Minden jog fenntartva. Az oktatócsomagot másolni, terjeszteni csak a kiadó engedélyével lehetséges

K O M M UNI K Á CI Ó S T E CH NI K ÁK , K O N FL I K T US K E ZE L É S , D I S P UT A SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

2014/2015. tanév

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Nagy Jenőné továbbképzési vezető Timárné Hunya Tünde szakfelelős

KIADÓ: Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Továbbképzési és Minőségfejlesztési Iroda, 2014

FELELŐS KIADÓ: Dr. Lipcsei Imre dékán

Minden jog fenntartva. Az oktatócsomagot másolni, terjeszteni csak a kiadó engedélyével lehetséges.

2

Tartalomjegyzék

I.

Köszöntő

- A szakvizsgás képzésekről - A képzés I. félévi órarendje Tantárgyi programok 1. Választott ismeretkör: I. félév: -

Önismereti tréning

-

Csoportépítő kommunikációs tréning

-

Szóbeli kommunikáció

-

Írásbeli kommunikáció

-

Disputa alapfogalmai

-

Számítógépes információközvetítés I.

-

Csoport- és közösségfejlesztés I.

II. félév: -

Stílus és előadásmód a vitában

-

Számítógépes információközvetítés II.

-

Személyiségfejlesztés

-

Csoport- és közösségfejlesztés II.

-

Konfliktuskezelési stratégiák

-

Gyakorlat (óvodai/iskolai)

Szakdolgozati konzultáció Vizsgarend Szigorlati tételsor II.

Egyéb oktatási információk 1. Az oktatók elérhetősége 2. Általános tájékoztató a képzésre járó hallgatóknak 3. Javaslat tanulási terv készítéséhez 4. A hallgatók névsora

Igény-, elégedettségmérő kérdőív

3

Tisztelt Kollégánk! Szeretettel köszöntjük a szakirányú továbbképzésünkön. Képzésünk célja, hogy Ön képes legyen a szakmai és személyes konfliktusainak kezelésére; harmonikus kapcsolatot alakítson ki a gyermekcsoportjával/osztályával, kollégáival, vezetőivel, a szülőkkel; fejlődjön önismerete, önértékelése; elsajátítson kommunikációs technikákat és játékokat; gyakorolja a nyilvános beszéd technikáját, az ismeretszerzés csoporton keresztül történő módjait; fejlessze logikus gondolkodását, problémafelismerő és -megoldó készségét; megismerje az információszerzés korszerű módjait. Alapvető célunk továbbá, hogy a jelentkezők a gyakorlatban hasznosítható, azonnal felhasználható ismereteket, módszereket sajátítsanak el. Útmutatónk minden fontos információt tartalmaz, hogy Ön tájékozott legyen a tantárgyak témaköreiről, a követelményekről, a minősítésről és arról az alapirodalomról. A képzésünk tömbösített formában biztosítja, hogy ne vegyük el minden hétvégéjét és ne kelljen sokat utaznia. Reméljük, ezzel sokat segítünk az önálló tanulás időkeretének optimális megtervezésében. Bízunk a közös együttműködés sikerében.

Szarvas, 2014. augusztus 25.

Jó tanulást kívánva tisztelettel üdvözöljük: Dr. Lipcsei Imre dékán

Nagy Jenőné szakfelelős továbbképzés-vezető

Timárné Hunya Tünde szakfelelős

4

Képzés megnevezése: Kommunikáció I-II. évfolyam A képzés helye: Szent István Egyetem Pedagógiai Kar I. emelet 110.terem 2014. augusztus 25-29.

ÓRAKERET 800 - 900

AUGUSZTUS 25. HÉTFŐ Beiratkozás

AUGUSZTUS 26. KEDD

AUGUSZTUS 27. SZERDA Szóbeli kommunikáció

AUGUSZTUS 28. CSÜTÖRTÖK

AUGUSZTUS 29. PÉNTEK

Timárné Hunya Tünde

Csoportépítő kommunikációs tréning

Závogyán Judit

(gyj)

Csoport- és közösségfejlesztés (gyj)

Disputa alapfogalmai 900 - 1000

Írásbeli kommunikáció Önismereti tréning

00

00

(gyj)

10 - 11


(ma)

1100-1200

Dr. Katona Krisztina

Timárné Hunya Tünde Závogyán Judit

1200 - 1300


1300 - 1400

EBÉDSZÜNET

EBÉDSZÜNET

EBÉDSZÜNET

1400 – 15 00 1500 – 16 00


Számítógépes információközvetítés (gyj)


Závogyán Judit

(koll) 00

00

16 – 17 1700 – 18 00

Timárné Hunya Tünde Szabóné Balogh Ágota


EBÉDSZÜNET Csoport- és közösségfejlesztés (gyj) Závogyán Judit Disputa alapfogalmai Závogyán Judit

VÁLASZTHATÓ TANULMÁNYTERÜLET TANTÁRGYI LEÍRÁSAI

ÖNISMERETI TRÉNING A tantárgyelem neve

Kontakt óraszám

Önismereti tréning Timárné Hunya Tünde

9

Kredit

5

Zárási forma

Státus

M.aí.

C

Ajánlott Előfeltételek félév I.

