Migránsok a burgenlandi munkaerőpiacon Ezt a beszámolót a Kremszi Duna Egyetem – Migráció és Globalizáció Szakirány - készítette a burgenlandi Munkaügyi Hivatal (AMS) felkérésére. Projektvezetők AMS Burgenland (Szöke Franz, Peter Bencsics) és a DUK (Gudrun Biffl és tudományos munkatársai: Skrivanek Isabella, Steinmayr Andreas és Faustmann Anna) A Kiadó és médiatulajdonos: Burgenland Tartományi Munkaerőpiaci Szolgálat, Kremsz, 2010 február Ez az összefoglaló majdnem egy az egyben megegyezik a tanulmány összefoglalójával. A beszámoló főbb megállapításai Az osztrák gazdaságot, amely a 2008-as év őszéig nagyon sikeres volt, a 2009-es év folyamán elérte a nemzetközi válság (a 2009-es év reális BIPnővekedése: -3,7% -os volt az előző évhez képest). A válság munkaerőpiaci kihatása a vártnál erősebb volt. Az alkalmazásban levő dolgozók száma 2009 juniússában 62.300 -mal illetve 1,8%-kal volt kevesebb az előző évi értékeknél. Burgenland még soha nem élt meg ehhez fogható visszaesést a foglalkoztatásban (2009 Június: - 400 vagy -2% az előző évhez képest). A burgenlandi munkanélküliség emelkedése nagyvonalakban az osztrák emelkedés tempójának felelt meg (Munkanélküliségi ráta Ausztriában 2009.-es év júniussában +33%-kal, Burgenlandban +23%-kal volt magasabb az előző évi értékeknél). A válság a férfiakat nagyobb mértékben érintette, mint a nőket. A burgenlandi férfiak és nők munkanélküliségi rátája az országos átlagértékeket másfél százalékkal lépi túl (2008: Férfiak: 7,7% a 6,1%-kal szemben, Nők: 7% az 5,6%-kal szemben). A gyenge gazdasági konjunktúra fázisaiban inkább a külföldi munkavállalók, mint az osztrák kollegáik esnek a leépítések áldozatául. Ez történt most is. A Burgenlandban dolgozó külföldiek foglalkoztatása bizonytalanabb, mint általában Ausztria szerte.
munkavállalás a burgenlandi külföldiek esetében nagyon ritka (4,2% a vállalkozók aránya) A hozzáadott érték Burgenlandban 1995 és 2006 között 26%-al nőtt és ezzel az osztrák átlagot (+20%) meghaladta. Ezzel a hozzáadott érték egy lakosra számítva (BRP) Burgenlandban 63%-ról (1995) 66%-ra (2006), az ausztriai átlag szintre, emelkedett. A 2006-os évben a BRP/Lakos elérte a 20.500 Eurót (Az ausztriai átlag 31.100 Euró volt) Leginkább Észak-Burgenlandnak volt dinamikus a gazdasági fellendülése, de Közép- ill. Dél-Burgenland is átlagon felüli növekedési mutatókat mondhatott magáénak. A gazdasági növekedés leginkább a foglalkoztatás növekedésben mutatkozott meg. Amíg Ausztria szerte a foglalkoztatás 1995 és 2006 között 9%-kal nőtt, addig Burgenlandban 18%-kal. Észak- és Délburgenlandra inkább a foglalkoztatás bővülés, Közép-Burgenlandra, pedig a termelékenységi növekedés volt jellemző. A külföldiek nagymértékben hozzájárultak az átlagon feletti hozzáadott érték növeléséhez, ezzel egyben Burgenland gazdasági felzárkózásához. A keleti bővítést követően Burgenland minden régiójában felerősödött a gazdasági szerkezetváltás. Nagyobb mértékben ez az Észak- és Közép-Burgenlandra jellemző, kisebb mértékben a Délburgenlandi régióra.
