1. szám, 2013. tavasz
Milestone Hírlevél Tartalom
1
K
2
öszöntő a Milestone hírlevél legelső számának szerkesztőjétől
I
nterjú az egyik ösztöndíjasunkkal, élménybeszámoló a Lufthansánál eltöltött szakmai gyakorlatról és a harvardi esettanulmányokról
A
z idei Academic Year Programban résztvevő diákok iskoláinak térképe
6 7
E
vezés Cambridge-ben, borotvahab-csata St. Andrewsban és csillagnézőben Londonban – végzett diákjaink beszámolói
A
Milestone könyvtárprojektje – angol nyelvű szakirodalom diákjaink számára
10
M
egnyílt a Milestone saját kiállítóterme, ahol diákjaink kortárs művészeti alkotásokkal ismerkedhetnek meg
11
Kedves Olvasó,
N
agy örömünkre szolgál, hogy megjelent a Milestone Intézet hírlevelének első száma. Mivel egyre-másra történnek az érdekes események a Milestone háza táján, úgy döntöttünk, rendszeresen megjelentetjük ezt a rövid online kiadványt, amelyben a legújabb fejleményekről adunk hírt.
1
Kezdjük a legfontosabbal – rohamléptekkel közeledik az idei jelentkezési határidő, ezért ha van olyan ismerősöd, aki külföldön szeretne tanulni, és úgy gondolod, hasznát venné az egész évre kiterjedő felkészítő programunknak, emlékeztesd, hogy mindenképpen küldje el a jelentkezését 2013. április 26. éjfélig. Idén a jelentkezési folyamat új elemeként nyílt napokat tartunk, amelyek keretében a diákok és szüleik minden felmerülő kérdésére igyekszünk választ adni. A hátralévő nyílt napokat hétfőn, április 22-én, szerdán, április 24-én és április 25-én, csütörtökön tartjuk. A nyílt napokkal kapcsolatban további információ a honlapunkon található a http://www.msinst.org/hu/admission címen. Az idei diákjaink nagy része már megkapta az értesítést a felvételi jelentkezésével kapcsolatban, és örömmel jelenthetjük, hogy számos diákunkat vették fel a világ vezető egyetemeire – nyolc diákot Cambridge-be, egy diákot Oxfordba, három diákot az Imperial College Londonra, 25 diákot Durhambe, 19 diákot Warwickbe, 10 diákot St. Andrewsba és 26 diákot pedig a UCL-re. A http://www.msinst.org/hu/the-numbers/ offers-2012-2013 internetes oldalon folyamatosan frissítjük a felvett diákok listáját. A hírlevél aktuális számában idei diákjaink mesélnek arról, hogy hogyan készültek az egyetemi felvételire és hogy a Milestone hogyan segített nekik a felkészülési folyamatban (2. oldal). A hírlevél második részében volt diákjaink számolnak be egyetemi tapasztalataikról (7. oldal). A hírlevél záró oldalain a Milestone két fontos kezdeményezésével – a könyvtárprojekttel és az irodánkban létrehozott kiállítótérrel – foglalkozunk. Mindez természetesen csupán töredéke annak, ami a Milestone Intézetben nap mint nap történik. Ha felkeltettük az érdeklődésedet, kérjük, látogass el a Milestone egy hónappal ezelőtt teljesen megújult internetes oldalára, amely folyamatosan friss hírekkel és információkkal szolgál. Üdvözlettel,
Christoph Gottstein, szerkesztő
!
