VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
MUNKÁSPÁRT
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
Milliárdos átverés
„Mért fáj neked az égő élet? Nincs benne részed soha. Ne sírj, grófodnak lesz azért Leánya, pénze, bora.” Kit érdekel az emberek problémája? Bajnait, Orbánt, Gyurcsányt? Ők gazdagok. Nagyon gazdagok. Érdekli őket, hogy nincs munkád, ételed, lakásod, pénzed a rezsire? Kicsit sem.
200 forint
1
2
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
balszemmel Thürmer Gyula Antifasiszta paródia Nem furcsa? Mindenki tiltakozik, mindenki átkozódik, de valójában a Jobbik zsidóellenes kirohanása a parlamentben mindenkinek jól jött. Kérlek, ne hagyd abba az olvasást felháborodásodban, hogy ilyeneket mondok! De ha belegondolsz, Te is látod, hogy ez így van. Ugye, itt van a Jobbik. A napnál világosabb, hogy a cigány- és zsidóellenes szavazókra épít. Ilyenek sajnos vannak, ha tetszik, ha nem. Sőt, lehet, hogy gyarapszanak is. A válság, a kapitalizmus okozta nyomor hozza magával, hiszen aki bajba került, magyarázatokat keres. Ezek a magyarázatok rosszak, de sajnos közérthetőek. Jól jött az ügy az MSZP-nek, a Bajnaiféle választási tömörülésnek is. Az antiszemitizmus emlegetése jelenleg nagyjából az egyetlen dolog, amiben ezek a pártok egyetértenek, s amihez van fontos háttértámogatás, amit a múlt vasárnapi gyűlés szervezőitől, a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítványtól, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől, a Hit Gyülekezetétől és az Élet Menete Alapítványtól kaphatnak. Mesterházy és Bajnai ország-világ előtt szidhatták a szélsőjobboldalt anélkül, hogy bármit is mondtak volna egykori, saját kormányzásuk okozta károkról. A kommunistáktól is el lehetett határolódni, amit szívesen meg is tesznek, hiszen tudják, hogy az ő igazi ellenfeleik a kommunisták, akik meg akarják változtatni a tőkés rendszert.
MUNKÁSPÁRT
Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel. Nagyon jól járt a Fidesz is. Az egész ország most a fasiszta veszélyről beszél, s nem arról, hogy két-háromszáz forint lesz a krumpli, vagy, hogy egyre rosszabbak a magyar kórházak. Az elmúlt hónapok feszült amerikai-magyar viszonya után az is jól jött, hogy a Fidesz az amerikaiak előtt újra demonstrálhatta, hogy ők aztán mindent megtesznek az antiszemitizmus ellen. Nem egészen érteni, hogy pontosan mit is, de nem is az a lényeg. A lényeg a demonstráció. Na, ebben a műfajban a Rogán-Bajnai-Mesterházy show egészen lenyűgöző volt. Kételkedem ezeknek az uraknak az antifasizmusában? Nos, igen! A szélsőjobboldali szervezeteket már eddig is betilthatták volna, ellehetetleníthették volna, ha akarták volna. A Jobbikot a nagy parlamenti pártok már régen felszámolhatták volna. Az MSZP kiváló tapasztalatokkal rendelkezik más pártok felszámolásában. Emlékezz csak vissza, hogy az MSZP az Agrárszövetségtől kezdve, az MSZDP-n át a Centrum Pártig minden többékevésbé baloldali pártot kivégzett! A Munkáspártot nem sikerült, bár próbálkoztak vele. A Fidesznek se kell a szomszédba mennie ilyen tapasztalatért. Gondolj csak a Kisgazda Pártra vagy az MDF-re! A Jobbikot azonban nem akarják tönkretenni, mert a Jobbik leköti a zsidóellenes és cigányellenes szavazatokat. A Jobbik még egy dologban óriási segítséget ad a tőkés pártoknak. Magához vonzza a tőkés rendszerrel
elégedetlen emberek egy részét. Ha nem lenne Jobbik, ezek a szavazók könnyedén a Munkáspártnál kötnének ki. Képzeld el, mi lenne, ha mi lennénk a parlamentben, és nem a Jobbik! A Jobbik, illetve a szélsőjobboldali szövegeik a gumicsont szerepét is betöltik. A népek ezen rágódnak, nem a saját sorsukon keseregnek, és elhiszik azt, amit ezek az urak igyekeznek bebeszélni nekik. Az egyik megyei szervezetünk felhívott hétfőn, és a Ferenc-napi eszmecserék után rákérdeztek: miért nem volt a Munkáspárt a Rogán-BajnaiMesterházy-féle gyűlésen. Nos, azért nem, mert azt gondoljuk, hogy nem antifasiszta paródiára, hanem valóságos harcra van szükség. A taktikázás becstelensége És mindjárt itt van a következő kérdés, ami nagyon is összefügg az előbbivel. Magyarország tartózkodott az ENSZ Közgyűlés legutóbbi ülésén, amikor is a világ elismerte Palesztina államiságát. No, nem mindenki, de a többség igen. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; és láss csodát, még Csehország is. A közismerten USAés Izrael-barát Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter mindjárt be is gyűjthette az elismerést, mert a napokban maga Hillary Clinton kereste fel Prágában. Szóval Palesztinát elismerte 138 ország, 9 ellene volt, és 42 tartózkodott, köztük kis hazánk is. Magyarország nem ment Amerikával, a kényelmes álláspontra helyezkedett: se ide, se oda. Megmondom őszintén, hogy a cseh külügyminiszter ritka ellenszenves nekem, de mégis tisztességesebb az álláspontja, mint a magyar. Magyarország valójában az USA és Izrael mellett van, de tudja, hogy ez nem túl népszerű dolog, ezért taktikázik. A taktikázáshoz azonban nagy ügyesség és tekintély is kell, amiben manapság a magyar politika hiányt szenved. Jobb lett volna a világ többségével menni. thürmer gyula
MUNKÁSPÁRT
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
Hétből-hét
3
Mit gondol a Munkáspárt?
