Mikroökonómia előadás
Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
[email protected]
Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány százalékkal változik a termék keresett mennyisége (rendszerint ellentétes irányban). Jele: η
x %-os változása ηx = px %-os változása ha | ηx | > 1, azaz ha ηx < -1 → árrugalmas (pl. ha sok a helyettesítő termék) ha | ηx | = 1, azaz ha ηx = -1 → egységnyi árrugalmasságú ha | ηx | < 1, azaz ha -1 < ηx < 0 → árrugalmatlan (pl. létszükségleti javak) Szélsőséges esetek: ha ηx = 0 → tökéletesen árrugalmatlan ha ηx = ∞ → tökéletesen árrugalmas
Árbevétel alakulása a rugalmasságtól függően Ha a kereslet árrugalmas (azaz ha 1%-os árcsökkentés esetén a keresett mennyiség 1%-nál jobban nő), akkor árcsökkentés hatására nő az árbevétel.
Ha pedig a kereslet árrugalmatlan (azaz ha 1%os árnövekedés esetén a keresett mennyiség 1%-nál kevésbé csökken), akkor áremelés hatására nő az árbevétel.
px
rugalmasság = -∞ η> 1
felezőpontnál η= 1
rugalmasság csökken
η< 1 rugalmasság = 0 x
Jövedelemrugalmasság A kereslet jövedelemrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a fogyasztó jövedelme, akkor a piacon hány százalékkal változik egy adott termék keresett mennyisége. Jele: ε
x %-os változása εx = I %-os változása
ha
ha
εx ≥ 0 → normál jószág ha
0 < εx < 1 → szükségleti cikk
ha
1 < εx → luxuscikk (vagy: superior jószág)
εx < 0 → alacsonyabbrendű jószág (inferior jószág)
Keresztár-rugalmasság A kereslet kereszt-árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik egy termék (y) ára, akkor a piacon hány százalékkal változik meg egy másik termék (x) keresett mennyisége. Jele: η
ηx,y =
x %-os változása py %-os változása
ha ηx,y > 0 → egymást helyettesítő termékek ha ηx,y = 0 → független termékek ha ηx,y < 0 → egymást kiegészítő termékek
Példák igaz-hamis állításokra és feleletválasztós tesztkérdésekre
(41/4) Ha a keresleti görbe rugalmas szakaszán működő vállalat árat csökkent, akkor a bevétele nőni fog. (41/5) Egy súlyosan cukorbeteg ember számára az inzulin kereslete rendkívül rugalmatlan. (42/5) Ha „A” és „B” termék egymást kiegészítő termékek, akkor a a) jövedelemrugalmasságuk pozitív b) jövedelemrugalmasságuk negatív c) kereszt-árrugalmasságuk pozitív d) kereszt-árrugalmasságuk negatí
(42/7) Ha „Y” termék kereslete egységnyi árrugalmasságú, akkor az ár csökkenése a) növeli az árbevételt b) csökkenti az árbevételt c) nem változtatja meg az árbevételt d) a helyettesítő termék árbevételét növeli
További példák feleletválasztós kérdésekre
(42/8) Ha egy termék árának növekedése az összes bevétel csökkenését okozza a termelőnél, akkor a termék iránti kereslet árrugalmasságának abszolút értéke a) egységnyi b) nulla c) 1-nél nagyobb d) 1-nél kisebb (42/9) János bácsi havonta ugyanannyi pénzt költ gyógyszerekre, függetlenül azok árának alakulásától. János bácsi gyógyszer iránti kereslete eszerint a) árrugalmas b) árrugalmatlan c) egységnyi jövedelemrugalmasságú d) egyik válasz sem helyes
Fogyasztói és termelői többlet Fogyasztói többlet: (Pmax - P*) · Q*
CS = 2 Termelői többlet: (P* - Pmin) · Q*
PS = 2
P Pmax fogyasztói többlet
P* termelői többlet
Pmin Q*
Q
Számítási példa (43/1) Az alma piacán a kereslet és kínálat a következő függvényekkel írható le: QD = 6100 – 50p és QS = 100p – 2000 a) Mennyi lesz az egyenúlyi ár és mennyiség a piacon? b) Ábrázolja a keresleti és kínálati függvényeket, és határozza meg a fogyasztói és termelői többletek értékét! c) A tavaszi fagyok következtében az alma kínálata csökkent, minden egyes áron az eddigieknél 900kg-mal kevesebb visznek piacra a termelők. Határozza meg az új egyensúlyi árat! d) Határozza meg a kereslet árrugalmasságát a régi és az új egyensúlyi ár közötti tartományban! e) Hogyan alakult a termelők bevétele az időjárásváltozás következtében?
