Milyen úton járjon a magyar kézmûipar?

1

2006/17-18.

Milyen úton járjon a magyar kézmûipar? Lapzártánk után, szeptember 14-én volt a Magyar Kézmûvesség Napjának központi ünnepsége, amely egybeesett az IPOSZ Országos Elnökségének soros ülésével. Az eseményrõl következõ számunkban tudósítunk. Most viszont az országos testület, e napon immár hagyományos összegzését közöljük a családi, mikro- és kisvállalkozások eddig elért eredményeirõl és mindenekelõtt pedig a közeljövõ tennivalóiról. A Lisszaboni Charta hangsúlyainak megváltoztatása vagyis, hogy a jövõben a fenntartható gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése kerülnek Európában az elõtérbe, különösen aktuálissá teszi, hogy a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások is átgondolják a jövõbeni gazdasági pályájukat. Ennél is nagyobb aktualitással bírnak azok az elképzelések a családi, mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek konkrétan Magyarországon kerültek megfogalmazásra és a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, a Konvergencia Programban, valamint az Új Magyarország programban öltenek testet. Az IPOSZ-nak mint a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások legnagyobb országos hálózattal rendelkezõ gazdasági érdekképviseleti szervezetének a korábbinál is nagyobb erõfeszítéseket kell majd tennie annak érdekében, hogy az elkövetkezendõ években a magyar gazdaságnak foglalkoztatás és növekedés szempontjából legfontosabb és legnagyobb számú mikro sejtjei életben maradjanak, sõt az ország érdekében növekedjenek. Az IPOSZ-nak ennek érdekében szélesítenie kell a szolgáltatási rendszerét és erõsítenie kell az érdekegyeztetésben való hatékony részvételét. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb adminisztratív kapacitást kell mozgósítania, nagyobb hálózatot kell kiépítenie a rendelkezésre álló források koordinálása céljából, hogy a családi, mikro- és kisvállalkozások olcsóbban és hatékonyabban kapcsolódhassanak be az operatív programokba. A koordináló és érdekegyeztetõ tevékenységet végeznie kell az államigazgatás, a regionális és megyei szervek, a kamarák, a munkaadói és munkavállalói szervezetek és minde-

nekelõtt az EU hasonló szervezetei irányába. Az IPOSZ az alábbi területeken kívánja tevékenységét fõleg a jövõben ezek szerint a szempontok szerint szélesíteni: – oktatás, képzés – foglalkoztatási ügyek – a vállalkozások pénzügyi hátterének biztosítása, pályázati részvételük – környezetvédelem – munkavédelem – minõségbiztosítás – a piacra jutás szervezése, vásár, kiállítás és konferencia szervezõ tevékenység – a társadalmi kapcsolatok és a gazdasági kapcsolatok gondozása (országos, regionális, megyei és kistérségi kapcsolatrendszerek) Az IPOSZ annak érdekében kíván tevékenykedni, hogy a jövõ gazdasági megoldásai támaszkodjanak a magyarországi tradíciókra és mindenekelõtt a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások társadalmi és gazdasági szerepének megõrzéséhez és növekedéséhez járuljanak hozzá. Az IPOSZ messzemenõen támaszkodni kíván a nemzetközi kapcsolatain keresztül megszerzett tapasztalatokra és ezeknek a tapasztalatoknak az átvételére, és magyarországi alkalmazására. Szeretné azonban kihangsúlyozni, hogy fõleg a Magyarországra adaptálható tapasztalatok átvételére gondol, és mindenekelõtt annak az útnak a Magyarországon történõ felgyorsítása a cél, amely a nálunk fejlettebb országokban hosszú évtizedek alatt a jelenlegi szint eléréséhez vezetett. Azon vagyunk, hogy az EU-ból ne csak a jogszabályokat, hanem a hatékony gazdasági gyakorlatot is át tudjuk menteni,

beleértve a foglalkoztatás atipikus formáit, a szomszédos országokkal való kapcsolatépítés gyakorlatát, és mindenekelõtt azt a pozitív diszkrimináció gyakorlatát, amelyet a nyugati kormányok saját családi, mikro- és kisvállalkozásaik és az õket képviselõ szakmai szervezetek megerõsítése érdekében évtizedeken keresztül folytattak és jelenleg is folytatnak. Az elkövetkezendõ 4-5 év irányainak meghatározása érdekében az IPOSZ Országos Elnöksége egy 4 pontos határozatot fogalmaz meg, amely felhatalmazza az IPOSZ Ügyvezetõ Elnökségét, hogy a fent megjelölt feladatok részletesebb kidolgozását és végrehajtását haladéktalanul kezdje meg. Az oktatással, képzéssel kapcsolatos elképzeléseket részletesebben kidolgozva egy külön mellékelt anyag tartalmazza "az IPOSZ szakképzési törekvései" címmel. A Magyar Kézmûvesség Napján ki kell mondanunk: nehéz, feladatokkal teli évek állnak az IPOSZ, az ipartestületek, a magyar családi, mikro- és kisvállalkozások elõtt, hogy növekedésnek tudjanak indulni, és a foglalkoztatásban betöltött szerepüket meg tudják õrizni és erõsíteni. A magyar kézmûves társadalom ehhez kéri a kormány segítségét és kéri azt, hogy ezek a törekvések a magyar kézmûves társadalom fontosságának nagyságrendjében a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, az Új Magyarország Programban és minden késõbbi konkrét projekt elképzelésben is megjelenjenek. Az IPOSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ilyen irányú pozitív törekvések megvalósításában a mindenkori magyar kormány hatékony partnere legyen. (folytatás a 3. oldalon)

2

L. évfolyam

Kommentár Vesszen a múlt? Szeptember van, szent Mihály hava. (Mihály fontos szent. Arkangyal, az utolsó ítélet során õ a védõ, az isteni törvények az õ útján jutottak az ember birtokába.) Az egyik jótevõm – vannak néhányan, akik szebbé teszik életem -, tudván, "Táncsicsban utazom", könyvvel ajándékozott meg. Eötvös Károly (1842-1916) író, szónok, ügyvéd írta, a benne szereplõ 30 kortársának egyike Táncsics Mihály. Nem azért írok ismét róla, mert a társadalom segítségére szorulva nyomorban töltötte élete utolsó szakaszát, de meg kell említenem, a segítõk között jelentõs számmal voltak kézmûvesek. S ez már indok. Táncsics takácsként kezdte változatos életét, de utolsó éveiben névtelen elõdeink nemcsak a szövés mesterét, hanem három viharos évtized során a szabadság tantárgyából doktorált mestertanítót is tisztelték meg csekély adományaikkal. Ez a megvakult ember nem vacsorál, mert "az jót tesz az egészségnek"; nem telik neki egy pohár borra, de mégis gazdag arany jókedve és gyémánt honszerelme miatt; pipájának se kupakja, se szára, a szegények házába akar bejutni. Ehhez bizony protekció kell. "Kenyerünk, fánk nincs a télre, ruhából, bútorból kiszakadtunk" – így a szenvtelen tudósítás a Haza Nagyja "és jó feleségem" állapotáról. Eötvös jó akaratát mások is támogatták. "Pécsrõl ismeretlen szegény iparostól kaptam egy forintot… a veszprémi iparosoktól kaptam tizenkilencz forintot. Én is elvittem a magam filléreit." Eötvös felkereste a hallomásból ismert Táncsics-bizottságot. Az adományok becsületes kezekben voltak. A vezetõ "Bokros József uram szegény kézmûves maga is, neje is fiatalok még, családjuk nincs… a bizottság mind a tizenkét tagja szegény kézmûiparos. Név nélkül, befolyás nélkül… szeretettel karolják fel azt, akirõl nem emlékezik meg a haza." Büszke vagyok e dicsõ múltra. Azokra, akik a céhek megszûnte, az ipartestületek megszületése köztes állapotában a Bakony északi oldalán, tehát a megyéjükben született, de 60 éve távol élõ – ki emlékezett már rá?! – szerencsétlen nyomorgónak ilyen sok pénzt összegyûjtöttek. Sok volt a 19 pénz, mert 60-ból ketten egy hónapig már megélhettek. Sok volt, mert össze kellett gyûjteni és nem volt szervezett életük. A média legfeljebb egy – nem is naponta megjelenõ – újság volt, Eötvös pedig nem a helyi lapban, hanem Pesten publikált. Megvan-e a helyi ipartörténeti kiadvány(ok)ban az iparosoknak e nemes tette? Tudják-e millió ismeretekben dúskáló fõvárosunkban, ki volt Bokros József szegény kézmûves? A bizottság – gondolom – a névadó közeli halálával megszûnt, ahogy írni szokták: betöltötte történelmi hivatását. Érezzük át Bokros József uram nagyszerû tettét. Akkor már a kiegyezés langymeleg vízében leledzett a társadalom, Kossuth még élt, de a császár már kezdett ferencjóska lenni, október 6 még tiltott nap volt, meg egyre kevesebbet és kevesebben gondoltak rá, és akkor jön ez a Bokros, ez a majdnem nincstelen, meg ezek a veszprémiek – kik is ezek? – , mert azért a titkosrendõrség számon tartotta a forintokat is – és támogatják ezt az örökké nyugtalan, tompa látású, de fenemód éles eszû rebellist. Még dúlt a kánikula, amikor közelmúltunkról beszélgettem valakivel. Kit érdekel már az IPOSZ – így a lehangoló, önnembecsülõ önértékelés. Kevés ipartestület örökítette meg dicsõ halottait, hírneves tagjait. Pedig voltak. Ha nem hajolunk meg tiszteletre méltó múltunk elõtt, akkor biztosak lehetünk abban, utódaink is lenézik megélt jelenünket. Vagy úgy gondoljuk, lesz rá okuk? Tudjuk-e, hányan harcoltak '56-ban, hány díjazott van közöttük? Megörökítjük-e kitüntetetteink neveit? Egy-egy újításról, kiemelkedõ munkavégzésrõl beszélgetnek-e az összejöveteleken? Vagyis a kis közösségek – mindennek az alapjai – élik-e a nagy család életét? Néhány éve még politikai frázis volt a polgár jelzõ. A majdani polgári nagy család alapja lehet a jövõbeli közösségnek. Kell a polgárság tudata, szellemi szintje. Addig is gondoljuk át mindazt, amit a fentiek érdekében ma még megtehetünk. Ne felejtsük, szidalmazhatják múltunkat, kijavítani nem tudjuk Gergely György

Olvastam, hogy ™ a tavaly 31 milliárd forint árbevétel mellett 4.4 milliárd veszteséget elért Globus tulajdonosai a csõdtõl való megmentés érdekében társat keresnek Egy francia cég a részvények 51%-át kívánja megvenni. ™ a gyõri Audi 80 milliárd forint nyereséget – az elõzõ évinél 7%-kal többet – könyvelhet el. ™ a kiváló képességû, taxisofõrbõl lett német külügyminiszter – bár nincs érettségi vizsgája – valószínûleg az elõkelõ amerikai egyetemen, a Harvardon fog oktatni. ™ az 1960 körül Chilébe vándorolt németek kolóniájának egy náci orvosból lett baptista prédikátor a vezetõje. A birtokon 30 chilei polgár holttestének maradványait találták meg. A kaszinó és konferencia központ nácibaptista tulajdonosa tudtával elektrosokkal "kezelték" a szót nem fogadó kisgyerekeket. ™ az afgán fõváros brit temetõjében nyugszik a 81 éves korában ott elhunyt régész, nyelvész, Ázsia-kutató, a Budapesten 1862-ben született sir Aurel Stein. "Magyarország felnevelte, Anglia tanította, Afganisztán befogadta" hirdeti a sírfelirat. A tálibok kis híján megsemmisítették a hitetlenek testét õrzõ temetõt. ™ Szibériában most már egzotikus lepkékkel tehetik vidámmá az ott lakók az életüket. Egy közepes nagyságú pillangó darabja 350 rubel (2800 Ft), egy óriás pille ára 2700 rubel, vagyis majd 20000 forint. ™ Bangladesben életterük csökkenése miatt az utóbbi tíz évben mintegy 200 embert öltek meg az elefántok. ™ egy holland teherhajó hullámai elszakították egy ukrán uszály drótköteleit a pozsonyi kikötõben. Ez utóbbi nekicsapódott egy tankhajónak, amelyet kilyukasztott és 15 ezer liter benzin ömlött a Dunába. ™ öt sas pusztult el, mert a rovarölõ szereket nem forgatták bele a talajba, így a nemes vadak pusztultak el a rovarok helyett. ™ a Népszabadságból naponta 152 ezer , a Magyar Nemzetbõl 71 ezer, a Metróból 328 ezer, a Nemzeti Sportból 84 ezer, a Blikkbõl 247 ezer, a Színes Bulvárból 64 ezer, a Napi Ászból 24 ezer példány fogy el.

3

2006/17-18.

Milyen úton járjon a magyar kézmûipar? Az IPOSZ Országos Elnöksége, a XV. Magyar Kézmûvesség Napja alkalmából elõterjesztett dokumentum alapján, határozatokat hozott: n Szükségesnek látja, hogy az IPOSZ tevékenységének középpontjában a fenntartható gazdasági növekedés elõsegítése és a magyarországi foglalkoztatás növekedése álljon. A magyar családi, mikro- és kisvállalkozások ebben meghatározó szerepet kell, hogy játsszanak, és ennek vissza kell tükrözõdnie a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Program és a konvergencia program célkitûzéseiben is. Az IPOSZ-nak a feladatait az alábbi területekre kell a jövõben koncentrálnia: – oktatás, képzés – foglalkoztatási ügyek – a vállalkozások pénzügyi hátterének biztosítása és pályázatokon való részvételük – környezetvédelem – munkavédelem – minõségbiztosítás – a piacra jutás szervezése, vásár, kiállítás és konferencia szervezõ tevékenység

– a társadalmi kapcsolatok és a gazdasági kapcsolatok gondozása (országos, regionális, megyei és kistérségi kapcsolatrendszerek) o A feladatok elvégzése érdekében növelni kell az adminisztratív kapacitást és szélesíteni kell az országos hálózatot, a források koordinációja, olcsóbb és hatékonyabb felhasználása céljából, és az Operatív Programokba való eredményesebb bekapcsolódás érdekében. Az adminisztratív kapacitás növelésének és a hálózat szélesítésének az államigazgatással, a regionális, megyei és kistérségi szervekkel, a kamarákkal, a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel és az EU országaival való kapcsolattartást és koordinációt kell szolgálnia. p Felhatalmazza az Országos Elnökség az Ügyvezetõ Elnökséget, hogy az állami érdekegyeztetés során a fentiek megvalósítását és mûködtetését érje el, beágyazva a jelenlegi országos programokba. Kezdje meg haladéktalanul kidolgozni, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételek szüksége-

sek egy ilyen rendszer mûködtetéséhez egy 4-5 éves idõtartamra. q A fenti tevékenység támaszkodjon a magyarországi tradíciókra és járuljon hozzá a magyar családi, mikroés kisvállalkozások társadalmi és gazdasági szerepének megõrzéséhez és növeléséhez. A tevékenység során maximálisan figyelembe kell venni a nemzetközi kapcsolatokból jövõ tapasztalatokat, különösen német, osztrák, francia, olasz, holland és skandináv relációkban. A tapasztalatok átvételénél a Magyarországon adaptálható tapasztalatokra kell koncentrálni, és különös figyelmet kell szentelni a jól mûködõ szolgáltatási rendszerekre, a foglalkoztatás atipikus formáira, a középfokú szakképzésre és a szomszédos országokkal való kapcsolatépítés gyakorlatára. Az egyes szakterületeken történõ részletesebb terveket az Országos Elnökség a késõbbiekben folyamatosan és rendszeresen vitassa meg. Budapest, 2006. szeptember 14. IPOSZ Országos Elnöksége

XVIII. KÖZGYÛLÉS

Heves vita után – józan döntés Az IPOSZ Országos Elnöksége júniusi ülésén megtárgyalta a szövetség májusi közgyûlésének határozatait és az azokkal kapcsolatos megteendõ intézkedéseket. A testület szükségesnek tartotta egy újabb közgyûlés mihamarabbi összehívását. Ezt lényegében az indokolta, hogy a májusi közgyûlés vagyoni kérdésekben nem egységes határozatokat hozott. Azaz bizonyos esetekben olyan elutasító döntések születtek, melyek nyomán nyitva maradtak azok a kérdések, amelyek megválaszolása (megoldása) a szövetség vagyonkezelésének hatékonyabbá tételéhez nélkülözhetetlenek. Az Ipartestületek Országos Szövetsége XVIII. Közgyûlését szeptember 7-re hívták össze Budapestre. A tanácskozás két fontos napirendi pontot tárgyalt meg. Elõször az elõzõ közgyûlés határozatairól, az azokkal kapcsolatos intézkedésekrõl és az idõközben végzett érdekvédelmi munkáról, majd a vagyonkezelés hosszú távú mûködését biztosító átalakítással kapcsolatos feladatokról tárgyaltak a küldöttek. A mandátum és szavazatszámláló bizottság elnöke azt jelentette, hogy a 265 tagszervezetbõl 131 képviselõje van jelen, míg a vagyon tulajdonos ipartestületek (224) nevében 102-en jelentek meg. Így félóra elteltével, ugyanazon témák napirendre tûzésével kezdte el munkáját a közgyûlés. Az elsõ napirendi pont írásos elõterjesztésének legfontosabb része a kormány Új egyensúly programja keretében

meghirdetett, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtését szolgáló Egyes pénzügyi törvények módosításáról címet viselõ törvénycsomag és az ezzel kapcsolatos szövetségi állásfoglalás volt. Erre most nem térünk ki, mert elõzõ lapszámainkban bõségesen foglalkoztunk a témával. A hozzászólók nem kis aggodalommal beszéltek a röviden csak megszorító csomagnak titulált kormány intézkedésekrõl, melyek – mint mondták – bár az új egyensúly program részei, de "minket alaposan kibillentett az egyensúlyunkból". Azután már lényegében a második napirendi pont témájának taglalásával telt a közgyûlés. Valamennyi hozzászóló érezhette, hogy felelõs döntést kell hoznia a közgyûlésnek. A tudósító nem feltételezi senkirõl sem, hogy nem a közösség érdekében szólt, bár sokszor egészen érthetetlennek tûntek a csak sandaságot feltételezõ, indulatos hozzászólások. Volt adok-kapok. Bizony a vita hevében meg is sértették egymást. A feb elnökét sikerült mélyen megbántani, õszintén reméljük, hogy a kérésére napirendre tûzött, személyét érintõ bizalmi szavazás elsöprõ eredménye feledteti vele a történteket. Mondhatjuk, ez is beletartozik a demokráciába, legfeljebb szokatlan. Végül a közgyûlés több olyan döntést hozott, melyek megoldani látszanak a közösen kezelt vagyon hosszú távú mûködését, és erre – a megfelelõ döntés elõkészítés kötelezettségével – az országos elnökség kapott felhatalmazást.