Rövid hírek – rövid kommentárok
1. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslata alapján jövőre jelentősen csökkennének az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. Munkáspárt: A kormányzati kommunikáció kreatívan fogalmaz, de mi ne szépítsünk: ez a tandíj bevezetését jelenti a diákok túlnyomó többségének. Ilyesmi nem volt a Fidesz választási programjában. Ezzel becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008as népszavazás végeredményét. S erre nem mentség, hogy az MSZP szintén mindig tandíjmentességről beszélt, amikor fizetőssé tette az oktatást. 2. Már zajlik a hajléktalanság kérdéséről szóló nemzeti konzultáció akciótervének kidolgozása. A kérdéssor összeállítása előtt Orbán Viktor kormányfő konzultál az érintett polgármesterekkel.
Munkáspárt: Miniszterelnök úr, ez több mint pofátlanság, ez aljas dolog. Százmilliókat kidobni egy pártja és kormánya szavazóinak újabb összeírására ahelyett, hogy ezt a pénzt az elesettek segítésére fordítaná. A politikát az emberek többsége undorító valaminek tartja, Ön, kedves Orbán úr, rengeteget tett ehhez! Ön most ráadásként bűnözőkké akarja kinevezni a hajléktalanokat, amikor bűn elkövetőket inkább a Parlamentben kellene keresni. Habár túlzottan keresgélni sem kellene. 3. A Budapesti Nyomozó Ügyészség lőszerrel való visszaéléssel is meggyanúsította Biszku Bélát, közölte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész. A 91 éves férfinél szeptember 10-én, egy házkutatáskor találtak tizenegy sörétes vadásztöltényt. Munkáspárt: Szánalmas… Hagyják már végre a múlt ellen viselt ócska háborújukat. Habár velük szemben ilyesmire nem lesz példa: nehéz lenne, soha semmit sem teremtettek. 4. A BKV-hoz tartozó Vasúti Járműjavító Szolgáltató Kft. bruttó 500 millió forintért adott el 2005 végén egy kéthektáros ferencvárosi telket a Centrál Ingatlan Kft-nek. A Könyves Kálmán körút és a Gyáli út sarkán fekvő, ma is üres területért kilenc hónappal később 4,44 milliárdot fizetett a svéd Skanska leánycége, a S.O.I. Ingatlan Kft. Munkáspárt: Meglepődni nincs min, egyszerűen elloptak majd 4 milliárd forintot. Meglepődni azon kell, ha ezért Demszky Gáborékat leültetik, ha megtalálják és elítélik a felelősöket, s ha nem lesz több
hasonló ügy a Tarlósi vezetés alatt. Javasoljuk, az urak mai világában ne fogadjanak erre. 5. 2012. november 19-én Liu Csia-ji, a Kínai Népköztársaság Nemzeti Ellenőrző Hivatalának elnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke együttműködési megállapodást írtak alá a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének pekingi ülésén. Munkáspárt: A korrupció az állam és a párt rákbetegsége – jelentették ki az új kínai vezetők. Mintha a magyar parlamentről beszéltek volna. Érdemes tanulni a kínaiaktól ebben is. S abban, hogy ha valaki bűnösnek találtatik, az elszenvedi annak minden következményét is, beleértve a halálbüntetést. Saját hazáját lopta meg, mi a gyalázatos bűn, ha nem ez? 6. Növekedési pályára állt a hazai dinnyeágazat jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Medgyesegyházán, a Nemzeti Dinnye Program értékeléséről szóló konferencián. Munkáspárt: Fazekas miniszter úr szerint most már nem kell aggódni a magyar görögdinnyéért, növekedési pályára állt. Elfelejtette hozzátenni, hogy a szocializmus éveiben európai nagyhatalom voltunk e téren. A rendszerváltás következményei, illetve az azóta folytatott sikertelen agrárpolitika okolható mezőgazdaságunk – így a dinnyetermelés – leépüléséért. A magyar mezőgazdaság az ország felemelésének egyik pillére lehetne, legalább 17 millió ember minőségi élelmiszerrel való ellátását tudnánk biztosítani, ehelyett nettó élelmiszer importőrök(!) vagyunk. 7. A Munkáspárt jelölte, Bánvölgyi Attila is indul a december 9-i szolnoki időközi önkormányzati választásokon. A Munkáspárt tehát versenyben van, a Fidesz, az MSZP, az LMP és a Jobbik mellett. Munkáspárt: A Munkáspártot előszeretettel nézik a parlamenti pártok levegőnek. Pedig a Munkáspárt nagyon is létezik, akárhogyan is igyekezzenek elszigetelni a médiától. Íme, Szolnokon is van jelöltje, és van jó programja a Munkáspártnak. Így lesz ez 2014-ben is. Bízzanak bennünk, tegyünk együtt azért, hogy végre mi is – konkrétan – tehessünk a dolgozó emberért!