--

A TANTÁRGY CÉLJA: A közvetlen csoportbeli élmények segítségével: • az önismeret – önnevelés igényének felkeltése, fokozása; • saját magunk, viselkedésünk mozgatórugóinak megismerése, másokhoz való viszonyunk feltérképezése; • tanuljuk meg vállalni önmagunkat, s tudatosan-hitelesen közvetíteni személyiségünket; • elsajátítjuk az őszinte, határozott és egyértelmű (kódolható) kommunikációt; • az emberek közötti kapcsolatokat tudatosan kezdeményezzük, alakítjuk; • legyünk képesek a kooperációra, önmagunk és mások menedzselésére, a korrekt együttműködésre és a sikeres kommunikációra; • problémafeltáró és -kezelő képességünkre építve veszteség nélkül tudjuk megoldani személyközi konfliktusainkat; • a hallgató önismereti játékok, tesztek, célzott gyakorlatok, speciális technikák alkalmazásával szerezzen ön- és társismereti tapasztalatokat; • fejlessze verbális és nonverbális kommunikációját, toleranciáját, konfliktuskezelő képességét; • készüljön fel a pályán interperszonális eseményekre és gyakorolja azok hatékony kezelését. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató ismeri • a pedagógus tevékenységéhez elvárható pozitív attitűdöket; • saját képességeit, a saját alapvető pszichés mechanizmusait; átlátja, hogy ezen folyamatok egyéni módon zajlanak, az egyének különbözőségét gazdagítva; • rendelkezik önismerettel, önértékelési és együttműködési készséggel; Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Legyen képes • a kommunikatív és szociális készségfejlesztésre, • az önmenedzselésre, • a csoportban való munkavégzésre. A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák: A hallgató • rendelkezik olyan együttműködési viszonyulással, amely a fejlesztését szolgálja, a változtatásokat, fejlesztéseket elfogadja, • korrekt partneri kapcsolatra törekvő, • önkritikus, látja hiányosságait és tud azon változtatni, • örül mások, valamint a saját eredményeinek, • képes a „másság” elfogadására, • megfelelő képességekkel, készségekkel rendelkezik a gyermekek fejlesztéséhez. 7

TANANYAG: • • • • •

Csoportalkotás, csoportfolyamatok, csoportdinamika Önismeret, énkép és én-ideál, az önmegítélés pontossága Bizalom és önbizalom; sikerek és kudarcok Az önérvényesítés lehetőségei és határai A pedagógus pályához szükséges készségek és képességek

KÖVETELMÉNYEK: Legyen képes az elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. A KÉPZÉSBEN ALKALMAZOTT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK: • • • •

a tantárgy értékeléséhez elégedettségi-elégedetlenségi mutató készítése, s ennek felhasználása a fejlesztéshez, panaszkezelési eljárás alkalmazása, a tananyag továbbfejlesztésének biztosítása, oktatási eszközök folyamatos fejlesztése.

KÖTELEZŐ IRODALOM: •

Koncz István: Kamaszkapaszkodó (teljes könyv). Budapest, Urbis Könyvkiadó, 2005

AJÁNLOTT IRODALOM: • • • • •

Kós Nóra - Lestyán Erzsébet – Timárné Hunya Tünde: Kompetenciafejlesztő játékok az 1-4. évfolyam számára Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2010 Rudas János: Delfi örökösei. Budapest, Gondolat Kiadó, 1999, válogatott játékok. Pinczésné Palásthy Ildikó: Önismereti játékok Koncz István-Kovács József: Önismereti sarokpontok Buda Béla: A lélek közegészségtana

8

CSOPORTÉPÍTŐ KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING A tantárgyelem neve Csoportépítő kommunikációs tréning

Kontakt Kredit óraszám 15

5

Zárási forma

Státus

M.aí.

C

Ajánlott Előfeltételek félév I.

–

Závogyán Judit A TANTÁRGY CÉLJA: Lehetőséget biztosítani a csoporttagok közti munkakapcsolat, egészséges munkalégkör kialakításához. Kommunikációs készség fejlesztése, jellegzetes kommunikációs szokások tudatosítása. Hatékony, élményszerű kommunikációs technikák megismerése, gyakorlati alkalmazása. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató ismeri • a csoport értékeit; • a sikeres együttműködés feltételeit; • a konfliktusok kezelésének lehetőségeit. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes •

a csoportépítő és kommunikációs technikák alkalmazására a tréning során, valamint a pedagógusi gyakorlatban;

• • •

a kommunikáció érvényesítésére a partnerkapcsolatok létesítésében; a helyzetek, problémák elemzésére, konfliktusos helyzetek megoldására; önmaguk és kollégáik, az általuk nevelt gyermekek megismerésére, megértésére.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák: A hallgató rendelkezik • a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás készségével; • társadalmi érzékenységgel, közösségi feladatvállalással; • a munkaszervezés készségével. TANANYAG: • • • • • • •

Ismerkedés, csoportalakítás gyakorlati lehetőségei Csoportos szabályalkotás saját élményű tanulása Kommunikáció főbb jellemzői Nem verbális kommunikáció értelmezése Verbális kommunikáció jellemzői Tárgyalástechnikák Érdekérvényesítés technikái

9

KÖVETELMÉNYEK: • • •

a meghatározott kompetenciák elérésére törekvés; a továbbképzési intenzív héten teljes óraszámban történő megjelenés; saját élményű gyakorlati feladat végrehajtása.

A KÉPZÉSBEN ALKALMAZOTT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK: • • • •


KÖTELEZŐ IRODALOM: • • •

Rudas János: Delfi örökösei. Budapest, Gondolat Kiadó, 1999, válogatott játékok. Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek. Debrecen, Pedellus Könyvkiadó, 2000, válogatott játékok. Dávid Imre – Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs készségek fejlesztése az iskolában. Debrecen, KLTE, 1993.

