A nyugat-dunántúli és burgenlandi régió vállalatai és oktatási intézményei közötti határon átnyúló együttműködés fokozódása

A nyugat-dunántúli és burgenlandi régió vállalatai és oktatási intézményei közötti határon átnyúló együttműködés fokozódása

Industriewissenschaftliches Institut Bécs, 2012. augusztus 1

Jelen tanulmány az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából jött létre.

Projektfelelős:

DDr. Herwig W. SCHNEIDER

Szerzők:

Mag. Robert NEUBERGER Christina RAMHARTER

Közreműködött:

Anna POHL

Fordították:

Réka MIHÁLY Patrick HALPER

Az előkészítés során a tanulmány német nyelvű változata az olvashatóság miatt lemondott a nemektől független írásmódról.

Industriewissenschaftliches Institut 1050 Wien, Mittersteig 10 Tel.: +43-1-513 44 11 DW 2070 Fax: +43-1-513 44 11 DW 2099 E-mail: [email protected]

2

Tartalomjegyzék

1

Bevezető ............................................................................4

2

Gazdaság és oktatás a vonzáskörzetben .................................5 2.1

2.2

2.3

3

Szakértői interjúk .............................................................. 17 3.1 3.2 3.3 3.4

7

Társadalompolitikai keretfeltételek ......................................................5 2.1.1 A vonzáskörzet jellemzői ........................................................5 2.1.2 Jövedelem, migráció és ingázók ..............................................5 Oktatási intézmények ........................................................................6 2.2.1 Óvodák (ISCED 0) .................................................................6 2.2.2 Alapfokú és középfokú oktatás (ISCED 1-4) .............................7 2.2.3 Poszt-szekundáris oktatás (ISCED 5+) .................................. 10 Gazdaság és Munkaerőpiac a vonzáskörzetben ................................... 11 2.3.1 Munkahelyek ......................................................................... 12 2.3.2 Foglalkoztatás és határon átnyúló munkaviszonyok .................... 12 2.3.3 Munkanélküliség ..................................................................... 14 2.3.4 Képzési struktúra ................................................................... 15

Aktuális helyzet a vonzáskörzetben ................................................... 17 Határon átnyúló együttműködés ....................................................... 19 A határon átnyúló együttműködések lehetőségek és kockázatai ............ 20 Korlátozó tényezők, akadályok és továbbfejlesztési javaslatok .............. 21

Források és jegyzékek ........................................................ 34 7.1 Források ........................................................................................ 34 7.2 Ábrák jegyzéke ................................................................................. 36 7.3 Táblázatok jegyzéke .......................................................................... 37

8 Függelék ............................................................................. 38

3

1

Bevezető

A tanulmány az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából a „Személyzeti vezetők hálózata” elnevezésű EURES-T-Pannonia projekt (2011-es projektfázis) keretén belül az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet együttműködésével készült. Az első projektfázis során egy online tanácsadó oldal készült el és áll a munkavállalók és munkaadók (stb) rendelkezésére. Ezt követi a „Vállalatok és oktatási intézmények közötti határon átnyúló együttműködés fokozódása” című jelen tanulmány, amely egy további fontos lépést jelent az EURES-T-Pannonia számára. A tanulmány az alábbi vonzáskörzetekre vonatkozik: 

Burgenland, és politikai körzetei: Eisenstadt (Kismarton), Rust, EisenstadtUmgebung, Güssing, Jennersdorf, Mattersburg, Neusiedl am See, Oberpullendorf (Felsőpulya) és Oberwart (Felsőőr)



Nyugat-Dunántúl és az őt alkotó megyék: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala.

Az EURES egyik célja, amelyet ez a tanulmány is alátámaszt, a vállalatok és oktatási intézmények közötti határon átnyúló együttműködés kiépítése és fokozása. Egyrészt az oktatási és képzési kínálatot, másrészt a regionális innovációs rendszereket szükséges optimalizálni. A kutatás a következő feladatköröket fedi le: 

A vonzáskörzetre vonatkozó, a munkapiachoz kapcsolódó alapadatok leírása és elemzése



A már létező oktatási intézmények és vállalatok közötti együttműködés vizsgálata minden oktatási szinten



Az elmélyítő illetve új együttműködési potenciál feltérképezése a regionális vállalatok követelményeinek és az iskolatípusoknak megfelelően



Az oktatási és gazdasági szféra közötti határon támogatására új és konkrét intézkedések kidolgozása.

átnyúló

együttműködés

4

2

Gazdaság és oktatás a vonzáskörzetben

Ez a fejezet másodlagos statisztikai elemzésekkel feldolgozott témaköröket tartalmaz. Három alfejezetet tartalmaz: társadalompolitikai keretfeltételek, oktatási intezmények, gazdaság és munkapiac.

2.1 Társadalompolitikai keretfeltételek 2.1.1 A vonzáskörzet jellemzői Burgenland Ausztria legkisebb tartományának számít 284.000 fős lakosságával. A 90-es évek elejéig Nyugat-Európa gazdaságilag legkevésbé fejlett régióihoz tartozott. A keleteurópai piacokhoz való kapcsolódás, egy célzott támogatáspolitika és a belső potenciál aktiválása hozzájárult a régió gyors ütemű felemelkedéséhez. 1 A nyugat-dunántúli régió lakossága közel egymillió fő.2 A 90-es évek közepén a régió nyugati befektetők fém-, autó- és elektronikai iparba történő befektetéseiből profitált. A befektetők elkötelezettsége jellegzetes ipari klaszterek kialakulásában nyilvánult meg. A régió legnépesebb városai Győr (131.000), Szombathely (79.600), Zalaegerszeg (62.000) és Sopron (61.000). Győr-Moson-Sopron, Mattersburg és Eisenstadt (Kismarton) agglomerációs csomópontoknak számítanak.

2.1.2 Jövedelem, migráció és ingázók A két célrégió, azaz Burgenland és Nyugat-Dunántúl rendkívül egyértelmű különbségeket mutat fel a vásárlóerő és jövedelem szempontjából. Az átlagos bruttójövedelem Burgenlandban közel 2,2-szer akkora, mint a nyugat-dunántúli. Az aktuális becslések azon magyar állampolgárok számára vonatkozóan, akik magyarországi lakhelyükről burgenlandi munkahelyükre ingáznak az említett jövedelemrés miatt, jóval meghaladják a 10.000 főt. Az osztrák tárdadalombiztosítók szövetsége szerint 2009-ben az Ausztriában évente átlagosan foglalkoztatott magyarok (kb. 24.000 személy) csaknem 80%-a az alábbi négy tartományban, Burgenlandban (7.600), Bécsben (4.000), Alsóausztriában (4.000) és Stájerországban (2.800) dolgozott.3 1

Forrás: http://www.iv-burgenland.at/dokumente/18/Pannonien.pdf, 2012 július 22. Forrás: http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/news.cgi?view=ck&tID=89&nID=5073, 2012 július 22. 3 Forrás: http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=de&site=166#6,, 2012 július 19. 2

5

Egy ausztriai munkahely betöltésére a Nyugat-Dunántúlra jellemző munkahely-kínálat szűkössége és az Ausztriára jellemző magasabb jövedelmek motiválnak. Ahhoz, hogy a magyar munkavállaló az osztrák munkaerőpiacon megvethesse a lábát, gyakran számításba kell vennie egy szakmaváltást és/vagy a szakképzettségének lefokozását. 1

2.2 Oktatási intézmények A következő fejezet a magyar és osztrák vonzáskörzet oktatási helyzetét mutatja be. Az elemzés középpontját olyan mutatók képezik, amelyek az adott határmenti régiók nyelvoktatására utalnak.

2.2.1 Óvodák (ISCED 0) 2010-ben Burgenlandban összesen 149 óvoda létezett, amelyekben 7.301 gyereket láttak el. Ebből 139 gyerek magyar állampolgársággal rendelkezett (1,9%). 2 2011-ben az ellátott gyerekek száma 7.374-re növekedett. Ebből 905 gyereket (közel 12,3%) vegyes tannyelvű óvodákban a kisebbségi népcsoport nyelvén, magyarul tanítottak.3 Jelenleg 21 gyermekgondozási intézmény nyújt Burgenlandban kiegészítő oktatást a kisebbségi magyar nyelven.4 Ilyen jellegű német-magyar tannyelvű óvodák működését Oberwart (Felsőőr), Unterwart (Alsóőr) és Oberpullendorf (Felsőpulya) községekben jogszabály ír elő.5 1. táblázat:

Politikai körzet

Óvodák és ellátott gyerekek száma Burgenlandban 2010-ben

Óvodák

Magyar állam polgársággal rendelkező gyerekek

Gyerekek

Eisenstadt (város)

7

380

Rust (város)

1

53

Eisenstadt-Umgebung

21

1,189

Güssing

10

435

Jennersdorf

11

318

Mattersburg

17

1,087

Neusiedl am See

31

1,587

Oberpullendorf

23

877

Oberw art

28

1,380

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

149

7,301

139

Burgenland összesen Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria)

1 2 3 4 5

Forrás: Forrás: Forrás: Forrás: Forrás:

L&R Sozialforschung: Ungarische Grenzgänger/innen in Österreich (2010) Statistik Austria Amt der burgenländischen Landesregierung, Abteilung Gemeinden und Schulen Amt der burgenländischen Landesregierung, Abteilung Gemeinden und Schulen http://bglv1.orf.at/stories/342550, 2012 július 19.

6

A Nyugat-Dunántúlon a 2011-es év folyamán összesen 492 óvodában 32.129 gyereket neveltek. Összesen 994 gyereket helyeztek el tiszta német tannyelvű óvodába és 430 gyereket kéttannyelvű (német-magyar) óvodába. Ez azt jelenti, hogy az óvodás gyerekek közel 4,3%-a kétnyelvűen (német/magyar) nő fel.1

2. táblázat:

Óvodák és ellátott gyerekek száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben

Megyék

Óvodák

Gyerekek

Győr-Moson-Sopron

223

15,525

Vas

129

8,023

Zala

140

8,581

Nyugat-Dunántúl

492

32,129

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2.2.2 Alapfokú és középfokú oktatás (ISCED 1-4) A 2010/2011-es tanévben összesen 298 iskola működött Burgenlandban. A legtöbb iskola Oberwart (68), Oberpullendorf (55) és Neusiedl am See (44) politikai körzetekben található. A középfokú oktatás szintjén (ISCED 3) a leggyakoribbak a szakiskolák (21), melyeket a szakközépiskolák (15) és a gimnáziumok (11) követnek. Oberwart politikai körzetben két kéttannyelvű elemi iskola működik, amelyekben német és magyar nyelven folyik az oktatás. 16 másik iskolában (13 elemi iskolában és 3 szakközépiskolában) a magyar nyelvet kötelező tantárgyként oktatják. Ezenkívül a burgenlandi iskolák a magyar nyelv oktatását még kötelezően választható vagy szabadon választható tárgyként is nyújtják. Összesen 93 (31,21%) burgenlandi oktatási intézményben (amiből 87 elemi iskola) tanulható a magyar. Az iskolák 50,53%-a Oberpullendorf (20) és Oberwart (27) politikai körzetekben működik.