4
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
MUNKÁSPÁRT
Utazósebességben a Munkáspárt
Ünnepi ülésre készül a Központi Bizottág december 16-án. Születésnapunkat ünnepeljük, ami örömteli dolog, mint bármely családban. Ezt is megértük, mondhatjuk, és fogjuk is mondani. A mai időkben ez nem kis dolog. A tőkés válság folytatódik 2013-ban azzal kell számolnunk, hogy az Orbán-kormány minden derűlátó nyilatkozata ellenére folytatódik a magyar tőkés rendszer válsága. A tőkés rendszer alapvető tulajdonságai nem fognak változni. 2013-ban semmit sem csökken a külföldi tőkétől való függésünk. A szegénység növekedését nem sikerül megállítani, a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lesz. A közélet jövőre sem fog kigyógyulni kínzó betegségéből, a korrupcióból. A tőkésosztály és a dolgozói rétegek viszonyábanvárhatóantöbbleszakonfliktus, a dolgozók talán-talán keményebben fognak küzdeni a munkahelyekért és a megélhetésért. Számítani lehet arra is, hogy a kilakoltatások, az adósságok miatti elégedetlenség is nő. Továbbra is igaz, hogy az európai kapitalizmusban esetleg végbemenő radikális romlás, pénzügyi összeomlás, és ennek Magyarországra gyakorolt hatásai nálunk is előre nem látható változásokat idézhetnek elő. Az Orbán-kormány a válság terheit továbbra is a dolgozó tömegekre hárítja át, de fokozatosan, óvatosan. Egyidejűleg igyekezni fog hol az egyik társadalmi
réteget, hol a másikat megvenni. A politi kai életben a kormány erőszakosabb lesz, még több törvényi és egyéb szigorítás, megfélemlítés várható. A tőkésosztályon belüli harc fel erősödik, különös tekintettel a közelgő választásokra. A konzervatív erők fő érve az lesz, hogy ez a kormány képes fenntartani a politikai stabilitást, meg akadályozni a görögországihoz hasonló helyzet kialakulást, és garantálni az ország fejlődését. A szocliberális tábor várhatóan a jövőben is támadni fogja a kormány antidemokratikus gyakorlatát, és fel fogja erősíteni a szociális demagógiát, még erősebben jelenhetnek meg a „baloldali” jelszavak, ígéretek. Egyre hangosabbak lehetnek az „álbaloldali” szervezetek, egyre jobban igyekezni fognak az emberek figyelmét elvonni a tényleges osztályharctól. A világ nem lesz békésebb A tőkés erők és a dolgozói osztályok közötti küzdelem a világban is erősödni fog. Az Európai Unióban továbbra is fennmarad a görög válság, és jelentős romlás következhet be Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban.
A kelet-európai és baltikumi országokban is várható a társadalmi elégedetlenség kiéleződése, ami együtt járhat az osztályharc fokozódásával. A kommunista erők erősödése reális lehetőség. Ezt látjuk Csehországban, Oroszországban, Ukrajnában. A kapitalista erők várhatóan fokozzák a kommunista-ellenes támadásaikat. Támogatni fogják az opportunistarevizionista pártokat (Sziriza, Szolidaritás, Együtt 2014, stb.). Igyekeznek leszámolni a kommunista pártokkal. A tőkés világon belül várhatóan kiéleződik a harc a világ újra felosz tásáért, az elveszett pozíciók vissza szerzéséért, újak meghódításáért. Az új amerikai adminisztráció kísérletet tesz arra, hogy elveszített pozícióit visszaszerezze. Európában várhatóan folytatja erőfeszítéseit a „demokratikus átalakulás”, magyarul a tőkés ellen forradalom elősegítésére. A Közel-Keleten törekedni fog a szíriai rendszer megbuktatására, ami eddig nem sikerült. Erőteljesebben kerül elő Irán problémája. Az USA várhatóan megkísérli megváltoztatni az erőviszonyokat Ázsiában. Az Európai Unió válsága és útkeresése folytatódni fog. Változatlan a német tőke és a német kormány törekvése a német vezetésű, erősen integrált Európai Unió megteremtésére.
MUNKÁSPÁRT
Kína szerepe növekedni fog. Egyrészt folytatódik a nagy civilizációk közötti történelmi küzdelem. Másrészt a kínai fejlődési koncepció, a „kínai sajátosságú szocializmus” eszméje növekvő befolyást fog gyakorolni a munkásmozgalomra. Harmadrészt a tőkés világ nem mondhat le Kínáról, de egyidejűleg igyekezni fog visszaszorítani. Utazósebességben a Munkáspárt Az utazósebesség a repülőknél az a sebesség, amelyet a normális működéshez el kell érni. Nos, a Munkáspárt 2012-ben elért egy olyan szintet, amellyel jelen van a magyar politikában, s a jövőre nézve is nagyobb reményeket ad. Mit is láttunk az idén? Tapasztaltuk, hogy a szociális helyzet romlása, az elégedetlenség növekedése erősítette a figyelmet a Munkáspárt iránt, növeli politikai tőkénket. Ugyanakkor nem következett be földrengésszerű változás, s aligha lehet arra számítani, hogy az emberek tömegesen állnának a Munkáspárt mellé. De valami elindult! Nekünk ezt kell tudnunk kihasználnunk. A Munkáspárt – túlzás nélkül mond hatjuk – többnek látszik, mint ami vagyunk. Többet teszünk, mint sok más, jobb helyzetben lévő szervezet. 2012-ben kongresszust tartottunk, elfogadtuk a Munkáspárt Új Programját. A program jó, már lopkodják is. Megünnepeltük a Kádár-centenáriumot. Az orosz, osztrák, görög, szlovák vendégek jelenléte is mutatta, hogy nem vagyunk egyedül. Rengeteg utcai rendezvényt, kitelepülést tartottunk, terjesztettük a programot. A Szabadság mások elismerése szerint is színvonalas lappá vált, amihez a párt nagyon komoly szellemi és anyagi erőfeszítései kellettek. Megújult az internetes tevékenységünk, naponta jelentkezünk friss hírekkel és kommentárokkal. A propagandakiadványaink is gyarapodtak, minőség ben is, mennyiségben is. Még egy ízléses falinaptárra is tellett erőnkből. Második évébe lépett a Szabó Ervin Akadémia, aminek tapasztalataira még külföldön is odafigyeltek. Eredményeink nem feledtethetik, hogy a Munkáspárt öregedése folytatódik, és fiatalítási erőfeszítéseink csak egyedi sikereket hoznak. Nem lehetünk elégedettek saját ifjúsági szervezetünkkel sem. Több területen nem tudtuk megoldani a vezetés utánpótlását, s erre jövőre megoldást kell találni. Anyagi