Diákjaink Beszámolói Interjú Weisz Gellérttel, a Milestone tanulmányi ösztöndíjasával Az elért eredményeid közül melyikre vagy a legbüszkébb? 2012-ben bronzérmes lettem a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián. Ha valaki esetleg még nem hallott róla, az Informatikai Diákolimpia a világ legrangosabb középiskolai informatikaversenye. Milyen segítséget nyújtott neked a Milestone az egyetemi jelentkezésben? A Milestone-tól kaptam tanácsot azzal kapcsolatban, hogy milyen egyetemekre jelentkezzem, és hogy hogyan írjak minél meggyőzőbb motivációs levelet. Emellett a Milestone-nál készültem fel az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgákra is, így például az angol nyelvvizsgára, a tantárgyi felvételikre és a személyes elbeszélgetésekre is. A felkészülés során a legfontosabb cél a magyar és az angol oktatási rendszer közötti különbségek áthidalása volt. Mit szeretsz leginkább a Milestone-nal kapcsolatban? Szerintem a Milestone igazi különlegessége az egyedülálló légkör. Mivel az itt dolgozók hasonló utat jártak be ahhoz, mint amilyenre én is készülök, pontosan tudják, hogy mire van szükségem, és hogy hogyan segíthetnek a céljaim elérésében. Onnantól kezdve, hogy bekerültél a Milestoneba, mindig te vagy az első. Ha bármilyen problémád adódik – például lezárják a repteret a cambridge-i felvételid előtt egy nappal, ahogy ez az esetemben meg is történt –, a Milestone mindent megtesz azért, hogy a probléma a lehető legrövidebb időn belül megoldódjon. Milyen szakra jelentkeztél és miért pont oda? Informatika–matematika szakra jelentkeztem, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy mindig is lenyűgözött az az óriási logikai kihívást jelentő kreatív folyamat, amelynek során a kódsorokból egyszer csak egy használható számítógépes program áll össze. Mik a terveid az egyetem utánra? Egyrészt nagyon érdekel a kutatás, másrészt szívesen dolgoznék informatikai cégnél is. Már nagyon várom az egyetemi éveket, és azt remélem, hogy az egyetem alatt olyan új ötletekkel és impulzusokkal fogok találkozni, amik előrelendítik a karrieremet. (Gellértet az interjú elkészülte után nem sokkal értesítették a cambridge-i Churchill College-ból, hogy felvételt nyert informatika szakra.)
2
Diákjaink az önkéntes munkáról Nyilas Gergő – „Az ember apafiguraként is jól érezheti magát...” A Máltai Szeretetszolgálatnál végzett önkéntes munkát eddigi életem legmegrázóbb és egyben legfelemelőbb tapasztalatának tartom. Egy szociális otthonban dolgozom, ahol olyan családok élnek, akiknek egyébként nem lenne fedél a fejük fölött. Az önkéntesek általában a kisebb munkákba segítenek be. Karácsonykor például a gyerekeknek csomagoltunk ajándékokat. Amint eljön a nyár, illetve megjavul az idő, sokféle különböző programot tartunk – kirándulni megyünk vagy ki a játszótérre a Népligetbe. Néha az is előfordul, hogy segítünk a gyerekeknek megírni a házi feladatot. Az otthonban sajnos nem minden szülő adja meg a gyerekeinek azt a törődést, amit igényelnének. Fiúként főleg a fiúk keresik a társaságomat – mivel én sokat foglalkozom velük és idősebb vagyok náluk, egyfajta apafigurát látnak bennem. Azért említettem korábban, hogy az önkéntes munka életem legmegrázóbb tapasztalata, mert borzasztó érzés szembesülni azokkal a körülményekkel, amik között ezek a gyerekek élnek. Egyik otthonból költöznek a másikba, ráadásul azt a szülői szeretetet sem kapják meg, ami számomra gyerekként természetes volt. Ugyanakkor ez teszi az önkéntes munkát egyben felemelővé is, mert nagyon sok szeretetet kapok a gyerekektől azért a szeretetért cserébe, amit tőlem kapnak. És persze nagyon sok másfajta program is van – például az új önkéntesek tiszteletére szervezett vacsora és a karácsonyi vacsora. Nagyon szeretek a Máltainál dolgozni, mert az ottani önkéntességet igazából nem is munkaként élem meg – amikor a gyerekekkel játszom, egy kicsit én is újra gyerek lehetek. Vész Barbara – „Végre az orvosok oldaláról is megismerhettem a kórházat” Szakmai tapasztalatot szerettem volna szerezni, ezért jelentkeztem önkéntesnek a budapesti II. Belgyógyászati Klinika endokrinológiai szakrendelésére. Az osztályon amellett, hogy betegekkel foglalkozhattam, elkísérhettem az orvosokat különböző vizsgálatokra is. Voltam például viziteken, MRI-vizsgálaton, biopszián, endoszkópián és ultrahangos vizsgálaton is. Nagyon érdekes volt személyesen is látni azokat a dolgokat, amikről korábban csak biológiakönyvekből tanultam. Megnyugtató volt, hogy semmiféle undort nem éreztem a különböző testnedvek miatt, de ez persze csak úgy derülhetett ki, hogy személyesen megtapasztalhattam ezt a helyzetet. Az önkéntesség másik fontos hozadéka az volt, hogy megértettem, milyen fontos szerepet játszanak az ápolók a betegellátásban. Úgy gondolom, hogy ennek a tapasztalatnak köszönhetően jobban fogom értékelni a munkájukat, amikor én is orvosként dolgozom majd. Emellett önkénteskedtem az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Csecsemő Osztályán is, ahol a legfontosabb feladatom a kisgyerekekről való gondoskodás volt. Egyrészről óriási felüdülés volt a sok aranyos kisbabával foglalkozni, másrészről viszont nehéz volt megbirkózni a gondolattal, hogy néhányan már ilyen fiatalon halálos betegségben szenvednek. Összefoglalva úgy gondolom, az önkéntes munka nagyon sokat segített abban, hogy megismerjem az orvostudomány mindennapi oldalát, és most már egészen biztos vagyok benne, hogy később én is ezzel szeretnék foglalkozni.