1

Forrás: http://db.nefmi.gov.hu/statisztika/ks08_fm/index.html, 2012 július 30.

7

Oktatási intézmények száma Burgenlandban a 2010/2011-es tanévben 1)

3. táblázat:

Az iskola telephelye szerinti politikai körzet Elemi iskola

Általános iskola

Ált. jellegű Ált. jellegű Új típusú középiskola középiskola középiskola alsó felső tagozat tagozat

Műszaki iskola

Speciális iskola

Összes iskola

Iskolák szám a a feltüntetett iskolatípusnak m egfelelő osztályokkal 2) Egyéb általános jellegű iskola

Eisenstadt (város)

4

2

1

1

1

2

3

1

Rust (Stadt)

1

1

-

1

-

-

-

-

Eisenstadt-Umgebung

21

3

-

-

3

-

-

-

Güssing

24

4

2

2

-

-

1

-

Jennersdorf

17

3

1

1

2

-

1

1

Mattersburg

16

3

1

1

3

1

1

1

Neusiedl am See

25

9

1

3

6

1

1

-

Oberpullendorf

39

8

1

1

8

1

1

1

Oberw art Burgenland

41

8

4

2

5

3

3

2

188

41

11

12

28

8

11

6

Az iskola telephelye Szakmunká szerinti politikai sképző Szakiskola körzet iskola

Egyéb szakmát oktató iskola

Szakközép iskola

Középszint Felső szintű Egészségü Egészségü ű tanári tanári gyi gyi iskola képzés képzés akadémia

Eisenstadt (város)

1

4

-

3

-

-

1

-

18

Rust (város)

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Eisenstadt-Umgebung

-

-

-

-

-

-

-

-

24

Güssing

-

3

1

2

-

-

1

-

38

Jennersdorf

-

1

-

-

-

-

-

-

24

Mattersburg

1

1

-

1

-

-

-

-

25

Neusiedl am See

-

4

-

3

-

-

2

-

44

Oberpullendorf

-

3

-

2

-

-

1

-

55

Oberw art

2

5

1

4

-

1

2

1 68

Burgenland

4

21

2

15

-

1

7

1 298

Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria) Megjegyzések: 1) Az adott politikai körzet iskoláinak száma. Az olyan iskolák, amelyek egyszerre több iskolatípust is magukba foglalnak, csak egyszer jelennek meg a táblázatban. Az egészségügyi iskolák és akadémiák esetében egyszerre több oktatási forma is létezhet egy telephelyen (például Egészségügyi és Betegápolói Iskola, Gondozói Tanfolyam), melyek különálló iskoláknak számítanak. Ezért a táblázat „Összes iskola” sorában található érték nem felel meg az egyes iskolatípusoknál feltüntetett iskolák számának összegével. 2) Az iskolatípusnak megfelelően legalább egy osztállyal rendelkező iskolák száma. Ha például egy elemi iskolában egy speciális osztály is működik, akkor ez az ”Elemi iskolák” és a „Speciális iskolák” oszlopban is szerepel. Az „Összes iskola” oszlopban viszont csak egyszer van számításba véve.

A 2010/2011-es tanévben Burgenlandban 35.663 tanuló vett részt az iskolai oktatásban. Legnagyobb számban Oberwart, Eisenstadt és Neusiedl am See városokban tanulnak. 1 A 2011/2012-es tanévben összesen 3.218 (9%) diák tanult magyarul: 2.681 a kötelező általános jellegű iskolákban, 253 a szakmát oktató közép és felső szintű iskolákban, 185 az általános jellegű középiskolákban és 9 az óvodapedagógiai intézetekben. 2

1 2

Forrás: Statistik Austria Forrás: Landesschulrat Burgenland

8

4. táblázat:

Tanulók száma Burgenlandban a 2010/2011-es tanévben

Eisenstadt (város) Rust (város)

Általános iskola

Műszaki iskola

Speciális iskola

483

660

Új típusú középiskola

74

70

Gimnázium Gimnázium alsó felső tagozat tagozat

Összesen

Tanulók szám a iskolatípusok szerint Az iskola telephelye szerinti politikai Elemi iskola körzet

Egyéb általános jellegű iskola

145

963

639

16

75

178

1

21

-

-

-

-

1,467

195

17

-

204

-

-

-

Güssing

801

803

38

50

-

-

289

-

Jennersdorf

567

354

22

31

238

-

215

33

Mattersburg

1,482

264

21

53

546

433

223

16

Neusiedl am See

1,898

979

40

103

419

614

241

-

Oberpullendorf

1,295

485

26

57

561

380

275

30

77

55

579

685

553

36

Eisenstadt-Umgebung

Oberw art Burgenland

2,036

968

10,104

4,886

Az iskola telephelye Szakmunká szerinti politikai sképző Szakiskola körzet iskola Eisenstadt (város)

316 440 2,692 3,075 2,435 131 Egyéb Középszint Felső szintű Egészségü szakmát Szakközép Egészségü ű tanári tanári gyi oktató iskola gyi iskola képzés képzés akadémia iskola

965

370

-

1,622

-

-

34

-

Rust (város)

-

-

-

-

-

-

-

-

6,041 275

Eisenstadt-Umgebung

-

-

-

-

-

-

-

-

1,883

Güssing

-

239

53

502

-

-

19

-

2,794

Jennersdorf

-

57

-

-

-

-

-

-

1,517

Mattersburg

267

93

-

326

-

-

-

-

3,724

Neusiedl am See

-

420

-

1,359

-

-

63

-

6,136

Oberpullendorf

-

147

-

365

-

-

18

-

3,639

Oberw art

1,222

398

275

2,183

-

398

151

38

9,654

Burgenland

2,454

1,724

328

6,357

-

398

285

38 35,663

Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria)

Magyarországon, főleg a Nyugat-Dunántúlon a németet és az angolt első és második élő idegennyelvként tanulják. Így minden nyugat-dunántúli tanuló kapcsolatba kerül a német nyelvvel. Ezenkívül 22 kéttannyelvű (német-magyar) iskola található a régióban. Ebből 14 oktatási intézmény Győr-Moson-Sopron, 7 Vas és 1 Zala megyében található. GyőrMoson-Sopron megyében ráadásul két német tannyelvű iskola is működik, amelyekben az oktatás német nyelven folyik.1

Megyék

Oktatási intézmények száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben

Elemi iskola

Szakiskola

Gimnázium

Össesen

5. táblázat:

Szakközépiskola

Győr-Moson-Sopron

173

37

37

46

293

Vas

102

20

14

24

160

Zala

110

24

16

24

174

Nyugat-Dunántúl

385

81

67

94

627

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

1

Forrás: http://db.nefmi.gov.hu/statisztika/fs09_fm/Default.aspx, 2012 július 18.

9

Megyék

Elemi iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Összesen

6. táblázat: Tanulók száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben

Győr-Moson-Sopron

32,042

6,965

7,949

12,180 59,136

Vas

18,083

3,843

4,337

6,204 32,467

Zala

19,307

4,264

4,839

6,771 35,181

Nyugat-Dunántúl

69,432

15,072

17,125

25,155 126,784

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

2.2.3 Poszt-szekundáris oktatás (ISCED 5+) A poszt-szekundáris oktatás szintjén összesen hat oktatási intézmény létezik a vonzáskörzetben: a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az Európai Béke Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem. A Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Főiskolája a fontosabb kompetencia területeken nyújt képzési helyeket, mint amilyen a Gazdaság, Információtechológia és Információmenedzsment, Energia- és Környezetmenedzsment és Egészségügy. A két telephelyen, Eisenstadtban és Pinkafelden, a két modern főiskolai központ technológiai központok mellett helyezkedik el, ezzel is lehetővé téve a gyakorlatorientált oktatást főiskolai szinten.1 Ezenkívül a magánkézben lévő Európai Béke Egyetem Stadtschlainingban 2010 óta nyújt továbbtanulási lehetőséget, többek között a „Béke és Konfliktus Tanulmányok” illetve az „Európai Béke és Biztonság Tanulmányok” elnevezésű mesterkurzusok keretében.2 A Güssingi Egyetemközi Tanulmányok Központja is egy képzési szak bevezetését tervezi, melyben a hangsúly az alternatív energia, energiahatékonyság, forrásmenedzsment és fénytechnika témakörökre tevődik.3 A magyar oldalon főleg Győr-Moson-Sopron megyében széles a tanulmányi kínálat. A mosonmagyaróvári és soproni telephelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint a győri telephelyű Széchenyi István Egyetem a gazdaság, technika, jog, zene, egészségügy, mezőgazdaság, erdészet, pedagógia és geoinformatika szakterületeken kínálnak képzéseket.4 2011-ben összesen 20.257 egyetemi hallgató tanult a Nyugat-Dunántúlon, ebből 9.130 Győr-Moson-Sopron, 5.938 Zala és 5.189 Vas megyében. 5 Burgenlandban az egyetemi hallgatók száma (a Stadtschlainingi Európai Béke Egyetem hallgatóinak kivételével) 523at tett ki. Ennek 16,83%-a (88 hallgató) magyar származású. 1

Forrás: http://www.fh-burgenland.at/, 2012 július 30. Forrás: http://epu.ac.at/index.php, 2012 július 30. 3 Forrás: http://www.iv-burgenland.at/dokumente/60/MINTMatrix_Burgenland.pdf, 2012 június 27. 4 Forrás: http://www.kir.hu/intezmeny/okeres.asp?l=1&old=15&ker1=&ker2= &ker_irszam=&ker3=&ker4=999&ker5=20&ker6=999&ker7=&szul=&fh_is=&ker8=999, 2012 június 20. 5 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi012.html, 2012 június 20 2

10

A magyar hallgatók több, mint fele (47) a „Nemzetközi gazdasági kapcsolatok” elnevezésű nappali képzési szakot látogatja.1

Burgenland Pinkafeld (Oberwart) Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme: Építészeti Technika és Menedzsment Energia- és Környezetmenedzsment Egészségügy, Egészségvédelem és Menedzsment Fenntartható Energiarendszerek

Vas Szombathely Berzsenyi Dániel Főiskola: Bölcsészettudományi Kar Természettudományi Kar Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar

Eisenstadt (Eisenstadt-Umgebung) Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Információtechnológia Információ- és Kommunikációs Rendszerek Nemzetközi Bor Menedzsment Nemzetközi Bor Marketing Alkalmazott Tudásmenedzsment Emberi Erőforrás Menedzsment und Munkajog Európai Tanulmányok – EU Projektmenedzsment Stadtschlaining (Oberwart) Európai Béke Egyetem Béke és Konfliktus Tanulmányok Európai Béke és Biztonság Tanulmányok Győr-Moson-Sopron

Zala

Győr Szécheny István Egyetem: Petz Lajos Egészségügyi- és Szociális Intézet Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Műszaki Tudományi Kar Varga Tibor Zeneművészeti Intézet

Keszthely Pannon Egyetem: Georgikon Agrárgazdaságtan Kar

Mosonmagyaróvár Nyugat-Magyarországi Egyetem: Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Nagykanizsa Pannon Egyetem: Nagykanizsai kirendeltség

Sopron Nyugat-Magyarországi Egyetem: Apáczai Csere János Kar Benedek Elek Pedagógiai Kar Erdőmérnöki Kar Faipari Mérnöki Kar Geoinformatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Intézet Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Zalaegerszegi képzés Gábor Dénes Műszaki Informatikai Iskola Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány

2.3 Gazdaság és Munkaerőpiac a vonzáskörzetben A következő fejezetben a gazdasági keretfeltételek bemutatására az ipari struktúra, munkaviszony, munkanélküliség, hiányszakmák és képzettségi szint mutatókat vetjük össze Burgenlandban és Nyugat-Dunántúlon.