10

SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ

A tantárgyelem neve

Kontakt Kredit óraszám

Zárási forma

Státus

Ajánlott félév

Előfeltételek

Koll.

C

I.

--

Szóbeli kommunikáció Timárné Hunya Tünde

15

4

A TANTÁRGY CÉLJA: A közvetlen emberi kommunikáció törvényszerűségeinek és sajátosságainak megismerése; a verbális és nonverbális eszköztár megismerése, szerepük tudatosítása. Szóbeli kommunikációs helyzetekben a partner megnyerésére, motiválására való képesség fejlesztése. Az együttműködő magatartás elsajátítása közvetlen kommunikációs helyzetekben, a kongruens megnyilatkozások vitában, beszélgetések során. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató ismeri • a kommunikáció alapfogalmait; a nyelvi kommunikáció tényezőit és funkcióit; • az információk továbbításának és feldolgozásának befolyásoló tényezőit; • a hangzó szöveg jellemzőit, a vokális eszköztár összetevőit; • a testbeszéd és térközszabályozás szerepét; • a társas viselkedés illemszabályait. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes • • • •

a mindennapi és a hivatalos kommunikációs helyzetekben érdekeit érvényre juttatni; a beszédpartnereivel együttműködni; a társas viselkedés illemszabályait alkalmazni; a verbális és nonverbális eszköztárban rejlő lehetőségeket a beszédszituációnak megfelelően alkalmazni.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák: A hallgató rendelkezik • együttműködési készséggel a szóbeli kommunikáció során; • pozitív attitűddel és empátiával a társas interakciókban; • változatos, különböző helyzetekhez illő kommunikációs eszköztárral; • az általa nevelt gyermekek számára követendő nyelvi és viselkedési mintával. TANANYAG: • • • • • •

A verbális és nonverbális kommunikáció csatornái A nonverbális jelzések típusai A hangzó beszéd eszköztára Az arckifejezés, a tekintet és a gesztus szerepe A testmozgás, a térbeli helyzet, térközszabályozás jelentősége Teststilizáció, kulturális szignálok, státusszimbólumok 11

• • •

A szóbeli kommunikációs helyzetek illemtana Társalgás, előadás, meggyőzés A disputa hatása a szövegalkotási készségre

KÖVETELMÉNYEK: • • • •

a meghatározott kompetenciák elérésére törekvés; a továbbképzési intenzív héten teljes óraszámban történő megjelenés; önálló tanulással az előírt szakirodalom feldolgozása; a vizsgán történő pontos megjelenés, felkészültség.




Forgács József (Forgash, Joseph): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz, Budapest, 1997. Személyközi kommunikáció: hogyan használjuk a nyelvet? 133- 153. Nem verbális kommunikáció, A nem verbális üzenetek változatai 154-197. • Sipos Lászlóné dr.: Segédkönyv a kommunikáció területeinek tanulmányozásához. Szarvas Press, 2005, 3-79. • Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, 1997, Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? 251-289. AJÁNLOTT IRODALOM: • • • • • • • •

Bánréti Zoltán (1993): Kommunikálj! Korona Kiadó, Budapest Buda Béla (1988): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest Gordon, Thomas (1991): T. E. T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Budapest T. Kiss Tamás (1995): A szemtől-szembeni formációk kommunikációs viszonyai. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Lipták Ildikó (szerk.) (1994): Ahogyan. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest Szécsi Gábor (1998): Nyelv, gondolkodás, kommunikáció. Világosság 10. 8–22. Szende Tamás (1979): A szó válsága. Gondolat, Budapest F. Várkonyi Zsuzsa (1986): Már százszor megmondtam… Gondolat, Budapest

12

ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ A tantárgyelem neve Írásbeli kommunikáció

Kontakt Kredit óraszám 15

4

Zárási forma

Státus

Ajánlott félév

Előfeltételek

Gyj.

C

I.

--

Dr. Katona Krisztina A TANTÁRGY CÉLJA: Az írásos kommunikáció technikáinak megismerése; ezek alkalmazásának tudatosabbá tétele saját céljaink elérése érdekében. A levelezés és a pályázatírás nyelvi és formai követelményeinek elsajátítása. A legújabb kommunikációs eszközök használatának illemszabályai (E-mail, fax, SMS). MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató ismeri • az írásos kommunikáció technikáit, műfajait; • az egyes műfajok nyelvi és formai követelményeit; • a stíluselemek és a stílushibák jelentőségét; • a legújabb kommunikációs eszközök használatának illemszabályait. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes •

írásműve tartalmát és stílusát a megkívánt formához igazítani;

•

a mindennapi és a hivatalos kommunikációs helyzetekben érdekeit érvényre juttatni;

•

előre megadott témában írásművet szerkeszteni.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák: A hallgató rendelkezik • megfelelő íráskészséggel; • saját stílusának ismeretével; • a rá jellemző hibák kiküszöbölésére irányuló igényességgel. TANANYAG: •

Az írásbeli és a szóbeli kommunikáció kapcsolata

•

A sikeres kommunikáció és a nyelvi stílus összefüggései

•

A levelezés, a levélfajták stilisztikai és formai követelményei

•

Álláspályázatok, szakmai önéletrajz

•

Hivatalos szövegek szerkesztése

•

Az E-mail, fax, SMS-küldés etikettje 13


a meghatározott kompetenciák elérésére törekvés; a továbbképzési intenzív héten teljes óraszámban történő megjelenés; a beadandó dolgozat határidőre történő leadása



KÖTELEZŐ IRODALOM: • •

Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, 1997, Hogyan írjunk, hogy megértsenek? 26-69. Sillei István: Illem, etikett, protokoll. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994, egész könyv.

