MEGJEGYZÉSEK A BURGENLANDI EGÉSZSÉGPOLITIKAI HELYZETHEZ

MEGJEGYZÉSEK A BURGENLANDI EGÉSZSÉGPOLITIKAI HELYZETHEZ H A N S L U W K A , H .-K A R R E R , K .-P E T R IN S K Y , V .1

A usztriában az egészségügy területére von atkozó vitákat, a refo rm elképzeléseket a "költség-robbanás" m iatti gond uralja. A usztria joggal lehet büszke jól felépített szociális hálójára, ami egyebek k ö z ö tt valam ennyi társadalm i réteg szám ára garantálja az alapvető egészségügyi gondozást. A z is igaz, hogy az u tó b b i évtizedekben a gazdasági fellendüléssel együtt járó eufóriában, s részben rövidlátó-opportunista m eggondolásokból olyan intézkedések is tö rté n te k , m elyek ezt a szociális hálót hosszú távon veszélybe sodorhatják. Senki sem csukhatja be a szem ét például a demográfiai változások k ö v etk ezm én y eit illetően. A z O sztrák K özp o n ti Statisztikai H ivatal számításai szerint a 75 éves és idősebb népesség jelenlegi 950 000-es szám ában 2030-ra m integy 80%-os em elkedést lehet várni. E zért m indenképpen óvakodni kell a költségkérdés egyoldalú k ö zép p o n tb a helyezésétől. Célravezető intézkedéseket in d o k o lt m érlegelni a betegségi összképben bekövetkező lehetséges változásokkal kapcsolatban éppúgy, m in t a k áro so dott népességcsoportok vagy régiók vonatkozásában. H elytelen lenne elhanyagolni az egészségügyi rendszer gyenge p ontjait. A k ö v etk ező k b en egy, a bevezetőben vázolt kérdések szem pontjából "problém ás régióra", B urgenlandra hívjuk fel a figyelmet. M intapéldája ez a tarto m á n y egy évtized ó ta a "hátsólám pa" szerepét képező területnek, ahol kérdéses a beavatkozás igénye. A következő értekezés lökést kell hogy adjon egy so k rétű ok-együttes átfogó átvilágításához. H asonlóképpen felhívjuk a figyelm et az epidem iológiai és társadalm i-orvosi kutatások jelentőségére, am elyekben A usztriának - a legközelebbi m últban tö rté n t bizonyos előrelépések és figyelem re m éltó tan u lm án y o k közlése ellenére - még számos elm aradása van, ha olyan teljesítm ények n yom án kíván haladni, m in t Czerniak,

A m unkának a gondolata abból az időből származik, amikor a szerzők tiszteletbeli konzulensként tevékenykedtek a tumorbiológiai-rákkutatási intézetnél. Szerzők vállalják a kizárólagos felelősséget ezért az értekezésért.

H A N SL U W K A , H .-K A R R E R , K .-PETR IN SK Y , V.

8

Peller, Popper, Rosenfeld, Tandler és Teleki, hogy csak néhány kiem elkedő tagját nevezzük meg ennek az osztrák iskolának.

I. Bevezető megjegyzések B urgenland 1921 óta tarto zik A usztriához és 271 400 fős népességszámával (1991. népszámlálás) a népessége alapján a legkisebb szövetségi tarto m án y . 1961 óta a lakosság szám a gyakorlatilag nem v áltozott, ahogy a következő táblázat m utatja: 1. tábla

A z o sztrák népesség m in teg y 3,5%-a él B urgenlandban (1869-ben ez még 6% lett volna), s ez a százalékarány az u tó b b i 40 év alatt alig v á lto zo tt. 1995re az O sz trá k K ö z p o n ti Statisztikai H ivatal a népességet 274 300-ra becsülte. M in t tú ln y o m ó ré sz t agrár szerkezetű szövetségi ta rto m á n y , évtizedeken k eresztül b izo n y o s társadalm i-gazdasági elm aradottságok k ö tő d te k hozzá, s k ö tő d n e k b izo n y o s fokig m a is. D em ográfiai szem p o n tb ó l a m ú ltb an egy relatíve magas születési aránnyal és negatív vándorlási mérleggel jellem ezhető, az u to lsó két évtizedben a kép an n y ib an v á lto z o tt, hogy B urgenlandban is (m int Becsben és A lsó-A usztriában) születéscsökkenést lehet m egfigyelni. N yelv i-k u ltu rális szem p o n tb ó l B urgenlandban kialakult a h o rv á to k és a m ag y aro k viszonylag magas részaránya (1991-ben 3%), viszont 1961-el szem ben a h o rv á t nyelvű kisebbség szám a 28 100-ról m integy 20 000re csö k k en t, a m agyarul beszélőké pedig enyhén em elkedett (5600-ról 6800ra). 1991-ben a lakosság 16 százaléka v o lt legalább 65 éves, am i kö rü lb elü l megfelel az o sztrák átlagnak. E zen belül a lakosság 7%-a volt 75 éves vagy

