Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18.
A keynesiánus pénzpiac • A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! – Rögzített nominálbérek mellett a profitmaximumot biztosító árszínvonal a munkapiacon alakul ki
• Szintén exogén a reáljövedelem és a pénzkínálat, valamint az inflációs várakozások S M L (Y, i, π e ) = P Az egyensúlyt csak a kamatláb mozgása képes megteremteni!
Az LM-görbe • A pénzügyi egyensúly adott reálpénzállomány mellett a reáljövedelem és a kamatláb függvénye • Csak meghatározott reáljövedelem-kamatláb kombinációk eredményeznek a az exogén reálkínálattal megegyező pénzkeresletet • “Az LM-görbe a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat megegyezik.” [Meyer-Solt, 190. old.] • Az egyensúly az értékpapírpiac közvetítésével alakul ki
Hatásmechanizmus Növekvő reáljövedelem
A pénz- és tőkepiaci egyensúly szimultán alakul ki. Az értékpapírpiaci vétel vagy eladás egyben a pénzkereslet csökkenését vagy növekedését jelenti.
Növekvő pénzkereslet
Pénzpiac Tőkepiac
Kötvényértékesítés
Túlkínálat
A jövedelem és a kamatláb azonos irányban változik.
Árfolyam-csökkenés
Kamatláb-emelkedés
Az LM-görbe i LM
∂i >0 ∂Y Y
A pénzkínálat bővülése 1. A nominális pénzkínálat növekszik 2. A szereplők által tartott pénzmennyiség magasabb az optimálisnál 3. A felesleget értékpapírokba fektetik 4. Tőkepiaci túlkereslet J PV = 5. Az árfolyamok emelkednek r 6. A kamatláb csökken 7. Az LM-görbe lefelé mozdul
A pénzkínálat bővülése i LM LM’
i i’
YO
Y
Az árszínvonal növekedése 1. A forgalomban lévő pénz reálértéke csökken 2. A korábban optimális reálpénzmennyiség csak magasabb nominális pénzkészlettel biztosítható 3. A szereplők értékpapírokat adnak el 4. Tőkepiaci túlkínálat J PV = 5. Az árfolyamok esnek r 6. A kamatláb növekszik 7. Az LM-görbe felfelé mozdul
Az árszínvonal növekedése i
LM’
LM
i
YO
Y
Az IS-LM rendszer IS
jövedelmi alkalmazkodás árupiac
i∗
Y∗
LM
pénzpiac kamatláb alkalmazkodása
i
Y
Nem egyensúlyi helyzetek i
IS
II. Áru- és pénzpiaci túlkínálat
III. Árupiaci túlkereslet Pénzpiaci túlkínálat
LM
I. Árupiaci túlkínálat Pénzpiaci túlkereslet
IV. Áru- és pénzpiaci túlkereslet
Y
Az egyensúly kialakulása i
IS
LM
2. 4. 3.
1.
X X
Az alkalmazkodás az LM-görbe “mentén” történik.
Y
Aggregált kereslet • “Aggregált keresletnek nevezzük azt a termék és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők az adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni. Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást az aggregált keresleti függvénnyel (AD-görbe) írjuk le.” [Meyer-Solt, 216. old.] • Az árszínvonal változása közvetlenül sem a beruházásokra, sem a megtakaírtásokra nincs hatással • Az IS-görbe változatlan
Az AD-görbe • Az árszínvonal változása az LM-görbe párhuzamos eltolását eredményezi • Az eltolás következtében az IS-LM rendszer metszéspontja módosul – Megváltozik az egyensúlyi jövedelem – Megváltozik az egyensúlyi kamatláb
• A keynesiánus modellre NEM jellemző a dichotómia! • Az AD-görbe gráfja az LM-görbe eltolásával, az IS-LM metszéspontok leképezésével szerkeszthető meg
Az AD-görbe LM0
i i0
LM1
LM2
i2 IS P
AD
Y
Minél alacsonyabb az árszínvonal és a kamatláb, annál magasabb a jövedelem!
P0 P2 Y0
Y1
Y2
Y
Összefoglalás
A KEYNESIÁNUS MODELL
A keynesi modell • Adott árszint mellett a gazdasági szereplők meghatározott nagyságú keresletet támasztanak (Y) • A vállalati szektor ehhez igazítja a termelést, ami rögzített tőkeállomány mellett determinálja a foglalkoztatottságot (N∗) → Jellemzően: N∗ < NS • Rögzített nominálbérek (W0) mellett a profitmaximum feltételének csak egy árszínvonal felel meg (P∗) • VISSZACSATOLÁS: Ez az árszínvonal meghatátrozza az aggregált keresletet! → Nincs dichotómia!
A formalizált modell I (i, η ) + G0 = S (Y − T )
IS-görbe
S
M = L (Y, i, π e ) P N = N ( K 0 ,Y ) ∂Y ( K 0 , N ) W0 = ∂N P
LM-görbe
Y∗, i∗
Inverz termelési függvény Profitmaximum
P∗
A modell változói • Exogén változók – Nominális pénzmennyiség (MS) – Nominálbér (W0) – Munkakínálat (NS) és tőkeállomány (K0)
• Endogén változók – – – –
Reáljövedelem (Y) Foglalkoztatottság (N∗) Árszínvonal (P) Nominális kamatláb (i)
Logikai összefüggések Kormányzat
Áruvásárlások
Adópolitika
Összkereslet
Fogyasztási kereslet
Vissza csatolás
Nincs dichotómia! Beruházási kereslet
Kamatláb
Pénzkereslet
Reálpénzkínálat
Magatartási paraméterek
Kibocsátás
Árszínvonal
Nominális pénzkínálat
Technológia
Foglalkoztatás
Reálbér
Nominálbér
Egyensúly • A munkapiacon kialakuló árszint (kínálati) nem feltétlenül egyezik meg az aggregált kereslet megfelelő értékéhez tartozó árszínvonallal (keresleti) • Tegyük fel, hogy Pe > P 1. 2. 3. 4. 5.
Árupiaci túlkereslet A túlkereslet csak magasabb árszinten elégíthető ki Felborul a pénzpiaci egyensúly (LM-görbe eltolódik) A kamatláb emelkedése miatt az összkereslet csökken Ennek megfelelően csökken a kibocsátás is
Stabilitás • A mechanizmus biztosítja az aggregált kínálat mennyiségi alkalmazkodását • “A keynesiánus modell egyensúlya stabil, […] a gazdaság közelít az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya felé.” [Meyer-Solt, 222. old.] • Ez azonban NEM jelenti az összes piac egyensúlyát! • Ha az aggregált kereslet kisebb, mint a potenciális kibocsátás, akkor a makroegyensúly munkanélküliség mellett alakul ki!