14

DISPUTA ALAPFOGALMAI A tantárgyelem neve

Disputa alapfogalmai Timárné Hunya Tünde / Závogyán Judit

Kontakt óraszám

Kredit

Zárási forma

15

5

Koll.

Státus Ajánlott félév

C

I.

Előfeltételek

Szóbeli, írásbeli kommunikáció

A TANTÁRGY CÉLJA: Új szakmódszertani ismeretek közvetítése (a Karl Popper Disputa megismerése; hatékony kommunikációs készségfejlesztő technikák és anyanyelvi-kommunikációs játékok elsajátítása). A pedagógus pályán és a társadalomban egyaránt elvárt kulcskompetencia, a kommunikációs kompetencia fejlesztése. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • a Karl Popper program eredetét, célját; •

a disputa szerkezeti elemeit, ezek egymáshoz való funkcionális kapcsolódását;

•

a vita alapú tanulási technikákat;

•

a nyelvi-kommunikációs játékokat.

Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes • • •

a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztésére; a kommunikatív és szociális készségfejlesztésre, az írott és elektronikus információforrások kiválasztására, rendszerezésére;

• • •

ismereteit felhasználva érvelni, másokat meggyőzni; másokat megérteni és önmagát másokkal megértetni; megfelelő teljesítményt nyújtani a záró vitában.

használatára,

a lényeges

információk

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • a 3-10 éves gyermekek kommunikációs kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges alapvető ismeretekkel; • •

empatikus képességgel, aminek segítségével közel kerül a gyermeki lélekhez, az együttműködés, a kooperatív tanulás képességével;

•

csoportépítő, csoportfejlesztő kommunikációs játékok irányításának képességével.

TANANYAG: A nyelvi-kommunikációs játékok rendszere, alkalmazásuk A vita mint oktatási módszer Vitatípusok 15

A Karl Popper Disputa szabályai Az érvelés és cáfolás technikája Példák, bizonyítékok; a „kérdezés tudománya” Vitázás három témakörben: • Pedagógus pálya, értelmiségi lét • Együttélésünk problémái • Egészséges életmódra nevelés KÖVETELMÉNYEK: • • •

a meghatározott kompetenciák elérésére törekvés; a továbbképzési intenzív héten teljes óraszámban történő megjelenés; sikeres kommunikáció a záró vitában.




Hunya Márta (1998): A disputa program. Soros Füzetek. Budapest, Soros Alapítvány, 3-41.

•

Timárné Hunya Tünde (2004): A kommunikációs kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a korszerű oktatásban. Diskurzus, Szarvas, Tessedik Sámuel Főiskola, 197-210. Závogyán Judit (2003): A Karl Popper Disputa beépítése az iskolai oktatásba Debreceni Tudományegyetem, 31-40.

•

AJÁNLOTT IRODALOM: • • • • • •

Fey László (1994): Fakultatív főtantárgy. A vita szerepe az oktató-nevelő munkában. Közoktatás, 1. sz. Hajas Zsuzsa (2000): Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek. Debrecen, Pedelleus Könyvkiadó Hunya Márta (szerk. 2002): A vitakultúra fejlesztésének lehetőségei és új eszközei. Budapest, SZÁMALK Kiadó Johnson, Katerin (szerk. 1997): Disputa kézikönyv Kézirat. Pécs A magyar nemzeti disputaprogram. Új Katedra. 1998. nov. Nemzeti alaptanterv. Debrecen, Korona Kiadó, 1995.

16

SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓKÖZVETÍTÉS A tantárgyelem neve Számítógépes információközvetítés I-II.

Kontakt óraszám

Kredit

Zárási forma

12 + 15

2+2

Gyj.

Státus

C

Ajánlott félév

Előfeltételek

I - II.

_

Szabóné Balogh Ágota A TANTÁRGY CÉLJA: •

• • •

A hallgatók sajátítsák el a köznyelven „internetezésnek” nevezett tevékenység legfontosabb elméleti alapjait, ismerkedjenek meg a böngészők nyújtotta lehetőségekkel, és ennek révén legyenek alkalmasak a hatékony információszerzés mindennapi feladatainak az elvégzésére, szerezzenek benne rutinszerű gyakorlatot. Képesek legyenek az elektronikus kommunikáció különböző formáinak helyes használatára, alkalmazására. A hallgatók ismerjék meg az elektronikus információszerzés és -közvetítés szabályait. A megszerzett ismereteket kamatoztassák munkájuk során. Alakuljon ki bennük az önálló keresés, kutatás igénye.

MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK Az ismeretekhez tartozó kompetenciák Ismeri • az Internetes programokat, levelező programokat; • a keresés, levelezés szabályait; • a chat, blog, fórum fogalmát; • az elektronikus könyvtárak használatának lehetőségeit; • az elektronikus kommunikáció szabályait, szokásait. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Legyen képes • egy átfogó téma utáni Internetes keresésre, böngészésre, kutatásra; • legyen kritikai szemlélete, legyen képes a fellelt információforrások elemzésére, értékelésére, felhasználására; • a fórumok, chatek, blogok helyes használatára; • a megtanult számítástechnikai ismereteket alkalmazni a munkájában. A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák: • rendelkezik olyan együttműködési viszonyulással, amely a fejlesztését szolgálja, változtatásokat, fejlesztéseket elfogadja, • rendelkezik alapvető számítástechnikai és informatikai ismeretekkel, melyeket gyermekcsoportja kommunikációs kompetenciájának fejlesztése szolgálatába is állít.