BURGENLANDI EGÉSZSÉGPOLITIKAI HELYZET

9

idősebb. A z egészségügy von atk o zásáb an ez u tó b b i k o rc so p o rt változása az igazán figyelem re m éltó , hiszen szám uk erősen befolyásolja az "öregség betegségek" m iatti o rv o si gondozási igényeket. A n n ak ellenére, hogy figyelem re m éltó részeredm ények születtek a m odernizálás és a gazdasági fejlődés területén, a m últ nehéz örökségének teljes áthidalása máig nem v o lt lehetséges. E zt a nehéz örökséget még tetézték az 1944/45-ös háborús esem ények és az azt követő megszállási időszak (1955-ig). E zeket a m egállapításokat különösen alátámasztja, ha összehasonlítjuk B urgenlandot a nagyságrendileg hozzá legközelebb álló szövetségi tartom án n y al, V orarlberggel. V orarlberg lakossága 1869 óta m eg h áro m szo ro zó d o tt (1995-ben a lakosságszám 343 000-t te tt ki). 1991-ben a szövetségi ta rto m á n y o n kívül foglalkoztatottak aránya 12% volt, szem ben a burgenlandi közel 33%-kal. Ezzel az összehasonlítással sem m iképpen sem k ívánjuk kisebbíteni a B urgenlandban tö rté n t fejlődést, hanem éppenséggel "objektivizálni", tárgyiasítani akarjuk a k övetkezőkben bem utatandó egészségügyi helyzetet és az ebből adódó egészségpolitikai következm ényeket.

II. A z egészségügyi ellátás m utatói Az egészségügyi ellátás szintjét a legelterjedtebben alkalm azott m utatószám okkal ism ertetjük: az „orvos-sűrűség”-gel, vagyis a 100 000 lakosra ju tó orv o so k számával és hasonlóképpen szám ított „kórházi ágy-sűrűséggel”. A teljesebbé tétel érdekében foglalkozunk egyéb gyógyító és gondozó foglalkozásokkal is, m in t az intézetek, a betegápoló szem élyzet, a gyógyszertárak stb. M indezek a m u tatószám ok nagyon látványos m ódon adnak képet a lakosság ellátásáról. Ism erni kell ugyanakkor e m u tató k korlátait is, sőt a félrem agyarázás útvesztőit is, am elyek elfedik az „igazi” m agyarázatokat. A nélkül például, hogy az egyedi eshetőségek tárgyalásába belem ennénk, em lítsük csak meg, hogy az orvos-sűrűség - különösen kisebb községi egységekben - attól is függ, hogy az o tt lakó (letelepedett) orvosokat, vagy az o tt p rak tizáló k at szám oljuk-e, hogy ki van-e zárva a kettős szám bavétel, hogy beleszám ítják-e a kiképzés alatt álló orvosokat stb. M indezen fenntartások ellenére nagyon sokat m utatnak a 2. és 3. tábla adatai.


10

2.

Orvos-sűrűség 1990-ben szövetségi tartom ányonként Physician density in 1990 by federal provinces

'B e le értv e a k ik ép z és alatt álló o rv o so k a t is.

E m lítésre m éltó V orarlberg visszaesése a m ásodikról a hetedik helyre. 3.

A kórházzal való ellátottság m utatói 1990-ben szövetségi tartom ányonként Indices o f hospital supply in 1990 by federal provinces

’A b e te g áp o ló sz a k szo lg á la to k szem élyzete. 4B eleértve Bées v áro s g o n d o z ó o tth o n a m a k k ó rh á z i részlegeit is.


11

A gyakorló orvosakkal tö rté n ő elsődleges ellátás vonatkozásában B urgenland az utolsó előtti helyen áll; ezt (is) figyelembe véve, az összesített orvos-sűrűség jelenti m indenképpen ma is a "hátsólám pát". A k ó rh á z kihasználás m u tató in ak m agyarázatánál, meg kell gondolnunk, hogy a burgenlandi betegeknek két nagy kórház-körzet áll rendelkezésére (Bécs és Grác), am it különösen az e k ö zp o n to k b a ingázók részesíthetnek előnyben. A z adatok szerint a burgenlandi orvosi kam arák tekintetében aszerint is jelentékeny különbségek állnak fenn, hogy a kam arák m elyik politikai k örzeth ez tarto zn ak . L átni lehet e hovatartozásból, hogyan változik az orvos sűrűség O b erw art-tó l Eisenstadt vidékéig (100 000 lakosra 78 és 38 orvos között).