4

L. évfolyam

NAGYKÁTA

Az ipartestület önkormányzati szerepre készül Támogatni a vállalkozókat, javítani a mestermorált! – vallja Magoss György polgármesterjelölt Nem tipikus iparoscsalád sarja és nem a klasszikus iparosmesterré-válás útját járta be. Dédnagyapja vasúti vendéglõt, fogadót és boltot mûködtetett Nagykátán. S lám, nem esett messze az alma a fájától; az õsök hajdani üzletének tõszomszédságában magasodik a Magoss család mai cégbirodalmának reprezentatív "fellegvára". A Káta Kft. Autós Szolgáltatóház alapító-tulajdonosa, vezetõje: Magoss György. A sikeres üzletember 2003 óta a Tápiómenti Ipartestületnek is elnöke, s a testület támogatásával nyerte el a lakosság bizalmát egy idõközi önkormányzati választáson. Most nagy fába vágta a fejszéjét: polgármesterjelöltként szeretné magát megmérettetni Nagykátán. Jelöltje-támogatója most is a Tápiómenti Ipartestület.

Mesterlevél és tiszteletbeli tagság – Hogyan lettem iparos? – teszi fel önmagának a kérdést elgondolkodva Magoss György. – Tény, hogy nem a szokásos módon. Miután leérettségiztem a nagykátai Damjanich János Gimnáziumban, magasépítõ és földmérõ szakképesítést szereztem Budapesten. Dolgoztam vízgazdálkodási szakterületen, majd több mint húsz évig a közigazgatásban, az akkori nagykátai Városi Tanácsnál. Voltam elõadó, csoportvezetõ; munkaköröm elsõsorban mûszaki-hatósági, kereskedelmi és iparhatósági szakterületekre terjedt ki, így egyebek között hozzám tartozott a különbözõ építési, mûködési és iparos engedélyek kiadása. Sokat beszélgetve az emberekkel, bepillanthattam az iparos lét kulisszái mögé, megismertem problémáikat. Hiszen jól tudjuk, ez a réteg sohasem volt a szocialista rendszer kegyeltje. Elpanaszolták például, hogy hiába dolgoznak hajnaltól késõ estig, ha kiesnek a munkából, az súlyos anyagi veszteséggel jár számukra. Ezért legalább a gyors ügyintézéssel próbáltam õket segíteni, hogy ne kelljen naphosszat a hivatalokat járniuk, engedélyekre várakozniuk. Így kerültem kapcsolatba az akkori KIOSZ-szal, az Ipartestület elõdjével.

– Igaz, hogy az Ipartestület iparos, kereskedõ és vállalkozó tagjai tiszteletbeli iparostársukká fogadták? – firtatom. – Nem csak a tiszteletbeli, de az iparosmesteri címet is megkaptam, mivel – magasabb képzettségem ellenére – kõmûves mesterlevelet szereztem 1989ben. Persze nemcsak azért, hogy teljes jogú tagja legyek az iparos társadalomnak, hanem így szakmailag is saját magam irányíthattam vállalkozásunk építészeti beruházásait. Három gyermekünk közül egyébként a lányom vitte, fejlesztette tovább ezt a szakterületet: statikus-tervezõmérnök lett.

Mit "keresünk" a politikában? – Megalapítottam a Káta Kft.-t és benzinkutak üzemeltetésével kezdtem a vállalkozást, majd elõbb egy autómosót, késõbb egy kisebb szervizüzemet, azután autósboltot építettünk, házilagos kivitelezésben. Mindebbõl egy komplex szolgáltatóház nõtt ki az évek során. Ma már mi végezzük a Tápió társégében a gépjármû-vizsgáztatások, javítások, eredetiségvizsgálatok, zöldkártya kiadások és más autós szolgáltatások több mint 30 százalékát. – Tehát immár közvetlenül is, foglalkoztatóként, munkaadóként került kapcsolatba az iparos és kereskedõ szakmával… – vetem közbe.

– Igyekeztem a legjobb szakemberekre támaszkodni, fõként akiknek speciális berendezései (például fékpad, diagnosztika) voltak. Van aki az elsõ kapavágástól a mûszerek betelepítéséig segített és ma is itt dolgozik. Sikerült tehát az autós szolgáltatások teljes vertikumát meghonosítani családi vállalkozásainkban, így mindenféle szakmunkát elvállalunk, s amit nem mi magunk, azt szerzõdéses alvállalkozóink végzik el. Bekerültem a helyi iparos-kereskedõ-vállalkozói társadalom vérkeringésébe, jó viszonyt alakítottam ki az Ipartestület tagjaival, vezetõivel, rendszeresen meghívtuk õket például üzemavatóinkra. – Sokakban felmerül; miért érzi szükségét egy jól mûködõ, önálló civil szervezet, hogy bekerüljön a politikai erõtérbe, hogy képviselõket, mi több, polgármestert adjon (jelöljön), a helyi, nagykátai önkormányzatba. – Valóban, van aki ezt úgy fogalmazza meg: "mit keresünk a politikában?" – erõsíti meg felvetésemet a tápiómenti Ipartestület polgármesterjelöltje. – Nos, a gazdasági élet szereplõi közül mind többen szeretnénk ott lenni a döntéshozatalnál, fõként ami a munkahelyteremtést, a foglalkoztatást, a szakképzést, vagy a városfejlesztést érinti, mert furcsa helyzetnek tartjuk, hogy az iparos-kereskedõi vállalkozói réteg valahogy kimarad az érdekképviseletbõl…

5

2006/17-18.

Szennyvízcsatorna vízvezeték nélkül? – Mivel az Ipartestület támogatásával szálltam ringbe a polgármesteri posztért, – és velem együtt tíz képviselõjelöltet is támogat a testület – ez függetlenséget is jelent számunkra. Tehát a különbözõ pártoktól teljesen függetlenül indulunk a választáson az "összefogás a városért" elv jegyében, hiszen a nagykátai zászló közös – hangsúlyozza Magoss György. - A közelmúltban a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara is úgy foglalt állást (választási együttmûködést kötve a Magyar Önkormányzatok szövetségével), hogy változtatni kell azon a gyakorlaton, miszerint a gazdaság képviselõi a törvényi szabályozás hibájából évek óta nem vesznek részt szavazati joggal a döntéshozatalban – olvasom a Gazdasági Hírtükörben. – Mit jelentene itt helyben ez az érdekképviselet? - Például azt, hogy nem veszíthetünk el olyan gazdasági, támogatási forrásokat, uniós pályázatokat, amelyek bevonásával megerõsödhetne az iparos, kereskedõ és vállalkozói réteg, munkahelyteremtéssel, foglalkoztatással. El kell érnünk – sorolja tovább a tennivalókat a sikeres üzletember -, hogy közbeszerzéseknél, nagyobb beruházásoknál a tápiómenti vállalkozók kapjanak prioritást, ne 2-300 kilométerrõl utaztassák ide a dolgozókat, mint a jelenlegi csatornaépítésnél. Elvárjuk továbbá, hogy az önkormányzat tartsa tiszteletben a gazdaság törvényszerûségeiét, így a kivitelezéseknél, szerzõdéskötéseknél az ésszerûség domináljon. Nem fordulhatna elõ olyan képtelen helyzet, mint amit jelenleg látunk, hogy kiépítésre került a szennyvízcsatorna olyan utcában is, amelyik még nem rendelkezik vezetéses ivóvízzel.

Kevés az órás, a cipész, a mûszerész… – Bárki kerül most egy-egy önkormányzat élére, számolnia kell a gazdasági megszorításokkal, elvonásokkal. Nem lesz tehát "diadalmenet" a soron következõ ciklus sem a településeknek, sem a vezetõknek. Súlyosan érintik a növekvõ adó- és járulékterhek a kis- és középvállalkozásokat, biztosan akad, aki szögre akasztja a szerszámot, bezárja az üzletet, a mûhelyt, megszünteti a vállalkozást. Mi-

vel biztatná, ösztönözné kitartásra tagtársait és más vállalkozókat az Ipartestület? – Ismert, hogy 1990-ben tõke híján indultak a vállalkozások, ezért az KIOSZ megszûnésével a Tápiómenti Ipartestület alapító tagja lett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, és ankétokon, tájékoztatókon készítette fel az érintetteket arra, hogy milyen állami, alapítványi és egyéb támogatásokkal tudják fejleszteni vállalkozásukat. Többen éltek a lehetõségekkel, például a Széchenyi-kártyával. Most is felkutatjuk számukra a túléléshez szükséges fogódzókat. Jelenleg egyébként 120 tagja van a Tápiómenti Ipartestületnek, ebbõl 90 Nagykátán mûködik. Sajnos máris hiány van a lakossági szolgáltatásokat érintõ szakmákból, mint cipész, órás, mûszerész. A kovács-mesterség már kihalt, a kádárok közül is csak egy idõs bácsi mûveli a szakmát. – Bevallom, nekem is van némi közöm Nagykátához és az iparossághoz: miután elvégeztem a Szegedi Egyetem Bölcsészkarát és hazaköltöztem Mendére, rövid ideig a Nagykátai Szakmunkásképzõ Iskolában tanítottam magyart és történelmet. Akkoriban túlnépesedés volt az ipari szakmákban. Világért sem sírom vissza a szocialista rendszer álságos "teljes foglalkoztatottságát", de átestünk a ló túlsó oldalára. Egyes szakmák teljesen eltûnnek, hovatovább már csak menedzsereket, bankárokat, informatikusokat képeznek az intézmények… – Magam is tapasztalom, milyen nehéz jó autószerelõt, vagy kereskedelmi eladót találni. S bár a kereskedelmi kamarának és az Ipartestületnek (amióta megszûnt a kötelezõ tagság) kevés beleszólása van a szakképzési arányok kialakításába: itt helyben mindenképpen szeretnénk javítani a szakember-képzést. Nem engedhetjük meg, hogy fiataljaink betanított munkások, "rabszolgák" legyenek a multi-cégek szolgálatában! Javaslatunkra a most kezdõdõ tanévtõl már bevezeti a kereskedelmi szakmunkásképzést a nagykátai Szakközépiskola és Szakiskola. Ha polgármester lennék, visszaállítanánk a nagyhírû, hajdani KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) rendszerváltás után újraindított, majd ismét megszûnt népfõiskolai tanfolyamait. Nagy szükség van a KALOT által képviselt keresztény erkölcsiségre

ebben az értékvesztett, fejetetejére állt világban, amikor fiataljaink oly könynyen válnak a fogyasztói társadalom és a káros szenvedélyek rabjává…

Kiszûrni a kontárokat! – Apropó, erkölcs! Talán még nagyobb a hiány ma a mestermorálból, mint a mesterbõl – jegyzem meg. – A divatos lakóparki lakások résein gyakran besüvít a szél, a plafon beázik, az ablakok, ajtók vetemednek, szétnyílik a konyhabútor. A vállalkozó eltûnik, szerzõdés és számla "természetesen" nem marad utána, csak a silány kontármunka… Ugye ismerõs a kép? Helyreállítható-e valamikor is a tisztességes munka becsülete? – Bízunk benne, hogy igen, bár küzdelmes lesz a feladat! – hangzik a válasz. – Az Ipartestület már bevezette az etikai képzést tagjai számára. Egyik saját cégünk, a Káta Kft megszerezte az ISO Minõségbiztosítási Tanúsítványt, amelynek tapasztalatait átadjuk vállalkozó társainknak, ezzel is támogatva a minõségi munkavégzést. Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat hirdetõtáblán és hirdetõújságban is rendszeresen közzétegye azoknak a megbízható szolgáltatóknak, mestereknek a listáját, akik iparengedéllyel és szakképzettséggel rendelkeznek. Amióta elnöke vagyok az Ipartestületnek, a minõségi reklamációkat magam vizsgálom ki, és többnyire megnyugtatóan tudtuk segíteni a megrendelõ és a vállalkozó megegyezését. S bár félõ, hogy a növekvõ vállalkozói terhek miatt még inkább "virágzik" majd a szürke és fekete-gazdaság, mégis arra hívnám fel vállalkozóink (és a lakosság) figyelmét, hogy a szolgáltatások, kivitelezések megrendelésérõl megállapodást kell kötni, szigorúan számlás kifizetéssel és garanciával! Ipartestületünk iratmintákkal, szerzõdéstervezetekkel is segíti az érintetteket. Ki kell szûrni tehát a kontárokat, a nyerészkedõket, az adócsalókat – szögezi le határozottan Magoss György, majd befejezésül hozzáteszi: – Hoszszútávon csakis a tisztességes, minõségi munkának, az igazi mestermorál visszaállításának van jövõje! – Köszönöm az interjút. Kívánom, hogy elképzeléseit, programját sikerüljön megvalósítani, nemcsak Nagykáta, hanem az egész iparostársadalom, a magyar jövõ javára! Jurányi Anna

6

L. évfolyam

MI TÖRTÉNT? – MI TÖRTÉNT? – MI TÖRTÉNT? Ezzel a rovatunkkal e lapszámunkban két oldalon is jelentkezünk. Már megint felszaporodtak a szerkesztõ asztalán, számítógépének mappáiban a még korábban érkezett beszámolók, tudósítások. Így most törlesztünk valamit az adósságainkból és értelemszerûen következõ számunkra hagyjuk azokat az eseményeket, amelyeken a közelmúltban jártunk.

Élni kell a földrajzi adottságunkkal… A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ipartestületek Kisvállalkozások Szövetségének küldöttgyûlése még a nyár elején volt. E megyei szövetség példaértékû munkát végez, így feltétlenül idéznünk kell a beszámolóból, melyet Géresi József megyei elnök állított össze. A megyei szövetség több fontos témával foglalkozott: z Az IPOSZ és a MKIK közös projektben állapodott meg a szakképzés területén, ahol hétszer kétnapos oktatást szervezett 2004-ben és 2005-ben. A projektet végrehajtotta. Szövetségünk részérõl Koroknay Géza megyei igazgató vett ezen részt. z Az IPOSZ és a KISOSZ közösen delegálhatott tagokat a Kistérségi Tanácsba, közös megegyezés után szövetségünket képviselik a tanácsokban Géresi József, Tóth István, Nagy Pál, Bagaméri Árpád, Farkas Mihály. Reméljük, hogy eredményes munkát tudunk a tagjaink érdekében végezni. z A megyei ipartestületek helyzetének és együttmûködésének javítását a megyei szövetség következetesen szorgalmazza és folyamatosan megkeresi a testületeket. Így például részt vettek a Nyíregyházi Ipartestület megalakulásának 120. évfordulóján rendezett ünnepségen, ahol a megnyitó szavakat Gyekis Árpád mondta, az emléktábla avató beszédet Szûcs György országos elnök, ünnepi beszédet Géresi József mondott. A szövetség részérõl jelen voltak Tóth István, Nagy Pál alelnökök, Tárkányi Attila feb elnök, Koroknay Géza megyei igazgató, Farkas Mihály elnökségi tag. z A megyei szövetség az EU csatlakozás utáni felkészítõ programját a Megyei Területfejlesztési Tanácstól MFC pályázaton nyert 3,6 millió forint támogatásból hajtotta végre. z Vendégük volt az olasz Contefercenti Szövetség elnöke kapcsolatfelvétel céljából és fogadta õket a város jegyzõje is. z A szövetség volt a házigazdája az IPOSZ Észak-alföldi Régió fórumának, ahol a három megye 120 éves ipartestületei jubileumi emléklapot

A közgyûlésen kitüntetések átadására is sor került. Ezüstkoszorús Mester lett Kovács László és Fodor Tibor (A felvételen balról átveszi a kitüntetést Géresi József megyei elnöktõl.) A kézmûipar szolgálatáért emléklapot kapott: Fazekas József, Brekk János, dr. Kántor Csaba. kaptak. A régió ipartestületei a térség Területfejlesztési Tanácsa elnökének Géresi Józsefet választották meg, és õ lett az Országos Területfejlesztési Tanács társelnöke is. z A romániai Szatmárnémeti fémiparosok meghívására az OFI tagjai két napos gazdasági tanácskozáson vettek részt, ahol ebbõl a megyébõl is volt a fémiparosság képviselve. A delegációt fogadta a város polgármestere és a kamara elnöke – a közvetlen üzleti kapcsolat kialakítása folyamatban van. z A Kisvárdai Ipartestület tisztújító közgyûlésén részt vettek Géresi József, Tóth István, Tárkányi Attila megyei vezetõk. z Húsz tanulószerzõdéses pályázatot beadását egyengette a szövetség, az iparos tagtársak egyenként 700 ezer forint vissza nem térítendõ támogatást nyertek el. z A múlt év kiemelkedõ eseménye volt, hogy az állami ünnep alkalmából Czékmann István fényképészmester Életmû díjat kapott Nyíregyháza városától, melyhez szívbõl gratulált az elnök a közösség nevében. A Kelet-

Nyugat Expón vásárdíjat adott át a szövetség a Klímaventil Bt.-nek, vezetõje Pásztor Panna. A megyei szövetség elnöksége személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezett és tárgyalásokat folytatott különbözõ szervezetekkel és vezetõikkel. Így több ízben tárgyaltak a Megyei Területfejlesztési Tanács elnökével, Gazda Lászlóval, valamint a Megyei Területfejlesztési Ügynökség igazgatójával, Tisza Andrással. Személyes találkozót és tárgyalást folytattak Nyíregyháza polgármesterével Csabai Lászlónéval és alpolgármesterével Giba Tamással. Több esetben is találkoztak a PRIMOM Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatójával Kovács Istvánnal. A tanácskozás eredménye, hogy minden mikrohitel igényt támogatni kívánnak. A megyén belül mûködõ érdekvédelmi szövetségek vezetõivel, köztük a KISOSZ megyei titkárával, dr. Petrus Istvánnéval rendszeres a kapcsolatuk. – Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a szövetség és elnökségének munkája megfelelõ – hangsúlyozta az elnök. A megyei szövetségünknek ipartestületeinknek és iparosainknak élni kell földrajzi adottságunkkal, hogy az EU csatlakozás után mi lettünk az EU legkeletibb megyéje. Reméljük, hogy be tudunk kapcsolódni az ide települõ nagyvállalatok munkájába, mint beszállítók. Én bízom benne, hogy az EU-s csatlakozásunk rövid idõn belül érezhetõ javulást hoz az iparosok és kisvállalkozók számára. – Az év folyamán szövetségünk szakmailag, szervezetileg és anyagilag megerõsödött, úgy értékeljük, hogy mindenütt elfogadták és minden megyei bizottságban visszakapta méltó helyét. A jól kialakult munkamódszerrel kell ipartestületeinkért, iparosainkért és kisvállalkozóinkért munkánkat tovább folytatni. A továbbiakban is elsõdleges feladatnak tartjuk szövetségünk érdekképviseleti, érdekérvényesítési feladatának végrehajtását. Emellett törekednünk kell arra, hogy szövetségünk tagjainak minél több szolgáltatást tudjunk nyújtani.

