Mikro- és makroökonómia Externáliák és közjavak Szalai László 2016.10.07.
Externáliák • Külső gazdasági hatások – Olyan hatások, amelyek befolyásolják a termelést és a fogyasztást, de a piac nem, vagy nem megfelelően árazza azokat → Kereskedelmük lehetetlen vagy korlátozott – A fogyasztó vagy termelő döntéseit más fogyasztók és termelők döntései közvetlenül befolyásolják – Az extern hatás lehet negatív és pozitív is
• A piaci mechanizmusok csak akkor vezetnek Paretooptimális kimethez, ha nincsenek extern hatások – Ezek jelenlétében a kormányzati beavatkozás indokolt lehet
Fogyasztási externáliák • A fogyasztó optimális választását más fogyasztók vagy termelők döntései is meghatározzák • Példaként tekintsük a dohányzó (A) és nem dohányzó (B) szobatársak esetét! – A pénz mindkettejük számára hasznos jószág, de a szereplők pénzkészlete eltérő lehet – A dohányfüst hasznos jószág A számára és káros B számára – A füstmennyiség azonban nem lehet eltérő a két szereplő esetében → A tiszta levegő és a pénz között átváltás van! – A dohányzás B számára negatív extern hatásokat okoz
A dohányzás megengedett “B” szereplő pénzkészlete
dohányfüst
dohányfüst
A
B
“A” szereplő pénzkészlete
A dohányzás tiltott “B” szereplő pénzkészlete
dohányfüst
dohányfüst
A
B
“A” szereplő pénzkészlete
Egyensúly • Az egyensúly a kezdeti tulajdonviszonyok függvénye – Ha a dohányzás megengedett, akkor B tiszta levegőt “vásárol” A-tól, akinek a pénzkészlete nő – Ha a dohányzás tiltott, akkor A “megvásárolja” a levegőszennyezés jogát B-től, akinek a pénzkészlete nő – A tulajdonviszonyok átrendezése felborítja az egyensúlyt és megváltoztatja a szereplők hasznosságát! – Egyensúlyban a füst és a pénz közötti helyettesítési határarány megegyezik a két fogyasztó tekintetében – Ha a dohányfüstnek létezik ára, akkor a kimenet hatékony
Következmények • A végeredmény egészen addig Pareto-optimális, amíg a kezedeti tulajdonviszonyok egyértelműen definiáltak és az extern hatás árazható • A gyakorlati problémák a rosszul meghatározott tulajdonviszonyokból származnak – pl.: szomszédban hangoskodó gyerekek / pihenő nyugdíjasok • Melyik szereplő joga felsőbbrendű?
• A tulajdonviszonyok átrendezésével az externális hatások internalizálhatóak!
Internalizáció • Ha a tulajdonviszonyok jól meghatározottak és létezik koordinációs mechanizmus, akkor a külső gazdasági hatások termelési jogaival ugyanúgy lehet kereskedni, mint a közönséges javak esetében – pl.: Kiotói Egyezmény → Károsanyag-kvóták – Ez hatékony eloszláshoz vezet
• Speciális eset – Ha a szereplők preferenciái kvázilineárisak, akkor az extern hatás egyensúlyi mennyisége független a kezdeti tulajdonviszonyoktól
Termelési externáliák • Az externáliák költségeit/hasznait nem az a szereplő viseli/élvezi, amelyik létrehozta hatást – Így annak mennyiségére sincs közvetlen befolyása
• Negatív externáliák – A külső gazdasági hatás növeli a termelési költségeket – pl.: acélgyár és halgazdaság ugyanazon a folyón
• Pozitív externáliák – A külső gazdasági hatás csökkenti a termelési költségeket – pl.: méhészet és gyömölcsöskert a közelben
Negatív externália • Az acélgyár költségfüggvénye ∂TCA ∂TCA TCA = c ( s, x ) >0 <0 ∂s ∂x • A halgazdaság költségfüggvénye ∂TCA ∂TCA TCH = c ( f , x ) >0 >0 ∂f ∂x • A profitmaximalizálási feladatok
A szennyezés csökkenti a költségeket!
max π A = ps s − TCA ( s, x ) max π H = p f f − TCH ( f , x ) s,x
f
Negatív externália • Az acélgyár elsőrendű feltételei (MR = MC) ∂TCH ( s, x ) A szennyezőanyag “ára” zérus, ezért a ps = ∂s kibocsátását addig kell növelni, amíg a határköltség is nullára csökken! ∂TCH ( s, x ) 0= ∂x • A halgazdaság elsőrendű feltétele – A halgazdaság nem dönthet a szennyezés szintjéről
∂TCH ( f , x ) pf = ∂f
Társadalmi költség • A szennyezés mértékére a halgazdaság nincs hatással, a költségeket azonban viseli – Ebből fakad a negatív externália
• Az acélgyár a döntés meghozatalakor nincs tekintettel a halgazdaság költségeire – A költségek szennyezéssel összefüggő növekménye az acélgyár működésének társadalmi költsége
• Az acélgyár szennyezése magánszempontból optimális, társadalmi szempontból azonban túlzó
Internalizáció • A két vállalat egyesítésével az externális költségek közvetlenül jelentkeznek – Internalizáció → “belsővé tétel” – Ekkor a döntéshozó figyelembe veszi szennyezés profitcsökkentő hatását, így az egyéni döntés a társadalmilag optimális kimenethez vezet
• A profitmaximalizálási feladat
max π = ps s + p f f − TCA ( s, x ) − TCH ( f , x ) s, f ,x
Internalizáció • Az elsőrendű feltételek ∂TCA ( s, x ) ps = A közös tulajdonos figyelembe veszi a ∂s szennyezés költségnövelő hatását! ∂TCH ( f , x ) pf = ∂f ∂TCA ( s, x ) ∂TCH ( f , x ) 0= + ∂x ∂x
• Az acélgyár szennyezésének határköltsége nem nulla!
