO foglalkozás-leírásainak főbb elemei? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Hogyan készültek a FIK leírások és mi a foglalkozás-leírások struktúrája? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 4. Milyen új információkat tartalmaznak a FIT mappák? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 5. Milyen adatokkal egészülnek ki a FIT mappák? Miért fontosak ezek és hogyan lehet használni a pályaorientációs munkában ezeket az információkat? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 6. Soroljon fel pályaismeretet bővítő internetes portálokat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


59


7. Milyen fontos információkat találunk az ePálya rendszerben? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 8. Milyen internetes portálokon talál szakképzésekre vonatkozó információt? Milyen konkrét információkat találhatunk meg ezeken az oldalakon? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 9. Melyek a felvi.hu honlap pozitívumai és negatívumai? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 10. Milyen honlapokon talál önismereti kérdőíveket? Próbáljon ki ezek közül néhányat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................

Felmérés az IV.2. leckéhez

Feladat: 1. Készítse el a lecke során kijelölt önálló feladatokat!

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 2. Nézzenek meg egy foglalkozás-leírást a FIK-ből és ugyanannak a foglalkozásnak FIT mappa leírását és hasonlítsák össze az információ szempontjából.

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Tanulmányozzanak egy mappa kiegészítést, és értelmezzék az ott lévő adatokat! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Teljesítményszintek: Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.


60


IV.3. Lecke: A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei

Tudnivalók a lecke elsajátításához Bevezetés A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamat előzi meg, amelyben a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel, öndefinícióval rendelkezik. Ismeri annak a társadalmi környezetnek a gazdasági jellemzőit és képzési lehetőségeit, valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról. Ezek szerint a pályaorientáció tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és a pályaismeret jelenti. A pályákkal való ismerkedést már az általános iskolai oktatás keretében célszerű elkezdeni, a középfokú oktatásban tovább bővíteni. A lecke elvégzése után a hallgató: • megismeri a pályaismeret bővítésének általános módszereit, • személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből, • képes

lesz

önállóan

pályaismereti

információkat

keresni

a

különböző

kiadványokban és interneten. A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések A hallgató a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz: 1. Pályaismeret bővítésre szolgáló módszerek között eligazodni. 2. Önállóan pályaismeretet bővítő tevékenységet tervezni. 3. Önállóan keresni képzési és pályaismereti információkat interneten és kiadványokban.


61


IV.3.1. Tanulási feladat IV.3.1.1. A pályaismeret bővítésének általános módszerei


Ahhoz, hogy az egyén az önismereti jellemzőit összhangba tudja hozni a pályák világával, szüksége van a foglalkozások, szakmák reális ismeretére, illetve az ahhoz vezető út megtalálására, tudnia kell képzési lehetőségeket kiválasztani. Ebben a fejezetben olyan általános módszertani lehetőségeket mutatunk be, amelyek segítségével a pályaismeret bővíthető. Ahogy már a bevezetőben jeleztük, ezt célszerű már az általános képzésben elkezdeni, majd folyamatosan az életkori és egyéni igényeket figyelembe véve bővíteni és elmélyíteni. Nem vállalkozunk egy teljes képzési program bemutatására, csupán olyan módszereket ismertetünk, amelyek főként tanórán kívüli tevékenységekben, de tanórai keretek között is jól alkalmazhatók. A pályaismeretet bővítő tevékenységek célja, hogy a foglalkozásokról, szakmákról és a hozzájuk kapcsolódó képzési lehetőségekről adjon információt úgy, hogy közben aktív, önálló tájékozódásra és a megszerzett információk elemzésére bátorítson. A pályaismeretet bővítő tevékenységek tartalmát, tematikáját a foglalkozásleírásokban megismert tartalmak adják. A legfontosabb összetevők a következők: Tevékenység – a pályák bemutatásának a váza, hangsúlyos elem, az adott foglalkozás során végzett cselekvések egzakt, szemléletes és aprólékos bemutatása. A tevékenységre jellemző igék sokfélesége, képszerű megfogalmazása mutat be jól egy adott foglalkozást. Fontos kiindulópont az önismereti jellemzők hozzáillesztésénél is. Munkaeszköz – a bemutatások színesíthetők, ha ismertetjük, hogy a tevékenységek során milyen eszközöket, szerszámokat, gépeket használnak. Anyag – beleértjük a nyersanyagokat, a folyamat során a közbülső termékeket, és az eredménynek tekinthető kész terméket is.


62


Iskolai végzettség – az adott foglalkozás elsajátításához vezető út megismerése, mennyi időt kell tanulni, milyen formában lehet tanulni, hol, hogyan sajátítható el, stb. Munkakörülmények – olyan jellemzők, amelyek befolyásolják a munka körülményeit, és

a

biztonsági

feltételeket.