3
Diákjaink az önkéntes munkáról Anheuer Kristóf – „Egy hónapon keresztül szárnyaltam a Lufthansánál” Érettségi után úgy döntöttem, hogy szeretnék szakmai tapasztalatot szerezni. Egyrészt úgy gondoltam, hogy a tapasztalat hasznos lehet az egyetemi jelentkezéshez, másrészt pedig korábban soha nem dolgoztam, és szerettem volna valami újat kipróbálni. Mivel gazdasági szakra készültem, nagyon örültem, amikor kiderült, hogy felvettek egy egyhónapos szakmai gyakorlatra a Lufthansához. Különösebb elvárásaim nem voltak – szerettem volna megismerkedni a szakma alapjaival és többet megtudni erről az iparágról. A főnökömnek köszönhetően több részleg mindennapi munkájába is betekintést nyerhettem. Voltam a pénzügyön, a HR-en, a marketingosztályon és az árképzéssel és jegyeladással foglalkozó részlegen, aztán végül a regionális csapatnál kötöttem ki. Végeztem különböző adminisztratív feladatokat, segítettem prezentációkat összeállítani, és beengedtek különböző megbeszélésekre is. Sok érdekeset tudtam meg például a Lufthansa és az utazási irodák kapcsolatáról. Az ügynökök minden eladott jegy után pontokat kapnak, amiket különböző ajándékokra válthatnak be, így például kávéfőzőre, repülőjegyre vagy ruhákra. Minél több jegyet adnak el, annál több pontot vásárolhatnak le. Azt is megtapasztalhattam, hogy ha egy multinacionális vállalatnál dolgozik az ember, akkor úgy érzi, hirtelen egy nagy család része lett. És persze a biztonságos állás, az ingyen kávé, a karácsonyi bónusz és a sok-sok utazás mind javítanak az ember közérzetén… Dravecz Niki – „Megtudtam, hogyan készülnek a gyógyszerek” Mivel molekuláris biológia szakra készülök Angliába, mindenképpen szerettem volna megtudni, hogyan is tölti a napjait valójában egy biológus. A szüleim mindketten a Richter Gedeon Gyógyszergyárnál dolgoznak, így az ő segítségükkel találtunk egy mentort a Richternél, aki foglalkozott velem. A mentorom molekuláris biológiával foglalkozott, és megismertetett az ezen a területen használatos legfontosabb technológiákkal. Megtudtam például, hogyan klónoznak DNS-szakaszokat, vagy hogy hogyan ültetnek be úgynevezett plazmidokat – azaz gyűrű alakú DNS-molekulákat – baktériumokba, illetve akár eukarióta sejtekbe (azaz fejlettebb élőlények sejtjeibe) is. A laboratóriumban több különböző analitikai eljárással is megismerkedtem – megtanultam például, hogy hogyan kell megvizsgálni a DNS-minták tisztaságát, és hogy hogyan lehet elválasztani egymástól a DNS bázispárjait elektoforézis segítségével. Nagyon érdekes volt látni, hogy a kísérletsorozat végén a molekulák egy része UV-fényben fluoreszkált az általunk beléjük fecskendezett DNS-darab által termelt zölden fluoreszkáló fehérje miatt. A szakmai gyakorlat emellett lehetővé tette számomra azt is, hogy közelebbről is megismerkedjem a gyógyszeriparral és a gyógyszerek elkészítésének folyamatával. A tanulmányaim során egész biztosan jól fog jönni az, hogy a Richternél több különböző laboratóriumi berendezés működtetését is megtanultam.