TANANYAG: • •

Az Internet vázlatos története, szolgáltatásainak fejlődése, helyzete napjainkban Internetes keresők használata, könyvtári katalógusok használata az Interneten 17

• • • • • •

Az elektronikus levelezés; e-mail-cím definiálása, levelek küldése és fogadása, csatolt állományok szerepe az elektronikus levelezésben Szabad szoftverek fogalma, keresésük és letöltésük Számítógépes kommunikáció lehetőségei: fórumok, chatek, blogok Kommunikációs programok Kommunikációs szabályok, szokások Biztonság és anonimitás az Interneten

KÖVETELMÉNYEK: • •

Legyen képes az elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni; a konzultációs órákon történő aktív részvétel.




Bócz – Szász (1998): A világháló lehetőségei. Bp., Computer Books Hafkemeyer, Christof (1999): Az internet. Bp., Tessloff és Babilon Revoly András – Tarr Bence (2001): Egyszerűen – Internet a gyakorlatban, PANEM Kft.

18

CSOPORT- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A tantárgyelem neve

Kontakt Kredit óraszám

Zárási forma

Státus

Ajánlott félév

Előfeltételek

I - II.

Önismereti tréning; Csoportépítő kommunikációs tréning

Csoport- és közösségfejlesztés I-II. 9 + 10

3+3

Gyj.

C

Závogyán Judit A TANTÁRGY CÉLJA:

A csoportépítés, közösségfejlesztés technikáinak és taktikáinak elsajátítása. A hazai és nemzetközi közösségfejlesztés lehetőségeinek és buktatóinak megismerése. A csoportépítés szociológiai elemzésének elsajátítása. Csoport- és közösségfejlesztő játékok megismerése. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • a csoport- és közösségfejlesztés elméleti alapjait, technikáit; • az egyén helyét a közösségben; • csoport- és közösségfejlesztő játékokat. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes • • • •

egyéni képességeinek felismerésére; a közösségfejlesztési stratégiák helyes megválasztására; a csoportfejlesztés módszereinek gyakorlati alkalmazására; megszerzett ismereteit az óvodában/iskolában alkalmazni.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • a csoport- és közösségfejlesztés igényével; • kialakult csoportfejlesztő szemléletmóddal; • a csoportban való tevékenységszervezés képességével. TANANYAG: • • • • • •

A csoport- és közösségfejlesztés fogalma Csoport- és közösségfejlesztő szemléletmód, annak kialakítása Az egyén helye, szerepe a közösségben Csoport- és közösségfejlesztés az óvodában/iskolában, a disputában Csoport- és közösségfejlesztő játékok a gyakorlatban A csoport építő és romboló ereje


a meghatározott kompetenciák elérésére törekvés; a továbbképzési intenzív héten teljes óraszámban történő megjelenés; a tapasztalt jelenségek megítélésére és elemzésére való képesség.

19




Hankiss Elemér: Közösségek válsága és hiánya. In: Diagnózis II. Budapest, Magvető Kiadó, 1987, 63-98. Sári Mihály: Az alulról szerveződő autonóm kulturális csoportok művelődési és nevelési folyamatának kérdései. = Acta 11., 135-151. Schütz Alfréd: Az idegen. In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Budapest, Gondolat Kiadó, 1984. 405-413.

AJÁNLOTT IRODALOM: • • • •

Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, Magyar NOCER, 1995, 63-117. Hariss, T.: OKÉ vagyok, OKÉ vagy. Budapest, Életvíz Kiadó, 1994. F. Várkonyi Zsuzsa: Már százszor megmondtam… Gondolat, Budapest, 1986.

Gordon, Th.: Tanítsd a gyermekedet önfejlesztésre. Budapest, Assertiv Kiadó, 1997.

20

IV. FÉLÉV STÍLUS ÉS ELŐADÁSMÓD A VITÁBAN A tantárgyelem neve Kontakt óraszám Stílus és előadásmód a vitában Timárné Hunya Tünde

20

Kredit

6

Zárási forma

Státu s

Koll.

C

Ajánlott félév

II.

Előfeltételek

Szóbeli kommunikáció Disputa alapfogalmai

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A hallgatók sajátítsák el a nyilvános szóbeli szereplés legfontosabb elméleti alapjait. Képesek legyenek a verbális és nonverbális kommunikációs eszköztár helyes használatára, alkalmazására. Alakuljon ki bennük a választékos, hatékony írásbeli és szóbeli kommunikáció iránti igény. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • saját előadói stílusát (másokéhoz viszonyítva is) ; • a sikeres kommunikáció összetevőit; • az előadás-technikai eszközök tárházát, helyes megválasztásuk jelentőségét; • a párbeszéd kialakításának, fenntartásának feltételeit. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes • •

a saját előadói stílusát megfigyelni, a fejlesztendő területeket tudatosítani; az általa nevelt gyermekek kommunikációs képességeit megfigyelni, valamint a fejlesztés irányait meghatározni;

•

az elsajátított ismereteket alkalmazni munkája során.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • fejlett kommunikációs képességekkel; • kommunikációelméleti ismeretekkel, melyek birtokában sikeres emberi kapcsolatokat épít gyermekcsoportjával, kollégáival, a szülőkkel; • a tolerancia, az előítélet-mentesség érvényesítésének képességével. TANANYAG: • • • • • • •

A vita célja, a résztvevők közötti interakció formái Helyes beszéd és beszédtechnika Stílushibák A hallgatóság megnyerése A stílus fejlesztésének lehetőségei A sikeres kommunikáció feltételei A párbeszéd kialakításának, fenntartásának feltételei 21

KÖVETELMÉNYEK: • A konzultációs órákon történő aktív részvétel; • törekvés a meghatározott kompetenciák elérésére; • gyakorlati feladatmegoldás: egy elhangzó vita értékelése a megadott szempontok alapján; • a vizsgán történő pontos megjelenés, felkészültség. A KÉPZÉSBEN ALKALMAZOTT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK: • • • •

a tantárgy értékeléséhez elégedettségi – elégedetlenségi mutató készítése, s ennek felhasználása a fejlesztéshez; panaszkezelési eljárás alkalmazása; a tananyag továbbfejlesztésének biztosítása; oktatási eszközök folyamatos fejlesztése.


Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, 251-275. Zrinszky László (2002): Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. ADU-FITT IMAGE, Budapest, 55-93. Grice, H. Paul (1988): A társalgás logikája In: Pléh Csaba – Siklaki István – Terestyéni Tamás: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Tankönyvkiadó, Budapest, I. 233–250.

AJÁNLOTT IRODALOM: • • • • •

Pease, Allan – Garner, Allan (1993): Szó – beszéd. Park Kiadó, Budapest Sillei István (1994): Illem, etikett, protokoll. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Montágh Imre (1986): Figyelem vagy fegyelem?! Az előadói magatartás. Kossuth Könyvkiadó, Budapest Szende Tamás (1987): Megérthetjük-e egymást? Gondolat, Budapest F. Várkonyi Zsuzsa (1986): Már százszor megmondtam… Gondolat, Budapest

22

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tantárgyelem neve: Kontakt Kredit óraszám Személyiségfejlesztés

10

3

Zárási forma

Státus

Ajánlott félév

Gyj.

C

II.

Előfeltételek


Kós Nóra A TANTÁRGY CÉLJA: A hallgatók elméleti ismereteinek bővítése a személyiségpszichológia területén. A személyiség működése, valamint személyiségfejlesztő módszerek megismerése. A hallgatók érzékeljék a folyamatos fejlesztés elengedhetetlen jelenlétét a pedagógiai munkájukban. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • a személyiségpszichológia főbb elméleteit; • a személyiség fejlődését, működését; • a személyiségfejlesztő módszereket. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes •

megteremteni az óvodás/kisiskolás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges optimális feltételeket; • a konfliktushelyzetek felismerésére, befolyásolására; • pedagógiai döntésekre, a pedagógiai tapasztalatok elemzésére, a konfliktushelyzetek tudatos elemzésére. A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • a konstruktív konfliktusmegoldás képességével; • gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel; • sikerorientált beállítódással, kellő önismerettel. TANANYAG: Elméleti ismeretek: • A személyiség fogalma, vizsgálati módszerek; A személyiség és személyiségpszichológia alapkategóriái • Személyiségelméletek; Személyiségtípusok és vonások; Alkati tipológiák; HippokratészGalénosz temperamentum típusai, Kretschmer, a mai temperamentum elméletek • Funkcionális tipológiák: Eysenck típusai, Cattel vonáselmélete, Big Five • Analitikus elméletek (Freud). Jung analitikus pszichológiája • Az identitás fogalma és kialakulása (Erikson) • A tanuláselméleti megközelítések: Skinner és Bandura • A személyiség fenomenológiai megközelítése: Maslow és Rogers személyiségfelfogása Gyakorlat, konkrét helyzetek elemzése: • A személyiség fejlesztésének lehetőségei. • Az énkép fejlődése. • Az önismeret fejlődése és fejlesztése. Esetelemző gyakorlat; konkrét helyzetek elemzése: • gyermek – gyermek; • gyermek – óvodapedagógus/tanító; • óvodapedagógus/tanító – szülő 23

Képességek fejlesztése • önismeret; • megismerő tevékenységek fejlesztésének lehetőségei. KÖVETELMÉNYEK: • • • •

A konzultáción való részvétel; egy önálló munka feldolgozása és bemutatása; segítse a személyiségfejlődés rendszerének értelmezését; növelje a pedagógiai gyakorlat hatékonyságát.



KÖTELEZŐ IRODALOM: • • • • •

Allport, G. W.: A személyiség alakulása. Gondolat, 1980. Carver, C. S. - Scheier, M. F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris, 1998. C. G. Jung: Analitikus pszichológia. Budapest, Göncöl Kiadó, 1995. Peck, D. - Whitlow, D.: Személyiségelméletek. Budapest, Gondolat, 1983. Valentiné, E.R.: Fogalmak és nézőpontok a pszichológiában. Budapest, Gondolat

AJÁNLOTT IRODALOM: • • •

Benedek László: Játék és pszichoterápia, Animula, Bp. 2001. Buda Béla: A személyiség és a nevelés szocializációja, Nemzeti tankönyvkiadó, Bp. 1999. Rudas János: Delfi örökösei, Kairosz, Bp. 1998, válogatott játékok.

24

KONFLIKTUSKEZELÉSI STRATÉGIÁK A tantárgyelem neve: Konfliktuskezelési stratégiák Kós Nóra

Kontakt óraszám

Kredit

15

5

Zárási forma

Státus

M.aí.

C

Ajánlott félév

Előfeltételek

II.

--

A TANTÁRGY CÉLJA: A pedagógiai gyakorlatban előforduló jellegzetes konfliktushelyzetek megismerése, megelőzési és befolyásolási stratégiák kialakítása. Konfliktusmegoldó stratégiák elsajátítása konkrét helyzetelemző gyakorlatok segítségével. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • • • •

a konfliktus fogalmát, szerepét a szocializációban; a pedagógiai konfliktusok keletkezésének okait; tájékozott a konfliktuskezelés jellemzőiről; ismeri a hatékony konfliktuskezelési módokat.

Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes • • • •

megteremteni az óvodás/kisiskolás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges optimális feltételeket; a konfliktushelyzetek felismerésére, befolyásolására; pedagógiai döntésekre, a pedagógiai tapasztalatok elemzésére, a konfliktushelyzetek tudatos elemzésére; konstruktív konfliktusmegoldásra.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel; • sikerorientált beállítódással; • kellő önismerettel. TANANYAG: Elméleti ismeretek: • • • • • •

A konfliktus fogalma, fajtái, szintjei, pozitív és negatív oldala A pedagógiai gyakorlatban előforduló jellegzetes konfliktushelyzetek A konfliktusok szerepe a személyiségfejlődésben – óvodás és kisiskolás korban Konfliktusmegoldó stratégiák Konstruktív konfliktuskezelés Konfliktusok megelőzése, megoldása Gordon-módon

25

Esetelemző gyakorlat; konkrét helyzetek elemzése: • • •

gyermek – gyermek; gyermek – óvodapedagógus/tanító; óvodapedagógus/tanító – szülő

Képességek fejlesztése • • • •

önismeret; hatékony és eredményes kommunikáció; szempontváltás; kooperációs technikák.


törekvés a meghatározott kompetenciák elérésére; segítse a konfliktus és konfliktuskezelés fogalmi rendszerének értelmezését; növelje a pedagógiai gyakorlat hatékonyságát.



KÖTELEZŐ IRODALOM: • • • •

Hunyady – Szekszárdi (1998): Konfliktusok az iskolában. BTF. Budapest. Puky Istvánné (2003): Konfliktusok az óvodában. Comenius Bt., Pécs. Szekszárdi Ferencné (1992): Gyermekek – tanítók – szülők. A kisiskolások konfliktusairól. IFA – MKM – BTF. Szekszárdi Júlia (1995): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktusokról. Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar Encore. AJÁNLOTT IRODALOM:

• • • • •

John Holt (1991): Iskolai kudarcok. Gondolat, Budapest. T. Gordon (1989): T.E.T. Gondolat, Budapest. (A tanári hatékonyság fejlesztése) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. (1997). Összeállította: Mészáros Aranka. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Szekszárdi Júlia (szerk.) (1994): Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Veszprémi Egyetem Pedagógiai-pszichológiai Tanszék. Kolozsváry Judit (2002): „Más „ gyerek, „más” szülő, „más” pedagógus. OKKER, Budapest.

26

GYAKORLAT A tantárgyelem neve Kontakt óraszám

Kredit

Zárási forma

Státus

Ajánlott félév

Gyakorlat Timárné Hunya Tünde

20

6

M.aí.

C

II.

Előfeltételek Szóbeli kommunikáció Disputa alapfogalmai

A TANTÁRGYELEM CÉLJA: A képzés során szerzett elméleti ismeretek összegzése, átültetése a gyakorlatba. Betekintés az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés folyamatába / a hallgatók által tanított korosztály vitáinak megtekintése és értékelése. MEGSZEREZHETŐ KOMPETENCIÁK: Az ismeretekhez tartozó kompetenciák A hallgató megismeri • az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelés mindennapos gyakorlatát; • a disputa technikájának beépítési lehetőségeit a tanórák anyagába: spontán vitaként, az egyes műveltségi területeken, osztályfőnöki órákon; • a disputa szakkör vezetési gyakorlatát; • a disputa versenyek és táborok rendszerét. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató legyen képes •

munkája során alkalmazni megszerzett elméleti ismereteit;

•

szóbeli kommunikációs helyzetekben a partner megnyerésére, motiválására;

• •

az anyanyelvi-kommunikációs nevelési tevékenység tervezésére, szervezésére; a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztésére.

A szakmai attitűdök megtartásához kapcsolódó kompetenciák A hallgató rendelkezik • gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel; • kellő empátiával a társas érintkezésben; • együttműködő magatartás képességével csoportos kommunikációs helyzetben, vitában, beszélgetések során; •

az információáramlás vizuális és auditív csatornáinak használati képességével.

TANANYAG: • • • • • • •

Kommunikációs helyzetek az óvodában/iskolában A vitavezető feladatai A bíráskodás folyamata; az értékelés módszertana Az előzetes felkészülés technikái A leírt szöveg mint akadály A rögtönzés „szabályai” Motiváció és tisztességtelen taktikák 27


A hallgatók legyenek képesek gyermekcsoportjukban a beszélgetés módszerét alkalmazni, a gyermekeket bármilyen vitatémára felkészíteni. Szerezzenek gyakorlati tapasztalatokat a viták levezetésében, valamint értékelésében. Gyakorolják az anyanyelvi-kommunikációs játékok irányítását.




Hunya Márta (1998): A disputa program. Soros Füzetek. Budapest, Soros Alapítvány, 3-41. Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, 251-339. A magyar nemzeti disputaprogram (1998) Új Katedra. 1998. november.