A

legtöbb

foglalkozás

esetében

átlagos

munkakörnyezetűnek mondható, ahol nem kell számolni környezeti ártalommal, ezért az olyan foglalkozások esetében ahol ezek jellemzők, fontos hogy tisztázzuk a károsító környezeti hatásokat. Önismereti jellemzők: érdeklődés – szeretem, tetszik az adott foglalkozási tevékenység, képesség – könnyű vagy nehéz az a tevékenység, munkamód – hogyan szeretem csinálni az adott tevékenységet, érték – fontos vagy nem számomra. Természetesen a cél az önismereti elemek összeillesztése, megfeleltetése pályákkal, foglalkozásokkal. A pályaismeret bővítését célzó tevékenységek tulajdonképpen a pályaorientációs tevékenység általános módszerei közül azok, amelyeknek elsődleges célja a pályaismertetés. Ilyen általános módszerek: a felvilágosítás, az előadás, a filmvetítés, látogatások szervezése (üzemi, munkahelyi, intézményi, stb.), csoportos beszélgetés, és a csoportos foglalkozás (Szilágyi – Völgyesy, 1996). Természetesen ezek kiegészülnek olyan egyéni tanulói tevékenységekkel, amelyeket a pályaorientációs szakember segít, de a tanulónak önállóan kell elvégezni (portfolió készítése, projekt-feladat, interjú, stb.). A felvilágosítás egy olyan információ átadási forma, amely meghatározott ismeretet, a célcsoportnak megfelelően fogalmazva ad elő. Az így átadott információ befogadását nem ellenőrizheti a pályaorientációs szakember. Arról, hogy az információ milyen mértékben talált meghallgatásra vagy az információ feldolgozása milyen minőségű, nincs a pályaorientációs szakembernek hathatós és egyértelmű visszajelzése. A felvilágosítást szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, pályaorientációs napokon alkalmazhatjuk. A pályaorientációs szakember, amikor a felvilágosítást, mint módszert alkalmazza, akkor az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: Pontosan meg kell határoznia azt az információt, amit át akar adni a célzott csoportnak. Ezt úgy érhetjük el, hogy az információkat úgy csoportosítjuk, hogy azok valamilyen formában vizualizálhatók is legyenek (például írásvetítőre kivetíthetőek), vagy azt az információ SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

63


mennyiséget, amelyet a pályaorientációs szakember át kíván adni, azt az írásvetítő mellett még sokszorosított formában is magával viszi, és az előadás megfelelő pontján ezeket az információkat közre adja, hogy biztosítsa ezeknek a fontos és hathatós rögzítését. Például felvilágosító előadás tartásakor a címek, a pályaelnevezések, az utazási lehetőségek, az ösztöndíjak, amelyekről 1-1 pálya vagy iskolaválasztás kapcsán beszélünk olyan információk, amelyeket helyes előre rögzíteni, az előadás folyamán kivetíteni, és/vagy kiosztani, vagy az asztalon elhelyezni, hogy akit érdekel, az elvehessen ebből a rövid összefoglalóból. Minden felvilágosítást meghatározott csoportnak (célcsoport) szánunk, tehát ugyanazt az információt más bevezetéssel kell a felvilágosítás folyamán adnunk. Ezért mindig tudni kell, milyen csoporthoz megyünk be: pl. nyolcadik osztályban a pályaorientációról felvilágosító előadást tartunk gyerekeknek, vagy egy szülői értekezletre megyünk szülőcsoporthoz, vagy pedig felnőttcsoporthoz, mert az határozza meg a bevezető pár gondolatot, amellyel nyitjuk az információátadást. A bevezető pár gondolatnak mindig érzelmileg is érinteni kell a hallgatóságot.

A

csoport

közös

élményeire

hivatkozzunk,

vagy

személyes

tapasztalatunkból adjunk át valamit a csoportnak, és így teremtsük meg azt a hangulati állapotot, amelyben a csoport az információ feldolgozását könnyebben el tudja végezni. Az előadás olyan információátadási forma, ahol egy meghatározott témáról meghatározott információt adunk át. Az előadás fő célja figyelemfelkeltés és meghatározott információk közlése. A pályaorientációs munkában az előadás, mint ismeretterjesztő tevékenység módszere szerepel. Maga a pályaorientációs szakember nagyon ritkán tarthat előadást. Inkább olyan előadókat hívhat meg, akiknek saját élményük van abból a témakörből, amelyből az előadást tartják. Tehát szubjektíve megélt élményeket adhatnak át példa vagy információ formájában a hallgatóságnak. Pályaorientációs munkába előadók hívása akkor indokolt, ha speciális témaköröket érintünk, mint például valamilyen foglalkozás, szakma élményszerű bemutatása, volt hallgatók

életútjának

elmesélése,

külföldi

tanulás-

vagy

munkatapasztalatok

megosztása, stb. (Azokból a témakörökből, amelyekben a pályaorientációs szakember felkészült, nem helyes előadásokat szervezni, inkább kisebb foglalkozássorozatot, ahol a tanulók aktív bevonásával fejlesztheti a tanulók önismeretét, vagy pályaismeretét.) A filmvetítés olyan közlési eszköz, amely nem csupán verbális, hanem vizuális úton is megtámogatja

az

információátadás


folyamatát.