helyzetünk változatlanul és folyamatosan nehéz, a forrásaink szűkülnek. De mindent összevetve elmondhatjuk: élünk, és jövőre is élni fogunk! A Központi Bizottságnak és a párt egészének azonban szembe kell néznie azzal, hogy az utazósebesség fenntartása nagyon nehéz lesz, azaz a Munkáspárt ilyen szintű politikai, anyagi működését 2013-ban is biztosítani lehet, de csak nagyon nagy munkával, sok áldozattal, erőink, és erőfeszítéseink koncentrálásával. A KB-nak ehhez kell december 16-án biztatást adni, és a KB minden egyes tagjának nagyon jó példával élenjárni. Akkor sikerülni fog! Harci sebességre váltani A helyzet romlik Magyarországon, és nem biztos, hogy az utazósebesség elegendő lesz. Lehet, hogy még többre, harci sebességre lesz szükség. Ha másért nem, hát a választásokért. Az idén döntöttünk, hogy megpróbálunk elindulni a parlamenti választásokon. Időközben kiderült, hogy kopogtató cédula ugyan nem lesz, de lesz előzetes bejelentkezés, és az egyéni jelölteknek is 500 ajánlásra lesz szükségük. Ott vagyunk, ahol a part szakad. Ennek ellenére 2013-ban meg kell szerveznünk a választási munka központi irányítását. Foglalkozni kell a képviselőjelöltjeikkel. Segíteni és ellenőrizni kell a választókerületi adatbázisokat, azaz mindenütt legalább 5-600 konkrét névvel kell rendelkeznünk, ha indulni akarunk. Nagy munka vár ránk a pártaktíva eszmei-politikai egységének, felkészültségének javításában is. Folytatjuk a Szabó Ervin Akadémia 2012-2013. tanévét, és előkészítjük a 2013-2014. tanévet. Megkezdjük a felkészülést Dózsa parasztfelkelésének 500. évfordulójára. Jövőre lesz 60 éve annak, hogy sor került az MDP Központi Vezetőségének 1953. júniusi ülésére, ami világosan bizonyította, hogy a szocializmuson belül van önkorrekció. Sok más esemény mellett elméleti munkánkban ezzel is foglalkoznunk kell. Közös nagy feladatunk a pártközpont működésének biztosítása. A villany, a gáz, a rezsi percről-percre nő, és ezt nem tudjuk kivédeni. A tőke nem tiltja be a Munkáspártot, nem akar mártírt csinálni belőlünk. Anyagi eszközökkel igyekszik megfojtani. A kérdés, hogy engedjük-e? A pártközpont nem csupán, és főleg nem
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
5
a Baross utcai székház. A pártközpont a párt Elnöksége, az Elnökséget önzetlenül segítő aktivisták. A pártközpont az a kis csapat is, amely nagyon sokat dolgozva, nap, mint nap intézi a párt ügyeit, s van ereje megújulásra is. Alapvető érdekünk, hogy a párt központja a jövőben is működjön és szolgálja a párt egészét. Ma a párt éppen innen kap az élethez szükséges lökéseket, elméleti-politikai muníciót. Ennek érdekében azonban sokkal több áldozatra lesz szükség. Remélhetően a KB tagjai ehhez is új, friss lendületet adnak. A tömegpolitikai munka fő helyszíne továbbra is az utca. Itt otthon vagyunk, sokat tanultunk. Folytatjuk az utcai akciókat. Rendezvényt tartunk a fel szabadulási évfordulókon, március 15-én, május elsején, augusztus 20-án, továbbá a Kádár-évfordulón és a párt születésnapján. Bővítenünk kell társadalmi kapcsolatainkat. Az Új Program alapján meg kell fogalmaznunk, hogy mit is jelent a gyakorlatban a Népi Dolgozói Szövetség, és mit kell tennünk a jövőben. Előreléphetünk az otthonvédelemben résztvevő civilszervezetekkel kialakított viszonyunkban. Ki kell alakítani állás pontunkat a földtörvénnyel kapcsolat ban, és kiépíteni az ehhez kapcsolódó partneri lehetőségeinket. A Szabadság további kiadását jövőre is biztosítanunk kell, hiszen várják a lapot az emberek. Erősítjük jelenlétünket az Interneten, és erőnkhöz mérten folyamatosan bocsátunk majd ki propagandaanyagokat. 2013 folyamán helyes lenne országos aktívaértekezletet tartani a párt minden aktivistájának részvételével. Biztosítani kell a Központi Bizottság rendszeres munkáját, a megyei elnöki értekezletek megtartását. A Munkáspárt aktív részese a nemzetközi munkásmozgalomnak. A közös ellenség, a tőke ellen csak kö zösen küzdhetünk eredményesen. A Munkáspártot becsülik a külföldi pártok, van tekintélyünk. Erőnkhöz mérten jövőre is dolgozni kell hagyo mányos partnereinkkel. Részt veszünk a kommunista és munkáspártok évenkénti találkozóján is. A Munkáspárt 23 éve a mi közös alkotásunk. Az van benne, amit mi az évek során beletettünk. Kötelességünk megőrizni a pártot, és harcra vezetni a dolgozó emberek boldogulásáért, a közösségi társadalom megteremtéséért.