1

Forrás: Fachhochschulrat

11

2.3.1 Munkahelyek A burgenlandi és nyugat-dunántúli munkahelyek száma közötti viszony 1:5,26 illetve 10.646 az 55.990-hez abszolút értékben. A legtöbb munkahely Burgenlandban a kereskedelem valamint a gépjármű javítás és karbantartás iparágakban található, ez 3.363 állást (5,34%) jelent. Nyugat-Dunántúlon ugyanezen iparágak biztosítják a legtöbb, azaz 14.365 (5,65%) munkahelyet. 7. táblázat:

Munkahelyek száma a Nyugat-Dunántúlon és Burgenlandban a NACE-osztályozás* szerint 2009-ben, abszolút és relatív értékben valamint arányában

Iparág a NACR R2 osztályozás szerint

Burgenland

Nyugat-Dunántúl

Munkahelyek Részarány Munkahelyek Részarány száma % száma % Bányászat 33 0.05% 109 0.04% Feldolgozó ipar 1,045 1.66% 6,000 2.36% Energiaellátás 93 0.15% 114 0.04% Vízellátás 27 0.04% 144 0.06% Építőipar 1,363 2.16% 8,230 3.24% Kereskedelem, Gépjárművek javítása és karbantartása 3,363 5.34% 14,365 5.65% Szállítás és raktározás 600 0.95% 3,668 1.44% Vendéglátás és gasztronómia 1,639 2.60% 4,191 1.65% Információ és kommunikáció 391 0.62% 2,133 0.84% Információtechnológiai szolgáltatások nyújtása 188 0.30% 1,130 0.44% Ingatlan 305 0.48% 3,130 1.23% Szabadúszó, tudományos és technikai szolgáltatások nyújtása 1,272 2.02% 9,146 3.60% Egyéb gazdasági szolgáltatás nyújtása 327 0.52% 3,630 1.43% Összesen 10,646 16.90% 55,990 22.02%

Burgenland és NyugatDunántúl közötti arány

x:y 1:3,3 1:5,74 1:1,23 1:5,33 1:6,04 1:4,27 1:6,11 1:2,56 1:5,46 1:6,01 1:10,26 1:7,19 1:11,1 1:5,26

Forrás: Eurostat: Ipar, Kereskedelem és Szolgáltatások, Strukturális Vállalkozási Statisztika, SBS Regionális adatok, letöltés: 2012.08.07 * mezőgazdaság, egészségügy és közigazgatás kivételével

2.3.2 Foglalkoztatás és határon átnyúló munkaviszonyok Az Eurostat Strukturális Vállalkozási Statisztikája1 szerint a NACE iparágakban 62.996 foglalkoztatott van Burgenlandban és további 254.263 Nyugat-Dunántúlon. A két régió foglalkoztatottainak aránya 2009-ben 1:4,04. Míg Burgenlandban a kereskedelem és a gépjárművek javítása és karbantartása a két legtöbb embert foglalkoztató iparág egy 27%-os részesedéssel, addig Magyarországon a foglalkoztatottak több, mint egyharmada (36%) a feldolgozó iparban dolgozik. Összehasonlítva a két régiót, elmondható, hogy Burgenlandban az átlagosnál többen dolgoznak a turizmus és vendéglátóiparban, az energiaellátásban és az építőiparban.

1

Vállalati szektor, kivéve: mezőgazdaság, egészségügyi szektor és közigazgatás

12

Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben az ingatlanpiac, az egyéb gazdasági szolgáltatások nyújtása és a vízellátás foglalkoztatja a legtöbb embert.

8. táblázat:

Foglalkoztatottak száma a Nyugat-Dunántúlon és Burgenlandban a NACE osztályozás* szerint 2009-ben, abszolút és relatív értékben valamint arányában

Iparág a NACR R2 osztályozás szerint

Burgenland

Nyugat-Dunántúl

Munkahelyek Részarány Munkahelyek Részarány száma % száma % Bányászat 258 0.41% 819 0.32% Feldolgozó ipar 14,594 23.17% 95,645 37.62% Energiaellátás 933 1.48% 1,885 0.74% Vízellátás 218 0.35% 2,427 0.95% Építőipar 9,657 15.33% 21,602 8.50% Kereskedelem, Gépjárművek javítása és karbantartása 16,941 26.89% 47,700 18.76% Szállítás és raktározás 4,280 6.79% 26,208 10.31% Vendéglátás és gasztronómia 7,728 12.27% 15,722 6.18% Információ és kommunikáció 1,348 2.14% 4,793 1.89% Információtechnológiai szolgáltatások nyújtása 569 0.90% 1,810 0.71% Ingatlan 919 1.46% 6,961 2.74% Szabadúszó, tudományos és technikai szolgáltatások nyújtása 3,574 5.67% 14,166 5.57% Egyéb gazdasági szolgáltatás nyújtása 1,977 3.14% 14,525 5.71% Összesen 62,996 100.00% 254,263 100.00%

Burgenland és NyugatDunántúl közötti arány

x:y 1:3,17 1:6,55 1:2,02 1:11,13 1:2,24 1:2,82 1:6,12 1:2,03 1:3,56 1:3,18 1:7,57 1:3,96 1:7,35 1:4,04

Forrás: Eurostat: Ipar, Kereskedelem és Szolgáltatások, Strukturális Vállalkozási Statisztika, SBS Regionális adatok, letöltés: 2012.08.07 * mezőgazdaság, egészségügy és közigazgatás kivételével

A Burgenlandi Munkaügyi Hivatal szerint 2011-ben 9.626 magyart foglalkoztattak Burgenlandban. A 2007-es értékhez képest ez egy 34%-os növekedést jelent. A növekedési ráták 2007-től 2011-ig évről évre növekedtek. Magyar gazdasági szakértők feltételezései szerint a Burgenlandban dolgozó magyarok száma 2012-ben már jóval meghaladta a 10.000-es küszöböt. A magyar származású alkalmazottak részaránya a mezőgazdaságban és az erdészetben a legmagasabb. Ez az arány az elmúlt években folyamatosan növekedett és 2011-re elérte a 62,90%-ot. A gasztronómiában szintén magas a magyar alkalmazottak száma. A vendéglátásban és gasztronómiában dolgozó alkalmazottaknak csaknem egyharmada Magyarországról származik. Ezt követik a magánháztartások és háztartási alkalmazottak ipara (19,05%), a szórakoztató ipar (17,57%) és az építőipar (17,41%). Szinte minden gazdasági szektorban növekedés mutatható fel a magyar alkalmazottak számában. A Magyar Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az osztrák alkalmazottak részaránya a nyugat-dunántúli összalkalmazottak számában nem éri el a 0,5%-ot, ezért ezek nincsenek közzétéve.

13

9. táblázat:

Alkalmazottak száma Burgenlandban az ÖNACE osztályozás szerint 2008-ban Összalkalmazottak Burgenlandban

2008 1,675 1,675 25183 222 14,920 930 800 8,312 60,822 13,134 4,887 5,180 938 2,658 664 2,078 2,246 16,966 1,270 7,437 866 2,400 99 3,624 91,304

ELSŐDLEGES SZEKTOR A MEZŐGAZDASÁG, ERDÉSZET, HALÁSZAT MÁSODLAGOS SZEKTOR B BÁNYÁSZAT, KŐ ÉS FÖLD KITERMELÉS C HERSTELLUNG VON WAREN D ENERGIAELLÁTÁS E VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ- ÉS HULLADÉKKEZELÉS, F ÉPÍTÉSZET SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR G KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰVEK JAVÍTÁSA ÉS KARBANTARTÁSA H SZÁLLÍTÁS ÉS RAKTÁROZÁS I VENDÉGLÁTÁS ÉS GASZTRONÓMIA J INFORMÁCIÓ UND KOMMUNIKÁCIÓ K PÉNZÜGYI- ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA L INGATLAN M SZABADÚSZÓ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA N EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA O KÖZIGAZGATÁS, HONVÉDELEM, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS P OKTATÁS, NEVELÉS Q EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK R MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS ÉS ÜDÜLÉS S EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA MAGÁN HÁZTARTÁSOK ÉS HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTAK U EXTERRITORIÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS TESTÜLETEK EGYÉB ÖSSZESEN

2009 1,603 1,603 24406 214 14,190 923 796 8,282 61,421 13,312 4,604 5,342 980 2,679 658 2,124 2,164 17,177 1,370 7,655 857 2,417 82 1 3,717 91,146

2010 1,581 1,581 24170 219 14,023 893 781 8,254 62,851 13,579 4,486 5,491 987 2,616 713 2,171 2,430 17,426 1,493 7,938 868 2,584 68 1 3,738 92,341

ebből magyar származású

2011 2008 2009 2010 2011 1,922 56.50% 58.21% 57.04% 62.87% 1,922 56.50% 58.21% 57.04% 62.87% 24893 9.71% 10.24% 10.74% 12.84% 202 7.66% 9.81% 12.33% 14.85% 14,417 8.71% 9.11% 9.66% 11.20% 884 0.43% 0.54% 0.56% 0.23% 798 4.63% 5.28% 5.76% 6.77% 8,592 13.08% 13.75% 14.11% 17.41% 64,326 5.61% 6.06% 6.65% 7.91% 14,097 7.10% 7.89% 8.63% 10.46% 4,476 12.44% 12.51% 13.44% 15.28% 5,593 24.19% 25.66% 27.03% 30.43% 1,046 1.39% 1.53% 1.52% 2.49% 2,603 1.02% 1.12% 1.19% 1.46% 784 3.61% 3.34% 4.35% 5.87% 2,256 1.88% 2.31% 2.67% 3.95% 2,645 6.19% 7.62% 8.93% 12.59% 17,456 0.22% 0.27% 0.33% 0.45% 1,509 1.65% 1.75% 1.88% 1.72% 8,204 1.64% 1.93% 2.24% 2.56% 945 13.74% 14.70% 15.67% 17.57% 2,646 2.75% 3.64% 6.08% 7.82% 63 12.12% 12.20% 16.18% 19.05% 3 - 0.00% 0.00% 0.00% 3,134 9.48% 11.80% 15.88% 4.06% 94,276 7.83% 8.33% 8.96% 10.21%

Forrás: Burgenlandi Munkaügyi Hivatal, IWI

2.3.3 Munkanélküliség A nyugat-dunántúli munkanélküliségi ráta (7,4%) közel kétszer olyan magas, mint a burgenlandi (3,6%). A fiatalok körében pedig 2,5-szer olyan magas a munkanélküliség a Nyugat-Dunántúlon, mint Burgenlandban. 1. ábra

Munkanélküliségi ráta (%) a vonzáskörzetben 2007-2011 között 10.0

9.2

8.6

9.0 8.0

7.4

7.4

7.0 6.0 5.0

4.0

Nyugat-Dunántúl

4.6

5.0

3.7

3.9

3.6

3.6

Burgenland

3.0 2.0 1.0 0.0 2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

14

2. ábra

Munkanélküliségi ráta (%) a 15-24 vonzáskörzetben, 2007-2011 között

évesek

körében

a

30.0 25.0

23.2

24.3

18.6

20.0

Nyugat-Dunántúl

15.0 12.0

10.4

Burgenland

10.0

10.0

7.4

5.0 0.0 2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

A magyar munkakeresők részaránya az összes munkakeresők számában Burgenlandban 6,73%-al az idegenforgalomban a legmagasabb. Ezt követi a szállítás 4,08%-al illetve a takarítás 3,39%-al. A technikai szakmákban a legkisebb a magyar munkanélküliek részaránya. Az építőiparban, idegenforgalomban, mezőgazdaságban, erdészetben, szállításban, takarításban illetve a technikusi és gépészeti szakmákban a magyar munkanélküliek részaránya csökkent az előző évhez képest. A nyugat-dunántúli régióban munkát kereső osztrák állampolgárok részarányát nem közli a Magyar Foglalkoztatási Szolgálat tekintettel ennek alacsony jellegére.