4
Hogyan zajlanak a milestone-os szemináriumok? Két diák beszámolója Széman Réka – Gazdaság és menedzsment, ahogy a Harvardon tanítják A Milestone Gazdaság és menedzsment szemináriuma a Harvard közgazdaság szakán összeállított üzleti esettanulmányokon alapul. A szemináriumon megismerkedhettem a stratégiai döntéshozatalhoz, a piackutatáshoz, a munkaerő- és változásmenedzsmenthez, valamint a szervezeti viselkedéshez kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal. Az egyes esettanulmányok keretében különböző vezetők helyébe képzeltük magunkat, és a fő feladatunk az volt, hogy a rendelkezésünkre álló iszonyatos mennyiségű információt rendszerezzük és kielemezzük. A tanulás csapatokban folyt, ahol a szabad ötletelési fázisban különböző problémákat és alternatívákat beszéltünk át. A csapatokban mindenki kivette a részét a közös gondolkodásból – különböző szemszögekből elemeztük a problémákat és mindig igyekeztünk a lehető legjobb megoldást megtalálni. Végig az esettanulmányban megadott információra kellett támaszkodnunk és úgy kellett gondolkodnunk, mintha mi lennénk az adott cég vezetői. Az egyik kedvenc esettanulmányom az IKEA amerikai bútorpiacra történő belépéséről szólt. Ez az esettanulmány azért volt különösen érdekes, mert olyan vállalati struktúrát kellett találnunk, ami sikeresen működhet az amerikai viszonyok között is. Azért profitáltunk különösen sokat a szemináriumból, mert az esettanulmányok valódi cégekről és valódi cégek valódi problémáiról szóltak, ami lehetővé tette számunkra, hogy reális betekintést nyerjünk a cégvezetők világába. Bogár Gréti – Irodalomóra angolszász perspektívából Nagyon sok oka van annak, hogy miért nyűgöz le az irodalom, de a legfontosabb talán az, hogy az olvasó szinte bárhogyan értelmezheti az irodalmi műveket a társadalmi és történelmi hátterétől, az iskolázottságától, sőt akár a pillanatnyi hangulatától függően. Ezért is örültem különösen, amikor megtudtam, hogy a Milestone egyik amerikai munkatársa irodalmi szövegolvasás szemináriumot fog tartani. A szeminárium új perspektívákat nyitott számomra az irodalomtörténet egészének és egyes korszakainak értelmezésében. A magyar iskolarendszerben a legtöbben az irodalmi szövegeknek csak egy bizonyos olvasatát és értelmezését tanulják meg. Amikor a szemináriumon angol nyelven, az angolszász kultúra felől közelítve olvastunk újra bizonyos klasszikus műveket, olyan tudásra tettem szert, amilyet semmilyen más módon nem szerezhettem volna meg. Az órákon nagyon sokféle szöveggel foglalkoztunk az orosz realizmustól kezdve a modernség irodalmán keresztül egészen a kortárs angol nyelvű prózáig, és arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi köti össze egymással és mi választja el egymástól a különböző korszakokban keletkezett műveket. A szeminárium különleges és nagyon érdekes élmény volt számomra, és remélem, hogy a következő évek során is folytatódik majd.
5
IskolaTérkép 2012/2013 Az alábbi térképen az idei tanév milestone-os diákjainak iskoláját tüntettük fel. Az iskolák neve mellett az adott iskolából érkező diákok száma szerepel.