6
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
MAGYARORSZÁG
Ezek az igazi problémák! A Magyar Szociális Fórum üzenet-csokrot tett közzé a hozzá érkezett legfrissebb levelekből annak illusztrálásául, hogy milyen megélhetési gondokkal küszködnek az emberek. Az MSZF felszólította a kormányt, hogy ne a társadalmi szervezetektől várja el ezeknek a gondoknak az orvoslását, hanem tegyen eleget a munkahelyteremtésre, és a megélhetéshez szükséges jövedelmek biztosítására tett választási ígéreteinek. Ezt követeli a Munkáspárt is! A magyar közszolgálati televíziók és rádiók tegyenek eleget az objektív tájékoztatási kötelességüknek, foglalkozzanak az emberek és a társadalmi többség valódi gondjaival, mindenekelőtt a legsúlyosabb nemzeti problémával: a lakosság 50-60 százalékát érintő megélhetési válsággal. 1. Elakadtunk a hitel-törlesztéssel, munkahelyem megszűnt. Az Eszközkezelőnek leadott kérésemre semmilyen válasz nem jött. Három gyermeket nevelünk, nincs hová mennünk. 2. Súlyos értelmi fogyatékossággal született felnőtt gyermekem, mivel a munka világában részt venni nem tudott, a 18. életévét betöltve I-es fokozatú rokkant járadékos lett. Akkor megállapítottak a részére egy összeget, ami az akkori megélhetését részben fedezte. Ehhez a családi pótlék jött még hozzá, tehát az ő létfenntartása akkor biztosított volt. Azóta eltelt 17 év, és a megállapított járadéka ma is ugyanazon a szinten van. Soha ezt az összeget nem emelték. Kérdem én, biztos, hogy a kenyér és a tej az ő jövedelméből ugyanúgy megvehető, mint régen? Az ő számukra nem emelkedtek a közüzemi díjak, vagy a létfenntartásuk költsége most is azon a szinten van, mint 17 évvel ezelőtt? Miért használják ki azt, aki még a maga megélhetéséért sem tud lázadni? Hiszen ők is megérdemlik az életet, ha már egyszer a világra jöttek! 3. Évek óta munkanélküli vagyok, néha kapok közmunkát, de akkor sem több a havi jövedelmem 38 ezer forintnál. 4. Mint rengetegen, úgy mi is hatalmas bajban vagyunk! Két kicsi gyerek, két átverős svájci frankos hitel. Én, ha van munka, dolgozom, de általában mindenféle ellátás nélküli munkanélküli vagyok. A párom közalkalmazott. Haza is hozza a maga kis keresetét, az egyik hitelre sem elegendő fizetését. Illetve csak hozná! Mert, ahogy a számlára érkezik az a kevés is, veszi el a bank. Én és kis családom már jó ideje a semmiből „élünk”. Élet az ilyen? 5. Egy panelház egyik lakástulajdonosaként fordulok Önökhöz. A ház teljes felújításához 2009-ben pályázatot nyújtottunk be az akkori Vidékfejlesztési Minisztériumba állami támogatást kérve. Pályázatunkat elbírálták, kifizethetőnek nyilvánították, de tavaly kaptunk a Minisztériumból levelet, hogy e célra elfogyott a pénz, nem
tudják kifizetni nekünk a támogatást. Mivel időközben elkezdődött a felújítás, kénytelenek voltunk kb. 61 millió forint áthidaló kölcsönt felvenni. Ez lakásonként kb. 1,3 millió forint. A házban zömében kispénzű, munkanélküli, nyugdíjas emberek laknak, már most sokan nem bírják fizetni a hitelt, plusz az önrészt, és a rezsit. 6. 2008 nyarán vettünk fel 10 millió forint lakáshitelt frankban, a ház értéke 12,5 millió. Törlesztőm akkor 54 ezer forint volt. Ma a hitelem kb. 18 millió, törlesztőm 7294 ezer forint, árfolyamgáttal. Teljesen ellehetetlenítik az életünket. Van egy 2 éves fiam, és egy 10 hónapos lányom. Én egy raktárban dolgozom havi 130-140 ezer forintért, családi adókedvezménnyel. Mára teljesen eladósodtunk. 7. A végrehajtás a nyakunkon, s ha részletfizetést kapok is, akkor is súlyos veszélybe kerülne a családom megélhetése. Bérleményben lakunk egy 4 éves és egy 6 hónapos kisgyermekkel. A feleségem gyesen van, az én fizetésem sem elég arra, hogy megéljünk. Ha párom édesanyja nem támogatna minket, éhen halnánk. Ráadásul, az APEH már vonja a 33 százalékot a fizetésemből. 8. Egy hete daganatos betegként, az orvosi bizottságtól D-kategóriás minősítéssel, és a nyugdíjbiztosítótól kapott elutasító határozattal a kezemben, azzal kellett szembesülnöm, hogy 52 évesen semmilyen ellátásra nem vagyok jogosult, mivel nincs meg az 1095 napom. 5 évből kettőt betegen, kórházakban töltöttem, hogyan is szerezhettem volna szolgálati időt?! Kétségbeesetten kiáltok én is, mi lesz most velem? Akár aláírásommal, akár személyesen is támogatom kezdeményezéseiket a halálos rokkant-törvény ellen. Sokan vagyunk! Talán elegen a törvény visszavonásához! 9. A hitelem a duplájára emelkedett két éve, átütemezést javasoltak két évre (ez volt a könnyítés!) ez most augusztusban lejárt. A helyzetem most sokkal rosszabb. Jelenleg 86 százalékos rokkantnyugdíjas vagyok, hetente háromszor járok művese-kezelésre, mellette dolgozom 4 órában. Feleségem ápolónő, neki a cége most csökkentette a fizetését 30 000 forinttal! Három gyermeket kell eltartanunk (tanulók 21, 18, 9 évesek). A lakásra is kell fizetnünk, a rezsiről ne is beszéljek. Már mindenen takarékoskodunk, amin lehet, de ezt már fizikailag sem bírjuk. 10. Itt állok fűtés és jövedelem nélkül, nagyon súlyos mozgásszervi problémával az intézmények hanyag, és embertelen, cinikus tevékenysége miatt. Az orvosi vizsgálattal - állapotom miatti hercehurca következtében - kizártak az eddig kapott támogatásokból. A családsegítő hónapokig, még telefonon sem jelentkezik, nem segít, nem tudom, hova forduljak. Telefonálni, ajánlott leveleket küldözgetni pénzem nincs, elmenni nem tudok fizikai állapotom miatt.