2.3.4 Képzési struktúra A két határmenti régió között jelentős különbségek vannak a képzési struktúrában a két oktatási rendszerben fellelhető sajátosságok miatt. Nyugat-Dunántúlon azon személyek részaránya, akik érettségivel fejezik be az iskolát és azt követően akadémiai karrierrel rendelkeznek 35%-ra tehető és magasabb, mint Burgenlandban (24%). Azok részaránya Nyugat-Dunántúlon, akik csupán a kötelező iskolát végzik el (43%) szintén meghaladja a burgenlandit. Ezzel szemben Burgenland erőssége a szakmaorientált oktatás. A 25 és 64 év közötti lakosság több, mint fele vagy szakmunkásképzést vagy szakiskolát végzett.

15

3. ábra

Legmagasabb befejezett iskolai Nyugat-Dunántúlon 2009-ben

100%

80%

10.43%

végzettség

Burgenlandban

és

12.00%

13.65% 23.40% Egyetem és főiskola

60% 55.30%

21.20%

40%

Érettségi Szakmai képzés Kötelező iskola

43,40%

20% 20.62% 0% Ausztria

Magyarország

Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria), Központi Statisztikai Hivatal

16

3 Szakértői interjúk Jelen tanulmány empirikus vizsgálata során a magyar és osztrák vonzáskörzetben szakértői interjúk készültek cégek képviselőivel, a felelős regionális gazdaságpolitikai intézmények döntéshozóival valamint az oktatási rendszer képviselőivel (Stakeholderek). Az interjú központi feladatai a következők voltak: 

A határmenti régiók munkaerőpiacának és oktatásának értékelése az aktuális helyzetnek megfelelően.



A határon átnyúló együttműködés szisztematikus vizsgálata.



Az együttműködés javítási lehetőségeinek megvitatása.



Jövőbeni kezelési lehetőségek.

Nyugat-Dunántúlon öt magyar vállalatot és öt magyar érintett személyt (Stakeholder) érintett az interjú. Az osztrák oldalon tizenkét interjú készült olyan cégek döntéshozóival, melyek több, mint száz alkalmazottal rendelkeznek és hat interjú az érintettekkel. Az osztrák oldalon elkészült interjúk magasabb száma azzal magyarázható, hogy hét interjú tartalmában nagyon rövid lett, ugyanis az interjúpartner jelenlegi tevékenysége nem kapcsolódott a beszélgetés témájához. Az interjúk részben telefonon, részben személyes megkérdezéssel készültek. Átlagosan 17 percig tartott egy interjú, amely során a kérdőív minden a cég vagy iparág szempontjából relevánsnak ítélt pontjára kitértek. A kérdések megválaszolásának sorrendje nem volt meghatározva. Az interjú során a kérdező fél lejegyezte a válaszokat és később átírta a jegyzetet. A válaszok elemzése témakörök szerint történik, ami a következő fejezetben található.

3.1 Aktuális helyzet a vonzáskörzetben A válaszadók első lépésként a gazdasági térséget kellett jellemezzék, tevékenykednek. A kérdés leginkább a munkaerőpiacra vonatkozik.

amiben

A nyugat-magyarországi munkaerőpiac főbb szereplőiként az autóipari és az autóipari beszállítói cégei lettek említve. A vonzáskörzet értékelésekor a magyar szakértők rendkívül gyakran hivatkoztak a nyugat és kelet közötti gazdasági különbségekre valamint a szakképzett munkerő kivándorlására. Az Ausztriához képest kedvezőtlenebb gazdasági helyzet és alacsonyabb munkabérek miatt vándorol ki a szakképzett munkaerő. A szakértők azonban nem értenek egyet Burgenland szerepét tekintve. Egy

17

részük Burgenlandot a helyi magyar lakosság számára esélyként látja, míg másrészük a szomszédságot gazdaságilag negatívan jellemzi: 

A nyugat-magyarországi munkaerő kivándorlása kevésbé képzett munkaviszonyokban nyilvánul meg Ausztriában, mint ahogy azt a magyarországi oktatás indokolná.



A Magyarországról Ausztriába történő kivándorlás és határon átnyúló munkaviszonyok miatti szakképzett munkaerő-hiány illetve brain-drain, azaz az értelmiség elcsábítása.



A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok fizetése és a fogyasztás Ausztriában történik, míg a közszolgáltatásokat Magyarországon veszik igénybe (ingázók).

„Magyarország gyenge gazdasági teljesítménye miatt sokan meg sem próbálnak az általuk tanult szakmában elhelyezkedni, inkább pénztárosként vagy polcfeltöltőként dolgoznak Ausztriában, mert ott jobban keresnek.” Egy szakértőt idézve A vonzáskörzet munkaerőkínálatát tekintve egy véleményen vannak a magyar és osztrák vállalatok képviselői: mindkét oldal egy akut szakképzett munkaerőhiányban szenved. Magyar oldalon a szakképzettek kivándorlása a probléma, osztrák oldalon pedig inkább a képzési és továbbképzési lehetőségek hiánya, ami miatt a fiatal generáció már régiók képzési és munkakínálatát veszi igénybe. Továbbá azt nehezményezik azon vállalatok, amelyek speciális technológiai résekben tevékenykednek, mint például a műanyagtechnika, hogy a régióban egyáltalán nem áll specializált munkaerő a rendelkezésükre. Ez a munkaerőhiány a régió déli részében mind az osztrák, mind a magyar oldalon folyamatosan növekszik. A helyi szakképzett munkaerő hiánya miatti legnagyobb nehézségekkel azon osztrák vállalatok szembesülnek jelenleg, akik NyugatMagyarország felé szeretnének terjeszkedni. „Magyarországon rendkívül jól képzettek az emberek, de sajnos már mind messze járnak. Az osztrák cégek számára, akik Nyugat-Magyarország felé szeretnének terjeszkedni nagyon nehéz helyben alkalmazottakat találni.” „Nem találunk olyan fiatalokat, akik oktatói állást vállalnának és itt is szeretnének élni. Ebből származik a szakképzett munkaerő hiánya is.” Szakértőket idézve Magyarországon és Ausztriában is első helyen áll a szakképzetlen munkások képzésének támogatása. A képzési kínálat értékelésében már mutatkoznak véleménykülönbségek, főleg a szolgáltatási szektorra vonatkozóan. A nyugat-magyarországi oldalon az egyetemi képzési és továbbképzési intézmények kínálata széleskörben le van fedve. Burgenlanban viszont a szakértők szerint nem elégséges a képzési és továbbképzési kínálat a felsőoktatásban. Ezért a iskolát elvégzők más tartományokban tanulnak tovább és nem térnek vissza többé a regionális munkaerőpiacra.

18

3.2 Határon átnyúló együttműködés Országon belüli illetve nemzetileg kiépített együttműködés létezik a gazdaság és az oktatás között mind Ausztriában mind Magyarországon, így írja le több szakértő is a határon átnyúló együttműködést az oktatási intézmények között. Nemzetközi szinten azonban nem létezik illetve együttműködés a gazdasági és az oktatási szféra között.

alig

érzékelhető

az

A határon átnyúló együttműködések az oktatási és gazdasági szféra között egyedi emberek kezdeményezésével jönnek létre, például tanárok vagy személyzeti képviselők által. A kezdeményezéseket nem dokumentálják szisztematikusan és nem is kommunikálják a külvilág felé: „Az Európai Unió részéről rengeteg olyan projekt volt, amelyek az oktatási intézmények közötti együttműködést támogatták, a gazdasági és oktatási szféra szereplői közötti kapcsolatot viszont nem.” „Mi csak partneregyetemekkel állunk kapcsolatban együttműködés szintjén. Megtörténhet, hogy néhány projekt keretében vállalatokkal dolgozunk, ha igen, akkor is csak a tanárok bonyolítják ezeket, nem hiszem, hogy ez egy aktuális dolog lenne.” Szakértők idézve A szakértők szerint a gazdasági és oktatási szféra közötti határon átnyúló együttműködés fokozására irányuló múltbeli próbálkozások sikertelenek voltak. „Burgenlandi gazdasági szereplőkkel még nem tudtunk együttműködni. Egy kezemen tudom megszámolni az elméleti síkot átlépő együttműködéseket.” „Bár foglalkoztatunk magyarországi alkalmazottakat, még nem állunk egy magyarországi oktatási intézménnyel sem kapcsolatban.” „Nem, nincs együttműködés. Határon átnyúló együttműködés sem, és burgenlandi oktatási intézményekkel sem.” Szakértők idézve

19

3.3 A határon kockázatai

átnyúló

együttműködések

lehetőségek

és

A szakértők szerint rengeteg előnyt és lehetőséget kínálnak a határon átnyúló együttműködések. Ide tartozik az alábbi négy terület: 

Tapasztalatcsere: A fogalom alatt a szakértők a tudástranszfert értik illetve az általános képzettségi szint javulását.



A munkaerőpiaci helyzet javulása: Mindenekelőtt a vállalatok számítanak a szakképzett munkaerő-kínálat szélesedésével, a munkaerőpiacok átjárhatóságával és a két régió munkaerőpiacának kedvezőbb helyzetével.



Az egyetemet végzettek elhelyezkedési lehetőségei növekednek: A diplomásoknak szóló helyi munkalehetőségek lehetővé teszik a magasabban képzettek megtartását a régióban.



Új piacok megszerzése: Mind az osztrák, mind a magyar cégek szakképzett munkaerő meglétét várják el az együttműködés eredményeként, ami megkönnyíti a határokon túli piacokhoz való hozzáférést.