AJÁNLOTT IRODALOM: • • • •

Hajas Zsuzsa (2000): Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek. Debrecen, Pedelleus Könyvkiadó Hunya Márta (szerk. 2002): A vitakultúra fejlesztésének lehetőségei és új eszközei. Budapest, SZÁMALK Kiadó Johnson, Katerin (szerk. 1997): Disputa kézikönyv. Kézirat, Pécs Nemzeti alaptanterv (1995) Debrecen, Korona Kiadó

28

VÁLASZTOTT ISMERETKÖRÖK ÓRA- ÉS VIZSGATERVE

III. FÉLÉV

Ssz. TANTÁRGYAK

IV. FÉLÉV

Választott ismeretkörök Óra

Számonkérés

Kredit Óra

Számonkérés

Kredit

minősített aláírás minősített aláírás

5

gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy

2

20

kollokvium

6

minősített aláírás

5

minősített aláírás minősített aláírás minősített aláírás A szigorlat tananyagát *-gal jelöltük! Ó Kr Ó 90 28 90

6

Általánosan alapozó tárgyak 1.


9

2.

Csoportépítő kommunikációs tréning Szakmai alapozó tárgyak Szóbeli kommunikáció*

15

15

kollokvium

4

4.

Írásbeli kommunikáció*

15

gyakorlati jegy

4

5.

Disputa alapfogalmai*

15

kollokvium

5

6.

12

gyakorlati jegy gyakorlati jegy

2

15

3

10

8.

Számítógépes információközvetítés* Csoport- és közösségfejlesztés Személyiségfejlesztés

9.

Gyakorlati képzés és készségfejlesztés Stílus és előadásmód*

3.

7.

9

5

10

10.


15

11.

Gyakorlat

20

12. Szakdolgozati konzultáció 13. Szakdolgozat 14. Szigorlat Összesen:

29

3 3

2 10

Kr 37

SZIGORLATI TÉTELSOR Szakvizsgás képzés 2014/2015. tanév II. félév

1. A kommunikációelmélet alapfogalmai; jelek és jelzések a kommunikációs folyamatban; a kommunikáció típusai. 2. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció jellemzői; kommunikációs modellek; a verbális kommunikáció sajátosságai. 3. A nonverbális kommunikáció területei, jelentősége. 4. A közlés hír- és igazságértéke; a társas érintkezés szabályai; a tömegkommunikáció hatása a kommunikációs folyamatra. 5. A Karl Popper Disputa szerepe a kommunikációs kompetenciák fejlesztésében. 6. A disputa szabályai; a vita tartalmi egységei. 7. A vitára történő felkészítés módszertani lépései. 8. Csoport- és közösségfejlesztés a disputában. A bíráskodás szempontjai. 9. A számítógépes információszerzés és -közvetítés lehetőségei az Internet segítségével. Mutasson be gyakorlatban egy tetszőleges példát az információ szerzésére! (e-mail, letöltés, lementés,

átmásolás,

keresés,

böngészés,

adatbázisokhoz

való

kapcsolódás

/pl.

könyvtárakhoz/, fórumok) 10. Az elektronikus kommunikáció lehetőségei, az élő kommunikációtól való eltérés és hasonlatosság. Mutasson be példákat az egyik kiválasztott módszerhez kapcsolódóan. (chat,

fórum,

kommunikációs

programok:

skype,

msn

csak

felsorolásként,

beszédfordulatok, smile-ok, rövidítések, köszönés, búcsúzkodás)

Szabóné Balogh Ágota Závogyán Judit Timárné Hunya Tünde

30

31

EGYÉB OKTATÁSI INFORMÁCIÓK

Választott ismeretkör tantárgyainak tantárgyfelelősei

Tantárgy

Tantárgyfelelős

Tudományos fokozat

Beosztás

−

Főiskolai docens 06-30-388-81-60

Csoportépítő Závogyán Judit kommunikációs tréning

−

Pedagógiai szakértő Disputa Egyesület régióvezető



−

Főiskolai docens 06-30-388-81-60

Írásbeli kommunikáció

Dr. Katona Krisztina

PhD

Főiskolai docens 06-66-311-511


−


Szabóné Balogh Ágota

−

Főiskolai tanársegéd 06-66-311-511 Pedagógiai szakértő Disputa Egyesület régióvezető


Disputa alapfogalmai Számítógépes információközvetítés


Csoport- és közösségfejlesztés

Závogyán Judit

−

Személyiségfejlesztés

Kós Nóra

−


Kós Nóra

−

Stílus és előadásmód


Gyakorlat


−

Főiskolai tanársegéd 06-66-311-511 Felnőttképzési menedzser, Disputa Egyesület régióvezető Főiskolai docens 06-66-311-511

−


Szigorlat

−

Szakdolgozat

−

32

Igény-, elégedettségmérő kérdőív

Kérjük, mondjon véleményt a Kommunikációs technikák c. képzésről. Az értékelés során használja az iskolai értékelésben alkalmazott ötfokú skálát (1 – legrosszabb, 5 – legjobb). A véleményét „X” jelzéssel jelölje.

KÉRDÉSEK

1

2

3

4

5

1. Milyen színvonalúnak ítéli az előadásokat? 2. Minősítse a csoportmunkák színvonalát! 3. Mennyire tartja hasznosíthatónak a tanultakat? 4. Milyen mértékben elégedett az előadók motivációjával, együttműködésével? 5. Minősítse a képzés légkörét! 6. Milyen volt a képzés szervezése? Kérjük, folytassa! A továbbképzésen az tetszett, hogy …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………….. A tanfolyamon legkevésbé tetszett, hogy …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………….. Észrevételek, javaslatok: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… Kérjük, hogy záróvizsga után töltse ki a kérdőívet, és adja le a Továbbképzési Irodába. Köszönjük!

33

Minden jog fenntartva. Az oktatócsomagot másolni, terjeszteni csak a kiadó engedélyével lehetséges

Recommend Documents