A

filmvetítés

alkalmazása

a 64


pályaorientáló munkában akkor célszerű, ha egy problémakört több szempontból kíván körüljárni a tanácsadó, és ezt a film segítségével életszerűbben, könnyebb információfeldolgozási technikával láthatja el. A film egy meghatározott foglalkozásról szakmaismertető filmek - ismeretterjesztő információt ad át. A szakmaismertető filmek tevékenység-eszköz-anyag centrikusan mutatják be az adott foglalkozás jellemzőit. Fontos, hogy megfigyelési szempontokat adjon a pályaorientációs szakember a hallgatóknak és szerencsés, ha a filmvetítést csoportos beszélgetés követ, ahol az adott megfigyelt tartalmakon túl, a nézők érzelem-megnyilvánulásait is támogatja a pályaorientációs szakember. A filmet nézhetik nagycsoportban is, de fontosabb lenne, hogy a megbeszélés kisebb csoportokban történjen. Látogatások szervezése, ide más intézményekbe történő látogatások szervezése tartozik. Így például a pályaismeret bővítéséhez a munkahelyek meglátogatása, abban az esetben, ha meghatározott csoport vagy meghatározott egyének számára ez fontossá válik. A látogatások szervezése nagymértékben eltér a hagyományos kirándulások, üzemlátogatások szervezésétől. Elsősorban az egyéni igényeknek megfelelő csoportos vagy kiscsoportos látogatást szervezünk. Tehát azokat az egyéneket, akiket az adminisztratív pályák nem érdekelnek, nem hívjuk meg egy bankba tett látogatásra. Vagyis ezek a látogatások mindig önként jelentkezés alapján történnek, lehetőségként kapják meg az érdeklődők, tetszés szerint élnek vele. Ezeknek a látogatásoknak a szervezésekor

tehát

két

szempontot

kell

a

pályaorientációs

szakembernek

végigkövetnie. Egyrészt kik azok, akik érdeklődnek az adott téma iránt, hány fővel, mikor képesek ezt a látogatást lebonyolítani, másrészt fel kell vennie a fogadó féllel a kapcsolatot és pontosan közölni azokat az igényeket, amelyeket az egyének megfogalmaztak. Milyen célból mennek abba az intézménybe, mit szeretnének látni, milyen időtartamban stb. Ezek nélkül a szempontok nélkül sem kiscsoportot, sem nagyobb csoportot semmilyen külső intézménybe útjára bocsátani nem helyes. Itt is érvényes, hogy a látogatást mindig kísérje csoportos megbeszélés, ahol az objektív, megfigyelt tartalmakon túl, a szubjektív élmények feldolgozására is sor kerülhet. A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka egyik alapvető módszere. A módszer lényege az, hogy egy problémakörre orientált beszélgetést vezetünk, ahol a csoportvezető feladata a felvetett kérdéskör egyeztetése, megvilágítása a beszélgetésben résztvevők számára, valamint a beszélgetési folyamat koordinálása. A csoportos SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

65


beszélgetés fontos eleme, hogy meghatározott ideig tart. A résztvevők tudják, hogy mennyi idő áll rendelkezésükre, és ez alatt az idő alatt a csoportvezető feladata az, hogy eljuttassa a probléma teljes feldolgozásig a résztvevőket. A csoportos beszélgetésben a csoportvezető nem ad nagyon sok információt, hanem kifejezetten a csoporttagok gondolataiból és a kérdéshez kapcsolódó érzéseikből építi fel a probléma körüljárását. A csoportos beszélgetésben nem várjuk el, hogy problémamegoldási-folyamatok játszódjanak le, különösen nem egyéni szinten. Azonban az általánosság szintjén a probléma megoldásának módját is bemutathatja a csoportvezető a résztvevők segítségével. Nagyon helyes a csoportos beszélgetéseknél egy olyan lépéssort követni, ahol a résztvevők elvárása, és a résztvevők probléma-felismerése feltétlenül tisztázódik. Az alábbi lépéssor a csoportos beszélgetés vezetésének technikáját mutatja be. A beszélgetésen résztvevők elhelyezése Körbe ültetjük a résztvevőket, akik elé (ha mód van rá) egy tiszta lapot, ceruzát és filctollat is helyezünk. A csoportvezető bemutatkozása Elmondja a teljes nevét, hogy hogyan szeretné, ha hívnák, és az ő feladata mi az adott intézményben, majd az előtte lévő papírlapra filctollal felírja a nevét a három részre hajtogatott papírlapot a csoport felé kifelé felállítva maga elé helyezi. Majd megkéri a csoporttagokat, hogy ők is mutatkozzanak be. Ehhez többféle segítséget adhat pl. saját bemutatkozásának példájával, azzal amit elmond magáról. A probléma megfogalmazásának elősegítése A csoportvezető körkérdés során célokat kér, ezeket lapra írja és ezeket felragasztja a táblára. A csoporttagok segítségével ezeket a célokat csoportosítja, és így kiderül mindenki számára, hogy a csoportos beszélgetésre milyen céllal jöttek. Ezeknek a céloknak a csoportosításából alakul ki a csoport által elfogadott problémadefiníció. Ha a célok homogének, összefüggőek, akkor egy problémadefiníciót fogalmaz meg a csoportvezető, ha pedig nem, akkor minden problémakört megfogalmaz, és lehetőséget ad a csoporttagoknak, hogy a problémák közül rangsoroljanak, és azt a problémakört fogják a továbbiakban megbeszélni, amelyet a csoporttagok az első helyre rangsorolnak. Ezt a rangsorolási technikát, ha nagyon polarizált a csoport, ki lehet váltani szavazásos


66


technikával is, de mindig figyelmeztetni kell a csoporttagokat, hogy szabad passzolni a feladatok megoldásánál.