MUNKÁSPÁRT
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
7
Lepjük meg szeretteinket és támogatóinkat munkáspárti ajándékokkal! Közeledik az év vége. Az ajándékozások, kedveskedések és az új esztendő ideje. Idén több igényt igyekszünk kielégíteni: falinaptár, kártyanaptár, karácsonyi képeslap, kulcstartó és ruhára varrható embléma, valamint jelvény is kapható a párt Baross utcai központjában. Adjuk ajándékba, emlékbe: egy rövidfilm a munkásmozgalom aranybányájából. Legyen boldogabb és bizakodással teli új évünk! Kezdjük az új évet munkáspárti ajándékokkal!
8
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
MUNKÁSPÁRT KULTÚRA
Kultúra mint luxus, kultúra mint eszköz A magyar kultúrpolitika, és általános ságban a kapitalizmus kulturális kér déseinek áttekintéséhez érdemes először magának a kultúrának a definiálását megkísérelnünk. Segítségért Lukács Györgyhöz fordultunk, aki szerint „a kultúra fogalma (ellentétben a civilizá cióéval) magába zárja mindazokat az értékes termékeket és tevékenységeket, melyek a közvetlen életfenntartás szempontjából nélkülözhetőek”. Ez a tétel rávilágít arra, hogy kultúra nélkül lehet élni, de – tegyük hozzá – éppenséggel nem érdemes. Mindenesetre az egyes országok költségvetésében, fontossági sorrendjében érthető módon nem a kulturális kiadások vannak az első helyen. Lukács arról is ír, hogy a kultúra azon társadalmakban virágozhat fel, ahol az elsőrendű életszükségletek ki vannak elégítve, méghozzá olyan módon, hogy az érte végzett munka nem foglalja le az életerőket. A kultúra tehát szabad energiákat kíván, ahogy mondani szokás, a kultúra „luxus”. Lukács fontos tétele, hogy „a kapitalizmusban egyáltalán nincsen olyan osztály, mely a termelésben elfoglalt helyénél fogva alkalmas lenne arra, hogy kultúrát termeljen”. Luxusnak számít a kultúra „termelése”, „előállítása”, egyáltalán nem számít általánosnak, hogy valaki képes legyen megélni a kulturális, művészeti tevékenységéből. Sokat lehet azon vitázni, hogy kinek és milyen forrásokból kell eltartania a művészeket, ugyanakkor egyértelműen rávilágít a társadalom hibáira az a tény, hogy a tehetséggel megáldottak, akik értéket képesek alkotni, nem, vagy nem kizárólag a képességeiknek megfelelő tevékenységgel foglalkoznak – ennek következményei az egyéni tragédiák, és a társadalom vesztesége. Általános nézet, hogy ma a magaskultúra kevesek kiváltsága, míg a tömegek szemetet fogyasztanak, kereskedelmi televíziók műsorát, tömegbutítást. A tömegeket a művészet megismerésétől elválasztják az erőforrásbeli hiányosságaik (idő, pénz hiánya), az oktatás színvonalának romlása pedig szellemi gátat épít közénk és a
művészet közé. Fokozatosan elvesztjük az absztrakcióra való képességünket, a képzelőerőnket, az elvont jelentés megértését, az elvonatkoztatást. Gondoljunk csak arra, hogy a gyerekek mesék olvasása helyett a tévét nézik, képtelenek lesznek maguk elképzelni a leírtakat, az iskolákban pedig háttérbe szorul a vizuális kultúra oktatása. Miért is menne valaki múzeumba, galériába festményeket nézni, ha nincsenek művészettörténeti ismeretei, s ami fontosabb, fél véleményt alkotni egy műalkotásról, nem tudja, hogyan közelítse meg az értelmezését. Hányan tudtunk például arról, hogy nemrég volt a budapesti kortársművészeti vásár, az Art Market Budapest a Millenárison? A vásáron rengeteg látogató volt, de ez egy szűk réteg, s nem a tömegek eseménye, pedig a legújabb alkotások megismerése ideális esetben egy népünnepély lehetne, egy izgalmas esemény mindenki számára. A jelenlegi magyar kultúrpolitikában sok negatív folyamatot látunk, noha vitán felül több jó változtatást is bevezetett az új kormány, mint ahogy az előzőnek is voltak jó, és rossz döntései is. Évek óta tanúi vagyunk a kulturális élet polarizálódásának: megvan a polgári oldal kulturális köre, és meg van a
liberális, vagy legalábbis a jobboldalról nézve liberálisnak nevezett oldal köre. Ma a polgári kormány fokozatosan helyzetbe hozza a saját embereit, de ne legyünk igazságtalanok: tulajdonképpen a szocialisták is ezt csinálták. A legújabb kultúrpolitikai fejlemény a Magyar Művészeti Akadémia felemelése, amely az ellenzék, és a kormányoldal köreiben is ellenkezésbe ütközött. A húsz éve Makovecz Imre által alakított – zömmel jobboldali – művészcsoport egyszerre bekerült az alkotmányba, korábbi évi tízmilliós költségvetése helyett két és fél milliárdból gazdálkodik, központjának megkapta a Vigadót, diktálhat a Műcsarnoknak, s ami a legfontosabb: a kulturális pénzek elosztásában is nagy hatalmat kapott. A Műcsarnok igazgatója, Gulyás Gábor lemondott, Fekete György MMA-elnök pedig felvázolta az új irányokat. Állami intézményben nem jelenhet meg az egyház kritikája, Magyarország keresztény alapjai miatt, s arra is utalt - az Akadémiáétól eltérő irányvonalat képviselők nehezebben fognak érvényesülni. Itt tartunk most. Legfőbb ideje felismernünk, hogy mennyire fontos a félreállított baloldali, kommunista, antikapitalista alkotók emlékének őrzése, a mai írók, művészek megismerése, támogatása.