7

2006/17-18.

Kézmûves remekek a Festetics kastélyban A budapesti Vajdahunyadvára után A magyar kézmûvesség – 2006, illetve a A zene világa – kézmûves szemmel címet viselõ kiállítás Keszthelyen mutatkozott be a kastély Hintómúzeumában. A megnyitó részvevõit dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója köszöntötte, majd Simon Károly egyetemi tanár, az Iparmûvészeti Múzeum nyugalmazott igazgatója és Szûcs György, az IPOSZ elnöke tartottak megnyitó beszédeket. Az alábbiakban Simon Károly gondolataiból idézünk, aki megtiszteltetésnek tartotta a felkérést. „Fõigazgatói tisztem öt évében az Iparmûvészeti Múzeumban minden évben helyt adtam ezen országos kiállítás megrendezésére a múzeum legszebb kiállítóterében, a földszinti galérián, egy olyan épületben, melyet Lechner Ödön tervezett azon elhatározással és céllal, melyben kijelentette, meg akarja teremteni azt a magyar stílust, ami hiányzik a hazai építészetbõl. Mondta ezt anno 1890-ben. Honnan vehette Lechner ezt a formavilágot? Egyedül a magyar népmûvészet és a magyar kézmûvesség korabeli, s szinte kortalan kultúrájából és – ha a már közismert mondásra gondolunk, mi szerint az építészet megfagyott zene – a magyar népzenébõl. Lechner elgondolásának sikerét bizonyítja, hogy az Iparmûvészeti Múzeumot ma Európa egyik legszebb épületeként tartják számon. Mi volt a múzeum, az óriási épületkomplexum létrehozásának célja? A hazai mûipar színvonalának emelése azon példák begyûjtésével, tárolásával és kiállításával, mely emeli, inspirálja a kor – s az akkor elképzelt jövõ – mûiparának színvonalát. 100 évvel ezelõtt ez az intézmény megfelelt egy mai design-múzeumnak, melynek célja úgyszintén a jelenkor tárgyalkotóinak, gyártóinak és a fogyasztónak példát adni, ma mindenekelõtt: kreativitásból, egyszerûségbõl és esztétikumból. Németországban közel 20 iparmûvészeti múzeum „üzemel”, ebbõl néhány kizárólag kortárs design mintaanyagot mutat be. (Ma-

gyarországon ez évben nyílik meg az elsõ ilyen intézmény, neve szerint „Design terminál” a budapesti Erzsébet téren.) Mandátumom lejártakor az összes tervbe vett kiállítást átadtam az utódomnak. Az ez évi soron következõ

kézmûvesség kiállítást nem fogadták be. Aki kérdezés és gondolkodás nélkül azonnal kijelenti, hogy ezt nem, azzal természetesen nem szállok vitába. A nemleges választ én közöltem Gergely Imrével – aki csak állt és nézett – s mondtam neki, keressetek egy jó helyet, s egy értõ embert. Találtak ilyet. Dr. Fehér Györgyöt, a Magyar Mezõgazdasági Múzeum fõigazgatóját és a Vajdahunyadvárat, aztán találtak még egyet, dr. Czoma Lászlót, és a Keszthelyi Kastélymúzeumot, azon belül a hintómúzeum azon szárnyát, mely idõszaki kiállítások bemutatására szolgál. Azt kell mondanom, a magyar kézmûvesség kinõtte, vagy túlnõtte klasszikus helyét, az Iparmûvészeti Múzeumot, hiszen ha belegondolunk, sok-sok mesterség szinte változatlan formában létezik az elmúlt 100 évben, az IM pedig betelt. Átvitt értelemben is. Szó szerint nincs benne hely. A 100 év felébõl az utóbbi 50 év magyar iparmûvészetébõl alig van áttekintésre alkalmas anyagunk. Az ún szakalkalmazotti gárda – a mûvészettörténészek – tehát valóban a múlttal, nem a jelennel s végképp nem a jövõvel foglalkozik. A kiállítási politikát mindig, mindenkor az intézmény igazgatója határozza meg. Én – a mandátumom alatt – mindent elkövettem, hogy bemutas-

sam a kor tárgyalkotó mûvészetének keresztmetszetét. Ki merem jelenteni: Sikeresen… 2005-ben a jelen évenkénti országos rendezvény és a Hagyományok Háza magyar népmûvészeti kiállítása egyszerre mutatta meg magát, kis elcsúszással 2 hónapon át. A kézmûvesség helyzetérõl konferenciát is rendeztünk, sikerült rá pénzt szereznem. A konferencia itegrált üzenetében elhangzott: kézmûvesség volt-van-lesz, de a jövõje kulcsa egyedül a tartós minõség, az érték, értékesség, hasznosság és esztétikum együtt. …Mit is nevezünk kincsnek a tárgyi világban? Ahol találkozik az anyag, a technika és a szellem, mind-mind a legmagasabb fokon. Ezek az elmúlt korok reprezentánsai, kifejezhetetlen értékekkel, s ahol a funkció már-már mellékes, illetve elsõsorban reprezentál. Itt azonban felmerül egy probléma. Nincs gyökér, illetve nehezen felismerhetõ. Ami szembetûnik és mégis gyönyörködtet az az elvontság elvontsága – azaz semmi sem olyan egyszerû és természetes, mint a mindennapok kézmûvességében. Az egyszerûség, természetesség, ennek minõsége és tradíciója a kézmûvesség sajátossága. Ez az õ természete, s ebben van az igazi értéke. Innen származik az a másik érdekesség, hogy ugyanakkor féltve õrzünk több száz éves egyszerû bútort, szerszámot, egyszerû tárgyacskákat. Itt a gyökér vált tehát kinccsé. Ebben látom én a kézmûvesség legfontosabb feladatát és célját. Olyat produkálni, amit soha senki nem dob el, nem akar másikat, vagy csak ugyanolyat akar, és amit meg is kap. A régi – mint megtestesült becsület – dísztárgyként, emlékként, emlékeztetõként funkcionál tovább. A jövõ gyökereit õrzi, ahogy teszi itt mellettünk ezt a kocsimúzeum. Szükség lenne egy kézmûves múzeumra, ahová ezen kiállítás legszebb, legérdekesebb, legtechnikásabb darabjai azonnal bekerülhetnének, s évrõl évre gyarapodnának.

8

L. évfolyam

Adó- és járulékváltozások szeptember 1-jétõl (Folytatás az elõzõ számból)

I) 7. Az egyéni vállalkozó minimum járulékalap alóli mentességének bejelentése Az augusztusi lapszámunk a 2006. évi LXI. (módosító) törvényben megjelent változásokat tartalmazza. Azóta újabb információk jelentek meg, többek között arról is, hogy az elektronikus bevallásra 2006-ban nem kötelezett egyéni vállalkozók hogyan tudják a minimum járulékalappal kapcsolatos bejelentéseket 2006-ban megtenni. Errõl – tekintettel az elsõ bejelentés 2006. október 12-i határidejére – az alábbiakban tájékoztatom az Olvasókat. A módosító törvény szerint az Art új 17/A§-a alapján a foglalkoztató, a társas vállalkozás (az e paragrafus alkalmazásában: foglalkoztató) és a biztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton, az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet a járulékalapot képezõ jövedelem, illetve adóelõleg-alap mértékérõl, ha a járulékalapot képezõ jövedelem nem éri el a 125 ezer forintot. Ha az egyéni vállalkozó járulékalapot képezõ jövedelme nem éri el a 125 ezer Ft-ot, de a járulékokat mégis ennek alapján fizeti, nem kell bejelentést tennie. Ez az egyéni vállalkozó foglalkoztatói minõségben tett bejelentésére azzal az eltéréssel vonatkozik, hogy amennyiben a foglalkoztatott jövedelme nem éri el a 125 e Ft-ot, és a bejelentés elmarad, a fizetendõ járulék miatti többletkiadás a foglalkoztatót terheli. Az APEH honlapján, augusztus 25-én megjelent PMtájékoztató szerint az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózó (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) az adóhatóság által erre a célra rendszeresített 06T1031 számú Bejelentõlap benyújtásával teljesítheti a bejelentést, illetve az adatváltozás bejelentését. Az Art 17/A§-a szerinti "e célra rendszeresített nyomtatvány" alatt tehát az elektronikus bevallásra nem kötelezettek egyéni vállalkozó esetében (is) a 06T1031-es bejelentõlapot kell érteni. A nyomtatvány a kitöltési útmutatóval együtt, az APEH honlapján érhetõ el, ahonnan letölthetõ és kinyomtatható. Így a bejelentõlap papíralapú formában – személyesen vagy postai úton -benyújtható az APEH területileg illetékes igazgatóságához (2 példányban). Ha a bejelentés papíralapú nyomtatványon történik, a kitöltési útmutatóra ebben az esetben is feltétlenül szükség van, mert a részletes szabályokat az útmutató tartalmazza. Jó azt is elõre tudni, hogy az internetrõl letöltött és kinyomtatott bejelentõlapon a téves adat íróeszközzel nem javítható, ebben az esetben a helyes adat közléséhez új bejelentõlap kinyomtatására van szükség. A bejelentés a minimum járulékalapot el nem érõ járulékalapról, elsõ ízben 2006. október 12-ig tehetõ meg. [módosító törvény 237.§ (6)] Ha a bejelentés megtörtént, október 12-e után a bejelentés kötelezõ, ha a járulékalapot képezõ jövedelem eléri a minimum járulékalapot, és a bejelentési határidõ ekkor már az Art-ben, a változás bejelentésére elõírt 15 nap, amit a vállalkozói kivét felvételének, illetve a kifizetés napjától kell számítani a könyvelési adatok alapján.

I) 8. Az eho-törvény változásai Az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvény hatályba lépésérõl a módosító törvény 251.§-a rendelkezik. 2006. november 1-jétõl hatályát veszti a 2005. évi CXIX. törvény 202.§ (2) bekezdésének c) pontja, a tételes eho tehát ezt követõen is fennmarad. A 2006. szeptember 1-jétõl belépõ változások a következõk. – Mentes a százalékos eho fizetése alól az a jövedelem is, ami után – a baleseti járulék helyett – egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezik. – Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem akkor mentes a százalékos eho alól, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képezõ lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élõ közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe. – A magánszemély legkésõbb a kifizetés idõpontjáig nyilatkozik a kifizetõnek arról, hogy a több kifizetõtõl és/vagy magánszemélytõl származó ingatlan bérbeadásból keletkezõ jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot. – Tételes eho a kifizetõvel fennálló z vállalkozási jellegû helyett, vállalkozási szerzõdésen alapuló jogviszony esetében áll fenn, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30%-át, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét, valamint z a gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjének társasági jogi jogviszonya esetén, ha a tisztségviselõ e tevékenységébõl származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30%-át, illetõleg naptári napokra számítva annak harmincad részét. – A 11.§ (8) bekezdése kiegészült, mely szerint a százalékos eho-t z az egyéni vállalkozó havonta állapítja meg, fizeti meg, a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követõ év január 12-éig fizeti meg, továbbá z az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendõ egészségügyi hozzájárulást évente egyszer állapítja meg, a tárgyévet követõ év február 15-éig fizeti meg, és az éves bevallásában vallja be. – Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély (akinek összevonás alá tartozó jövedelme nem kifizetõtõl származik, például vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezõ kézmûves) a százalékos eho-t elõlegként, az adóelõleg, illetõleg a különadó megfizetésével egyidejûleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követõ hónap 12-éig fizeti meg, az szja-bevallásban számolja el, valamint a kötelezettség és a megfizetett elõleg közötti különbözetet a bevallás beadásának határidejéig fizeti meg. – Az adóelõleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos eho-t az szja-bevallásban állapítja meg, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. 2007. január 1-jétõl a 2006. évi LXI. törvény 157.§-a módosította az ehotörvény 3.§ (3) bekezdését. E szerint egyes külön adózó jövedelmek [vállalkozói osztalékalap, vállalkozásból kivont,

9

2006/17-18. értékpapír-kölcsönzésbõl, árfolyamnyereségbõl származó jövedelem, valamint ingatlan bérbeadásából (Szja tv. 74.§) származó egymillió forintot meghaladó jövedelem] teljes összege után az eho 14%. A 14%-os eho mindaddig terheli a magánszemélyt, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19.§ (1) bekezdése szerinti tb-járulék, a 36-37.§-a szerinti kiegészítõ tevékenységû egyéni és társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka és 39.§ (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az elõzõleg felsorolt külön adózó jövedelmek után megfizetett százalékos mértékû eho együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot, azaz a hozzájárulás-fizetési felsõ határt.

II. A különadó (szolidaritási adó) Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemély a különadót – 2006. szeptember 1-jétõl, vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizeti. – 2007. január 1-jétõl a különadó-alapjába az szja-bevallásban bevallott, összevonandó adóalapnak (vállalkozói kivét, stb.) a járulékfizetés felsõ határát meghaladó részét is be kell számítani. 2007-ben tehát a különadó alapja két részbõl áll: egyrészt a vállalkozói költségeket meghaladó bevételbõl, illetve átalányadózás esetén az átalányadó-alapjából, másrészt a járulékalap felsõ határát meghaladó, összevonandó jövedelembõl. A járulékfizetés felsõ határát a költségvetési törvény állapítja meg. A különadó mértéke 4%. A 2006. évi adókötelezettség megállapításakor az egyéni vállalkozó választhat, hogy – vagy az év teljes adataiból állapítja meg a különadó alapját úgy, hogy a költségeket meghaladó bevétel, illetve az átalányadó-alap 1/3 részét tekinti a különadó adóalapjának, – vagy a 2006. szeptember 1-je és december 31-e között megszerzett vállalkozói bevétel, vállalkozói költséggel csökkentett, illetve az átalányadó-alap tényleges összegét veszi figyelembe adóalapként. (Ha 2006-ban a költségek aránya szeptember 1-je után az éves átlagos szintet meghaladja, akkor érdemes az utóbbi módszert választani. Ellenkezõ esetben az arányosítás eredményez kisebb különadót.) A törvény külön felhívja a figyelmet, hogy ha az egyéni vállalkozó 2006. évi adókötelezettség megállapításához az utóbbi módot választja, akkor nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenõrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak. A különadó alapjának megállapításánál a támogatást figyelmen kívül kell hagyni. A tevékenységét kezdõ és megszüntetõ vállalkozó az adókötelezettségét arányosítással állapítja meg. Az egyéni vállalkozó a különadót költségként nem veheti figyelembe, az adót az éves szja-bevallásban vallja be, a 2006-ra megállapított összeget 2007. február 15-éig köteles megfizetni. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyt a 4%-os különadó 2007. január 1-jétõl terheli. Az adó alapja az szja- bevallásban bevallott, vagy az

adóhatósági adómegállapítás alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetési felsõ határt meghaladó része. Ezt vonatkozik az eva-alany egyéni vállalkozó eva-alapba nem tartozó, szja szerint összevonandó jövedelmére is.

III. Az szja-törvény módosítása 2006. szeptember 1-jétõl bõvült az adóköteles természetbeni juttatások köre, és adójának mértéke 44%-ról 54%-ra emelkedett. Az a kifizetõt az úthasználatra jogosító bérlet, jegy (autópálya-matrica) juttatásának, valamint a távbeszélõ-szolgáltatás és az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (telefonszolgáltatás) magáncélú használata, illetve a magánszemély által meg nem térített része után, adókötelezettség terheli. A magáncélú használat értéke a kifizetõt terhelõ kiadásból – az úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányával, – telefonszolgáltatás esetében a kiadások tételes elkülönítésével, vagy a kiadásokból a magáncélú beszélgetések hányadával állapítható meg. Az elõbbiek helyett választható, hogy a számlaértékbõl az autópálya-matrica esetében 50%, telefonszolgáltatás esetében 20% számít adóköteles bevételnek. Az átalányadózásban változott az üzletkörök besorolása, jelzõszáma, és a felsorolásból kimaradt az élelmiszer jellegû áruház. A kamatjövedelmeket 20% adó terheli. Nem kell azonban kamatjövedelemként figyelembe venni az egyéni vállalkozói pénzforgalmi bankszámlán jóváírt, egyéni vállalkozói bevételként elszámolandó kamatot. 2007. január 1-jétõl a vállalkozói személyi jövedelemadót a minimum adóalap ("elvárt adó") figyelembe vételével kell megállapítani. Az elvárt adó az egyéni vállalkozók közül az átalányadózókat nem, csak a vállalkozói jövedelemadózás hatálya alá tartozókat érinti, akik a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítják meg. Az õ esetükben a vállalkozói jövedelemadó alapja nem lehet kisebb az eladott áruk beszerzési értékével (elábé) csökkentett vállalkozói bevétel 2%-ánál. Ez azt jelenti, hogy veszteség kimutatása esetén is kell adót fizetni. (Pl. 1 millió Ft bevétel esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál.) Nem kell minimum adóalapot megállapítani – a tevékenység megkezdése évében és az azt követõ évben, ha a tevékenység megkezdését megelõzõ 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott; – abban az adóévben, amikor az egyéni vállalkozó évesített vállalkozói bevétele a megelõzõ adóév évesített vállalkozói bevételéhez viszonyítva nem éri el a 75%-ot; – az adóévben és/vagy a megelõzõ adóévben az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintõen bekövetkezett elemi kár esetén. A legkisebb vállalkozói adóalap bevezetése a veszteségelhatárolás szabályait nem érinti. (Forrás: Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény, a minimum-járulékalapról az APEH honlapján 2006.08.25-én megjelent PMtájékoztató, a 06T1031-es bejelentõlap kitöltési útmutatója, a különadóról szóló 2006. évi LIX. törvény) [L]

10

L. évfolyam

Olvasóink kérdéseire – válaszolunk

ADÓNAPTÁR

Nyugdíjas egyéni vállalkozó, segítõ családtag járuléka

Október 12. Havonta teljesítendõ befizetések z a kifizetõ, a munkáltató által az elõzõ hónapban levont jövedelemadó, jövedelemadó-elõleg, z az elõzõ havi tb-járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, vállalkozói járulék, százalékos [módosító törvény 158.§ (2)] és tételes egészségügyi hozzájárulás, munkaadói-, munkavállalói járulék, a START-kártyával rendelkezõkre vonatkozó 15 és/vagy 25%-os mértékû fizetési kötelezettség. Negyedévenként teljesítendõ befizetések z szja-elõleg a vállalkozói jövedelem és a vállalkozói kivét után, átalányadó, eva-elõleg, z a 10%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék (2006. évi LXI. tv. 7. melléklete) A kiegészítõ tevékenységû (nyugdíjas) egyéni vállalkozó 2006. szeptember 1-jétõl a baleseti járulék helyett fizeti.