Következtetések • Az utolsó feltételt átrendezve ∂TCA ( s, x ) ∂TCH ( f , x ) − = > 0 → − MCA ( x ) = MCH ( x ) ∂x ∂x • Az acélgyár most annyi szennyezőanyagot bocsát ki, ahol az ebből származó költségcsökkenés megegyezik a halgazdaságban jelentkező költségnövekménnyel – A károsanyag-kibocsátás csökken
• Az internalizáció a tulajdonviszonyok átrendezése mellett megfelelő adópolitikával is biztosítható
Társadalmi optimum px
-MCA
Az egyéni optimum mindig magasabb kibocsátáshoz vezet. MCH
QT
QE
Qx
Pigou-féle adók • Az adóztatás célja, hogy az acélmű közvetlenül szembesüljön a károsanyag-kibocsátás költségeivel • Az optimális adó megegyezik a kibocsátás okozta társadalmi határköltséggel
∂TCH ( f , x ) t= ∂x
• Az adó megállapításához ismerni kell a szennyezés optimális mértékét → A hiányzó piac problémája – Ekkor a szabályozás kvótákkal is megoldható lenne
Pozitív externália • Ebben az esetben a külső gazdasági hatás csökkenti a termelési költségeket, vagyis társadalmi hasznot hajt • Ha a hatás nem internalizált, akkor externália mennyisége kisebb, mint a társadalmi optimum – A döntéshozó a termelés magánhaszna szerint optimalizál és nem veszi figyelembe a társadalmi hasznokat – Ekkor a kibocsátás elmarad az optimálistól
• A hatás szintén a tulajdonviszonyok átrendezésével vagy szubvenciókkal internalizálható
A közlegelő tragédiája • A falu legelője köztulajdonban van és a lakosok számára ingyen hozzáférhető – A használat nem “adagolható” és abból senki sem zárható ki
• A tehenek tejhozama attól függ, hogy összesen hányan vannak a legelőn → f(q) → szig. mon. csökkenő • Cél a falu összvagyonának maximalizálása max π = f ( q ) − aq q
• A szokásos optimumfeltétel: MP = a – Ahol a egy tehén ára (határköltség)
A közlegelő tragédiája • Ha a legelő magántulajdonban van, akkor a tulajdonos az előző feltételnek megfelelő mennyiségű tehenet vásárolna → Pareto-optimális kimenet • Azonban a legelő köztulajdonban van, ezért minden lakos egyénileg dönt az általa tartott tehenek számáról – Ha a tehenek száma éppen q, akkor az egy tulajdonosra eső hasznot az átlagtermék méri → AP(q) – Mindaddig megéri újabb tehenet vásárolni, amíg annak átlagterméke meghaladja az árát (a)
A közlegelő tragédiája MP, AP Mivel az átlagtermék a feltételezés szerint csökkenő, ezért a határtermék-görbe mindig az alatt halad.
MC = a MP hatékony
egyensúlyi
AP Q
A közlegelő tragédiája • Az előző eredményre jutunk, ha felhasználjuk a szabad belépésre vonatkozó feltételt • Eszerint egészen addig új tehéntulajdonosok jelennek meg a legelőn, amíg a profit pozitív • Egyensúlyban tehát a profitráta zérus
π = f ( q ) − aq = 0 • Átrendezve
f (q) a= = AP q
Következtetések • A tehéntulajdonosok nem veszik figyelembe, hogy a legelőn minden újabb állat az összes többi tejhozamát is csökkenti → Társadalmi költség • Köztulajdonban lévő legelő esetén a tehenek száma magasabb, mint a társadalmilag optimális – A hatékonyságveszteség a kizárhatóság hiányából fakad – Az egyéni optimalizáció a határtermék helyett az átlagterméken alapul → Túlzsúfolt legelő
• A közös javakra általában jellemző a túlfogyasztás
Jószágtípusok Kizárható fogyasztók Rivalizáló fogyasztás Nincs rivalizálás
Magánjavak
Nincs kizárhatóság Közös javak pl.: közlegelő, úthálózat
Klubjavak
Tiszta közjavak
pl.: kábeltévé
pl. honvédelem, világítótorony
• A közjavak további tulajdonsága, hogy a fogyasztásuk nem adagolható • A külső gazdasági hatások egy speciális esete, amikor minden résztvevő azonos mennyiségben részesül • A kívánatosnak tartott szint azonban egyénenként eltérő
Közjavak optimális mennyisége MRS MRS1 + MRS2
A közjószágok kereslete az egyéni keresletek vertikális összege! MC(Q)
MRS2 MRS1
Qopt
Q
Potyautas-probléma • A közjavakra jellemző fogyasztói magatartás • Ha a fogyasztók nem kényszerülnek az adof jószág ellentételezésére, akkor inkább másokra hagyják annak megvalósítását – A fogyasztásból nem zárhatóak ki
• A közjavak kínálata jellemzően elégtelen – Pusztán a piaci mechnaizmus alapján nem állíthatóak elő
Intézményi keretrendszer • Az önkéntesség kudarca miatt a közjavak optimális mennyiségének előállítására és finanszírozására valamilyen intézményesült módszert alkalmaznak – Utasításos mechanizmus – Szavazási mechanizmus (demokrácia)
• Utóbbi esetben jelentős probléma, hogy a társadalmi preferenciák nem tranzitívak → Szavazási paradoxon – Arrow-féle lehetetlenségi tétel – Kivétel, ha minden szereplő egycsúcsú preferenciákkal rendelkezik → Ekkor a mediánszavazó akarata érvényesül