Gazdasági keretfeltételek Burgenland Ausztria alkalmazásban levő munkavállalóinak 2,6 % -át foglalkoztatja és a BIP-hez 2,2%-kal járul hozzá. A hozzáadott érték 65,7 %-át a szolgáltatási szektor szolgáltatja (Ausztriában 68%-át) Az 5%-os burgenlandi mezőgazdasági termelés a regionális értékhozzáadásban kiemelkedő. A legnagyobb foglalkoztató a közigazgatás 16,3%-kal, utána a kereskedelem 15,4%-kal illetve az építőipar 10,7%-kal. A burgenlandi közigazgatásban és az építőiparban foglalkoztatottak száma meghaladja az ausztriai átlagot. Burgenland fiatal betelepülési régiónak számít. Amíg az 1990-es években a külföldi munkavállalók száma Burgenlandban valamivel még az ausztriai átlagérték alatt volt, addig ma a 14,2%-val egyértelműen az osztrák átlag, 12,7%, fölött van. A vállalkozóként való
A lakosság fejlődése A keleti bővítést ellenére a burgenlandi lakosság fejlődésii dinamikája átlagon aluli maradt. A lakosság száma csak a beköltözötteknek köszönhetően növekedik. Burgenland lakossága nem csak a külföldről beköltözötteken keresztül növekszik, hanem a belsőmigráció hatására is. A 2008-as évben beköltözött személyek száma 2.793 volt, ebből több mint a fele, 1.522 személy, más osztrák tartományból költözött Burgenlandba. Burgenland az egyetlen osztrák tartomány, amely minden tartomány irányában pozitív belsővándorlási mérleget tud magáénak. Az utóbbi években a bevándorlók összetétele döntőmértékben megváltozott. A legnagyobb csoport az osztrákok csoportja, melyet az új EU-s tagállamokból érkezők csoportja követ. A bevándorlók általában jól képzettek. A németújvári (Güssing), felsőpulyai (Oberpullendorf) és a gyanafalvi (Jennersdorf) körzetekben kiáramlás is van,
Munkapiacpolitikai Együttműködési Fórum
amely a külföldiek beáramlása által jól kiegyenlítődik. A többi körzetek a bevándorlás és a külföldről való beköltözés által nyernek új lakókat, mint például Nezsider (Neusiedl am See). Ruszt (Rust) és Kismarton (Eisenstadt) inkább a belsővándorlásból nyeri lakosainak számbeli növekedését. Nagymartonban (Mattersburg) és Felsőőrön (Oberwart) a két bevándorló csoport egyforma arányban van jelen. Felsőpulyán (Oberpullerdorf) a bevándorlók inkább külföldről, mint belföldről érkeznek. Az 1980-as évben külföldiek mindössze 1%-kát tették ki Burgenland lakosságának, ez az osztrák átlagos értéknél, a 4%-nál, jóval kevesebb volt. Ma a külföldiek aránya 5%, ez kb. fele akkora, mint az országos átlag. A 2008-as évben a migrációs háttérrel rendelkező lakosság (első- és másodgenerációs migránsok együtt) 8% -át tették ki a burgenlandi lakosságnak. Ez az érték 9.5%-al kevesebb, mint az országos átlag, amely 17,5%.Burgenland az utolsó helyet foglalja el a tartományok között. Bécsben a migrációs háttérrel rendelkező lakosság aránya eléri a 35,4%-ot, ami nagyban kimagaslik a többi tartomány értékei közül. Bécset követi Vorarlberg 21%-kal és Salzburg 17,9%-kal. Burgenlandban az elsőgenerációs migránsok aránya (77,8%) a jelenlegi erős az Európai Unió területéről történő bevándorlásnak köszönhetően meghaladja az országos átlagot (74.8%). A migrációs háttérrel rendelkező személyek területi koncentrációja és a szocióökonómiai tényezők Csak kevés burgenlandi körzetben, úgy, mint Kismarton térségében, Ruszton, Felsőpulyán és a Fertő-tó északi részén lelhető fel a külföldi betelepülők tömörülése (a nemzetiségi enklávék kialakulása). Ezek nem is igazi enklávék, inkább különböző nemzetiséggel rendelkező betelepült csoportok és kevésbbé homogén nemzetiségű migránsok által dominált területek. A helybéli lakosok területi eloszlása különbözik a migrációs háttérrel rendelkező személyek térbeli eloszlásától. A leginkább szegregáltan élők a törökök illetve a volt Jugoszlávia területéről érkező személyek. Ezen