Október 15. (16.) z A munkaadó havi adatszolgáltatása a START-kártyával foglalkoztatott személyrõl

Október 20. z A havi és negyedéves áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése, összesítõ nyilatkozat z A III. negyedévi kulturális járulék és a rehabilitációs hozzájárulás elõlegének befizetése, valamint bevallás a 0619-es nyomtatványon‘ z A nyomtatványt forgalmazó adatszolgáltatása ‘A 0619-es bevallásról az Iparos Újság 2006. márciusi számának 9. oldalán olvasható tájékoztató. A bevallás benyújtására kötelezettek körérõl és a speciális tudnivalókról szóló tájékoztató az AEÉ 2006/ 3. számában és az APEH honlapján található.

[L] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 12.§-a értelmében közljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke – 2006. augusztus 29. napjától

7,25%.



Nyugdíjas egyéni vállalkozóként segítõ családtagot foglalkoztatok havi 60 000 Ft-ért. A járulékokat szeptembertõl a dupla járulékalap után kell-e fizetnem? A felemelt járulékalapra vonatkozó rendelkezések sem a segítõ családtagra, sem a foglalkoztatójára nem vonatkoznak. A megemelt járulékalapra vonatkozó szabályokat akkor viszont – mind a foglalkoztatóra, mind a foglal-

koztatottra – alkalmazni kell, ha a családtag foglalkoztatása – függetlenül a rokonsági foktól – munkaszerzõdés alapján, (tehát munkaviszonyban) történik. Változást jelent még, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja után, az eddigi 5% baleseti járulék helyett 2006. szeptember 1-jétõl 10%, 2007. január 1-jétõl 16% egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Bevallás 2006. évi megszûnés esetén



1.) Milyen nyomtatványon nyújthatja be az elektronikus bevallásra 2006-ban nem kötelezett egyéni vállalkozó a bevallását, 2006. évi megszûnés esetén? 2.) Nem találom, hogy hol vallhatja be a baleseti járulékot a nyugdíjas egyéni vállalkozó, ha megszünteti a tevékenységét. (G. J.) 1.) Az egyéni vállalkozó a tevékenysége megszüntetése esetén, a megszûnést követõ 30 napon belül valamennyi adóról rendkívüli bevallást nyújt be, kivéve a saját személyét terhelõ adókat, melyrõl éves bevallást köteles benyújtani. [Art. 33.§ (3) bekezdés] A 2006. szeptember 1-jei adó- és járulékváltozásokkal összefüggésben módosultak egyes 2006. évi bevallási nyomtatványok. Az egyéni vállalkozókat érintõ változás miatti bevallási tudnivalókat az APEH honlapján megjelent 06584-es nyomtatvány kitöltési útmutatója ismerteti. A nyomtatvány és a kitöltési útmutatója az APEH honlapjáról tölthetõ le, kereskedelmi forgalomban nem kapható. Amennyiben az adózó megszûnés esetén a bevallást 2006. december 31ig beküldi, a bevallás még az ez évben rá vonatkozó bevallási mód szerint teljesíthetõ. Az evás egyéni vállalkozókat érintõ változásokat és bevallási szabályaikat az APEH honlapján található tájékoztató ismerteti, amit e lapszámban külön közlünk. A 06584-es bevalláson a 2006. évben elektronikus bevallásra, illetve az art. 31.§ (2) bekezdése szerinti beval-

lásra nem kötelezett egyéni vállalkozók az éves és soron kívüli bevallást teljesítik a saját személyükre vonatkozó kötelezettségeikrõl. Ez a bevallás megszûnés esetén akkor alkalmazandó, ha a tevékenység 2006. szept. 1-je és december 31-e között szûnik meg, szeptember 1-jét megelõzõ megszûnés esetén még a 06583-as bevallást kell benyújtani. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a 0653-as nyomtatványon kell majd bevallani 2007. május 20-ig. 2.) A kiegészítõ tevékenységû egyéni vállalkozó – az art vonatkozó rendelkezései alapján, illetve a 06584-es bevallás kitöltési útmutatója értelmében – a 2006. aug. 31-ig keletkezett a baleseti járulékfizetési kötelezettséget és a szept. 1-jétõl egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéseként keletkezett kötelezettséget, valamint a cégautó-adót, az szja-bevallásában vallja be. Válaszolt: Lipótzy Istvánné Helyesbítés. Egyik olvasónk jelezte, hogy az augusztusi lapszámban az olvasói levélre adott válasz elsõ mondata hibás. Igaza van. A vállalkozói tevékenység megszüntetését már közel négy éve az okmányirodáknál kell bejelenteni, a 06102/E változás-bejelentõ APEH-nyomtatvány pedig kivételesen az eva hatálya alóli kijelentkezésre szolgált. A válaszadás hibás kézirat alapján történt, ezért szíves elnézést kérek.

11

2006/17-18.

Az ITDH új szolgáltatása:

Eszmecsere az egyensúlyról

világbanki üzleti lehetõségek ismertetése

Augusztus végén az mv1 esti adásában Rózsa Péter mûsorvezetõ Kóka János miniszter beszélgetõ partnereiként meghívta Hegedûs Miklóst (Gazdaságkutató Intézet), Inotai Andrást (Világgazdasági Kutatóintézet), Némethy Lászlót (Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara), Pákozdi Évát (Kopint-Datorg), Szirmai Pétert (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége), Szûcs Györgyöt (IPOSZ) és Takács Jánost (Elektrolux). A tanácskozást nagy érdeklõdés kísérte nemcsak a téma, hanem a meghívottak vonatkozásában is. A bevezetõben elhangzott, a Brüsszelbe továbbítandó kormányterv adatai jók, az államháztartás kiigazítására vonatkozó elképzelések alapvetõ fontosságúak, végrehajtásuk jövõnk érdekében nélkülözhetetlen. A költségvetésnek a valóságot szem elõtt tartó módosításához szükséges intézkedések az ország egészét érintik. Az IPOSZ elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a program egyszerre kíván érzelmi és értelmi megértést és cselekvõ közremûködést minden állampolgártól. Jogos kérdésként vetik fel, van-e és ha igen, akkor mi a biztosítéka a várt eredménynek. Mindig arra az államigazgatásra bízták – most is – a végrehajtást, amelynek leépítése van napirenden. A kkv-t képviselve felhívta a figyelmet, ez a réteg az alkalmazottak kétharmadát foglalkoztatja, a GDP mintegy felét állítja elõ, jellemzõ rá a tõkével való ellátatlanság és a technikai felzárkózás lehetõségének hiánya. A várható források lehetõvé teszik-e megújulásukat, vane olyan elképzelése az új Nemzeti Fejlesztési Tervnek, ami a versenyképességük fokozását segíti elõ. A hazai iparnak ez a része a befektetéseket kétszeres vagy ennél nagyobb mértékû eredményességgel is képes felhasználni. Nem sokkal késõbb arról beszélt, hogy a családi vállalkozások fõleg a kisebb településeken – és ilyen több ezer van – nélkülözhetetlenek, mert elõsegítik az élet milyenségének színvonalát. Ebbe beletartozik a szolgáltatások nívója és elérhetõsége. Ezért is kiemelten fontos a beszállítói hálózat és az ipari parkok biztosította termelési szint. Azt is tudni kell – hangsúlyozta az elnök -, hogy a mai modern technikájú vállalkozások még nemrég kis családi üzemek voltak és nagy nehézség árán jutottak a mai szintjükre. Figyelemre méltó javaslata szerint a mai átmeneti idõben meg kell határozni mindenki helyét, szerepét, a vállalkozók érdekképviseletei pedig a bürokratikus államot leváltva valódi szolgáltatásként vegyék át azt, ami hiányzik a közszolgálatból. Vagyis a kutatás-fejlesztést, a szakképzést, a területfejlesztést, hiszen a hátrányos helyzetû kistérségek száma 50%-kal emelkedett. Így szakad szét az ország, ha nem támogatják a legkisebbeket. Szinte mindenki szóvá tette a versenyképesség fontosságát. A vállalati költségek növelése a nemzetközi erõpróbában történõ helytállásunkat veszélyezteti. Ugyanakkor az adóemelés a jövedelem csökkenésével párhuzamosan az általános gazdasági fejlõdést károsan befolyásolhatja. Más vélemény szerint a belföldi értékesítés visszaesése az export fejlõdését vonhatja maga után. A külföldi tõke jelen van, ha elégedetlen lenne a pangó gazdasági, társadalmi környezet miatt, máshol keresné számításainak beteljesülését. A konvergencia programmal való elégedettség és a magyar gazdaságról közzétett reális kép mellett a számok az államháztartás helyzetérõl az addig ismertnél súlyosabb képet tártak a nyilvánosság elé. Így a várt gyors kiigazítás helyett az egyensúly helyreállítása hosszabb idõt vesz igénybe. A beterjesztett konvergencia program lényegében a kiigazítás szerkezete, sajnálatos, hogy csak évek múltán kerülhet sor az ennek alapján meghozott változtatásokra. Szóvá tették, hogy az elvárt adónak együtt kell járnia az elvárt jövedelem megtermelésével A közérzetjavításhoz tartozik a minimálbéren bejelentett gazdagok helyzetének feltárása és annak tisztázása is, hogyan lehetséges a vállalkozások százezreinek éveken át történõ veszteséges mûködtetése. Gondolni kell arra, hogy a csökkenõ tõkeképzés növekvõ EU-forrásokkal jár együtt, ez pedig gondokat okozhat. g.

Szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet új szolgáltatásunkra, melynek célja, hogy közelebb hozzuk a magyar vállalatokat a világbanki üzleti lehetõségekhez. Szeretnénk, ha minél több magyar vállalat venne részt a Világbank által a fejlõdõ országokban finanszírozott projektekben; akár áru-és szolgáltatás exporttal, akár konzultációs, szakértõi tevékenységgel. Ezek a lehetõségek kevéssé ismertek, ezért szeretnénk hangsúlyozni, hogy a világbanki pályázatok megírása sem nehezebb, mint bármely más közbeszerzési eljáráson vagy EU tenderen való részvétel. A megpályázható tenderek között elérhetõ nagyságrendûek is vannak. Számos magyar vállalat sikeresen vett már részt és nyert el szerzõdéseket ezeken a pályázatokon. Az ITDH bekapcsolódott a Világbank Csoport " Enterprise Outreach Services" nemzetközi hálózatába, amely már 5 kontinens 42 országában képviselteti magát 56 világbanki öszszekötõ (Private Sector Liaison Officer to the World Bank Group – PSLO) révén. A világbanki projektek, tenderek elektronikus szemlézésén felül az ITDH világbanki összekötõje segít az érdeklõdõ vállalkozásoknak a Világbank tenderei közötti eligazodásban, a tevékenységi köröknek megfelelõ projektekrõl való informálódásban. Honlapunkon folyamatosan közöljük a Világbank által jóváhagyott projektek rövid (angol nyelvû) összefoglalóját, továbbá az áruk és szolgáltatások, valamint konzultánsi tevékenységekre kiírt tenderek címeit, melyekrõl igény esetén részletes információt is adunk. Kérjük, hogy bõvebb információkért látogassanak el honlapunkra: http://www.itd.hu/vilagbank A világbanki összekötõ elérhetõségei: Dr. Bólyai Zsuzsanna világbanki összekötõ (PSLO) ITDH Kht. 1061 Budapest, Andrássy út 12. Telefon: (1) 200-4427 Mobil: 06-30/9211147 E-mail: [email protected] Érdeklõdését e-mailben vagy faxon várjuk.

12

L. évfolyam

UEAPME Hírlevél Olaszország megnyitja határait az új tagállamok munkavállalói elõtt Olaszország úgy döntött, hogy véget vet az úgynevezett átmeneti idõszaknak, mely megakadályozta a 8 közép-kelet-európai ország munkavállalóit abban, hogy megpróbáljanak területén munkát találni. Ezzel Olaszország a 8. a sorban a 15 régi tagállam közül, aki feladja az átmeneti, a munkavállalást korlátozó intézkedéseit. Még nem is olyan régen, ez év áprilisában az akkor hatalmon lévõ Berlusconi kormánya azt jelentette be, hogy Olaszország 3 évvel meghosszabbítani szándékozik azokat az "átmeneti intézkedéseket", melyek a közép-kelet-európai munkásokat megakadályozzák abban, hogy megjelenjenek az olasz munkaerõpiacon. Korábban az Egyesült Királyság, Írország és Svédország már a 2004-es bõvítéskor megnyitotta munkaerõpiacát az új tagállamok munkavállalói elõtt, majd ez év május 1-el így tett Finnország, Spanyolország, Portugália és Görögország is. 2011. május 1. az a dátum, amikorra valamennyi régi tagállam meg kell, hogy nyissa munkaerõpiacát a közép-kelet-európai munkavállalók elõtt.

A munkavállalók szabad mozgása: mobilitás forró vonal A munkavállalói mobilitás terén nagyobb átláthatóságra van szükség az EU-ban. Az ECAS (az Európai Polgárok Szolgáltatója) a napokban indította útjára új forró vonalát, melyen keresztül informálni kívánja a bevándorolt munkavállalókat az õket megilletõ jogokról. Az állampolgári jogok terén növekszik a zûrzavar azzal, hogy néhány tagállam csak fokozatosan nyitja meg munkaerõpiacát az új tagállamok munkavállalói elõtt. Az Eurobarometer adatai azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább érdeklõdnek a munkavállalói mobilitás iránt. Viszont csak mindösszesen 2%-uk él is ezzel a lehetõséggel. A forró vonal új eseteket, bizonyítékokat akar összegyûjteni a bevándorolt munkások helyzetérõl, és azokat összefoglalva egy jelentésben megjelentetni, és azt az EU intézményei figyelmébe ajánlani. A legutóbbi, Ausztriában, Olaszországban és Romániában végzett felmérések azt mutatják, hogy a nagyszámú bevándorló munkástól való félelmek túlzóak a tényleges számadatokhoz képest. A valóságban azok az országok, melyek kvóta rendszert vezettek be, nem tudják teljes mértékben kitölteni a rendelkezésre álló keretszámokat.

Adózás: a "minél kisebb mértékû" társasági adó érdekében folytatott verseny ártalmas az EU növekedése szempontjából Mind az iparilag fejlett, mind a fejlõdõ országok az "állami finanszírozás krízisével" szembesülnek majd, amenynyiben a kormányok tovább folytatják versengésüket egymással a minél alacsonyabb társasági adókulcsok kialakítása terén, olvasható a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége által készített jelentésben.

Az utóbbi 20 évben a társasági adókulcsok az iparilag fejlett országokban a 45% körüli értékrõl 30%-ra csökkentek és 2050-ig 0%-sra csökkenhetnek, amennyiben a kormányok továbbra is csökkentik a társasági adókulcsokat, és a cégek továbbra is megtalálják az adó megfizetésének elkerülésének módjait. Az EU-ban a tõke, a befektetések és a vállalkozások mozgásának szabadsága, az egyes kormányok között zajló, az állami adókulcsok csökkentésének vad versenyéhez vezetett. A 10 új tagállam 2004-es csatlakozásával, – mivel éves állami költségvetésük kevésbé függ a társasági adóból befolyt összegtõl- még intenzívebbé vált ez a rivalizálás. 1995 és 2005 között az átlagos adókulcs az EU-15 országok esetében 8,1%-kal, a 10 új tagállam esetében 10.8%kal csökkent. Egy tanulmány azt jövendöli, hogy a társasági adókulcsok Európában tovább folytatják lefelé tartó versenyüket. 2005-ben Ausztria 35%-ról 25%-ra csökkentette kulcsait, míg Finnország és Görögország 3% ponttal. Németország most készíti elõ a társasági adó reformját, valamint Románia és Bulgária csatlakozása tovább növeli majd a nyomást, mely lejjebb viszi a kulcsokat. Az adóverseny fokozódása Európában lángra gyújtotta azt a vitát, hogy vajon lehet-e harmonizálni az adónemeket az Európai Unión belül. 2006. áprilisában a Bizottság javaslatot tett az adók harmonizációjára, de javaslatát az EU miniszterek nagyon vegyesen fogadták.