„Az együttműködések nagy előnyökkell járnak, mert így jobban működik a szakképzett munkaerő közvetítése. Az Eures-Pannonia már nagyon jól közvetít. Fontos, hogy a különböző eltérések kiegyenlítődjenek. Erre jók az együttműködések.” Egy szakértő idézve Mind a magyar, mind az osztrák szakértők a kivándorlásban látják a kockázatokat, amit véleményük szerint a határon átnyúló együttműködések felerősítenek. Leginkább a magyar szakértők mondják, hogy a fejlett régiók a gazdaságilag gyengébb vonzáskörzetekhez képest előnyösebb helyzetben vannak a szakképzett munkaerő vándorlásával kapcsolatban. Ezt a helyzetet tovább erősíti az, hogy a magyar iskolások, egyetemi hallgatók és végzősök közvetlen kapcsolatban állnak osztrák cégekkel. Az osztrák oldalt hasonló félelmek jellemzik. Itt a sikeres együttműködés eredményeként szakképzett munkaerő Magyarország felé történő elvándorlására számítanak. „ A brain-drain probléma egy negatívum Nyugat-Magyarországon. Ha az együttműködés jól ki van építve, megtörténhet, hogy a végzősök nyugatra mennek.” „A probléma egészen biztosan a Burgenlandra jellemző munkaerőhiány és legfőképp a szakképzett munkaerő hiánya. Nem hiszem, hogy a gazdasági szektor azt szeretné, hogy a burgenlandi tanulók Magyarországra menjenek szaglászni, aztán pedig ott dolgozzanak.” Szakértők idézve

20

3.4 Korlátozó javaslatok

tényezők,

akadályok

és

továbbfejlesztési

A legfőbb akadályt a munkabér különbségekben látják a szakértők, ami munkaerőpiaci egyenlőtlenségekhez és a munkaerő elvándorlásához vezet. A magyar gazdaság csaknem 20 évvel ezelőtti liberalizációja és később az Európai Unióhoz való csatlakozása ellenére is fennálló lényeges gazdasági különbségek okát a szakértők abban az elszalasztott esélyben látják, hogy a kezdeti sikerek után nem folytatódott a regió iparosítása illetve a vállalatok odavonzása. „El kell kezdeni az iparosítást a magyarok ingázásának megakadályozása érdekében. Ha egy ingázó hasonló munkabérű munkalehetőséget kapna Magyarországon, azonnal feladná a mindennapi ingázást. Ezt a turizmus területén is el lehet kezdeni, hisz a régió kiépíthető.” Általános intézkedésekként a régiót, az iparosítást és a turizmust támogató kezdeményezéseket szeretnének a szakértők. Ezenkívül javasolják még a vállalatok létesítését és alapítását mindkét régióban. Az oktatási szektorhoz szóló felhívás is meglehetősen intenzív. Mind az osztrák, mind a magyar vállalatok és érintettek azt követelik az oktatási intézményektől, hogy a kínálatot még inkább a regionális munkaerőpiac igényeihez igazítsák, amit a KKV-k jellemzik. Az interjúpartnerek javaslatai a munkaerőpiac feltételeinek javítására: 

A regionális KKV-k igényeihez igazított oktatás



Karrierirodák létesítése az egyetemeken, amelyeknek feladatai a határon átnyúló együttműködésre vonatkoznak



A gyakornoki csereprogramok támogatása



Egy feedback rendszer felállítása a határon túli lehetőségekről és tapasztalatokról vállalatok és egyetemi hallgatók számára



Egy professzionális menedzser alkalmazása, aki vállalatokat keres fel és az alkalmazottakat szakmai képzésre motivál



További közös egyetemi intézmények létrehozása Ausztriában és Magyarországon



A felsőoktatási szakok és a továbbképzések hozzáigazítása a regionális igényekhez



További közvetítő központok létrehozása egyetmi hallgatók és vállalatok számára



Az egyetemek együttműködése az adott terület ipari kamaráival a közvetítés érdekében.

A leggyakrabban említett akadályt a határon átnyúló együttműködés szempontjából a nyelvi akadályok képezik. Itt nem az általános nyelvismeretről van szó, hanem ennek a

21

munkahelyen való használatáról és az adott szakmai terület követelményeihez való hozzáigazításáról. „Mindenekelőtt a nyelvtanulás támogatásánál kellene kezdeni. Nem minden magyar jó idegen nyelvekből. Leginkább az iparágspecifikus szakmai nyelvben vannak hiányosságok. Főleg a műszaki szakképesítésű alkalmazottaknak van szükségük megfelelő némettudásra.” Egy további akadályt az osztrák értintettek említenek. Ők a határon átnyúló együttműködésekkel járó bonyolult jogi keretfeltételektől tartanak, valamint a rendelkezésre álló információ és tapasztalat hiányától. Végül mindkét állam képviselői a politikum által indított kezdeményezéseket említi. Intézményeket kell létrehozni, pénzügyi támogatást kell biztosítani, javítani kell az infrastruktúrát és nemzetközi szinten kell gondolkodni. Az egymás felé közelítés hajlandósága hiányos, ezt bírálják a megkérdezettek. „Fontos, hogy az együttműködéseket támogassák, hogy ez a kicsinyes gondolkodásmódnak vége legyen a politikusok körében. Sok politikus fejében még nem létezik Európa és sokan egy külön Magyarországot és egy külön Ausztriát akarnak.” „Az együttműködések csak akkor sikeresek, ha mindkét oldal megtalálja az érdekét és egyenrangú partnerekként vesznek részt ebben. De ilyen együttműködések csak ritkán léteznek.” Szakértők idézve

22

4

Végkövetkeztetések az alapvető elemzésből és az empirikus eredményekből

Európa víziója, hogy 2020-ra egy intelligens, fenntartható és integráló gazdasági térség legyen1. A Magyarország és Ausztria közötti több, mint 20 évnyi nyitott gazdasági csere után még mindig nyilvánvaló különbségek vannak a két oldal határmenti vonzáskörzetei között. Főleg a munkabér- és vásárlóerőkülönbség (indikátortól függően 1:2 és 1:3 közötti az arány a Nyugat-Dunántúlt Burganlandhoz viszonyítva) a fő gátoló tényezői a gazdasági és oktatási szféra határon átnyúló együttműködésének. Ez a szintkülönbség a vizsgált munkaerőpiacra is kifejti a hatását: közel 10.000 magyarországi ingázó dolgozik Burgenlandban (a burgenlandi alkalmazottak számának majdnem 10%-a), a Nyugat-Dunántúlon dolgozó osztrákok száma túl alacsony ahhoz, hogy a magyar Központi Statisztikai Hivatal kimutassa vagy publikálja. A munkerőpiacok közötti vándorlást a bevándorló dekvalifikációs folyamata kíséri, aki a magasabb munkabérért alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkákat végez el, mint amit a képzettsége indokolna. Így a mezőgazdasági alkalmazottak több, mint 60%-a magyar Burgenlandban, a vendéglátásban és gasztronómiában dolgozó magyarok részaránya több, mint 30% és a magánháztartások és háztartási alkalmazottak esetén ez az arány közel 20%. A vonzáskörzet mindkét oldala a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodik. A nagy különbség miatt attól tartanak a magyar szakértők, hogy a határon átnyúló tevékenységek által a frissdiplomások és szakképzettek fokozottabban ösztönzést éreznek az elvándorlása. Az osztrák szakértők és vállalatok attól tartanak, hogy a szakképzett munkaerő-kínálat hígulni fog egy határon átnyúló együttműködés miatt Burgenlandban. Ezzel szemben az idegennyelvek és kommunikációs kézségek iránti kereslet folyamatosan növekszik az európai munkaerőpiacon2. A nyelvismeretek megszerzésére irányuló törekvések a határtérségben már meglehetősen előrehaladott fázisban vannak, bár Burgenlandban még lenne lehetőség ennek kibővítésére. Burgenlandban 93 (31%) oktatási intézményben lehet magyarul tanulni. A burgenlandi iskolások közel 10%-a tanul magyarul. Nyugat-Dunántúlon a németet és az angolt tanulják első és második élő idegennyelvként. Itt 22 kéttannyelvű (német-magyar) van.

1

Mitteilung der Kommission „Europa 2020: Eine Strategie für intelligentes, nachhaltiges und integratives Wachstum“, KOM (2010) 2 SPRACHEN FÜR DEN BERUF, Mehrsprachige Kommunikationskompetenz für den Arbeitsmarkt, Bericht der Thematischen Arbeitsgruppe „Sprachen für den Beruf“, Europäischer Strategischer Rahmen für Allgemeine und Berufliche Bildung, ET 2020 (2010)

23

5

Az együttműködés vizsgálata

fennmaradásának

A gazdasági és oktatási szféra közötti határon átnyúló együttműködés vizsgálata három forrástípuson alapszik. 

Az első forrástípus a határon átnyúló együttműködés empirikus vizsgálata telefonos szúrópróba segítségével, mely 39 oktatási intézmény döntéshozóinak megkérdezésén alapult a vonzáskörzetben.



A második forrástípus magába foglalja az érdekképviseletek regionális szintű képzéstámogató és együttműködési projektjei összefoglalójának vizsgálatát és elemzését.



Végül 29 szakértő, köztük vállalatok és érintettek, egészítette ki telefonon az együttműködésről alkotott képett.

Telefonos szúrópróba a vonzáskörzet általánosan- és szakmát oktató iskoláinak körében, középiskolai szinten A 39 megkérdezett középiskolai szintű oktatási intézmény 21%-a közölt információt határon átnyúló együttműködésről gazdasági szereplővel. Ezek kizárólag szakmát oktató iskolák voltak valamint egy szakmai ki- és továbbképző intézmény. A szúrópróbába bekerült, 10-18 éveseket általánosan oktató intézmények esetében nem volt példa együttműködésre. Különösen aktívan és konkrétan válaszolt két burgenlandi oktatási intézmény: Szakmai Támogató Intézet – Fémképző Központ „Nálunk kötelező egy szakmai gyakorlat elvégzése. Néhány tanítványunk ezt Magyarországon teszi. Ez működik egész egyszerűen azért, mert a tanulók saját maguk gondoskodnak erről. Természetesen, ha valaki nem talál gyakornoki helyet, mi is besegítünk a közvetítésbe Burgenlandban vagy Magyarországon. Részben magyar származású a tanerő, akik így a közvetítésben segíteni tudnak.” Mezőgazdasági Szakiskola: „Mi együttműködünk magyar oktatási intézményekkel és vállalatokkal. Részt vettünk például a Comenius1 projektben, amely keretén belül 3 évig kapcsolatban álltunk egy magyar iskolával. Magyarországi vállalatokat is látogattunk.