6
Végzett Diákjainktól Végzett diákjaink beszámolóiban sok mindenről szó esik az egyetemi élettel kapcsolatban – a tanulástól a szabadidős programokon és a diákszervezeteken keresztül egészen a különböző egyetemi hagyományokig. Szijártó Imre – Kelet-Európáról Londonban A University College London (UCL) a világ egyik legjobb egyeteme. Az itt található Szlavisztikai és Kelet-európai Tanulmányok Központja (School of Slavonic and East European Studies – SSEES), amely az ország vezető intézményének számít, ideális választás azok számára, akik a társadalomtudományok és különösen a közép- és kelet-európai régió iránt érdeklődnek. Én a politológia és kelet-európai tanulmányok szakra járok. A hallgatóság nagyon sokszínű – érthető módon viszonylag sok a kelet-európai, de vannak dél-amerikai és délkeletázsiai évfolyamtársaim is. A szak azért is különösen érdekes számomra, mert ebben a semleges környezetben kiegyensúlyozottabb képet kaphatok Magyarországról. Az egyik választható órámon, amelynek a témája Kelet-Európa történelme, különböző esszétémák közül választhattunk. Írhattunk például arról, hogy mennyire volt igazságos a trianoni békeszerződés vagy összehasonlíthattuk a magyarországi Nyilaskeresztes Pártot a romániai Vasgárdával. Ráadásul az egyetemi könyvtár nagyon jól el van látva magyar szépirodalommal is, ami különösen hasznos, ha éppen hiányzik az anyanyelvem. Fatér Alexa – Ugrás a középiskolából az egyetemi szintű matematikába A várakozásaimmal ellentétben az egyetemi tantárgyaim közül a matematika bizonyult a legnehezebbnek. Mivel középiskolában soha nem okozott gondot a matek, úgy gondoltam, az egyetemen a keményebb elvárások ellenére ugyanez lesz a helyzet. Aztán az első órákon szembesültem azzal, hogy a különböző nyelvekben különböző nevezéktant használnak – még a matematikában is. Ezen még viszonylag könnyen túljutottam, de aztán az is előfordult, hogy a tanárom valami olyat magyarázott, amiből én egy szót sem értettem, miközben a többiek gond nélkül követték az órát. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az angliai középiskolákban – a közhiedelemmel ellentétben – a diákok magasabb szinten tanulják az integrálást és a deriválást, mint Magyarországon. Az persze megesik, hogy nem tudják, miért is kell éppen az adott módszert használni, de a gyakorlatban általában mégis jól alkalmazzák őket. Emiatt eleinte úgy éreztem, óriási hátrányból indulok, de azóta szerencsére sikerült felzárkóznom. A legnagyobb nehézséget azt jelenti, hogy az órákon legtöbbször a feladatmegoldásra koncentrálunk és nem arra, hogy miért pont úgy kell megoldani a feladatokat, ahogy. Ilyenkor néha nehéz befogadni az összes információt és nem elveszni a részletekben. Ennek ellenére örülök, hogy matematika szakra is járok, és sok örömet találok benne.
7
Hamza Zoltán – London felett az ég Én a UCL-en tanulok asztrofizikát. A szak nagyon jó. Az első évben főként a fizika és a matematika alapjaira épül a tananyag, és a fő cél az, hogy megértsük az asztrofizika legfontosabb alapelveit. A kedvenc órám a hétórás labor, amit az egyetem csillagvizsgálójában, a University College Observatoryben (ULO) tartanak minden héten. Ezen az órán az úgynevezett Fry-teleszkóp működésével ismerkedünk meg, ami 150 évvel ezelőtt készült el. Emellett egyénileg is végzünk különböző kísérleteket – elemeztük már például a Szaturnusz mágneses mezőjét, rádióteleszkóppal vizsgáltunk pulzárokat, és kategorizáltunk csillagokat. A kísérletek közben előfordul, hogy a tanárok nehéz kérdéseket tesznek fel, amiknek a megválaszolásához alapos kutatómunkát kell végezni az adott területen. Ezek a kérdések különösen izgalmasak és lehetőséget adnak a megszerzett tudás alkalmazására. Emellett a tanáraink arra is biztatnak minket, hogy ha kérdésünk adódik, forduljunk a „kollégákhoz”, mert előfordulhat, hogy ők már gondolkoztak ugyanazon a problémán és sikerült kitalálniuk a megoldást. Ezek a beszélgetések nagyon hasonlítanak arra, amikor tapasztaltabb tudósok vitatnak meg egy-egy kérdést. A kísérletek után persze minden alkalommal részletes jegyzőkönyvet kell írnunk, ami nagyon fárasztó és hosszadalmas feladat, de közben megtanuljuk, hogy hogyan prezentáljuk az eredményeinket és hogyan osszuk meg őket a tudományos közösség többi tagjával. Mindent összevetve nagyon meg vagyok elégedve az egyetemmel, mert itt a hobbim a munkám és a munkám a hobbim. Molnár Andris – Vitaklub Durhamben valódi politikusokkal Durhamben annyi diákszervezet és klub működik, hogy szinte lehetetlen, hogy