MUNKÁSPÁRT KULTÚRA
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
9
Nesze neked, Misi Mókus! „Sohasem volt magyar író, aki ezt a legmélyebb réteget, a koldusok, csavargók, hülyék, sárlakók világát oly közelről és oly édes otthonisággal ismerte volna, mint Tersánszky.” (Móricz Zsigmond) Tersánszky Józsi Jenőt is elérte a kisstílű tőkés barom karma. Erdélyben, Nagybányán született, római katolikusnak. Mindenhol és mindig a szegények világának szerves része, ott mozgó alakja. Nem könyvből; a sárból, a kunyhók mélyéből ismerte a szegénységet és a szegényeket. Nagyszerű regényeket írt: Viszontlátásra, drága!, Kakukk Marci, Rossz szomszédok és számtalan novellát, színdarabot, detektívtörténetet, de neki köszönhetjük a Misi Mókus kalandjait is. A gyermekeknek szóló műből 1980-ban filmet készítettek, mely beleillik azoknak a kiváló mesefilmeknek a folyamába, amelyekkel a szocializmus nevelte és szórakoztatta a legifjabb nemzedéket. Misiből, a lusta mókusból, aki elindul megkeresni az örökké termő fát, szorgalmas mókus lesz. Az is baj, hogy ennek a híres mókusnak vörös a bundája?! Szóval Tersánszky Józsi Jenőt ki kell gyomlálni a magyar irodalomból, még egy utcácska se viselhesse a nevét az új Magyarországon. Pont eleget tett a butaság és a műveletlenség ellen, ami a kapitalizmus, a rüh és az újból megjelent ágypoloska melegágya. És ami a legszörnyűbb bűn a mai urak szemében: szimpatizált a Tanácsköztársasággal, a kommunista eszmékkel, ráadásul 1949-ben Kossuth-díjat kapott. Kritizálta Rákosi Mátyást, de
mégis hű volt a szocialista Magyarországhoz, ezért most bevetik gyomirtóval a földet, s a nemes virág kipusztul, legelőbb. A XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétányt Somogyi Lászlóra kereszteli át a hatalom. Somogyi plébános úr lakótelepi pap volt a szocializmusban, a szegényeknek pénzt és ételt adott a kapitalizmusban, még róla is kiderülhet valami… Csak időben szóltunk! Helyes, hogy közterületet neveznek el róla, de nem más rovására kellene. Kérdés, hogy mikor tiltják be Misi Mókust, mint átkos kommunista csökevényt, ami károsan befolyásolja a magyar gyermekek lelki fejlődését. Az persze nem baj, hogy hatalmas óriásplakátokon hirdetik a „Gyilkos” (Murder) tárlatot. Az nem fertőzi a legfiatalabb csillagszemű juhászok lelki fejlődését… Csak Misi Mókus… Ne féljetek gyerekek! Misi Mókus visszatér! És igazságot tesz világjáró esernyőjével… Fogarasi Zsuzsanna
10
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
MUNKÁSPÁRT KÜLFÖLD
Assange: az Internettel fognak minket leigázni Minden szükséges felszerelés rendel kezésre áll ahhoz, hogy totalitarizmust valósítsanak meg az Interneten keresztül – állítja Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója. Assange az RT orosz hírcsatornának elmondta: a folyamat elindult, a kérdés csak az, hogy mikor teljesedik ki. Az alábbiakban ebből az interjúból közlünk részleteket. – Azt mondja, hogy az Internet szolgasorba taszíthat minket. Ezt nem igazán értem, hiszen az Internet egy élettelen dolog. Ki az, aki mögötte áll, ki az, aki valójában szolgává tesz minket? – Mind azt gondoljuk, hogy az Internet valamiféle plátói állam, csak beledobjuk az ötleteket, a kommunikációt, a weboldalakat, a könyveket, amik „csak úgy” léteznek valamilyen virtuális térben. Na most, valójában ezek a dolgok webszervereken tárolódnak New Yorkban, vagy Nairobiban, vagy Pekingben, az információ pedig szatellit kapcsolatokon és optikai kábeleken keresztül érkezik. Tehát aki fizikailag felügyeli az Internetet, az felügyeli a mi gondolataink és kommunikációnk birodalmát is. Aki ezeken a kom munikációs csatornákon ül, az egész nemzeteket figyelhet meg, és ez az állami kémkedés új slágere - az egyes emberek helyett egész nemzetek megfigyelése. – Mi az az utópikus alternatíva, amit meg szeretne valósítani? – Ki kell vívni az Internet függetlenségét a világ többi részével szemben. Ez nagyon fontos, hiszen ha belegondolunk abban, hogy mi is az emberi civilizáció - a megosztott tudásunk arról, hogyan működik a világ, hogyan bánjunk egymással, a környezettel, mely intéz mények korruptak és melyek jók, és
hogyan kell a legkevésbé bután csinálni a dolgokat. És ezt az intellektuális tudást mi mind rátesszük az Internetre – szóval, ha ezt el tudjuk választani az államok brutális természetétől és a haverjaiktól, akkor azt hiszem, tényleg van reménye a globális civilizációnak. Másrészt pedig ha az „őrök”, szóval azok, akik a fegyvereket birtokolják, hatalmat kapnak a szellemi életünk, és a kommunikációs csatornáink felett, akkor elképzelhetjük mit vetít ez elő. Márpedig ez nem csak egy nemzettel fog megtörténni, hanem az összessel egyszerre... Valamilyen mértékben mindenhol van Internet. – Mi, naiv Internet-használók hogyan járulunk hozzá önszántunkból ahhoz, hogy összegyűjtsék a személyes adatainkat? Mindannyiunknak van Facebook-profilja és mobiltelefonja is. – Na igen. Az emberek azt gondolják, hogy na ja, használom a Facebookot, és