1

Európai program az iskolai oktatásért

24

Néha magyar csoportok is jönnek hozzánk. Mi ezt egy magyar borászati iskolával közösen szervezzük meg. Ő a projektpartnerünk. De egy kapcsolattartó személytől is kapunk támogatást, aki itt Ausztriában dolgozott és most egy saját főzdéje van Magyarországon.” Egy válaszadót idézve A magyar oktatási intézmények között szintén a szakmát oktató iskolák tartanak fenn határon átnyúló kapcsolatot cégekkel. Az általánosan képző iskolák esetén semmilyen együttműködési formát sem talált a vizsgálat. A szakmát oktató iskolák a következő témához kapcsolódó együttműködési kapcsolattal rendelkeznek: 

Szakmai továbbképzés a magyar szakiskolások számára Wiener Neustadtban



Tanulmányi kirándulások osztrák faipari vállalatokhoz, a tanulók Németországban végezhetik a szakmai gyakorlatukat



Grazban és Bécsben tartózkodások)



A szakmailag képző Szakközépiskola bár nem állt közvetlen kapcsolatban osztrák vállalattal, egy osztrák érdekeltségű (pl. Luk GmbH, BPW-GmbH) magyar vállalattal azonban igen



A Mezőgazdasági Iskola egy osztrák lovasklubbal és lóistállókkal áll kapcsolatban, vállalatlátogatásokat végez.

vállalati

programok

léteznek

(látogatások

és

rövid

Kiderült az is, hogy az oktatási intézmények szívesen vennék fel a kapcsolatot vállalatokkal, de akadályokba ütköznek. Egy burgenlandi Műszaki Oktatási- és Kísérleti Intézet már többször is próbált határon átnyúló együttműködést kiépíteni, de nem sikerült a magyar vállalatok érdeklődését felkelteni. Három magyar oktatási intézmény szeretne kapcsolatot létesíteni burgenlandi vállalatokkal, de pénzügyi okok miatt lemondott erről. Regionális szintű képzéstámogató vizsgálata és elemzése

és

együttműködési

projektek

összefoglalóinak

Az osztrák oldalon a Tudomány és Kutatás Minisztériuma által Burgenland számára tervezett vagy meglévő azon programok és projektek kerültek be az elemzésbe, amelyeket a MINT1 finanszírozási keretrendszerrel támogatnak, különös tekintettel a határon átnyúló projektekre és azokra, amelyek határon túl adaptálhatók voltak2. 18 projektterületet mutattak be, amelyből kettő kifejezetten magyar vállalatokra vonatkozik. Az első határon átnyúló projekt egy tervezett „Feltalálói jutalom”, amely során délburgenlandi és magyarországi tanulók lépnek fel egymás ellen és délburgenlandi és magyarországi vállalatok is részt vesznek. A burgenlandi Ipari Kamara

1

Támogatási program a matematikai, informatikai, természettudományos és technikai képzésben való részvétel erősítésére. 2 A projektösszefoglaló a burgenlandi Ipari Kamarától származik, és további aktuális képzési területekkel, mint pl gazdaság és nyelvek, egészítették ki.

25

kezdeményezésére megy végbe és a középiskolai szintű tanulókat (14-19 éveseket) célozza. A második határon átnyúló jellegű projekt neve „Tiéd a jövő” és a közgazdasági szakközépiskolák végzőseinek szakmai orientációja a rendeltetése. Érdekes szakmák interjú általi megismerésére vonatkozik. Emellett 16 további nemzetileg és regionálisan futó projekt van, amelyek egy határon átnyúló adaptációra megfelelőnek tűnnek: A „Junior Vállalat”-ot az iskolai tanítás keretében indítják el: a tanulók kifejlesztenek egy üzleti ötletet és megalapítanak iskolájukban egy „fiatal a fiatalokért” társaságot. A tanulók vállalatai egy egytől három hónapig terjedő időszakon vagy maximum egy iskolai éven keresztül működnek, és két korcsoportnak szólnak: 12-15 éveseknek illetve 15-19 éveseknek. A „gyakorló vállalat” modelljéhez hasonlítható, amit az Oktatás, Művészet és Kultúra Minisztériuma készített a szakmai képzés szekcióban. Az ATC 1 szervezet jelenleg már több, mint 900 aktív gyakorló vállalattal foglalkozik különböző iskolatípusokban és intézményekben. A „gyakorló vállalat” modelljét az Európai Bizottság a megfelelő gyakorlat példájaként tartja számon a többnyelvű kommunikációs kompetencia szempontjából a munkaerőpiac számára. Ezenkívül a következő (jelenleg csak Ausztriára vonatkozó) projektek bővíthetők ki esetlegesen határon átnyúló projektekké: 

A „Gyakornokok versenye” egy tervezett verseny gyakornokok között, a Délburgenland 2025 Program keretében. A középiskolás korú (14-19 évesek) tanulókat célozza.



A Nyitott Ajtók Napját a MINT keretében szervezik, amely elsősorban iskoláknak és szakmaiorientációs tanároknak szól. Itt innovatív és sikeres ipari vállalatok ötleteit, elképzeléseit valósítják meg.



A Délburgenland mentoring program keretében szakmai orientációs segítséget nyújtanak. Itt sikeres menedzserektől való tanulásról van szó.



Ezen programon belül továbbá képzési szakokat is kínálnak Burgenland speciális szakterületein belül. Itt megemlíthető a már megvalósított tanulóműhely mechatronikusok számára, valamint a tervezett egyetemi képzés a Güssingi Egyetemközi Tanulmányok Központjában, melynek erőssége az alternatív energia, energiahatékonyság, forrásmenedzsment és fénytechnika 2. Ezen témakörök közvetlenül fognak erősödni a gazdasági és oktatási szféra közötti határon átnyúló együttműködés során.

A tanulmányi partnerintézet, az Empirica birtokában van egy lista a hivatalos együttműködésekről a magyar célrégióban és ezt rendelkezésünkre bocsátotta. Eszerint 14 együttműködés létezik oktatási intézmények és gazdasági egységek között. Ide tartoznak: 1 2

http://www.act.at A mesteri képzés mellett kutatás és vizsgáztatói központok is léteznek.

26



Öt vállalatlátogatási és üzemlátogatási program,



Négy program az iskolák finanszírozására, mint szponzorálás vagy alapítványi részesedés,



Három gyakornoki program, valamint



Egy iskolai továbbképzési progam vállalatoknak és egy szakmai tanácsadásra.

Ezen belül csupán egy határon átnyúló tevékenység volt: az Evangélikus Középiskola és a Kőszegi Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Kollégium egy egynapos szakmai kirándulást/gyakorlati napot szerveznek, mely során egy osztrák lótenyésztő vállalatot látogatnak meg. Az csak Nyugat-Dunántúlra kialakított programok esetén a következő kapcsolódási pontok léteznek a határon átnyúló együttműködésre: 

Gyakornoki programok, mint amilyen a Krúdy Gyula Gimnázium, egy kéttannyelvű középiskola programja, aki jelenleg csak magyar vállalatokkal dolgozik együtt. o



Vállalati- és üzemlátogatások: már a tanulmány Kick-Off-Workshop-ja alatt (indulásakor), amely egy osztrák ipari vállalat üzemlátogatását fogalalta magába a csapat számára beleértve a magyat társszerzőket is, felmerültek ötletek egy iparágnak megfelelő csereprogramra ezen vállalat és magyar oktatási intézmények között. o



Cselekvési lehetőségek:  A gyakornoki program kibővítése Burgenlandban és Magyarországon. Egy szisztematikus határon átnyúló gyakornoki program bevezetése a kéttannyelvű iskolák számára a vonzáskörzetben, a célszakmák és iparágak szerint egyeztetve.

Cselekvési lehetőségek: Egy szisztematikus határon átnyúló program bevezetése, amely vállalatlátogatásokból áll, továbbá olyan látogatásokból, ahol az iskolák és a tanulók főként a szakmai kiképző és továbbképző iskolákból megismerkedhetnek a vállalatokkal.

Foglalkozási tanácsadás végzősöknek: o

Cselekvési lehetőségek:  A vonzáskörzetben található nemzeti tanácsadó intézmények számára információs dokumentáció létrehozása a határon átnyúló foglalkoztatási lehetőségekről, valamint előfeltételek kidolgozása a frissdiplomások és szakmát oktatató iskolák számára.

Tanácsok a szakértői interjúkból: A szakértői interjúkból is kiderült, hogy a határon átnyúló együttműködések még nem örvendenek népszerűségnek, mégis különböző szinteken gyakorolják. A jelenlegi együttműködési formák még nem szisztematikusak és nem is ismertek széles körben a vonzáskörzetben. A válllatok és érintettek különböző projekteket és a munkaerőpiacon működő kooperációkat neveztek meg, ám nem létezik még egy átfogó kezdeményezés:

27



Iparágak és elismert szakmai képzések párosítása (Pannonia szakképzett munkarő közvetítés): A munkaerőpiaci kapcsolat egy magyar hegesztői szakiskola és egy osztrák szakmunkásokat alkalmazó vállalat között sikeres kooperációnak számít. A kapcsolatot nem tárják a nyilvánosság elé, de látszik, hogy már léteznek működőképes rések. A szakértők szerint a szoros együttműködés a magyar szakiskola és a célvállalat között azért működőképes, mert így a NyugatDunántúli hegesztői képzés Európai Unió szerte elismert, végzőseinek nincs szükségük további kvalifikációra, ahhoz, hogy a nemzetközi munkaerőpiacokon munkát találjanak. o



Cselekvési lehetőségek:  A teljes vonzáskörzet EU szerte elismert és minősített képzéseinek vizsgálata és a végzősök kompetencia- és szakmai profiljának felállítása, amely minden (iparágak szerint előválogatott) potenciális munkaadó számára elérhető. Azon képzési intézmények kibővítése, amely végzősei az adott érdekképviseletek kölcsönös elismerése alá esnek.

Magyarországon egy program keretében olyan projektek találhatók, amelyek magyar és osztrák óvodás gyerekeknek segítenek megtanulni a másik nyelvet. 2008 óta működnek ezek a projektek és a szakértők szerint a résztvevő gyerekek folyékonyan beszélik a második nyelvet. o

Cselekvési lehetőségek:  a kéttannyelvű óvodák támogatása vállalatok bevonásával. „Vállalatok biztosítják Pannónia jövőjét” címszó alkalmazása. A didaktikai és jogi keretfeltételek betartása mellett vállalatok számára lehetőségeket teremteni, szponzorként pozícionálni.

Kiegészítésképpen a Támogatási Kezdeményezést információs programok keretében és a gazdaság, munkaerőpiac, a területi önkormányzatok és NGO-k érdekképviseletének jelenlétében a) egy tömör kivonatba foglalni, valamint a vállalatok és oktatási intézmények rendelkezésére bocsátani, b) a határon átnyúló tevékenységeket végző intézmények, oktatási intézmények és a gazdasági szereplők kerekasztal köré gyűjtése a hálózati gondolkodás, a tudatosság növelése és a vizsgált téma érdekében. Az adott régiók szakmai továbbképző intézményeinek ajánlata mellett a következő programok és lehetőségek léteznek: IFA: A „Nemzetközi Szakképzett Munkaerő Cseréje” szövetség a gazdasági és oktatási szféra közötti határon átnyúló kooperáció támogatását kezdeményezi. Célként a szakiskolások, szakmunkások és képzők nemzetközi csereprogramjának támogatását tűzte ki. A szövetséget 1995-ben alapította a Gazdasági Minisztérium az Ipari Kamarákkal és a mobilitási területen nyújt szakiskolásoknak, tanulóknak, szakmunkásoknak és képzőknek szolgáltatásokat 1. Az európai programok lehetőségei és azok hasznosítási lehetőségei a határon átnyúló régiókban: Comenius, Grundtvig, Erasmus, Leonardo da Vinci, transzverzális programok.