ne találjon az ember az érdeklődésének megfelelőt. A választék óriási. Az egyetem egyik legismertebb diákszervezete a Durham Union Society nevű vitaklub, amelyet közel kétszáz éve alapítottak és sokféle különböző hagyománnyal rendelkezik. A vitaklubnak saját, gyönyörűen berendezett vitahelyisége van, és az egyetemi klubok között egyedülálló módon külön bárja is. A klub minden pénteken vitaestet szervez, amelyre hat vendéget hívunk meg – befolyásos politikusokat, tudósokat és szakértőket, akik valamilyen különösen megosztó témáról vitatkoznak. Emellett vannak olyan programok is, ahol bárki becsatlakozhat a vitába, ami a beszédkészség fejlesztésére is lehetőséget ad. A legsikeresebb diákklubok közé tartozik az ENSZ Modell Egyesület is, amelynek több mint száz tagja van. Ebben a tanévben tíz diák fogja képviselni Durhamet a London School of Economicson tartott Nemzetközi ENSZ Modell Konferencián, amely a legnagyobb ilyen rendezvény a világon. Emellett vannak különböző sportklubok is – lehet például evezni, teniszezni, golfozni és úszni, hogy csak néhányat említsek. A legtöbb klub rendszeresen tart különböző programokat, ahol a tagok a legfrissebb politikai eseményeket vitatják meg egymással vagy egyszerűen csak megnéznek egy focimeccset. Ezekben a klubokban a diákok fejleszthetik a különböző képességeiket, új élményekkel gazdagodhatnak, sőt lehetőségük van arra is, hogy különböző tisztségekre – akár elnöki tisztségre is – pályázzanak. Az egyetemi klubokban betöltött tisztségek később jól mutatnak az ember önéletrajzában…
8
Bánhalmi Bence – A győzelmet Cambridge-ben sem adják könnyen A cambridge-i diákok életében fontos szerepet játszik a sport – különösen az evezés, amivel előbb vagy utóbb szinte mindenki megpróbálkozik. Cambridge-ben sok minden különleges, köztük az evezés is. Ennek az oka egyrészt az, hogy a diákok általában nem töltenek két hónapnál hosszabb időszakot egyhuzamban az egyetemen, abban a két hónapban viszont mindennek a tanulásról kell szólnia. Másrészt viszont az evezősklubokat a diákok szervezik saját maguknak, aminek köszönhetően a csónakházban mindig nagyon jó a hangulat. Az edzők és a csapatkapitányok – akik az egyetem felsőbb éves diákjai közül kerülnek ki – az edzések mellett különböző társasági eseményeket is szerveznek, például vacsorákat és bulikat, így az evezősök között igazi csapatszellem alakul ki. Az evezősklub éves vacsorája az egyik legfontosabb esemény az egyetem életében. A rendszer másik nagy előnye az, hogy mindenki kiválaszthatja a neki megfelelő szintet. Vannak olyan csapatok, akik csak heti kétszer edzenek, és vannak olyanok is, akik heti kilencszer. A legfontosabb evezősverseny neve „bumps”, ahol tizennyolc hajó versenyez egymással, és a cél az, hogy a csapat beérje az előtte haladó hajót, még mielőtt őket érnék be hátulról. Ezek a versenyek egyszerre borzasztóan kimerítőek és nagyon szórakoztatóak. Egyszer beszélgettem az egyetem egyik volt diákjával, aki a Cambridge–Oxford regattára is kijutott, ami Európa leglátogatottabb evezősversenye. Ő azt mesélte, hogy a „bumps” rajtvonalán ülni sokkal félelmetesebb élmény volt, mint az Oxford elleni verseny… Harsányi Rozi – St. Andrews őrült skót hagyományai A St. Andrewsban alakuló „egyetemi családokban” évekre szóló barátságok születnek – amellett, hogy sok vicces élménnyel is gazdagítják az embert. Az egyetemi szülők harmad- és negyedéves egyetemisták, akik a tanév elején „örökbe fogadják” a gólyákat. Akiket ugyanazok a szülők fogadnak örökbe, egymás testvérei lesznek. A szülők feladata, hogy programokat szervezzenek a gyerekeiknek, és hogy a mazsolahétvégét felejthetetlen élménnyé tegyék számukra. Az október végén megtartott mazsolahétvége a tanév egyik legnagyobb eseménye. A mazsolahétvége első napján a „gyerekek” elmennek az „anyjukhoz” reggelizni vagy teázni és különböző játékokat játszani. Ezután az „apák” általában bulit szerveznek, hogy a „gyerekek” egy pillanatra se maradjanak program nélkül. A hétvége második napján az anyák ízléstelenebbnél ízléstelenebb ruhákba öltöztetik a gyerekeket, akiknek ebben a szerelésben kell elmenniük az apjukhoz és „mazsolaajándékot” adni nekik (ami hagyományosan fél kiló mazsola volt, manapság általában inkább egy üveg bor). A gyerekek az apjuktól cserébe valamilyen – általában nehéz és formátlan – tárgyat kapnak, amire egy speciális latin mondás van ráerősítve. Ezután már csak a mazsolahétvége csúcspontja és lezárása következik – a világ legnagyobb borotvahab-csatája az egyetem udvarán.