Európai Monetáris Unió: A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk elõkészületeiket A Bizottság egy közleményében kihangsúlyozta, hogy a jelölt országoknak fel kell gyorsítaniuk elõkészületeiket az euro bevezetése érdekében. Ez a jelentés már harmadik a sorban, mely az egységes valutát bevezetni szándékozó országok gyakorlati felkészültségi szintjét vizsgálta. Az Eurobarometer felmérése szerint a válaszadók 48%-a örült annak, hogy az euro felváltja majd nemzeti valutájukat. Azonban csak 37%-uk érezte magát jól tájékozottnak az euroval kapcsolatosan. Szlovénia, aki 2007 január 1-én csatlakozik az euro zónához, úgy tûnik, hogy az élén jár a felkészülési folyamatnak, bár néhány területre még oda kell figyelnie. Amilyen gyorsan csak lehetséges, egyezményt kell, hogy kössenek a kiskereskedõk és a fogyasztók, mely egyezmény biztosítaná az árak stabilitását az eurora való átállás folyamán. A Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetség monitoringozni fogja a fogyasztói árakat, és a médiában közzé teszi azoknak a neveit, akik ezen idõszak alatt jelentõsen növelték áraikat. A megnevezés és megszégyenítés módszerét támogatja a Bizottság is, de egy elõzetes hivatalos kötelezettség

13

2006/17-18. vállalást elvárnak. Annak érdekében, hogy az euro bevezetését ne lehessen az árak túlzott mértékû felemelésére felhasználni, meg lehet valósítani egy kampányt is, ahol például kis címkékkel megjelölnék azokat az üzleteket, akik vállalták, hogy kitartanak a tisztességes árképzés mellett. 14 napig tart majd az az idõszak, amíg mind az euro, mind a szlovén tolár érvényben lesz. Elõkészületük korai fázisában Ciprust és Máltát arra bátorítják, hogy gyorsítsák fel elõkészületeiket, hogy 2008-ra készen állhassanak az euro bevezetésére, mint ahogy azt tervezik. Ciprusnak még nincs nemzeti átállási terve, mely pontos iránymutatással szolgálna a köz- és a magánszféra szereplõinek, és Málta is csak mostanában fogadott el egy ilyen tervet. Észtország, amely 2008. január 1-ra tervezi az euro bevezetését, Szlovákia (2009. január 1.), Litvánia (késõbb döntenek az idõpontról) és Lettország (késõbb döntenek az idõpontról) már rendelkeznek átállási tervvel, míg Csehország (2010. január 1.) még nagyon a kezdeti fázisban jár, míg Magyarország és Lengyelország esetében semmirõl nem lehet beszámolni. A Bizottság azt ajánlja, hogy az árat mindkét pénznemben tüntessék fel egy 6-12 hónapos periódusig, azért csak ilyen rövid ideig, hogy az ne lassítsa le a mentális átállást.

Regionális politika: Az Európai Parlament zöld utat adott a 2007-2013-s csomagnak Két évvel azt követõen, hogy a Bizottság letette az asztalra javaslatait egy, a korábbinál jobban Lisszabon-orientált kohéziós politikát illetõen, az Európai Parlament jóváhagyta azt a törvénykezést, mely meghatározza a Strukturális és Kohéziós Alapok kihelyezésének feltételeit. A törvénycsomag egy általános és négy speciális rendeletet tartalmaz: az elõbbi határozza meg az új kohéziós politika programozásának, megvalósításának és ellenõrzésének általános szabályait, míg a másik négy azokat a speciális szabályokat, melyek alapján történik majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap és az új Térségi Együttmûködés Európai Csoportosítása program igazgatása. Az Európai Parlament legtöbb javaslatát magáévá tette a Tanács határozata, mint például: – Az általános szabályozás sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a környezetvédelemre, a hozzáférhetõségre, és a partnerségre. – A vissza nem igényelhetõ Áfa-t meg lehet majd kapni valamennyi programtípus esetében. – Az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetén elszámolhatóak lesznek az ingatlan költségek, amíg szociális típusú épületrõl, az energia hatékonyság és a környezet védelmének javításáról lesz szó. – A Kohéziós Alapot 18 milliárd euróról 61 milliárd euróra emelik. – Az Európai Szociális Alap esetén kiemelt prioritást élveznek az elbírálásnál az alábbi témák: harc a társadalmi kirekesztés ellen, a diszkrimináció ellen, harc a nemek közti egyenlõségért, a csökkent képességûek és az inaktívak integrációjáért.

Versenypolitika: 24 tagállam elfogadja a regionális támogatás felülvizsgált iránymutatásait, de Németország tiltakozik ellene Mivel Németország továbbra is elutasítja, hogy úgy alkalmazza az állami támogatásról elfogadott iránymutatásokat a saját regionális támogatásában, mint ahogy azt tavaly decemberben a Bizottság elfogadta, ezért a Bizottság hivatalosan nyilvános vizsgálati eljárást indít Berlin ellen. A többi 24 tagállammal ellentétben Németország azt mondta, hogy nem hajlandó véget vetni bizonyos állami támogatásoknak, melyek az új szabályokkal összeegyeztethetetlenek lennének. Az új iránymutatások, melyeket 2007-2013 között alkalmaznak majd módosították a korábban használt támogatásértékelés kritériumait (fõként a leghátrányosabb régiók kiválasztásánál, a hivatalosan engedélyezett támogatás mértékénél, az elfogadható költségeknél, a fõbb beruházási projekteknél, a felhalmozásnál és az átláthatóságnál történt módosítás). A Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy 2006. december 31-ig szüntessenek meg minden olyan támogatási rendszert, melyek nincsenek összhangban az új szabályozással, viszont Németország még részben vonakodik ezt megtenni, különösen a garancia rendszerek tekintetében. Az eljárásmód lehetõvé teszi a Bizottság számára, hogy hivatalos tudakozódással éljen, amennyiben egy tagállam vonakodik alkalmazni a javasolt szabályzatot. A Bizottság csak miután meghallgatta a többi érdekelt fél véleményét is, azután tud döntést hozni, hogy kényszeríti-e Berlint a jogszabályoknak való megfelelésre, ami azt is eredményezheti, hogy megkövetelik majd a 2007. január 1. után, a jogszabállyal nem összhangban álló kifizetett állami támogatások visszafizetését.

Regionális politika: Nõ a sikerességi olló az EU-ban A gazdasági különbségek nõnek az EU tagállamai között. A gazdag országok még gazdagabbak lesznek az átlaghoz viszonyítva, a szegények pedig még szegényebbek. Megkérdõjelezõdnek az EU azon erõfeszítései, hogy közelíteni próbálja egymáshoz tagországai fejlettségi szintjeit. 12 EU tagállamból 10 esetén, ahol a lakosság az átlagosnál magasabb vásárlóerõvel rendelkezett 2004-ben sikerült még magasabb szintre emelni a polgárok jólétét, vagy legalább megtartani a korábbi elõnyüket 2005-ben. 13 országból 9 ország, mely az EU-átlag alatt volt, még szegényebbé vált. Egyedül Ciprusnak és Portugáliának sikerült közelebb kerülnie az EUátlaghoz. 2005-ben az 5 legszegényebb EU tagállam polgárainak vásárlóereje 32,2%-a volt az 5 leggazdagabb tagállam polgárai vásárlóerejének, ez 3%-kal kisebb értéket mutat, mint egy évvel korábban. Az adatok még extrémebbek, ha azokat az országokat is nézzük, melyek remélik, hogy jövõre csatlakoznak az EU-hoz. 2004-ben Bulgária lakosai saját hazájukban az ottani árakon csak 12,1%-át tudták megvenni annak, mint amit a luxemburgiak tudtak megvenni a luxemburgi árakon Luxemburgban. Egy évvel késõbb ez az adat még mindig 14%.

14

L. évfolyam

Megjelent az IPOSZ Szolgáltatói Füzet Örömmel adunk tájékoztatást arról, hogy az országos elnökség által korábban elhatározott IPOSZ Szolgáltatói Füzet nyomtatott formában, a GKM támogatásával és finanszírozásával, elkészült. A füzetet, mely 90 oldalas, folyamatosan juttatjuk el több példányban az ipartestületekhez. A GKM egyenlõre 3500 példányt finanszírozott. Az IPOSZ Szolgáltatói Füzetben olyan vállalkozásokat, olyan szolgáltatásokat vettünk fel, melyeket az ipartestületek jelenleg nem tudják nyújtani tagjainak, mert vagy – speciális szakértelemhez – külön engedélyhez (bróker tevékenység) – egy adott céghez kötöttek – határon átnyúló szolgáltatások. A Szolgáltatói Füzet megjelenésével tehát – az ipartestületek által nyújtott eddigi szolgáltatások érintetlenül hagyásával, illetve azok kibõvítésével – szeretnénk segítséget nyújtani vállalkozóinknak. Miután a szolgáltatást nyújtó cégek tevékenységüket nem társadalmi munkában végzik, bátorítjuk ipartestületeinket, hogy együttmûködéssel kapcsolódjanak be a szolgáltató cégek munkájába, és ezért díjazást kérjenek. A 39 szolgáltató cég együttmûködési ajánlatával már megkeres-

te vagy megkeresi ipartestületeink, szakmai szövetségeink vezetõségét. Bízunk abban, hogy iparos társaink versenyképességét növelni tudjuk, vagy speciális gondjaira megoldást találunk, mint pl. kintlevõségek behajtása. Kérem, bármely témában keressenek engem. Kérem, hogy a jelentkezõ cégeket bizalommal fogadják, mert egy vezetésem alatt álló bizottság a cégek alkalmasságát, szakmai felkészültségét ellenõrizte. A Szolgáltatói Füzetbe csak azok a cégek kerülhettek be, pályázat útján, melyek a feltételrendszernek megfeleltek. Örömmel tájékoztatom ipartestületeinket, hogy az ITDH és a Gazdasági Minisztérium támogatásával, mint ahogy jelezték, õsztõl angol nyelven a követségeinken is megjelenik a kiadvány. A 3500 példány az elsõ kiadása a szolgáltatói katalógusunknak. A késõbbiekben lehetõség van arra, hogy ha az adott témákhoz, szolgáltatásokhoz az ipartestületek, vagy vállalkozásaik mint szolgáltatók csatlakozni akarnak, azt megtehessék. Ez esetben kérem szíves értesítésüket. Kassai Róbert alelnök

Hogy a panaszügy megegyezéssel záruljon… Az IPOSZ fogyasztói egyeztetõ fórumairól Az Ipartestületek Országos Szövetsége 2006. augusztus 24-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten, amelyen dr. Nádai László alelnök bemutatatta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával elkészített Fogyasztói egyeztetõ fórumok dokumentumai címû füzet. Ez a kiadvány tartalmazza a jövõben országos hálózatot alkotó egyeztetõ fórumok mûködési szabályzatát, az eljáráshoz szükséges jegyzõkönyvet és egyéb anyagokat. Az IPOSZ ugyanis célul tûzte ki, hogy ipartestületi tagszervezetein keresztül támogatást kíván nyújtani egyrészt a vállalkozások, másrészt a fogyasztók/megrendelõk részére arra az esetre, ha közöttük vitás ügy alakulna ki. Panasz idõnként fel szokott merül- nyos esetben a vállalkozónak is hajlani, így annak érdekében, hogy ezen nia kell a kompromisszumra. Ez csak ügyek-bajok mielõbb rendezõdjenek a olyan körülmények között lehetséges, felek között, a területi ipartestületek amennyiben nincs ellenséges légkör. által létrehozott és mûködtetett fo- Ha azonban az ügy rendezésére szinte gyasztói egyeztetõ fórumok eljárása már csak a bírósági út az egyetlen algyors megoldást adhatna. Elõnye, a ternatíva, akkor az magában hordozza bírósági eljárásnál gyorsabb ügyinté- azt a kellemetlen érzést, hogy egy zésen kívül, hogy kevesebb költséggel vagy több éves pereskedésre kell feljárna, békés egyeztetési módszerrel, készülni, és ez esetben nem lesz kelleszinte egymás közt tárgyalhatná meg a mes a légkör, nem lesz megegyezés panaszos és a bepanaszolt a problé- sem. mát. Az elmúlt években a gazdasági-tárAz ügyet elbíráló fórum tagok az sadalmi átalakulás negatív következérintett mikro- és kisvállalkozások ménye, hogy csökkent a fizikai munka, munkásságát ismerõ személyek lenné- ezen belül a kisárutermelõ és szolgáltanek, és mind a három részrõl (pana- tó vállalkozások presztízse, egyre keszos, vállalkozó, fórum) az lenne az vesebben jelentkeznek szakmunkástaelérendõ cél, hogy az ügy megegye- nulónak és egyre kevesebb az áruterzéssel záruljon. A vállalkozások jó melõ-szolgáltató vállalkozók száma is. hírnevének lejáratása egyik félnek Az IPOSZ Elnökségének közép- és sem állhat érdekében. A fogyasztó el- hosszú távú céljai között szerepel ezen sõdleges célja sem ez, hanem az, hogy vállalkozások presztízsének visszaállíjogos igényének helyt adjanak. Bizo- tása, az élethosszig tartó szakmai tanu-

lás és életpálya biztosítása. Ehhez nélkülözhetetlen a szakmai utóképzés, felnõttképzés, de nagyon fontos a lakossági fogyasztói bizalom megerõsítése, némely esetben a visszaállítása. A fogyasztói egyeztetõ fórumhoz ezért a továbbiakban olyan védjegyrendszert szeretnénk kapcsolni, amelynek tulajdonosai (az ipartestületi kisiparosok) tárgyiasul formában tudják tájékoztatni megrendelõiket, hogy munkájuk minõségéért, áráért, határidejéért felelõsséget vállalnak. Ehhez kívánunk még a késõbbiekben szerzõdés mintával segítséget nyújtani, ami megkönnyítené a vállalkozó és a megrendelõ közötti megállapodást, és ezzel egyúttal a fogyasztói egyeztetõ fórum eljárását is. A fent ismertetett rendszer 2006. szeptember 1-jétõl indult. Õsszel kerülne sor a csatlakozási-együttmûködési megállapodások megkötésére az ipartestületekkel, és minden negyedévet követõen az IPOSZ összegzést vár a szerzett tapasztalatokról. Mindezen célok megvalósításához kéri az IPOSZ a tagszervezeteit, hogy vegyenek részt a fórumok országos hálózatában, és tegyék lehetõvé vállalkozó tagságuk részére az abban való közremûködést. A csatlakozási szándékukat jelezzék dr. Almási Lászlónak ([email protected], tel.: 354-31-60, fax: 269-2957).

15

2006/17-18.

Építsünk napkollektort otthon A melegvizet adó, fûtést segítõ napkollektorokat sokan megcsodálják bemutatókon, kiállításokon, de még mindig csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy élvezhessék elõnyeit. Ezen a helyzeten próbál enyhíteni bemutatóival, napkollektor építõ tanfolyamaival az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület. Az országban már sok helyen tartottak elõadásokat, nem egy vállalkozó kedvû mesterember kapott bátorítást, indíttatást, kedvet, hogy saját maga házilagosan barkácsoljon napkollektort a családja hasznára. tására olyan mértékben megnõtt, hogy Az egyesület egyik legaktívabb tagmeghívás esetén kihelyezett oktatásra ja a ma már nyugdíjas Szendrõ Péter a is vállalkozunk. Kihelyezett tanfolyavállalti szférából kikerülve az 1990-es mot tartottunk Balassagyarmaton, évek elején kezdett foglalkozni a Veresegyházon társszervezet, illetve megújuló energiák témájával. magánszemély szervezésében. Bala– 1992-ben és 94-ben Erdélyben tonszemesen és Balatonfenyvesen a óriási károkat okozott a vihar az erBalatoni Integrációs és Fejlesztési dõkben – kezdte történetét az aktivisÜgynökség Kht. meghívásának tetta. – A hasznosítatlan fahulladékra tünk eleget. Debrecenben a Környealapozva fabrikett gyártáson gondolzetvédelmi Felügyelõség munkatársakodtunk néhány társammal, és céget inak vezettük le a programot. Érdealapítottunk Erdélyben, ám mivel nem kesség, hogy itt több olyan látogató is sikerült elegendõ pénzt összeszedrészt vett az elõadáson, aki nem kínünk, román kormány pedig megtilvánta a következõ alkalmat kivárni és totta a fa anyagok kivitelét, eredeti Zalából jött Debrecenbe ismereteket tervünk dugába dõlt. – A napkollektor házilagos építésé- szerezni. Az idén még indítunk tanfo– Engem már ezt megelõzõen is foglalkoztatott a napkollektorok alkalma- nek módszerét a Pécsi Zöld Kör ho- lyamot Esztergomban, egyet pedig zása, e témában jó partnerre találtam az nosította meg hazánkban. Hogyan Albertirsán. Szeptemberben BékásEsztergomi Környezetkultúra Egyesü- jutott el önökhöz a "mozgalom"? megyeren tartottunk bemutatót, s egy – A kollektor terve Ausztriából ér- konferencia keretében rövidesen letben. Az egyesület korábban egy pályázat eredményeként Ausztriából hoz- kezett, a Sonnenkraft osztrák cég ko- Veszprémben találkozhatnak velünk zájutott egy hajlító és egy forrasztó rai megoldása volt, melyet idõ közben – Távolabbi terveik? – A kihelyezett tanfolyamainkra a neasztalhoz, melynek segítségével házi- a szelektív bevonatos abszorberek, lag, kalákás módszerrel lehetett nap- üzemi dobozolás, valamint szolárüveg héz és nagy méretû hajlító és forrasztó kollektort készíteni. A kezdetben part- alkalmazásával továbbfejlesztettek, asztal szállítására utánfutós személyner-szervezetekkel közösen országos így a régi, de még jól hasznosítható tí- gépkocsit, vagy zárt kisteherautót kell mûhelyhálózatként mûködõ projektbõl pus dokumentációját átadták a magyar igénybe vennünk, költségvetésünk ezt zöld szervezeteknek, amelyek eredeti- nem bírja el, ezért elhatároztam, hogy ma már kevés mûködik aktívan. Az emberek érdeklõdésének felkel- leg egy országos napkollektor-építõ itthon rendelkezésre álló anyagokból tésére egy napos hétvégi figyelemfel- hálózatot kívántak létrehozni, ám ez a egy kisebb, személyautóban szállítható keltõ programba foglaltuk az ismere- törekvés a kellõ hírverés hiánya és az két részes hajlító és egyben forrasztó teket, amelynek során a résztvevõket akkori, könnyebben kifizethetõ ener- asztalt készítek cserélhetõ hajlító elekötetlen stílusú elméleti, gyakorlati giaárak miatt nem vezetett sikerre. mekkel. Új tájékoztató füzet írását kezdEzekben az idõkben egyesületünk tem el, amelyben általánosan foglalkoelõadásokkal vezetjük be a szoláris rendszerek családi házas alkalmazási Esztergomban a Primás-szigeti ökok- zom az energiapolitikával és buktatóilehetõségeibe. Szót ejtünk a megúju- ertben tartott népszerûsítõ bemutató- val, a megújuló energiák fajtáival, allók alkalmazását megelõzõ, az ener- kat a kollektor építésbõl. Munkánk kalmazási példáival, a hajlított csövezégiahatékonyság nem kevésbé fontos túlnyomó részét ekkor még a környe- sû napkollektorok készítési leírásával kérdésérõl (szigetelések), majd a nap zeti tanácsadó irodánk mûködtetése és és méreteivel, a napkollektoros renddélutánján a résztvevõk elsajátíthatják környezeti oktató, nevelõ tevékenysé- szerek elemeivel, kiválasztásával és a napkollektor építésének fõ mozza- günk tette ki. Mivel a jó szándék elle- méretezésével, továbbá a tanfolyamnatait. Az eljárást leíró füzetben az nére országos kollektor építõ hálózat okon felmerült kérdésre adott válaszokeredeti osztrák tervdokumentáció és nem mûködött, tanácsért egyre sûrûb- kal. Közzéteszem a saját használatomra méretezési adatok találhatók. Ez a ben fordultak hozzánk. Úgy határoz- épített egyenes-párhuzamos csövezésû megváltozott körülményeknek, új le- tunk, hogy egy napos kurzusokat ren- kollektor leírását is, valamint az egyes hetõségeknek megfelelõen mostaná- dezünk, melyeken a hallgatóságot felhasználandó anyagok helyettesítési ban frissítve kap új tartalmat. A kalá- megismertetjük a napkollektorok mû- lehetõségeit és a más anyagok hasznákás építési módszer iránt igen nagy az ködésével és házilagos elkészítésével latából adódó hatásfok-eltéréseket. Isérdeklõdés, de a támogatások híján Ezek a tanfolyamok 10-12 résztvevõ- mertetem a rendszer csatlakozási lehenehéz finanszírozási rendszer láttán a vel indultak, majd rövid idõn belül tõségeit már meglévõ fûtési és melegvíz kivitelezésig csak néhányan képesek szûk lett a terem, és már 25-30 hallga- elõállító rendszerhez és a mûködésben eljutni. Pozitív visszajelzések és sike- tónál tartunk alkalmanként. Az érdek- várható elõnyökrõl, következményekrõl res próbálkozások azonban mindig lõdés a tendenciózus, minden eddigit is tájékoztatást adok. meghaladó energia áremelkedések haSámathy Tamás akadnak.