Az információ-áramoltatás témához kapcsolódóan A csoportvezető olyan kérdéseket vethet fel, hogy kinek milyen érzései vannak ezzel a témával kapcsolatban. Mit szeret, mit nem szeret ebben a kérdéskörben, kinek milyen tapasztalatai vannak. Ezek a beszélgetést indító kérdések jól felkészült csoportvezető esetén akár a problémához kapcsolódó sztorival is indulhat. Nekem ez jut eszembe, nekem ez volt a tapasztalatom... Ezt problémához illeszti, és ezzel indítja meg a beszélgetést. (A direkt kérdéseket természetesen a csoportvezető nagymértékben kerüli.) Az információ feldolgozási folyamatban a csoportvezető nagyon sokszor alkalmazhat parafrázist, tehát megállapodhatunk abban, hogy ... vagy azt hallottam többektől ... Ha a csoport elfogadja ezeket a parafrázisokat, akkor ezeknek a kulcsszavait a csoportvezető, vagy akit megkér, hogy segítsen ebben a munkában, a táblára vagy a helyiségben elhelyezett csomagolópapírra felírja filctollal, nagybetűkkel. Ezek azok az információk, amelyekbe a csoport megegyezett, vagyis a problémának lényeges alkotórészei, vagy megoldásra várnak, vagy további beszélgetést, feldolgozást igényelnek.

A megoldási lehetőségek Ebben a szakaszban derül ki, hogy a téma körüljárása után milyen megoldási lehetőségeket képes kitermelni a csoport, például milyen iskolába menjek, milyen pályát válasszak, hogyan oldjam meg a tanulási nehézségeimet az iskolaváltás kapcsán, hogyan kerüljem el a szüleimmel való ütközést stb. Ez a csoportos beszélgetést lezáró rész, ahonnan a megoldás iránya szerint a csoportok újjászerveződnek, csoportos tanácsadást,

egyéni

tanácsadást,

vagy

öndefiníciós

számítógépes

információt

választanak saját igényeik szerint. Ezt azzal is lehet segíteni, hogy a csoportvezető olyan transzparenseket készít, amelyek a további lehetőségeket is tartalmazzák. Ezeket akár már előre is elhelyezheti abban a teremben, ahol a csoportos beszélgetés folyik. Ezek inspirálhatják a csoporttagokat arra, hogy rákérdezzenek, hogy ezek a lehetőségek mennyire vonatkoznak rájuk. A csoportos beszélgetés célja tehát az, hogy a résztvevők meg tudják fogalmazni azt a kérdéskört, amiért összejöttek, és megpróbálják azoknak az összetevőit jól megismerni. Sikeres a csoportos beszélgetés, ha a résztvevők


67


megfogalmazzák, hogy akarnak-e támogatást az adott kérdéskörben önmaguk számára, s ha igen, akkor milyen típusú segítséget kívánnak igénybe venni. A pályaismeretet bővítő tevékenységek során is fontos kiemelni, hogy a hangsúly nem a kész ismeretek átadásán van, hanem a résztvevők meglévő ismereteinek mobilizálásán, képességeik fejlesztésén és szemléletének formálásán. Ezeknek a tevékenységek akkor hatékonyak, ha tudja a résztvevőket aktivizálni, és az értelmi-érzelmi szerveződést az segíti,

ha

a

résztvevők

a

feldolgozandó

témával

kapcsolatban

előzetesen

elgondolkodnak, saját ismeret- és élményanyagukat felidézik, bevonódnak a közös munkába. A pályaismereti tevékenységek során mindig információt adunk, és fontos, hogy az információ elsajátításában lehetőség nyíljon arra, hogy a résztvevők egymástól tanuljanak, egymástól is szerezzenek információt, valamint az új információkat valamilyen módon a gyakorlatban kipróbálják és önmagukra is vonatkoztathassák. Minden egyes tevékenységnek meghatározott forgatókönyve van, a forgatókönyvet a pályaorientációs szakember a résztvevők igényének megfelelően megváltoztathatja, viszont minden tevékenységre készülnie kell. Ahhoz hogy élményszerű legyen a pályaismereti tevékenység a résztvevők számára, a vezető olyan feladatokkal színesítheti a foglalkozást, amelyek az információnyújtáson túl akár az önismereti jellemzőket is beemeli, úgy, hogy a pályaismereti információkat az egyéni jellemzőkhöz illesztik. A feladatok gyakorlati lebonyolításához szükséges eszközöket a vezetőnek készen kell bevinnie. A pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusok: • gyűjtés, • csoportosítás, • párosítás, • rangsorolás, • fogalomtisztázás, definíciók megalkotása • mondatbefejezés, • összehasonlítás, • táblázatok, rendszerek létrehozása, • videofilmek elemzése, • ábrázolás,


68


• asszociációs játék, • érzékelésen alapuló játékok, • szerepjátékok, • helyzetgyakorlatok, • kártyajáték, • munkahely-látogatás. A feladattípusokat mutatjuk be röviden, olyan példákkal amelyek a pályaismeret bővítéséhez illeszkednek. Gyűjtés