III. A népesség egészségi állapotának m utatói H agyom ányosan a halandósági viszonyok és a továbbélési esélyek m utatói, m érőszám ai a legfontosabb inform ációforrásai a népegészségügy megítélésének. A k k o r is, ha kisebb ezeknek a m u tató k n ak a kifejezőereje az ipari állam okban az epidem iológiai légkör legújabb változásai m iatt (a halandóság csökkenése, a gyerm ekek és fiatalkorúak életveszélyes betegségeinek m esszem enő visszaszorí tása stb.). U g y an ak k o r az adatok m egbízhatósága, feldolgozásának minősége, valam int az időben és térben való összehasonlíthatóság szem pontjából a m ortalitási m u ta tó k még m indig utolérhetetlenek. A köv etk ező k b en nagyvonalakban felvázoljuk B urgenland egészségügyi helyzetében az utolsó 4 évtizedben bekövetkezett változásokat. E nnek során m ód nyílik arra is, hogy a legújabb adatokat az 1960-as évek elejének megfelelő számaival egybevessük. E z a távlatos visszatekintés még ak k o r is elengedhetetlen, ha tisztában vagyunk vele: a régebbi statisztikai adatok bizonyos m értékig hézagosak, és az egészségügyi k ö rülm ények a háborús esem ények, továbbá az orosz megszállási zóna kijelölése m iatt sokféle m ódon alakultak. A 4. tábla tájékoztat a születéskor várható élettartam alakulásáról A usztriában, B urgenlandban és V orarlbergben. E z a m érőszám a leggyakrabban használt m utató ja a népesség egészségügyi helyzetének (a csecsemőhalandóság mellett). N yilvánvaló előnye ennek a m u tató n ak abban van, hogy kifejező ereje és korlátúi is jól ism ertek.

12

H A N SL U W K A , H .-K A R R E R , K.-PETR IN SK Y , V.

4. Születéskor várható élettartam nemek szerint 1961-1995-ben Ausztriában, Burgenlandban és Vorarlbergben Life expectancy at birth in 1960-1995 by sex in Austria, Burgenlandi, Vorarlberg

3 M in d e n é n é k 1 tized esre kerek ítv e.

M indkét nem esetében 1961 óta, tehát 35 év alatt, figyelem re m éltó növekedés tö rté n t. A növekm ény 7-9 év k ö z ö tt alakult. Em lítésre m éltó a különbség B urgenland és V orarlberg k ö zött. M íg az első szövetségi tarto m án y b an a n ő k előnye 7 évről tö b b m int 8 évre nő tt, V orarlbergben az ellenkezője tö rtén t: kisebb lett a nem ek k özö tti különbség. M egjegyzendő, hogy a vorarlbergi n ő k élettartam a lényegesen magasabb az osztrák átlagnál és a csaknem 82 év jelzi, hogy a jövőben e téren m ár nehezebb lesz további javulást felm utatni. N ag y o n sokatm o n d ó az összehasonlítás, ha a vorarlbergiek és a burgenlandiak előnyének alakulását nézzük. 5. Burgenland és Vorarlberg közötti különbség (években) Differences between Burgenland and Vorarlberg (years)

B U R G E N L A N D I EGÉSZSÉGPO LITIKA I H ELY ZET

13

E zekből a szám okból h árom fontos ism eretet nyerhetünk: a) 1961 óta B urgenlandnak nem sikerült V orarlberghez v iszonyított távolságát csökkenteni, és ez m in d k ét nem re v o natkozik, b) a hátrány m integy 10 év, azaz B urgenland értékeit V orarlberg 10 évvel koráb b an érte el, és c) a férfiak helyzete - m o n d h atn i "drám aian" ro m lo tt, B urgenland 3 éves hátránya a születéskor v árható élettartam ban igencsak figyelemre méltó! V együk elő összehasonlításként az 1950/54-es értékeket, ak k o r azt látjuk, hogy 1995-ben ug yano tt vagyunk, m in t m integy 45 évvel ezelőtt, és ez ak k o r a rendkívüli háborús k ö rü lm én y ek n ek v o lt b etudható (a V orarlberggel szem beni hátrán y ak k o r a férfiaknál 3, a nőknél 2 év volt és a várható élettartam ot a férfiakra 1950/54-ben 62 évnek becsülték a vorarlbergi 65 évvel szem ben, a nőkre vo n atk o zó megfelelő értékek 67, illetve 69 év voltak)! Ezen eredm ényekkel szem ben - ha egy-egy naptári év halandósági táblát vetjük össze - felvethető: vajon nem különleges esem ények, m int pl. egy helyi járvány (pl. influenza) o k o z o tt torzulást? A z 1959/63, 1969/73, 1978/84, valam int az 1989/91 halandósági táblákból azonban sem m ilyen erre v o natkozó b izo n y íték o t nem találunk; az eltérések körülbelül azonos szinten vannak, vagy még éppen nagyobbak. F enti következtetések tehát m indenképpen helytállóak B urgenland relatíve kedvezőtlen helyzetével kapcsolatban, egyszerűen hiányzik a differenciák csökkenésének egyértelm ű tendenciája ak k o r is, ha a halandósági táblák olyan soraira tám aszkodunk, m elyek sokéves megfigyeléseken alapulnak. A 6. tábla összehasonlítja a várható élettartam ot Burgenlandban és V orarlbergben bizonyos korévekre 1961-ben és 1995-ben. 6. Várható élettartam6 45, 55, 65 és 75 éves korban nem ek szerint 1961-ben és 1995-ben, Burgenlandban és Vorarlbergbem Life expextancy at ages 45, 55, 65 a nd 75 by sex in 1961 a n d 1995 in Burgenland a n d Vorarlberg