16

L. évfolyam

Az evás egyéni vállalkozókat érintõ törvénymódosítások és a 2006. évi bevallásuk teljesítése A 2006. évi LXI. törvényben foglalt módosítások az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat is több ponton érintik, ennek kapcsán változtak az adózásban használt nyomtatványok is. Az elõzõekkel összefüggésben az APEH a következõ tájékoztatót adta ki. „Az egyszerûsített vállalkozói adó síti, azaz az október 1-tõl megszerzett hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelme után vállalkozói személyi esetében az eva alap utáni adó mérté- jövedelemadót kell fizetnie. ke 2006. október 1-jétõl 15 százalékHa az egyéni vállalkozó eva alanyiról 25 százalékra emelkedik. sága 2006-ban – akár az önkéntes váAz eva hatálya alá tartozó egyéni lasztás eredményeképpen, akár egyéb vállalkozó az évközi módosítás miatt okból – év közben megszûnik, akkor dönthet úgy, hogy október 1-jei ha- az adózó legkorábban a 2010. adóévre tállyal önként kijelentkezik az eva ha- választhatja ismét az eva alanyiságot. tálya alól. Az ezzel kapcsolatos nyilatAbban az esetben, ha az egyéni válkozatot 2006. szeptember 15-éig a lalkozó 2006. október 1-jétõl is az eva 06102/E jelû nyomtatványon teheti hatálya alá tartozik, adókötelezettsémeg. Az egyéni vállalkozó ezt a nyi- gét választása szerint két módszerrel latkozatot 2006. szeptember 15-ig, állapíthatja meg. írásban vonhatja vissza. Az elsõ módszer szerint az adózó az Ha az egyéni vállalkozó önként je- I.-III. negyedévre esõ eva alapját és az lentkezett ki az eva hatálya alól, akkor utána fizetendõ adót a 2006. január ela 2006. szeptember 30-áig megszer- sején hatályos szabályok szerint, zett evás bevételérõl 2006. október 2006. október elsejétõl megszerzett 30-áig a 0643-as bevallást kell be- bevételre esõ eva alapot és adót pedig nyújtania. Ebben az esetben a bevallás az eva törvény 2006. október 1-jén hafõlapján a bevallás típusaként „A”-t tályba lépett rendelkezései szerint álkell megjelölni, illetve a bevallási idõ- lapítja meg. szak végeként 2006. szeptember 30-át A második módszer szerinti adózás kell szerepeltetni. választása esetén az adózó a teljes Ettõl eltérõ szabály, hogy az a ki- adóévben megszerzett bevétel alapján egészítõ tevékenységet folytató (azaz megállapított eva alap háromnegyede nyugdíjas) egyéni vállalkozó, akinek után 15 százalékos, negyede után peeva alanyisága 2006. augusztus 31-ét dig 25 százalékos kulccsal állapítja követõen szûnik meg, a 0643-as be- meg adókötelezettségét. vallás mellett a 0643-01/A számú beAmennyiben az egyéni vállalkozó vallási lapot is köteles kitölteni. 2006. október 1-jét követõen is az eva Abban az esetben azonban, ha az hatálya alá tartozik, adóbevallásának adózó önként jelentkezett ki az eva megfelelõ kitöltéséhez szüksége lesz a hatálya alól, de a kijelentkezést köve- 0643-01/A bevallási lapra, illetve antõen a törvény erejénél fogva 2006. nak kitöltési útmutatójára is. Ennek a szeptember 30-át megelõzõen az adó- pótlapnak a nyomtatványforgalmaalanyiságát elvesztette (pl. mert a be- zóktól történõ beszerzésérõl, illetve az vételi határt túllépte), akkor a 0643-as APEH internetes honlapjáról történõ bevallás benyújtására nyitva álló ha- letöltésérõl az egyéni vállalkozónak táridõ az adóalanyiság megszûnését feltétlenül gondoskodnia kell. követõ 30 nap. Új szabály 2006. október elsejétõl, Amennyiben az egyéni vállalkozó hogy a várható éves adóalap utáni szeptember 15-ig bejelenti, hogy ön- adót az I.-III. negyedéven megállapíként kijelentkezik az eva hatálya alól, tott elõleg figyelembevételével 2006. akkor 2006. október 1-jétõl adókötele- december 20-ig ki kell egészítenie a zettségeit az egyéni vállalkozókról várható adó összegére (feltöltési köteszóló általános szabályok szerint telje- lezettség).

Szintén változás, hogy a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2006. szeptember 1-jétõl nem baleseti járulék, hanem egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amely az eva alap 10 százaléka után 10 százalék mértékû. Az egyes idõszakokra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség megállapításához az adóalanynak külön-külön meg kell állapítania a 2006. szeptember 1-jéig és az azt követõ idõszakra vonatkozó adóalapját. 2007. január 1-jétõl hatályos új szabály, hogy nem szûnik meg az eva adóalanyisága annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki egyéni vállalkozói tevékenységét azért nem végzi folyamatosan, vagy vállalkozói bevételt azért nem ér el, mert ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként, közjegyzõként vagy önálló bírósági végrehajtóként tevékenységét, szolgálatát szünetelteti, vagy mert gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül. Ezeket a feltételeket a 2007. évre szóló bejelentés alkalmával érvényesíteni lehet, azaz nem szûnik meg 2007-re az eva adóalanyisága annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki egyéni vállalkozói tevékenységét azért nem végzi folyamatosan, vagy vállalkozói bevételt azért nem ér el, mert ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként, közjegyzõként vagy önálló bírósági végrehajtóként tevékenységét, szolgálatát szünetelteti, vagy mert gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül. Új szabály 2007-tõl, hogy bevételt csökkentõ tételnek minõsül a jogszabályi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás összege is. 2007. január 1-jétõl az evába belépõ, bevételi nyilvántartás vezetését választó betéti társaságok és közkereseti társaságok által fizetendõ osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke a személyi jövedelemadóban meglévõ osztalék utáni adó elsõ adókulcsához igazodva 2007. január 1-jétõl 20 száza-

2006/17-18. lékról 25 százalékra emelkedik [18.§ (3) bekezdés]. Az adózással kapcsolatos törvények évközi módosítása miatt az éves bevallás benyújtására kötelezett adózók a kifizetõi és munkáltatói minõségben keletkezett bevallásadási kötelezettségüknek 2006. szeptember 1jétõl a 06084-es bevallás benyújtásával tehetnek eleget. A 06083-as bevallást az az adózó nyújthatja be, aki tevékenységét 2006. augusztus 31-éig megszünteti. 2006. szeptember 1-jét követõen a tevékenységét megszüntetõ és a többi éves bevallás benyújtására kötelezett adózó a rá vonatkozó határidõben a 06084-es bevallást nyújthatja be. Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2006. szeptember 1-jét követõen a 06084-es bevallás benyújtására nem kötelezett, akkor az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát 2006. szeptember 1-jétõl a 0643/A lap 02. soránál is megteheti, függetlenül attól, hogy bevallásadási kötelezettségének papíralapon, elektronikus úton vagy az APEH honlapjáról letölthetõ nyomtatványon tesz eleget.” (Forrás: www. apeh.hu) Több mint húszmilliárd forint érvényes követelése van az államnak olyan magyarországi cégekkel, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szemben, amelyek megszegték a pályázaton nyert támogatás felhasználására vonatkozó szerzõdést. A kincstár tapasztalatai szerint egy adott évben a követelések 8-12 százalékát sikerül behajtani, így például tavaly a 14 milliárd forint kintlévõségbõl 1,7 milliárdot. A legnagyobb tartozást a gazdák halmozták fel. Az államkincstár nyilvántartása szerint 664 gazdálkodónak 7,4 milliárd forintot kellene visszafizetnie. Az öszszehasonlításhoz érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kisebb cégek 9 százaléka már a szerzõdés elolvasásakor úgy dönt, inkább mégsem vállalja az állami támogatással járó kötöttségeket. Ám azért sokat elárul, hogy a kisebbekkel az elmúlt öt évben megkötött 117 milliárd forintnyi, 21 ezer darab szerzõdésbõl mindössze 56 ment tévútra, egymilliárd forint értékben, míg a nagyvállalatokra esõ néhány száz szerzõdésbõl 85 darab végzõdött állami követeléssel, 5,8 milliárd forint értékben.

17 Cégek a fenntartható világért A környezetterhelés csökkentése megannyi esetben valóban nem megy az üzleti nyereség rovására. Az ökohatékonyság – az anyag- és energiahatékonyság-növekedés lekapcsolódása a környezetterhelésrõl – szép ígéretét jó persze kiterjeszteni a nemzet-, a globális gazdaság szintjére is. De itt azért nem szabad automatikusan végbemenõ fejlõdést remélni – intette bölcs belátásra vitapartnereit Pataki György egyetemi docens azon a jövõbe tekintõ konferencián, melyet a Piac és Profit Vállalkozói EU-információs Alapítvány rendezett Budapesten a közelmúltban. Nagyon komoly állami beavatko- nyeg pedig, hogy az életgörbe mindzással mûködik csak a dolog, a piac egyik szakasza alapvetõen eltérõ önmagától nem megy ebbe az irány- problémákat vet fel, a megoldásokhoz ba. Sõt. A civilizáció, a kultúra, a tár- pedig alapvetõen eltérõ érdekeket és sadalom összeomlásához is vezethet – szemléleteket kellene egyeztetni. fejtegette amerikai publikációkra hiBányay Géza, a Budapest Klub igazvatkozva Marosán György. Az össze- gatója szerint a személyes felelõsség omlás egyik lehetséges oka, hogy a határozza meg azt, hogyan fogunk csetársadalmak – a döntéshozóik – nem lekedni, kivált, mert kiegészül a rendismerik fel a változás szükségességét. szerben való gondolkodással. Az emAvagy felismerik, de nem áll érdekük- ber felfogja, hogy része egy nagyobb ben a változtatás elindítása, esetleg rendszernek, az egész világ jelentette nem képesek összefogni a kedvezõ társadalomnak. Ebbéli cselekvéseinket változások megvalósításáért. És most pedig a tudatosságunk – felelõs tudajött az ominózus kísérleti béka esete. tosságunk – befolyásolja, s meghatáA fokozatosan végbemenõ változást rozza, milyen világot tudunk majd a észre nem vevõ kis állatra hasonlít az jövõben létre hozni. A rendszergondolemberiség is, amikor lassan-lassan kodás alapján azonban képesek vamódosul a környezete, mégsem lép, gyunk a dolgok tágabb összefüggéseit hogy elkerülje a katasztrófát. Maro- érzékenyebben szemlélni. A Budapest sán szerint 2030-2040 jelentõs vissza- Klub – kapcsolódva egy nemzetközi esés várható, mert az emberiség nem felméréshez – vizsgálja, hogy a társavette tudomásul a figyelmeztetést a dalom mekkora része kész másfajta változtatás szükségességérõl. planetáris tudatosságot jellemzõ életet Marosán utalt rá, a XX. század, élni. Olaszországban már végeztek is a minden borzalma ellenére, a gazdago- hasonló kutatást és kiderült, az embedásnak és a szabadságnak hihetetlen rek 35 százaléka hajlandónak mutatkomértékû kiteljesedését hozta el. Ennek zik elszakadni attól az életviteltõl, hátterében áll az, hogy a világ fejlet- amelyet jelenleg folytat. Amerikában tebb részén (és mindenütt, ahol be- 25 százalék ez az arány, Bányay az edkapcsolódtak a világgazdaságba) a digi hazai adatokat alacsonyabbnak 15 gazdasági növekedés egy sor problé- százalék körülinek becsüli. ma megoldását hozta. Ezért érthetõ, A társadalmi felelõsségvállalásról, hogy sokan errõl a növekedésrõl nem a fenntartható fejlõdésrõl könnyû beakarnak lemondani. Persze, hogy tud- szélni, de roppant nehéz a megvalósíható, a növekedésnek vannak káros tás útjára lépni – vetette fel Ruzsa vonásai is. A marketing szakma isme- Ágota, a SOL Intézet igazgatója. ri a termék életgörbéjének fogalmát. Meglátása szerint a látszólag közös Ennek alapján felrajzolható az embe- nevezõn lévõ felelõsen gondolkodó riség életgörbéje is, s az ezredforduló egyének amint belépnek egy szerveidõszakát nézve azt lehet megállapíta- zetbe, vállaltba, vagy kormányzati hini, hogy soha ennyire nem húzódott vatalba, úgyszólván megbénulnak. Teszét az emberiség mezõnye. Marosán hát amikor hosszú távú stratégiában György részletezi is, a legnagyobbik kell gondolkodni, indokolt a kérdés, rész még szinte a "nekilendülés" elõtt hogyan is akarják elérni a társadalmi van, egy sor társadalom indult el a párbeszédet, a közös cselekvést? gyors növekedés útján. Magyarország A válasz talán akörül a kérdések köa felsõ harmadban van, már ismeri a rül keresendõ, hogy milyen összefügfejlett társadalmak problémáját is, az- gés fedezhetõ fel a tudatosan, felelõaz mi is, a fejlettekkel egyetemben az sen gondolkodó és cselekvõ vállalaéletgörbe tetejénél tanyázunk. A lé- tok, illetve a gazdasági siker között?

18

L. évfolyam

Cégek a fenntartható világért Avagy: mi az ismérve az etikus üzleti magatartásmódnak? A négy legnagyobb hazai tõzsdecég közül kettõ – a Mol Rt., és a Richter Rt. -, valamint több további, üzleti etikai díjjal már jutalmazott cégek vezetõi próbáltak erre választ találni. A versenyképességnek számos paramétere van, közülük egy a társadalmi szerepvállalás, melynek azonban minden egyes paraméterben benne kell lennie – mondta Beke Zsuzsa, a Richter Rt. kommunikációs igazgatója. Tévhit, hogy a társadalmi szerepvállalás nem több mint PR, mint reklám, mint szponzoráció. És sokan hiszik, szintén tévesen, hogy a társadalmi felelõsség és szerepvállalás csak a nagyok feladata lenne. Beke Zsuzsa nem ellenérvként, hanem alapérvként szögezte le: az önszabályozás lényegi része a társadalmi szerepvállalásnak. Ha egy cégrõl – kivált, ha az egy a tõzsdén szereplõ gyógyszergyár – ki-

derül, nem felel meg a átláthatóság szempontjából, annak súlyos következményei lehetnek a vállalat tõkepiaci érvényesülésére. Nem véletlen, hogy a tõzsdén jegyzett regionális multik az átláthatóságot elemi kötelezettségének tekintik. Hovatovább a befektetõk körében is egyre fontosabb, hogy az adott cégnél a társadalmi felelõsségvállalás mennyire található meg. Az üzleti élet józan világa is erkölcsi tartalékokból merít, azon áll vagy bukik. Következésképp hosszú távon a bukáshoz is vezethet, ha nincsenek a cégnek erkölcsi tartalékai. A társadalmi felelõsség és a vállalati lelkiismeret lehetséges kapcsolatát nem szabad függetleníteni az üzleti tervtõl. A jó ügyek mellé oda lehet állni, meg is teszi a cég, de oktalanság tagadni a profit érdekeltséget. Sokféle vállalatra sokféle módon és mértékben jellemzõ a társadalmi felelõsségvállalás, s még az üzleti típusú

szponzorációt is nyugodtan ide lehet sorolni. Somlyai Dóra, a Pannon kommunikációs igazgatója szerint a cég saját döntése, hogy befektet-e szponzorációba, vagy sem, illetve az is, hogy milyen arányban jótékonykodik, s vállalkozik üzleti támogatásra. Papp Péter, a Flextronics személyzeti igazgatója elmondta, hogy oktatási programjukban tantárgy a nagyobb társadalmi felelõsségvállalás, a környezettudatosabb magatartás. A környezetóvás és a profitmaximalizálás pedig nem egymást kizáró két fogalom. Bár abban nincs felelõsségük, hogy a termékek fél év alatt elavulnak, s a felhasználók lecserélik, de abban már van, hogy milyen utóéletük lesz a megunt termékeknek. Mérnökeik, környezetvédelmi szakembereik az újrahasznosítási anyagarányt 80 százalék fölé vitték, s reális esély van a 90 százalék elérésére. (Folyt. köv.)