9
KönyvtárProjekt
10
Budapesten nem mindig egyszerű feladat angol nyelvű szakirodalmat találni. Az egyetlen kiterjedt angol nyelvű gyűjteménnyel a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtára rendelkezik. Sajnos olyan könyvtár egyelőre nem létezik azonban, ahol a magyar középiskolások magyarra nem lefordított szakkönyveket olvashatnának, illetve ahol a nyelvtudásuk és kutatói készségeik fejlesztése érdekében eredetiben ismerkedhetnének meg fontos művekkel.
A Milestone Intézet fontos feladatának tartja, hogy lehetővé tegye a magyar diákok számára a felkészülést az angolszász világ vezető intézményeiben folytatott egyetemi tanulmányokra, ezért nagy erőkkel dolgozik angol nyelvű könyvtárának kiépítésén. A magánszemélyektől és a Közép-európai Egyetem Könyvtárától érkezett nagylelkű adományoknak köszönhetően már számos alapmű megtalálható a könyvtárunkban. Reméljük, hogy volt diákjaink, szüleik és magánadományozók segítségével tovább tudjuk bővíteni ezt a gyűjteményt. Ahogy a képeken is látható, a szünetben Budapestre érkező volt diákjaink már elkezdték tanulóhelyiségként használni a Milestone könyvtárát. Ezekben a különösen intenzív tanulási időszakokban a könyvtár a diákok igényei függvényében folyamatosan – akár egész éjszaka is – nyitva tart. Ha van olyan könyve, amelyről úgy gondolja, hogy hasznos lenne az angliai egyetemi tanulmányaikra készülő diákjaink számára, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk.
KépzőMűvészeti Kiállítás
11
Karácsony előtt befejeződött az előtérből balra nyíló helyiség kiállítóteremmé történő átalakítása, amelynek keretében többek között professzionális világítástechnikát szereltünk fel a művek kiállításához. A kiállítóterem fő célja, hogy közelebb hozzuk a kultúrát – ezen belül pedig elsősorban a kortárs magyar képzőművészetet – a diákjainkhoz. A Milestone Intézet néhány havonta mindig újabb művészt fog felkérni arra, hogy állítsa ki a képeit ebben a térben. Első kiállítónk Káldi Katalin, aki Nürnbergben és Budapesten tanult festészetet. Káldi Katalin festményei általában szinte egytónusúak. A vásznat strukturált alapréteg borítja, amelyből finoman tűnik elő az ábrázolt tárgyak képe. A texturált felületek bársonyra és kordbársonyra emlékeztető, sajátosan tükröződő hatást keltenek. Káldi festményei a mindennapi élet tárgyait örökítik meg, amelyeket a művész gyakran párokban vagy csoportosan ábrázol – üres térben, a megszokott közegükből kiemelve. Kálditól távol áll a hatásvadász vizualitás: az absztrakt és a figuratív festészet elemeit ötvöző munkái visszafogottságot, befelé fordulást, titokzatosságot sugároznak. Káldi Katalin műveit hamarosan újabb kiállítás követi.
A kiálltás a Kisterem Galéria közreműködésével kerülhetett megrendezésre, kurátor Ligetfalvi Gergely. Stay tuned for more! © MILESTONE INTÉZET 2013