6 M in d e n é rté k egy tized esre k erekítve.


14

T ö m ö ríte tt form ában ezek az eredm ények a következőképpen m u tath ató k be: 7. Különbségek Burgenland és Vorarlberg között (években) 1961-ben és 1995-ben (kiválasztott életkorokban) Differences between Burgenland and Vorarlberg (years) in 1961 a n d 1995 (at selected ages)

A z t v árhatnánk, hogy a magasabb életkorokban a különbségek kisebbek lesznek. E z így is van, azonban a két ta rto m á n y k ö z ö tt m indenekelőtt n ő ttek a különbségek az azonos életkorúak várható élettartam ai között! A z egészségügyi helyzet legfontosabb m utatóinak vizsgálatát a 65 éves és idősebb "nyugdíjkorúak" továbbélési valószínűségeinek összehasonlításával fo ly tatju k (8. tábla). 8. 65 éves és idősebb továbbélők (D6$ ) 1961-1995, Burgenland és Vorarlberg7 Survivors at age 65 and over, 1961-1995 by sex in Burgenland and Vorarlberg

7 E g y fik tív k o h o rs z 100 000 ú jsz ü lö ttjé b ő l.


15

K ülönösen figyelem re m éltó a változás a férfiaknál, am i egészen eltér a n ő k esetében látható fejlődéstől. 1995-ben B urgenlandban kerek 6%-kal kevesebb férfi érte el a 65. életévét, m in t V orarlbergben, am i jelentős rom lás 1961-hez viszonyítva! A nőknél ezzel szem ben a különbség m egfeleződött (m indenesetre az 1991-re szám ított érték m integy 1,5%-kal kevesebb az 1961-es értéknél). Szociálpolitikai szem pontból érdekes a n em ek k ö z ö tti eltérés; azonos szám ú éleveszülött közül m integy 1015%-kal tö b b nő éri meg a 65. életévét, m int férfi! Végül vessünk egy rö v id pillantást a csecsem őhalandóságra. E z a m érőszám még m a is használt az ipari állam okban, m in t a népegészségügyi helyzet m utatója, bár - hasonlóan a várható élettartam hoz - korábbi tisztán uralkodó helyzetét elveszítette (9. tábla). 9. Csecsemőhalandóság Burgenlandban és Vorarlbergben, 1961-95 In fa n t m ortality in Burgenland and Vorarlberg, 1961-1995

B urgenland itt kiállja az összehasonlítást V orarlberggel, de még az országos átlaggal is. E z a megállapítás v onatkozik a perinatális halandóságra is (halvaszületés, az élet első hetében m eghaltak), valam int a kisgyerm ekkori halandóságra (1 éves k o rtó l 5 év alatti k o rb an m eghaltak). N e m tévedünk, ha az utolsó évtizedben te tt előrelépést nem utolsósorban a burgenlandi egyészségügyi hálózat javításának számlájára írhatjuk, beleértve a családtervezést is.

IV . N éh á n y következtetés a haláloki statisztikákból

A következő elemzés az 1978/84-es H aláloki A tlasz alapján tö rténik. Ez a kiadvány m indezidáig a legátfogóbb az o sztrák halandóság regionális eltéréseinek eddigi tanulm ányozásában. Sajnos ez a kiadvány is osztja sok más