1

Forrás: http://www.ifa.or.at/, 2012 július 20.

28

6

A határon átnyúló együttműködések fokozásának lehetőségei

Ebben a fejezetben a tanulmány szerzőinek véleményét tükröző cselekvési tervek és javaslatok találhatók a gazdasági és oktatási szféra közötti együttműködés fokozására. Amint azt az előző fejezet bemutatta, a gazdasági és oktatási szféra közötti együttműködés helyzete nem szisztematikusan alakított. Mind a magyar, mind a burgenlandi oldalon létezik egy felzárkózási igény. A Nyugat-Dunántúl és Burgenland között fennálló gazdasági egyenlőtlenségek, melyeket az utóbbi 20 év során nem lehetett kiegyenlíteni, a cselekvési lehetőségek szempontjából limitáló tényezőknek számítanak. Ezek leküzdése nem történhet egyedül a határon átnyúló együttműködés támogatásával, hanem Ausztia és Magyarország közös nemzetek feletti erőfeszítéseivel. A gazdaság és oktatás közötti kooperáció mindkét gazdasági térség felpezsdítése számára előnyösebb keretet teremt, bár ez nem egy azonnali megoldás a gazdasági egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A szakértők szerint ezen különbségek a regionális érdekképviseletek és vállalatok esetében egy restriktiv magatartáshoz vezetnek, mert attól tartanak, hogy az együttműködés felerősíti a szakképzett munkaerő-hiányt és a helyiek elvándorlását. A gazdasági, oktatási és a regionális közigazgatás területének szakértői, valamit az alapvető elemzés arra utal, hogy a következő közép- és hosszú távú regionális (még nem véleményezett) problémakörökkel kell megbirkózni egy sikeres és egységes gazdasági térség létrehozásának érdekében (az említett problémakörök listája, értékelés vagy súlyozás nélkül): 1. Az ingázóáramlás illetve a jövedelem- és vásárlóerőkülönbségek kiegyenlítése 2. Nyelvi nehézségek áthidalása 3. Az együttműködés egységes és átlátható jogi keretfeltételeinek megteremtése 4. A két régió oktatási rendszerének egymáshoz igazítása 5. A diplomák elismerése és Európai Unió szintű képzési irányelvek létrehozása a szakképzettek oktatására 6. Az oktatási kínálat kereslethez való proaktív hozzáigazítása 7. Informáló és hirdetési intézkedések végrehajtása 8. Hosszú távon: kedvezőbb gazdasági keretfeltételek megteremtése 9. Hosszú távon: infrastuktúra javítása

29

10. Hosszú távon: a vállalkozói tevékenység implantálása illetve támogatása egy megerősített gazdasági struktúra kiépítésénél.

Jelen tanulmány alapján javasolható a gazdasági és oktatási szféra közötti azon együttműködések elsőbbségi támogatása, amelyek mindkét ország célrégióiban lévő vállalatok tevékenységét egyidejűleg érintik. A vállalati terjeszkedés vagy alapítás támogatását elsődlegesnek kell tekinteni, ha a tevékenység Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érinti.

6.1 EURES-T-Pannonia – Cselekvési lehetőségek A tanulmány feladatkiírásának megoldására a cselekvési lehetőségek az előkészítő munkától a visszacsatolásig terjednek: 

A kínált és keresett szakképesítések elmélyítő elemzése iparágak szintjén



Tudatosság növelése



Információ a regionális képzési kínálatról



Útmutatást adni, megismerkedni, hálózatokat lehetővé tenni



Munkaerőpiaci közvetítés



Együttműködések kezdeményezése



Egyéni kezdeményezések erősítése



Visszacsatolás (feedback) a siker ellenőrzésére és a tapasztalatcserére.

A vonzáskörzet számára minden lépés szempontjából fontos cselekvési területekhez a következők tartoznak: A kétnyelvűség egyértelmű erősítése: A nyelvi összetevő még nincs minden oktatási szinten figyelembe véve, és mindkét oldal vállalatai és szakértői a hiányos nyelvi kompetenciára, főleg a szaknyelv hiányára és ezen keresztül a munkaerőpiac defiziteire panaszkodnak. A képzési kínálat erősítése a szakképzett munkarő számára a régióban: A szakértők szerint mindkét régió szervezetei hiányt szenvednek a szakképzett munkaerőben. A Magyarországról Ausztriába történő elvándorlás miatti dekvalifikáció megakadályozza a régió fejlődését, szakképesítések vesznek el. Vállalakozói tevékenység támogatása mindkét országban. A munkaerőpiacon kiegészítő intézkedésekkel nyomon követni a határon átnyúló terjeszkedéseket, a kockázati tőkét és a vállalatalapításokat: Az elmúlt két évtized minden előrehaladása ellenére még mindig különbségek vannak Nyugat és Kelet illetve Észak és Dél között. Ezen különbségek

30

hosszú távú megszüntetése csak megerősített vállalkozói tevékenység segítségével érhető el, ami mindkét országot lefedi ezzel elősegítve a munkaerőcserét és ezáltal a vásárlóerő javulását.

6.2 Intézkedések és javaslatok A tanulmány által javaslott intézkedések a következő táblázatban találhatók. A következőkre orientálódnak: 

létező programokra és kezdeményezésekre, amelyeket erősíteni kellene,



nemzeti programokra, amelyek határon átnyúló együttműködésre alkalmasak,



egyéni erősségekre és kezdeményezésekre (mentorok, promoterek, szponzorok) valamint



a fent említett cselekvési lehetőségekre.

A táblázat egy átfogó képet alkot az intézkedésekről, ezek tartalmáról és céljairól, a megvalósítási lehetőségekről a terjedelem és idő figyelembe vételével. Továbbá az egyes intézkedések áltak érintett oktatási szintek és munkaerőpiaci szegmensek vannak megemlítve. Amennyiben nincs külön feltüntetve, az intézkedések mind az osztrák, mind a magyar vonzáskörzetre vonatkoznak.

31

1

2

3 4

5 6

8

9

10

Vállalkozás

Nyelvi kompetencia Szakképzett munkaerő

Fő pontok

Felsőoktatás

Középszint II

Középszint I

Általános szint

Óvoda

Visszacsatolás

Kezdeményezés

Közvetítés

Oktatási szint

Kooperáció

Hálózatok

Leírás

Információ

Intézkedés

Tudatosság

Ssz.

Elemzés

Célterület

A kéttannyelvű óvodák és általános iskolák A szponzorálás segítségével a didaktikai és jogi keret betartása mellett lehetőséget teremteni a támogatása vállalatok bevonásával vállalatok számára, hogy a régió jövőjét alakítsák. A programindítás finanszírozása a régiók által, a programlefutás finanszírozása vállalatok által. Verseny és ésszerű programok. A határon átnyúló gyakornoki programok A gyakornoki programok kibővítése Burgenlandban és Magyarországon. Egy szisztematikus határon fokozása átnyúló gyakornoki program bevezetése a kéttannyelvű iskolák számára a vonzáskörzetben, az adott célszakmákkal/iparágakkal összhangban. Vállalatlátogatások

Nyitott Ajtók Napja szervezése a másik régió oktatási intézményei számára. Érdekképviseletek kezdeményezései. Válogatás az iparágspecifikus oktatási intézményekből. Gazdasági kérdésekkel foglalkozó verseny Feltalálói jutalom, gyakornokok versenye, a legjobb határon átnyúló gyakorló vállalat az oktatási szférában Ausztria/Magyarország, határon átnyúló diplomamunkák, projektek díjazása az eszköz . Létező nemzeti versenyek kiterjesztése az egész régióra. Junior vállalatok, gyakorló vállalatok Sikeres,már létező kezdeményezések határon átnyúló kibővítése. Vállalatszimulációk határon átnyúló alakítása a vonzáskörzetben. Részletes iparágspecifikus szakképzési Iparág szerinti elismert szakképzések határon átnyúló dokumentációja. Az Európai Unió szintjén monitoring - elemzés és dokumentáció elismert képzések vizsgálata a teljes vonzáskörzetben (kvalifikációs lap). A végzősök kompetenciaés szakmai profiljának felállítása, és ennek minden potenciális (iparágak szerint előválogatott) munkaadó rendelkezésére bocsátása határon átnyúlóan. Klaszterképviselők és felsőoktatási intézmények határon átnyúló hálózatosítása Nyelvi képzés nyújtása a szakképzett munkaerő számára

Promoter rendszer

Rendszeres rendezvények szervezése a felsőoktatási intézmények megismerkedésére a vállalati klaszterek képviselőivel Burgenlandban és Nyugat-Dunántúlon. A hallgatók bemutatják régiójukat és kvalifikációikat. Az üzletágak érdekképviseleteik pártfogásába veszik őket. A szakképzett munkaerő mobilitásának növelése és a dekvalifikációs tendencia csökkentése érdekében szükséges a nyelvi kompetenciák javítása az adott szakterületen még a a szakmába lépés előtt. A nyelvi kompetenciák támogatása egy gyakornoksággak összekötve elsődleges fontosságú. Határon átnyúló tapasztalattal rendelkező személyek/tanárok az oktatási szektorbeli kollégáikat informálják a lehetőségekről és kockázatokról. Egyéni szinten a határon átnyúló tapasztalattal rendelkező személyek az oktatási intézményekben katalizátorként működnek. A Know -how beépítése más oktatási intézményekkel működtetett tapasztalatcsere-hálózatba csökkenti a határon átnyúló tevékenykedés kezdeti akadályait.

32

Az intézkedések esetén a következő megvalósítási keretről és célmefogalmazásról lehet beszélni:

Ssz.

Intézkedés

Megvalósítási javaslat ill. célm egfogalm azás

1

A kéttannyelvű óvodák és általános iskolák Az elkövetkező három évben régiónként öt vezető vállalatot kell bátorítani a támogatása vállalatok bevonásával programban való részvételre.

2

A határon átnyúló gyakornoki programok fokozása

A határon átlépő gyakornokkal rendelkező oktatási intézmények becsült részarányának 20%-ról 70%-ra való növelése öt éven belül.

3

Vállalatlátogatások

Mind a 42 burganlandi és a 81 nyugat-dunántúli szakmát oktató iskola legalább egyszer évente meglátogat egy vállalatot a határon túl.

4

Gazdasági kérdésekkel foglalkozó verseny Három verseny megvalósítása a következő két évben. A Pannónia régió a az oktatási szférában legjobb határon átnyúló gazdasági kérdésekkel foglalkozó diplomamunkákat díjazza. Junior vállalatok, gyakorló vállalatok A célok és megvalósítás a meglévő programcélok függvénye. A határon átnyúló komponensek integrációja. Részletes iparágspecifikus szakképzési Egy képzési katalógus elkészítése iparágak/szakmák határon átnyúló képzési monitoring - elemzés és dokumentáció kínálata szerint a vállalatok számára. Iparági kiterjesztés a célrégió minden vállalatára.