A termelési függvény alakja Q (termelés)
Q1 K (tőke)
L1
K1
L (munka)
Technikailag hatékony termelési eljárás: amelynél az inputtényezők egyetlen egysége sem „pazarlódik el”
Gazdaságilag hatékony eljárás: a technikailag hatékony eljárások közül az, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költséggel valósítja meg, vagy: az adott költségszint mellett a legmagasabb kibocsátást biztosítja.
Q
K
K=K0
L
Rövid távú (parciális) termelési függvény: a felhasznált termelési tényezők közül csak az egyik tényező felhasznált mennyisége változik, a másik tényező mennyisége változatlan.
Parciális termelési függvény, határtermék, átlagtermék Q
I
II
III
IV
A munka határterméke: megmutatja, hogy hogyan változik az össztermelés, ha a változó input egy egységnyivel nő (pl. egy újabb munkás dolgozni kezd). MPL = ∆Q / ∆L = dQ / dL
L
APL MPL
MPL APL
A munka átlagterméke: az egy dolgozóra jutó átlagos APL kibocsátás. APL = Q / L nő nő
csökken csökken
L
MPL
Az inputtényezők termelési rugalmassága Tegyük fel: a munka a változó inputtényező, a tőke változatlan A munka termelési rugalmassága
εL
∆Q / Q =
——
∆L / L
a kibocsátás %-os változása =
————————— a munka %-os változása
∆Q L = —— • —— Q ∆L
∆Q L = —— • —— ∆L Q
1 = MPL • —— APL
Példák igaz-hamis állításokra Amikor a munka (változó inputtényező) határterméke növekszik, akkor az átlagterméke is biztosan növekszik.
Amikor a munka (változó inputtényező) határterméke csökken, akkor az átlagterméke is biztosan csökken.
Amikor a parciális termelési függvénynek inflekciós pontja van, akkor az átlagtermék maximális.
Amikor a parciális termelési függvényt az origóból húzott sugár felülről érinti, akkor a határtermék egyenlő az átlagtermékkel.
Amikor a munka (változó inputtényező) termelési rugalmassága negatív, akkor a parciális termelési függvény negatív meredekségű.
Amikor a parciális termelési függvény maximális, akkor a munka (változó inputtényező) határterméke minimális.
Amikor a parciális termelési függvény maximális, akkor a tőke (állandó inputtényező) átlagterméke is maximális.
Számítási példa Egy vállalat parciális termelési függvénye: Q(L) = 120L + 6L2 – L3 Töltse ki az alábbi táblázatot!
A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége
Gazdasági profit
Explicit
Implicit
Gazdasági
költség
költség
profit
Számviteli költség
Amorti-
Normál
záció
profit Számviteli profit
A mikroökonómiában a költség- és profitfüggvények mindig gazdasági költséget és gazdasági profitot ábrázolnak!
Példák igaz-hamis állításokra és feleletválasztós tesztkérdésekre (47/4) A gazdasági költség nem tartalmazza a normál profitot. (47/5) Gazdasági profitra egy vállalkozás akkor tesz szert, ha bevételei meghaladják a számviteli költség és a normál profit összegét. (48/4) Az elszámolható implicit költséget más néven amortizációnak hívjuk. (47/3) Amennyiben egy vállalkozás számviteli költsége 820 ezer forinttal kisebb, mint a teljes bevétele, akkor a) a gazdasági profitja legalább 820 ezer Ft b) az implicit költségek összege 820 ezer Ft c) biztosan realizál gazdasági profitot d) egyik fenti válasz sem helyes
Számítási példa 1. Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!
Számítási példa (51/8) Érdemes-e Kovács úrnak egy vállalkozást elindítania, ha a következő információk ismertek. Kovács úr a jelenlegi munkahelyén 156 ezer Ft/hó keres, de ezt az állását a az új üzlet beindításakor fel kellene adnia. Az üzlethelyiség várható bérleti díja: 23 ezer Ft/hó. Az üzletberendezése 1,5 millió Ft, amit öt évig nem kíván lecserélni. Rezsire havonta 18 ezer forintot kellene költenie. Nyitáskor 800 ezer Ft értékű árut kellene a boltban elhelyeznie. Úgy gondolja, hogy az első évben az árbevételből, amit 5,3 millió forintra kalkulál, árufeltöltésre 400 ezer forintot fog fordítani. Ezt az árumennyiséget évvégéig biztosan el tudják adni. A vállalkozáshoz a kezdőtőkét 20%-os kamatozású értékpapírjainak eladásából teremti elő. a) Számítsa ki a különböző költségeket (explicit, implicit, számviteli és gazdasági) és profitnemeket (normál, gazdasági és számviteli) az első évre vonatkozóan! b) Mit tanácsolna Kovács úrnak, ha olyan luxus berendezést kívánna vásárolni az üzletbe, amely ötször drágább, mint az első kalkulációban szereplő?