16


statisztikai publikáció sorsát, m iszerint nem tö rté n t megfelelő kiértékelése a v o n atk o zó politikai intézekedések m eghozatala során. Kétségtelen, hogy a kiadvány veszített aktualitásából, de a nagy keretek kidolgozásával mégis k iindulópontjául szolgálhat a m indenkori beavatkozási stratégia kialakításában. T ovábbá, ha egy aktualizált, hasonlóan részletes tanulm ányra várakoznánk, ez csak p ó to lh atatlan időveszteséget jelentene, mivel a hivatalos statisztikában jelenleg a gazdaság-statisztika irányába nyilvánulnak meg a prioritások. A két messze legfontosabb halálok a szív- és keringésirendszer betegségei, valam int a rosszindulatú daganatok (rák). Ezek együtt Burgenlandban 4-ből 3 halálesetért felelősek. A z első o k csoportra ju t a férfi és a női halálozások 5050%-a. A rákban m eghalt férfiak aránya 27%, magasabb, m int a rákban meghalt n ő k aránya (20%). A férfiaknál a tüd ő rák (100 rákhalálozásból 22 eset), nőknél az em lő rák (az összes női rákhalálozás 16%-a) foglalja el a csúcsot. Egy egészségügyi-politikai p rogram bevezetésénél fontos, hogy m inden olyan halálokot azonosítsunk, am ely az összehasonlításokban, jelen esetben a V orarlberggel való összehasonlításban a túl magas halandóságért felelősnek tű n ik . A 10. tábla megadja a szükséges tá m p o n to k at a férfiak pusztulásának vizsgálatához; hasonló m ó d o n tájékoztat a 10. tábla a n ő k helyzetéről is. 10.a A férfiak halandósága Burgenlandban és Vorarlbergen, 1978/84s M ortality o f males by causes o f death in Burgenland and Vorarlberg, 1978/84

A z em észtőszervei betegségek k ö z ö tt kiem elkedő helyet foglal el a "krónikus máj betegségek és májcirózis" (ICD kód 571). A burgenlandi férfiak


17

100 000-re eső 87-es halálozási arányszám ával szem ben áll a vorarlbergi 38-as érték! E zek a diganózis-csoportok m indkét szövetségi tarto m án y b an az em észtőszervi betegségek közé sorolt halálesetek m integy 60%-áért felelősek. U gy an ak k o r n em lehet elég sokszor felhívni a figyelm et a színvonalbeli különbségre: tö b b m in t kétszeresen magas a burgenlandiak halálozási aránya. A közigazgatási k ö rzetek re való bontás azt m utatja, hogy a N eusiedl am See körzete tartja az o sztrák re k o rd o t 170 per 100 000 férfi halálozással, míg O b e rw a rt a 143-as értékkel a 4. helyen áll! lO.b A nők halandósága Burgenlandban és Vorarlbergben, 19 7 8 /84J M ortality offem ales by causes o f death in Burgenland and Vorarlberg, 1978/84

s~’ K o rra sta n d ard izá lt h alálozási a rá n y sz á m o k 100 000 férfira, illetve n ő ra az 1980/82es sta cio n er népességre. A h a lá lo k o k osztályozása a B etegségek N e m z e tk ö z i O sztá ly o z ása 9. rev ízió ja alapján tö rté n t. W H O , G e n f 1977.

A "kró n ik u s májbetegségek és m ájcirózis", am i a férfiaknál olyan pregnánsan jelenik meg, a n ő k esetében viszonylag kevés eltérést m u tat (a halálozási arány 17 a 13-mal szem ben 100 000 nőre). ' Itt ism ét bebizonyosodik, hogy a burgenlandi férfiak többlethalandósága sokkal erősebben pregnáns, m int a nőknél. A haláloki képben először azt kell m egállapítani, hogy m ilyen m értékű eltérések m utatk oznak az adatok m inőségében, m elyek to rzíth atják a képet. E kérdés első vizsgálatánál két hagyom ányos m érőszám ra kell figyelni, éspedig a) a közelebbről m egnevezett

18


esetek viszonya a m eghaltakhoz és b) azoknak az eseteknek a részaránya, m elyek nem p o n to sak és ezért nem egyértelm ű a diagnózisuk (ICD 780-799)10. E "bizonytalan term észetű" szim ptóm ák részaránya vonatkozásában vannak eltérések, de n em olyan nagyságrendűek, hogy téves következtetésekhez vezetnének. B urgenlandban 1978/84 k ö z ö tt a férfiak haláleseteinek m integy 2%-a, és n ő k haláleseteinek 4%-a sorolható ide, szem ben a vorarlbergi 1%, ill. 2%-kal. A 780-799-es csoportba tarto zó halálesetek d ö ntő része rákhalálozás lehet. H a tehát itt tulajdonképpen rákesetekkel van dolgunk, ak k o r a két ta rto m á n y k ö z ö tt az a helyzet, hogy a férfiaknál 19-ről 24-re, a nőknél 4-ről 13%-ra nő a különbség, am ivel egyben egy m aximális elméleti hibahatárt is m egvon. A férfiaknál a 10.a táblából leolvasható a burgenlandi férfiak tú lzo tt halandóságának hom ogén képe, ami az összes itt felsorolt halálokoknál m u tatk o zik , még ha nem is ugyanakkora intenzitással! A nőknél a kép differenciáltabb. Mégis a légzőszervi betegségek halálozási aránya B urgenlandban a V orarlbergre szám ított értéket 16%-kal haladja meg. Á ltalában a b e m u ta to tt csoportoknál a férfiak százalékos arányai az eltérésekben sokkal nagyobbak, m int a nőké, ez a megállapítás nem érvényes az "egyéb term észetes halálokok" esetében. A következő összehasonlítás inform ációt ad a burgenlandiak halandóságáról, illetve az egyes haláloki csoportoknál m u tatkozó arányok m értékéről.