Versenyképesség és felelõsség A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesületet (KÖVET-INEM Hungária) 1995-ben 23 vállalat alapította azzal a céllal, hogy szélesebb körben lehetõvé tegye a környezettudatos vállalatirányítás terén szerzett tapasztalatok cseréjét. A kiemelten közhasznú, nonprofit egyesület a világ 35 országában jelen levõ, „Change the World!” díjjal kitüntetett International Network for Environmental Management (INEM) magyarországi tagszervezete. A KÖVET olyan, a megelõzõ környezetvédelmet támogató módszereket dolgoz ki, népszerûsít és alkalmaz, amelyek egyaránt szolgálnak környezeti és gazdasági érdekeket. Az egyesület életében jelenleg 81 különbözõ méretû és ágazatban tevékenykedõ cég, valamint 23 társult tagszervezet (egyetemek, állami intézmények) vesz részt. A szervezet fõtitkára Vizy Antal, a Denso SHE vezetõje, elnöke pedig Vagdalt László, az AUDI környezeti vezetõje. Szolgáltatásaival a KÖVET a kisés középvállalatok mûködését is segíteni kívánja. Az egyesület október közepén Versenyképesség és felelõsség – a termék fogalmának újragondolása címmel rendezi meg éves konferenciáját. Idén a termék fogalmához kapcsoló-

dó szakmai elõadások hangzanak el, megnyitva az utat olyan kérdések megvitatása elõtt, mint a versenyképesség és a felelõsség összeegyeztethetõsége. Az eseményen – a hagyományokhoz híven – dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter átadja az Ablakon bedobott pénz c. program keretében odaítélt Környezeti Megtakarítás Díjakat. A díjazott vállalatok bemutatják azon intézkedéseiket, melyekkel egyszerre értek el jelentõs környezeti és gazdasági hasznot. (A programról és a díjról bõvebben a www.kovet.hu oldalon olvashat.) A konferencia résztvevõi a konferenciaanyag részeként több KÖVET-kiadványt, köztük a népszerû Zöld iroda kézikönyvet is megkapják! A konferenciát 2006. október 19. én csütörtökön, tartják Budapesten a Danubius Hotel Gellért-ben, ahová a szervezõk várják a környezetvédelmi szakembereket, a marketing és PR területén dolgozókat, a vállalatok vezetõit, illetve mindazokat, akik a vállalati környezeti és társadalmi felelõsségvállalás területén érintettek vagy a téma iránt érdeklõdnek. Olvasóinknak a konferencián elhangzó elõadások címeinek felsorolásával próbálunk kedvet csinálni a részvételhez. Íme néhány téma:

Termék és felelõsség (a fenntarthatóság folyamatos kihívása), Álmaink terméke (fogyasztói elvárások több szinten), Termékpolitika a versenyképesség szolgálatában (EU-s törekvések és nemzetközi tapasztalatok), Felelõsség egy életen át (termék életciklus-elemzés gyakorlati példával), Versenyképesebb-e egy felelõs termék? (Tapasztalatok egy tanúsított környezetbarát termék kapcsán) A rendezvény délután kerek asztal beszélgetéssel folytatódik, amelynek témája, hogy meddig terjed a vállalat felelõssége? Moderátor: Tóth Gergely, KÖVET-INEM Hungária, ügyvezetõ igazgató, vendégek: Pogány Éda (Coca Cola Hungary Kft.), Szilágyi László (Hulladék Munkaszövetség). A program három gyõztes vállalat bemutatkozásával zárul. További információ a KÖVET-irodában! (1/473 22 90, [email protected], www.kovet.hu)

19

2006/17-18.

MI TÖRTÉNT? – MI TÖRTÉNT? – MI TÖRTÉNT? Munkaerõhiánnyal küzdenek a magyar cégek Nem csökken itthon a szakmunkáshiány, 4000 üres álláshelyet jeleztek például a vállalkozások a második negyedévben a gépészet szakmacsoporton belül, ahová többek között a gépgyártás, szerelés, finommechanika, hegesztés, felületkezelés is tartozik. Az építõiparhoz kapcsolódó posztok közül közel háromezer volt üres, mindezen túlmenõen a közlekedés, a mezõgazdaság és a könnyûipar az, ahol a legnagyobb munkaerõhiánnyal küzd az ország – derült ki a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) adatbázisából, amelyet a megyei és a fõvárosi munkaügyi központokhoz bejelentett üres álláshelyek alapján hozott létre. Fedor Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakképzési osztályvezetõje elmondta: a negyedéves összesítõ kimutatást folyamatosan közzéteszik, így tájékoztatva a szakképzõ intézményeket és a tanulókat a munkaerõ-piaci kínálathoz igazodó szakképesítésekrõl. A hiányszakmák feltérképezése – ha a szakképzés igazodik az igényekhez – csak hosszú távon hozhat változást, egyelõre önállóságra kényszerülnek a cégek. Sok vállalkozás dönt úgy, hogy együttmûködik valamelyik iskolarendszerû oktatási intézménnyel, így még idõben le tudja vadászni a tehetséges fiatalokat. A Huntraco Zrt. például azért szervez jövõ évtõl 4+1 éves szakközép-iskolai osztályt, hogy elegendõ gépszerelõ munkatársa legyen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara régóta hangsúlyozza a munkaadók igényeihez igazodó rövid, 30 – 120 órás, gyakorlatorientált képzések fontosságát is. Jelenleg a cégek a megfelelõ tudású szakemberek hiányában itt is önállóságra kényszerülnek. A munkaügyi tárcának igyekeznie kell, mert a tavaly május végén életbe lépett szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl szóló kormányhatározat szerint a felnõttképzés támogatási rendszerét az idén december 31-ig át kell alakítani- írja a (Forrás: Világgazdaság.)

Kõfaragó és mûkõkészítõ mestervizsga A Kõfaragók és Mûkõkészítõk Országos Ipartestülete a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen több éves szünet után ismét mestervizsgát szervezett mindkét szakmából. 2006 május 12-tõl – július 01-ig tartó hétvégeken elméleti és gyakorlati felkészítésen vettek részt a jelöltek Molnár Sándor pilisvörösvári kõfaragómester, és Kosztyu Zoltán ürömi mûkõkészítõ-mester mûhelyében, akik egyben ellátták a mestervizsga bizottsági elnöki teendõket is. A mestervizsga elméleti anyagát Sós György oktatta, a mûkõkészítõ mestervizsga írásbeli feladatait Tóth József állította össze, mindketten a

budapesti Építõipari és Díszítõmûvészeti Szakképzõ Iskola szaktanárai. A mestervizsga bizottság további tagjai voltak Szabó Gyula dabasi kõfaragómester, Halmai József pilisvörösvári kõfaragómester, Peller Károly piliscsabai mûkõkészítõ mester és Varga Árpád gödöllõi mûkõkészítõ-mester. Kõfaragó szakmában kilencen, mûkõkészítõ szakmában ketten adtak számot tudásukról a bizottságok elõtt. Valamennyien sikeres mestervizsgát tettek. Mesterleveleiket az õszi sikeres vállalkozói és pedagógia vizsga után, ünnepélyes mesteravató rendezvény keretében vehetik majd át.

Sikeres kõfaragó alkotótáborok Ürömben és Alsóörsön Második alkalommal rendezték meg a kõfaragók alkotótáborát Ürömben, a helyi önkormányzat szervezésében, a Kõfaragók És Mûkõkészítõk Országos Ipartestületének szakmai védnöksége alatt. Az idei rendezvényen az alkotók egy kútházat, illetve két padot faragtak süttõi édesvízi mészkõbõl a település fõterére. A táborban hat magyar és egy francia fiatal mérte össze tudását, név szerint a következõk: Baran György, Domokos Árpád, Plank Antal, Hovanecz Sándor, Scholtz Rajmund és Durand Aurélien Jacky Francoise (A francia versenyzõ kilenc hónapot tölt el hazánkban, ez idõ alatt gyakorlati tudását gyarapítja Molnár Sándor mûhelyében.) Az alkotásokat ünnepélyes keretek közötti felavatták, utána egy közös bográcsolással zárult a tábor. A résztvevõknek a díjakat az Ürömi Önkormányzat, Laboda Gábor, a Kõfaragó Mesterek Budapesti Ipartestülete, a Holdkõ Kft., a Kõbazár Bt., a Weha Kft., Magyar Kft. Labrador Gránit Kft., Dall'Asta Arnold és az ipartestület ajánlotta fel.

Sikeresen lezajlott az ötödször megrendezett alsõörsi vöröskõ-faragó tábor is. Az öt fõs zsûriben az ipartestületet Dall'Asta Arnold, Kosztyu Zoltán és Kis Károly képviselte. A bírálók és a látogatók véleménye megegyezett abban, hogy a versenyzõk az idén rendkívül jó ötletekkel, színvonalas mûveket alkotva ábrázolták a megadott témát. Az elsõ három helyen a következõk végeztek: 1. Novák Gergely (az idõ vasfoga) 2. Plank Antal (napóra) 3. Baran György (alfától az omegáig). További alkotók: Csege Veronika (dinó kockával a szájában) Szabó Márton és Both Gábor (napóra). A helyezettek az, oklevél mellé az Antiqua vásárlási utalványait, illetve munkájuk elismerésül a dobogósok mellett valamennyi versenyzõ különbözõ szerszámokat kapott ajándékba. A díjakat a kõvetkezõk ajánlották fel: Kõfaragó Mesterek Budapesti Ipartestülete, az Antiqua ec, a Kgs. Diamond Hungary Kft., a Labrador Gránit Kft., a Magyar Kft. és az ipartestület. Az elmúlt évekhez hasonlóan az alkotások Alsóörs köztereit díszítik majd.

20

L. évfolyam

Gyerekeink jövõjéért küzdünk A hagyományos érdekvédelmi és szolgáltató funkciók mellett a helyi IPOSZ szervezetnek vállalkozásélénkítõ és beruházás szervezõ feladatokat is vállalnia kell a Tiszazugban – hangsúlyozta a Tiszaföldvár-Martfû Ipartestület új elnöke: Faragó József közgazdász, gazdasági újságíró, aki jelenleg egy filmgyártó kft. tulajdonosa és ügyvezetõje. z Hogyan került kapcsolatba a tiszazugi kistérséggel? Néhány évvel ezelõtt érdekes dokumentumfilmet forgattunk az alföldi csapdás prémvadászokról. A rendezõje a feleségem, Kármán Irén volt. Budapesti lakos lévén megdöbbentett a tény, hogy a hagyományos eszközökkel dolgozó emberek milyen fegyelmezetten szervezik a munkájukat és mennyire körültekintõen figyelnek a környezetük egyensúlyára is. Nos, a filmkészítés során eljutottunk egészen az Európai Unióig, ahol külön bizottság foglalkozik az állatok élõhelyeinek és az emberek lakóhelyeinek egyensúlyban tartásával. Elég az hozzá, hogy a tiszaföldvári prémvadászok példa értékûek lettek az EU-ban. Én pedig nagyon megszerettem a Tiszapartot, az itt élõ embereket és természetesen a csodálatos gyógyvizû strandot is. Így idén házat vásároltunk Tiszaföldváron. z Akkor ezek szerint ön csak a szépet látja… Koránt sem. Vannak néhányan a helyi vállalkozók közül, akik kétségkívül sikereket értek el és országosan is letették névjegyüket. A többség azonban jobbára csak vegetálni tud. Ne feledjük: a vállalkozásaink egy része kényszervállalkozás lett a rendszerváltás után – a munkanélküliség elõl menekültek bele az emberek a "magánzásba". Eddig is nehezen éltek meg a vállalkozásukból és úgy tûnik, a mostani kormányzati megszorítások is nagyon rosszul érintik õket. z Milyen állapotokat talált a helyi ipartestületnél? A helyzetet jól példázza az ipartestületi székház állapota. A szervezet történelmi múltját tanúsítja a Tiszaföldvár egyik legszebb utcájában álló épület, ugyanakkor a siralmas jelenre utal az irodákban, termekben tapasztalható tátongó üresség. A rendszerváltás után megszûnt a kötelezõ tagdíj, így az is eredménynek mondható, és jelentõs részben Jobbágy Zsigmondné irodave-

zetõnek köszönhetõ, hogy az épület megmaradt. Tényleges mûködésre, modern irodai felszerelések vásárlására azonban nincs ereje a szervezetnek. Ami különösen súlyos egy olyan idõszakban, amikor a pályázatokat is csak az internetes honlapokon lehet megtalálni. z Ilyen helyzetben mit tehet az elnök? Csatasorba állítottam a saját számítógépes rendszeremet, továbbá megigényeltem a szervezet elsõ e-mail címét az IPOSZ-tól. Nehéz errõl beszélni, de egy olyan városban mûködünk, ahol délután négy óra után nem lehet kinyomtatni egy szerzõdést, gyakorlatilag nincs hol fénymásolni és nincs egy kultúrált üzleti tárgyaló, ahol egy potenciális befektetõt le lehetne ültetni. Ezért elsõsorban megpróbáljuk az új vezetõséggel pályázóképessé tenni az IPOSZ-t. Tudom, hogy ez nem a klasszikus funkciója, de ebben a városban nincs vállalkozói központ, nincs inkubátorház és nincsen pályázati iroda. z Mit szólnak elképzeléséhez a helyi közösség iparosai, vállalkozói? Többekkel beszélgettem errõl és azt tapasztaltam, hogy az idõsebbeknek nem nagyon van szükségük vállalkozói központra, mert a napi túlélésre rendezkedtek be, és úgy vannak vele, azt a néhány évet már valahogy kihúzzák a nyugdíjig. Illetõleg családi, baráti, magánkezdeményezésben ilyenolyan módon elmenedzselik magukat. Fájó pont azonban, hogy az általában jó iskolákban taníttatott gyermekeiknek semmi jövõjük a településen és

környéken. A fiatalok így vagy nagyon sokat és messzire ingáznak, vagy elvándorolnak. Tehát nemcsak az anyagi, a szellemi tõke sem marad helyben. A település egyik legsúlyosabb problémájának tartom tehát, hogy ma egy frissen végzett, két nyelvvizsgás közgazdász – konkrét példát mondok – nem tud a szülõhelye felzárkóztatása érdekében tenni. Nincs lehetõség helyben az ismeretek, a kapcsolatok menedzserszemléletû érvényesítésére. Miközben Tiszaföldvár fekvése és környezeti elhelyezkedése sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mind befektetetõi, mind turisztikai szempontból. z Ebben látja a település jövõjét? Egészen pontosan abban látom, hogy fogadóképessé tegyük magunkat a magánbefektetésekre és a 2007. január 1-tõl megnyíló uniós forrásokra. Azért szeretnék tehát dolgozni és lobbizni, hogy a kistérség megfelelõ arányban részesüljön az országnak jutó forrásokból. z Vannak-e konkrét elképzelései? Természetesen vannak. A legfontosabb feladatunk, hogy a következõ hónapokban konkrét projekteket fogalmazzunk meg. Nem pusztán az elképzelés szintjén, hanem pályázatképes formában. Az egyik projektünk egy vállalkozói-szolgáltató központ kialakítása, ahol az immár kötelezõ elektronikus könyvelés mellett minden modern irodai szolgáltatást kedvezõ áron és helyben elérhetnének a vállalkozók. Ehhez kapcsolódik szorosan egy pályázati iroda, ami a fiatalok forráshoz jutását segítené elõ szaktudással, információval, számítógépparkkal. Az információ áramoltatásához elengedhetetlen a szervezett tanfolyamok, képzések beindítása, különös tekintettel az üzleti és a menedzser ismeretek továbbadására. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem elegendõ pályázatokhoz segíteni a kezdõ vállalkozókat, utána sem "engedhetjük el a kezüket". Ezért a legfontosabb ter-

21

2006/17-18. A Tiszaföldvár-Martfû Ipartestület új elnökségének tagjai: Faragó József elnök, Csurgó Sándorné fuvaros-õstermelõ Murányi Lajos fuvaros-õstermelõ Nagy István kõmûvesmester Jobbágy Zsigmondné irodavezetõ vünk egy vállalkozói inkubátor ház létrehozása, ahol – innen az elnevezés is – elsõ egy-két évüket a piacinál kedvezõbb körülmények között tölthetik a tõkeszegény és gyakran "koraszülött" vállalkozások, amelyek azonban a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok szerint is néhány hónapi, egy-két évi inkubációt követõen megerõsödnek és piacképessé válnak. Itt említeném meg, hogy a létesítendõ vállalkozói inkubátorház jól kiegészítené a szomszédos Martfûn – mellyel az ipartestület közös – alakuló ipari parkot, hiszen az is nemzetközi tapasztalat, hogy ez a két gazdaságélénkítõ intézmény együtt, egymást kiegészítve igazán életképes. z Nem kevés vállalással vág neki a munkának. A budapesti vállalkozói tapasztalatnak hasznát veszi? Nem a budapesti tapasztalatot emelném ki. Úgy alakult az életem, hogy éppen azokban az években dolgoztam Miskolcon, illetve BorsodAbaúj-Zemplén megyében, amikor ott a legsúlyosabb válságot élték át a helyi kohászatban. Alkalmam volt figyelemmel kísérni, ahogy Fónagy János hihetetlen hittel és lelkesedéssel meggyõzte a letargiába zuhant embereket az inkubátorházak fontosságáról. Ez az elmúlt tizenöt évben mozgalommá terebélyesedett. Szép sikereket értek el Dunántúlon és ÉszakMagyarországon. Már felvettem a kapcsolatot a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségével, de Bajnai Gordon kormánybiztost is meghívtam a Tiszazugba, hogy személyesen ismerkedjen meg az itteni gondokkal, és elsõ kézbõl kapjunk információkat azokról a stratégiai elképzelésekrõl, amelyekhez majd a helyi projektjeinket illeszthetjük. Káró Lina