népcsoportok csak 20,9% ill. 23,6% -a él olyan területen, ahol a helybeliek többségben vannak. A választási körzetek szintjén, nyomon követhető bizonyos szintű szegregáció, de magasabb területi szinten már vegyesen laknak a migránsok és a helybeliek. A képzési szintet érintő különbségek az egyes migráns csoportok származási régiója szerint nagyobbak, mint a typológiai-régiók közötti különbségek. Ez azt jelenti, hogy az egyes régiók lakosságának képzési szintje nagyon heterogén. Az enkávékban: pluralisztikus területeken a képzési szint általában a legmagasabb, de változó a migráns személy származása szerint. Azon török gyökerekkel rendelkező személyek aki a külföldiek által vegyesen lakott területeken (Host-ban: mild inclusion területen) laknak, általában valamivel magasabb képzési szinttel rendelkeznek, mint a koncentrált enklávékban lakó török származású társaik. Ugyanez elmondható a volt Jugoszlávia területéről
2
származó ortodox-keresztény háttérrel rendelkező személyek esetében is. A munkanélküliség általi veszélyeztetettségi szint egybeesik a képzési szinttel. Ez nagyobb mértékben vonatkozik a helybeliekre, mint a migránsokra. Az EU-s háttérrel rendelkező személyek, elsősorban az újonnan csatlakozott EU-s országokból származó személyek a jobb képzetségi szintjük ellenére hasonlóan magas munkanélküli kvótával rendelkeznek, mint a volt Jugoszlávia területéről származó személyek. A munkanélküliségi kvóták leginkább a regiónális típus szerint különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a helyi munkaerőpiaci kínálat a hordozója a munkanélküliség nagyságának és kevésbbé a képzési szint. Képzés A burgenlandi lakosság képzési szintje valamivel az országos alatt van. Ez a különbség onnan ered, hogy a burgenlandi nők gyengébben képzettek, mint az átlagos osztrák nők. A maximálisan csak a kötelező iskolai végzettséggel rendelkező burgenlandi nők aránya 29,7%os. Ez az arány 6 százalékponttal haladja meg az országos átlagot (23,9%). Ezzel ellentétben a burgenlandi férfiak körében ez az arány csak 12,1%-os, amely nem tér el nagyban az országos értéktől (12,9%). A burgenlandi lakosság képzési szintjének a javítása lassabban megy végbe, mint az ország többi részében. Tulajdonképpen a helybeli és a nem német anyanyelvű fiatalok képzési viselkedése Burgenlandban nem is tér el egymástól, holott az ország más területein ez eltérő. Azon iskolások részaránya, akiknek az anyanyelvűk nem német, egyenlő mértékben emelkedett meg a 2000-es évet követően a legtöbb burgenlandi iskolatípusban. Csak a BHS (szakközépiskola) típusú iskolában maradt ez az arány változatlan. A 2007/2008-as év folyamán 7,8%-os volt ez az érték. A migrációs háttérrel rendelkező személyek munkaerőpiaci integrálása több tényező megfelelő kombinációjától függ: •Milyenek az intézményi keretfeltételek – elsősorban a bevándorlással kapcsolatos szabályozások, a jóléti modell és a képzési rendszer •Milyenek a kiindulási tényezők, leginkább a hozott tudás és képzési szint, nyelvi felkészültség, az osztrák etnikai és kulturális identitás közelsége és elérhetősége/gyökere; •Milyen a fogadó ország kínálata (keresleti szempontból): elsősorban a gazdasági szektorok összetétele, a munka és a termelés felosztása milyen a piac, a háztartások és az informális szektor között, valamint milyen a gazdasági és a technológiai fejlődési fok az adott fogadó országban A következőkben rögzítésre kerülnek Burgenland esetében azon indikátorok, amelyek a migrációs háttérrel rendelkező illetve nem rendelkező különböző csoportok munkaerőpiaci integrációjának fokát meghatározzák. Ezek országos
Munkapiacpolitikai Együttműködési Fórum
kontextusba is ki lesznek értékelve. Az osztrák helyzet, pedig az EU-27-es kontextusban lesz megvizsgálva.