-

különböző

tételű

listák,

felsorolások

készítése

egyénileg

vagy

kiscsoportokban. Ez a leggyakrabban használt feladattípus, mivel gyűjteni minden eddig felsorolt tulajdonsághoz lehet: tevékenység, eszköz, anyag, érdeklődés, képesség, munkamód, stb. Példák: • Egy megadott kezdőbetűvel minél több foglalkozásnév összegyűjtése • Egy foglalkozás jól ismert (szabó olló, kréta) vagy egyáltalán nem közismert (egy mérőműszer) eszközének körbeadása, és mindegyik csoporttag mond egy cselekvést, ami a tárggyal végezhető • A szakmacsoportok nevét gyűjtjük össze kiscsoportokban, majd a csoportok a listából választanak egyet (pl. egészségügy vagy kereskedelmi pályák) és ebbe a csoportba tartozó szakmák nevét gyűjtik össze, • Gyűjtsék össze a szakmára jellemző: tevékenységeket, eszközöket (milyen eszközöket használnak vagy kerülnek kapcsolatba munkájuk során), anyagokat,

nyersanyagokat

(felhasznált,

megmunkált

nyersanyagok),

előállított termékek. A kiscsoportok egymástól különböző szakmacsoportot, pályákat dolgoznak ki, így egymás munkáját meghallgatva tovább bővíthetik ismereteiket, illetve kérdezhetnek, kiegészíthetik a másik csoport munkáját. Ha a csoport tagjainak kevés a pályákkal kapcsolatos ismerete, akkor a foglalkozás vezetője a tagok élményeire, gyermekkori, családi, baráti körben szerzett tapasztalataira építhet.


69


Csoportosítás – a gyűjtött vagy előre elkészített listák tételeinek különböző halmazokba rendelése, megkeresni a kialakított vagy lehetséges rendező elvet, megnevezni felsőbb kategóriákat. Példák: Egy foglalkozási listát, megadott szempontok szerint rendezzenek csoportokba: a szabadban - belső térben - minkét helyen egyaránt végezhető foglalkozások; régi szakmák – új szakmák; középfokú vagy felsőfokú pályák, stb. A csoporttagok találjanak ki csoportosítási szempontokat és azokhoz rendeljék a foglalkozásokat. Egy foglalkozáslistát csoportosítsanak aszerint, hogy növényekkel, állatokkal gépekkel, eszközökkel - kézzel, emberekkel - számítógéppel dolgoznak leginkább. Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem rendelése egy szempontbeli azonosságuk alapján. Példák: • Húz a kalapból egy foglalkozást és megítéli, hogy melyik FEOR főcsoportba vagy szakmacsoportba tartozik és indokolja a megfeleltetést. • Egyes képességeket, érdeklődési irányt, eszközt, anyagot megfeleltetni a felsorolt foglalkozásokkal, stb. • Kösd össze az egyes foglalkozásokat, szakmákat a hozzájuk tartozó tevékenységgel Szociális gondozó

fénymásol, felügyel, korrepetál

Gyermekfelügyelő

ágyat húz, öltöztet, vásárol

Pedagógiai asszisztens

vérnyomást mér, beszélget, gyógyszert ad

Ápoló

ebédeltet, játszik, öltöztet

Rangsorolás - egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének felállítása. Példák: Állítsd rangsorba a szerint a foglalkozásokat, hogy hol a legnagyobb a várható fizetés. Érdeklődésednek megfelelően melyek az ajánlott foglalkozások rangsora, Fogalomtisztázás,

definíció

megalkotása

-

A

pályaismeret

gyakran

olyan

fogalomkészlettel dolgozik, amelyek használata elterjedt a mindennapok nyelvében, mi a foglalkozások során mégis mást értünk alatta. Olykor több olyan megnevezés fordul elő, melynek hivatalos definícióját nem találhatjuk meg, ezért magunknak kell ún. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

70


munkadefiníciót kialakítanunk. Azért is hasznos ez a módszer, mert egy csoport vagy egyén által átgondolt, ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban elfogadható, mint egy készen kapott, szakmai anyagból felolvasott meghatározás. A fogalom-meghatározásokat a következő módon vezethetjük le. Először összegyűjtjük válogatás nélkül azokat az ötleteket, szavakat, kifejezéseket, ami a tagoknak a szó hallatán vagy azzal kapcsolatban eszünkbe jut, és felírjuk egy jól látható helyre. A következő körben már szelektálunk, a lista elemeit súlyozzuk a definícióba kerülés szempontjából. Majd mindenki (vagy a kiscsoport saját belátása szerint) megfogalmazza a definíciót. Utána a csoportban egyenként felolvassuk vagy a kiscsoportok bemutatják és ezekből kigyűjtjük a fontos elemeket, melyek a közös definíció részei lehetnek majd. Ezek után a tagok vitája és konszenzusa alapján létrehozzuk a csoport minden tagja által elfogadott, az adott fogalomra vonatkozó definíciót. Példák: Mi jut eszetekbe a pálya szóról? Mi jut eszetekbe a képesség szó hallatán? stb. Történet- vagy mondatbefejezés - A csoportvezető által megkezdett mondatok vagy történet egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni munkát igényel, mód nyílik a saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére. A történet-befejezésben a saját pályaválasztásra vonatkozó múltbeli vagy jövőbeli élethelyzetek megjelenítése hozzájárulhat egy-egy saját döntési helyzet átgondolásához, ami az önismeretet gazdagíthatja. Példák: Amikor a pályaválasztásra gondolok… A szüleim azt szeretnék, ha én… Tíz év múlva Összehasonlítás - A pályák közötti hasonlóságok és különbségek keresése segíti új rendezőelvek megtalálását a pályák világában, ugyanakkor sok ismert pálya jellemzői más megvilágításba kerülhetnek; sok kevéssé ismert foglalkozás egy-egy jellemző jegyét is megismerhetjük az összehasonlítások során.