Vállalkozni – dafke Gerzson és Evelyn magyar állampolgárok. Születtek mint mi, a többiek, felcserepedtek, leélték éltük nagyobbik felét mint mi, a többiek. A lét kétharmadát maguk mögött tudva egyszer csak fityiszt mutattak volt munkahelyüknek, õket állítólag megbecsült munkaadójuknak, mondhatni volt tulajdonosaiknak, önállósodtak és boldogak. Az alábbi rövid történethez mindössze annyi a közöm, hogy õk rám találtak, én meg formába öntöm az egymástól is átvett szavaikat. Mindketten a béke utáni elsõ években születtek, egyikõjük kicsit korábban ( az új pénz, a forint még "pólyás" volt), a másik világra jöttét íróasztal mellett kitalált perek és sok történelmi csúnyaság övezte, de Evelyn csöppségnek is szép volt és a családja neki örült, a politika nem hatolt be az otthonukba. Az orvos apa kedvére volt, amikor fia szellemi pályát választott. Még õriz otthon néhány szobrot, amelyet szakgimnazista korában alkotott, õt idézve követett el. Aztán pályamódosítás, kiderült, mûszaki vonzódás is lakozik benne. Mérnökként ott bábáskodott vagy száz gyár tûzjelzõ berendezéseinek elkészítésénél, majd sikerein felbuzdulva az egyik legnagyobb export vállalatnál töltött el egy évtizedet. Itt már használta a két világnyelvet, mert hogy közben angolul és oroszul is megtanult. No és megnõsült. Evelynnel fiatalon ismerkedtek össze, szerelmük 36 éve tart. Aztán egy másik termelõ kolosszus, ahol ezrével gyártották a lábas konténereket az angol piacra. Sikeres üzletkötõként verte fejbe a rendszerváltás. A nyelvtudás kellett az új munkahelyen, a konténergyártás a kutyát sem érdekelte. Ennek már másfél évtizede. Õ volt a pilács, miközben a munkahelye az éjszakában téblábolt. Evelyn is a fentebb említett export cégnél dolgozott, ott ismerkedtek meg. Majd egy volt világcég romjaihoz került, próbaidejét késõ õsszel fûtetlen garázsban dolgozta le. Megszokottá vált a minimálbéren történt bejelentés és a zsebbe dugott fizetés. Tudta, hideg vízre lesz elég a nyugdíja. A megalázottság is egyre inkább nyomta, a vállveregetõ és a munkájából nála jobban élõ fõnöktulaj éreztette a kiszolgáltatottságát. Elég volt. A kezdés három milliója nem volt kéznél, de egy jó ismerõs kérés nélkül segített, a kft-t egy hét alatt beindították. Ma már a legmodernebb technikával dolgoznak. A munkájukhoz – szállítás szervezés – három feltétel nélkülözhetetlen: nyelvismeret, információ és szaktudás. A három nyelv elég az egész világhoz, a tájékozódás tudományát üzletkötõként magukba szívták, a szakma elemeit munka közben el lehet sajátítani. Az egyetlen szerszámuk, munkaeszközük az internet. Behozza a világot a szobába. Evelyn élvezi az önállóságot, könnyebb az élete az anyagi függetlenség miatt is. Férje ámuldozik felesége ily gyors átváltozásán, nála nehezebben szokja meg a távozási könyv hiányát, a sok éves piti életritmust, a mindenkihez kötõdést, a sok üresjáratot, az árnyékhivatal fontoskodását. A szabadságot még csak ízlelgeti, robot helyett szórakozás, a havi illetményt Fortuna folyósítja. Eddig a kollégák a folyosón voltak, most szerte világban, eddig fanyar udvariaskodás, most ismeretlenek folyamatos segítségnyújtása, a nehézségeket nemzetközi összefogással hidalják át, az eredmények mindenkit boldogítanak. Néhány éve vállalkozók, most kezdik az életet mosolyogva nézni. A múlt igáját ledobták, szabadok, a napi 24 órai jelképes készenlét – valahol mindig munkaidõ van – könnyebb a nyolc órai külsõ kényszernél. Ez a kis írás két átlagéletet mutatott be, két átlagéletbõl lett sikeres vállalkozásról tudósított. g.

22

L. évfolyam

Október 1., vasárnap Gyomaendrõd – av, mgv, Jászapáti – oák, Kecskemét – ok, av, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pápa – kjv, Pécs – R, oák, av, Szeged – av, Székesfehérvár – av, Tiszacsege – bv. Október 2., hétfõ Tiszacsege – ok. Október 3., kedd Bátonyterenye – oák, Nagyecsed – oák, Nagykanizsa – oák. Október 4., szerda Miskolc – oák. Október 5., csütörtök Csongrád – oá, Encs – oák, Ónod – oák, Szeged – ok, Vésztõ – oák. Október 6., péntek Gyula – oák, Hódmezõvásárhely – oá, Miskolc – ok. Október 7., szombat Debrecen – õszi Mihály napi vásár, Fót – ok, Kecskemét – ok, av, Marcali – ok, Miskolc – ok. Október 8., vasárnap Abádszalók – oák, Akasztó – ok, Dabas – oák, Debrecen – õszi Mihály napi vásár, Dombóvár – oák, Dunaújváros – ok, Gyomaendrõd – oák, Kecskemét – ok, av, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pásztó – oák, Pécs – ok, av, Szank – bv, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Zalaegerszeg – av. Október 10., kedd Sellye – oák, Zalaegerszeg – ok.

Október 11., szerda Csorna – ok, Makó – oá, Mezõcsát – oák, Miskolc – osk. Október 12., csütörtök Komádi – oá, Mezõkövesd – oá, Szeged – ok. Október 13., péntek Mátészalka – õbv, Miskolc – ok. Október 14., szombat Dévaványa – oák, Dunapataj – ok, Jászberény – oák, Kecskemét – ok, av, Mátészalka – ok, Miskolc – ok, Ózd – ok, Szentlõrinc – oák. Október 15., vasárnap Hajdúnánás – oák, Kecskemét – ok, av, Kunszentmiklós – oák, Mórahalom – oák, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szászvár – ok, av, mgv, Szeged – av, Vác – oák. Október 16., hétfõ Egyek – ok, Kapuvár – ok, Nagydorog – oák. Október 17., kedd Fertõszentmiklós – oák. Október 18., szerda Jánoshalma – ok, Miskolc – osk. Október 19., csütörtök Edelény – oák, Szeged – ok. Október 20., péntek Hódmezõvásárhely – Õszi Vásár, Komádi – oák, Miskolc – ok. Október 21., szombat Aszód – oá, Kecskemét – ok, av, Miskolc – ok, Mohács – oák. Október 22., vasárnap Dombóvár – oá, Dunaújváros – ok,

Fegyvernek – Vendel Napi Búcsú, Kecskemét – ok, av, Kunmadaras – oák, Miskolc – av, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs – ok, av, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Székesfehérvár – ok, Tiszabercel – ok, Tokaj – oák. Október 23., hétfõ Verpelét – ok. Október 25., szerda Miskolc – osk. Október 26., csütörtök Szeged – ok. Október 27., péntek Miskolc – ok. Október 28., szombat Kapuvár – oá, Kecskemét – ok, av, Kondoros – oák, Mindszent – oák, Miskolc – ok, Sárvár – Simon Júdás Napi vásár. Október 29., vasárnap Hajós – ok, Kecskemét – ok, av, Miskolc – av, Nagykõrös – Dömötör Napi Vásár, oák, Nyíregyháza – av, kjv, Pécs ok, av, Sárvár – Simon János Napi vásár, Szeged – av, Szekszárd – oák, av, Verpelét – bv. Október 30., hétfõ Szécsény – ok. Október 31., kedd Pincehely – oák.

R Á T P A N R Á S VÁ

A rövidítések jelentése: oák = országos állat- és kirakóvásár osk = országos sertés- és kirakóvásár ok = országos kirakóvásár oá = országos állatvásár av = autóvásár mgv = munkagép-vásár kjv = közúti jármûvásár bv = búcsúvásár R = régiség vásár kuv = kutyavásár õbv = õstermelõ – bió vásár

23

2006/17-18.

CIPPZÁRKÉSZÍTÉS! fém és mûanyag fogazattal Ligeti Péter Bp. XX. Határ út 57. Tel: 285-2303. http://home.tvnet.hu/~ligeti

ZÁSZLÓKÉSZÍTÉS! Reklám, nemzeti, stb. Tel./fax: 316-8567. KURALY 1023 Bp., Török u. 2.

Függõleges marógépet keresek megvételre, TOS FV 32-es típust (kb. 1949-50-es évjáratút). VÉGH: 217-4056. CNC ÉS HAGYOMÁNYOS ESZTERGÁLÁS Palást-és furatköszörülés, marás, fúrás

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK Kis- és nagysorozatú, valamint egyedi alkatrészek gyártása, Teljeskörû szolgáltatás (hõkezelés, felületvédelem, galvanizálás, stb.)

2x4 méteres szétszerelhetõ mûhelyasztal 15.000 forintért, körkéses kézi szabászgép 10.000 Ftért, számítógépasztal 3.000 Ftért, iratszekrény 3.000 Ft, iroda szék 3.000 Ft-ért, kondigép 15.000 Ft-ért eladó. Telefon: 0630-320.0979. Fémlemezipari munkák vállalása. Horganyzott, alumínium lemez eladás. Esõcsatorna gyártás (horganyzott, alu, vörösréz). Csatornavas, hófogók, nagy választékban. Érdeklõdni a 06-59/321-637 tel./faxon.

CSAPÁGY- ÁTALAKÍTÁS Csapágyalkatrészek – tartozékok készítése

H A B S Z I VA C S BÚTORSZÖVET NAGYKERESKEDÉS PILISTEX BT. 1149 Budapest, XIV., Egressy út 23-25. Tel.: 251-0272. 2085 Pilisvörösvár, Fõ út 117. Tel.: 06/26/330-369. Kiskõrös, Petõfi S. u. 74. Tel.: 06/78/411-486.

HULLADÉK SZIVACSÁT VISSZAVÁSÁROLJUK!

MECHROLL BT. Tel./fax: 383-7264, 06/20/935-1288 E-mail: mechroll@mechroll. hu Weboldal: www.mechroll.hu

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.

Betéti Társaság vállal

présmunkákat 3 és 10 t-ás gépre és esztergálást. Telefon: 06-29-428-611. e-mail: [email protected] MV Iparos Újság Hirdetési tarifatáblázat – 2006 (Forintban + 20% áfa)

PASZOMÁNYKÉSZÍTÉS Helyszíni gyártású, egyedülálló minõségû termékek Rekonstrukciós munkák: textilkárpitos kellékek, lakás kiegészítõk, ruhadíszek, zsinórok, kordonok, rozetták, rojtvariációk …stb. Budapest, VI. ker. Kmetty Gy. u. 14. SZÖVÕMÛHELY Tel.: 312-6790. Nyitva tartás: Hétfõtõl- péntekig 10-17 óráig.

LEVÉDETT TEXTIL és SZALAGFÜGGÖNY ELEKTROMOS MOZGATÁSA kézi kapcsolóval és távszabályzóval is megrendelhetõ. Galambos József 2310 Szigetszentmiklós, Ifjúság út 11. Telefon: 06/24-366-085.

Óbudán, a Bécsi úthoz közel

40 m2 helyiség kiadó raktározás céljára. Telefon: 06-30-203-6296, 367-3695.

Belõhetõ fülbevalók, belövõ pisztolyok, strassz kövek SS12es. Kandalló szerszámok, elõtétrácsok eladók. Nyíregyháza, telefon: 06/30/551-2460. WECO 1060-as sablonos automata csiszológép centírozóval, szivattyúval, kompresszorral, jó állapotban eladó. Irányár: 250.000 Ft. Érdeklõdni: 06-52/ 536-036 -os telefonon. Faipari szalagfûrész kerekek készítése, 1m átmérõig. Gatterkerék, szalag-csiszolódob öntése, megmunkálása. Horváth öntöde, 1118 Budapest, Budaörsi út 149/a. Telefon: 246-2929, 06-20946-9013. Kitûnõ állapotú marógép, (horizontál, verticál) eladó. Tel.: 06/26360-329.

Hátsó borító (színes): 1/1 színes fekete-fehér 1/2 színes fekete-fehér 1/4 színes fekete-fehér 1/8 színes fekete-fehér 1/16 színes fekete-fehér

200.000 180.000 160.000 90.000 80.000 50.000 40.000 25.000 20.000 13.000 10.000

Többszöri közzététel esetén kedvezményeket biztosítunk külön megbeszélés alapján vagy térítésmentes cikk megjelentetése is lehetséges. ™

Keres-Kínál: Kiskeretes hirdetések: (ipartestületi tagoknak

50 Ft/szó 800 Ft/cm 700 Ft/cm)

Címünk: 1054 Budapest, V., Kálmán Imre u. 20. Tel./fax: 311-2235, 354-3172, e-mail: [email protected] Postacím: 1390 Budapest 62., Pf.: 166.

24 Tudta-e Ön… ...hogy a tervek szerint két éven belül minden hazai régiónak saját fejlesztési stratégiával kell rendelkeznie, ugyanis ez a feltétele annak, hogy a 2007-tõl Magyarországra érkezõ, mintegy 12-15 000 milliárd forint európai uniós forrás jelentõs része fölött a régiók helyben dönthessenek? ...hogy a száz százalékig magyar tulajdonú, 10-20 fõt foglalkoztató cégek egyáltalán nem élnek a béren kívüli juttatások lehetõségével? ...hogy az elbocsátott vezetõk tíz százaléka dönt úgy, hogy saját vállalkozást alapít? ...hogy a Magyar Fejlesztési Bank felhatalmazást kapott az EU-s források kezelését lehetõvé tevõ társaság létrehozására, amely megfelelõ hátteret ad arra, hogy a vállalkozások széles hozzáférését biztosító, új támogatásközvetítõ rendszer központi szervezete legyen? …hogy tavaly a magyar pékségek átlagos nyeresége 0-0,3 százalék volt, 2006-ban pedig a vállalkozások többsége veszteséges; 2003-ban még 1 800 pékség mûködött Magyarországon, addig mára csupán 1 310 mûködõ pékségrõl tud a Magyar Pékszövetség. Évente mintegy 50-60 sütõipari vállalkozás fejezi be a tevékenységét. Az ipar egyik nagy problémája, hogy termékeinek csak 15 százalékát tudja saját boltokban értékesíteni, így nagy kiszolgáltatottság, és egyenlõtlen jövedelemeloszlás jellemzõ erre a szektorra. …hogy több mint húszmilliárd forint érvényes követelése van az államnak olyan magyarországi cégekkel, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szemben, amelyek megszegték a pályázaton nyert támogatás felhasználására vonatkozó szerzõdést.

L. évfolyam

Külföldi üzleti ajánlatok Az alábbiakban közölt konkrét üzleti ajánlatokkal kapcsolatos bõvebb információkat önköltségi áron bocsátjuk elõfizetõink rendelkezésére. Címenként ipartestületi tagoktól mindössze 500 Ft költségtérítést kérünk – ez tartalmazza az áfát és az ajánlott levél postaköltségét is – amit az adattár karbantartására fordítunk. A nem ipartestületi tagoknak ugyanez a szolgáltatásunk 700 Ft-ba kerül. Akik faxon szeretnék megkapni a választ, azoknak 100 forinttal többet kell fizetniük. Az üzleti ajánlatot tevõ vállalkozások neve, címe postai pénzesutalványon rendelhetõ meg, amelynek hátoldalán kérjük feltüntetni a közlemény(ek) kódszámát, valamint a feladó ipartestületi tagkönyvének számát. Címünk: MV Iparos Újság, 1390 Bp. 62. Pf.: 166. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az üzleti ajánlatok tartalmáért, aktualitásáért felelõsséget nem vállalhatunk, mivel nincs módunk azokat tételesen ellenõrizni. A forrás hitelességét azonban szavatoljuk. Számlát természetesen valamennyi megrendeléshez mellékelünk. KD-80 Angol vállalat erdészeti berendezések legyártására (rajz alapján) keresi a következõ termékek gyártóit: mászó-eszközök, kötelek, favágó berendezések, láncfûrész, illetve védõruházat. KD-81 Angol cég acél, alumínium és réz gépipari alkatrészek legyártására keres magyar partnert, fõleg a repülõgép-gyártó ipar számára (AS9100 minõsítés ajánlatos, de nem elõfeltétel). KD-82 Angol vállalat a fotók alapján szeretne lakásbútorokat legyártatni. KD-83 Finn cég napernyõgyártókkal (átmérõ: 3-4-5 m) szeretne kapcsolatba lépni, akik feliratozással is foglalkoznak.

KD-84 Izraeli vállalat világítástechnikai termékek gyártóival szeretné felvenni a kapcsolatot. KD-85 Cseh Köztársaságban mûködõ hipermarket beszállítókat keres a következõ nem élelmiszeripari termékekre: barkácsfelszerelések, sport és szabadidõruházat, illetve sporteszközök, háztartási cikkek, felszerelések és berendezések, elektronikai termékek. KD-86 Belga cég olyan magyar kötödékkel (nõi kötöttáru) szeretne kapcsolatba lépni, akik saját raktárkészlettel rendelkeznek. KD-87 Brit gyártó által szállított, elsõsorban fa és fém üzleti berendezések készre szerelésére keres magyar alvállalkozókat.

APEH KÖZLEMÉNY a 2006. szeptember 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 310 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 320 Ft/l Gázolaj 290 Ft/l Keverék 327 Ft/l

MV IPAROS ÚJSÁG az Ipartestületek Országos Szövetségének lapja A kiadásért felelõs: Szûcs György, az IPOSZ elnöke z Fõszerkesztõ: Sarkadi Nagy Emília Kiadja: FIRMA Kht. z Szerkesztõség: Bp., V., Kálmán I. u. 20. Tel./fax/: 311-2235; 354-3172. Kiadóhivatal: Bp., V. Kálmán I. u. 20. Tel./fax: 269- 2956, 354-3174. Postacím: 1390 Bp. 62. Pf.: 166. E-posta: [email protected] z Elõfizetési díj: 1 évre 6930 Ft z Az elõfizetõket szervezi és nyilvántartja: ETIKETT Kft. 2013 Pomáz, Wróczi út 8. Tel.: 26-526-103, 26/526-123. E-posta: [email protected] Nyomtatás: PHARMA PRESS Nyomda 1089 Bp., Elnök u. 1. Felelõs vezetõ: Dávid Ferenc ügyvezetõ igazgató Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. További információ: 06-80/444-444 HU-ISSN 0865-9257 z Index: 15462