Ausztria Európai Uniós összehasonlításban Foglakoztatási kvóták: Ausztria azon EU-s országok közé tartozik, amelyek az átlagosnál kicsit magasabb szinten tudták az aktív korú (15-64 évesek) lakosságot a munkaerőpiacon integrálni. A férfiak foglalkoztatottsága 2008-ban 81,4%-os volt, szemben a 78%-os EU-s átlaggal, illetve szemben a 79,6%-os EU-15-ök átlagával. A nők esetében Ausztria 68,3%-os foglalkoztatottságot tudott biztosítani, míg ez az arány az EU-27-ben 63,9% ill. az EU-15-ök esetében 65,5% volt. A nők foglalkoztatási kvótája és a női foglalkoztatottak korszerkezete az EU-s Tagországok között nagyobb eltéréseket mutat, mint a férfiaké. Mindezt függetlenül a származási régiótól /országtól. EU-s Polgárok gyakorlatilag minden EU-s Tagállamban egy magasabb foglalkoztatási kvótát értek el, mint a lakosság általában. Ezzel szemben színesebb képet mutat a harmadik országokból származó személyek foglalkoztatási mintája. A déleurópai és egyes középkeleteurópai EU-s Tagállamokban a harmadik országokból származó személyek foglalkoztatottsági kvótája magasabb, mint a lakosságé összességében. Más középkeleteurópai országokban viszont jelentősen alacsonyabb. Az EU 27-ek átlaga szerint a harmadik országokból származó férfiak foglalkoztatási kvótája 81,3%-ot (Ausztriában a 79%-ot) ért el, ugyanez a harmadik országokból származó nők esetében 57,1% -os (Ausztriában 52,1%-os) volt. A különbségek a nők munkaerőpiaci integrálásából, ill. nagymértékben a fogadó ország kínálta eltérő jóléti modellekből adódnak. Ezek a jóléti modellek kisebb mértékben magyarázzák a férfiaknál fellelhető különbségeket. Minden ország egy komplex intézményrendszerrel rendelkezik, amelyből a lakosság szocióökonomiai viselkedésének szerkezetét, struktúráját le lehet vezeti. Ezek az alapvető társadalomszerkezeti modellek nem csak a helybeliek, hanem a migránsok munkaerőpiaci viselkedését is befolyásolják. Ezt még kiegészíti a migráció körüli szabályozás és az ehhez kötödő képzések elfogadási feltételrendszere. Mindez az integrálás sokszínűségéhez pótlólagosan hozzájárul. Foglalkoztatási arány: A foglalkoztatási arány (a foglalkoztatottak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya) a foglalkoztatási kvóták mintáját követik. Az országok közötti összehasonlításban a különbségek leginkább a korfa alsó és felső peremén mutatkoznak, nem utolsó sorban a különböző nyugdíjazási és a képzési rendszereknek köszönhetően. Ezek a szociális modell meghatározó elemei.