Példák: SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

71


A fényképész egy kicsit olyan mint: a vegyész, mert ...... a pedagógus, mert ...... az eladó, mert ....... a rajzoló, mert ...... Válogasd ki a közös tevékenységeket, a következő foglalkozás-leírásokból! Táblázatok, rendszerek létrehozása: Az eddig ismertetett módszerek révén létrehozott ismeretek további csoportosítását, felsőbb kategóriákba rendező elvek létrehozását jelenti. Példák: Rendezzük be az összegyűjtött pályákat érdeklődés – képesség szerint. Az alább felsorolt eszközök és foglalkozások alapján jelöld azt a szakmaterületet, ahová az eszköz tartozhat, illetve az eszközt használó foglalkozás is találd ki, vagy fordítva, ha foglalkozás van, akkor az eszközt! eszköz

Mg-i

Humán

Szolgáltatás

Műszaki

foglalkozás

Lapát Kés cipőjavító Postai ügyintéző Vérnyomásmérő

Ábrázolás, rajzolás: rajzok készítése, a dolgok alaposabb megfigyelésére, szemléletes elképzelésére ösztönöz, a verbalitást nélkülöző kreatív megnyilvánulási forma. Természetesen a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra, hogy néhányan a rajzkészség hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva a feladatot “passzolni” szeretnének. Példák: Rajzold le a pálya szót! Készítsd el a szakmád cégérét!


72


Asszociációs játék: A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra (pl. tárgyak, eszközök nevei) a csoport tagjai olyan foglalkozásokat mondanak, amelyek közeli vagy távoli kapcsolatban állnak a hívó szóval. Az asszociáción alapuló kapcsolatkeresés azt eredményezheti, hogy a felsorakoztatott foglalkozások szokatlan láncolata jön létre; a pályákat más szemszögből is szemügyre vehetjük, ezáltal látókörünk is tágul. Példa: Sorban mondjunk egy foglakkozást, majd ahhoz tartozó tevékenységet, majd ehhez egy másik foglalkozást, ismét tevékenységet. Érzékelésen alapuló játékok: Tárgyak, eszközök beazonosítása, felismerése - a vizualitás kikapcsolásával - hallási, tapintási élmények alapján arra ad lehetőséget, hogy tárgyak új tulajdonságait fedezzük fel. Főleg az anyagszerűséggel kapcsolatos jellemzők (keménység, hidegség, puhaság, lágyság) megtapasztalására, majd ezt követően megbeszélésére ad alkalmat. Szerepjáték – helyzetgyakorlatok: Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe kerülés segítségével érzelmi átélésre és a szakma képviselőjével való azonosulásra is alkalmat adnak. Példák: • Mesterségem címere! • Lakatlan szigeten milyen foglalkozást végezne, jelenítsék meg csoportban! Kártyajáték: továbbtanulási

Tovább

tanulunk!

lehetőségeket

–

mutatja

társasjáték be

a

játékos

megváltozott formában.

A

felsőoktatási résztvevők

megismerkedhetnek a képzési ág és az alapszak fogalmával, illetve azok tartalmával. A játék 106 szakmai végzettség besorolását mutatja be. A társasjátékot játszhatják úgy, hogy az alapszakokat vagy a képzési ágakat ismerik meg jobban a résztvevők.

A foglalkozást, tevékenységet vezető stílusa, a csoportvezetés jellemzői

Ahogy jeleztük már, a foglalkozások során a hangsúly nem a kész ismeretek átadásán van, ennek megfelelően a foglalkozás vezetőjétől is a hagyományostól eltérő oktatói attitűdöt kíván meg. Amikor csoportban dolgozunk, akkor a légkört a nyíltság, a SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

73


tolerancia,

az

elfogadás

jellemzi.

A

csoportvezető

és

a

tagok

hatékony

együttműködéséhez szükséges, hogy a vezető facilitáljon, a feladatok kijelölése után ösztönözze

a

tagokat

az

aktivitásra,

gondolataik

kifejezésére,

különböző

segédanyagokat biztosítson, segítsen azok használatában, ahol lehet szemléltessen. Segítse a tagokat, hogy megtanulják meghallgatni egymást, úgy hogy ő maga válik jó hallgatóvá. Ha valaki nem akar válaszolni vagy részt venni egy játékban, feladatban meg kell adni a kitérés lehetőségét. A foglalkozás vezetője e szerepében a klasszikus értelemben nem minősít, hanem a pozitívumokat hangsúlyozó értékeléseivel a csoportos vagy egyéni feladatmegoldások és kooperációs készség fejlődését célozza. A pályaismeret bővítését célzó foglalkozások ilyen módszertani és szemléleti keretek között, játékos feladatok megoldásával a konkrét ismeretek megszerzésére teremtenek lehetőséget, valamint az informálódást biztosító segédanyagok rutinos használatához is hozzá segít.