5 6

8

Klaszterképviselők és felsőoktatási intézmények határon átnyúló hálózatosítása

Évente egy intézményi rendezvény szervezése magyar és osztrák oldalon.

9

Nyelvi képzés nyújtása a szakképzett munkaerő számára

A szakmunkások és szakképzett munkaerő proaktív támogatása a nyelvi kompetenciák EU-s projekt keretében történő életen át tartó tanulására.

10

Promoter rendszer

Workshopok a másik régió tanerőivel.

33

7

Források és jegyzékek

7.1 Források AMS Burgenland, Sonderauswertung: Arbeitssuchende nach Berufsabteilungen und Herkunft (Juli 2012) AMS Burgenland, Sonderauswertung: Lehrstellensuchenden nach Lehrberufen (Juli 2012) AMS Burgenland, Sonderauswertung: Offene Lehrstellen nach Lehrberufen (Juli 2012) AMS Burgenland, Sonderauswertung: Offene Stellen nach Berufsabteilungen (Juli 2012) AMS Burgenland, Sonderauswertung: Unselbständig Beschäftige nach ÖNACE 2008 und Herkunft (Juli 2012) Amt der burgenländischen Landesregierung, Abteilung Gemeinden und Schulen (2012) BMWFJ, Berufsbildungsabkommen Österreich-Ungarn, Wien (2008) CIMA, Einzelhandelsstruktur- und Kaufkraftstromuntersuchung Land Burgenland, Präsentationsunterlage Endergebnisse (2010) Empirica Wirtschafts- und Gesellschaftsforschungsinstitut GmbH, Machbarkeitsstudie für die Schaffung einer EURES Grenzpartnerschaft zur Abdeckung der Grenzregion Österreich-Ungarn, Sopron (2008) Eurostat, Industrie Handel und Dienstleistungen, Strukturelle Unternehmensstatistik, SBS Regionaldaten (2011) EXP:AK, Länderinformation Grenzregion Österreich – Ungarn (2007) Fachhochschulrat, Sonderauswertung: Anzahl der Studierenden nach Studienrichtung und Herkunft in Burgenland (Juli 2012) Institut für Bildungsforschung und Wirtschaft: Das österreichische Bildungssystem. 4. Auflage Juli 2011 L&R SOZIALFORSCHUNG, Ungarische GrenzgängerInnen in Österreich (2010) Mitteilung der Kommission „Europa 2020: Eine Strategie für intelligentes, nachhaltiges und integratives Wachstum“, KOM (2010) 2020 endgültig ÖIR Projekthaus, Länderinformation Grenzregion Österreich-Ungarn (2009) Report (2010) SPRACHEN FÜR DEN BERUF, Mehrsprachige Kommunikationskompetenz für den Arbeitsmarkt, Bericht der Thematischen Arbeitsgruppe „Sprachen für den Beruf“, Europäischer Strategischer Rahmen für Allgemeine und Berufliche Bildung, ET 2020 (2010) Statistik Austria: Anzahl der Schulen nach politischen Bezirken im angeführten Schultyp (2012) Statistik Austria: Kindergärten und betreute Kinder in Burgenland (2010) Statistik Austria: Schüler und Schülerinnenanzahl nach politischen Bezirken im angeführten Schultyp (2012) Statistische Abteilung des Arbeitsamtes Ungarn, Regierungsstelle Komitat Györ-Moson-Sopron: Datenbankabfrage (Juli 2012)

34

Ungarisches Zentralamt für Statistik: Kindergärten und betreute Kinder in West-Transdanubien (2011) Ungarisches Zentralamt für Statistik: Schüler und Schülerinnenanzahl nach Schultyp in West-Transdanubien (2011) WIFO ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG, CENTROPE Regional Development YURA – Jugendstrategien für Regionen mit Abwanderung, Regionale Herausforderungen gemeinsam meistern, Planungsworkshop Arbeitsmarkt und Beschäftigung, Präsentationsunterlage (2012) Zentralstelle für die Weiterbildung und Handwerk. Das ungarische Bildungssystem (2012)

Internet http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=de&site=166#6 http://www.eures-pannonia.hu/index.php?lang=de&site=166#6, abgefragt am 19.06.2012 http://bglv1.orf.at/stories/342550 http://db.nefmi.gov.hu/statisztika/ks08_fm/index.html http://www.fh-burgenland.at/ http://epu.ac.at/index.php http://www.kir.hu/intezmeny/okeres.asp?l=1&old=15&ker1=&ker2= &ker_irszam=&ker3=&ker4=999&ker5=20&ker6=999&ker7=&szul=&fh_is=&ker8=999 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi012.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf027.html http://www.ams.at/bgld/ueber_ams/14169_26195.html http://www.nyugatrmk.hu/pls/apex/f?p=101:735:4489247161490673083::NO::P735_XID:78 http://www.nyugatrmk.hu/pls/apex/f?p=101%3A735%3A4729767819942759938%3A %3ANO%3A%3AP735_XID%3A78 http://www.iv-burgenland.at/dokumente/60/MINTMatrix_Burgenland.pdf http://www.integrationsfonds.at/integration_im_fokus/integration_im_fokus_ausgabe_22010/thema_going_glo cal/burgenland_zahlen_und_fakten/ http://www.teil4.de/prepare/fileadmin/user_upload/bildungssysteme/deutsch/bs_d_hu.pdf http://ec.europa.eu/languages/orphans/languages-for-jobs-report-good-practice_en.htm http://www.kmk-pad.org/programme/comenius.html http://www.act.at

35

7.2 Ábrák jegyzéke

1. ábra

Munkanélküliségi ráta (%) a vonzáskörzetben 2007-2011 között ...................................... 14

2. ábra

Munkanélküliségi ráta (%) a 15-24 évesek körében a vonzáskörzetben, 2007-2011 között .. ............................................................................................................................................. 15

3. ábra

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Burgenlandban és Nyugat-Dunántúlon 2009ben ....................................................................................................................................... 16

36

7.3 Táblázatok jegyzéke

1. táblázat:

Óvodák és ellátott gyerekek száma Burgenlandban 2010-ben ............................. 6

2. táblázat:

Óvodák és ellátott gyerekek száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben ................... 7

3. táblázat:

Oktatási intézmények száma Burgenlandban a 2010/2011-es tanévben ............. 8

4. táblázat:

Tanulók száma Burgenlandban a 2010/2011-es tanévben.................................... 9

5. táblázat:

Oktatási intézmények száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben ............................. 9

6. táblázat:

Tanulók száma a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben ................................................. 10

7. táblázat:

Munkahelyek száma a Nyugat-Dunántúlon és Burgenlandban a NACEosztályozás* szerint 2009-ben, abszolút és relatív értékben valamint arányában ..... 12

8. táblázat:

Foglalkoztatottak száma a Nyugat-Dunántúlon és Burgenlandban a NACE osztályozás* szerint 2009-ben, abszolút és relatív értékben valamint arányában ..... 13

9. táblázat:

Alkalmazottak száma Burgenlandban az ÖNACE osztályozás szerint 2008-ban.. 14

37

8 Függelék Gesprächsleitfaden für Unternehmen EURES-T-PANNONIA „Grenzüberschreitende Kooperationen zwischen Schule und Wirtschaft im Grenzraum Österreich Ungarn“

1.

Vorstellung des Projektes „Eures-T-Pannonia“ und dessen Ziele A) Funktion des Interviewpartners im Unternehmen oder in der Institution: B) Bezug des Interviewpartners zum Thema:

2.

Bitte bewerten Sie den regionalen Arbeitsmarkt aus wirtschaftlicher und bildungspolitscher Sicht?

3.

Wie würden Sie die die Arbeitsmarktsituation im Einzugsgebiet im Vergleich zu Restungarn und Restösterreich bzw. im europäischen Kontext beschreiben? Bitte denken Sie an Arbeitgeber betriebe als auch an Bildungseinrichtungen.

4.

Welche Stärken und Schwächen sehen Sie bei verstärkten grenzüberschreitenden Kooperationen zwischen Wirtschaft und Bildungseinrichtungen?

5.

Welche Risiken und Chancen hätten grenzüberschreitende Kooperationen zwischen Unternehmen und Bildungseinrichtungen?

6.

Welchen Nutzen hätten bessere grenzüberschreitende Kooperationen aus Sicht Ihres Unternehmens?

7.

Welche konkreten Maßnahmen zur Intensivierung der grenzüberschreitenden Kooperationen zwischen Bildungseinrichtungen und Unternehmen kennen Sie und wie bewerten Sie diese?

8.

Welche Kooperationsmaßnahmen sind aus Ihrer Sicht für das Einzugsgebiet möglich und sinnvoll?

9.

Was müsste verbessert werden, um die Kooperationen zwischen Ausbildungseinrichtungen und Firmen im Einzugsgebiet zu forcieren?

10.

Wie sinnvoll erachten Sie generell Förderungen für grenzüberschreitende Kooperation zwischen Bildungseinrichtungen und Wirtschaft und welche empfehlen Sie?

38

Gesprächsleitfaden Stakeholder EURES-T-PANNONIA „Grenzüberschreitende Kooperationen zwischen Schule und Wirtschaft im Grenzraum Österreich Ungarn“

1.

Vorstellung des Projektes „Eures-T-Pannonia“ und dessen Ziele A) Funktion des Interviewpartners im Unternehmen oder in der Institution: B) Bezug des Interviewpartners zum Thema:

2.

Bitte beschreiben und bewerten Sie die Rahmenbedingungen für Wirtschaft und Bildung im Einzugsgebiet?

3.

Wie würden Sie die wirtschaftlichen Rahmenbedingungen im Einzugsgebiet im Vergleich zu Restungarn und Restösterreich bzw. im europäischen Kontext beschreiben?

4.

Welche Stärken und Schwächen sehen Sie bei verstärkten grenzüberschreitenden Kooperationen im Einzugsgebiet?

5.

Welche Risiken und Chancen hätten grenzüberschreitende Kooperationen auf den Arbeitsmarkt?

6.

Welchen Nutzen hätten bessere grenzüberschreitende Kooperationen aus Sicht Ihrer Organisation?

7.

Welche konkreten Maßnahmen zur Intensivierung der grenzüberschreitenden Kooperationen zwischen Bildung und Wirtschaft kennen Sie und wie bewerten Sie diese?

8.

Welche Kooperationsmaßnahmen sind aus Ihrer Sicht für das Einzugsgebiet möglich und sinnvoll?

9.

Was müsste verbessert werden, um die Kooperationen zwischen Ausbildungseinrichtungen und Firmen im Einzugsgebiet zu forcieren?

10.

Wie sinnvoll erachten Sie generell Förderungen für grenzüberschreitende Kooperation zwischen Bildungseinrichtungen und Wirtschaft und welche empfehlen Sie?

39