3
A korosztályok szerinti elemzés során a férfiak foglalkoztatási kvótája, ugyanúgy, mint a foglalkoztatási aránya egy rönkhegység formáját mutatja. A foglalkoztatás a korban való előrehaladással nő, a legmagasabb értékeket a középkorú férfiak esetében éri el, majd az öregkor kezdetén fokozatosan csökkeni kezd. EU-s összehasonlításban az ausztriai fiatalok foglalkoztatási aránya magas – ez a duális szakképzési rendszernek (gyakorlati szakoktatás az üzemekben, cégeknél történik) köszönhető, amely a foglalkoztatási statisztikában is megjelenik. Az idősek foglalkoztatása EU-s viszonylatban alacsonynak számít, ami a részben már intézményesült korai nyugdíjba vonulási rendszernek tudható be. A férfiak foglalkozatási aránya EU-27-ek esetében átlagosan 72,8%-os (Ausztriában 78,5%-os). Az EU-s Polgárok esetében ez a százalékos arány meghaladja az átlagos értéket (Ausztriában 81,8%-os). A harmadik országokból származó foglalkoztatottak esetében az átlagos értéket alig éri el. (Ausztriában 71,7%-os). A nők foglalkozatási aránya EU-27 esetében átlagosan 59,1%-os (Ausztriában 65,8-os). Az EU-s Polgárok esetében 61,3%-os, kicsit meghaladja az átlagos értéket (Ausztriában kicsit kevesebb 64,4%-os). A harmadik országokból származó női foglalkoztatottak esetében 48,3%-kal szintén az átlagos érték alatt van. (Ausztriában 47,3%-os). Munkanélküliségi kvóták: Korosztályok szerinti elemzés során a munkanélküliségi kvóták éppen ellenkező kor-profilt mutatnak, mint a foglalkoztatási arány és a foglakoztatási kvóták esetében. Ez azt jelenti, hogy a fiatal éveikben járó személyek részben kimagaslóan nagyobb munkanélküliségi kvótával rendelkeznek, mint a középkorú társaik, illetve az öregkor kezdetén (az esetek nagyobb részében) ismét emelkedni kezd a munkanélküliségi kvóta. A 2008-as évben a férfiak munkanélküliségi kvótája, a EU27-ek átlagos szintjén, 6,7%-os volt (Ausztriában 3,6%-os). Az EU-s Polgárok esetében ez a százalékos arány 7,5%, meghaladja az átlagos értéket (Ausztriában 4,9%-os). A harmadik országokból származó személyek 13,8%-os munkanélküliségi kvótája még inkább meghaladja az EU-s átlagos értéket (Ausztriában 9,2%-os). A 2008-as évben a nők munkanélküliségi kvótája, az EU27-ek átlagos szintjén, 7,6%-os volt (Ausztriában 4,2%-os). Az EU-s Polgárok esetében ez a százalékos arány 9,9%, amely meghaladja az átlagos értéket (Ausztriában ugyanúgy 6,6%-os). A harmadik országokból származó nők esetében a munkanélküliségi kvóta 15%. 4%-kal egyértelműen túllépi EU-s átlagos értéket (Ausztriában 9, 2%-os). A nemzetközi és a nemzeti munkanélküliségi kvóták közötti eltérés Ausztriában: A hagyományos munkanélküliségi kvóta számítás alapján (regisztrált munkanélküliek százalékos aránya az összes munkavállalóhoz képest) Ausztriában a 2000-es évtől
Munkapiacpolitikai Együttműködési Fórum
kezdődően a férfiak munkanélküliségi kvótája meghaladja a nőkét. Ezt az eltérést a 2000-es év folyamán bevezetett munkaerőpiaci változtatások okozták, amelyek során a női foglalkoztatási területek kevésbbé voltak érintve, mint a férfiak munkaterületei. Az adminisztratív statisztika inkább, mint a háztartások statisztikai felmérései a formális munkaerőpiaci folyamatok leírására hívatott. Így különbség adódik a háztartások adatainak felmérése során gyűjtött foglalkoztatottsági adatokhoz képest. Burgenland ausztriai viszonylatban: Burgenlandi munkanélküliségi kvóta a 