Melyek a pályaismeret bővítésének általános módszerei? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Mi a felvilágosítás és az előadás közti különbség? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Milyen konkrét helyzetben alkalmazná a felvilágosítást, mint módszert, és mikor az előadást? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Milyen előkészületek fontosak egy látogatás megtervezésekor? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Milyen szempontokat adna a tanulónak egy pályaismereti film megtekintésekor? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


74


Mi a csoportos beszélgetés célja? Mi a levezetés technikája? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Gyűjtsön olyan helyzeteket, különböző életkorra és iskolatípusra vonatkozóan, amikor a csoportos beszélgetést, mint módszert alkalmazná! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Ismertesse a pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusokat! Mondjon saját példákat is hozzá! ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. IV.3.2. Tanulási feladat IV.3.2.1. Segédanyagok és eszközök a pályaismereti tevékenységekhez


A pályaismereti tevékenységek során sok segédanyagot használunk, általában ezek a foglalkozások

eszközigényesek.

Az

eszközöket

három

csoportba

sorolhatjuk:

nyomtatott anyagok (foglalkozás-leírások, kiadványok, könyvek) szakmabemutató filmek és számítógéppel támogatott tanácsadási rendszerek, programok. Korábban már részletesen bemutattuk a Foglalkozási Információs Kézikönyvet és olyan forrásokat; ahol a foglalkozás-leírások elérhetőek (FIT). Olyan kiadványokat mutatunk be, amelyek segíthetnek a további információszerzésben: Országos Képzési Jegyzék (NSZI, Bp., 2006) Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó (FPT, évente megjelenő kiadvány) Országos Pályaválasztási Útmutató (KJK, évente megjelenő kiadvány) Középiskola után...(Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány) Pályaválasztás, továbbtanulás (Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány Felsőfokú Felvételi Tájékoztató (évente megjelenő kiadvány) Szakmák Kézikönyve (szerk. Mózes Flórián, HVG, Bp., 2006) Pályák világa, középfokú pályaleírások (Szilágyi Klára, Kollégium Kft, Bp., 1997) Pályaorientációs tankönyvek: SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

75


Szilágyi Klára: Pályaorientáció, Általános Iskola 9. osztálya számára, Bp., 2002 Szilágyi Klára: Keressünk együtt pályát, Pályaorientáció a 12-16 éves korosztály számára, Bp., 2003 Szilágyi Klára: Pályaorientáció, a Szakiskola 9. osztálya számára, Gödöllő, 2004 Gönczi Károly: Életpályaépítés, önismeret – pályaválasztás – karrier, Pedellus TK, Debrecen, 2003 Zachár László: Pályaorientáció 15-18 éveseknek, Műszaki kiadó, Bp., 2006 Galambos Katalin: Pályaorientáció 1-5, munkafüzetek középiskolai tanulók számára (Hogyan tanuljunk?, Milyen pályákat ismersz?, Milyen vagyok?, Hogyan tájékozódjunk a lehetőségekről?, Milyen esélyeim vannak a munkaerőpiacon?), Műszaki kiadó, Bp., 2007 A foglalkozásokat bemutató szakmaismertető filmek szintén hozzáférhetők a FIT-ben, illetve az ePálya rendszer honlapján. A számítógéppel támogatott tanácsadási rendszereket, az önértékelési eljárásokat is segítségül hívhatjuk a pályaismeret bővítéséhez. Már említettük a Tájoló-Érdeklődés, Tájoló-

Képesség,

Munka

Érdeklődés

Kérdőív,

Általános

Képességvizsgáló

Kérdőíveket. A tanácskérők az önértékelő kérdőívek kitöltésével képet kaphatnak arról, hogy a munka világában jelentős képességek és érdeklődésirányok közül milyen képességstruktúrával és érdeklődésprofillal rendelkeznek, majd ezt összevethetik a megismert foglalkozások végzéséhez szükséges képesség- és érdeklődés profillal. A számítógépes változatok természetesen abban segítenek, hogy a személyes profilnak megfelelően ajánlanak pályákat is, és ez tovább bővíthető vagy szűkíthető a tanácsadó segítségével. További

programcsomagok

ismertetése,

amelyeket

a

Szent

István

Egyetem

Munkavállalási Tanácsadó Tanszék munkatársai fejlesztettek, Kollégium Kft. forgalmaz: Az INDULJUNK EGYÜTT! CD 5 programot tartalmaz, melyek segítik a 12-15 éves tanulók öndefiníciós képességének kialakítását. Az öt pályaorientációs szoftvert magába foglaló programcsomag a tanulók érdeklődéséről (Tájoló- Érdeklődés, Ismered magad?), képességéről (Tájoló- Képesség, Mit szeretek csinálni?) és munkamódjáról (Tevékenységeim) segít képet alkotni. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