A rákhalandóság további bontása újabb érdekes részleteket szolgáltat. H a összevonjuk a gyom or-, a bél- és a végbélrákban m eghaltak adatait, ak k o r ezek

A z a d a tm in ő s é g m e g h a tá ro z á s á n a k k é rd é s é h e z lásd a 10. h iv a tk o z á st.

B U R G E N L A N D I EGÉSZSÉGPO LITIKA I H E L Y Z ET

19

aránya p o n to san 10%-kal magasabb (az egyes halandósági arán y o k a burgenlandi 109-ig m ennek, szem ben a v o ra lb e rg i 77-tel). A k ró nikus m ájbetegségek és a m ájcirózis haláleseteinek összesítése világos utalás az életm ód jelentőségére, itt m indenek elő tt a statisztikailag alátám asztott evési és ivási szokásokéra. A szív- és érrendszeri betegségek k ö z ö tt egyebek m ellett utalni kell az agyérrendszeri betegségek tek intetében m utatk o zó eltérésekre (ICD 430-438 kód). A 100 000 átlagnépességre eső 106 nagyságú halandóságbeli eltérés tö b b m in t feléért ez az okcso p o rt a felelős (halandóság B urgenlandban 221, szem ben a vorarlbergi 170-nel). N e m hagyható említésen kívül az tény, hogy Burgenlandban az öngyilkosságok száma 100 000 lakosra 40, szem ben a 28-cal V orarlbergben, teh át m ajdnem 50%-kal magasabb, és a burgenlandiak rosszabb helyzetét to v áb b i 3%-kal sújtja. A burgenlandi n ő k többlethalandóságát a következő halálokok jelzik felelősként.

Van itt még egy erősen szakosodott halandósági helyzet, am i - a férfiaktól eltérően - bizonyos m értékig kiem eli a rosszindulatú daganatok hatását. E zért a beavatkozási stratégia által elért fejlődés értékelése a nő k esetében kom plik áltab b . A rák lokalizációjára von atk o zó egyes adatok ugyanis érdekes részleteket tárn ak fel. így az em lőrák (ICD 174) és m éhrák (ICD 179-182) halandósági számai m in d en ü tt alatta vannak a vorarlberginek, meghaladják azonban azokat a gyom or-, bél- és végbélrák esetében. A z em lőm irigyrák esetében az érték ek 32 a 40-nel szem ben, és a m éhráknál 17 a 19-cel szem ben. N em lehet sem m i b izo n y íték o t találni a korai felismerés m értéke tekintetében a burgenlandi n ő k u tolérhetetlen gondozásával kapcsolatban.

20

HANSLUWKA, H.-KARRER, K.-PETRINSKY, V.

V. Záró következtetések A z elő ttü n k fekvő anyagból néhány fontos ism eretet szű rh etü n k le: 1. Jelentős előrelépések ellenére nem sikerült Burgenlandnak a tarto m án y o k skálájának a végén elfoglalt helyétől elszakadnia. Aggasztóan igaz az a tény, hogy a várható élettartam ban m ind az osztrák átlaggal, m ind a legjobb tarto m án n y al szem beni h átránya nem csak hogy nem csökkent, hanem még inkább n ő tt. A férfiaknál m integy egy évtizede ném i "utánacsoszogást" lehet kiolvasni az adatokból, ami azt jelenti - egyszerűsítve - , hogy a születéskor várható élettartam B urgenlandban elérte azt a szintet, am it V orarlberg m integy 10 évvel ezelőtt tartott! B urgenland jelenlegi helyzetét azonban nem zetközi perspektívából is lehet nézni - és így Burgenland az ipari országok viszonylatában nem is áll rosszul (sőt egészen jól áll). Értékei körülbelül a finn átlagnak felelnek meg. 2. V ajon ez belföldön viszonylag rossz eredm ény a népesség egészségügyi gondozása hiányosságainak következm énye? A z egészségügyi rendszer néhány m érőszám ával kapcsolatban végzett elem zésünket így lehet értelm ezni. A szövetségi ta rto m á n y o k összehasonlítása alapján Burgenland csaknem a "hátsó lám pát" képviseli. A z ilyen leegyszerűsített "ítélet" ellen azonban súlyos in d o k o k szólnak, éspedig: á) A z egészségügyi gondozás felhasznált m utatói a helyzetet csak általános k örvonalakban írják le. A vélem ényalkotás biztos alapjának m egterem téséhez fin o m íto tt elem zéseket kellene végezni. A z ehhez szükséges alapokat a statisztikai adatanyag terjedelm ének és m inőségének lényeges javításával lehetne (kellene) elérni, am ihez bizonyos m ódszertani problém ák megoldása is segíthet; ez azonban olyan feladat, ami meghaladja a jelen dolgozat kereteit. b) A feltétlenül legfontosabb három tény, úgy m in t 1. a nem ek szerinti eltérések, és itt elsősorban az, hogy Burgenland rossz helyzetéért a férfiak m u tatk o zn ak felelősnek. 2. A csecsemő- és gyerm ekkorban m indkét nem nél a Burgenlandra kap o tt értékek alig térnek el az osztrák országos átlagtól, és nem jelentkezik a halandóság növekedésének tendenciája. U gyanez érvényes a V orarlberggel való összehasonlításra is. Itt arról van szó, hogy a korcsoportoknál nagy jelentősége van az egészségügyi rendszer célratörő m ódosításának. Ez körülbelül a 70-es évek óta sikerült Burgenlandnak, lényeges eredm ényeket értek el és javították helyzetüket az országos sp e k tru m o n belül. Itt is sikeresek voltak a felzárkózás iránti fáradozások. 3. M indenekelőtt vessünk egy pillantást a haláloki képre, ami a m i fe lfo g á su n k a t m egerősíti, hogy ti. kulcsszerepe van a helyzet