2008-as Munkaerőfelmérés (Mikrozensus Arbeitskräfteerhe-bung, AKE) adatai alapján közel áll az országos adatokhoz. A nemzetközileg is alkalmazott munkanélküli kvóta-számítás szerint (viszonyítva az összes foglalkoztatotthoz) Burganland 3,6%-os munkanélküliségi kvótája kicsivel az országos alatt volt (3,8%). A 75,5%-os foglalkoztatási kvóta pedig (a foglalkoztatottak százalékos aránya a 15 és 64 év közötti lakosság számához képest) valamivel meghaladta az országos átlagot (75%). Ez a rövid távú magasabb foglalkoztatottság Burgenlandban csak a férfiakra volt jellemző (itt 82,2%-os burgenlandi érték állt szemben a 81,4%-os országos értékkel). A nők esetében egy az országos átlaggal pontosan megegyező számérték, 68,6%, volt mérhető. Az osztrák Munkaerőpiaci Adatbank (AMDB) két forrásból táplálkozik, egyrészt az Egészségügyi és a Nyugdíjpénztár szerint bejelentett foglalkoztatottak, másrészt a munkaügyi szervezeteknél regisztrált munkanélküliek adataiból. Ezen adatok egybevetésével részletesebb képet lehet kapni a foglalkoztatottak nem, kor és származási hely szerinti felosztásáról ill. munkaerőpiaci integrációjáról. Legfőbbképpen az emigránsok és 1. ill. 2. generációs migrációs háttérrel rendelkező osztrák állampolgárok szerinti felosztása tartalmaz újszerű meglátásokat. Ezen osztrák Munkaerőpiaci Adatbank (AMDB) adatai alapján Burgenlandban 2008.9.30-án 14.900 külföldi munkavállaló dolgozott. Ez az arány az összes munkavállaló 15,9%-át, a magánvállalkozókkal együtt, pedig a magángazdaság 19, 7%-át tette ki. Ehhez még hozzájön 840 első generációs ill. 60 második generációs migráns háttérrel rendelkező osztrák állampolgár. Így összesen 16,9%-ra emelkedett a migrációs háttérrel rendelkező személyek száma az összes munkavállalóhoz képest. A magánvállakozókkal együtt a magángazdaságban a külföldiek aránya elérte a 20,9%-ot. Majdnem 60%-a a külföldieknek Magyarországról érkezett, holott az osztrák állampolgárságot felvevő (1.ill. 2. generációs) magyar közöttük kevés volt. Az első generációs bevándorlók egyharmada a volt Jugoszláviai országokból származik és kb. egy negyede az EU-27-ből (mint Németország, Szlovákia, Csehország és Magyarország). Ugyanúgy a 2. generációs bevándorlók képviselői között nagy számban, 17,9%-ban, fordulnak elő a volt Jugoszlávia területéről származó személyek és kicsit kevesebb arányban, 16,5%-
4
ban, a Németországból, Törökországból és Magyaroszágról származó személyek. A Burgenlandba érkező migrációs háttérrel rendelkező munkavállalók többnyire az Ausztriával szomszédos EU-s országokból származnak, nagyrészt Magyaroszágról. Szlovákiából és Csehországból származó személyek csak kisebb mértékben vannak Burgenlandban jelen, ugyanúgy, mint az EU-s harmadik országokból származók. Az egyetlen kivétel (mint ahogyan a fentiekben is le van írva) a volt Jugoszláviai országok és Törökország. Az első generációs migrációs háttérrel rendelkező munkavállalók 16,5%-ka és a második generációs migráns háttérrel rendelkező munkavállalók 17,9%-ka származik Törökországból. Burgenland és Ausztria összehasonlításának eredményeként megmutatkozott, hogy a burgenlandi munkaerőpiacnak gyenge kínálata van a nők számára és, hogy a másod generációs – úgy az EU-s országokból, mint a harmadik országokból származó- migráns fiatalok részben komoly integrációs problémákkal küzdenek. A magángazdaságban a munkanélküliségi kvóta, úgy Ausztria, mint