A Szabadság megjelenéséről Ezúton tájékoztatjuk Kedves Előfizetőinket, hogy A Szabadság december 21-i, ünnepi száma után az újság legközelebb 2013. január 4-én jelenik meg. Megköszönve A Szabadság-futárok egész évi kitartó és áldozatos munkáját, tisztelettel jelezzük, hogy december 28-án „szabadnapot” tartunk, a következő újságért január 4-én várjuk őket szeretettel. A Szabadság szerkesztősége
ha az FBI kérvényezi, akkor megkapja az én adataimat. Csakhogy nem ez a baj. Gyakorlatilag akármit, akármikor teszünk az Interneten, az örökre rögzítve van valahol, minden egyes keresésünk. Tudod min gondolkodtál egy éve, két napja, három hónapja? Nem, te nem tudod, de a Google tudja, mert emlékszik rá. Ma a legnagyobb internetlefedettséggel bíró országokban, mint mondjuk Izland, az emberek 80 százaléka fent van a Facebookon, és információkat ad ki magáról és a barátairól. De ez az információ nem száll el csak úgy. Nem is marad Izlandon, a rendszer visszaküldi az Egyesült Államokba, ahol a hírszerzés hozzáfér, és a hírszerzés minden haverjához is eljut. A Facebook egy hírszerzési álom, a legdurvábban kémkedő állam sem találhatna ki jobbat hihetetlenül finoman és alaposan vannak dokumentálva a kapcsolatok rajta. – Mindehhez mi önszántunkból járulunk hozzá... – Hát nem teljesen, legalábbis nem tudunk róla. Amikor a Facebook azt mondja nekünk, hogy „oszd meg a barátaiddal”, valójában arra gondol, hogy „oszd meg a nemzetbiztonsági hivatalokkal és a haverjaikkal”. Nem kell kommentár. A teljes interjú elolvasható és megtekinthető az rt.com/news/assangeinternet-control-totalitarian-943/ oldalon.
TÖRTÉNELEM KÜLFÖLD
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
11
Kína: Közelebb az emberekhez! Csökkenteni akarja a hivalkodó és hivataloskodó látogatásokat, tanácskozásokat és tárgyalásokat a kínai felső vezetés, amely azt hangsúlyozza, hogy közelebb kell kerülni az emberekhez - derült ki a Kínai Kommunista Párt (KKP) politikai bizottságának keddi üléséről kiadott közleményből. A 25 tagú testület ülését Hszi Csin-ping pártfőtitkár vezette, s ő volt az, aki korábbi megnyilatkozásaihoz hasonlóan most is megerősítette, a felső vezetés minden tagjának tisztában kell lennie a társadalmi valósággal, s ehhez – mondta – alapos, vidéki tapasztalatokra, ellenőrzésekre van szükség. A magas szintű és a helyi vezetőknek a legalacsonyabb szinteken meg kell hallgatniuk az emberek bajait, mindennapos gondjait, és gondoskodniuk kell azok megoldásáról. Abban is egyetértés született, hogy a vezetők látogatásai alkalmával csökkentik a közlekedési korlátozásokat, hogy az útlezárásokkal kevesebb kellemetlenséget okozzanak az embereknek. A politikai bizottság döntött arról, hogy csökkentik a vezetőket hazai és külföldi útjaikon kísérő személyzet számát, szigorítják az állami tanácskozások és nagy események szervezésének szabályait, javítják a konferenciák hatékonyságát, körültekintőbben ítélik meg a hivatalos dokumentumok kiadásának szükségességét. A résztvevők helyeselték, hogy a jövőben ne engedjenek teret a vezetők munkáját és tevékenységét bemutató „értéktelen híradásoknak és kiadványok megjelentetésének”. A múlt hónapban pártfőtitkárrá választott Hszi Csin-ping már első megnyilatkozásaiban az emberközeli politizálás szükségességét, a korrupció elleni sokkal határozottabb fellépést szorgalmazta – összhangban a pártkongresszuson elhangzottakkal. A kongresszusi beszámoló a tömegeket megbotránkoztató, kiterjedt korrupciót a párt és az állam létét veszélyeztető jelenségként említette.
Hszi Csin-ping levele a Munkáspártnak Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának új főtitkára az alábbi levélben fejezte ki köszönetét és tolmácsolta jókívánságait a Munkáspárt elnökének: Tisztelt Thürmer Gyula! Köszönöm a gratuláló levelét, amelyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárává való megválasztásom alkalmából küldött. Rendkívül fontosnak tartom a két párt és a két ország közötti baráti kapcsolatokat. Készen állok arra, hogy Önnel együtt erőfeszítést tegyek annak érdekében, hogy tovább erősítsük a pártjaink, illetve országaink közötti együttműködést a két ország és a két nép boldogulása javára. Peking, 2012. november 23.
Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára
12
VII. (XXIII.) ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 2012. DECEMBER 8.
AKTUÁLIS
Hozzuk haza a katonákat! Magyarország egy igazságtalan, véres, kizárólag az Amerikai Egyesült Államok érdekét szolgáló aljas megszállásban vesz részt Afganisztánban. Nincs semmi keresnivalója a magyar honvédeknek Koszovóban vagy éppen Afrikában sem. Orbánék a szocialista és liberális ellenzékkel összhangban az amerikaiakat kiszolgáló zsoldos csapattá züllesztették a honvédséget. Ezen nem változtat a tiszteknek adott aranyozott kardbojt, vagy az ünnepekre felvonultatott tucatnyi huszárló. Magyarországnak függetlennek kell lennie! A Munkáspárt kilépne a NATO-ból, hazahozná a magyar honvédeket!
A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Fogarasi Zsuzsanna Szerkesztőség: 1082 Budapest, Baross utca 61.; telefon: (1) 787-8621; telefax: (1) 780-8306 A Szabadság e-mail címe:
[email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146 A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.