21

javításában az elsődleges m egelőzésnek. A férfiaknál ilyen a rosszindulatú daganatok csoportja és a krónikus májbetegségek és májcirózis, m elyek együttesen a különbség éppen egyharm adát m agyarázzák. 3. Ezek a fejtegetések az étkezési és ivási szokások d ö ntő szerepére hívják fel a figyelm et, valam int a magatartás kialakítására. Itt kell kiem elni azt a lehetőséget (m int rugót), hogy felvilágosító m unkával és egészségügyi nevelési eszközökkel, m int p rim er megelőzéssel d öntő javulást érh etü n k el. M indenképpen meg kell em líteni, hogy a burgenlandi férfiak rossz helyzetéért felelős betegségi állapotoknál gyors, átütő erejű javulásnak kevés a valószínűsége, de az idő folyam án ezek leküzdésére fo rdított erőfeszítések a halandósági statisztika m utatószám aiban meg fognak m utatkozni, nagyobb m értékben m in t azt az egészségpolitikusok rem élik. 4. Egészségpolitikai akciók súlypontjaként a vizsgálatok szerint ajánlani lehet: a) A fejlődés éves megfigyelése (m onitoring) együtt egy 5 évenkénti részletes elemzéssel. b) E ttő l függetlenül azonnal el kellene kezdeni egy nyelvcsoportok szerinti elem zést az egyészségügyi viszonyokról. A z O sztrák K özponti Statisztikai H ivatalnál rendelkezésre álló anyagból az időtávlatot legalább 1970-ig ki kellene terjesztem . c) K ívánatos lenne a m unkavállalók egészségügyi helyzetének vizsgálata ingázási helyzetük szerint, mivel az ingázók többféle terhelésnek és kísértésnek vannak kitéve. így például az angolszász területeken tan u lm án y o k at végeztek, ahol a napi m unkábajárás távolsága m ellett a betegség gyakoriságát is vizsgálták. d) A szám okból adódó tanulság, hogy az "emésztőszervi" megjelelölés értelm ezése érdekében (mivel itt összefoglalva jelentkezik a rosszindulatú daganatok lokalizálása és az "em észtőszervi betegségek" megnevezés) a h atáro k o n átnyúló tan u lm ányt kellene végezni. T ö rek ed n i kell egy M agyarországgal való kooperációra - mivel b izonyára tö rtén elm i n ézőpontból is - sok közös vonás lehet a fogyasztási szokások és életstílus gyökereiben. Meg lehetne hívni Szlovákiát, Szlovéniát és H o rvátországot is egy vizsgálatban való részvételre, ám egy ilyen ú ttö rő jellegű szervezés nehézségei sem lebecsülendők. é) Egy további kulcskérdés, vagyis a másodlagos megelőzési szektorra v o n atk o zó intézkedések terén Burgenland átvehetne az ú ttö rő szerepet. Idáig A usztriában a sorozat- (szűrő-) vizsgálatok és a korai felism erésre von atk o zó m u tató k kiválasztása inkább elm életi-érzelm i

22

HANSLUWKA, H.-KARRER, K.-PETRINSKY, V.