Burgenland szerte, a migrációs háttérrel rendelkező személyek esetében a legmagasabb. Az ausztriai átlagot tekintve a munkanélküliségi kvóta a harmadik országokból származó 1. és 2. generációs osztrák állampolgársággal rendelkező migránsok körében a legmagasabb. Ez Burgenlandra nem jellemző: igaz, hogy itt is a másod generációs migrációs háttérrel rendelkező személyek esetében a legmagasabbak a munkanélküliségi kvóták, de az első generációsok migránsoknál, főleg az EU-27-ek területéről származó személyek esetében, egyértelműen alacsonyabb értékeket mutatnak. A különböző csoportoknak a munka világába való bevezetése különböző kihívásokat jelent a munkaerő-piaci politika számára. A legkülönfélébb munkaerőpiacpolitikai intézkedésekben meghatározott aktivitási kvótától függ a potenciálok aktiválásának a relatív mértéke. A burgenlandi munkanélküliek helyzetén bemutatva, 2008.09.30-án a lakosság 40,4%-ka vett részt aktív munkaerőpiaci intézkedéseken, nagyobb mértékben, mint Ausztriában átlagosan (34,6% ). Ez a magas burgenlandi részvételi arány a külföldiek aránylag magasabb fokú bevonására (aktiválására) vezethető vissza. A munkanélküliek aktiválási kvótája a belföldiek esetében Burgenlandban 41,2%-os (Ausztriában 36,3%-os), a külföldiek esetében viszont 33,0% (Ausztriában 27,6%-os) volt. Különösen magas - úgy Burgenlandban, mint Ausztriában - az aktiválási kvóta a másodgenerációs, elsősorban az EU-27-ek területéről származó migránsok körében. A munkanélküliségből kivezető egyik út a magán vállalkozás is lehet. A migránsok számára többnyire minden magánvállalkozási terület, leszámítva a mezőgazdasági területet, nyitva áll. Ausztriai összehasonlítás alapján Burgenland magasabb magán vállalkozói kvótákat tud felmutatni, kivéve az elsőgenrációs személyeket és a külföldi férfiakat az EU-27 országokból.
Munkapiacpolitikai Együttműködési Fórum
Nemek szerinti felbontásban egyértelmű különbségek mutatkoznak. A belföldi férfiak, úgy Burgenlandban, mint Ausztriában általában, majdnem kétszer akkora számban választják a magánvállalkozói foglalkoztatási formát, mint a belföldi nők. Ennek az ellenkezője tapasztalható a külföldiek körében, mindenesetre csak Burgenland területén. Itt az EU-27-ek területéről származó külföldiek esetében a magánvállalkozói kvóta 17,2%-os. Ez a legmagasabb érték az elemzett kategóriákban. Általánosságban elmondható, hogy az EU-27-ből származó nők és férfiak különösen gyakran magánvállalkozóként dolgoznak, akkor is ha már megszerezték az osztrák állampolgárságot. Ezzel szemben a harmadik országokból származó személyek ritkábban választják a magánvállalkozói foglalkoztatási formát. Az ők részarányuk Burgenlandban összesen 6,1%ot tesz ki (férfiak 6.9%, nők 4,2%). Burgenlandban a munkanélküliség regionális súlypontok szerint a következő ábrát mutatja. Minden népcsoportot beleszámítva különösen a felsőőri (Oberwart) körzetben 14%-ot ért el 2008.09.30-án a munkanélküliek aránya. Kicsit kevesebb volt ez az arányszám, 10%-ék, Jennersdorf, Stegersbach és Mattersburgi körzetében. A migráns háttérrel rendelkező személyek függetlenül a körzettől, Burgenlandban mindenhol nagymértékben érintve vannak a munkanélküliség által. Feltűnően magas munkanélküliségi kvótával rendelkeznek - úgy az EU-27-ek területéről, mint a harmadik országokból származóelsőgenerációs migránsok Jennersdorf, Stegersbach és Oberwart területein.
5