76


A MI LESZEK, HA NAGY LESZEK? CD a tájékozódásban és a pályaválasztásban nyújt segítséget a 14-16 éves korosztály számára. A szoftver 5 programot tartalmaz, melyek a fiatal érdeklődését (Tájékozódó, Érdeklődés és Pályák), képességeit (Képességeim) és munkamódját (Tevékenységeim) tárják fel. A felhasználó által választott érdeklődési irányokhoz kapcsolódóan pályaajánlatokat is nyújtanak a programok. A programcsomag tartalmaz egy információs programot (Pályák világa) is, mely közel 500, az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő középfokú pályaleírással nem csak a tanulóknak, hanem a tanároknak és a szülőknek is segíthet a foglalkozások közti eligazodásban. A SZAKKÉPZETTSÉGET SZERETNÉK! programcsomag elsősorban azoknak a 16-25 év közötti fiataloknak nyújthat segítséget a pályaválasztásban, akik mihamarabb szeretnének kilépni a munka világába. A CD 5 programot tartalmaz, amelyek a pályaválasztó érdeklődése (Érdeklődés és Pályák), képessége (Képességek- Pályák), munkamódja (Tevékenységeim- Pályák) és a munkához kapcsolódó értékrendszere (Merre tovább- középfok) alapján ajánl pályákat. A pályák közti eligazodásban nagy segítséget jelenthet a CD 5. programja (Pályák világa), mely rövid pályaleírásokkal és sokféle keresőfunkcióval könnyítheti meg a döntést. A FELSŐOKTATÁSBA KÉSZÜLÖK! CD azoknak a fiataloknak készült, akik a középiskola befejezését követően főiskolán vagy egyetemen szeretnének továbbtanulni, de még bizonytalanok a döntésükben. A programcsomag 1 önismereti (Munka Érdeklődés Kérdőív) és 3 orientáló programot (Képességek- Pályák, TevékenységeimPályák, Merre tovább? -felsőfok) tartalmaz. A döntésben és a pályák megismerésében segíthet a Foglalkozási kézikönyv című információs program is, melyet szintén tartalmaz a CD-t.


1.

Hogyan csoportosítjuk a pályaismereti foglalkozások eszköztárát?

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

77


2.

Milyen éves kiadványok segítik az információszerzést?

............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. 3. Milyen önértékelési eljárásokat és tanácsadó rendszereket ismert meg? ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................


78


V. Modulzáró vizsga

Név:............................................................................. Dátum:......................................................................... Mért kompetenciák: A hallgatóknak önálló pályaelemzéssel, és annak bemutatásával kell bizonyítaniuk a tanfolyamon szerzett ismeretek készségszintű alkalmazását. Feladat: A hallgatók válasszanak ki egy foglalkozási csoportot, ez lehet FEOR főcsoport, szakmacsoport, vagy egyéb általuk valamilyen csoportalakítási elv alapján megalkotott foglalkozási csoport. Válasszanak egy célcsoportot (általános iskolások, iskolaválasztás előtt állók, pályakezdők, akik nem tudtak elhelyezkedni, érettségizett, de továbbtanulni nem szeretnének, pedagógusok, szülők, akiknek 8. osztályos gyereke van stb.), akiknek szerintük fontos lenne erről a foglalkozási csoportról az ismereteket átadni. Válasszanak módszert pályaismeret bővítését célzó tevékenységhez, a bemutatott általános módszerek közül, és tervezzenek egy konkrét tevékenységet, ahol a használják a javasolt feladattípusokat is célcsoportnak és a tevékenységnek megfelelően. Természetesen azokat a segédeszközöket és interneten hozzáférhető információkat is amelyeket megismertek. Teljesítményszintek: Megfelelt: ha a kiválasztott célcsoport és a bemutatandó foglalkozási csoport összekapcsolása érdemleges, ha a választott módszer és feladattípus jól illeszkedik a célcsoporthoz és a tevékenységhez.


79


Nem megfelelt: ha nem készíti el valaki a tervet, a feladat nem felel meg a választott célcsoportnak, a választott módszer nem felel meg a pályaismeretet bővítő tevékenységnek.


80


I. függelék Szakirodalom jegyzék: Harkányi A.: Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához, ww.szakma.hu/komponensek_es_projektek/download/download.php?komp=12&filena me=palyaism_rovid.pdf Kadocsa L.:

Az atipikus oktatás módszerek. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 1.

Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest, 2006. Magyar Statisztikai Társaság ajánlásai a FEOR-08 kapcsán, belső kézirat, MST, 2008 Módszertani ajánlás a pályaismeret fejlesztéséhez, Speciális információs mappa, Belső kézirat, OMKMK, 2001 Pályaorientáció, módszertani kézikönyv csoportvezetők számára, szerk. Szilágyi K. – Hajdu A., Kollégium Kft., Budapest, 2002 Pályaorientációs portálok szerkezeti és tartalmi vizsgálata, Tematikus hazai és nemzetközi áttekintés, Készült az NSZFT 15/2008 sz. szerződésének keretében FSZH 2008, szerzők: Borbély-Pecze T. B., Juhász Á., Kovács T., Kunos M. Szilágyi K. – Völgyesy P.: Pályaorientáció, egyetemi jegyzet, GATE, Gödöllő, 1996 Szilágyi K.:

Munka- pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft., Budapest,

2000. Szilágyi K.: Pályaorientáció és karrierépítés. Felnőttképzés, 2006. 1. sz. Szilágyi K.: Pályaorientációs tevékenység módszertani megújulása. In: Pálya-orientáció - Új Törekvések. Országos Módszertani Konferencia, Gödöllő, 2002.


81


Szilágyi K.: Egyéni tanácsadás, módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-, pályatanácsadók számára, GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1997 Völgyesy P.: Pályaismeret. GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1995 DOT, http://www.occupationalinfo.org/front_223.html NOC, http://www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/AboutNOC.aspx ISCO, http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/isco08/index.htm Számítógépes programcsomagok, www.palyanet.hu


82

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat TÁMOP 2.2.2 projektiroda: 459-2080 [email protected] • www.afsz.hu

A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet. Mindig van választás

Recommend Documents