síkon tö rté n t, m int tényszerű ellenőrizhető szakm ai in dokok alapján. T ovábbá a k linikusok és epidem iológusok reakciói gyakran eltérőek, m iszerint az előbbiek az akciót előbb m ondják ki, m in t az epidem iológusok, de u tóbbiakat nem befolyásolja a klinikai realitás, és a paciens egyéni sorsát "költség-haszon" szám ításoknak teszik ki. Ezzel ő k mégis olyan helyzetben vannak, hogy óva intenek a hiányos vizsgálatoktól és téves prioritás m eghatározástól, és m axim alizálják az egészségpolitikai intézkedéseket, hogy lehetőleg sok paciens szám ára elérhetővé tegyék azokat. A gyom or- és bél-végbélrák korai felism erésére von atk o zó tanulm án yok sürgősek az intézkedések előnyeinek és hátrányainak megállapításával kapcsolatban, de a szakértők k ö z ö tt mégis jelentős vélem énykülönbségek vannak. K ülönösen a g y o m o rrák o k vonatkozásában a többségük szkeptikus m agatartást tanúsít, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a Japán-beli po zitív tapasztalatokat sem (személyes közlés prof. A oki, Nagoya és dr. H anai, Osaka). M egfontolandó egy nem zetközileg ko o rd in ált kutatás megszervezése. E zért olyan sajnálatos, hogy A usztria - csaknem az összes fejlett országtól eltérően - nem kapcsolódott a N em zetközi R ák k u tató K ö zponthoz.

IR O D A L O M 1. H. H ansluw ka: Ö sterreichs B evölkerung im Spiegel dér V Z 1961. H e ft 54 d e r Serie "Die W irtschaft geht jeden an". (A usztria népessége az 1961. népszám lálás tü k réb e n . "A gadaság beindul" c. so ro zat 54. füzet.) V erlag für G eschichte u n d P olitik, W ien 1964. 2. E n tw ic k lu n g d é r S terblichkeit in der R e p u b lik Ö sterreich. Beitrage z ű r österreichischen Statisik, 47. H eft. (A halandóság alakulása az O s z trá k K öztársaságban. O s z trá k Statisztikai K iadványok 47. füzet.) Ö S T Z , W ien 1969. 3. Statistisches Ja h rb u c h der R e p u b lik Ö sterreich 1995. (A z O s z trá k K öztársaság Statisztikai É vkönyve, 1995.) W ien 1995. 4. D ie Z usam m ensetnung dér W o h n b ev ö lk eru n g Ö sterreichs nach allgem einen d em ographischen u n d k u ltu re lle n M erkm alen. H e ft 13 der Ergebnisse d é r V Z 1961. (A usztria lakónépességének összetétele általános dem ográfiai és k ulturális ism érvek szerint. 1961. népszám lálás "E redm ények" 13. füzet.) W ien 1964. 5. H. H ansluw ka: D ie S treblichkeitsverháltnisse in den einzelnen B undeslándern Ö sterreichs. M itteilungen dér österreichischen S anitátsverw altunk, 59 Jg. (H alandósági v iszo n y o k A u sztria egyes szövetségi tarto m án y a ib a n , az O sz trá k Egészségügyi H ivatal közlem ényei.) 1958. 6. D em ographische In d ik áto rén fü r B undeslánder, S chenllberichte des Ö S T Z . (Szövetségi ta rto m á n y o k dem ográfiai m utató i. G yorsjelentés.) W ien 1996. 7. E. Lande u n d L. Popper: D ie soziale M edizin ais A ufgabe dér K o m m u n alp o litik . D ie öffentliche Fürsorge in E inzeldarstellungen 1, 11-22. (A szociális orvoslás, m in t a


23

közösségi p o litik a feladata. A közgyógyászat az egyes bem u tatáso k b an (közlésekben).) 1950. 1 . . . . . . . 8. O ste rreic h isch e r T odesursachenatlas 1978-85, H e ft 933 d é r B eitráge z ű r österreichischen Statistik. (O sztrák halálo k i atlasz 1978-85. K özlem ények az o sz trák statisztikához, 933. füzete.) Ö s te rr.S ta t.Z en tra la m t, W ien 1989. 9. D em ographisches Ja h rb u c h Ö sterreich s 1993. (A usztria 1993-as dem ográfiai évkönyve.) In stitu t fü r D é m o g rap h ie u n d Ö ste rr.S ta t.Z en tra la m t, W ien 1993. 10. H. H a n slu w ka : C an cer M o rta lity Statistics: A vailability and quality aspects o f m o rta lity data w orldw ide. R ecen t R esults in C ancer R esearch, 114, 163-175. (R ákhalandósági statisztika: halandósági ad ato k hozzáférhetőségének és m inőségének szem pontjai világszerte. A rák k u tatás új eredm ényei.) 1989. 11. W o rld H e a lth Statistical A n n u a l 1994, T able В -3, p. 386 ff W H O . (W H O Egészségügyi világszervezet Statisztikai É v könyve 1994.) G e n f 1995.

Tárgyszavak: Egészségügyi helyzet H alandóság Egészségügyi politika

SO M E R E M A R K S O N T H E S A N IT A R Y -P O L IT IC A L S IT U A T IO N IN B U R G E N L A N D

MEGJEGYZÉSEK A BURGENLANDI EGÉSZSÉGPOLITIKAI HELYZETHEZ

Recommend Documents